ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN

_______________________________________________________________________________________________

14.

Légzőrendszer fejlődése.

➢ Az orrüreg kialakulása

▪ Az első üreg akkor jelenik meg, amikor az arc fejlődésénél leírtak szerint az orrplacodok
hámja a mélybe nyúlva üreget képez maga mögött, illetve a széli részei, mint processus
nasalis lateralis és medialis kiemelkednek. A kialakuló mélyedéseket szaglótasakoknak
nevezzük.
▪ A szaglótasakok hámja hozzáfekszik a stomodeum tetejéhez, mely részt ekkor
membrana palatonasalisnak nevezünk. A membrán a 7. héten a hátulsó részen két
egymás melletti területen átszakad, kialakítva a primer choanákat.
▪ Amikor a szájpad kialakul a primer orrüreg alatt, késszé válik a definitív orrüreg.

➢ A gége, a trachea és a tüdők fejlődése

▪ Ezek a szervek a kopoltyúbél ventralis falából és a környező mesenchymából fejlődnek a

3-4. kopoltyúívek közti area mesobranchialis területén.
▪ Az entoderma a légzőrendszer hámját és mirigyeit adja. A többi elem a kopoltyúbél körüli
mesenchymából lesz, a gégeporcok a 4-6. kopoltyúív porcléceiből.

▪ Még a kopoltyútasakok megjelenése előtt a bélentoderma ventralis falán

hámmegvastagodás jelentkezik, amit tüdőmezőnek nevezünk. Ez később bemélyed,
(bélcső lumene felől tekintve) és kialakítja a gége és a trachea telepét, az ún.
laryngotrachealis vályút.
▪ Ennek caudális része zsákszerűen kitágulva adja a tüdőtasakot, amit a felette lévő
részekkel együtt egy frontális állású, felfelé növekedő sövény, a septum
oesophageotracheale fokozatosan leválaszt a kopoltyúbélről. Ennek legfelső részén
megmarad az elülső trachea és a hátulsó oesophagus közötti összeköttetés, mely helyen
alakul ki a gége.

▪ A negyedik és hatodik kopoltyúív gyors proliferációja miatt a gégebemenet megjelenési

formája megváltozik, T-alakú réssé alakul.
▪ Ezt követően a két garatív mesenchymája cartilago thyroideává, cricoideává és
arytenoideává alakul, és körülrajzolják a felnőttre jellemző gégebemenetet.
▪ Ezzel párhuzamosan a gége nyálkahártyája is kialakul, ami átmenetileg lezárja a lument.
Vascularizáció és rekanalizáció lép fel, mely során egy pár (2 db) kiöblösödés alakul ki
(ventriculus laryngis), melynek határoló nyálkahártyaredői plica vestibularisszá és
plica vocalisszá differenciálódik.
▪ Az említett kopoltyúívekből származó gégeizmok hozzák magukkal a n. vagus ágait.

▪ A tüdőtasak két tüdőhólyagra oszlik, melyek egymástól divergálva a bal és a jobb tüdő
primer telepét adják.
▪ Mindkét hólyag kezdeti része megnyúlik, és csőszerűvé záródva a bronchus
principalisokat adják. A visszamaradt tágult darab a secunder tüdőhólyag.
▪ A jobb tüdőhólyagról oldalirányban leválik két mellékhólyag, míg a bal tüdőhólyagról
csak egy. Az így kialakult összesen 5 tüdőhólyag a későbbi 5 tüdőlebenyt alkotja.
 ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN
_______________________________________________________________________________________________

▪ Az oldalhólyagok felső részei is megnyúlnak, s kialakítják a bronchus lobarisokat. Az itt

visszamaradt tágult részeket tercier tüdőhólyagnak nevezzük.
▪ A szegmentumok és a bronchus segmentalisok az öt tüdőhólyag sok egymásutáni
kettéoszlásaiból alakulnak ki. Születésig kb. 18 generáció alakul ki, a többi a postnatális
életben fejlődik.

▪ A tüdő érési folyamatának nevezzük a bronchiolus terminalisok, bronchiolus

respiratoriusok, ductus alveolarisok, alveolusok kifejlődését, a tüdő vascularizálódását, az
alveolokapilláris hám kialakulását, az I-es és II-es típusú pneumocyták differenciálódását
és a surfactant termelés beindulását.

▪ Az alveolusok az egyes terminális tüdőhólyagok kitüremkedéseiként az első légvétel

alkalmával domborodnak ki.

▪ A tüdő mindjobban belenő a mellüreget bélelő pleurába, melynek pontos kialakulását lásd
a 12. tételben.