Makroelem-hiányok

Jamriskó Áron 9/3.

1. A nitrogénhiány

A nitrogén a gyümölcstermő növények összes fejlődési időszakában szükséges.

A létfenntartó és a szaporító szervek fejlődésében is tölt be szerepet. A
nitrogénhiány legfeltűnőbb tünetei a létfenntartó részek elszíneződése és
növekedésének elmaradása: a hajtások gyengék, míg a levelek kicsik és
halványzöldek lesznek, de nagyon erős hiány mellett el is sárgulhatnak, és akár
le is hullhatnak. Ez télen okozhat gondot, mivel ha lehullatja leveleit a növény,
nem tudja megvédeni magát a fagytól. Mivel a nitrogén reutilizálható tápelem,
tehát a növény könnyen el tudja szállítani a nitrogént különböző részeibe,
hiánya esetén általában mindig az öreg, alsó levelein kezdenek el kimutatkozni a
tünetek. A levelek egyszerre sárgulnak.

A nitrogénhiány

2. A foszforhiány

A foszfor létfontosságú, reutilizálható, és könnyen mobilizálható elem. Fontos

szerepe van az energiagazdálkodásban, a sejtosztódás és a szaporító szervek
képzésének eleme. A foszfor nagy részét az új, differenciálódott szövetekben
használja fel a növény. A foszfor mennyisége kihat a gyümölcsök minőségére is.
Viszont a magyarországi gyümölcsök csak nagyon ritkán foszforhiányosak, mivel
a gyümölcstermő növényeknek nincs szükségük sok foszforra. A foszforhiány
egyik jellemző tünete a merev, az átlagosnál kisebb levelek. A levelek először
sötétzöld színűek, majd bronzossá válnak. A foszforhiány tünetei a
nitrogénhiányhoz hasonlóan az idősebb, alsó leveleken jelentkeznek.

A nitrogénhiány

3. A káliumhiány

A kálium a növények anyagcseréjében, fagyállóságában, a gyümölcsök íz- és

aromaanyagainak kialakulásában és a sejtek vízháztartásában tölt be szerepet,
és emellett a legmobilisabb tápelem. A gyümölcstermő növények nagy részének
sok káliumra van szüksége. Káliumhiány esetén a levelek szélei elkezdenek
világoszölddé válni, aztán akár el is barnulhatnak, erős hiány mellett a levelek el
is halhatnak. Hiányos káliumellátás esetén a fiatal részek felé terjednek a
hiánytünetek, a sejtmegnyúlás akadályozott, és emiatt a termések kicsik
maradnak. Mivel a kálium szerepet játszik a gyümölcstermő növények
anyagcsere-folyamataiban is, káliumhiány miatt a savtartalom alacsony marad a
gyümölcsökben, így a növények ízetlenek lesznek.
 A

káliumhiány

4. A magnéziumhiány

A magnézium a klorofill alkotóeleme. Fontos szerepet játszik tehát a

gyümölcstermő növények asszimilációjában, ezen kívül a nitrogén-
anyagcserében és a gyümölcsök beltartalmi értékeinek kialakításában is.
Reutilizálhatósága miatt a magnézium hiányának tünetei az idősebb, alsó
leveleken jelennek meg először. A levélerek zöldek maradnak, de a levélerek
közötti terület sárgulni, majd barnulni kezd, erősebb hiány esetén a szövetek
elhalnak ezen a területen (5., 6. kép).

5. kép: Magnéziumhiány cseresznyefa levelén

6. kép: Magnéziumhiány kajszin

Tapasztalatok szerint a magnéziumhiány tünetei a nyár második felében, a

hajtásnövekedés intenzitásának csökkenésekor jelennek meg jól látható
formában gyümölcsfáinkon. A magnéziumhiányos fák gyümölcsei aprók,
gyenge minőségűek lesznek, idő előtt megérnek, éréskor erősen hullanak.

Gyakran előfordul, hogy több tápelem hiánya egyszerre jelenik meg

növényeinken (7, 8. kép).
5. A vashiány
Fe (vas),
6. A kalciumhiány

A kalcium (Ca) fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények vízgazdálkodásában

és anyagcsere-folyamataik szabályozásában, valamint a sejtfalak szilárdításában. A
gyümölcsfákon szabadföldi körülmények között a kalciumhiány tünetei nagyon ritkák.
A talajainak többsége ugyanis tartalmaz elegendő meszet, illetve ahol hiány van ott a
telepítés előtt ez meszezéssel könnyen pótolható. A nagy kalciumigényű fajoknál,
például mandulánál fordul esetenként elő, hogy kalciumhiány tüneteivel találkozunk a
növényeken. Aktív mész hiányában a mandulafák hajszálgyökér-növekedése leáll, a
hajtásnövekedés nem megfelelő, a fiatal levelek csúcsa elhal, a levelek torzulnak,
kanalasodnak. Sokkal nagyobb problémát jelentenek a gyümölcsökön és a
gyümölcsökben jelentkező másodlagos tünetek, amelyek a kalciumhiány miatti élettani
betegségek következményei, és leginkább a tárolás során fordulnak elő.

7. A kénhiány

A kénhiány tünetei A fehérjeszintézis akadályozott, oldható nitrogénvegyületek halmozódnak

fel, s egy idő után a nitrogénhiányra jellemző klorózis (sárgulás) tünetei jelentkeznek. Az
egész növény fakózöld színű lesz, az idősebb levelek sárgulnak először. Erős hiánynál
bíborvörös, antociános elszíneződés is megjelenhet. Jelenleg Magyarországon a szénnel
fűtött erőművek leállítása miatt a talajok jelentős részében kénhiány lépett fel, így a kén
pótlása elengedhetetlen.

Szen oxigen hidrogen

https://agroforum.hu/szakcikkek/tapanyag-utanpotlas/ismerjuk-fol-idejeben-hianytuneteket/

https://docplayer.hu/3120606-Tapelemek-szerepe-a-novenyek-eletteni-folyamataiban-es-
termeskepzesben.html

https://www.google.com/search?q=generat
%C3%ADv+szervek&sxsrf=AJOqlzXGWQB4qBtFiRWUEE_U0OGYOYazmw:1679502766631&source=ln
ms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwiFmLeu--
_9AhUrh_0HHWSkCq8Q_AUoAXoECAEQAw&biw=1408&bih=650&dpr=1.25#imgrc=_tyaLOibzPdBnM

http://ujkert.mkk.szie.hu › zoldsegtermesztes1

https://playgrowned.com/tapanyag-hiany-tunetei-a-novenyeknel/