- B7 -

TESTE ág AA A tam E EZE EETE Mm E ő Tá am am aát ÉL Em em az am át an EZ S S e

A hőátszármaztatás egy rendszerrel való hőenergia

közlés, vagy elvonás műveletét jelenti. A gyakorlatban
hőátvitel, hőközlés, vagy hőcsere néven is szokták em-
liteni, mivel a végbemenő folyamatok lényegét gyakorla-
ti szempontból mindegyik elnevezés jól megközelíti. A
rendszer hőállapotát és annak megváltozását alapvetően
a hömérséklet paraméterével tudjuk követni, a hőátszár-
maztatás hajtóereje a hőmérséklet különbség,

A hőenergia hordozói az anyagi rendszer komponensei,

a hőátszármaztatás ezek között jön létre.
A hőközlés mód-
ja lehet közvetlen, ami a fázisok /komponens
ek/ közvetlen
érintkeztetésével /összekeverés/ végezhető,
ilyen például
egy folyadékfázisuúu rendszer cseppfolyós nitrogén beveze-
tésével történő hűtése, vagy gőz bevezetésével történő
melegítése. A hőközlés leggyakrabban alkalmazott módsze-
rei a közvetett /készülékfalon át türténő/ hőátvitelt je-
lentik, a legtöbb vegyipari berendezés technikai ilyen
rendszerekkel rendelkezik, a hőcserélő készülékek célzot-
tan ezen műveletek-megvalósitását szolgálják,

A hőátszármaztatás energia forgalmának számitásainál.

alapvetően a fizikai kémiából ismert termodinamikai alap-
elveket és módszereket alkalmazzuk /látens hő, szenzibilis
hő, anyagi tulajdonságok, termodinamikai paraméterek stb./
A hőátszármaztatás gyakorlati célja változatlan hal-
mazállapotú fázisok közötti hőenergia átadás /hűtés, vagy
melegítés/ megvalósitása, vagy halmazállapot változással
járó hőátvitel /forrás, vagy kondenzáció, illetve olvaszc.
tás, vagy fagyasztás/ megvalósítása,

A továbbiakban az áramló fluidumok közötti, késSzülék-

falon át történő hőátvitel vizsgálatával foglalkozunk, mi-
vel a gyakorlatban alkalmazott hőátszármaztatási műveletek
többsége erre épül.
 a AB -

Az áramló fluidumok hőtani viselkedése a kibővített

Damköhler egyenlet /1.65/ szerint felírt formájából kiin-
dúlva vizsgálható attól függően, hogy az adott esetben
az általános transzportegyenlet mely tagjai dominálnak,
vagy hanyagolhatók el.

ATR E ET SO Ma E TT tam s tm em mm Em a am am öm sm am em em am em mm ém e éa ém ZD am em am am emi am sm éz ém ém Z5 a TŰ am sm sm ma am aa am mm

A folyamatok bemutatásának ez a legegyszerübb esete, a-

mely a gyakorlatban azonban ritkán fordul elő, de az itt be-
mutatott összefüggések érvényesülnek valamennyi hőátviteli
műveletnél.

mr Tr PR mr

— 3.1 0 úUrLa 2
Hőátszármaztatás állandó hőmérsékletkülönbség mellett

A /5.1/ ábrán feltüntetett sematikus készülék mindkét

oldala tökéletesen-kevert rendszer, így a belépő Ti, és [7
hőmérsékletű fázisok hőmérséklete azonnal Tf ill. Ta érték-
re változik. A hőmérséklet változás a hőtartalom változást
jelzi, amely hőforgalom a két teret elválasztó falon keresz-
tül megy végbe. Amennyiben T1g - Tagi illetve ilymódon Ti 19
a transzport egyenlet az alábbiak szerint írható fel:

. konvektív áram sz átadási áram z 0.

B1.33-Cgi/TiagTz/ - k.A.ZT3-Ta/ z 0. 7/3.1/

B2.$2rCp2:/T2o7T2/ 1 k.A./TJ-T2/ 50. 13.2/

 —- - g9 -

ahol k a hőátbocsátási tényezőt jelenti. A hőátbocsá-

tási tényező az egységnyi felületen időegység . alatt,
egységnyi hőűmérsékletkülönbség hatására áthaladó hő-
mennyiséget jelenti.

A sík falon át történő hőátvitel esetében az át-

adandó hőmennyiség a fal két oldalán kialakuló folya-
dék filmen és a készülék falon is áthalad, a hőmérsék-
let változás jellegzetes hőfok profilt mutat, ahol a
nagyobb hőfok esés a folyadék-filmekben, a kisebb a jól
vezető fém falban jelentkezik.

3.2. ábra Hőátszármaztatás sík falon

Az. áthaladó teljes hőáramra felírható !
Ax .
Iz .AATj sos4 A.AT f za. A. AT sz k.A.AT . /3.3/

Az egységnyi felületen áthaladó áramsűrüség

en

I -zd AT] noz LA

TAT --sk g:rAT2 Mi5 k. AT /3.4/

A teljes hőmérsékletváltozás a részváltozásokból adódik

össze T-T2 z AT zATJ 1 AT, 5ATg /3.5/

i
 290 -

amely a /5.4/ egyenlet fölhasználásával

-X.. .i.: , 1.a -k- /3.6/

összefüggést adja. Az áramsűrüséggel osztva az egyen-
letet a k hőátbocsátási tényező definicióját adó ösz-
szefüggéshez jutunk:

2... , 4 a. -i. 13.7/

k A

ahol Az és A, a két áramló fázisban létrejövő hőátadási

tényező, Na készülék fal lineáris hővezetési tényezője,
és $a készülék falvastagsága, A /3.7/ egyenlet valameny-
nyi tagja átbocsátási jellegü mennyiség reciproka, vagyis
ellenállás jellegü, így a /3.7/ egyenlet a két fázis kö-
zötti hőátvitel folyamatát lassító eredő ellenállásként
fogható fel /részellenállások összegzése/. Ugyakakkor a
k hőátbocsátási tényező /az eredő ellenállás reciproka/
a /3.5/, illetve /3.4/ egyenleteknek megfelelően az át-
haladó hőáram nagyságát alapvetően meghatározza, így
gyakorlati feladatok megoldásánál ennek optimális értéke
döntő fontosságú,

A gyakorlatban alkalmazott hőcserélő berendezések

/"cső a csőben" rendszerü, csőköteges tipusú/ esetében
a hőátvitel hengeres falon keresztül történik, ekkor a
rendszer geometriai paramétereit figyelembe véve törté-
nik a hőátbocsátás számitása, i

a 3.3. ábra Tik 7

Hőátszármaztatás hengeres : Ste

falon . §//Aa 12
 2 9]-

Tekintsük állandónak az előbbiekhez hasonlóan d két kö-

zeg hőmérsékletét, ez esetben a hőátszármaztatás három
részfolyamata az alábbiak szerint irható fel:
I Hő .
I 2A./T2-T9/12 RT. /3.B/
T 2 AZ. RTL . d]. /3.9/
j dR
T z AT eg T2/ ZR ML /3.10/

A hengeres csőfal hövezetését leíró /3.9/ egyenletet át-

rendezve és integrálva:
:
: R
Tir
) a z. --ad m-a... ; .dR /3.11/
T.J 2.1 .L-A R R
f2 k
R:
Te-
f1 0Ten
£27 z 9co].
I
UA dan 226Rgke /3.12/
Fan
I -- .£2
.2.I"Re
L.LA ON
Ves Tp2/ Do . /3.13/
lm ---
:
Ro
Mivel a Ti és Tf2 hőmérsékletek nem mérhetők, így a /3.8/,
/3.10/ és /3.13/ egyenletek felhasználásával a közegek mér-
hető T) és Ta hőmérsékleteivel számolunk,

T2eTs-lnL . / (21 ak zz-s 1m var

R
at 1
/5.14/
Aj 2R Ő 2ÁA Ry Ap .2.RL.

..d.I990Sálási Len e

kg EG e e a a őő és a se té te 77 at me em sem em e ém ar . 73.15/
amelynek visszahelyettesítésével és a /3.14/ egyen-
let átrendezésével a csőfalon áthaladó hőáram

I - K sg a la. 71. - T2/ 7 516/

szerint írható fel. Ezesetben a hőátbocsátási ténye-

ző az adott átmérőjü és falvastagságu cső egységnyi
hosszán időegység alatt áthaladó hőmennyiséget fe-
jezi Kis

Amennyiben a csőfal vastagsága nem nagy

/R/R, - 0,6/ akkor a hőátbocsátási tényező /3.15/
egyenlet szerinti számitásnál a közepes sugárral, il-
letve a falvastagsággal számolhatunk.

A gyakorlatban a hőátszármaztatási műveleteket vál-

tozó hőfökkülönbségek mellett végezzük, mivel a folyama-
tok térben és időben játszódnak le és a környezeti hatá-
soktól sem függetleníthetők. Az időben változó hőfokkü-
lönbség jellegzetes esete a szakaszos készülékekben vég-
zett hőátszármaztatás, a térben változó hőfokkülönbség
tipikus esete a folyamatos stacionárius rendszerben vég-
bemenő" hőátszármaztatás.

2.1. Időben változó hőfoklefutásu szakaszos hőátvitr1]

A vegyiparban csaknem mindenütt előforduló művelet,

bármilyen szakaszos üzemű berendezés felfűtése, vagy le-
hűtése ennek; felel meg. A folyamat jellemzőinek bemutatá-
sára olyan esetet vizsgálunk, ahol az.egyik fázis hőmér-
séklete állandó, pl.: felmelegített készülék szabad 1lég-
"térben való lehűlése, Ke í