Hogy néz ki egy intelligens érettségi felelet irodalomból, és hogyan érdemes rá felkészülni?

Az érettségi vizsga 15 percéből kb. 10 perc jut az irodalomtétel kifejtésére.

Mik a jellemzői egy jó feleletnek?

- a feleletet érdemes a tételben szereplő feladat újra megfogalmazásával kezdeni: a vizsgázó

így kifejezi, hogy tisztában van feladatával, s feleletében a kérdésre fog válaszolni
- hatásos, ha néhány szóval előrevetíti feleletének főbb gondolati egységeit, utal rá, hogyan
fogja felépíteni feleletét (pl. mely művek elemzésén keresztül fogja feltárni a problémát)
- bevezetésként érdemes a szerzőt elhelyezni a „kánonban”, vagyis elmondani, miért jelentős,
hol foglal helyet az irodalomtörténetben, milyen fontosabb jellemzők köthetők a nevéhez
- életrajzot NEM kell mondani, ugyanakkor bizonyos szerzőknél fontos az életrajz ismerete, pl.
nehéz úgy beszélni Radnótiról, ha a vizsgázó nem ismeri halálának körülményeit; de ilyenkor
sem kell külön szakaszt szentelni a feleletben az életrajznak, csak a felelet közben kell
megemlíteni a kapcsolódó életrajzi adatokat
- a felelet során mindvégig a feladatra kell koncentrálni – ha a tétel Petőfi ars poeticáiról
kérdez, minden egyes tájköltészetre vagy forradalmi látomásköltészetre vesztegetett szó
felesleges időpocsékolás
- a felelet döntő része műelemzés: a vizsgázó a szerző alkotásainak értelmezésén keresztül
reflektál a tételben megfogalmazott kérdésre
- vagyis elengedhetetlen a MŰVEK ISMERETE!!!
- a szükséges művek természetesen rendelkezésre fognak állni a vizsgahelyszínen, s a
vizsgázó használhatja azok szövegét (szöveggyűjtemények, verseskötetek, regény- és
drámakötetek lesznek a teremben)
- a szórakoztató irodalom tételhez szabadon választott regény alkalmazható, erről a vizsgázó
gondoskodik, hozza magával!
- a műelemzések ne a mű szövegétől független bemagolt tankönyvmondatok legyenek: a
vizsgázó tartsa maga előtt a szöveget, s abból hozzon példákat állításai alátámasztására!
- tételtől függ, hány művet kell elemezni a feladat során; életmű-tétel esetén mindenképpen
átfogóbb képet kell adni, így több műre van szükség, portrék, látásmódok esetén elég egy mű
mélyre ható vagy két-három mű vázlatosabb elemzése
- a felelet minden esetben tartalmazzon személyes reflexiókat, melyek lehetőleg szakadjanak
el az általános, kötelező udvariaskodástól (ne csak annyit mondjunk: tetszik vagy szeretem,
hanem indokoljunk, egy-egy jellemzőre hegyezzük ki véleményünket – s természetesen
kritika is megfogalmazható, választékos, tisztelettudó formában); a személyes reflexiókra
alkalmas hely a felelet lezárása
- a zárlatban érdemes visszatérni a feladatban megfogalmazott kérdéshez, egy mondatban
összegezi az elmondottakat.

Az értékelés szempontjai:

- a szóbeli vizsgarész (irodalom és nyelvtan együtt) 50 pontot ér

- 25 pont a tartalmi kifejtésért jár
- 25 pont viszont a felelet szóbeli nyelvi megformáltságáért
- ezért fontos, hogy a tartalmi helyesség mellett a vizsgázó érthetően, kerek egész
mondatokban, választékosan beszéljen, ne használjon töltelékszavakat, figyeljen a
hangsúlyra, hangerőre, hanglejtésre stb.
Tippek a felkészüléshez:

- a tételek kidolgozottsága elég heterogén, 1—10 oldalig terjed…

- a kidolgozatlan tételeket mindenképp érdemes kiegészíteni Pethőné Nagy Csilla Irodalom
tankönyvének (9-12.) ismeretanyagával illetve a füzetbéli jegyzetekkel
- a bőséges tételek esetében fontos végigolvasni a tételt, így a felkészülés átfogó képet ad az
adott szerzőről , ugyanakkor nem kell minden adatszerű információt betéve tudni
- az irodalom érettségi más, mint a történelem: nem határozható meg egy listán, melyek azok
a nevek, évszámok és fogalmak, amiket ismerni kell, így jó, ha a vizsgázó nem próbálja
megspóroni magának a hosszú tételek áttanulmányozását: ezek tudásanyaga bármely
feleletnél hasznosnak bizonyulhat, hiszen képet ad a vizsgázó általános tájékozottságáról
- ha a tételből hiányozna az életrajz, akkor is érdemes utánaolvasni, nehogy valami lényeges
ismeret jelentkezzék kínos hiányként a vizsga folyamán – de életrajzot, adatokat, évszámokat
NEM kell tanulni!
- ugyanakkor a hosszan kidolgozott tételek jóval több információt tartalmaznak, mint
amennyinek feltétlenül el kell hangoznia
- pl. jóval több verselemzést, mint ami a tíz percbe belefér – a felkészülés során érdemes
kiválasztani azt a néhány művet, melynek alapos elemzésén keresztül megvilágítható a
tételben megfogalmazott probléma
- a művek kiválasztása (ha a tétel nem határozza meg) a vizsgázó szabad döntése, de fontos,
hogy a téma szempontjából releváns művet válasszon
- a hosszabb művek, kötelező olvasmányok ismerete elengedhetetlen, ezeket feltétlen el kell
olvasni! (Édes Anna, Az ember tragédiája, Tartuffe, Iskola a határon, novellák, választott
szórakoztató irodalom)