ELTE Jogi Kari Jegyzetek 13.

Fleck Zoltán - isztin Péter - Juhász Zoltán -

Sorzatsekő: VARGA ISTVÁN Kiss Valéria - Kormány Attila -
Navratil Szonja - Uszkiewicz Erik

Jogszociológiai
előadások
Fleck Zoltán (szerk.)

E LT E
EÖTVÖ~
Budapest, 2014 KI AD 0
 Tartalom

1. Jog és társadalom , jogszociológia

Fleck Zoltán .. .. ...... ...... ... ........ .. ........ .. .. .... .. .... ...... .... ..... ... ..... .... ... .. .... .... ...... ..... .... .......... 9
1. Változásban l e vő szemléleti keretek ..... ... ... ... .... ......... ..... ... ......... ..... .. ... .. .... ........ .... ..9
2. Jog m indenhol ...... ...... .... .. ..... .. .......... ... ... .. ..... ...... .... ..... .... ... .. .. ..... .... ....... .... ..... ..... .. 12
3. A jog funkcióiról .... ..... ... ... ... .... .... .... .... ......... ............. ..... .... .......... ...... ..... .... ... ....... .... 14
4. Jog és hatalom ... .. ...................... .. ... ... ... .. ... ...... ... ..... ....... .. ..... .. .... ... .... ... ......... .. .... .. 15

© Szerők , 2014 5. Társadalmi változások és jog ... ....... .... .. .... .... ...... .... .. ....... ...... ... .... .. ........ ... ..... ...... .. 16
6. A j oghoz való viszony ..... ...... ... ...... ....... .. .......... ..... .. ... ..... .. .. .... ..... .. ...... ... ... .. ... ..... ... 17
© Szerkstő, 2014 7. Mivel foglalkozik a jog szociológiai elemzése? ........ .... .. ..... .... .. ........... .... .... ...... .... ... . 19
8 . Elméleti hagyományok, kiindulópontok . gyökerek .... .... .... .... ...... .. .... ............. .. ....... 20
9 . A t udomány objektiv itása és a metodológiai fetisizmus ... .. ...... ... .. ......... .. ... ... ....... ..27
10. A jogszociológia társadalmi jelntőség .... .. ... ... .. ........ ... ... .... .. ...... ..... .. .... ..... ... ....... 29
11 . Kutatási és elméleti hagyományok,
a jelenlegi helyzet a magyar jogszociológiában .... .. ..... ..... ............. .. .. ... ....... ..... ... .... .31
12. A könyv további fej ezetei ................ ........ ...... .. .... ....... ....... ... .. ...... ... ...... ..... ..... .... ....36
Felhasznált irodalom ... .... ............ ......... .. ... ..... .... .. ... .. .... .. ... .. ........ .. ....... .. .. ... ..... ... .. ...... .. 37

II. A jogi kultúra . .,Law & Culture "

Juhász Zoltán .. ..... .......................... ....... .......... .. .. ...... ........ ..... .. ..... ............................. .41
1. Problémafelv etés .. ... ..... ... ...'... ....... .. ..... ...... ... ...... ..... ..... .... .. ...... ........ .. .. ..... ...... ........ .41
2 . A jogi kultúra ....... .. ..... ... .... .. .. ... .. ....... .. ..... ......... ......... .... ... ... ....... ....... ............ .... ... .. .44
3 . Kulturális relativ izmus . multikulturalizmus és egyet emes emberi jogok ...... ..... ...... .52
ISBN 978 963 312 196 2
4 . A gyakorlat: összehasonlító j ogi kultúrák .. ........ .............................................. ...... ... .56
ISSN 2060 5986 Felhasznált irodalom .... .... ... .......................... ... .... .... .... ...... ..... .. .. .... ..... .. ....... ... .... ... ....... 61
Aj ánlott irodalom .................. ........ .. .. .. .. ... ........ ..... ... .. ..... ....... .... ......... ..... ..... .... .. ..... .. .. ...63

Ill . A jogászi hivatások szociológiája . .,Legal Profession"

ELTE Navratil Szonja .... ... .... ...... ... .............. ...... ............ ....... ..... .. ...... .. ........... .. ....... ...... ....... .65
EÖTVÖ~
~ KI AD o www.eotvoskiado.hu 1. A professzió fogalma ....... ... .... ... ... .. ........... .... .... ...... ... ...... .. ... ... ...... ... .... ..... ..... ......... 66
2. A foglalkozás-szociológia története .... ....... ......... .... ... .... .... .... ... ..... ... ..... ..... .... .... ...... 68
Fe kiadó: Hunyady András ügyveztő
l e l ős igazgató 3. A jogászi hivatásokkal kapcsolatos elmélet ek ......... .. ....... ...... .. ........ ....... ... ... ... ... .. ...71
Fe l e l ős sz erksztő: Pál Dániel Levente 4 . A jogászi hivatásokkal kapcsolatos kutatások területei .......... ..... ............. ...... .. ........ 75
Sza ksze rk esz t ő k : Borsos-Szabó Ágnes és Bérci Ildikó
5. A magyar ügyvédi kar .... ....... .. ... ....... ..... .. ............ ........ ..... .. ... ....... .... .. ..... ...... ... .. ..... 78
Tipog ráfia: Anders Tibor
rftógra fik a: Táncos László K nklúz.ió ... .. ... ... .. ....... .... ... ... .. ........ .... ... ..... ..... .... ... ... ... .. ....... .... .. ....... ... ............ ....... 82
rít t rv: Csele Kmotrik Ildikó lh n I lrod lom .. .. ....... ......... .. ..... .. ...... ... ................ ..... ............ ............ .. .......... ....... 83
Ny md : Multi szolg Bt.
 Tort lom 1 /

14. Elrettentés: valóban működi-e? ......... .. ............ .. ... ........ .. ................ ... ............... .. 185
IV. Identitás és jog
1 5. Polgárjogok és közgazdaságtan .... .. ................. ....... .. ... .. ......... .. .... .. ..................... . 186
f<jss Valéria ... ...... ......................................................................................................... 85
16. A jog evolúciója és a társadalmi normák közgazdaságtana ..... ... .. .... .. .. .. ... ...... .... . 188
1. Az egynlő bánásmód követelményére és esélygnőr vonatkozó jogi
1 7 . Összefoglalás .... ............. .. ...................... ................................ ... ... .. .. •...... ••... .. •.. .. ••191
szabályozás társadalomtudományi vonatkozásai ...................................................... 85
Felhasznált és ajánlott irodalom .. ....... ...... ................ ............ ........ .. ............. .... ....... •.... 192
2. Szociálpszichológiai aspektusok: csoportközi viszonyok, megismerés,
sztereotípia és előíté ...... .... .. .. ... .... ....... .. .... ..... ............ ... ..................... .. ...... ......... 90
3. Igazságosság, egynlősé és szolidaritás ............ .. ... .... .. .... ...... ................. ... .. ....... 109
4. A normalitás kritikája ...... ........... .. ... ..... .. .. ... .......... ......................................... .. .. ..... 117
5. Előítéesg és jog: egyéni jogérvényesítés diszkriminációs ügyekben .............. 121
Felhasznált irodalom ............ ..... ....... .. ...................... .................................................... 123

V. Jogismeret, jogtudat, jogkövetés

Kormány Attila ........... ...................... ................ ......... ... ..... ... .. ... .... ... ... .. ....... ... ....... ... 127
1. A jogismeret és jogtudat ...................................... .......................................... .. ...... 127
2. A jogismeret problémája a mindennapi életben ... ......................... .. ....... ..... ...... ...... 128
3. A jogtudat .......... ... .... .. ... .. .... .... .. .... .. ..... ..... ...... .. .. .. ........ ..... .. ... .. ........ ... .. ... .. ... ...... . 138
4. A jogkövetés .......... .. ............... .... ...... ... .. .. .... .... ... .. .. ........... .... .... ....... ... ... ........ .. .... . 143
Felhasznált és ajánlott irodalom ..... ..... .. .. .. .. ........... .... ... ................. .... .. ... ... ... ............ .. 150

VI. A jogalkalmazás néhány szociológiai aspektusa

Uszkiewicz Erik .......... .. .... ..... ... .. ... ... .. ... ... .. ........................... .. ...... .. ... .... .. ... .. .. ........... 153
1. Az ítélkező bírák helyzete - a bírói kar összetétele .. ........ ..~ .. ... ... ....... ........... ........... 159
2. A jogalkalmazói (bírói) munka sajátossága .. .. ...... .... ...... .. ............. ....... .. .. .......... ...... 163
Felhasznált és ajánlott irodalom .... ........... ............. .. ...... .................... .. .................... .... 167

VII. Jog és közgazdaságtan

Isztin Péter .......... ,....... ........... ... ... .. ....... ..... .. ..... ... .. ...... ... ....... .......... ... .... ...... ... .. .. .. ... 171
1. Bevezetés .. ·....... ... ..... .... ............ ... .. .. .. .. .. ....... .... .. .. .. ...... ... ... .. .. ....... .. .. ..... ..... ... .. .. .. . 171
2. A közgazdasági szemlélet jellegzetességei ... ..... ..... ..... ... .. ......... .. ........ ...... ..... ..... .. 172
3. A jog és közgazdaságtan mozgalom rövid története ........... .... .. .. ... .. ... .. .... ... : ......... 173
4. A tulajdonjogok közgazdaságtana .. .. .......... ........ ........ ..... ... .. .. .......... ................. .. ... 174
5. A tulajdonjogok kialakulása ............................................. .. ... .... ... ... .. .. .... .. ... ....... .... 175
6. Mi lehet tulajdonban? ..... ....... ................. .... .. ... .... ................. ......... ....... ................. 176
7. Szerődésk .. ............ ................... .... .... ........... ....... .. ... .......... ......... .. ..................... 177
8. A szerődék diszpozitív szabályozása ................................. ... .. .. ................ ........ 178
9. A szerődéi szabadság korlátai ..... .......... ......... ... .. ... .... .... ..... .. ............ ................. 178
10. Közgazdaságtan és a kártérítési jog .. ....... ............ ... .............................................. 179
11 . A családjog közgazdaságtana ....... ..... .. ................. .. .. ...... .. .. .................... ........ .. ..... 181
12. Peres eijárás ...................... .. .. .. ... ....... ..... ...................... .... .. .. ...... ... .......... ..... ... .. .. .. 182
13. Közgazdaságtan és bünteőjog .... ... ..... ... .... ... .. ...... .. .. .... .. ........... ..... ...... .. ............ 183
I. Jog és társadalom, jogszociológia

Fleck Zoltán

1. Változásban levő szemléleti keretek

A jog szociológiai elemzése modern fejlemény, jelntős előzményk után a 20. század
utolsó harmadában vált mértékadó forrásává a jogrendszerek értelmezésének. E tudo-
mányterület helyzete, a rivális értelmezésekhez való viszonya, elfogadottsága tükrözi e vi-
szonylagos fiatalságot. Különösen jól érzkelhtő ez a jog filozófiai értelmezéseihez vagy
a jogi praxishoz képest. Mégis a jogszociológia mint sajátos tárggyal rendlkző , mar-
kánsan empirikus szakszociológiai ágazat, vagy a jog és társadalom (law and society) te-
oretikus igényű irányzata a modern jogrendszerek működésne leglényegesebb fe-
szültségeit, dilemmáit hozta felszínre.
A néhány évvel korábbi állapotokhoz képest ma már nem tűnik megalapozottnak az
az állítás sem, hogy a jogszociológia gyenge elméleti háttérrel rendelkezne, és jelmzőn
empirikus elemzéseivel járul hozzá a jog megértéséhez. Ez a teoretikus alulfejlettség
megszűnőb van, a területtel foglalkozók számos jelntős elméleti munka közül válo-
gathatnak.1 Az elméieti fejlemények ellenére a jogszociológia gyengébb pozícióit, az
akadozott intézményesedéstjelzi, hogy a legtöbb, ezen a területen ismert alkotó külön-
böző társadalomtudományi tanszékeken, kutatóhelyeken fejti ki tevékenységét.
Hagyományosan e tudományterület erős gyakorlati, reformista orientációval ren-
delkezett, az amerikai realizmus és pragmatizmus szemléletének örököseként. Nemcsak
a jog működésne jobb megértésére, hanem a hatékonyabb, igazságosabb nemzeti szabá-
lyozás létrehozásának elősgítér való törekvés is részét képezte identitásának. Eből
nemcsak a reformista, normatív szemlélet, hanem a kritikai alapállás és a nemzetállami
keretek elfogadása is következett. Mára mindez, a kritikai szemléleten kívül,jentős vál-
tozásokon esett át.
Az amerikai realizmus a szabályozó állam és a progresszív korszak szülötte volt.
A 19. század végtől a tudományok, az egyetemek és az állami szabályozás iránti foko-
zott biza lom és a társadalom javításához fűződ optimista várakozások korszakában a jog
tudósa i és gyakorlói alpvetőn formalisták voltak. Hittek a jog önmagában álló szabá-
lyozó r j b n. Az 1920-as évektől kezdve a realizmus szemlélete kikezdte ezt a hitet.
 A társadalmi reformok fontos eszközeként a jog a realista szemlélet szá mára a ténylege- sorozatok jelzik a szellemi virágzást és színesedést, a rokon tudományterületekkel ki -
sen érvnyesülő norma problémájaként jelent meg, pontosabban a vágyott, jogi normába pített kapcsolatokat. Egyetemi tematikák beépülése a tantervbe és a társadalomtudomá-
foglalt társadalmi cél és a ténylegesen megvalósult állapot közötti szakadék tematizálá- nyi szemlélet megrősödé a jogászképzésben előr jelzik a hatás hosszabb távra nyúl ó
saként. Roscoe Pound programadó kifejezésével a law in books és law in action közötti jelenlétét. A hatalmas méretű duzzadt tudományos tevékenység és publikációs kedv te-
szakadék, a megvalósulás (hatályosulás), a hatékonyság kérdéseit helyezte a tudo- matikus, stílusbeli és metodológiai szélesedést, diverzifikációt okozott. Eltűnek a nem-
mányterület középpontjába. Ezt a szemléletet a hagyományos jogfelfogás kritikájára zetállami és tudományterületi határok, a globalizáció mind a témaválasztásokat, mind a tár-
alapozta, tagadta, hogy a jog egyszrűn szabályok rendszere, autonómiával rendlkző, gyalásmódot átírta. 8 Ennek ellenére léteznek a tudományterület közös elemei, amelyek
a társadalomtól és annak kultúrájától elválasztható rendszer lenne. Ebben állt a realizmus alapján elküönő társadalomtudományi diszciplínaként tárgyalható a jogszociológia. Az
sikere: a jogi formalizmus, a tiszta pozitivizmus leleplezése összekapcsolódott az empi- eredeti szemlétbő megőrzdöt a kritikai alapállás, a hatalommal és annak egyik meg-
rikus kutatások elméleti megalapozásával és a társadalompolitikai kritikával, valamint az jelenésével , a joggal és a jogban megtsülő ideológiával való szembenállás, a gyengébb,
eből követző tanácsadói szereppel. A realizmus újszerűég részben mitikus, tényle- hatalommal nem rendlkző, az el nyomottal szolidáris kiindulópont. Emellett jelmző
gesen aligha volt koherens formalista korszak, az amerikai pragmatikus szemlélet és me- a jogi pozitivizmussal szemben a jog kontextuális, a társadalmi, kulturális, gazdasági kör-
liorizmus kizárta a kontinentális európai mintájú formalizmus meghonosodását. Az éles nyezetére tekintettel levő elemzése, a szoros elméleti, fogalmi kapcsolódás a társada-
szembeállításra a realista iskolaalapítók identitásépítése miatt lehetett szükség.2 Az ame- lomtudományokhoz és a módszertani változatosság, az igény a metodológiai megalapo-
rikai jogi realizmus hagyománya azonban élő és megtréknyíő. Nem tudunk könyű zásra.
választóvonalat húzni az új jogi realizmus,3 a law and society movement4 vagy a law A jog és társadalom közötti viszony értelmezésében a jog magában valóságát, auto-
in context 5 szemlélet között, de Holmes, Llewellyn és Pound öröksége élő maradt. nómiáját, zártságát a szociológiai szemlélet egyértlműn tagadta, jelntős eltérések
A társadalmi környezet, a kontextus azonban jócskán megváltozott. A tudományos vannak azonban e hagyományon belül abban a kérdésben, hogy a jog és társadalom mi-
szemléletet és mozgalmat jelmző társadalomjavító szándékot erősn megtépázta a Great lyen természű kapcsolatban áll egymással. Jean Carbonnier a hatvanas évek végén né-
Society összeomlása, a racionális irányítás elhalványulása, a konzervatív fordulat, a poszt- hány alaphipotézisben foglalta össze a jogszociológia szemléletére jelmző elemeket.
modern filozófus, Baudriard kifejezésével a társadalmi halála. 6 A társadalomra vonatkozó Ezek szerint a jog állandó mozgásban, változásban, fejlődésbn levő rendszer, létez-
tudások és azok racionális felhasználása bizonytalanná vált, radikálisan visszaesett a po- nek ugyan statikus vagy nehezen változó elemei, de a szociológia a társadalmi változá-
litikát alakítók, jogalkotók figyelme a társadalmi viszonyok elemzéseire. Ezzel ugyanakkor sokhoz alkalmazkodó jog világát feltételezi .9 Azóta e szemléleti alapelemekre épülve a jog
a tudomány megszabadult a kormányzati ethosz nyomásától, a tanácsadás felősé­ szociológiája sikeresen fogalmazta meg a maga kánonját, intézményesedési folyamata elő­
gétől, élvezheti az im1levancia felszabadító hatását. A jog pedig megszabadult a túlzott rehaladt. Jelenleg éppen a nagy elméleti é1ielmzsktő és a hivatalos jogi intézmyekől
instrumentalizmus terhéől, attól, hogy a társadalmi változások eszközeként kezeljék. 7 való elfordulás zajlik. Olyan értelmezések felé fordul a figyelem , amelyek a jog kontex-
Alábbhagyott a jogosultságok jelntőség érintő forradalmi lendület is, a jogok felsza- tuális elemzéseit tekintik kiindulópontnak, és amelyek szerint a jog helyi, kulturális kon-
badító, emancipatórikus hatásait feltéző optimizmus. textusban, partikularitásában értelmzhő . 10 Ennek az a felismerés az alapja, hogy a jog
A jog és társadalom bizonytalanul körvonalazható kutatási területe és a jogszocioló- sokkal előb kezdői , mint formális megjelenése, nem a jog és társadalom (law and so-
gia ennek ellenére vagy éppen ezért jelntős fejleményeket tudhat magáénak az intéz- ciety), hanem a társadalom mélyrétegeiben kialakuló normatív elemek (law in society) ér-
ményesedés területén. Kutatási programok, tudományos társaságok, folyóiratok, könyv- dekesek. Ezzel lényegében visszakerül a jog tematizálása a társadalomelmélet körébe.

2
TAMANAHA, Brian Z.: Beyond the Formalist-Realist Divide. The Role of Politics in Judging. Princeton, N.J., 201 O.
3 8 SARAT, Austin : Vitality Amidst Fragmentation: On the Emergence of Postrealist Law and Society Scholarship.
Lásd www.newlegalrealism.org (Letöltés ideje: 2014. 03. 01.)
4
Lásd www.lawandsociety.org (Letöltés ideje: 2014. 03. 01.) ln SARAT, A ustin (ed.) : The Blackwell Companion to Law and Society. Malden, 2004. 1- 11. o.
5 9 CAR 0NI . , , J n: Az elméleti jogszociológia alpvető hipotézisei. ln S.A.Jó András (szerk.) : Jog és Szociológia.
Lásd http://journals.cambridge.org/action/displayJournal?jid=IJC (Letöltés ideje: 2014. 03. 01.)
6
E gondolat részletes kifejtéséhez lásd RosE, Nikolas: The death of the social? Re-figuring the territory of Válog tott t nulm nyok. Budapest, 1979 . 51 - 81. o.
rr I ILO · Y, usan S.: Profession, Science, and Culture: An Emergent Canon of Law and Society
governm ent. Economy and Society, 1996/3. 327-356. o.
R íl AT, Au tin ( d .) : Th e Blackwe/1 Companion to Law and Society. Malden, 2004. 30- 59. o .
·, AMANAHA. Brian Z.: Law as a Means to an End. Threat to the Rule of Law. New York, 2006.
 Jogm/11(11111 I 1 1

A tudományterület történetének első szakaszát tehát a realizmus kérdésfelvetése bólumokat létrehozni .12 Sem ezek, sem a hivatalos jog nem közelíthő meg önmagában ,
motiválta (teljesíti-e a jog az elvárásait a valóságban?), ezt váltotta fel az a kérdés, az egymásra gyakorolt összetett hatásuk érdekes. De még ennél is mélyebb folyamatok -
hogy miként épül fel a jogilag értelmzhő cselekvés. ról van szó.
Az első szakaszban, amelyet a realizmus metaforikus megfogalmazása segítségével A jogi normák és az azokra vonatkozó képzetek, elvárások meghatározzák, hogyan
gap-szemléletnek nevezhetünk (a jog és valóság közötti szakadékra utalva), a professzioná- él ünk, befolyásolják, miként kommunikálunk, gondolkodunk, fogalmi kategóriákat, vi -
lis jogi intézmények működése áll a kutatások középpontjában: hogyan működi tényle- szonyokat definiálnak, létrehoznak például olyan kereteket, amelyek az emberek közötti
gesen a jog a bíróságokon, a rendőség, a bürokrácia különbző pontjain. Viszonylag különbségeket értelmezik. Ennek kritikai elemzésére vállalkozik például a critical rac
új fejlemény, hogy a tudományos érdeklős kilépett a professzionális intézmények vi- theory, amely irányzat szerint a jogi eszközök konstituálják és erősítik folyamatosan a faji
lágából, a szociológia, a kulturális antropológia segítségével a normatív rend felépítésé- különbségeket leíró társadalmi kategóriákat. A feminizmus pedig a nemi identifikációk
nek társadalmi folyamata került az érdeklős homlokterébe. Ezzel a realista hagyomány, eredetét látja a jog által konstruált nyelvezetben és világképben. A jog nyelve hatalom-
a jogintézmények valóságának empirikus kutatása, a jog és a társadalom kapcsolatának telített nyelv, amely képes az emberi csoportok közötti viszonyok létrehozására, osz-
teoretikus értelmezése mellé változatos tematikák kerülnek be, amelyek a jog megje- tályba sorolásra és a különbségek megmerevítésére, ezzel az egynlőtsék tartó-
lenését, a nonnák létrehozását és működé sét elemzik a társadalmi élet különbző helyein, sítására. Ilyenformán a jog része annak a hegemón jelgű , láthatatlan hatalomnak, amely
hatását a társadalmi és egyéni identitásra, a jogtudatra, a mindennapi élet tereire. természetessé teszi a különbségeket, a dolgok tennészetes rendjeként értelmezi az egyen-
lőtenségk. Ugyanakkor, mint egyéni és kollektív jogosultságokat deklaráló normatív
eszköz, a jog alkalmas az emancipatórikus szándékok támogatására is. Az ellenállás te-
2. Jog mindenhol repeként és eszközeként az autonómiáért való küzdelem fegyvere. Ez a ketőség a jogra
vonatkozó képzetekben, a jogtudatban is kifejződ : egyszerre lehet jelen az egyéni és
társadalmi tudatban a pártatlan, objektív és jogosultságok kikényszerítésére alkalmas esz-
Nem kell közel menni a jogrendszer intézményeihez, hogy lépten-nyomon beleütközzünk közként és elnyomó, a hatalmasok érdekét kiszolgáló, fenygtő jel g ű rendszerként.
jogi jelenségekbe. Nem kell mindent jogi jelntőségűv alakító jogászi szemlélet ahhoz, hogy Az életet átható jog tehát nem azonos a pereskedési hajlammal, nem a formális jog,
észrevegyük, mindennapjainkat átszövi a jog világa: a felszínen a joggal, főleg bűnözésel az intézményi világ különbző használatáról van csak szó. A társadalmi létet, az emberi
kapcsolatos hírekkel, közéleti értelmezésekkel és a jog szórakoztatóipari megjelenítéseivel tevékenységeket sűr szabályok veszik körül, amelyekben a formális, állami jog az egyik
szembesülünk. Gyakran tapasztalhatjuk annak is jelét, hogy a szenzációkra koncentráló tár- elem, a maga ellentmondásos hatásaival. A más természű normarendszerekkel együtt-
gyalásmód határozza meg a joghoz füződ képzeteket, s így a fikció és a hírek közötti ha- működve vagy szemben állva, az egyéni szabadságot biztosítva vagy megvonva van kö-
tár elmosódik. A jog működésre vonatkozó tudást, ismereteket egy társadalmi folyamat- rülöttünk jelen. Ezt a bonyolult hatásmechanizmust aligha lehet egyetlen értelmezésbe
ban állítjuk elő , amelyben lényeges szerepet játszik a szórakoztatóipar és annak szerves része, gyömöszölni, a jog kulturális elemzése szemléleti változatossággal, színes kutatási és fo-
a tájékoztatás.11 E folyamat megértése nélkül értelmezhetetlen például a bűnözésel kap- galmi világgal jelmzhtő, amelyben erősk a különbző tudományterületek (pszicho-
csolatos félelem, a morális pánik jelensége, és az erre épülő büntetési hajlam. lógia, kulturális antropológia, szociológia, politikatudományok stb.) együtműködési
De jogi természetü dolgok nem csak a média közvetítésével vannak jelen az éle- igényei. 13 Az, hogy miként tapasztaljuk meg a jogot, milyen a viszonyunk hozzá, alap-
tünkben, ennél sokkal többet jelent a mindennapi élet területeibe szivárgó jog. Sally Falk ve tően kulturális természű té nyezők befolyása alatt áll, a hagyományok, a tapasztalatok,
Moore a jogi antropológia nyelvén a fél-autonóm társadalmi mezőkt nevezi meg a szocializáció folyamatai befolyásolják. A professzionális jogban és ideológiában, a jo-
a jog elemzési tárgyaiként, ez azt jelenti, hogy a jogi jelenségek csak a társadalmi kör- gászok önképében domináns elem a racionális, logikus, kiszámítható és stabil norma-
nyezetbe ágyazottan, attól elválaszthatatlanul é rtelmzhők . Nemcsak a hivatalos jog, rendszer. Ezt a szisztematikus elvárást azonban a társadalmi tapasztalat gyakran kihívja.
hanem e különbző társadalmi mezők is képesek normákat, normatív jelentéseket, szim-

12 FALK MOOR , s Ily: A félautonóm társadalmi mező mint megflő kutatási tárgy. ln H. SZIL.ÁGYI István (szerk.):
11
l~A TOM, Will iam - McCANN, Michael : Distorting the Law. Politics, Media, and the Litigation Crises. Chicago, Jog antrop ló i . Budapest, 2000.
11 . .: L w ln Our Lives: An lntroduction. New York, 2011 .
• • l ..,_.., 1 I 1/"H "\ HUIH V IVl, JU <

A jogot a hétköznapokban erőszakon , kaotikusnak, logikátlannak tapasztaljuk , más- j e l e nt őség e a felvilágosodás eszményeinek megvalósításában jelent meg, az ígéreteket az
kor ellenségesnek, de akár segítőkézn is, attól fügően , hogy a normák egybeesnek-e államon keresztül képzelték megvalósíthatónak, a társadalmi rendet is az állam tartja fen n,
érdekeinkkel vagy igazságérzetünkkel. De a jog társadalmi, emberi, kulturális, hatalmi ter- és egyben fegyelmezi az egyént. 1930 és 1960 között a fegylmző hatalom és a ráció ve-
mékként nem is felelhet meg teljesen ennek az elvárásnak. Keletkezésében történelmi szélyes kombinációját, az instrumentális ész és hatalom összefonódását helyezte a kriti-
szubjektív, hatalmi esetlegességek játszanak szerepet. A jog idealizált és reális képe é~ kai megközelítés (Horkheimer és Adomo, Marcuse, Foucault) a középpontba. A klasszi-
a korábban említett szakadék (gap)-problematika mellett megjelent a jog újabb világa: kus társadalomelméleti irodalomban Marx és Weber írta le legpontosabban a modernitás
a mindennapi társadalmi tapasztalatban, a populáris kultúrában, a személyes történetek- . mindkét oldalát, a modernitás ambivalens jellegét: a „szolgaság házát" és a gazdasági
ben, félelmekben, képzetekben megjlnő jog világa, ami átható erővl képes a jog tény- kényszert.
leges működést befolyásolni. Ebben az értelemben a tényleges és a fikcionális nehezen Az „eljogiasodás", a túl sok jog, az életvilág gyarmatosítása éppen azt rója fel a szabá-
elválasztható egymástól. Tárgyunk tehát a jog, ebben a széles kontextuális értelemben. lyozó állami jognak, hogy sajátos túlszabályozásával, a magánviszonyokba nyomulásával
rombolja a társadalom szabadságait, önszabályozó képességét. A jogi eljárás fokozott hasz-
nálata csökkenti a konszenzuális cselekvés motivációit, elmérgesíti, személytelenné teszi
3. A jog funkcióiról
a konfliktusok rendezését. A modernizációval együtt járó „perrobbanás", pereskedési haj-
lam a társadalmi integráció válságát jelzi.
Ezzel kapcsolatban is határozottan megjelentek az elnkző értelmezések, amelyek
Sokféleképpen értelmzhő a jog társadalmi szerepe. A funkcionalista elemzés feltéte- zerint a jogosultságok használata inkább az emancipációhoz, a társadalmi együtműkö­
lezi, hogy a jogi normák és intézmények a társadalmi integráció és együtműködés jóté- dés fejlettebb változataihoz, a hatalomgyakorlás hatékonyabb elnőrzési lehtőségiz ,
kony eszközei. Korszaktól és helytő fügően biztosítják az egyéni jogosultságokat, társadalmi mobilizációhoz vezet. Éppen a jog használatával válik lehtővé, hogy a hata-
megvédik a szabadságokat, szabályozzák az egyéni magatartásokat. Ezzel szemben a jog lom nélküliek lehtőségz jussanak, a jog használata lehtővé teszi az egészségesebb tár-
kritikai szemlélete a sötét oldalakat tárja fel: a jog nemcsak szabadságbiztosító, hanem sadalmi állapotokhoz közelítést. 16 Az európai jogi kultúra például napjainkban vett olyan
elnyomó, társadalmilag igazságtalan hatalmi eszköz. Legfőb funkciója a status quo őr­ fej lődési irányt, amelyben az egyéni jogérvényesítés jog- és társadalomalakító hatások-
zése, a tulajdonviszonyok stabilizálása, a rend fenntartása az elit, az uralkodó osztály ér- kal rendelkezik. 17 Ezeket az elméleti szempontokat, elnkző felfogásokat kell szem előt
dekében. Működést erőszak , kirekesztés, di szkrimináció jellemzi, inkább növeli a bajt, tartani, amikor a jog túlzott használatát vagy a jogászi szakma bővülésnek jelenségét
nem az integrációhoz, hanem az egy nlőte ségek hez , igazságtalanságokhoz és a konf- övező vitákat értelmezzük.
1iktusokhoijárul hozzá. A kritikai elméletek elsőorban a marxizmusból és Michel
Foucault elmzésibő táplálkoznak. A jogi szabályozás kiterjedtségével szemben kon-
zervatív kritika is megfogalmazódott, amely szerint a jog mesterségesen avatkozik 4. Jog és hatalom
a közösség természetes rendjébe, az individuális jogok és az egyéni jogérvényesítés
rombolja a közösségi tudatot. 14
A jog hatásainak értékelésében megjlnő kétarcúság a modernitásé is egyben: Hatalom és jog természetsze1üleg és sokféleképpen összetartozik, kapcsolatban vannak
a nagy átalakulás (városiasodás, iparosodás, demokratizálódás) nyomán létrejött modem egymással. Viszonyuk mégsem értelmzhő leg ysze rűsíte módon. A jog szociológiai
társadalom egyszerre a szabadság és egyéni autonómia, valamint a fegyelem és elnőr­ elemzésében a hatalom intézmények, eljárások rendszereként, egyfajta sajátos gépezet-
zés világa. A modem intézmények, a bürokrácia és az ipari üzem szabadságkorlátozó ha- ként jelent meg; a kérdés az, hogy miként hat ez a külsődeg erő a társadalomra, eléri-e
tásai a modernitás szabadságbiztosító alapszerkezetén belül fejlődtk ki. 15 Peter Wagner a célját. Ebben a szemléletben erős instrumentalizmus rejlik: a jog arra való, hogy
szerint e történetnek két jelntős szakasza volt: 1750 és 1850 között az állam központi

16
N ife of Law. Anthropological Projects. California, 2002.
" SAUNDERs , David: Anti-lawyers. Religion and the Critics of Law and State. London, 1997. 17
1 K 1: Euro/ega/ism: The Transformation of Law and Regulation in the European Union.
W AGN R, Peter: A Sociology of Modernity. Liberty and Discipline. London, 1994.
e
 a társadalmi viszonyok szabályozását végezze. A tudomány célja eből köv e tk e z őe n , hogy turális t é n y e z ő nélkül, önmagában a jogi aktus erre képtelen lett volna. 20 E tapasztalat alap-
azt magyarázza meg, miért nem hatékony a szabályozás, milyen hatalmi különbségek van- ján is állítható, hogy a jogi szabályozás egy komplex társadalmi rendszer részeként
nak a jogi eljárás szerplői között. Például az elvileg semleges jogi eljárásban mikéntje- működi, hatását számos, jogon kívüli feltétel rendszere befolyásolja. Az ezeket fi-
lenhetnek meg az egynlőtsék, miért a tehősk járnak jól tendciaszrű. 18 Ez- gyelmen kívül hagyó nyers politikai akarat, az ún. voluntarizmus a szabályozandó tár-
zel a szemlélettel szemben a jogrendszerrel kapcsolatos hatalom, hatalmi egynlőtsék sadalmi viszonyokban és a jog szerkezetében is károkat okoz.
értelmzhők másként is, nem instrumentális, hanem konstitutív módon. A hatalom ezek Az elfogadható magatartás határai nem csak a jogi szabályozás következtében vál-
szerint nem adott, a társadalmi viszonyokhoz képest külsődeg , hanem a társadalmi kap- toznak. A társadalmi normák, cselekvések, szokások, a kultúra dinamikus természűk ,
csolatokban, a joggal kapcsolatos képzetekben, tudatban és ideológiában jön létre. A jog a tudatos jogi beavatkozás csak az egyik, változásokhoz veztő tényező. Elméleti és sok
nem tükrözi, hanem létrehozza (konstituálja) a hatalmi viszonyokat, a hatalomhoz fűződ gyakorlati következménnyel is járó kérdés, hogy a társadalmi változások az állami sza-
képzeteket, az egynlőtsék elfogadását. A jog közreműdi a világszemlélet lét- bályozás eszközével érhetők- el (és ha igen, miként), vagy a jog csak követni képes-e
rehozásában, a normalitás határainak definiálásával, természetessé tételével tartja fenn a nagyon összetett erdőjű társadalmi változásokat. Nagy szabályozási dilemmák, mint
a hatalmi viszonyokat. 19
az eutanázia, az abortusz vagy a szexuális kisebbségek elismerése mögött is meghúzó-
dik az a kérdés, hogy az állami jog mennyiben képes elősgítni vagy akadályozni az el-
fogadott magatartások körének alakulását, bővülést, változását. Hol húzódnak például
5. Társadalmi változások és jog a bünteőjog határai, beavatkozhat-e az állam az önpusztító, de másoknak károkat nem
okozó magatartásokba?

A jog és a társadalmi változások kapcsolatában a szakirodalomban legtöbbször azt a kér-

dést vetik fel, hogy a jogi szabályozás hogyan tudja előidézn a szükségesnek vélt válto- 6. A joghoz való viszony
zásokat, képes-e bonyolult társadalmi célok megvalósulásához hozzájárulni. Minthogy
a regulatív erővl rendlkző jog a modernitás egyik jellegzetessége, ez a kérdés meg-
határozó hatást gyakorolt ajogszociológiára is. A jogosultságok kiterjesztésének, a jogo- Egyének, csoportok vagy társadalmak viszonya a jogi szabályozáshoz számos módon ér-
sultság-forradalom időszakán beköszöntével e probléma kibővült néhány további telmzhő. A legyszrűb a jogi szabály érvényesülésére koncentrál, arra kérdez, hogy
elemmel. Az elismerésért való emancipációs küzdelemben a jog formális hatékonyságá- mennyi esélye van a jogalkotói szándék megvalósulásának. A válaszok azonban nem sza-
nál bonyolultabb kérdés a társadalmi atiűdök, például az előíték megváltoztatásának kíthatóak ki kulturális környeztüből. A jog érvényesülésének kétségkívül vannak formá-
lehtőség. Képes-e a jogi nonna átalakítani a társadalmi értékrendszert, szokásokat lis, intézményi feltételei: megflő eszközzel, fair eljárást biztosítva, reális célokat kitűzve,
a cselekvés befolyásolásán keresztül? Annyi bizonyosnak látszik, hogy a magatartás szabá- megflő legitimitással bírva lehet elérni a kívánt célt. De általában ezek sem biztosítják
lyozása, megflő szintű elfogadottságot és konformitást feltételezve, képes hatással lenni feltétlenül a sikert. A szociológiai látásmód a jogrendszeren kívüli elemekre helyezi
az atiűdökre is. A jogosultságok tudatos vállalása képes elősgítni az érintettek haté- a hangsúlyt, a jog ismeretére, a jogi atiűdökre, a jogban megjlnő értékek elfogadott-
kony fellépését, átalakítani a joggal kapcsolatos képzeteket, a jogtudatot. Sok területen ságára, a normakövetés tradícióira, a legitimitás mintázataira. Ennek megismerési igénye
azonban beváltatlan ígéretek maradtak a jogilag deklarált programok. Az Egyesült Államok vezet a jog és társadalom közötti viszony oksági jelgétő a konstruktivista fordulatig.
Legflsőb Bíróságának 1954-es, az iskolai szegregációt megtiltó döntése az Egyesült Ál- Azt a folyamatot szükséges értelmezni, amelyben a társadalom létrehozza a normákhoz
lamokban jelntős mozgásokat indított el, azonban számos társadalmi, politikai és kul- való viszonyát, és azt, amelyikben a normák társadalmi kapcsolatokat, identitásokat de-
finiálnak. A jog nem pusztán egynlőtü hozáférető a különbző helyztű társadalmi
18
GALANTER, Marc: Why „Haves" Come Out Ahead: Speculations on the Limits of Legal Change. Law & Society
Review, 1974/1., Litigation and Dispute Processing: Part One (1974/ Autumn). 95-160. o.
19
GARTH, Bryant G. - SARAT, Austin: Justice and power in law and society research: on the contested careers 20
A Brown v. o rd of Education of Topeka, 347 U.S. 483 (1954) döntés elmzésrő lásd FLECK Zoltán : Mit
of core concepts. ln GARTH, Bryant G. - SARAT, Austin (eds.) : Justice and Power in Socio/egal Studies. Chicago, 1d nt . ln SZABADFALVI József (szerk.): Amabilissimus. A /egszeretetreméltóbbak egyike. Loss
1998. 1- 18. 0.
br e n, 2005. 167- 182. o.
 M ivel fog lalkozik a Jog zoclol6glal el m z

csoportok számára, hanem létre is hozza, megrősíti , intézményesíti azo kat a kategóriá-
kat, amelyek kifejezik a különbségeket. A jogtudat kutatásának kiindulópontja a realiz-
mus klasszikus gondolata, a társadalmi gyakorlatok, tapasztalás elemzése.
Austin Sarat egy tanulmánya például azt mutatja be, hogy a jóléti segélyezettek szá-
mára a jog nem valami absztrakt, magasztos elvi rendszer, nem racionális, legitim igazo-
lási mód és nem szent szöveg, sőt még csak nem is közösen osztott elkötelezettségek rend-
szere. Hanem az életüket alpvetőn befolyásoló, bürokratikus döntés, amelynek
értelmzsbő ki vannak zárva azok, akikre vonatkozik, ahhoz nem fémek hozzá. Ebben
a társadalmi helyzetben a jog konkrét emberi interakciókban válik tapasztalattá, a diszk-
riminatív jelleg hétköznapi bosszúsággá. Eből apatikus, lemondó atiűd következik, a jog
igazságtalansága a világ természetes rendjeként él a fejükben, amin nem lehet változtatni,
a legkevésbé a jog alkalmas erre. 21 Ugyanakkor a jog eszköz is lehet a bürokráciával szem-
ben, amennyiben válaszra kényszeríti a döntéshozót, kimozdítja az ügyfél teljes semmi-
bevételének megalázó állapotából. A jogi eljárással, perléssel persze a viszonyok tovább
személytelenednek, az ügyfél a jog gépies rendszerének válik kiszolgáltatottjává. Ez a ta-
nulmány, amely a joghoz való viszony kutatásának tipikus példája, azt vizsgálja, hogy a jog
használói miként konstruálják meg, értelmezik, fogják fel jogosultságaikat, ehhez milyen
nyelvezetet használnak. A szociális jogosultság tulajdonként vagy szégyenként, elisme-
rési igényként jelenik-e meg, mennyire vannak domináns helyzetben a materiális emberi
igények a formális szabályokkal szemben, hogyan lép fel a szükséglet, az emberi szen-
7. Mivel foglalkozik a jog szociológiai elemzése?
Még a fiatalnak számító tudományszakok esetében is lényeges az elméleti források tisz-
tázása, a fogalmi háttér eredetének kibontása mellett a tárgy, pontosabban a kutatási té-
mák „katalógusa". Anélkül, hogy a jog szociológiai vizsgálódásainak teoretikus kanoni-
zálásába kezdenénk, néhány összefüggést vázolunk fel. A jogszociológiai szemlélethez
tartozó irányzatok közös eleme a jog magábanvalóságának, autonómiájának tagadása,
a társadalomba ágyazott, attól el nem választható értelmezés. Ebben a szemléletben
22
a jog történetileg és társadalmilag konstruált, tükrözi a kultúrát, és vissza is hat rá. E szem-
lélet intézményesedésére jótékony hatással volt a 20. század közepén megjlnő nyitás
a társadalomtudományi ágak felé, az interdiszciplináris jogtudományi kutatások gyakor-
lata. A szociológia mellett a politikatudomány, az antropológia, a pszichológia, a gazda-
ságtan bővíte a modem jog elemzésének eszköztárát. Későb a pluralizmus kiterje-
désével és az összehasonlító jogtudomány megújítási kísérleteivel a tudományterület
nyitottá vált az összehasonlító kutatásokra. Mára már sem a korai társadalompolitikai kér-
dés felvetésekre koncentráló tudományfelfogás, sem a behaviorista, az egyéni döntésekre
és azok környezetére fókuszáió kutatások, sem a tisztán intézménycentrikus elemzés nem
élvez dominanciát. Erős változatosság jelmző a tematikai, módszertani és episztemio-
lógiai kiindulópontokban. Ennek ellenére nem pusztán a tárgyak viszonylagos össze-
23

vedés nyelvezete a fom1ális eljárási racionalitás nyelvezetével szemben? A jóléti rászorul- tartozása teremti meg a jogszociológia integritását, hanem a kontextualitáson kívül a ha-
24
tak jogértelmezése, a jog müködéséhez kapcsolt képzeteik és elvárásaik és nem utolsósor- tározott értékelkötelezettség, a kritikai szemlélet vállalása, gyakran az aktivizmus.
ban az erre alapozódó cselekvéseik nem tükrözik sem a jog autonómiájára, objektivitására, A jogalkalmazás széles területén belül a viták, a vitaoldás mikéntjei, a konfliktus jogi
semlegességére, sem a jogosultságok mítoszára é pülő hivatalos értelmezéseket. A jogtudat esetté alakulásának folyamata domináns kutatási téma. A fent jellemzett szemléleti keretek
tehát, ahogy a jog maga is, ,,polivokális", azaz változékony, plurális szerktű. A szociá- között a jogvita társadalmi konstrukció, amelyben az állami intézmények is alakító erő­
lis rászorultak stratégiái részben a jog formális , ideológiai premisszáira épülnek, amikor fel- vel lépnek fel , például képesek csökkenteni vagy növelni a perlési aktivitást. Amint a jog-
lépnek az igazságtalanságnak érzékelt döntésekkel szemben, más részben azzal szemben áll- szociológia figyelme nem csak a jogalkalmazó intézményekben zajló folyamatokra kon-
nak - a hivatalos ideológia erőfoás és korlát is, konfliktus és kihívás, ellenállási eszköz, centrált, a vita értelmezése tágabb összefüggésekbe került. A konfliktusok elnyésző része
de bizonytalan és félelmet keltő is. A jog olyan társadalmi tény, amelyet nem kérdőjelz­ válik jogi vitává, csak kis részben kerül hivatalos jogintézmények látókörébe. A sérelem
nek meg, de amely taktikai manőverzésk ad lehtőség , sőt teret az ellenálláshoz. Egy- azonosítása a sérelmet okozó hibáztatása és végül a jogi igény megfogalmazása bonyo-
szerre kritikus és cinikus viszony, együtt van jelen a lemondás, a beltörődés és a szabályok, lult társadalmi térben zajlik, és számos tényező befolyása alatt áll. Így a jog használata
eljárások stratégiai használata. Ajogi kultúra ilyen dinamikus értelmezésével lehetséges csak nem pusztán a sérelem mértkől függ , hanem például a felek közötti viszonyoktól,
megközelíteni a jogi rendet folyamatosan újratemlő jogtudatot: a társadalom joghoz való
viszonya nem egyszerüen a joghoz képest külsődeg erő , amellyel kapcsolatban csak az
a kérdés, hogy mennyire kompatibilis a hivatalos jog e lőírá sa ival.
22 A tükrö ződés - topsz kritikájához lásd TAMANAHA, Brian Z.: A General Jurisprudence of Law and Society. New
York, 200 1.
23 M ATMER, Lynn : W nd Society. ln (ALDEIRA, Gregory A. - KELEMEN, R. Daniel - WHITTINGTON, Keith E. (eds.) :
21
SARAT, Austin : ,, .. .The Law Is Ali Over": Power, Resistance and the Legal Consciousness of the Welfare Poor. Th Oxford Hnndb ok of Law and Po/itics. New York, 2008. 681-694. o.
Yale Journal of Law & the Humanities, 1990/2 . 343- 3 79. o. 2• MuN n, ro nl W.: \nciulry nd Activism in Law and Society. Law & Society Review, 2001 / 1. 7- 20. o.
 Elm életi hagyományok, kiindulópontok, gyö kor

a helyzet érte lmezéstő. 25

Ugyanakkor megmaradt a jogérvényesítési l e h ető égckhez va ló Metaforikus erővl jeleníti meg ezt a szem-
hozzáférésben található egynlőtsé, a nyerési esélyeknek a társadalmi státuszhoz kap- léleti különbséget az amerikai realizmus leg-
cso lódása mint kutatási tematika.26 nagyobb hatású alakja, Roscoe Pound és az
Klasszikus probléma a döntéshozás társadalmi természetének feltárása , a bírói európai jogszociológia atyjaként aposzt-
döntésben megjlnő , jogon kívüli szempontok elemzése. Többek között az ilyen rofált Eugen Ehrlich életművink szem-
egynlőt jogérvényesítési esélyek, szubjektív elemek és a formális jogalkalmazó beállítása. E két jelntős szerő egy időben ,
intézmények hatékonyságának alacsony szintje, valamint a csökenő bizalom terelte a fi- e tudomány eredete szempontjából igen ter-
gyelmet a formális jogérvényesítés alternatívái felé. Növekő figyelem hárul a jog hasz- mékeny korszakban alkotott.
nálatát jelmző aktivizmusra, a jogi érveket használó társadalmi mozgalmak elemzé- 1894-ben Gustav Klimt elnyeri a Bécsi
sére, a közérdeű igényérvényesítés lehtőségir és társadalmi hatásaira, a class action Egyetem dísztermének díszítésére kiírt
gyakorlatára (cause lawyering). Ezzel kapcsolatban az európai jogi kultúrát is újraér- pályázatot. Egy három allegorikus alakból
telmző fejleményeknek vagyunk tanúi .27 Ez nemcsak a kontinentális jog szerkezetének álló művet tervez a filozófia, a medicina és
jelntős módosulását jelenti, hanem a társadalmi cselkvő joghasználati, hatalmi arze- a jogtudomány ábrázolására.30 A kor szelle-
náljának átépülését is. mének megflőn a mű vezérlő eszméje
Ezeken kívül a modernitás és a jog hivatalos használatának összefüggése, a perrob- a racionalizmus, a világosság győzelm .
banás jelensége és annak okai a hosszú távú folyamatok történeti elemzését igényelték. 28 Klimt csak 1898-ban kezdi el a munkát, ami-
A jogi ideológia elmzésbő a jog mögöttes tartalmainak, szándékainak, az érdekek ku- korra a századforduló várakozása, optimiz-
tatásából a jogi oktatás, a jogi nyelv és a jogtudat kutatása emelkedett ki. 29 musa kezd elolvadni; a millenáris optimizmus
Gustav Klimt : Jurisprudenz
rövidnek bizonyult. A jogtudományt ábrá-
Forrás: commons.wikimedia.org zoló rész 1901 és 1903 között készült. A kép
8. Elméleti hagyományok, kiindulópontok, gyökerek szerkezetében dichotomikus: a fenti a statikus
rend világát, az alsó rész pedig a kiszámíthatatlan spontaneitást ábrázolja. A rendet három
figurával , az Igazság, az Igazságosság és a Jog allegóriáival ábrázolja, a geometrikus for-
Korábban utaltunk rá, hogy a jogszocio lógiát valamiféle „köztes lét" jellemzi: egyfajta mákkal és a bírói fejek megjelenítésével a racionalitást, a tisztaságot sugallja. Az egyenes
tudományköziség, interdiszciplinaritás, a témák s okszínű sége, lezáratlanság. Említettük vonalak, az átekinhő formák erős ellentmondásban állnak az alsó rész organikus, cir-
azt is, hogy az eredeti, a realista hagyományból szánnazó szemlélettel, az ún. gap studies kuláris omamentikájával. Az alsó rész kaotikus, irracionális, három fúria és egy meztelen
megközel ítéssel szemben mára sok ellenérv merült fel. Ma már nem annyira az a kérdés, rab színesíti . Klimt azt ábrázolta, amit a kor haladó jogász gondolkodói is értelmezni igye-
hogy milyen széles a szakadék a hivatalos jog és a ténylegesen érvnyesülő jog között, keztek: a formális, racionális, geometrikus formákban leírható jog és a tényleges, kaoti-
hanem sokkal inkább az, hogy a társadalom különbző részein hogyan állítják elő és ter- kus, irracionális Uogi) élet közötti kontrasztot. A kép kiállításának évében jelenik meg Eu-
melik újra a normatív viszonyokat. gen Ehrlich Freie Rechtsfindung und freie Rechtswissenschaft című esszéje a döntési norma
és a cselekvési szabály különbségrő , a formális jog inadekvát jelgérő. Ugyanebben az
évben Roscoe Pound a University of Nebraska jogi karának dékánja lesz.
Igaz ugyan, hogy a német elméleti gondolkodás hatása az amerikai tudományra je-
25
FELSTINER, William L.F. - ABEL, Richard L. - SARAT, Austin: The Emergence and Transformation of Disputes:
lent ős volt, é.s intenzív fordítási tevékenységben is megjelent, sőt Ehrlich hatása is ki-
Naming, Blaming, Claiming ... Law & Society Review, 1980/3-4. 631 - 654. o.
26
GALANTER : Why „Haves" Come Out Ahead : Speculations on the Limits of Legal Change. mutatható az amerikai realizmusra, mégis Poundnak és az amerikai realizmusnak a tu-
27
KELEMEN: Eurolega/ism: The Transformation of Law and Regulation in the European Union. dományban nagyobb volt a visszhangja és sikeresebb a recepciója. A 20. század közepétől -
26
Az igazságszolgáltatás szociológiai elmzésrő részletesebben lásd FLECK Zoltán: Jogállam és igazság-
zolgáltatás a változó világban. Budapest, 2008.
2 L · K Zoltán - KRÉMER Ferenc - NAVRATIL Szonja - USZKIEWICZ Erik: Technika vagy érték a jogállam? Budapest, z rnowitz, Lincoln, Jerusalem, and the Comparative History of American Jurisprudence.
01 2 . (Föld-rész Könyvek sorozat)
 IA
az amerikai jogelmélet dominanciája szinte vitathatatlan. Pound és Ehrli ch élete a peri-
féria megtréknyíő erejét szimbolizálja. Arra a kérdésre, hogy milyen hasonlóságok
magyarázzák a radikális antiformalista elméletek hasonlóságát, a biográfiák hasonlósá-
gában lehtő válasz. Az Osztrák-Magyar Monarchia északkeleti csücskében található
Czemowitz és a nebraskai Lincoln súlyos elmaradottságát, a centrumtól való távolságát
gyors urbanizáció, politikai válság, morális relativizmus egészítette ki. A jog lemaradása
a valóság mögött ebben a közegben különösen érzkelhtő volt: a mindennapok élménye.
Ehrlich és Pound hasonló utat jártak be: a centrumban, távol a szülőfödt, egy nagy
egyetemen tanultak, majd visszatértek egy elmaradottabb régióba. A határok, a kontraszt,
a történelmi korszakok egymásra torlódása megtréknyíő szellemi hatással volt
azokra, akik a megértés és jobbítás szándékával szemlélték ezt a szakadékot. A társadalmi
marginalitás állapota alkalmas lehet arra is, hogy kulturális kreativitást termlő erőként
működjn.
31
Ehrlich és Pound nagyon heterogén társadalmi környezetben, erős
tív pluralizmus mellett, a központi hatalom gyenge hatását érzékelve fejtették ki elméle-
teiket a jogról. A társadalmi környezet és a kor kedvző volt egy radikálisan antiforma-
lista szemlélet számára. Ehrlich számára az etnográfiai adtgyűjés , a jogszokások
megfigyelése és leírása jelentette az empirikus megalapozást. Pound a bíróságok min-
dennapi gyakorlatának elemzésére hívta fel a figyelmet, amelybő a ténylegesen működő
jog (law in action) kiolvasható.
Sokféleképpen írható le egy szaktudomány története. Nemzeti keretekben, mint
a nemzetállam, a nemzeti szellem és tudomány helyhez kötött fejlődéstörn, amely ref-
lektál a társadalom, a politika és a jog változásaira, vagy mint eltérő paradigmák, gon-
dolkodásmódok, iskolák története, függetlenül a nyelvi, kulturális határoktól. A jogszo-
ciológia esetében meghatározó elem, hogy milyen a viszonya a jogtudományhoz,
illetve a szociológiához. Karl Mannheim szerint a szociológia, amennyiben a jogrend-
szerrel foglalkozik, elsőorban szemlélet és módszer, hiszen ilyenkor tárgyát kívülrő, más
tudományoktól, a jogtudománytól kölcsönzi. A szociológia saját tárgya a társadalom. 32
Mára azonban a jogfogalom jelntős kibővült, változatossá vált, tárgy és módszer kap-
csolatára vouatkozó általános összefüggéseket nehéz megfogalmazni. A teoretikus vál-
tozatosság, a joggal foglalkozó szaktudományok gazdagodása mellett is igaz maradt, hogy
a jog, jogrendszer tudományos vizsgálatában és így a jogászképzésben, valamint a jogá-
szi szemléletben a társadalomtudományos, kulturális, szociológiai megközelítésmódok
háttérben maradtak. A modem szociológia fogalmai, kutatási módszerei alig, vagy nagy
küzdelmek árán kerülnek be a jog professzionális elemzéseibe. 33
31
HANÁK Péter: A Kert és a Műhely. Budapest, 1999.
32
MANNHEIM Károly: A gondolkodás struktúrái. Kultúraszociológiai tanulmányok. Budapest, 1995.
33
DEFLEM. Matthieu: Socio/ogy of Law. Visions of Scholarly Tradition . New York, 2008.
A tudomány történetének hagyományos értelmezése szerint a jogszociológia gy ·· -
kérzete kétágú, fogalmait, módszereit két alpvető forrás határozza meg. A szociológia vagy
társadalomelmélet, amelyek a társadalmiság részeként tárgyalják a jogrendszer sajá-
tosságait, és az ún. szociológiai jogelméletek, amelyek a jog lényegét annak társada l-
miságában találták meg. Eből válik értheőv, hogy az elméletek, értelmezések milyen
hagyományokhoz kapcsolódnak. A köztesség tartós maradt, a két alaptudomány, a jog
tudománya és a szociológia közelsége a modem jogszociológiai munkákban is azonosít-
ható. A társadalomelmélet és a szociológia klasszikusai számára evidens volt, hogy a jogi
szabályozás a társadalmi integráció intézménye, olyan tárgy, amelyet be kell illeszteniük
a társadalomról szóló munkáikba. Csak néhány olyan paradigma, elméleti irány alakult
ki, amely teljes egészében figyelmen kívül hagyja ezt az összefüggést. Durkheim számára
a jogi szabályozás mind elméletileg, mind módszertani segédeszközként elemi fontosságú
norma- volt, ahogy Weber is szükségesnek látta a jog racionalizálódási folyamatának elemzésével
alátámasztani legfontosabb társadalomelméleti mondanivalóját. Ennek ellenére a tudo-
mányszakok közötti viszonyban nem halványodtak a kölcsönös kétségek: a szociológusok
nem veszik komolyan a jog tartalmi elemeit, gyakran eltekintenek a jog állam által alkotott
és dogmatikai természől, a jogászok pedig szívesen figyelmen kívül hagyják a jog tár-
sadalmi jellegét, kulturális környezetét. 34 A szociológiai paradigmákat meghatározó nagy
dichotómiák (konszenzus és konfliktus; cselkvő és struktúra) a jogrendszerrel foglalkozó
elméleteket és kutatásokat is befolyásolják, tehát szükséges a társadalomelméleti meg-
alapozás. A klasszikus szociológia tipikusan az államhoz kötött jogfogalmat használja,
ezek vonatkozásában igaz tehát Mannheimnek a tudomány tárgyára utaló megkülön-
böztetése. Az államcentrikus jogfogalomtól éppen a jogelmélet szociológiai irányzatai tá-
vo lodnak el. Az amerikai pragmatizmus és realizmus, vagy a történeti jogi iskola és Eugen
Ehrlich alpvetőn kérdőjelzt meg az állam által alkotott jog kizárólagosságát.
Szociológia, társadalomelmélet és szociológiaijogelméletek a társadalom szabályo-
zásának gondolatával, ennek szükségességével és az eből fakadó problémákkal párhu-
zamosan emelkedtek ki a tudományos és közbesédől. A „társadalmi kérdés" a szociá-
lis jog, a jóléti rendszerek, a szabályozás feszültségeként jelent meg a joggal foglalkozók
világában. Ezzel alpvetőn kérdőjelzöt meg a jog természetes rendjének feltétele-
zése. A jog a szociológiai szemlélet számára társadalmilag konstruált valóság, nem ter-
mészetes rend, de nem is pusztán a hatalom akaratának megjelenítése. Ebben a tekin-
tetben, a társadalomhoz kötheő szabályozás természetének kérdésében hasonló például
Maine, Marx, Durkheim és Weber felfogása. E klasszikus korszak után fokozatos el-
távolodás következik az államcentrikus jogfogalomtól, a szuverenitás problémá-
jától a demokrácia, az informalizmus, a kulturális öszetvők felé. A jog kulturális
3, BANAKAR. Reza - TRAVERS, Max (eds.): An lntroduction to Law and Socia/ Theory. Oxford, _2002.
 értelmezésével, a jelntős kulturális fordulattal azonban az állami jog szociológiai kuta- a klasszikus liberális állapotok, tehát a tisztán formális jogok progresszív meghaladásának
tá a nem tűnik el, csak jelntős megváltozik, ezt a „visszafordulási" igényt jeleníti meg tartottak. A jog és a társadalom közötti szakadék feltételezése a 20. század első felében
a több formában felbukkanó megfogalmazás: bring the state back in. a jogi szabályozás technikai és társadalmi korlátainak felismerését jelentette, a tudom ány
A 20. század első felének szellemi gazdagsága és teoretikus változatossága részben célja az állami szabályozás racionalizálása jó társadalmi célok érdekében, és ennek meg-
a perifériához kötődi. Az állami jogtól radikálisan elforduló pszichológiai irányzatok, pél- fe leőn a társadalmi elfogadottság emelése. Az l 960-as években, a modem jogszocio-
dául Leon Petrazycki, aki a hivatalos és az intuitív jog közötti feszültséggel foglalkozva lógia megjelenésével párhuzamosan a társadalmi fejlődés tartalmává a jogosultsági for-
a jogi impulzusokat tekintette a társadalmi változások forrásainak, fontos előzmény a mo- radalom, a jogkiterjesztés és az emancipáció vált. Ez azonban továbbra is feltételezi
dem jogszociológiának, de nem vezetett a szakszociológia intézményesedéséhez. Ahogy a jóléti intézmények, a jóléti állam jótékony hatását, tehát az államhoz kötöttség eszmei
Timaseff, Gurvitch a maguk bonyolult jogi tipológiájával, vagy Sorokin, aki nem mellesleg alapjai megmaradtak. Ugyanakkor jelntős elmozdulás is történt az államcentrikus jog-
a szociológia egyik megtrőj, sem vált iskolatermővé egyben. Pedig Sorokin szá- sz emlétő. A társadalmi kapcsolatok és a normák kölcsönös konstituáló folyamatainak,
mára a nagy társadalmi mozgásokról szóló fő műben (Social and Cultural Dynamics) a jog a normalizációs folyamatoknak a feltárása, a jog identásképző erejének felismerése, az
a kultúra része. Mindegyikük felfedezte, a kor szellemiségének és súlyos valóságának állami hatalom alternatíváinak keresése, az állam nélküli közösségek elemzése, a perifé-
megflőn, a hivatalos és a nem hivatalos (organikus) jog közötti ellentmondásokat. riákon alkalmazott normák és általában a pluralizmus hangsúlyosabb megjelenése a ku-
De jószerivel csak Ehrlich életművbn jelenik meg egy koherens igény egyfajta teo- tatási programokban jelezték az elmozdulást. Ezekben az új irányokban, az emancipáció
retikusan megalapozott és megflő metodológiával ellátott szociológiai jogtudo- iránti elkötelezettség és a szociális érzékenység következtében határozott szándék jelent
mány iránt. A korszak legtöbb gondolkodója vagy témáját, tudományos megközelítését, meg az elnyomottak normaértelmezési stratégiái, joghasználata, illetve a jogtól elforduló
tárgyát, vagy a földrajzi régióját hagyta el. Így műveik recepciója töredékes maradt, ke- kontliktuskezelésének megértése felé. A jogszociológiának nem pusztán a jogi szabályozás
véssé járultak hozzá a későbi jogszociológia megalapozásához. Sokan tekintik így hatásait, hanem a hivatalos szabályozásnak ellenálló logikákat is meg kell értenie. Ahogy
Ehrlichet a jogszociológia (európai) megtrőjénk (például Kulcsár). fe l kell tárnia a konfliktusok jogi esetté való transzformálásának terheit, az eljárás egyen-
A jogszociológiai megközelítés, későb a tudományterület eredeti szándéka az volt, lőtenségi is. Eből a tematikai bővülés származott az a kritika is, amely a jogkiter-
hogy felismerve a jogi és társadalmi valóság közötti szakadékot, a jogintézmények mű­ jesztés forradalmát azon az alapon relativizálta, hogy a fonnális jogosultság elfedi a tár-
ködését a társadalmi környezettel együtt értelmezze. E megközelítés tárgya az állami jog, sadalmi egynlőtsék folyamatos növekedését, megfosztja az elnyomottakat
a címzett ennek megflőn a jogalkotó, az államapparátus, a tudomány ezzel szükség- a hatékonyabb fellépés eszköitől.
képpen hatalornközeli szempontokat fogalmazott meg, érvényesített. A jogi szabályo- A jog plurális szerkezetének a kezdetinél határozottabb felismerése az állami jog nél-
zásnak a mindennapi élet körében való megjelenése, használata nem játszott szerepet, azt küli közösségek vizsgálatához és olyan társadalmi helyzetek, gyakorlatok bemutatásához ve-
a klasszikus jogszociológia nem tematizálta. 35 Az állami jog korlátainak felismerése zetett, amelyekben nyíltan k é rdőjelzöt meg a jogi szabályozás szükségessége. Ezekben
egyben részleges elfordulást is jelentett az állami modernizálás segítőjénk szerpétől. El- a tematikákban bújt ki a jogszociológia leginkább a normál tudomány sémáiból, távolodott
távolodást a felvilágosodás által megalapozott racionalitás optimizmusától, amely szerint el az állami tanácsadó szerpétől. De mivel foglalkozik az ilyen módosulásokon átesett jog-
a tudományra alapozott társadalom-megismerés, a szisztematikusan feldolgozott empi- szociológia, mi a tárgya? Egy gazdagon rétegzett normativitás, a társadalmi kapcsolatok vál-
rikus ismeretek alapozzák meg ajó kormányzást és a helyes társadalomszervezést. A jog- tozatos pontjain létrejövő és működő kontrollmechanizmusok, a hagyományos intézményeken
gal foglalkozó tudományok, de a jogszociológia sem szabadult meg teljesen a tökélete- kívüli, a hétköznapi élet tereiben zajló nonnatív folyamatok. A tudomány olyan témák felé
sítés illúziójától, a tanácsadó szerpétől. A jogszociológia elméleti, szemléleti gyökerei, fordult, ott kereste a magatartás-szabályozó mechanizmusokat, ahol azok működése első lá-
a jogi realizmus és a későbi law and society mozgalom is a hatékonyabb jogpolitika meg- tásra nem nyilvánvaló. A jog ebben a széles értelemben nem elválasztható a társadalmi élet
alkotásában volt érdekelt, az állami jog reformjában, amelyet képviselő a társadalmi vál- k e r e teiől, belőük származik, és áthatja azokat. Az utóbbi évek legjntősb szemléleti for-
tozás legfontosabb ágensének, a reform eszközének, az emberi felszabadítás lehtőségnk , dulata a jog kulturális elemzése, a hivatalos jogon túli n01matív elemek vizsgálata, a normák
kialakulá a és megtanulása, a hétköznapi élet felé fordulás.
Miközben a klasszikus megközelítés szerint a figyelem valóban az állami , formáli s
35 SILBEY, Susan - SARAT, Austin: Reconstituting the Sociology of Law. ln SILVERMAN, David - GUBRIUM, Jaber
jogra irányult, elhanyagolták az ezen kívül eső normatív elemeket, az állami és nem
(eds .) : The Po/itics of Field Research : Beyond En/ightenment. Beverly Hills, CA. 1989. 150- 1 T?. . n
fill ami no rm a tssz mosásának határozott veszélyei is vannak. Az a feltételezés ugyani s,

hogy a jog és a nem-jog elválasztható, azzal az előny járt, hogy a jogszoc iológ ia kl asszi-
kusai ragaszkodhattak a jog kívülrő való vizsgálatához. Ez kétségkívül egy függetlene-
dési, emancipációs folyamat eredménye volt, a tudományterület identitásának megte-
remtésében jelntős szerepet játszott. Az állami jogi szabályozás az emberi élet egyre
nagyobb területét befolyásolja, korlátozza, a jog empirikus vizsgálata jelntős
géseket tárhat fel ebben. Az a tudományos tárgy, amelyik körvonalazatlan társadalmi erő­
ként határozza meg a jogot, elmossa a határvonalat jog és társadalom között, nem képes
pontos válaszokat adni ezekre a kihívásokra, és végső soron elveszti kritikai potenciálját
is. Mert például igaz ugyan, hogy az önkényesen, diszkriminatív módon, embertelenül al-
kalmazott bünteőjogi intézmények mögött a hatalomgyakorlás, a társadalmi egynlőt­
lenség és a kirekesztés szélesebb társadalmi folyamatai húzódnak, az intézményi moz-
gások ezekkel együtt értelmzhők , de a társadalom hatalmi viszonyainak domináns,
erős eleme az állami jog, ez legitimálja sokak szemében továbbra is azt a megközelítést,
amely a formális jogot tartja a szociológiai vizsgálódás fő tárgyának. 36
A jog és társadalom (law and society) mint mozgalom határozott kritikai potenciál-
lal rendelkezett. A hivatalos jogot a vizsgálódás középpontjából kimozdító irányzat rep-
rezentánsai szerint a „mit tesz a jog" és „mi a hatása" kérdései értelmezhetetlenek a tá-
gabb társadalmi kontextusra koncentrálás nélkül. 37 A különösen a jogtudat kutatásában
érvnyesülő hagyomány egy határozott ismeretelméleti fordulatra épült. A konstrukti-
vizmus, a világ társadalmilag létrehozott, felépített jellege a kiindulópont, a valóság nem
valami külső, objektív létező. Ebben az értelemben a jogot mint a valóság egy elemét is
a társadalmi térben hozzuk létre, értelmezzük, és ennek megflőn
A jog ezek szerint nem állhat külön a társadalmi élető, annak szerves része.
Emlékezzünk rá: a jogszociológia tudományterülete két határozott elméleti hagyo-
mányból, forrásból táplálkozik, a szociológiai jogelmétkbő és a társadalom- és szo-
ciológiai elméletek jogra vonatkozó értelmezései bői. Az előbin elsőorban
kai pragmatista és realista elméletek hatása meghatározó. Utóbbiban a klasszikus
szociológia igénye az átfogó teoretikus alapok megteremtésére. 38 E tudomány tehát alap-
vetőn, az eredetének megflőn , nemzeti részekben fragmentálódva létezett, sokáig hi-
ányzott a globális szemlélet. 39 Ez elsőorban a jogi mező belső hatalmi sajátosságaival
magyarázható, az erős kapcsolódással a hatalomgyakorlás mechanizmusaihoz. Nyil-
36 KAHN,
Paul W. : , Freedom, Autonomy. and the Cultural Study of Law. Ya/e Journa/ of Law & the Humanities,
2001 / 1.
37
SrLBEY, Susan S. - SARAT, Austin: Critical Traditions in Law and Socíety Research. Law & Society Review,
1987/ 1. 165-174. 0.
38
Alan: The Sociological Movement in Law. London, 1978.
HUNT ,
39
0
GARCÍA-VrLLEGAs, Mauricio: Comparative Sociology of Law: Legal Fields, Legal Scholarships, and Social
Sciences in Europe and the United States. Law & Social /nquiry, 2006/2 . 343- 382. o.
7
vánvaló , hogy a jog feletti kontroll természetének döntő jelntőség van a tá.:~adalmi, fo ~
Jyamatok irányítása szempontjából. Szemben az USA nagy hatással rendel~ezo Jogelm~l eti
irányzataival , társadalomtudományi mozgalmaival (pragmatizmus, realizmus, ~nt'.'cal
!_egal Studies, Law and Society Movement) , Európában nehezen lehetne homoge~ Jog-
összefüg- szociológiai hagyományt, iskolákat megnevezni. Megtalálhatóak ug~an a ~agyoman,y?s
elméleti törésvonalak a formalista-konzervatív szemlélet és a kritikai , realista, pluralis,
szociológiai értelmezések között, de az utóbbi szemléleti ke~~te~ belű~, nincs ~e~~atá~o-
zó paradigma. Ajog magábanvalóságának tagadása, amely szukse,gs~eruen eg~ttJar a.Jog
sajátosan nemzeti, koherens, autonóm létének tagadásával , az europat nem~etallamo~ altal
szabdalt konfliktusos politikai és szellemi térben nehezen vert gyökeret. Igy a realizmus
és a kritikai irányzatok szemléletformáló hatása Európában korlátozottabb volt. A társa-
dalomtudományok fejlődésnk hatásai azonban az európai jogszociol~giai fejlemé-
nyekben is tetten érhetők a 20. század második harmadától. Az Egyesült All~m~k prag-
matikus és az európai filozófiai hagyományokkal nem terhelt szellemi eleteben az
antiformalizmusra való nyitottság, a szabályozási problémák gyakorlati kezelése és a Jog-
alkalmazó központú, stabil jogi mező könnyedén vezetett a jog szociológiai szemléleté~
hez. Ezzel szemben a kontinentális hagyomány alig engedett a népszuverenitás rousseau-i
é tielmzésbő és az állami fonnális jog kizárólagosságából, amire a modern jogállami
struktúrák is épültek. Az amerikai hagyomány támaszkodhatott arra a ~izalom~a, ~mely
a jogi szabályozás mint a társadalmi reformok segítőj iránt tap~sztal~ato, ~z _e~opai kon-
tinensen ugyanakkor a jog hierarchikus tennészete mellett az allam es a c1v1l tarsadalo~
viszonyulunk hozzá. elválasztásának eszméje határozta meg a jog és társadalom viszonyának értelmezéseit.
g. A tudomány objektivitása és a metodológiai fetisizmus
az ameri-
Egy-egy tudományszak teoretikus fejlődés, alakulása nem független a tudomány~s mód-
szerek, a megismerésre vonatkozó szemlélet alakulásától. A társadalomtudo~an~o~ra
a kvantitatív módszerek fellendülésével, a technikai ugrással sokáig nagyfoku optimiz-
mus volt jelmző . A valóságelemzés olyan rezsimje alakult ki , amely ennek az opti-
mi zmusnak és szemléletnek megfelelt. Az objektív társadalmi valóság lehtő legponto-
sabb megismerési igénye volt a normál tudomány képlete, a~ely a ~at~l~~hoz, ~z
államhoz a hatékonysághoz, így a legitimációhoz kapcsolta a Jog szoc10logia1 v1zsg~-
latát is. E' szemlélet szerint a valóság érvényes és autoritatív leírására kell törekedm:
az empiriku s, mért valóság azonos a tényleges, tapasztalt valósággal. A 20. száz~d ·
utolsó év ti zedeiben k é rdőjelzöt meg radikálisan e valóság- és tudományértelmezes
haszna. A Mi h I F uca ult hatlomeébő
kiinduló kritikák azt a kérdést tették fel ,
hogy ,,1 tr h )Zza - • ·, va lóságot a társadalomtudománv?" 40 Nemr.s;ik ;irról v::in s 7 ó hrw v
 TÁR AOAI. M, JO "ZO 101.Ó IA

a term észettudományi laborok eredményei manipulálhatóak, hanem arról , hogy a tudo- litatív jelgű kutatásokban lehetséges, ahol a kutatási folyamatban állandó az adatfel -
mányos mérés olyan társadalmi tárgyakat is konstruál, mint a közvélemény vagy a jogi dolgozás, értelmezés és átértelmezés.
norma elfogadottsága, a jog hatékonysága. A politika „tudományosítása" a társadalmi at-
titüd méréséhez és a cselekvés előrjzésnk igényéhez kapcsolódott. Kikerülhetet-
lenné vált a hatalom által kívánt valóság előáítsa, a programmatikus racionalitás meg- 1O. A jogszociológia társadalmi jelntőség
tervezése, a tudomány mint technikai tanácsadó szerepe terhének felvállalása.
A radikális tudományelméleti kritikák megfogalmazódtak az egyes szaktudományokon
belül is. A klasszikus objektivitás, a tudás, a tárgy és a megfiylő elválasztása lehetet- A tudományok haszna általában ritkán kérdőjelzi meg, mégis érdemes foglalkozni a tu-
len, a tudomány erre törekedve maga hozza létre tárgyát, szövetségben a politikacsiná- dományterületek társadalmi jelntőségv. Ezzel a kérdéssel lehet közelebb kerülni a té-
lókkal. Az állami jog kutatói így teremtették meg az állampolgárt mint jogok alanyát, aki mák és megközelítések kiválasztásához, a paradigmák és eszmék korhoz és térhez kö-
számára az állam nem veszélyes, hanem éppen a jogok érvényesülését biztosítja. töttségéhez. A jogszociológia jelntőség leginkább abban áll, hogy ellensúlyozza azt
A klasszikus társadalomtudományi objektivitás megkérdőjlzs a joggal foglalkozó a felfogást és gyakorlatot, amely a jogot hatalmi eszközként, annak társadalmi kor-
szociológiai irodalomban jelmző módon a bünteő állam társadalmi következményei- látaira tekintet nélkül, önmagában értelmezi. A jog magábanvalóságának mítosza
vel foglalkozó tematikából táplálkozott. Howard Becker híres tanulmánya egyértlműv nagyon erős, mert mind az állami hatalom, mind a jogász foglalkozások önigazolásai tá-
tette, hogy a kriminológus a büntetések társadalmi következményeinek kutatásakor az ál- mogatják. Ezért azoknak a tényezők a feltárása, amelyek a jog társadalmi környezetbe
lami bünteő hatalom klienseinek oldalára áll. 41 ágyazottságát mutatják, lepző , kritikai hatással jár. Az állami joggal és általában a ha-
A joggal foglalkozó empirikus társadalomtudományokban tipikusan meglhtősn talommal szemben megfogalmazott kritika a jogszociológia identitásának tartós eleme.
gyenge a módszertani megalapozás, elsőorban azért, mert a tudományterület inkább Mindezkből követzőn a jogszociológia mint tudományterület és mint szemlélet
a jogtudományi intézményekhez, jogi karokhoz kapcsolódik. Számos hátrány mellett en- oktatása a jogászképzésben nem magától érteőd. Különösen azokban a jogi kultúrák-
nek kösznhető a nagyobb rugalmasság, a módszertani nyitottság, a metodológiai feti- ban, amelyekben a jog technikai értelmezése és az instrumentalizmus hosszú korszakokon
sizmustól való eltávolodás. A legnagyobb hatású empirikus kutatások történetét áttekintve keresztül egyeduralkodó pozícióban volt.
szembtűnő tapasztalat, hogy komoly eredményre a véletlen, és nem a kérlelhetetlen mód- A hagyományos jogászképzés a jogi normához kötségből indul ki, ragaszkodik
szertani szigor vezette a tudósokat. A sikertelen kísérletek, a próbálkozás, a formátlan tá- a formalizmushoz, a jog autonómiájához és a jogpozitivista megközelítéshez. A realizmus,
jékozódás vezetett eredményre, a kutatás társadalmi, lélektani, érzelmi hátterének felis- e l sőo rban az amerikai szociológiai minták hatására kihívást jelentett, de az oktatás közép-
merésével sikerült maradandót alkotni. 42 A tapasztalatokat öszegyűjtő szerők szerint pontjában a szabály szövege marad. 44 Újabb kihívást a közös európai jog megváltozott
a véletlen hatás (serendipity) annyira gyakori, hogy nem nevzhtő kivételesnek, inkább szerkezete hozott, ugyanis elégtelenné tette a nemzeti jogszabályok ismeretét, és meg-
ez a szabály. A kutatásokban az első benyomásnak, az elsődg világmegértésnek és a bi- kívánja a jog elvi szintjének magas szintű értelmezési képességét és a joggyakorlat
zonytalanságoknak, a kétségeknek megtnékyíő hatásuk van. A kutatói mesterség lé- komplex ismeretét. Ezért a joghallgatókat legalább időlegsn ki kell vezetni a jog vilá-
nyege a váratlannal való megbirkózás képessége, a kutatási folyamat közben felmerült di- gából, a jogi mezőbl ahhoz, hogy a jogot változóként is értelmezni tudják, és ne csak mint
lemmák feloldásának képessége, az eredeti kérdésfeltevés hibáinak beismerése. 43 Eből, az érveléseik állandó, döntő elemét. Csökkentené a jog(ász) és a külső világ közötti tá-
persze, az is következik, hogy a folyamatos reflexió, a korrekció, a nyitottság inkább a kva- volságot, ha erre a jogászok készségei kiterjednének. Az 1960-as, 1970-es években,
a szociológiai mozgalom virágkorában kedvző politikai, társadalmi klíma volt egy ilyen
folyamat beindulásához. A jólét, a reformizmus, a jóléti állami politikák megalapozása
40
OssORNE, Thomas - RosE, Nikolas: Do the Social Sciences Create Phenomena? The Case of Public Opinion egy szociálisan érzékeny időszakbn egy szociáldemokrata konszenzussal támogatva a fel-
Research . British Journa/ of Sociology, 1999/3. 367- 396. o.
41
BECKER, Howard S.: Whose side are we on? Social Problems, 1967/3. 239- 247. o.
ső oktaá s b a n és a tudományban is megjelent. A jogot más társadalmi szférákkal együtt
42
SCHMIDT, Patrick - HALLIDAY, Simon: Beyond Methods - Law and Socety in Action. University of New South
Wales Faculty of Law Research Series, 2009/szeptember (Working Paper 36.).
43
KR1TZER , Herbert M.: Conclusion: ,.Research is a Messy Business" - An Archeology of the Craft of Sociolegal
Research. ln SCHMIDT, Patrick - HALLIDAY, Simon (eds.) : Conducting Law and Society Research. Refleetions
on Methods and Practices. Cambridge - New York. 2009. 2fi4-?fl<; n
 Ő I JOG ti h gyom nyok 1

é rt e lme z ő , a kölcsönhatásokra reflektáló megközelítések, az interdiszciplin ári s szeml é- társadalomtudományi tárgyak zavarják a jog zárt, autonóm jellegére vonatkozó illúzió
let feloldotta a kontinentális jogtudomány szemléleti zártságát is. fe nntartását. Ezek ezért mindig külsődeg, másodlagosak, feláldozhatók, utópiku ak,
, , Aj?~ szociológiai megközelítése, a jog autonómiájának megkérdőjlzs, a jog belső gyakorlati jelgűk , idealisták, vagy felforgatók, vagyis szükségtelenek. Ajogászképzé
e~ek:les1 szempontjaitól való időlegs hátrébb lépés felkészítené a lendő jogászokat rendszerei a változásnak való ellenállás erős példái, a bürokratikus hierarchia támogatói,
a Jog, munka ellentmondásainak, hatalmi kihívásainak értelmezésére kezelésére. ső t az új professzionalizálódási igényeket is átfordítják a pozitivista hagyomány meg-
A formális jog működésne általános célja, hogy bizonyosságot, stabilitá~t teremtsen e r ő sítébe. A kritikai képességek fejlesztése nem kap teret az átalakulások idején sem.
miközben ~ mindennapi_ működés folyamatosan termeli a kétségeket, a bizonytalanságo~ Az oktatás demokráciafjlsztő szerepének nem jut elismerés. 48 A jogászi és társada-
k_at, a_k?nfü~tusoka~. AJogalkalmazó állandóan társadalmi természű összefüggések ér- lomtudósi szemlélet két külön világ, a jogászi szakma deprofesszionalizálódása, tech-
~ekelesere kenyszentett, amelyeket nem lehet a társadalom és a jog társadalmi jellegének nicizálódása akkor alapozódik meg, amikor szabályok megtanítása folyik a társadalmi je-
ismerete nélkül kezelni. lentések átadása, megismertetése helyett. Ahol megjelentek a társadalomtudományok
Aj?gászok képzésében különösen fontos a kritikai szemlélet, a jog elsajátításának tár- a jogi oktatásban, ott is rosszul integráltak a képzési rendszerben. 49
sadalmi problémákra koncentráló változatainak bemutatása. Ezt a minden kihívás ellené- A jognak pedig határozott konstitutív hatalma van, stratégiai forrásokat, jelentéseket,
re mass~ív pozíciók~t ~i~okló pozitivista hagyomány, valamint az elmélet és gyakorlat é1ielmezéseket, tudásokat szolgáltat különbző társadalmi küzdelmek szerplőink. A jog
mesterseges szembealhtasa akadályozza. 45 Világos, hogy az oktatás a domináns ideoló- professzionális működteői csak a társadalomról szóló tudások birtokában, csak a jog belső
gia és az ehhez tartozó eszközrendszer terjesztésének leghatékonyabb eszköze a hatalom logikájától részlegesen eltávolodva képesek e folyamatok észlelésére és kezelésére.
reprodukciójának terepe. De itt alapozódnak meg a szakmai identitások is körvonala-
zódnak a professzionális szemlélet alapjai. Az európai felvilágosodás óta a ~ontinensen
is él a kritikai sze~lél~t, bár bizonyos korszakokban inkább, mint másokban. De a jog- 11 . Kutatási és elméleti hagyományok,
gal kapcs~lat~s -~:nt1km szempontok stabilizálódása, oktatási intézményesedése akadályo- a jelenlegi helyzet a magyar jogszociológiában
zott,' feltetele1 osszetettek. Oktatásmódszertani innovációt igényel a hagyományos
Jogaszi szemlétbő való kilépés elfogadtatása, a kritikai készség és a társadalmi érzé-
ke~ys~g fejle~zt~se. A jogászképzés hagyományos intézményei inkább a jogi mezőb jut- A tudományterületek igazolásokra és identitásápolásra szorulnak. Ezekben könyű té-
t~tas s'.keress~ge~en érdekeltek, ehhez alkalmazkodott a szervezeti kultúrájuk, az okta- vedni , túlzásokba esni vagy mítoszokat gyártani. A túlértékelt nemzeti hagyomány épp-
tasi modszereik es a személyzetük. 46 oly káros, mint a regionális sajátosságok figyelmen kívül hagyása. Ahogy a filozófiában,
,, . ~jogász~épzés, ahogy a jogtudomány is, sajátos ketőségl jelmzhtő: meg kell a többi társadalomtudományban is csak adaptáció történet van, hagyomány alig. 50 Jelmző
onzme a J_ogi_ tudás koherenciáját, és ki kell elégítenie a jog működteésvl kapcsolatos és fontos, hogy a magyar filozófiai hagyomány, ahogy a szintén alig létező jogelméleti
gyakorlati igenyeket. Ehhez hatékonyan tabusítani szükséges a szakmai konszenzusokat is, erősn szociologizáló. Abban az é,rtelemben, ahogy azt Demeter Tamás bemutatja, a ma-
megkérdőjl~ érv~léseket, és állandóan meg kell erősítni a jogi doktrínát. A poziti- radandó teljesítmények kötődne a szociológiai szemléletmódhoz. A huszadik század
vista hagyomany ezert az oktatásban is erős marad, az oktató nem forrása új érveknek e l ső két évtizedének rövid hőskora után a bomlás jelmző, a társadalomtudományi gon-
1gazolásokmk, '.11unkája elsőorban deskriptív. A jogi nyelv jellegének meghatározó do lkodás történetét is meghatározták a régió töréneből származó tragédiák és rossz
ereJe van. AJog1 eszköz manipulálása, bármilyen célra törénő felhasználása morálisan közérzet. A gondolati krízisből leginkább a társadalomelméleti megalapozású alkotók és
és_ politik~il~g- semleges. Ez annak ellenére így van, hogy súlyos történelmi tapasztalat szól művek emelkednek ki. De még ebben is, ahogy Papp Zsolt megfogalmazta, egyértlmű
a Jogon kivuh elemek, következmények kívülrekesztése ellen.47 A kiegészítő történeti
' '
45
MEDINA PLANA, Raquel: lnsider/outsider perspectives on a divide: theory and practice of critical thinking. Onati
Soc10-Lega/ Series, 2012/5. 1-6. o. 48
HESSELINK , Martij n W.: CFR & Social Justice. The Netherlands, 2008.
46
MEDINA PLANA, Raquel : Critical Thinking lnside Law Schools: An Outline. Onati Socio-Legal Series, 2012/5. 49 BERARD , Tlmothy J .: The Relevance of the Social Sciences for Legal Education. Legal Education Review,
7- 24. 0.
2009/ 1. 169- 2 15 . o.
elgndő
47
STOLL~1s, Michael: A törté,n elem világában járatlan jogász veszélyt jelent _ miért nem kizárólag 50 DEMET R : A m y r f ilozófia szociologizáló hagyománya. ln DEMETER Tamás - HELL Judit (szerk.):
a hat alyos Jog ismerete. Jogtudományi Közlöny, 1996/május. 219- 220. o. A t r do/ m p l<tu ol: L ndva/ L. Ferenc köszöntése . Miskolc, 2012. 13- 38. o.
a centrum előny: ott „a valóság működteés szolgáló ismeretekhez és go nd olatokhoz l ő d és, a szociológiai iskolák és kutatási programok hatása esetleges, differenciálatlan ma-
53
va ló általános hozzáférés és ezek általános megvitathatósága" 51 megvalósult, és nem mo- radt, néhány személyes teljesítményen alapult.
nopolizálta ezt az autoritás, nem zárta ki a szabad vitát, az értelmezések versengését. Németországban a születő jogszociológia mint a reform eszmei támogatója a társa-
A közép-kelet-európai retardáltság specifikuma, hogy a tökéletlenül emancipálódott dalmi mémökösködés ethoszát hordozta, a társadalmi változásoknak elkötelezett, balol-
polgári társadalom, a magántulajdon, a prekapitalista örökség áthatotta a társadalmi érint- dali indíttatású tudományterület volt. Magyarországon, illetve a szocialista államokban
kezések világát. Sem a német Sonderwegben, sem a Monarchia modernizációja últa lában nem prímér ideológiakritikaként, nem politikai bírálatként fogalmazódott meg,
de önmagában a hivatalos ideológiától való eltávolodás is teljesítmény volt, a nyugati esz-
( ... ) során (n)em tört át az az elv, hogy az állam, az igazgatás és a nyilvánosság törvényei mék adaptációs kísérletei felvilágosító hatásúaknak számítottak. De az empirikus ku-
meg kell, hogy feleljenek a piac törvényeinek. A közhatalom és intézményei nem, vagy ke- tatások, különösen a jogtudat-vizsgálatok implicit kritikát jelentettek az ideológiá-
véssé lettek megállapításaiknak és értelmezéseiknek a nyilvánosság előti legitimációjára val szemben. A bírák társadalmi és osztályháttere, az osztályigazság kritikája,
rákényszerítve. Megmaradt a döntés és értelmezés monopóliuma, amely öröklött jogokkal, a bürokratizmus elutasítása nem jelenhetett meg - szemben a nagyon jelmző német tu-
integráns szimbólumokkal, szokásrenddel és karakterjegyekkel érvelt. 52 dománnyal, de a szocialista laikus részvétel empirikus vizsgálatára épülő szkepticizmus
A működéspteln polgári demokrácia, a becsődölt parlamentarizmus, a társadalmi ér- megfogalmazódott. Míg Németországban erős baloldali értelmiségi és diákmozgalom
54
tékválság, az elmaradottság nem lehetett a modem társadalomtudományok terepe. támogatta a jogszociológia intézményesedését egy demokratikus kömyezetben, Ma-
A jogszociológia és általában a jog szociológiai szemlélete Európában a század má- gyarországon legfeljebb a marxista elmélettel nem konfrontálódó teljesítmények megtű­
sodik felétő válik erőtljsbé , és elsőorban azokban az államokban, ahol a második rése maradt, először a jogelméleti stúdiumok keretében, majd lassan önállósuló keretek-
világháború után a demokrácia intézményesedett. A kritikai reformelkötelezettség, a jogi ben. (Hasonlóan a kriminológiához, amely lassan megszabadult a szocialista bünteőjog
ortodoxiával szembeni pozíció a szocialista államokban értelmszűn csak későb is- és a vulgármarxista ideológia terhéől , és fokozatosan megjelentek a kutatási tematikák-
' ban a bűnözés társadalmi tényezői.) Mivel a dogmatizmuson, a jog zártságán nem ütött
mét mint adaptációs teljesítmény és potenciálisan ellenzéki szemlélet jelenhetett meg.
A szocialista normativizmussal és vulgármarxista ideológiával , amely ellepte a tudomány rést az alkotmányosság, a szocialista törvényesség pedig nem igényelte a társadalmi ér-
és a jogászképzés helyeit, a szociológiai szemlélet csak véletnszrű , a diktatúra pu- vényesülés tesztelését, ezek a tudományos fejlemények politikai, szellemi korlátok kö-
hulásával, óvatos egyéni teljesítményeken alapulva verhetett gyökereket. Csupán egy-egy zött „bontakozhattak ki".
jogág néhány képviselőj , illetve egy-egy kutatás reprezentálja a szociológiai jogszem-
A rendszerváltás után az ideológiai felszabadulás mellett új tényezők hatása jelent
léletet. Az identitás megtalálása hagyományokra sem támaszkodhatott, a modem nyugati meg: a felsőoktaái boom, későb a túlképzési pánik, a bővül jogászképzés, a tranzi-
tudományok recepciója akadályozott, töredezett. A klasszikusok recepcióját nyelvi és kul- tológiai illúziók, a politikai szempontok, a lassabb társadalmi mozgások elemzésének el-
turális források hiánya jellemzi. Tehát a jogszociológia nem támaszkodhatott erős szocio- hanyagolása. A civil mozgalmak, amelyek például az Egyesült Államokban meghatározó
lógiai, elméleti előzményr, jelen volt viszont a tudományos értékekkel nem bíró vul- szerepet játszottak a jog szociológiai szemléletének fejlődésv kapcsolatban, gyengék
gármarxista állam- és jogelmélet, amely ideológiai kötöttségein némileg enyhíteni maradtak, így nem tudnak feltáró, figyelemfelhívó hatással lenni a jogtudomány problé-
tudott, attól megszabadulni nem. Az 1960-as évek közepétől, szinte egy időben a nyugati mafelvetéseire. Határozottá vált néhány gazdasági és kulturális tényező hatása: a források
jogszociológia nagy fellendülésével kezdői meg a jogszociológia kelet-európai törté- sz űkülése, a tudományos kutatásokban érzkelhtő gyarmatosított helyzet és a nyelvi el-
nete. Magyarországon ez a folyamat a politikai konszolidációhoz, a gazdasági reformhoz szigeteltség. Nem segítette az intézményesedést a jogi dogmatizmus tartóssága, a felső­
és a liberálisabb tudománypolitikához kapcsolható. Ebben a közegben megjelent a tár- oktatás elhúzódó átalakulási folyamatai, a jog technikai elemeinek dominanciája és en-
sadalmi valóság megismerésének igénye az ideológiai, hatalmi logikájú jogelmélettel nek következményei a jogalkalmazásban, a jogászképzésben és a társadalom joghoz való
szemben. A jogi szabályozás hatékonysága, a társadalom jogtudata vagy a túlszabályo- viszonyában.
zás kérdéseinek kutatása e megismerési igény kielégítésére utalt. De a tudományos fej-

53 Ilyen múv k volt k például Peschka Vilmos Weber-monográfiája, vagy Kulcsár Kálmánnak az általános ·
Jo :wciológia összefoglalását · elvégző munkái.
51 54 M ACHU RA , f n: w ln other contexts . German sociology of law: a case of path dependency. lntemational
PAPP Zsolt: A válság filozófiájától a „konszenzus" szociológiájáig. Budapest, 1980. 44. o.
52
Uo. 62 . o. Journsl of " w ln ont xt, 201 2/4. 506- 523. o.
 Kutatási és elméleti hagyom nyo

Úgy tünik , a tudomány fejlődésbn is sajátos útfügős ég érvénycsiil: ·,jog po li- litikai ideológia, a sztálinizmus és a vulgármarxizmus abban az értelemben a legtávolab~
tikai kiszolgáltatottsága és a jogállami értékek megalapozásának hi ánya veszélyezteti vannak a marxizmustól, hogy semmilyen komoly érdeklőst nem mutattak a társadalmi
a jogot nem technikai elemként é rtelmző szemléletet. Ezt egészíti ki a gazdasági vá lság tényezők iránt. A későb megjlnő modem marxista gondolkodókat ezért politikai, eg-
és az erre adott politikai válasz szűkítő hatása. Tartós nemzeti sajátosság a megkésett, tö- zisztenciális kirekesztés is érte. A népi demokráciák az 1930-as évek sztálinista fordulata
redezett, kidolgozatlan tudományos fejlődés, a gyenge intézményesedettség, a visszalé- utáni állapotot vették át a jogrendszer átalakításakor, és annak ideológiai körít~sében is.
pésekkel, hagyományhiánnyal, politikai értelmezésekkel és használattal terhelt fejlődés. A korai szovjet elméleti gondolkodás (Pasukanisz, Reiszner) hagyománya addigra elve-
A rendszerváltás után a kutatások a jogalkalmazásra, ennek különbző oldalaira kon- szett. A primitív és könnyen adaptálható normativizmus és instrumentalizmus alkalmas
centráltak, a jogtudat, a jogi szocializáció erős kutatási előzményk rendelkezett. volt a diktatórikus hatalom igazolására, és nem igényelt magas szintű teoretikus gondol-
Megjelent a jogösszehasonlító szemlélet, de ahogy a szociológiai szemléleté, továbbra is kodást. A szocialista normativizmus a valóság megrőszakolá , a politikai akarat kor-
gyenge maradt a hatása a jogászképzés egészére. látlan érvényre juttatása a jogalkotásban. Ezzel nyilvánvalóan a szociológiai szemlé-
Milyen távolabbi előzményk, szellemi hagyománnyal rendelkezik a jogszocio- let élesen szemben állt volna, így csak akkor jelenhetett meg, amikor a politikai nyomás
lógia Magyarországon? A hazai jogi gondolkodásban mindig domináns volt a politikai enyhült. A szociológia a hatalmi logika elleni védekezés szerepében a hatvanas _év,e ktől
elem, a jogot a politikai hatalom eszközének elgondoló nyers instrumentalizmus, illetve kezdve elsőorban Lengyelországban (Podgórecki) és Magyarországon lassan sz1vargott
az ilyen szemlélettel való szembenállás. 55 A társadalmi környezet differenciált figyelem- be a hi~atalos jogtudományba. A politikai rendszer enyhülése mellett a gazdasági re-
bevétele soha nem volt a jog, illetve a jogról való gondolkodás sajátja, így a szociológiai formnak volt ebben jelntőség , a valóság megismerése a szabályozás hatékonyságának
szemlélet gyenge maradt. problémája miatt is lényegessé vált. A kezdetekben a jog szociológiai kutatás~t a j,ogt~-
A jogot meglhtősn redukált módon a modernizáció eszközeként értelmző gya- dat a modernizáció, a vitaoldás mechanizmusai érdekelték. 1968-ban Kulcsar Kalman
korlat és ennek teoretikus leképződsi kevés teret engedtek azoknak a törekvéseknek, ame- a népi ülnökök részvételét vizsgálta a bírói ítélkezésben, és arra a következtetésre jutott,
lyek elmozdultak a technikai, politikai értelmzskő. Az elméleti hagyományt a történeti hogy a laikus részvétel nem jelent társadalmi kontrollt, szerepük formális. A jogismeret
iskola recepciója dominálta, amely a konzervatív jogi változtatást, a reformot a régi szo- vizsgálata című kötete 1967-ben, A jog szerepe a viták kezelésében, amelyben összetett
kásokra építő keretekben képzelte el. A progresszió ezzel szemben radikálisnak tűn, és erős perstatisztikai elemzést végzett el, 1981-ben jelent meg. A társadalom jo~i normákhoz val~
politikai színezetet kapott. A 20. század kezdetén intézmyesdő szociológiában a jogtu- viszonya a korszajeilmő kutatási problematikájává vált: 1977-benJelent meg a SaJO,
domány, a jogi elmélet jelntős szerepet játszott, jogászok, jogtudósok fontos munkát vé- Székelyi, Major által végzett kutatás eredménye Vizsgálat a fizikai dolgozók jogtudat~ról
geztek a nyugati szociológia recepciójában, a hazai társadalomtudomány indulásakor. Ez címme\,56 illetve Boros László A család és a családi jog megjelenése az állampolgarok
58
a biztató kezd.t!t azonban gyorsan megszakadt, a politikai események elsodorták a tudo- tudatában című tanulmánya.57 Sajó András 1983-as Jogtudat, jogismeret kötetében az
mány intézményesedé'sét, ellehetetlenítették a modernizáció híveit, a jogtudomány vissza- 1976-os vizsgálat eredményeinek elemzését végezte el. .
zárkózott normatív természetébe. A korszak nagy tudós alakjai külföldre, öngyilkosságba A jogszociológia státuszának szempontjából a szociológia tudományának helyzete ~e-
vagy absztrakt elméletekbe menekültek. A korszak leromlásából csak a népi jogélet kuta- lentős tényezők bizonyult, több szempontból is. Egyrészt mint empirikus szakszoc10-
tása emelkedett ki , de ez nem jutott túl a szokások összegyüjtésén és romantikus értelme- lógia osztotta az anyatudomány sorsát, másrészt Kulcsár Kálmán, a ~azai j.og~z~cioló~ia
zésén. E tipikusan kelet-európai műfaj és mozgalom politikai jelentésekkel rendelkezett, és megtrőj korai monográfiáiban jelntős járult hozzá a nyugati szoc10log1aelmelet
soha nem jutott el az élő jog vizsgálatának elméleti kidolgozásáig, a szociológiai kérdés- recepciójához_s9 Kulcsár viszonylag korán a jogszociológia korabeli tudományos
feltevésekig. A politikabefolyásoló aspirációk és modernizációellenes, nacionalista értel-
mezések érdemben nem járultak hozzá a jog elméletének szociologizálásához, ahogy a po-
litikai döntési folyamatokat sem voltak képesek befolyásolni. 56 SAJÓ András _ MAJOR Péter _ SZÉKELYI Mária: Vizsgálat a fizikai dolgozók jogtudatáról. Budapest, 1977.
A szocialista hatalmi ideológia nyilvánva lóan akadályozta a szociológiai szemlélet (Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének kiadványai: Társadalom és jog 4.)
megjelenését, a szocialista normativizmus alkalmatlan volt ennek befogadására. A po- 51 BoRos Lászl ó: A e al d a családi jog megjelenése az állampolgárok tudatában . Budapest, 1983. (Magyar
Tudományos Ak d ml zociológiai Kutató Intézetének kiadványai)
5B SAJÓ András: Jo tud t, J I m ret. Budapest, 1983. (Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató
Intézetének kiadv nyol)
55
KULCSÁR Kálmán: Jogs zociológia. Budapest. 1997. 59 KULCSÁR Kálmán: A 1 1 lul gondolkodás fejlődés. Budapest, 1966.
 lh zn lt lr do1om \ I

Egy tudományterület összefoglalása, különösen oktatási célokból,_valamil,yen á~l a:

eredményeit és szemléletét is hozáféretőv tette. 1960-ban megj elent könyve a tudo-
potfelmérést is elvégez. Ez az összeállítás hangsúlyosan és vállaltan eg~ atal~kuloban levo
mányterület marxista adaptációjával a korszak befagyott elméleti gondolkodásá tól élesen
diszciplína képét tárja az olvasó elé. Az azonban remélhtőg a dmam1zmus mellett
elütött. Ajogszociológia, az általános szociológiával együtt a vulgárrnarxizmusba beszorult
világossá tehő, hogy mi a szociológiai szemlélet sajátossága a jog világának értelme-
állam- és jogelmélet oktatása mellett jelenhetett meg, majd a korszak végén önállósodott.
zésében és vizsgálatában. Ehhez a szokásosan a jogszociológiai kutatások témáiról szóló
Ezt az önállósodást Kulcsár tudományos és közéleti pozíciója és intenzív publikációs te-
vékenysége tette lehtővé. 60
Az 1960-as években nekildüő, akadozó intézményesülés alábbi fejezetek illusztrációkként szolgálnak.
a kutatások mellett jelntős művek fordítását és megjelenését tette lehtővé . A jogszocio-
lógia elméleti alapjait a Varga Csaba és Sajó András által szerkesztett, 1979-ben megje-
lent Modern polgári jogelméleti tanulmányok, a Sajó szerkesztésében 1981-ben megjelent Felhasznált irodalom
Jog és Szociológia, majd Varga szerkesztésében 1981-ben a Jog és filozófia kötet hozta be
a jogelmélet oktatásába. 61
BAN AKAR, Reza - TRAVERS, Max (eds.): An Jntroduction to Law and Social Theory.
Oxford, 2002 .
BECKER, Howard S.: Whose side are we on? Social Problems, 1967/3. 239- 247. o.
12. A könyv további fejezetei
BERARD, Timothy J.: The Relevance of the Social Sciences for Legal Education. Legal
Education Review, 2009/ 1. 189- 215. o.
Ahogy az eből a bevztő fejztből kitűn, a jogszociológia tudományát nem tekint- BLACK, Donald: The Behavior of Law. New York, 1976.
CA RBONIER, Jean: Az elméleti jogszociológia alpvető hipotézisei. ln SAJÓ András
hetjük lezárt, tehát kanonizált szövegekkel, megállapodott tematikákkal és szemlélettel
(szerk.): Jog és Szociológia. Válogatott tanulmányok. Budapest, 1979. 51- 81. o.
vagy uralkodó paradigmákkal könnyen leírható területnek. Ez a bizonytalanság nemcsak
DEFLEM, Matthieu: Sociology of Law. Visions of Scholarly Tradition. New York, 2008.
a viszonylagos fiatalságnak, hanem egy sajátos beszorítottságnak is kösznhető. Ajog-
DEMETERTamás: A magyar filozófia szociologizáló hagyománya. ln DEMETER Tamás -
rendszer, a hivatalos jog jelntős változásai, a jogtudományok fogalmi és teoretikus fej-
HELL Judit (szerk.): A társadalom aspektusai: Lendvai L. Ferenc köszöntése. Miskolc,
leményei, valamint a szociológiai elméletek és metodológiák ketős kihívást jelentenek
az intézményesedési folyamatát még messze be nem fejző tudomány számára. 2012. 13- 38. 0 .
FALK MOORE, Sally: A félautonóm társadalmi mező mint megflő kutatási tárgy. ln
Egy ilyen helyzetben az oktatás nem vállalhatja a kanonizálás szerepét, mégis hozzá
kell járulnía a professzionalizálódás, intézményesülés folyamatához. Ezért feladatunkat H. SZILÁGYI István (szerk.): Jog és antropológia. Budapest, 2000.
FELSTINER, William L.F. - ABEL, Richard L. - SARAT, Austin: The Emergence and
ennek megflőn értelmezzük: a megközelítések, tematikák dinamikus, gondolkodtató,
Transformation of Disputes: Naming, Blaming, Claiming ... Law & Society Review,
problémacentrikus feltárását kíséreljük meg, ahol lehet, az elméleti előzményk ismer-
tetésével. A fejezetek hasonlítanak a szokásos jogszociológiai kézikönyvekre, olyan té- 1980/3--4. 631 - 654. 0 .
FERRARI , Vincenzo: Law and Society Studies and Legal Education. Journal of Legal
mákat tárgyalnak, amelyek szerepelni szoktak a tudományterületet bemutató művekbn.
De nem tagadjuk, hogy részben más témákkal is elvégzhtő lett volna a jogszociológia Education, 2005/4. 495--499. o.
FLECK Zoltán - KRÉMER Ferenc - NAVRATIL Szonja - UsZKIEWLCZ Erik: Technika vagy
bemutatása.
érték a jogállam ? Budapest, 2012 . (Föld-rész Könyvek sorozat)
FLECK Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban. Budapest, 2008.
FLECKZoltán: Mit ér egy bírósági döntés. ln SzABADFALVI József (szerk.): Amabilissimus.
A /egszeretetreméltóbbak egyike. Loss Sándor Emlékkönyv. Debrecen, 2005. 167-182. o.
° KULCSÁR
6 művei végigkísérik a korszakot, csak a legfontosabbakat jelezve: Társadalom, politika, jog .
Budapest, 1974.; Gazdaság , társadalom, jog. Budapest, 1982.; A jogszociológia alapjai. Budapest, 1976.;
FRI EDRI CHS, Dav id 0.: Law in Our Lives: An Jntroduction. New York, 2011.
Politikai és jogszociológia . Budapest, 1987.; A modernizáció és a jog. Budapest, 1989. GALANTER , Marc: Why „Haves" Come Out Ahead: Speculations on the Limits ofLegal
61 VARGA Csaba - SAJÓ András (szerk.): Modern polgári jogelméleti tanulmányok. Budapest, 1979.; VARGA Csaba han 1 • La w ociety Review, 1974/1 ., Litigation and Dispute Processing: Part One
(szerk.): Jog és Filozófia. Antológia a század első felének polgári jogelméleti irodalma köréből . Budapest,
1981.; SAJÓ András (szerk.): Jog és Szociológia, Válogatott tanulmányok. Budapest, 1979. ( 1 74/ /\ ulumn ). 95 160.o.
 GARCÍA-VILL~GAS, Mauricio: Comparative Sociology of Law: Lega l Field , Legal
Scholarsh1ps, and Social Sciences in Europe and the United States. Law & Social
lnquiry, 2006/2. 343-382. o.
GARTH, Bryant G. - SARAT, Austin: Justice and power in law and society research: on the
cont~sted careers of core concepts. ln GARTH, Bryant G. - SARAT, Austin (eds.):
Justzce and Power in Sociolegal Studies. Chicago, 1998. 1-18. o.
HALTOM, William - McCANN, Michael: Distorting the Law. Politics, Media, and the
Litigation Crises. Chicago, 2004.
HANÁK Péter: A Kert és a Műhely. Budapest, 1999.
HESSELINK, Martijn W.: CFR & Social Justice. The Netherlands, 2008.
HUNT, Alan: The Sociological Movement in Law. London, 1978.
KAHN, Paul W.: Freedom, Autonomy, and the Cultural Study ofLaw. YaleJournal ofLaw
& the Humanities, 2001/1.
KELEMEN, R. Daniel: Eurolegalism: The Transformation of Law and Regulation in the
European Union. Cambridge, 2011.
KRITZER, Herbert M.: Conclusion: ,,Research is a Messy Business" - An Archeology of
the Craft of Sociolegal Research. In SCHMIDT, Patrick - HALLIDAY, Simon (eds.):
Conducting Law and Society Research. Rejlections on Methods and Practices.
Cambridge - New York, 2009. 264-285. o.
KULCSÁR Kálmán: A jogszociológia problémái. Budapest, 1960.
KULCSÁR Kálmán: A szociológiai gondolkodás fejlődés. Budapest, 1966.
KULCSÁR Kálmán: Jogszociológia. Budapest, 1997.
LIKHOVS~I, Assa~: Czernowitz, Lincoln, Jerusalem, and the Comparative History of
Amerzcan Jurzsprudence. Tel Aviv, 2008. 69. o.
MACHURA, Stefan: Law in other contexts. German sociology of law: a case of path
dependency. lnternational Journal of Law in Context, 2012/4. 506-523 . o.
MANNHEIM Károly: A gondolkodás struktúrái. Kultúraszociológiai tanulmányok.
Budapest, 1995.
MATHER, Lynn: Law and Society. ln CALDEIRA, Gregory A. - KELEMEN, R. Daniel _
WHITTINGTON, Keith E. (eds.): The Oxford Handbook ofLaw and Politics. New York
2008. 681 - 694. 0.
MEDINA PLANA, Raquel: Critical Thinking Inside Law Schools: An Outline. Oíiati Socio-
Legal Series, 2012/5. 7-24. o.
MEDINA _P_LANA,_ R~quel: Insider/outsider perspectives on a divide: theory and practice
of cntlcal thmkmg. Oíiati Socio-Legal Series, 2012/5. 1-6. o.
MUNGER, Frank W.: lnquiry and Activisrn in Law and Society. Law & Society Review,
2001/1. 7-20. 0.
NADER, Laura: The Life of Law. Anthropological Projects. Califomia, 2002.
OsBORNE, Thomas - RosE, Nikolas: Do the Social Sciences Create Phenomena? The Ca e
of Public Opinion Research . British Journal ofSociology, 1999/3. 367- 396. o.
PAPP Zsolt: A válság filozófiájától a „konszenzus" szociológiájáig. Budapest, 1980.
RosE, Nikolas: The death of the social? Re-figuring the territory of govemment. Economy
and Society, 1996/3. 327- 356. o.
SARAT, Austin: ,, ... The Law Is Ali Over": Power, Resistance and the Legal Consciousness
ofthe Welfare Poor. Yalelournal ofLaw & the Humanities, 1990/2. 343- 379. o.
SARAT, Austin: Vitality Amidst Fragrnentation: On the Emergence of Postrealist Law and
Society Scholarship. ln SARAT, Austin (ed.): The Blackwell Companion to Law
and Society. Malden, 2004. 1-11. o.
SAUNDERS, David: Anti-lawyers. Religion and the Critics oflaw and State. London, 1997 -
SCHMIDT, Patrick - HALLIDAY, Simon: Beyond Methods - Law and Socety in Action.
University of New South Wales Faculty of Law Research Series, 2009/szeptember
(Working Paper 36.).
SERON, Carrol - SILBEY, Susan S. : Profession, Science, and Culture: An Emergent Canon
of Law and Society Research . ln SARAT, Austin (ed.): The Blackwell Companion to
Law and Society. Malden, 2004. 30- 59. o.
SILBEY, Susan - SARAT, Austin: Reconstituting the Sociology of Law. ln SILVERMAN,
David - GUBRIUM, Jaber (eds.): The Politics of Field Research: Beyond Enlighten-
ment. Beverly Hills, CA, 1989. 150- 172. o.
S1LBEY, Susan S. - SARAT, Austin: Critical Traditions in Law and Society Research. Law
& SocietyReview, 1987/1 . 165- 174. o.
STOLLEJS, Michael: A történelem világában járatlan jogász veszélyt jelent - miért nem
elgndő kizárólag a hatályos jog ismerete. Jogtudományi Közlöny, 1996/május.
219- 220. 0.
TAMANAHA, Brian Z.: A General Jurisprudence ofLaw and Society. New York, 2001.
TAMANAHA, Brian Z.: Beyond the Formalist-Realist Divide. The Role ofPolitics in Judging.
Princeton, N.J. , 2010.
TAMANAHA, Brian Z.: Law as a Means to an End. Threat to the Rule of Law. New York,
2006.
' WAGNER, Peter: A Sociology of Modernity. liberty and Discipline. London, 1994.
II. A jogi kultúra. ,,Law & Culture"

Juhász Zoltán

1. Problémafelvetés

A gazdagabb nyugat-európai államokban (például Hollandiában, Svédországban vagy

Németországban) több tízmillió hindu, arab, bantu, török, maláj , kurd és kínai is él. Az
ő életüket két kultúra határozza meg: egyrészt igazodnak az őket befogadó társadalmak
kultúrájához, másrészt őrzik az eredeti kultúrájuk által biztosított önazonosságukat. Mi-
vel e két kultúra értékrendje meglhtősn eltérő, sőt néhány ponton teljesen ellentétes
egymással, e ketős kötődés olykor személyes konfliktusokhoz vezet.
A Franciaországban élő török és észak-afrikai bevándorlók például általában muzul-
mánok, akik új hazájukban is követik vallásuk előírásait. A nők és a lánygyermekek fáty-
lat viselnek nyilvános helyen, hogy elfedjék vele arcuk egy részét, valamint hajukat és
nyakukat. A lányok - gyakran szülői befolyásra - az iskolában sem válnak meg fátyluk-
tól, ami hosszú évek óta érzékenyen érinti a francia közvéleményt, és jogi kérdéseket is
felvetett. A francia állami iskolákat ugyanis a közszolgáltatás részének tekintik, melynek
működést a laicité (felekezetnélküliség, semlegesség) elve határozza meg. Ezek szerint
az államnak és az állam által fenntartott iskoláknak a különbző világnézetek és vallások
irányába semlegesnek kell lenniük. A vallási megyőzdés kinyilvánítása minden for-
mában tilos, a tanulók között vallási hovataitozásuk alapján nem lehet semmiféle meg-
különböztetést tenni . A fátyol nem mint egy vallás szimbóluma tilos, hanem azért, mert
a gyermekek és a szülők az iszlám vallás előírásait az iskolák rendjébe is be kívánták il-
leszteni. A fátyol egy olyan igény szimbóluma lett, mely szerint a francia állam ismerje
cl a vallásszabadság joga alapján a muzulmánok különleges igényeit. A lányok például
a testnevelés órán sem voltak hajlandók megválni fátyluktól , és amikor az ezen esetek
alapján felmerült viták az iskolai szabályzatok alapján számukra kedvzőtln kimenetellel
zárultak, megtagadták a részvételt az órákon . De tiltakoztak a szülők a koedukált okta-
tás ellen is: mert például gyermekeiknek fiúkkal együtt kell úszásoktatáson részt venniük,
s biológiaoktatás keretében a szexualitással öszefügő olyan ismereteket kell elsajátíta-
niuk, mely világképükkel nem fér össze. Az ilyen viták eredményeképpen több tanuló ki-
zá rásá ra került sor, akik bírói jogorvoslatot kerestek, és a fátyol viselés kérdése egy csa-
pás ra a közvélemény érdeklősn középpontjába került.
Nem csupán a laicité és a vallásszabadság elve állt egymással szernben,jól érezhtő, hogy
sokkal t ö b rő l va n szó. A nézetkiilönhsfa•ek hMteréhen riz ;í lL hcwv mikf'nt vi<;zonviil ion
 az állam az utóbbi évtizedek bevándorl óinak ambícióihoz, akik vagy a vo ll gya rmatok- legysz e rű sítve: kimondta, hogy az iskolai szabályzatok általános jelleggel nem ti lthatj ák
ról érkeztek, vagy akiket évtizedekkel ezlőt vendégmunkásként hívtak be. Ök részben meg szimbólumok viselését, de a körülményető fügően szankcionálhatj ák az isko lai
nem tudták, részben nem akarták elfogadni az őket befogadó társadalom értékrendszerét. rendtartás vallási megyőzdésr tekintettel való megsértését), így további jogv itá
Afrikából, Törökországból érkeztek, más a bőrük színe, más a vallásuk, más a ruházatuk, [igyek merültek fel ezt követőn is.
mások az étkezési szokásaik. A fö probléma, hogy többségük Európában is olyan cso- A napjainkig húzódó - a jogtudomány által is élénk figyelemmel kísért - vita rész-
portként kíván élni, melynek az önazonosságát és összetartozását a korábbi társadal- letes ismertetésére itt nincs módunk. Ezért csak utalunk a felmerült legfontosabb kérd é-
mukhoz kötőd jellegzetességek teremtik meg és tartják fenn. Így sok nyugat-európai tár- sekre: korlátozható-e a harmadik vi lágból érkező bevándorlók lelkiismereti szabadsága
sadalomban a „többségi társadalom" mellett különbző kultúrákat megjlnítő csoportok .i,.ért, me,t va llásuk jellege sokszor eltér a keresztény vallásokétól, továbbá: ha egy or-
élnek. A nyugati politikai és jogi kultúra, persze, viszonylag nyitottnak bizonyult, év- szág politikai és jogi kultúrájának hagyományait és ennek részeként oktatási rendszerét
századok óta lényegéhez tartozik különbző társadalmi csoportok érdekeinek többé- :i /a icité elve határozza meg, akkor mennyiben engdhtők kivételek az oktatás rendj ét
kevés bé békés összehangolása, számukra autonómia biztosítása bizonyos körben. De itt megszabó jogszabályok és iskolai szabályzatok alól. Általánosabban: általában véve
további kérdések is felmerü ltek: a francia közvélemény egy része szerint a fátyol a nők :1 va llásszabadság elve alapján mikor és milyen feltételekkel tehők kivételek az okta-
elnyomását vagy a férfiak és nők közötti egyn l őt len séget szimbolizálja, ami az alkot- tús rendjének szabályai alól. 1
mányos elvekkel ellentétes. Kiderült az is, hogy az érintett gyermekek szüleinek egy ré- E fátyolvise léssel kapcsolatos francia ügyeken kívül a gyakorlatban a jogi kultúra je-
sze az iszlám fundamentalista ágához tartozik, és a fátyo l viselését egyfajta propagandá- lentősé gének számításba vételét indokoló számos egyéb jogeset fordulhat e l ő . Svédor-
nak tekintették, az iskolai kizárásoknak pedig politikai jelntős ége t tulajdonítottak, és szágban például az egyik esetben az elsőfokú bíróság figyelembe vette az Irakból érke-
ennek megflőn léptek fel : tüntetéseket szerveztek, röplapokat osztogattak. 1.ett kurd bevándorló e l térő kulturális hátterét, amikor a volt barátnője ellen elkövetett
A francia társadalomnak szembesülnie kellett azzal, hogy ez a vallás nem tekinti sze- búntalmazás, kényszerítés és fenyegetés miatt csak felfüggesztett börtönt és pénzbünte-
mélyes ügynek a hitet, azonban ha a francia iskolákban a keresztény vallás szimbóluma tést szabott ki, míg a bírói gyakorlatban a letöndő börtönbüntetés alkalmazása volt jel-
sem követelhet helyet, akkor egy „szekularizáció előti" vallás miként teheti ezt? A be- l e mző hasonló ügyekben. A kibontakozó társadalmi vitától sem függetlenül a másodfokú
vándorlók ezzel szemben vallási közösségként határozták meg magukat, és a lelkiisme- bíróság végül súlyosította az ítéletet, és két hónap letöndő börtönt szabott ki. Nagy-
reti szabadságra hivatkoztak, melyet a francia jog alapján el kell ismerni, ebbe pedig a val- Britanniában komoly politikai és jogi párbeszéd indult arró l, hogy az iszlám vallási
lási szimbólumok viselése is beletartozik. Az ellenérvek szerint nem ez a lényeg, hanem alapú jog (Sharia law) egyes elemeit be kell-e emelni a brit jogrendszerbe, illetve meny-
az, hogy a muszlim lányok és szüleik azt kívánják, kivételt tegyenek velük az általános ny iben kell figye lembe venni. Az ilyen gyakorlati jogalkalmazásban felmrüő kérdések
szabályok alól . A másik oldal viszont azt a kérdést tette fel, hogy ez miért baj, hiszen ez egyre többször fordulnak elő , ezek megértéséhez és megoldásához is nyújthat segítséget
nem idegen az európai gyakorlattól, Németország egyes államaiban például hittanórák ke- a jogi kultúra j e lemzőit szem előt tartó megközelítések alkalmazása. 2
retében muzulmán hitoktatást tartanak. A német Szövetségi Közigazgatási Bíróság pedig Látható tehát, hogy kultúra és jog között állandó kölcsönhatás, sokrétű összefüggés
egy hasonló jogvitában felmentette a muszlim lányokat a koedukált úszásoktatáson való úll fenn , melyet két alaptételben lehet összefoglalni : egyf l ő l a jog az egyik öszetvőj
részvétel kötelezettsége alól. Az ellenvélemény szerint Franciaország nem Németország, uz adott társadalom kultúrájának, másfelő a jogrendszert erőtljsn áthatja a társadalom
a két országban e lt érően szabályozzák az állam és a vallás kapcsolatát. Megint más ér- ku ltúrája. A követzőbn a jogi kultúrával öszefügő lényeges kérdéseket fogjuk tár-
vek szerint azért kell engedni a követeléseknek a fátyolviselés tekintetében, mert más- gyalni . A fö cél bemutatni e megközelítési irány fö jelmzőit , valamint vázlatosan azt,
képpen e gyermekeket ki zá rj ák az oktatásból, így még kevesebb lehtőség adódik arra, ahogy a jogszociológia fe lhasználja a jogrendszerbeli jelenségek magyarázatához. A jogi
hogy az európai értékekkel megismerkedjenek, melyek közelebb vihetik őket a francia ku!túra értelmezési keretként segíthet például azonosítani az előzkbn ismertetett jog-
társadalomhoz. Erre a válasz úgy hangzott, hogy a vita alkotmányos e l vekről és alpvető esetek kulcsproblémáit, így könnyítve meg a különbző álláspontok megértését és végső
emberi jogokról zajlik, amelyet elvi jelleggel kell eldönteni. A helyzet tehát meglhtő­ so ron a jogalkalmazó bíró döntését. Nem törekszünk minden gondolkodó álláspontjának
sen bonyolultnak tűn , a vita elmérgesedett. Az illetékes miniszter végül az Államta-
nácshoz fordu lt, mely egyik funkciójában a végrehajtó hatalom tanácsadó testületeként
müködik. A nem könyű helyzetben a testület igyekezett minden érdeket gondosan mér- 1
TAKÁCS Péter: Nehéz jogi esetek. Jogelmélet és jogászi érvelés. Budapest, 2002. 336-345. o.
legelni , ennek eredményeként azonban útmutatása nem is lehetett egyért lmű (nagyon 2 BANAKAR, R z : The Politics of Legal Cultures. Retfaerd Argang, 31 . 2008 4/ 123. 37-60. o.
 bemutatására, aki a jogi kultúrával foglalkozott, csupán egy meghatározás i irányt vázo-
t e kintheő egy térben és időben folyton változó speciális normatív mintának, m ly 1. ai'l p-
lunk, és néhány kapcsolódó kérdést tárgyalunk, arra törekedve, hogy az itt leí rtak a jog-
ve tően meghatároz az a történeti-kulturális közeg, amelyben működi. Jelensége k oly tn
gyakorlatban felbukkanó „nehéz jogi esetek" megoldásához is segítséget nyújthassanak
a jelenlegi és a majdani jogalkalmazóknak. soráról van szó, amelyek az időben változnak, így történelmileg meghatározottak_- B -
szélhetünk tehát különbző történelmi korszakokban érvnyesülő kultúráról és JOg1kul -
túráról is. 5
2. A jogi kultúra A jogi kultúra meghatározó jelntőségr utalt már Friedrich Karl von Savigny ~s
a történeti jogi iskola is a „népszellem" és a „történelem" jogfelődésr gyakorolt hata-
sának középpontba állításával. A fogalom igazán a 20. század utolsó harmadában ter~
a) A nehézségek jedt el, ezzel együtt rohamosan differenciálódott a jelentése, és egyre több gondolk,odo
egyre több értelemben kezdte használni ezt a kifejezést hol a jog, a j~~re~d~zer elm~l~t1
je legű elemzése során, hol pedig empirikus, adatokkal alátámasztha~o. JOg'.-tarsa~~lm1 J~-
A jogi kultúra fogalmának határai „cseppfolyósak", azaz különbző nézőpotkból te-
lenségek leírására és magyarázatára. Erre az utóbbira példa a perles1 haJl~ndo~ag, m~-
kintve eltérő meghatározásokhoz juthatunk. Ennek egyik oka, hogy maga a kultúra jelen-
rése aminek során különbző országok társadalmaiban a bírósághoz fordulok szamat k1-
sége is csak pontatlanul határozható meg. Olyasvmirő van szó, amiben benne élünk,
sére{ték meg összefüggésbe hozni a jogi kultúra jelmzőiv. Többek közö_tt arra jut~ttak,
mégis nehezen tudjuk leírni, ami egyszerre tűnik állandónak és folyamatosan változónak.
hogy a keleti , például a japán jogi kultúra, amely a harmonikus társadalmi rend elkepze-
A jogi kultúra a jog és a kultúra között „áll", mindkét irányban bizonytalan határokkal.
l és éből kiindulva előtérb helyezi a konfliktusok kompromisszumos, tárgyalásos rende-
E bizonytalanság egyik oka lehet a kultúra kifejezés két jelentésének összemosódása:
zését, figyelembe véve ugyanakkor a társadalmi hierarchiát is, sokkal inkább támogatja
egyik értelmében egy társadalmi csoport által osztott képzetek és gyakorlati cselekvések
a konfliktusok bíróságon kívüli tradicionális rendezését, mint a bírósági út igénybevéte-
összetartozó és egyben elkülönült világát jelenti, míg másik - inkább analitikus, mint em-
lét. Mindez tovább nehezítette egy általános definíció megalkotását, sőt megkérdőjlzt
pirikus - értelmében szimbólumok és fogalmak absztrakt rendszerét, amely a társadalmi
cselekvés eredménye és egyben környezete.3 a jogi kultúrára alapozó elméletek tudományos hasznát. 6

, A kultúra fogalma alá sorolhatók a tárgyi és a szellemi alkotások, a társadalmak vagy

tarsadalm1 csoportok szokásai, életmódja: egy nép megkülönbztő vonásai, amelyeket
b) Friedman elmélete
tanulással_tesz az egyén magáévá. A kultúra tehát a viselkedés és mentalitás közös, ta-
nult, szimbólumokon alapuló és egymásra ható rendszereit jelenti. A kultúrát közvetíő
Ami utat mutathat: egyrészt az, hogy minden kutató definiáija általában a jogi kultúra
szimbólumrendszer elsőorban a nyelv. A „kultúrára való képesség" az ember veleszüle-
tett tulajdonsága, amely változatos formában teljesedik ki a társadalmi szocializáció fo- kifejezésnek azt a jelentését, amelyet az adott esetben alkalmazni fog , m,á~~észt az, hog,y
lyamatában. A kultúra kifejezés jelölheti a szellemi, lelki és esztétikai fejlődés sajátos található egy többé-kevésbé elfogadott kiindulópont, egy al~pdefi~1c10, ~ -e~~re __ta.~
maszkodva, azt kritizálva finomítható a meghatározás. TulaJdonkeppen kulonbozo
folyamatát; egy-egy nép, korszak, csoport vagy az emberiség sajátos életmódját; valamint
a szellemi és művészeti cselekvés gyakorlatát és alkotásait. E jelenségek elemzése során megközelítési irányokról beszélhetünk. Ilyen alpvető megköz~lítés,t vázolnak, La~r~nc_e
M. Friedmannak, a modem amerikai jogszociológia klassz1kusanak megallap1tasa1.
különbséget tehetünk például az elit- és a tömegkultúra között, valamint figyelembe kell
Ezek szerint a legáltalánosabb szinten meghatározva a jogi kultúra: ,,elképzelések, ér-
vennünk különbző szubkultúrák, a töbségiől eltérő viselkedési minták, értékek iétét is.4
téke k, elvárások és atiűdök (beállítódások) a jog és a jogintézmények irányában,
A jogi kultúra fogalmának használata egyenesen abból a tapasztalati tényekre ala-
puló igényből fakad, hogy a jogot komplex társadalmi jelenségként fogjuk fel. A jog

SJLBEY, Susan S.: Legal culture and cultures of legality. ln HALL, John R. - GRJNDSTAFF, Laura _ Lo, Ming-Cheng s SZABAOFALVI J6z f : A jog mint történelmi-kulturális fenomén. ln SZABÓ Miklós (szerk.): /us Humanum. Ember
(eds.): Handbook of Cultural Sociology. London - New York, 201 0. 470. o. alkotta jo , MÜ/1 /ytonulmányok. Miskolc, 2001. 93- 95. o.
• FLECK Zoltán: Szociológia jogászoknak. Budapest, 2004. 219. o. s N LK N, D vld: u ln I Culture: Purposes and Problems. ln NELKEN, David (ed.): Using Legal Culture.
 amelyekben valamely közösség vagy valamely része egy közösségn ek oszl:ozik".7 Az Ugyanakkor Friedman hangsúlyozza, hogy a valóságban konkrét, valódi e~ő k , 1~ ': li
atiűd (beállítódás) definíciója: valamely társadalmi tárggyal, jelenséggel, ese ménnyel emberek működne , cselekednek, így például egy konkrét érdekcsoport ellenallá a f J '-
szemben kialakult cselekvési késztetés (tartós viszonyulás, tanúsított magatartás), amely z ő dhet ki adott esetben a jogrendszeren keresztül vagy a jogrendszeren belül. Mind-
kognitív (megismerési), érzelmi és magatartási öszetvőkl rendelkezik.8 azonáltal a jogrendszer - szabályok, az eljárási és dogmatikai struktúrák halmaza - az
Erősen a korabeli uralkodó amerikai szociológiai funkcionalista rendszerelmélet ha- egyes konkrét emberi cselkvétő eltérő módon működi , de hogy pontosan miké~-
tása alatt álló elképzsrő van szó. Friedman ugyanis rendszerként látta leírhatónak pen, azt nem tudjuk. (Ennek érzékeltetésére Friedman a kötél analógiáját hozza fel ~ k. -
a jogot. Úgy vélte, hogy a „rendszer" fogalmát modellként tudja alkalmazni a jog társa- télhúzásban. Két csapat húzza a kötelet annak két vége felő. Az erősb csapat elrantJ a
dalmi jelenségként való vizsgálata céljából. A jog mint rendszer (azaz jogrendszer) fel- a másikat előr, maga felé, a másik csapat szándéka ellenére. A kötél nem oka ennek a tör-
fogásának modellje szerint olyan struktúrák (például szabályok) halmaza, amely feldol- ténésnek, csak egy eszköz. Habár nélküle nem kerülhetne sor a játékra, a kötél csak egy
gozza a külvilágból érkező igényeket és forrásokat (inputs) , és ugyanebbe a környezetbe köz vetíő közeg, amelynek mentén az erők hatnak. Ilyen eszköz, médium a jogrendszer.
bocsátja ki a rendszer kimeneteit (outputs), melyek különbző funkciókat látnak el. A kötél tulajdonságai hathatnak a játékosok esélyeire, de aligha a kötél határozza meg,
A jogrendszer felé a folyamatos visszacsatolás is biztosított. A környezet pedig ebben az hogy ki nyeri a játékot.) , ,
értelmezésben maga a társadalom. Analitikai értelemben véve a jogi kultúrára építő elméletek azoknak a maguktol er-
Három középponti elem azonosítható a jogrendszer működésne leírásához: te tőd és csendben ható történéseknek (magatartások összességének, társadalmi interak-
1. Azok a társadalmi erők, amelyek különbző módokon hatást kifejtve „nyomást gya- cióknak) a szerepét hangsúlyozzák, amelyek működtei a jogrendszer és környezete, azaz
korolnak" a jogrendszerre valamilyen jogi történés, cselekvés, például jogalkotás céljá- a társadalom közötti kapcsolatot, és amelyek egyúttal e kapcsolaton belül működne.
ból, ezkből alakulnak a bemenetet (inputs) képező igények; Leíró értelemben a jogi kultúra tartalma azonosítható számos kapcsolódó fogalom-
2. maga a jogrendszer, struktúrák, szabályok rendszere, amely feldolgozza a beme- mal, ilyenek a jogismeret és a jogi attitüdök a jogrendszer irányában, vagy a jogal~~yok
neti igényeket; últa l a jogrendszerre tekintettel követett magatartásminták. Ezek magukban foglaljak az
3. a jogrendszer hatása az emberi magatartásra a külvilágban, a társadalomban (out- emberek értékítéleteit a jog igazságosságáról, legitimációjáról és hatékonyságáról is. A ma-
puts, avagy a rendszer funkciói). gatartások és atiűdök mintáinak kiterjedése felismrhtő egy társadalmon belül, a kü-
Az első és a harmadik elem vizsgálata a jog társadalomtudományi, jogszociológiai lön böző társadalmi csoportok ebben a vonatkozásban eltéréseket is felmutathatnak egy
megközlítésű tanulmányozásának feladata. Friedman szerint a jogi kultúra vizsgálata eh- adott országon belül is, és tennészetesen az egyik országban adott ilyen mintázatok is el-
hez az irányhoz kapcsolódhat. A társadalmi erők folyamatosan hatást gyakorolnak a jogra, térhetnek egy másik ország társadalmáéhoz képest (e ltérő jogi kultúrák) . Ennek megfe-
a jogi kultúra elemei - szokások, vélemények, a gondolkodás és a cselekvés mintái - azok, l elő n Friedman megkülönböztette a társadalmi csoportok, szervezetek és államok jogi
amelyek a társadalmi erők befolyását közvetítik a jog irányába, de ugyanakkor a jog ha- kultúráit. Különbséget tett a belső és a külső jogi kultúra között is, az előbin értve a jo-
tását is közvetítik a társadalom felé . A jogi kultúra e felfogás szerint tulajdonképpen a tár- gászok, a jogászi hivatásrend előftvési a jogrendszer vonatkozásában, utóbbin pedi~
sadalomban megjlnő érdekeket, változásra ösztnő társadalmi erőkt szűri meg" azok atiűdje a jogrendszerrel összefüggésben, akik nem állnak ilyen szoros, szakmai
változtatja át olyan, a jogrendszer irányában ható igényekre, amelyek aztán eredménye-
" ' je legű kapcsolatban a joggal.
sen gyakorolhatnak hatást a jogrendszerre különbző jogi történések elérése céljából Az előzkb e n említett, a jogi kultúra lényegét megragadó magyarázat - ,,elképze-
(mint például új jog alkotása). A jogi kultúrában megjlnő értékek, elvárások és atiűdök lések értékek elvárások és attitüdök (beállítódások) a jog és a jogintézmények irányá-
azok tehát, amelyek formálják az igényeket a jogrendszer irányában. A jogi kultúra ha- ban"~ olyan :ovábbi fogalmakat taiialmaz, melyek - némi pontosítással, például a jog-
tározza meg azt a módot is, ahogy a jogrendszer válaszol a társadalmi igényekre. Ez utóbbi tudat fogalmának alkalmazásával - általában mérhetők a szocio lógia eszközeivel.
képessége alapján a jogi kultúra strukúa-épíőn is működi , ezek a struktúrák alkotják
Mindezek miatt Friedman alkalmasnak találta ezt a koncepciót a jogi kultúra fogalmának
9
tulajdonképpen magát a jogrendszert (mint szabályok rendszerét). általános - bár több szinten is megragadható - meghatározására.

7
FRIEDMAN, Lawrence M. : The Concept of Legal Culture : A Replay. ln NELKEN, David (ed .): Comparing Legal
M.: The Lega/ System: A Social Science Perspective. New York, 1975.; S1LBEY: Lega/
Cu/tures. Brookfield , 1997. 34. o.
6 FLECK: Szociológia jogászoknak. 206. 0. of I lity. 471 - 472. o.

Friedman megközelítését sokan bírálták, mégis számosan tekintették ha ·znos kiin-
dulópontnak. Amennyiben a jogrendszert egy normatív rendnek képzeljük el , amelyhez
képest a kultúra egy közvetíő közeg a társadalom és a jogrendszer között, beszélhetünk
a jogrendszer felé irányuló elképzelések, értékek, elvárások és atiűdök rendsziől,
amelyek - pontosan meghatározott keretekben és társadalmi csoportok vonatkozásában -
szociológiai módszerekkel (például kérdőíves lekérdezéssel) empirikus módon is vizs-
gálhatók, és ezt jelölhetjük a jogi kultúra kifejezéssel.
Friedman elméletét vette figyelembe a magyar jogszociológia megalapozója, Kulcsár
Kálmán is, aki szerint a kultúra egy történelmileg kialakult feltételrendszer, amely a jogi
rendszer felépítését és működést befolyásolja. A jogi kultúra pedig a jogra, a jogrend-
szerre vonatkozó attitüd- és értékrendszer (amelybe belértndő az előzk
gászi foglalkozások kultúrája). A jogi kultúra nem egyszrűn tanultjelenség, hanem tör-
ténelmileg felgyült tapasztalatok társadalmi csoportok általi és egyéni feldolgozásából áll.
E tapasztalatok elsőorban a jog és intézményei történetileg általánosítható és akut mű­
ködésből, a működés társadalmi, csoport- és egyéni feldolgozásából adódnak. Eből
a szempontból nem hanyagolható el azonban a jogtudomány hatása, amely az intézmé-
nyeken keresztül , iletőg közvetlenül is befolyásolja a társadalmat. A jogi kultúrában is
jelen van tehát a megisrő (kognitív), az érzelmi-tkő és a magatartási mintákat hor-
dozó beállítottsági (attitüd) elem. Jelntős hatással van a jogi kultúrára a jogi szocializá-
ció folyamata is. 10
e) Cotterrell kritikája
Roger C<?tterrell angol jogszociológus ellenben úgy vélte, hogy Friedman elmélete in-
koherens, pontatlan, túl sok bizonytalanságot tartalmaz. Egyszerre van tekintettel
olyan eszmei, tudati tartalomra, mint az emberek egy csoportja által osztott elvárások, ér-
tékek, atiűdök , valamint az emberi cselekvések gyakorlatára. Szerinte a jogi kultúra
Friedman általi meghatározása differenciálatlan, túl sok egymástól távol eső elemet ölel
fel , ez pedig azzal fenyeget, hogy semmilyen lényegi magyarázó ereje nem marad.
Cotterrell véleménye szerint ez a meghatározás azokra az egyébként fontos, de pontosan
nem definiálható kérdésekre irányítja a figyelmet - mint például a társadalmi elképzelé-
sek, vélemények, értékek és elvárások általános változásai -, amelyek nem könnyen fog-
lalhatók olyan elnőrizht (valamilyen módon mérhető) hipotézisekbe a társadalmi cse-
lekvésrő (a társadalomban zajló interakciókról), amelyeket a szociológusok általában
keresnek. Olyan általános benyomásokra utalnak inkább az emberi magatartásokkal
° KULCSÁR Kálmán: Jogszociológia. Budapest, 1997. 129-131. o.
1 ott rr 11 sz •ri1 l il ' nk r nem a jogi kultúra kifejezés kap egységesebb és pontosabb
A o //111/111111 1 ·l'i
iis~zefüggésben, amelyeket nem lehet alátámasztani szisztematikus empirikus l · nt i'. -
sek kel. Ezek szerint tehát éppen az a gond a jogi kultúra ilyen megközelítésével , ho 11 ·m
•lcnőrizhet a jogszociológia módszereivel, empirikus kutatásokkal, mivel túl elv nl,
túl pontatlan, túl sokat akar megmagyarázni, miközben nem tartalmaz egyetlen olyan sp -
·iális elemet sem, amely segítene megkülönböztetni a jog helyzetét és működést a tár-
sudalomban ható más erőktl.
Cotterrell a különb z ő társadalmi jelenségeket (elképzelések, hitek, a cselekvés és in-
terakció mintái, meghatározó intézmények) egy csokorba összefoglaló jogi kultúra helyett
a jogi ideológia kifejezést javasolja ugyanezen jelenségekre nézve, vagy az ideáltípus
Max Weber által kidolgozott értelmezési keretének figyelembevételét. Mindennek elle-
szerint a jo- nére mégis használhatónak tartja a jogi kultúrára épülő magyarázatokat, de csak korláto-
1.ott, empirikus, leíró értelemben. Ugyanis szerinte megkísérlhtő a jogi kultúrát üogi
kultúrákat) leírni és empirikus adtgyűjésel alátámasztani etnográfiailag a maga
i.:azdagságában és összetettségében mint atiűdökne, értékeknek, szokásoknak, tár-
sadalmi cselekvések mintáinak egy halmazát vagy aggregátumát (együttesét), s ez a Fried-
rnan-féle értelemben vett külső jogi kultúrát képezheti. De mindez csak akkor lehet sikeres,
ha ez a kulturális aggregátum, s egyben annak elemei jól elküöníthő , és ezeknek az
elemeknek csak szűk skáláját vesszük figyelembe, ugyanis csak így nem állnak fenn agya-
korlatban megtapasztalható kultúrák megkülönböztetésének és elkülönítésének problémái.
1:z azt jelenti, hogy földrajzi értelemben is le kell szűkíteni a vizsgálatot, és pontosan meg
ke ll határozni azokat a társadalmi jelenségeket, amelyek a vizsgálat tárgyát képezik.
(A hogy ezt az etnográfia és a kulturális antropológia klasszikusai - akik, mint például
Bronislaw Malinowski , általában jól elküöníthő törzsi társadalmakat vizsgáltak - tet-
ték kutatásaikban.)
Cotterrell felhívja a figyelmet arra is, hogy a jogi kultúra egy bizonyos aspektusa a kul-
túrának, amikor egy bizonyos nézőpotból tekintünk a kultúrára mint megkülönböztet-
hetetlennek látszó elemek összességére. Jogi kultúrának nevezhetjük azt, ami akkor
látszik, amikor a szemléő a jogi relevancia kiindulópontjáról tekint a kultúrára, azaz
amikor a jogi vonatkozással bíró elemeket keresi a kultúra összetett jelenségében.
Az európai és észak-amerikai összetett és bonyolult társadalmak tekintetében sem ir-
relevánsak ezek a megfontolások. Sőt , a vázolt problémák sem olyan súlyosak, ha a jogi
kultúrára építő tudományos megközelítési irányok ezeknek a jelenkori társadalmaknak
a kontextusában merülnek fel kelő mértékben korlátozva és például összehasonlító
módszerként alkalmazva. Ez akkor lehetséges, amikor figyelmünket nem az egységes és
centralizált állami jogrendszerre korlátozzuk, hanem a társadalomban létező szabály-
rendszerek kréleségére, pluralitására. Ezeknek a plurális rendszereknek a működése tük-
rözi a kül ön~ \ típu ú jogi kultúrákat, amelyekre Friedman is utal (ilyen lehet a nagy szer-
vezetek, mint I ld , ul a multinacionális cégek körében érvnyesülő szabályok rendszere).
 AJ r,I 1ul L1 1 1 ' 1

jelentést, hanem az eltérő elemek, amelyek alkotják, jelennek meg szükebb skálán, kor- ll amokban. Tulajdonképpen a jog különféle kulturális interpretációiról is b
látozódnak lokális szintre, és így kezlhtőbn mutatkoznak. Ezek a megjegyzések utal- 1ünk ebben az értelemben, más és más társadalmi csoportok, amelyek esetlege en
nak a jogi pluralizmus problémájára. kulturális közösségeket alkotnak, a jogot is eltérő módon értelmezik. Nem csak~ jogá _z k
Cotterrell általános következtetése szerint a jogi kultúrára építő megközelítések fő ér- értelmezik ugyanis a jogot, bár elvileg ők azok, akik szakmai tudásuk ál~al a J?g, a J ~
szabályok „legjobb olvasatát" tárják fel; előforduhat
1
deme, hogy képesek hangsúlyozni azt az összetett, bonyolult és változatos társadalmi mát- azonban, hogy a laikus tarsadalm
rixot, amelyben a jelenkori állami jogrendszerek léteznek. Talán a jogi kultúra mint az egy- •soportok más értelmet tulajdonítanak az adott jogszabálynak, jogintézménynek, és má t
mást átfedő kultúrák jelntős diverzitása (eltérése) értheő meg: ezek egy része relatíve lckintenek értékének. Ez ismét a kulturális diverzitásra hívja fel a figyelmet, és elvezet-
lokális, más része univerzális. Azonban a kultúra általános fogalmának alapul vétele ép- het egy olyan nézethez, amely a jogot egyfajta kulturális verseny vagy harc tárgyának, esz-
penséggel megnehezíti egy speciális jogi kultúra fogalmi azonosítását. Ugyanezért nem közének tekinti, mint a feminista jogelmélet, amely a jogi szabályozásban a nők elnyo-
13
lehetséges az általános kultúrán és a jogi kultúrán belül a belső jogi kultúra elkülönítése mására irányuló eszközt lát, mely a férfidominancia fenntartását kívánja a társadalomban.
sem. Csak korlátozott mértékben és pontosan meghatározott feltételek esetén lehetséges A jogi kultúrához fűződ leglényegesebb kérdések közé a kulturális _relat!vi~mus,
ilyen megközelítésekre támaszkodni a jogszociológiában, etől eltérő alkalmazása prob- u multikulturalizmus és az egyetemes emberi jogok közötti viszony, valammt a Jogi kul-
lematikus - véli Cotterrell. 11 iú ra értelmezési keretként törénő gyakorlati alkalmazása tartozik. Ezért ezkről a kö-
Ugyanakkor Cotterrell jog és kultúra több kapcsolódási pontjára hívja fel a figyelmet. ve tkezőbn részletesebben fog szó esni. Mielőt azonban továbbhaladnánk, célszerű
Ezek szerint a „jog a kultúrában" megközelítés több összefüggést tárhat fel, egészen ad- összefoglalni, hogy mit érthetünk a jogi kultúra kifejezésen.
dig eljutva, hogy számításba veszi a jog és a tömegkultúra kapcsolatát, a joggal öszefügő
elképzelések, vélemények megjelenését például filmekben, televíziós műsorkban, szín-
házakban, regényekben, újságokban vagy éppen a reklámokban. Ez a kulturális projek- d) A jogi kultúra lényege
ció a tömegkultúrán „kersztülődv" megjeleníti a társadalom egy részének elkép-
zeléseit, előftvési a joggal összefüggésben. 12 /\ z eddigi fejtgéskből leginkább az derült ki, hogy egy bizonytalanul meg?atározh~tó
Kapcsolódási pont lehet a „kulturális védekezés" doktrínája is, amely a kriminológia jc l e nségeyütről van szó. Miért használatos mégis ez a komplex fogalom? Eppen azert,
tudományához kötődi. Ez lényegében azt a jelenséget jelöli, amelynek során a többsé- ·mert összetett és így képes jelezni bonyolult társadalmi jelenségek összetartozó csoport-
gitől eltérő kultúrát alkotó társadalmi szokásokkal és elképzelésekkel magyarázzák (és 'át. A Jegfont~sabb észben tartani, hogy ugyan mindenki alkothat egy eltérő definíciót
·'. jogi kultúra kifejezés által jelölt társadalmi jelenségösszességre, mégis - ~ j,~lentés b~-
részben vagy egészben igazolják, vagy éppen kivonják a bünteőjogi felőség alól) a bün- 1

teőljárs alá vont személyek magatartását (ilyen magyarázatot gyakran éppen a fenn- zonytalanságai ellenére - hozávetőlgsn mindenki érteni fogja, hogy mirol van szo.
álló jogrendszer szerint bűncselkméyt elkövtő adnak tettükre). Ez az aspektus meg- A korábban már idézett friedmani definíció adhat útmutatót a legáltalánosabb értelemben:
magyarázhatja, ahogy egy „idegen" kultúra hat egy személyre, például egy bevándorlóra, a jogi kultúra „elképzelések, értékek, elvárások és atiűdök (beállítódáso~) a jog és ~-j~_g-
aki letelepedik egy számára idegen országban. Ilyenkor a magával hozott kulturális ele- intézmények irányában, amelyekben valamely közösség vagy valamely resze egy kozos-
mek összeütközésbe kerülhetnek az adott ország jogrendszerét jelmző jogi kultúra ér- ségnek osztozik".
téktartalmával, konkrétabban bizonyos jogi előírásoka. Mindez a fejezet elején ismer- Pontosabb meghatározás két szinten lehetséges, ahogy már korábban írtuk:
tetett jogesetekben is jól tükröződi. De ugyanez a kérdés felmerülhet nem migráns \. Analitikai értelemben véve a jogi kultúra sajátos társadalmi cselekvések és ezek-
csoportok vonatkozásában, ,,gyarmati" kontextusban is, például az amerikai őslako­ hez tartozó tudati viszonyulások, értékelések összessége, amelyek működtei a jog-
kal kapcsolatosan, akik kisebbségi kultúrát alkotnak immáron az Amerikai Egyesült rendszer és környezete (a társadalom) közötti kapcsolatot, és amelyek egyúttal e kap-
·solaton belül működne.
2. Leíró vagy empirikus értelemben a jogi kultúra tartalma azonosítható számos kap-
i lógiai fogalommal. Ilyen a jogismeret, amely arra utal, hogy az ·
11
C0TTERRELL, Roger: The Concept of Legal Culture. ln C0TTERRELL, Roger: Law, Cu/ture and Society. Legal Jdeas
in the Mirror of Social Theory. Aldershot, Hampshire, 2006. 81-96. o.
12
CoTTERRELL, Roger: Law in Culture. ln CoTTERRELL, Roger: Law, Culture and Society. Legal ldeas in the Mirror
of Social Theory. Aldershot, Hampshire, 2006. 97- 108. o. 11 1 ln
 embereknek tudomásuk van arról a tényről, hogy egy adott emberi maga tartás a jog ál-
tal szabályozott, de utal arra az információmennyiségre is, amellyel egy normatív szabály
tartalmi vonatkozásáról az egyén rendelkezik; ilyen fogalom a jogtudat is, amely egyaránt
magába foglalja a joghoz való viszonyulást, a jogismeretet és a jog használni tudását. A tár-
sadalmi csoportok által a jogra tekintettel, a jogrendszer működésvel összefüggésben tény-
legesen követett magatartásminták, szokások szintén meghatározó ismérvei a jogi kultúrá-
nak. Mindezeket a jelenségeket a jogszociológia bizonyos határok között képes mérni,
például kérdőíves adtgyűjésel, vagy részleteiben feltárni ítéletek, szerődék, egyéb jogi
dokumentumok elemzésével, személyes interjúk elkészítésével, illetve a résztveő
figyelés módszerével a bírósági tárgyalóteremben (vagy egyéb szituációban).
Összességében a jogi kultúrára (jog és kultúra kapcsolatára) alapozott megközelítési
mód segítségével könnyebben értelmzhő az, hogy egy adott társadalomban milyen mó-
don gondolkodnak a jogról egyes társadalmi csoportok, a jogászok és a laikusok, a jog-
rendszerben felmrüő kérdéseket miként válaszolják meg, hogyan kezelik a jogvitákat,
a jogi érvelés milyen útját követik, milyen értéktartalmakat tulajdonítanak a jognak, mi-
kor tekintik érvényesnek, miért és mennyire követik előírásait.
Minden bizonytalanság ellenére a klasszikus dogmatikus jogtudomány, a jogszocio-
lógia és a jogfilozófia is használja - többé-kevésbé az előz bekezdésekben megadott érte-
lemben és célból - a jogi kultúrára épülő megközelítési irányokat, tudományos elméle-
teket, amelyek hasznos magyarázó erőt képviselnek a jog társadalmi jelenségének
vizsgálatakor. Annak ellenére van ez így, hogy ezt a hasznosságát a tudomány sajátos jel-
legébő fakadóan újra és újra megkérdőjlzi.
3. Kulturális relativizmus, multikulturalizmus
és egyetemes emberi jogok
A jogi kultúra elméleti keretként való felhasználása óhatatlanul felveti azokat a kérdése-
ket, amelyek a szokásosan „kulturális relativizmus" kifejezéssel jelölt gondolatok meg-
fogalmazásához vezetnek el. E nézetek különb ző filozófiai hagyományokból - többek
között Ludwig Wittgenstein nyelvfilozófiájából - táplálkozva kerültek megfogalmazásra
egyes kulturális antropológusok és filozófusok által. Kiemlkdő képviselőjü, Peter Winch
abból indult ki, hogy minden fogalmi és erkölcsi elképzelés, nézet (ahogy a nyelv,
a nyelvhasználat is) kulturálisan meghatározott. E n éző pontból objektív empirikus tu-
dományok és egyetemesen érvényes erkölcsi alapértékek sem létezhetnek. Minden tár-
sadalom kulturálisan meghatározott életmódj ának megvan a saját egyedi értéke. Norma-
tív értelemben ezt a relativista álláspontot a kulturális identitáshoz való kollektív joggal
kísére lték meg alátámasztani (önrendelkezéshez való jog), kiegészítve az emberek
1 1111
H;ihalározáshoz való jogával, a nemzeti erőfoáskhz való joggal és általába n ', ·
11
kulturáli s jogok fogalmával, amelyek a harmadik generációs emberi jogok kör be -
1
1lhatók. Ezek a jogok összeütközésbe kerülhetnek a klasszikus szabadságjogokkal ( I ·'
g •n rác iós emberi jogok) és a szociális jogokkal (második generációs jogok).
/\ második világháború után a volt gyarmatok önállóságuk elnyerése folyam atában
(Ili'. úgynevezett dekolonizáció során) nagy hangsúlyt fektettek saját kulturális identitá-
suk meghatározására, amely számos esetben lényegében a volt gyarmatosító országok,
n „nyugat" kultúrájával szemben történt, a saját hagyományos értékek középpontba állí-
meg- túsú va l. Ugyanez volt megfiylhtő az 1990-es években, amikor a volt szocialista or-
s1:úgokban az etnikai és kulturális kérdések miatt alakultak ki feszültségek a társada-
lomban. A helyzetet bonyolítja a migráció jelensége, ahogy ezt bevztő példáinkban is
lúth attuk. A „harmadik világból" bevándoroltak csoportjai kulturális kisebbségeket ké-
l •znek Európa országaiban, ahol törekednek megőrizn kulturális azonosságukat. Ugyan-
:ikkor alkalmazkodniuk kell a nyugati alkotmányos értékekhez, de ha elfogadjuk a kul-
turális relativizmus téziseit, akkor e csoportokkal szemben ez már túlzott elvárás.
Wittgenstein nyomdokain haladva Winch az erkölcsi tudás relativizmusához érkezik
cl, azaz azt vallja, hogy az adott kultúrában érvnyesülő erkölcsi gyakorlattól függ, mi szá-
rn ít erkölcsileg helyesnek. Egy ember identitását az ö közösségi hagyományai határoz-
t.Úk meg, lehetetlen tehát kultúrák közötti erkölcsi konfliktusokat az általános emberi ter-
mészet fogalmát alkalmazva feloldani . Bár Winch nem mondja ki , de ha ezt a logikát
követjük, akkor az emberi jogok eszméje nem követelhet egyetemes érvényességet, az
egyetemes emberi tem1észetböl fakadó egyetemes emberi jogok feltételezése lehetetlen,
mivel az „emberi természettel" kapcsolatos elgondolások eltérők minden kultúrában.
Nem lehet számon kémi tehát a nyugati jogi kultúra „termékeit" más társadalmak jogi kul-
tú ráján, ha valaki ezt teszi, a szellemi gyarmatosítás bűnét követi el. Egy ilyen érvelés el-
fogadása megk é rdőjel ezi olyan jogi elvárások egyetemességét, mint például az emberi sza-
badság vagy az emberi méltóság középpontba állítása a jogrendszerben. Hasonló
felvetéseket fogalmaztak meg az Amerikai Egyesült Államokból elindult Critical Legal
Studies irányzat képviselő is, bár ők bizonyos korl átozott alapelvek, alapértékek egyete-
mes létezését vagy számonkérhetöségét azért általában elismerték. Bonyolítja a helyzetet,
hogy a fennálló társadalmak kulturálisan nem homogének - Európa országaiban sem -, mi~
ve l e lt é rő szubkultúrák is léteznek bennük (részben a migráció már említett folyamatai
miatt), amelyek egymást kölcsönösen kizáró értékeket, nézeteket is oszthatnak.
A kulturáli s relati vizmussal szemben felvthő , hogy tulajdonképpen maga is felté-
telezi egy gy t mes érték létét, azt, hogy minden kultú ra egyformán értékes. Azonban
számos ku ltút..¼ n m ismeri el a tolerancia értékét, tehát Winch nézetei máris csak egy rész-
értéket képvis ln ,1, am ly elutasítja a toleranciát elvtő kultúrák értékességét. Másfelő ·
gy ilyen G1~ >tis ' ll1 l 1síl ' zokkal a kultúrákkal szemben, amelyek elismerik az abszolút,
egyetemes emb ri j I k r ' nyét, tehát ismét önellentmondáshoz jutunk. A kulturális
..,- , 1 '' JVG I KU ~'UllA . ,. LAW 6, U :fUA 1
•

relativizmus nem ad megoldást arra az esetre sem, ha globális világunkban e lt é r ő kultúrák · '•lja, hogy elősgít minden kulturális csoport tisztességes és egynlő megj I n · t 1z
(azokat képviselő emberek) konfliktusba kerülnek egymással (itt ismét utalhatunk a be- i'l ll-tm i és a magánintézményi környezetben, hogy megteremtse az egyensúlyt köz" ltül-.
veztőkén bemutatott esetekre). Ez a helyzet - az előb idézett okokból - előforduhat P ilitikai keretet szolgáltat a szociális egynlősék, illetve a kulturális különbségekn ek,
olyan módon is, hogy egy adott társadalomban létező kulturális kisebbségek sarkosan el- inint a társadalmi rend integráns részeinek. Vezérelvet kínál, hogy megformázza, újra-
térő jogi és egyéb értékeket is oszthatnak. Mit kezdhet például egy alkotmányos demok- 1 ·li ni álja és megoldja a faji és etnikai különbségeket. A multikulturalizmus minden

rácia az olyan kisebbségekkel, amelyek kultúrájába beletartozik a férfiak és nők közötti ·tn ik ai-kulturális csoportot egynlők tart. Azt vallja, hogy minden egyes egyénnekj o-
egynlőtsé (jogi értelemben is), melyben nem osztják a szabad véleménynyilvánítás •á ba n áll azonosulni és társulni az általa választott kultúrával, és mégis teljes mértékben
fontosságába vetett hitet, vagy éppen elismerik a becsületet ért sérelem megtorlásaként '-lhet a gazdasági és társadalmi egynlősé lehtőségiv. Egyetlen kulturális entitásnak
az emberölést mint morális kötelességet? A politikai liberalizmus által elfogadott plura- sincs e lőjoga valamely másikkal szemben, sőt , mivel gazdagítja a társadalmat, mindegyiket
lizmus alapelve a mindenki számára adott optimális szabadsággal, amely addig terjed, ti szteletben kell tartani és támogatni kell. A multikulturalizmus ideológiája megoldási mó-
amíg mások egynlő szabadságát nem sérti, nem feltétlenül kielégítő megoldás ilyen ese- loza t, mely választ kínál a kisebbségi csoportok problémáira azzal, hogy meghallgatja
tekre. Egy intoleráns kultúrával rendlkző társadalommal összefüggésben a relativizmus, '\ket, és tiszteletben tartja szokásaikat. Nem arra törekszik tehát, hogy integrálja őket a tár-
amely minden kultúrát egynlő értkűne tekint, nem nyújthat megnyugtató feloldást. sada lomba, hanem hogy fenntartsa az általuk képviselt sokzínűéget, ezáltal téve lojá-
Amennyiben a kulturális relativizmust elfogadjuk, az autoriter berndzkésű , li ssá a különbző kultúrákhoz tartozókat az adott államhoz. Célja ketős : meglőzni
a jogeynlősét tagadó társadalmi rendszereket is el kell fogadnunk, eből a néző­ a súrlódásokat, másrészt gazdaságilag hasznosítani e sokzínűéget.
pontból a nőket a közéletbő kizáró társadalom kultúrája egynlő értéket képvisel egy E megközelítés elvileg alkalmazható lenne olyan államokban, amelyek eleve sok-
olyan társadalom kultúrájával, amely alkotmánya tiltja a nemek közötti diszkriminációt. sz ínüek az ország őshon kisebbségei révén, például : Magyarország, Románia, Orosz-
Persze, egyesek állíthatják, hogy a jogeynlősét és szabadságot tagadó társadalmi rend- ország. Ezekben az esetekben az egyes kisebbségi törvények tartalmaz(hat)nak garanciá-
szerek nem lehetnek olyan rosszak, hiszen a társadalom tagjainak gyakorlata tartja fenn iis rendelkezéseket jogaik gyakorlásának biztosítására. A másik vetület azon államokban
őket és a létező kultúrát. Ebben van részigazság, de egy autoriter rendszer képes elnyomni re leváns, amelyek tradicionálisan bevándorló-országok, tehát ahol a bevándorlók száma
erővl a belső kritikát is, és a társadalom hatalommal nem rendlkző nagyobb része hi- magas. Ilyen ország például Franciaország, Hollandia, Németország vagy éppen az Ame-
het egy uralkodó ideológiában, azaz egy sajátos kollektív hit- és vélekedési rendszerben rikai Egyesült Államok. A kető terület közötti lényeges különbség az, hogy a kisebbsé-
amely igazolja a fennálló kultúra elemeit. Ezt az ideológiát segíthet fenntartani a szocia~ ge k az adott ország kultúrájában szocializálódtak: ott jártak iskolába, beszélik a nyelvet,
lizáció folyamatában az oktatás, de a propaganda is. Az így fennálló társadalmi gyakor- és ismerik a helyi szokásokat. A bevándorlókról ugyanez nem mondható el. Ők szárma-
latot az ideológiai kritika útján lehet megváltoztatni és az elnyomó jelgű kulturális ele- zás i országuktól eltérő országban letelepedve elszakadnak a saját kultúrájuktól, ami
meket módosítani, ez azonban nem egyszrű feladat. 14
l'ru sztráló tényezők hat rájuk. A több kultúra egymás mellett élését az állami -jogi be-
A multikulturalizmus a kulturális relativizmus által felvetett kérdéseket gondolja át rendezkedésnek is tudomásul kell venni. Ezen a területen messzire jutott - speciális kö-
a másik oldalról, lényegében a kultúrák békés egymás mellett élését hirdetve. A konf- rü lményei miatt - Kanada, ahol már 1972-ben alkotmányosan garantált alapelvvé vált
liktusok előtérb helyezése helyett konstruktívan viszonyul a különbző kultúrák egyidjű a kultúra, a vallás megőrzé sé nek támogatása, s külön minisztérium felügyeli az e tárgy-
létezéséhez, és nem fogadja el a „kultúrák harca" koncepcióját. . kö rben hozott jogszabályok betartását, de ugyanezen az úton jár Hollandia is. Németor-
A legelfogadottabb meghatározás általában negatív, a különbzőséget jeleníti meg, szágban inkább az integrációra helyezték a hangsúlyt, és ez a politika volt az, amely
szemben az azonossággal, az eltérést, szemben az egységgel. A multikulturalizmus olyan Angela Merkel elhíresült kijelentése szerint nem járt sikerrel (például a bevándorolt tö-
kulturális és politikai platform különféle elgondolások és irányvonalak számára, amelyek rök töm egek vonatkozásában), a kancellár 2010-ben ugyanis a multikulturalizmus né-
meto r zág i buká áról beszélt.
Bizonyos v I kedések szerint a multikulturalizmusra alapozó politikák éppen ellen-
14 téte hatá al járnak, például megakadályozzák a bevándorlók integrálódását, és ere- _
MARIS, C.W. - JAcoss, F.C.L.M. (eds.): Law, Order and Freedom . A Historica/ lntroduction to Lega/ Philosophy.
deti zá nd kuki ul befogadóbb és igazságosabb társadalom kialakítása - ellentét-
Dordrecht - Heidelberg - London - New York, 2011. 1.2 .3.4. rész és 9. fejezet, különösen a 9.2. rész;
ZECHENTER, Elizabeth M.: ln the Name of Culture: Cultural Relativism and the 'Abuse of the lndividual. Journa/ b n, a yak rlntl 111 uz tn ikai elkülönítést eredményezik. Ráadásul ugyanazok
of Anthropological Research, 1997/3. 319-347. o. a problémáL rncrilln I fe l, melyek a kulturális relativizmus esetében: el kell-e például
_, ._, 1 '"' .i ! !\U I UllA • ., AW & ClJ TUR "

fogadni egy európai társadalomban a tradicionális iszlám családi jog intézményeit, az em- 1ók common !aw rendszerén alapuló, a hagyományos vallási alapon áll ó és a mod ern lndi u
~er~k kö~ö,tti egynlőtsék nyílt deklarálását, amelyek ellentétben állnak az európai jl ga lkotását m e gjelnítő jogi kultúra. 16
Jogi kultúrak alkotmányos alapelveivel. Kü lön jelntőség van a jogi kultúrára épülő megközelítéseknek a már többsz r .. · n
„

Will Kymlicka - a téma kiváló szakértője - például nem látja drámainak a helyzetet.
Amell~t~ érvel, hogy a multikulturalizmusra épülő politikák legtöbbje általában véve iga-
zolhato es a gyakorlatban eredményes. Szerinte ez azonban összességében - egyéb kor-
mányzati politikákhoz illeszkedve - éppen a társadalmi integrációt segíti elő, valamint
a bevándorlók beilleszkedését. Ezzel együtt Kymlicka is elismeri, hogy vannak a többségi
társadalom toleranciájának is határai olyan esetekben, melyek, ahogy erre már többször
~ta!tunk'. ellentétben állnak az európai, tágabb értelemben véve nyugati vagy euroatlanti
Jogi kultúra alkotmányos alapelveivel, az egyetemes emberi jogokkal: diszkrimináció kín-
zás, embertelen bánásmód. Tehát a multikulturalizmusnak is megvannak a maga ha~árai.
Kymlic~a álláspontja szerint a multikulturalizmus az európai, nyugati kultúra olyan
megoldasa, amely képes lehet elősgítni más kultúrához tartozók, például a bevándor-
ló~ csoportjainak alkalmazkodását a „többségi" kultúrához, tisztázva az „elfogadás" po-
litikai és társadalmi kritériumait, specifikálni a beilleszkedés útját-módját. Is
4. A gyakorlat: összehasonlító jogi kultúrák
Lássunk néhány példát arra, hogy milyen gyakorlati hasznot hozhat a jogi kultúra elmé-
leti keretének alkalmazása, ami több szinten is történhet.
Ajogi_kultúra vizsgálata rávilágíthat arra, hogy egy adott országon belül is létezhet
~g~szerr~ több, párhuzamosan érv nyesülő kulturális hagyomány és ennek részét képező
~og1 kultúra. Ez a jelenség is több dimenzióban tárgyalható. Egyrészt a jogi pluralizmus
Jelenségeként, amikor láthatóvá válnak egy ország jogrendszerén belül is a párhuzamo-
san létező jogi kultúrák: például a nagy multinacionális cégek globális kereskedelembe
ág~azott jogi kultúrája a sajátos jogi megoldásokkal, speciális szer z ődési típusok haszná-
lataval, amelyek nemzetközi, globális kereskedelmi egyezményekre is tekintettel vannak.
D: létez~e~ek ~é a~ adott országban sajátos, de érvényes jogszokásokra épülő hagyo-
manyos Jogi kultúrak 1s. Indiában például egyszerre van j elen az egykori brit gyarmatosí-
15
BERKES Lilla: A multikulturalizmus fogalmának kialakulása és jelentése. Délkelet-Európa -South-East Europe
lnternational Relations Quarterly, 2010/4 . 1-7. o.; KYMLICKA, Will: The Theory and Practice of lmmigrant Mul-
ticulturalism . ln KYMLICKA, Will: Po/itics in the Vernacular. Nationalism, Multiculturalism and Citizenship. Ox-
ford - New York, 2001 . 152- 176. o. ·
h ·mutatott kultúrák közötti összeütközések megértésében és kezelésében. Ez gyakra1
fo rdul e lő , amikor nagy létszámú bevándorló közösségek élnek egy befogadó országban
nnélkül , hogy beolvadtak volna a többségi társadalomba, megtartva hagyománya
gya kran vallási alapú - kultúrájukat, ahogy ezt az ismertetett jogesetekben is láttuk.
Nagy elméleti és gyakorlati haszonnal járhat különbző országok jogi kultúrájának
iisszehasonlítása. Ebben az értelemben gyakran az összehasonlító jogi kultúrák kifejezést
11 jog-összehasonlítás vagy összehasonlító jog szinonimájának tekintik.
Mark Van Hoecke és Mark Warrington az összehasonlító jog terén, szociológiai
vagy antropológiai megközelítést alapul véve, a jogrendszerek csoportosításához fel-
ll usznált jogcsaládok helyett a „kulturális (jog)családok" fogalmát tartották alkalmaz-
hatónak a jogi kultúrák megkülönböztetésére a világon. Szerintük van a jogra vonatkozó
nézeteknek az adott közösségben általánosan elfogadott „kemény magja": az alap-
v ető fogalmak és elméletek, a közösen használt nyelv, egy elfogadott módszertan, ami jel-
le mzi az adott jogrendszert, és ami egyúttal egy közös jogi kultúrát jelent az adott társa-
da lmi közösségen belül. Egy ilyen elküöníthő jogi kultúrában a közösség által osztott,
jogra vonatkozó elképzeléseknek legalább a követző pontokban meg kell többé-kevésbé
egyezniük:
a) A jog fogalma . (Mi a jog? Hogyan víszonyul egyéb társadalmi normákhoz?)
h) Az érvényes jogforrások rendszere. (Ki alkothat jogot és milyen feltételekkel? Mi-
lyen a jogforrások hierarchiája? Ki és hogyan oldhatja fel a jogforrások összeütközésé-
nek problémáját? Mi a különbző jogászi foglalkozások szerepe? A nem jogi szövegek
vagy döntések, mint például a vallási szövegek vagy döntések közvetlen forrásai-e a jog-
nak?)
e) Jogi módszertan, mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás vonatkozásában. (Ez ma-
gá ba n foglalja a jogértelmezés módszereit, annak szabadságfokát: mennyire van kötve
a jogalkalmat:ó a jogszabály szövegéhez? Van-e valamilyen hierarchikus viszony a jog-
' rtelmezési módszerek között? Milyen a bevett stílus, amit egy jogszabály vagy ítélet meg-
szövegezésekor használnak?
cl) A jogi érvelés elmélete. (Milyen érvek és érvelési technikák, stratégiák elfogadottak?
Ezek sz igorú an csak jogi elmkbő állhatnak, vagy társadalmi , gazdasági, politikai, ideo-
lógiai, es tleg va ll ás i é rvekből is?)
') A jog leg itim ác i · jának (igazolásának) elmélete. (Miért kötelző a jog? Mi történik,
ha a j og más t1r ada lmi normákkal, például vallási előírásoka kerül konfliktusba?
t 2. pont.
 1 1
A gy kori t: z /HJ ',Vl!llt<'i ',.,, """"' " 1 ,,

Milyen típusú legitimáció támasztja alá a jog kötelző erejét, tisztán formá li s [az erre fe l- p. ukni arra hi vatkoztak, hogy nem voltak tisztában azzal, mit írnak alá é /va' n m 1•
jogosított szervek/személyek által az előírt formában és előírt eljárási szabá lyoknak ~11 '•I ·tlárs e r ős nyomására (kényszer hatására) írták alá a szerődét. Kezcletb 1_, u ' u_n-
megflőn alkotott jog érvényes] vagy/és ideológiai jelgű , például morális vagy val-
111ni a vege, , -edmenyre · J·utottak a bíróságok Németországban és Nagy-Bntanniában , . , , is:
11 sz 'mélyek privátautonómiájába tartozik a szerődéköt,
lási értékek? Honnan nyeri az egész jogrendszer a kötelző erejét, milyen kombinációja nagykom, teljes b:la:assa l_r 11 •
támasztja alá különféle legitimációs érveknek?) l ·11 •z ő személyként tudnia kell mindenkinek, hogy mit ír alá, í~y a szer~ode~e~ ~rvé-
j) Egy közös alapideológia: közös alapértékek és „alap" világnézet. Egy közös véleke- 11 esek, a kötelezettség fennáll . Azonban mindkét országban megielent ettol eltero all ás-
dés a jognak és a jogászoknak a társadalomban betöltött szerpéől. punt is. Németországban a privátautonómia teljesen más ~rt~lmezését fo~~dta el ilyen
Ez a megközelítés a Friedman által belsőnk nevezett jogi kultúrára, azaz a jogászi ( ybcn az Alkotmánybíróság, amikor konkrét alkotmányJog1 panasz ala~J~n meg~em-
hivatásrendekjogi kultúrájára helyezi a nagyobb hangsúlyt. E hat pontot alapul véve négy 111i sítctt egy előz érvelés szerinti bírósági ítéletet. Azzal érve_lt,, hogy a pr~vatauton~mia
nag)'.obb jogi kultúrát különböztettek meg a világon: a „nyugati", az ázsiai, az iszlám ni ,p -lve, ami egyébként a német Alaptörvény 2. § (1) bekezdesen ala~ul, es ~ sze~~l~ek
és az afrika i jogi kultúrát. Egy adott ország azonban egyszerre tartozhat több jogi kul- si.ubad ágát jelenti arra nézve is, hogy szerődét kössenek, maga utan :onJa a b1rosag-
túrához, mint például Oroszország. Ennek az elméletnek az alapján a „nyugati" jogi kultúrát nuk azt a kötelezettségét, hogy elnőriz a szerődé tartalmát, amikor egy olyan,
vázlatosa n a k öve tk ező föbb j e l e m ző kel vélték leírhatónak: racionális és individuális
11
s,.okásostól ő r é t l e nyomás (kényszer) k i d ő z y l e h az eg~ik szerőd partnerr~, me~y,e~y
ember- és társadalomkép, poziti vi ta né ző pont a jog irányába, ami a jogot általában strukturálisan egynlőt hatalmi pozíció eredménye. Igy a német, Al~otman~_biros_a~
véve érvényesnek tartja, függetlenül annak morális tartalmától (kivéve nagyon szélő­ pri vátautonómia elvének tartalmi. míg a támadott ítéletet meghozo Nemet ~zov~:segi
1
ges eseteket, mint például a náci jog), instrumentalista felfogás a jogról, mely szerint a jog 1, · g l' e l ső Bíróság csak a formális megközelítését hangsúlyozta. Nagy~Br_1tanm~b~n
nem egy spontán megjlnő társadalmi rend, hanem egy technika, amit a szabályozó ha-
11
rlouse ofLords (amely ekkor még legfső bírói fórumként ítélkezett) sz1_nten a ~nvat-
talom a társadalom irányítására használ. Ez persze egy meglhtősn általánosító cso- iu tonómia elvének tartalmi értelmére alapította ítéletét, azonban ehhez a „h~ztessegtelen
portosítása és leírása a világ jogi kultúráinak, de analitikai szempontból nagy vonalakban befo lyásolás" fogalmát és a „figyelmeztetés doktrínáját" hívta segítségül'. Erv:lése sze-
használható. Az egyes nagy jogi kultúrákon belül azonban további csoportokat is elkü- rint egy kapcsolatban, mely a bizalmon alapul (mint az élett~rs~k va~y ~-hazastarsak e~e-
löníthetünk, mivel a különbző elemek variálódhatnak, illetve eltérést mutathatnak a négy t '·l cn) eleve van egy „feltézhő" tisztességtelen befoly~s ilye~Jogu,gye!etek eseten.
jogi kultúrán belül is, így specializálva egy adott ország jogrendszere jogi kultúrájának !·'. ,. a bi zonyítási terhet az „e rőseb fél" felé mozdítja el, akmek b1zony1ta~1a kell,_h~-g~
(vagy jogi kultúráinak, esetleg jogi szubkultúráinak) jelmzőit. Erre példa az, hogy Bel- nem volt tisztességtelen befolyásolás. A hitelző bank felel a „figyel~e_ztet~s -~ok~nnaJa
giumban és Franciaországban például a közigazgatási jogi bíróságok ítéleteinek indoko- 1 •lj cs üléséért. Ezek szerint a hitelző bank kötelezettsége megv1zsgalm a korul~:nyeket
lása, annak stílusa markánsan eltér a magánjogi ügyekben döntő bíróságokétól, vagyis egy 6s.tájékoztatni a feleket, észerű lépéseket kell ten~ie ann~k érde~ében:_ hogy vil~gos le-
jogi kultűán, illetve egy ország jogrendszerének jogi kultúráján belül is nagy változé- gyen számára: a kezes szabadon és a valós tények ismereteben valla~ kotel:z~tt~eget, to-
konyság lehet az egyes hivatási csoportok fen ti kérdésekre adott válaszai, itt a jogi érve- vllbbá figyelmeztetnie kell a kezest a kötelezettség és a váll~lt kocka_zat mertekere, eset-
lés elfogadott módjáról alkotott vélekedé ·ek tekintetében. 17 leg független jogi tanácsadó segítségének igénybev~telé: ke_~I Javasoln~a.,AHouse ofLords
az is, hogy az egyik nagy jogi kultúra alá besorolt jogrendszerek is je-
111 int l egf l ső bíróság döntése lényegi tartalmában es_veg~o:'et~ezte~ese~en me~e~yezett
Előforduhat
lentős eltéréseket mutatnak egymáshoz képest, ugya nazon típusú kérdésre eltérő bírósági a német Alkotmánybíróság döntésével, bár a hasznait k1feJezesek es shlus elteroek. Ez
rendszerben, némileg eltérő érveléssel mégis tartalmilag azonos választ adnak. Ez tör- ·1 kéttestület eltérő sze repéből is fakadt.
18
_
tént a kontinentális „civiljogi" alapú német é · a common law alapú brit jogrendszerek ese- Európában _ mely az előz csoportosítás szerint a „nyugati" jogi kultú~~hoz ta~oz1~ ~
tében, amikor a szerődéi jog területén az egyik élettárs (vagy házastárs) kezességet vál- uz Európai Un ió (EU) formálódásával összefüggésben felmerült egy UJ egyse~~sulo
lalt a másik kötelezettségeiért, és ezzel kapcso latosan merült fel jogvita. Amikor a hitelző európa i jogi ku ltúra lehtőség, amely hosszú történelmi fejlőd_ésn alapul. ~artiJ~ w_.
bank a nem fizető föadós mellett a keze séget vá llaló élettárs (házastárs) ellen fordult, azok l lcs lin k ak la szikus európai és az amerikai jogi kultúra elememek, azok modosulasa1_-
, ak zám ba l I l k··vetöen - óvatos párhuzamot vonva a 21. század elején zajló európa1,

17
VAN HOECKE, Mark - WARRINGTON, Mark: Legal Cultures, Legal Paradigms and Legal Doctrine: Towards a new
model for Comparative law. The /nternational and Comparative Law Quartely, 1998/3. 495-536. o.
w Uo.
 1 I/ JU', 11 1,t/l r,,.,1111,.,11

111 • •o ldás:
az intézményi reformoknak a helyi kulturális hatásokra is fi gyelcmr ·I 111 1
valamint a 20. század elején az Amerikai Egyesült Államokban végbement jogi és jog-
ni(i l . Ennek keretében tekintettel kell lenni az adott ország jogi kultúrájára ( va y j ) i l ul
1

tudományi változások között - az európai magánjognak az EU kereteiben végbement egy-

ségesülését elemezte, majd egy új európai jogi kultúra megjelenésének lehtőség fo- 1(11"'1i ra) is. 20
A globalizáció korában a különbző jogi kultúrák jelntős mértkű hatássa l va nn ak
galmazta meg. Ennek fő jelmzői közé sorolta a kevésbé formalista megközelítés
, ,ymásra, magának az összehasonlító jognak vagy a jogi kultúrák összehasonlítá ánal
elterjedését Európában. Kevésbé hisznek a jogászok például az általános fogalmak hasz-
(iiss·;:chasonlító jogi kultúrák) céljai között is hangsúlyos helyen szerepel a jogalkotá ·h z
nosságában és az absztrakció magas szintjében, kisebb mértkű a klasszikus dogmatikai
l'.•s jo ,i reformokhoz való tapasztalatszerzés. De konstrukciós eszközként használhat ' a,
és deduktív rendszerben való hit (amely szerint minden felmrüő jogvita esetére meg-
•Ii·•röjogi kultúrák összevetése a jogalkalmazásban, a jogi fogalomalkotásban, segít ·ég-
található az egyetlen helyes jogi válasz a jogrendszerben), elterjedt a funkcionalista
k'•nt pedig a jogszabályok értelmezéséhez vagy éppen - ahogy az Európában történik -
megközelítés (a jogintézmények társadalomban betöltött funkciójának figyelembevétele)
és a jog~zabályok, jogi döntések következményeinek mérlegelése, összességében a jog 1jo ,harmonizációhoz és jogegységesítéshez. A jogi kultúrák összehasonlítása annyiban
1'•rhct el a hagyományos jog-összehasonlítástól a gyakorlatban, hogy a jogszociológia
pragmatikusabb szemlélete. Nőt a jogrendszer átláthatósága iránti igény is. Azonban a ha-
• megközelítési mód alkalmazásával szélesebb mezőbn működve (tanulmányozva pél-
gyományos fomrnli sta szemlélet is hasznos, mivel a kiszámíthatóság, a jogbiztonság bi-
lúuI a jogalkalmazói gyakorlatot, a jogi képzést, a jogismeretet és jogtudatot, az érték-
zonyos foka elengedhetetl en egy jogrendszer működéshez. Így kívánatos lesz, hogy
visi'.onyokat stb.), empirikus módszereket alkalmazva vizsgálja, hogy miképpen működ-
e_gyensúly alakuljon ki az új európai jogi kultúrában a pragmatikus (realista) és a forma- 21
lista elemek között. Ennek az új európai jogi kultúrának a kialakulása jelntős tá- n ·k a tá rsadalomban ajogintézmények.
A magyar jogi kultúra a rendszerváltást követőn egyszerre hordozza magában a szo-
maszkodik az európai integráció folyamataira : az EU jogalkotó aktusainak sajátos meg-
·ia Iista múlt és a még régebbi gyökerű kelet-európai jogi kultúra jelmzőit, melyre az ál-
közelítési módjaira, az EU bírósági rendszerének esetjogra épülő , pragmatikus stílusára
l1111dó adaptálódási kényszer is hat. A jogrendszert egyidjűl jellemzi a túlszabá-
és alkalmazott jog-összehasonlító módszerére, egy egyséülő európai jogtudomány ki-
lyomttság és az alulszabályozottság, rendkívül nagy a joganyag változásának sebessége,
alakulására, a soft law (nem kötelző) európai joganyagok inkább tartalmilag megyőz
i · l c m ző a jog megkerülése, nagy a pereskedési hajlam, viszont az ítéletek végrehajtása
érvnyesgű, mint formáli san kötelző jellegére, a jogi oktatás változásaira. 19
11 la ·sony hatékonyságú, a magyar jogrendszerbe más jogi kultúrából átvett jogintézmé-
Az_onban az új európai jogi kultúra kialakulása talán mégsem ilyen egyszerü folya-
ny ·k müködése sok esetben diszfunkcionális (részben a Krygier által vázolt okok miatt
mat, hiszen Kelet-Európában a létező szocialista rendszerek összeomlását követőn
1s), a jogalanyok joghoz való viszonya ellentmondásos, mindezt mérsékelten ellensúlyozza
a jogátvételt, a jogrendszerek átalakulásának folyamatait értékelve a kultúra fogalma má~ 22
111. európai jogi kultúra elemeinek hatása.
szempont~ól is középpontba került. Martin Krygier az intézményi optimizmus és kul-
turális pesszimizmus fogalompár köré építkezve tárgyalt egyes ellentmondásos jelen-
ségeket. Ezek szerint a posztszocialista államokban az alkotmányos jogállam megte-
'.em,tése ~r~ek~be~ - a nyugati szak é rt ők véleményét is figyelembe véve - az alkotmányos !használt irodalom
JOgallam1 mtezmenyek (például : az em beri jogok katalógusa, alkotmánybíróság, om-
budsmanok, széles körű bírósági felülvizsgálat) jogalkotás útján törénő bevezetésére tö-
n N KAR, Reza: The Politics of Legal Cultures. Retfaerd Argang, 31. 2008. 4/123.
rekedtek, ezt azonban a kulturális hatások alpvető en befolyásolhatták, adott esetben le-
'.ontva az alkotmányos intézmények gyakorlati működésne eredményességét. Az 7- 60. 0. 0

ll1•RK l:S Lilla: A multikulturalizmus fogalmának kialakulása és jelentése. Délkelet

mtézmények szerepének túlértékelése éppen úgy sikertelenséghez vezethet mint a kul-
fu rópa - South-East Europe lnternational Relations Quarterly, 20 l 0/4. 1- 7. o.
turális hatások döntő tényezők való felfogása, va ló szí nűleg a kető között 'van a helyes

' " f{HV R, Martin : lntézményoptimizmus-kultúrpesszimizmus. Magyar Lettre, 1997(fél. http://epa.oszk.hu/00000/

I
19 01 2/000 11 /krygier.htm (Letöltés ideje: 2011 . 09. 01.)
HESSELINK, Martijn W.: The New European Legal Culture. Deventer, 2001 . és uő .: A European Legal Science?
11 1i1 CRUZ, Peter: Comparative law in a changing world. London, 1999. 10-18. o.
Centre tor the Study of European Contract Law Working Paper Series, 2008/2. http://papers.ssrn.com/sol3/
" Ku1 AR: Jogszocio lógia. IV. fejezet 3. pont; FLECK Zoltán: Változások és változatlanságok. A magyar
papers.dm?abstract_id = 1113450 (Letöltés ideje: 2011 . 04. 21.) ; WrEACKER-, Franz - BoDENHEIMER, Edgar:
Fou ndat,ons of European Legal Culture. The American Journal of Comparative Law, 1990/ 1. 1- 29. o.
) r nd r r ndszerváltás után. Budapest, 201 0.
 n)v ll l111d11/ 111 11

,_ - n "
-- t r"" rJ\J • 1 1'\U I UHI\ . " /\W 'V' U UM

· ' nlott irodalom

COTTERRELL, Roger: Law in Culture. ln COTTERRELL, Roger: La w, Culture and So ciety.
Legal Jdeas in the Mirror of Social Theory. Aldershot, Hampshire, 2006. 97- 108. o.
CoTTERRELL, Roger: The Concept of Legal Culture. ln CoTTERRELL, Roger: Law, . . k ·1· ·b B dapest 2003.
11 t ó Attila - Loss Sándor: Betekintes a;ogrendszere v1 aga a. u ' . .· .
Culture and Society. Legal Jdeas in the Mirror ofSocial Theory. Aldershot, Hampshire, l A (eds )· Law Legal Culture and Pol11t cs
1 o"KER-MACH, Guenther - Z!EGERT, K aus . .. ,
2006. 81 - 96. 0 . in the Twenty First Century. Stuttgart, 2oo 4 . , .
DE CRUZ, Peter: Comparative law ina changing world. London, 1999. I' /\ llÁCSONY András: A jogi kultúra mint kutatási tárgy. ln SZALMA Jozsef (szerk.) .
FLECK Zoltán: Szociológia jogászoknak. Budapest, 2004. A ma ar tudomány napja délvidéken, Újvidék, 2007. 5- ~2; o._ . , ,. . .
FLECK Zoltán: Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás gy F MAROSI Kitti - VISEGRÁDI Antal: A vzlag 1og1 kultura1 - a 1og1
I' ONDOROSI erenc -
után. Budapest, 2010.
ku ltúrák világa. Budapest, 2008.
FRIEDMAN, Lawrence M.: The Concept of Legal Culture: A Replay. ln NELKEN, David V/\RGA Csaba (szerk.): Összehasonlító jogi kultúrák. Budap~st, 2000. d 1998
(ed.): Comparing Legal Cultures. Brookfield, 1997. 33-40. o. TZ Hein' Jntroduction to comparattve law. Oxfor ' . .
Zwu GERT, Konrad - Ko , •
„

FRIEDMAN, Lawrence M.: The Legal System: A Social Science Perspectiva. New York, 1975.
HESSELINK, Martijn W. : A European Legal Science? Centre for the Study of European
Contract Law Working Paper Series, 2008/02. http://papers.ssm.com/sol3/papers.
cfm?abstract_id= l 113450 (Letöltés ideje: 2011. 04. 21.)
HESSELINK, Martijn W. : Th e New European Legal Culture. Deventer, 2001.
KRYGIER, Martin: Intézményoptimizmus-kultúrpesszimizmus. Magyar Lettre, 1997/Tél.
http://epa.oszk.hu/OOOOO/OOO 12/00011/krygier.htm (Letöltés ideje: 2011 . 09. 01 .)
KULCSÁR Kálmán : Jogszociológia. Budapest, 1997.
KYMLICKA, Will: The Theory and Practice of Immigrant Multiculturalism. ln KYMLICKA,
Will : Politics in the Vernacular. Nationalism, Multiculturalism and Citizenship.
Oxford - New York, 2001. 152- 176. o.
MARIS, C.W. - JACOBS, F.C.L.M. (eds.): Law, Order and Freedom. A Historical lntro-
du ction to Legal Philosophy. Dordrecht - Heidelberg - London - New York, 2011.
NELKEN, Úavid: Using Legal Culture: Purposes and Problems. ln NELKEN, David (ed.):
Using Legal Culture. London, 2012. 1- 51. o.
SILBEY, Susan S.: Legal culture and cultures oflegality. ln HALL, John R. - GRINDSTAFF,
Laura - Lo, Ming-Cheng (eds.): Handbook of Cultural Sociology. London - New
York, 2010.470-479. o.
SzABADFALYI József: A jog mint történelmi-kulturális fenomén. ln SZABÓ Miklós (szerk.):
lus Humanum . Ember alkotta jog. Műhelytanumáok. Miskolc, 2001. 93- 110. o.
TAKÁCS Péter: Nehéz jogi esetek. Jogelmélet és j ogászi érvelés. Budapest, 2002.
VAN HOECKE, Mark - WARRINGTON, Mark: Legal Cultures, Legal Paradigms and Legal
Doctrine: Towards a new model for Comparative law. The International and
Comparative Law Quartely, 1998/3. 495- 536. o.
WIEACKER, Franz - BODEN HEIM ER, Edgar: Foundations of European Legal Culture. The
American Journal ofComparative Law, 1990/ 1. 1- 29. o.
ZECHENTER, Elizabeth M.: ln the Name of Culture: Cultural Relativism and the Abuse
of the Individual. Journal ofAnthropological Research, 1997/3. 319- 347. o.
Ill. A jogászi hivatások szociológiája.
,,Legal Profession"

N vrati/ Szonja

. jogászi hivatások kutatása a foglalkozás-szociológia tudományából fejlődöt ki és vált

· u{i !ló tudományterületté. A foglalkozás-szociológia az egyes professziók létrejöttével,
11 luk ulásával, változásaival, a hivatások társadalomban betöltött szerepeinek elemzésével
!ti •lalkozik. A professzió ebben a megközelítésben többet és mást jelent, mint a foglal-
kozás . A magyar nyelvben talán a hivatás szó áll a professzió fogalmához a legközelebb,
1 :'lr maradéktalanul ez a kifejezés sem tai1almazza a professzióhoz kötőd olyan fontos
lii •a Imi elemeket, mint a szervezeti autonómia vagy a hivatásgyakorlásra vonatkozó mo-
no pólium. Professziónak tekinti a tudomány az ügyvédi, az orvosi vagy a mérnöki hi-
v.i túst. A foglalkozás -szociológia talán egyik legvitatottabb kérdése az, hogy az ún.
klasszikus professziókon túl mely foglalkozások tekinhő professziónak. Ebben
11 kérdésben még ma sincs tudományos konszenzus: ahány szerő foglalkozik ezzel,
1111 nyiféle értelmezés létezik.
A foglalkozás-szociológia tudománya a kezdetekben jelmzőn angolszász tudo-
rn únyterületnek számított, ma már azonban Európában is számtalan kutatás vizsgálja
11 kü l ö nböző hivatások, így a jogászság társadalmi szerepét és jelntőség. Az angolszász
dominancia következtében a tudományos diskurzust sokáig a common law országok pro-
l'esszionalizációs elméletei uralták. Az európai kutatások megjelenése új értelmezési szem-
i ontokat eredményezett, egyflő bevonta a professzionalizáció folyamatába az .államot
mint professzionalizációs szerplőt, másfelő az univerzális szemléleten túllépve rámuta-
tott a nemzeti-kulturális hatások professziókra gyakorolt hatására. Bár a jogászi hivatá-
sokkal kapcsolatos kutatások az angolszász jogterületen kifejezetten nagy jelntőség bír-
nak, az elmúlt évtizedekben pedig a kontinens is követni látszik ezt a tendenciát,
Magyaro rszágo n mindezidáig csak néhány kutatás érintette mind a foglalkozás-
szociológia, mind a jogászi hivatások vizsgálatának területét.
Fontos m gj 1 yezni , hogy a legal profession kifejezés mást és mást jelent az angol-
szúsz é a kontin ntáli j grendszerekben. Míg az angolszász jogi kultúra csak az ügyvé-
lckel tekinti hi va l. ús 1 ak rl óknak, addig a kontinensen az egyetemi képzés jellege, illetve
a lo 1 lalkozá i za ál 1 „ v tkeztében nem kizárólag ügyvédekről, hanem jogászságról,
jo>ászi hi vatás ·ik rl h· >I b •s7,' Jünk.
 (,' 111/1 1111 1 '' /

A jogszociológia abból a feltézsbő indul ki, hogy a jogászok társadalmi össze-

t 'irozó jegye az autonómia, amely a hivatás számára önálló szervezetet biztosít, ha ánkb Ili
tétele, szemlélete, identitása, illetve a jogrendszer, a politika, a közgondolkodás alakulása
l'/ ·k az ún . kamarák. Az autonómia azonban nemcsak szervezeti önállóságot jel nl, hu-
között erős kölcsönhatás létezik. A jogászok éppen a hivatásuk jellegénél fogva befolyá-
ll •111 az etikai kódexeken keresztül lehtőség ad a tevékenység gyakorlásának sza bály -
solhatják a társadalmi folyamatokat, de értelmszűn a társadalmi változások is erős ha-
d1súra, valamint a hivatásgyakorlók feletti elnőrzés eszközéül is szolgál. Mindezeken
tással vannak a jogászi hivatások alakulására. A hatalom és a jogászi hivatások közötti
ltd a professziók jelmző , hogy egyfajta identásképző jelleggel bírnak, a hivatásgya-
szoros kapcsolat oka nyilvánvalóan a professzió jelgébő fakad. A történeti-nemzeti
k irl ók az egyetemi és a szervezeti szocializációjuk következtében közösséget alkotnak,
szempontú vizsgálatok új megközelítéseket eredményeztek, rávilágítva az ügyvédeknek
1 1 özös identitás pedig hasonló értékrendszert eredményez. A közösséghez tartozást é
a nemzetépítésben, a demokrácia kialakításában játszott szerepére. Az elmúlt idő­
11 !aikusok kizárását erősíti a speciális, mások által nehezen értelmzhő nyelvi fordulatok
szakban egyre jelntősbé vált az ügyvédek és a politika közötti kapcsolatok elemzése,
lwsználata, amely kifejezi a szaktudás feletti monopólium erejét. A professziók további
annak feltárása, hogy a jogászság milyen szerepet játszott a demokratikus rendszerek in-
meghatározó jelmző a magas társadalmi presztízs.
tézményeinek kiépítésében, illetve hogy maga a liberalizmus irányzata hogyan hatott az
A fenti ismertőjgykbl jól látszik, hogy a professzió fogalma az állami köz-
ügyvédi professzió alakulására .
1~:,,Jérán belül tevéknydő, autonómiával nem rendlkző bírói és ügyészi kar ese-
A jogászi hivatásokkal foglalkozó kutatások nemcsak a hivatás történetével, a jogá-
l hcn kifejezetten nehezen értelmzhő. A bírák, ügyészek tekintetében nem beszél-
szok politikai életben betöltött szerepével, a hivatásgyakorlók társadalmi összetételével
i! •tünk kliensrő , és bár általában magas társadalmi presztízzsel rendelkeznek, illetve
foglalkoznak, hanem vizsgálják a hivatás struktúráit, az autonómia szerepét, a hivatás és
hosszú képzés eredményeként nyerik el hivatásbeli helyüket, díjazásukat nem szabadon
a gazdasági élet kapcsolatát, illetve a hivatás gyakorlónak a jogi kultúrára, a jogrendszerre
'!l lapítják meg, hanem azt az állam határozza meg. Az angolszász /egal profession-
gyakorolt befolyását. A témák sokfélesége erősíti a tudományterület interdiszciplináris
kulatások a professzió fogalmából indultak ki, ezért szinte kizárólag az ügyvédi hivatás
Jellegét, az elemzésekben egyszerre jelenik meg a történet-, a társadalom- és a jogtudo-
mány szempontrendszere. vizsgálatával foglalkoztak. A legal profession kifejezés tehát egyedül az ügyvédi hiva-
lúsra vonatkozó elemzéseket jelenti az angolszász kultúrkörben. Ezzel szemben az európai
Ahhoz, hogy a jogászi hivatásokról rendszerezett képet kapjunk, először a foglalkozás-
s 1.c r z ő k az ügyvédi hivatáson túl bírókat, ügyészeket is vizsgáltak, túllépve a profession
szociológia történetét tekintjük át röviden, majd foglalkozunk a jogászi hivatásokra vo-
~i lcjezés fogalmi határain, a hangsúlyt inkább a jogászságra, mint a jogi egyetemet vég-
natkozó fontosabb elméletekkel, mint a deprofesszionalizáció elmélete, vagy a jogászi hi-
tettek összességére helyezik. Az európai kutatások azonban jelmzőn történeti oldal-
vatások történeti- nemzeti szerepe és jelntőség. Az elméletek értelmezése során mindig
ró l vizsgálták a jogászi hivatásokat, azaz a kutatások többnyire a múlt leírására, értel-
szem előt kell tartani az angolszász és a kontinentális jogrendszer különbségeiő fakadó
mezésére koncentrálódtak.
eltéréseket, melyek a jogászi hivatások kutatásainak tárgyát, szemléletét, és természete-
Annak ellenére, hogy a professzió fogalmi elemi nincsenek egymással hierarchikus
sen eredményeit is jelntős mértékben befolyásolják. A nagyobb elméletek mellett a jo-
viszonyban, az ügyvédi hivatás esetében az autonómia szerepe és jelntőség kiemel-
gászi hivatások kutatásának olyan meghatározó témaköreit is érintjük, mint az autonómia
k ·d". Max Weber szerint a professzió autonómiája privilegizált státuszt, illetve gazdasági
szerepe, illetve a hivatás és az állam kapcsolata. Végezetül a magyar jogászi hivatásokra
•lönyöket biztosít a hivatásgyakorlók számára azzal, hogy a hivatás szabályait nem az ál-
vonatkozó kutatások fontosabb megállapításait foglaljuk össze.
lu rn , hanem maguk a hivatásgyakorlók határozhatják meg. Az autonómia a funkcio-
1r ili sta gondolkodók számára az önszabályozásban testesül meg, amely egyflő magá-
1. A professzió fogalma 1an fog lalja a hivatásba törénő belépés elnőrzést, annak eldöntését, hogy egy kamara
i'i t vesz fe l a tagjai közé és kit nem, másfelő a hivatás gyakorlása alatti képzést, illetve
illa ,ának a hi va tá gyakorlás módjának az elnőrzést is jelenti. A hivatásgyakorlók így
p~ld ául ma uk II n ő r z ik az ügyvédi kamarába törénő belépést, szabályozzák az etikai
A professzió fogalmának számtalan definíciója ellenére van néhány olyan ismertő­
k 'idcxcn k r zli.i l a hi vatás gyakorlását, illetve meghatározzák a fegyelmi hatáskör alap-
jegye, amely szinte valamennyi professzióra jelmző. Ilyen például a professziók gya-
i 't n a hi valá b I r ·rl n ki árás feltételeit.
korlásához szükséges hosszabb időtarmú felsőokú képzés, illetve a képzéshez kap-
csoló~ó el~életi szaktudás. A professzió nem tiszta üzleti kapcsolat, hanem egyfajta
spec1alts viszonyt feltételez a hivatásgyakorló és a kliense között. A professziók megha-

2. A foglalkozás-szociológia története
A professziók a társadalomtudomány érdeklősn
középpontjába a funkcionalista
szemléletmód megjelenésével kerültek. A foglalkozás-szociológia története - a tudomá-
nyos közvélekedéssel egybehangzóan - három korszakra tagolható. Az első korszakot,
a 20. század eljétő az 1970-es évekig, a funkcionaJista szemlélet jellemzi. Ezt köve-
tően jelenik meg a kritikai szemlélet, amely kikezdi a professziókka1 kapcsolatos funk-
cionalista paradigmarendszert. Majd az 1990-as évektől kezdőn már nem egyetlen do-
mináns elmélet vagy annak kritikája uralja a professziók vizsgálatát, inetől kezdve
a társadalomtudomány képviselő különbző szempontok mentén vizsgálják a professziók
kérdéskörét. Jelenleg tehát nem létezik egy, a professziók vizsgálatát meghatározó egy-
séges paradigmarendszer.
, A ~~glalkozási csoportok, hivatásrendek szerepével már a funkcionalizmus megjele-
nese elott 1s foglalkozott a társadalomtudomány, hiszen Emile Durkheim a társadalmi szo-
li?aritásról szóló_elméletében éppen a hivatási csoportok, a korporációk azok, amelyek
kepesek az organikus szolidaritás rendszerében az egyén és az állam közötti ellentétek ke-
zelésére. A hivatáscsoport tehát Durkheim elméletében olyan pozitív értékkel bíró intéz-
mény, amely erősíti a társadalmi kohéziót.
Max Weber szerint a „racionális állam a szakhivatalnoki karon és a racionális jogon
alapszik". Weber úgy látta, hogy a modem kapitalizmus kialakulásához nélkülözhetetlen
a kiszámítható, racionális jog létrejötte, amely viszont csak a jogászi hivatásrend köz-
rem~~ödé~~v~I. alakulhatott ki. A racionális jog a mindenkire egyformán érvényes for-
1:1ahzalt _elJ~ras'. rend_en alapszik, az ügyvédek szerepe a jogi szaktudás feletti monopó-
lmm, az mtezmenyes1tettforma, valamint az ítélkezésben való részvételük következtében
nevzhtő speciálisnak. Amíg Nagy-Britanniában az ügyvédek tették a precedenseken ke-
resztül kiszámíthatóvá a jogrendszert, addig a kontinensen ezt a racionális törvényeket al-
kalmazó bíró érte el. Weber a hatalommegosztás megjelenési formáiként azonosította az
osztályokat, a rendeket és a pártokat. A rend olyan közösségi forma Webernél, ahol az egy
rendbe tartozó egyének hasonló életvitelt folytatnak , egy aszta ltársaságba tartoznak és
jelmzőn egymás között házasodnak. A rend i helyzet egyik legfontosabb ismé~ve
a rendnek járó társadalmi megbecs ül és, ame ly a társadalom által juttatott pozitív és ne-
gatív privilégiumokban testesül meg. Weber úgy vélte, hogy a hivatásrend is egyfajta
r~nd, hiszen csak a foglalkozás által meghatározott életvitele folytán tarthat igényt
tarsadalmi megbecsülésre.
A professziók a társadalomtudomány é rdeklőésn
középpontjába a funkcionalista
szemléletmód megjelenésével kerültek. A témával foglalkozó szociológusok, Carr-
Saunders, Marshall, Parsons és Etzioni j e lemzőn az angolszász kultúröbő kerültek
ki. A strukturalista-funkcionalista pardigmenszből kiindulva fejlődöt ki a pro-
,, ,111,,,., 1 1 ,, 1
r •:sz iók ideá ltipikus leírásának igénye. A kutatók azt vizsgálták: hogy egy~~ ll r dul-
1 ozús professziónak minősül-e vagy sem. A professzió fogalmanak defimalasa m II ti
foglalkozások kategorizálása is jelntős szerepet kapott a fogla lkozá -
11 kü l ö nböző
,·, o -io lógia első korszakában. A különbző ideáltipikus fogalommeghatározások azon-
1 un mind eltértek egymástól, a szerők között nem volt megegyezés abban, hogy me-
1 ek a professziók közös jelmzői. Érdekes módon a professziókkal kapcs~l~tban tett
me ,á llapításokat a tudomány ekkor még univerzálisnak tekintette, figyelmen k1vul hagyva
11 11 ·111zeti-történeti háttér jelntőség.
A funkcionalisták szerint a professziók a modem társadalom központi szerplői, fel -
1'•ielczésük szerint a társadalom folyamatosan professzionalizálódik. A funkci~~ali~ta
l!,Onclolkodók a professzióknak pozitív értéktartalmat_ tulajd,oníto~~ak, a profes~z10 ~ep-
v i sc l ő i szerintük a közösség, a közjó érdekében, altruista modon Jarulnak hozz.a a tarsa-
lulom stabilitásához. A hivatásgyakorlók viselkedése tehát nem önérdek által vezerelt, sok-
ka l inkább a szaktudás alkalmazásán, fejlesztésén keresztül az ügyfelek és a társadalom
szolgálatában mutatkozik meg. A professziók így nem magánérdeket, hanem a közt szol-
gúljá k, funkcionálisan hozzájárulva a társadalmi rend fenntartásához. , . .
A funkcionalizmus legjntősb képvise l ője, Talcott Parsons elmelete szermt a hi-
vatás és a többi foglalkozási forma közötti lényeges eltérés az az alkupozíció, a_m~l_y
11 speciális szaktudás monopóliumán alapul. A hivatás gyakorlói nagyfokú auto_ n~m1a-
val bírnak, melynek alapja, hogy függetleníteni tudják magukat az ~dott gazdas~g1, p~-
liti ka i viszonyoktól, valamint hogy a hivatásuk szabályait és feladatait mag~k hat~ro~zak
111 cg. A professziók képesek megakadályozni azt, hogy kívüláll~k a ~unkaJuka~ erte~el-
j~k, ezzel „kettéosztják" a világot, a professziókat gyakorlókra es a laikusokra, 1gy h1,va-
·1úsuk gyakorlása során monopolhelyzetbe kerülnek a la_iku~okkal ~z~~~en. P~rson~ ~y
l{i tla, a jogászi hivatások speciális szerepet játszanak a Jog mte~ra~~oJan,ak b1ztos~tasa-
ba n, mivel szaktudásuk és az ügyvédi szolgáltatás jellege folytan kozvetitenek az :Ila~
'•s a társadalom között, így válnak hasznossá a társadalomban. Parsons volt a_z e~s~, ~k1
rúm utatott arra, hogy a kapitalista gazdaságban, a weberi értelemben vett_rac1~n~h-~ Jog
se , ítségével működő társadalmi rend és a modern értelemb:n ~ett profes~z10nahzac1_0_ f~-
g·ilma összefügg, hiszen a professziók feladata a normatJv tarsada_Im1 re.?d _stab1hta-
sá nak fenntartása. A jog Parsons rendszerelméletében a társadalmi ellenorzes_ mecha~
ni zmu ának egyik eleme, funkciója pedig a normák rendszerén kere~ztül kialakul~
integrá ció. A jogászi hivatások gyakorlói tehát ehhez az integrációhoz Járulna~ hozza.
1arso ns v ' 1 m ' nye szerint az ügyvéd és a kliens kapcsolata nem pusztá~ üzleti, hanem
szolgá ltat' i iszo nyt jelent, és az ügyvédek azzal, hogy segítenek a konfliktusok megol-
d·ísá ban a m 1·rn tár adalom jólétét biztosítják.
'· A J~i 'l j isi I h z, az interakcionista gondolkodók elméleteihez_ kötőd k~itik,ai
sz ' mlélct t"bb in n l 1 1 ' rei "jelezte meg a funkcionalista-strukturahsta parad1g~~t:
1ritil a 1 1 r r,ss·1.i 1, p zitív értékjellegére, a hivatásgyakorlóknak a kozJo
 /111•,. ,.,,, 1 11

proletárrá váltak. A szakemberek tekintélyének csökkenését az új elmélet_ek a tu .~ás m -

szolgálatában törénő tevékenységére vonatkozott. A kritikai személet k é p v i se l ő i szerint
a professziók gyakorlói alpvetőn nem a közösség érdekében, altruizmustól vezérelve
cselekszenek, hanem önérdekből. Másrészt a kritikai szemlélet megjelenésével a mak-
roszempontú megközelítést felváltotta a mikroszemlélet. Ekkor már nem a professzió
ideáltipikus leírása volt a cél, a struktúra feltárása helyett a kutatások arra a folyamatra
összpontosítottak, amelyen keresztül egy foglalkozás eléri a professzió státusát. Míg
a funkcionalisták azt vizsgálták, hogy egy foglalkozás vajon professzió-e, a kritikai
szemlélet azzal foglalkozott, hogy miért akar egy foglalkozás professzióvá válni. A pro-
fesszionalizáció útjának, szerplőink, a professzió stratégiáinak feltérképezése vált a tu-
dományterület egyik meghatározó feladatává, számos kutatás foglalkozott az egyes pro-
fessziók kialakulásának, fennmaradásának és változásainak elemzésével.
Az amerikai kritikai elmélet képviselő szerint a jogászi hivatás gyakorlóinak ideo-
lógiai és politikai értékrendszere hatással van a jogrendszerre, a jogalkalmazásra. A jogi
érvelést a kritikai elméletek szerint befolyásolja a bíró, az ügyvéd, az ügyész társadalmi,
kulturális háttere. Úgy vélték, hogy a jogalkalmazásban jelntős szerepet játszik a bíró,
az eljáró ügyész, az ügyvéd személyes megyőzdés, véleménye is.
Az actor-based-koncepció a professzió-kutatás irányát a definíció kényszerből
mozdította a professzionalizációs folyamatban részt veő szerplők interakcióinak vizs-
gálata felé. A professzionalizáció folyamatának szerplőivé: a hivatás gyakorlója, az ál-
lam, az egyetem és az ügyfelek váltak. Ez a kutatási irány arra hívta fel a figyelmet, hogy
a folyamatban nem a professzió képviselő az egyetlen szerplők, hanem más szereplöket
is vizsgálni kell ahhoz, hogy megértsük a professzionalizáció folyamatát. A professzio-
nalizáció szerplői közül kiemelkedik az állam, amely a jogalkotáson keresztül szabá-
lyozza a professziók tevékenységét.
A funkcionalista-strukturalista megközelítés univerzális jellege akkor vesztett jelntő­
ségből, amikor elkülönültek egymástól az angolszász és a kontinentális professzionali-
zációs modellek. A kritikai szemlélet eredményeképpen a professzionalizáció folyamatá-
ip ilium csökkenésével magyarázták, a professziók a nagy szervezetekre Jellemzo yr '
11
, obb bürokratizálódási folyamat következtében elvesztették a tevékenység fel tt i
11 1
szuk mai kontroll lehtőség.
. A jogászi hivatásokkal kapcsolatos elméletek
, Az angolszász és a kontinentális elméletek közötti különbségek
jogászi hivatások társadalomtudományi elemzésének területén az ügyvédi professzió-
v,;1 foglalkozó angolszász jogterület rendelkezik a legnagyobb hagyománnyal. Az angol-
:ziísz kutatások alpvetőn a professzió kialakulásával, a professzionalizáció folya-
11rntával a monopolizáció kérdésével foglalkoztak. Ugyan ezek a kutatások jelmzőn
. anglo~amerikai ügyvédséget vizsgálták, a 20. század második harmadától kezdőn
11 1
el- megindultak a különbző kontinentális államok ügyvédi profess_~iói_val :oglalkozó k~t~-
lúso k is. Bár az európai kutatások tárgya is az ügyvédi professz10 v1zsgalata volt, meg1s
kCil önböztek az angolszász tudományos elmzésktő, hiszen a kontinensen folyó ku-
tntások ajogrendszerbeli különbségek következtében inkább az állami szabályozás sze-
re pére fókuszáltak.
A tudományterület jellegzetessége miatt sokáig az angolszász kutatások v?ltak -~ do-
ininánsak, mindez pedig egyfajta univerzalizmust eredményezett. Nagy-Bntanm~b~n
ll monopóliummal rendlkző foglalkozási csoportok célja az volt, hogy függetlemtsek
magukat az államtól. Az angolszász professzionalizáció folyamata a szabad verse~ye~
olapuló piacon zajlott, ahol az egyes foglalkozási csoportok maguknak harc~I_tak ki
, professzió státusát, az állam pedig csak intézményi szinten biztosította a pr~fessz10 ~ely-
1

ban megjelentek a különbző szerplők, ami pedig elvezetett ahhoz a következtetéshez, hogy zclét. A kontinentális országokban az állam szerepe meghatározó volt, mivel az allam
az állammal való viszony jelntős befolyásolja a professzió helyzetét. Mindennek kö- a szabályozáson keresztül legitimálta és egyben kontrollálta is a professziókat. Az an-
vetkeztében a professzió-kutatásban megjelent a történeti-nemzeti, illetve kulturális di- io lszász professzionalizációs folyamat nehezen, vagy inkább egyáltalán nem értelme~-
menzió, valamint éppen a jogászprofessziók elemzésével kapcsolatosan a kutatók a pro- h e t ő a kontinens jogászi hivatásai esetében, a fogalmak ugyanis nem fordíthatóak le egyik
fessziónak a liberális nemzetál lam kiépítésében , illetve a modernizációban betöltött n y e l v ről a másikra. A különbség leginkább abban érhető tetten, hogy az angol~zás~ ügy~
szerepét kezdték el vizsgálni. Amíg az angolszász kultúrkörben az állam professzionali- vi. : cli profes ziók kutatásából szinte teljes mértékben hiányzik az_álla~ mm: v1~sgalan~o
szempont, mí g a kontinentális ügyvédség az állam szerepének v1zsgalata nelkul nem er-
zációban betöltött szerepe kevésbé vált j e lentősé , addig a kontinentális országokban ez
lett a professzió-kutatások jellegadó irányvonala. t , 1mez h e t ő · n m · rt é kelhtő .
A common / ,w a kontinentális jogrendszerek különbségei olyan jelntősk, hogy
Az 1990-es évektől kezdőn a kritikai szemlélet talaján nőtek ki a deprofesszio-
1 lankenbur z •rint a I ét kultúra már a fogalmak szintjén elválik egymástól, hiszen
nalizáció és proletarianizáció elméletei, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy a 20.
század kommunikációs és gazdasági változásai és a nagy, transznacionális szervezetek lét-
az •mg 1 / g 1/
1
„
f 1ssi n \ i Gj zés a német nyelvterületen nemcsak az ügyvéde~~, ha-
1 • az 1és j rászi hi ut, sro natkozik, az ügyvédek mellett ide tartoznak a b1rak. az
rejöttének következtében a professzió gyakorlói autonóm gondolkodókból végrehajtó 111

ügyészek is. A német professzionalizáció folyamata Siegrist véleménye szerint sem il-
leszkedik az angolszász professzionalizációs elméletek sorába, az eltérést a politikai be-
rendezkedés és az intézményi hagyományok okozzák. A különbségek miatt a kontinen-
tális ?gyvédséget vizsgáló kutatások olyannyira eltértek az angolszász gyakorlattól, hogy
magat a legal profession fogalmát is megkérdőjlzt. A legal profession jelentését te-
hát az európai gondolkodók tágan értelmezték, a profession fogalma helyett a jogi vég-
zettség vált csoprtkéző szemponttá.
Mivel a német kutatások esetében a legal professions fogalma kiterjedt a német bí-
rói karra, illetve az akadémiai szférára is, a kutatások egy része a német jogászság társa-
dalmi rétegződsnk vizsgálatára koncentrált. Így került a Bildungsbürgertum fogalma
a német ügyvédi professzió történeti szempontú vizsgálatának látókörébe. A kutatók en-
nek a fogalomnak a bevezetésével próbálták meg áthidalni azt az alpvető kutatási prob-
Ié~á~, ho,gy a professzió kifejezés német nyelven az ügyvédeken kívül valamennyi jogá-
sz~ h1vatasra vonatkozhatott. Jürgen Kocka szerint a Bildungsbürgertum nem osztály,
m1:el beletartoznak a köztisvelő és a szabadfoglalkozások képviselő is, de korpo-
r~c1óna~ sem tekinhő, mivel a Bildungsbürgertumnak nincsenek speciális jogi privi-
legmma1. ABildungsbürgertum egyszerre tart távolságot az arisztokráciától és az abszo-
lút monarchiától, és tartja fontosnak a munka, a tanulás és a személyiség alapelveinek
hangsúlyozása mellett a modernitás, a szekularizáció, az önszabályozás és a civil társa-
dalo~, értékeit. ABürgertum megközelítés Kocka véleménye szerint szélesebb, mint a pro-
fesszro f~galma; amíg a professzió és a professzionalizáció a modernitáshoz kapcsolód-
nak, addig a Bürgertum megközelítés inkább az osztályokhoz, azok kialakulásához
kötheő, még akkor is, ha maga a Bürgertum nem osztály. Kocka úgy vélte, hogy a tanu-
lás határoz_ta meg leginkább a csoport jellegét, ez különböztette meg leginkább őket más
társadalmi csoportoktól.
b) A jogászi hivatások deprofesszionalizációja, proletarianizációja
A deprofesszionalizációs elméletek azt állítják, hogy a globalizáció, a foglalkozás szer-
kezetének, illetve az információtechnológia változásainak következtében a professziók
elve_szti~ ~-ut_on_ómiájukat, t~rsadalmi presztízsük csökken. A hivatásgyakorlók és ügy-
fel~1~_kozott1 v1~zony Jelentós mé1tékben átalakul , mivel csökken a professziók szolgál-
t~tas1 Jellege, a hivatás gyakorló egyre kevésbé szolgáltat, sokkal inkább terméket hoz létre.
Erdekes módon a deprofesszionalizációs elméletek visszakanyarodnak a professzió-
kutatások kezdeteihez, amikor a tudomány a professzionalizáció folyamatát univerzális-
nak tételezte, figyelmen kívül hagyva az értelmezés nemzeti, kulturális aspektusait.
. A globalizációs folyamatokra reflektáló deprofesszionalizációs elméletek az ügyvédi
hivatás átalakulását feltételezik. A nemzetközi ügyvéd irodák működése átalakítja az ügy-
I 1
v '• li hi va tás jellegét, aminek többféle következménye is lehet. Egyfelő a globali zá -i6 ·.-Cl -
h·111 hcti a professzió autonómiájának mértékét, másfelő közeledhetnek egymá ho a hi ·1-
1i'1s , akorlás nemzetállami szabályai. Az angolszász és a kontinentális jogrendszer ügyvéd kr
vona tkozó nonnái egyre inkább hasonlítanak majd egymásra. A szabályok konvergenciáját
•ri síti például az Jnternational Bar Association tevékenysége, 1amely többek között közös
•likai és tevékenységi szabályokat fogalmaz meg az egyesületben részt veő, és mindkétjog-
1• nd s ze rből érkező ügyvédi kamarák számára. A globalizáció következményeit nehéz a jelen
pi ll ana tban megjósolni, hiszen ezek a folyamatok még most is tartanak.
Bár a szerő nem címkézi fel , de Richard Susskind gondolatmenete is a depro-
1' ·sszionalizációs elméletek közé sorolható. Susskind 2008-ban azt vizionálta, hogy kü -
l i n bö z ő változások következtében a hagyományos, professzionális értelemben vett ügy-
·dségnek, ha nem is vége van, de jelntős kihívásokkal kell szembenéznie. Susskind
v . -rint az ügyvédek folyamatosan vesztik el a jövőben a társadalmi presztízsüket, azok
11 1. ügyvédek pedig, akik nem képesek felismerni az internet és a számítástechnika adta
1 • l i.:tős égekt , kiszorulnak a jogi pályáról. A változások oka a jogi munka standar-
dizálása, a különbző számítástechnikai programok megjelenése az okiratszerkesztésben,
11beadványok készítésében. Az interneten felhalmozott tudás folyamatosan számolja fel
11 , ügyvédek tudásmonopóliumát, hiszen így már az ügyfelek is képesek okiratot szer-
k1:szteni. Az informatikai programok pedig egyre inkább lehtővé teszik a munka folya-
111.i tokra bontását, egyszrűítv ezzel a jogászi tevékenységek számos fajtáját. Az oki-
r:1tszerkesztés, éppen a fonnalizált programok következtében, mind kevesebb és kevesebb
s1.aktudást igényel majd. A jogászi tevékenység azonban nemcsak a technológia, hanem
11munkaerő piac változásainak is ki van téve, Susskind szerint nem kerülhtő el a kiszer-
v •1.és vagy a távmunka megjelenése és elterjedése sem. Egyes nagy amerikai és brit ügy-
v '•di irodák már ma sem maguk végeznek bizonyos részfeladatokat, hanem kiszervezik
uzo kat indiai vagy dél-amerikai országokba. A változások eredményeképpen szegmen-
túlódik az ügyvédi hivatás: jogi tudásmérnökökre, akik standardizálják a jogot, és jogi hib-
ri lckre, akik nemcsak jogi, hanem már multidi szciplináris tudással is rendelkeznek.
Suss ki nd szerint a jövő jogászai üzletiesebb szem lélettel fognak rendelkezni, mint a mai
i'1,yvédek, azaz az ügyvédeknek egy új embertípusa fog megjelen ni .
Az ügyvédi hivatás végének elmélete akár egyfajta paradigmaváltásként is értelmez-
lH .: t ő, ugyanakkor mivel Susskind megállapításai kizárólag az ango lszász ügyvédekre
vonatkoznak, az elmélet jelmzőn csak ebben a közegben é1telmzhő. A jogi munka
111ús országba t'' rt é n ő kiszervezése bizonyosan jól alkalmazható például az angol anya-
11 clvü Egyesült Áll amokban, Nagy Britanniában és a hivatalos nyelvként az angol nyelvet
lwsz.náló Indiába n, d k véssé e lképzehtő a töbnyelvű Európán belül. A kontinentális
14. 03 .01.)
 ul• '"I 1 '

jogrendszerek nemzeti jogrendjei közötti eltérések pedig nyilván nagymért6k ben nehe-
zítenék a nyelvi akadályokat leküzdő ügyvéd irodák munkáját. Mivel a két j ogrendszer .. A jogászi hivatásokkal kapcsolatos kutatások területei
között az állam professzionalizációban betöltött szerepében érzkelhtő a legrősb el-
térés, ezért értkelhő kontinentális szemmel nehezen Susskind gondolatai. Az ügy-
felek által az interneten elérhtő jogi tudás ugyanis vélemzhtőn Európában is folya- 11 z autonómia szerepe
matosan bővül , azonban az állam a szabályozáson keresztül erős befolyással rendelkezik
az okiratszerkesztés vagy akár a pereskedés ügyvédi monopóliumának kialakításában. rofesszió autonómiája a hivatásgyakorlás feletti kontrollt'. szabályozás,t jelen~,, ~mely
1

Mindez azt jelenti, hogy hiába képes a laikus is otthon elkészíteni egy szerődét, ha az 1c Iiga professzió tagjainak speciális szaktudásából következik. A sza~~~as speciahs Jel-
a szerődéi típus ügyvédi közreműdésh, ellenjegyzéshez kötött. i.: ,e, az a tény, hogy mások ennek a tudásnak híján vannak, tette lehet~ve, h~gy az e,gyes
A deprofesszionalizációnak azonban létezik egy másik olvasata is, amely a professziók 1 rolcssziók a tevékenységüket maguk elnőrizék. A hivatá~g~akor!o~ ~z onsz~balyo-
történeti-nemzeti értelmezésének kapcsán került felszínre. Konrad Jarausch a német ,,.1 s keretében maguk alakítják ki a belépés, a hivatásgyakorlas es a kiz,aras szabalyrend-
ügyvédi kar tö1téneti szempontú vizsgálata során arra kereste a választ, hogy mi vezetett szcrét. Mindehhez pedig szükség van egy szakmai szervezetre, kamarara, amely gyako-
a korábban liberális ném et ügyvédi professzió bukásához, hogyan vesztették el az ügy- ro lja az elnőrzési jogokat. . ,
védek viszonylag rövid idő alatt az autonómiájukat, és hódoltak be a náci hatalom- · Az elnőrzés, szabályozáson túl az autonómia másik fontos eleme a h1va~_asgy~-
nak. A deprofesszionalizáció ebben az összefüggésben az autonómia elvesztésének fo- korlók függetlensége. A függetlenség az ügyvédek esetében azt jelenti, ?ogy ~z ug~ved
lyamatát jelenti. szabadon dönt arról, hogy elvállal-e egy ügyet vagy sem, de egyben feltetele~1 maganak
A proletarianizáció fogalma alatt az ügyvédi hivatás esetében a professzió presztí- nz igazságszolgáltatásnak a függetlenségét is. Bár az autonóm_ia ~,övet~eztebe~ a P:~-
zsének csökkenését, valamint a szaktudás feletti monopólium elvesztését értjük. Egyes li.:ssz iók kikerülnek az állami szabályozás alól, magát az autonomiat az alla_m b:ztos1tJa
amerikai szerők szerint az ügyvédek proletarianizációja a jogászi hivatásban bekövet- uzáltal, hogy normatív úton lehtővé teszi a szervezet létrehozását, illetve a h1vatas feletti
kezett változások, mint a női ügyvédek számának növekedése, illetve a munkavállalón- kontroll alkalmazását. .
ként törénő hivatásgyakorlás megjelenése következtében vált fenygtővé. A változások A követzőbn az ügyvédi hivatást vizsgálva az autonómia fontosabb elemelt
oka pedig a felsőoktaá szerepének módosulása, az állam és a bürokrácia térnyerése, va- vesszük sorra. Az ügyvédi hivatásba törénő belépés feletti elnőrzést a kamara gyako-
lamint a hivatás autonómiájának és státusának erodálódása. ro lj a. Az állam határozza meg törvényi szinten, hogy ~kbő,l !ehet hivatásgyakorló, de a fel-
v ' t e lrő a kamarának van hatásköre dönteni. A kontmentalis rendszerekben vagy szabad
( i :y védkesről
Az ügyvédi hivatás az egyik legújabb elmélete szerint az ügyvédek más szolgálta-
tásokkal együtt besorolhatóak egy nagyobb csoportba, amelyet professzionális szolgál- beszélhetünk, vagy ún. zárt számról. ~zab~d a~ ü~~véd~ed~s a_kkor,, ha
tatásoknak nevezünk. A nemzetközi egyezmények egyre gyakrabban kezelik egységes ke- nincs korlátozva az ügyvédek létszáma, azaz mmdenk1, aki telJes1tJ az torve?y1 fe~tete-
retrendszerben a különbző ágazatokhoz tartozó szolgáltatókat, hasonló szabályokat lcket felvhtő a kamarába. Zárt szám esetében különbző szempontok menten az allam
megfogalmazva a szolgáltatásokra, a szolgáltatások fogalmába pedig sok esetben már az vagy'a kamara határozza meg, hogy hol és mennyi ügyvéd folytathat tevé~enységet. A pro-
ügyvédi tevékenység is beletartozik. fesszió autonómiáját jelntős mértékben csorbítja a zárt szám mtézm_enye_; M~gyaror-
szágon először 1937-ben vezették be, a szocializmus idő sza ka alatt pedig, bar mas okok-
l ól szintén az állam határozta meg az ügyvédi létszámot. ..
' Az ügyvédek képzése szorosan kapcsolódik a hivatásb~ tö~nő
~elépés feletti ~11:n-
örzéshez, hiszen számos országban az ügyvéddé válás egyik elofeltetele a-~~'.11~ra1 k_e~-
zés ben való ré zvéte l. A képzésnek ugyanis meghatározó szerepe van a kozos 1dent1t~s
kialakítá ában . A felvételt meglőz képzés célja egyflő, hogy a jelölt megszerezze a h_1-
va tás gya korlá ·áh z zükséges gyakorlati és elméleti tu~ást, ~felő, ~ogy, me~1s1:1erJe
az ügyvéd ek i a ár z I á ltatásban betöltött szere~ét, e~ elsaJaht,sa a ~:vatas etikai sza-
bá lya it. Term z t _, ' 11 u k pzé nemcsak a kamarai tagsag elnye,rese ~!ott fontos, ~an:m
ügyvédi él tpá l a ul \ll is. A ·i . yvé~i kamar~k f~l~data ~at
,12 az 1s, hogy a h1vatas-
gyakorlók szá mára fi 1 1m llos rn l 1ztos1tsa nak kepzes1 lehetosegeket.
 SSION"

A professzió autonómiája talán a leginkább a hivatás gyakorlására vo natkozó sza-

ur'ui yúnak emelkedése több szempontból is megtöri az ügyvédek közös~ ' g~n k 1 H ' .. ', 1,
bályokon keresztül fogható meg. A hivatásgyakorlás szabályait az etikai kódex tartal-
1 nmcrikai kutatók szerint minél inkább rétegzett a hivatás, annál kevesbe b ·zé lh lu nl
mazza, a szabályok megszegése esetében pedig a kamara jogosult a szabályokat sértő ügy-
1,"ziis Ligyvédi identitásról.
védet akár a hivatás gyakorlásából is kizárni. Az etikai kódexek többsége szabályozza az
ügyvédek és ügyfeleik kapcsolatát, az ügyvéd feladatait, részletezi a titoktartási kötele-
zettség tartalmát, meghatározza az ügyvédi reklám szabályait, foglalkozik az ügyvédek
/) z állam és a jogászok kapcsolata
és az igazságszolgáltatás más szerplőink, például a bíróknak a kapcsolatával, illetve az
ügyvédek egymás közötti kapcsolattartásával. Ugyan több szempontból is különbzőe
1·itikai professzionalizációs elméletek közül Burrage actor-based-koncepcíóját köve-
az angolszász és a kontinentális jogrendszer ügyvédeinek etikai szabályai, mégis erős
1

i ' cn az állam a professzió-kutatások megkerülhetetlen pontja lett. Az ügyvédséggel rn111t

a konvergencia a szabályozás tárgyköreit tekintve. Az ügyvédek és ügyfeleik, az ügyvé-
1 ro lcsszióval foglalkozó elemzések egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az állam -~s az üg~-
dek egymás közötti , illetve a bíróságokkal való kapcsolatának szabályozása, vagy a hi-
v~dség kapcsolatának értelmezésére, foglalkoztak a jogi képzés_sel, a ~r~_fes~~JO au~on~-
vatás méltóságának és presztízsének megőrzés olyan területek, amelyeket szinte vala-
mennyi etikai kódex szabályoz. 111i -'i_j át biztosító szabályozás alakulásával, a professzió és a politika ,kozott1_ ~sszefügg~-
s •kke l. Az állam mint értelmezési pont megjelenése két következmennyel Jart: egyfelol
,A kr'.tika_i elméletek képvis e l ő i az etikai kódexek összehasonlító vizsgálatai alapján
11 ko ntinentális ügyvédi professziókra vonatkozó kutatások egyre gyakrabban vizsgálták
azt allap1tottak meg, hogy a hivatás magatartási szabályai alpvetőn a hivatásgyakor-
11;: ügyvédek és a bürokrácia helyzetét és kapcsolatát, másfelő pedig egyre ?a~gsúlyosabbá
lók érdekeit szolgáiják, hiszen ezeken a szabályokon keresztül képes a professzió a mo-
v:'il t az ügyvédeknek a modernizációban, a nemzetállam kiépítésében k1feJtett szerepe.
nopóliumát megőrizn és egyúttal a laikusokat kizárni. A professziókkal kapcsolatos ha-
Halliday és Karpik kutatásai igazolták, hogy az ügyvédi kar tagjai fontos szerep~
talmi elméletek abból a feltvésbő indultak ki, hogy a professzionalizálódás folyamatában
J li voltak a liberalizmust kiépítő politikai projektnek. Az ügyvédi professzió gyakorlói
az egyes hivatások egyre nagyobb kontrollra törekszenek a környezetük felett. A kontroll
111 ind az angolszász, mind a kontinentális jogrendszerekben a modernizáció alakít~i vol-
a b~lép~s, a gyakorlat végzéséhez szükséges jogosítványok, illetve a szakmai etika meg-
1.ik részt vettek a nemzetállam kiépítésében, és tagadhatatlanul hozzájárultak a hbera-
~atarozasa feletti elnőrzést foglalja magába. Az etikai kódex így kevésbé szolgálja az
li;:1~1 us térnyeréséhez. A nyugat-európai és amerikai ügyvédi foglalkozási rend története
ugyfelek érdekét vagy a közjó megvalósulását, viszont segít megőrizn a hivatás kom-
petenciáját, és növelni a presztízsét. · s,,orosan összekapcsolódott a politikai liberalizmust létrehozó politikai rendszerekk_eL Az
i'i gyvédek viszont csak ott voltak képesek a liberális állam kiala~ításáb~n ~~szt venm, ah~l
Az _egyetemi, majd a professzió gyakorlása alatti képzés szocializációja következté-
nz ügyvédi kar már széles körü autonómiával rendelkezett, a kan autonom1anak pedig el~-
ben a h1vatásgyakorlókban kial akul egyfajta közösségi érzés, közös identitás. A közös-
l'cltétele volt a független igazságszo lgá ltatás kialakulása. A bírói függetlenség alapelve~
séghez tartozás pedig közös értékrendszert hoz létre. A professzió tagjainak közös iden-
titása szorosan kapcsolódik a professzió gyakorlásának monopóliumához, azaz a mások nck m eg felőn müködő igazságszo lgáltatás tette lehtővé tehát a professzió ~~erv:zet1
autonómiájának kialakulását, az autonómi a pedi g ahhoz járult hozzá, hogy az ugyvedek
kizárásához. A jogászi hivatások közös értékeinek, identitásának meghatározása össze-
a li berális állam kiépítésében aktív szerepet váll alj anak. ·
tett kérdés. A hivatás jelgébő fakadóan közös érték az igazságszolgáltatás jogállami el-
Ha megnézzük a kontinentális országok ügyvédségét vizsgá ló kutatásokat, jól láthat~,
v~rásoknak megflő müködtetése, a közjó szo lgá lata, az ügyfelek érdekeinek megflő
kepv1selete. A professzionális identitás alapja a szaktudás, valamint a hivatásgyakorlás eti- hogy mekkora szerepe volt az állami szabályozásnak a hivatás alakulásában.,~ 1~. sz~-
kai szabályainak értékként való elfogadása. A professzionális identitás azonban többet je- zad végére az állam szinte valamennyi európai országban garantálta az ügyved_1 h1v~t~s
lent a hivatáshoz szükséges tudásnál, mivel a hivatásgyakorlók a szocializáció során ben- auto nómiáját. Létrejöttek a nemzeti ügyvédi kamarák, és megindult a professz1onahza-
ció fo lyamata. Esa Konttinen a finn ügyvédi professzionalizáció fol yamatát ismertetve arra
ső_vé teszik a hivatás etikai és morális szabálya it, és így elkötelezetté válnak a professzió
a megá llapításra j ut, hogy a kontinentális professziók kialakulásána~ és formálódá,sának
mmt közösség iránt. Ugyanakkor számos szerő az ügyvédi hivatás professzionális iden-
l e hetőség t ala11j aiba 11 a professzionalizációt körülve v ő makroko~ny~z~t, _az ~llam,
ti,tás~_nak_ válságát vizionálja az Egyesült Államokban. A válság az egyetemi képzés prob-
lema1ra, illetve a hivatásgyakorlók fragm entálódására vezthő vissza a kutatók szerint a sza bá lyozás é · a t11rs·1c.lalmi r é t egz ődés alakulása határozza meg. A_Jogasz1 ~1va~~so,kat ·
kuta tó Siegrist I e li r ú) )011 lolta, hogy az 1878. évi német ügyvédi rendtartas1 torveny
'~~ndván, az ügyvédek egyre kevésbé sorolhatóak be egy nagy közösségbe, a globalizá:
c,o, a nagy nemzetközi és a kisebb helyi irodák közötti különbségek, a női ügyvédek szám- egy fajta cezúdttjcl ni •l t 111 6111 ·t ü 1 yvédség tö1iénetében, addig ugyanis az álla~_a sz~b~
:'i lv n 7fí~n n kr>rP~ 7 li'il li lii lr 11 i r:'111 ví l n ll :1 ::i nrn fp ~~7 inn::ili7:lrin fnlv:m1::itM A 7 110-vvP rli
 A mu 1, u 1)1 "' 11 1, ,., 1 I' 1

rendtartási törvény szabaddá tette az ügyvédi pályát, jelntős csökkentette az állami 1i't 11 •11<.>gadott és intézményesült szervezeti autonómia vezetethetett oda, hogy az ü 1 yv 'u'
elnőrzést, és kiszélesítette az önirányítást, az autonómiát. Az I. világháború, illetve az 111 uutonóm iát hosszú évekig olyan erővl védelmezték, hogy azt sem az egymá t k.. v t
1929-es gazdasági válság hatására azonban sok helyen, például Magyarországon és Né- g111:dasági vá lságok, sem a válságok következtében felépő túlzsúfoltság és elszegény -
~etországban is meghatározó problémává vált az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága; a hiva- d '•s scm vo ltak képesek érdemben befolyásolni.
tas elkezdett polarizálódni, az elszegényedés pedig egyre több ügyvédet érintett. Az ál- /\ magyar ügyvédek, európai és amerikai társaikhoz hasonlóan, aktívan közremíí-
lam szerepe ekkor erősödt fel ismételten, hiszen a gazdasági problémák kezelésére sok 1 dtek a modern állam kialakításában. Az ügyvédek jogállami szerepvállalása a szá-
ügyvéd az állami szabályozás változtatásától várt megoldást. Az állami megoldás viszont 111 11<.i rdulótól erősödt fel. Az ügyvédi kar tagjai a 20. század eljétő kezdőn , a kü-
sok esetben a hivatás autonómiájának csökkentését, a szabad ügyvédkedés lehtőségnk 1 11t ö z ő jogászi foglalkozási csoportok közül szinte egyedüliként, egyre inkább
megszüntetését jelentette.
11 magukénak érezték a jogállam őrének szerepét, ez a szerep pedig egészen az 1937-es
, A Il. világháborút követőn Európa kettészakadt; amíg a nyugat-európai, kapitalista ÍIJ iigyvédi rendtartási törvény 3 életbe lépéséig meghatározta a professzió tagjainak gon-
tars~d~lmakba,n az ügyvédség magas presztíű hivatásnak számított, addig Kelet- 1ilkodását. A liberális állam őrének szerepköre egységes közösséggé formálta az ügyvédi
Euro~aban ,az_ alla~, megfosztotta az ügyvédeket az autonómiájuktól, presztízsük pedig hi vatás gyakorlóit. Azonban a széles körű autonómia ellenére az ügyvédeknek már a 20.
az idok sornnJelentosen csökkent. Az állam és a hivatás kapcsolata tehát Európában mind s1.úzad elején komoly problémákkal kellett szembenézniük. A pálya túlzsúfoltsága, azaz
a mai napig meghatározó, az állam a jogszabályokon keresztül teremti meg a professzió 111 ügyvédek létszámának folyamatos emelkedése, a gazdasági válságok miatt egyre erő­
m~tonómiáj~nak leht_ős~gé, de a szabályok megváltoztatásával meg is foszthatja az ügy- s i d ő elszegényedés fokozatosan őrölte fel a professzió erejét. Végül 1937-ben megszü-
vedeket attol. A szocialista országokban egyflő a gazdasági struktúra, másfelő az ál- l •lelt egy új ügyvédi rendtartási törvény, amely a gazdasági problémák rendezésének ne-
la,m~ s~abályozá~ erőtljs mértékben aláásta a hivatás szabadságát, csökkentette az ügy- v'•bcn felszámolta a kari autonómiát, valamint megszüntette az ügyvédek függetlenségét.
ved1 fug~etlenseget, megszüntetve a szabad ügyvédkedés lehtőség. Az angolszász z új szabályozás következtében az ügyvédek mind pénzügyileg, mind működésüet
professz10_nalizációs elméletek bevezették a reprofesszionalizáció fogalmát, amely t ·kintve a mindenkori igazsáüy-mnteről függtek. Az ügyvédek nemcsak a füg-
~ profes,sz1?t érő ~ízist követőn következhet be. Talán ezzel a fogalommal lehet a leg- g ·tl enségüket vesztették el, hanem a zsidó és keresztény tagok közötti különbségtétel in-
Jobban erzekeltetm a rendszerváltozást követőn eltelt időszakbn bekövetkezett válto- 16zményesítését jelntő faji kvóta bevezetésével a hivatás tagjainak egynlősé is meg-
z~sokat. Az ügyvédi hivatás a posztszocialista országokban visszanyerte az autonómiáját, s z ű nt. Az ügyvédség autonómiájának elvesztését a szabályozás hatvan évig tartó
hiszen a~ állam a legtöbb országban garantálja a hivatás önrendelkezési jogát, az ügyvédi mozdulatlansága okozta, a problémák ilyen hosszú időn keresztül tartó megoldatlansága
szabadsagot.
vezetett oda, hogy az ügyvédek a remélt gazdasági fellendülésért cserébe feladták a jog-
úllamot védelmző szerepkörüket, és belenyugodtak az autonómia felszámolásának té-
5. A magyar ügyvédi kar nyébe is.
Az ügyvédi hivatás második világháború , illetve a szocializmus alatti történeté-
rő l , a hivatásgyakorlók öszetélrő, identitásáról kevés ismeretünk van. Annyi bizonyos,
hogy a hivatás 1937 után elvesztette autonómiáját, melyet csak a rendszerváltást köve-
~
modem értelemben vett igazságszolgá ltatás rendszere hazánkban 1868/1869-ben jött t ő e n nyert vissza. Egyetlen kutatás foglalkozott az ügyvédek vizsgálatával a szocialista
le,tre, l 875~_re_ped1~ az áll~m j~gsza~ályban ,fektette le valamennyi jogászi hivatás, az ügy- idősz ak alatt: 1973-ban a magyar jogászság helyzetét mérte fel az Eötvös Loránd
ved~k, a kozJegyzok, az ugyeszek es tenneszetesen a bírák hivatásgyakorlásának felté- 'l\idományegyetem Szociológia Tanszéke. A kutatás megállapította, hogy az a folyamat,
t~le1t. Az,1~74-~en született ügyvédi rendtartási törvény 2 lehtővé tette a professzió
amely az egész é1ielmiséget érintette, a jogászokat sem hagyta érintetlenül. A kommunista
kialakulasat, mIVel széles körű autonómiát és függetlenséget biztosított a szervezet és hata lomátvételt k " v e tően ugyanis az értelmiség és a jogászok egy jelntős része is elhagyni
a kar tagjai számára. A professzionalizálódás útján elindult ügyvédség a 19. század vé- kényszerült hi va tá át, a helyükre pedig vagy politikailag elkötelezett személyek, vagy
gére, a 20. század elejére forrta ki magát erős középosztályi, értelmiségi csoporttá. A ko-

2
1974. évi XXXIV. törvénycikk.
1
1937 . ' vl IV. törv ' nycll 1.
 dl 1, •1 1 11

munkás-paraszt családok gyerekei kerültek. Az új elit viszont nem tudta m egő ri z ni a po-
zícióit, az 1970-es évekre az értelmiségi középosztály, így az ügyvédi kar tagjai közül is 1unrn rába törénő belépsrő , a kamara által elfogadott etikai kódex pedig '.·é zl t ·s n l 11

sokan visszatértek eredeti foglalkozásukhoz. A szocialista időszak alatt a bírói kar vesz- 111 1,nazza a hivatás gyakorlásának szabályait. Az új, dem~krati~~s -~~~balyoz_ ~s m,; t •
tett talán leginkább a presztíéből , míg az ügyvédek voltak leginkább képesek arra, hogy 1 •1111 ' tte azokat a feltételeket, amelyek a hivatás reprofessz1onahzac10Jahoz szuksé · 'l
megőrizék a hivatás presztízsét és középosztályi jellegét, átlagkeresetük a jogászok kö- v ill ak. Az ügyvédi hivatás gyakorlóinak azonban, a bírói karral egye~emben, sz~mb _'-
zött a legmagasabb volt. Ugyanakkor az ügyvédi hivatás nem nyerte vissza az autonó- ~i lniük kellett a rendszerváltozas . miatt
· bek„ovetkezo" va· ltozas · okkal
. , mmt a globahzác ,
miáját, bár létezett ügyvédi kamara, de az az ügyvédi munkadíjakat és az ügyvédi mun- 11 rlúsai, a nagy nemzetközi irodák megjelenése a hazai ügyvéd'.. p1a~o~. . . . .
kaközösségek, ügyvédek létszámát is az igazságügy-miniszter állapította meg. Utasi Ágnes 1997-ben végzett kutatása 6 alpvetőn nem az u~ed1 ~1vatast ~mt p10-
A szocializmus évei alatt csökkent a jog politikai és társadalmi szerepe, ami természete- I' ·sszionális csoportot vizsgálta, hanem a hazai középosztályt. Az u~y_vedekre -~z~rt ese_tt
sen hozzájárult a jogászi hivatások társadalmi státuszának csökkenéséhez is. A jogi kép- 11 vú lasztás, mert életviükbő és a professzió jelgébő fakadó~n hp~kusan k~~epo~zta-
zés lehtős é gének kiszélesítése, az esti és levző szakok megindítása a korábbiakhoz 1 i csoportnak tekinhő. A kutatás megállapította, hogy az u~Y:ede~et ero_s st~~us-
képest átalakította a jogászok társadalmi összetételét, a pályán megjelentek a nők és a mun- rc produkció jellemzi, azaz az ügyvédek háromnegyede középo~ztaly1 ~saladb.~, es a tobb-
kás-paraszti családok sa,jai. Az 1980-as é vektől , a magánszektor növekedésével a jogá- , ;ük magas iskolai végzettséggel rendlkző családba született,Jelle~o v~lt rajuk a mag.~s
szok presztízse emelkedni kezdett, a folyam atot pedig a rendszerváltás csak felrősít. ltiglalkozási presztízs, a magas jövedelem é~ ~ s~éles kö~ű művel:s_g. -~m~~z a s~er:ok
Ugyan egylőr még nincsenek arra nézve kutatások, hogy hogyan érintette a rend- si.c,·int egyfajta rendiesülésre utalt, az ügyved1 palya te~at ~ ku:atas 1dop~ntJa~~n 1_nka~b
szerváltozás az ügyvédi hivatást és magukat az ügyvédeket, néhány fontosabb tényező ; 'irtn ak, mint nyitottnak volt nevzhtő . Az ügyvédek mkabb JObboldah pohh~a,.. beal-

azonban szükség megemlíteni. A rendszerváltozás következtében Magyarországon is llrnttságúak, mint baloldaliak, amit a magas iskolai végzettség, a magas presz~_,zsu,fog-
egyre inkább szembe kellett nézni a bírói hatalom növekedésével, amely a nemzetközi lnIkozás és a magas jövedelem magyarázhamak. Az ügyvédi hivatásrend az e~os statu~-
szakirodalom szerint átrendezi a politika és az igazságszolgáltatás eddigi távolságtartó kap- rc produkció és a magas presztízs ellenére sem homogén c~o.port~ a kutatok ugyan.'.s
csolatát. A bírói hatalom növekedése következtében a bíróságok sokszor kényszerülnek , k„1 ·· b ·· " .. édi életstílust különböztettek meg. Egy also eletshlust, amelyre a szu-
11 ·gy u on ozo ugyv , . bb ... d I lt
olyan társadalompolitikai, gazdasági vagy éppen politikai döntések meghozatalára, me- l'\k alacsony iskolai végzettsége, a kisváros lakohely es az alacsonya Jove e em vo
lyek az egész társadalom életét befolyásolják, mindez pedig a bírói hatalom feletti kont- 1· l c m z ő, a kisvárosi középosztályi hagyományokat követő életstílust; amelyre a ha~yo~
roll és a társadalmi nyilvánosság elnőrzésk igényét jelntős mértékben felrősíti. Az múnyos középosztályi szokások a jelmzők. Megkülönb~ztett~k tovabb egy ~a~~-aros,
igazságsz~lgáltatás folyamatainak változásai természetesen az ügyvédi hivatásra is ha- középosztályi csoportot, akik többgenerációs középosztályi csaladok gye~e~e,, kozul _ke~
tottak. A rendszerváltás gazdasági következményei, a piacosodás folytán a jogi ügyletek rü ltek ki, és nagyobb vagyonnal rendelkeztek. A negyedik csoportot -~el~o-kozeposztaly'.
számának növekedése átalakította az ügyvédi hivatás gyakorlásának körülményeit. Aka- IÚrsasági életstílusnak nevezték el, ide a nagy va~yon_n~! rendelkezo, s!kere_s b~d~pes~i
pitalista gazdaság működé s e ugyani s jóval nagyobb menyiségű jogi tevékenységet, [i ,yvédek tartoztak. Utasi Ágnes kutatási eredmenye1bol egy ol~a_ n ~ep raJzolod,k ~1,
konkrétan ügyvédi munkát (szer z őd ése k , cégügyek) igényelt, mint a szocialista rendszer, nmely erősn összecseng a különbző nemzeti kutatások megállap1tasa1val, azaz hogy az
amely alpvetőn az állami tulajdon e l ső dl egsé re és a magántulajdon elutasítására íi ,yvédi professzió egyre kevésbé tekinhő egységesnek.
épült. A jogügyletek számának emelkedése és a szabad ügyvédkedés lehtővé tétele az
ügyvédek létszámának erőtijs növeked éséhez vezetett a rendszerváltást követőn.
A jogállamiság kiépítése során azonban csak 1998-ban született meg az új ügyvédi tör-
vény,4 addig egy 1983-ban meghozott törvényejű rendelet, 5 illetve annak módosítása
szabályozták az ügyvédek tevékenységét. Az 1998-as törvényi szintű szabályozás egy-
értelműn biztosítja az ügyvédek számára az autonómiát, a kamara dönt az ügyvédi

4
1998. évi Xl. törvény.
5
1983. évi IV. törvényejű rendelet.
6. Konklúzió 1 !használt irodalom

Az ügyvédek számtalan irodalmi műben jelennek meg, a megítélésük pedig ambivalens. 11110TT, Andrew: The System of Professions. Chicago, 1988.
Egyfelő vagyonosak, ravaszak, befolyásosak, másfelő csűrik-avjá a szót, a nagyobb 111:.1,, Ri chard L. - LEWIS, P.S.C. (eds.): Layers in Society. Berkeley - Los Angel
haszon reményében elhúzzák a peres eljárásokat, visszaélnek a befolyásukkal, tudásukkal. London, 1995 .
Bár ezek a sztereotípiák szinte valamennyi nemzet irodalmában megjelennek, az elmúlt két 111 Richard L.: The Making of the English Legal Profession 1800-1988. Washington,
:. L,

évtized kutatásai mondhatni alapjaiban változtatták meg az ügyvédekről alkotott képet.
Mind az európai, mind az angolszász vizsgálatok rámutattak arra, hogy az ügyvédeknek
j e l e nt ős szerepük volt a liberális állam és társadalom legitimációjában, alakítói voltak
a moderni zációnak, tetteikkel képesek voltak befolyásolni a közhatalom alakulását. A szám-
talan, ügyvédekkel fog lalkozó tudományos mű hozzájárult az ügyvédek társadalmi sze-
repének megértéséhez, és egy ben árnya lta az ü g yv é dekről kialakult képet.
Ajogászságga l kapcso latos legúj abb elméletek rendkívül szerteágazóak, mégis jól lát-
hatóan kirajzolódnak azok az irányok, amelyek meghatározzák majd a jövő kutatásait.
Egyfelő a globalizáció professziókra, így az ügyvédségre gyakorolt hatása jelent olyan
kihívást, ami még hosszú időn keresztül foglalkoztatja majd a tudomány képviselőt.
felő a jogászi hivatások történeti-nemzeti kutatásai nyomán egyre szélesebb körben vá-
lik megisrhtővé a hivatás története. Mindezeken túl már ma is fontos szerepe van
a jogászi hivatások kulturális aspektusból törénő vizsgálatának, ide tartoznak például az
ügyvédi szerepek feltárását, a hírnév, a presztízs, a társadalmi pozíció elemzését célzó
összehasonlító kutatások. Az új kutatási irányok közös nevzőj az interdiszciplinari-
tás, hiszen az új területek több tudományterület, mint a jogtudomány, a szociológia vagy
a történettudomány együttes alkalmazását követelik meg.
Az új elméletek mellett új kutatási területek is megjelentek, mint a jogászi hivatások
maszkulin jellegének vi zsgálata, vagy a nők helyzete és szerepe a hivatásban. Az ügyvédi
professzió homogenitásának me g k é rd ő jel z ése vezetett oda például, hogy a nők
son belül elfoglalt helyével kezdj en el fo glalkozni a tudomány. Ezek az új területek egy-
részt az összehasonlító kutatásoknak, másrészt a hivatás mélyebb, összetettebb vizsgá-
latainak kösznhető kerültek a tudomány é rd e kl ő d és i körébe.
1988.
HOTT, Pamela - MEERABEAU, Liz (eds.): The Sociology of the Caring Professions.
Philadelphia, 1998.
N(,ELUSZ Róbert - BALOGH Zoltán - KÖRMENDY Mária - LÉDERER Pál - SZÉKHELYI
Mária: A jogászság társadalmi helyzete és szakmai életútja. Budapest, 1977 •
(Szociológiai Füzetek 13 .)
11 1 NKENBURG, Erhard - SCHULTZ, Ulrike: Gennan Advocates: A Highly Regulated
Profession. ln ABEL, Richard L. - LEWIS, P.S.C. (eds.): Layers in Society. Berkeley -
Los Angeles - London, 1995. 92- 121. o. . .
Más- llll RRAGE, Michael - THORSTENDAHL, Rolf: Professions in theory and history. Rethznking
the Study of Professions. London, 1990.
l•: 1.u oTT, Philip: The Sociology of the Professions. New York, 1972.
1:1u:1osoN, Eliot: Professionalism: the third logic. Chicago, 2001.
1IALLlDAY, Terence C. - KARPIK, Lucien: Politics Matter: a Comparative Theory of
Lawyers ín the Making Political Liberalism. ln HALLIDAY, Terence C. - KARPIK,
Lucien (eds.): Lawyers and the Rise of Western Political Liberalism: Europe and North
Americafrom the Eighteenth to Twentieth Centuries. New York, 1997. 15-62. o.
JARAUSCH, Konrad H. - COCKS, Geoffrey (eds.): German professions, 1800-1950. New
York, 1990 .
hivatá- .I ARA USCH, Konrad H.: The Unfree Professions: German Lawyers, Tea chers and
Engineers, 1900- 1950. New York, 1990.
JOHNSON, Terence J.: Professions and Power. London, 1972.
KAGAN Elena: Women and the Legal Profession - Status Report. The Record, 2006/1 .
KELLE; Márkus: Fogalmak és határaik. ABildungsbürgertum és az értelmiség fogalmának
összehasonlító vizsgálata. Századvég, 2006/42. 131- 162. o.
1 OCKA, Jürgen: Bürgertum and Professions in the Nineteenth Century: two altemative
approaches. ln BURRAGE, M. - TORSTENDHAL, R. (eds.): Professions in theory and
history: Reth in/.i n the Study of the Professions. London, 1990. .
KONTTINEN, Esa: Finl and 's Route ofthe Professionalisation and Lawyers - Officials. ln ·
PuE, W. We lcy u ,/\ RMAN, David (eds.): Lawyers and Vampires: Cultural
Histories of Le a/ Pr i ',\'sions, xfo rd- Portland, 2003.
 KOVÁCS M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus, a magyor orvos, ügyvédi
IV. Identitás és jog
és mérnöki kamara politikája 1867 és 1945 között. Budapest, 2001.
LARSON, Magali: The Rise of the Professionalism: A Sociological Analysis. Berkeley -
Los Angeles - London, 1977.
Kiss Valéria
LAUREL, S. Terry: The Future Regulation ofthe Legal Profession: The Impact ofTreating
the Legal Profession as „Service Providers". Journal of the Professional Lawyer,
2008. 189-211. 0.
·1. Az gyenlő bánásmód követelményére
LEDFORD, Kenneth: Conflict within the Legal Professions: Simultaneous Admission and
the German Bar 1903-1927. ln JARAUSCH, Konrad - C0CKS, Geoffrey (eds.): és sélyegnőr vonatkozó jogi szabályozás
German professions, 1800-1950. New York, 1990. 252-269. o. társadalomtudományi vonatkozásai
LEDFORD, Kenneth: Lawyers and the Limit of Liberalism: the German Bar in the Weimar
Republic. ln HALUDAY, Terence C. - KARPIK, Lucien (eds.): Lawyers and the rise of
Az emberek egyenjogúságára, az bánásmód követelményére, a hátrányos meg-
egynlő
western political liberalism : Europe and North America from the Eighteenth to
1 ülönböztetés tilalmára és az esélygnő „előmozdításra" vonatkozó jogi sza-
Twentieth Centuries. New York, 1997. 229- 265. o.
bú lyok és az ezen szabályok által érintett társadalmi csoportok helyztérő szóló társa-
MACDONALD, Keith M.: The Sociology of the Professions. London, 1995.
dalomtudományi (szociálpszichológiai és szociológiai) összefüggések bemutatását az
PARSONS, Talcott: Essays in Sociological Theory. New York, 1964.
a l a pvető fogalmak tisztázásával kell kezdenünk. A jogszociológiai nézőpotból követ-
PuE, W. Wesley - SUGARMAN, David (eds.): lawyers and Vampires: Cultural Histories
kezik, hogy az identitás az a fogalom, amelybő ki kell indulnunk vizsgálódásaink
ofLegal Professions. Portland, Oregon, 2003.
során, hogy megérthessük, hogyan képes a jogrendszer megflő kereteket biztosítani ah-
SIEGRJEST, Hannes: Public office or free profession? German attomeys in the Nineteenth
hoz, hogy az egyének identitása és ezáltal egynlő méltósága ne sérüljön. Ugyanakkor ez
and early Twentieth Centuries. ln JARAUSCH, Konrad H. - CocKs, Geoffrey (eds.):
a viszony jóval bonyolultabb ennél, ahogyan az világossá válik majd: az identitás _ala~-
Germanprofessions, 1800- 1950. New York, 1990. 46- 65. o.
lásában meghatározóak a társas viszonyok, és a fejezetben érintett sajátos csoport1dent1-
STRAUSZ Péter: Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. Budapest, 2008.
tások (például nem, fogyatékosság , faji és etnikai származás, szexuális orientác_ió) ese-
SUSSKIND, Richard: Az ügyvédség vége? Budapest, 2012.
tében a jogrendszer része annak a környezetnek, amely az egyén számára bizonyos
TURNER, e. - HüDGE, M.N.: Occupations and Professions. ln JACKSON, J.A. (ed.):
magatartásokat, társadalmi szerepeket elérhtőv tesz, és azok tartalmát is meghatározza,
Professions and Professionalization. New York, 1970.
azon túl, hogy következményeket fü z ezekhez a választásokhoz. Az identitások kialaku-
UTASI Ágnes: Az ügyvédek hivatásrendje. Budapest, 1999.
lásának elemzésekor tetten érhetjük azt, amit Bourdieu „testbe oltott társadalmi tör-
VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX század második felében.
Budapest, 2005. vénynek" nevez. 1
Az identitás fogalmának számos rétege van. Szociológiai és szociálpszichológiai ér-
WEBER, Max: Gazdaság és Társadalom . A m egé rtő szociológia alapvonalai. Budapest,
1967. telmezése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a jogrendszer működést értékelni tudjuk
az identitás megőrzésnk és kibontakoztatásának n éz őp o ntj á ból. Az identitás fogalmá-
nak egyik vetülete a személy önmagáról kialakított képzeteinek összessége, és az az
érzelmi viszony, amelyet ehhez a képhez fűz, vagyis mindazok a kérdések, amely,eket
a szociálpszichológia a self, énkép és önértékelés címszó alatt tárgyal. 2 A személyi-
ségpszichológia szám os megközelítésben elemzi ennek kérdéseit. Az erre a kérdésre adott
fi lozófiai és pszichológiai válaszok önálló könyveket és könyvtárakat töltenek meg,

1
B OURDIEU, Pierre: Férfiuralom . ud p • 2000.
2
S MITH . Eliot R. - M AC KI E, Dl n M .: o / lp ?icho/Ógia. Budapest, 2004.187-253. 0.
 JOG
tii

iskolákba rendző, egymásra épülő szövegek szövedékét hozzák létre, é vég ő soron ! , anakkor, bár az elemzés a csoportok szintjéhez kapcsolódik, ennek n, rl' l •I 1 11
szab~d teret e_~ge?~ek annak, hogy megflő ismeretek birtokában elkötződjün vala- 1• lu ba helyezéséhez szükséges megjegyezni, hogy a személyiség, önazonossá l, nk 1
~e,ly_'.k megkozehtes mellett, vagy kialakítsuk azok egy sajátos elegyét _ jobbára egyéni '•s önbecsülés kérdéseit a jogrendszer vizsgálatakor az emberi méltóság védclm '·n ·I
1zlesunknek megflőn. 3
•I ·mzéséhez, eből fakadóan alapjogokhoz, azok biztosítékaihoz és az alapjogi v d I m
, A s,z~ciológi~ egyén és társadalom, a társadalmasodás, társadalmi integráció kérdéseire m •gkülönböztetésmentességének eszméjéhez kapcsolhatjuk. Az egyének e mb eri
fo~szalo tudomany, ennek megflőn az egyén, a cselkvő, a szubjektum identitását 111 6ltóságának védelme sajátos követelményeket állít a jogalkotó és jogalkalmazó e l ,
a tarsad~l~i ~t~~ktúrához, a „rendszerhez" való viszonyában értelmezi. Ajogrend- 1 1úrsadalmi csoportok közötti különbségeket gyakran kevésbé hangsúlyosan jelenítve
s~er szoc10log,a1 ~rte~mezés~~or ezért ennek az aspektusnak hangsúlyosan meg kelljelen- 111 ·g. Noha az egyes alapjogok és azok egyes aspektusai csoportok szintjén fogalmazód -
~ie. ~ az el~~ze~ su~,Y~,ontJat a „csoportok identitása", pontosabban a valamely sajátos na k meg, az alapjogvédelem szemüvegén keresztül jobbára egyéneket látunk, ami számos
!?entitás alapJan kepzodo csoportok szociológiai sajátosságai felé tolja el. Hogyanjőek lhntos, a társadalmi integrációval kapcsolatos problémát fed el. Az egynlősé és igaz-
let~e ezek a csoportok, hogyan változnak, és hogyan változtatják meg a társadalmat? súgosság egyének szintjén való értelmezésének kritikájára jó példa Glenn C. Loury alábbi
A,Jogrendszer egy stabil, világosan megfogalmazott (és elnyomott) identitás néző f, ~ •ondolatmenete:
bol az ennek t, "d ,, , pon Ja
, , __men en sze~ezo o cs~por1 szamára a „rendszer" egyik leginkább megra-
ga?hato, le~k~nnye,bben v~ltoztathato elemének tűnhe, a jogi elismerésért való küzdelem Liberális individualizmuson olyan gondolkodásmódot értek, amely az erőfoásk el-
a t~~sa_dalm1 valtozasok elerésének rögös, de még mindig a legkönnyebb útja lehet A for- osztásának igazságosságát kizárólag az egyes egyének jólétének szempontjából értékeli,
mahs }og megváltozása ugyanakkor, ahogy sok más tekintetben, ebben a vonatko~ásban és nem szentel külön figyelmet az identitáson alapuló csoportok gazdasági és társadalmi
se1;1 bizon~l ~sod~szemek. Ennek ellenére a jogi elismerés meghatározó jelntőségű és pozíciójának. Úgy vélem, a liberalizmusnak ez a sajátos gondolkodásmódja hibás. Azt
a tarsadalm1 valtozaso~ért való küzdelem fontos hivatkozási alapját teremti meg. ' gondolom (és meg is fogom mutatni), hogy téves az az álláspont, amely csak egyének-
,, Amellett, hogy az Ilyen szem~ltű ~lemzés elsőorban a szociológiai megközelítés- ben, és sohasem csoportokban találja meg a társadalmi méltányosság legitim hordozóit.
b~I fak_ad, el,e~ged?e~etlen a szoc1alpsz1chológiai eredmények figyelembevétele. A szo- Megyőzdésm szerint a liberális politikaelmélet nem megflő módon, felszínesen és
c1alpsz1cholog1a „fokent azza,l foglalkoz~k, hogy a társas és a kognitív folyamatok hogyan hiányosan közelíti meg azokat az erkölcsi problémákat, amelyek a fekete amerikaiak je-
hatnak arra, ahogyan az egyenek egymast észlelik és befolyásolják valamint ahogy vi- lentős és tartós társadalmi-gazdasági hátrányaiból fakadnak. 6
szon>:1lnak ~gymás~~z". ~z amellett, hogy ez a tudományterület :,elsőorban
4
az egyé- Az ebben a fejezetben tárgyalt kérdések tudományos és jogi megközelítésére a nácizmus
nek tarsas_.v1s:lked~set probalJa megérteni" (kiemelés az eredetiben), a csoportközi vi- és a holokauszt tapasztalatainak nagy hatása volt, ami mind a tudományos kutatások
szonyok v1zsgalata a kezdtől hangsúlyos eleme. Ennek mélyebb okaitJ.ól ra d. 'k irányának alakulásában, mind az emberi jogokra vonatkozó joganyag fejlődésbn tetten
Hunyad G .. , k ,, , . ga ~a meg
Y yorgy es szer esztotarsa, a csoportközi viszonyokat elemzo" ta l ' k é rhető. A tekinélyvűsg és előíté jelenségének értelmezése a második világháború
·· " · " k ·· , nu manyo at
osszegyuJto otethez Irt bevztő tanulmányukban:
után a szociálpszichológia egyik kiemelt kutatási témája lett a „nyugati", demokratikus
A szemé~yisé~ társadalmi szemlétű lélektana személyes-csoportos kapcsolatok hatás- országokban . Ezzel párhuzamosan bekövetkezett az emberi jogok eszméjéhez való
r~nd~zeret tekmtr az egyéni értelem, az érzelmi harmónia, a morális karakter és a szitua- visszatérés, annak beismeréseképpen, hogy,,[ ... ] a jogok poz itivista felfogása nemhogy
t1v viselkedési rutinok előhívójának , mozgatójának, alapjának. Nem ok nélkül , · nem volt képes megakadályozni, hanem inkább eszközként a hatalom segítségére volt az
l 'lh t'ük , . , ugy 1s szem-
,e eJ _az e~yent, mmt tarsadalomba és kultúrába ágyazott, csoportok metszetében álló emberi jogok tartalmát képező értékek megsemmisítésében". 7 Az emberi jogok termé-
:s ezek dm_amrzmusána~ kitett önállótlan alkotóelemet, amelynek legfeljebb hamis öntu- szetjogi alapjához való visszatérés átfogó fordulatot hozott e jogok megítélésében, ám gyö-
ata sugallja, hogy meroben egyediként élje meg személyes és társas tapasztalatait.s kereiben az egyes társadalmi csoportok elleni szélőge diszkrimináció tapasztalatára
adott válaszként is é rt e lmezhtő . A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egynlő

3
Uo. SS. o.
4
Uo., kiemelés az eredetiben.
6 L OURY, Glenn C. : A fa}/
s HUNYADY György - HAMILTON David - LAN ANH N
• , guyen Luu (szerk.): A csoportok percepciója. Budapest, 1999. 9. 0
_ 7
SÁRI János - S OMODY B /. udapest , 2008. 23. o.
 A 1 "' 1

Más kérdés, hogy a jogrendszer működésne számos aspektusa közül n icrt. '•r l ·111 ·!
bánásmód követelménye központi jelntőségű a második világháború utáni nemzetközi
·1 u t rül et kiemelt figyelmet. A magyar jogrendszer sajátos helyzetben van, amit u „j11J1-
és állami jogi szabályok és intézmények fejlődésbn, ezek az elvek a demokrác ia és a jog-
1\llumi" vagy „demokratikus" átmenet fogalmával ragadhatunk meg. Ebben a 1 ' -
államiság alapértékeivel állnak kapcsolatban.
ki\1c lítésben a „rendszerváltás", a demokráciába való átmenet: folyamat, am ely kod nt -
Az, hogy az identitás rendkívül „tágas" fogalmára a jogrendszer működése
, •111 zárult le, sőt , újabb és újabb fordulatokat vesz. A magyar társadalom tö1iénetébcn
szempontjából tekintünk, kijelöli az elemzés határait. Az identitás-alapon létrejövő cso-
111 '•lycn rögzült, nehezen változó, hosszan ható trendek formálják azokat a megoldásokat,
portok kritikájának fontos célpontja a jogrendszer, mint jól azonosítható „beavatkozási
11 111clyeket a jogrendszer felkínál , és alpvetőn meghatározzák a változtatás korlátait.
pont". A követelések elsőként a jogalkotót érik, és annak követelésében jelennek meg,
.,valóság megváltoztatása" mint cél - és mi más lenne egy „békés forradalom" célja? -
hogy a Jogszabályokban, a formális, írott jogban jelenjenek meg a csoport sajátos hely-
v ' •gs ő oron szűkö keretek között bontakozhat ki. Ám a jogállami és demokratikus in-
zetére, problémáira reflektáló szabályok, és az igazságosság ne csupán egyének, hanem
1'•1.rn ények működteésbn központi jelntőségűk az igazságos, egynlősé és sza-
csoportok szintjén is fogalmazódjon meg jog által elismert elvárásként. A formális jog
badságon alapuló társadalomra vonatkozó képzetek. Amennyiben a társadalom széles cso-
megváltoztatása után, amennyiben az erre irányuló törekvések sikerrel jártak, a jogal-
1onjai számára a valamilyen sztereotípia alapján való durva hátrányos megkülönböztetés
kalmazó intézmények müködé ének kritikája következik, amely már a jogszociológia
1mindennapi tapasztalat, ez aláássa a társadalmi integrációt, és ezáltal hosszú távon is il-
klasszikus témája.
Az emancipatórikus törekvéseknek a form ális jog megváltoztatásában elért sikere ese- \u; órikussá teszi a demokráciába való átmenetet.
Az előítésg vagy a struktúrák megváltoztatásának nehézsége nem magyar sajá-
té,n - ami ~ j~lemző _helyzet Magyarországon és a magyar nézőpotból igazodási pont-
10,ság, azokat a szociálpszichológia, társadalomtörténet és szociológia egyaránt sokrétűen
ke~t ~zolgalo nyugati, demokratikus jogállamokban - a jogrendszer egyes intézményei
i •azolja, mutatja be és elemzi. Ugyanakkor a rendszerváltás folyamatában megfogalma-
mar epp ezeket a csoportközi torzításokat igyekeznek helyrebillenteni . A magyar jog-
1olt, változtatásra vonatkozó igények kite1jedtsége és ezek mindennapos kudarcai lelep-
rendszer a rendszerváltás és az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán jelntős át-
lo .ikezeket a mechanizmusokat, és egyben kényszerítenek az eről való gondolkodásra.
alakult. Az 1989-ben elfogadott módosítások tartalmában új alkotmányt hoztak létre
„jól müködő " demokráciákban az identitásalapon szervőd mozgalmak mutatnak rá
~melynek alapjog_i katalógusában az egynlő bánásmód követelménye is helyet kapott:
gyakran a legélesebben arra, hogy a rendszer mégsem működi mindenkinek egyformán
es az egyes szakJogágak szabályai között megjelentek az adott jogviszonyokban az
jú l. Az egyes sérülékeny helyztű , negatív sztereotípiákkal jellemzett csoportok tapasz-
egynlő bánásmód követelményének érvényesítésére vonatkozó rendelkezések. Az acquis
ta latainak elméleti megfogalmazásai, az eről szóló empirikus vizsgálatok eredményei és
communautaire átvétele kapcsán került sor egy átfogó antidiszkriminációs törvény, az
u mozgalmak követelései és története mindenképpen tanulságosak, hiszen hasonló szte-
egynlő b*násmódról és az esélygnő előmozdításró szóló 2003. évi CXXV. tör-
reotípiák, előíték és diszkriminatív ma gatartások a magyar társadalomban is jelen
vény elfogadására. Az antidiszkriminációs „kódex" elfogadása körüli vitákban számos
vannak, sokszor szélőgen durva formában. Ezeknek az elméleti megállapításoknak
'.gén~, elv~~ás és ~é~ely fogalmazódott meg a szabályozás kapcsán, 8 amelyek létező , és
az ismerete segíthet a megkülönböztetésmentességi jog szabályait helyesen értelmezni és
Jobbara ma1g aktualis ellentmondásokra hívták fel a figyelmet az antidiszkriminációs jog
alkalmazni, azonosítani e jogviták tétjeit. Ezek a tétek önmagukban is nagyok, ám ezek az
s~a~~ly~zása :erületén. ~ megkülö~böztetésmentességi jog és az esélygnőt szol-
i'i gyek tágabb összefüggéseikben szemlélve rávilágítanak a rendszerváltás, majd az Európai
galo mtezkedesek egyreszt az egyeneknek a csoporttagságuk miatti hátrányok okozását
Unióhoz való csatlakozás nyomán gyökeresen átalakított jogrendszer és az ezzel párhu-
(;agyis a hátrányos megkülönböztetést) tiltják és szankcionálják egyes esetekben, más-
·1.amosan bekövtző társadalmi változások „szétcsúszásával", egymástól való elszaka-
reszt egyes, a csoportok közötti egynlőtsék igazságtalannak tekintve igyekeznek
dásával kapcsolatos tapasztalatokra, amelyek meghatározóak a „mai magyar társadalom"
az?kat előnyb részesítéssel kiigazítani . Arynak megítélése, hogy ezek a jogintézmények,
·seményeinek értelmezésében. Eből a nézőpotból szemlélve az antidiszkriminációs
a Jogrendszer egyéb elemeivel való összefüggéseiket is figyelembe véve, milyen köl-
szabályozás a jogrendsze1Tel kapcsolatos elvárások empirikus tesztelésének egyik legjobb
cs~.~ -atá~ban áll~ak az á!taluk befolyásolni kívánt társadalmi viszonyokkal, magától ér-
tetodo modon a Jog szoc10lógiai vizsgálatának tárgya. terepe, és ez nem csak Magyarországon van így:
1954-ben az Egyes ült llarnok L eg fel s őb Bírósága „az elkülönített, de egynlő " isko-
lákat definí ció szerint ·, ·ni lll ·nn k nyil vánította. A fekete és fehér gyerekeknek pusz-
tán faji alapon való clk("ilf nlt ~s· 1\nrl Warrcn fő bíró szavai szerint „a közösségben elfoglalt
8 Lásd például TóTH Balázs és CSEPELI György véleményét: Szükség van-e antidiszkriminációs törvényre?
- J ·--·· · · · ,..... ... .,,..,
helyük tekintetében olyan kisebrndűég érzést teremt, amely szinte helyrehozhatatl a-
nul befolyásolja szívüket és lelküket". Anélkül, hogy teljesen tudatában lenn énk, ez
a döntés az egyik legizgalmasabb és legnagyobb szabású társadalmi kísérletet indította
meg országunkban.9
A diszkrimináció csökkentésére tett jogi lépések a társas viselkedés, a társadalmi struk-
~a és, c~e!kvő közötti :'is~on~ alpvető kérdéseit érintik, miközben a demokrácia alap-
Ja1t probalJak fenntartani, k1terJeszteni, vagy éppen, mint a magyar társadalom esetében,
megteremteni. Ebben a tekintetben a demokratikus átmenet körülményei között ezek az
intézkedések különösen jelntős társadalmi téteket hoznak mozgásba, vagy, semlegesebb
megfogalmazásban: különösen érdekes kísérleteket indítanak el a magyar társadalomban.
2. Szociálpszichológiai aspektusok: csoportközi visz_onyok,
megismerés, sztereotípia és előíté
Az előítér, főként a 20. század második felében, számos empirikus vizsgálat készült,
amelyek segítenek megérteni a sztereotípiák és az előíték szerepét a megismerésben
és a csoportközi viszonyokban.
Az előítér és a sztereotípiákról való gondolkodás összekapcsolódik az identitás tár-
sas viszonyokban való megalkotásáról szóló szociálpszichológiai alaptételek.kel. Az iden-
titás, az egyén önmagáról alkotott képe és ehhez füződ érzelmei, vagyis az énkép és az
önértékelés dimenziójában kialakuló self társas viszonyokban konstruálódik. Mások ész-
lelése, vagyis a személypercepció és önmagunk megismerése hasonló folyamatok. A ta-
pa~_zt~latok szi_ntjén trivi ális, még ha az absztrakt gondolkodás számára nem is magától ér-
tetodo, mennyire meghatározza az egyén tagsága a különbző csoportokban és vélekedése
az idegen csoportokról azt, hogya n ' zleli a vil ágot, és hol helyezi el magát benne. A szte-
reotípia társadalomtudományi foga lmának megalkotá át Walter Lippmann nevéhez szo-
~ás kötn!, aki az 1922-ben megjelent Publi · Opinion ímü mű vé b e n 10 a sztereotípiákról
es a megismerésben betöltött funkci ikr 1 111 rfi almazott állítása ival máig érvényes ke-
retet a~ott a tudományos elméletalk tá mpiriku vizsgálódás számára. Lippmann azt
hangsulyozza, hogy a sztereotípiák n 111 ·sak kognitív erőfszítékl kímélnek meg min-
ket azáltal, hogy a korábbi tapa ztalatainkból zá rmazó vagy a szocializáció során elsa-
játított hétköznapi, tradicionáli tu I lcmekkel „teljes képpé" egészítik ki a mindennapok
során ránk zúduló informác iótöm 1 lénycgesként érzékelt, kiemelt elemeit, hanem további
9 a szokott helyen vann k . Noho
ARONSON, Elliot: A társas lény. Bud p t, 20 11 . 332- 333. o.
10
LIPPMANN , Walter: Public Opinion. N w 8rusw lck - London, 1998.
lu nl ·iójuk is van. Önmagában az, hogy a világban való eligazodás orán tán, 1s,1,I liiiil
·1 1 re a tudáselemekre, észerű és természetes, ám a sztereotípiák sajáto sága i - h rn
11
v ti _j{1k az észlelés kereteit, „ellenállnak" a nekik ellentmondó vagy velük inkonziszl ' 11,
1 q usztalatoknak - további magyarázatot és vizsgálódást igényelnek, sőt valójában z t ·zi
vi1.s ,.:1lódásra érdemessé a sztereotipizálás folyamatát. A sztereotípiák rugalmatlanságá-
1rn k okát firtatva Lippmann kiterjesztette a vizsgálódást a sztereotipizálás szerepére a t:ír-
N idalmi rendszer egészének és benne az egyén pozíciójának fenntartására és igazo-
l \s{1ra.l2 A kezdeti, az egyénre koncentráló normatív megközelítéseket követ őe n
11 s1.lcreotípiák és előíték vizsgálata a csoportok közötti viszonyok feltérképezésével fo-
11{1 !ott össze, de a társadalmi struktúra fenntartásában betöltött szerepük is óhatatlanul meg-
j ·lcnik a szociálpszichológiai vizsgálatokban. Ezeket az eredményeket pedig már nagyon
k i n y ű összefüggésbe hozni a társadalomelméleti megközelítésekkel.
Az előíték és a csoportközi viszonyok kutatásának az Egyesült Államokban a ná-
·izmus tapasztalata, az abból adódó értelmezési kérdések jelntős lendületet adtak.
l(nn ek voltak személyi okai is - a nácizmus térhódításával kiváló tudósok menekültek el
l•: urópából az Egyesült Államokba, ahol a többnyire befogadó és rendkívül jó kutatási inf-
rnstruktúrával rendlkző egyetemi környezetbe kerülve többek között a szociálpszi-
·hológia terén is maradandó eredményeket értek el, ám meghatározó a fentebb már em-
lílctt tényezők hatása volt, vagyis az, hogy a nácizmus és a holokauszt tapasztalatai
,riási értelmezési kihívást jelentettek a társadalomtudományok számára. Ahogyan
hős Ferenc megfogalmazza:
Az előíték problémájának középpontba állítása azonban sajátos világtörténelmi fel-
tételek között ment végbe, olyan feltételek között, amelyek a problémát tovább élezték.
Az Egyesült Államoknak a Hitler-ellenes koalícióban való részvétele még inkább rá-
irányította a figyelmet e nagy h o rd e r e jű társadalmi kérdésre: milyen „erkölcsi tőkével"
vesz részt Amerika az antifasiszta harcban, ha külföldön a szabadság és demokrácia hely-
reállításáért küzd, miközben belföldön a legki áltóbb társadalmi igazságtalanságokat is
11
Ahogy Smith és Mackie találóan megfogalmazza: azt látjuk, amit hiszünk (SMITH- MACKIE: Szociálpszichológia).
2
' „Az erőfszítél való takarékoskodáson túl más oka is van annak , hogy miért tartunk ki olyan gyakran
a sztereotípiáink mellett, noha kevésbé elfogult nézeteket is elfogadhatnánk. A sztereotípiák rendszere
személyes történetünk központi eleme, a társadalomban elfoglalt pozíciónk védelmzőj lehet. A világ
rendezett, többé-kevésbé ellentmondásmentes képét adják, amelyhez szokásaink, ízlésünk, képességeink,
kényelmünk és reményeink már igazodtak. Lehet, hogy a kép nem hiánytalan, de egy olyan lehetséges
világot mutat, amelyhez már alkalmazkodtunk. Ebben a világban az emberek és a dolgok a jól ismert
lvárt dolgokat tesznek. Otthon vagyunk. Beleillünk a képbe. Tagok vagyunk.
Ismerjük a járást. Itt m t I Uuk az i s merős, a normális, a kiszámítható báját, a fogantyúk és formák -
n I ld rtést hagytunk magunk mögött, mire belepréseltük magunkat ebbe
az önt ő formába, ha vé9r II cL bol hely zkedtünk, szorosan ránk simul, mint egy régi cipó." (LIPPMANN:
Pu bi/e Opinion. 95. o., ford .: K , V,)
 ltűri?e A nácik rémtettei megmutatták, hogy nincs „ártalmatlan" clöítél<.:t : l: 1y ki scbbség- l·1 n !elosztás nem csupán választóvonalakat azonosít, amelyek az egyes 111 1 1 'iz •I 1'• 1
~el,szemben táplált gyűlöet adott kötülmények között koncentrációs táborok rclál lításához •11 ülönítik egymástól attól fügően , mely elemeket hangsúlyoznak, hanem ·1z ' lm l •l •I
es artat'.an emberek millióinak brutális meggyilkolásához vezethet el. Ha pedig a fasizmus 11 '•pszerüségének időbel alakulását is leképezi. A II. világháború után a normatí v · 1111 ' -
nem mas, mmt az elszabadult elöítéletek ötült hatalmi gépezetté összeálló rendszere ak- 1 ·t ·k virágkorukat élték: erös állításokat fogalmaztak meg az előítésn gondolk 1
kor mi a garancia arra, hogy hasonló dolgok Amerikában nem történhetnek meg?' J ' ·s cl kvő egyénkről, és súlyos, a nácizmus tetteihez mérhető társadalmi következm -
~z l,950-es é,vektől kezdőn jelntős empirikus tudás halmozódott fel az előíték­ 11 eket jósoltak, amennyiben az előítésg nem sikerül megfékezni. Mindez hama -
r~l, es ~,hozza kapcsolódó elméletek rendszerezése sem felesleges, bár meglhtősn ne- rosan egyfajta „visszacsapáshoz" vezetett, amelyet a deskriptívnek nevezett elméletek kcp-
?ez; Ero~. ~erenc az elméletek áttekintése érdekében megkülönbözteti a normatív, vagy viscltek. Bár mindkét megközelítés ma is él, a normatív elméletek napjainkban kevésb
ert~kelv_~ es a ,deskriptív (leíró) elméleteket. 14 Noha az egyes irányzatok besorolása nem .. liva tosak".
f~ltetle,nul ~gyrtelmű, ez a felosztás általánosan elfogadott, 15 ezért jó kiindulópontul szol- Ez azért is érdekes, mert a jogi eszközrendszert, a megkülönböztetésmentesség i
gai, az,attekmteshez. A normatív és deskriptív elmétkJ . elmzőit Erős · nemi
· · k.1- jo 1ot viszont a normatív, vagyis az értkelvű megközelítés hatja át. Az egynlő bánásmód
, nyoman,
egesz1tessel, az /. táblázat fog lalja össze. követelményének érvényesítése körében azért szankcionáljuk a diszkriminatív magatar-
iúst, mert az előíték az egyén „tévedsből" fakadó, hibás vélekedésnek, atiűdnek
1. táblázat. Választóvonalak az előítésg értelmző szociálpszichológiai elméletek körében
!útjuk. Az előítésg és a diszkriminatív rnagatatiás között feltételezett szoros kap-
Normatív (értkelvű) elméletek ·solat, valamint a súlyos társadalmi követzményől való félelem (amelyet talán leg-
Deskriptív (leíró) elméletek
Az előíté negatív, ellenséges atiűd: jobban az Ali port-skála alapgondolata fejez ki , lásd alább) legitimálja a megkülönbözte-
Az előíté megnevezés nem értkelő
első~rban a ne~atív, más csoportokkal vagy
a pszichikus mechanizmusokat tekintv~ nincs tés mentességi jog intézményeit, és egyben reményt kelt a tekintetben, hogy azok, ha
szeme,lyek~:I, ny1ltan vagy rejtetten ellenséges, különbség „pozitív" és „ negatív" előíté
massz1v _elo1teletek érdemelnek figyelmet, között. ii nmagukban nem is elégségesek, hatékony eszközök a kitűzö cél, vagyis az előíték
"'.ert ~ tarsadalmi együttélés akadályát
kepez,k, ellentétesek a demokrácia eszméjével
mérséklése és egy befogadó, a demokrácia intézményeit működteni képes társadalom
és gyakorlatával. lenn tatiásában, vagy épp, mint Magyarország esetében, a megteremtésében. A leíró meg-
Kontextualista megközelítés: az előíté nem
Az előíték nem küszöblhető ki az ember
közelítések sokkal pesszimistábbak az ilyenfajta intézmények hatékonyságának megíté-
az ember erdnő, pszichikus adottságaiból
letébő (intrapszichikus megközelítés) bár lésében. Tévedés lenne azt állítani, hogy a leíró elméletekben csekély kritikai potenciál
fakad, hanem a szocializáció során alakul ki.
felszámolásukra törekedni kell, de ez n~m
rejlene. Tulajdonképpen a következtetéseiket végiggondolva arra kell jutnunk, hogy
.. els_őorban a kutatók, hanem a politikusok,
med1a szakemberek és nevlők feladata. a társadalmi struktúra megváltoztatása nélkül az előíték csökkentése nem lehetséges,
Az atiűd és a cselekvés közötti szoros
Az atiűdök és a cselekvés közötti összefüggés ami viszont az esélyg e nl őség i vagy akár a kimenet oldaláról közelítő , kvótákat alkal-
kapcsolat feltételezése: nincsenek „á rtatl an"
sokkal bonyolultabb annál, mint ahogy azt az mazó előnyb részesítési politikát legitimálja. Az egy nl őt l e nség e k csökkentése nélkül
vagy „á rtalmatlan " e l őíté let ek, a sza vak azo n
é rtékelvű megközelítések sugallják.
túl, hogy ~nmagukban is sebeket ej tenek, az e l őí t é letk nem csökenthő , mert, mint látni fogj uk, részben va lós konfliktusokból,
tettekke valnak, atiűd és cselekvés között
egyszrű, világos összefüggés van. ve r se ngésből fakadnak , a társadalmi struktúra fe nn álló tago ltságát és az egyén abban el-
Az előíté tudato s, téves, hibá s vélekedés loglalt helyét igazolják, így hiába várjuk az egy nl ő tl e n sége k csökkenését pusztán olyan
Az e l őí t é l e t e k valós ellentét eket, a társadalmi
amely az egyéni szocializáció valam ely ' esz köz ktől , amelyek a negatí vnak ítélt sztereotí pi ák megvá ltoztatására irányulnak.
struktúra hatását tükrözik.
hibájából, kisiklásából fakad .
Ugyanakkor a struktúra megváltoztatása, kiegyenlítettebbé tétel e sem vezet automatiku-
Az előíték megváltoztathatók: optimizmu s
Az e l őíté letk szükégerű: pesszimizmus san az előíték csökkenéséhez, hiszen a sztereotípiák és e l őíté l e t ek egyik legfontosabb
a nevelés, a kontaktus, a felvilágosítá s és az a nevelés hatását iletőn.
érzékenyítés hatásaival kapcsolatban. sajátossága a rugalmatlanságuk, ezért sem az oktatás, sem a fe lvil ágos ítás, sem,az egyé-
ni diszkrimináci ós ügyekben indított jogi eljárások nem fe leslegesek, épp csak korlátozott
hatás úak, vagy aká r hatástalanok egy olyan társadalomban, amelyben nem működne ajö-
13
ERós Ferenc: Kritikai elmélet és szociálpszichológia (,,Az autoritariánus személyise'g " kriti'k .. • k • t )
vcdelmi és oktatá i 1 nl ő tl e n sége ket kieg ye nlítő mechanizmusok, vagyis kiterjedt jó-
e G ·· •• . , aJana vaza1 a . ln
14
S~PELJ yor~ ~szerk.) : El~iteletek es ~soportközi viszonyok. Válogatott tanulmányok. Budapest, _
1980 318
_o. léti intézmén yrcnd, z r.
E~os F~re_nc. lranyzatok es tendenciak az előíték kutatásában . Educatio, 200 _ _ _o. Az értékelvü 's I ír ' lm ' l ' l ·k m gkülönböztetése segíti az eligazodást a tekintélyes
15 711 3 9
Lasd peldaul TURNER, Brian S. (ed.): The Cambridge Dictionary of Sociology. Cambridge, UK, _ 0-4 _o.
2006 47 72 mérctü szociálpszichol ' iui ir lnl in ban. Az e l őí tél e t jelenségének megértésében az
;,;,-r I IU NIIII\
l { l11/,,-11h l111I, ulnl ... ,,..... ,.

alábbiakban a fontosabb pszichológiai állításokat ve szük számba, ame lyek az

elsőként llamok ban természetesen a társadalmi kontextus miatt ezek a z m I is
előítésg a sajátos személyiségtípussal magyarázzák. Ezt követő e n pedig a „klasszi- 1 11a I émetországtól jócskán eltérő utakat tesznek bejárhatóvá az egyén Zc n1 r ,,
kus szociálpszichológiai" magyarázatokat. Végül, mivel ezek szociálpszichológiai mód- •I b ·n a ,jól működő demokráciában" is működne a tekinélyvű ség általán · ·\·
szerekkel nehezen elnőrizht hipotéziseket állítanak fel, azokat az elméleteket mutat- 11 1nclyek az e lőítéesg ösztönzik - különösen az egyes etnikai csoportokkal s ·m-
juk be, amelyek a rendszer igazolásával, a társadalmi struktúrával hozzák összefüggésbe ii •n. A történelmi körülmények sajátosságain túl azonban meg kell jegyezni, hogy az anti-
a sztereotípiák rendszerének 16kialakulását és az előíték megjelenését és fennmaradását. s,. ·mitizmus megértése nem csupán az ellenség, a náci Németország megértésének i.ik-
s '• i\ e t é ből fakadt , az antiszemitizmus erősn jelen volt az Egyesült Államokban i ·,
•sakúgy, mint a szélőgen erős, az amerikai feketéket sújtó faji előíték. A teki n-
a) Pszichológiai megközelítés: magyarázatok a személyiség szintjén t ' • l ye l vű személyigrő szóló elmélet kidolgozását széles körű, az etnocentrizmussal é
i lcológiai vélekedésekkel kapcsolatos kérdőíves vizsgálatok (amelyek a korabeli politi-
Elöljáróban hangsúlyozni kell , hogy az egyéni szintű magyarázatok nem az egyénbe 1 ai közvélemény-kutatáshoz voltak hasonlatosak) és klinikai vizsgálatok, esettanul-

„kódolt", örökletes t é n yező k I magya rázzák az előítésg , hanem kifejezetten mányok előzték meg. Az F-skála alkalmazására a kutatás egy későbi szakaszában ke-
hangsú lyozzák a környezeti hatáso k szerepét. Ám az egyénben a környezet hatására le- rü lt sor, amikor felmerült, hogy az előítésg olyan mérőeszköl kellene
17
megragadni, amely elkerüli a „direkt kérdéseket". Az F-skála által mért vonások (kon-
zajló folyamatokra koncentrálnak, és a kialakuló személyiségszerkezet elmzésbő kö-
vetkeztetnek az okokra. vencionalizmus; autoriter alárendőés; autoriter agresszió; a szubjektivitás, a képzelet
~s a gyengédség megvetése; babonásság és sztereotipizálás; erő és „keménység"; destruk-
A TEKINÉLYVŰ SZEMÉLYISÉG tiv itás és cinizmus; projektálás; eltúlzott aggodalmak a szexualitással kapcsolatban)
A Theodor W. Adorno, Else Frenkel-Brunswick, Daniel Lewinson és Nevitt Sanford ál- a kutatók vélekedése szerint ,,( ...) egy tünetegyüttest képeznek, egy többé-kevésbé tar-
tal jegyzett A tekinél ye lvű személyiség (The A uthoritarian Personality) c. tanulmánykö- tós struktúrát a személyiségben, amely az ilető befogadóvá teszi az antidemokratikus pro-
tet 1950-ben jelent meg. A kötet nagyon nagy hatást váltott ki, és a vele szemben felho- ragandával szemben. Így azt mondhatjuk, hogy az F-skála a potenciálisan antidemokra-
zott ellenvetések maguk sem voltak mentesek az antiszemita felhangoktól. Az a tény, hogy tikus személyiséget kívánja mémi". 18
Adorno a nácizmus elő menekült az Egyesült Államokba - s ez hangsúlyosan megjelenik A vizsgálat eredményeit Adorno összegezte, Típusok és tünetegyüttesek című tanul-
a kötet ismertetéseiben, amelyek a fasizmus térnyerését kívánják megérteni, és ehhez alap- mányában. Ez a tanulmány az F-skálán magas és alacsony pontszámot elérő személyek
vetőn a pszichoanalitikus én-pszichológiára támaszkodnak -, önmagában is számos kri- tipizálásával a társadalom érdekes tablóját tárja elénk, amelyben olyan személyiségtípusok
tikát váltott ki . Az empirikus adatok szociológiai és politikai szempontú értelmezésében tenyésznek, mint „a konvencionális", ,,a lázadó és a pszichopata", vagy „a manipulátor",
Adornónak szintén nagy szerepe volt. Ez magyarázza, miért kötődi olyan erősn az ő ám a legnagyobb hatású „az autoriter" típus azonosítása volt, mivel „ez a tünetcsoport áll
19
nevéhez a tekinélyvű személyiség koncepciója, noha a koncepció tulajdonképp Hork- legközelebb a magas pontszámúak általánosan feltéte lezett személyiségszerkezetéhez".
heimrtől származik, s már a Frankfurti Intézet kutatásának alapját képezte az 1920-as Az autoriter egyén, annak érdekében, hogy beilleszkedjen a társadalomba, teljesen irra-
évek végén, és Adorno képtelen volt befejezni, összegezni a kutatásokat, a kaliforniai kol- cionális beállítódást vesz fel a tekintéllyel szemben, é örömét leli az engedelmességben
légái ezt végezték el helyette. és alárendőésb. Ugyanakkor „a személyiséget ebben az esetben keresztül-kasul át-
Az F-skála a személyiség „fasiszta" vonása it kívánta mérni, vagyis mérhetőv tenni járja az ambivalencia. ( ... ) A sztereotipizálás ( ... ) ebben a tünetegyüttesben nem csupán
azokat a személyiségszerkezeti sajátos ágokat, amelyek valakit a társadalmi körülmények- a társadalmi azonosulás egyik eszköze, hanem igazi »gazdaságossági« funkciót is
től fügően a fasizmus támogatójává, beltörődvé vagy elnzőjév tesznek. Az Egyesült

" AooRND, Theodor w. - FRENKEL-BRUNSWIK, Else - LEVINSON, Daniel - SANFORD, Nevitt: The Authoritarian
16
A sztereotípiák „rendszere" alatt a vélekedések olyan szövedékét értem, amely a lippmanni megközelítéshez Personality. ln HORKH IM R, Ma>< - FLOWERMAN, Samuel H. (eds.): Studies in Prejudice. 1. kötet. New York,

hasonlóan eligazítja az egyént azokban a helyzetekben, szituációkban, amelyekkel rendszeresen találkozik, 1950. 222. 0.

vagyis bár nem artikulálódik és nem is hézagmentes, mégis egységes világképet, az otthonosság érzését 06 Uo. 228. o. (ford .: K. V.)
teremti meg. Lásd ehhez DEMERATH, Loren: Epistemological Culture Theory: A Micro Theory of the Origin and 19 ADORN0, Theodor W.: Típu k yüttesek. ln CSEPELI György (szerk.): Előítéek és csoportközi
Maintenance of Culture. Socio/ogica/ Theory, 2002/2 . 208- 226. o. viszonyok . Válogatott tanu/m nyol . ud P t, 1980. 247. o.
 betölt az egyén lelki életében: hozzásegíti ahhoz, hogy libidinózus cn r iúit a túl szi-
őt 1
111
eg, hogy mennyire képes a személy a külvilágból származó lényege info rmú ·i' 1 lll '
gorú felettes én követelményei szerint zabolázhassa meg". Vagyis az engedelmesség ilyen 1isztítva azt a környeztből vagy önmagából adódó lényegtelen vonásokt · 1 - u h I z
23
fokának feltétele, hogy egyben kijelöődn olyan csoportok, amelyeken a tekintélynek hc n fe lfogni, saját jogon minősíte és cselekvése kiinduló alapjává tenni". Mi, l 11
való alárendőésb fakadó frusztrációból származó, elfojtott agresszív késztetéseket lottabb a személy nézetrendszere, annál inkább képes ellenállni a kül ső hatásoknak, al
a tekintély elvárásainak megfelelve, szabadon levezetheti az egyén. A mű ezeknek a sa- iut alom, akár büntetés formájában jelentkeznek, és annál inkább az önmegvalósít{1s ·-
játos tűnegysk a kialakulását egyértlműn környezeti hatásokhoz, elsőorban i érli a cselekvésben. A tekintélyek által előr gyártott magyarázatokat elfogadó szem ly
a családi neveléshez kapcsolta. Bár a freudi pszichoanalitikus megközlítésbő indul ki, •sclekedetei irracionálisnak, helytelennek, dőrének , ostobának minősülek; az elmélet n r-
határozottan kontextualista, a társadalmi tényezők meghatározó szerepét hangsúlyozza, inatí v mozzanatai erősk. A nyíltabb gondolkodású személy jobban tudja értékelni a te-
a család tekinélyvűsg alakítja ki a későbi bűnakersé prediszpozícióit. A szer- k inté lytő származó információ, közlés értékelésében rejlő ketős - a közölni kívánt tar-
zők hangsú lyozták, hogy „a tipológiának a típust nem mint »öseredetit«, »démonit« és nem lalom mellett megjlnő, az információ forrásáról szóló ismereteket is hordozó - tartalmat.
i mint formá li jegyek alapjá n képzett osztályt kell felfognia, hanem mint történelmi pro- Mivel minden közlés számos, az explicit elemhez és a szándékolt hatáshoz képest rejtett
duktumot, mint a tár ada imi-történeti mozgást konkrétan ki fe j ező kategóriáit". 20 lartalommal is bír, a cselekvés észerűgt e ketőség helyes értékelése nagymérték-
ben befolyásolja. A zárt gondolkodású személyek a cáfolatokra nem fogékonyak, és
24

N YÍLT ÉS ZÁRT GONDOLKODÁS azokhoz jobbára csak másodkézből, az elfogadott tekintélyek közlésein keresztül jutnak
A tek intélye lvü személyiség nagy hatás ú koncepciója mellett meg kell említenünk Mil- hozzá, a nézeteiket cáfoló érvekől korlátozott a tudásuk. Az ismereteket a szerők az
ton Rokeach nem kevésbé jelntős téziseit a nyílt 21 és a zárt gondolkodási rendszerek meg- i~azoló-cáfoló dimenzión kívül a központ-perem dimenzióban is elhelyez~k, mon?vá~,
különbzteésrő. Az elmélet a pszichoanalízis kínálta magyarázatokon túli szempontokat hogy a hatalomhoz, a tekintélyhez kötőd közlések a nézetrendszer központi eleme'., m1g
is figyelembe vesz. A zárt gondolkodási rendszer és a tekinélyvű ség között számos pár- a permhlyztű nézetekre a zárt gondolkodású személy nem fogékony. Ebben a d1men-
huzam fedzhtő fel. Rokeach az egyén megismerési szükségletét kívánja értelmezni, s en- 1.ióban a szerők meghatározónak tartják azt, hogy a személy a világot fenygtők vagy
nek érdekében szintetizálja az emberi racionalitást feltéző alaklélektani, és az ember ba rátságosnak látja-e: az előbi esetben szorongását csökkenti, ha a központi nézeteket
zárt gondolkodását igazoló behaviorista és pszichoanalitikus 22 álláspontokat. Értékelő ál- l'ogadja el. Az időtávla tekintetében a zárt gondolkodású egyén arra hajlik, hogy elkép-
láspontot foglal el a cselekvés racionalitásával kapcsolatban : az egyén cselekvését érté- , elt jövőbeli eseményekkel igazolja jelenbeli cselekedeteit, míg a nyitott gondolkodású
kelhetjük megflőnk vagy helytelennek, attól fügően, hogy azt az adott helyzet lényegi megküzd a jövő bizonytalanságával, és így a jelen kívánalmainak megflőn is tud cse-
sajátosságai határozták-e meg, vagy pedig nem a helyzet belső szerkezetével öszefügő lekedni . A nyílt és zárt gondolkodási rendszerek megkülönböztetése nem kizáróla-
követelmények. Rokeach és Resti e tanulmányukban úgy fogalmaznak, hogy „a személy gos, és nem is statikus:
gondolkodásmódja nyíltságának, il ető le g zártságának mértékét alpvetőn az szabja ( ... ) a nyílt és zárt gondolkodási rendszerek az elemzés számára jól használható ideáltí-
pusok. Azok között az emberek között azonban, akiket mindannyian ismerünk, valójá-
ban senkinek sincs tökéletesen nyílt, il e t ő l eg tökéletesen zárt gondolkodási rendszere.
20
ERós: Kritikai elmélet és szociálpszichológia. 329. o.
21
A nyílt és zárt gondolkodás megkülönbözt t kor a magy r nyelven e l é rhető szakirodalom terminológiáját
Ezenkívül még hozzátehetjük, hogy hasonlóan a f é nyk é pezőg é p blendenyílásához,
igyekszem követni , noha az open mind kiftaj z • n k t I IÓbb fordítása lehetne a nyitott gondolkodás. a változó feltételek függvényében bizonyos határok között a gondolkodási rendszer is tá-
22
A behaviorizmus érdeklősn középpo ntj b n Rol< ch és Restle interpretációja szerint az emberi
gul vagy szükül. 25
tanulási , kondicionálási folyamatok állnak. z ondol t. hogy cselekedeteinket a jutalmazás és büntetés,
a külső és belső megrősíték messzem n ő kl g m hat ározzák. A pszichoanalitikus iskolával kapcsolatban
leszögezik, hogy ez, főleg korai formáj' b n z én , az ego szerepét az ösztönén és a felettes én közötti
egyensúlyozásra korlátozta, amely sz ' m · ra a valóság csak annyiban érdekes, amennyiben az ösztön-
késztetések kielégftésének korlátját k ép zi. Mindkét emberképben az ember alpvetőn zárt gondolkodású,
vagyis hajlik arra, hogy a szituatív elemek et e l ő zets „tudásának" vagy késztetéseinek rendelje alá. Ezzel
szemben az alaklélektani iskola szerint z gyénben él a vágy a világ megismerésére és ezen keresztül az
önkiteljesítésre [ROKEACH, Milton - RESTLE, Fran k: Nyílt és zárt gondolkodási rendszerek közötti alpvető 23 Uo. 299. o.
különbségtevés. ln CSEPELI György (szerk.): Előítéek és csoportközi viszonyok. Válogatott tanulmányok. 24
Uo. 301 - 302. o.
Budapest, 1980. 308- 311. o.] . 25 Uo. 310. o.
 ,·o /nlfl '/7 1 11111rru1 , ,n,1 i.-111mr1

A zárt gondolkodási rendszer elfogadása a szerők szerint a hosszab l -r S id ' bb távon át- 1 e l ő ít é l et két áll össze: egyrészt a negatív attitüdb · 1, rz ·Im i l. I
kompnesből
élt rossz tapasztalatok hatására kialakuló fenygtsérzb ő l fakad . Bár önös érde- 11 ul ásból , másrészt a túláltalánosított (ezért, ahogy fentebb szerepel, ered nd n l
keket is szolgálhat, alpvetőn a zárt gondolkodási rendszer „feladata a diergő lé- v•' l c kedés ből.
lek védelme". 26
A cselekvés és az előíté közötti kapcsolatról Allport kijelenti, hogy „minél e r ős hit
t•gy atiűd, annál valószínűb, hogy heves és ellenséges cselekvésbe csap át". Az 0
GORDON W. ALLPORT: Az. ELŐÍTÉ
• l il ít é l e t e kből fakadó tetteket az alábbi skálába rendezi: szóbeli előítésg , elkerül ·,
Gordon W. Allport Az e lőít é let (The Nature ofPrejudice) című műve meghatározó jelen- h{1trányos megkülönböztetés, testi erőszak és kiirtás. Noha a skálán való továbblépé e -
tőségű , klasszikus mű. Ahogyan Csepeli György fogalmaz a magyar kiadáshoz fűzöt ta- 'il lalán nem törvényszeű , de „tudatában kell lennünk annak, hogy az egyik fokozatban
nulmányában, a könyvet „már megjelenésekor nagy siker fogadta. A csoportközi kutatások megnyilvánuló aktivitás megkönnyíti a magasabb fokozatokba való átkerűlés". 3 1

és az újabb elméleti koncepciók a könyvet mint értelmezési keretet változatlanul érvé- Annak ellenére, hogy Allport magabiztosan építi be elméletébe a szociológiai el -
nyesnek tekintik, és egy t é rtől eg hivatkoznak rá". 27 Ez jórészt annak kösznhető, hogy 111cket, az mégis a sajátos személyiségszerkezettel magyarázó megközelítésekhez ál1
Allport a szociálpszichológia ketős , zoc iológiai és pszichológiai örökségét sikeresen bé- közel. Világosan leszögezi, hogy „az előítés személyek megismerési folyamatai
kítette össze és alkalmazta az e l ő ít é l etség megértésében. A mű nagyívű összegzése az 1íltalában veve mások, mint a türelmes személyeké. Más szóval ez azt jelenti, hogy az
előítékr rendelkezésre álló tudásanyagnak, ezért ehelyütt néhány fontosabb tétel be- ·löítélet aligha azonos egy adott csoporttal szemben megmutatkozó, adott atiűdel, sok-
mutatására kell, hogy szorítkozzunk . ka l va lószínűb , hogy az előíté csak visszatükrözi a személy általános gondolkodás-
Kiinduló definíciója igen egyszrű: ,,az előíté rossz feltétel ezé e másokról elgndő módját a világról, melyben él". 32 Hangsúlyozza ugyanakkor, Rokeach-hoz hasonlóan,
28
bizonyíték nélkül". Az, hogy csak a negatív tartalmú vélekedéseket kívánja elemezni, hogy az előítés és türelmes emberekre való merev felosztás félrevztő lenne, ezek
azért fontos, mert vizsgálata az etnikai előítér koncentrál, amelyek jórészt negatív szí- :1„tünetcsoportok" típusokat írnak le, miközben az egyes emberek karakterstruktúrája e két
neztűk . Az, hogy az előíté elgndő bizonyíték nélküli, komoly elméleti kérdéseket sz é l sőég közötti számtalan fokozatot és árnyalatot jeleníti meg. A megkülönböztetés lé-
vet fel arról, hogy mikor is mondhatjuk egy ítélerő , hogy megalapozott. Ám ha a má- nyege az, hogy az előíté nem elszigetelt jelenség a megismerési folyamatban, hanem
sik irányból tesszük fel a kérdést, a válasz egyszrű: mindenkit a saját viselkedése, tet- annak szerves része. 33

tei és közlései alapján kell megítélni. A személypercepcióval és a saját magunkról alko- Allport az előíték keletkezését a megismerési folyamat sajátosságaiból vezeti le,
tott kép kialakításával foglalkozó szakirodalom megmutatja, hogy aját magunk ismerete mondván, hogy a hasonló vagy együtt előforduó benyomások kategóriákká állnak
is nehéz kérdéseket vet fel , más személyeké pedig különösen, ám az e lőítées személy össze, különösen, ha címke is tapad hozzájuk. Kategórián „egymással társult eszmék köny-
nem lép rá erre a rögös útra, amikor a csoportra általában jeli m ző n e k vélt tulajdonságot nyen hozáférető együttesét értjük, mely egészében véve képes hétköznapi beilleszke-
társítja az egyénhez, annak csoport-hovatartozása miatt. AI lpo rt az etnikai előítér az désünk irányítására". 34 A kategóri ák ruházzák fel jelentéssel a világot, olyan előzts íté-
alábbi, máig használatos meghatározást adja: leteket tesznek lehtővé , amelyek segítenek az eligazodásban és kognitív erőfszítékl

Az etnikai előíté hibás és rugalmatlan általán ft.áson alap ul ó ellenszenv. Megmarad- kí mélnek meg minket, mert „az élet túl rövid ahhoz, hogy minderől differenciált fogal-
hat az érzések szintjén, de kifejezésre is juthat a viselkedésben. Irányulhat egy-egy cso- maink legyenek". 35 A kategóriák ugyan engednek az inkonzisztens, ellentmondó tapasz-
port egésze, de egyetlen egyén ellen is, azon az 11 la1on, hogy az ilet ő a szóban forgó csoport talatoknak, de nem könnyen. Allport a „legkisebb erőfszíté elvével" magyarázza azt,
tagja.29 hogy a cselkvő gyakran a „végsőki" ragaszkodnak ezekhez az általánosításokhoz. Aka-
tegóriákban az „igazság magja" hamis gondolatokkal keveredik, érzelmileg átszíneődik,

30
26
Uo. 47. o.
Uo. 315. o. 31
27
Uo. 49. o.
CSEPELI György: Előítéek és csoport! '" zl vl Z nyok . ln ALLPORT, Gordon W.: Az előíté. Budapest, 1977. 32
Uo. 263. o.
711. o. 33
28
Uo. 264. o.
ALLPORT, Gordon W. : Az előít é l et. udap t , 1977. 3 5. 0. 34
29
Uo. 257. o.
Uo. 40. o. 35
Uo. 261. o.
 és az egyén különbző kognitív mechanizmusokat mozgósít ann ak crtl ck '•bcn, hogy
sd1111ban, zá rt csoportban megjlnő kisebbségeket a többségi társad alom l' ·n • •t 11 1
fenntartsa őket, így például kivételeket ismer el, vagy éppen eltorzítja a tapasztalatokból
l:'l tja, mí g az elszórtan, egyenletesen eloszló egyéneket kevésbé látja fenyeget ·, ··ssz ·t 1rt
származó empirikus adatokat. Az etnikai csoportokkal szembeni előíték számos ilyen
torz, hamis elemet tartalmaznak. rs;1 portnak. A közvetlen versengés és a valóságos konfliktus szintén magyarázhat a 111 -
hi litássa l. Ezzel kapcsolatban Allport megjegyzi, hogy
Az elmélet szociológiai megalapozottsága megmutatkozik abban, ahogyan Allport be-
mutatja azokat a társadalmi és kulturális tényezők, amelyek e jelenségek létrejöttében szá mos gazdasági, nemzetközi és ideológiai konfliktus van, mely igazi érdekösszeütkö-
szerepet játszanak. Azzal együtt, hogy ehelyütt csak az általa bemutatott tényezők vázla- zést képvisel. Az így keltző versengések többsége azonban jelntős túlsúlyt cipel ma-
tos ismertetésére van mód, hangsúlyozni kell, hogy ez az összefoglalás a későb ismerte- gáva l. A valóságos kérdést elpző előít é let lehetetlenné teszi a konfliktus velejét ké-
tett elméleti megfontolásokhoz is számos ponton kapcsolódik. Szinte mindegyik, Allport pez ő problémák tényleges megoldását. A legtöbb esetben a versengés tudati képe
által itt azonosított tényező kiterjedt, nemegyszer szerteágazó elméleti megközelítések köz- feln agyul. A gazdasági szférán belül nagyon ritkán felel meg az igazságnak az, hogy az
ponti gondolatát ragadja meg. Ilyen tényező a heterogenitás, mondván, a társadalmi sok- egyik etnikai csoport közvetlen fenyegetést jelent a másik csoport számára, bár nagyon
színűég sok olyan csoportot foglal magába, amelyek előíték céltáblájává válhatnak; gyakran ez az értelmezés hódít teret.( ... ) A tényleges konfliktus egy orgonán felhangzó
egy homogén társadalomban viszont nincsenek olyan kirívó csoportok, amelyeknek tar- dallamhoz hasonlítható. A konfliktus hatására a ráhangolt összes előíté is felzendül. 37
taniuk kellene ilyesmtő. Ez a gondolat jól összekapcsolható a kultúrák összeütközésé-
/\ k övetkző tényező a kizsákmányolás útján való haszonszerzés, amelyet figyelembe
ről és a multikulturális társadalmak problémáiról szóló mai elméletekkel. A felfelé irá-
ke ll vennünk az előíték magyarázatában, vagyis az, hogy a társadalmi struktúra esélyt
nyuló mobilitás, vagyis az a helyzet, amikor a korábbi merev társadalmi struktúra
kínál gazdasági, szexuális, politikai és státusbeli előnyök elérésére a kisebbs~gi csoport~~
elvileg rugalmas lesz, mert az emberek egynlősék eszméje, az a gondolat, hogy ter-
1·ovására, és ebben az előíték jelntős igazoló szerepet játszanak. A marxista elemzes1
mészetől fogva azonos jogok és lehtőségk járnak az egyéneknek, elfogadottá válik, fe-
keretben született elméletek hajlanak az ilyen típusú magyarázatra, ilyen például a későb
nyegtő lehet a feljebb állóknak, ami azután előíté-kpzsh vezet, mondjaAllport (vö.
bemutatandó rendszerigazolási megközelítés.
valós versenyhelyzet; rendszerigazolás). Ebben az értelemben az eJőítélk szerepe az,
A követző magyarázatban az emberekben rejlő agresszió szabályozása az elő­
hogy a korábbi, jogilag elismert merevséget pótolja. A hirtelen jött társadalmi változás,
ítéletek funkciója , vagyis az, hogy az erőszak tárgyait és formáját kijelöő előíték me-
a társadalmi struktúra és é1iékek korábbi rendjének gyors átalakulása szintén segíti az elő­
de rbe terelik az emberi agresszivitást. Konrad Lorenz művei , az evolúciós pszichológia
ítéletek kialakítását és fenntartását. Ez a gondolat némiképp az előzv rokon, noha
egyes elméletei vagy a szociális dominancia elmélete teljes egészében ezzel kívánjam~-
a hangsúlyt máshová helyezi: míg az előz esetben a lecsúszástól való félelem, itt az érte-
gyarázni az elnyomás szükégerűt és az előítésg mint az, elnyom~s~ ,,le~!-
lemvsztéő való,jóval absztraktabb félelem munkál az előítésg hátterében. Figye-
t imáló mítoszok" rendszerét. 38 Az etnocentrizmus és a hűséget fokozo kulturahs elJa-
lembe véve, hogy a kategorizálás lényegi funkciója épp az értelemadás, a merev kategó-
rások szintén fontos elemek a magyará zatokban, ezek szerepét bontják ki a szociális
riák kialakításának szükségessége nő azokban a társadalmakban, amelyek anómiás
identitás kialakításáról szóló megközelítések, mondván, hogy a sef/kialakításában a cso-
állapotban vannak. Ez szomorú következtetésekre ad okot, hiszen, ahogy azt a fogalmat
portidentitások, a csoporthoz taiiozás érzete központi j e l e nt őség ü. A társadalmi identitás
megalkotó Durkheim 1897-ben és Allport jelen műv é ben egybehangzóan megállapítja,
elmélete, Ali porthoz hasonlóan, kiemeli, hogy a saját csoporthoz kötődés megrősíté­
az anómia a modem kapitalista társadalmak króniku állapota, 36 nem kötődi különleges
ben nagy szerepe van a más csoportok lenézésének. A saját csoport ragyog_~ törté~~te,
eseményekhez. A tudatlanság és a kommunikáció korlátai szintén fontos tényezői az
a történetírásban és történelemoktatásban érvnyesül ő egyoldalúan nemzetkozpontu ab-
előíték kialakulásának, az ismeretl en nye lv, az idegen szokások világos csoportkép-
rázolások számos eleme erősít meg és tart fenn más csoportokkal szembeni előíték.
zést hívnak elő , és ezeket a határokat leromboln i már fö löttébb nehéz, főleg , mivel az ere-
Végezetül Allport a beolvadással és a kulturális s ok s zínűsé ge l szembeni kedvző~ln
detileg megkülönb z t e t ő jegyek tová bb ra is a kölcsönös megértés útjában állnak. A ki-
attitüdöket említi. A keveredéssel kapcsolatos ellenérzés, amely v égs ő soron a vér tJsz-
sebbségi csoport mérete és népsűrg e kapcsán Allport kifejti , hogy a nagyobb

36 37
DuRKHEIM, Émile: Az öngyilkosság. Budapest, 2003. 277. o. Az anómia Durkheim művében a kollektív rend
A LLPORT : Az elő í téle . 337- 8 . o.
zavarát, szabályozatlanságot, válságot jelent. 30 SioANius. Jim _ PRATTO, Felicl : Az lny m s elkerülhetetlensége és a szociális dominancia dinamikája. ln
HUNYADY György (szerk .): Tört n ti pollt ll< ; pszichológia. Budapest, 1998.
 'ú /11/p •, 11, / 111/1cul nl 11•1•• h1t11• 11

Az e l ő ítélesg intrapszichikus, a személyiségben r e jlő okainak r lt 1r , 1, mi ll l

taságáról alkotott képzetekben, az endogámia „törvényében" testesül m ·g, szintén fon-
lw ttuk, az 1950-es és 196O-as években jelntős eredményekkel gazdag I Ll. Ez l '/, 1
tos eleme az előítésg magyarázatának.
,néletek kezdetben a szocializációnak a személyigfjőd é st torzító hatá 'Ú ol, 11\ 'I 1
A csoportok közötti feszültség enyhítése kapcsán veti fel Allport a kérdést, hogyan
, ,yre inkább a megismerési, kognitív folyamatok sajátosságaival magyarázták iz 1
hatnak az előítékr a diszkriminációt tiltó törvények: ha „tökéletesen tisztában va-
it~lctességet, illetve azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek az előíté e k szert ·á IZ ,
gyunk azzal a ténnyel, hogy a diszkriminatív törvények/okozzák az előítésg, ak-
kor milyen jogon vonhatjuk kétségbe, hogy az elnkző értelmű törvények mérsklőeg rn indent behálózó gyökereit alkotják.
hathatnak azokra?"39 A kérdésfeltevés kissé elnagyolt ugyan, de az „igazság magvát" min-
denképpen magában rejti. Azt mondhatjuk, hogy ha a jogalkotó nem hoz törvényeket a hát-
b) A csoportpercepció, a csoportközi viszonyok
rányos megkülönböztetés ellen, azzal bizonyosan megrősíti az előíték. A további-
akban leszögezi, hogy az antidiszkriminációs jogalkotás a magatartás, és nem az előíték szociálpszichológiai vizsgálata
megváltoztatását célozza, a hatása ebben csakis közvetett lehet, azonban a jog, ha nem
is kizárólagosan és elsöprő erővl , de mégis a társadalmilag elfogadott viselkedés normáit A VALÓS KONFLIKTUS ELMÉLETE
(\ csoportközi viszonyokra koncentráló vizsgálódások első jelntős eredményei szintén
közvetíti, ezért a hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályok e funkciója nem elhanya-
az 1960-as évek elején jelentek meg. Carolyn és Muzafer Sherif dolgozták ki a valós kon-
golható, mert „olyan elvárásokat ébresztenek az emberek viselkedésével szemben me-
11 iktus elméletét.43 Az elmélet alapjául három, 1948 és 1966 között lefolytatott kísérl et
lyek gátolják az előítésg szemmel látható megnyilvánulásait".40 Allport hozáfűi,
eredményei szolgáltak. A kísérletek hasonló felépítsűk voltak, ám az eredményeket köz-
hogy hathatós ellenérvek is szólnak az előíték szembeni küzdelem jogi eszközei
readó tanulmány nyomán leginkább a Robbers Cave-beli kísérlet híresült el. A kísérle-
ellen, például az, hogy „engedetlenségre vagy a törvények semmibevételére vezethet-
tekben szerplő „alanyok" olyan iskolás fiúk voltak, akik korábban nem ismerték egymást,
nek",41 azaz a túlszabályozástól, s így a jogszabályok inflálódásától, valamint a jogismeret
és státusjellemzöik, családi, vallási hátterük és egyéb jelntősk ítélt tényezők _ szem-
és főként az önkéntes jogkövetés megynüléstő lehet tartani. A követző ellenérv
pontjából nem voltak közöttük nagy különbségek, például nem tartoztak vala1:1ely1k etrn-
az, hogy a jogszabályok csak a tünetet, vagyis a diszkriminációt képesek kezelni az okot
az előíté viszont nem. Végezetül a lefektetett és a gyakorlatban érvnyesülő
kai kisebbségi csoporthoz. A csoportok megalakítása önkényes volt, a harmadik, Robbers
jog kö~
Cave-ben végzett kísérletben egyszrűn két, egymástól távol eső barakkban szállásol-
zötti szakadék - az amerikai jogi realista iskola nyomán a jogszociológia hagyományos
ták el a fiúkat. A kísérlet során mindkét csoportban kialakultak sajátos csoportnormák és
témája - is arra indíthat, hogy kevéssé bízzunk a jogi megoldások sikerében. Ezeket az
egyfajta kezdetleges hierarchia. A kísérlet követző szakaszában a csoportok között ve~-
ellenérveket Allport ismét egy roppant egyszrű meglátással kérdőjelzi meg, amely kö-
senyhelyzetet teremtettek a kí sé rl e tve z etők , olyan helyzeteket, amelyekben az egyik
rülbelül úgy foglalható össze, hogy a jognak mint eszköznek megvan az az óriási előny,
csoport csak a másik ki semmi zése árán érhet el valamely kívánatos célt. Ez a csoportok
hogy meg lehet változtatni, míg rengeteg ember gondolkodásának megváltozásában
közötti erős ellenségeskedéshez vezetett, ell enséges és e rő sz ako s cselekmények zajlottak
bízni a körülmények változatlansága mellett - észerűtln. A jog nevlő hatásában bízni
le és erős összetartozás érzése alakult ki a c oportokon belül , ami alátámasztotta a valós
azonban nem az. A jogsértések ellenére bízhatunk ajogkövetésben , abban, ,,hogy a vihar
k~nfliktus elméletét. A kísérletnek szintén elhíre ült és máig ható elméleti megállapításo-
elültével a legtöbb ember különösebb zúgolódás nélkül b e l e törődik ( ... ) egy-egy törvény
42 kat erdményző szakasza volt az, amikor a ki alakult, elmérgesedett csoportközi konf-
következményeibe". Vagyis, ha tökéletlen eszköz is, a jog mégiscsak eszköz, amelyet
liktust a kísérletvző csillapítani igyekeztek. A tal álkozások ebben a szakaszban már
használhatunk a csoportközi konfliktusok hosszú távú mérséklésére. Ugyanakkor
csupán az ellenségeskedés kifejezésére adtak alkalmat, és a kívülrő é rkező békítés sem
a jogi eszközök használata jel e nt ős szakt1.1dást és nem ritkán anyagi forrásokat igényel,
segített a helyzeten. Az atiűdök fokozatos , lépsrő lépésre tör é nő megváltozását akkor
ami az egyéni jogérvényesítés elvárá át gyakorlatilag illuzórikussá teszi.
sikerült elérni , amikor a fiúk csoportjainak együtt kellett működniü közös, kívánatos
célok érdekében.

39 ALLPORT: Az előíté . 639. o.

e
40
Uo. 639- 640. o. 43 SHERIF, Muzafer - SHERIF, rolyn W.: C oporton belüli és csoportközi viszonyok: kísérleti kutatás. ln CSEPELI
41
Uo. 640. o. György (szerk.): El ő ít é l e t k e p rtk ' 1vl zonyok. Válogatott tanulmányok. Budapest, 1980. 347- 391. o.
42
Uo. 642. o.
 A Sherif házaspár kutatási eredményei tesző módon magya rú,.tól ·1 ·soportközi
konfliktus gyökereit és megszüntetésének lehetséges módját. A versengés sza kaszában
a fiúk erősn negatív sztereotípiákat alakítottak ki a másik csoportról, vagyis az elő­
ítéletesség jelenségét is magyarázták a kutatási eredmények.
A SZOCIÁLIS IDENTITÁS ELMÉLETE
A tekinélyvű személyiség és a hasonló magyarázatok egyik leggyengébb pontja, hogy
nehezen egyzthő össze azzal, hogy a nácizmus térnyerése és a holokauszt nem a tár-
sadalomban nagy számban lappangó potenciális fasiszták „elszabadulása" volt: hétköz-
napi emberek voltak a rendszer működteői, kiszolgálói, fenntartói. Henri Tajfel tudo-
mányos érdeklősn középpontjában az a kérdés állt, hogy az egyének viselkedését
mennyiben és milyen mechanizmusokon keresztül határozza meg az ún. saját csopor-
tokhoz való viszonya. A szociális identitás elmélete ezekre a kérdésekre igyekszik vála-
szolni, és ezen keresztül a csoportközi viszonyok megértéséhez is fontos támpontokat ad.
Tajfel kutatásai egyrészt az előítésgnk a megismerési folyamatban felhtő
gyökerére, a szociális kategorizáció jelenségére irányultak. Miképpen lehetséges, hogy
míg a „természeti jelenségekkel szembkrülő ember értelmes és eszes lény, a társadalmi
jelenségekkel szemben álló ember mintha vadállat lenne"? Tajfel a csoportközi vi-
szonyokban megjlnő ellenségességet összetett társadalmi kontextusban kibonta-
kozó jelenségnek tartja. Intrapszichikus magyarázatairól, Konrad Lorenzet kritizálva,
sommásan annyit mond:
( ... ) annyi hasznát vehetjük, mintha a gasztronómiai hagyományok gazdag vá ltozatos-
ságát azzal próbálnánk magyarázni , hogy tagadhatatl anul velünk szül etett az evés és ivás
szükséglete.44
A megismerés csoportok kontextusában zajló tevékeny ' , amelyet három alpvető fo-
lyamat irányít: a kategorizáció, az elsajátítás és az egyöntetüség keresése. Tajfelnek
a szociális kategorizációról kifejtett nézeteit alátámaszt kísérl eti eredményei rendkívül
jelntősk . Kiindulópontjuk, hogy a személyiségvoná ok lényegében csak relatíve, ösz-
szehasonlításokban mérhetők (vagyis nincs „becsül t s mber", X-ről viszont mondhat-
juk, hogy az adott kérdésben becsületesebb állá pontol foglalt el, mint Y, vagy hogy Z szá-
mos fontos kérdésben értelmes nézeteket vall ). Kí érl etei igazolták, hogy ha ezeket
a tulajdonságokat csoportokra vonatkoztatjuk, akkor a l a pvetőn a csoportokat egymás-
hoz viszonyítva állítunk fel kategóriákat, 's adolt esetben az egyénnek, hacsak nincsenek
kényszerítő körülmények, amelyek a kategori zációt felülírják, a csoporthoz tartozó tu-
l11 j lonságokat tulajdonítunk. Annak érdekében, hogy a kategóri át fe nnlartsul , h 1jl 11
st;I vagyunk az ellentmondó bizonyítékokat figyelmen kívül hagyni vagy clloo.l t 111 1,
• szerint viselkedni. A kategóriák élesebb, világosabb kontúrokat adnak a tapaszt il ll t•
111k nak.
Az előíték gyökereit a kategorizációs folyamatban kell keresnünk, és ahhoz, h '
1ncgértsük a másik csoporttal szembeni gyűlöet, megvetést, először a saját csoport iránti
: zc retetet és kötődés kell megértenünk:
egy csoport tagjai csak abban az esetben válhatnak képessé arra, hogy gyülöljenek vagy
megvessenek, illetve hátrányosan megkülönböztessenek egy másik csoportot, ha világosan
kialakult bennük egy olyan csoporthoz tartozás érzése, amely tökéletesen megkülön-
45
bö z tehő a gyülölt, megvetett vagy hátrányosan megkülönböztetett csoporttól.
szociális identitás elmélete ugyanakkor határozottan elveti azt a magyarázatot, hogy
a saját csoporthoz való kötődés az idegen csoport fenygtő jelenlétének kösznhető, sőt
épp ellentétes irányú folyamatokat tételez fel. Ennek igazolására végezte Tajfel az úgy-
nevezett minimáliscsoport-kísérleteket, amelyek a csoprtkéződ minimális feltételeit
vizsgálták. A kísérleti eredmények egészen meghökntő voltak. A teljesen esetlegesen
kialakított csoportok tagjai, noha nem ismerték és nem is látták sem a csoporttársaikat, sem
a másik csopo1i tagjait, és nem tudtak róluk a kódjukon és csoporttagságukon kívül sem-
mit, hajlamosak voltak irracionális döntéseket hozni annak érdekében, hogy a két csoport
haszna közötti különbséget maximalizálják a saját csoport javára, ahelyett, hogy a mind-
két csoport számára kedvző (és a saját csoportot, ha enyhébb mértékben is, de továbbra
i favorizáló) alternatíva mellett döntöttek volna.
E szerint a társadalmi kategorizáció a társadalmat jelentést hordozó csoportokra
osztja, amelyekhez sajátos érzelmi viszonyokat alakít ki. Ez a társadalomkép igazítja el
az egyént egy-egy cselekvési szituációban. A társadalmi identitás vagy azonosságérzet fo-
galma pedig azt takarja, hogy az egyén a csoporttagságai bizonyosságán keresztül éli át
önazonosságát, vagyis az énkép kialakítása szempontj ából fonto s és az önértékelésre po-
zitív hatással ltvő csoporttagságok kialakítására törekszik. Amennyiben a csoporttagság
nem jár ilyen haszonnal, az egyén inkább kilép, hacsak ez nem objektíve lehetetlen akár
külső , akár belső okokból, amely esetben vagy elfogadja az adott helyzetet, és módosítja
a csoport jelmzőir vonatkozó értékeléseit, vagy pedig, átlátva helyzetét, társadalmi cse-
lekvést kezdemén yez a helyzet megváltoztatása érdekében.

44
TAJFEL, Henri: Az előíté gyökerei: néh ny megismeréssel kapcsolatos tényező. ln CSEPELI György (szerk.): .s T AJ FEL, Henri: Csoportközi vl 11< , t r ud Imi összehasonlítás és társadalmi változás. ln CSEPELI György
1
Előítéek és csoportközi viszonyok . Válogatott tanulmányok. Budapest, 1980. 45. o. (szerk .) : Előítée ek és csoport/< 'zl vl onvo/ , V /ooat ott t;an11/mfinvnk R„rl=,nad· OQn -,,:: ~
e) Szociológiai hangsúlyok r{r1.2á k egyes csoportok szegénységét vagy hatalomnélküliségét, valamint más k , I· t
51
ú 'Y, hogy ezeket a különbségeket legitimnek, sőt természetesnek láttatj ák." Eb~i 1, '/
A társadalmi struktúrát figyelembe veő magyarázó elméletek közül a terj edelmi korlátok mos következtetés adódik, például az, hogy a sztereotípiák tartalma a társadalt I b 11
miatt itt csak a rendszerigazolásra és az igazságos világra vonatkozó elképzelések bemu- dczkedés uralkodó rendsziből ered. Jost empirikus eredményekkel támasztja alá, h
tatására van módunk. Az elméleteknek ez a harmadik csoportja az előítésg jelenségét, mí g a Festinger, majd Tajfel és Turner kutatásai nyomán kialakított társas identit.á ·
a sztereotípiákat a fennálló rend igazolásának, legitimálásának eszközeként láttatja. Hasonló rn életének egyik legfontosabb tézise, a saját csoport előnyb részesítése és felérték 1
nézeteket fejten ek ki a szociális dominancia elméletének képviselő, 4 6
mondván, a szte- : magas vagy másokkal egynlő státusú csoportok tagjai körében kimutatható, igazo lh at
1

reotípiák az elnyomást igazoló „legitimáló mítoszok". 1cndencia, a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyüket az alacsonyabb státusú c -
portok tagjai is hajlamosak elfogadni. ,,Az ilyen csoportok tagjai szerint a másik csoport
A RENDSZERIGAZOLÁS ELMÉLETE 1agjai intelligensebbek, igyekvőb stb., mint a saját csoportjuk tagjai.( .. .) számos ala-
A rendszeri gazo lás elrn életének47 kiindulópontja, hogy noha az igazolás 48 a szociál- csony státusú csoport legitimnek fogadja el állítólagos alcsonybredűégt, és ahelyett,
pszichológia egyik legkedveltebb kutatási témájává vált, legyen szó akár az önigazolásról, hogy önbecsülésük vagy az ingroupon belüli szolidaritás növelésével próbálkoznának, ér-
akár a csoport igazolásáról , mégis óvatos hallgatás övezi azokat a kutatási eredményeket, tékeléseiket és ítéleteiket az egynlőtsé fenntartó rendszer igazolásának és támo-
amelyek az egyének negatív ön- vagy csoportsztereotipizálását mutatják. A rend- gatásának szolgálatába állítják." A sze rzők 52 határozottan tagadják azt az Allp_o~a viss~a-
szerigazolás a szerők meghatározása szerint „egy olyan pszichológiai folyamat, amely menő állítást, hogy az előítékbn ott rejtőzn az igazság magva. A sztereot1piak, ammt
legitimálja az aktuális társadalmi berendezkedést, még a személyes és csoportérdekek megjelennek, megbénítják az alávetettek ellenállását, ezért a megváltozt~tásuk leg-
ellenére is".49 Ennek a jelenségnek az értelmezésében „központi jelntőségű a hamis tu- jobb módja a materiális valóság megváltoztatása. A szerők vélekedése szennt az olyan
dat fogalma, amit úgy kell értenünk, mint egy olyan vélekedés fenntartását, ami ellen- mechanizmusok, amelyek a pozitív társas identitás kialakításának szükségszerüségére
kezik egy személy vagy egy csoport érdekével, és ami nagyrészt hozzájárul a self vagy é pítő elmétkbő következnének (így tipikusan a saját csoport elutasítása és a maga-
a csoport előnyt helyzetének fenntartásához". 50 Az önigazolási elméleteknek felróják, sabbra értékelt csoporthoz való hasonulás vágya, az ún. ellenazonosulás) korántsem ma-
hogy nincs magyarázatuk a nekik ellentmondó empirikus bizonyítékokra, a negatív, az gyarázzák meg a rendszerigazoló hiedelmek elterjedtségét és erejét, noha val?színű,
egyén számára hátrányos önsztereotípiákra, sem arra, hogy az egyének miért sztereoti- hogy ezek és más, már ismert tényezők is közrejátszhatnak, például az, hogy a s~Já: cso_-
pizálnak akkor is, ha erre nincs szükség, mert nem kerülnek olyan cselekvési helyzetbe, portot más dimenziókban (például összetartás, melegség) az egyén magasabbra ert~keh,
illetve nincsenek olyan státusban, amely ezt indokolná. Végül pedig az önigazolási ma- így alakítva ki végeredményben mégiscsak egy elfogadhatóan „komfortos" társas ,~en-
gyarázatok korlátját mutatja a sztereotípiák konszenzuális jellege, tartalmaik nagyfokú ál- titást.53 Jost azonban amellett érve l, hogy a rendszerigazolás erejét a lezártságra, a világ
landósága. A csoportigazolási megközelítés, amelynek fő példája a szociális identitás el- megisrhtőé és kontrollálhatóságára való igény mozgatja, ami átvezet az igazságos
mélete, nem ad magyarázatot a sztereotípiák konszenzuáli s jellegére, vagyis arra, hogy világ képzetről szóló kutatásokhoz.
azok is elfogadják őket , akiktt hátrányosan érintenek. A rendszerigazolás viszont ma-
gyarázatot ad erre az ellentmondásra. A sztereotípiák rendszerigazo ló funkciója azt jelenti, A:z IGAZSÁGOS VILÁGBA VETETT HIT
hogy ezek igazolják egyes csoportok ki zsá kmányol ásá t és alávetettségét. ,,Megmagya- Ahhoz a tézishez, hogy a sztereotípiák a fentebb említett érte lemben „rendszerré", vi-
lágmagyarázattá állnak össze, hasznos figyelembe venni Melvin Lemer híre_ssé vá,lt
hipotézisét az igazságos világba Oust world) vetett hitről.
54
Ahogy a rendszengazolas

46
SIDAN1us-PRATTD: Az elnyomás elkerü lhetetlensége és a szociális dominancia dinamikája.
47
JosT, John T. - BAJANI, Mahzarin R.: A sztereotipizálás szerepe a rendszer igazolásában, a hamis tudat
képződse. ln HUNYADY György - HAMILT0N, David - LAN ANH, Nguyen Luu (szerk.) : A csoportok percepciója. 51 Uo. 499. o.
Budapest, 1999. 490.o. s2 JosT, John T.: Ona/áv t a t r ada/omban: a rendszerigazo/ás pszichológiája. Budapest. 2003. 117. o.
48
Az igazolás a szerők meghatározása szerint egy gondolatmenet felhasználása egy másik gondolat vagy 53 A sztereotípiák tartalmáho I d 1 1 , Susan T. - CuooY, Amy J.C. - GucK, Peter- Xu, Jun: A Model of (Often
viselkedésforma igazolására. Uo. 489. o. Mixed) stereotype Content: C pcton nd Warmth Respectively , Follow From Perceived Status and
49
Uo. 490. o. Competition. Journa/ of Per ono//ty nd / / P ycho/ogy, 2002/6. 878-902. o.
50
Uo. 491. o 511 LERNER, MelvinJ. : Th eBeliefln . J1L, t.Wo ,lrL ,a 11nrf;) mt=int;:,Jnoi.1cinn l\ln,uv........1, -100n
 elmélete a selfte, illetve a saját csoportra nézve nem előny ös vélcl d 1s ·I , 1agya rázatá- Az igazságos világba vetett hit és a rendszerigazolás elméletén k 1il1 ~i
ból indult ki, Lemer vizsgálatainak fókuszában az áldozat hibáztatásának jelensége áll, iisszekapcsolhatóak, ahogyan erre Jost 58 is utal. Demerath 59 következt t szi nt !
vagyis az, hogy a szenvedés és nyilvánvaló igazságtalanságok, erőszak , szegénység, bűn­ uz irányba mutatnak, hogy a sztereotipizálást a kategorizáció és értelemadá l . a ~ J il
cselekmények, balszerencse stb. áldozatairól hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy ma- IL:x lusában érthetjük csak meg.
guk „tehetnek" arról, ami történik velük, sőt, az áldozatok maguk is hajlanak az ilyesfajta
magyarázatok felépítésére és elfogadására. Lemer tézise szerint az általa elvégzett vizs-
gálatok empirikus eredményeit az magyarázza, hogy az embereknek szükségük van arra, 3. Igazságosság, egynlősé és szolidaritás
hogy a világot értelmes, értelmzhő rendként éljék meg, amelyben egy felsőb hatalom
morális kiegyenlítésre törekszik (vagyis a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig büntetését),
és amely ezért az egyénn ek kontrollt ad élete eseményei felett, hisz a jó cselekedetek,
A fe nti szociálpszichológiai megfigyelések a társadalmakban létező csoportközi vi -
a szorgalom, a tisztesség végül eredm ényre vezetnek. 55 Lemer szerint a tézist legjobban
szonyok természetét, kialakulását, hatásait írják le. Annak megalapozása, hogy az ál-
akkor lehet tesztelni , amikor az egyén a saját magát érő szenvedésre vagy deprivációra
lamnak, a jogrendszernek be kell avatkoznia e viszonyokba, nem korlátozódhat pusztán
kíván magyarázatot adni, önmaga hibáztatásá val (self-blame). 56
a csoportközi konfliktusokkal kapcsolatos elrtnő 20. századi tapasztalatokra. A jogi
A sztereotípiák kapcsán Lerner megállapítja, hogy az igazságos világról kialakított beavatkozás irányaival, határaival kapcsolatban felmrüő, illetve az elosztási kérdések
elképzelések az adott kultúra normái által meghatározottak, a normáktól eltérő, deviáns
megválaszolásában nem ad eligazítást az a vágy, hogy mérsklődjen a csoportközi konf-
státusok intézményesedetten indokolják bizonyos juttatások csökkentését vagy meg-
1iktusok. A szociálpszichológia számos hasznos tudást gyűjtö össze az elmúlt évtize-
tagadását.
dekben arról, hogy hogyan csökenthő ezek, ám az állami beavatkozásnak, jogalko-
Szintén intézményesülnek sajátos státusok, amelyek egyes jogosultságok csökkentését in- tásnak, jogalkalmazásnak nem csupán eszközökre, hanem az ezek használatát vezérlő
dokolják, vagy az azokra való érdemtelenséggel kapcsolódnak össze. Az ezeket a stá- eiioazító elvekre is szüksége van. Mindez olyan (filozófiai) kérdéseket vet fel, mint az igaz-
tusokat elfoglaló személyeket általánosságban „rosszabbnak és másnak" ítélik meg. sá;os társadalom mibenléte, az igazságosság értelmezése, az egynlőtséi viszonyok
A kisebbségi csoporttagságok ebbe a kategóriába tartoznak. A kisebbségi csoportok ta- létjogosultsága egy igazságos társadalomban, vagyis annak a kérdését, hogy milyen
gjairól széles körben vallott negatív sztereotípiák, úgymint, hogy személyükben csökkent alapon és minek az egynlősér beszélünk. Az alábbiakban ennek megflőn a li-
értkűe, kártékonyak, normaszegők , a kívánatos erőfoáskhz való hozzáférésük kor- berális igazságosságkoncepciórói 60 és annak kritikájáról lesz szó.
látozását indokolják és emellett gyakran büntetést is, a társadalom sérelmére a múltban John Rawls Az igazságosság elmélete c. művében, amely „az igazságosságelméleti
vagy jövőb e n elkövetett sérelm ekért. Feketék, zsidók, segélyért fol yamodók, visszataszító irodalom alpműve ", 6 1 a kl asszikus term észetjogi, szerődélmti megközlítésbő
külsejüek, nyomorékok, bolondo k, bűn ö z ő k , n ő k , mind-mind potenciálisan veszélyesek, indul ki, Locke, Rousseau és Kant munkásságára támaszkodva. A szerődékoncpió 62

alacsonyabbrendüek, szá mos fo ntos aspektusokból nemkí vánatosak, ennélfogva keve-

sebbet sőt , időrl időr e büntetést érdemcln ck.57
potentially dangerous, inferior, undesirable in important ways, and therefore deserve less, and, indeed,
deserve punishment at times. (Ford.: K. V.)
58
JosT: Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazo/ás pszichológiája. 134. o.
55 59
Uo. 123. o. DEMERATH, Loren: Epistemological Culture Theory: A Micro Theory of the Origin and Maintenance of Culture.
56
Például azok az esetek, amikor nemi er ősza k áldozatává vált nők magukat okolják a történtekért: ezek
6
Sociologica/ Theory, 2002/2. 208- 226. o.
Az igazságosságról szóló elméletek központi jelntőségük az emberi jogok koncepciójának megértésében
a magyarázatok eszközt adnak az áldozat kezébe ahhoz, hogy a jövőben el tudja kerülni a hasonló
0

szenvedést. Az egyéni integritás ilyen fokú sérelménél ez központi jelntőségű (uo. 123. o.). és a jogelméleti v izsgálódásokban. A megkülönböztetésmentességi jog társadalomelméleti hátterének
57
bemutatásában a j elen keretek között a természetjogi hagyományban gyökerző liberális egynlősé­
Uo. 16. o. Also institutionalized are special statuses which imply either the reduction or the disqualification
of specific entitlements. People who occupy these statuses are in a general sense judged to be „worse and koncepció vázlatos bem utat ás ára vállalkozhatunk csupán. A téma szerteágazó irodalmához: DwoRKIN,
Ronald: Sovereign Vlrtu . C mbrld , Massachusetts, 2002.; Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Budapest, .
different". Minority statuses fali within this category. Commonly held negative stereotypes of minority-
2003.; No21CK, Robert: A n nd Utopia . New York, 1974.
group members as diminished in persona! worth , harmdoers, norm violators, qualify them far diminished
1
6 NÉMEDI Dénes: Az igazsága . ln Kiss László (szerk.): A cselkvő értelmiségi. Tanulmányok Huszár
access to desired resources, and often punishment in the guise of retribution far past or future „ crimes"
Tibor 80. születésnapjára. Bud
to the society. Blacks, Jews, people on welfare, the ugly, the crippled, the mentally ill, criminals, women, are
mbrltl 11 . M sachusetts. 1971. 11. o.
 JOG
'l' '1 11/hlfl llf fl• l 111
átvétele mellett Kant hatása abban is erősn megmutatkozik, hogy Raw ls ra ' ionális au- l'i.;I e megközelítés hibájául, hogy „az igazságossági elméletek és az i az::.ó o. ,
tonóm cselkvő létezését feltételezi, akik képesek önmagukban felfed zni az ig;zsá- 1 urzusai éppen a fontos kérdéseket kerülik ki". 66 Az egyes csoportok zernp nlj b 1
go~ság e,l~eit_, mor~lis ér~ékkel,rendelkeznek. A szerődé koncepciót Rawls egy átfogó, tclm ezett társadalmi igazságossági kérdéseket ezek az általánosabb szinten m ' f' · 11 -
umverzahs 1gazsagossagelmelet megalapozására használja fel, vagyis Locke-tól és mazott kritikák segítenek megérteni és keretbe foglalni.
R~~sseau-tól eltérőn nem egy adott társadalom, társadalmi berendezkedés létrejöttét kí- A frankfurti iskola második nemzedékének tagjai közül Jűrgen Habermas a di 'kur-
vanja modellezni. A hipotetikus kiinduló helyzetben, amely a szerzödéselméletek ter- 1.use lvre alapuló jogelmélet és a demokratikus jogállam koncepciójának ezen alapul r-
mészeti állapotával rokon, Rawls leírása szerint megvalósulna az egynlő szabadság ál- Lclmezése körében egyrészt említi azt, hogy Rawls igazságosság-felfogása azért lehetett
lapota, ame_lyben észerűn eljáró, érdekeiket érvényesíteni kívánó férfiak képesek olyannyira sikeres, mert az adott társadalmi-történeti kontextusban meggyökeresedett el-
egyszer s mmdenkorra eldönteni, hogy mi számít jogszerűnk és mi jogtalannak_63 Eb- ve k mentén vázolja fel az igazságosság elveit, amiből kibontható lenne az, hogy az igaz-
ben a kiinduló helyzetben az egyének elöl a „tudatlanság fátyla" takarja saját társadalmi ságossági viták és az igazságosság elvei történetileg és kulturálisan erősn kötöttek.
st~tusukat és tehetségeiket. Ebben a kiinduló helyzetben a személyek a méltányosság- Habermas azonban, lévén, hogy maga is a demokrácia és jogállamiság megalapozásában
kent f~-l~ogott igazság két elvét fogadnák el. Az első elv szerint minden személynek használható univerzális etikai elveket keresi művében, kritikájának javát a diskurzuselv ki-
egyenlo jO~gal kell rendelkeznie az egynlő alpvető szabadságoknak ahhoz a legkiter- fejtésével köti össze. Rawls az igazságosság elveinek levezetéséhez használt hipotetikus
jedtebb teljes rendszeréhez, amely öszegythő a szabadság egy mindenki számára kiinduló helyzetben „pontosan attól fosztja meg a vitatkozókat, ami az igazságossági kér-
hasonló rendszerével. A második elv szerint a társadalmi és gazdasági egyenlötlensége- dések eldöntésében fontos: a perspektívák kölcsönös átvételétöl". 67 A diskurzuselvnek,
k~t úgy kell a!akítanunk, hogy a) észerűn elvárható legyen, hogy ezek mindenki előnyér amely a deliberatív demokrácia vezérlő elve, Habermas az alábbi megfogalmazását adja:
valnak; b) a tisztségek és pozíciók, amelyekhez kapcsolódnak, álljanak nyitva mindenki „Azok a cselekvésnormák érvényesek, amelyekkel lehtőség szerint minden érintett, mint
előt a méltányos esélygnő feltételei szerint. 64 A rawlsi igazságosságkoncepció szo- racionális diskurzusok résztveőj egyetértene."68Adiskurzuselv alkalmazása általános ér-
rosan kapcsolódik az egynlő bánásmód elvének megalapozásához, amikor leszögezi, vényű mérce a helyes cselekvés normái számára, vagyis éppolyan univerzális, mint Rawls
hogy a morális közösségnek minden ember tagja, ennek egyetlen feltétele az erköl- igazságossági elvei. Habermas a történeti és kulturális eltéréseket a cselekvéseket vezérlő
csi személyiség kibontakoztatására való képesség. Sem a természetadta tulajdonságok, értékek különbségei, változatossága elméletébe való beemelése segítségével kezeli. Ezek
se1~ ~-z erkölcsi sze~él~iség kibontakoztatása alapján való hierarchizálás nem egyeztet- az értékek, vagyis egyes javak előnyb részesítései, sajátos preferenciák és az azok
heto ossze egy egahtanánus etikávaI. 65
összességeként kialakuló életforma, ízlés az egyéni életvezetés és önmegvalósítás kérdé-
A fenti J.iberális igazságosságkoncepció központi jelntőségű az alapjogok értelme-· sei felé visznek. Ezen értékek versengenek egymással, és amíg lehetséges az, hogy egyes
z~se, a természetjogi koncepció megalapozása és fenntartása szempontjából, ám a jelen érdekek érvényre juttatása tekintetében racionálisan döntsünk közöttük, az értékválasztások
v1~~gál~dás ~~retei között leginkább mint az alább részletesebben bemutatandó, az egyes, egyéniek, azok tekintetében nem k é p ze lh ető el általános konszenzus a társadalomban. En-
sajatos 1dentJtaskoncepciók értelmezésére irányuló elméleti irányzatok politikai konzek- nek a gondolatnak, vagyis a helyesség és a j ó élet kérdéseinek világos elhatárolása köz-
venciáit levonó szerők kritikájának ellenpontja jelntő s. Emellett azonban a rawlsi kon- ponti jelntőségű a szolidaritás habermasi értelmezése szempontjából. Az igazságosság
cepciót ne~ csupán azért érte kritika, mert nem vesz i fi gye lembe az egyes csoportok sajá- ugyanis tagadja a „jó" kérdéseiben való egyetértésre törekvést, a homogenizáló tö-
t~s helyzetet, a csoportok helyzetének történ eti-kulturáli s különbségeit és a csoportközi rekvéseket az értékválasztások tekintetében, ám megköveteli, hogy a másikkal, egyedisé-
v1szonyo~ enn~k ny?mán_kiala~ul ó mintázata it, amikor az egyének közötti igazságossági gét tiszteletben tartva szolidárisak legyünk. Az, hogy „a sértetlen individualitás a morál elő­
elveket fejteget1. Az 1gazsago sag rawl s1elméletének kritikája általánosabb szinten azt rója feltétele" ,69 Axel Honneth elméletében válik központi jelntő ség ű gondolattá.

66
63
Uo. 12. o. A rawlsi igazságossá9elmélet általános társadalomelméleti kritikájának bemutatása nagyban épít Némedi
64
Uo. 60. o. Dénes e tárgyban írt cikk r (N MED1: Az igazságosság kritikája) .
65 67 Uo.
Uo. 507-509. o. Ehhez a gondolatmenethez, az emberek egynlő méltóságának megalapozásához 68
HABERMAS, Jürgen : Faktlzl t t und l tung, Beitrage zur Diskurstheorie des Rechts und des demokratischen
megértéséhez hasznosak Kis János gondolatai a kiresztő és befogadó, valamint a hierarchikus és
Rechtstaats. Frankfurt am M ln , 'I < • 1 8. o.
egalitárius etikákról, lásd Kis: Vannak-e emberi jogaink? 98-100. _
0 69
NÉMEDI: Az igazságosság krltlk .
 ., """'' ,,, ..
Axel Honneth az igazságosság és egynlősé kérdéseinek értelmez ":,; '•b •n J'o nlos meg- Honneth elismerés-felfogása antropológiai és univerzalstjgű: fe ltéte lezi, ho l ! r
látásait elismeréselméletének kontextusában fogalmazta meg. Abból indul ki , hogy „az su! ás minden fokán és minden egyén részől felmerül az elismerésre való igény, ' nnél-
ember épsége és integritása a többi ember helysétő függ". 70 Az elismerés legalap- fogva minden társulásban benne van a morálisan motivált konfliktus leh etőség , ha ' 7.t
vetőb formája a szeretet, prototípusa pedig az anya-gyermek kapcsolat - az egyén si- az elismerést az egyének nem kapják meg. Az elismerés hiánya a társadalmi patol óg ia
keres személyigfjődr akkor beszélhetünk Honneth értelmezési keretében ha magva. 74
a másokhoz való szeretetteljes kötődés és a különbség megtapasztalásával járó konflik-
tusokkal kapcsolatos problémák is sikeresen megoldódnak. 71 Az elismerés megvonása az 1\ témánk szempontjából fontos politikai konzekvenciák is adódnak Honneth gondolat-
integritás sérülésével jár, és ezáltal az egyén identitását veszélyezteti. Az egyén elisme- m e netéből , amelyeket ő az elismerésért folytatott harc körében tárgyal. 75 Az igazságos-
résének másik szintje a jogi elismerés, illetve a társadalmi, a közösség tagjaként való el- súg az elismerésért folytatott harcban nyilatkozik meg: az elismerés megtagadása és kö-
ismerés.
vetelése olyan szakadások, amelyek mentén megtapasztalható, hogy mi igazságos és mi
Az elismerés megvonásának három típusát különbözteti meg, a fizikai integritás nem az. Az igazságosság ellenpontja a szeretet és a gondoskodás, a feltétel nélküli sze-
egsértőlm a jogok megvonásán keresztül az életformák megvetéséig. A megvetés egyes retet megtapasztalása nélkül nem fejlődik ki az elismerés megsértése felismerésének ké-
formái a személyiség, az önbecsül és hanyatlását eredményezik, amelyeket Honneth pessége, mondja Honneth. A szeretet és a gondoskodás világa a habermasi értelemben vett
a „pszichikus halál", a „társadalmi halál" és a „megbetegítés" metaforájával szemléltet. szolidaritás gondolatához kapcsolódik, az igazságosság ellenpontja, mentes annak ri-
Honneth elmélete jó értelmezési keretet ad ahhoz, hogy a jogi elismerés fontosságát és degségétöl és méricsklető.
önmagában vett korlátosságát megértsük. A jogi elismerés azt fejezi ki, hogy az egyént A hazai tapasztalatokat ebben a kontextusban elhelyezve megállapítható, hogy a ma-
a közösség teljes jogú tagjaként fogadják el, ennek hiánya (a jogtól való megfosztás és gyar jogrendszer formálisan elismeri a sérülékeny helyzetben lévő társadalmi csoportok
a szociális kirekesztés) azt fejezi ki, hogy mások megítélése szerint „az egyén a társada- tagjait azzal, hogy tiltja a védett tulajdonság miatti hátrányos megkülönböztetést. Ugyan-
lom többi tagjánál kisebb morális kompetenciával rendelkezik", 72 és „nem rendelkezik akkor aligha állítható, hogy az, amit Honnethjogi elismerés alatt ért, az csupán ebben az
a teljes értkű morálisan egyenrangú interakciós partner státuszával". 73 A jogfosztás a fi- értelemben lenne formális követelmény. A megflő jogszabályok elfogadását - ahogy
zikai integritás megsértésénél enyhébb mértékben sérti meg az egyén önbecsülését és rom- az az antidiszkriminációs politikák legkülönfélébb területeinek elemzésével részletesen
bolja személyiségét, ám a társadalmi halál metaforája szemléletesen érzékelteti azt, hogy kimutatható lenne az oktatási szegregációtól az akadálymentesítésen keresztül a gyűlöet­
Honneth értelmezési keretében az elismerés megvonása e formájának milyen súlyos kö- bű ncselkméy kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat visszásságaiig - rendre azok
vetkezményei vannak. A megvetés különbző szintjeihez kapcsolódva Honneth a testi in- be nem tartásának tapasztalata kíséri . A Honneth által adott értelmezési keret segít meg-
tegritás tiszteletén.ek hiányában a szeretet megvonását, a jogfosztottság állapotában a jogi világítani azt, hogy ennek milyen követke zményei lehetnek. Azzal együtt, hogy az el-
elismerésben rejlő formális , univerzális, általános „emberkénti" elismerés megtagadását ismerés különbző formáinak teljes kibontása olyan elvárás, amelyhez a Magyarország
és végül az egyéni vagy csoportos életforma tagadásában vagy lebecsülésében az önki- számára deklarált igazodás i pontot j e lent ő fejlett jogállamok gyakorlata is csak közelít,
teljesítés, a személyiség kibontakoztatása lehtő ség n e k megvonását fedezi fel. Ahogy ez a megközelítés biztos elméleti alapokra és tágabb kontextusba helyezi a magyar anti-
Némedi összegzi:
diszkriminációs jogi szabályozást, annak gyakorlatát. Megalapozza azt a kívánságot,
hogy az egynlő bánásmód követelményének elismerésén és érvényesítésén túl is ha-
tékony intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a jogi elismerés, a morális közösségbe
va ló befogadás a szociális igények kielégítése körében is biztosított legyen, vagyis ha-
tékony esélygnői intézkedéseket szükséges tenni . Érdekes kérdés az, hogy
10
a testi integritás ti szteletben tartása, csakúgy, mint az életformák elismerése szintén
HoNNETH, Axel : Integritás és megvetés. ln HoNNETH, Axel : E/ismerés és megvetés. Tanulmányok a kritikai
társadalomelmélet köréből. Pécs, 1997. 97- 108. o. http://tek.bke.hu/files/szovegek/honneth-integritas
_es_megvetes.pdf (Letöltés ideje: 2013. 06. 20.) 99. o.
71
NÉMEDI: Az igazságosság kritikája.
74
72 NÉME01: Az igazságosság l<rltll
HONNETH: Integritás és megvetés. 101. o.
73 75 HONNETH, Axel : Kampf um An rk nnun , Zur moralischen Grammatik sozia/er Konflikte . Frankfurt am Main,
Uo.
1992.
 integr_á lható az antidiszkriminációs jog körébe, így tulajdonképpen win 11 f' ·j lcsztési irá- 11z egyes mozgalmak ügyei hol érnek össze, és eből milyen kövclk zl " I ,' 1 1 I' ln 1
nyait 1s megszabja.
n jogrendszer átalakítására nézve, a jogszociológia egyik legfontosabb pr bl 1 1 j•1,
Az eman,ci,p~tór_ikus mozgalmak mögötti egyéni emberi igények megfogalm azásával Viszont ehhez a kérdéshez fontos támpontokat adhat Giddens életpolitikr,-1 on cc p-
H,onneth a b1ra,lok altal sokszor korlátosnak, partikulárisnak bélyegzett identitáspoliti- ciója, illetve a politizálás megújítására tett javaslatai, mert, ahogy Honneth elm 1-t , l:1
kakna~ olyan tavlatot ad, amely segít megalapozni igényeiket és azokat a társadalmi in- 1abb összefüggéseiben teszi lehtővé a vizsgált jelenség, ebben az esetben ab a al )·
te~rác1~ előmozd'.tásh~ kapcsolni, ezáltal egy csoport érdekének képviseltbő az zúsi lehtőségk , az emancipatórikus mozgalmak szerepének értelmezését. id t n.
~ge tarsada!om erdeke1ért való harccá avatja küzdelmüket, ezzel a legkomolyabb ellen- 1oncepciója szerint a későmodernitá társadalmaiban, amelyeket a szűköég megsz(i-
e~t~l sza~ad1tva meg az olyan mozgalmak képviselőt, akik a nők , az LMBT(QIA)76 kö- nése (post-scarcity society) és az ember által teremtett bizonytalanság (manufactur f
zosseg tagia1, fogyatékkal é lők vagy faji kisebbségek jogaiért küzdenek. uncertainty) jellemez, a cselkvő viselkedése is gyökeres változáson megy át. Ahogy ·fi -
A kérdés politikai oldala további gondokat vet fel. Eddig csupán arról esett s , h •a lmaz, ez az okos emberek világa (a world of clever people), 79 amelyben a cselkv ők
fi I l" · , zo, ogy
a,meg e ,e ? j?gszab~lyok nem ~egflő alkalmazása rontja le az intézményrendszer ha- egyre intenzívebbé váló reflexivitása meghatározóan új hangsúlyokat ad struktúra és cse-
tekonys~gat, es akadalyoz~a a diszkrimináció elleni fellépést. Emellett azonban nagyon lekvés viszonyának. Giddens a baloldali politizálás, a szocializmus régi ígéretét (ponto-
fontos kerdes az, hogy m1g az empmkus vizsgálatok szerint a diszkrimináció tapaszta- sabban Marx jóslatát) merőbn új köntösben állítja elénk, mondván, hogy az ember a ké-
77
lata általáno~, s _ér'.nt,et~~ég nél~ül is, a megkérdezettek jelntős része nem tartja haté- s ő modernitás társadalmaiban valóban képessé vált arra, hogy reflexív módon viszonyuljon
konyna_k a d1szkr1mmac10 ellem küzdelmet, jelmző 78
az, hogy a diszkrimináció ál- a társadalmi folyamatokhoz. A szocialista gondolat tervezés melletti elkötelezettsége eb-
dozata, sem h~sználják, működtei, veszik igénybe ezeket az eszközöket. ben a kontextusban többé már nem tartható, mert a cselkvő ismerik a tervzők céljait,
, , En?ek okai szerteágazóak, összességében elmondható, hogy az egyéni jogérvénye- nem „vak tömegek" többé, az ember maga válik a sorsának formálójává . Giddens ebben
~1~es a,~an~alanul nagy terhet ró az áldozatra: meg kell testesítenie egy eljárásban egy elő- a megváltozott környezetben az ennek megflő politikai keretek megteremtését, a de-
1telettol SUjto_~ csoportot, emelle_tt a másodlagos viktimizáció nem elhanyagolható tényező mokrácia megújítását, a hagyományos jobb- és baloldali, konzervatív és szocialista
ez,~k~e? ~z ugyekbe~ ~em. M1~dezek a tényezők, kombinálva az intézményrendszer táborokra oszlás meghaladottságának felismerését sürgeti. Az eből fakadó cselekvési ja-
'.nukodesenek a~adozasaval:_ tulajdonképpen életszrűn teszik azt, hogy alappal vár- vaslatait hat pontban foglalja össze. 80

j~k e!,hogy az aldozatok tomege1 forduljanak a diszkrimináció kezelésére hivatott i _ Az életpolitika (life politics) az életesélyek helyett az életstílusok kialakítását, for-
tez~,e~yekh,~z (a külö~féle, diszkrimináció miatt induló ügyek relatíve alacsony szám: málását helyezi a középpontba (Honneth elismeréselméletének az életformák elismeré-
-, gyulolet-buncselekmenyek
.. .. . esetén
, _néhány száz, hatósági ügyek körében ne'ha' nyezerugy ·· sére vonatkozó megállapításaival egybcsnő módon). A generatív politika (generative
e~,ente - osszevetve a fenti kutatas1 eredményekkel egyértlműn nagyon magas láten- politics) koncepciója alapján a reflexív cselkvőt a politika „csinálóiként" kell kezelni,
c1ara utal).
alpvetőn a cselekvési lehtőségk biztosítása a cél (empowerment).
Ezzel kapcsolatban a kül ö nbö ző csoportok érdekében felépő mozgalmak kom l , Az életpolitika koncepciójának Honn eth eli smeréselméletével összhangban értel-
l kr .. k 'k . o y es
a, apos
, ,1t1, a at fogalmaznak meg,_ ill etve a civil aktivitás (például a ko··ze'rd ek u" 1geny-
· , mezve az emancipatórikus mozgalmak, az identitáspolitikák megújításában is szerepe le-
ervenyes1tes) a tapasz~~latok szerrnt mozgás ba lendíth eti ezeket a jogszabályokat, és ké- het. Az elmélet Magyarországra való alkalmazásával kapcso latban kérdéseket vet fel az,
pes ~rra, ho~~ ol~an ugyeket hozzon létre, amelyeknek „stratégiai" jelntőségük van, hogy a társadalom, amelynek folyamatait leírni igyekszik, és amelynek problémáira
vagyis fonnalja a joggyakorlatot, eljut a szélesebb nyilvánossághoz stb. Az a kérdés, hogy megoldásokat javasol, alpvető vonásaiban tér el Magyarországtól. Giddens gondolatai
egybecsengenek Ronald F. Inglehart téziseivel a posztmateriális értékek előtérb kerülé-
séről: a reflexív cselkvő , az életpolitika koncepciója magában foglalja azt, hogy az egyé-
76

LMBT(~I~ : '.eszbik~s, m~leg, bi~zexuá'.is, transzemű, queer, interszexuális, aszexuális; a mozaikszó

nek célja az, hogy személyiségüket kibontakoztassák, hogy autonómiára, döntési térre van
77 ,a szexuah: 1r~n:ult~agon es nemi 1dentitason alapuló mozgalmak összefoglaló megnevezésére szolgál. szükségük, és amennyiben megflő lehtőség kapnak, a demokráciát képesek valódi
Az egyenlo banasmoddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke _ fo' kuszba "k ,
f t 'k , na no , a romak
a ogya e os es az LMBT emberek. Kutatási zárójelentés . http://www.egyenlobanasmod h /t '
data/MTA_1hullam.pdf (Letöltés ideje: 2013. 06. 20.) 39. o. . u amop/
78
Eurobarometer· Diszkrim ' á ·' EU b 79 GIDDENS,
b 39 . m _c1~ az - an 2012-ben. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ Anthony: Beyond L ft < rxJ R/ llt. The Future of Radical Politics. Cambridge, 1994. 7. o.
e s_ 3_fact_hu_hu.pdf (Letoltes ideje: 2013. 06. 20.) 80
Uo. 12-20. o.
 J ',
demokráciává tenni. Ebben a kontextusban különösen tanul ságosak 1z ln ,Jchart teó riá -
4. A normalitás kritikája
jára épülő értékvizsgálatok magyarországi eredményei ,81 amelyek a fenti kéte lye ket em-
pirikusan is megalapozzák.
A jog a fentiek alapján a fennálló társadalmi rend megváltoztatásának, a leleplezett
'Soportidentitások értelmezésével foglalkozó egyes szociológiai irányzatok 84 k"z"tl • '/.
elnyomások, csoportközi konfliktusok elleni küzdelemnek bár tökéletlen, de természetesen
mos hasonlóság van. Egyrészt megfiylhtő hasonlóság az elméletek fe lé1 Íl l .n,
adódó eszköze a mozgalmak számára. Ezeknek a törekvéseknek a hasznáról és a korlá-
umennyiben ezen elméletek központi eleme a „ki nem mondott norma" leleplezés~, 1 •
tairól, illetve a jogkiterjesztéssel kapcsolatos problémákról már sok szó esett. A követ-
,yen az a „megflő" (hím)nem, heteroszexualitás, a fehér bőr , vagy az ép test, arnrn l
kezőbn a kritikai jogelmélet (critical legal studies) megállapításai nyomán 82 arra térünk
szellemes összefoglalását adja Ian Hacking a konstruktivista elméletalkotásról s 1
ki röviden, hogy milyen javaslatok fogalmazódtak meg a jogrendszer, a jogi eljárások
müvében.ss A ki nem mondott norma működése csak közvetetten, az elhallgatásb"u'),
hozáféretősgnk növelésével kapcsolatban. A korábbiakban az életpolitika kon-
a „Másik" leírásában érhető tetten. A másság megragadása mindig valamihez hason Iítva
cepciója és az identitás politikák újraértelmezése kapcsán is szó esett arról, hogy a me-
történik ám annak a személye, aki a „normális", rejtve marad, tulajdonságai csak a má-
rev identitáskategó ri ák használata milyen probl émáka t vet feJ ,83 a cselkvő által kia-
sik pozi;ív ellenpólusaként ragadhatóak meg, amit viszont nem szokás explicitté tenni. 86
lakított önértelme és ti zte letben ta rtá ábó l, az integritás védelmének követlménybő,
Ahogyan Bourdieu fogalmaz a férfiak és nők viszonya kapcsán:
a honn eth -i értelembe n vett eli smerés koncepciójából, vagy az életpolitika-koncepcióból
egyaránt az következik, hogy a személyek cse lekvési sza badságának növelése, a joghoz A férfirend ereje megnyilvánul abban is, hogy nem tart szükségesnek önigazolást, a férfi-
való hozzáfé rés javítása a jogrendszen-el kapcsolatos legfontosabb tendő, ha az egyéni központú megközelítés semlegesnek számít, így szerez érvényt magának, s nem szorul
és csoportidentitások tiszteletben tartása a célunk. rá arra, hogy legitimációjáért szót emeljen. 87
működésne
A kritikai jogelmélet a jogrendszer
elemzésére koncentrál, a jogot el-
sőorban
az elnyomás eszközének tekinti, és empirikus vizsgálatokkal mutatja be, hogy
a társadalomban működő egynlőtsék hogyan termlődnk újra, nyernek megrő­
sítést a jogi eljárásokban (például Galanter). A jogrendszer nyitottabbá tételére és az iden-
titáspolitikák megújítására nézve számos beavatkozási lehtőség adódik ezkből a vizs- sztereotípiák" működést még a célzott beavatkozás is nehezen töri meg, a „semleges" intézkedések

gálatokból, így: viszont bizonyosan csak arra alkalmasak, hogy fenntartsák ezeket . .,Liberális individualizmuson ~lyan
gondolkodásmódot értek, amely az erőfoásk elosztásának igazságosságát kizárólag az egyes egyen~~
- a jogalkotás befolyásolása feltételeinek javítása (átlátható lobbitevékenység, az , jólétének szempontjából értékeli, és nem szentel külön figyelmet az identitáson alapuló ~sop~rtok g~dasagi
egyes sérülékeny he _ lyzetű csoportok igényeinek politikai megjelenítése); és társadalmi pozíciójának. Úgy vélem , a liberalizmusnak ez a sajátos gondolkodasmodJa h1bas. Azt

stratégiai pereskedés, próbaperek; gondolom (és meg is fog om mutatni), hogy t éves az az álláspont, amely csak egyénekben, és sohas~~
csoportokban találja meg a társadalmi méltányosság legitim hordozóit. Megyőzdésm_ szerint a ~ib~rahs
- a joghoz való hozzáférés intézményi feltételeinek javítása: olcsóbb, gyorsabb, ki- politikaelmélet nem megflő módon, felszínesen és hiányosan közelíti meg azokat az erkolcs1 problemakat.'.
számíthatóbb, átláthatóbb rendszer létrehozása · amelyek a fekete amerikaiak jelntős és tari:ós t ársadalmi-gazdasági hátrányaiból fakadnak" (LouRv : A fa1 1
a jogi szolgáltatások minőségek javítása;' egynlőtsék anatómiája. 112. o.). • •
Például a feminizmus különbző irányzatai, a Qu eer-elm élet, a f aji igazságossag elmelete vagy
- a jogi eljárások résztveőink közér dekű
84
„megszervezése" - civiI képv iselet, igény- a fogyatékosságtudomány. .. .,
érvényesítés elősgíté. 85 Hacking megfogalmazásában a társadalmi konstrukcionista elméletek felépítésének alapsémája a kovetkezo:
X-nek nem, vagy nem ebben a formában kellene léteznie. X nem a dolgok rendje által meghat~ro~ott, nem e/-
kerü/hetet/en. Lehetséges következtetések: X e/ég rossz úgy, ahogy van. VAGY Sokkal jobban jamank, ha meg-
szabadulnánk tő/ e. (HACKING, lan: The Socia/ Construetion of What? Cambridge-London, 1999. 6. o. For~.: ~; VJ
81
86 Jó példát ad erre az érintettek - azaz mindannyiunk - számára nehezen tetten érhető, lele.plezhe:o ~uko-
Lásd KELLER Tam ás: Magyarország helye a világ értéktérképén. http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/
gazdkult_ wvs _keller.pdf (Letöltés ideje: 2013. 06. 21.) désmódokra Bourdieu alábbi gondolatmenete: .,A néma dresszúrák sorában külön kell kezelni az 1ntezmenye-
82 E „
sítő rítusokat ünnepély • s rendkívüli jellegük miatt. Ezek azt szolgálják, hogy az utolsó emberig össze_hívo~
lsosorban GALANTER: Why „ Haves" Come Out Ahead : Speculations on the Limits of Legal Change és UNGER,
Robert Mangabeira: The Critica/ Lega/ Studies Movement. Cambridge, Massachusetts, 1983. .. .. · neve• ben e·s J I ni · b n . a felszentelés céljával ne csupán azokat válasszák külön, akik a kitunteto
k ozosseg . •
83
Bár megyőz érveket lehet felhozni amellett is, hogy e kategóriák használatának elkerülése, ahogyan az
·
Jegye
t már elnyerték . azol t ói, 1 H< m g nem részesei ennek, mert korhatár alattiak (bár az átmeneti ritus kep-_
· · , T oni
. 't se'k azo kt o'! 1·s , akik
zete ezt sugallja), hanem mind n 1 16tt azok at, akik társadalmilag meltok, eiKu
például a „színvak" szakpolitikai intézkedések esetében történik, eleve alkalmatlan a diszkriminációt
erdményző „ördögi körök" felszámolására. Ahogy Glenn C. Loury fogalmaz, az „ önmagukat igazoló
87
mindörökre kirekeszt ettek b61, nÓ l { t Ő I. " Bourdieu, Pierre: Férfiuralom. Budapest, 2000. 33. o.
Uo. 17. o.
 /1 ,,.,,,,,11111•- "'"

ill 111
A csoporthatárok társas konstrukciójának lényegi eleme az, ahogya n a t ·slrc is vissza- in .a l, hogy a megszüntetni kívánt elnyomáslapvető sémái, a társadalom hl
89
ható, a testeket formáló identitásokat hoznak létre. Az identitások értelmczé ében rendre ·soportokra való felosztása mentén politizálnak. . .
visszatér ennek a gondolkodásmódnak az éles kritikája. A női nem, a homoszex ualitás, A mozgalom és elmélet viszonyáról Bourdieu az alábbiakat Jegyezte me
a fogyatékosság vagy a faj olyan kategóriák, amelyek az ellenpólus gyengébb, rosszabb
A · · ügyek" nem helyettesíthetik az ismeretelméleti bizonyításokat, nem teszik fó lö ·-
párjaként értelmződnk, ami éles ellentétben van az emberek egynlő méltósá- ·11 d" ,, e "
kivtelű
gának koncepciójával. A jog szerepe az emancipáció folyamatában ketős: egyrészt pó-
,,JO
legessé a gondolati elemzést, amely néhanapján ráébreszt arra, hogy az'.. en ,,J~ei:z °
nem feltétlenül zárja ki a „tisztességes küzdelemmel" kivívható elönyokben valo erd_c-
tolhatatlan fogódzókat nyújt azáltal, hogy beleszólási jogokat biztosít, illetve olyan kö-
keltségct ( ... )Ha a tudományból nem számüzhetjük is holmi számom~a -~el~o~hata~lan _er-
zeget, ahol a társadalmi konfliktusok megjelenhetnek, ahol szimbolikus harcokra kerülhet
tékmentesség (Wertfreiheit) utópiája nevében azt a személyes vagy kozossegt md1ttatas.t,
sor, vagyis - elvben - teret nyit a diskurzusnak, ami a demokrácia alapja. Másrészt vi-
melyet a politikai, szellemi fellépés kelt( ... ) igaz, hogy a legjobb politikai mozgal~m 1s
szont a jogi intézményrendszert, amelynek működteői nem héroszok, hanem hétköznapi
óhatatlanul rossz tudományt, s mikor odakerül , rossz politikát csinál, ha felforgato he-
emberek, a jogszabályok megfogalmazásaitól a jogalkalmazói gyakorlatig átjárják a fent 90
vületét nem váltja kritikai fogékonyságra - elsőorban önmagával kapcsolatban.
említett, ki nem mondott normáknak megflő szabályok és működésóo. E logikák
leleplezése gyakran igen nehéz feladat, és a megváltoztatásuk sem könnyebb. Az identitásokra alapuló politizálás számos kérdést vet fel, amely megszabja ezen P?li-
Másrészt hasonlóak ezek az elméletek abban a tekintetben is, hogy érzelmileg telí- tikák, a mozgalmi tevékenység lehetséges fejlődési irányai~. Ahogy a 9ueer-el1:1ele~
tettek, természetes következményük az, hogy mozgalmi, ,,forradalmár" olvasatokat, kapcsán Jagose megfogalmazta, az identitásról val~ el~é_le~1 g?~dolkoda~ e:e_dmenyei
igényeket fogalmaznak meg vagy legitimálnak. A leleplezésnek valamiféle következ- alapjaiban kérdőjelzi meg az identitásokra alapulo poht!kak letJogosultsagat.
ménnyel kell járnia. Ebben a tekintetben, a szkeptikus hangok ellenére a mozgalmak és
Az „identitás" valós z ínűleg egyike a leginkább természetesnek tétele~ett kulturáli~ k~-
az elméletek története e körben szorosan összefonódik, értéktelített társadalomtudo-
tegóriáinknak: az ember mindig azt gondolja , hogy az ö énje mind~nfele r~pr~zentac:os
mányt és ennek eredményeit a gyakorlatba átültetni kívánó, és egyben érzelmekre is ható
kereten kívül létezik, s valamiképpen egy tagadhatatlan valóságossag helyet kepezt. Am
mozgalmi tevékenységet hozva létre. Az elismerésért, a történelmi igazságtalanságok ki-
a huszadik század második felére az ilyen látszólag magától értetödö és logikus _1den~1-
igazításáért való harc két oldala a mozgalom és az elmélet.
tás-meghatározásokat sokféle szempontból radikálisan problematizálta egy sor ~dos:. pel-
Ez a viszony korántsem problémamentes: az identitások mozgalmak általi megfogal-
dául Louis Althusser, Sigmund Freud, Ferdinand de Saussure, Jacques Lacan es Mtchel
mazásai a képviselet céljaira kénytelenek világos csoporthatárokat definiálni, hogy az ezek
mentén megjlnő egyenlötlenségi viszonyokra, elnyomásra felhívassák a figyelmet, Foucault. 91
92
illetve önkéntelenül is belekényszerülnek ebbe. A mozgalom létrehozza a képviseltek A Queer-elmélet identitása, azaz a „lényegiség nélküli identitá~" ~z ,önmeg~a~~rozásr~
csoportját, kialakít egy képet „a nőkröl" , ,,a melegekröl " vagy „a fektéről ", vagy épp utal, és elutasítja a mások által való meghatározást, vagy ~y 1dentita_s~ategonab~ valo
,,a fogyatékkal élőkr". Ezeknek a mozgalmaknak a története sok hasonlóságot mutat ab- beilleszkedést, e kategóriák létjogosultságát is. Ez az 1dentltaskoncep~10 a ha_gyoma~yos
ban is, hogy a képviseltek körének megha tározá a milyen problémákat vet fel. 88 A kép- identitásalapú politikáktól távol áll, ám jól illeszkedik Giddens korabban targyalt elet-
viselni kívánt identitáskategóriák gyakran maguk is kir e k esz tőek egyes csoportok sze- politika-felfogásához. . , . .
mében, a leleplezni kívánt, ki nem mondott n rm a általi elnyomatás egyes aspektusait Mindezek alapján az értékmentes tudomány képét, bármennytre kete~ 1~ a gyakor,lat~
maguk is figyelmen kívül hagyhatják. A ·~ ntieken túl az az átfogóbb érvnyű kritika is megvalósulása más esetekben is, ezek az elméletek n~gyon erősn megsert1k, a fennallo
felmerül, hogy az identitáspolitikák maguk is e r ős ítik a különbségek fennálló rendszerét rendet létükkel éppolyan erősn kérdőjelzv meg, mmt tartalmukkal. Ugyanakkor ezek

88
Lásd például a feminizmus harmadik hulláma; a f ekete polgárjogi mozgalmat a nők háttérbe szorítása miatt
ért kritikák (R1CHES, William T. Martin: The Civil Rights Movement. Struggle and Resistance. London, 1997. 89 Ezt a megfontolást j ól klf
zl p ldául a Queer-elmélet, amelyre a melegek és a leszbikusok jogaié~ küzdő
142-144. o.); a melegek jogaiért küzd ő k tevékenységét a leszbikusok (JAGOSE, Annamarie: Bevezetés n hatott k , mint a 20. század második felének posztstrukturalista elmelete1.
mozgalmak éppolyan e r ő
a Queer-e/mé/etbe. Budapest, 2003. 51. o.), majd későb biszexuális, interszexuális, transzemű, legújabban 90 BOURDIEU: Férfiuralom. 12 1, o .
aszexuális személyek részől ért kritikák; vagy a fogyatékosjogi mozgalomban a pszichoszociális 91 JAGOSE: Bevezetés a Qu eer- lm I tbc, 7 , o.
fogyatékkal élők háttérbe szorulása. 92 David Haperin, idézi JAGOS uo.
 a társadalomtudományi irányzatok természetesen, sőt, elkerülh t ti nül kaf) s I dnak az Előítéesg és jog:
olyan törekvésekhez, amelyek a szociológiai eredmények társadalmi „hasznosítá át" cé-
egyéni jogérvényesítés diszkriminációs ügyekben
l~zzák. Gidde~s ezt ~gy spontán folyamatként írta le, amelynek során a szoc iológia által
letrehozott tudasok visszahatnak a társadalomra, vagyis a szociológia és a társadalom köl-
csönhatásba kerül, és kölcsönösen formálja egymást. 93 Bár a szociológiai ismeretek /\ jogérvényesítés akadályainak taglalása a jog szociológiai vizsgálatának hagyományos
hasznosítására valóban vannak példák, a szociológia egyes területei hagyományosan ösz- \ d e klődési területe. 97 Ezen a sajátos területen további problémák figyelhtők meg, a jog-
szefüggenek az állami szabályozási, igazgatási igények empirikus megalapozásával, sé rtések látenciája magas. 98 A megkülönböztetés-mentességi joggal kapcsolatos alacsony
a fennálló e~yenl~tlensé~_i viszonyokat megkérdőjlz eszmék visszaszivárgásával kap- jogtudatosság (amely ajogismeretet és a jogosultság tudatát is magában foglalja) szintén
csolatos elkepzelesek saptos problémákat vetnek fel. Ezekre a problémákra reflektálnak problémát jelent: ezekben az ügyekben a sérelem felismerése (naming), a felős megta-
az olyan elméleti megközelítések, amelyek a szociológiai eredmények gyakorlatba ülte- lúlása, megnevezése (blaming) is jelntős kognitív akadályokba ütközik, és ehhez járul-
tésében a szociológusok civil társadalombeli aktivitására építenek, mint például Michael nak az intézményrendszer fogyatékosságai, amelyek akadályozzák a felismert sérelmek
Burawoy közszociológiai programja. 94 De ezzel kapcsolatban is felvtődnk kételyek: hatékony orvoslását (claiming), 99 A fentebb részletesen taglalt szociálpszichológiai ered-
A társadalmi szerplők való kapcsolat újramelegítése minden bizonnyal jót tesz a tu- 1nények (például az igazságos világba vetett hit hipot éz i sé ből adódó következtetések) va-
domány valóságérzékének, de autonómiáját, kritikai látásmódját, sőt józan ítélőkpesg lamelyest magyarázzák azt, hogy az áldozatok sérelmüket egyedi esetként élik meg, el-
éppen úgy elveszítheti e kapcsolatban, mint az állam szolgálatában.95 szigeteltek, hajlamosak magukat hibáztatni, leértékelni . A sztereotípiák általános
c.; lterjedtsége, az, hogy a diszkrimináció kezelésére hivatott intézményrendszer alkalma-
;issza~érve a k'.induló k~rdéshez, ezen elméletek megállapításai adnak mélységet a jog zottai maguk sem mentesek ezktől a vélekdstő , bizalmatlanná teszi az áldozatokat,
altal elismert v~,dett tulaJd_onságoknak, a „sérülékeny helyzet" kategóriáját sokkal pon- akik joggal tartanak a másodlagos viktimizációtól is. Az egyéni jogérvényesítés elszige-
t~s-~bban ~a~adJ~k meg, mmt a kvantitatív módszerekkel megérhtő különbségek. Fel- teli az áldozatot, elfedi az előítésg és az eből fakadó diszkrimináció mindent át-
ta,rJa~ ~ kulonbsegek gyökereit, újratemlődés , dinamikáját. Viszont a jog és identitás ható jellegét, a jogérvényesítés anyagi és pszichés költségeit egyaránt az áldozatra, és ki-
kerdeset sokkal bonyolultabbá teszik, hiszen leleplezik azt is, hogy a jog maga is eszköze zárólag rá terheli , miközben az elérhtő haszon, a megsértett méltóság erkölcsi és anyagi
~ fennálló rend megrősíténk. Ajog által elismert védett tulajdonságok merev határokat reparációja esetleges, csekély, utólagos, és az eljárás egészéhez hasonlóan elszigetelt.
Jelentenek az érintettek számára, az egyéni jogérvényesítés, amely a formális viszonyok- A sz űkeb környezet támogatása éppúgy hiányzik, mint a társadalmi támogatottság.
ban való egynlő bánásmód kikényszerítését szolgálja, irreális terhet ró a diszkrimináció
á,ldozatair~ e_gy olyan tá~sadalomban, amely a fenti kategóriák mentén való különbség-
tetelt ~erme~zetesnek tartJa. Az emancipatórikus mozgalmak által feltárt helyzetkép szisz-
te~atikus, mtéz~ényesített jogsértéseket mutat be, amelyek járvnyszeű elterjedtek 97
GALANTER: Why „ Haves " Come Out Ahead : Speculations on the Limits of Lega/ Change.
98
A kutatási eredmények alapján az észlelt diszkrimináció és a válaszadók által elszenvedett diszkrimináció
a tarsadalomban, es amelyek gyakran utólag orvosolhatatlan sérelmeket okoznak. Mindez
mértéke is magas (lásd az Eurobarometer kutatások eredményeit, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság
éles ellentétben áll az antidiszkriminációs jog megközelítésével, amely szerint a jogsér- kutatásait, különösen : Az egynl ő bánásm óddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése 2010-
tés egyedi, kivételes, és orvosolható.96 2013 között - fókuszban a n ők, a romák, a fogyatékos és az LMBT-emberek, TÁMOP- 5 .5.5 . projekt
társadalomtudományi kutatásai 7. tanulmány 2013, 31-42 . o.) . Ehhez képest elnyésző kevés olyan ügyről
tudunk, amikor a Hatóság, bíróságok, vagy más, erre jogosult szervek diszkriminációt állapítottak meg
a hatáskörükbe tartozó ügyben, például az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012-ben 31 esetben állapította meg
azt, hogy az eljárás alá vont megsértette az egy nlő bánásmód követelményét. Lásd Az Egyenlő Bánásmód
Hatóság 2012. évi tevékenysége a számok tükrében, http://www.egyenlobanasmod .hu/data/EBH_2012_
93
tevekenyseg szarnak tukreben .pdf (Letö ltés ideje: 20 13. 12. 01.) . A gyűlöet-bncskmé
„Sociologica/ knowledge spirals in and out of the universe of social /ife, reconstructing both itse/f and that
universe as an integra/ part of that process. " G1DDENs: Beyond Le~ and Right. 15- 16. o.
kapcsolatos -rendőségi és ügyészségi statisztik ák hasonló számai alapján joggal juthatunk arra
94
a következtetésre, hogy szépítés Magyarországon a diszkriminációs ügyek magas látenciájáról beszélni: ezek
95
BURAWOY, Michae/: Közérdekű szociológiát! Replika , 2006/54-55 ., 35-66. o,
a sérelmek gyakorlatilag láthatatlanok maradnak . N m gy zerüen arról van szó, hogy az intézményrendszer
FLECK Zoltán : Kritikai mérnökösködés. Replika, 2006/54-55 ., 113- 116.,. 114. o.
96 G. L nem eléggé hatékony, hanem arról , hogy nagyságr ndb li eltérés van a sérelmek és az orvoslásukra
OMEZ, aura: A Tale of Two Genres: On the Rea/ and Idea/ Links Between Law and Society and Critica/ Race
irányuló eredményes eljárások száma között.
Theory. ln SARAT, Austin (ed.): The Blackwe/1 Companion to Law and Society, Oxford, UK, 2004, 453-4 0 , _
99
7 0 Lásd FELSTINER- ABEL- SARAT: The Emergence and Tran sform tlon of Disputes: Naming, Blaming, C/aiming ...
 1
/ha %fi , lt /r dt.!)<Ht 1 1, 1

Az „elnyomottak" számos stratégiát választhatnak a helyzet elviselésére, ennek , ,yénekre bontják a sérelmet szenvdők közösségét, dezintegratív hatásúak, nehezítik,
példáit a szociálpszichológiai ismeretek körében is láthattuk. A jogi eszközök igénybe- ikadályozzák a változást, mert látszólagos „szelepeket" biztosítanak.
vétele terén számos alternatíva kínálkozik az önelnyomástól (lásd rendszerigazolás) Ennek ellenére az egyéni jogosultságok biztosításának előnyi is vannak. Ali port gon-
a passzív ellenállás különbző formáin keresztül a politikai mozgalmak szervezéséig. 100 lolatai kapcsán volt szó arról, hogy a jogosultságok, noha nyilvánvalóan.~~~ elgndő e~
A sztereotípiák rendszerét megbolygatni roppant nehéz feladat, és az antidiszkriminációs ci nmagukban - egyszrűn fogalmazva - ártani mégsem ártan~k: me~~ro~1~~k az egye~l_o
jog különösen gyenge eszköznek látszik, ahogyan azt a szociológiai szempontú vizsgá- l únásmódért küzdő érvelését, megnyitják a jogérvényesítés útJát, leg1t1malJak az erre ira-
latok rendre kimutatják, 101 mondván, hogy ezek a jogosultságok csupán mítoszok, üres nyuló törekvéseket, és még ha nehezen is igénybevhtő, mégis létező csatornákat nyit-
104
ígéretek. A critical legal studies irányzat megállapításain 102 túl az egyes elnyomott cso- nak a sérelmet szenvedettek számára a jogi orvoslásra. A jogi elismerés hatására
portok társadalmi helyzetével foglalkozó irányzatok (például critical race theory, femi- hosszabb távon átalakulhatnak az igazságosságról alkotott képzetek, az emancipáció és
nizmus, queer-elmélet, fogyatékosságtudomány) rendre rámutatnak arra, hogy a jog jogkiterjesztés általános kultúrája javul, és ezek a jogosultságok növelhetik az érintet-
maga hozza létre azokat a kategóriákat, amelyek mentén a hátrányos megkülönböztetés teknek az intézményrendszerbe vetett bizalmát.
történik, amelynek megszüntetését tűzi ki célul. 103 A jogosultságok kiterjesztéséért, a jogi
emancipációért való küzdelem összefonódik a politikai, mozgalmi fellépéssel, és ezek-
nek a mozgalmaknak a története a fragmentálódás sajátos jegyeit mutatja: a homogénnek Felhasznált irodalom
tűnő kategóriák dinamikusan bomlanak fel egymással is ellentétben álló csoportokra: a fe-
kete polgárjogi mozgalom a benne részt veő nők, a feminizmus a szegény nők, a mele-
gek jogaiért küzdő csoportok a leszbikusok, a fogyatékos személyek elismeréséért küz- ADORNO, Theodor w. - FRENKEL-BRUNSWIK, Else - LEVINSON, Daniel - SANFORD,
dők a pszichoszociális fogyatékkal élők kritikájával kénytelen szembenézni, és így Nevitt: The Authoritarian Personality. ln HoRKHEIMER, Max- FLOWERMAN, Samuel H.
tovább. A csoportok felbomlása természetes, hiszen a különbző egyének csak addig tűn­ (eds.): Studies in Prejudice. 1. kötet. New York, 1950. ,,, ,
nek ilyen homogén masszának, amíg külső csoportként szemléljük őket, így ezek az eman- AoORNO, Theodor W.: Típusok és tünetegyüttesek. ln CSEPELI György (szerk.): Elozteletek
cipáció örvendetes fejleményeinek tekinhő, ám úgy tűnik, a jogi intézményrendszer és csoportközi viszonyok. Válogatott tanulmányok. Budapest, 1980. 237-294. o.
nem tud ezzel sokat kezdeni. ALLPORT, Gordon W.: Az előíté. Budapest, 1977.
További kritika az, hogy a jogosultságok a gyakorlati megoldások helyett - amelyek ARONSON, Elliot: A társas lény. Budapest, 2011.
célja a diszkriminációt szülő egynlőtsé mérséklése - látszatmegoldást jelentenek, Az egynlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzés_e 2010- 2013
megnyitják az utat a_moralizáló válaszok előt, amelyek a sérelmet szenvedettekre hárít- között - fókuszban a nők , a romák, a fogyatékos és az LMBT-emberek. TAMOP- 5.5.5 •
ják a felőségt az orvoslás elmaradásáért: hiszen jogosultság van, bíróság is van, amely projekt társadalomtudományi kutatásai 7. tanulmány. http://~:egyenlobanasmod.hu/
előt perelni lehet, mi másra lenne még szükség? Az ilyenfajta megközelítések végső soron tamop/data/EBH_7_kiadvany _Fina\_20130619.pdf (Letöltés 1~eJe 2013. 11. 30.).
BARNES, C. - MERCER, G.: Exploring disability. 2nd ed. Cambndge, 2010.
BouRDIEU, Pierre: Férfiuralom. Budapest, 2000 .
BuRAWOY, Michael: Közérdekű szociológiát! Replika, 2006/54-55. 35- 66. o.
100
Lásd MOORE, Barrington jr.: lnjustice: the Social Bases of Obedience and Revolt. New York, 1978.
101
BUTLER, Judith: A problémás nem. Budapest, 2007.
Például RosENBERG, Gerald N. : The Hollow Hope: Can Courts Bring About Social Change? 2nd ed., Chicago,
2008.
102
Lásd például GALANTER: Why „Haves" Come Out Ahead: Speculations on the Limits of Legal Change.
103
Bár ennek az állításnak az igazságát valószínűeg nem nehéz belátni, szemléletesen példázza ezt
10• Az antidiszkriminációs jog egyes intézményei, mint például a közérdeű igény,érvén_y~sítés na"g~ba_n
felértékelik ezen eszközök jelntőség azáltal, hogy megnyitják a jogérvenyes1tes_ l~hetoseget
a fogyatékosság esete: a fogyatékosság a személy olyan tulajdonsága, amely - úgy tűnik - a lehtő
· ' t'k ok" (GALANTER' Why Haves" Come Out Ahead: Speculations on the L1mits of Legal
legszorosabban kapcsolódik a testéhez, biológiai létéhez, mentális állapotához. A gyakorlatban azonban a „ rend szeres Ja e os . " , . .
Change), esetünkben jogvédő szervezetek számára. Ilyen módon lehtőség nyílik olya-~ strateg1~1 ~er~k
minősít bizottságok hatósági döntései eredményeként jelenik meg, amely döntés nyomán az adott
· d't ' a' amelyek nagymértékben tehermentesítik az áldozatokat, osszefogiak egy kozosseg ·
személy különbző ellátásokra, előnyb részesítésre, sajátos bánásmódra válik jogosulttá - és mindezért megtn I as ra, , , 'ld
érdekeit, így szimbolikus és gyakorlati hatásában is jelntős eredmények elérésére ~epesek. Jo pe a erre
cserébe letörölhetetlenül fogyatékosnak címkézik a jövőben. A kissé bogaras szomszéd és az „őrült" között
Magyarországon az iskolai szegregáció felszámolására irányuló ügyek sora. ·Lasd http://cfcf.hu/hu/
pontosan egy szakértői döntés van, egy jog által szabályozott eljárás, amelynek célja az osztályozás,
besorolás és kezelés. programjaink/uegyeink.html (Letöltés ideje: 2013. 12. 01.).
 JO

CARVER, Charles S. - SCHEIER, Michael F. S . . . . . .

CHARLTON, James l.: Nothina About U: u z· h .. zem~ly1se~psz1chologta. Budapes t, 2006.
o
Berkeley - Los Angeles, 2000.
s mt out Us Dzsabtlzty o
.
.
ppresswn and Empoverment.
I-I ONNETH, Axel: Kampf um Anerkennung, Zur moralischen Grammatik sozialer Kor!/!ikt '·
Frankfurt am Main, 1992.
CoRKE R, Maman
· · - SHAKESPEARE Tom· D " br . HUNYADY György - HAMILTON, David - LAN ANH, Nguyen Luu (szerk.): A csoportok
Theory. London, 2002 . , . tsa z zty/Postmodernzty: Embodying Disability percepciója. Budapest, 1999.
CSEPELI Györg · El .. · · 1 , JAGOSE, Annamarie: Bevezetés a Queer-elméletbe. Budapest, 2003 .
... . y. o1te etek es csoportközi viszon ok I
Az el0ttelet. Budapest, 1977 _707_ 74 1. o. Y · n ALLPORT, Gordon W.: JOHNSTONE, David: An Introduction to Disability Studies. Abingdon, Oxford, 200 1.
DEMERATH, Loren: Epistemological Culture Theor . A . . . JosT, John T. - BAJA NI, Mahzarin R. : A sztereotipizálás szerepe a rendszer igazolásában,
Mamtenance ofCulture Sociol . l "'h y. M1cro Theory of the Ongm and a hamis tudat képződse. ln HUN YADY György - HAMILTON, David - LAN ANH,
DURKHEIM . . . .. : . ogtca 1 ' eory, 200212. 208- 226. 0 .
' Em!le. Az ongyzlkossag Budapest 2003 Nguyen Luu (szerk.): A csoportok percepciója. Budapest, 1999. 489- 518. o.
DWORKI N, Ronald· Sovereign Vi t C . ' .
ERös Ferenc: lrány~atok és tend::c~:k am_~_n_dge, Massachusetts, 2002.
JOST, John T.: Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. Budapest,
2003 .
ERös Ferenc: Kritikai elmélet e's s ~~lelo1~ehlete~ ~tatásában. Educatio, 2007/1. 3- 9. o. MNTER, Arlene S.: The Law: What's Disability Studies Got With lt or An lntroduction to
. zocia psz,c olog,a ( A . .,
kntikájának vázlata) r C .. " z autontananus személyiség" Disability Legal Studies. Columbia Human Rights Law Review, 2011/42. 403--479. o.
. . n SEPELI Gyorgy (szerk.)· El ... ·z k . .. . .
Valogatott tanulmányok. Budapest, 1980. 317- . otte ete es csoportkoz1 vzszonyok. Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Budapest, 2003 .
FELSTI NE R, William L.F. - ABEL, Richard L. - s:43 . 0. . . LERNER, Melvin J.: The Beliefin a Just World. A Fundamental Delusion. New York, 1980.
Transformation of Disputes· Na . BI . RAT, Austm. The Emergence and LINTON, Sírni: Claiming Disability. Kno wlegde and Jdentity. New York, 1998.
· mmg ammg Cla· · L
1980- 1981/3-4. 631 - 654 _0 _ ' ' immg ... aw&SocietyReview, L!PPMANN , Walter: Public Opinion. New Bruswick - London, 1998.
FISKE, Susan T. - CUDDY, Amy J.C. - GLICK Peter - . LOU RY, Glenn C.: A faji e gy e nlőt e n sé g e k anatómiája. Budapest, 2006.
Stereotype Content: Competence and Warmth Xu, J~n . A Model of (Often Mixed) MOORE, Barrington jr.: lnjustice: the Social Bases ofObedience and Revolt. New York, 1978.
Status and Competition. Journal of p r ~espect1vely_ Follow From Perceived NÉMEDI Dénes: Az igazságosság kritikája. ln Kiss László (szerk.): A cse l e kvő értelmiségi.
878- 902. o. e sonalzty and Soctal Psychology, 2002/6. Tanulmányok Huszár Tibor 80. születésnapjára. Budapest, 2010. 229- 241. o.
~LECK Zoltán: Kritikai mémökösködés. Replika, 2006/54- 55 113- 116 NOZICK, Robert: Anarchy, State and Utopia. New York, 1974.
ALANTE R, Marc- Why Haves" C · · o. ÜLI VER, Michael: Th e Politics ofDisablement. A Sociological Approach. London, 1997.
·· · " ome out Ahead · S 1 ·
Change. Law&Soáety Review, 1974/ 1. 95- 16~ opecu at1ons on the Limits of Legal RAWLS, John: The Theory ofJustice. Cambridge, Massachusetts, 1971. Magyarnyelven:
GIDDENS, Anthony: Beyond Lefi and R . h . . Az igazságosság elmélete. Budapest, 1997.
1994. zg t. I'he Future of Radical Politics. Cambridge,
RICHES, William T. Martin: The Civil Rights Movement. Struggle and Resistance. London,
1997.
~~°;~Ns{~::~o:~a~~f ;nseqGuences ofModernity. Cambridge, 1990.
' . wo enres: On the Rea] d ld 11· ROKEACH, Milton - RESTLE, Frank: Nyílt és zárt gondolkodási rendszerek közötti alap-
Society and Critical Race Theor I S ~n ea mks Between Law and vető különbségtevés. ln CSEPELI György (szerk.): Előít é l e t e k és csoportközi viszonyok.
y. n ARAT, Austm (ed )· Th Bl kw I
to Law and Society. Oxford, UK, 2004 _ -4 · · e ac e I Companion Válogatott tanulmányok. Budapest, 1980. 295- 316. o.
HABERM ]" 453 70. o.
AS, urgen: Faktizitat und Geltun B "t .. . ROKEACH, Milton (ed.) : Th e Open and the Closed Mind. New York, 1960.
des demokratischen Rechtstaats F nkg,fu ez rage z~1r Dzskurstheorie des Rechts und RosENBERG, Gerald N.: Th e Hollow Hope: Can Courts Bring About Social Change?
HAc · ra rt am Mam 1992
KING, Ian: The Social Construction oí Wh ? C '. . 2nd ed., Chicago, 2008.
HALL John A • A 'J at. ambndge- London 1999
' ·· guarded welcome Th B · · h ' · SA PHI RO, Joseph P.: No Pity: People With Disabilities forging a New Civil Rights
HONNETH, Axel: Integritás és me . t 'e lrztzs Journal o/Sociology, 2005/3. Movement. New York, 1993 .
gve es. n HONNETH Ax 1· El· , ,
Tanulm ányok a krit1·ka1· ta' d I l . ' e . zsmeres es megvetés. SÁRI János - SüMODY Bemadette: Alapjogok. Budapest, 2008.
rsa a ome mel t k .. 'b "l •
http://tek.bke. hu/files/szove ek/ho . . e . ore o . Pecs, 1997. 97- 108. o. S1-1ERIF, Mu zafer - SHERIF, Carolyn W.: Csoporton belüli és csoportközi viszonyok:
20 J 3. 06. 20.) g nneth-mtegntas_ es- megvetes.pdf (Letö ltés ideje:
kí ·érl cti ku tatás . ln CSEPELI György (szerk.) : Előíté e tek és csoportközi viszonyok.
V/, /rwo tntt tnn11/mánvok. Budapest, 1980. 347- 391 . o.
 SIDANIUS, Jim - PRATTo, Felícia: A társadal . . .
SIDANrus Jim _ p . . mi dominancia. Budapest 2005 V. Jogismeret, jogtudat, jogkövetés
, RATTO, Felic1a: Az eln om, lk .. , .
dominancia dinamikáJ·a ln H y ~s e erulhetetlensége és a szociális
. UNYADY Gyorgy (sze k) 1,.,,.. '
pszichológia. Budapest, 1998 _ r · : orteneti és politikai
SIEBERS, TobinA.: Disability Theo (íC .. . Kormány Attila
2008. ry orporeabtzes: D1scourses o/Disability). Michigan,
SMITH, Eliot R. - MACKIE Dian M . S. . , . ,
SNYDER, Sharon - BRUEG~EMA~ B„ zodcialpszzchologia. Budapest, 2004. „Az emberek mohósága és részrehajlása csakhamar
• , ren a J. - GARLAND Ttto R
D1sability Studies: Enabling th R .. - MSON, osemarie (eds.): felborítaná a világ rendjét, ha valamiféle általános és
SNYDER Sharon L M e umamtzes. New York, 2002.
' · - ITCHELL David T · C f hajlíthatatlan elvek nem tartanák kordában őket."
2006. ' .. u turai Locations ofDisability. New York DavidHume
'
Szükség van-e antidiszkriminációs törvényre? Fund
TAJFEL, Henri: Az előíté "k ·. , , . ~mentum, 1998/3. 55-69. o.
gyo ere 1. nehany megismer, I k ,
CSEPELT György (szerk )· El "'t 'l k , esse apcsolatos tenyző. ln 1. A jogismeret és jogtudat
, · · Ol e ete es csoportközi · k ,
manyok. Budapest, 1980. 40-69. o. viszonya . Valogatott tanul-
TAJFEL, Henri : Csoportközi viselkedés, társadalmi .. ,, , ,
ln CSEPELT György (szerk ) . El ,,, '/ k , osszehasonhtás es tarsadalmi változás. Ajog mint társadalmi jelenség elválaszthatatlan társadalmi érvényesülésének folyamatá-
. . olle ete es csoportk.. . .
tanulmányok. Budapest, 1980. 25- 39. o. oz1 viszonyok. Válogatott tól, ajogszociológiát többek között ez a felismerés indította el a tudományággá válás felé
TURNER, Brian S. (ed. ): The Cambrid e Dic . . v eztő úton a 20. század elején. A jog érvényesülésének biztosítása, tehát a tényleges jog-
UNGER, Robert Mangabeira · ,.,,'he gC ·t . tzlonLary ofSocwlogy. Cambridge, UK, 2006. követés megvalósulása alpvető közösségi érdek az emberi csoportokban. Az egyes jogi
. 1, n zca egal St d ' u
Massachusetts, 1983. u ies lVlOVement. Cambridge, normák érvényesülésnek biztosítása egyflő az állam feladata, másfelő a társadalom ér-
WAGNER, Peter: A History and Theory of the S . l . deke is. A jog társadalmi valósággá válásának folyamata sokat vizsgált terület a jogszo-
into air. London, 2001. ocia Sczences: Not all that is solid melts ciológiában, azonban minden helyzetre kiterjdő általános törvényszerüségek ebben
a tárgykörben nem léteznek. Ennek az az oka, hogy a jogérvényesülés számtalan faktor-
tól függ. Ilyen például, hogy földrajzilag hol vizsgálódunk. Milyen időszakot vizsgálunk?
Az emberek mely csoportját tanulmányozzuk? Teljesen másképpen érvényesültek bizo-
nyos jogi normák a múltban, másképpen érvényesülnek Európában és Ázsiában, a jog-
követés motivációi eltérhetnek a diplomások és az elemi iskolát el nem végzők körében.
Jog alatt ehelyütt az állam által kibocsátott érvényes és hatályos jogszabályokat
értjük. Tennészetesen a jogon kívül más magatartásirányító normák is léteznek (pél-
dául a szokás), ezek a nem állam által legitimált szabályok azonban nagymértékben vissza-
hatnak a jog érvényesülésére is. Egy közösség akkor működi jól, ha a közösséget irá-
nyító nonnákat nagy általánosságban betartják, ez akkor optimális, ha ezt a közösség tagjai
megyőzdésbl teszik, és nem valamilyen külső kényszer hatására. Az emberi maga-
tartásokat a közösség nonnák közé szorítja a társadalmi kontrollmechanizmusokon ke-
resztül. Társadalmi kontrollja minden közösségnek lehet, például egy vallási közösségnek
(viselkedési és zertartási előírások) , egy sportklubnak (klubszabályzat) vagy egy egye-
temnek is (tanulmányi és vi zsgaszabályzat). Társadalmi kontrollja az államnak is van,
ez pedi g a jogi norm k viIá a, a modem állam társadalmi kontrollja a jog, ez az állami
akaratérvényes ítés I rfi"bb 'Satorn ája.
 Miután az állam kihirdette a jogszabályt, annak követése köt e l ező mindenki számára
Vajon milyen tényezőkl függ az, hogy egy adott magatartás jogkövető vagy jogs é rtő
lesz? Ezen kérdés megválaszolására a jogismeret és a jogtudat adja meg a választ.
2. A jogismeret problémája a mindennapi életben
1. ESET
Egy társ_~s~ázban _la_kó család úgy dönt, hogy a tulajdonukban lévő értékesebb kerékpárt
nem a kozos hely1segben helyezik el (mert félnek, hogy ellopják), hanem a lakásuk be-
járati ajtaja előt láncolják ki. Későb a lakásban tűz üt ki, és a családra tűzvédelmi
sá~ot szabnak ki, mert nem tartották be azt a szabályt, mert szerint a közledőn
alabb _I, 1 m szabad helyet kell biztosítani, és a kerékpár mellett ekkora hely nem volt. Ez
egy mindennapos történet, az emberek igyekeznek a saját tulajdonukat védeni _ akár a fo-
lyosók r~ccsal törénő lezárásával is -, a probléma azonban ennél jóval tágabb. Egyrészt
mondhaBa-e a lakásban lakó, hogy honnan kellene neki tudnia azt, hogy pontosan Jl ocm-t
~ell_ sz~ba?on hagynia a folyosón? Védheti-e magát azzal, hogy mivel a közbiztonság nem
JO, es ugy1s ellopták volna a kerékpárját előb-utó a közös helyiségbő, a fokozottabb
véde~em ~i~tt inká~b ő szeretett volna rá közvetlenebbül vigyázni? Az eset kapcsán a jogi
s~a~alyozas1 problema pedig abban áll, hogy melyik érdeknek adjunk elsőbégt:
ganer~eknek ~agy a közérdeknek? Magánérdek az, hogy megvédjem a tulajdonom (ha
:rre a J~g~zabaly felhatalmaz, vagy azt tűri) , vagy a köz érdeke érvényesüljön a magán-
er~ek karara, aza~ nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy egy egész ház talán ne égjen le csak
azert, mert valaki nem tartotta be a tűzrendési előírásokat ? mind oda vezetnek minket vissza, hogy milyen mélysgű
2. ESET
Éjszaka egy ember arra ébred a saját otthonában, hogy valaki szedi össze az ékszereket
a lakásb~l. Azért, hogy kényelmesebb támadási felületet biztosítson magának, és ne a lakás-
b~n kellJe~ ~~lako~ni, ú~y gondolja, hogy ha kilép a házból, majd akkor megpróbálja
visszavenni tole az ertéke1t. A betörö kilép a házból, a kerten keresztül próbál elmenekülni
e~1berün_k -~~on?an olyan erővl vágja fejbe hátulról az ilető egy tárggyal, hogy az ké~
sobb ~ se'.ulese1be belehal. Szinte mindennapi az eset, mégis az emberek többsége nin-
~e t1sztaban a~zal, hogy ilyen helyzetekben mit tehet és mit nem. A józan erkölcsi meg-
iteles azt s~gallJa ne~ünk, hogy jogunk van szinte bármilyen eszközzel fellépni a saját
magunkat, 1lletve tulaJdonunkat ért támadás esetén, a jogi megítélés azonban ennél jóval
b_onyolult~~b, és ~~rlátok közé szorítja az ilyen magatartásokat, s szembe megy az álta-
lanos morahs elvarasokkal. (Esetünkben a jogos védelmi helyzetet követő ún. időbel túl-
l~pés_ történt, am~kor e ~elyzet már n~m áll fenn, ráadásul a védekezésnek - bizonyos kö-
rulmenyeket k1veve - tilos az emben élet ellen irányulnia.)
. ESET
1:'Y autós éjszaka Esztergomból Dorogra tart, ezt az utat mindennap megteszi. Az út túl -
nyomó része lakott területen kívül halad. Egyedül van, nem szól a rádiója, nem álm s.
Jórészt 70 km/óra sebességgel halad, mint máskor is. Ezúttal azonban hirtelen elötte va n
.,va lami" az éjszakai sötétben; gyors fékezés , és koppanás az autón. A veztő hátrasza-
lad, és rémülten látja, hogy egy ember fekszik az úton. Mondhatja-e azt a veztő, hogy
ií betartotta a lakott területen kívüli maximálisan megengedett 90km/h sebességet? Mond-
hatja, de ez az eset összes körülményét mérlegelve nem menti fel , mert úgy kell a köz-
C,ton haladni a KRESZ szerint, hogy az akadályt észlelni lehessen időben, és ki lehessen
térni, a bírósági ítélet indoklásban azt olvassa, hogy 45 km/óra sebességgel elkrühtő
bír- lett volna a gázolás. E bekzdésől azt is megtudja: minden olyan akadály előt meg kell
Ieg- tudni állni , amire az adott körülmények között számítani lehet. A sofőr elgondolkodik
e ponton: ugyan miért kellett volna számítania egy, az úttest széltő 1,9 méterre, vele egy
irányban baktató sötét ruhás gyalogosra?
A fentebb jelzett, a valóságban is megtörtént szituációk szinte bárkivel megtörténhetnek,
és a sort sokáig lehetne folytatni . Vajon mennyi jogszabályt kell ismernie egy átlagem-
bernek? Milyen mélységben kell ismernie ezeket a szabályokat? Mivel védekezhet a ha-
tóság/bíróság előt akkor, ha nem ismerte ezeket a szabályokat? Honnan tudhatja meg az
a ma- átlagember, hogy melyek azok a jogi normák, amelyek rá kötelző? Honnan ismerheti
meg őket? El tudja-e különíteni az átlagember egymástól a kötelző jogi normát egy vélt
jogi normától? Hogyan tud az állam olyan jogszabályokat alkotni, amelyek értheők, be-
tarthatóak, egyértlműk ? Kérdések sora fogalmazódik meg az esetek kapcsán, amelyek
jogismerettel kell rendelkeznie
az átlagembernek.
a) Jogismeret a múltban és a jelenben
A fent említett kérdések sokáig fel sem merültek. Az emberi közösségeket az általunk
modernnek tekintett világban egészen a 19. századig nem a jogszabályok irányítot-
ták, hanem a szokásjog, az erkölcs és az az etikai rend, amit a közösség kialakított
magának. A mindennapok egybefolytak, nem létezett külön munkaidő és szabdiő ,
a gyerekek nem jártak iskolába, azt tudták, amit otthon a szüleiktő megtanultak, és ez így
hagyományozódott tovább nemzdékről nemzedékre. A mindennapi életben nem is volt
szükségük arra a fajta jogismeretre, amire mi gondolunk, hiszen magának a társadalom-
nak a működ ése is jóva I e ryszerübb volt. Az állam által alkotott szabályokkal az egyszerü
ember csak elvétve találk oz Lt, a leggyakrabban akkor, amikor adóznia kellett termény
va gy pénz form ájában. A tf1rsa dalmi együttélés szabályait a helyi közösségek által
 .. , , k k ' snek kell lennie arra, h
szokáerűn követett normák jelentették, amelyek megsértői gya kran maga a közös- g·'t tól érteő dő , a társadalom nagy tobbsegene epe
ség szankcionálta, mint ahogy ez a tradicionális típusú társadalmakban ma is müködik. '•s megértse az adott szabályt. , d gától érteőd e n I Dit
Léteztek olyan szabályok, amelyek nem szokással vagy az erkölccsel voltak kapcsolat- , . ársadalmak kialakulásával ez a feltete 1ren szer ma . . ;.
A polgan t . , ,, kezdőöt egy olyan folyamat, ami rad 1kcl•
ban, hanem közvetlen jogi relevanciájuk volt, mai terminológiával ezeket polgári és bün- ki. A 19. század második feletol azonban ~leg l ' . , . ' tJ·elen tárgyunk perspektí vájábó l i ,
teőjogi szabályoknak hívnánk. Az utóbbiak esetében viszonylag egyszrűn működt , . ' Jl egyén- Jogszaba y re ac10Ja
1isa n atalakJtotta az a am- . b . k t lkotni korábban nem 1 -
.. ,, · 'kb kezdett el Jogsza a1yo a a '
a jogismeret és a jogtudat, hiszen általában minden olyan magatartást büntetett az állam, z állam egyre novekvo merte en d. . 1 t " ki·bo"vu·· 1tek a kötelző jogi nor-
ami egyébként erkölcsileg is kifogásolható volt (vérfetőzs, rablás, hazaárulás stb.), az
··· , , l't "kpe igJe en osen ,
tczö jogágak Jottek letre, a mar e ezo . . tart Amíg egy év-
, , d tt Ez a folyamat a mai napig ·
persze más kérdés, hogy a társadalmi egynlőtsé (rendi társadalom) okán nem min- mák mennyisége meghatvanyo~o o, ,' , szerének kialakítása, közlekedés i
denkit ugyanúgy ért utol az igazságszolgáltatás pallosa. Az állam a hatalmát legjobban századdal ezlőt a társadalomb1ztosit_as ~eltetbe'llrenkd rmába öntése jelentett kihívást
a munkaJog1 sza a yo no
a nagy port felvert bünteőgyk nyilvános kezelésében tudta manifesztálni, ez elsőor­ szabályok meghozata1a vagy , , h l ' giának a szabályozása
. . t t világanak vagy a gentec no o
ban arra szolgált, hogy másokat is elrettentsenek a hasonló cselkdtő; ezt az elvet a jogalkotónak, addig ma az m eme . . , k . te minden élethelyzetben, ha mö-
a büntetési rendszer is támogatta (például nyilvános kivégzések, pellengér használata stb.). állítja nehéz feladat elé a jogalkotót. AJ~gl1_n_o~a sbz'iln oza'stól mentes szférát. A modem
. · k ehezen tala m Jogi sza a Y ,
A polgári jogi típusú szabályok esetében azonban más volt a helyzet. Az állam és az egy- göttesen 1s, de Je 1en vanna , n , s az a'llam polgárai is olyan mer-
szerű ember érdeke is az volt, hogy minél kevesebb vita legyen a gazdasági és kereske- , · ' lk„l "k„désképte1en 1enne, e
á11am a jog szabalyai ne u mu o , h nélkülük a mindennapos társadalmi fo-
delmi természű ügyekben. Az ilyen típusú szabályokat valahogy el kellett juttatni a leg- tékben támaszkodnak ezekre a szabalyokra, ogy
utolsó faluba is, hiába volt leírva az adott norma valamilyen kódexben, az emberek lyamatok sem működnée.
túlnyomó többsége analfabéta volt, tehát elolvasni sem tudta volna. Ezért ezeket a nor-
mákat igyekeztek egyszrű, gyakran rímes formában megfogalmazni, hogy könnyen
megjyzhtő legyen. A jogismeret bővítésnek
1
egy direkt eszköze volt az, amikor vá- b) A jogismeret vélelme
sámaponként, amikor a legtöbben voltak jelen egy-egy város főterén, ,,kidobolták" és fel-
.. , s embernek ismernie? Erre a kérdésre a válasz az,
olvasták a rendelkezéseket, ez aztán szájról szájra terjedt tovább. Vajon mennyi Jogszabalyt kell a_z egye ·1 • b .ogszabályok mennyisége olyan mé-
Történeti kontextusban a fent említett okok miatt a jogismeret vizsgálatának túl 1 .1 · d gyiket A mai modem v1 ag an a J k
hogy e v1 eg mm e , . . , . .k valamennyi szabályt, ha ez így van, a -
nagy jelntőség nincsen. Valódi jogismertől csak akkor beszélhetünk, ha annak reteket öltött, hogy meg a Joga~zok ,sem ismebn . kt " 1 hogy minden szabályt helyesen is-
külső objektív feltételei rendelkezésre állnak, azaz a szabályok előr rögzítettek, az , h t· k 1 nem Jogvegzett em e1e o ,
kor hogyan var a JU e a . ·· kség ennek az elvnek
. . ? • ismeret vélelmére a jogbiztonság miatt van szu ' . , . .
azokhoz való hozzáférés korlátlan, és a társadalom többsége nem analfabéta. Ezek merJenek . A JOg , , lk„ 1 · ·· nd z r mu ." ko
.. des
, ·ke' ptelen
. lenne ' ugyams barki hi-
a feltételek teljes tis~taságukban csak a 19. század utolsó harmadára álltak össze. A fo- a következetes betartasa ne. u a JO gt . ~ bál . lapján marasztalni és/vagy elítélni
lyamat az amerikai alkotmánnyal kezdőöt, és a francia forradalommal folytatódott, vatkozhatna arra, hogy_~e'.11,1smerte_az~a ~ailvf~•v ::'a~ ne:etséges helyzeteket eredmé-
amelynek eredményeképpen számos ország alaptörvényében kimondatott a nullum crime szeretné az ügyben e\Jaro all am 1 sze1v. y t dt hogy adót kell fizetnie, nem tudta,
sine lege elve, ami aztán más, nem csak bünteő típusú normákra is kiterjedt, s amelynek 1 k . 1 védekezne hogy nem u a, · ,
nyezne, h a va a I azza ' l . ·' - es felhasználása bűncselkméy , es
lényege az, hogy az államnak előr kell tételeznie a jogszabályokat, és csak az azokban . tatón készített iam I tt zezr .
hogy az ott h om nyom , , , . d , lyt kell kérnie stb . A köznyelv a jog-
foglaltak alapján járhat egy adott ügyben , a hatalom aktuális érdekei nem írhatják felül h , a felépítéséhez ep 1tes1 nge e . •
nem tu dta, h ogy a az , . t 't" kifeJ. ezéssel szokta aposztrofálni, a Jogi-
a szabályokat, azok nem viselkedhetnek szubjektíven. Ez konkrétan azt jelentette, hogy , 1 1 , t .og nem tudasa nem men e , .
ismeret ve e me „a J . d, \l er a J. og nem enged meg bizo-
nem a királyi önkéytől függ az, hogy ki kerűlht a börtönbe, hanem maga a jogi norma , "nk'bb hogy a Jog nem tu a a e 1
as megfogalmazas I a az, dott elJ.árásban fel sem merülhet az,
állapítja meg ennek feltételeit. A szabályokhoz való hozzáférés korlátlansága azt jelenti, E dönthetetlen vélelem azaz az a .
nyítást. z_~gy meg , m ~z állam tehát azt vélelmezi, hogy polgárai mi~-
hogy egyrészt az állam kihirdeti az adott szabályt, másrézől lehtővé is teszi a polgá- hogy valaki ismerte-e a nor~nat, vagy ~e · . k A .ogismeret foka egyénenként elter,
rai számára, hogy ezeket a szabályokat megismerjék. A harmadik feltétel pedig szinte ma- den jogszabályt pontosan es reszlete1b:n l~~e~~d~tt jlogi normák összességét értjük. Le-
a jogismeret fogalma alatt az egyes e1:1 e~ at ~I besze'ln', ez azonban részleteiben egyé:
, 1, · gismereh szm ro ,
het ugyan egy ~ 1ta a~os JO " k, lt, , t mutat. Az empi rikus kutatások szoktak egy
1
Például: ,,Akié a tehén, azé a borja." nenként és jogagankent nagy10 u e eres
 .Llj , . ,. rn rt:f t J.J n,:J{J /(J lfl tJ J Q lf/111 \,1 JI J l n J l f

általános számot közölni, ami az összes kérd, ,

(például a helyes válaszok aránya 62o/c ~s;e a~ott helye~ vala zok an:í nyá t jelentik /\ televízióban és a rádióban időnkét felbukkannak konkrét jogismeret terj eszté re
helyesen ismer). Ez azonban té , t ~h' ez a~t.kJe en~1, hogy az atlag tí z b ő l hat jogszabályt szakosodott műsork,2 azonban ezkből jóval többre és folyamatos jelleggel lenne szük-
, vu ra v1 et mm et hiszen nem m· d 1 . .
agban vizsgálódunk (itt más lehet , , ' , m egy, 10gy melyik Jog- ség a jogismereti szint pozitív megváltoztatására. Az írott és elektronikus sajtó ténysze-
. . az aranyszam, akar I-2%-os vagy ak ' 99 o/c )
~~g1 n~~ára vagyunk kíváncsiak (az élet elleni bűncselkméy ismert::bek o-~s t' mely rübben képes közölni ugyan a helyes jogszabálytartalmat, ezekben a médiumokban azon-
eszet1 buncselekmények), és az sem minde ho " , , , ,, '_mm a ren- ba n szükégerűn torzul az információ. Az újságíró kénytelen „konyhakészre fordítani"
szintjét vagy az általános iskolai végzettsé;;~l r::d:~ls~~~ ~egzetts~gu~k~~g1smereti egy adott jogszabályt, hogy mindenki megértse, azonban így a jogi norma fontos elemei
alapul. ezo Jogismereti szmtJet vesszük maradhatnak el.
A jogismeret vélelme a gyakorlatb k ,, , A rokoni-baráti kapcsolatokon keresztül érkező információk az esetek túlnyomó
feltételezi azt hogy polgárai tiszt 'b an egyk ettos velelmet jelent: egyrészt az állam többségében nem a helyes jogszabálytartalmat tükrözik. A mindennapokban ez úgy zaj-
'
(a jogszabály ismertsége), másrészt feltételezi azt h
a an vanna azzal hogy egy adott ·
. b, ,
Jog~za _a 1y 1etezik lik, hogy valakinek támad egy jogi problémája, először megkérdezi a rokonait, a barátait
tartalmát (normatudás). A kető a mi d . , , ogy ~elyesen ismenk a Jogszabály és a kollégáit, esetleg utánaolvas, majd cselekszik. A hozzánk legközelebb állók véleménye
tud róla h d , , n ennap, eletben elterhet egymástól: valaki hiába azonban nem autentikus infonnációforrás, a közölt információk legtöbbször torzak. En-
, ogy egy a ott szabaly letezik, ha annak tart 1 , . . ,
tesen fog cselekedni. Az állam . . , . , " _a m,at nem ismen, es azzal ellenté- nek viszonylag egyszrű oka van : az információforrásunk is csak hallott valamit valaki-
gárai fel tudják ismerni, hogy jo~~:ts:::~ ,,aur;tt is velel~ezi, például azt, hogy pol- től , és ezt adja tovább, s minél több ember van a láncolatban, annál messzebb jutunk a va-
Ez azért nagyon fontos , mert nem minde y~zo v~szonnyal ~!Inak szemben, vagy nem. lódi tartalomtól. Akikben megbízunk (család, rokonok, barátok), azoktól várjuk a releváns
lagjogi eszközök használhatók-e va gy, o~y ~ ott prob!ema megoldásához kizáró- infonnációkat, ez azonban gyakran tévútra vezet minket.
elemét átfogja, az egyes embernek gy se~ . AJog1s".1er~t velelme a jogszabály minden A személyes jogi tapasztalat azt jelenti, hogy valaki valamilyen jogi eijárásban vesz
memie, hanem azt is hogy hatál b nemcsa a: adott J~g1 ~orma helyes tartalmát kell is- részt (például építési engedélyért folyamodik, tanúként idézik meg, vagy négyévente elmegy
' y an van-e mar ha meg nmcs m1'k I' h , 1 b
nem helyezték-e hatályon kívül A d , ' , or ep ata y a, vagy az országyűléi választásokon szavazni). Az ilyen részvétel önmagában jogismeretet fo-
denki tisztában van a J·ogisme.ret mve~l el m t~rsakdalmakban ezzel a kötelezettségével min- kozó tényező , azonban az ilyen eljárásokból származó információk önmagukban nem tel-
' e emerre nevezett elv .. ·b · · ·
fokozó tényező , hiszen adott esetben az emberek kénytele k o~aga an ,s J~g1smeret- jesek, a jogszabály tartalmának csak egy adott szeletét jelentik. Ezzel kapcsolatban meg kell
norma tartalmáról, ha el szeretnék k "I . , . ~e meg izonyosodrn egy adott jegyezzük, hogy az eljárásjogokban vannak olyan jogintézmények, amelyek a hiányos jog-
. eru lll a negahv Jogkovetkezményeket.
ismereti szintet „hivatalból" próbálják meg orvosolni, ilyen például az „áttétel" intézménye,
amikor nem a hatáskörrel rendlk ez ő bírósághoz érkezik meg valamely beadvány, ilyenkor
e) A jogismeret mint információs folyamat a bíróság hivatalból „átteszi" az arra illetéke hatáskörrel rendlkző bírósághoz. 3 A másik
ilyen jogintézmény szerint a „b adványt n 111 a címe, hanem a tartalma szerint kell elbírálni"
Ajogszabályok tartalma több csatornán kereszt"!. . (akarati elv), azaz nem számít az, ha a k · rclmet beadó nem tudja a pontos jogi minősíté ,
ismeret fokát tekintve elvileg mindegy ho . , hu is eljuthat az egyes emberig. A jog- a lényeg az, amit valójában kérelmez, a z rint kell elj árni .
jogi normáról a lé h ' nnan es ogyan szerez tudomást valaki egy adott A munkahely és az állandó rend szeres munka általábanjogismeretfokozó tényező ,
tornák? A törr:egko::::~áco1·o~y annkak tabrtal'.n.át helyesen ismerje. Melyek ezek a csa- a munkavállaló, ha akaij a, ha n 111 , ' h·llatl an, hogy találkozik jogszabályokkal már a mun-
' a ro 011 1- arat, kapcsolat k ,1 · ·
latok, a munkahely és a J. ogszaba' ly elol , A „ o ' a szeme yes Jogi tapaszta- kaszer z ődés megkötésének a napjá n, va k éső b , egyéb kötelezettségeinek teljesítése
vasasa tomegkom 'k, •,
és elektronikus sajtó televízió rádió) t'b · , , . mum ac1os csatornák (írott során. A munkahely kapcsán m gj 1 z nd " , hogy j e l e ntő s jogismeret-fokozó tényező
4
az,
, , ' , ' ese e en - nehany kivételő eltekintve _
gyakran felszmes es hatasvadász információkkal t I ' lk nk , , . nagyon ha valaki a jog világához minél kö cl bb i n un ka t rül eten dolgozik (tikárnő egy ügyvédi
is képes nap mint nap szarvashibákat elk „ t . a ,a ozu . A: ,_rot~ es elektromkus sajtó
akkor mit v, . k , , ove lll mar az alapveto Jogi terminológiában is
-~rJun a n~gat1v h1rekre szakosodott televízióktól és rádióktól? (Péld , l k '
zek vensen osszekevenk a törvén hozás" , .. , . au orr- 2
A rendszerváltozás előt ilyen volt a Jogi eset ek e. mú , ' vek elején pedig a Katalin bírónő az egyik
megszerzésének forrásai' korosyt, 1 ke~ ,,torv~nykezés" fogalmát.) Az információk kereskedelmi csatornán.
z a yon ent elternek egy · t0, 1 , . ,, 3
Az eljárásjogokban a hatásköri és illetékességi elvek m n bo nyolult képletet alkotnak.
a televíziót és a rádiót preferálják add ' fi bb . , mas_ , m,g az 1dosebbek 4
Mindezek ellenére azonban nem lehet azt állítani , hogy munl v ' llalók ismernék a munkajogot, ennek
' I
,g a iata a ak mkabb az mterneten kutakodnak.
az az oka, hogy a munkajogi szabályok rendk ívül bo nyo lul" 1 , okszo r a munkavállalók olyan jogokat
 irodában, bírósági ügyintéző, adminisztrátor az I . .. . . . .
talan olyan foglalkozá .~azsagugy, Minisz tériu mban . tb. ). Szám- nyeképpen a l'radicionális típusú társadalmakban a régi normákat egyre ink~lbb ki-
. . s van, ame 1ynek gyakorlo1 nem ·o . k . . .
tapasztalataik Jogismeret tekintet ' b . ,, . J gv_egzette , meg,s a munkahely, szorítják a modern típusú szabályok. 6 A jogalkotás azonban nem mindenható, azaz
A. . . . . .e en Je1entosen az atlag fölé emelik őket. egyes esetekben hiába is próbálnánk az adott közösséggel elfogadtatni egy tőle idegen sza-
Jog valod1 tartalmarol valo legbiztosabb t ... k . . .
és értelmezzük a jogszabályt , aJe ozodas, ha m, magunk olvassuk el bá lyhalmazt, ez az esetek túlnyomó többségében sikertelen. 7
1
dezünk meg vélt vagy valósi •a:su:~g: az_ a~ott ~ogterü~ettel foglalkozó jogászt kér- A ,jog" szabálya ráadásul nem mindenhol ugyanazt jelenti, a jog nem mindig csak
nyolultak ahhoz, hogy az átlag!mber ne %t:-~~·tJo~sza~alyok, ~ersze, kelőépn bo- és kizárólag az állami által alkotott szabályokat takarja, hiszen a busman közösség által
raveztő, ha akár többJ·ogászt is megk, d ~-nk ennuk ehgazodm, ezért mindig az a cél- követett szabályok vagy az ujgur normák nem fogalmazódnak meg állami szinten, még-
er ezu az adott üg "l M ,
ez az általános gyakorlat legala' bb. , yro · anapsag azonban nem is a közösség által alkalmazott és kikényszerített szabályokról beszélünk. Szociológiai
, , 1
1s az at agemberek sz· t' · k .
reszt az emberek nem bíznak tú' 1 • • . m Jen, s enne ket oka van: egy- értelemben tehát jognak tekintünk minden olyan szabály halmazt, amit egy adott kö-
sagosan a partatlan 1gazsá 1 •1 , b .
tudnak, vagy nem akarnak pénzt 'ld . h gszo ga tatas an, masrészt nem zösség kötelzőn előír a tagjai számára, és azt valamilyen módon kikényszerítik.
a ozm a osszadalmas el· · · kr K
~a már számtalan ingyenes jogsegélyszolgálat működi ~araso ~- e;esen_ tudják, hogy A szabályt magát még le sem kell írni, nem szükséges ez kódexszerüen megfogalmazni,
lme tanácsadást is vállalnak e·s l 't k „ k, egyes ugyvedek mgyenes on- a normák szokáerű követése és az ezt körbevő etikai-erkölcsi normák a közösségi
. . ' e ezne o 1yan onkormán t k . . . .
tanacsadas~ biztosítanak a hozzájuk fordulóknak. yza o is, amelyek mgyenes Jogi szankciókkal kiegészítve valójában úgy működne, mint a modem államokban a jog-
A fent Jelzett információs csatornák csak a minde .. szabály. A Föld nagyobb részén jelenleg olyan közösségek élnek, amelyek az állam által
forduló jogismereti forrásokat jelzik a k nkr. . . nna~1 eletben a leggyakrabban elő- kihirdetett jogi normák világán kívül élnek. A tradicionális típusú társadalmakban az ősök
folyamatának kialakulása ennél jó;al b:n o~t Ji°g1smer~t es az e~ek megflő cselekvés által áthagyományozott tudáskészlet és normák azok, amelyek alapján a közösség bol-
nyező befolyásolja. A mindennapokb Y. u tlabb, sz~mtalan tarsadalomkörnyezeti té- dogulni tud. Az állami szabály a közösség tagjainak nem mond semmit, sokszor meg sem
an szamta an apro mo 'kb · I •II .. .
rethalmaz, amit jogismeretnek nevezünk és , za1_ o a ossze az az isme- értik már a szabályozási igényt sem, nemhogy magát a szabályt. 8
resztül érkezhet meg az átlagemberhez. ' amely szamtalan mformációs csatornán ke-

e) A jogismeret differenciáltsága
d) Jogismeret a térben
Említettük, hogy a jogismeret egyénenként és jogáganként is jelntős eltérhet egymástól.
Nem lehet eleget hangsúlyozni ho . . . Melyek azok a faktorok, amelyek különbző egyéni jogismereti szinteket eredményez-
tat, az utóbbiról ejtettünk már s'z , t gHy a J~gl1smer~t te~~en és időben is változó képletet mu- nek a társadalomban? Itt sz inte az összes olyan tényező fel lehet sorolni, amely befo-
o · a a Je ent v1zsgalJuk akk t 1• · k
átlépnünk az országhatárt és egy ma' s1·k kultú' ' b . ,' or az atJu , hogy elég csak lyásolja az egyén tudáskészletét: kor, nem, szocializáció, végzettség, képzettség, munka-
· ' ra an maskep "k"d 'k · hely jellege,jövedelem, lakóhely, müveltség, politikai tájékozottság stb. Ehelyütt néhány
,s. A modern államokban a jogi normák viJá a me k ~-en mu o I mmden, így a jog
megfogalmazott racionális-legál1·s 1 ·t· . . g g erulhetetlen, a Max Weber által alapösszefüggésre hívjuk fe l a fi gyelm et. A kor, a nem és a lakóhely ma már kevésbé
. eg, 11mtas azon nyugsz·k h .
a Jogszabályokban. A jog kiszámítható e lőr kalk . , I. ' _o~y a polgarok hisznek differenciáló tényező, mint volt 20 vagy 30 évvel ezlőt. A modem társadalmakban az
halmazt alkot. A vallási és/vagy t d. .' . 1· • ~la!hato es kienyszríthő szabály-
. ra 1c1ona is t1pusu tarsadal kb s .
balyoknak nincsen ilyen normatív ere .ük va h . ma an az~nban a Jogsza-
azonban nehéz ezt a klasszifikációt J - ~ 'k ~ a van is, az nagyon korlatozott. Ma már 6
Ez a folyamat néha érdekes jogi amalgámot hoz létre egyes országokban . Afrika egyes államaiban például
ma, a e ta anul alkalmazni, a globalizáció eredmé- léteznek rendes állami bíróságok, amelyek az állam által kibocsátott jogi normákat alkalmazzák, és léteznek
ún . szokásjogi bíróságok , amelyek a szokásjog alapján ítélkeznek. Egy, a szárazföld belsejében élő és
évszázadok óta a saját nemzetségi szokásjoga szerint m űködő társadalom tagjától nehezen lehetne elvárni
képzelnek/vindikálnak maguknak, amelyek a valóságban nem létez azt, hogy elfogadja és megértse a modern állam szabályait.
semhez!" - hányszor hangzik el ez a mond t . nek. ( .. Nekem jogom van a végkielégíté- 7
René David, a kiváló francia összehasonlító jogász Ugandának írt egy polgári törvénykönyvet, ami „ holt
b •• a egy-egy munkaviszony m .. ,
an Jar-e, ahhoz pontosan kell ismerni a Mu k T " , .. egszunesekor, azonban, hogy ez való- malaszt" maradt.
sA , . . . n a orvenykonyvét )
vallas1/trad1cionális társadalmak k .. , . · 8
Egyes kultúrákban egyenesen szégyen, ha valaki a jog eszközeit veszi igénybe, hiszen ez azt jelenti, hogy nem
oze sorolJuk az afrikai állam 0 k .. , . ,
Kelet egyes országait. zomet, az 1szlam országokat és a Távol- tud megegyezni a másik emberrel, ami morális hiba: nem a harmóniára törekszik, hanem vitatkozni szeretne.
és ehhez az államot hívja segítségül (ez a felfogás érvényesül például Kínában vagy Dél-Koreában) .
 .. . ' ltalános szabály mindig jobban ismert, mint a r z-
in formációhoz bárki, bárhol hozzájuthat, ehhez ma már egy intem tkap olattal rendel- rn ár konkrét jogismeret szukseges. Az a_ . . . 1 1 . még akkor is ha a konk-
. . 1 ' l . indenkí tudJa mit Je ent a opas, '
kező mobil eszköz elgndő. A társadalmi szerepek megváltozásával ma már az sem igaz letszabály. Egy peldava e ve. m . . . ' b 1 •s és lopás között a szankciók te-
- nagy általánosságban - , hogy férfiak és nők jogismereti szintje között jel e nt ős eltérés rét normaszöveget nem tudja fehdezm. Azon an opa
10
lenne. A kor és a nem kapcsolata egy másik összefüggésben releváns: minél inkább ha- . - k 1 h t k különbségek.
kinteteben igen nagyo e e ~e.. a . , k állnak A polgári jogi normák közül a do-
ladunk az időseb korosztályok felé, nők és férfiak jogismereti szintje között annál A második helyen a polgan JO~• sza~alyo . · rt bbek ezekkel mindenki talál-
.. . . .. ·· kJ . s1szabalyok a 1eg1sme e '
nagyobb a különbség, és minél inkább a fiatalabb korosztályok felé haladunk, ez a kü- logi jogi, családi Jogi es az oro e b ' l k ak az ismertsége legtöbbször felszínes,
lönbség annál inkább eltűnik. A végzettség és a képzettség értelmszűn pozitívan be- kozik élete során, azonban ezeknek a sza .a y~- n k . kkel J.árhat 11 Az alkotmány-
. t · lyos JOgkovet ezmenye ·
folyásolja a jogismeret szintjét, minél sokrétűb végzettséggel rendelkezik valaki, ez pedig a nonna nem helyes ismere e su k 1 kkel a médiumok rendszeresen foglal-
a szint annál magasabb lesz. Ha a foglalkozás jellegét vesszük alapul, akkor szintén nyil- jogi normá~ közü_l azok az 1si::ie1:ebb: ; :::~eintézményhez, a kormányzat tevékeny~
vánvaló tény, hogy a szellemi foglalkozásúak jogismereti szintje magasabb a fizikai koznak: a valasztasokhoz, a koztarsa~ad~ b ' l k (Természetesen a jogaival mindenki
munkát végzőknl. 9
A politikum szférája iránti érdeklős és a mindennapi hírek kö-
• T h kapcsolo o sza a yo · .
ségéhez, az orszaggyu es e~ . . k . b . A közigazgatási jog és a perjogok is-
vetése jelntős jogismeret-fokozó tényező, a közügyek iránt érdeklő gyakran utána is tisztában van, a kötelezettsege1vel mar eves ~-)1 .. . ben a különbző állami szer-
. .. k ' l E normaanyag Je entos resz
olvasnak a hallottaknak. A magasabb társadalmi státusszal rendlkző jogi szférában mertsége rendk1vul cse e Y· z a k' .. .k az átlagember érdeklősi körén, pe-
való jártassága nagyobb, mint az alacsonyabb státusszal rendlk ező ké. A hazai és nem- .. . . k b ' l ·t tartalmazza ez ivu 1es1
vekelJarasama sza a ya1 . . . ' lk ··111 t"k lenne' nek ha ismernénk a norma
k ' "bb vitak e eru eo · '
zetközi jogismeret-vizsgálatok nyomán körülírható az a társadalmi réteg, amelynek jog- dig egyes ese~ek~e~ ~ . e~ .1 ··zJekedési bírságok kiszabása vagy akár gyer-
ismereti szintje relatíve a legmagasabb a modem társadalmakban: az ilető 35-49 év kö- tartalmát példaul ep1tes1 elJarasokban, ko . k . e1·tse· gének nagyfokú különbzősége
. •. .. - t · Az egyes JOgaga tsm .
zötti férfi, magasabb iskolázottsággal rendelkezik, érdeklői a napi politika iránt, és mektartasdtJ kovete 1ese ese en. . . . b. - e1·ko·· 1csi normákkal egybeesik-e
.. · • ennyiben vag egy e az '
rendszeresen olvas ilyen típusú híreket, valamint személyes jogi tapasztalattal is rendel- sok ténye z őre vezetheto vissza. m . k - ba' \l ya l menn yire van távol a szabály
.. .. d • · l egyetertene -e a sza < ,
kezik. a polgárok meggyozo eseve ' k . d. ,ok egy-egy adott ügy társadalmi-
A jogismeret differenciált a különbző jogágak tekintetében is. A képzeletbeli <lo- a mindennapi élető, mennyit fo glalkozna a rnc ,un
bogónk 1. helyén a bünteőjog , a 2. helyen a polgári jog, a 3. helyen az alkotmányjog, jogi vetületeivel.
a közigazgatási jog és perjogok szabályanyaga áll. A bünteőjogi normák a legismer-
tebbek, ennek három alpvető oka van: az egyik az, hogy amióta emberi közösségek lé-
teznek, a súlyosan antiszociális viselkedéseket mindig is büntették, az ember a szociali-
zációs folyamat során interiorizálja a büntetés természetességét, a bünteő szabályok
többsége mindenki előt ismert. A másik ok az, hogy a bünteőjogi normák rendelkeznek
a le ge rőseb szankciókkal a jogi normák világában, ezeket pedig az emberek többsége
igyekszik elkerülni. A harmadik ok pedig az, hogy a bünteőjogi szabályok egy része az
erkölcsi normákban gyökeredzik (,,ne lopj", ,,ne ölj" stb.), ezért a kétféle norma erősíti egy-
más hatását. Az egyes jogágakon belül az egyes jogterületek is eltérő ismertséggel ren-
delkeznek. A bünteőjog világában az emberi életet, a testi épséget, a nemi erkölcsöt, a tu-
lajdont védő jogszabályok a legismertebbek, senkinek nem kell magyarázni , mit jelent
a súlyos testi sértés, az erőszako közösülés vagy a rablás. A probléma nagyon gyakran
akkor jelentkezik, ha a szabályt mélységében kellene ismernie valakinek, hiszen ehhez
y v n t l<ozlk a lopás, és azt hogyan szerzik meg
1 \\ 1, ü1.I s ze r ű en stb.) . , .. . ..
m n z.l meg a tulajdoni lapot, és ha kesobb k1derul,_
9
Egy, csak nYolc általános iskolai végzettséggel rendlkző embernél magasabb jogismereti szintje van egy • s a pénzét Is elbukta , utólag már nagyon
érettségi bizonyítvánnyal rendlkző, egy diplomás ember pedig többet tud a jogszabályokról, mint az
előz csoportok.
 . . , .. 1,, b 'ektív tudati elemek sokasága. /\j tudat
ismerik a polgárok az 1961-es öngyilkossági törvényt (a megkí sér lt ·· n ry ilk osság már 6s a jogi norm ákhoz, a Jog1smeretre epu ~ sz_~! J. . tudat AJ·ogismeret e 1y objek-
. , . · t ·ogismeret nelku nincsen Jog ·
nem bűncselkméy). A megkérdezettek 75%-a azonban úgy vélte, hogy a megkísérelt ..: lem1 feltetel e a Jog1s~ere ' J . , , , mérhető ezzel szemben a jogtudat egy sok-
öngyilkosság bűncselkméy. A legső vizsgálatok nyomán több országban kutatócso- tív tény, viszonylag konnyen v,.zsgal~at~ ~s ' , ható · i ·elenség. A kutató szá-
0
portokat hoztak létre, amelyek az 196O-as, 197O-es években számos vizsgálatot folytat- ka l szubjektívebb és nem mindig rac1onahsan mdhagt~araz me~ !~nnyiségi jelmzők
, , · 1 f hogy nehezen raga a o meg,
tak le a jogismeret, jogtudat és a jogi atiűd témakörében, ezeket összefoglaló néven mára a nehezseget az Je en 1, , . . , , tudati folyamat. A jogtudat ugyan-
, , l 14 A · tudat biologia1 oldalro1 nezve egy
KOL-kutatásoknak nevezték el (Knowledge and Opinion about Law - Ismeretek és vé- nem trhato e. Jog , , . .. , amel ben keverednek a szocializációs tapasz-
lemények a jogról). Az empirikus vizsgálatok nyomán több olyan következtetésre jutottak akkor egy olyan szerteagazo Jog, Jelenseg, y , · · tti"tu" dök a szubJ. ek-
. ·· ·· it ák a szokassa1 az egyem a
a kutatók, amelyek a mai napig megállják a helyüket. Ezek a kutatások bebizonyították, hogy talatok, az erkölcsi tudat, a berogzu noi:m . d '. tapasztalatokkal. A jogtudat
, k l erzett tudas a mm ennap,
a jogismeret se nem szükséges, se nem elégséges feltétele a joggal egyző
A jogismeret ugyan fontos, de nem egy abszolutizálható tényező a joggal egyző
magatartásnak.
magatar- ~~~e::~:::n:::ane ; / :o;~si~t ?ől
el , vajon .~gy ayd~;p:~!~t:;::rj;~:;:t:~:::;::.gy
sem. A jogtudat a sarokkove a JOgga 1 egyezo vag
tás kialakulásában. Továbbmenve, a szélesebb körű vizsgálatok azt is bebizonyították,
hogy a jogszabály puszta ismereténél egyes esetekben sokkal fontosabb az egyenrangú cso-
porttársak véleménye. Ez azt jelenti, hogy az emberek nagy többsége általában igazodik
mások magatartásához (konformitás), adott esetben hiába tudja ő helyesen a szabályt, ha
körülötte mások ellentétes álláspontot foglalnak el, a csoportnyomásnak engedelmeskedve
behódol a többség véleményének, amely az erkölcsi ítéletekre is hatással van.
Magyarországon először Kulcsár Kálmán végzett több mint ezer főre kiterjdő jog-
ismereti kutatást a hatvanas évek közepén . A hetvenes években több kutatás is zajlott az
MTA Állam- és Jogtudományi és Szociológiai Intézete égisze alatt a jogtudatra vonat-
kozóan.1 2 Sajnálatos tény, de azóta nagymintás, a jogismeretre és jogtudatra vonatkozó
vizsgálatot nem végeztek hazánkban. A nyolcvanas és kilencvenes években több kisebb
kutatás zajlott le, amelyek visszaigazolták azt a feltételezést, hogy az átlagpolgár tudato-
sabbá vált a jogi helyzetek kezelésében.

3. A jogtudat

a) Fogalmi és elhatárolási nehézségek

Ajogtudatot nehéz betuszkolni egy tankönyvi fogalomba, mert egy rendkívül szerteágazó,
szubjektív jelnségrő van szó. Egyesek odáig merészkedtek, hogy egyenesen azt állították,
hógy annyi jog van, ahány jogtudat, azaz az a jog, amit az emberek belürő annak gon-
dolnak.13 A jogtudat a legtágabb fogalmában egy belső pszichikai viszony a jogrendszerhez

12
A kutatásokat Sajó András, Boros László, Székelyi Mária és Major László végezték.
13
Leon Petrazyiczky elméletében a jogi norma csak mintául szolgál a viselkedéshez, a jog ténylegesen v I kinek mondjuk 67%-os a jogtudata.
14 Olyan szerkezet nem létezik, ami azt mond nw m ' 1l Y
individuális jogtudatként van jelen.
 környezet és a bel s ő tudati értékelés hatására, a vélemény azonban még ennél is gyak-
rabban változhat. Ennek az az elsődg oka, hogy a véleménykifejezésnél a kö z lő nagy- . k , h' n egyéni dönté -r ' 1 t ·s,1.'•I id
i '•nck. Az értékelés természetese~. szubJe th1v, , isz_e "ontos hiszen ezer s:,;{d 1'1 l I11i l
, . , ., kkor a komyezet atasa 1s 1
mért · kben figyelembe veszi a környezeti reakciókat. Az ember „genetikusan" úgy van be- „ 1)a, , solJ·a értékítéletünket, a l nl 1
1 , • ,

n.: t sz1tuac1oban,
.. l ' ,, , d Imi. valosaghoz
ugyana , , ami. be10
cí11 ítva, hogy optimális aurát alakítson ki maga körül, ezt a saját viselkedésével is igyekszik íl körülöttunk evo tarsa a '. tud t harmadik szintje maga az akaru • 1:,, /
e l ős egítni, egyszrűn fogalmazva, óvakodik a szankciótól, és törekszik a jutalomra. 1 ·1111atában erre is tekintettel vagyunk. A Jog a Ik , t
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a negatív atiűd, illetve a negatív vélemény is ké- ' . .. .. .
ha cldöntottük, mit szeretnen 'a . "
, k kkor akarjuk" ,s az adott cse e ves .
"k"d, 't akkor valóiában az ember k l bl .
,
pes rövid idő alatt megváltozni bizonyos feltételek mellett. Svédországban 1955-ben nép- Ha nagyon leegyszerus1 JU a
,, 'C'k Jogtudat mu o ese ,
. . , ., . t rtás megthő-,
J
vagy m,
, 1I- · , ·0g1 sz1tuac1oban. a maga a
szavazást tartottak arról, hogy áttérjenek-e a jobboldali közlekedésre, a résztveők 83%-a ségét egy dolog erdek igazan egy J , , . kúgy mint aJ·ogon túli tényez 1
ellenezte ezt. 12 évvel későb
., . ? A · i norma egyeb resze1, csa ,
a svéd kormányzat mégis bevezette a jobboldali közleke- van-e szankc10, vagy nmcs . Jog kA t k nagy részében az átlagpolgár na -
dést az országban. Ekkorra az elnzők már 35%-os kisebbségbe kerültek. Miután a svéd fi
a leggyakrabban igye men ivu .
I k' ··1 maradna . z ese e
k' ,, . gkövetésen túl nagyon gyaknn
. . h , s mit nem a szo asszeru JO ,
polgár kész tények elé lett állítva, azaz bevezették az új szabályokat, nem volt mit tenni, jából tudJa, mit te et"k''d' meg be lépnie . egy' adott don .. t'esn e'l . Azt , hogy aJ·ogszabály által el -
igazodni kellett hozzá, a követett új gyakorlat (szokáerű viselkedés) egy idő után a ma- a Jogtudatnak kell mu es e
O
.. , ,b ·k kovariancia-teóriának"
radék elnzőkt is felmorzsolta. Furcsa ketőség megy végbe az ember magatartásában , · lk d · tobbsege en egyezi , "
írt magatartás és az egyen v1se e e_se .. ..nh t" agának aJ·ogszabálynak? Az em-
ilyenkor: egyrészt a tudat a már kötelzőn
. 1 V; . menny1re koszo e o ez m
végzett cselekvéshez kezd el alkalmazkodni, nevezi a szakiroda om. aJon . súlyos bűncselkméyt, mert
. , 1, · rt nem kovet e1va1aim 1yen
„

a jog pedig ezen cselekvés ismétlésén keresztül befolyásolja a gondolkodást. Az ilyen tí- berek többsége nytlvanva oa? aze . ·1 . A k, dés az vajon ha a jogi szankció hir-
pusú változások akkor tudnak zökenőmts ebben a formában lezajlani, ha nem üt- erkölcsileg elítéli, és nem azert: mert a Jog t~ ~!a~ len~~nek-e' arra, hogy ne szaporodjanak
köznek a társadalom részől elementáris ellenállásba, és a többség elfogadja az új ren- telen eltűn, az erkölcsi szabalyok elegen oe
delkezéseket. Például a személyijövedelemadó-bevallás rendszerét 1988-ban vezették be el az ilyen cselekmén~ek? . , , . t· AJ·ogász végzet ség ű szakember, hajla-,,
Magyarországon, korábban nem kellett ezt bevallani (a munkáltatók automatikusan in- . d ogrendsze1 tudasat Je 1en 1.
A JOgtu
. at . nem a J . tanulmányai. erre pre desz t·11ia' IJ.ák., Is hogy a jog ugy mu-
tézték), a bevallások határidőe való elkészítése az első években sok ember számára fur- mos azt !~mm, mert az egy~tem_1 alkot'a az (érvényes é hatályos) jogszabalyt,
,

csa volt, mára már teljesen természetessé vált.

ködik, mmt egy automata. az allam meg J I' 1 mert köv tik. A valóságban azon-
d' a tartalma megva osu '
a másik. oldalon
.. , pe 1 iga· norm t t n mas , szmte. ",e1 010 . 111,atathn feltételnek kell bekövetkez-
..
e) A jogtudat tartalma
ban a Jogkovetes 1ez szam a a '. l ·é ő l (Más képpen viselkedunk egy
, , , ' enként 1s nagyo n t r 1 11 · , ,
nie, ez normankent es egyen , , 1 „ 1 1 dés i szabálysértési eljárasban es
autó adásvételi szer z ődés , esetén, mas k PI n) i)' 1 z '" ·,c-lott szituációban mi tőrénik ,
megint másként egy haza , . bon.t 1) ,·b n . , Az
sag1 . , 1 > r 17, '
Fontos hangsúlyozni, hogy a jogtudat nem egy biológiai fogalom, nem arról van szó, hogy
létezik a fejünkben egy külön tudat, ahol a jogszabályok, az azokkal kapcsolatos isme- azt nagymértékben a jogtudatunk b I ás IJ U.
retek és az erre épülő szubjektív viszonyok vannak. A jogtudat a tudatunk egy virtuális
szelete, amely a joggal, a jogi norm ák világá val kapcsolatos, és amely akkor lép műkö­
désbe, amikor ez szükséges nek mutatk oz ik. Ajogtudat ezer szállal kapcsolódik a szocia-
lizáció során elsajátított normákhoz, a jogismerethez, a morális elveinkhez, a politikai
megyőzdésünkhö z , a személyiségünkhöz.
A jogtudat elemi vagy e l ső szintje a jogismeret, mindaz, amit tudunk, ismerünk a jog-
szabályokból. A jogtudat ze mpontjából azonban nem a mennyiség, hanem a minőség
a fontos . Hiába ismer valaki sok jogszabályt felszínesen, ezt nem fogja tudni kamatoz-
tatni, és hibázni fog. Az ismeretek mélysége, cizelláltsága az, ami a jogtudat működése
szempontjából a helyes vi selkedés irányába mutathat. A jogtudat második szintje annak
értkelő része. Itt fog eldőni, hogy adott magatartás jogkövető lesz-e, vagy sem. Az egyén
értékeli az adott helyzetet, és olyan döntést fog hozni, amely megfelel a jogtudata szint-
,s Az egyetemi évek alatt megtanul tid
 . " ,. , ., ·ai a társadalom integráns részévé v'1lt ak, a·, :nl_ lll\
1\ 11 1
bi zonyos helyzetre, mint egy segédmunkás. A jogtudat kialakításában azo nban a szoc ia- \i s esetben az UJ generac10 tagi .. , k(p ' lda'ul bűnözé s b ő l m r \1111 nn 11 •
li zá ciónak van a legnagyobb szerepe, témánk szempontjából pedig a jogi szoc ializáció- a1.csetben, haacsaa l , d'imm· ták mást kozvet1tene
, , ,, ,
e
k . b " nö zők l ·sz n • l , I •,
,
, .. k „ t . i nagy valoszmusegge1 magu is u ,
nak van kiemldő szerepe. A jogi szocializáció nem azt jelenti, hogy kódexeket olva- ukkor a csalad felnove vo agi~ , k' . d" . sgálat igazolta ezen csa lá 1>l ul
, . , .. bb . t szaz csaladra iterJe o v1z .
sunk fel a gyereknek, hanem azt, hogy a társadalmi együttélés alpvető normáinak húromgenerac10s, to mm , , . 'lt sala'dok többségében sz1nl t •r-
.. , · , h' · yossagat a vizsga e .
elsajátításának eredményeképpen a későbi felnőt a jogi normákat is magára nézve kö- dainak társadalmi mtegrac1os ian . b .. ' t' 'ttölti valamelyikbüntetés-végr hajl1.'1
rnészetes volt, hogy a családból valaki a unte ese
telzőnk fogja elismerni. A jogi szocializáció egy elég jól körülhatárolható séma szerint
működi. Ennek alpvető keretei: az utánzás, az engedelmesség és a tekintélytisztelet. intézetben. . , , , . alkotásnak és a jogalkalmazásnak is van na
A korai gyermekkorban lezajló szocializáció egy jelntős része utánzásból áll, a gyerek A helyes jogtudat k1alakitasaban a JOg , · · rmák átláthatóak
. l t ·d ális el váras az, hogy a Jogi no '
utánozza a környezetében meglévő viselkedéseket, mert számára ez a természetes. fe ladatai. Ajogalkotassal kapcso a os I e l k bennük ellentmondások, egy adott
, k.. , h t " k legyenek ne egyene ,
A gyermek bizonyos dolgokat nem azért tesz, vagy nem tesz meg, mert lenne értékítélete kiszámíthatoak, ozert e oe ' , , ) tu'1 sok (túlszabályozás) jogszabaly,
túl k vés (alulszabalyozas , se , ,
annak jó vagy rossz voltáról, hanem azért mert a szülő megengedi neki, vagy nem engedi jogterületen ne legyen e , , k ta'rsadalmi hatásvizsgálatot, esve-
•.. · bályok eseten vegezzene ,
meg neki az adott viselkedés tanúsítását, ezért a gyermek a szülő által megengedett ma- a nagyobb hor d ereJu Jogsza . , ll . normák tiszteletben tartásaval,
, b · szabályokat a Joga ami
gatartást gondolja jónak, a tiltottat pedig rossznak. Tehát ha a szülők 16
folyamatosan nor- gül , de nem utolsosor an, a Jog ,k További fontos szempont, hogy
, · lőt tartva hozza meg. . .
masértő magatartást tanúsítanak, akkor a gyermek számára ez lesz a természetes, és ké- a szakma szabalya1t szem e l . .. " valo' orientáció is megielenJen
. k t · ltság mel ett a Jovore
sőb érteni sem fogja, mi a probléma vele, hiszen ő ezeket az antiszociális normákat a jogalkotás során a_Jelenre , once~ ra elemmel kell lennie a jog egyik alpvető hivatás~ra,
interiorizálta. A szülők legtöbbször mindent elkövetnek annak érdekében, hogy gyerme- a jogszabályban. AJogalkotasnak gy , , 1 t b·1· a·c1·0· s folyamatok elősgítér.
. k ~ 1 ld · ára es ezalta a s a 1 1z
kük betartsa az általuk felállított szabályokat. Természetesen szülője válogatja, hogy ki a társadalmi konfüktuso e o as . . , , 'thetetlen szabályokat ne alkossunk,
,, k" t I ény hogy Jogilag ervenyes1 .
milyen eszközöket használ ennek érdekében. A felnőtkori jogkövető magatartás kiala- Szükségszeru ove e m ' . h ta'stalan az a 1·ogi szabályozás. A JOg-
·1· , 1· h t, , ugyanennylfe 1esz a .
hilásához sem a túlságosan engedékeny, sem a túlságosan szigorú szülői magatartás nem mert ez destab1 1za o a asu, , , h ·ogszabályokba foglalt nor-
, tt \ főb elvaras az, ogy a J ' '
célraveztő. Az első esetben a felnövő gyerek azt fogja gondolni, hogy rá nem vonat- alkalmazással szemben tamaszto eg „ k , nak ell entmondó határozatok,
. .. .. · k l · e szulessene egyma ' ,
koznak a szabályok, a második esetben pedig túlságosan is igazodó magatartást fog tanú- mák keretet kozott folypna e, es n. , ··1 k az óhatatlanul torzítja ajogtudatot, es
ítéletek. Ha a fent említett elvek tartosan seru ne ,
sítani, azaz a külvilágnak akar megfelelni. A túlzott engedelmességre nevelt emberek azon-
negatív hatással lesz a jogkövetésre.
ban gyakran úgy tekintik magukat, mint eszközöket mások kívánságainak teljesítésére,
és nem érzik többé felősnk magukat a saját cselekedeteikért. Hasonló a helyzet a te-
kintélytisztelettel is. A gyerek mintának tekinti annak a magatartását, akitől a léte függ
(a tekintély forrása), ez optimális esetben a szülő . Nagyon nehéz meghatározni a tekin- 4. A jogkövetés
tély optimális szintjét a szocializációban, de az biztos, hogy sem a tekinélyvűsg (,,azt
csinálod, amit én mondok, mert csak"), sem a tekintély hiánya nem befolyásolja pozití-
van a normák személyiségbe való beépülésének egészséges szintjét. A gyermekkori jogi
szocializáció meghatározó a későbi jogkövető magatartás szempontjából, ezt mutatják
a kriminológiai kutatások is. A gyermekkorban a társadalmi együttélés alapjait jelntő nor-
mák beépülése jelenti a kulcsot a felnőtkori jogkövető magatartás kialakulásához. Acsa-
ládi minták egy rendkívül összetett képletet alkotnak, amelyek átvétele esetén, ,,normá-

16
Egy vizsgálatban óvodáskorú gyermekeket kérdeztek meg a köv~tezőrl : mi a véleményük arról az
estről, ha egy gyermek engedély nélküli ollóhasználat következtében elvágja a kezét. A gyerekek több mint
kétharmada úgy gondolta, hogy ha engedélyt kapott volna az ollóhasználatra a gyerek, akkor nem vágta
volna el a kezét.
 . , , társadalom többsége elvárja, hogy ad ll h ,1 z ti, '.l
, ,
kerülünk, am i tudatos jogi választ igényel (tudatos jogkövetés), akkor a jogszabá lyt va- .· il oldalr,ol nez~e, elvaras, a , ától való eltérésnek szankciója nin ' 8 ·11, . 1 '/.
lamilyen megfontolásból követjük. ,nagatartast tanus1tsuk.Aszokasno~ b ' l ak mert szankció n lkü l i. 111 I
,, rmatív Jellege asza a Y11 ,
r •n ezért van nagyon eros no „ k köz" kull ú1
, k• 1 ek mélyen gyokerezne egy
li k. Létezhetnek olyan szokaso is, am~ y . . sőt tiltja azonban a .'Zl 1
a) Spontán jogkövetés jóba n; az állam ugyan az adott szokast nem ismen e1' '
.u valóságban mégis létezik (például vendetta).
A spontán jogkövetés akkor következik be, amikor tudatosan nem gondoljuk végig cse-
lekedeteink mozgatórugóit, mégis jogkövető magatartást tanúsítunk (bérlettel utazunk a tö-
megközlekedési eszközökön, kifizetjük a boltban a kenyér árát, betartjuk a KRESZ sza- b) Tudatos jogkövetés
bályait stb.). Ez a fajta alpvetőn három okra vezthő vissza: erkölcsi megfontolás,
.. , ,, , .. k h valakinek valamilyen jog által szabályoz tt
szokás, illetve a tradíció. A jog és az erkölcs kapcsolatának könyvtárnyi irodalma van Tudatos jogkovetesrol akkor beszelun , a , 1 k 'k konkrétan azért c e-
, , . , ilető ennek tudataban cse e szi '
a jogelméletben, ehelyütt csak a legfontosabb vonatkozásokat emeljük ki . A jog szabá- cselekvést kell tanusitama, es az . • b, l t bármilyen forrá s-
. • előírJ·a mert ismen asza a Y,
lyainak egy jelntős része az erkölcsi normák átvéelbő ered, a kétféle norma (jogi és lekszik, úgy, ahogyan azt a Jogi norma '
erkölcsi) ebben az esetben erősíti egymás hatását. Mindenki tisztában van vele, hogy ha ból is történjen a szabály megismeré~e. l t" kra vezthő vissza: a norma
megbánt valakit tettlegesen vagy verbálisan, annak nemcsak társadalmi (kiközösítés, meg- Tudatos jogkövetés általában barom ~ apve oko. 't'l t"lleto"leg tiszteli" a jog vi-
,, ,, ,, d' , vet fel a szan cto o , "
bélyegzés), hanem jogi szankciói is vannak (polgári jogi kártérítés, bünteőjogi felős­ egybeesik a cselekvo meggyozo ese ' .. k . gtudatnak kell működésb e
ség). Ha azonban a jogi és az erkölcsi normák szembekerülnek egymással, akkor részben , , h h a tudatos jogkövetés bekovet ezzen, a JO ,
lagat. Ah oz, ogy . . . . ila szabályozott viszonnyal all szemben.
lépnie, az iletőnk
0
vagy egészben kioltják egymás hatását. Az erkölcsi-etikai rend azonban túlmutat egy-egy fel kell ismernie, ho~~ J g . g_ . t rtalmát és egyetért a ma-
.. , 'k hogy az illeto ismen a Jogi norma a '
konkrét jogkövetési magatartás vizsgálatán, például az emberek többsége nem azért nem Azelsőtbnaorm , , , 11 bbo"ltartJ'afennajólétiszol-
, ld, d , · ükseges mert az a am e
lop, mert fél a jogi szankciótól, hanem mert egybeesik az értékítéletével, és a „ne lopj" gatartásszabállyal: pe _au 1a, ozm sz " .. ' !mén ként állította a mindenkori jogalkotó
parancsa nemcsak a konkrét dolog el nem vitelében nyilvánulhat meg, hanem más ösz- gáltatásokat. Széchenyi Istv~n a~apveto ko~e:e N y l ' törvényt írni, hanem azok iránt
szefüggésekben is (megveszi az eredeti szoftvert vagy CD-t, befizeti az adót stb.). Ugyan- elé az azonosulás követelmenyet, mondvan. " em e eg
akkor előforduhatnk olyan esetek is, amikor jog és erkölcs eltér ugyan egymástól, de sympáthiát is kell gerjeszteni"· d , a szankció miatti jogkövetés,
ennek jogi relevanciája nincsen, például a házasságtörést a jogi normák nem szabályoz- Ennél sokkal bonyolultabb helyzet~kekt„eret m:::~:milyenjogi normát, mert félnek
, hogy az emberek azert ove ne . b
zák, az erkölcsi következmények azonban sokkal súlyosabbak lehetnek, mint bánnilyen amelyne k 1enyege, nk . , gvsága önmagában nem fog.Ja e-
jogi szankció. . , ,1 H , l ozni kell hogy a sza c,o na ;
a szankc1oto . angs~ Y . , . ' , k be a \e durvább ha\álbüntetési nemeket az
A szokás, illetve a hagyományok követése az esetek túlnyomó többségében szintén folyásolni a jogkövetest. H1aba is vezetnen g cso"kkenne mint ezt számos állam
, 1 k , k e etére ezek záma 11 m . '
automatizmus, bár egyes esetekben itt felmerülhet a tudatosság kérdése. A szokás agya- emberöléses bímcse e menye · ' " é e ·d'tv ·s ,·gaz· ha egy ország eltörli a ha-
l , 1 , t' - d kb 11 z 101 1 a 1 •
korlat során kialakult és valamely közösségben általánosan követett cselekvési mód. Szo- gyakorlata igazolta az e mu t ev iz . .' ·1 t' , cselekmények száma. Mára már
kás például az, hogy az autópályán a lassú jármüvek a külső sávban haladnak, ezt asza- lálbüntetést, attól még nem fog mcgu ran 1az di yen ip\usu erint nem a szankcióval való fe-
, · · ·, ' ' e nesült az a m n al me Ysz
bályt a KRESZ is tartalmazza, tehát elvil eg az autós, aki harminccal döcög a belső jogszociologia1 ax10mava 11 1 .~ · , ' k lószínűége az ami befolyásolja
sávban, felőségr vonható, bár ez a gyakorlatban nem következik be. Vannak olyan szo- h kció bekövetkez s ne a va '
nyegetett,ség,, _a ne~ a s,zan , nkció alka lmazása esetén a legfontosabb jogtudatformá~ó
kások, amelyek nincsenek megtámogatva a jogi normák által, mégis követjük őket (pél- az ilyen t1pusu Jogkovetest. Asza lk „t " t dJ. a hogy akárhányszor is cselekszik
k" tkezetessége ha az e ovc O u ' , ,
dául ünnepi vagy gyászszertartások). A szokásnormáknak van egy olyan szeletük, amely szabály annak a ove . _ ' ~ k . kk . lO"bb-utóbb felhagy e tevékenysege-
szinte ,Jogként" él az emberek tudatában, ez a szokásjog, amely normatív erjű társadalmi „k" " , dO11 mmd1g le fog bu 111 a 0 1 e , .k
törvénybe ut ozo mo , nk ' . , k lebeg a levgőbn , és „nem törtem
, . " Ha azonban a sza c10 csa ,.
gyakorlatot jelent, viszont nem áll mögötte a tényleges állami jog. Ilyen szokásjogi vel, mert „nemen meg · , ,, __ "k maguk is valamilyen illegahs
.,, "bb , hetnek batontast ai I a, 1ogy 1 O , .
norma például az eljegyzés, amelyet a családi jogi kódex nem szabályoz, az emberek még- semmi ' akkor to en erez , , e k t " gazdaság működése a kelet-europa1
is követik ezt a régi hagyományt. A szokás a hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy adott , , t , ezzenek Jo pelda erre a „1e e e ,
tevekenysege ve~ . · ,. k" "k , t' , keresnek pénzt (cigarettacsempeszet,
társadalmi viszonyban adott magatartást kell tanúsítani, a szokásnorma tanúsítása a má- országokban, amikor ,llegahs esz ozo u J3 11
 emberkeres kedelem , kábítószer-terjesztés stb.), a kilátásba helyeze tt bünL töj ogi szank-
ciók hi ába súlyosak, ha a lebukás veszélye kicsi. A szankcióval való fenyegetettségen túl-
mutató tényezők is szerepet játszanak ezekben az esetekben, ilyen például a megveszte-
getés, amikor a cselekmény elkövtőj arra számít: még ha el is kapják, megflő pénz
átadása esetén nem lesz ügy, illetve, ha az elkövtő arra az előftvésr támaszkodhat,
hogy a rendőség túlterhelt, nincs elég idejük, eszközük, hogy rendesen felderítsék az ese-
mények láncolatát. A szankción túl tehát a jogalkalmazásban megnyilvánuló hibák is
hozzájárulnak a szankcióval való fenyegetettség elenyészéséhez, a hiba oka lehet emberi
tényezőr viszaethő (korrupció) vagy jogi-szabályozási ok (nem megflő jogal-
kotás).
Optimális az lenne, ha a jogalkotónak nem kellene szankciót alkalmaznia, de ez nyil-
vánvalóan utópia. Törekedni kell viszont arra, hogy ha lehetséges, akkor a jogkövetés ne
a szankció hatására következzen be, hiszen az eből a megfontolásból bekövtző jog-
követő magatartások meglhtősn esetlegesek. 17 Hosszú távon, represszív eszközökkel
egy társadalmat, egy közösséget irányítani nem lehet, ezt az emberi történelemben for-
radalmak sora mutatja. A szankciónak egyes esetekben pozitív atiűdhás is lehet, a kö-
vetkezetesen alkalmazott szankció alkalmas lehet arra, hogy a norma iránti pozitív erkölcsi
tudatot hozzon létre hosszú távon. Meg kell említeni a szankció végrehajtásának körül-
ményeit is, ugyanis a nem megflőn végrehajtott szankció akár újabb elkövetésre sar-
kallhat, ez megvalósulhat a jogalkotás hibájából (túl enyhe vagy túl szigorú szankció),
a jogalkalmazás hibájából (az ítélet jogilag megflő , de „igazságtalan"), a végrehajtás
hibájából (a végrehajtó szervek túlságosan szigorúak vagy túl engedékenyek), iletőg
a megflő állami programok hiánya is eredményezheti azt, hogy az elkövtő visszaesik
(nem tud visszailleszkedni a közösségbe).
Habár ~ülön pontban említettük a tudatos jogkövetés okai között a jog tiszteletét
(autoritás), valójában ez az ok a valóságban keveredik a többivel. A jog tisztelete az
évszázadok során alakult ki az európai társadalmakban, nem véletlen, hogy a valójában
jogszolgáltatást végző szerveket igazságszolgáltatásnak nevezzük. A jog hosszú történelmi
múltja, isteni eredete, a jog hordozóinak, a jogászoknak kiemelt státusza, a jogi szankció-
rendszer stb. eredményezte a jog iránti tisztelet kialakulását, amely változó intenzitással
ugyan, de a mai napig jelen van a cselkvő tudatában. A jog iránti tisztelet egyrészől a jogi
kultúrában, másrézől az egyén szocializációjában gyökeredzik. Egy több országra ki-
terjdő vizsgálatban, amelyben a kérdés az volt, hogy be kell e tartani az igazságtalan-

btolvajlások vásámapokon, hogy azonnali

17
10 A 17 . században, Angliában annyira eisz po v t m ednek. A piactereken megkzdőt az
Az állam alkalmazhat akár kreatív eszközöket is az általa megkívánt magatartás betartatására: Ill. Károly
halálbüntetéssel fenyegették meg azokat , 1 11
idejében, Madridban hoztak egy rendeletet mely szerint a „spanyolos " népviseletet tilos viselni (nagy, k " a zsebtolvajok.
akasztások, az öszecődült tömegben pedig tov bb " m o tartása másokat is normasértésre ösztönöz:
széles karimájú kalap , hosszú, köpenyszrű ruha), mert az erőszako cselekményeket nehéz volt felismerni,
19 Egy, az USA-ban lefolytatott kísérlet ~ze~int a ~o~o rt normasértésre ösztönözni a magatartása.
különösen sötétedés után. A rendeletet kisebb zendülések követték, a lakosságnak ez nem tetszett. Aztán
minél magasabb státuszú a normaserto, annal tobb
hoztak egy rendeletet, hogy Spanyolország összes hóhéra köteles nagy kalapot és köpenyt viselni.
 e) A jogkövetés Magyarországon
,. .. , , e szerűn esetleges következmen ' y. ,,22 !\ J' Zll
. . 1 ,1 ,1 '
:'il 1am mukodesenek,_s ~~111. ~y , . . , k) végrehajthatatlanok , ez ~rl :, .1 .' ' i l
A kelet-európai társadlomfejőé megkésettsége a jogi kultúra működésn , k··1·· .. penzugy1 targyuJog1 norma
"kdőJ·ogirencl ·z c rn ' I ,
is nyomot 1 .

hagyott. Az elmaradást a kelet-európai társadalmak évtizedek óta vezérelve pró- felürő rcszc ( uonosena
tömeges volta nem csupan ov .
,
, k .. etkezmenye egy rosszu mu o •l
. 'lt I' ssá válásával maga a cl v1an · 1 i l
. . i.111 •111 ,
bálják meg behozni, elsőorban
jogi és adminisztratív eszközök útján. Az, hogy a társa- , A. k"" etési deviancia a a ano
egyenesen a resze. Jog ov . , , , .. . k , k találkoznak a társadalom h 1 .'-
dalom tes ző legsn befolyásolható jogi eszközökkel, a politika illúziói közé tartozik. Ha ,. , . .
lik normahssa, a Jogi nom,
ák vilagan k1vuh cse 1e vese
, k. k' ·-r gyakorlata JegitimizálJ a az u.11 ,lJ lU
. . · r: ,
a jogi normákat kizárólag eszközként használjuk egy-egy állam által elérni kívánt cél el- lésével. A tömegesen követett cselekvese JOkgon ivu !bemennek a hivatalos állami nor-
érésére (jogi instrumentalizmus), anélkül hogy figyelembe vennénk a jogi szabályozás tár- . ,k I k nagyon gya ran szem
1,í rsadalm1 norma at, am_e ye , . T , s adóeltitkolás ilyen bevett és a társad a-
sadalmi hatásait, akkor az szükségképpen torzulásokat fog okozni a jogi kultúrában, mert mákkal. Ma Magyarorszagon az adok1keru es e I k , 't 23
, , la osan elfogadott gyakor atna szarni .
a jogi valóság (a szabályozás tartalma) és a társadalmi valóság (amely a jogkövetésben lom részől legalabb hallgato g , . . aba' lyokat (hatósági túlkapások,
nyilvánul meg) élesen el fog térni egymástól. A helyzet még súlyosabb, ha a jogi szabá- 1 'rt' kben sert1k meg aJogsz
Az állami , szervek .. , o, yantbme ) hogye mara , mar , ny1·1 vanva , lo' közhelly·é vált, hogy maga
lyozás kizárólag akaratvezérelt, és ezen kívül semmilyen más szempontot nem vesz közbeszerzesek k1Jatszasa s · ' .. . . bb , b Ha nekik lehet ott fent, akkor
figyelembe (jogi voluntarizmus). ,,Valóságos társadalmak játékszabályait azonban nem k' "l "kodik tega 1a resz en.,,
az állam is a szabályo~o? ivu I~u. . ' asértés elfogadhatóságát, ráadásul ez a helyzet
20
lehet tetszés szerint kiagyalni." Minél görcsösebb lesz a jogalkotó az akarat, részől nekünk is" elv nagymertekben eros1t1 a no~I .. k tudatában amelynek az ellenke-
hogy a kívánt célt elérje bármilyen eszközzel (például a bünteőjog
eszközeivel), ez an- olyan társadalmi teny en Je en
. . k, t · 1 ik meg sze es tomege
, d
,
.. "ko"dik annak polgárai 1s fel-
.
. . , H az allam ren et 1enu 1mu '
nál kevésbé fog sikerülni. Az 1950-es években Magyarországon több mint félmillió em- z őjét állítam sz111te nevetseges. a k. d tlenu·T' cselekedjenek. A rendet-
bert ítéltek el „közellátás veszélyeztetése" címén,2' a
a hatalom nem érte el a célját.
bünteőjogi
szabályozással azonban , . k
jogosítva erz1k magu at arra, .o~y-· . kb ,
h ők magu 1s „ren e
rálisan is megjelenik. A magyarok
. . fi' ' b fizikai korulmenye en es mo , 'k
lenség a Jogi sz era an, a h . .. . zolási stratég iák sorát álhtotta
A jogtudatot és a jogkövetést erőtljsn befolyásolja a jogszabályi környezet és ál- . kOd k hhez a helyzet ez, es omga · .
tudatilag 1s alkalmaz ta e . k k helytelen (kognitív disszonancia).
talában az az aura, amelyben a jog működi. Hosszú ideje működő demokráciákban a pol- , . d. 'k hogy amit csele szene 'az .
gárok tudják - mert a gyakorlat is ezt mutatja - , hogy a jog van és nem ellenük, őértük fel rá, bar tudvan tu Ja ,' ,
Ilyen magyarázatnak szam1t az, hogy " gy k
ú se lesz következménye, mert még senkit nem
, 0 111 ezért nem büntethetnek meg",
ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy a jogszabály természetesen sokszor egyéni ér- ,, k· b · 1 sértést csa megusz , " ,
büntettek meg ',,ezt a issza a y . ·t , 11 ndóa n vá ltoznak", de ha végül meg-
dekeket sért, hiszen a jogalkotó kénytelen a legnagyobb közös elindulni. nevzőrl . •
,,a Jogszabalyokat_~mu~ se
• 111 lehet betarta111 , me, a a
, ,, entsvá rként ott lebeg a korrupc10, mert „mm-
., ·
A nyugat-európai országokban a jogalkotás transzparens, és a jogállami normákat tisz- is hatóság elé kerul az ugy, akkor _vegso m k . . . dszer működésben jelenik meg,
teletben tartvg működi . A kelet-európai országokban azonban a megkésett vagy torz pol- , ,, A ,d htanya n 111 sa J ) i r n
denkinek van • , ·egy ·ara. ( 11 re,ago lt va ut, , . k s1'k, 111 lo' va< kolat a közintézményekben, nagy
gári fejlődés
eredménye, hogy azok az intézményes keretek, amelyek nyugaton megkér-
hanem fiz1kahsan ,s e iany . .. , . kább azt i t í s ő r e a
,
polgarokban,
dőjelzhtnü működne ,
keleten vagy nem funkcionálnak , vagy az esetek többségében .. ..
építkezések korul meg ev rcn .
1. .. . d ti 11 • 1 stb .), s z meg 111
, . " . o iban mégis csak az erkölcs, sza-
.
a hatalom birtokosai áthágják őket.
A bajokat csak tetézi, hogy az éppen aktuális kor-
hogy az állam teh etet en·
1 A 1 , •úl sob t l ny zo az 1
·_ , ., '. .. ho az adott szó kötelez, ennek
mányzatok és holdudvaruk magata rtása sem a helyes jogkövetési mintákat közvetíti . d ' I' Akapit'ili - mu · arraub 1zalo1111aepu 1, gy . b , ,,
balyok ero a asa. < . ' ·t 1ymással mellérendelt v1Szony an 1evo
a társadalom többsége felé. A jogkövetés elmaradása vagy a jogszabályok tudatos negli- jogi megflőj e a pol gá ri jo , j sz ·rz 1'S._ an~ 1 cgk . . formában megkötött szerődé-
gálása nemcsak a természetes személyek körében fordul elő, hanem egyre gyakrabban ál- 1-1 1· , ' r t •I 1 •11 t ·l.1 cs ulne , a Jog, .
felek kötnek meg. a az .. . k , lkül maradhat az alapjaiban m-
lami szervek körében is. ,,Az állami normák tömeges társadalmi megszegése része az . 1· . cl6 . ' s z k, v ·tkczmenye ne ' . . ,,
sek nem mennek te Je e . ' . . . . .. k . . A következmények nélküli állam1 mu-
gatja meg a mindennap, tar ·ada lm1 ,. '/. nyo at is. 1· t it az adóhatóság tesz közzé
. 1 , k , , ·bl f) ' ldáJa az a 1s a, am
ködés és a tehe_tetlen ~,e~ .c~ . s_ ' •" 1 akik több száz millió forinttal is tartozna~ az
2
azokról a szemelyekrol es sz , z 1,, l 1 : ... ·' t .• mindenkori politikai elit populista
° KORNAI János: Játékszabályok és társadalmi realitások. Észrevételek Liska Tibor vállalkozási koncepciójához. ,
allamna k . M.111 dezekre értelcms'/. ' ru •n ,os 1 ,a a
ln SiKLAKY István (szerk.): Koncepció és kritika . Vita Liska Tibor „szocialista vállalkozási szektor" javaslatáról.
Budapest,
2014. 1985. 311 - 322. o. (http://www.kornai-janos.hu/Kornai1 985_Jatekszabalyok.pdf) (Letöltés ideje:
03. 01.)
21

A termények és az állatok egy részét be kellett szolgáltatni az állam részére. 22 SAJó András : A társadalom működési zav r i ,
llom épezet. A/lam- , Jogtudomany,
es , 2008/3 . 233-280. 0,

23 Az adófizetés a magyarok többségének tud t n " 11 mi sa rcként" jelenik meg.

 . , , , ,. 1 ,,,,
.. . . , . A társadalmi j ogi va tozas , • ..
, , /\ JÓ András: Társadalmt-JOgt va 1tozas.
,,ígéretcunamija". A politikai és jogi kultúra megváltozása nem megy gyík napról a má-
ikra, ehhez akár több embröltő is szükség lesz. Budapest, 1988. , . , . , l atott tanulmányok. Bu la1 'Sl, 1 1 ,
Jog es szocw 1ogza, va og
SAJÓ András (szerk .):
Azonban valamint emberek közt szentebb nincs, mint józan törvények, ha ti. azok pon- , d z ésJ·og Budapest, 1964. ..
SZABÓ lmre: Tarsa a om . . 1" , 1 SZÉCHENYI István: Stádium . L II ,
tosan teljesíttetnek mindenki által : úgy alig van valami nevetségesb, mint olyan törvény, , T' ény előti egyen oseg. n . . (l1
SZÉCHENYI Istvan: orv 1/ tadium009 html) (Letölté 1d j : ,,
melyet senki sem teljesít vagy általában nem teljesít. A törvény tehát magában bármily 1833. (http: //mek.oszk.hu/06100/06135/htm s .
jó is, még semmi, ha annak csak az engedelmeskedik, ki éppen akar, s a kormánynak nem 03 . 01.)
áll hatalmában szorítni is mindenkit a törvényteljesítésre. 24

Felhasznált és ajánlott irodalom

BOROS László - SAJÓ András: A család és a családi jog megjelenése az állampolgárok

jogtudatában. Budapest, 1983.
GöNCZÖL Katalin: A bűnözés társadalmi összefüggései. Társadalmi Szemle, 1993/3.
GöNCZÖL Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója. Szociálpolitikai Értesíő, 1987 /1.
303-317. 0.
KoRNAI János: Játékszabályok és társadalmi realitások. Észrevételek Liska Tibor vállal-
kozási koncepciójához. ln SIKLAKY István (szerk.): Koncepció és kritika. Vita Liska
Tibor „ szocialista vállalkozási szektor " javaslatáról. Budapest, 1985. 311-322. o.
(http://www.komai-janos.hu/Komai 1985 _Jatekszabalyok.pdf) (Letöltés ideje: 2014.
03 . 01.)
KULCSÁR Kálmán: A jogismeret vizsgálata. Budapest, 1967.
KULCSÁR Kálmán: Jogszociológia. Budapest, 1997.
SAJÓ András - °SZÉKELYI Mária - MAJOR Péter: Vizsgálat a fizikai dolgozók jogtudatáról.
Budapest, 1977.
SAJÓ András: A jog nézetek néhány szociálpszichol ógiai sajátsága. Állam- és Jogtudo-
mány, 1978/4.
SAJÓ András: A jog valóságkép-t e r e mt ő hatása. Állam- és Jogtudomány, 1985/4.
SAJÓ András: A jogtudat mikrokörnyezeti meghatározói. Budapest, 1981.
SAJÓ András: A társadalom működ é i za varai és az államgépezet. Állam- és Jogtudomány,
2008/3. 233- 280. 0.
SAJÓ András: Jogkövetés és társadalmi magatartás. Budapest, 1980.

24
SZÉCHENYI István: Törvény előti egynlősé . ln SZÉCHENYI István: Stádium. Lipcse, 1833. (http://mek.
oszk.hu/06100/06135/html/stadium009.html) (Letöltés ideje: 2014. 03. 01.)
VI. A jogalkalmazás néhány szociológiai
aspektusa

Uszkiewicz Erik

2002. május 9-én Móron a magyar kriminalisztika történetének legsúlyosabb rabl ógy il -
kosságát követték el. A móri bankrablás néven ismertté vált bűncselkméy nyolc ha-
lálos áldozata volt, az elkövtő több millió forint készpénzzel menekültek el a helyszínr ő l.
A bi.íncselekményt követő tizenötödik percben a valódi elkövtő a rendőség igazol-
tatta, ám továbbengedte őket. Két hónappal későb letartóztatták Hajdú Lászlót és Kai ser
Edét, akiket 2004-ben elítéltek a bűncselkméy elkövetéséért. Három évvel későb ke-
rült rendőkéz a veszprémi postásgyilkossággal vádolt Nagy László, aki beismrő val-
lomást tett abban az ügyben, és elismerte, hogy köze volt a móri mészárláshoz is. Terhl ő
vallomást tett Weinszdom Róbertre is. Nagy László későb, még az ítélethirdetés előt bör-
töncellájában öngyilkosságot követett el, így bi.ínösséget megállapító ítélet csak Weiszdom
Róbert ellen született. Későb Hajdút és Kaisert felmentették a móri ügy kapcsán .
A rendkívül súlyos bűncselkméy elkövetésében tehát ártatlan személyeket ítéltek el,
s csak jó néhány évvel későb, gyakorlatilag szinte a véletlen műveként derült fény a va-
lódi elkövtő kilétére.
Milyen ténye z ők játszhattak szerepet e justi zmord bekövetkezésében? Milyen követ-
kezményei voltak? Milyen hatás al va n mindez a magya r igazságszolgáltatás megítélésére?
Ezekre a kérdésekre is próbál vá la zt adni ez a fejezel a joga lkalmazás jogszociológiai vizs-
gálata néhány eredményé nek felvill antá ·áva l.
Ajogszociológia megszületése és önáll ' tudo111'~ nyos di szciplínává válása óta e tudomány
művelői a kutatások egyik központi kérdéseként t kintcnek a jogalkalmazás vizsgálatára, min-
denklőt a bírói jogalkalmazás folyamatának me •értésére. Jelen fejezet is erre a kérdésre
fókuszál. A jogalkalmazás fogalmának defini álási vitáit most leegyszerüsítve a jogalkalma-
zás másik ágának a hatósági jogalkalmazást tekintem, az ugyanis a közigazgatás hierar-
chiájába ágyazottan működi, más sajátosságokkal bír. A kétféle jogalkalmazás a két ál-
lamhatalmi ág eltérő jelgű feladataihoz kötött tevékenységének különbző megnyilvánulási
formája, amelyek eltérő szervezeti fonnában , eltérő eljárás i rendben tevékenykednek. Ezek-.
kel a kérdésekkel részletesen a közigazgatási jog művel ő i foglalkoznak.
Ma már szinte közhelyszerüen kezelt tétel, hogy az ít é lkező bírák és más, az igazság-
szolgáltatás szervezetébe tartozó személyek nem tekinh ő ek „paragrafus-automaták-
nak", vagyis olyan „gépezeteknek", amelyek mechanikusan hoznak döntéseket az eléjük
k e rül ő gyes ügyekben . Bár Montesquieu a bírákat még a „törvény szájának" nevezte, az
 k fi . t az álhmpol ' ri I ll
új abb kori - mindeklőt jogszociológiai kutatások - bizonyítottúk, ho y a joga lkal- Ez a sematikus logikai levezetés persze i eJez1_az 1 ' . 1 n l l
- . .. 'b is ·elntkző képzetet is - , 1ogy va a,
mazás során egy soktényező , összetett és bonyolult kognitív és normatív elemeket is tar- szcrmt a Jogaszok kor:. e~ ,J ··1 h t Gondoljunk csak arra, amikor 1\
talmazó döntési folyamatról van szó. Amellett, hogy ezen elvi megállapítás valódiságát lmű e n előr Jelezheto dontes szu et e d. . t é nemcsak azt hogy n i 1
kemberhez· tu Ili szere n '
számos kutatás bizonyította és bizonyítja, mindannyian tudjuk, hogy nem is volna kívá- segítségért for duI egy sza · b kkora lesz a megítélt kárt
. , ld, l hogy adott eset en me
natos, ha a jogalkalmazás gépies mechanizmusok szerint működne. Mindazonáltal a rend- kimenetele, de azt is pe au ' , , E k legyszrűítő elképzelésn
. b .. t t , e szamithat nne a
szer egésze képtelen is volna ekként működni, hiszen a jogalkalmazás egésze értkelő , szege, vagy milyen un e esr 1· , , knak a legkárosabb következmény , h
é rtelmző és döntési sorozatok folytonos egymásutánját kívánja, az egyéni mérlegelés és korlatban eből fakadó teljesíthetetlen e vara~~ , nak J·ogi minősítée keretében .
, ,11' egállapitasa es an
diszkréció teszi lehtővé , hogy ideális esetben megflő döntések születhessenek. bár kétségtelen tény, egy tenya as m , , ol azzal hogy maga a joga ll ol-
Hosszú időn keresztül a jogalkalmazásra tehát mechanikus tevékenységként tekin- l e ntő s ége van a deduktív következteteseknek, nem szam '
tettek. Sokak számára még ma sem evidencia, hogy a jogalkalmazás nem írható le pél- mazás egy jóval bonyolultabb ~~lyam~t\ én ekkel, hogy mind a felső tétel, mind az
dául a szillogizmus elméletével. Vagyis azzal a matematikai levezetésekhez hasonlatos Nem számol azokkal a saJ~~os kor;z:et:ítélet értkelő, elmző, kritikai és dön-
,,egyenlettel", hogy tulajdonképpen a bíró feladata nem más, mint a felső tétel (jogsza- alsó tétel és mind az ezek alapJan meg 't ~ lat1·a magában. Nem áll ugyanis „k6-
, , át és ezek sorozata iog .
bályok, felsőbíróági döntések), az alsó tétel (konkrét tényállás) tisztázása és ezek alap- tési folyamatok szamossag . h elképzhtő valamennyi esetre
, , · · ra tekmtettel arra, ogy az )
ján a konklúzió (ítélet) meghozatala. Ez a feltételezés egyebekben implicite azt is magá- szen" a jogi nonna a b1ro szarna ' , . , ( . korunkban megvalósíthatatlan ,
. .k b ' lyozás esetet k1veve ami . H
ban hordozza, hogy minden ügyben csupán egyetlen helyes és jó döntés születhet. Pedig, kiterjdő kazu1szt1 us sza a .. . döntést kell meghozni. ogy
, k, , bben a korben megannyi
ahogy az amerikai jogi realisták egyik klasszikusaként számon tartott Jerome Frank fo- a norma absztraktsaga o an mar~ b, 1 k t lkalmaz a Polgári Törvénykönyvben
' ld ' l'tsünk- milyen sza a yo a a ,
galmazott: ,,( ... ) Minden hozáértő jogász bármelyik eső vasárnap délután száz meg száz csak néhány pe at em i . "d ' k tkozásában vagy dolog-e az aram,
1· fi h . e szerzo ese vona '
olyan viszonylag egyszrű jogi kérdsől készíthetne listákat, amelyek egyértlmű meg- nomináltan elő nem fordu o ranc i_s 1 1 bb helyzet a történeti tényállás vonat-
1 \ , t, gya Meg bonyo u ta a ,
válaszolására aligha vállalkozna bármely más hozáértő jogász". és ekként lehet-e opas ar · , k . b' ·ó· fel kell tárnia a múltat, a teny-
, ,, t sem keszen apJ8 a 11 . fi l
,,Kemény dió" - vajon helyes döntés született, és csak ez az egyetlen döntés szület- kozásában. Ertelemszeruen ez . . akorl atila g nem kevesebb a e -
.. .. . 't' k kból meg kell 1smern1e, gy, . ,,
hetett? állást különbozo b1zony1 e o . . .. , 1·. ában a múltban. Csak énntolegesen
. . 1 ben hogy mi is tortent va OJ ' b.. t"
2012-ben a kölni tartományi bíróság ítéletében kimondta, hogy a körülmetélés testi adata, mint feltárnia aJe en ' . ·1.· b .. t e t ő igazságszolgáltatásban a unte o-
, d ' ul a kontmenta 1s un - .- ·
sértés. Az ügyben egy muzulmán orvos ellen indult eljárás miután egy kisfiút kórházban, utalunk arra, hogy raa as , " 1· , .. si hanem az anyagi igazsa-
lszász modellel, n-m iz Ja1a ' ,
szabályosan végzett körülmetélés után négy nappal átvérzések miatt sürgőéi ellátásra bíróságok, szemben az ango . . 1 ry a múlt megismerése meg a legpon-
szállítottak be. A kórház az - amúgy szokásos és csekély - vérzést csillapította, majd ezt gosság feltárására kötelezettek. Ev1denc1 a azk, : , ' : yok mellett is korlátozott lehet
, , l modernebb t hn1 '. a1 v1vmdn , , - ..
követőn a szabályoknak megfl e l ő n jelentette a hatóságoknak az esetet. A bíróság jog- tosabb emlekezet es a eg , , 11 te lJ.ességének megismeresere tore-
, rán per z n i I mu . k. ,
erősn felmentette ugyan az orvost, tekintettel arra, hogy nem láthatta előr , hogy csele- csupán. A jogaika1mazas so ' ' 1 . ~ . eseménysorból és törénsből" iva-
, k . sztán a vé t n SZ<1 111U ~'l b.
kedetével bűncselkm é nyt valós ít meg, mivel az elkövetéskor a jog nem volt világos (el- kednek a jogalka1mazo , pu . . . , , k t Ennek érdekében különie e 1-
· •b ' l . larr l 'vá ns 1esze e -
kerülhetetlen tévedés a bünt e t ő j og i til almat iletőn , német btk. 17. § 1. mondat). logatják" az ügy szempontja o J i d lk , ükre Az ezekkel kapcsolatos
,, . k .. .. k és biz nyít6k I álln al ren e ezes .
Ezenkívül pedig megállapította, hogy az - orvosilag szakerűn , de pusztán vallási okok- zony1tas1 esz ozo
ból, egészségügyi indikác ió nélkül kiskorúakon végzett - körülmetélés megvalósítja problémákról még ké ő b sz lunk.
a testi sértés tényállását. 2

1
FRANK, Jerome: A jog és a modern értelem. http://szisz.uni-corvinus.hu/_fajlok/07 _01 /felveteli2008/jerome_
frank.pdf (Letöltés ideje: 2014. 03. 01.)
2
Az ügyről részletesen lásd SALÁT Orsolya: A körülmetélés esete a bünteőjogal. http://www.szuveren.hu/
jog/a-korulmeteles-esete-a-buntetojoggal (Letöltés ideje: 2013. 11. 15.). Az ügyben született ítélet olvasható
a http://adam1cor.files.wordpress.com/2012/06/ 151-ns-169-11-beschneidung.pdf oldalon.
 . tt tén állás eldöntésére vonatkoz, an n m LD I 1 !11
E l ősz ör nézzük azonban a jogi nonnák és a jogalkalmazás viszonyát. A jogi sza bályok /iwna/'e/"6 Vagy1shaazado . y , , . , . ,bahelyezkedn 1eés m · 1 ,' t •II
. , k k 11 a Jogalkoto poz1c10Ja
megalkotásának sajátossága, amint arra Kulcsár Kálmán rámutat, hogy a jogi norm a szabá lyt, neki magana e . t k' tu"nk azonban a bíró sz r ·p r ' l
, lk t ' ' t Bárhogyan 1s e m
mindig a tipikus helyzetet szabályozza, a tipikus ösze tevők e t, a szabályozás tipikus kö- adekvát szabalymega oasa . , ' kb abíróiJ'ogalkotásmincli ris j 'l 't
, , , h k ebb-nagyobb merte en
vetkezményeit véve tekintetbe. 4 Ezzel szemben az egyes esetek mindig sajátos, egyedi vo- kcnysegere, teny, ogy is k zer ű megrő
„ s ít és t acl la u I t\ 1
, ,. , .' b E k a helyzetne a szovegs ". .
násokkal bírnak. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy adódik egy gap a jogszabály a b1ro1tevekenyseg en. nne .. , . 1· . AlegmagasabbszintuJ 0' 1n m11
, d Alaptorveny 1s e 1smen.
és a konkrét jogeset között, s ezt az űrt a jogalkalmazónak kell áthidalnia, kitöltenie. Meg- ban hatályos alkotmany, e az _ , , , kr k"t „ J.ogegységi határozatot hoz. Uz ·I
. . K ' na a b1rosago a o e1ez0
felő szabályozás esetén a jogszabály egyebekben kelőn k e retjlgű ahhoz, hogy az szövege szermt ugyams a u . . b , k közvetve az állampolgárok ma 1ala •
, •h , t k ha nem 1s Jogsza a1yo ,
eset individuális sajátosságaira tekintettel, azok értékelését követőn alkalmazhatóak le- a Jogegyseg1 ataroza o ' . ég biztosítása és a bíróságok pr b·
gyenek valamely jogszabály rendelkezései . Már ezen a ponton felhívjuk a figyelmet arra, tását szabályozzák, s tekintettel arra, hogy a'Jl~ge~ydseke'ben közzéteszik őket , ezekre k •
"k" d · ·ének garanta asa er
hogy - amint az könnyen belátható és elvi jelleggel rögzítenünk is kell - a jogalkalma- lémamentes permanens mu o es k K" l" . e' rdekes kérdést vetnek fel tov ábbá
, , 1 t kb n hivatkozna u on is .
zónak mindig rendelkezésére áll bizonyos fokú diszkréciós lehtő ség a döntés kialakítá- resetlevelekben, 1te e e e · k D tos hivatkozásul szolgálnak mml
sának fo lyamatában, emiatt lehet egyáltalán megfogalmazni azt a kérdést, hogy milyen a közzétett egyedi határozatok, am~_lyek ug_yanclsa'l t~n 1·zsgálódások körében egyre mar-
.. ·d · J zuk azt a Joge me e I v
egyéb, jogon kívüli elemek hatnak közre a jogalkalmazás fo lyamatában. Ezen mérlege- ,,precedensek". Csak ~0~1 en Je ez z utóbbi évtizedekben egyebekben is megfigyel-
lési és diszkrecionális jogkör nélkül a jogalkalmazási tevékenység nem volna végezhtő . kánsabban képviselt allaspontot, h~gy ~ , k t· nta' 11· s J. ogrendszerek közeledése . Ez
, 1 1 w I t1pusu es a on me ·
A szabályozás körében ez a helyzet azért állhat elő, mert hető az angolszasz t common a ; . 1· erést nyer a bírói jogalkotás, ad-
,. . t' h gy míg a kontmensen e 1sm ,, ,
- a jogszabályok nem foghatnak át minden társadalmi helyzetet, mindenekelott aztJe 1en 1, 0 , 'k l"d . látszik a törv ényhozás jelentosege.
, · dszerekben felerte e O 111 ,• , 1
- az életviszonyok állandó változása a jogot is alkalmazkodásra kényszeríti (a jogsza- dig az angolszasz Jogren 1 . , k elválasztásának elvének uJraerte -
.. " k , d , k · t eti fel a hata 1111 aga ' " ,
bályok folytonos vá ltoztatása - bár elvben lehetséges - a gyakorlatban sem nem kivite- Mmdez elvi Jellegu er es en v , . a't A későbien még szo
.. .. , k áshoz va 1o v1 zo ny, .
lezhtő , sem nem kívánatos), mezését, a különbozo hatalmi aga egy m, . , . ·os összefü ggésben áll az itt jelzett
lesz a diszkrecionalitás k é rd és r ő l , amely sz mten szo1 ,
- egyes jogszabályok eleve olyanok, hogy értelmezésre szorulnak (például: generál-
klauzulák vagy különbző alapelvek). Problematikával. , : os sze inl é l etű megközelítésével
. 11 1 '' l 7 US 11'1 ' ) 11 any . ,
A k ' bban bemutatott, a Joga rn n " · · ' , .. d lk dási fo-
Kérdés, persze, hogy ebben a helyzetben miként cselekedjen a jogalkalmazó, miként ora , már lism ' rik 'l j l •·ll ka lmazas osszetett gon o o „

töltse ki az űrt. A jog tudományos művel ésve l kapc olatos történeti munkák közül ellentétben a modern fe lfoga sok . b. . , 't·,tott hogy megannyi ügyben tobb
, , , .,t E 1 k 1 'r'l ·n n m v, ' ' .
a legtovább a sza bad jogta lálás, sza bad jogtudomá ny hí ve i merészkedtek. A Stammler, \yamatként ~a\~ e~elme~e_se .· . ni , ' 'l . i 111 .Dli a'l.'i fe ladata nemcsak a múlt meg1sm~-
Kantorowiq: és Ehrli ch nev ' ve l f é mj e l e z h e t ő szabadj ogi isko la a sokak által idézett svájci képviselheto dontes ,s szulethel: i < J . . . ', . d"ntési alternatívák felőség es
... "+' J , , ·s vary 1s h l' a l 11 tsi.; s o , ,
polgári törvényköny vve l érte 1 „1 na yobb sikerét". Ahogy egy ízben Kantorowicz rése, de a JOVO te tarasa , ' . . "\"' \·. a'lasztan·1 azt amely a felek szamara
1, á l ' , •. 1 •ru I n ' ' ' ,
Küzdelem ajógtudomány érL círnü tanu lmányá ban foga lmazott,5 nem kisebb célt tűzö ki kockázatokkal való felru 1az, a u u, ~, '.•. , lda'stJ'elenthet.Azindividuálisszem-
.• · cr rtal ' s k1•l •11 l m ,o . ,
a szabadjogi iskol a, mint hogy „m g zabad ulj on a régi póráztól", és hogy „teljesen le- Perspekt1v1kusan is meonyu : .
' b ~ 1· . ·n i '•s ,1, sn ' t I o
·· k t"bbek ko"zött a szervezett hatasokat
rombolja az eddigi eszményt, 's lya n eszményt állítson fel, amely a régivel minden te- !élet meghaladása kerete n . ,sm , . ' '. 1 ·. , . . " eletekre aJ·ogon kívüli tényezők rá-
, .. .. .. " d 1 . g,sn, ' I' 'S I 'H 1 e\ 1 muv ' . ..
kintetben ellentétes". A svájci p 11á ri törvé nykönyv 1. §-a is ebben a szellemben szüle- es a kulonbozo gon o at1, mc . . . u „ b to"bbféle helyes megoldas is. szu-
, I . .. k 1 , , .· n lll ugy en ..
tett: ,,a bírónak minde e k e l ő t a polgá ri törvénykönyv szövege és értelme szerint, hatását. Ha ~zonban fel:ete ~zzu ' , T I I· , ·t· ·llcgü szabályozás és az adott eg~ed1 ugy
másodsorban a szokásjog zerinl, ahol pedig még ilyen is hiányzik, ott az elfogadott el- lethet (ez reszben abbol adoc\1~ , 1~. . . . :~ n döntések mindegyike jogilag is helyes
közötti hézagot a Jogalkalmazo t \\1 1 , ,
mélet és hagyomány szerint kell dönten ie; akkor pedig, ha mindezen források csődöt mon-
lehet, akkor a k övet k ező kérdések a t , Ina
danak, azon szabály szerint ke ll ítéletet mondani a, amelyet törvényhozóként ő maga áf-

) . Jog és filozófia.
m ány. ln VARGA Csaba ( szerk · ·
4
KULCSÁR Kálmán: Jogszociológia. Budapest, 1997 .
6
1'1'
Idézi EHRLICH, Eugen : Szabad jogta a as e
's i l dJ tu
5
KANTORow1cz, Hermann: Küzdelem a jogtudományért. ln VARGA Csaba (szerk.) : Jog és filozófia . Budapest,
1998. Budapest, 2001 .
 mi alapján válasszunk a rendelkezésre álló alternatívák k .. ·· 1·
'' 1 ke iqe
. t ll egu„ sza b,alyozás által nyitva hag tt d. kr • ozu ., ' , , ró i e l ő m e n e t e li rendszerben domináns szerepe van a bírói munka rt k •I 111 '! l 1
baclságnak vannak-e obiektív ko l 't . , h _yo isz ec1onahtasnak es mer/egelési sza- ·1melynek egyik legfőb fokmérője egy számokká aggregált mutató. Va , i.• 1111 1 1
r a a1, es . a igen melyek ezek-
természetesen, hogy a bíró munkájának más elemeit is szemügyre veszik - r nl l . , '/ t l J
. J
- milyen sze t • · '
táshoz? mpon OK visznek közelebb az alternatívák közötti helyes( elhtő) válasz- van, hogy tevékenysége során ítéleteinek hány százalékát helyezték hatá lyon i_ l 1 1 1

A . lk ' s ő b bíróságok, vagy hány esetben utasították új eljárásra. Ez minde ek l őt azzul I l·

azokrói~ga ~l~dazass~l kapcsolatos szociológiai vizsgálatok közül a követzőbn vetkezménnyeljár az alsóbb fokú, helyi bíróságokon, hogy a bírák megpróbálnak i azo h11
' esz rov1 en szo amelyek a J. ogalkal , ,
t '. "k d , , , , mazas soran figyelembe vett J. ogon kí T a másodfokú (általában megyei) tanácsok elvárásaihoz, szempontjaihoz, leginkább az I t,
enyezo etektalasaval szerepük , . I ,, , .. k ' vu I
eljárási garanciák, mel ~k az alk es_Je e~tose~u m_e~határozásával kapcsolatosak. Az hogy döntéseik megfeleljenek az azon a szinten megfogalmazott elvárásoknak. Í y 1r-
mákig húzódnak keres:tül . o:manytol az a_gazat1 Jogszabályokon át az eljárási nor- gumentációs sémák, gondolati általánosítások alakulnak ki. A szervezetrendszerbe b -
egy enlő sé g jegyében mind:~~r::;:::e~i:i~ts~;t~t:tt;~ bi~~o~ítani, ~ogy a törvény előti épített konformitás, a szervezeti előrjutás érdekében tanúsított alkalmazkodási kény z r
igazságszolgáltatáshoz valo' 1·og N k ll fi zr e!Jaras, a független és pártatlan a szabad autonóm döntési lehtőségk szűkebé válásával jár együtt. Fontos volna, ho y

:::~: j:!~:;:;;;;:,~::!~~:~b;~:,~:; ~szubjektív,:;. :::::.~:ö:;:

· em e azonban most ' kT" ·· b •0
a mérh e tő teljesítmény (például: befejezett ügyek vagy hatályon kívül helyezések száma)
2 .::;~ mellett a minő ség i munka értékelésére és a teljesítménymérésre más eszközök is ren-
elemek nem jelennek megelsők , i',
t ,
0
I gy a „b_1ro1 gepezetben" metajurisztikus delkezésre álljanak (nem is beszélve a szakmai alkalmasság rendszeres időköznét tör-
tokkal a háta mögött bíróv~ lett J:r:;;
;a : e~t~sztJkusab_ban az ügyvédi tapasztala- ténő érdemi felülvizsgálatáról). De a bírósági szintek közötti „alkalmazkodás" techni-
kájához hasonlóan megfiy ilyen hatás a bíró és a korábban mellette tevéknyd
vokatív címü (Emberi lények-e a bírák? :a, , ca o ta_meg meg ~ 2~. _sz~zad elején. Pro- e lhető ő
fő képviselőj, ekként fogalmaz: . ') rasaban, mmt az amenka1 Jogi realisták egyik bírósági fogalmazó és titkár viszonyában is. Ítéleteik öszszevetése után azt tapasztalhat-
juk, hogy a nagyobb tekintéllyel és tapasztalattal rendlkző kollégáktól még akár téves
~:::;s•~~é;l~:::::~lapít~ára" k~rül sor ~lyan perekben, ahol a szóbeli tanúvallomások megállapításokat is gyakran kritikátlanul vesznek át a melléjük beosztott bírák. A szer-
don működni kezd ' eze, ~-homal~o_s id10szmkráziák a tárgyaló bíróban rejtélyes mó- vezeti kérdések körében nem megkrülhtő az adminisztratív személyzet szerepének
. , , enek. A b1ro1 sz1mpat1a és antipátia va lószínű eg működni kezd t , k és jelntősé gé n e k hangsúlyozása. A magyar igazságszolgá ltatás rendszerében az ügyek
iranyaban Saját személy , lf . a anu
. ,, ,, es mu Ja pozitív vagy negatív e lőj e lű reakciókat kelt az asszonyok elhúzódásának és a bírák túl terheltségének egyik e r e d ő j e az adminisztratív apparátus ala-
a_vagy a ~~oke nok, a szakállas férfiak, a déliek, az olaszok az ango lok vag , ' csony létszáma. Az igaz ágszo lgáltatá fe ladata it m eg könyítő személyi állomány fel-
tekszerelok, a lelkészek, a diplomások va . , .', . ' y a v1zveze- duzzasztása és fejles ztés a magya r bír ' ·ági igazgatás e l őt álló egyik kihívás.
eo1 ~:es
k .. h .. , .. , . , gyademok1atak1rant.Bizonyosarcrángás e
avag~ kezlegymtés fájdalmas vagy t et sző emlékeket idézhet fö l. A tárgyaló,bí!:
m e e1, m_1kozben hallgatJa a ta nút, akin ek az arca ráng, aki köhög va le . k ,
v~I, ~~folyasolhatJ a, hogy a bíró mit hall meg abból , am it a tanú mond gy gyk1~t"abbeze- 1. Az ítélkező bírák helyzete - a bírói kar összetétele
kent ossze · , b fi . . , vagy eso m1-
a tanúvallo~za'1 azkt, ;s e olyaso lhatJa az t is, hogy milyen súlyt és lehtő sé get tulajdonít
sna .

Először helyezzük a figyel em fók uszába a kül .. b.. ,, A kontinentális jogrend z r krc és ezen belül Magyarországra is jelmző, hogy a külön-
Tekintettel arra, hogy valamennyi ítélk ' ,, b' _on ~zo sze_rveze~sz~ciológiai vizsgálatokat. böző bíróságokon hi vata li atlilüddel rendlkző „karrierbírák" ítélkeznek. Szemben az
, . ezo iro tagia egy igen k1terJedt k · angolszász bírósági modellel - melyben a bírák átlagosan 50-55 évesen, 20-25 év szak-
alkalmazas szoc10Iógiai vizsgálata körében vé zett ku , szervezetne ' a Jog-
tásával az ítélkező funkcióra Ebb k„ b g . tatasok foglalkoznak a szervezet ha- mai tapasztalat után nyer ik I megbízatásukat (nem véletlen, hogy a bíró megjelölésére
. en a or en mdenklőt figyelmet érdemel, hogy a bí- szolgál a smartest guy in the mom, azaz a „legokosabb ember a teremben" fordulat) -
a kontinensen fiatalon i ítélk z ő bírává lehet válni. Értelmszűn a karrierbíró meg-
jelölés arra utal, hogy k e l ő kitartás ·al é egy-egy jelentösebb hiba esetét leszámítva a szer-
vezet tagjai jó eséllyel számo lhatnak sikeres szakmai előm e netl e l és adott esetben ve-
F~NK, Jerome: Emberi lények-e a bírák? ln VARGA Csaba (szerk . , , ,
felenek polgári jogelméleti irodalma köréb ·1 B d .) . Jog es filozofia. Antologia a század első ze tő beosztással. A probléma e körben pusztán az, hogy ekként fiatalon, kevés szakmai
0 · u apest, 1981. 333-342. o.
tapasztalattal is bírává válhat valaki. Ez pedig olyan anomáliákhoz vezethet, mint
 példá~'. I az ügyészbarát bírói gyakorlat, a szakértői bíráskodás, vagy éppen éggel egy-egy 1'-s 'kel. Ajavada lmazás al kapcso latban azo nban továbbra is mego ldandó pr t I m 1, h
Jelentosebb Justi zmord. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének 2003-as tá- n:r. íté lk ező bírák karrie1je hasonlóan vonzó legyen, mint a bírósági vez t ő i ka ri ' r.
Jékoztatója sz~rint az ügyek túlnyomó többségét tárgyaló helyi bírósági bírák több mint A szakma tekintélye, presztízse is változott az utóbbi időkb e n. Mind n k 1 (t II r 1
. fele (57%-a~- viszonylag fiatal, és tíz évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezik. tekintette l, hogy az igazságszolgáltatás önálló és független harmadik hata lmi á rl nt j '·
A Legfö~b Ug~észség éves beszámolóit böngészve pedig azt találjuk, hogy egyes bűn­ l c ntős szerepet tölt be a jogállami, demokratikus működés rendszerében, a benn r szt-
cselek~enye~ ~s egye.s bűnelkövtői csoportok körében (például fiatalkorúak) a vád- v cvő k erkölcsi megbecsültsége és megítélése javult. Ellentmondásos azonban a h lyz 'L
ered~enyesseg1 mutato csaknem 100 százalékos. A jogalkotó, felismerve a helyzetet, né- Ugyanis egy-egy tévedés a bírói gépezetben, egy-egy a közvélemény által „enyhén k" mi-
mikeppen_megpróbálta korrigálni azt. Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése ugyanis úgy nősí te büntetés kiszabása, vagy a jogállami intézményrendszer bizonyos fokú ina I k-
rendel~ez1k, ,hogy bíróvá az nevzhtő ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. Vagyis vá t működése képes aláásni és annulálni az egész intézményrendszerbe vetett bizalmal.
az ~gyeb felte~elek fe';11~llása (például: jogi szakvizsga letétele, alkalmassági vizsgálaton Ezzel kapcsolatban egy 2010-es felmérés eredményei sajnálatosan lehangoló képet fes-
valo megfeleles) eseten 1s csak akkor nevzhtő ki valaki bírának, ha ezt az életkort már tenek a magyar igazságszolgáltatásról alkotott vélemnykrő, elsőorban azé1t, mert
elé~e. A.bírói ~inevezés - néhány esetet leszámítva - első alkalommal (első bírói kine- arra engednek következtetni, hogy a bizalmatlanság apátiával, lemondással és az áll ami
vez~_s)_ h~rom evre szól, ezek után és néhány más, témánk szempontjából marginális je- mechanizmusok elleni hatástalanság érzésével párosul. Az országos reprezentatív mintán
lentosegu esetben van lehtőség határozatlan időre szóló kinevezésre. A bírói kinevezést felvett adatok közül az igazságszolgáltatás élfogadottságával kapcsolatos kérdésekr
m _eg lőzen , ~ajd azt követőn is folyamatosan fontos volna továbbá az alkalmasság vizs- adott válaszok alapján alpvetőn a követző atiűdök domináltak: szkepticizmus, bizal-
galat~ az egyem sz~mpontok figyelembevételével. Ilyen szubjektív, értékelést igénylő té- matlanság, negatív értékelés, az igazságosság iránti erős vággyal szemben álló jogs ze rű ­
~yez~k lehetnek peldául a kommunikációs technikák, nehézségek, problémák; a mentá- ség, direkt befolyásoltság és az egynlősé követelményének hiánya. Megkérdőjl z ik
li~ kep~sségek a döntéshozatali folyamatban, egyáltalán a döntésre való alkalmasság, a válaszadók a politikától való függetlenséget, úgy gondolják, nem biztosított a jogegyen-
kepesseg. lőség , és a bírósági eljárások legnagyobb részét feleslegesnek ítélik. Ezek tehát a magyar
. A bírák anyagi megbecsültségében jelntős változások következtek be az utóbbi társadalomnak az igazságszolgáltatással kapcsolatos megyőzdési . 1 ° Különösen fájóak
evekben. Amíg korábban - elsőorban a direkt politikai célokra való felhasználásra is te- ezek a megállapítások azért, mert demokratikus jogállami működési feltételek és keretek
k.'. ntettel - e~yszerü állami hivatalnokként tekintettek a bírákra, mára ez a helyzet jelen- között elengedhetetlen, hogy az állampolgárok a jogaik és szabadságaik őrét és garanciá-
t~s megv~ltozott. Két lépcsőben jelntős béremelést hajtottak végre, amivel a magyar ját lássák az igazságszolgáltatásban.
1 1
b ro _~~r tagiai el~rté~ a középosztályi, felső-középotáyi életszínvonalat, és ennek meg- A bírák társadalmi és anyagi helyzete után röviden még a politika terrénumával való
felelo osszegu d1Jazas ban részes ülnek. Mindezzel párhuzamosan _ részben ezen intéz- kapcsolatukat elemezzük röviden. Empirikus kutatási adatok hiányában csak két eltérő
k~d~sek hatásának is kö szö nh e t őe n - csökkent a bírák korrumpálhatóságának lehe- álláspontra hivatkozunk - Bencze Mátyás írása nyomán. Míg Pokol Béla azt írja, hogy
tosege, veszélye. Tal án nem véletlen , hogy egy 20 l3-as kutatás adatai szerint az a magyar bírák többsége szociálliberális beállítódású, addig Tamás Gáspár Miklós éppen
állampolgárok a bíróság~k~~ látják a legkevésbé korruptnak.s Amint arra Bencze Mátyás azt rója a bírák szemére, hogy szélőgen jobboldali nézeteket vallanak. 11 2010-ben
is utal, a modem demokrac1akban a számos ok miatt a bíróságok azok a szervezetek ahol egy kutatás keretében próbálták meg az ítélkező bírák világnézeti m egyőz déseit feltárni.
a _legnehezebb megvalósítani ~- korrupciót. 9 E lsőfokn - számos más garanciális j:legű Amikor azt kérdezték a válaszadóktól, hogy mi a bünteőljárs legapvtőb célja: a tár-
ved~lem ~1.el~ett - mmdenekelott azért, mert adott a fellebbezés lehtő ség, másodfokon sadalmi rend biztosítása (alpvetőn konzervatív beállítódásra vall) vagy az egyéni sza-
pedig a b1rosagok tanácsokban járnak el, vagyis nem egyetlen személy hozza meg a dön- badság biztosítása (liberális beállítódás), pontosan fele-fele arányban döntöttek a válaszadó
bünteőírák . Amikor pedig a „vérfetőzsl" kapcsolatos bünteőjogi tényállás megíté-
lésével kapcsolatban tettek fel kérdést a válaszadóknak, az alábbi eredménye~ születtek.
8
A bírák túlnyomó többsége (86,2%) helyesnek tartja a jelenlegi szabályozást, ami inkább
Értékek 201 'j· Bizalom, normakövetés, az állam szerpéől és a demokráciáról alkotott vélemények alakulása
Magya~orszagon ... A gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételei" című kutatás 2013. évi hullámának
elemzese. Budapest, 2013.
9
B~NCZE Mátyás - V'.NN.AI Edina (szerk.) : Jogszociológiai előadások. Debrecen, 2012. 39- 40. o. http://www.uni- ,o KELEMEN László : Miként vélekedünk a jogról? Budapest, 2010.
miskolc.hu/- wwwJuns/JOGSZOCIOLOGIA_EA_EGYBEN.pdf (Letöltés ideje: 2014. 03. 01.) 11
POKOL Béla: A bírói hatalom. Budapest, 2003. 46. o.
 konzervatív beállítódásra utal , de az eredményt a jogsza bályok iránti ti sztelet é lojalitáti ( sa k zá r · j lben jegyezzük meg, hogy a bíróságo k tehermentes ítésének il m 1
létével is lehet természetesen magyarázni. , •i z alternatív vitarendezési rendszerek [AVR] elterjedése és gyakoribb ig nyb l 1
11
És végül ide kívánkozik, hogy említést tegyünk a bírói szerepfelfogásokról Eckb ff 1•hetne. Ezeknek az ismertsége, elterjedése, igénybevétele és megítélése azo nban n1
tipológiáját alapul véve: 12 szakmai körökben sem mondható a legjobbnak.)
- bürokratikus vagy adminisztratív bíró: feladatának a jogszabály szövegének me- Ezek után vegyünk számba néhány további szubjektív, a diszkrecionalitással és a bí-
chanikus alkalmazását tekinti, passzív szerepet tételez fel, melyben alpvetőn a jogsza- zonyítással kapcsolatos sajátosságot. Mert, amint azt fentebb kifejtettük, annak ell n r ,
bály szövegére koncentrál. A második világháborút követőn felismerik az e szerepben hogy a jogszabályok részletes és objektív szabályozási keretet biztosítanak, tenné z · l -
rejlő veszélyeket: ha a bíró mechanikusan végrehajtja a jogszabályokat, az adott esetben sen e körben is szerepet kap, és semmilyen körülmények között sem zárható kt az ít 1-
beláthatatlan következményekkel járhat. Így - a természetjog reneszánszával párhuza- kez ő személy benső megyőzdés , lelkiismerete, előzts ítéletei és előítéi .
mosan - előtérb kerülnek az aktív bírói tevékenységre épülő szerepfelfogások.
- politikus bíró: érzékeli a társadalomban meglévő különbző feszültségpontokat, és
igyekszik ennek fényében ítéleteket hozni. Tevékenysége körében arra is koncentrál, hogy 2. A jogalkalmazói (bírói) munka sajátossága
a meglévő feszültségekre miként reflektálnak az ítéletek. A politikus bíró nem csupán a jog-
szabály szövegére, hanem értelmére is koncentrál , és adott esetben kiterjeszti annak al-
kalmazási hatókörét. Ha a jogalkalmazói tevékenység és ezen belül a bírói munka jellegadó sajátosságait akar-
- konflitusező vagy közvetíő bíró: a konfliktusok harmonikus és perspektivikus juk meghatározni, a szakirodalomban többféle definícióval és definíciós kísérlettel tal ál-
14
rendezésére akként törekszik, hogy alaposan feltárja az érzelmi dimenziókat, a felek el- kozunk. Álljon itt most szemléltetésül M. Shapiro meghatározása: a független bíró 1. már
térő és gyakran egymással élesen szembenálló érdekei közötti balanszíroz, és békés előzg létező . normákat alkalmaz, 2. ellentétes felek között zajló eljárás után, 3. egy dicho-
megegyezésre törekszik. Ebben a szerepben jutnak legnagyobb jelntőséghz a pszicho- tóm jelgű döntést hoz, amelyben egyik fél követelését jogosnak, a másikét jogtala~nak
lógiai képességek, s annak belátása, hogy egy-egy megoldandó probléma, jogeset vagy ítéli . Ez a döntési tevékenységsorozat pedig alpvetőn két dolgot hordoz magaban:
jogvita mögött emberek bonyolult kapcsolatrendszere tárható fel, a maguk saját vi- a függetlenséget (ez a bíróságok önálló harmadik hatalmi ág jelgébő szükégerűn
szonyrendszerével, az emberi kapcsolatokra jelmző általános emocionális-érzelmi, adódó követelmény) és a mérlegelés szabadságának, a diszkrecionalitásnak a lehtő sé­
lelki-pszichikai túltelítettséggel._És ez az, aminek kezelésére talán a legkevésbé felké- gét. Ez utóbbival kapcsolatban talán elgndő utalni a bírói mérlegelés lehtőségnk sz~-
szültek. badságára, a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvére, vagy a büntetési tételkeretek ko-
Ennek alátámasztására szolgáljon egyetlen példa, Helaine és Dwight Golann: Why is zött kiszabható konkrétan alkalmazott büntetési nemre és tételre gondolunk. Ezt
it hardfor lawyers to deal with emotional issues ?13 című tanulmánya, amely egy jogász a szabadságot expressis verbis egyébként jogszabályaink és a legmagasabb szintű jogi
és egy pszichoterapeuta között folytatott beszélgetést tartalmaz: norma, az Alaptörvény is deklarálja. Az Alaptörvény szerint a bírák függetlenek, és csak
a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírák
Az az igazság, hogy néha, amikor érzelmekkel foglalkozom a munkám során, akkor nem
jogállásáról szóló törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a bíró tevékenységének megkez-
érzem azt, hogy professzionáli sa n dolgozom. Ez nem az, amivel egy jogásznak foglal-
dése előt a kinevzéstől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előt ,
koznia kellene. ( .. .) A jogászok gyakran azt érzik, hogy elvesznek az érzelmkő szóló
amely ré;zben az alábbi szövegből áll : ,,Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztessé-
· hösszú vitákban, amiknek igazából nincs is célja, se iránya. Az igazat megvallva sokan
ges eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megflő en
közülünk azért lettek jogászok, hogy ne kelljen ezzel az egész érzelmi kavalkáddal fog-
bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel." Vagy-
lalkozni.
is az ítélkezési tevékenységük során a bírák függetlenek, nem utasíthatóak, pártatlanul kö-
telesek eljárni, feladatellátásuk során nagyfokú önállóságot és autonómiát élveznek,
amelynek szükségszerü velejárója a bírói diszkrecionalitás. Az utóbbi években ugyan
12
ECKHOFF, Torstein : The Mediator, the Judge and the Administrator in Conflict-resolution. Acta Sociologica,
1966.
13
GoLANN, D. - GoLANN, H.: Why is it hard for lawyers te deal with emotional issues? Dispute Resolution
Magazine, 2003/ Winter. 14 SHAPIR0, Martin: Courts: A Comparative and Po/itical Analysis . Chicago, 1981. 1. e.
 -eJ__ [H l { d jl!J n U!

annak lehettünk szemtanúi, hogy a jogalkotó különbző eszközökkel (például a bünte-

hozzáé rtönek kellene lennie. A probléma azonban az, hogy a kirend ll s:.wk ,t ':
tőjogban
ismert „középmérték" vagy „három csapás" szabály bevezetésével) szűkíteni
ményét a bíróságok az esetek egy jelntős részében kritikátlanul elfogadj ák_- _Va !.
igyekezett a bírák ilyen irányú szabadságát, azt valójában csak kisebb mértékben sikerült
• korlátozni . A bírói függetlenségre és szabadságra nem az ilyen irányú döntések jelentik a legnyilvánvalóbb valótlanságok vagy ellentmondások esetén sem teszik kritika lt r .
a valódi veszélyt. a s z akértői véleményeket, és emelik be a bizonyítékok körébe. Erre utal a s 'lk 1'l 1 ~l .•
ráskodás kifejezés. Az angolszász eljárási rendben az ítélkezési tevékeny égben m · l ·
Az egyéni döntések szintjén jelntkző egyik legnagyobb hiátus a döntésekért vi-
laikus elem egyik megjelenési formája az esküdtszék. Csak röviden utalok arra, h(
selt individuális feJőség. E tekintetben az előzts
l e nő
letartóztatások elrendelésével kap-
az esküdtbíráskodással kapcsolatban is számos anomália vethő fel. A probl m
csolatos anomáliák közül utalunk egyre. Amint lován László azt egy interjúban meg-
összetettsége és komplexitása jól megérthő A tizenkét dühös ember című drám(\b 1
fogalmazta: ,,Az előzts letartóztatásnak a törvény szövege szerint viszonylag szigorú
annak megfilsítébő.
feltételei vannak. A gyakorlatban azonban sokkal lazábban kezelik."15 Mindez azért le-
Nem megkrülhtő kérdés, hogy az ítéletek körében az előítékr is s~ót ejt ün „
hetséges, mert a bíró szemögéből nézve az elé tárt esetet, a szabályozás értelmében ki-
zárólag annak van kockázata, ha „futni hagy valakit", vagyis ha indokolt lett volna, még- 2003-ban országos méretű botrányt váltott ki két testvérpár története. A fiver~_k _t, z n t
hónapot töltöttek előzts letartóztatásban, nyereségvágyból elkövetett emberoles vM-
sem rendelte el az előzts letartóztatást. Abban az esetben ugyanis, ha elrendeli az előzts
jával, későb azonban a bírósági eljárás folyamán bebizonyosodott az ártat~anságuk. Kár-
letartóztatást, és későb kiderül, hogy azt mégsem kellett volna, döntéséért egyéni, indi-
viduális felőség nem tartozik. térítési pert indítottak a Magyar Állammal szemben, a bíróság azonban, hivatkozva_ a fi -
vérek „primitív személyiségére", alacsonyabb összeget állapított meg: A testverp,á r
A bizonyítási eljárásban a személyi bizonyítékoknak döntő jelntőségük van. A bün-
teő eljárásokban ezt egészíti ki, hogy a vádlott esetében a bűncselkméy elkövetését fejenként két-két millió forint nem vagyoni kártérítést és tizenöt hó~ap~y'. ,elm~radt .~ert
megrősít kijelentéseit, a beismrő vallomást, a „bizonyítékok királynőjeét" tartják szá- kértek a bíróságtól. Az első fokú ítélet azonban nem adott helyt a ketm1lho f~nnt ka1t .-
rítésnek csak 1 2 millió forintot ítélt meg fejenként, mondván, hogy oly mértekben „pn-
mon. Kiemlkdőn fontos a tanúk szerepe. A tanúk múltbéli eseményekre való vissza-
mitívne{" mondható személykrő van szó, hogy őket emiatt kevésbé viselte meg a tizen ·· t
emlékezési képessége szükégerűn azonban csak korlátozott lehet. Ennek egyik leg-
föb_b oka, hogy a történések észlelésekor a lehtő legritkábban gondolunk arra, hogy eről hónapos letartóztatás. , , ..
maJd egyszer a jövőben számot ~ell adnunk, nyilatkozatot kell tennünk. Gondoljunk csak 2004-ben a Magyar Helsinki Bizottság bemutatta annak a kutatasnak az er~_dme~y~1t,
arra: ki emlékszik arra, hogy mit reggelizett három héttel ezlőt, vagy épp milyen színű amely azt vizsgálta, hogyan érvényesül a törvé_ny _ előti egy_nlő~é __ e_~ve ~ buntetoe~J á-
rásokban és feldzhtők- az eljárás során statiszt1kailag merheto kulonbsegek aszennt,
és típusú gépjármű parkolt a háza előt, amikor munkába indult reggel? Pedig előfordu­
hogy a te~helt roma vagy nem roma. A megvizsgált 1147 ügy elemzés~ azt ig~zolta, hogy
hat, hogy ezeknek az információknak jogi relevanciája lesz egy eljárásban. A tanúk
egy roma, ha bűncselkméyt követ el, nagyobb valószínűége ~uk1k le, m1~t egy ne,~
mindemellett gyakran nem pusztán észleikrő számolnak be, de értkelő , sőt ítélkező
kijelentéseket is tesznek, s ezzel implicite mintegy a bíró kerül a tanú, vagy legalábbis roma. Vagyis, ahogyan azt egy interjúban Kőszeg Ferenc magyarazta, nem arrol van ~zo,
a megfiylő szerepébe. Külön érdekes tudományos tény, hogy amennyiben a tanú - a va- hogy a romákat ártatlanul ítélik el , hanem arról , hogy egy nem romának nagyobb -~selye
lóság ellenére - meg van győzdve mondanivalója igazáról, még „poligráfos" (hazug- van arra, hogy nem találják meg. ,,Egyesek - például egyes rendőök ~ a~t m_ondJ_ak: h_a

ságvizsgáló) vizsgálat sem képes jelezni, hogy nem az objektív valóságról számol be. Szin- Magyarországon nem volnának cigányok, akkor bűnö z és se lenne. A m1 :1zsg_ala~ai~k vi-

tén kiemldőn fontos a szakértő szerepe. A magyar igazságszolgáltatásban talán az szont azt mutatják: ha nem volnának cigányok, a rendőség bünfelderítés1 statisztik~1 l~n-
indokoltnál és szükségesnél gyakrabban is rendelnek ki és veszik igénybe szakértő köz- nének sokkal rosszabbak.''16 Empirikus adatok és kutatások hiányában azonban peldaul
a büntetéskiszabási gyakorlatban esetlegesen meglévő rendelkezünk h1.-
reműködést. Az óvatosság, a valóságról való megbizonyosodás az esetek egy részében,
különbségerő

persze, indokolt. Hiszen ugyanannak a bírónak az egyik percben fegyvrszakétőn , a kö- telt érdemlő információkkal.
vetkzőbn pedig például közlekedési vagy épp gazdasági szakismeretekkel rendlkző És a fejezet zárásaként a bünteőljársok , a bünteő ig~zságszolgáltatás ,'.'téves el-
ítéléseihez" veztő néhány okot vesszük górcső alá. Szamos olyan esetrol tudunk,

15

„Jogi értelemben kényszervallatás" - Jován László ügyvéd az előzts letartóztatás gyakorlatáról. Az interjú
a Magyar Narancs, 2010/9. számában jelent meg. 16 Cigányellenes-e az igazságszolgáltatás? (Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke egy kutat ·
erdményiől). Az interjú a Magyar Narancs 2004/8. számában jelent meg.
 Európában és a tengerentúlon egyaránt, melyekben az elsőnk említett példához, a móri az iigyész cl.járási hibái (bi zo nyítékok kirekesztésének lmul a ·ztá ·a);
bankrabláshoz hasonlóan téves ítélet született. Az Amerikai Egyesült Államok esetében kétes, megbízhatatlan, vagy nem szilárd tudományos al apon álló szak ; ,-t ői wl/e111 '•111 1 •~
ez az ártatlanként törénő elítélés azért is érdemel különös figyelmet, hiszen egyes tag- (lásd a s z akértői vélemnykrő írottakat);
iillamokban még mindig lehtőség van a legsúlyosabb ügyekben halálbüntetés kiszabá- - bűnözők (börtönügynökök) tanúvallomásának felhasználása;
sára és végrehajtására. A tudomány fejlődésv, és a DNS-vizsgálatok használatának el- - hiányos vagy hibás védői munka; 19
terjedését követőn például számos esetben derült fény arra, hogy a hatóság hibás döntést - hamis beismrő vallomás;
hozott. MacFarlen tanulmányát és a Mellemare, Finlayson által jegyzett jelentést idézve - félrevztő, közvetett bizonyítékok.
Hack Péter kiváló könyvében (2006) a bünteő igazságszolgáltatás kudarcaihoz és téves Magyarországon halálbüntetés kiszabására 1990 óta nincs lehtőség , a téve · 1ít I ' -
elítélésekhez veztő okokat ismerteti. Az okok két csoportba sorolhatóak: közvetett és köz- sek azonban „társadalmi halál" bekövetkezéséhez vezethetnek. A társadalmi életb n vul
vetlen okok. ellehetetlenülés tragikus példája Pusoma Dénes, aki bár ártatlanul tért vissza fa luj ',ba,
A közvetett okok/körülmények közé sorolják a követző: a közösség nem fogadta be, kirekesztette, bűnöskét tekintett rá, mígnem tragiku v l
- a közvélemény nyomása: gondoljunk a veszprémi kézilabdás, Marian Cozma vagy ért élete. A Nincs kegyelem című film ennek a tragédiának a megfilmesített el be zélé ' .
a pécsi Bándy Kata meggyilkolását követő társadalmi reakciókra· A fentiek elolvasása és végiggondolása után most térjünk vissza a fejezetet indító j -
'
- az a körülmény, hogy a vádlott egy népszerűtl, esetleg kisebbségi csoporthoz tar- eset és elítélés speciális körülményeire. A tanulságok levonása azonban az Olvasó felad ata.
tozik: például az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a bünteőljárs teljes folyama-
tában nyilván tartják az érintettek etnikai adatait a statisztikák a követző adatokat mu-
tatják: 17 1976 és 2002. október 1. között 802 embert végeztek ki, közülük 278 volt Felhasznált és ajánlott irodalom
fekete, ami 35%-os arányt jelent, miközben az összlakosságon belüli arányuk 20% kö-
rül van. A kivégzésre várók faji megoszlása pedig az alábbi: 2002. október l-jén 3704 sze-
mély ült az Egyesült Államokban siralomházban, eből 1605 volt fekete (43 ,33%), 1669 Az igazságszolgáltatás ny ilvánossága különös tekintettel a bírósági határozatok nyilvá-
fehér (45,06%), 430 pedig egyéb (11,61 %). 18
nosságára (kutatási zárójelentés). Budapest, 2009.
- a kontradiktórius per „játszmává válása", vagyis az igazság feltárásának célja he- Az igazságszolgáltatás nyilvánossága különös tekintettel a bírósági tárgyalások ny ilvá-
lyett, a másik minden áron való legyőzés ; nosságára (kutatási zárójelentés). Budapest, 2010.
- a hatóságok „jó szándékú korrumpálódása": törvénytelen eszközökkel is a vád- BADÓ Attila - BóKA János: Ártatlanul halálra ítéltek. Az amerikai igazságszolgáltatás té-
lott bűnöségek bizonyítása. vedései. Budapest, 2003.
A közvetlen okok pedig az alábbiak: BADÓ Attila - BóKA János: Európa kapujában. Reform - Igazság - Szolgáltatás. Miskolc,
- szemtanúk általi téves felismerés: Magda János esete állhat itt példaként, akit a ha- 2002.
tóságok egyéb hiányos tevékenységének és főként egy szemtanú ~ltali téves felismerés BADÓ Attila (szerk.) : A bírói függetlenség, a tisztességes eljárás és a politika. Budapest,
eredményeként 1984-ben halálra ítéltek, és csak a véletlen műve, hogy nem hajtották végre 2011.
a büntetést; BÁRD Károly: Emberi jogok és bünt e tő igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes el-
- a rendőség hibái, illetve törvénysértései: 2013 egyik nagy nyilvánosságot kapott járás bünteőgyk e n - emberijog-dogmatikai értekezés. Budapest, 2007.
és visszhangot kapott ügye volt például, amikor az izsáki rendőök kényszervallatás köz- BENCZE Mátyás - VTNNAI Edina (szerk.): Jogszo ciológiai e lőadások. Debrecen, 2012.
ben halálra vertek egy férfit, akit azzal gyanúsítottak, hogy ellopott egy fűnyírót, későb BENCZE Mátyás: Elvek és gyakorlatok: Jogalkalmazási minták és problémák a magyar
kiderült, a férfi nem követett el semmit; bírói ítélkezésben. Budapest, 2011.

17
Az adatok a www.deathpenaltyinfo.org honlapról származnak. Death Row U.S.A ., Fali, 2002. (Letöltés ideje:
2014. 03. 01.)
18
19
A halálbüntetés megítéléséhez lásd TóTH J. Zoltán: Halálbüntetés: pro és kontra. Jogelméleti Szemle, Eről részletesen a Magyar Helsinki Bizottság kutatási zárójelentése szól. KÁDÁR András Kristóf - T ÓTH Balázs -
2003/2 . http://jesz.ajk.elte.hu/toth14.html (Letöltés ideje: 2013. 11. 22.) VAVRÓ István: Védtelenül. Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára. Budapest, 2011 .
E K11 0FF, Torstein: The Mediator, the Judge and the Administrator in onll ict-re olution . TAKÁC Péter: Nehéz jogi esetek. Budapest, 2002.
Acta Sociologica, 1966. 'l'óTH J. Zoltán: Halálbüntetés: pro és kontra . Jogelméleti Szemle, 200 I • htl1 ://j '/., \ 1 ,
EHRLICH, Eugen: Szabad jogtalálás és szabad jogtudomány. ln VARGA Csaba (szerk.): Jog elte.hu/toth 14.html (Letöltés ideje: 2013. 1I. 27..)
és filozófia . Budapest, 2001. 26-57. o. VA RGA Csaba: A bírói ténymegállapításifolyamat természete. Budapest, 199
Értékek 2013. Bizalom, normakövetés, az állam szerpéől és a demokráciáról alkotott
vélemények alakulása Magyarországon. ,,A gazdasági növekedés társadalmi/kultu-
rális feltételei " című kutatás 2013. évi hullámának elemzése. Budapest, 2013.
FLECK Zoltán: Bíróságok mérlegen. I. köt., Budapest, 2008.
FLECK Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban. Budapest, 2008.
FLECK Zoltán: Jogszolgáltató mechanizmusok az államszocializmusban. Budapest, 2001.
FLECK Zoltán: Változások és változatlanságok - A magyar jogrendszer a rendszerváltás
után. Budapest, 2010.
FLECK Zoltán (szerk.): Bíróságok mérlegen. II. köt., Budapest, 2008.
FLECK Zoltán (szerk.): Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében. Budapest, 2010.
FRANK, Jerome: A jog és a modern értelem. http://szisz.uni-corvinus.hu/_fajlok/07 _01/
felveteli2008/jerome_frank.pdf (Letöltés ideje: 2014. 03. 01.)
FRANK, Jerome: Emberi lények-e a bírák? ln VARGA Csaba (szerk.): Jog és filozófia .
Antológia a század első felének polgári jogelméleti irodalma köréből . Budapest, 1981 .
333- 342. 0.
GATTER László (szerk.): Bírák nagy kézikönyve. Budapest, 2010.
GOLANN, D. - GoLANN, H.: Why is it hard for lawyers to deal with emotional issues?
Dispute Resolution Magazine, 2003/ Winter.
HACK Péter - MAJTÉNYI László - SZOBOSZLAI Judit: Bíróifuggetlenség, számonkérhe-
tőség , igazságszolgáltatási r~formok. (http: //www.ekint.org/ekint_files/File/tanul-
manyok/biroi_fuggetlenseg.pdf) (Letöltés ideje: 2014. 03 . 01.)
HACK Péter: A bünteőhalom faggetlensége és számonkérhetőg. Budapest, 2008 .
KÁDÁR András Kristóf- NovosZÁ DEKNóra - SELEI Adrienn: Ki rendelt itt védőt? - Egy
alternatív védőkiren e l é si modell tesztelésének tapasztalatai. Budapest, 2012.
KÁDÁR András Kristóf - Tórn Balázs - VAVRÓ István: Védtdenül. Javaslat a magyar
kirendelt védői rendszer reformjára . Budapest, 2011.
KANTOROWICZ, Hermann : Küzdelem ajogtudományért. ln VARGA Csaba (szerk.): Jog és
filozófia. Budapest, 1998.
KELEMEN László: Miként vélekedünk a jogról? Budapest, 2010.
KULCSÁR Kálmán: A népi ülnök a bíróságon. Budapest, 1971.
KULCSÁR Kálmán: Jogszociológia. Budapest, 1997.
POKOL Béla: A bírói hatalom. Budapest, 2003.
SALÁT Orsolya: A körülmetélés esete a bünteőjogal. http ://www.szuveren.hu/jog/
a-korulmeteles-esete-a-buntetojoggal (Letöltés ideje: 2013. 11. 15.)
SHAPIRO, Martin: Courts: A Comparative and Political Analysis. Chicago, 1981 .
VII. Jog és közgazdaságtan

lsztin Péter

A jog és közgazdaságtan interdiszciplináris tudományterület, amely a közgazdaságtan

módszertanának alkalmazását jelenti a jog intézményeire, ezen belül a jogintézm -
nyek hatékonyságának vizsgálatát, valamint a jogintézmények létrejöttének közgazda á
s zemlétű elemzését.

1. Bevezetés

Ezen könyv több fejezetében is volt szó már arról, miért fontos a jogot a társadalomtu-
dományok szemléletmódjával vizsgálni. Ebben a fejezetben a közgazdaságtan mint álta-
lános társadalomtudomány alapmodelljeinek a jogintézményekre való alkalmazását mu -
tatom be.
A másodéves joghallgató valószínűeg már találkozott valamilyen formában a jog köz-
gazdaságtani megközelítésével, még ha nem is tud róla. Hallott már például arról, hogy
a modem bünteőjog meghatározó céljai az elrettentés, az áldozat kompenzálása és a bűn­
elkövtő visszavezetése a társadalomba. Ha ezen célokat átfogalmazzuk úgy, hogy
,,a bűnelkövtés költségeinek megnövelése, az áldozat jólétének változatlan szinten tar-
tása és a büntetés társadalmi költségeinek minimalizálása", rögtön a közgazdaságtan me-
zején vagyunk. Megtanulja azt is a joghallgató, hogy károkozás esetén kárnak számít az
elmaradt haszon is, ame ly egy közgazdasági fogalom, az altematívaköltség (opportunity
cost) átfogalmazása a jog nyelvére. És általában tudják azt, hogy a jogi normák célja az
emberek viselkedésének befolyásolása, amelyet büntetésekkel vagy jutalmakkal kíván el-
érni. Ezen eszközöket a közgazdaságtan ösztnőke nevezi , és talán lehet azt is mon-
dani, hogy maga a közgazdaságtan nem is áll másból, mint az ösztnők tanulmányozá-
sából. A jog tehát jelntős részben az ösztnőkrl szól, ami pedig az ösztnőkrl szól ,
azzal a közgazdaságtan is foglalkozhat, és foglalkoznia is kell.
_1_, U

2. A közgazdasági szemlélet jellegzetességei (a határkölts · gévcl). Egy il yen helyzetben ugyani s nem éri m tová bb e I t 1tn1 11 t lt 11
tevékenysége t, az egyén te hát „kihozta belő a max imumot".
Az egyensúly feltételezése és elemzése az emberek közötti interakciók i·1.s d il 1
társadalomtudományokat hagyományosan vizsgálódási tárgyaik szerint különítették el kor kerül elő. Egyensúly akkor jön létre bármely típusú interakcióban, amik r uz t I ll
egymástól, ez azonban az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott. Míg a 19. szá- h e l yze tből egyik félnek sem éri meg egyoldalúan elmozdulnia (ezt általán · 111 • ilii '11
zad másod ik felétő a 20. század 60-as, 70-es évekig tartó idős za k á ig a közgazdaságtan mazásban Nash-egyensúlynak nevezzük). Egyensúlynak nevezzük például a piaco h >n I i-
szinte ki záról ag „a gazdaság" jelenségeivel foglalkozott, a többi társadalmi jelenség alakuló kereslet és kínálat egy nlőségek kialakulását, tehát azt a pontot, amely m 11 'lt
vizsgálatát pedig meghagyta az egyéb társadalomtudományok k é p v i se l ő inek , manapság a felek a továbbiakban nem juthatnak hozzá kölcsönösen előnyös üzlethez. Az egy nsúl
a közgazdászok szinte minden társadalmi jelenséget vizsgálnak 1 a családtól a politikai in- nem mindig jelent olyan állapotot, a mel y b ő l a résztveők helyzete tovább nem javíthat '>,
tézményeken és a jogon át egészen a dro gfüősé ig . Ezen folyamat mögött az a felfo- Az egyensúly mindössze egy nyugalmi állapotot jelent, és számos esetben előfordu , h '
gás húzódik meg, hogy a vizsgálódási teriiletek és a tudományos szem léletmódok között mindegyik szerp l ő egyaránt jobban járna egy más egyensúlyban, az adott egyen úl yb 1
nincs egyértlmű hozzárendelés, egy terület több szemüvegen keresztül is vizsgálható. mégsem érdemes senkinek sem egyoldalúan elmozdulni a.
Ebben az esetben a közgazdaságtan egy il yen szemüveg, így a jog közgazdaságtani elem- A preferenciákkal kapcsolatos kikötés lényegében az ad hoc magyarázatok ellen kí-
zése is a szemlélete, és nem a tárgya miatt n evz hető közgazdaságinak. vánja védeni a közgazdaság-tudományt. Ha például holnap felmegy a kenyér ára, tucl •
De miből is áll a közgazdasági szem lélet? A közgazdasági szemlélet Gary Becker mányosan nehezen lenne értke lh ető egy olyan magyarázat, miszerint az emberek e y-
szerint a követző elmkbő tevődik össze: a hasznosság-maximalizáló magatartás sze rűen most már jobban szeretik a kenyeret.
feltételezése, az egyensúlyra alapuló elemzés, valamint állandó és stabil preferenciák fel-
tételezése. 1
Hasznosság-maximalizálás alatt azt értjük, hogy minden egyén egy hasznossági 3. A jog és közgazdaságtan mozgalom rövid története
függvénnyel rendelkezik, amely az egyén preferenciáit tartalmazza, amely preferenciák
egy bizonyos sorrendet alkotnak. Az egyén azt szeretné, ha preferenciái minél teljesebb
mértékben kielégülnének, ehhez azonban áldozatot kell hoznia. Egy adott tevékenység- A jog és közgazdaságtan történetét vissza lehetne vezetni egészen a skót felvilágosodá -
nek ugyanis mindig vannak költségei, és az egyén csak akkor haj landó erre áldozni, ha sig, azon belül is e l sőor b a n Adam Smith-ig, aki a Nemzetek gazdagsága című művében
a b e lő e várható pótlólagos haszon meghaladj a a vele járó pótlólagos költséget. Nagyon már elemezte „közgazdasági" szempontok alapján az igazságszolgáltatási rendszer mü-
fontos különbség a költség közgazdasági és hétköznapi fo galma között, hogy a közgaz- ködését.2 A jog és közgazdaságtan mint körülhatáro lható részdiszciplína azonban csak
daságtan számára a költség nem pénzbeni költséget, hanem szinte mindig egy tevékeny- a 20. század közepe tájékán kezdett kiformálódni. Legkorábbi képviselő a chicagói
ség alternatívaköltségét jelenti, vagyis azt a potenciális hasznot, amelyet az egyén egyetem jogi karán oktató két neves közgazdász, Henry Simons és Aaron Director vo l-
a döntése során feláldoz. Ha va laki például egy adott pénzösszeget A-ra kö lt B helyett, tak, akik főleg a trösztellenes törvények hatásait vizsgálták. A vizsgálódás lassan átterjedt
akkor B A-nak az altematívaköltsége. Ha egy egyetemi hallgató bemegy egy e lőadásr , a polgárijogjogintézményeire, ahol a közgazdászok bizonyos intézmények hatékonyság-
ez nincs ingyen akkor sem, ha nem kell tandíj at fizetnie, hiszen a hallgató az e lőadá sra javító hatására lettek figyelmesek. Az igazi áttörés ezen a területen Ronald Coase 1960-
fordított idejét fe lhasználhatná többek között tanulásra, munkára, alvásra vagy egy is- as, a Journal ofLaw and Economicsban megjelent tanulmánya, A társadalmi költség prob-
mer őse l eltöltött közös ebédre. Ezen altern atívák közül a legmagasabb hasznossági szin- lémája volt, amely ma a valaha legtöbbet idézett közgazdasági publikációnak számít.
tet nyújtó lesz az e lőadás-tog a tá s alternatíva költsége. Az 1960-as éveket követőn Richard Posner, chicagói jogászprofesszor, későbi
Az egyén akkor maximalizálja a hasznosságát, amikor az adott tevékenység egy pót- szövetségi bíró volt a jog és közgazdaságtan irányzat veztő alakja. Az ő munkásságával
lólagos egységének hasznossága (határhaszna) megegyezik a pótlólagos költségével vette valójában kezdetét a közgazdaságtani eszköztár alkalmazása a jogintézmények lét-
rejöttének és fejlődésnk vizsgálatára. További jeles képviselő voltak ekkoriban a jogászok

1 2 SMITH, Adam: Vizsgálódás a nemzetek jólétének terrnészetéról és okairól. Budapest, 2011 . 11. kötet, 251 - 265. o.
B ECKER, Gary S.: The Economic Way of Looking at Life. Nobel Lecture ín Economics. Chicago, 1992.
ré zé r ő l Robert Bork, Douglas Melamed és Guido Calabres i, a közgazdászok közi.il p - 5. A tulajdonjogok kialakulása
dig a már említett Gary Becker, Paul Rubin vagy Harold Demsetz.

A tul ajdonjogok meglétének közgazdasági igazolása elég világos normatfv u" mp nll 1
4. A tulajdonjogok közgazdaságtana (tehát elmondhatjuk, hogy a tulajdonjogok létrejötte egy hatékony intézményi m · 1 1
ugyanakkor problémásabb annak a vizsgálata a közgazdaságtan módszereiv 1, h
lyen mechanizmus alakította ki a tulajdonjogokat, hogyan keveredtek ki a „h
Ajogfilozófiában a tulajdont hagyományosan természetjogi alapon közelítették meg. A tu- dzsungelbő" az emberek. Az egyik probléma az, hogy hiába látja egy társada l m min-
lajdon „szent" volt, vagy kapcsolódhattak hozzá ún. ,,társadalmi felőségk", de a tulaj- den egyede, hogy egy B állapotban magasabb kifizetésre tenne szert mind egy -ni , mintJ
donjogot kevésbé közelítették meg a tulajdonjogi intézmények egyéni cselekvésekre társadalmi szinten, mint egy A állapotban, egyoldalúan mégsem éri meg elmozdu lni t
gyakorolt várható hatásainak, egyszóval az ösztnőke a szempontjából. A jog köz- B állapot felé. Hiába gondolja például azt valaki, hogy jobb lenne mindenkinek ti zt 1-
gazdasági elemzése viszont nem meglpő módon éppen erre tesz kísérletet. nie az egymás birtokában lévő javakat, ha ezt egyoldalúan próbálja érvényesíteni , t ' 1 l -
A közgazdaságtani irodalomban a tulajdon védelmének két fontos érv alapján is nagy vábbra is prédálni fognak, ő viszont kevesebb prédához jut. Az egyének tehát, ha el
jelntőség van. Az egyik az, amit statikus szempontnak hívhatunk, és amely arra sokan vannak, az ezzel járó magas alkuköltségek miatt nem fognak „társadalmi zerz -
helyezi a hangsúlyt, hogy a tulajdonjogok definiálása segít elkerülni az erőfoásk dést" kötni egymással. Miként lehetséges mégis eből a csapdhelyztbő való ki töré ?
túlhasználatát. Mit jelent ez? Ha van egy közös használatban álló erőfoás, amelynek Nyilvánvalóan az egyéneknek érdekükben állna egy olyan „társadalmi szerőd és"
használatából senkit sem lehet kizárni, az egyes egyének, ha hasznosság-maximalizáló mó- megkötése, amely biztosítja a tulajdonuk kölcsönös biztonságát. A tulajdonjogok azonban,
don járnak el, arra vannak ösztönözve, hogy minél többet sajátítsanak ki a maguk számára, amint azt már beláttuk, a magas tranzakciós költségek miatt nem jöhettek létre ilyen mó-
ugyani s a hosszú távú konzerválásban tulajdonjog hiányában nem érdekeltek, és tudják, don. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerődé modell teljesen elvtndő. A játék-
hogy ha ők nem sajátítják az erőfoás adott egységét, azt más is megteheti. Ezt a folya- elmélet egyik tétele, az ún. néptétel4 szerint az egymással ismételt interakciókba lépő egyé-
matot nevezzük a közgazdaságtanban a közlegő tragédiájának. neknél hosszabb távon egyensúlyi megoldás lehet a kölcsönös kooperáció akkor is, ha
A másik szempont a tulajdon dinamikus funkciója. Ha valaki tulajdonjoggal ren- egyébként rövid távon megérné nem kooperatív módon viselkedni. Ez azért lehetséges, mert
delkezik egy erőfoás felett, akkor részesülhet annak jövőbeli hasznaiból, ezért jobban a játékosoknak lehtő s égi.k van egymás megbüntetésére vagy megjutalmazására, attól füg-
megéri a fejlesztésébe beruháznia. Különös fontossággal bír a tulajdon elidgníthő­ gően, hogy a játék előz körében a másik kooperatív módon viselkedett vagy sem. Elég
sége is, ugyanis ez az intézmény biztosítja azt, hogy az erőfoásk tendenciózusan türelmes játékosok esetén ( vagyi s olyanoknál, akik nem értékelik túlságosan nagyra a rö-
mindig ahhoz vándoroljanak, aki a legtöbbre értékeli őket , tehát akinél emiatt hatéko- vid távú hasznokat a hosszú távú hasznokhoz és költségekhez képest) ez megflő ösz-
nyabban tudnak hasznosulni (a sze rződé se k kapcsán e r ő l részletesebben fogunk érte- tönző jelenthet a kooperatív magatartásra. Amint azt későb látni fogjuk, számos más tár-
kezni). sadalmi norma kialakulása is magyarázható a rec iprocitás segítségével.
Demsetz nyomán 3 azt mondhatj uk, hogy tulaj donjogok alapítására akkor érdemes sort Egy alternatív magyarázat szerint, 5 amely a viselkedés-közgazdaságtani irodalomra
keríteni, ha az abból származó marginális társadalmi haszon már meghaladja annak mar- támaszkodik, a tulajdonjogok kölcsönös tisztelete az ún . birtoklási hatáson alapszik, te-
ginális társadalmi költségét. Demsetz az indián sző rmek s k e delmt hozza fel példaként, hát azon a pszichológiai sajátosságon, hogy az emberek többre értékelnek egy adott dol-
ahol a tulajdonjogok megalapítása azért történhetett meg, mert hódból egyre kevesebb volt, got, ha az már a tulajdonukban van, mint ha nem. Ez ahhoz vezethet, hogy a tulajdonos
az irántuk való kereslet viszont nőt , a tulajdonelkerítés technológiája pedig fejlődöt.

4
A tételt azért nevezzük néptételnek, mert különbző variációit különbző játékelmélészek mondták ki ,
ezért k izárólagosan senkinek a nevéhez nem kötheő, hasonlóan egy népmeséhez vagy egy népdalhoz. Az
elnevezés Robert Aumannak és Lloyd Shapley-nek kösznhető. AUMANN , Robert J. - SHAPLEY, Lloyd S.: Long-
Term Competition - A Game-Theoretic Analysis. ln MEGIDDO, Nimrod (ed.) : Essays in Game Theory in Honor
of Michae/ Masch/er. New York, 1994. 1- 15. o.
3 DEMSETZ, Harold: Toward a Theory of Property Rights. American Economic Review, 1967/2 . 5
G1NT1s, Herbert: The Evolution of Private Property. Journa/ of Economic Behavior and Organization, 2007/ 1.
többnyire több e r ő for ás t hajlandó felha sználni a tulajdon a megvédése · rdekében, min t
a támadó, ugyanis ugyanazon dolgot tendenciózusan többre értékel annál, min t aki annak
nincs a birtokában. Ez hatékony elrettentésként működi, mivel emiatt a tulajdon ell eni
!ámadásból származó várható haszon kisebb, mint annak várható költsége.
6. Mi lehet tulajdonban?
A tulajdonjogok egyik alpvető kérdése az, hogy egyáltalán mi lehet tulajdonban. 6 A ha-
gyományos jogdogmatikai felfogásban csak fizikai dolgok válhattak tulajdon tárgyává,
ez az álláspont azonban az utóbbi évszázadok technológiai változásai következtében mó-
dosításra szorult. Az elektromos energia például a fizikailag megfogható dolgokhoz ha-
sonlóan szűkö jószág, amelyet ezért érdemes tulajdonba venni megflőn alacsony tu-
lajdonalapítási költségek mellett (ez a feltétel a 19. század második felében valósult meg).
Van azonban egy olyan formája a tulajdonnak, amely kifejezetten nem szűkö javakon áll
fent. Nem szűkö jószág például bármely tisztán szellemi termék. Ha valakinek egy öt-
lete támad, és azt megosztja a nyilvánossággal, ezt az információt nem lehet túlhaszno-
sítani, ezért nem lehet érvényes rá a közgazdaságtan tulajdonjog melletti statikus érve.
Vizsgáljuk azonban meg, mi a helyzet a dinamikus érvvel! Egy ötlet kidolgozása ko-
rántsem költségmentes, hanem jelntős mentális és anyagi beruházást is igényel, amely
beruházás nagyobb része fix költség, tehát a feltaláló részől nem spórolható meg. Ha
a találmányt a feltalálás után bárki t~ljesen szabadon használhatja, a feltaláló gyakran nem
jut akkora bevételhez, amely a fix költségeinek fedezésére elég volna, ezért nincs meg-
felőn ösztönözve a kreatív tevékenységre. Ha azonban szellemi termékét szabadalom
védi, ez megflő ösztönzést biztosíthat az innovációra.
A szabadalom azonban ennek ellenére nem k ez lh e t ő a standard tulajdonjoghoz ha-
sonló módon. Éppen mivel a tul ajdonj og mell etti statikus érv (a túlhasználat meglőzés)
nem vonatkozik rá, a szellemi tul ajdon védelme közgazdaságtani szempontból nemcsak
túl gyenge, hanem túl erős is lehet! A szabadalom ugyanis tulajdonképpen egy monopó-
lium alapításával egynértkű , amely monopóliumot csak addig hatékony fenntartani ,
ameddig az általa biztosított pótlólagos pozitív ösztnő hatás még nem kisebb a pótló-
lagos negatív ösztnő hatásnál, tehát a szabadalomnak átmenetinek kívánatos lennie. Az
optimális mértéken túl a szabadalomból túl nagy mértkű jóléti veszteség keletkezik,
amely egyrészt magas árakkal jár együtt, másrészt pedig azt jelenti, hogy az innovációt
nem lehet szabadon felhasználni.
6
CooTER, Robert- ULEN, Thomas: Jog és közgazdaságtan. Budapest; 2005. 132-156. o.
7. Szerődésk
Közgazdasági n éző pontból a szerődék olyan jogügyletek, amely ' 1
valamilyen cse re körülményeit határozzák meg. A közgazdaságtan cg ik l •~1 11 il 1
tanulsága, hogy a csere olyan fo lya mat, amelyben minden abban résztvcvi\ ' yl'.•11 Vl'I
het, és amelybe anélkül senki sem megy bele, hogy ne számítana e l őz les · 11 urrn , l 11 V
a cser éből haszna származik. A csere lényege ugyanis, hogy a fe lek a birtoku khilll kvl
javakat olyan javakra cserélik el , amelyeket többre értékelnek, ezálta l mincl kcll ·11 1i'tl,•I
·többletre tesznek szert. E többlet megoszlása a két fél között külö nb öző lehel, ·1 ·sct '•11 •I
tehát relatív értelembe n lehet „nyertese" és „vesztese", abszolút értelemben azon hun , ll·~
alább is ex ante, mindkét fél nyer. A csere eből követzőn a leggyakoribb I ar ·t<
javulás, vagyis a társadalmi hatékonyság olyan növekedése, amelyben legal.,, b, • y
egyén helyzete javul. miközben senkinek a helyzete nem romlik.
Felmerül a kérdés, miért kell egy olyan ügyletet jogi aktussal (a sze r ződésel) is szabi'!
lyozni, ame lynek végbemenetelében mindkét fél érdekelt. A választ egy rövid alkucl111 ',
leti gondolatmenet adhatj a meg számunkra, amelyben a fő problémát az jelenti , h >'
a csere általában nem szimultán, hanem szekvenciális módon történik. Vegyünk k ' tsz'-
mélyt, A-t és B-t, A legyen az eladó, B pedi g a veő . Tegyük fe l, hogy a két fél egy két-
személyes piacot alkot, ahol A almát ad el, B pedig pénzben fizet az almáért. A piacon
nincsen állam, sem egyéb karhatalmi szerv. Ha A és B mindkető j ük számára megfelcl ö
árban tudnak meg2ll apodni, tegyük fel, hogy az általánosan elfogadott szokás szerin t
(a szokásokról késő b még szó lesz) A e lőb átnyújtja a zacskó almát, maj d B-nek ki kell
fizetnie az árát. Milyen ösz tön zőkel szembesül B, miután A már átadta neki az árut? Ha
racionális, számára a legjobb megoldás a megadott feltételek között az, ha elfut az almával,
anélkül, hogy fizetne étie. A azonban tudja, hogy B ebben a helyzetben így fog cselekedni
(A is racionális, és tisztában van B racionalitásával, aki szi ntúgy tisztában van A-éval és
így tovább), emiatt nem fogja átadni B-nek a terméket, a csere tehát nem jön létre, annak
ellenére, hogy ez mindkét félnek érdekében állna. Mi lehet a megoldás erre a helyzetre?
Az egyik megoldás az, hogy B elkötelezi magát amellett, hogy ha A átadja neki az árut,
ő azt ki fogja fizetni, és nem fogja ellopni. B tudja, hogy ha lehetöségc van a lopásra, ak-
kor lopni fog, ha pedig lopni fog, A nem adja neki át az árut. ezért paradox módon arra
jut, hogy saját magát kell korlátoznia ahhoz, hogy a csere megtörténhessen, meg kell
akadályoznia saját magát abban, hogy lopjon. bnnck i..:gyik cs1kiizc. ha szerődébn ezt
megígéri A-nak, amely szerődét a rncgszcgésl' esetén ki khl't kényszeríteni. Ha a szer-
ződéseg büntetése nagyobb, mini a sz •rziHk•.stl'J'l'S vúilwtú has1:na, B-nek többé nem
éri meg a második körben lopnta. /\ l'll'1t lwk111l'J'V az u1kthi:, a cs,:rc megtörténik, és
így mindketten jobban júrnak.
 8. A szerődék diszpozitív szabályozása a sze r ző d ése k megkötésébe, speciáli s tájékoztatási köt lezettségcl, ill tv s1 ' ·i 11 1 1
lő s ég i rendszert alakít ki. Az információs aszimmetria kezelése, ha elé 7 ·da .' n 1 11
séggel történik, hatékon yságnöve lő , mivel növeli a sze r ző d ésköt i haj land sá 1.
· A szerődéi szabadság általános kimondása mellett a jog többnyire meghatároz speciá- A közérdekre alapozó magyarázatok mellett léteznek az érdekcsoportnyomást I' z
lis szerődéi formákat, azokhoz pedig speciális tartalmat rendel. Vajon miért teszi ezt pontba állító elméletek. Eszerint a szerő dési szabadság korlátozása mögött gyakrnn sp ·
a jog, ha egyébként azt látjuk, hogy az szolgálja a szerőd felek érdekeit legjobban, ha ciális érdekcsoportok állnak, amelyeknek célja a versenytársak kiszorítása a I iu ·r' 1.
szabadon állapíthatják meg a szerődé tartalmát? A válasz a tranzakciós költségek lété- ezáltal magasabb profit biztosítása a maguk részére. A piacon lévő vállalatoknak p ·ld 1ul
ben kersndő. gyakran megéri akár a saját költségeiket is növelő szabályozásért lobbizniuk az állan n 11,
A tranzakciós költségek a csere során felmrüő költségeket jelentik, elemei pedig ha ezzel a potenciális versenytársaik költségeit is megnövelik, és ez egyes ver enyl·\rsa
a követző: a keresési költségek, vagyis a szerődéi partner megtalálásának költségei, piacról való kiszorulásával jár. A piacon lévő vállalatok például látszólag furc sa 111 clon
az alkuköltségek, valamint a szerődé érvényesítésének (kikényszerítésének) költségei.7 gyakran kampányolnak szigorúbb biztonsági előírásokét vagy magasabb minimálbér rl,
A szignifikáns tranzakciós költségek miatt a felek a szerődébn ritkán tudnak min- amely lobbizás a fent iek fényében egyáltalán nem furcsa, és korántsem altruista indít k-
den kérdésben minden esetre szabályokat alkotni, azt mondhatjuk ezért, hogy a szerő­ ból történik.
dések zömmel nem teljesek. A kormányok gyakran korlátozzák a szerődéi szabadságot paternalista alapon is,
Ez az oka annak, hogy a szerődéi jog a szerő dé formájára és tartalmára kiterjdő a szerőd feleket saját, önkárosítónak ítélt tevékenységüknek a korlátozásával. Ilyen pa-
szabályozást is tartalmaz. Ez a szabályozás azonban általában diszpozitív, tehát a felek ternalista szabályozás például a rekreációs célra használt drogok kereskedelmének és/va Y
részől megengedi az eltérést, ugyanakkor csökkenti a felek tranzakciós költségeit ak- fogyasztásának a tilalma, amit a közgazdasági szemlélet alapján hatékonysági szempontb 1
kor, ha egyébként nem tudnának egy adott szerő dési formában és tartalomban egymás nehéz védeni, hiszen kölcsönösen előnyösk tartott és önmagában minimális externáli á-
között megállapodni. val járó ügyleteket akadályoz meg. Fel is merül általában a gyanú a közgazdász rész rő l,
hogy valójában a drogtilalmak mögött is speciális érdekcsoportok állhatnak, hiszen a ti -
lalom igen nagy profitot biztosít a feketepiacon tevéknydő szervezett bünö ző i c o-
9. A szerődéi szabads_
á g korlátai portok számára.
A szerődék korlátozásának egyes eseteiben komoly szerepet játszik az, hogy
a társadalom jelntő s része a kérdéses ügyleteket, Alvin Roth 8 kifejezésével élve „re-
Ha a szerődék kölcsönösen előnyös ügyletek, miért lehetséges az, hogy a jogrend- pugnáns" tranzakcióknak ta1tja, tehát valamilyen módon ellenkeznek a többség érték-
szerben számos olyan szabályt találunk, amely a szerődéköt szabadságát korlátozza? rendjével. Ilyen például az a szabá lyozás, amely megtiltja az emberi szervek kereske-
Az egyik lehetséges magyarázat az externáliák jelenlétével indokolja ezt. Ha két fél delmét, de ilyennek tekinhő a prostitúció tilalma is.
közötti tranzakció valamely harmadik személyekre negatív hatással jár, akkor nem biz-
tos, hogy elmondható a szerődél, hogy Pareto-javulást eredményez. Ha valaki például
bérgyilkost fogad, az ügylet mindk etőj ük szá m ára jólétnöveő lehet, azonban össztársa- 10. Közgazdaságtan és a kártérítési jog
dalmi szinten mégis valószínűeg nettó veszteséggel jár, mivel egy ember halálát okoz-
hatja. Egyes szerődék emiatt tilalmazottak lehetnek.
Egy másik magyarázat arra helyezi a hangsúlyt, hogy sok esetben a szerődét kötő A közgazdászok Arthur Cecil Pigou munkássága, vagyis a 20. század 20-as évei óta fo g-
felek aszimmetrikusan informáltak, tehát az egyik fél információs előnyb van a má- lalkoznak az externáliák kérdéskörével, azonban az egyik tanulság, amit Coase fentem -
sikkal szemben. Tipikusan az eladói oldal szokott ilyen információs előny rendelkezni lített cikéből levonhatunk, hogy az externáliákat a jogrendszer évezredek óta kezeli va -
az eladott termék tulajdonságaival kapcsolatban. A jog ilyenkor gyakran beavatkozik lamilyen módon, habár természetesen nem nevezi őket ezen a néven. Externáliának

7
COOTER- ULEN: Jog és közgazdaságtan. 103-106. o. a Rom , Alvin E. : Repugnance as a Constraint on Markets. Journa/ of Economic Perspectives, 2007/3.
1 u I J fAN
nevezzük egy tranzak ció vagy tágabb érte lemben egy tevékenység olyan költségeit,
amelyeket nem a tevékenységet végző visel , vagy is azt harmadik személyekre hárí tja.
A jog egyik fő funkciója éppen az, hogy az egyéneket arra ösztön özze, hogy figye-
. lembe vegyék tevékenységek azon költségeit is, amelyeket egyéb ként nem ők visel-
nének (ezek a negatív externáli ák). Ennek egyik eszköze a kártérítési j og.
Egyes jogintézmények hatékonyságát először a polgári jog egyes intézményeiben vél-
ték a vizsgálódók felfedezni. Vegyük például azt az alpvető kérdést, hogy károkozás ese-
tén kire kell a kárviselés kötelezettségét telepíteni .. ,lgazságossági" szempontból kiindulva
lehetne azt mondani, hogy a károkozó mindig térítse meg az általa okozott kárt, azonban
a Coase-tétel tükrében ez az egyébként klasszikus pigou-i logika hatékonysági szem-
pontból nem állja meg a helyét, ugyanis e lk é pz e lhető , hogy a károsult alacsonyabb kö lt-
séggel el tudná hárítani a káresemény bekövetkezését, mint a károkozó, és ebben az eset-
ben ket őj ük teljes hasznosságát az fogja max imalizá lni, ha a kárt a károsultra telepítik.9
M ir ől is szól a Coase-tétel? Tekintsük az alá bbi példá t: van egy társasház, amely-
nek összesen két lakója van . A lakót zavarja, hogy B lakó túl hangosan hallgatja a ze-
nét éjszaka, A lakónak ráadásul fiatal gyerekei is vannak, akik a hangos zene miatt nem
tudnak pihenni. Első látásra egyszrűnk tűnik a megoldás, a „károkozó fizet" elvnek
megflőn B lakónak lejjebb kellene vennie a hangerőt (a h angerő csökkentésének op-
timális mértéke pedig megegyezne azzal az extern költséggel, amelyet a zenehallgatás
B lakóra hárít). Coase azonban megmutatta, hogy az externáliák valójában kétoldalú
problémák. Mit jelent ez? A lakóra természetesen költséget ró B lakó han gos zene--
hallgatása, azonban azt is mond ha!nánk, hogy B lakó számára je lent kö ltséget az, hogy
a szomszéd ban kisgyerekek vannak, és emiatt ő nem hallgathatja olyan hangosan a ze-
nét, amennyire egyébként szeretné. A kérdés ezt követőn a követ e ző: na gyobb hasz-
not okoz-e A-nak a ha nger ő egy további egységnyi lejjebb tekerése, mint amekkora pót- .
lólagos hasznot okoz ezen lépés elkerülése B-nek? Amedd ig ez így van, azt mondhatjuk,
B alacsonyabb költséggel (feláldozott haszonnal) képes elhárítani a zajkárt mint A. Ez
egészen addi g lesz így, ameddig A-nak és B-nek ugyanakkora pótlólagos költséggel járna
a kárelhárítás. Ezen túi ugyanis már A-nak (tehát a károsultnak) lenne opt1IT1ális a kár
elhárítása érdekében tennie'
A Coase-tétel a fenti logika alapján azt mondja ki, hogy ha a két lakó elhanyagolható
költségen tud egymással alkut kötni (tehát zéró vagy alacsony a tranzakciós költségek mér-
téke), ösztönözve lesznek az alku megkötésében, és az alku hatékony lesz. függetlenül at-
tól, hogy a jog eredetileg azt mondta-e ki, hogy A-nak joga van a nyugodt alváshoz, vagy
9
A Coase-tétel eredeti kifejtését lásd CoASE, Ronald H.: The Problem ot Social Cost. Journal of Law and
Economics, 1960/3. magya rul: A társadalmi költség problémája. ln A vállalat, a piac és a jog. Budapest, 200.,1.
95-186. 0.
hogy B-nek joga va n a han gos zene hall ga tás hoz. Ha ugyani s A-n 11 [' 11 •! '• t 1 ,
god tabban aludjo n, min t B-nek, hogy hangosab ban hall ga th ass.i ·1 z •11 '• t, 1111 h 111 · 1
zetni B-nek, hogy lejjebb csa varja a hangerőt. Fordított esetbe n, i ' I 1t li I ll 1m y1 1 ·1 1
lólagos haszontól esik el a h ang erő csök kentéséve l, mint am nn yit 11 y ' l ll l ' •11 •I ,
B fizetne A-nak azért, hogy azt eltürje, illetve hogy ő hárítsa el va laho ' il k{ 11 ( 1 '• I h' t
szigetel éssel).
A ká1iérítési jog szabályait megvizsgálva pedig a valóságban is azt tapas1.luljuk, IH1 y
a jog többnyire megköveteli a károsulttól, hogy tegyen meg mindent a kár m •cl z '•s· '• 1
dekében, ~ károkozónak pedig le hetőség ad a kimentésre. Ilyen módon a véti ess ' ' 11
képében egy olyan szabályrendszerrel állun k szemben , amelyik ösztönzi a f 1 1 •f
arra, hogy áldozzanak annyit a káresemények meglőzésr, amennyit ez a szám ul ru
valójában ér.
Akadnak esetek, amikor viszonylag könnyen e ld ö ntheő , hogy melyik fél képe· ala-
csonyabb költséggel elhárítani a kárt. Általában azok az esetek ilyenek, amelyekb-n va-
lamelyi k fél javára komolyabb info rmá ciós aszimmetria áll fenn. Tipikusan ilyen a t r-
mékfeliő s ség vagy a foglalkozás körében elkövetett károkozás esete. Ilyenkor nen
feltétlenü l hatékony elvárni a károsulttól annak bizonyítását, hogy mindent megtett a kár
meglőzé s e érdekében, hanem nyugodtan megállapíthat a jog szigorúbb, például ve zé-
lyes üzemi vagy obj ektív felősé g et is, amint az ilyen esetekben általános is.
11 . A családjog közgazdaságtana
A családjog jogi ntézménye it is vizsgá lhatjuk a közgazdaságtan szemüvegén keresztül.
Gary Becker 1991-ben többek között a házasság és a gyereknevelés közgazdasági elmé-
letének kidol gozásáért érdemelte ki a közgazdasági Nobel-díjat
A házas5:ág közgazdaságtani szempontból a fe lek kölcsönös kapcsolatspecifíkus b -
rnházásainak biztonságát szolgálja. Hosszú távú kapcsolatok, úgy a kereskedelemben, mint
a magáné letben jeln tő s beruházásokat igé nyelnek, amit a felek akkor hajlandóak esz-
közölni. ha biztosítva látják a beruházásuk megtérülését, vagyis esetünkben azt, hogy
a másik fél nem lép ki a kapcsolatból. Ezért, bár az embereknek adott esetben érdekük
lehet a másik elhagyása, a hosszú távú hasznosságmaximalizálás paradox módon saját vá-
.lasztásuk önkéntes korlátozását kívánja meg tőlük, vagyi5 elk ötelződés t amellett, hogy
a kapcsolatból nem, vagy csak nehézségek árán fogn ak kilépni. A házasság mint szerő­
dés ezt hizto~;ítja a felek számára.
Érdekes probléma közgazdasagi szempontból a házasság felbontásának kérdése is.
A közgazdasági elemzés egyik kontraintuitív, de az e l őze kb ő l egyenesen követző
megállapítása az, hogy elhanyagolható tranzakciós költségek mellett teljesen irreleváns az,
 hogy a jog a válást egyoldalúan vagy csak kölcsönös beleegyezés alapján engedélyezi, 13. Közgazdaságtan és bünteőjog
ugyanis a Coase-tétel értelmében valójában mindkét esetben létrejön egy hatékony kon-
szenzus. A valóságban tudjuk, hogy a zéró tranzakciós költség feltétel egy házasságon belül
sem érvényes, mindenesetre metodológiai szempontból érdemes lehet innen kiindulni . A bünteőjog évezredekig úgy fogták fel, mint a közösségi megtorlás vagy az ist n 1
A közgazdasági megközlítésbő következik az is, hogy amennyiben a tranzakciós költ- előti kiengesztelés eszközét. Ezzel a felfogással szakított a 18. század vége fel · a J r m
ségek elég magasak, a válás jogi szabályozása jelntős hatással lehet a házasságkötések Bentham és Cesare Beccaria által képviselt utilitarista bünteőjogi iskola, amely a bün-
számának alakulására. Kevesebb megkötött házassághoz vezethet, ha a jog túl szigorú tetés céljának az egyedi és általános meglőzést (elrettentést) tartotta. A bünte ő j g k"z.
a válással kapcsolatban, ugyanis ebben az esetben a rosszul sikerült házasság költsége ma- gazdasági felfogása hasonló álláspontot követ, azzal a különbséggel, hogy az elemzé p -
gasabb, de abban az esetben is, ha túl megndő, mivel ilyenkor a felek túl kiszolgálta- zitív, tehát az utilitarista nézőpot melletti elkötződés nem feltétlenül követeli m ' ·
tottá válhatnak partnerüknek, a házasság elveszítheti kötelmi funkcióját. A közgazdaságtan azt vizsgálja, miért alakultak ki azok a bünteőjogi intézmények, am -
lyek kialakultak. A válasz nagyrészt megegyezik Bentham megállapításával, tehát h y
a büntetéseket igyekeznek az egyes társadalmakban úgy meghatározni, hogy a bűn e lk · ­
12. Peres eijárás vetés által elérhtő várbató hasznot meghaladja a büntetés által az elkövtőn okozo tt
költség. Belátható, hogy egy racionális bűnelkövtő ilyen esetben nem fogja a bűn cse ­
lekményt elkövetni. Meddig érdemes azonban megakadályozni további bűncselkméy e k
A Coase-tétel alapján fentebb megállapítottuk, hogy alacsony tranzakciós költségek ese- elkövetését? A közgazdasági logika válasza erre az, hogy addig, amíg a bűnmeglő zé ·-
tén az egymással vitában álló felek meg tudnak és meg is fognak egymással állapodni, se! elérhtő pótlólagos haszon még nem kisebb, mint a bűnmeglőzés pótlólagos költsége.
ezért ebben az esetben nincs szükség a jog közvetítésére. És valóban, a jogviták közül sok Mivel a bűnmeglőzés költsége mindig pozitív, eből az a megállapítás következik,
végződik peren kívüli megállapodással. A megállapodás nemcsak a polgári jogban, ha- hogy a bűncselkméy társadalmilag optimális száma nem nulla lesz. Nem mindig éri
nem a bünteőjoga is egyre nagyobb teret nyer a mediáció intézménye által. meg tehát meglőzni egy követző bűncselkméyt.
A peren kívüli megállapodás tiszta esetben ugyanis egy coase-i alkunak tekinhő. Vita van arról , hogy a bűnmeglőzés, illetve a büntetés költségei közé a bűnöző ál-
A felek a közvetítés során kölcsönösen előnyös megállapodást köthetnek egymással tal a bűnelkövtéső származó hasznát is bele kell számítani. Hangozzon ez bármilyen
a közvetíő előt , akinek egyik szerepe a felek tranzakciós költségeinek csökkentése megbotránkoztatóan is, de nyomós érveket tudunk e mellé az álláspont mellé társítani. Ez-
(azáltal, hogy a feleket összehozza, informálja őket, tájékoztatja őket egymás szempont- zel ugyanis egy olyan rendszert lehet kiépíteni, amely büntetéssel fizet a potenciális bű­
jairól stb.), így az alku lehtővé tétele.
nözőke a bűncselkméy nem-elkövetéséért, de csak olyan mértékben, amilyen mér-
Felmerül a kérdés, hogy ha ez így van, miért pereskednek egyáltalán egymással az tékben erre a társadalom hajlandó . Ha a bűnöző számára a bűnelkövtés nagyobb
emberek, mikor mindegyik fél számára előnyösb lehet a peren kívüli alku, amivel meg- pótlólagos hasznossággal jár, mint amennyi kárt okoz az áldozatoknak, a bűncselkmé y
spórolnák a perköltségeket. A standard közgazdasági válasz erre az, hogy egy jogvitából elkövetése „hatékony" lesz, a társadalmat az elkövtő elvileg kompenzálja tettéért.
akkor lesz per, ha a per kilátásait a felek eltérőn ítélik meg, ami pedig az informá- Vegyük észre, hogy ez a mechanizmus gyakorlatilag megegyezik a kártérítési felő -
10
ció hiányából adódik. Perre tehát egyéb tranzakciós költségek hiányában is sor kerül- séggel, és nem véletlen, hogy a történelem során a bünteőjog fejlődésnk kezdeti szaka-
het, ha mindkét fél kelőn optimista, és így elutasítja a másik fél által felajánlott kom- szában a kompenzáció volt a büntetések fő célja. Több probléma is felmerül azonban
penzációt, mivel önmagáról gondolja azt, hogy a győztes pozíciójában van. a büntetés kompenzációs felfogásával szemben, így az sem véletlen, hogy későb ez
Ezen információs problémákat a per során gyakran maguknak a feleknek is érde- a megközelítés kikopott a gyakorlatból, átadva helyét az elrettentésnek. Az egyik 11

kükben állhat kiküszöbölni, úgy, hogy a másik fél tudomására hoznak olyan információt, probléma, hogy nehéz megállapítani az okozott kárt, emiatt pedig szinte lehetetlen op-
amely csökkenti a másik fél optimizmusát.
timális büntetést kiszabni . Mennyit hajlandó vajon valaki azért fizetni, hogy ne öljék meg?

'° COOTER-ULEN: Jog és közgazdaságtan. 445- 449 . o. 11

Uo. 498-501. o .
Meg lehet ugyan becsülni a h á t ra l évő emberélet értékét, de ezek a számítások még ne m tehát, hogy a proporcionalitás elve biztosít_ja a m eg f e leő margin
eléggé megbízhatóak. Ezenkívül önmagában haszn os lehet a j ogok véde lme az érdekek ahol a hangsú ly a margináli sa n van. 12
mellett, ugyanis például a lopás bünt ető jogi szankciója a kölcsönösen e lő nyös , és miatl Érdekes példa lehet a kompenzációs és az elrettentés i elv ö z
társadalmilag hasznos csereügyletek fe lé tereli az embereket. Ha a bű ne l köve t ő n ek meg- bűncselkméy megítélése. A kérdés ebben az esetben az, hogy ma 1 , ., 1bl •
engedjük, hogy kompenzáció fejébenelkövethesse a büncselekményt, azzal m e gnő a bü- vető bűnözésől szánnazó hasznossága, és/vagy magasabb-e az általu ok 1z ll · 1•111
nözés relatív hozama az önkéntes tranzakcióban való részvétellel szemben, ez pedig az társadalmi költség. Ha tisztán a közgazdaságtani nézőpotból indulun k ki , 1 \!' l •l
áldozat vesztesége feletti társadalmi veszteséggel is jár. Munka helyett pé ldául többet fog- bűncselkméy fő megkülönbztő jegye másfajta bűncselkm é ny kk el sz ·m l cn 1,1 ,
nak a büncse lekmény előkészítv foglalkozni. Ezenkívül számításba ke ll azt is venni, hogy míg utóbbiaknál az áldozat jóléte közömbös az elkövtő számára, e l őbi I n '•I I i-
hogy egyszerüen a kár teljes megtérítése csak túlzott büntetéssel lenne lehetséges, ugyani s fejezetten az áldozat, illetve az áldozatot magában foglaló csoport jólétének c ·· 1 k n ·: -
a bünelkövtő egy O<p< 1 valószínüséggel kapják el. évei tudja az elkövtő növelni a saját jólétét a bűncselkméy során. Ezálta l a bfü cl " -
További probléma a kompenzációs elvvel, hogy mivel, ahogy azt már fentebb belát- vetők egy kisebbség tagja elleni bűncselkméy elkövetésekor járadékhoz juthatnak , ho
tuk, a büncselkmé y -me gelőzés költségeinek hatékonysági szempontból nem szabad ma- eléggé gyűlöik az adott kisebbséget. A bűncselkméy haszna ugyanis ilyenko r fú g
gasabbnak lenniük a büncselekmény álta l okozott társadalm i költségnél , ha a bünüldözés a „rendes" hasznosságtól, és a gyűlöetbő származó hasznosságtól is. Emiatt érdeme l •
költségei közé beszámítj uk a bünelkövtő bünc selkménybő szánnazó hasznát, akkor túl het a társadalomnak magasabban megállapítania az ilyen bűncselkméyrt fi zete ncl ·
alacsony büntetést kellene kiszabnunk, mivel ha az externáliának megfl l ő büntetést árat. Egy másik érv lehet, hogy a gyűlöetnk negatív externáliái vannak, ezek közül pe-
szabnánk ki , a büntetés teljes költsége ez, illetve a kikényszerítés költsége lenne, amely dig a legsúlyosabbak a gyűlöet-bncskmé. A gyűlöet extern hatásait pedig ér-
már így nagyobb lenne az okozott kár mé1tékénél. Emiatt a büntetést csökkenteni kellene, demes úgy kezelni, hogy nem a gyülöletet próbáljuk meg „betiltani", hanem a gyűlö t
ami viszont így nem érné el a kompenzációs célját. következtében elkövetett bűncselkméy költségét növeljük meg.
A fenti problémák ellenére számos jogintézményben megjelen ik az elrettentési elv
mellett a kompenzációs elv is . A büntetéseknek például arányosaknak kell lenniük a b űn­
cse lekménnyel. Egy ilyen szabálynak kétféle közgazdasági értelme is lehet: az egyik az 14. Elrettentés: valóban működi-e?
internalizációs elven nyugszik, és azt mondja, hogy az elkö v e t ő által a társadalomra rótt
költségen felüli költséget ne rójunk az elkövtőr. Ez az elv megjelen ik más intézmények,
például a jogos védelem esetén is. A j ogos védelemnek arányosnak kell lennie. Ha valaki Az elrettentés közgazdasági megalapozottsága látszólag szilárdnak tűnik, azonban mindi g
úgy akadályozza meg azt, hogy ello pják a táskáját, hogy a támadót agyonlövi, a megol- is vita volt a bünteőjogal foglalkozók körében egyes büntetések elrtnő hatásáról. Ki-
dás nem tűnik hatékonynak, ugyani s a támadó életének valószínüleg sokkal magasabb az váló példa erre a halálbüntetés kérdése, amelynek e lretnő hatásával kapcsolatban az
értéke, mint amekkora értéket tulajdonít tu lajdonosa a táskána k. empirikus szakirodalom (ezek között a közgazdasági is) ellentmondásos eredményekre
Van azonban egy másik valósz ínü oka is az arányosság követelményének, amely jutott, 13 holott a közgazdaságtan alptéeibő az következne, hogy a halálbüntetésnek van
a kompenzáció és az el rettentés el vével is összeegyczttLhetö, de elsőorban az elretten- elrtnő hatása. Mivel magyarázható az empíria és az elmélet közötti látszólagos ellent-
tés hatásosságát szo lgálja. mondás? Az egyik lehetséges válasz az, hogy a közgazdasági modell hibás, vagy lega-
Képze ljünk el egy olyan sz ituációt, amelyben az e111berölést mondjuk átlagosan 10 lábbis nem teljes , mivel nem veszi számításba azt, hogy a bünelkövtő korlátozottan ra-
év fegyházzal büntetik, de ugyanekkora büntetés jár egy alma ellopásáért. Milyen ösz- cionálisak, és gyakran hirtelen felindulásból követnek el bűncselkméyt. Noha ez
tönz őkel szembesül egy el k ö vető ilyenkor, amikor bemegy egy zöldségeshez almát loprn'! kétségkívül igaz, véleményem szerint a hagyományos közgazdaságtani szemléleten belül
E l ős zör is, az a!malopás költsége tetemes, ez pedig sokakat elrettent a bűncs e lekmé ny e i­
követés től. Másrészt viszont, ha valak inek valamiért mégis megéri almát lopnia, akkor
az, ha az alma ellopása mellett még lelövi a zöldségest is, számára zéro határkö ltséggel
12 FRIEDMAN, David D. - SJ0STR0M, William : Hanged for a Sheep: The Economics of Marginal Deterrence .
jár, ugyanis az almalopáshoz képest nem fog nagyobb büntetést kapn1. Azt mondhatjuk
Journal of Legal Studies, 1993/j úniu s.
13 DoN0HUE, John J. - WoLFERS, Justin J. : Uses and Abuses of Empirical Evidence in the Death Penalty Debate .
Stanford Law Review, 2005/ 58 .
 is válaszra lelhetünk. A büntetés várható költsége egyrészt a követ ző k ppen n · z ki a A szó lássza badság korlátozása azt a veszélyt is felveti, ho y o d nt 11 1 1 il 111 1 ,1 1 1
elkövtő szempontjából: a büntetés mértéke x, a lebukás valószínűége x, a vádemelés va- egyé rt e lmű e n káros eszmék hirdetését akadályozzák meg, han m t lt il ll lll 11 1
lószínűége x, az elítélés valószínűége x. Okkal feltételezhetjük, hogy a büntetés bekö- amelyek érdekeikkel ellenkeznek.
vetkezésének bizonyossága nagyobb elrtnő erővl bírhat, mint a büntetési tétel mar- Egy másik fontos polgárjogi terület, ahol a közgazdasági I mz s hu. zmml
. ginális növekedése. Tehát ha valaki arra számít, hogy nagy valószínűége elítélik 10 a diszkrimináció kérdése. A közgazdaságtanban a klasszikus munka ez ·n u l ·rl 1' i ·n n Y
évre, ehhez képest már kisebb elrettentés számára, ha a tételt néhány évvel megemelik. Becker disszertációja, 14 amely megmutatta, hogy a szabad piacon a di szkrimin '1 ·ií 1 11
Eből már értheőnk tűnik, miért lehet elhanyagolható a halálbüntetés elrtnő hatása séges, ugyanis hasznos munkaeről , illetve fizetőképs fogyasztókról k 11 1 rno11l11111
olyan jogrendszerekben, ahol létezik a tényleges életfogytiglani büntetés. a diszkriminálónak a diszkrimináció által szerzett érzelmi hasznosságért c er b ' .
senytársak jelenléte ezt a költséget tovább növeli, így a standard közgazdaságta ni lil lós-
pont szerint a piaci viszonyok a diszkriminációt bár nem tüntetik el, csökkenti k a 1 •
15. Polgárjogok és közgazdaságtan fordulási esélyét. Nem ez a helyzet azonban azokban az esetekben, ha az előíté e k nem
egy munkáltató vagy egy eladó, hanem a fogyasztók egy jelntős csoportja rész é ről m •
rülnek fel. Ilyenkor a fogyasztók preferenciái kényszeríthetik ki azt, hogy egy munkál-
A közgazdaságtani elemzés eddig relatíve kevés figyelmet szentelt azoknak a kérdések- tató diszkrimináljon (például ne vegyen fel roma származású eladót).
nek, amelyek a polgári és politikai szabadságjogok kategóriájába sorolhatóak. Tipikusan A közgazdaságtani irodalomban létezik a diszkriminációnak egy nem ízlésalapú
ilyen terület a szólásszabadság, és annak korlátozásának kérdése. magyarázata is, amelyet statisztikai diszkriminációnak nevezünk. Az emberek a maga
A szólás- és sajtószabadság közgazdaságtani értelme az, hogy a szabad vélemény- információs költségek miatt sz ükségzerűn egyszrű szabályokat alkotnak mások tul aj-
nyilvánítás létrehozza az „eszmék piacát", megadva a lehtőség arra, hogy az eszmék donságainak megállapítására. Ez gyakran bizonyos átlagos csoporttulajdonság feltétele-
fogyasztói minél szélesebb körből , minél szabadabban választhassanak, az eszmék fej- zésén keresztül történik. 15 A kérdés ilyenkor az, milyen költségekért cserébe szerezhet új
lesztőink pedig a verseny révén ösztnő biztosít arra, hogy a fogyasztók igényeit mi- információt egy adott csoport tagj airól a döntéshozó, mennyire hajlandó módosítani az
nél jobban kielégítő eszméket hozzanak létre. eredeti vélekedését az új információ tükrében (tehát mennyire beszélhetünk a szociál-
Az eszmék piaca azonban, úgy tűnik, valamiért mégsem működi elég jól. Ennek oka pszichológia nyelvén egyszrű sztereotípiáról avagy előítér), és mekkora várható ha-
a közgazdaságtan nézőpotjából vizsgálva az, hogy az eszmék piaca súlyos externália- szonnal jár számára az új információ beszerzése. Azt mondhatjuk, hogy a piaci környe-
problémáktól szenved. Az egyes eszmék követésből, a bennük való hitből pszichikai zet e rősíthei az ösztnő a jobb infonnációk felderítésére és az irracionális előíték
hasznosság származik a „hívőnek", az eszme lehetséges költségeinek viszont csak egy ré- leküzdésére. Ha egy viszonylag szabad piaci környezetben mégsem következik ez be, azt
szét viseli, más részét a társadalomra háríthatja. Ha valaki például náci eszmékben hisz, gyaníthatjuk, az előíték mellett más tényezők is szerepet játszanak egy adott csoport
ezen hitének komoly negatív extemáliái lehetnek, ha az ilető bármikor döntéshozatali po- tagjainak hátrányos helyzetében . A magyarországi romák esetében ilyen tényező példáu l
zícióba kerül, de már akkor is, ha sok más hasonló megyőzdésű egyénnel együtt sza- az alacsony iskolázottsági szint. Itt fonto s megjegyezni, hogy a hátrányos helyztű cso-
vaz. Vegyük azonban észre, hogy ezek az externáliák nem per se a szólásszabadság ex- port tagjainak humántőke-brzsi hajlandóságát befolyásolhatja az, számítanak-
temáliái, hanem politikai externáliák; abból származnak, hogy a politikai döntéshozatalban arra, hogy a munkapiacon diszkriminációval szembesülnek. Ha a válasz igenlő, a diszk-
sokféle megyőzdésű ember részt vesz, és olykor megpróbálja a saját nézeteit másokra riminált egyénnek kevésbé érheti meg beruháznia például oktatásba, mert a beruházás vár-
erőltni. Ilyen extem hatásai azonban nemcsak a széles körben elíténdők tartott né- ható hozama kisebb. Emiatt a diszkrimináció és az alacsony humántőke- sz int ördögi kör
zetek hirdetésének vannak, hanem tulajdonképpen minden politikai véleménynek. alakulhat ki, aminek közpolitikai megoldása igen komplex eszközöket igényelhet.
A klasszikus megoldás ezért általában az szokott lenni, hogy a politikai externáliák
létrejöttét próbálják az alkotmányok kezelni azáltal, hogy garantálják az egyének sza-
badságjogait a többség véleményével szemben is. Így elvileg biztosítható az eszmék szabad
áramlása anélkül, hogy ez jelntős extern hatásokkal járna. Nem hatékony megakadályozni
bizonyos egyéneket abban, hogy eszmékben higgyenek, és azokat terjesszék, ha egyéb- 14 BECKER , Gary S.: The Economics of Discrimination . Chicago, 1957.
ként az eből származó politikai externáliák alacsonyabb költséggel kiüszöblhető. 15 PHELPS, Edmund S.: The Statistical Theory of Racism and Sexism. American Economic Review, 197 2/'!,
 16. A jog evolúciója és a társadalmi normák közgazdaságtana
.A fejezet ~ őz részeiben számos példákat láthattunk arra, ,,a társadalom" hogyan tud bi -
zonyos problémákat a jogon keresztül hatékonyan kezelni. A közgazdaságtani elemzés
azonban nem állhat meg ott, hogy kimutatja egy intézmény hatékonyságát, azt is meg kell
magyaráznia, hogyan jöhetett létre az adott intézmény. A „társadalom" ugyanis egy köz-
gazdasági modellben nem lehet a cselkvő, ugyanis a közgazdaságtan módszertana alap-
vetőn individualista, tehát arra épít, hogy a társadalmi folyamatok egyéni döntések
sokaságából épülnek fel. Hogyan jönnek létre tehát a hatékony jogintézmények? Ezen kér-
dés megválaszolására érdemes egyes komplett jogrendszerek hatékonyságát megvizsgálni,
és azt, hogy a hatékonyság vagy annak hiánya a jogrendszer mely intézményes mecha-
nizmusainak lehet az eredménye.
A law and economics mozgalom egyik korai megállapítása volt az a hipotézis, hogy
a common law jogrendszer hatékonyabb a kontinentálisnál. Ez az állítás először Posner-
16
nél bukkan fel, de korábban megjelenik Hayeknél is, aki pedig nem a law and eco-
17
nomics paradigmán belül írt.
Posner azzal indokolta a common law hatékonyságát, hogy a jogot fejlsztő bírák,
akik véleménye szerint a külső hatásoktól relatíve el vannak szigetelve, az elosztási kér-
désekre pedig nincsenek hatással, a társadalmi jólét szempontjait figyelembe véve hoz-
zák meg a döntéseiket. Ez a magyarázat azonban, ahogyan azt későb Posner belátta, 18
meglhtősn ad hoc, ezért nem alapozható rá tudományos igényű magyarázat. Ugyanis
nincs alapunk feltételezni, hogy a bírók egyéni hasznossági fügvényűkbe belefoglalják
valamilyen mértékig a társadalmi hasznosságot, ha ugyanekkor ezt más szerplők nem
tételezzük fel.
A problémát Rubin és Priest 19 azzal próbálták feloldani, hogy a bírókat a modellek-
ből kikapcsolták, és csakis a peres felek oldalát (a keresleti oldalt) vizsgálták. Ezen az
alapon evolúciós modelleket építettek fel , amelyek lényege az volt, hogy tendenciózu-
san a kevésbé hatékony normákat viszik a felek megegyezés helyett a bíróságok elé,
ezért ezeket még egy, az ügyeket random módon elbíráló bíróság is nagyobb arányban vál-
toztatja meg, mint az ezeknél hatékonyabb szabályokat.
Egy másfajta evolúciós magyarázat Hayek tézise, ami, bár nem szigorúan law and
economics magyarázat, egyfajta közgazdasági magyarázatnak is tekinhő, mivel álta-
16
POSNER, Richard A. : Economic Analysis of Law. 6th ed. New York, 2004. 23., 25. o.
17
HAYEK, Friedrich A.: The Constitution of Liberty. Chicago, 1960. 169-170. o.
18
PosNER: Economic Analysis of Law.
19
RUBIN, Paul H.: Why is the Common Law Efficient? Journa/ of Lega/ Studies, 1977/ 1.; PRJEST, George L. :
Selective Characteristics of Litigation. Journa/ of Legal Studies, 1980/2. 399- 421. o.
lános közgazdaság i elm életének kite1jesztését adja a jogra. l la l ; 'I. , lll
rendszer hatékonysága spontán rend mivoltából, tehát tervezeti ·•01,óvdi I
A bírók által fejlesztett jogrendszerben a bíró képes fe lfedezni az I k ·rü l I nll l 11 1
kielégítő megoldásait, ugyanis olyan információk birtokába jut a közv ll n 11 l 1 •I
által, amilyenhez egy állami jogalkotó nem juthat. Az ilyen, bírók alk ll'l j , 1 pr • · •
densek átvételével, illetve - ha az adott precedens már láthatóan alkalmatlan az adoll t '1r-
sadalmi viszony kezelésére - azok megváltoztatásával egy olyan evolúció fo lya n1 1l 11
megy keresztül, amelyet egyik abban részt veő fél sem tervezett meg. Hayek tehát a ·0 111 -
mon law-t egy fokozatos, trial and error mechanizmuson alapuló feldző fo lyamatnak
tartotta, hasonló módon a piaci folyamathoz.
Egy, az előbikné újabb hipotézis a kínálati oldalra összpontosít, és azt a lehet " -
get veti fel , hogy a középkori plurális jogrendszer kedvezett a hatékony szabályok ki-
alakulásának azáltal, hogy egyrészt a jogot főleg a bíróságok alakították, másrészt az i.i y-
felek egy ügyben több bírósághoz is fordulhattak, ez pedig az ügyfelekért folytatott:
versenyre ösztönözte a bíróságokat. 20 Ez elvezethetett volna akár egyoldalúan felperesbarát
igazságszolgáltatás kialakulásához is,21 azonban Stringham és Zywicki szerint széles körü
volt a gyakorlat, miszerint a felek előr kikötötték, jogvitájuk esetén melyik fórum elé já-
rulnak, ez pedig biztosíthatta, hogy a bíróságok olyan joggyakorlatot fejlesszenek ki ,
amely a felperes és az alperes számára is várhatóan kedvző (pontosabban nem részrehajló).
Az eddigiekben egy már lé tező jogrendszeren belüli evolúciót feltételeztünk, azonban
nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a legtöbb jogintézmény eredetileg társadalmi nor-
mák formájában alakult ki . A társadalmi normákra első látásra nehéz alkalmazni a köz-
gazdaságtan alapfeltételezéseit, a közgazdaságtan azonban mégsem kerülheti meg a viz -
gálatukat, mivel ez kulcsfontosságú a jogi evolúció folyamatának megértéséhez.
A társadalmi normák létrejöttét a közgazdaságtan legtöbbször két, játékelmé-
letbő vett modellel magyarázza. Az, hogy ezek közül melyik modellt használjuk, leg-
inkább attól függ, a „játékban" a játékosoknak mennyire azonos vagy különbző az ér-
dekük. Teljes érdekazonosság esetén ti szta koordinációs problémákról beszélünk, a skála
másik végén pedig a zéró öszegű játékok állnak. A társadalmi normák többnyire koor-
dinációs problémák vagy vegyes motivációs játékok megoldására alakulhattak ki.
A koordinációs problémák egyik klasszikus példája az arról való döntés, hogy az út
mely oldalán közlekedjünk. A játékosoknak az az érdeke, hogy mindegyikük az út ugyan-
azon oldalán közlekedjen, elkerülve így a baleseteket. Azonban két lehetséges egyensúlyi
20 STRINGHAM, Edward p - ZYWICKI, Todd J.: Rivalry and Superior Dispatch: An Analysis of Competing Courts in
Medieval and Early Mode rn Eng land . George Mason Law & Economics Research Paper, 2010/ 10- 57 .
21 Lásd például KLERMAN, Dani 1: Jurl dictional Competition and the Evolution ofthe Common Law. Univer sit:y
of Chicago Law Review, 2007 /m rciu s.
 megoldása is van a játéknak, a bal és a jobb. A játékosok tehát egy koordinác iós probléma nek vele. A közgazdaságtan szerint pedi g az info rmác ió ha zn
előt állnak, valamelyik egyensúlyba el kell mozdulniuk, de kérdés, melyikbe. llyen hely- azt is mondhatjuk, a stigma nemhogy nem költséges büntetés i rorm 1, !l 1

zetekben segíthet az, ha valamelyik megoldás rendelkezik olyan tulajdonsággal, amely gatív a költsége!
a játékosok számára valamilyen különös jelntőség bír. Ha például közismert az Ha egy egyént valamilyen stigma sújt, másoknak kevésbé éri m ; v ·I • k I ni' l • 11
a tény, hogy mivel az emberek többsége jobbkezes, ezért lovon utazva a balról érkező terakciókba lépni, például nehezebben kap munkát. Ha azonban a bünelköv ·l 11'1 . 1111 lil
támadásokat könnyebb kivédeni, akkor feltézhő, hogy ezt minden játékos tudja, to- kaviszonyból nagyobb várható haszna származik, mint amekkora várhat kö lts ·l j '11
vábbá minden játékos tudja azt, hogy minden játékos tudja, valamint minden játékos tud- ez a potenciális munkaadó számára, akkor hajlandó lesz „fizetni" azért, hogy a sti 111 1
ja, hogy minden játékos tudja azt, hogy minden játékos tudja, és így tovább a végtelen- ellenére felvegyék, mégpedig alacsonyabb bér formájában. Észrevehetjük, hogy itt m ·-
ségig. A vélekedések ezen hierarchiáját a játékelméletben közös tudásnak nevezik. gint a Coase-tétel érvényesülését figyelhetjük meg.
Schelling megmutatta, 22 hogy ilyen közös tudást hozhatnak létre a játékosok számára pro- Friedman megállapításával szemben azonban felhozhatjuk azt a tényt, hogy a stigma
minens tények, körülmények, helyszínek, amelyek a játékosok várakozásait a több le- többnyire csak részinformációkat, ezen belül negatív információkat közvetít, ezért
hetséges egyensúlyi kimenet közül az egyik felé fókuszálják, ezzel megkönnyítve a já- gyakran alaptalan előítéhz is vezethet.
tékosok tevékenységének koordinálását. Az így kiválasztott egyensúlyi megoldásokat A másik probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a stigma alkalmazására nem más biin-
fókuszpontoknak vagy Schelling-pontoknak nevezzük. tetési módok helyett, hanem azok mellett kerül sor. A stigma a bűnelkövtő jóval a hi -
A fókuszpontok jelenléte tehát magyarázatot adhat a társadalmi normák egy részének vatalos büntetésének letöltését követőn is sújtja. A stigma ilyenkor is nyújthat haszn
kialakulására, ugyanakkor ez nem minden játék esetében lehetséges. Egy fogolydilemma- információkat az elkövtőr , ugyanakkor felmerül az a probléma, hogy az elkövtő í y
szituációban például egyszeri lejátszás esetén a felek számára domináns stratégia az, hogy kétszeresen büntetik meg ugyanazon bűncselkméyrt, ami egyrészt nem felel me
egymást becsapják (vagyis a „normaszegés"), holott mindegykőjü érdeke lenne a ko- a bünteőjogi alapelveknek, másrészt nem hatékony, mivel a bűncselkméytő való 1-
operáció. Hogyan alakulhat ki ilyen helyzetekben proszociális magatartás az emberek rettentésre és/vagy a kompenzációra kisebb büntetés is elgndő lenne. Az elméletben ha-
között? Az egyik lehetséges válasz erre a már megismert, reciprocitásra épülő néptétel tékony bünteőpolika talán az lenne, ha a stigma által a bűnelkövtőr rótt költséget be-
(nevét onnan kapta, hogy a tétel kimondása senki nevéhez nem kötheő). Amint fentebb számítanák a büntetés kiszabásakor, a stigma mértéke azonban nehezen kvantifikálható.
láttuk, a néptétel szerint elég türelµies játékosok és olyan módon ismételt lejátszás ese-
tén, amelyben a felek nem tudják, mikor lesz az utolsó kör, létrejöhet fogolydilemma-
helyzetben is a kooperáció a játékosok között. Társadalmi normák tehát a néptétel sze- 17. Összefoglalás
rint létrejöhetnek reciprocitás alapján. A társadalomtudósok között széles körű konszenzus
mutatkozik a tekintetben, hogy az emberi viszonyokat jelntős részben meghatározza a re-
ciprocitás, ennek eredetét tekintve azonban már koránt sincs egyetértés. A játékelmélet A fentiekben megismerkedhettünk a közgazdaságtani gondolkodásmód alkalmazásával
néptétele egy lehetséges elméleti magyarázatot ad erre a jelenséghez. a jog egymástól egyébként igen eltérő területein, ami reményeim szerint megyőzi az ol-
A társadalmi normák egyik lehetséges területe a normák büntetésként való alkal- vasót az ökonómiai elemzés széles alkalmazhatóságáról. Az olvasóban ugyanakkor bi-
mazása. A bűnelkövtő gyakran sújtja a társadalom részől egy erős stigma, ami meg- zonyára felvtődik a kifogás, hogy azok a modellek, amelyeken a fenti fejtegetések
nehezíti a társadalomba való visszailleszkedésüket a büntetésük letöltése után is. alapszanak, meglhtősn legyszrűítv írják le az emberi magatartást, figyelmen kí -
Friedman23 amellett érvel, hogy a stigma, talán meglpő módon, a leghatékonyabb bün- vül hagyva annak számos lényeges vetületét. Azonban érdemes leszögezni, hogy a mo-
tetési nemnek tekinhő. Ennek oka, hogy a stigma nem más, mint információ a bűnel­ delleknek nem is céljuk a valóság hiteles leírása, hanem kifejezetten abban van a poten-
követről, amely releváns lehet azok számára, akik potenciálisan interakcióba kerülhet- ciális hasznuk, hogy a legyszrűíté révén tudományosan vizsgálhatóvá teszn ek
egyébként bonyolult társadalmi jelenségeket. Végezetül azt is meg kell jegyezni, hogy
a közgazdaságtani szemléletmód ritkán alkalmas egyedül a jelenségek megérté ér
ugyanakkor a legtöbb társadalmi jelenség esetében ehhez nélkülözhetetlen.
22
SCHELLING, Thomas C.: The Strategy of Conflict. Cambridge, MA, 1980.
23
FRIEDMAN, David D. : Law's Order: What Economics has to do with Law and Why it Matters. Princeton, New
Jersey, 2000. 231 - 232. o.
Felhasznált és ajánlott irodalom
AUMANN, Robert J. - SHAPLEY, Lloyd S.: Long-Term Competition - A Game-Theoretic
Analysis. ln MEGIDDO, Nimrod (ed.): Essays in Game Theory in Honor of Michael
Maschler. New York, 1994.1- 15 . o.
BECKER, Gary S.: Th e Economic Way of'Looking at Life. Nobel Lecture in Economics.
Chicago, I 992 .
BECKER, Gary S.: The Economics ofDiscrimination. Chicago, 1957.
COASE, Ronald H.: The Problem of Social Cost. Journal ofLaw and Economics, 1960/3.
magyarul: A társadalmi költség problémája. ln A vállalat, a piac és a jog. Budapest,
2004. 95- 186. 0 .
COOTER, Robert - ULEN, Thomas: Jog és közgazdaságtan. Budapest, 2005.
DEMSETZ, Harold: Toward a Theory of Property Rights. American Economic Review,
1967/2.
DoNOHUE, John J. - WOLFERS, Justin J.: Uses and Abuses of Empirical Evidence in the
Death Penalty Debate. Stanford Law Review, 2005/58.
FRIEDMAN, David D. - SJOSTROM, William: Hanged for a Sheep: The Economics of Mar-
ginal Deterrence. Journal of Legal Studies, 1993/június.
FRIEDMAN, David D.: Law s Order: What Economics has to do with Law and Why it Mat-
ters. Princeton, New Jersey, 2000.
GINTIS, Herbert: The Evolution of Private Property. Journal of Economic Behavior and
Organization, 2007 / 1.
HAYEK, Friedrich A.: Th e Constitution of Liberty. Chicago, 1960.
KLERMAN, Daniel: Jurisdictional Competition and the Evolution of the Common Law.
University of Chicago Law Review, 2007 /március.
PHELPS, Edmund S.: The Statistical Theory ofRacism and Sexism. American Economic
Review, 1972/4.
POSNER, Richard A.: Economic Analysis of Law. 6th ed. New York, 2004.
PRtEST, George L.: Selective Characteristics of Litigation. Journal of Legal Studies,
1980/2. 399--42 I. 0.
ROTH, Alvin E.: Repugnance as a Constraint on Markets. Journal of Economic Persp ec-
tives, 2007 /3.
RUBIN, Paul H.: Why is the Common Law Efficient? Journal of Legal Studies, 1977/ 1.
SCHELLING, Thomas C.: Th e Strategy of Conjlict. Cambridge, MA, 1980.
SMITH, Adam: Vizsgálódás a nemzetek jólétének t e rmé sz et é ről és okairól. Budapest, 2011.
STRINGHAM, Edward P. - ZYWICKI, Todd J.: Rivalry and Superior Dispatch: An Analy-
sis of Competing Courts in Medieval and Early Modem England. George Mason Law
& Economics Research Paper, 2010/10- 57.
ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT
ELTE Jogi Kari Jegyzetek
ISSN 2060 5986
1. DE ZS Ő Márta - POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán (szerk.): Alkotmányjogi alc,, ok.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008 . 130 o., ISBN 978 963 284 044 4
2. KOVÁCS Árpád: Közp énzügy ek.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 379 o. , ISBN 978 963 312 004 0
3. PRINCZING ER Péter: Sportjog I.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 264 o., ISBN 978 963 312 009 5
4. MARGITÁN Éva (szerk.) : Bünt e tőjog.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 461 o., ISBN 978 963 312 0 l O 1
5. RÉTI Mária: Szövetkezetijog.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 410 o. , ISBN 978 963 312 020 0
6. PRINCZINGER Péter (szerk.) : Sportjog 11.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 405 o. , ISBN 978 963 312 033 0
7. SZEIBERT Orsolya: Családi jog.
Budapest, ELTE Eötvös Ki adó, 2012 . 255 o. , ISBN 978 963 312 119 1
8. FöLDI András (szerk.): Összehasonlító jogtörténet.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012 . 643 o., ISBN 978 963 312 130 6
9. KÉPES György (szerk.): Magyar alkotmány - és közigazgatás-történet a polgári
korban. A hatalommegosztás államszervezete, 1848- 1949.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 233 o., ISBN 978 963 312 156 6
10. FERENCZ Jácint - GÖNDÖR Éva - GY ULAVÁRI Tamás - KÁRTYÁS Gábor:
Munkajogi alapismeretek.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013 . 213 o. , ISBN 978963312 159 7
11. GYULAVÁ RI Tamás - H ő s Nikolett - KÁRTYÁS Gábor (szerk.): Munkajogi feladatok
és j ogesetek.
Budapest, ELTE Eötvös Ki adó, 2013. 185 o. , ISBN 978 963 312 174 0
12. HOFFMAN l tván: Bevezetés a területfejlesztési jogba.
Budapest, ELT ötvö Ki adó, 2014. 138 o., ISBN 978 963 312 193 l
E-Boo k
 • J O I KAI I K NYV íl AT
13. FLEC K Zoltán - [SZTIN Péter - JUHÁSZ Zoltán - KISS Valéria - KORM ÁNY Attila -
NAVRATIL Szonja - UszKIEWICZ Erik: Jogszociológiai előadások
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 196 o., ISBN 978 963 196 2
14. ERDEI ÁRPÁD - HACK Péter - HOLÉ Katalin - KIRÁLY Eszter - KoóSNÉ MOHÁCS.1
Barbara: Bünteőljársi jog
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 262 o., ISBN 978 963 312 198 6
ELTE Jogi Kari Tankönyvek
ISSN 2060 6494
1. BOROS Zsuzsanna - SZABÓ Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-
1944).
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 402 o., ISBN 978 963 284 043 7
2. VARGA István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga.
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 1093 o., ISBN 978 963 284 152 8
3. KARDOS Gábor - LATTMANN Tamás (szerk.): Nemzetközi jog.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 494 o., ISBN 978 963 312 022 4
4. MENYHÁRD Attila: Dologi jog.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 448 o., ISBN 978 963 312 030 9
5. KIRÁLY Miklós (szerk.): Az Európai Unió gazdasági joga 1. A belső piac és
a közös kereskedelempolitika.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 290 o., ISBN 978 963 312 032 3
6. SZILÁGYI Péter: Jogi alaptan.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 387 o., ISBN 978 963 312 072 9
7. GYULAVÁRI Tamás (szerk.): Munkajog.
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 591 o., ISBN 978 963 312 155 9
8. MÁDL Ferenc - VÉKÁS Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági
kapcsolatokjoga.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 555 o., ISBN 978 963 312 131 3
9. BERKE Barna - PAPP Mónika: Az Európai Unió gazdasági joga 11. Az Európai
Unió versenyjoga.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013 . 285 o., ISBN 978 963 312 165 8
10. FAZEKAS Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész 111.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 344 o., ISBN 978 963 312 177 1
11 . FAZEKAS Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész I.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 362 o., ISBN 978 963 312 192 4
ELTE Jogi Kari Tudomány
ISSN 2060 9361
1. MEZEY Barna - NAGY Janka Teodóra (szerk.): Jogi néprajz - j ugi kll /tti rr 'irtr 111 •f
Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a törlénettudo11"111_110~ kiirc'-1 i I
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 488 o., ISBN 978 963 284 06 9
2. GÁRDOS Péter: Az engedményezés.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 462 o., ISBN 978 963 284 087 1
3. HOFFMAN István: Önkormányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása.
Az elmélet és a gyakorlat tükrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 395 o., ISBN 978 963 284 088 8
4. FILÓ Mihály: Az eutanázia a bünteőjogi gondolkodásban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 353 o., ISBN 978 963 284 104 5
5. Gábor HAMZA: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnung n
und die römischrechtliche Tradition.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 826 o., ISBN 978 963 284 095 6
6. FLECK Zoltán (szerk.): Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 237 o., ISBN 978 963 284 127 4
7. ROZSNYAI Krisztina: Közigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ágyban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 281 o., ISBN 978 963 284 129 8
8. NYIKOS Györgyi: A PPP finanszírozási technika és az EU fejlesztési támogatásai
a közcélú beruházások megvalósításában.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 270 o., ISBN 978 963 312 007 1
9. SZABÓ Máté - PÉTERFALVI Attila (szerk.): Európai ombudsman-intézmények.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 291 o., ISBN 978 963 312 008 8
10. FuGLINSZKY Ádám : A polgári jogi felőség úljai vegyes jogrendszerben.
Québec, Kanada.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 518 o., ISBN 978 963 312 024 8
11 . SOMODY Bernadette: Az ombudsman típusú jogvédelem.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010 . 158 o., ISBN 978 963 312 031 6
12. NAGY Marianna: interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felőség
dogmatikájához.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 214 o., ISBN 978 963 312 029 3
13 . Miklós KIRÁLY: Unity and Diversity: The Cultural Effects ofthe Law ofthe
European Union.
Budape t, ELT , Eötvös Ki adó, 2011 . 304 o. , ISBN 978 963 312 045 3
14. MEZEY Barna (szerk.): A szimbólumok üzenete. Ajogi kultúrajelké1 ei: eljárások.
szokások, formák és tárgyak.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 595 o., ISBN 978 963 312 054 5
15. ERDEI Árpád: Tanok és tévtanok a bünteő eljárásjog tudományában.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 359 o., ISBN 978 963 312 061 3
16. SZÉKELY László: A személyiségi jogok hazai elmélete.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 191 o., ISBN 978 963 312 079 8
17. Balázs József GELLÉR: Legality on Trial. A Theoretical Analysis of the Legality of
Substantive Criminal Norms.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011 . 303 o., ISBN 978 963 312 085 9
18. KISFALUDI András (szerk.): Versenyjogi jogsértések - magánjogi következmények.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 235 o., ISBN 978 963 312 142 9
19. GELLÉR Balázs József: Legalitás a vádpadon.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 317 o., ISBN 978 963 312 154 2
20. Tamás SZABADOS: The Tramfer ofthe Company Seat within the European Union.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 253 o., ISBN 978 963 312 144 3
21. BÁNYAI Ferenc - NAGYPÁL Szabolcs (szerk.): Közvetítés és vitarendezés
a jogi és a vallási kultúrákban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. ISBN 978 963 312 202 0
22. GOSZTONYI Gergely: Alternatív(?) média. A közösségi médiajogi
szabályozásának vetületei:
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. ISBN 978 963 312 194 8
23. SIKLÓSI Iván: A nemlétző, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és
dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. ISBN 978 963 312 200 6
24. SZEIBERT Orsolya: A házasság Európában ajogeyséítő törekvések tükrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. ISBN 978 963 312 201 3