Egeresi László Sándor

A bibliai héber nyelv

tankönyve

yk |nt ÷wvl qwdqd

2, javított kiadás

BIBLIOPHILIA KFT

Budapest, 2011
Karasszon Dezső emlékének

l”xz
 TARTALOM

Előszó ................................................................................................................... 15
Előszó a második kiadáshoz ................................................................................... 23
Az átírás .............................................................................................................. 23
Rövidítések ......................................................................................................... 24

BEVEZETÉS

1. A héber nyelvtan definiálása ........................................................................ 29

2. A héber nyelv helye a sémi nyelvek között ................................................. 29
2.1. A „sémi” elnevezés ......................................................................... 29
2.2. A sémi nyelvek felosztása ............................................................... 30
3. A héber nyelv története ................................................................................. 33
4.1. A bibliai héber nyelv ....................................................................... 34
4.1.1. Pre-klasszikus vagy archaikus héber ....................................... 35
4.1.2. Klasszikus héber ........................................................................ 37
4.1.3. Kései (fogság utáni) héber ......................................................... 38
4.2. A rabbinusi/misnai héber nyelv .................................................... 41
4.3. A középkori héber nyelv ................................................................ 43
4.4. A modern héber nyelv .................................................................... 45
4. A héber nyelv Biblián kívüli nyelvemlékei ................................................. 46

I. FEJEZET: A HÉBER ÍRÁS ÉS OLVASÁS

I.1. A mássalhangzók (az alefbét) ..................................................................... 51

1.1. Az alefbét kialakulása ..................................................................... 51
1.2. A mássalhangzók neve és írása ...................................................... 55
 1.3. Elnyújtott betűk (litterae diletabiles) ................................................ 66
1.4. A mássalhangzók ejtése .................................................................. 67
1.4.1. A torokhangzók ejtése ............................................................... 67
1.4.2. A sín és a szín ejtése (c/v) ........................................................ 68
1.4.3. A dágés (vgeD): .............................................................................. 68
1.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 70
I.2. A magánhangzók ........................................................................................ 72
2.1. Az olvasási anyabetűk (t/mai t/yti/a) .............................................. 72
2.2. A magánhangzórendszer (dWQnI) kialakulása ................................. 73
2.3. A teljes magánhangzók ................................................................... 74
2.4. Megjegyzések ................................................................................... 76
2.5. A félhangzók .................................................................................... 77
2.5.1. A söwá (aw:v)] és fajtái, valamint ejtésük .................................... 78
2.5.2. A belopott patah ........................................................................ 80
2.6. Gyakorlatok ..................................................................................... 83
I.3. Az olvasás .................................................................................................... 84
3.1. Kötíb, qöré, qöré perpetuum ............................................................ 84
3.1.1. Kialakulása ................................................................................. 84
3.1.2. A qöré perpetuum ...................................................................... 85
3.1.3. Megjegyzések ............................................................................. 86
3.1.4. Gyakorlatok (kötíb, qöré, qöré perpetuum) .............................. 87
3.2. Maqqéf (¹Qem)'& .................................................................................... 88
3.3. Meteg (gt,m), ....................................................................................... 89
3.4. A hangsúlyjelek (µymi[f
; )] .................................................................. 90
3.5. Szóf pászúq (qWsP; ¹/s) .................................................................... 92
3.6. Az olvasás módja ............................................................................. 92
3.7. Gyakorlatok (az olvasás gyakorlása) ............................................. 93

II. FEJEZET: HANGTAN

II.1. A mássalhangzók ....................................................................................... 95

1.1. A mássalhangzók felosztása ........................................................... 95
 1.2. A mássalhangzók változásai .......................................................... 95
1.3. A mássalhangzók sajátosságai ....................................................... 97
II.2. A magánhangzók ....................................................................................... 98
2.1. A magánhangzók változásai .......................................................... 98
II.3. Szótagok ...................................................................................................... 99
II.4. A hangsúly .................................................................................................. 100
II.5. A pausa (értelmi szünet) ............................................................................ 101
II.6. Gyakorlatok ................................................................................................ 102

III. FEJEZET: ALAKTAN

III.1. A határozott névelő és a névmások ......................................................... 104

1.1. A határozott névelő (h[;ydiyh
Ò ' ahe) ..................................................... 104
1.1.1. A határozott névelő képzése ..................................................... 104
1.1.2. Megjegyzések ............................................................................. 105
1.1.3. Szavak ......................................................................................... 105
1.1.4. Gyakorlatok ................................................................................ 106

1.2. A névmás meghatározása ............................................................... 106

1.2. A személyes névmás ....................................................................... 107
1.3. A mutató névmás ............................................................................ 109
1.4. A kérdő névmás ............................................................................... 110
1.5. A vonatkozó névmás ....................................................................... 111
1.6. A birtokos névmás .......................................................................... 112
1.7. A határozatlan és általános névmás ............................................... 113
1.8. A visszaható névmás ....................................................................... 114
1.9. Gyakorlat (névmások)...................................................................... 114

III.2. A névszók .................................................................................................. 115

2.1. A névszó fogalmának meghatározása ........................................... 115
2.2. A főnév (µx,[h
, ; µve) ........................................................................... 115
2.2.1. Elnevezés .................................................................................... 115
 2.2.2. A főnevek jellemzése: felosztás, nem, szám, status ................ 116
2.2.3. Megjegyzések ............................................................................. 118
2.2.4. Rendhagyó főnevek ................................................................... 121
2.2.5. Megjegyzések ............................................................................. 122
2.2.6. A főnév ragozása (tWkymis)] ......................................................... 123
2.2.7. Megjegyzések ............................................................................. 124
2.2.8. A főnevek ragozás szerinti csoportosítása .............................. 126
2.2.9. Gyakorlatok ................................................................................ 131
2.2.10. Szavak ....................................................................................... 134
2.2.11. Megtanulandó héberül ............................................................ 134
2.3. A melléknév (ra'Th
o ' µve) ................................................................... 135
2.3.1. Elnevezés .................................................................................... 135
2.3.2. Jellemzők .................................................................................... 135
2.3.3. A jelzős szerkezet ...................................................................... 136
2.3.4. Megjegyzések ............................................................................. 137
2.3.5. Népnevek ................................................................................... 138
2.3.6. A melléknév fokozása ............................................................... 138
2.3.7. Gyakorlatok ................................................................................ 139
2.3.8. Szavak ......................................................................................... 140
2.3.9. Megtanulandó héberül .............................................................. 140
2.4. A számnevek (µyrIPs
; ]m)i .................................................................... 141
2.4.1. Az elnevezés .............................................................................. 141
2.4.2. Tőszámnevek ..................................................................... 141
2.4.3. Sorszámnevek ............................................................................ 145
2.4.4. Törtszámok ................................................................................ 145
2.4.5. Szorzószámok ............................................................................ 145
2.4.6. Osztószámok .............................................................................. 146
2.4.7. Gyakorlatok ................................................................................ 146
2.4.8. Szavak ......................................................................................... 147
2.4.9. Megtanulandó héberül .............................................................. 147
III.3. Partikulák .................................................................................................. 148
3.1. A prepozíciók .................................................................................. 148
3.1.1. Elnevezés .................................................................................... 148
 3.1.2. Felosztás ..................................................................................... 148
3.1.3. Jellemzők .................................................................................... 149
3.1.4. Gyakorlatok ................................................................................ 156
3.1.5. Szavak ......................................................................................... 157
3.1.6. Megtanulandó héberül .............................................................. 157
3.2. Kötőszók ........................................................................................... 157
3.2.1. Mellérendelő kötőszók .............................................................. 157
3.2.2. Alárendelő kötőszók ................................................................. 159
3.2.3. Gyakorlatok ................................................................................ 159
3.2.4. Szavak ......................................................................................... 160
3.3. Határozószók ................................................................................... 160
3.4. Tagadó és kérdőszók ....................................................................... 162
3.4.1. Önálló kérdőszók ....................................................................... 162
3.4.2. A kérdő partikula (hl;aeVh
] ' ahe) .................................................. 164
3.4.3. Tagadó és tiltószók .................................................................... 165
3.4.4. Szavak ......................................................................................... 168
3.4.5. Megtanulandó héberül .............................................................. 168

IV. FEJEZET: AZ IGERAGOZÁS

IV.A. Szerkezeti tudnivalók .............................................................................. 169

1. Elnevezések ........................................................................................... 169
2. Jellemzők ................................................................................................ 170
2.1. A gyök (vr,v)o ................................................................................. 170
2.2. Az igetörzsek (µynIy:nB
Ò )i .................................................................... 171
2.3. Az igetörzsek jelentése és képzése .............................................. 172
2.4. A nyelvtani kategóriák jelentése és képzése .............................. 178
2.4.1. Az ún. perfectum és imperfectum ...................................... 178
2.4.2. A felszólító módok ............................................................... 180
2.4.3. Az infinitivus ........................................................................ 181
2.4.4. A participium ....................................................................... 182
2.5. A megfordító wáw (waw consecutivum) ...................................... 183
 2.6. A héber igeragozás felosztása ..................................................... 185
3. Az igealak meghatározásának lépései ................................................. 186
4. Megjegyzések ...................................................................................... 187
5. Gyakorlatok ........................................................................................ 190

IV.B. 1. Az erős igék ragozása .......................................................................... 193

1.1. A qal igetörzs ragozása ................................................................ 193
1.2. A nifal igetörzs ragozása .............................................................. 196
1.3. A piél igetörzs ragozása ............................................................... 198
1.4. A pual igetörzs ragozása .............................................................. 199
1.5. A hifíl igetörzs ragozása .............................................................. 200
1.6. A hofal igetörzs ragozása ............................................................. 202
1.7. A hitpaél igetörzs ragozása ......................................................... 203
1.8. Az intranzitív igék ragozása ........................................................ 205
2. Megjegyzések ..................................................................................... 206
3. Megtanulandó erős igék ....................................................................... 206
4. Gyakorlatok ........................................................................................... 208
5. Szavak .................................................................................................... 210
6. Megtanulandó héberül ......................................................................... 211

IV.B.2. Erős igék szufixumokkal ...................................................................... 211

2.1. Jellemzők .......................................................................................... 211
2.2. Megjegyzések ................................................................................... 213
2.3. Gyakorlatok ..................................................................................... 214
2.4. Szavak .............................................................................................. 215
2.5. Megtanulandó héberül .................................................................... 215

IV.C. A gutturális igék ragozása ...................................................................... 216

Elnevezés ................................................................................................ 216
Felosztás .................................................................................................. 216
Jellemzők ................................................................................................. 216
IV.C.1. A primae gutturális igék ...................................................................... 216
 1.1. Elnevezés .......................................................................................... 216
1.2. Jellemzők .......................................................................................... 217
1.3. Megjegyzések ................................................................................... 218
1.4. Megtanulandó primae gutturális igék ........................................... 219
1.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 220
1.6. Szavak .............................................................................................. 222
1.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 222
IV.C.2. A mediae gutturális igék ...................................................................... 222
2.1. Elnevezés .......................................................................................... 222
2.2. Jellemzők .......................................................................................... 222
2.3. Megjegyzések ................................................................................... 224
2.4. Megtanulandó mediae gutturális igék .......................................... 224
2.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 225
2.6. Szavak .............................................................................................. 226
2.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 226
IV.C.3. A tertiae gutturális igék ........................................................................ 227
3.1. Elnevezés .......................................................................................... 227
3.2. Jellemzők .......................................................................................... 227
3.3. Megjegyzések ................................................................................... 228
3.4. Megtanulandó tertiae gutturális igék ............................................ 228
3.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 229
3.6. Szavak .............................................................................................. 230
3.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 230

IV.D. A gyenge igék ragozása .......................................................................... 231

Elnevezés ................................................................................................... 231
Jellemzők ................................................................................................... 231

IV.D.1. A a”P igék ............................................................................................ 232

1.1. Elnevezés ............................................................................................. 232
1.2. Jellemzők ............................................................................................. 232
1.3. Megjegyzések ..................................................................................... 233

1.4. Megtanulandó a”P igék .................................................................... 234

1.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 235
 1.6. Szavak ................................................................................................. 237
1.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 237

IV.D.2. A ÷”P igék ............................................................................................. 237

2.1. Elnevezés ............................................................................................. 237
2.2. Jellemzők ............................................................................................. 237
2.3. Megjegyzések ..................................................................................... 238

2.4. Megtanulandó ÷”P igék ..................................................................... 240

2.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 241
2.6. Szavak ................................................................................................. 242
2.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 243

IV.D.3. A y”P igék .............................................................................................. 243

A y”P igék csoportjai ................................................................................ 243

IV.D.3.1. A wy”P igék ragozása ......................................................................... 244

3.1.1. Elnevezés .......................................................................................... 244
3.1.2. Jellemzők .......................................................................................... 245
3.1.3. Megjegyzések ................................................................................... 245

3.1.4. Megtanulandó wy”P igék ................................................................. 247

3.1.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 248
3.1.6. Szavak .............................................................................................. 250
3.1.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 250

IV.D.3.2. A yy”P igék ragozása ......................................................................... 250

3.2.1. Elnevezés .......................................................................................... 250
3.2.2. Jellemzők .......................................................................................... 251
3.2.3. Megjegyzések ................................................................................... 253
3.2.4. Gyakorlatok ..................................................................................... 254
3.2.5. Szavak .............................................................................................. 255
3.2.6. Megtanulandó héberül .................................................................... 256

IV.D.3.3. A xy”P csoport ................................................................................... 256

3.3.1. Elnevezés .......................................................................................... 256
3.3.2. Jellemzők .......................................................................................... 256
3.3.3. Megjegyzések ................................................................................... 258
 3.3.4. Gyakorlatok ..................................................................................... 258
3.3.5. Szavak .............................................................................................. 258

IV.D.4. Az W”[ igék ............................................................................................ 259

4.1. Elnevezés ............................................................................................. 259
4.2. Jellemzők ............................................................................................. 259
4.3. Megjegyzések ..................................................................................... 263

4.4. Megtanulandó W”[ igék ..................................................................... 264

4.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 265
4.6. Szavak ................................................................................................. 267
4.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 267

IV.D.5. Az y”[ igék ............................................................................................ 268

5.1. Elnevezés ............................................................................................. 268
5.2. Jellemzők ............................................................................................. 268
5.3. Megjegyzések ..................................................................................... 269

5.4. Megtanulandó y”[ igék ..................................................................... 270

5.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 270
5.6. Szavak ................................................................................................. 271
5.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 272

IV.D.6. Az [”[ igék ........................................................................................... 272

6.1. Elnevezés ............................................................................................. 272
6.2. Jellemzők ............................................................................................. 272
6.3. Megjegyzések ..................................................................................... 273

6.4. Megtanulandó [”[ igék .................................................................... 274

6.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 275
6.6. Szavak ................................................................................................. 277
6.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 277

IV.D. 7. A h”l igék ............................................................................................ 277

7.1. Elnevezés ............................................................................................. 277
7.2. Jellemzők ............................................................................................. 278
7.3. Megjegyzések ...................................................................................... 279

7.4. Megtanulandó h”l igék .................................................................... 281

 7.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 282
7.6. Szavak ................................................................................................. 283
7.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 283

IV.D.8. A a”l igék ............................................................................................. 284

8.1. Elnevezés ............................................................................................. 284
8.2. Jellemzők ............................................................................................. 284
8.3. Megjegyzések ..................................................................................... 285

8.4. Megtanulandó a”l igék .................................................................... 286

8.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 286
8.6. Szavak ................................................................................................. 288
8.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 289
IV.E. Többszörösen rendhagyó igék ................................................................ 289
1. Elnevezés, jellemzők ............................................................................. 289
2. Megtanulandó többszörösen rendhagyó igék .................................... 291
3. Gyakorlatok ........................................................................................... 292
4. Szavak .................................................................................................... 294
5. Megtanulandó héberül ......................................................................... 294

Függelék

I. A főnevek csoportosítása ............................................................................... 296

II. Táblázatok ...................................................................................................... 301

1. Táblázat: a fontosabb prepozíciók ragozása ................................................ 301
2. Igeragozás ....................................................................................................... 302
2.1. A héber igeragozás rendszere ........................................................ 302
2.2. Az erős igék ragozása ..................................................................... 304
2.3. Primae gutturális igék ragozása ..................................................... 305
2.4. Mediae gutturális igék ragozása .................................................... 306
2.5. Tertiae gutturális igék ragozása ..................................................... 307
2.6. A ÷”P igék ......................................................................................... 308
2.7. A wy”P igék ....................................................................................... 309
 2.8. Az W”[ igék ...................................................................................... 310

2.9. Az [”[ igék ..................................................................................... 311

2.10. A h”l igék ..................................................................................... 312

2.11. A a”l igék ..................................................................................... 313

III. A sémi nyelvek felosztása ........................................................................... 314

III.1. A hagyományos felosztás ................................................................ 315
III.2. A genetikai felosztás ........................................................................ 316
IV. Szókincsépítés ..................................................................................... 320
IV.1. Tulajdonnevek .................................................................................. 321
IV.2. Istenről .............................................................................................. 322
IV.3. Az ember ........................................................................................... 323
3.1. Testrészek és a test működése ..................................................... 323
3.2. A lélek és a lélek működése ......................................................... 325
3.3. A család ......................................................................................... 326
IV.4. Bibliai állatnevek (fauna) ................................................................. 327
IV.5. Bibliai növénynevek (flóra) ............................................................. 328
5.1. Fák, gyümölcsfák .......................................................................... 328
5.2. Gabona, zöldség, egyéb ............................................................... 329
IV.6. Héber idiómák .................................................................................. 330

V. Szakirodalom ajánló ............................................................................. 332

VI. Héber – magyar szójegyzék ............................................................... 338

 h”B

ELŐSZÓ

Régi protestáns hagyomány hazánkban, hogy egy-egy teológiai tanár héber

nyelvtant ír diákjainak. Ezt a nemes és szép tradíciót szeretné életben tartani e sorok
írója is. Persze hogy ott van e hagyomány mögött az is, hogy az új kor kihívásaira új
feleletet kell adni. Magyarországon a XX. században csak olyan tankönyvek
születtek, amelyek terjedelmükben igen rövidek, tartalmilag hiányosak, a
gyakorlatiasság szempontjának pedig csak részben, vagy egyáltalán nem feleltek
meg. Többnyire egymást ismételték ezek a nyelvtanok, vagy korábbi nyelvtanok
kompilációi voltak. Egész más kép tárul elénk, ha a külföldön használt nyelvtanokra
pillantunk. A héber nyelvtanoknak angol és német nyelvterületen két nagy csoportja
alakult ki: a gyakorlati, valamint az elméleti, leíró tankönyvek. Előbbiek között
további finomodás vehető észre: találhatunk itt kezdőknek, valamint haladóknak írt
tankönyvet, akárcsak egy modern nyelv tanulása esetén (pl. „beginners’ level”,
„intermediate level”). Esetenként előfordul a kettő ötvözése is, amely kezdő szintről
indul, de az ismeretanyag elsajátítása végső soron a haladó szint elérését célozza. Ez
utóbbi csoportba tartozik ez a tankönyv is1. A hazai héber nyelvtanítás állapotának
szomorú helyzetét mutatja, hogy leíró, elméleti nyelvtan egyáltalán nem született
több, mint 150 éve. Egy ilyen nyelvtanra is szükség lenne (bár szűkebb körben), s
ennek fényében kifejezetten gyakorlati szempontokat érvényesítő tankönyvek sorát
lehetne írni, akár más-más pedagógiai felfogásban. Így a jelen magyar körülmények
között azonban egy gyakorlati nyelvtannak is nagyobb figyelmet kell szentelnie az
elméleti anyag megjelenítésére. Az elméleti és gyakorlati nyelvtanok szétválása
mellett egy újabb korszak köszöntött be az elmúlt évtizedben a héber nyelvtanírás
történetébe. A héber nyelvtanírást forradalmasítja a számítógép használata. Sosem
látott ábrák, táblázatok, új fajta feladatok jelennek meg kihasználva a számítógép
adta lehetőségeket. E tekintetben is ideje felzárkózni a világ élvonalához.
A legelterjedtebb nyelvtanok a református teológiákon Módis László professzor
és Tóth Kálmán professzor tankönyve. Mindkettő sokáig szolgálta a teológiai
oktatást, különösen az utóbbi, hiszen Tóth Kálmán professzor hosszú évtizedeken át
oktatta héber nyelvre a budapesti teológusokat. Mégis, a mai igényeknek már egyik
nyelvtan sem felel meg sem az anyag mennyiségében, sem az anyag minőségében.

1 Ezért is kerültük szándékosan a könyv címében a „nyelvtan” megjelölést. Nem „Grammatik des
biblischen Hebräisch” akar lenni jelen munkánk, abban az értelemben, hogy új nyelvészeti vagy
módszertani megközelítést akar közölni, hanem ismert és bevett anyagot akar átadni, de mélyebb
elméleti és gyakorlati segítséggel támogatva a törzsanyagot, mindezt külföldön már ismert korszerű
eszközök segítségével. Persze egy ilyen tankönyv óhatatlanul egyben nyelvtan is, ezért a műfaji
átfedés elkerülhetetlen.
Előbbi 54 oldal, utóbbi 72 oldal és szerzője szerint is inkább „nyelvtani
összefoglalás”, ami a héber nyelv elemi szabályait tartalmazza. Nem állítom, hogy
egy rövid nyelvtan nem lehet jó, de aki ismeri a héber nyelv gazdagságát, azonnal
érzi a csonkítás fájdalmasságát! További gyengesége az említett tankönyveknek,
hogy mondattant alig hoznak, gyakorló feladat pedig egyikben sincs. Ha valaki
gyakorlatokat szeretne végezni a bibliai héber nyelv tanulása közben, magyar
nyelven mindössze két füzet áll a rendelkezésére. Az első Karasszon Dezső
professzor könyvecskéje, ami a Hollenberg-Budde szerzőpáros Hebräische
Schulbuchjának a magyarra fordított változata. E népszerű és sokszor kiadott német
tankönyv2 felett is eljárt azonban az idő: a gyakorlatok nem foglalkoznak sem az
alefbét, sem a magánhangzók, sem az olvasás, sem a főnévragozás elsajátíttatásával.
Emellett a fordítási gyakorlatokban következetlenség fedezhető fel: egyes mondatok
bibliai idézetek, mások a szerzők sajátjai, de még a kettő együttes alkalmazására is
akad példa. További hibának tartjuk a didaktikai következetlenségét: az igékhez írt
gyakorlatokban gyakran olyan alakok is előfordulnak, amelyek csak később
szerepelnek a tananyagban, ráadásul a mondatok sorrendje sem tükrözi a comeniusi
fokozatosság elvét3. A másik gyakorlókönyv a holland Lettinga professzor
könyvecskéjének4 a fordítása. Ennél szintén kevés feladat van az írás és az olvasás
begyakoroltatására, de ennél is nagyobb bajnak érzem, hogy didaktikailag
ugyanazon a szinten van, mint fent említett párja. Elég szemléltetni az elmondottakat
azzal, hogy ha egy modern nyelvet kellene elsajátítanunk ennyi és ilyen módon
összeállított feladattal, bizony nehéz dolgunk lenne. Esetleges megoldás lenne idegen
nyelvű tankönyveket adni diákjaink kezébe, de tapasztalatom szerint nem mindenki
rendelkezik ilyen szintű nyelvtudással, másrészt felfogásom szerint ez nem válasz a
kihívásra, hanem inkább a válaszadás megkerülése. Szükségesnek látszik tehát egy
olyan magyar nyelvű bibliai héber tankönyv megírása, ami kellő elméleti tudást
nyújt a tanulónak, ugyanakkor a gyakorlati szempontoknak (Biblia-centrikusság,
szókincsépítés, a nyelvtani szabályok elsajátítása és begyakorlása) is megfelel. Az
idegennyelvű nyelvtanok itt viszont mindenképpen követendő példát jelentenek,
gondoljunk itt akár Jenni professzor nagy nyelvtanára5, vagy Seow6 és Weingreen7
angol nyelvű munkáira. Utóbbi magyar fordításban is megjelent8. Említettük, hogy

2
1963: 24. kiadás!
3 Még mindig nagy haszonnal forgatható Comenius Didactica Magna c. műve (Pécs: Seneca Kiadó,
1992) minden pedagógusnak, lelkészi vagy tanári pályára készülőnek.
4 J.P. Lettinga: Hulpboek bij de Grammatica van het Bijbels Hebreeuws (Leiden: E.J. Brill, 19766 ).
5 E. Jenni: Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. (Basel: Helbing & Lichtenhahn, 1981;

első kiadása: 1978). Ahogy az alcím is mutatja („Neubearbeitiung des „Hebräischen Schulbuchs” von
Hollenberg-Budde”) ez elvileg a Hollenberg-Budde tankönyv átdolgozott változata lenne – a
gyakorlatban azonban egy új, saját tankönyvvel állt elő a szerző.
6 C.L. Seow: A Grammar for Biblical Hebrew. (Nashville: Abingdon Press, 19952). Az első kiadás (1987)

didaktikai okok miatt nem javasolt: nem szerencsés a héber igetörzsek akkádos átnevezése, ezen kívül
a „Subject Index” is használhatatlan. A második kiadás viszont méltán lett az egyik legkedveltebb
amerikai tankönyv.
7 J. Weingreen: A Practical Grammar for Classical Hebrew. (Oxford: Clarendon Press, 1959.).
8 J. Weingreen: Bibliai héber nyelv- és gyakorlókönyv. A Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola

jegyzete, évszám és hely feltüntetése nélkül. A héber szövegbe csúszott számtalan hiba, valamint a
vastagabb, összemosodó héber betűk miatt ez a munka sajnos már közel sem azonos értékű az
eredetivel.
leíró, elméleti nyelvtan milyen régen nem jelent meg magyar nyelven, ezért az
elméletnek is meg kell jelennie valahogyan egy új igénnyel fellépő tankönyvben. A
kihívás tehát több szempontból is nehéz, de meggyőződésem, hogy új szintre kell
helyezni a honi héber nyelvoktatást. Persze olyan nyelvtanban is gondolkodnunk
kell a XXI. század elején, ami elérhető lesz majd digitalizált formában is (CD,
Internet)9, s az adott feladat kitöltésénél a képernyőn például azonnal megjelenik a
megoldás értékelése. A számítástechnika adta lehetőségeket alkalmazni kell a bibliai
nyelvek oktatásában is. Az angol nyelvű tankönyvekben már látható ennek
felismerése és egyre nagyobb alkalmazása10. E tankönyvnél ez még csak a külső
megformálásában és a feladatok megalkotásában kapott szerepet, de egyetemünk, a
Károli Gáspár Református Egyetem Bibliai és Judaisztikai Kutatóintézetének távlati
tervei között szerepel egy ilyen digitális tananyag megjelentetése is.
Meggyőződésünk, hogy csak olyan embernek szabad nyelvtant írnia, aki nem
csak az adott idegen nyelvet ismeri, hanem ismeri és szereti anyanyelvét is.
Magyarul szépen és helyesen beszélni nehéz feladat. Írni pedig talán ennél is
„keményebb dió”. E tankönyv szerzőjének régi szerelme a magyar nyelv, de
akárhányszor vesz kézbe a szerző egy magyar nyelvtankönyvet, gyakorlókönyvet,
vagy kézikönyvet továbbképzés céljából, újra és újra rá kell jönnie tudása foghíjas
voltára. Ezért kérem a kedves olvasót, hogy ha valamit még szebb magyarsággal
lehetett volna kifejezni, ill. lefordítani, de nem tettük azt meg, ne rója azt fel. A
magyar nyelv kapcsán még egy megjegyzést szeretnénk tenni. Minden éven
találkozni olyan diákokkal, akiknek jártassága a magyar nyelvtanban kívánnivalót
hagy maga után. Ezért szükségesnek éreztük néhány fontosabb alapfogalom
tisztázását (pl. ige, névmás, számnév stb.). Remélhetőleg ez sem terjedelmében, sem
tartalmában nem rontotta a tankönyv színvonalát.
Az egyik legfontosabb szempont a Biblia-központúság volt e tankönyv írása
közben. Ezt követve igyekeztünk a nyelvtani anyagot minél több Szentírásból vett
példával szemléltetni. Külön figyeltünk arra, hogy minél több bibliai könyv
szerepeljen a válogatásban. A gyakorlatiasság és a Biblia-központúság vezérelt a
tankönyv szókészletének összeállításában is. A héber Biblia szókincse közel 10.000
szóból áll11. Ebből azonban 7500 kevesebb, mint tíz alkalommal fordul elő. A gyakran
használt szavak mennyisége tehát viszonylag nem nagy. Ebből a fennmaradó
szókincsből igyekeztük a leggyakrabban használt szavakat beépíteni a tankönyv
anyagába. Szerepel a tankönyvben minden olyan főnév, továbbá ige, ami százszor,
vagy annál gyakrabban fordul elő a Szentírásban. Az egyes igék listájában külön
szín jelzi az előfordulás gyakoriságát – ezzel is szerettük volna átláthatóbbá tenni a

9 A változás szelét már érezzük a bevezetéstanoknál: nem rég jelent meg N.K. Gottwald bevezetéstana,
a hátoldal belső „zsebében” mellékelve a könyv CD-ROM változata: The Hebrew Bible. A Socio-Literary
Introduction with CD-ROM. (Minneapolis Fortress Press, 2002.) Ezt követte J.J. Collins munkája:
Introduction to the Hebrew Bible. (Minneapolis: Fortress Press, 2004.) – a sor nyilván egyre hosszabb lesz.
10
Bár a bibliai nyelvek tanításában digitális interaktív nyelvtan tudomásom szerint még nem született
meg külföldön sem, csak idő kérdése ennek felbukkanása. Jelentős előrelépés ebbe az irányba E.
Raizen munkássága (The University of Texas at Austin), aki a modern héber nyelvhez számos
segédeszközt, pl. keresztrejtvényeket, interaktív feladatokat talál ki. Munkája megnézhető és
használható az Interneten.
11 F.I. Andersen – A.D. Forbes: The Vocabulary of the Old Testament (Rome: Pontificio Istituto Biblico,

1992; 8.o.) c. munkájának adata: 9.980 lexikális egység.

megtanulandó szókincset. Emellett próbáltuk árnyaltabbá tenni a diák tudását. Az
igéknél például ismertetjük nem csak az egyes törzsekben előforduló
jelentésváltozást, de azt is, hogy melyik törzset használja gyakrabban vagy
leggyakrabban az adott ige, esetleg melyik törzs az, amit egyáltalán nem használ.
Ráadásul feltüntetjük az egyes igékből származó fontosabb származékszavakat is,
ezzel is gyorsítva és szélesítve a szókészlet felépítésének útját. Ennek az
alapszókincsnek a megtanulásával olyan kulcsot kap kezébe a tanuló, ami sok zárat
nyit bibliaolvasás közben. Ugyanakkor ritkább szavak is helyet kaptak a könyvben,
sőt gondoltam azokra a diákokra is, akik tovább akarják fejleszteni szókincsüket. Így
kapott a Függelékben helyet néhány olyan blokk (tulajdonnevek, állatnevek,
növénynevek, testrészek stb.), amellyel további rétegeket lehet építeni a már
megszerzett szókészletre. Természetesen egy komoly szókincs felépítése csak a héber
szövegek további olvasásával és szótározásával lehetséges. Szintén a gyakorlatiasság
szempontjának érvényesítése miatt döntöttünk úgy, hogy a standard szótárak
használatáról is szót ejtünk (lásd Függelék), elindítva így a diákot az önálló munka
felé.
Már a fenti gondolatok is sejtetik, hogy a tankönyv célja a Biblia nyelvének
alapszintű megismertetése. Ebből fontos módszertani szempontok is következnek,
hiszen ez a nyelv, a bibliai héber, egy ókori holt nyelv. (Bár nyelvészetileg a kérdés
árnyaltabb, lásd majd részletesebben a modern héber/ivrit bemutatásánál.) Másképp
fogalmazva: egy olyan nyelvet kell megtanítani a diáknak, amit egy ókori
írásgyűjteményből ismerünk, s a végcél is ennek használata: olvasása és fordítása
lesz majd. Ebből következően teljesen kiszorulhatnak olyan, a nyelvtanításban
egyébként jól ismert és fontos célok, mint a hallás utáni értés vagy a beszédkészség.
Az írás helyet kapott a tankönyvben, de szerepe így is csak másodlagos az olvasás, a
nyelvtani szabályok elsajátítása és a fordítási gyakorlatok mellett. Tehát a négy
alapkészségből (írás, olvasás, beszéd és megértés) a megértésre esik a legnagyobb
hangsúly. Ezeket a módszertani megfontolásokat a gyakorlatok felépítésében, ill. az
egyes feladattípusok arányában is érvényesítettük. Itt kell szólnunk részletesebben a
könyv gyakorlatairól is. A bibliai héber nyelvet bemutató magyar nyelvű tankönyvek
gyakorlat alatt héberről magyarra fordítást, esetleg ennek fordítottját, magyarról
héberre fordítást értenek. Többnyire ez „működik” is, az igeragozás elsajáttítatásánál
pedig szakmailag szinte elég is. Ugyanakkor ez a szemlélet egyhangúvá és
unalmassá teszi a nyelvtanulás gyakorló és ellenőrző szakaszait. Ezért igyekeztünk
belopni minél több olyan, a modern nyelvtanításban használt és bevált feladattípust,
ami nem csak hogy színesebbé teszi a tanulást, hanem egyúttal jobban felméri, hogy
mennyire értette meg a diák az anyagot és mennyire tudja alkalmazni a megszerzett
ismereteket. A holt nyelvek oktatására is igaz: „minden nyelvtanulás annyit ér,
amennyire a gyakorlatban használható”. Minden feladatot át kell ültetni a bibliai
héber nyelv oktatásába, amivel jobban lehet érteni a Bibliát. Az itt bemutatott
feladatok mind a szerző sajátja, de némi számítógépes tudással és kreativitással bárki
újabbakat találhat ki.
E nyelvkönyv célja az, hogy két félév alatt, 15 tanítási héttel számítva, heti négy,
egyenként 45 perces órában megbízható alapot nyújtson a héber Biblia folyamatos
olvasásához és fordításához. Ez tehát összesen mintegy 120 elvégzett tanórát jelent. A
tananyag elsajátítása kisebb óraszámmal is lehetséges, lassabban is. A
példamondatok feldolgozása a tanulás első szakaszában mindenképpen kívánatos.
A gyakorlatiasságnál maradva törekedtünk arra, hogy a tankönyv minél
átláthatóbb, „olvasóbarát” legyen. A fontosabb kulcsszavakat, kifejezéseket vastag
kiemelés jelzi, a definíciók, meghatározások és idegen szavak dőlt betűvel
szerepelnek. Ettől csak a lábjegyzetekben tértünk el, ahol a bibliográfiai utalások
könyvcímeit vagy a folyóiratokat jelöltük dőlt betűvel. A lábjegyzetek kapcsán ide
kívánkozik egy újabb megjegyzés. A lábjegyzetek választása a végjegyzetekkel
szemben tudatos választás volt. A lapozgatás elkerülésével gyorsabbá és
kényelmesebbé válik a tájékozódás. Ugyanakkor önmérséklet és tanári irányítás kell
annak érdekében, hogy a tanuló ne vesszen el a lábjegyzetek tengerében.
Igyekeztünk élni a számítástechnika adta lehetőségekkel is. Számítógéppel szer-
kesztett táblázatok és ábrák teszik egyszerűbbé és érthetőbbé az anyagot (pl. a héber
igeragozás rendszeréről). A gyakorlatiasságot igyekeztünk követni abban is, hogy
előnyben részesítettük a magyar elnevezéseket, a latin vagy héber elnevezés
zárójelben kapott helyet.
Nem rejthetjük véka alá, hogy e nyelvtan erősen tükrözi a szerző felfogását. Ez
nem csak a könyv szerkezetében, külalakjában jelentkezik, hanem gyakran a
tartalomban is. Ilyen például a pe-jód csoportok rendszerezése, ahol visszatérünk a
Gesenius féle felosztáshoz, ilyen például az ajin-jód csoport, ahol elvetjük a ÷yBi ige
mintaigeként való alkalmazását, de egyes szavak jelentésének meghatározása is ide
sorolható. A szakmabeli olvasótábor feladata lesz annak eldöntése, hogy ez a könyv
előnyére vagy hátrányára vált.
A klasszikus felosztást (írás és olvasás, hangtan, alaktan, mondattan12) a könyv
nagyjából követi. Az alaktanban külön fejezetben tárgyaljuk az igeragozást, mivel a
sémi nyelvekben ez jóval bonyolultabb és nagyobb anyag, mint más nyelvekben.
Didaktikai megfontolásból is jónak tűnt ez a megkülönböztetés. Kimaradt viszont
terjedelmi okokból a mondattan. Ez sajnálatos hiányossága e tankönyvnek, ráadásul
egy részletes korszerű syntaxis megírása a bibliai héber nyelvből régi adóssága a
magyar hebraisztikának. Ez munkában, tanulásban, terjedelemben mindenképpen
egy külön kötetet jelent. Terveink szerint ez a jelenlegi tankönyv folytatása lesz majd.
Ez a tankönyv nem önálló tanulásra készült. Általános vélekedés szerint a
bibliai héber nyelv elsajátítása mindig az egyetemi tanulmányok egyik legnehezebb
része. A betűk formája, az olvasás szokatlan iránya, az igeragozás rendkívül összetett
szerkezete mind-mind alátámasztják ezt a vélekedést. Saját tapasztalataink is
megerősítik ezt, ezért meggyőződésünk, hogy ezt a nyelvet csak tanár-diák közti
közös munkával lehet sikeresen megtanulni. Ugyanakkor ez a nehéz munka
meghozza gyümölcsét: kevés olyan szellemi élvezet van hívő ember számára, mint a
Szentírás eredeti nyelven történő olvasása, tanulmányozása. Ennek az édes
gyümölcsnek a megízlelését kívánom kedves olvasómnak (új diákomnak!) is.
Még egy megjegyzés az olvasóhoz. A bibliai héber nyelv elsajátításához
nagyfokú merevségnek és rugalmasságnak kell párosulnia a diákban. Mereven és
kitartóan kell ragaszkodni a szabályok megtanulásához, a gyakorlatok elvégzéséhez,

12
Orthográfia, fonetika, morphológia, syntaxis.
ugyanakkor a megtanult szabályokat tudni kell rugalmasan alkalmazni is. E kettős
szorítást a nyelvtan írása közben is éreztük. A héber Biblia (értsd itt: BHS) a maga
1574 oldalával valójában csak szűk irodalmi metszete ezer év zsidó történelmének. A
nyelvtanírás közben ebből az irodalmi anyagból kell szabályokat megfogalmazni és
nyelvtani gyűjteményt összeállítani. Ez általánosításhoz vezet, aminek érdekében
minden nyelvtan hoz például a táblázatokban olyan alakokat, amik a Bibliában nem
is fordulnak elő! Ugyanakkor az eredeti szöveg olvasásakor gyakran szembesülünk
azzal a tényleges helyzettel, hogy számos, a szabályoktól eltérő formát és jelenséget
tartalmaz a Biblia13. Ezért fontos a rugalmasság is. A megtanult szabályokat tudni
kell használni, méghozzá a bibliai héber esetében tudni kell rugalmasan használni.
A bibliai héber nyelv teológiai nyelv. Bár a nyelvészet ilyen kategóriát nem
ismer, ez mitsem változtat azon a tényen, hogy a héber Biblia ezer év isteni
kijelentésének és vallási reflexiójának gyűjteménye, amit mélyen áthatnak a teológiai
gondolatok, s ez a hatás legyűrűzik a nyelvi szintig. Ez a gyűjtemény a zsidóság
Bibliája, a keresztyén Biblia14 mennyiségileg két-harmad, időrendi szempontból
pedig majdnem teljes része. Mindezek aláhúzzák a héber Biblia teológiai oldalának
fontosságát. Ugyanakkor ennek a gyűjteménynek a legfiatalabb darabja is több, mint
2000 évvel ezelőtt született, tehát a teológiai háttér mellett kívánatos a kortörténet, az
összehasonlító sémi nyelvészet, a régészet és más tudományágaknak, valamint a
szöveg hagyományozásának és átdolgozási rétegeinek alapszintű ismerete is. A
bibliai héber nyelv tehát a tanár részéről a nyelvi kommentárokon túlmenő
magyarázatokat is igényel. Aki csak nyelvtani szabályokat tanul, sosem érti meg a
héber nyelv gondolkodásmódját és lelkét. Terjedelmi okokból ezektől el kellett
tekintenem, de diákjaim tudják, hogy szemléletet is igyekeztem nekik adni a héber
nyelvtan tanítása közben. Itt fokozottan számítok kollégáim önállóságára és a Biblia
iránti szeretetére.
Hála és köszönet illesse Karasszon István professzort, aki már doktorandu-
szaként megtisztelt azzal, hogy rám bízta a héber nyelv oktatását a Károli Gáspár
Református Egyetemen. E bizalom és a tőle kapott szakmai tanácsok sora nagy
segítséget jelentettek a tankönyv megírásában. De köszönettel tartozom diákjaimnak
is, akik észrevételeikkel maguk is szerzőivé váltak e könyvnek. Ez nem csak az
évenként kitöltött speciális kérdőíveket jelenti, hanem diákjaim szóbeli visszajelzéseit
is. Sokat tanultam és remélem a jövőben is tanulok diákjaimtól. Szakmai segítséget
kaptam Kustár Zoltán, és Kőszeghy Miklós kollégáimtól. Köszönettel tartozom
szerető feleségemnek, aki hol türelmével, hol buzdításával segítette e tankönyv
megírását. Általa tapasztaltam meg az Írás igazságát: „Aki jó feleséget talált, kincset
talált, és elnyerte az Úr jóakaratát” (Péld. 18:22). E tankönyv megjelenéséhez jelentős
erkölcsi és anyagi támogatást kaptam a Dunamelléki Református Egyházkerülettől, a
Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyétől, a Református Kulturális és Közéleti
Központtól, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karától.
Külön köszönet illeti Hegedűs Béla esperest, aki sokat fáradozott a nyugodt körülmények

13 A probléma nem újkeletű. Már az ókori görögök közt vita folyt az analogisták és anomalisták közt:
előbbiek paradigmákat (példákat, szabályosságokat) kerestek, míg utóbbiak a rendellenességeket és
kivételeket keresték.
14 A „keresztyén” jelzőből adódóan itt a protestáns bibliafordításokra gondolunk. A katolikus fordítás

esetében („keresztény”) a fenti arányok mások.

biztosítása érdekében. Végül – de elsősorban – hálával tartozom az Örökkévalónak, aki erőt
adott e könyv megírásához, a munka mögötti rengeteg átdolgozott éjszakához.
Sok imádkozás és elmélkedés van e könyv mögött, kedves olvasó. Mindazáltal
korántsem tekintem befejezettnek munkámat. A következő évek tapasztalata, a
diákoktól és kollégáktól érkező visszajelzések esetleg további változtatásokat tesznek
majd szükségessé e tankönyvben, amit nyitottan várok, már csak a Biblia nyelvének
tanítása iránt érzett felelősség miatt is. Az Örökkévaló áldását kérem olvasómra.
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ

Hála az Örökkévalónak az első kiadás sikertörténet lett. A tavaly év végén kiadott

tankönyv ma már nem kapható sehol és Komáromtól Debrecenig, reformátusoktól
evangelikusokon át a zsidó testvéreinkig használják szerte az országban, sőt az
országhatáron túl is. Részben ez a várakozás teszi szükségessé a második kiadást. A
másik ok nem ennyire örömteli: minden igyekezetünk ellenére maradtak elírások,
sajtóhibák és tévedések a tankönyvben. Ezért remélhetőleg nem ugyanolyan könyvet
kap az olvasó, hanem egy szebbet, jobbat. Az olvashatóságot és a gyakorlatok jobb
használhatóságát szolgálta a nagyobb méret, a jobban olvasható szöveg, valamint a
nagyobb táblázatok a könyv végén. A formai változtatások mellett tartalmi
módosításokat is tettünk. S e helyen illesse köszönet Koltai Kornélia tanárnőt (ELTE-
BTK), aki gondos munkával átnézte a könyvet és papírra vetette javaslatait, amit
igyekeztünk beépíteni a második kiadásba. Köszönet illeti ugyanezért Kőszeghy
Miklós professzort és kedves barátomat, Karasszon István professzort is. Karasszon
professzort külön hála illeti a tördelés nehéz és fáradságos munkájáért. A könyv
megjelenéséhez anyagi segítséget nyújtott a Dunamelléki Református Egyházkerület,
a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye, Jutta Hausmann professzorasszony
(EHE Ószövetségi Tanszék). A nagy összefogást kísérje áldás, legyen a Kárpát-
medencében egy még jobb héber tankönyv! Az Örökkévaló áldását kérem olvasómra.