Vöröshagyma

Vöröshagymát minden kiskertbe! Jellegzetes íze a nemzeti ételeink elkészítéséhez

nélkülözhetetlen. Nem csupán fő zve, zsiradékon futtatva ízesíthetjük vele ételeinket, hanem
fogyaszthatjuk nyersen is.
Hagymát (Allium cepa, Liliaceae) már a történelem elő tti idő kben is fogyasztottak. Egyes
kutatások szerint Közép-Ázsiából származik, mások pedig Iránból illetve Nyugat-Pakisztánból
eredeztetik. Elterjedését segítette, hogy kevésbé romlékony, jól szállítható. Kínai kertekben is
több mint ötezer éve már termesztik, Egyiptomban ie. 3500-as évekre tehető megjelenése. Itt
az örökkévalóság szimbóluma, amit kör a körben struktúrájú hagymájának köszönhet. Még a
piramisok falfestményein is megtalálható. A biblia is említi. Indiában gyógynövényként
fogyasztották. A rómaiak kedvelt fű szere, Marcus Gavius Apuciusz (Tibériusz és Augusztusz
alatt) szakácskönyvében többször is elő fordul.
A középkori Európában a bab és a káposzta mellett a harmadik legfontosabb zöldség.
Kolumbusz hagymát vitt magával Amerika partjainak meghódításakor, de az indiánok már
régóta fogyasztották vadon növő fajtáit.

A hagyma magszár végén a sok apró virágból álló, gömb alakú (fejecskeszerű ) ernyő virágzat. A virágzat 5–8
cm átmérő jű , 200–500 virággal.

A hagyma magszár végén a sok apró virágból álló, gömb alakú (fejecskeszerű ) ernyő virágzat.
A virágzat 5–8 cm átmérő jű , 200–500 virággal.

A hódoltság idő szakában, török közvetítéssel került hozzánk.

Vöröshagyma botanikája
Egyszikű növény. Jellemző módosult föld alatti hajtása olyan rövidszártagú szár, amelyet húsos
pikkelylevelek burkolnak körül. Kedvező nappalhosszúság és hő mérséklet esetén a levélalap
megvastagodik, és megkezdő dik a tápanyagok felhalmozása. Vannak gömbölyű (Oporto,
Makói bronz, Tétényi rubin), lapított (Braunschweigi, Turbo), enyhén megnyúlt (Mundo),
hengeres fajták (Sonkahagyma). A buroklevél színe leggyakrabban bronzvörös, de lehet lila,
fehér szalmasárga.

Csöves, viaszos bevonatú levelei a hagymatönk csúcsi részébő l képző dnek. A hagymatönk alsó
része bojtos mellékgyökérzetet fejleszt, amely nem hatol mélyen a talajba. Az üreges tő kocsány
tetején ernyő virágzat fejlő dik. Termése háromrekeszű tok, benne fekete három élű magvakkal.

Vöröshagyma gyógyhatásai
A hagyma sok ásványi sót, vitamint tartalmaz. Kvercetin, antioxidáns tartalma kedvező en
befolyásolja a szervezetben zajló biokémiai folyamatokat. Táplálkozási értékét leginkább magas
energiaértéke, jelentő s fehérje tartalma, rostanyagai, C-vitamin tartalma adja. Baktériumölő
hatású kénvegyületeket is tartalmaz. Csökkenti az emésztő rendszeri fekély veszélyét. Csökkenti
a vérlemezkék képző dését, így segít megelő zni a szívinfarktus, az agyvérzés kialakulását. A
legújabb kutatási eredmények alapján a csontritkulás kialakulását is gátolja.

Vöröshagyma környezeti igényei

Hő mérséklet igény

A vöröshagyma hideg tű rő , fagytű rő növény. Kikelt fiatal növény -6°C –t, míg ő szi
anyahagyma-kiültetés esetén -20°C-t is kibír, és jól áttelel. Fejlő déséhez 19 °C kedvező .

Talaj igény
A hagymát napfényes helyre, jó vízgazdálkodású, laza talajba ültessük. A talaj kedvező pH
értéke: 6,2-6,8. Mivel a hagyma sekélyen gyökerezik, a megfelelő tápanyagellátás fontos
tényező . A talajtermékenységet fokozzuk komposzttal. Foszfor és káliumigényét csontliszttel és
hamukiszórással is pótolhatjuk. Komplex mű trágyát használva az N:P:K 1:2:2 arány a kedvező
számára.

Hagymaérés
Megfelelő hagyma csak megfelelő naphossz (fotoperiódus) és hő mérséklet együttes hatására
fejlő dik. A hagymaérés idő szakában legkedvező bb a 26-32°C. Az északi, hosszúnappalos fajták
megvilágítás hosszúság igénye nagyobb, 14-16 órás nappalokat igényelnek a jó hagymafej
képzéshez, ezért a fej kialakulása késôbb kezdôdik hazai körülmények közt. A déli fajták 12 órás
megvilágítás mellett is eredményesen termeszthetôek.

Vöröshagyma duggatása
A dughagymás termesztési módszer Makóhoz kötő dik, ahol a száraz idő járás miatt a hagyma
egy év alatt nem tud megfelelő méretű re növekedni. Ezért az első évben dughagymát
termesztettek, amelyet felszedtek, és a következő évben újra elültették. Hogy a második évben
ne hozzon a magszárat, a dughagymákat november közepétő l március közepéig a kemence
felett tárolták. Ma már ezt a módszert a nagyüzemi termesztés igényeihez igazították.

A dughagymát duggatás elő tt egy napra áztassuk langyos vízbe, hogy megszívja magát. A
hagymákat egymástól 5 cm távolságra dugjuk, 2-3 cm mélyre, épphogy a talaj alá kerüljön a
csúcsa. Használjunk ültető fát, a keletkezett lyukat töltsük fel vízzel, várjuk meg, míg beivódik,
és utána ültessünk.

A Gazdabolt ajánlata alapján a makói típusú dughagyma gömb

alakú, bronzbarna héjú, kemény, fehér húsú, jól tárolható fajta.
Sortávolság: 25-30 cm, tő távolság: 8-10 cm, mélység: 3 cm, a
duggatás ideje: március vége, április eleje. Szedés:
zöldhagymának folyamatosan szedhetjük május elejétő l,
fő ző hagymának fejlettebb állapotban június-július hónapban
alkalmas. Zöld szára elszáradása után szedhetjük fel téli tárolásra. Hű vös, száraz helyen tároljuk.

A Makóihoz hasonló a Sturon dughagyma. Jellegzetessége, hogy magas szárazanyag

tartalommal rendelkezik, kitű nő aromaő rző . Sortávolság: 25-30 cm, tő távolság: 10- 12 cm, a
duggatás ideje: március – április.

Ha sikerül egyenletes nagyságú dughagymát vásárolnunk, akkor már augusztus vége felé érett,
szép hagymáink fejlő dhetnek. Az elültetett hagymák csúcsa legalább két és fél centiméterrel a
talaj felszíne alatt legyen. Száz négyzetméterre nagyjából egy kilogramm dughagyma
szükséges. A kikelt hagymát már csak gyomlálni kell, de májusban mindenképpen védekezzünk
a hagymalégy ellen.
Vöröshagyma vetése
A hagymamag vetésének ideje is márciusban van. Ássuk fel a talajt, távolítsuk el a köveket. Majd
gereblyézzünk. Ágyásos termesztésben 4-5 20 cm-es sor után 35 cm széles mű velő utat
hagyjunk. A vetõmag szükséglet 1 gramm négyzetméterenként. A vetés mélysége 1,5-2 cm.
Soronként 35-40 mag 1 m hosszra elegendő .Vetés után öntözzünk. A csírázás már 5 C°-on
megindul, a csíranövények -6 C°-on még nem károsodnak! A magvak lassan csiráznak, és két-
három hétre van szükségük a kikeléshez. Sű rű kelés esetén annyira ritkítsunk, hogy a növények
egymástól 5 cm-re legyenek.

Ajánlott 3 ikersorban vetni, egymástól, és az ágyás szélétő l 10-12 cm-re. Az ikersorok 7 cm-re
legyenek egymástól. Ilyenkor az ikersorok közé sárgarépát, védő növényként büdöskét vessünk.

Vöröshagyma gondozása

Legközelebbi, állandó
feladatunk a kapálás. A hagyma nem fejleszt lombozatot, ezért a napfény elő csalogatja a
gyomokat. Gyomláljunk folyamatosan. Nem megfelelő körülmények között magszárba
szökken. A magszárat törjük ki, vagy vágjuk le. Persze csak óvatosan, nehogy kárt tegyünk a
növényben, mert ez a hagymaképző dés rovására megy. A duggatott hagyma augusztus elején,
a magról vetett augusztus végén szedhető fel. Erre az idő re a levelek elvékonyodnak, és
fokozatosan elszáradnak, héjuk könnyen ledörzsölhető vé válik. Csak száraz idő ben kezdjük
meg a vöröshagyma szüretet. A hagymákat ásóval szedjük ki a földbő l, majd két-három napig
a szabadban, napon szárítsuk. Majd válogassuk át, és a leváló, külső héját távolítsuk el. Ezután
szellő s, hű vös, közepesen párás helyen tárolhatjuk.
A ZKI hobbikertekbe ajánlja a kései érésű , nagyon erő teljes magas levélzetű , erő s gyökérzetű
tárolási fajta a Vitéz fajtát. Jól hasznosítja a meglévő tápanyagokat, a légköri aszályt, a forró
napokat is jól tű ri. A hagymatest gömb alakú Makói bronzra emlékeztető mélybarna színű ,
kiemelkedő páncélzatú. Termő képessége a ma használt tárolási fajtákénál jelentő sen jobb.
Kiegyenlített alakja és mérete, jó stressztű rő képessége, tárolhatósága miatt biztos bevételt
jelent a termelő jének. Márciusi vetésbő l augusztus-szeptember hónapokban szedhető .

Középérésű hagyma a szintén kiskertbe ajánlott az áttelelő

Radar, amely nagy termő képességű szelekció. Áttelelő . A hagymatest gömbölyű , mutatós.
Felmagzásra nem érzékeny. Páncélzata jó, ezért átmenetileg tárolható is. Dughagymás
termesztése ajánlott. ő szi duggatással (szeptember-október) májusban már fogyasztható.

A Rédei Kertimag Zrt. ajánlja az egyéves termesztésű , hosszú tenyészidejű , nagy

termő képességű Makói Bronz fajtát. A hagyma gömb alakú, külső héjszíne bronz-barna, húsa
tömött, fehér, enyhén csípő s ízű . Friss fogyasztásra, tárolásra ajánlott. Márciusi vetésbő l július-
augusztusban szedhető .

A zöldhagyma se maradjon ki a
kertedbő l!
A téli sarjadékhagymát nem ismered? De a zöldhagymát
biztosan. Akkor rendben is vagyunk. Ugyanis a kett ő ugyanaz.
A zöldhagyma, azaz téli sarjadékhagyma, nem bébi hagyma,
hanem egy külön faj, amely nem fejleszt dundi hagymát,
ehelyett vaskos gyöktörzsén fejlő dő , vastag hajtástöve az a
hosszúkás hagyma, amelyet tavasszal zöldhagymaként eszel.

Téli sarjadékhagyma bemutatása

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó téli sarjadékhagyma
(Allium fistulosum) nevét onnan kapta, hogy tavaszra
meghagyva a tövénél sarjakat hoz. Hagymája hengeres és csak ujjnyi vastagságúra növekszik.
Virágai halványzöldek, megnyúlt gömb alakú ernyő ben állnak. Nyugat Kínában, Közép-
Ázsiában honos, ahol már mintegy kétezer éve termesztik. Valószínű leg a középkorban került
Európába. Magas tápértékű zöldségnövény, amelyet nyersen fogyasztva makro- és mikro
elemekben, vitaminokban, flavonoidokban gazdag. Antioxidáns hatású,

A második évben fejlő dő virágaiból júliusban hoz magvakat. A maghozó változatokat, illetve a
megvásárolt, kapott vető magot március elején vesd 40 cm sortávolságra, 2–3 cm mélyre. A
vetést követő en célszerű tömöríteni a talajt. A növény hő igénye 16°C körül van, azonban már
2-3 °C között elkezd növekedni. Fényigénye kicsi, akár már félárnyékban is elkezd fejlő dni.
Vannak olyan téli sarjadékhagyma változatok, amelyek virágzatot nem képeznek, ehelyett
sarjadékhagymákat nevelnek, mégpedig a tő kocsányon, a virágzat helyett. A léghagymákat
maguktól is elő bb-utóbb földközelbe kerülnek, hiszen a tő kocsány lassan elszárad, a földre
hajlik. A földhöz érő hagymák pedig szépen begyökeresednek. Ha azonban te akarod átvenni
az irányítást, duggasd ő ket az általad kiválasztott helyre még az ő sszel. Vagy gyű jtsd be a
léghagymákat, tárold ő ket, szellő s, hű vös, fagymentes helyen, és ültesd el ő ket március elején,
40 cm sor- és 10–20 cm tő távolságra, olyan mélyen, hogy a hagyma csúcsa a föld felszínét
elérje.

Téli sarjadékhagyma gondozása

Szerves anyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású talajba, világos, félárnyékos helyre való.

A szaporításáról már volt szó. Annyit még hozzá lehet tenni, hogy egy harmadik lehetséges
szaporítási módja a tő osztás. Ha októberben nem tetted meg, márciusban még bepótolhatod.

Szamóca, saláta, sárgarépa szomszédságába ültetheted. A bab, borsó, káposztafélék nem

szeretem szomszédai.

Amit tenned kell: gyomlálás, április eleji nitrogén-fejtrágyázás

(Már, aki használ ilyet. Egyébként a gazdagon istállótrágyázott,
komposzttal gazdagított talaj jöhet számításba.), szüret után
peronoszpóra és hagymalégy elleni növényvédelem. Ehhez
egyrészt ismeretek, másrészt a vegyszeres védekezés
lehető ségei ezen a linken találhatók: A hagymafélék károsítói. A
biológiai szerek közül kártevő rovarok ellen néhány lehető ség:
Bio Sect, szex feromoncsapda; gombabetegségek ellen:
Cuprosan 50 WP, Cuproxat, Bordói por stb. A beérett
magszárakat le kell szedni. Öntözés nélkül is termeszthető .

Második évtő l áprilisban és május elején szedheted, illetve amikor a hagymaszár a ceruza
vastagságot elérte. Ezért hívják a sarjadékhagymát “mindig hagymának” is. Áprilistól sarjadzó
újhagymáit óvatosan le kell törni, nehogy megsérüljenek a tövet. Fontos, hogy szedéskor 1–2
sarjat hagyj tövenként, hogy a következő év tavaszáig ismét legyen mit szüretelni. Az egész
növény, zölddel együtt fogyasztható.

Fajták: A Tétényi örökzöld sarjhagymáit csokrosan neveli. Hagymája hengeres, ujjnyi

vastagságra növekszik. Egész évben szedhető . További, kaphatók fajták: a pirosas hagymájú
’Red Ninja’ , a hosszú, fehér hagymát nevelő ’Ishikura’.