ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN

_______________________________________________________________________________________________

1.

Kopoltyúbél felépítése. Kopoltyúívek származékai.

➢ Kopoltyúbél felépítése

▪ Az elemi bélcső a szikhólyag tetején lévő bélentodermából származik. Eleinte nincs éles
határ a szikhólyag és a bélentoderma között, de később a lefűződés során mindjobban
elkülönülnek egymástól.
▪ A bélentoderma fokozatosan benyomul a fölötte lévő ectodermába és az árokszerű
bélvályút képezi, melynek elülső és hátulsó vége egy-egy kiöblösödést hoz létre. Ezek a
kiöblösödések lesznek az előbél és az utóbél.
▪ Miközben a bélentoderma mindjobban lefűződik a szikhólyagról, a bélvályú záródik, és
kialakul a bélcső. A lefűződés helyét, ahol a bélentoderma a szikhólyaggal közlekedik,
ductus omphaloentericusnak nevezzük.
▪ A fejbél és farokbél vakon végződik az embrió feji és farki végénél, ezekkel szemben az
ectodermán egy-egy bemélyedés, a szájgödör és a végbélgödör keletkezik. E két helyen
az ectoderma alatt nincsen mesoderma, az közvetlenül a bélentoderma sejtjeivel
érintkezik.
▪ Így a szájgödör és végbélgödör területén vékonyabb, hártyaszerű foltok alakulnak ki,
melyeket membrana buccopharyngeának és cloacamembránnak nevezzük.

▪ A membrana buccopharyngea után caudal felé következő bélrészlet a kopoltyúbél, mely

mindkét oldalon 5 kiöblösödést tartalmaz. Ezek a belső kopoltyútasakok vagy
garattasakok. Ezek közül csak az első négy izolált, az ötödik csak a negyedik
kiöblösödése.
▪ A belső kopoltyútasakokat tehát az entoderma barázdái alkotják, melyekkel szemben
kívül az ectoderma is hasonló behúzódásokat képez, kialakítva ezzel a külső
kopoltyútasakokat.
▪ A belső- és külső kopoltyútasakok feneke összeér és az ecto- ill. entodermahámjuk
összefeküdve zárólemezt, az ún. kopoltyúhártyát vagy membrana obturatoria
branchialist képez.

▪ A kopoltyútasakok között kiemelkedő szövetmasszák a kopoltyúívek. Ezek az embrió

laterális vonalában kezdődnek, s előrefelé fordulva egymást páronként megközelítik, de
nem találkoznak egymással.
▪ Az ívek falai megegyeznek a kopoltyúbél falával, tehát belül entodema, kívül ekoderma, a
kopoltyútasakokkal ellentétben azonban az ívek belsejét a paraxiális és oldalsó
mesodermából származó mesenchyma tölti ki, mely jelentős számban tartalmaz
bevándorolt ganglionléc-sejteket is.
▪ Mindegyik kopoltyúív mesenchymájában a következő szövetelemek találhatók:
1. izomelem;
2. skeletális elem;
3. idegelem;
4. artéria.
 ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN
_______________________________________________________________________________________________

➢ A kopoltyúívek származékai

Kopoltyúív Skeletalis elem Izom- és egyéb Ideg elem

mesenchymális elem
1. ív (mandibularis ív) Meckel-porc rágóizmok n. mandibularis
(hátsó részéből malleus m. digastricus vent. ant. (V/3.)
és incus, elülső részéből m. tensor thympani
a mandibula) nyelv elülső 2/3-a
2. ív (hyoid ív) Reichert-porc mimikai izmok n. facialis
(hátsó részéből stapes, m. digastricus vent. post. (VII.)
elülsőből proc. styl., os m. stylohioideus
hyoideum kis szarva és a m. stapedius
testének felső része) nyelv elülső 2/3
3. ív os hyoideum garat- és gégeizomzat n. glossopharyngeus
nagy szarva és testének nyelv hátsó 1/3-a (IX.)
alsó része
4-5. ív gégeporcok garat- és gégeizomzat n. vagus
nyelv hátsó 1/3-a (X.)