You are on page 1of 3

25.

A hőtan
lecke
A hideg tányérba mert forró leves lehűl, a tányér
felmelegszik. Lejátszódhatna-e ez a folyamat for-
dítva: előfordulhat-e, hogy a forró leves még mele-
gebb és a hideg tányér még hidegebb lesz, miután
a levest a tányérba tettük?

Megfordítható és nem megfordítható


folyamatok
Ebben a fejezetben a hőtani folyamatok megfordít-

II. főtétele hatóságát, illetve megfordíthatatlanságát vizsgáljuk.


Az I. főtétel kimondja, hogy a természetben leját-
szódó folyamatokban nem változik az összes ener-
gia. Azt azonban nem mondja meg, hogy egy folya-
mat egy adott irányba vagy éppen azzal ellentétes
irányba játszódik-e le. Az I. főtétel azt is megenged-
né, hogy a hideg tányér lehűljön, és a forró leves
tovább melegedjen. Megfigyeléseink és tapasztala-
taink azonban mást mutatnak. A természetben le-
játszódó folyamatokat reverzibilis, azaz megfor-
dítható és irreverzibilis, azaz nem megfordítható
folyamatokra oszthatjuk fel.
Jó példa a reverzibilis folyamatra a padlón rugal-

Termodinamika
masan pattogó labda. A rugalmas labda visszapattan
eredeti helyzetébe, és a padlón sem figyelhetünk meg
maradandó alakváltozást. (A példa nem tökéletes,
mert a labda padlóra csapódásakor egy kevés hő
fejlődik.) Általában a súrlódás és a hőfejlődés nélküli
L
Lehet-e olyan erőművet építeni, mechanikai folyamatok reverzibilisek.
aamely a tengerekből elvont hőt Az irreverzibilis folyamatok során nem hanya-
golható el a súrlódás vagy a közegellenállás miatt
hhasználja fel?
keletkezett hő. A súrlódási munka hővé alakul,
amely a környezetben eloszlik. A termodinamikai
folyamatok nagy része irreverzibilis.
A hőtan II. főtétele meghatározza, hogy egy fo-
lyamat önmagától milyen irányba játszódik le.
A tételnek több megfogalmazása is létezik, de a
lényege minden esetben azonos az alábbi megfo-
galmazással.

A hőtan II. főtétele: A testek termikus kölcsön-


hatásakor mindig a melegebb test ad át energiát a
hidegebb testnek. Ennek a folyamatnak az iránya
önmagától nem változik, csak külső beavatkozás-
sal fordítható meg.

167

OH-FIZ910TB_fizika9-10tk_I.indb 167 2021. 03. 02. 8:27:04


25. A hőtan II. főtétele

A hőtan II. főtételének értelmezése A leadott Q2 hő nem lehet 0-val egyenlő, ezért
ideális esetben sem lehet a hatásfok 1, azaz 100%.
a gázok kinetikus modelljével
Q1 Q2
A természetben lejátszódó folyamatok közben T1 Hőerőgép T2

megváltozik a folyamatban részt vevő részecskék T1 > T2


(molekulák, atomok) rendezettsége. A hőerőgép általános modellje Whasznos
Amikor a vonat megáll az állomáson, a fékezés-
kor a mechanikai energia hővé alakul (súrlódás). Ideális gázok esetén az elérhető legjobb hatásfok
A vonat mozgási energiája a részecskék rendezett T1 – T2
mozgásából adódott. A keletkezett hőt elnyeli η= alakban is felírható.
T1
a környezet (levegő). A levegő részecskéi rendezet-
len hőmozgást végeznek. A hűtőgép vagy hőszivattyú a T2 hőmérsékletű
Ha két golyó rugalmatlanul ütközik, csökken tartályt (hűtőszekrény) a környezeténél (T1) alacso-
a mozgási energiájuk. Deformálódnak a golyók, nyabb hőmérsékleten tartja. Q2 hőt von el a T2 tar-
csökken a részecskék rendezettsége. tálytól, amely most a hasznos munka. A befektetett
Általában igaz, hogy a magukra hagyott rend- munka: W = Q1 – Q2
szerekben a folyamatok iránya a rendezetlenséget Q2 T2
növeli. A fizikusok egy nagyon jól használható A hatásfok: η = =
Q1 – Q2 T1 – T2
mennyiséggel fejezik ki valamely rendszer rende-
zetlenségét, ez az entrópia. Ha nő egy rendszer Ezt az elérhető legnagyobb hatásfokot szokás a
rendezetlensége, akkor nő az entrópiája. hűtőgép jósági tényezőjének nevezni, jele: ε.

Q1 Q2
T1 Hűtőgép T2
Termodinamika

Energiaátalakítás, hatásfok T1 > T2

A hűtőgép általános modellje Wbefektetett


Az energiaátalakításkor azt kell vizsgálnunk, hogy
az energiaátalakító gép – hőerőgép – működése köz-
ben milyen mértékben hasznosítja a bevitt energiát.
Tanulmányozzuk tehát a hőerőgépek hatásfokát!
Másodfajú perpetuum mobile
A hőerőgépek hőmennyiség befektetése árán hasz-
A lecke elején felvetett problémát másképpen meg-
nos mechanikai munkát végeznek.
fogalmazva: Létezik-e olyan berendezés, amely egy
Már megismertük a hatásfok fogalmát. A ter-
hőtartálytól (talaj, légkör, óceán) hőt von el, és ezt
modinamikában is hasonló módon határozzuk
a hőt minden egyéb beavatkozás nélkül teljes egészében
meg:
munkává alakítja? Az ilyen gép ingyen termelne mun-
kimenő, hasznos munka kát, mert a talaj, a légkör, az óceán gyakorlatilag
η=
bemenő energia (befektetett munka) kimeríthetetlen, bármekkora hőmennyiség kivon-
ható belőle. Ezt a gépet másodfajú perpetuum mobi-
A hőerőgép Q1 hőt vesz fel a T1 hőmérsékletű tar- lének szokás nevezni. A tapasztalat azt mutatja, hogy
tályból (kazánból), és Q2  Q1 hőt ad le a T2 hőmér- ilyen szerkezetet nem lehet előállítani.
sékletű tartálynak (hűtőnek). A gép által végzett A hőtan II. főtételének Max Planck német fizi-
munka (hasznos munka): W = Q1 – Q2 kustól származó megfogalmazása: Nem lehet olyan
periodikusan működő gépet szerkeszteni, amely
Q1 – Q2 Q
A hatásfok: η = = 1– 2 egy hőtartályból hőmennyiséget von el, és azt egyéb
Q1 Q1
változások bekövetkezése nélkül munkává alakít-
ja át.

168

OH-FIZ910TB_fizika9-10tk_I.indb 168 2021. 03. 02. 8:27:05


25. A hőtan II. főtétele

A hőtan II. főtétele mint általános belőle, a hőmérséklete nem változik.) A csőhálóza-
tot körülvevő föld lehűl ugyan egy kicsit, de a kör-
törvény nyezete hővezetéssel visszamelegíti. Nyáron klíma-
berendezésként használható. A ház meleg levegője
A második főtétel a kémiában a spontán folyama- a föld alatti csőrendszerben áramolva lehűl, és ez
tok irányát szabja meg. Meghatározza, hogy a ké- tér vissza a lakótérbe.
miai reakciók hogyan játszódjanak le. A kémiai
potenciálok leírásánál alkalmazott Gibbs-függvény
is a II. főtétel alkalmazása. Az élő szervezetek és a hőerő-
A biológiában fontos szerepet játszó vegyületek
kialakulásánál is érvényesül a törvény. A modern
gépek
kémiai és biológiai modellek kialakítása nem lehet-
séges a II. főtétel figyelembevétele nélkül. Az élőlények az elfogyasztott táp-
A műszaki tudományokban, a műszaki gyakor- lálékot feldolgozzák, energiává
latban is alapvető törvény a II. főtétel. A műszaki alakítják. Az energia egy részéből
hőtan, a hőtechnika és egyéb műszaki tantárgyak- testük hőmérsékletét szabályoz-
ban olvashatjuk az alkalmazásait. A mérnöki gya- zák, például hővé alakítják. Az
korlatban fontos téma az energiaforrások, az ener- energiát mechanikai munkavég-
giaátalakítások vizsgálata, például a geotermikus zésre is használhatják végtagjaik
energia felhasználásának lehetőségei. Fontos kérdés izmainak segítségével. Az alvó
itt az, hogy az anyagok belső energiáját milyen ember energiájának nagy részét
arányban lehet munkává alakítani. hővé alakítja, kisugározza a kör-
Nagyon érdekes összefüggést vizsgált Szilárd nyezetének. A súlyemelő nagy
Leó, akinek főleg atomfizikai eredményeit tanuljuk mechanikai munkát végez, energi- Súlyemelő
a 11. osztályban. Azt kutatta, hogy milyen össze- ájának nagy részét erre használja.

Termodinamika
függés van az emberi értelem információtermelő Lényeges különbség, hogy a hőerőgépeknél a be-
szerepe és a második főtétel között. Ezeket a vizs- fektetett energia és a munkavégzés időben nem
gálatokat tekintjük az informatika és az agykutatás választható szét, az élő szervezeteknél igen. A súly-
közötti kapcsolat létrehozásának. emelő nem akkor reggelizik, amikor versenyez, már
a szervezetében felhalmozta a szükséges energiát.
Érdekes kérdés, hogy mekkora a hatásfoka az élő
A hőszivattyú szervezeteknek. Nehéz vizsgálni, de lehetséges, a
vizsgálat során azonban figyelembe kell venni azt,
hogy az élő szervezetek nem hőerőgépek,
A korszerű lakások fűtésének, hűtésének egy mód-
csak vannak közöttük lé-
ja a hőszivattyús rendszer alkalmazása. A hűtőgép
nyeges hasonlóságok.
és a hőszivattyú között lényegében csak a használat
céljában van különbség. Hűtőgép esetén egy zárt
térből azért vonunk el hőt, hogy ott hidegebb le-
gyen. A befektetett munka és az elvont hő a
környezetet melegíti, ami adott esetben hasz-
nos is lehet, például télen melegíti a
konyhát vagy az előszobát. Geoter-
mikus hőszivattyú egy hidegebb kör-
nyezetből (a talaj mélyebb rétegeiből)
azért von el hőt és szállítja a lakásba, hogy az
felmelegedjen. A talaj igazi hőtartályként viselke-
dik. (Ideális hőtartály: bármennyi hőt veszünk ki

169

OH-FIZ910TB_fizika9-10tk_I.indb 169 2021. 03. 02. 8:27:06

You might also like