Siker.: A siker megfogalmazása egyénenként változó. Függ attól, hogy rövid-,
vagy hosszú távban gondolkodunk, mi számít fontosnak az életünkben, milyen érzéseink vannak különböző dolgok kapcsán. Paulo Coelho így fogalmazza meg: „Mi a siker? Az az érzés, hogy mindennap nyugodt lélekkel fekhetsz az ágyba.” Aki ezzel a fogalommal azonosulni tud, rögtön nem egy tárgy, vagy pénzösszeg megszerzésére gondol sikeresség kapcsán, inkább egy nyugodt lelkiállapot elérése a célja. De a siker megélése mindenkiben másmilyen mögöttes tartalmat rejt. Többen egy kitűzött cél elérését élik meg sikernek, vagy egy olyan tevékenység megtételét, amire azt hitte sose lesz rá képes. De mégis mitől lesz sikeres a tanulás kulcsa? Ha a nagyközönséget megkérdeznénk, a többség válasza az lenne, hogy sok tanulás és gyakorlás a megfelelő válasz erre a kérdésre. De mit gondolhatnak erről a diákok, akik ha úgy van, hajnalokig olvassák, magolják, gyakorolják az anyagokat csak azért, hogy maguknak és másoknak megfeleljenek. Maga a tanulás bonyolút, komplex folyamat melyet minden tanuló másképp él meg és végez tanulmányai alatt. A tanultak bevésése a hosszú távú memóriába sokféleképpen végezhető el és különböző módszerekkel segíthetjük a műveletet. Mivel minden ember más és más, ezért másképp ragadnak meg az anyagok a tanulókban. Több tanulási stílust különböztetünk meg ez tudatában. Vizuális típusú tanulók alkotják a leggyakoribb típust. Ők legjobban a látható ingereken keresztül tudnak tanulni. Segítséget nyújt számukra az ábra és a grafikon, a sok vizuális tartalommal bíró multimédiás számítógépes módszerek esetükben hasznosabbnak bizonyulnak, mint a könyvalapú tanulás. A gondolattérképek a rövid jegyzetek és a szövegkiemelő tollak segítik az ismeretek elsajátítását, megjegyzését. Auditív típusú tanulók leginkább használt modalitása a hallás. Nagyon gyorsan képesek mind a beszélt, mind az olvasott nyelvet feldolgozni. Legjobban az auditív rendszert célzó anyagok válnak be: az órákon a magyarázatra és az instrukciók való odafigyelés és a beszélgetésekben való részvétel. A tanulást segítheti a magnókazetták hallgatása, a hangos olvasás, vagy ha a tanulónak mások számára kell fogalmakat elmagyaráznia. A harmadik csoportot a motoros, más szóval mozgásalapú tanulási stílusú diákok alkotják. Az ide tartozók legjobban érintéseken, mozgáson és a tárgyakkal való foglalkozáson át tanulnak, gyakran élvezik a fizikai tevékenységeket és a kézműveskedést. Nekik célszerű a tanulást az anyag összefoglalásával kezdeni, és sok tevékenységet beiktatni. A gondolkodás sajátossága szerint reflektív és impulzív típusokat különböztethetünk meg. A reflektív típus a problémamegoldás előtt elemzi, logikai egységbe foglalja az információkat, tanulás közben kérdéseket tesz fel magának, és szívesebben tanul egyedül. Az impulzív tanulók hirtelen reagáló emberek, szívesen vitáznak, tanulnak, oldanak meg problémákat csoportban. Az ötleteket gyorsan, mérlegelés nélkül „szórják”, a megoldásra inkább „ráéreznek”, mintsem szisztematikus megkeresnék. A környezet szintén befolyásolja hatékonyságunkat. Nem mindegy, hogy egyedül vagy társakkal, csendben vagy zene mellett tudunk-e leginkább tanulni. A társas környezet alapján intraperszonális és interperszonális típusú tanulókat különböztethetünk meg. Az első csoportba tartozók inkább egyedül szeretnek tanulni, kedvelik a nyugalmat, a csendet. Velük ellentétben az interperszonális típusú tanulók szeretnek társakkal együtt tanulni, szívesen vesznek részt páros és csoportmunkában, kedvelik, ha a tananyagot megbeszélhetik másokkal. Bár azok számára, akik a teljes nyugalomhoz ragaszkodnak, elképzelhetetlen, de az interperszonális típusú tanulók valóban aktív társas környezetben tudnak hatékonyabban tanulni. Vannak, akik tanulás közben szívesen hallgatnak zenét, így könnyebben tudnak összpontosítani, mert a zene segíti a zavaró ingerek „elnyomását”. Erre a célra legjobb a hangszeres zene, hiszen a szöveg valóban elterelheti a figyelmet a tanulandókról. Amikor hiányzik az érdeklődés, a szándék, az akarat, ami biztosítja a tanuláshoz szükséges energiát, minden kedvező feltétel hatástalanná válhat. Ez a folyamatosan újra termelődő belső energia, a motiváció. A külső-belső kontroll aszerint csoportosítja a tanulókat, hogy belső vagy külső motiváció iránt fogékonyabbak-e. Amikor megkérdezik őket, miért is akarnak megtanulni valamit, inkább belső vagy inkább külső tényezők által meghatározott válaszokat adnak-e? Belső motivációs válasz például az, hogy „Érdekel a téma”, míg egy ilyen válasz: „Jó jegyet szeretnék kapni”, külső motivációról árulkodik. A másik motivációs stílus a várható eredmény előrejelzésével kapcsolatos. A teljesítménymotiváció akkor a legnagyobb, ha a tanuló úgy véli, a feladat közepes erőfeszítés révén megoldható, megvalósítható. Azok a tanulók, akik egy feladatról úgy vélik, hogy nagyon könnyű vagy kifejezetten nehéz, várhatóan kevésbé motiváltak a lehető legjobb teljesítmény nyújtására, mint azok, akik közepesen nehéznek ítélik meg a feladatot (közepesen nehéznek általában akkor tartják a feladatot, ha úgy vélik, 30% és 70% között van annak a valószínűsége, hogy sikeresen oldják meg). Vagyis nemcsak a külső és a belső motiváció, hanem maga a feladat nehézsége is motivál! Ha meg van a stílusunk és a motivációnk a tanuláshoz már nem kell sok, hogy a tanulás végeredményét sikeresnek nevezzük. A tanulás eredményessége nem csak magán a diákon múlik, hanem a pedagóguson és magán a tantárgytól is, hogy mennyire érdekli magát a diákot az anyag. Sokan nem gondolnák, de egy tanár vagy tanító személyisége, hozzáállása a tantárgyához és a tanulókhoz sokban befolyásolja a gyermek tanulmányának végkimenetelét. Egy feltételek nélkül elfogadó, empatikus és hiteles tanár sokkal nagyobb bizalmat kap diákjaitól, amitől azok elkötelezettek lesznek irányába és motiváltabbak lesznek a tantárgya tanulásában. Mivel egy gyermek se szeret olyat tanulni, amit olyan pedagógus tanít, akit nem szeret és ő sem szereti a gyerekeket. De néha megesik, hogy hiába imádnivaló a tanár, ha a tantárgy vagy egy adott anyagrész egyáltalán nem szíve csücske a tanulónak. Mivel minden gyermek más-más területen vagy területeken kiemelkedő ezért nem mindenkit érdekelhet például a másodfokú egyenlet vagy éppenséggel a 2. világháború. Ezért a tanár dolga, hogy megmutassa az anyag szépségét és hasznosságát a tanulónak vagy motiválja valami módon. Ha ezek egyike sem valósul meg a tanulás során a gyermek végeredménye nem lesz számára kielégítő. Ha az előbbiek mind megvannak, akkor már csak egy dolog van, ami tökéletes eredményt hozhat számunkra, ami nem más, mint a megértés. Hiába érdekli a tantárgy, ha egyáltalán nem érti miről is van szó és nem tudja az ok- okozatott az adott anyaghoz. Ilyenkor elsősorban a pedagógusnak kell tanítás közben megfelelő magyarázatott adni és néhány példával érthetővé tenni a lényeget. Ha mégse értenék meg nem szabad, hogy a magolás esélyével éljenek, mert a magolás csak a felelés napjáig vagy esetleg még utána 1-2 napig marad az emlékezetünkben. A nem értés azzal is végződhet, hogy az anyagot a gyermek csak elméletben tudja, de azt se tökéletesen, de gyakorlatban már tanácstalan és elveszett. Ezért fontos megértetni a dolgokat a tanulókkal, hogy felnőttként tudjanak boldogulni. Összefoglalva mindenkinek meg kell ismernie saját magát és a tanulási stílusát, ami segítségével elérheti a sikeres tanulás kulcsát. A tanulás hatékonysága, hogy mennyire sikerül ezt megtalálni, tudatosítani és összehangolni a tanítással. A pedagógus személyes hozzáállása, magyarázata és törekvései több különböző módszer használatával hatékonyabbá teheti a tanulást, mintha csak egy módot alkalmazna. A csoportos munka, a közös problémamegoldás segítheti az anyag rendszerezését és megtanulását, a megfelelő motiváció segíti az energia újratermelését, ami nélkül nem megy a tanulás! A tanulás folyamata nem csak a tantárgyak megjegyzésében merül ki, hanem az ember születésétől haláláig mindig tanul valami újat, ami elvezetheti őt a sikeres élethez.
Albert Bandura és az önhatékonysági tényező: Utazás az emberi potenciál pszichológiájába az önhatékonyság és az önbecsülés megértésén és fejlesztésén keresztül
Testbeszéd és nem verbális kommunikáció: Hogyan érthetjük meg jobban magunkat és másokat a testbeszéd pszichológiájának és idegtudományának köszönhetően