Walter Benjamin: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság

korában
1.
• A műalkotás mindig reprodukálható volt
• a műalkotás technikai reprodukciója új jelenség
• A görögök a műalkotás technikai reprodukciójának csupán két módját ismerték: az
öntést és a veretet
• Először a fametszettel a grafika vált technikailag reprodukálhatóvá
• A középkorban a rézmetszett, rézkarc
• A 19. Sz. elején a litográfia (ezzel a reprodukciós technika új szintre jut)
• Később az írás révén a nyomtatás
• Néhány évtizeddel később túlszárnyalta a fényképezés (tehermentesítette a kezet, a
művészi feladatoktól)
• A képi reprodukció felgyorsult annyira, hogy lépést tudott tartani a beszéddel
• A múltszázad végén megjelent a hang technikai reprodukálhatósága

2.
• A reprodukcióból hiányzik a műalkotás egyszeri jelenléte (Itt és most-ja), amittől
valódi és hiteles lesz
• A jelenlét miatt a történelem alávetettje volt
• A valódi mű a manuális reprodukcióval szemben megőrzi autóritását, a technikai
reprodukcióval szemben nem

• mert a technikai reprodukció önállóbb, mint a manuális

• és a leképezés nem érhető el az eredetivel

• Lehetőség nyílik, hogy a befogadó elé menjen ( a koncertteremben előadott zene,

már a nappaliba is meghallgatható)
• A technikai reprodukciók körülménye nem veszéjeztetik a mű fennmaradásukat,csak
megfosztják Itt és Most-jától
• Egy dolog valódisága az, ami eredetétől áthagyományozható benne (anyaga,
története)
• A dolog autóritása ingadozik, az aurája hiányzik

• A reprodukciós technika kivonja a reprodukáltat a hagyomány birodalmából

• A sokszorosítással a reprodukáltat aktualizálja
 • Ez a két folyamat a hagyományozás megrendüléséhez vezet, ami az emberiség
jelenlegi válságának és megújulásának a fonákja

3.
• A történelmi korszakokon belül a közösség létezésmódjáal az észlelésmódja is
változott
• Riegl és Wickhoff, akik a klasszikus hagyomány ellen hadakoztak, elsőként jutottak
arra, hogy a művészetből következtessenek az adott történelmi kor észlelésére
• Aura: egyszeri felsejlése valami távolinak, legyen a jelenség bármilyen közel
• Egyre nagyobb az igény arra, hogy a másolat közvetlen közelről váljon birtokolhatóvá

4.

• A műalkotás auratikus létezésmódja hohasem válik el a rituális funkciójától

• A igazi műalkotás értékét a rituálé alapozza meg, ez lehet bármilyen közvetett
• A fényképezőgép megjelenésére a művészet teológiával ragált (l’art pour l’art
• Ebből származott egy negatí teológia a “tiszta” művészet, amely elvett minden
szociális funkciót és tárgyi meghatározottságot
• A technikai reprodukálhatóság felszabadítja a műalkotást rituális funkciójától
• A rituálé helyére a politikai megalapozottság lép

5.

• A műalkotás befogadásának két pontja van: a mű kulturális és kiállítási értéke

• A művészi alkotás a kultusz szolgálatába álló alkotásokkal kezdődik
• A rítusból való kiszakadással egyre nagyobb a lehetőség a művek kiállítására
• Ma a hangsúly a kiállítási éréken van

6.

• A fényképezésben a kiállítási érték kezdi kiszorítani a kulturális értéket

• Az utoló érték az emberi arc, ami a korai fotográfia középpontjában is állt
• 1900 körül Atget párizs néptelen utcáit örökítette meg, felvételei tetthelyszínre
hasonlítanak, nyugtalanítják a szemlélőt és egy meghatározott befogadást igényel
• Ehhez a képes újságok adtak útmutatást
7.

• Manapság már meddőnek tűnik a festészet és a fotográfia művészeti értékéről szóló

vita
• A filmet igyekeznek a teoretikusok a művészetbe besorolni, kultikus elemek
belemagyarázásával
 • A filmet a műszetté emelkedésében sokáig az gátolta, hogy steril másolatot készített
a külvilágról
8.
Színházi színész
• Saját személyével alakítja teljesítményét
• Alkalmazkodni tud a közönséghez
• Belehelyezkedhet egy szerepbe

Filmszínész
• Művészi gárda és optikai készülékek segítenek a műalkotásban
• Lemond a nézővel való kontaktusról
• Kamera számára ábrázolja magát
• Csak részteljesítményei vannak

9.
• A filmbéli ábrázolás szinte mindig akkor a leghatásosabb, ha a lehető legkevésbé
játszák
10.
• Az az érzés, amit a felvevőgép kivált a színészből nagyon hasonlít arra, amit az
ember a tükörképénél érez
• A filmnél a tükörkép elválsztható és a publikum elé kerül
• A filmszínész végső soron tudja, hogy a nézőközönséggel áll szembe, de ez
számára megfoghatatlan
• A mai film előrelendíti az elavult művészetfelfogás forradalmi kritikáját
• A film teljesítményéhez mindenki félig szakemberként viszonyul (az olvasó
bármikor íróvá válhat)
• a filmipar legfőbb érdeke, hogy szemfényvesztő képzetekkel és kétértelmű
spekulációkkal ösztökélje a tömegeket a részvételre
11.
• A színháznál van olyan hely, ahol nem látható át, hogy a történet illuzórikus, míg a
filmnél ez csak másodlagos eredmény (vágás)
• A közvetlen valóság látványa ritkaság lett a technika birodalmában
12.
• Minél jobban csökken valamely művészet társadalmi jelentősége, annál inkább
szétválik a közönségen belül a kritikus és a műélvező magatartás
• A moziban egybeesik a kritikus és a műélvező magatartás
• A festészet válságát nem a fényképezés okozta, hanem ettől függetlenül a műalkotás
tömegigénye
13.
• A filmet az ember megjelenítése jellemzi és az ahogy a világot önmaga előtt láttatja
• A mindennapi élet pszichopatológiája analizálhatóvá tette azokat a jelenségeket, ami
eddig észrevétlenek maradtak
• A film több szempontból elemezhető, mint a fetmény vagy egy színdarab
• A film pontosabban írja le a szituációt a festménynél és izolálhatóbb a színdarabnál
 • A film egyik funkciója, hogy felismertesse, a művészeti és tudományos értékesítése
ugyanaz
• A nagytotál kitágítja a teret, a lassítás pedig az időt
• Az optikai tudattalanról a kamerán kersztül szerzünk ismereteket
14.
• A művészetnek mindig egyik legfontosabb feladata volt, hogy olyan keresletet
keltsen, amelynek a teljes kielégítésére még nem jött el az idő
• Minden radikális keresletteremtés túllő a célján
• A dadaizmus ebben odáig jut, hogy a piaci értéket feládozza az interakció kedvéért
• A dadaisták kikapcsolódást nyujtottak azzal, hogy a műalkotást egy botrány
középpontjává tették
• Előmozdította a film iránti kerseletet
15.
• A tömegek kikapcsolódást keresnek, a művészet pedig a befogadótól koncentrációt
kíván
• A koncentráló személy belép a műben, míg a szórakozó tömeg magába süllyeszti a
műalkotást
• Az építészet története a leghosszabb
• Egy épületnek kétféle befogadás van
• Használatuk/taktilis
• Észlelésük/optikai
• A film a közönséget véleményező magatartásra ösztönzi