31 623 01 FAKITERMELŐ

21 623 02 MOTORFŰRÉSZ-KEZELŐ

10979-12 Növénytani és
vállalkozási ismeretek
10980-12 Gallyazás, darabolás
10981-12 Fakitermelés
Növényfelismerés
2014.11.28. 1
2014.11.28. 3
2014.11.28. 5
2014.11.28. 6
2014.11.28. 7
2014.11.28. 9
2014.11.28. 11
2014.11.28. 13
2014.11.28. 14
2014.11.28. 16
2014.11.28. 17
2014.11.28. 18
2014.11.28. 19
2014.11.28. 20
2014.11.28. 23
2014.11.28. 25
2014.11.28. 27
2014.11.28. 29
Vállalkozói ismeretek
 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet
Hatályos: 2014.03.15 -

15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet

az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról

A munkavédelemről szóló — a 64/1980. (XII. 29.) MT, a 18/1984. (III. 31.) MT,
a 12/1985. (III. 14.) MT, a 4/1987. (II. 9.) MT és a 63/1989. (VI. 30.) MT
rendelettel módosított — 47/1979. (XI. 30.) MT rendeletben1 foglalt felhatalmazás
alapján — az érdekelt miniszterekkel, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőség vezetőjével, a Termelőszövetkezetek Országos
2
Tanácsával, valamint az érdekelt ágazati szakszervezetekkel egyetértésben — az
alábbiakat rendelem:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az erdészeti tevékenység — ideértve a bel- és
külterületi fakitermelést — folytató gazdálkodó szervezetekre és
magánszemélyekre.
1/A. §3 E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezeten a polgári
perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet kell érteni.
2. §(1) Erdészeti tevékenységet csak az e rendelet mellékleteként
közzétett4 ,,Erdészeti Biztonsági Szabályzat'' szerint lehet folytatni.
(2)5 Az erdőgazdálkodásért felelős miniszter6 a Nemzeti Munkaügyi Hivatal
főigazgatójával egyetértésben elrendelheti egyes védőruhák alkalmazásának
felfüggesztését, amelyről közleményt tesz közzé.
3. § Ez a rendelet 1990. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 23/1975. (XI.
5.) MÉM rendelet hatályát veszti.
Melléklet a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelethez7
ERDÉSZETI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT
1. Általános előírások
1.1. Erdészeti tevékenységnek kell tekinteni: valamennyi erdészeti vagy erdészeti
jellegű szaporítóanyag-gyűjtési, fenyőmagpergetési, csemete és dugványtermelési,
erdősítési, ápolási, erdőnevelési, fadöntési, gallyazási, hossztolási, darabolási,
hasítási, kérgezési, aprítási, kézi és gépi közelítési, készletezési, rakodási és
szállítási munkavégzést.
1.2. Az erdészeti tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek a
munkavédelemre vonatkozó belső szabályzataikban (munkavédelmi szabályzat,
technológiai műveleti utasítások, üzemeltetési dokumentáció) az Erdészeti
Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: EBSZ) rendelkezéseivel összhangban a
helyi adottságoknak megfelelően kell meghatározniuk:
a) a munkát végzők közötti biztonsági távolságot azoknál az erdészeti
tevékenységeknél, amelyeknél az EBSZ azt nem szabályozza;
 b) az erdészeti tevékenység biztonságos végzésének munkahelyi paramétereit
(elsősorban a megengedett lejtfokot, terepegyenetlenséget, különböző lejtésű
terepen a traktor tengelye és az esésvonal közötti legnagyobb szögeltérést);
c)8 a viperaveszélyes, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal
népegészségügyi szakigazgatási szerve, illetve annak megyei intézete által a
kullancs terjesztette agyhártyagyulladás vírusgócként nyilvántartott körzeteket;
d) az erdészeti tevékenység keretében végzett szaporítóanyag-gyűjtéshez,
valamint a lakott területi fakitermeléshez használható felszerelést, ezek műszaki
paramétereit, a technológiát, valamint a védőruházatot, továbbá a szaporítóanyag-
gyűjtéshez előírt felszerelések ellenőrzéséért felelős személyt, az ellenőrzés módját,
gyakoriságát eszközönkénti bontásban;
e) az erdősítések és a kézi és gépi ápolásában használható eszközöket és
védőfelszerelést a munkahelyi adottságok szerinti bontásban;
f) az erő- és munkagépek üzemeltetéséhez szükséges szabályokat géptípusonkénti
bontásban (mekkora a gép munkahelyi igénye, biztonsági körzete és legnagyobb
terhelhetősége, hová telepíthető a gép, hogyan kell a géppel biztonságosan
dolgozni, a gépkezelővel és a kisegítőkkel szemben támasztott szakmai
követelmények, a munkahelyen kik tartózkodhatnak, a gép munkahelyi körzetének
mely részeit kell balesetveszélyesnek tekinteni, ahol csak a gépkezelő és a kisegítők
tartózkodhatnak, továbbá az előírások betartásáért felelőst);
g) a különböző tőátmérőjű fákat milyen felszereléssel, milyen módon kell
dönteni. Irányított döntés esetében – tőátmérő, a döntési irány és a fa kihajlási
iránya által bezárt szög függvényében – azt is meg kell határozni, hogy milyen
felszereléssel, milyen módon kell az irányítást végezni;
h) az anyagmozgatásban használható traktorok és csörlők műszaki jellemzőit, a
munkábaállítás feltételeit és módját – feladatok és terepviszonyok szerinti
bontásban –;
i) a Hajózási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban a folyami
faanyagmozgatással kapcsolatos munkavédelmi szabályokat.
1.3. Azokban az erdészeti tevékenységekben, amelyekben 2 vagy annál több fő
dolgozik együtt, a munkát közvetlenül irányító vezetőt (a továbbiakban:
munkavezető) kell megbízni. Ha a munkavezető a munkahelyről eltávozik, utólag
bizonyíthatóan helyettest kell kijelölnie és azt a munkát továbbfolytatók
tudomására kell hoznia.
1.4. Azokban az erdészeti tevékenységekben, amelyekben három vagy annál több
fő dolgozik együtt – függetlenül attól, hogy állandó vagy időszakos munkások –
legalább egy főnek képzettnek kell lennie az elsősegélynyújtásban. Az ilyen
munkahelyen gondoskodni kell arról, hogy a munkahely és a lakott hely között –
baleset vagy rosszullét esetében – gyorsan kapcsolatot lehessen létesíteni (pl. a
távolságtól függően kerékpárral, gépjárművel, rádiótelefonnal).
1.5. Az erdészeti tevékenységben foglalkoztatottakkal a munkavezető minden új
munkaterületen – a munka megkezdése előtt – köteles ismertetni:
a) az adott munkaterületre vonatkozó sajátos munkabiztonsági szabályokat;
b) a baleset vagy rosszullét esetére vonatkozó tennivalókat, valamint hogy
 c) hol érhető el leghamarabb szakképzett egészségügyi szakember.
1.6. Az erdészeti üzem területén a munkagépek vezetését, kezelését csak olyan
dolgozók végezhetik, akik az adott rendeltetésű gépre a mezőgazdasági és erdészeti
gépkezelői jogosítványt megszerezték, vagy megfelelő üzemi oktatásban
részesültek és erről igazolást kaptak. A jogosítványhoz kötött gépkezelői
munkaköröket és technológiákat az 1. függelék tartalmazza.
Erdészeti tevékenységekben erőgépek és munkagépek vezetésével, illetve
kezelésével csak a 18. életévét betöltött férfi dolgozó bízható meg. A 22 kW-nál
kisebb teljesítményű traktorokat, azonban nők és a 18. évnél fiatalabb erdészeti
szakmunkás képesítéssel rendelkező dolgozók is vezethetik.
1.7.9 Az erdészeti tevékenységet végző dolgozókat tájékoztatni kell a
kullancscsípés elleni védekezés, illetve a kullancsnak a bőrből való eltávolításának
módjáról.
A kullancs terjesztette agyhártyagyulladás vírusgócaként nyilvántartott körzeteket
a dolgozókkal ismertetni kell és az ott munkát végző állandó és időszakos
szerződéses, szellemi és fizikai dolgozók védőoltását – az népegészségügyi
szakigazgatási szervvel egyeztetett ütemezésben – meg kell szervezni. A
vírusgócokban március 1. és október 31. között a védőoltásban – beleértve az
emlékeztető oltást is – részesülteket, akik ezt oltási bizonyítvánnyal igazolni tudják
alkalmazáskor előnyben kell részesíteni. A be nem oltott dolgozókat figyelmeztetni
kell az oltás nélkül végzett munka veszélyeire.
1.8. Bőrgyulladást okozó hernyók (tölgy búcsújáró lepke, aranyfarkú lepke,
gyapjaslepke) tömeges jelenléte idején az érintett területen munka nem végezhető.
1.9. A viperaveszélyes erdészeti munkahelyeken a dolgozókkal ismertetni kell a
veszélyes körzeteket, amelyeket jól látható figyelmeztető táblával is meg kell
jelölni. Ezeken a munkahelyeken az elsősegélynyújtót a viperamarás esetén
kötelező teendőkre is ki kell képezni. Az ilyen munkahelyekkel rendelkező
munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a sérült félórán belül szakszerű orvosi
ellátásban részesüljön. Amennyiben a távolság vagy a terepviszonyok miatt erre
nincs lehetőség, a sérültet azonnali szakszerű elsősegélynyújtásban kell részesíteni
és intézkedni kell, hogy a védőszérum a marás időpontjától számított egy órán belül
beadásra kerüljön. A szérum tárolására és beadására kijelölt helyet a körzetébe
tartozó munkahelyeken jól látható módon fel kell tüntetni.
1.10. Darázscsípés esetén a sérültet azonnal orvoshoz kell szállítani.
Lódarázscsípés esetén az orvosi ellátásig a csípés által a szervezetbe jutott méreg
felszívódásának lassítására vagy tálására kell törekedni (pl. szúrás feletti
nyomókötés). Steril körülmények hiánya esetén a kivéreztetés nem ajánlott. A
sérültnek tilos szeszes italt adni.
1.11. Fizikai munkavégzés közben az erdészeti munkahelyeken legalább két
főnek, viperaveszélyes területen legalább három főnek kell halló- vagy
látótávolságon belül dolgoznia, kivéve a viperától nem veszélyeztetett
munkahelyeket, ahol egyedül is végezhető a következő munka:
 a) kéziszerszámokkal végzett talajelőkészítés, csemeteültetés, ápolás, tisztítás,
erdei hulladékgyűjtés, bozótirtás, földről végzett maggyűjtés és ágnyesés 2 m-nél
alacsonyabban;
b) erdei utak, vadkárelhárító kerítések karbantartása és javítása;
c) őrzési feladatok ellátása;
d) nem mérgező vadkárelhárító szerek kézi felhordása;
e) kisegítőt nem igénylő, egyszemélyes munkavégzésre alkalmas gépek kezelése
biztonságos munkavégzésre alkalmas körülmények között (pl. útkarbantartó
gépek);
f) jelölés, kézi eszközzel végzett égetés nélküli vágástakarítás.
1.12. Az erdészeti tevékenységet végzőknek a 2. függelékben felsorolt
munkavédelmi szempontból minősített védőeszközöket kell használniuk.
1.13. Lejtős terepen, ahol kövek, fák, munkaeszközök a völgy felé lecsúszhatnak,
legurulhatnak, a munkát úgy kell szervezni és végezni, a munkahely térbeli rendjét
úgy kell kialakítani, hogy egymás fölött senki se dolgozzék vagy tartózkodjék.
1.14. Azok az erő- és munkagépek, berendezések, amelyeknek a megközelítése
veszélyes, jól láthatóan fel kell tüntetni a veszélyeztetett körzet sugarát.
1.15. A változó és szabadtéri munkahelyek szociális létesítményeire külön
jogszabály rendelkezései az irányadók.
1.16. Az erdészeti vegyszeres munkát végzőkkel szemben támasztott
egészségügyi és szakképesítési követelményeket, a munkák irányításának és
ellenőrzésének módját, az anyagok tárolásáért és kezeléséért és kiadásáért felelős
személyek kijelölését, az egyes szerekre és a velük végzett tevékenységekre
vonatkozó munkavédelmi szabályokat a növényvédelmi munkákra vonatkozó
jogszabályok alapján kell meghatározni.10
1.17. Az erdészeti tevékenységet végző vállalkozókkal a megrendelőnek
ismertetnie kell az EBSZ-nek a megrendelt tevékenységre vonatkozó előírásait, és
ezt írásban is rögzíteni kell.
2. Az erdőművelési munkákra vonatkozó biztonsági előírások
2.1. Szaporítóanyag-gyűjtés

2.1.1. Mag-, oltógally-, dugványvessző-gyűjtést (a továbbiakban: szaporítóanyag-

gyűjtés) – kivéve a 4 m-nél alacsonyabbról és a gyűjtőplatóról végzett gyűjtést –
csak 75 kg-nál könnyebb testsúlyú, 18. évnél idősebb és 50. évnél fiatalabb olyan
férfiak végezhetnek, akik
a) az előzetes és időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton a magasban végzendő
munkára alkalmasnak bizonyultak;
b) a biztonságos munkavégzés szabályait elsajátították és a biztonságosan végzett
munkában munkavezető irányításával a szükséges gyakorlatot megszerezték.
2.1.2. A 4 m-nél magasabbról szaporítóanyag-gyűjtést végzők kötelesek a
munkájukhoz a biztonsági követelményeket kielégítő felszerelést és védőruházatot
használni.
 2.1.3. A 4 m-nél magasabban végzett szaporítóanyag-gyűjtéshez, a koronába való
feljutáshoz csak teljesen ép kötelek, kötéllétrák, egyágú létrák használhatók. Ezek
műszaki állapotát [elsősorban a kötélpászmák épségét; a létrakötések állapotát; az
egyes elemek épségét; a háromszoros terhelés (min. 215 kg) elviselését] minden
újonnan indított szaporítóanyag-gyűjtést megelőzően és szállítást követően minden
új munkahelyen ellenőrizni kell. A sérült és a követelményeket más okból ki nem
elégítő felszerelést tilos a szaporítóanyag-gyűjtésnél használni.
2.1.4. Az egyágú létra alsó szárait elcsúszás ellen hegyes vassaruval, felső végeit
pedig kapaszkodó vaskampókkal, a fa ágára, illetve törzsére csatolható szíjjal vagy
hevederrel kell ellátni.
2.1.5. A támasztást csak az ágaktól feltisztult vagy előzetesen megnyesett
törzsrészeken szabad elvégezni.
2.1.6. Az egyágú létra kikötésének megtörténtéig legalább egy dolgozónak kell a
létrát alul biztosítania eldőlés és elcsúszás ellen.
2.1.7. A maggyűjtők szerszámait a fáramászás előtt a biztonsági övhöz, felérkezés
után pedig arra alkalmas ághoz kell kötni.
2.1.8. Álló fára mászva szaporítóanyag-gyűjtést végezni csak a biztonságos
munkavégzést lehetővé tevő időjárási és megvilágítási viszonyok között szabad: a
megvilágítás mértéke és a köd nem akadályozza a munkába vett fa csúcsáig – a
részleteket is jól kivehető – látást; a fa törzse és ágai a csapadék (eső, ónos eső, hó)
és zúzmara miatt nem síkosak; a hőmérséklet mínusz 3 C-nál magasabb; a
o

szélerősség legfeljebb akkora lehet, amelyik a fa csúcsán nem okoz 50 cm-nél

nagyobb (becsült) lengést; villámlással járó zivatar nincs.
2.1.9. Szaporítóanyag-gyűjtést ugyanarról a fáról egyidőben csak egy fő végezhet,
a 4 m-nél alacsonyabb fáról, valamint a gyűjtőplatóról való gyűjtést kivéve.
2.2. Fenyőmagpergetés

2.2.1. Új vagy felújításra kerülő magpergető tervezésekor és építésekor olyan

automatizált megoldású üzemet kell létesíteni, amely mentesíti a kezelőket a portól,
a hőtől és az ezekkel járó káros egészségügyi hatásoktól.
2.2.2. A hagyományos üzemek magpergető helyiségeinek a bejáratánál
hőkiegyenlítő előteret kell létesíteni. Az előtérben 20–25 C hőmérsékletet kell
o

tartani.
2.2.3. A magpergető helyiségek fűtését kívülről kell megoldani. Szabályozható
fűtés esetében a fűtést a pergetőre csak a betárolás után szabad rákapcsolni és a
kitárolás előtt ki kell kapcsolni. Az ilyen pergetőhelyiségek hőmérsékletét a be- és
kitárolás előtt 20 C alá kell hűteni.
o

2.2.4. A 25 C-nál melegebbre felfűtött pergetőhelyiségben a toboz forgatásakor

o

vagy ellenőrzésekor
a) a bemenetel előtt szellős, lenge, nedvszívó ruházatot kell ölteni;
b) a pergetőhelyiség elhagyását követően – ha a dolgozó megizzadt – a
hőkiegyenlítő előterében meg kell törülköznie és az átnedvesedett alsóruhát
szárazra kell cserélnie;
 c) a szervezet lehűléséig, de legalább 10 percig az előtérben kell tartózkodni;
d) a szabadba menetel előtt a külső hőmérsékletnek megfelelően kell öltözködni.
2.2.5. A fenyőmagvak kézi módszerekkel végzett szárnytalanítását és tisztítását
nyitott oldalfalú, szellős helyen kell végezni.
2.2.6. A hagyományos magpergető üzemekben, a fenyőmagvak kézi módszerrel
végzett szárnytalanításában és tisztításában 18 évnél fiatalabbak nem dolgozhatnak.
2.3. Csemete- és dugványtermelés, erdősítés, ápolás

2.3.1. Kézi munkával végzett csemete- és dugványápolásban, erdősítésben és

ápolásban felügyelet mellett a 14 éves fiatalkorúak is dolgozhatnak a fiatalkorúakra
vonatkozó hatályos munkavédelmi előírásokban meghatározott feltételek szerint.
2.3.2. Kézi szerszámokkal végzett ásás, kapálás, sarabolás és talajlazítás közben
az egyes személyek között legalább 2 m, sarlózás, bozótirtás, ültetőgödör készítés
közben, kivéve az ékásós ültetést, legalább 3 m-es biztonsági távolságot kell
tartani.
2.3.3. Traktorra szerelt talajművelő (kivéve a rotációs talajmarót), gödörfúró,
tuskózó, vágástakarító munkagépek legalább 5 m-es biztonsági körzetén belül,
üzemeltetés közben csak a traktor vezetője tartózkodhat.
2.3.4. A szárhúzó és a rotációs talajmaró munkagépek üzemeltetése közben a
gépek legalább 25 m-es biztonsági körzetén belül csak a traktor vezetője
tartózkodhat.
2.3.5. A csemeteültető munkagépet a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő
– biztonságos ülést és testtartást lehetővé tevő háttámlás üléssel, biztonsági
hevederrel, védőtetővel, hangjelzővel (pl. jelzőcsengővel, dudával) kell felszerelni.
2.4. Erdőnevelés

2.4.1. Olyan fiatalosok tisztításában, amelyekben a nagy sűrűség kizárja a sújtó

kézi szerszámok (pl. sújtókés) biztonságos használatát, tisztító ollót vagy rövid
nyelű kézifűrészt kell alkalmazni. Ahol a sűrűség lehetővé teszi, sújtókéssel,
baltával és fejszével is lehet dolgozni. Az álló helyzetben végzett munkához
alkalmas és a munkás vállára szerelt tartó hevederre függeszthető tisztító
motorfűrészek korlátozás nélkül valamennyi tisztító- és ágnyesési munkában
használhatók.
2.4.2. Tisztító motorfűrész kezelésére 1990. december 31-ig erdészeti
szakmunkásképesítéssel vagy motorfűrészkezelői jogosítvánnyal, 1991. január 1-
jétől csak tisztító motorfűrész kezelői jogosítvánnyal rendelkezők jogosultak.
2.4.3. Tisztítási munka közben minden munkásnak önállóan, kisegítő nélkül kell
dolgoznia. A kivágás alatt lévő fa magasságának másfélszerese, de a fa tövétől mért
legalább 10 m-en belüli biztonsági körzetben csak a munkát végző tartózkodhat.
2.4.4. A legfeljebb 5 cm törzsátmérőjű állományokban nők is dolgozhatnak
azokkal a háton viselhető nyeles tisztítófűrészekkel, amelyeket a gyártók által
kiadott üzemeltetési dokumentáció szerint nők is kezelhetnek. A munkavezető csak
akkor közelítheti meg a tisztító munkást, ha az nem kezdett újabb fa kivágásához és
jelzi, hogy észlelte a munkavezető közeledését.
2.4.5. Tisztító motorfűrész használatakor, a kivágásra soron következő fához úgy
kell átállni, hogy közben a vágó rész (körfűrész, fűrészlánc, tárcsa) ne járjon. A
biztonságos mozgást akadályozó terepen, a 10 m-nél hosszabb átállások előtt a
motort is le kell állítani.
2.4.6. Az ágnyeséshez használt létra terhelhetőségét, felszereltségét, a rögzítés
módját a munkáltatói előírásokban kell meghatározni. A terhelhetőséget jól látható
módon a létrán is fel kell tüntetni. Létráról csak kézi szerszámokkal szabad
ágnyesést végezni.
2.4.7. Ugyanazon a fán, azonos időben csak egy személy végezhet ágnyesést.
2.4.8. Az ágnyesést végzők között legalább egy famagasságnak megfelelő
biztonsági távolságnak kell lennie, amelyen belül csak a nyesést végző dolgozó és a
munkavezető tartózkodhat.
2.4.9. A munkavezetőnek a leeső ág és az alkalmazott nyeső eszköz
veszélyeztetett zónáján kívül kell elhelyezkednie. A munkavezető csak akkor
közelítheti meg a nyesést végző munkást, ha az jelzi, hogy észlelte a munkavezető
közeledését.
2.4.10. A munkás vállánál magasabban lévő ágakat csak akkor szabad nyesni, ha
a szél hatására a fa csúcsainak (becsült) lengése az 50 cm-t nem haladja meg.
2.4.11. Kézi szerszámokkal végzett tisztításban és ágnyesésben legfeljebb 2 m
magasságig a 16. életévüket betöltött nők és férfiak dolgozhatnak.
A 2 m-nél magasabban lévő ágak nyesését és a benzinmotoros ágnyeső fűrészek
kezelését 18. évüket betöltött férfiak végezhetik.
Nők is dolgozhatnak azokkal a benzinmotoros ágnyeső fűrészekkel, amelyekre a
gyártók által kiadott üzemeltetési dokumentáció a munkát nők számára is lehetővé
teszi.
3. Erdőben és egyéb lakott területen kívül végzett fakitermelési munkákra
vonatkozó biztonsági előírások
3.1. Általános előírások, a munka előkészítése

3.1.1. A fakitermelési munkák biztonságos végzésénél – a helyi sajátosságokra

jellemző – tér és időbeli rendjét, továbbá tárgyi-, személy és magatartási feltételeit
– a kitermelés megkezdése előtt – a technológiai műveleti utasításokban a
vonatkozó szabványelőírások11 figyelembevételével kell meghatározni.
3.1.2. A fakitermelés megkezdése előtt a vágásvezetőnek a munkásokkal minden
új vágásterületen ismertetnie kell a technológiai, műveleti utasításokban
foglaltakat. A bejárás során meg kell mutatnia a vágáspászták határainak jelzését és
meg kell határoznia a következő munkarendet.
A munkások tudomására kell hoznia az anyagmozgatási irányokat, a gyűjtő-, a
felkészítő és készletező helyeket, az üzemanyag és az eszközök tárolóhelyét, a
tűzrakóhelyet és a védőlétesítmény helyét.
 3.1.3. A felkészítő és készletező helyeket, az üzemanyag és az eszközök tárolási
helyét, a tűzrakóhelyet és a védőlétesítmény helyét úgy kell meghatározni és
kijelölni, hogy azok a döntésre kerülő fáktól a famagasság kétszeresét meghaladó
távolságnál messzebb legyenek, és kielégítsék a tűzbiztonsági követelményeket.
3.1.4. 10%-nál nagyobb lejtésű vágásterületeken a vágáspásztákat az esésvonal
irányában kell kijelölni.
3.1.5. Gyérítésben és bontóvágásban – figyelembe véve a kitermelésre kerülő fák
többségének a kihajlási irányát – a vágásrendet úgy kell meghatározni, hogy a fák
zömét a már megbontott állományrész felé lehessen dönteni.
3.1.6. Ha a vágásterület közelében, a döntésre kerülő fák kétszeres hosszának
megfelelő távolságon belül sérülésnek kitett erősáramú szabadvezeték vagy
bármilyen más – nem az erdészet által – létesített műtárgy van (pl. távközlő
szabadvezeték, közút), a fakitermelés tervezett kezdésének időpontjáról az
üzemfenntartó szervet előzetesen értesíteni kell. A fakitermelést csak e szervek
írásban igazolt intézkedése (pl. az elektromos vezeték feszültségmentesítése, a
közút elzárása a döntés idejére), felső- és közbenső felkészítő- és gyűjtőhelyet az
erősáramú légvezetéktől csak 50 m-nél nagyobb távolságban szabad létesíteni.
3.1.7. A vágásterületen áthaladó közút esetében, ha a döntésre soron következő
fák és az út széle közötti távolság kisebb a kitermelésre kerülő fák magasságának a
kétszeresénél, e fák döntésének idejére az utat a közlekedésrendészet előzetes
értesítésével és jóváhagyása szerint a forgalom elől el kell zárni. A veszélyeztetett
útszakasz mindkét végére a továbbhajtást megakadályozó műszaki létesítményt (pl.
ideiglenes sorompót) kell kihelyezni és mellé őrt kell állítani. A járművezetőket a
lassításra és a megállásra – a KRESZ-ben előírt távolságban és jelzésekkel – kell
figyelmeztetni. A közútra esetleg rádőlt fát azonnal fel kell dolgozni és el kell
távolítani. Az utat a hulladékoktól meg kell tisztítani.
3.1.8. A vágásterülethez vezető üzemi utakra – a munkaterülettől a döntésre
kerülő fák magasságának megfelelő kétszeres távolságban – a következő feliratú
figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Vigyázz! Fadöntés! A területre
idegeneknek belépni tilos és életveszélyes!”. A döntés idejére és amíg az utat a
hulladékoktól meg nem tisztítják, az üzemi utakat a forgalom elől el kell zárni.
3.1.9. Széldöntéses, hó- és széltöréses, továbbá száradékokkal teli állomány
(faegyedek több mint 25%-a olyan lábonszáradt, amelyekről a kéreg is leválik)
kitermeléséhez technológiai, műveleti utasítást kell készíteni.
Ennek tartalmaznia kell a munka biztonságos végrehajtásának a feltételeit, a
végrehajtás módját (pl. száradékkal teli állományban – ha a lejtviszonyok engedik –
döntőgép használata), az adott vágásterületen esetleg fellépő – az átlagostól eltérő –
különleges veszélyforrásokat, a balesetek megelőzésének módját (pl. a döntés csak
az állomány lombos állapotában végezhető, amikor a száraz ágak jól láthatók; a
reves, korhadt koronájú és törzsű fákat sodronykötél és csörlő segítségével kell
ledönteni; álló száradékfa alatt hossztolni, gallyazni, darabolni, közelíteni nem
szabad. Az ilyen vágásterületeken a döntésben, a gallyazásban és a darabolásban
csak kellő gyakorlattal rendelkező erdészeti szak- és betanított munkások
dolgozhatnak.
 3.1.10. Azokon a 30%-nál meredekebb lejtésű vágásterületeken, amelyeken a
csapadékviszonyok, vagy az eljegesedés miatt nem lehet biztonságosan sem
megállni, sem a fák között közlekedni, csúszástgátló talppal ellátott lábbelit vagy
jégsarut kell viselni. Ha ezek alkalmazása esetén sem lehet a mozgást a
vágásterületen biztonságossá tenni, a munka csak akkor kezdhető el és a már
megkezdett munka csak akkor folytatható, ha a munkafeltételek megfelelőre
változtak.
3.1.11. A vágásterületen idegen személy csak a vágásvezető, vagy az általa
megbízott, felelős dolgozó felügyelete alatt tartózkodhat.
3.1.12. Fakitermelésben kézi eszközökkel vagy többcélú gépekkel a 18.
életévüket betöltött dolgozók foglalkoztathatók. A 18. életévnél fiatalabb és 14.
életévnél idősebb tanulók kézi eszközökkel vagy többcélú gépekkel szervezett
oktatás keretében és állandó szakmai felügyelet mellett hetente legfeljebb négyszer
egyórás időtartamban foglalkoztathatók.
3.1.13. Motorfűrésszel végzett munkaműveletekben a 21. életévüket betöltött
férfiak által naponként összesen teljesíthető időtartamot és az annak megfelelő
tényleges vibrációs expozíciós időt az 1. számú táblázat tartalmazza.
Motorfűrésszel végzett munkaműveletekben a 21. életévnél fiatalabb tanulók
szervezett oktatás keretében és állandó szakmai felügyelet mellett naponta
legfeljebb fél óra időtartamban foglalkoztathatók. Naponta legfeljebb fél óra
időtartamban foglalkoztathatók a 21. életévnél fiatalabb képesített szakmunkások
is.
3.1.14. A benzinmotoros fűrészt évente teljes műszaki, ezen belül zaj- és
rezgésvizsgálatnak kell alávetni. Azt a benzinmotoros fűrészt, amely a vonatkozó
szabványban (MSZ–08–0627) előírtnál rosszabb paraméterű vagy műszakilag
hibás, a javításig a termelésből ki kell vonni.
3.1.15. Az elektromos fűrészek szigetelését, a kapcsolók, a csatlakozások és a
vezetékek épségét naponta a munka megkezdése előtt, és ha a munka közben
sérülésre okot adó esemény volt, a munka folytatása előtt is ellenőrizni kell. A
sérült elektromos fűrészeket a javításig, a nem javíthatókat végleg ki kell vonni a
termelésből. A benzinmotoros fűrészt csak akkor szabad indítani, ha azt a dolgozó
úgy rögzítette, hogy indításkor nem mozdulhat el (pl. a talajra helyezve, lábbal és
kézzel rögzítve); a vágórésszel szemben 2 m-en belül senki sem tartózkodik; a lánc
be van fékezve.
3.1.16. A benzinmotoros fűrészek motoralapjáratát úgy kell beállítani, hogy
alapjáratban a lánc nyugalomban legyen. Olyan fűrésszel, amelynek a lánca
alapjáratban megy, nem szabad dolgozni.
Motorfűrész felett átlépni, áthajolni, átnyúlni vagy motorfűrészt vinni csak akkor
szabad, amikor a vágórész áll. Csak leállított motorfűrészt szabad felügyelet nélkül
hagyni.
Nehezen járható (magas és sűrű aljnövényzetű, egyenetlen, köves, vágástéri
hulladékkal borított, csúszós stb.) terepen csak leállított motorú motorfűrésszel
szabad közlekedni.
 3.1.17. A benzinmotoros fűrészekkel végzett munkában közvetlenül minden
vágás után a gázadagolóról az ujjat le kell venni. Ez alól csak a gallyazás kivétel.
Járó láncú fűrésszel azonban gallyazás közben is csak akkor szabad helyet
változtatni, ha a fűrészlánc a fának a dolgozóval ellentétes oldalán van. A
motorfűrész vitelekor a vágórészt a testtől kifelé előre kell fordítani. Az elektromos
fűrészeket csak rakodón történő darabolásra szabad használni, és minden vágás
után azonnal ki kell kapcsolni.
3.1.18. Motorfűrésszel – kivéve a nyeles ágnyeső motorfűrészt – csak akkor
szabad fűrészelni, ha a vágórészt nem emelték vállmagasság fölé.
3.1.19. Motorfűrésszel csak akkor szabad a vágást elkezdeni – kivéve a kötegelt
vékony választékok darabolását –, ha a vezetőlemez vége nem érintkezik
visszacsapást okozó másik fadarabbal.
3.1.20. Motorfűrészes munkákban a vágásrés szétnyitásához csak fából,
műanyagból vagy alumíniumból készült ékeket vagy speciális emelőt szabad
használni.
3.1.21. A benzinmotoros fűrész láncához csak akkor szabad kézzel hozzányúlni,
ha a motort leállították. Az elektromos fűrész vágórészt csak a motor kikapcsolása,
valamint az áramforrás és a motor közötti kapcsolat megszakítása után szabad
megérinteni.
3.1.22. A benzinmotoros fűrész üzemanyagtartályának feltöltését leállított motor
mellett a nyílt tűztől legalább 15 m távolságban szabad végezni. Közben nem
szabad dohányozni. Feltöltés utáni üzemanyag folyás esetén a fűrész csak akkor
indítható újra, ha azt legalább 5 m távolságra eltávolították a kifolyás helyétől.
3.1.23. Zárt helyiségbe (pl. melegedőbe, raktárba) benzinmotoros fűrészt
bármilyen céllal csak üres üzemanyagtartállyal szabad bevinni.
3.2. A fa döntése

3.2.1. Új vágásterületen a döntést csak a vágásvezető jelenlétében és irányításával

szabad megkezdeni.
3.2.2. A fa döntését motorfűrésszel egy személy is végezheti, ha a dőlésirányítás
módja nem teszi szükségessé kisegítő alkalmazását. Döntőgépben munka közben
csak a gépkezelő tartózkodhat. A fadöntéshez szükséges képesítési előírást az 1. sz.
függelék tartalmazza.
3.2.3. Döntéskor a döntésre kerülő fa kétszeres magasságának megfelelő sugarú
körön belüli veszélyeztetett területen – kivéve a döntőgéppel végzett döntés esetét –
csak a munkához ténylegesen szükséges, de legfeljebb 3 fő munkát végző és még
legfeljebb két fő munkát irányító, vagy ellenőrző szakember (továbbiakban:
munkavezető) tartózkodhat. E személyeknek azonban csak az 1. ábra szerinti
biztonsági területen szabad tartózkodni. Döntőgéppel végzett döntés közben a
kétszeres famagasságnak megfelelő sugarú körön belül csak a gépkezelő
tartózkodhat.
3.2.4. A döntés megkezdése előtt – kivéve a döntőgéppel végzett döntés esetét – a
fa környékét úgy kell megtisztítani az aljnövényzettől, kövektől, hótól stb., hogy
azok jelenléte a munka zavartalan végrehajtását és a fa dőlésekor a fától a
biztonságos távozást ne akadályozza. A fa töve körül megtisztítandó területet és a
biztonsági területek helyét az 1. ábra szemlélteti. A fa döntésirány felőli oldalán
legalább 0,7 m-es, az ellentétes oldalán legalább 2,0 m-es sugarú félkörnek
megfelelő területet kell megtisztítani. A döntési iránnyal ellentétes oldalon egy fő
ott-tartózkodása esetében egy-, két vagy több fő ott-tartózkodása esetében kétoldalt
– a tövétől legalább 5 m távolságig, szimmetrikusan elhelyezkedő, egy-egy
biztonsági területet kell kijelölni. A két biztonsági terület tengelyvonala a döntési
irányba fektetett elméleti egyenessel kb. 45 °C-os szöget zárjon be. A szabad
mozgást nagymértékben akadályozó viszonyok között a biztonsági terület vagy
területek tengelyvonalában is – legalább 0,75 m szélességben – szabaddá kell tenni
a terepet. Ugyancsak el kell távolítani az akadályokat a kisegítő dőlésirányítást
végző(k) mozgáskörzetéből.
3.2.5. A munkavezető és a kisegítő munkás csak akkor léphet be a döntésre soron
következő fa kétszeres magasságának megfelelő sugarú körön belüli veszélyeztetett
területre, ha a döntést végző nem kezdett újabb fa döntéséhez és jelzi, hogy észlelte
a közeledőket.
3.2.6. Ha a döntést egynél több fő végzi, vagy döntés közben munkavezető is
tartózkodik a fánál, a munka megkezdése előtt meg kell állapodni abban, hogy ki
hol helyezkedik el és hogy ki melyik biztonsági területen távolodik el a fától. A
döntőfűrészvágás megkezdése után a munkavezető már csak a számára
meghatározott biztonsági területnek a fától mért 2,0–5 m-es távolságban lévő
részén tartózkodhat.
3.2.7. A vágásterületeken a követendő döntési irányt úgy kell megválasztani,
hogy az összhangba kerüljön a vágásrenddel, és így a fák zömét a kihajlás irányába
és a már megbontott vagy kitermelt állomány felé lehessen dönteni. Ezt az irányt a
technológiai, műveleti utasításhoz csatolt vázrajzon vágáspásztánként fel kell
tüntetni.
3.2.8. Az egyes fák döntési irányát a sokféle hatótényező súlyozása alapján
lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy az a legkisebb veszélyhelyzetet teremtse:
ennek megfelelően a fa tartsa a meghatározott irányt, ne akadjon fel a szomszédos
fákra, a tő ne vágódjon vissza, lejtős terepen ne csússzon rá a döntést végzőkre, a
gallyak lehullásának és visszacsapódásának veszélye a legkisebb legyen és a dőlő
fától a terepen biztonságosan el lehessen távolodni. Gyérítésben és bontóvágásban
megfelelő döntési sorrenddel, a döntésre következő fák számára döntési rést kell
előkészíteni.
3.2.9. Azokat a fákat, amelyeknek a kihajlási iránya nem azonos a
vágásszervezési tervben meghatározott döntési iránnyal, irányított döntéssel kell
dönteni, kivéve azokat, amelyeknek az irányítása a rendelkezésre álló felszereléssel
csak fokozott veszélyhelyzet teremtésével oldható meg.
3.2.10. A kéziszerszámos és a motorfűrészes döntési technológiák elkészítésekor
a biztonságos munkavégzés érdekében a következőket kell érvényre juttatni:
Hajkvágásos és hajkos döntés esetében (2. és 3. ábra) a hajkvágás, illetve a hajk
mélysége a tőátmérő 1/10-e és 1/4-e között legyen. Hajkos döntés esetében a hajk
szöge legalább 40° legyen. A hajkvágás, illetve a hajk szöge fenékvonala a döntési
irányra merőleges legyen. A törési lépcső magassága 40 cm átmérőig legalább az
átmérő 1/10-e, efölött legalább 4 cm legyen.
Húzás- és azzal ellentétes irányú döntés esetében a döntővágás fenékvonalának
párhuzamosnak kell lenni a hajk fenékvonalával.
A törési léc szélessége a döntővágás síkjában 40 cm tőátmérőig legalább az
átmérő 1/10-e, de legfeljebb 4 cm, 40-től 80 cm átmérőig 4–6 cm, 80 cm átmérő
felett 6–10 cm legyen.
Ha a fa döntési iránya nem egyezik a kihajlási vagy azzal ellentétes iránnyal,
akkor a törési léc szélességét a kihajlás felőli oldalon csökkenteni, az ellentétes
oldalon növelni kell.
3.2.11. A kézi szerszámokkal és motorfűrésszel végzett döntéshez használt –
szerszámövön nem tartható – segédeszközöket a döntési iránnyal ellentétes oldalra,
a megtisztított területre az 1. ábra szerint úgy kell elhelyezni, hogy azok kívül
essenek a munka által igényelt mozgástérből és eltávolodási útból, azonban – ha
szükséges – gyorsan elérhetők legyenek.
3.2.12. Az olyan lejtésű vágásterületen, amelyen a ledöntött fa völgybe csúszva
személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, a fát csak az esésvonal irányában, a
völgy felé szabad dönteni és a lecsúszást a tervezett döntővágás fölé kötött és völgy
felől kihorgonyzott sodronykötéllel meg kell akadályozni.
3.2.13. Fát csak akkor szabad dönteni, ha: a szél miatt a fa csúcsának (becsült)
lengése az 50 cm-t nem haladja meg, a hőmérséklet mínusz 15 °C fölött van, a
látótávolság a kedvezőtlen megvilágítás, a köd, a csapadék, esetleg füst miatt nem
csökken a döntésre kerülő fa magasságának a kétszerese alá, ha villámlással járó
zivatar nincs.
3.2.14. A fa döntését csak azután szabad megkezdeni, ha a döntést végző
gépkezelő (motorfűrészes, döntőgépvezető) meggyőződött arról, hogy a döntésre
kerülő fa kétszeres magasságának megfelelő sugarú veszélyeztetett területen rajta,
és a 3.2.3. pontban meghatározott személyeken kívül senki nem tartózkodik. A
döntés megkezdésének az is előfeltétele, hogy a jogosan ott lévők a 3.2.4. és 3.2.6.
pontban meghatározott biztonsági területen tartózkodjanak.
3.2.15. Motorfűrészes döntés esetében, a döntővágás befejező szakaszában, olyan
test- és lábhelyzetben kell dolgozni, hogy a fától, ha dőlni kezd, gyorsan el lehessen
távolodni a döntés előtt kiválasztott biztonsági területre. Eltávolodás közben
figyelni kell a dőlő fát, hogy az esetleg fel-, vagy visszavágódó tőrészt, a
visszacsapódó vagy leeső ágakat és nem a tervezett irányban dőlő fát ki lehessen
kerülni.
3.2.16. Ha a motorfűrészkezelő munkás megítélése szerint a fűrész kiemelése a
vágásrésből csak fokozott baleseti veszéllyel oldható meg, azt hátrahagyva kell a
fától eltávolodni.
3.2.17. A gyökfőben elágazó fákat (kettes vagy többes ikertörzsek) döntését:
a) külön-külön a húzásirányba kell dönteni, ha nincs döntést akadályozó
létesítmény, vagy a
 b) 3.2.18. pontban foglaltak szerint irányítottan kell dönteni, ha döntést
akadályozó tényező van.
3.2.18. A tőkorhadt fákat – ha nincs a kihajlás felőli irányban akadályozó
létesítmény – csak a húzás irányába szabad dönteni. Ha ez nem oldható meg,
megfelelő szakítószilárdságú kötél és kellő húzóerő (pl. csörlő) alkalmazásával kell
a dőlést irányítani. A tuskómagasságot a munkabiztonság figyelembe vételével kell
meghatározni. Behajkolás után a fának csak a kihajlással ellentétes oldalán lévő
180° szögtartomány által meghatározott biztonsági területen szabad dolgozni és
tartózkodni.
3.2.19. A nagykihajlású fákat – a húzási irányba – éktámaszos döntéssel kell
dönteni. Ha a húzási iránytól jelentősen eltérő irányba kell dönteni, csak megfelelő
teljesítményű csörlő és kellő szakítószilárdságú kötél segítségével szabad
dőlésirányítást végezni. Behajkolás után a fának nem szabad sem a kihajlás, sem a
döntési irány felőli oldalán tartózkodni.
3.2.20. Fadöntést csak – legalább hathónapos folyamatos szakmai gyakorlattal
rendelkező erdészeti szak- vagy betanított munkások végezhetnek. A hathónapos
gyakorlási idő alatt a munkavezető, vagy gyakorlott szakmunkás állandó
felügyelete alatt szabad csak irányított döntést végezniök.
3.2.21. Vonalas létesítményektől (pl. erősáramú- és telefon légvezetéktől,
közúttól, vasúttól), hídtól vagy egyéb műtárgytól – a kétszeres famagasságot el nem
érő távolságon belül – fadöntést csak legalább kétéves gyakorlattal rendelkező, az
irányított döntést is begyakorolt munkás végezhet. Ilyen körülmények között
fadöntés csak akkor végezhető, ha a vágásvezető a területen tartózkodik.
3.2.22. Húzókötéllel végzett dőlésirányítás esetében – ha terelőcsiga
közbeiktatásával az irányítás nem a döntendő fa mellől történik – a húzóerőt kifejtő
csörlőnek és kezelőjének, vagy a kötelet húzó munkásoknak a döntésre kerülő fa
magasságának a kétszeresét meghaladó hosszúságú kötéllel kell dolgozniuk és a
kétszeres távolságon kívül kell elhelyezkedniök. Az irányítóknak és a döntést
végzőknek a munka megkezdése előtt meg kell állapodniok a műveletelemek
sorrendjében és az egyes tevékenységek elkezdését és beszüntetését meghatározó
jelzésekben.
3.2.23. Fadöntésre csak kéziszerszámok, benzinmotoros fűrészek és döntőgépek
használhatók. Elektromotoros fűrésszel fadöntés nem végezhető. Robbantással
történő fadöntésnél a Robbantási Biztonsági Szabályzat előírásai az irányadók.
3.2.24. A fát, amelynek a döntését akár hajkolással, akár befűrészeléssel
megkezdték, folyamatos munkában kell ledönteni. A munkát félbeszakítani és a
befűrészelt fát álló helyzetben visszahagyni nem szabad.
3.2.25. A gyökerestől kidőlt fák tuskóját – ha az baleset megelőzése miatt
szükséges – a lefűrészelés megkezdése előtt szilárdan meg kell támasztani.
3.2.26. A fadöntés után visszamaradó tuskók megengedett legnagyobb
magasságát – figyelembe véve a közelítéshez, a vágástakarításhoz, az erdősítéshez
és az ápoláshoz használandó erőgépek biztonságos közlekedése által meghatározott
követelményeket – a technológiai, műveleti utasításban elő kell írni. Ezt a
vágásvezető köteles a munkásokkal közölni és a végrehajtást ellenőrizni. Azokat a
tuskókat, amelyeket a biztonságos döntés érdekében az előírthoz képest –
magasabbra kellett hagyni, közvetlenül a döntés után, a szükséges magasságig le
kell fűrészelni.
3.3. A fennakadt fák levétele

3.3.1. Fakitermeléskor a fennakadt fát – a 3.3.2–3.3.6. pontokban meghatározott

módszerek közül, az adott helyzethez alkalmazható legveszélytelenebbel – azonnal,
de legkésőbb a munkaidő végéig le kell venni. A levételig csak a fennakadt, illetve
a tartó fa magasságának a kétszeresét elérő sugárral vont körnek megfelelő
veszélyes körzeten kívül végezhető bármilyen tevékenység – kivéve a levétellel
kapcsolatos munkát. A levétellel foglalkozók is csak a fa fennakadt tőrészénél
tartózkodhatnak. A fennakadt és a tartó fa alá nem szabad menni. Ha a levételt
azonnal nem lehet megoldani, a vágásvezető erdész a fennakadás helyét köteles a
vágásterületen munkát végző valamennyi személlyel közölni és a fennakadt fa
veszélyes körzetéből mindenkit kitiltani. Ha a fennakadt fa közelében közforgalmú
vagy turista út vezet, a levételig az útnak, illetve az erdőnek a fennakadt fa felőli
részén a következő feliratú táblát kell elhelyeznie: „Vigyázat! Fennakadt fa miatt
balesetveszély! Kérjük veszélyelhárításig a kerülőút használatát!”
3.3.2. A 15 cm-nél vékonyabb tőátmérőjű, fennakadt fát a ledarabolásos
gyérítésre kiképzett és azt az FM gépkezelői jogosítvánnyal igazolni tudó
munkások a fa ledarabolásával is levehetik.
3.3.3. A 25 cm-nél vékonyabb tőátmérőjű, fennakadt fát a döntésre kiképzett
munkások kézi eszközökkel a következő módszerekkel vehetik le:
a) A fa tőfelőli végét – mérettől függően – egy vagy két főnek el kell mozdítania
a fennakadással ellentétes irányba. Ehhez kézi olló vagy emelőfa használható.
Munka közben a fa tőfelőli részének csak azon az oldalán szabad tartózkodni,
amerre a fennakadás jellegéből megállapíthatóan, a törzs nem fordulhat el.
b) A fa tőfelőli részét rönkfordítóval abba az irányba kell fordítani, amerre a
fennakadás jellegéből megállapítható, hogy a korona a tartófáról lefordítható.
Lefordítás közben a fának csak a lefordulás irányával ellentétes oldalán szabad
tartózkodni.
3.3.4. Kézi erővel le nem vehető 25 cm tőátmérőjű vagy az annál vastagabb
fennakadt fákról – még a levétel megkísérlése előtt – tájékoztatni kell a
vágásvezető erdészt, távollétében a helyettesét. A vágásvezető vagy helyettese
köteles azonnal gondoskodni egyrészt arról, hogy a fennakadt fa a 3.3.1. pontban
meghatározott veszélyes körzetéből mindenki távozzon el, másrészt, hogy a
levételhez a megfelelő eszköz, felszerelés és munkaerő rendelkezésre álljon. Az
ilyen fák levételének az irányítása a vágásvezető feladata. Ezeket a fennakadt fákat
– vigyázva arra, hogy a tőrész ne akadjon el a tuskóban – vagy lóval, vagy
traktorral, vagy csörlővel, a törzset tompa szöget lezáró irányba kell lehúzni. A
lehúzáshoz a biztonságos munka feltételeit kielégítő hosszúságú, de legalább 5 m-
es, kellő szakítószilárdságú láncot vagy sodronykötelet kell használni. A láncot
vagy kötelet a fennakadt fa tő felőli végére kell felkötni.
 3.3.5. Ha a fennakadt fa tőfelőli vége annyira a földbe süllyedt, hogy a lehúzás
nem oldható meg, azt a lehúzás irányában álló fára szerelt, terelőcsigán átvezetett
sodronykötéllel vagy egyéb biztonságos felszereléssel kell kiemelni a földből és a
leesésig továbbhúzni.
3.3.6. Ha a fennakadt fa villás elágazása a tartó fa ágai közé szorult, ezért azt
onnan lehúzással nem lehet kiszabadítani, az ágak letöréséhez kell folyamodni.
Ehhez a fennakadt fa tőfelőli végét a törzsre merőleges irányban kell meghúzni.
Ilyen esetben a húzókötélnek hosszabbnak kell lennie, mint a tartó fa magasságának
a másfélszerese. A villás ággal fennakadt fa húzása közben csak a tartó fa
magasságának kétszeresét elérő sugarú körön kívül szabad tartózkodni.
3.3.7. Biztonsági okok miatt tilos a fennakadt fa levételét megkísérelni:
a) másik fa rádöntésével;
b) a tartó fa kidöntésével;
c) ledarabolással, kivéve a 3.3.2. pontban engedélyezett esetet.
3.4. Gallyazás

3.4.1. A gallyazást – függetlenül attól, hogy fejszével, kézifűrésszel,

motorfűrésszel vagy többcélú géppel végzik – a fa töve felől kell elkezdeni. A
gallyakat olyan sorrendben kell levágni a fejszés és motorfűrészes gallyazás
esetében, hogy a soron következőhöz megfelelő hely álljon rendelkezésre. A
levágott gallyakat – ha a munkavégzést akadályozzák – az útból el kell távolítani.
3.4.2. A földön fekvő fa egyes gallyainak a levágását csak akkor szabad
megkezdeni, amiután a gallyazást végző munkás megbecsülte azt, hogy a fatörzs az
adott gally levágása után milyen irányban és mértékben mozdul el. Az elmozdulás
irányából a biztonságos eltávozáshoz szükséges terepet szabaddá kell tenni és a fa
megbillenésekor az elmozdulás irányából ki kell térni.
3.4.3. Ugyanazt a fát egyidejűleg csak egy fő gallyazhatja. A földön fekvő
gallyazott fa törzs- és koronarésze köré 5 m távolságban vont térségben csak a
gallyazást végző munkás és a vágásvezető tartózkodhat. A gallyazógéppel vagy
többcélú géppel végzett gallyazás közben a törzs és a koronarész által elfoglalt
szélső helyzetektől mért 10 m távolságban csak a gépkezelő tartózkodhat.
A gallyazáshoz szükséges képesítési előírást az 1. függelék tartalmazza.
3.4.4. A földön fekvő fa gallyazását mindkét lábbal biztonságosan a földön állva
kell végezni.
Gallyazás közben a törzsre nem szabad felállni. Munkavégzés közben sem a
törzs, sem a még le nem vágott ágrész nem kerülhet a gallyazást végző lábai közé.
3.4.5. A földön fekvő fa motorfűrésszel végzett gallyazása közben csak akkor
szabad menni, ha a fűrészlánc nem mozog, vagy a járó lánc – a gallyazást végző
munkáshoz viszonyítva – a gallyazandó törzs ellentétes oldalán dolgozik.
3.4.6. Fejszével végzett gallyazás és göcsözés közben a munkásnak úgy kell
elhelyezkednie, hogy teste és lábai ne essenek a fejsze sújtási irányába. Rövid
választékok göcsözésekor vagy ágakról a gallyak levágásakor a fadarabot csak a
sújtással ellentétes irányban lévő végén, a vágási helytől legalább 40 cm távolságra
szabad megfogni.
3.4.7. Álló fa – földről végzett – döntés előtti motorfűrészes előkészítő
gallyazásakor a döntésre, gallyazásra és darabolásra szerkesztett motorfűrésszel
csak a vállmagasságnál alacsonyabban lévő ágakat szabad levágni.
3.4.8. Álló fák – műtárgyak (pl. erősáramú és távközlő szabadvezeték, épület)
megóvása érdekében motorfűrésszel végzett – gallyazását csak a fától független, a
munkás számára biztonságos állást adó helyről (pl. emelőszerkezet kosarából) a
munkáltatói előírásokban meghatározott módon szabad végezni. A munka
elkezdését megelőzően a munkavezető 3.1.7. pontban meghatározottak szerint
köteles eljárni.
3.5. Választékolás, darabolás

3.5.1. Választékolás közben az adott fán egyéb munka (pl. gallyazás, darabolás)
nem végezhető.
3.5.2. A választékolás csak az egyéb munkák (döntés, gallyazás, motorfűrészes
darabolás, hasítás, közelítés, rakodás) biztonsági körzetén kívül végezhető.
3.5.3. Választékoláskor a vágáshelyek kacorral végzett megjelöléséhez vagy
védőkengyellel ellátott kacort, vagy védőkesztyűt kell használni.
3.5.4. Ugyanazon a fadarabon egyidejűleg csak egy fő végezhet darabolást.
3.5.5. A bármilyen irányban feszülő fa darabolását motorfűrésszel mindig a fának
a nyomott rostok felőli oldalán kell elkezdeni és az átmérőnek kb. az 1/3-áig kell
befűrészelni. Az átvágást a húzott rostok felőli oldalon indított, az előzőbe
csatlakozó másik vágással kell befejezni.
3.5.6. Oldalirányban feszülő fa motorfűrészes darabolása közben a fának a
nyomott rostok felőli oldalán kell állni.
3.5.7. Motorfűrésszel végzett darabolás közben, ha a fa alakja, bizonytalan
felfekvése (pl. több fa fekszik egymáson) a terep egyenetlenségei, lejtése stb. miatt
a fa elmozdulására kell számítani, a vágás megkezdése előtt meg kell ítélni az
elmozdulás várható irányát. Az átfűrészelést a fának ezzel az iránnyal ellentétes
oldalára állva kell végezni. Ha az elmozdulási irány bizonytalan, vagy
veszélyhelyzetet teremtő, a fát a vágás megkezdése előtt meg kell támasztani.
3.5.8. A fa darabolását mindkét lábbal biztonságosan a földön állva kell végezni.
A fára nem szabad felállni.
3.5.9. Darabolás közben a fát kézzel megfogni vagy lábbal kitámasztani
motorfűrészes munka esetében csak a vezetőlemeztől mért 70 cm-nél, kézifűrész
esetében a fűrészlaptól mért 25 cm-nél, fejsze vagy más – sújtással vágó – szerszám
használata esetében a vágáshelytől mért 70 cm-nél nagyobb távolságban szabad.
3.5.10. Motorfűrészes darabolás esetében a levágott fadarabot – ha szükséges –
csak a fűrészlánc mozgásának leállítása és a fűrész vágásrésből való kiemelése után
szabad lábbal elgurítani. A fűrészt elgurítás közben – a gurítást végző lábhoz
viszonyítva a test másik oldalán – a törzstől ki kell fordítani.
 3.5.11. Darabolást ugyanazon a fán motorfűrésszel csak egy fő végezhet. A
motorfűrész-kezelő köré vont 2 méteres sugarú körön belül darabolás végzésekor
más személy nem tartózkodhat. Amikor a fűrész beszorulását a fa megemelésével,
vagy a fa daraboló vágás utáni elmozdulását megtámasztással kell megakadályozni
akkor a kisegítő munkásnak a fához viszonyítva ugyanazon az oldalon kell
elhelyezkednie, ahol a motorfűrész-kezelő áll. A motorfűrészes a vágás befejezése
után a fűrészt nem fordíthatja vagy nem közelítheti a kisegítő munkás felé.
3.5.12. A többcélú darabológép, vagy az alsó felkészítő telepre beépített kör-
vagy láncfűrészes darabológép veszélyes körzetét, ahol senki sem tartózkodhat,
ugyanígy a kezelő számára kijelölt biztonságos helyet, géptípusonként elkülönítve,
a munkáltatói előírásokban kell meghatározni. Ezt a gép veszélyeztetett körzetén
kívül elhelyezett táblán jól látható módon fel kell tüntetni.
3.5.13. Munkapadon végzett motorfűrészes darabolás előtt a szálfa, vagy az
elődarabolt hosszúfa darabokat úgy kell szétteríteni, hogy azok egy rétegben,
egymás mellé nagyobb távolságba kerüljenek, mint amennyire a szomszédos fa
fűrészelése közben a vágásrésből a vezetőlemez kinyúlik. Az ágas szálfák
szétterítésekor fokozott gondossággal kell eljárni. Az összeakadt ágak kivágódást
okozó egymásba akadását, feszülését meg kell szüntetni. A szétterítést vagy a
rakomány több részben végzett lekapcsolásával, vagy a közelítőgép tolólemezével
vagy egyéb, helyileg kialakított biztonságos módszerrel pl. hidraulikus markolóval
felszerelt daruval kell megoldani.
3.5.14. A 15 cm-nél vékonyabb tőátmérőjű szálfákat úgy is lehet motorfűrésszel
darabolni, hogy azok egymás mellett, esetleg fölött helyezkednek el. Az ilyen
darabolás előtt azonban az oldalágakat el kell távolítani, és a szálfákat úgy kell
rendezni, hogy a vastagabb végek egymás mellé kerüljenek. Gondoskodni kell
arról, hogy az anyag szétomlása, gurulása ne következhessen be (pl. összekötés,
keretbe, oszlopok, cövekek közé szorítás).
3.5.15. A szálfa és a hosszúfa motorfűrészes darabolását a csúcsfelőli, a
darabológéppel történő darabolást pedig a tőfelőli részen kell kezdeni. A
daraboláshoz szükséges kiépítési előírást az 1. függelék tartalmazza.
3.6. Hasítás

3.6.1. Fejszés hasítás közben mindkét lábbal biztonságosan, a földön

terpeszállásban kell állni. A két lábnak a sújtás irányán kívül kell lennie.
3.6.2. Ugyanannak az erdei választéknak a fejszés hasítását legfeljebb két fő
végezheti együtt. Ha mind a két munkás fejszével dolgozik, egymással szemben
elhelyezkedve, felváltva kell sújtaniok. A sújtás irányából a szemben állónak ki kell
térnie. A hasítást végző(k) köré vont 3 m-es térségben más személy nem
tartózkodhat.
3.6.3. A hasításhoz használt acélékeken – kiugrást megakadályozó – rovátkáknak
kell lenniök! Az acéléket fabunkóval kell ütni.
3.6.4. Motorfűrésszel végzett hasításkor, ha az erdei választék a munka közben
elmozdulhat, azt a két oldalára helyezett fadarabbal meg kell támasztani. Kézzel
vagy lábban nem szabad rögzíteni.
 3.6.5. Hasítógéppel végzett hasításkor a fa beigazítása közben a faválasztéknak a
palástját kell fogni. A kezek nem kerülhetnek a bütüre. Amikor a gép az erdei
választékot megfogta, a fát el kell engedni és félre kell lépni a hasítás közben
esetleg kivágódó fadarabok útjából.
3.6.6. Ha a hasítógéphez a fadarabokat kézzel kell odavinni és a gépre felemelni,
a szállításra és emelésre vonatkozóan az 5.5.13. és az 5.5.14. pontokban előírtak az
érvényesek. Ha ezt a műveletet a hasítógéptől független daruval végzik, az 5.5.19.
és az 5.5.20. pontokban a kisegítőre vonatkozó biztonsági előírások a kötelezők. Ha
a hasítógép kiszolgálását önadagoló berendezés végzi, a biztonsági szabályokat a
munkáltatói előírásokban kell meghatározni.
3.7. Kérgezés, aprítás

3.7.1. Kézi eszközzel (pl. toló vagy húzó kérgezővassal, vonókéssel), vagy kézi
kezelésű motoros kérgezőgéppel egyszemélyes munkában kell dolgozni. A munkát
végző köré vont 3 m-es sugarú körön belül más személy nem tartózkodhat.
3.7.2. A vonókéssel végzett kérgezéshez az erdei választékot megfelelő
magasságú bakra (kb. 1 m magasra) kell helyezni és a leesést, továbbá a
húzásirányú elmozdulást könnyen kezelhető műszaki megoldással kell
megakadályozni.
3.7.3. Fejszés kérgezéskor a munkásnak a munkadarabhoz képest úgy kell
elhelyezkednie, hogy a sújtás ne irányuljon a testre.
3.7.4. Az 1,2 m-nél rövidebb erdei választékok fejszével végzett kérgezéséhez a
választék végét – kényelmes testtartást biztosító, a munkadarab lecsúszását
megakadályozó bütükiképzésű – tuskóra kell felemelni. A fadarabokat tartó kéznek
az éppen kérgezett felülettől, a sújtással ellentétes irányban, legalább 40 cm
távolságban kell lennie.
3.7.5. Forgógyűrűs kérgezőgép csak az anyagot megfogó vagy leszorító, behúzó
szerkezettel üzemeltethető. A behúzószerkezettel ellátott kérgezőgépek
üzemeltetése közben – ha a fadarabokat a továbbító hengerek már megfogták – a
gépet kiszolgálók a fadarabnak csak a szabadon lévő vége mögött tartózkodhatnak
és a befogott választékhoz nem nyúlhatnak.
3.7.6. Ha a kérgezőgéphez a fadadabokat kézzel kell odavinni és a gépre
felemelni, a szállításra és a felemelésre az 5.5.13. és az 5.5.14. pontokban előírtak
az érvényesek. Ha ezt a munkát a kérgezőgéptől független daruval végzik, a 5.5.19.
és az 5.5.20. pontokban, a kisegítőre vonatkozó biztonsági előírások kötelezőek. Ha
a kérgezőgépet önadagoló berendezés szolgálja ki, a biztonsági szabályokat a
munkáltatói előírásokban kell meghatározni.
3.7.7. A kéregkifúvóval ellátott forgógyűrűs kérgezőgépek üzemeltetése közben
csak a kifúvó hatókörén kívül, a kifúvás irányában 15 m-nél messzebb szabad
tartózkodni.
3.7.8. A kalapácsos kérgezőgép üzemelése közben csak a lengőkalapácsok 10 m-
es hatósugarán kívül szabad tartózkodni. A forgórészt védőhálóval kell ellátni.
 3.7.9. Aprítás közben a teljes-, az ágas- és a legallyazott szálfát, továbbá a gallyfát
– függetlenül attól, hogy a gép kézi vagy gépi adagolással dolgozik – csak a
vastagabb végével szabad az aprítógépbe adagolni.
3.7.10. Aprítás közben a fának – az aprítógép szerkezete és az aprított fa hossza
által meghatározott – lehetséges mozgási tartományán és az apríték-kifúvó
hatókörén kívül kell tartózkodni.
3.7.11. Ha az aprítógép kézi adagolású, a faanyag géphez vitelére és emelésére
vonatkozóan az 5.5.13. és az 5.5.14. pontok előírásai az érvényesek.
4. Lakott területen végzett fakitermelési munkákra vonatkozó biztonsági
előírások
4.1. Fakitermelést lakott területen 1991. január 1-jétől csak olyan legalább 2 éves
szakmai gyakorlattal rendelkező fakitermelő szakmunkás végezhet, aki hatósági
vizsgabizottság előtt eredményes vizsgát tett a „fakitermelés lakott területen”
tanfolyam tananyagából. Ezt a képesítést be kell vezetni a mezőgazdasági és
erdészeti gépkezelői jogosítványba.
Nem kell lakott területi fakitermelésnek tekinteni a szolgáltató vállalat dolgozói
által a közüzemi szolgáltató vezetékek (pl. az erősáramú és távközlő
szabadvezeték) űrszelvényének a – fák gallyazásával járó – karbantartását.
4.2. Álló fák gallyazását és ledarabolását közvetlenül a fáról vagy létráról csak 18
évnél idősebb és 50 évnél fiatalabb olyan férfiak végezhetnek, akik az előzetes és
időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton a magasban végezhető munkára
alkalmasnak bizonyultak.
4.3. Az álló fák gallyazását és ledarabolását vegetációs időn kívül, lombhullás
után szabad végezni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a nyári zivatar
okozta sérülések az élet- és vagyonbiztonság miatt a vegetációs időn belüli munkát
szükségessé teszik. A fenyőket vegetációs időn belül is fel lehet gallyazni és le
lehet darabolni.
4.4. A fa koronájában gallyazás és darabolás kizárólag kézi fűrésszel vagy ún.
egykezes motorfűrésszel végezhető. Motoros fűrésszel a fától független állásról (pl.
hidraulikus emelőkosárból) szabad gallyazási, darabolási munkát végezni.
4.5. A koronába való feljutáshoz csak teljesen ép kötéllétra használható. Ezek
műszaki állapotát, a legalább 225 kg terhelhetőséget minden új munkahelyen a
szállítást követően ellenőrizni kell. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni. A sérült és
a követelményeket más okból ki nem elégítő felszerelést a munkából ki kell iktatni.
A koronába való feljutás történhet biztonsági öv12 és mászóvas13 együttes
alkalmazásával.
4.6. A felszerelések ellenőrzéséért felelős személyt, az ellenőrzés módját,
gyakoriságát, eszközönkénti bontásban a munkáltatói előírásokban kell
meghatározni.
4.7. Az egyágú létra alsó szárait elcsúszás ellen hegyes vassaruval, felső végeit
pedig kapaszkodó vaskampókkal, a fa ágára, illetve törzsére csatolható szíjjal vagy
hevederrel kell ellátni.
4.8. A létrát csak ág- és ágcsonkmentes törzsrésznek szabad támasztani.
 4.9. Az egyágú létra kikötésének megtörténtéig legalább egy főnek kell a létrát
alul biztosítania eldőlés és elcsúszás ellen.
A munkát végző csak akkor léphet a fa ágaira, ha azok teherbíróképességéről
előbb meggyőződött.
A munkát végzőnek a felmászás előtt a biztonsági övhöz, felérkezés után pedig
arra alkalmas ághoz kell a szerszámait csatolnia.
4.11. Nem szabad a fa alatt tartózkodni, ha a koronában a munka elkezdődött.
4.12. Álló fa gallyazását és ledarabolását csak a biztonságos munkavégzést
lehetővé tevő időjárási és megvilágítási viszonyok között szabad végezni: a
megvilágítás mértéke és a köd nem akadályozza a munkába vett fa csúcsáig – a
részleteket is jól kivehető – látást; a fa törzse és ágai csapadék (eső, ónos eső, hó)
és a zúzmara miatt nem síkosak; a hőmérséklet –3 °C-nál magasabb; szélcsend van;
villámlással járó zivatar nincs.
4.13. A fa koronájában egyidőben csak egy fő dolgozhat.
4.14. Erősáramú szabadvezeték veszélyeztetése esetén a munkát csak akkor
szabad megkezdeni, ha a vezeték üzembentartója a vezetéket – az erdő
tulajdonosának, kezelőjének kérésére – a munka időtartamára
feszültségmentesítette.
4.15. Lakott területen fadöntést, álló fa legallyazását és ledarabolását megelőzően
faegyedenként előre pontosan meg kell tervezni a tevékenységek sorrendjét és a
feladatokat egyértelműen meg kell osztani a munkában résztvevők között.
4.16. Meg kell határozni a munka tárgya, az alkalmazott felszerelés és
technológia függvényében a veszélyeztetett körzetet.
4.17. A munka megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy a veszélyeztetett
körzetben a munkát végzőkön kívül senki se tartózkodjon (pl. veszélyeztetett
lakóházban, hétvégi házban, kertben).
Ha a veszélyeztetett körzet közterület, a munka azután kezdhető el, miután az
illetékes hatóságok (pl. a helyi önkormányzat jegyzője, közlekedésrendészet) az
engedélyt megadta és a közterületet a forgalom elől elzárta.
A terület elzárásán (pl. út vagy járda esetében ideiglenes sorompó, szalagkorlát)
kívül jól látható figyelmeztető táblákat kell elhelyezni a következő felirattal:
„Fakitermeléssel veszélyeztetett terület, belépni tilos!”.
4.18. A lakott területen fakitermelést végzők részére is kötelező a 3.1.15–3.1.23.;
3.2.10.; 3.2.12.; 3.2.13.; 3.2.15–3.2.20.; 3.2.22.; 3.2.23–3.2.25.; 3.3.; 3.4.1–3.4.7.;
3.5.4–3.5.11.; 3.6.1–3.6.4.; 3.7.1–3.7.4. pontok előírásainak megtartása.
5. Az erdészeti faanyagmozgatásra és készletezésre vonatkozó biztonsági
előírások
5.1. Általános előírások

5.1.1. Az erdészeti faanyagmozgatásban és készletezésben alkalmazni kell az

országos érvényű közlekedési, rakodási és tárolási biztonsági előírásokat,
függetlenül attól, hogy a tevékenységet köz- vagy üzemi területen végzik.
 5.1.2. A közelítő nyomokról, a felkészítő helyekről, az erdei rakodókról és a
kötélpályák feszítőberendezéseinek a körzetéből a biztonságos látást és közlekedést
gátló fákat, aljnövényzetet, gallyakat el kell távolítani. Ha az anyagmozgatás
fogatos vonszolással vagy kerekes járművel lejtős terepen a rétegvonal irányában,
vagy azzal hegyesszöget bezáró irányban történik, és a jármű vagy a szállítmány
völgybecsúszásának a veszélye áll fenn, a baleseteket vagy a pálya járófelületének
az emelkedő irányában végzett döntésével, vagy a pálya völgy felőli szélén
elhelyezett ütközőfával kell megelőzni.
5.1.3. A vágástéri anyagmozgatást végzők – ha a területen még fadöntés folyik –
a döntőt csak legfeljebb a kétszeres famagasságnak megfelelő távolságig
közelíthetik meg. Ha az anyagmozgatást végzőknek bármely okból (pl. fennakadt
fa lehúzatása miatt) be kell menniök a döntés veszélyeztetett körzetébe, azt csak
akkor tehetik meg, ha a döntést végző nem kezdett újabb fa döntéséhez és jelzi,
hogy észlelte a közeledésüket.
5.1.4. Faanyagmozgatás közben, a mozgatással igénybevett pályán más
tevékenység nem folytatható. Ha ugyanazon a pályán azonos időben több
berendezéssel végeznek anyagmozgatást, a munkáltatói előírásokban meg kell
határozni a forgalom rendjét (pl. követési távolságot, a kitérők helyét).
5.1.5. Az állandó és ideiglenes üzemi utakon, gyűjtőhelyeken, rakodóknál
gondoskodni kell az erdészeti tevékenység, a forgalom és az egyéb munkák
biztonságáról.
5.1.6. Faanyagszállítás közben a gépjárművek vezetőfülkéjében csak a vezető és a
forgalmi engedélyben meghatározott számú személy utazhat.
5.1.7. A kerekes szállítójárművek vezetőfülkéjében csak megfelelően rögzített és
a kilátást, a biztonságos vezetést nem zavaró tárgyakat szabad elhelyezni.
5.1.8. Faanyagszállítmányon – függetlenül a szállítóeszköztől – nem szabad
utazni.
5.1.9. Erdészeti faanyagmozgatásban csak 18 évesnél idősebb férfiak
dolgozhatnak.
5.2. Közelítés kézzel, segédeszközzel, lóval

5.2.1. Emberi erővel, kézi segédeszközökkel legfeljebb 50 m-es műszakon belüli

átlagtávolságra szabad közelíteni. A kézben vagy vállon 1 fő által vihető
legnagyobb tömeg 10 m átlagtávolságig 50 kg, 11-től 50 m átlagtávolságig 35 kg.
A teljesítménykövetelmények meghatározásakor – ha a kézi közelítést a
műszakidőn belüli főtevékenységként végzik – az egyszerre vitt faválaszték egy
főre jutó átlagos tömege műszakonként 10 m átlag közelítési távolságig legfeljebb
35 kg, 11-től 50 m-ig legfeljebb 25 kg lehet. A segédeszközökkel vonszolva (pl.
kézi horoggal, kézi ollóval, capinnal), vagy görgetéssel végzett kézi közelítés
esetében a dolgozó a saját tömegének legfeljebb 50%-át elérő húzó- vagy tolóerő
kifejtésével végezheti az anyagmozgatást.
5.2.2. Ha egy faválasztékot kettő vagy több fő visz együtt, a következő
szabályokat kell betartani:
 a) mindenkinek a választék ugyanazon oldalán kell lennie,
b) a választékot a leterhelés irányához képest az ellentétes oldalon elhelyezkedve
kell felemelni és vinni,
c) a terhet a fej fölött nem szabad átemelni,
d) a teher felemelésére és ledobására, vagy leengedésére a hátul állónak kell a jelt
megadnia.
5.2.3. A vágásterületen és felkészítőhelyen fogatos anyagmozgatás esetében a
lovat annak a dolgozónak kell vezetnie, hajtania, aki a ló viselkedését ismeri. Új
hajtó vagy új ló munkábaállítását megelőzően a lovat a hajtóhoz kell szoktatni. A
harapós lovat szájkosárral kell ellátni. Az ideges, rendszeresen megugró, rúgó lovat
ki kell selejtezni, és az állattal durván bánó, azokat ütlegelő, az állatvédelem
szabályait be nem tartó hajtót az erdészeti fogatos anyagmozgatásból ki kell zárni.
5.2.4. A lovakat minden műszak végén és műszak elején meg kell vizsgálni, hogy
nincs-e rajtuk a viselkedésüket befolyásoló sérülés (pl. horzsolás, seb, vágás,
zúzódás). Ellenőrizni kell a patkók, a sarokvasak állapotát. Ha a műszak közben
sérülésre okot adó esemény történt, az átvizsgálást az esemény után is el kell
végezni. Sérült, lesántult, hibás vasalású lóval nem szabad közelíteni.
5.2.5. Közelítőkerékpárral és bukókeretes szánkóval csak 25%-nál kisebb lejtésű
terepen szabad közelíteni. Azokon a területeken, amelyeknek a lejtése 8 és 25%
közötti, csak az esésvonal irányában szabad közelíteni.
5.2.6. A közelítőkerékpárba fogott lovat a rúd előtt oldalt haladva kell irányítani.
5.2.7. A 8%-nál meredekebb terepen is üzemeltetett közelítőkerékpárt el kell látni
fékkel.
5.2.8. Lejtős terepen lóval végzett vonszolásnál, ha nem az esésvonal irányába
közelítenek, a hajtónak a ló hegy felőli oldalán kell haladnia. Nem az esésvonal
irányába legfeljebb 15%-os lejtőn szabad közelíteni.
5.2.9. Fogatos közelítés és felkészítő helyen végzett anyagmozgatás közben a
lovat a ló feje mellett haladva, vezetőszárral kell irányítani.
5.2.10. A ló és a vonszolt fa között olyan kapcsolatot kell létesíteni, amelyik
kizárja a ló sérülését (pl. kenderkötélből készített istráng; kellő távolság a
vontatmány és a ló között; olyan lejtőn, amelyen a vontatvány saját tömegénél
fogva megcsúszhat, rúddal ellátott közelítő.
5.3. Közelítés traktorral, csörlővel

5.3.1. A közelítéshez csak olyan traktor használható, amelyből a vezető minden

irányban jól kilátva – az ergonómiai követelményeket kielégítő testtartásban –
megfigyelheti a közlekedés biztonságát befolyásoló terepviszonyokat, természetes
és mesterséges akadályokat, továbbá a rakomány felvételét, útközbeni helyzetét és
lehelyezését.
5.3.2. A terepi anyagmozgatásban alkalmazott traktorokat – borulás esetében is
védelmet nyújtó – vezetőfülkével vagy védőkerettel kell ellátni. A csörlővel
felszerelt traktor – csörlő felőli – szélvédőin védőhálónak vagy védőrácsnak kell
lennie.
 5.3.3. A terepi anyagmozgatásban alkalmazott speciális erdészeti traktorokat
biztonsági övvel kell ellátni. A biztonsági öv használata mind az üres, mind a
teherjáratban kötelező.
5.3.4. A speciális erdészeti csuklós traktorokkal, ha az üzemeltetési
dokumentációban nincs előírva érték, esésvonal irányába legfeljebb 35%-os,
rétegvonal irányába legfeljebb 15%-os lejtésű terepen szabad közelíteni. Azokat a
természetes és mesterséges akadályokat (pl. kőkibúvásokat, halmokat, gödröket,
tuskókat), amelyek a traktort oldalirányba 15%-nál jobban megbillenthetik, ki kell
kerülni. Ha ezek az akadályok olyan sűrűségben fedik a terepet, hogy a kikerülésük
biztonságosan nem oldható meg, a traktor számára vagy meg kell teremteni a
biztonságos közlekedés feltételeit (pl. a kijelölt közelítőnyomokon tereprendezés,
tuskók alacsonyra fűrészelése), vagy az adott viszonyok között lehetséges egyéb
biztonságos közelítési módszert kell alkalmazni.
5.3.5. Az egyéb célú traktor (pl. lánctalpas traktor, mezőgazdasági gumikerekes
traktor) és az a speciális erdőgazdasági traktor, amelyre az üzemeltetési
dokumentáció az 5.3.4. pontban megadott értékeknél – enyhébb lejtviszonyok
között engedélyezi a munkát, csak a dokumentációban meghatározott hossz- és
keresztirányú lejtőkön üzemeltethető. A megadott legnagyobb keresztirányú
szögértéknél az adott traktor – terepakadályok miatt bekövetkező – keresztirányú
dőlése sem lehet nagyobb. Ha az üzemeltetési dokumentáció az egyéb célú
traktorokra megengedett keresztirányú dőlésre vonatkozó adatot nem tartalmaz, az
legfeljebb 7% lehet.
5.3.6. Csörlővel és sodronykötéllel végzett közelítéshez, a teher, illetve a feszülő
kötél és a kezelő közé védőberendezést (pl. kellő szilárdságú védőrácsot,
védőhálót) kell felszerelni. Az olyan gép esetében, amelyre műszaki okok miatt
védőberendezés nem szerelhető fel, a munkáltatói előírásokban meg kell határozni
az egyéni védelem adott esetben alkalmazandó kötelező szabályát.
5.3.7. A csőrlőzéshez az adott munkaeszköz műszaki dokumentációjában előírt
paramétereknek megfelelő sodronykötelet kell használni. A kötélcsere
szükségességét a vonatkozó szabványelőírások14alapján kell eldönteni.
5.3.8. Csörlős, sodronyköteles közelítés közben, ha a sodronykötelet terelőcsigán
vezetik át, csak a terelőcsigánál irányt változtató kötél két megfeszülő szakasza
által bezárt szögön kívül szabad tartózkodni. A két szár közötti szögnek legalább
90°-nak kell lennie.
5.3.9. Csörlős közelítés közben a megfeszített sodronykötél teljes hosszában,
mindkét oldalon csak a kötélhosszal azonos távolságon kívül szabad tartózkodni.
Mozgásban lévő köteleket, láncokat átlépni vagy azokra rálépni nem szabad.
5.3.10. Csörlős, vonszolásos közelítés közben a választék (koronás fa, ágas fa,
szálfa, hosszúfa, rönk) vastagabb végének kell a haladás irányába néznie. A
sodronykötelet vagy a láncot a választék végéhez közel, de legalább 40 cm
távolságra kell felkötni.
5.3.11. A csörlőzött faanyagot csak a rakomány mögött haladva szabad kísérni.
5.3.12. Az elakadt rakomány csörlő felőli végét csak a vonókötél fellazítása után
szabad megközelíteni. Az elakadt fadarabot megemeléssel, félrehúzással kell
szabaddá tenni. Ehhez a fa méretétől függően vagy capint vagy rönkfordítót vagy
emelőfát vagy a vonszolás irányát megváltoztató terelőcsigát, illetve fordító vagy
terelő felkötést kell alkalmazni.
5.3.13. Traktoros, illetve csörlős közelítés esetében, amikor a vontatmány fel- és
lekapcsolásához, vagy a be nem látható terepen a traktorvezető irányításához
kisegítő munkás tevékenysége is szükséges, a 3. függelék szerinti jelzéseket kell
alkalmazni. Az esetenként még szükséges további jelzésekben a munkát végzőknek
– a munka megkezdése előtt – kell megállapodniuk. A traktorvezető, illetve a
csörlőkezelő és a kisegítő munkás bármilyen újabb tevékenységbe csak akkor
kezdhet, ha arra egymásnak egyértelműen jelt adtak. A kisegítő köteles a traktor és
a csörlő megindítása előtt a leengedett kötélhosszal azonos távolságon kívül menni.
5.3.14. Traktoros csörlőzéshez a traktorral úgy kell beállni, hogy a csörlőzött
rakomány a traktort ne billenthesse meg. A traktort szükség esetén hegytámasszal
vagy kikötéssel kell rögzíteni; ha szükséges, orrnehezékkel vagy keréknehezékkel
kell ellátni.
5.3.15. A traktort csak azután szabad magára hagyni, ha a motort leállították, a
kerekeket befékezték, és ha tolólemeze is van, azt leengedték a földre, vagy
alátámasztották. 5%-nál meredekebb lejtőn legalább két kereket a völgy felőli
oldalon ki kell ékelni.
5.4. Faanyagmozgatás függesztett kötélpályával

5.4.1. Az anyagmozgatásban használható függesztett kötélpályák vonatkozásában

be kell tartani a traktorokra és csörlőkre az 1.2. pontban előírtakat.
5.4.2. A függesztett kötélpályával végzett anyagmozgatás esetében be kell tartani
a jelzések alkalmazására és az ismeretek felújítására vonatkozó 5.3.13. pontban
meghatározott előírásokat.
5.4.3. Azokon a kötélpályás munkahelyeken, ahol a nagy távolság, vagy a terep
fedettsége miatt a közvetlen rálátásos jelzésrendszer nem alkalmazható, a
csörlőkezelő és a felkapcsolást végző(k) között rádió- vagy telefonösszeköttetést
kell létesíteni.
5.4.4. Szállítás közben a tehertől, illetve a tartókötéltől annak teljes hosszában,
mindkét oldalon csak 10 m-nél nagyobb távolságban szabad tartózkodni. Ahol
technológiai okok miatt ez nem oldható meg, a munkáltatói előírásokban meg kell
határozni az egyéni védelem adott esetben alkalmazandó szabályait.
5.4.5. A mozgó behúzókötelekre, felkötő láncokra sem rálépni, sem azokon
átlépni nem szabad.
5.4.6. A lekötést végző munkás csak azután közelítheti meg a szállítmányt, ha az
földet ért, és nyugalomba került.
5.4.7. A kötélpályát csak kedvező időjárási viszonyok között szabad üzemeltetni
(pl. nem lehet villámlással járó zivatar).
5.4.8. Kötélpálya telepítésekor vagy leszereléskor a fára felmenni csak
mászóvassal vagy biztonságos egyágú létrával vagy kötéllétrával szabad.
 5.4.9. A fogadóállomáson legfeljebb egy traktor vontatmánynak megfelelő
mennyiségű anyagot szabad tárolni. A kötélpályáról az újabb szállítmányt csak
akkor szabad leengedni, ha az állomás 10 m-es körzetén belül senki sem
tartózkodik.
5.4.10. A kötélpályák telepítéséhez, leszereléséhez használt létrák, kötelek,
mászóvasak, egyéni védőfelszerelések műszaki paramétereire, állapotára, a
műszaki állapot ellenőrzésére, az alkalmazás technológiájára, az 1.2. és a 2.1.4.
pontokban előírtak vonatkoznak.
5.4.11. A kötélpálya hordkötelének a várható legnagyobb húzóigénybevétel 2,8-
szorosát, a többi kötélelemnek legalább négyszeresét elérő szakítószilárdsággal kell
rendelkeznie.
5.4.12. A teherszállításra szolgáló kötélpálya szerelése és karbantartása közben
mászásra sem a hord- sem a segédkötél nem használható. A kötélpályán személyek
nem utazhatnak.
5.4.13. Kihorgonyzásra és hordkötélfelfüggesztésre csak kellő szilárdságú,
egészséges, mélyrehatoló gyökérzetű fákat, vagy a megkövetelt igénybevételt
elviselő műtárgyakat szabad felhasználni.
5.4.14. A sodronykötélpálya hordkötelét le kell földelni.
5.4.15. A kötélpálya futómacskájának a kihorgonyzó kötelét csak azután szabad
eloldani, miután a mozgó csigák a futómacskába ütköztek.
5.4.16. A kötélpálya – magasban végzett – szerelése közben csak a szerelő alatti 5
m sugarú körön kívül szabad tartózkodni.
5.4.17. Ha a kötélpálya erdei közlekedési útvonalat (kiszállítónyomot, kiszállító
utat, turistautat) keresztez, a keresztezés előtt figyelmeztető táblát kell felállítani és
az utat a kötélpálya telepítése, leszerelése és üzemeltetése közben a forgalom elől le
kell zárni. Erdészeti célú függesztett kötélpályát közúton nem szabad átvezetni.
5.5. Készletezés, rakodás, szállítás

5.5.1. A sarangokat és a máglyákat úgy kell kialakítani, hogy a biztonságos

közlekedéshez, a fel- és lerakodáshoz elegendő hely maradjon közöttük. Az állandó
rakodók útjait tisztán kell tartani, azokat nem szabad eltorlaszolni.
5.5.2. A 2 m-nél rövidebb és darabonként 25 kg-nál kisebb tömegű
választékokból a sarangokat ha a földön állva készítik, a földtől, ha a jármű
rakfelületén állva készítik, a rakfelülettől számított legfeljebb 2 m magasságig
szabad kézzel rakni. A sarangok magassága – függetlenül attól, hogy géppel vagy a
jármű rakfelületéről kézzel készült, a 3,0 métert nem haladhatja meg.
5.5.3. A 25 kg-ot meghaladó tömegű választékokból kézi erővel legfeljebb 1,5 m,
rakodógéppel legfeljebb 3,0 m magas sarangok és máglyák készíthetők.
5.5.4. Az 1,5 m-nél magasabb sarangokban és máglyákban lévő faválasztékok
tengelyének merőlegesnek kell lennie az út tengelyvonalára.
5.5.5. A sarangok és máglyák szétomlását megakadályozó megoldásokat (pl.
megtámasztás, ékelés, kapcsozás, lekötés) a választék tömege, hossza, a
készletrakat magassága függvényében a munkáltatói előírásokban kell
meghatározni.
5.5.6. A 2,0 m-nél magasabb sarangot és az 1,5 m-nél magasabb máglyát
rakodógéppel kell megbontani és abból géppel kell rakodni.
5.5.7. A 2,0 m-nél alacsonyabb sarangok és az 1,5 m-nél alacsonyabb máglyák
kézzel, illetve kézi szerszámokkal (pl. capin, feszítőfa) is megbonthatók. Ha gépi
rakodással 2,0 m, illetve 1,5 m alá csökkentek az eredetileg magasabb készletek, a
rakodást kézzel, illetve kézi eszközökkel is tovább lehet folytatni.
5.5.8. A sarangkitámasztókat csak azután szabad elbontani, amikor a választékok
elvitele után szabaddá váltak.
5.5.9. A máglyák megbontását a felül lévő darabok leemelésével vagy
legurításával kell elkezdeni. Nem szabad olyan darabot kiemelni, amelyik
magasabban lévőt támaszt alá. A kapcsokat a leemelés sorrendjében, rétegenként
kell kivenni. Az ékeket a kitámasztott réteg megbontása előtt oldalról, a
választékdarabok esetleges gurulási irányán kívül helyezkedve, megfelelő
hosszúságú segédeszközzel (pl. capinnal, csáklyával) szabad eltávolítani. A
sodronykötéllel összekötött kötegekből álló máglyákat csak daruval szabad
megbontani.
5.5.10. A sarangra és a máglyákra tilos felmenni!
5.5.11. A faanyagszállításnak a vasúthoz kapcsolódó műveleteiben, az adott
munkahelyre, a vasút által meghatározott szabályok szerint kell eljárni.
5.5.12. Faanyagszállításhoz csak légfékkel ellátott pótkocsikat szabad használni.
5.5.13. Kézi készletezés, fel- és lerakodás esetében a fadarabok megemelésekor,
egy főre, emelésenként legfeljebb 50 kg juthat. Az emelést lábbal és egyenes
derékkal – az emelés előtt behajlított térd kiegyenesítésével – kell végezni. A
teljesítménykövetelmények meghatározásakor – ha a kézi felterhelést a műszakon
belül főtevékenységként végzik – a faválaszték egy főre jutó átlagos tömege
felterhelésenként legfeljebb 35 kg lehet.
5.5.14. A 100-tól 200 kg-ig terjedő tömegű hengeres faválasztékok kézi fel- és
lerakodásához a felső végén – biztonságos beakasztást lehetővé téve – kampóval
ellátott gurítót, illetve csúsztatót (londinát) kell használni. Gurítón végzett
felterhelés esetében az egy főre eső toló- vagy húzóerő legfeljebb 500 N lehet.
Ha a rakfelületen az ilyen anyagból két vagy több, egymástól független rakomány
alakítható ki, az egyes rakományrészeket egymástól elkülönítve kell kézzel fel- és
leterhelni. A rakomány igazítását csak segédeszközzel (pl. csáklyával, capinnal)
szabad végezni.
5.5.15. A 200 kg-nál nagyobb tömegű faválasztékok fel- és lerakásához
emelőgépet kell használni.
5.5.16. Daruval csak akkor szabad a rakodást elkezdeni, ha:
a) a gép szilárd, közel vízszintesre állított helyzetben, befékezve áll;
b) stabilan ki van támasztva;
c) felrakodáskor a sarangot, illetve a máglyát és a szállítójármű rakfelületét,
leterheléskor a szállítójárművön lévő rakományt és a sarang, illetve a máglya helyét
szakszerűen előkészítették;
 d) a szállítást végző járművet befékezték, 5%-nál meredekebb lejtős terepen
legalább két kerekét kiékelték;
e) a rakományt a markoló súlypontjában biztonságosan megfogta;
f) a daru által veszélyzetetett körzetben senki sem tartózkodik.
5.5.17. A darut csak akkor szabad magára hagyni, ha a kezelő a munkáltatói
előírásokban meghatározott helyzetbe hozta (pl. a terhet lerakta, a gémet
alapállásba hozta, a motort leállította).
5.5.18. Rakodásnál a rakományt rendező munkás(ok) részére a fel- és
lemenetelhez a járműhöz biztonságosan kapcsolódó (pl. az oldalfalra akasztható),
könnyű, csúszásmentes fokokkal ellátott létrát kell rendszeresíteni.
5.5.19. Daruval történő fel- és lerakodáskor a rakományigazítást végző
munkásnak (kisegítőnek) az anyag be- és kiemelésekor a daru és a rakomány
mozgáskörén kívül, biztonságos helyen kell tartózkodnia.
5.5.20. Darus rakodás során – ha a rakodásban kisegítő is közreműködik – a
daruval csak akkor szabad a rakfelület fölé befordulni, ha a kisegítő a daru és a
rakomány mozgáskörén kívül biztonságosan elhelyezkedett és a befordulásra a
darukezelőnek a jelzést megadta.
5.5.21. A daru függő terhét csak legalább 2 m hosszú nyéllel ellátott eszközzel
(pl. csáklyával), vagy kellő hosszúságú kötéllel szabad irányítani. Az osztatlan
terhet kézzel kell irányítani.
5.5.22. A rakományt a szállítójárműveken – függetlenül attól, hogy a szállítást
üzemi vagy közúton végzik – a KRESZ előírásainak megfelelően, a lehullást
megakadályozó módon kell kialakítani és a szállítás előtt lekötni. A lekötés tárgyi
feltételeit és módját – járműtípusonként elkülönítve – a munkáltatói előírásokban
kell meghatározni.
5.5.23. A rakoncák és oldalfalak biztonságos rögzítésének és fellazításának a
módját, sorrendjét – járműtípusonként elkülönítve – a munkáltatói előírásokban
kell meghatározni.
5.5.24. Erdei, felső- és közbenső rakodó létesítésekor – ha a közelben erősáramú
szabadvezeték van – a rakodó vezeték felőli szélének a szabadvezeték szélső
vezetője függőleges síkjától legalább 50 méter távolságra kell lenni. Alsórakodó
létesítésekor a sarangoknak, a máglyáknak, a rakodóhelyeknek és a daruk
munkaközi álláshelyeinek a szabadvezetők szélső vezetője függőleges síkjától
legalább a következő három érték összegét elérő, méterben kifejezett távolságra
kell lenniök: a daru legnagyobb gémkinyúlásának a kétszerese + a vezeték MSZ–
1610/1 szabvány szerinti átívelési távolságának az ötszöröse + 5 méter. A daruk, a
járművek és a rakomány legmagasabbra nyúló része az áramvezetőket, a
legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelíthetik meg jobban a
villamosmű biztonsági övezetéről szóló rendelkezésben15 előírt távolságértéket.
5.5.25. Ha az alsórakodó vezeték felőli széle és az erősáramú szabadvezeték
szélső vezetőjének függőleges síkja közötti távolság 50 méternél kisebb, a
munkavezető köteles a rakodón dolgozók figyelmét minden műszak előtt felhívni
az áramütés veszélyére.
 5.5.26. Ha az erdei faanyagmozgatás közben – a vágásterület és a közút közötti
szakaszon – az önjáró daruknak és a szállítmányoknak az erősáramú szabadvezeték
alatt át kell haladniok, a 3.1.1. pont szerinti technológiai utasítás készítéséért felelős
műszaki szakembernek a vezeték üzemben tartójától írásban meg kell kérdeznie,
hogy a vezeték alatt áthaladó rakomány, illetve daru és a vezeték között – a
balesetek megelőzése érdekében – legalább mekkora távolságnak kell lennie. Ezt a
távolságelőírást a technológiai utasításban kell meghatározni. A szállító
nyomvonalat a terepen úgy kell kitűzni, hogy a keresztezésben ez a különbség a
mobil daru szállítás közbeni legmagasabb helyzete és a legmagasabbra rakott
rakomány esetében is meglegyen. Ilyen útvonalon végzett szállítás esetében a
munkavezető köteles minden műszak kezdetén közölni a tehergépkocsi és a mobil
daru vezetőjével az útpályától mért maximális rakománymagasságot, azt, hogy az
erősáramú szabadvezetéket hol szabad keresztezni, és azt, hogy a darut indulás előtt
kötelesek a legalacsonyabb helyzetbe hozni.
5.5.27. Az erősáramú vezetékek (villamosmű) környezetében végzett
tevékenységek során figyelemmel kell lenni a villamosmű biztonsági övezetéről
szóló rendelkezések16 betartására.
Függelékek jegyzéke
1. Erdészeti tevékenységekben használt erő- és munkagépek, technológiák,
amelyekhez mezőgazdasági és erdészeti vagy építőgép-kezelői jogosítvány
szükséges
2. Az erdészeti tevékenységekben kötelező egyéni védőfelszerelések
3. Karjelzések csörlős közelítéshez
1. függelék
Erdészeti tevékenységekben használt erő- és munkagépek, technológiák,
amelyekhez mezőgazdasági és erdészeti (ME) vagy építőgép-kezelői (ÉI)
jogosítvány szükséges

Gépek:
1–8.17 Erdészeti gépek
A jogosítvány megszerzéséhez előírt
szakképesítés*
Szakmai végzettség(ek), amely alapján
Sz. A gép megnevezése
a jogositványt – kérelemre – ki kell adni*
OKJ
megnevezése
száma

a b c d e f

1. Motorfűrész Motorfűrész-kezelő 21 6280 Okleveles erdőmérnök, Erdőmérnök, Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus,

02 Erdészeti gépész, Erdészeti szakmunkás, Fakitermelő

2. Csörlős és Közelítőgép-kezelő 31 6280 Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti

markolós 03 gépész
közelítőgép

3. Utánfutós Közelítőgép-kezelő 31 6280 Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti

közelítőgép 03 gépész

4. Gyűrűs kérgező Fakitermelési gépkezelő 31 6280 Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész
gép 02

5. Erdészeti Mező- és erdőgazdasági 31 6280 Okleveles erdőmérnök, Erdőmérnök, Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus,
 rakodógép rakodógép-kezelő 03 Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész, Közelítőgép-kezelő

6. Aprítógépek Fakitermelési gépkezelő 31 6280 Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész
02

7. Döntő-rakásoló Közelítőgép-kezelő 31 6280 Erdészeti gépésztechnikus

gép 03

8. Gallyazó-daraboló Közelítőgép-kezelő 31 6280 Erdészeti gépésztechnikus

gép 03

9. Sodronykötél- Erdészeti kötélpálya-kezelő 31 6280 Erdészeti gépésztechnikus

pálya 01
* A gépkezelői jogosítványt korábban megszerzett – egyenértékű – szakképesítés alapján is ki kell adni. Adott szakképesítés
egyenértékűsége tekintetében – vitás esetben – a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet köteles állásfoglalást
kérni a Vidékfejlesztési Minisztériumtól.
9. Útépítő és karbantartó gépek (ÉI)
Jelenleg: 10/1983. (V. 25.) MÉM rendelet és 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes
rendelet.
Technológiák:
10. Tisztítás, ágnyesés nyeles motorfűrésszel (EBSZ 2.4.2. pont)
11. Döntés, gallyazás, darabolás motorfűrésszel 71. sz. motorfűrész-kezelő bet.
m.
12. Gallyazás-darabolás motorfűrésszel bet. m.
13. Ledarabolásos gyérítés (EBSZ 3.3.2. pont)
14. Fakitermelés lakott területen (EBSZ 4.1. pont)
2. sz. függelék
2. sz. függelék

Kimutatás az erdészeti tevékenységekben kötelező egyéni védőfelszerelésekről

Védőfelszerelések a
Az erdészeti
fej arc szem hallás légzés felső végtag test alsó végtag
tevékenység megnevezése
védelmére

I. Erdőművelési munkákban évszaknak megfelelő

védőruha, munkaöv
Mag-, oltógally-, dug- ipari biztonsági heveder, csúszásgátló
ványvessző gyűjtés védősisak zuhanásgátló szerkezet, talpú lábbeli
4 m-nél magasabbról: mentőkötél

Fenyőmagvak sapka vagy por ellen por porvédő ruha

kézi módszerekkel végzett fejkendő védő ellen
szárnyta- szemüveg védő
lanítása, tisztítása: álarc

Toboz kézi nedvszívó ruha

forgatása felfűtött pergető-
helyiségben:

Állandó és idősza- csúszás-

kos szerződéses alkalmazásban gátló talpú
végzett: évszaknak védő évszaknak megfelelő gumi vagy
Csemetekerti, erdősítési munkák: megfelelő védő- védőruha, vízhatlan műanyag
sapka v. szemüveg kesztyű kabát csizma*
Tüskés, tövises aljnövényzettel kalap v.
borított területe- fejkendő
ken végzett
munkák:
Tisztítás, ágnyesés kézi
eszközökkel
2 m-es állomány- orrmereví-
magasságig, ápolás: tővel ellátott
Tisztítás, ágnyesés kézi csúszás-
eszközökkel gátló talpú
2 m-nél magasabb gumi vagy
állományokban: ipari védő- műanyag
sisak csizma

Tisztítás, ágnyesés kézi fültok bélelt védő-

eszközökkel vagy kesztyű
2 m-nél magasabb füldugó
állományokban:
Tisztítás, ágnyesés ipari
motorfűrésszel védősisak
2 m-es állomány-
magasságig:

Erdőművelési erőgép vezetése az évszak- fültok védő- évsz. megf. csúszás-

nak vagy kesztyű, védőruha, vízh. gátló talpú
- sík terepen: megfelelő füldugó kabát biztons. öv bakancs
- lejtős, egyenetlen, borulási sapka ipari bélelt traktoron bizt. keret
veszélyt teremtő terepen: Kézi védő- védő- v. fülke védőruha, csúszás-
motoros gödörfúró kezelése sisak védő- kesztyű vízhatlan kabát gátló talpú
szem- orrmer.
üveg csizma

II. Fakitermelés
Fadöntés kézi
szerszámmal: erdészeti arcvédő fültok védő- évszaknak megfelelő évszaknak
Fadöntés védősisak, v. kesztyű zárt, testhez simuló megfelelő
motorfűrésszel: füldugó bélelt védőruha*vízhat. csúszás-
védő- kabát bizt. öv és gátló talpú
kesztyű fülbe is a gép. orrmere-
Fadöntés védő- vítős
önjáró géppel: ipari védő- kesztyű bakancs
sisak vagy bőr
vagy gumi
vagy
műanyag
csizma
Gallyazás, darabolás,
hasítás, kérgezés kézi
szerszámokkal:
Gallyazás, dara-
bolás motor-
fűrésszel:
Kérgezés kalapá-
csolásos kérgező géppel: bélelt
Kérgezés forgógyűrűs arcvédő védő-
kérgező géppel, hasítás hasító fültok kesztyű
géppel: vagy
Gallyazás, darabolás többcélú ipari védő- füldugó védő- bizt. öv és fülke is a
géppel: sisak kesztyű gép.

III. Faanyagmozgatás
Közelítés lóval, fel- és védő- évszaknak megfelelő
lekapcsolás sodrony- évszaknak kesztyű zárt, testhez-
köteles közelítésnél: megfelelő símuló ruha,
sapka fültok vízhatlan kabát évszaknak
Közelítés függesztett sodrony- vagy megfelelő
kötélpályával kisegítés darus ipari védő- csúszás-
rakodásnál: sisak is füldugó vállvédő gátló talpú
 is orrmere-
Sodronykötél kihúzása, kézi vítős
rakodás: bakancs
vagy bőr
Stabil csörlő vezérlése: ipari sisak vagy gumi
is vagy
Stabil közelítő, műanyag
szállító és rakodó gépek csizma
vezérlése, kisegítés:
Függesztett sodrony-
kötélpálya fel- és leszerelése: m. öv, bizt. hev.
zuhanás-
gátló szerk. is
IV. Vegyes
Állandó és időszakos szerződéses nyaknál, csuklónál, magas-
alkalmazás- bokánál jól záródó, szárú, jól
ban kullancs encephalitis sapka sűrű szövésű záródó
vírusgócban, szunyog- anyagból készült lábbeli
rajzásban, bőrgyulladást okozó vagy védőruha
hernyó által veszé-
lyeztetett terepen valamennyi fejkendő
erdészeti munkában:
Vipera által veszélyez- bőr v. gumi
tetett terepen: ipari v. műanyag
Belépés olyan területekre védősisak csizma
amelyeken a munkát végzők
sisakot viselni kötelesek: Szél-,
hó-, jégdöntéses és -töréses, erdészeti
száradékokkal teli állományokba védősisak
belépéshez, ott munka
végzéséhez:

3. függelék
Karjelzések csörlős közelítéshez
1. traktor állj! egy felemelt merev tartású kar a traktoros felé fordított nyitott
tenyérrel.
2. traktor indulj! egy, fej fölé kinyújtott és nyitott tenyérrel vállmagasságig
lengetett kar.
3. kötélkihúzáshoz dobféket felengedni! test elé, lefelé fordított tenyérrel
kinyújtott karnak a vállmagasság alatti lengetése
4. csörlődobot a kötél behúzásához indítani! fej fölé és kinyújtott nyitott
tenyérrel vállmagaságig lengetett két kar.
5. csörlődobot befékezni a kötélhúzás leállításához! két felemelt merev tartású
kar a traktoros felé fordított nyitott tenyérrel.
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. A motorfűrészkezelők által az egyes motorfűrészes munkaműveletekben
műszakonként összesen és egy szakaszban teljesíthető leghosszabb időtartam,
valamint az ezeknek megfelelő vibrációs expozíciós idő. (18. oldalon)
1. táblázat

Motorfűrész kezelésére megengedett időtartam

Benzinmotoros Elektromos
Megnevezés
láncfűrésszel
 óra, perc

Csak döntésben (fafajtól függetlenül):

Törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítésben: 4h00' –
Véghasználatban: 4h30' –

Döntésben + Gallyazásban (használati módtól függetlenül):

Fenyők és keménylombos fafajú állományban: 3h00 –
Lágylombos fafajú állományban: 3h30' –
–
Gallyazásban vagy tő melletti darabolásban
(használati módtól és fafajtól függetlenül) 3h30' –

Rakodói darabolásban Keménylombos fafajok esetében: 3h30' 4h00'

Lágylombos és fenyő fafajok esetében: 3h00' 4h00'

Az egyes műveletek vibrációs expozíciós ideje: 2h00' 3h00'

A táblázat a 21. életévüket betöltött férfiakra vonatkozik. Az időtartamok egy

munkanapra vonatkozó maximumot jelentenek. A heti maximum a napi ötszöröse
lehet.
Az egy szakaszban teljesíthető maximális műveleti időtartam: benzinmotoros
láncfűrészek esetében a megadott értékek fele, villanymotorosok esetében
egyharmada.
Az egyes fűrészelési szakaszok között kötelező vibrációmentes tevékenység
minimális időtartama: benzinmotoros láncfűrész esetében a fűrészelési időtartam
háromszorosa, villanymotorosok esetében kétszerese.
Ha a munkaalkalmassági vizsgálatot végző orvos a táblázatban meghatározottnál
rövidebb expozíciós időt engedélyez, a műveletben tölthető időt ennek arányában
kell meghatározni.
Minden új vágásterületen az 1.5 pont szerinti tájékoztatás keretében
személyenként ismertetni kell a motorfűrészkezelőkkel az egyes
munkaműveletekben teljesíthető legnagyobb időtartamot.
ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. Döntéskor a fa töve körül megtisztítandó terület és a két biztonsági terület
vázrajza
2. Előírás a hajkvágásos kézi- és motorfűrészes fadöntési technológia
elkészítéséhez
3. Előírás a hajkos kézi- és motorfűrészes fadöntési technológia elkészítéséhez
 TARTALOMJEGYZÉK
1. Általános előírások
2. Az erdőművelési munkákra vonatkozó biztonsági előírások
2.1 Szaporítóanyag-gyűjtés
2.2 Fenyőmag-pergetés
2.3 Csemete- és dugványtermelés, erdősítés, ápolás
2.4 Erdőnevelés
3. Erdőben és egyéb lakott területen kívül végzett fakitermelési munkákra
vonatkozó biztonsági előírások
3.1 Általános előírások, a munka előkészítése
3.2 A fa döntése
3.3 A fennakadt fák levétele
3.4 Gallyazás
3.5 Választékolás, darabolás
3.6 Hasítás
3.7 Kérgezés, aprítás
4. Lakott területen végzett fakitermelési munkákra vonatkozó biztonsági előírások
5. Az erdészeti faanyagmozgatásra és készletezésre vonatkozó biztonsági
előírások
5.1 Általános előírások
5.2 Közelítés kézzel, segédeszközzel, lóval
5.3 Közelítés traktorral, csörlővel
5.4 Faanyagmozgatás függesztett kötélpályával
5.5 Készletezés, rakodás, szállítás
 FAKITERMELŐ, MOTORFŰRÉSZKEZELŐ

KIDOLGOZOTT SZÓBELI TÉTELEK

A „C” tételek CSAK A FAKITERMELŐI VIZSGÁRA VONATKOZNAK!

1.A. ISMERTESSE, HOGYAN TÖRTÉNIK A FENYŐK ÉS A LOMBOS FAFAJOK GALLYAZÁSA!

- A fenyők felépítésének általános jellemzői: A tűlevelű fák felépítése a lombosokénál egyszerűbb. A fenyő
fafaj testét gyantajáratok hálózzák be. Általában puhafájúak, törzsük a csúcsig jól követhető, koronájuk
ágszerkezete a lombosokkal ellentétben nem annyira szerteágazó, nem annyira vastag.
- A lombos fafajok felépítésének általános jellemzői: A lombos fák jellemzően kevésbé magas növésűek,
mint a fenyők. Törzsüket sok ág és ággöcs tarkítja, a fatestet a gyantajáratok hiánya jellemzi. Általában
nagyobb testsűrűségűek és nagyobb szilárdságúak, mint a fenyők (keményfák: tölgy, bükk, akác, kőris
stb.), de vannak kisebb testsűrűségű és szilárdságú fafajok is (lágy lombos fák: nyár, fűz, éger stb.).
- Alkalmazható módszerek: - svéd gallyazási módszer (gyors és eredményes) ez lehet:
a., legyező módszer
b., inga módszer

LEGYEZŐ-MÓDSZER: Fekvő, örvös ágakkal rendelkező fenyőknél alkalmazzuk, úgyhogy a gallyazó a fa

bal oldalán állva hát-éli párhuzamos vágással először a feléje eső ágörvöket - amíg csak eléri – levágja
majd átfordítva a motorfűrészt ismét hát-éli párhuzamos vágással a függőlegesen álló gallyakat levágja.
Ezután szintén hát-éli párhuzamos vágással a túloldalon lévő gallyakat levágja, utoljára az alul lévő
gallyakat mell-éli párhuzamos vágással levágja, majd tovább lép.

Legyező módszer (Hat-pont módszer, emelő módszer):

1. A törzs túloldalán lévő ág levágása (hátéli legyezővágás)
2. A törzs felső részén lévő ág levágása hasonlóképpen
3. A törzs felénk eső oldalán lévő ág levágása (melléli lv.)
4. A következő ágörvből, a törzs felénk eső oldalán lévő ág
levágása (hátéli lv.)
5. A felfelő néző ág levágása (hátéli lv.)
6. A túloldali ág levágása (melléli lv.)
7. Előrelépés

INGA-MÓDSZER: Szabálytalan ágelhelyezési módszernél és

vékonyabb ágaknál használjuk, az inga mozgását követve illetve
utánozva:

Inga módszer:
1. A törzs bal oldalán egy karlendítésnyire előrefutó hátéli vágás.
Vágás közben a motorfűrész ingaszerűen mozdul előre.
2. A törzs jobb felső harmadán visszafutó melléli vágás.
3. A törzs jobb oldalán előrefutó hátéli vágás
4. Előrelépés

1
FÉSÜS MÓDSZER
1. Hosszú vastag ágak levágásánál alkalmazható. Az ágakat a
húzott oldalról kell levágni, fekvő fánál a teteje. Innen
jobbra-balra, a hajválasztéknak megfelelően vághatók le az
ágak.
2. Ha az ág „felfekszik”, vagy a törzs azon támaszkodik a
húzott-nyomott oldal helyes megválasztásával, darabolás
szerűen távolítandók el az ágak.

A lombos fák gallyazásának végrehajtása

A törzs nem minden esetben egyenes, hengeres, az oldalágak általában szórtan helyezkednek el, még
vastagon is elágazóak, sőt a törzs is lehet villásan elágazó.
A gallyazás sorrendje:
1. Az akadályozó gallyak eltávolítása
2. A feszültséget okozó gallyak eltávolítása
3. A főágak levágása
A fenyők gallyazási technikájának elemei kombinálódnak.
Inga módszer: vízhajtások
Emelőmódszer: szabadon álló, vékonyabb illetve közepes ágak Fésűs módszer: a vastag, szabadon álló
ágaknál.
Vastagabb ágaknál, ha fennáll a fűrész beszorulásának veszélye, a kombinált darabolás módszere szerint
járunk el. Az ágakban meglévő feszültséget oldhatjuk úgy is, hogy először a törzs palástjárótól távolabb
vágjuk le az ágat, majd a csonkot a palást felszínéig visszavágjuk.
A lombos fák vastag ágait ott vágjuk el ,ahol az átmérőjük kb. 5 cm. Nagy koronájú fáknál először a
földhöz közelebbi szabadon álló ágakat vágjuk el, majd a felettük elhelyezkedőket, végül a földön
támaszkodókat, az utóbbiak elvágásánál ügyelni kell arra is, nehogy ránk forduljon korona.

LEGFONTOSABB SZABÁLY, HOGY MAGUNK FELÉ SOHA NEM VÁGUNK!!!

A 3 cm-nél vékonyabb tőátmérőjű gallyakat magunktól elfele egy hát-éli párhuzamos vágással levágjuk,
kéreg vagy palást mentén. A 3 cm-nél vastagabb gallyakat először átmérőjük1/3-ig hónaljba elővágjuk,
majd vállból kéreg vagy palást mentén levágjuk úgy, hogy a 2 vágás pontosan találkozzon.
Az oldalt álló 3 cm-nél vastagabb ágakat 1/3-ig az alsó oldalán vágjuk be (nyomott oldalon) majd felülről
lefelé haladva fejezzük be a vágást, úgy állva a fa mellé, hogy a fa ránk ne fordulhasson.

1.B. AZ ERDEI FENYŐK ÉS A FEKETEFENYŐK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE!

Feketefenyő:
- Termőhelyi igényük: Rendkívül szerény. Elsősorban a silány, meleg, mészalap-kőzetű talajokon
találjuk, hazánkban az alföldi homok-pusztákon, a közép-hegységek dolomitkőzetein, kopárokon,
karszterdőkben, száraz tölgyesekben találjuk meg. A hegységekben nem hatol olyan magasra, mint az
erdeifenyő.
- Gyökerük: Erőteljesen szétágazó, karógyökeret alig fejleszt.
- Kérgük: Már fiatal kortól kezdve végig egyszínű barnásszürke. A fiatalabb fák kérge egyenletesen
aprón pikkelyes, az idősebb fáké nagy, lapos cserepekben repedezett, vastag, jellegzetesen fehéres és
vörösesbarna csíkokban rétegezett.
- Tűik: Kettesével ülnek a sötétszürke, feketés, rövid, hártyás hüvelyekben. Sötétzöldek, 10-15 cm
hosszúak, merev, szúrós hegyűek, nem vagy alig csavarodottak, keresztmetszetük szintén félkör alakú.
Élettartamuk 4-5 év. Egy-két héttel később fakad, mint az erdeifenyő.

2
- Virágaik: Egyivarú, egylaki, de mind a nő-, mind a hímvirág nagyobb és sötétebb, mint az erdeifenyőé.
Az élénkpiros, néha bordó színű nővirágok kettesével, esetleg hármasával ülnek a már megnyúlt friss
hajtások végén. A hímvirágok szintén csoportosan helyezkednek el az új hajtások tövében. Május végén,
június elején virítanak.
- Termésük: 4-8 cm hosszú világosbarna toboz. Termőpikkelyei lekerekítettek, külső oldalukon
köldökszerű bemélyedéssel. A második év őszén érik, de a tobozpikkelyek csak tavasszal nyílnak ki.
- Fájuk: Az erdeifenyőéhez hasonló, de szijácsa szélesebb, gesztje jóval keskenyebb. Bütü-felülete sűrűn
gyantapettyes, gyakran ikerbelű, ágörvei feltűnően kiemelkednek.
- Felhasználhatóságuk: Nem olyan sokoldalú, mint az erdeifenyőé, erdőgazdasági jelentősége mégis
igen nagy. A legsilányabb talajokon, kopáron, az Alföld rossz minőségű homokterületein
nélkülözhetetlen. Magas gyantatartalma miatt jelentős mellékterméket szolgáltat.
- Károsítóik: Kevés károsítója van. A gombák, a rovarok, a vad nem okoznak benne jelentős károkat.
Legnagyobb veszély a tűztől származik. A száraz, a nyáron felhalmozódott tűalom vigyázatlanság
következtében könnyen meggyulladhat.

Erdei fenyő:
- Termőhelyi igényük: Elsősorban a dombvidékek és előhegységek fája, de a síkságon is nagy
területeket foglal el. Nálunk a legszebb állományok erdélyi települések közelében találhatóak. A
termőhelyi szélsőségekkel szemben bámulatos az alkalmazkodóképessége. Megél a kietlen kopáron
éppen úgy, mint az Alföld száraz homokján. Csapadékban gazdag területeken erőteljesen növekszik, és a
csapadékhiányra nem olyan érzékeny, mint a lucfenyő vagy a bükk. A párás völgyeket nem szereti, az
időjárás szélsőségeit jól tűri. Sem a nagy meleg, sem a nagy hideg nem okoz jelentős károkat az erdei-
fenyvesekben. Rendkívül fényigényes, emiatt az idősebb állományok kigyérülnek, s ha nincs második
koronaszintjük, elgyomosodnak. Optimális helye a hűvös kontinentális klíma, ahol legalább három
hónapig tart a télies idő. Az erdeifenyő számára legjobb a barna erdőtalaj, de jól fejlődik a savanyú barna
erdőtalajon, és elfogadható növedéket ad a sekély kopáron és a száraz meszes homokon is.
- Gyökerük: Fiatalon karógyökér, később szétágazik és alkalmazkodik a termőréteg vastagságához.
- Kérgük: Fiatalon vékony, világosbarna. Idősebb korában az északi típusnál a törzs egyharmadában, a
déli típusnál a törzs alsó kétharmadában erősen megvastagszik, szürkésbarnára sötétül és durván
cserepessé válik. Felső részén narancssárga vagy rozsdavörös színű és vékony foszlányokban válik. A
kéreg alatti háncsrész világoszöld. Fiatal ágai zöldesszürkék.
- Tűik: Kettesével ülnek a szürkés színű, rövid, hártyás hüvelyekben, 4-8 cm hosszúak, 2 mm szélesek.
Keresztmetszetük félkör alakú, hossztengelyük körül kissé csavarodottak, hegyes csúcsúak, szélük
kemény, finoman fűrészes. Általában 3-4 évenként hullnak le.
- Virágaik: Egyivarúak, egylakiak, májusban virítanak. Vöröses nővirágai a friss hajtások végén
egyenként vagy kettesével jelennek meg és 5-6 mm nagyságúak. Kénsárga hímvirágai 6-7 mm
hosszúak, rövid kocsányon ülnek, és az az-évi hajtások tövében csoportosan helyezkednek el.
- Termésük: 3-6 cm hosszú toboz, a második év októberében érik, a következő év tavaszán hullatja
szárnyas magvait. A toboz érése előtt zöld, éréskor szürkésbarna. Tobozpikkelyei szögletesek, külső
oldaluk rendszerint pajzsosan kihegyezett, a tobozok töve görbült.
- Fájuk: Színes gesztű, szijácsa sárgásfehér, az átmérő egyharmada, gesztje vörösbarna. Évgyűrűi
szabad szemmel jól látszanak, a nyári pászták sötétebb színárnyalatúak. Fájában valódi gyantajáratok
vannak. A gyanta helyenként sárga foltokban jelentkezik a bütü-felületen. Bőséges gyantatartalma miatt
jelentős szerepet kap a gyantatermesztésben. Puha, jól hasadó, fénylő fájának súlya 0,44-0,74.
- Felhasználhatóságuk: A fűrész- és épületasztalos-ipar legkeresettebb fája, kiváló bányafa, papírfa,
ládaalapanyag, de a farost- és forgácslap gyártásban is jelentős szerepet kap.
-Károsítóik: Nagyon sok rovar- és gombakárosítója van, ezért több száz hektáros elegyetlen állományok
létesítése nem tanácsos. Gombakárosítói közül csemetekertekben elsősorban a csíraölő gomba és a
tűkarc-gomba okozhat érzékeny veszteséget. Erdősítési területeken legveszedelmesebb a gyökérrontó
tapló, míg a rovarok közül a cserebogár-csimasz és a nagy fenyőormányos károsítása. Fiatalosokban az
erdeifenyő-levéldarázs álcái néha tömegesen lepik el az egyes állományokat, és teljesen lerágják a tűket,
amellyel jelentős növekedésveszteséget okoznak. Érzékeny kárt okoz fiatal erdei-fenyvesekben a
hajtástorzító gomba és a hajtásfúró pille (fenyő-ilonca) hernyója is. Jelentős károkat okoznak a viharos

3
szelek széltöréssel és a nedves hó, valamint a zúzmara hó-nyomással, hó-töréssel. Az erdeifenyő a
vadnak is kedvelt csemegéje.

1.C. SOROLJA FEL A FAKITERMELÉS MŰVELETEIT! ISMERTESSE AZ EGYES MŰVELETEK

FOGALMAIT! HATÁROZZA MEG A FAKITERMELÉS MŰVELETEIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKET!

A fahasználat alapvetően két egymásba ágyazódó munkafolyamatból áll. Ezek közül az egyik a
fakitermelés, a másik a faanyag mozgatási munkafolyamat.

A fakitermelési folyamat műveletei az alábbiak:

1. Döntés: A fa tőtől történő elválasztása (motorfűrésszel vagy többcélú fakitermelő géppel).
2. Gallyazás: A fa 5 cm-nél vékonyabb (gallyfa) részének levágása, a gallyaitól megtisztított teljes
vagy fekvő fát ágas fának nevezzük. A gyakorlatban a gallyazás művelet során az 5 cm-nél
vastagabb ágrészt (ágfa) is levágják ekkor alakul ki a szálfa.
3. Elődarabolás: Csak akkor van szükség erre a műveletre, ha a rendelkezésre álló közelítő eszköz
vagy gép teljesítményét meghaladja a gallyazás után kialakult fa méretéből következő súlya. A
művelet elvégzése után a szálfából hosszúfa lesz.
4. Választékolás: A darabolás helyének kijelölése. A legfontosabb műveletek egyike. A
választékolást úgy kell végrehajtani, hogy a piaci viszonyokat figyelembe véve a legértékesebb
erdei választékokat alakítsuk ki.
5. Darabolás: A faanyag primer választék méretre vágása.
6. Felkészítés (művelt csoport):
a.) Kérgezés: A faanyag kéregrészének eltávolítása.
b.) Hasítás: A faanyag hosszirányú (rostok irányával párhuzamos) szétválasztása.
c.) Aprítékolás: A faanyag apró darabokra vágása ipari vagy energetikai célú hasznosítás
céljából
d.) S-kapcsozás: A rönk anyag bütü felületébe S alakú kapcsok beütése a száradásból
adódó repedések továbbterjedésének megakadályozása céljából.
7. Készletbe vétel: (Számbavétel) A faanyag választékok szerinti mennyiségi feljegyzése. A
rövidválasztékok· sarangban vannak, a hosszúak máglyában, itt egyedenkénti felvétel van.

Fakitermelési műveleteket befolyásoló tényezők:

• Állomány: vastagsága, magassága, fafaj, egészségi állapot, elhelyezkedése

• Időjárás: Fát csak akkor szabad dönteni, ha: a szél miatt a fa csúcsának (becsült) lengése az 50
cm-t nem haladja meg, a hőmérséklet mínusz 15°C fölött van, a látótávolság a kedvezőtlen
megvilágítás, a köd, a csapadék, esetleg füst miatt nem csökken a döntésre kerülő fa
magasságának a kétszerese alá, ha villámlással járó zivatar nincs.
• Domborzat, terep- és talajviszonyok: Nem mindegy, hogy sík terepen vagy meredek oldalban
dolgozunk

2.A. HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ÁLLÓFA GALLYAZÁSA ÉS MIKOR VAN RÁ SZÜKSÉG?

Az álló fa gallyazásának szükségessége:

Álló fa gallyazására a döntés előtti előkészületkor kerülhet sor, valamint egyéb esetben akkor, ha valami
miatt a gallyakat a fatestről (pl. baleset-veszély megszűntetése, speciális állománynevelési eljárások) el
kívánjuk távolítani.
Álló fa - földről végzett - döntés előtti motorfűrészes előkészítő gallyazásakor a döntésre, gallyazásra és
darabolásra szerkesztett motorfűrésszel csak a vállmagasságnál alacsonyabban lévő ágakat szabad
levágni. Álló fák - műtárgyak (pl. erősáramú és távközlő szabadvezeték, épület) megóvása érdekében
motorfűrésszel végzett - gallyazását csak a fától független, a munkás számára biztonságos állást adó

4
helyről (pl. emelőszerkezet kosarából) a munkáltatói előírásokban meghatározott módon szabad
végezni.
Az álló fa gallyazásának végrehajtása:
Álló fák gallyazását és ledarabolását közvetlenül a fáról vagy létráról csak 18 évnél idősebb és 50 évnél
fiatalabb olyan férfiak végezhetnek, akik az előzetes és időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton a
magasban végezhető munkára alkalmasnak bizonyultak. Az álló fák gallyazását és ledarabolását
vegetációs időn kívül, lombhullás után szabad végezni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a nyári
zivatar okozta sérülések az élet- és vagyonbiztonság miatt a vegetációs időn belüli munkát szükségessé
teszik. A fenyőket vegetációs időn belül is fel lehet gallyazni és le lehet darabolni. A fa koronájában
gallyazás és darabolás kizárólag kézi fűrésszel vagy úgynevezett egykezes motorfűrésszel végezhető.
Motoros fűrésszel a fától független állásról szabad gallyazási, darabolási munkát végezni (pl. hidraulikus
emelőkosárból). A koronába való feljutáshoz csak teljesen ép kötéllétra használható. Ezek műszaki
állapotát, a legalább 225 kg terhelhetőséget minden új munkahelyen a szállítást követően ellenőrizni
kell. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni. A sérült és a követelményeket más okból ki nem elégítő
felszerelést a munkából ki kell iktatni. A koronába való feljutás történhet biztonsági öv és mászóvas
együttes alkalmazásával. A felszerelések ellenőrzéséért felelős személyt, az ellenőrzés módját,
gyakoriságát, eszközönkénti bontásban a munkáltatói előírásokban kell meghatározni. Az egyágú létra
alsó szárait elcsúszás ellen hegyes vassaruval, felső végeit pedig kapaszkodó vaskampókkal, a fa ágára,
illetve törzsére csatolható szíjjal vagy hevederrel kell ellátni. A létrát csak ág- és ágcsonk-mentes
törzsrésznek szabad támasztani. Az egyágú létra kikötésének megtörténtéig legalább egy főnek kell a
létrát alul biztosítania eldőlés és elcsúszás ellen.
A munkát végző csak akkor léphet a fa ágaira, ha azok teherbíró képességéről előbb meggyőződött.
A munkát végzőnek a felmászás előtt a biztonsági övhöz, felérkezés után pedig arra alkalmas ághoz kell
a szerszámait csatolnia. Nem szabad a fa alatt tartózkodni, ha a koronában a munka elkezdődött. Álló fa
gallyazását és ledarabolását csak a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő időjárási és megvilágítási
viszonyok között szabad végezni:

- a megvilágítás mértéke és a köd nem akadályozza a munkába vett fa csúcsáig - a

részleteket is jól kivehető - látást;
- a fa törzse és ágai csapadék (eső, ónos eső, hó) és a zúzmara miatt nem síkosak;
- a hőmérséklet -3°C-nál magasabb;
- szélcsend van;
- villámlással járó zivatar nincs

A magasban végzett munkavégzésre vonatkozó előírások:

A fa koronájában egy-időben csak egy fő dolgozhat. Erősáramú szabadvezeték veszélyeztetése esetén a
munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a vezeték üzembentartója a vezetéket - az erdő
tulajdonosának, kezelőjének kérésére - a munka időtartamára feszültség mentesítette.
Lakott területen fadöntést, álló fa legallyazását és ledarabolását megelőzően faegyedenként előre
pontosan meg kell tervezni a tevékenységek sorrendjét és a feladatokat egyértelműen meg kell osztani a
munkában résztvevők között. Meg kell határozni a munka tárgya, az alkalmazott felszerelés és
technológia függvényében a veszélyeztetett körzetet. A munka megkezdése előtt gondoskodni kell arról,
hogy a veszélyeztetett körzetben a munkát végzőkön kívül senki se tartózkodjon (pl. veszélyeztetett
lakóházban, hétvégi házban, kertben). Ha a veszélyeztetett körzet közterület, a munka azután kezdhető
el, miután az illetékes hatóságok (pl. a helyi önkormányzat jegyzője, közlekedésrendészet) az engedélyt
megadta és a közterületet a forgalom elől elzárta.
A terület elzárásán (pl. út vagy járda esetében ideiglenes sorompó, szalagkorlát) kívül jól látható
figyelmeztető táblákat kell elhelyezni a következő felirattal: „Fakitermeléssel veszélyeztetett terület,
belépni tilos!”.

Mikor szükséges állófa gallyazása?

• Fadöntés előtt a döntés megkönnyítése érdekében a törzsön lévő gallyak levágása vállmagasságig
• Nehezen feltisztuló vagy elszáradt ágak levágása motorfűrésszel vállmagasságig
• Viharkárok által letördelt gallyak eltávolítása

5
 • A fenyőfélék kivételével csak vegetációs időn kívül, a fent leírtak alapján lehet gallyazni.
• Minőségi törzsnevelés céljából

2.B. A LUCFENYŐ, A VÖRÖSFENYŐ ÉS AZ EGYÉB FENYŐFAJOK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE!

Lucfenyő:
- Termőhelyi igényük: A lucfenyő a hűvös, nedves, páradús oldalakat, völgyeket kedveli. Ezért szereti a
rövid, mérsékelt nyarat és a viszonylag nagy téli jeget. Kedvezőtlen számára az óceán hatására kialakult
enyhe tél, s ezért Nyugat-Európában nem található. Legalább 650-700 mm csapadékot és magas
páratartalmat igényel. Nagy fagytűrő képessége ellenére a tavaszi fagyok érzékeny károkat okoznak az
éppen akkor fakadó hajtásokon és virágokon. Fiatalon az árnyékot jól tűri, de később mindinkább
fényigényessé válik. A savanyú talajokat kedveli. Előfordul barna erdőtalajon, agyagbemosódásos és a
lejtőhordalékok üde, mély talajain. A legszebb állományok a hegyvidékek északi párás, nedvesebb oldalain
és a völgyekben vannak.
- Gyökerük: Sekély, közvetlenül a talaj felszíne alatt helyezkedik el. A gyökfőből 4-5 vastag és több
vékonyabb vízszintesen futó oldalgyökeret fejleszt, a vastagabb gyökerek több méter hosszúra is
megnőnek, sőt sokszor a talaj felszínén ki is látszanak. Nagyon zárt állású állományokban a gyökérágak
rövidek maradnak, és ha hirtelen szabad állásba kerülnek, a szél könnyen kidönti az ilyen törzseket.
- Kérgük: Fiatalon vörösbarna, vékony, foszlányszerű pikkelyekben válik le. 30-50 között mind jobban
elparásodik, felületén 1-4 cm-es átmérőjű, kerekded cserepek képződnek. Gyors felszabadítás után
héjaszást szenved. A kéreg csersavtartalma nagy, ezért fontos ipari nyersanyag.
- Tűik: 8-24 mm hosszúak, 1,0-1,4 mm szélesek és 0,6-1,2 mm vastagok, egyhegyűek. Keresztmetszetük
általában rombusz alakú. A fényhajtások tűi többnyire teljesen szórt állásúak, míg az árnyhajtásokon
csaknem fésűsen rendeződnek. Az alacsonyabb vidékeken 5-7 évig, a legmagasabb előfordulási helyeken
10-12 évig élnek. A lehullott tűk lassan bomlanak, hideg és nedves termőhelyen sok nyers humuszt
képeznek.
- Virágaik: Április végén, május elején nyílnak, egyivarúak, egylakiak. A nővirágok főIeg a korona felső
részén az előző évi hajtások csúcsrügyeiből fejlődnek ki, 4-5,5 cm hosszúak, hengeresek, felállóak,
eleinte zöldek, majd bíborpirosak. Egyes változatoknál azonban a nővirágok mindvégig zöldek
maradnak. A hímvirágok a tűk között egyenként jelennek meg, 10-20 mm hosszúak, bimbósan pirosak,
tojásdadok, a porzók felrepedése után sárgák és megnyúltak. Többnyire a korona középső részét
borítják.
- Termésük: 10-18 cm hosszú és 2,5-4 cm vastag, csaknem hengeres, csupán a két végén elkeskenyedő
toboz. Az éretlen tobozok felállóak, zöld vagy sötétibolya színűek, éretten világosbarnák, rozsdabarnák,
esetleg szürkésbarnák és lecsüngők. A termőpikkelyek jóval nagyobbak, mint a fedőpikkelyek,
lekerekítettek, csonka, csipkés vagy megnyúlt csúcsúak, esetleg hullámos szélűek, az első év
októberében érnek, de csak január végén, február elején nyílnak szét a pikkelyek, és hullnak ki a magok.
- Fájuk: Egyszínű, sárgásfehér, esetleg vörhenyes; évgyűrűi élesen kirajzolódnak. Bélsugarai keskenyek
sugármetszetben, bütü-felületük selyemfényű és helyenként gyantatáskás. Fájában gyantajáratok
vannak. Fajsúlya 0,35- 0,60.
- Felhasználhatóságuk: Rendkívül sokoldalú. Az építészetben, a bútor és fűrésziparban egyaránt
nélkülözhetetlen. Emellett kiváló hangszerfa, bányafa, vezeték-, oszlop-, pilótafa, cellulózfa, papírfa és
farostfa. Széles körben alkalmazzák láda- és fagyapotgyártásra, továbbá karácsonyfának és díszlombnak.
Tűiből fenyőolajt, gyantájából lakkot, kérgéből csersavat állítanak elő.
- Károsítóik: Kedvezőtlen körülmények között nagy számban jelentkeznek. Fiatalosokban a Chermes
abietis (lucfenyő-gubacstetű), a korai és a kései fagyok, valamint a vad. Középkorban a betűző szú, míg
idősebb korban a fenyőtörzstapló és a gyökérrontó tapló okozzák a legtöbb kárt. Jelentős károkat
okozhat még benne a nagy fenyőormányos, a gyökérrontó galóca és a szél.

Vörösfenyő
- Termőhelyi igényük: A vörösfenyő kerüli a sok esőt hozó nyugati szeleknek kitett területeket. A 75%-
os relatív páratartalomnál párásabb területet nem kedveli. Száraz, meleg termőhelyre nem való.
Talajigénye nem nagy, de nem szereti a túlságosan kötött agyagot és a száraz homokot. A vörösfenyő

6
már kora fiatalságától kezdve sok fényt igényel, még az oldalárnyékot sem tűri. Árnyékos helyen
csakhamar elpusztul. Gyér lombozata miatt a talajt nem javítja.
- Gyökerük: Erőteljes karógyökér, a később kifejlődő oldalgyökerei is mélyre hatolnak. A széllel szemben
nagyon ellenálló.
- Kérgük: Néhány évig sima, majd mind jobban megrepedezik. Idősebb korban nagyon vastag, mélyen
repedezett, szürkésbarna színű. A leváló cseppek alatt kárminpiros.
- Tűik: 1-3 cm hosszúak, 1 mm szélesek, a hosszú hajtásokon egyesével szórtan, a rövideken pedig 30-
70 tűből álló pamacsban helyezkednek el. A tűk világoszöldek, puhák, laposak. Ősszel megsárgulnak és
lehullnak.
- Virágaik: Egyivarúak, egylakiak, március végén, április elején a lombfakadással egy időben
virágzanak. A nővirágok 1-1,5 cm nagyságúak, kárminpirosak, a hímvirágok mintegy 0,5 cm-esek
tojásdadok, sárga színűek.
- Termésük: 3-4 cm hosszú, világosbarna színű toboz. A kerekded termőpikkelyek rendszerint
hosszabbak a fedőpikkelyeknél. Az első év októberében érnek, de csak a következő év tavaszán hullnak
ki a sárgásbarna, háromszögletű 3-4 mm nagyságú, szárnyas magok. Toboza több évig is a fán marad,
régebbi tobozok azonban szürke, fakó színükről könnyen felismerhetők. Magja közt nagyon sok a léha.
Már 20-30 éves kortól kezdve gyakran bőven terem.
- Fájuk: Színes gesztű, középnehéz, fajsúlya 0,65. Sárgásfehér szijácsa csak 1,5-3 széles, gesztje
vörösbarna, húspiros. Évgyűrű határai élesen kirajzolódnak, bélsugarai azonban szabad szemmel nem
látszanak. Gyantatartalma kevés, gyantafolyása kárminpiros színű. Az elgesztesedett sejtek falára sok
cser rakódik le. Fája igen tartós.
- Felhasználhatóságuk: Rendkívül tartós, rugalmas fája nemcsak védett, száraz helyen, hanem nedves
talajban, sőt vízben is évszázadokig épségben marad, teljesen megkövesedik és nem korhad el. Főleg híd,
vízi építmény, bányafa, talpfa, bútorfa, falburkolat, erkélykorlát, faház, pillérfa, szőlőkaró stb. készül
belőle.
-Károsítóik: Nem jelentősek. Legtöbb kárt az aknázó moly okozza, amely a törzs belsejét rágja. A
vörösfenyőrák a fák ágain és a törzsén előforduló rák-képződményeket okozza.

2.C. ISMERTESSE A FADÖNTÉS MUNKARENDJÉT! SOROLJA FEL A DÖNTÉS SZABÁLYAIT!

A döntés fakitermelési művelet műveletelemei az alábbiak:

1. A döntendő fa felkeresése.
2. A fa húzási irányának megállapítása.(1egalább két fe1állási helyről)
3. A fa tervezett döntési irányának meghatározása.
4. A fa környezetének és a menekülési útvonalnak a megtisztítása.
5. Körültekintéssel meggyőződés a döntés végrehajtásának biztonságáról.
6. Hajk elkészítése (15 cm-nél nagyobb tőátmérőjű fa) hajkalap és hajktető kialakítása úgy, hogy
a hajkfenékvonal merőleges legyen a tervezett döntési irányra.
7. Döntőfűrészvágás végrehajtása.
8. A fa dőlésének megindulásakor eltávolodás a fától a biztonsági zónába.
9. A szakáll levágása a már nyugalomban fekvő fáról illetve szükség esetén a tőről.

Hajk fogalma:
Hajk kialakítására csak a 15 cm tőátmérőnél nagyobb fák döntésénél van szükség. A hajk a dőlésirányt
meghatározó bemetszés· a fába. Legegyszerűbb formája az egyszerű ék alakú hajk. Kialakításuk két
vágással történik. A hajk vízszintes irányú vágását hajkalapnak, ezzel szöget bezárót hajktetőnek
nevezzük. A két sík egy egyenesben találkozik. Ezt az egyenest hajk fenékvonalnak nevezzük, ami
minden esetben merőleges a tervezett döntési irányra. A méreti előírások: hajkmagasság illetve a hajk
mélysége a tőátmérő 1/10-e és 1/4-e legyen.

7
A törési léc fogalma:
A hajk fenékvonala és a döntőfűrészvágás fenékvonala közötti el nem vágott rész. Az el nem vágott
rostok akkora terhelést kapnak, hogy lényegében a fa dőlésének megindulása előtt eltörnek, innen kapta
az elnevezést.
Szerepe a döntés irányításában van. ( A hajk fenékvonal merőleges a döntésirányra. )A méreti előírások:
szélessége a döntővágás síkjában 40 cm átmérőig az átmérő 1/10-e, de legfeljebb 4 cm, 40-80 cm átmérő
között 4-6 cm, 80 cm átmérő fölött 6-10 cm legyen. Ha a döntési irány nem egyezik a húzási vagy azzal
ellentétes IRÁNNYAL, akkor törési léc szélességét a húzási irány felöli oldalon csökkenteni, az ellentétes
oldalon növelni kell.
A törési lépcső fogalma:
A hajk fenékvonala és a döntőfűrészvágás fenékvonala közötti magasságkülönbség. Szerepe: A fa
felhasadásának és felszakadásának megakadályozása, ezáltal a fa döntésének biztonságosabbá tétele
illetve a fentiekből következő értékvesztés elkerülése.
A méreti előírások: A törési lépcső magassága legalább a tőátmérő 1/10-e legyen.
A fa egyensúlyi helyzetétől függ a dőlésre kényszerített fa várható elmozdulásának iránya. A fa döntés
közbeni elmozdulásait az határozza meg, hogy a súlyponttól kiinduló elméleti függőleges - a súlyvonal -
metszi-e a vágáslapot, vagy azon kívül éri a talajt. Ha a súlyvonal metszi a vágáslapot, akkor a fa
központos súlyvonalú, vagyis egyenes állású. Ha a súlyvonal a vágáslapon kívül éri el a talajt, akkor a fa
külpontos súlyvonalú. Ha ez kis távolságban történik, akkor kis húzású fáról, ha távolabb történik, akkor
nagy húzású fáról beszélünk. A fa súlypontjának meghatározása jó megfigyelőképességet igényel. A
súlypont a famagasság alsó harmadától feléig terjedő részére esik. Az erőteljesebben vékonyodó fáké
mélyebben, a hengereseké magasabban helyezkedik el. A gyakorlatban általában könnyen eldönthető,
hogy a fa egyenes állású, kis húzású vagy nagy húzású. A húzott fáról pedig az is megállapítható, hogy
milyen irányban külpontos.

Döntési szabályok:

• A döntési irányt – figyelemmel a vágásrendre, a fa kihajlására, az erdőművelési, és a közelítési

követelményekre úgy kell meghatározni, hogy a veszélyhelyzet a legkisebb legyen
• Védősisak kötelező
• A kisegítővel meg kell állapodni, a döntés elkezdése előtt, hogy ki mit csinál és a dőlés
megindulásakor ki hova távozik.
• Faegyedenként meg kell határozni a fa várható viselkedését és elmozdulási irányát, az esetleg
kialakuló veszélyhelyzeteket és elhárítási módját
• Csak akkor lehet a döntést elkezdeni, ha a fa kétszeres magasságának megfelelő körzeten belül
illetéktelenek nem tartóznak
• Csak akkor lehet a döntést elkezdeni, ha a mínusz 15°C-nál nincs hidegebb, a fa csúcsa a szél
hatására kb. 50 cm-nél jobban nem leng ki, a látási viszonyok lehetővé teaszik a fa kétszeres
magasságának megfelelő körzet szemmel tartását
• A döntésre szánt fa környezetéből minden, a szabad mozgást akadályozó aljnövényzetet, kiálló
facsonkot, fekvő gallyakat, köveket, a magas havat el kell távolítani, a lyukakat gödröket be kell
tömni
• A döntést egy menetben kell végrehajtani. Behajkolt, befűrészelt fát nem szabad felügyelet nélkül
hagyni

3.A. MIT NEVEZÜNK GALLYAZÁSNAK? MUTASSA BE, HOL HELYEZKEDIK EL A GALLYAZÁS A

FAKITERMELÉS MUNKAFOLYAMATÁBAN!

A gallyazás fogalma: A fa 5 cm-nél vékonyabb (gallyfa) részének levágása a gallyazás. A gallyaitól

megtisztított teljes, vagy fekvő fát ágas fának nevezzük. A gyakorlatban a gallyazás során az 5 cm-nél
vastagabb ágrészt is levágják a törzsről, ekkor alakul ki a szálfa.
- A gallyazás eszközei: Kézi és gépi eszközei léteznek: fejsze, kézifűrész, motorfűrész, többcélú gép.

8
Gallyazás motorfűrésszel:
- kéreg, vagy palást mentén végezzük a gallyazást
- 3 cm-es átmérő alatt egy vágással, magunktól elfelé
- 3 cm-es átmérő felett 1/3 hónaljvágás, 2/3 levágás
- 1 fán csak 1 fő dolgozhat
- törzset, vagy vastagabb ágat lábak közé nem veszünk
- 5 m-en belül más nem tartózkodhat
- járó motorú láncfűrészt csak a fa túloldalán visszük bekapcsolt láncfékkel
-egyik fától a másikig a motort is leállítjuk
- mell-éli és hát-éli párhuzamos vágással gallyazunk motorfűrésszel
- a gallyazás a döntés után következik, a kidőlt fa tövénél kezdjük

Gallyazás kézi szerszámokkal:

- kéreg, vagy palást mentén végezzük a gallyazást
- 3 cm-es átmérő alatt egy vágással, magunktól elfelé
- 3 cm-es átmérő felett 1/3 hónaljvágás, 2/3 levágás
- 1 fán csak 1 fő dolgozhat
- törzset, vagy vastagabb ágat lábak közé nem veszünk
- 5 m-en belül más nem tartózkodhat
- fejszével csak a fa túloldalán dolgozunk
- a gallyazás a döntés után következik, a kidőlt fa tövénél kezdjük

A gallyazás során alkalmazott vágásformák:

• egyszerű párhuzamos
• hát-éli párhuzamos vágás
• vagy ami szükséges

A gallyazás elhelyezkedése a fakitermelés folyamatában:

A fakitermelés munkafolyamatában a döntést követően a második helyen áll.
• Döntés
• Gallyazás, darabolás
• Felkészítés

3.B. A TÖLGYEK (KOCSÁNYOS, KOCSÁNYTALAN, CSER) ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE?

-Termőhelyi igényük: A hazai lombos fafajok legelterjedtebb nemzetsége. A folyók ártereitől kezdve az
Alföld homokos- és szikes talajain keresztül a domb- és hegyvidékek változó termőtalajáig egyaránt
jelentős szerepet töltenek be.
-Gyökerük: Mélyre hatoló karógyökér.
-Kérgük: Többnyire hosszanti irányban repedezett, sötétszürke, a cser kivételével csersavban gazdag.
-Leveleik: Karéjos.
-Virágaik: Egyivarúak, egylakiak. A nővirágok magányosan vagy csomóban álló kis zöldes füzérkék, a
hímvirágok az előző évi hajtásokon elnyúlt laza, sárga füzéreket alkotnak. Április-májusban virítanak.

9
-Termésük: Kehely alakú, kupacsban ülő, 1-2 év alatt érő barna vagy vörösbarna makk. Sziklevelük a
talajban marad.
-Fájuk: Likacs-gyűrűs, színes gesztű, kemény, nehéz, a cser kivételével tartós és nagyon értékes ipari fa.
Bélsugaraik szabad szemmel jól látszanak.
-Felhasználhatóságuk: Sokoldalú. Elsőrendű dongafa, talpfa és bányafa, jó fűrészáru és késelési anyag
készül belőle. Kérgéből sok és értékes csersavat vonnak ki.
-Károsítóik: Bár jelentős számban vannak, ritkán okoznak súlyosabb vészt. A korai fagyok a
másodhajtásokat, a kései fagyok a virágokat teszik tönkre. A téli nagy fagyok a törzsön fagyrepedéseket
okoznak. A fiatal csemetéken és sarjállományokon gyakori a lisztharmat. Csemetekertekben és fiatal
erdősítésekben a cserebogár és a drótféreg károsít. Idősebb törzsekben a farontó taplók, a sárga
fagyöngy, majd ezek nyomán a hőscincér is jelentős károkat okoz. Gyakori kárt okoznak a
gubacsdarazsak a levélen, hajtáson és a termésen képzett száraz, illetve zsíros gubacsokkal. A lepkék
közül a gyapjas és a búcsújáró pille is károsítja.

3.C. ISMERTESSE A KÜLÖNBÖZŐ TŐÁTMÉRŐJŰ, KÖZPONTOS SÚLYVONALHELYZETŰ FÁK

DÖNTÉSÉNEK MÓDJAIT.

Központos súlyvonalhelyzet:

A fák egyensúlyi helyzete

• Súlypont: a testnek a mértanilag meghatározott helye, amelyre a test feltámasztva, vagy

felfüggesztve egyensúlyban van (lehet belül- kívül)
• Súlyvonal: súlypontból induló a föld központja felé mutató függőleges vonal a súlyvonal
• A fa húzási irányát a súlyvonal helyzete illetve a súlyvonal dőléspontja és a vágáslap központja közti
távolságot adja meg
• Központos súlyvonal helyzetű: a súlyvonal a vágólap központján halad keresztül
• Külpontos súlyvonal helyzetű: az ettől eltérő lehet kishúzású és nagyhúzású

Ha a súlyvonal metszi a vágáslapot, akkor a fa központos súlyvonalú, vagyis egyenes állású.

Egyenes húzású, azaz központos súlyvonalhelyzetü fák döntésekor a döntővágás fenékvonala mindig
párhuzamos. Bármilyen irányba lehet őket dönteni, esetleg kis rásegítés szükséges (döntővilla, ék stb.).
A fa vastagságát mindig a motorfűrész vezetőlemezének hosszához viszonyítjuk. Lehet a fa tóátmérője a
vezetőlemez hosszánál kisebb, lehet a vezetőlemez hosszának másfélszerese és még ennél is nagyobb.
Az előbbi két eset fordul elő a gyakorlatban a legtöbbször. Hazánkban már nagyon ritka a vezetőlemez
hosszát kétszereen meghaladó vastagságú fatörzs. Ezek kidöntése a különleges helyzetű fák döntési
csoportjába tartozik.
Igen sokszor fordul elő, hogy a fa tőátméröje a vezetőlemez hosszát nem éri el. Ebben az esetben
elkészítik a hajkot, előbb a hajkalapot, aztán a hajktetőt, majd a döntési irányba haladva a döntővágást.
Mindhárom vágást célszerű támasztott legyezővágással indítani, és párhuzamos vágásokkal befejezni.
Szorulás esetén döntővillát lehet alkalmazni.
Ha a fa átmérője a vezetőlemez hosszánál nagyobb, akkor a hajktetőt képezzük ki előbb, utóbb a
hajkalapot, támasztott és párhuzamos vágásokkal, esetleg legyezővágásokkal. Végül a döntő fűrészvágást

10
megelőzően célszerű a döntésirányból a hajk fenékvonalára merőlegesen és vízszintesen beszúrni a
fába a döntési irányból. Ezzel a vágással kizárjuk a felszakadás veszélyét. Ezután legyezővágások
sorozatával kell elkészíteni a döntő fűrészvágás t.
Ha a tőátmérö a vezetőlemez másfélszeresét is meghaladja, akkor a hajktető és hajkalap kifűrészelése
után a hajk fenékvonala mellett, a törési léc szélességének meghagyása mellett oldalról, vízszintesen a
törési lépcső figyelembevételével beszúrnak a fába, a vastagságtól függően vagy csak az egyik oldalról,
vagy mindkét oldalról. A beszúrás után a döntési iránnyal ellentétes irányba haladnak, míg az át nem
fűrészelt rostok vastagságát le nem csökkentik annyira, hogy az a vezetőlemez hosszát már nem haladja
meg. Ekkor elkezdik a döntő fűrészvágást, majd kellő időben ékekkel megindítják a fa dőlését.

4.A. MIT NEVEZÜNK DARABOLÁSNAK? MUTASSA BE, HOL HELYEZKEDIK EL A DARABOLÁS A

FAKITERMELÉS MUNKAFOLYAMATÁBAN!

A darabolás fogalma: a ledöntött, legallyazott fának a választékolás során megjelölt helyeken történő
átvágása.
A darabolás során alkalmazott vágásformák:
Bármilyen vágásformával darabolhatunk, függvénye a fa feszültségi helyzete és a vezetőlemez
viszonya a fa átmérőjéhez képest.
A darabolás módjai:
- rövidfás: tő mellett a darabolandó fát minden megjelölt (választékolt) helyen elvágjuk
- hosszúfás: több választékot egyben hagyva csak a második, harmadik jelnél vágjuk el a fát,
„elődarabolást” végzünk, csak a szállítás meggyorsítása végett.
A darabolás helye a fakitermelés rendszerében: a döntés, gallyazás és választékolás után következik,
ellentétben az előző műveletekkel – kivéve a tő körül beteg, korhadt fákat – a darabolást mindig a fa
hegyénél kezdjük, így a vékonyabb választékokat is biztonságosan, könnyebben tudjuk darabolni, nem
mozdulnak el menet közben.

4.B. A BÜKK ÉS GYERTYÁN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE!

Bükk
-Termőhelyi igényük: Hegyvidéki fafaj, amely a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokat nem kedveli.
Különösen érzékeny a kései fagyokra, a viharos szelekre és a hosszan tartó száraz melegre. Fiatal
korában nagyon árnyéktűrő, még léces korban is elviseli a mérsékelt árnyalást. Felszabadítása után
rohamos növekedésnek indul. Gazdag lobhullásával javítja, és mindig jó táperőben tartja azt. A talaj
tápanyagtartalmával szemben meglehetősen igényes. Tápanyagban gazdag, közepesen kötött, üde talajt
kíván. A legszebb állományok az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon, lejtőhordalékon találhatók.
Szép állományaink vannak mész-alapkőzet felett is, ha a gyökerek a sziklák repedésein keresztül üde
televényig hatolnak. A sekély, száraz, a nedves, áradásos talajokat, a laza homokot és a kötött agyagtalajt
nem kedveli. Elsősorban a hűvösebb, nedvesebb északi oldalakon, a párás hajlatokban jelenik meg.
-Gyökerük: Erőteljesen szerteágazó, viszonylag sekély ágas gyökérzet. Emiatt a viharos szelek gyakran
okoznak jelentős károkat, különösen a hirtelen és erősen megbontott bükkösökben.
-Kérgük: Hamuszürke, mindvégig sima és vékony.
-Leveleik: Bőr-neműek, tojásdadok, 6-10 cm hosszúak, ép élűek vagy kissé hullámos szélűek, fiatalon
finoman pelyhesek, az idősebb levelek felül kopaszok, csak a levelek fonákja a gerincek mentén és az
érzugokban marad molyhos, és néha a levelek széle is mindvégig pillás. Az oldalsó levél-erek
párhuzamosak, számuk oldalanként 6-8. A levél felülete fénylő sötétzöld, hátlapja világosabb zöld. Néha
az ősszel elszáradt lombozat áttelel a fán és csak tavasszal hull le.
-Virágaik: Egyivarúak, egylakiak. A nővirágok a hajtás felső leveleinek hónaljából erednek, rövid, felálló,
zöldes, erősen szőrös fejecskét képeznek, közülük nyúlnak ki a bíborpiros bibék. A hímvirágok a
hajtások alsóbb leveleinek hónaljából növő, 5-6 cm hosszú kocsányon lógó sárga fejecskék. A zöld
lombok megjelenésével egy időben, május elején virágzanak.
-Termésük: Tüskés kupacsú makk. Hajtott tüskékkel borított tojásdad alakú, érésig zárt kupacs barna
színű, benne 2-3 három élű, sima héjú, barna makk található. A makk októberben érik és hullik, 60-70

11
éves korától terem. Termést csak 8-10 évenként hoz. Bő termést még ennél is ritkábban. Természetes
felújítása hosszú időt igényel.
-Fájuk: Szórt likacsú, színtelen gesztű. Az évgyűrűhatárok jól látszanak, a bélsugarak szélesek és
nagyszámúak, amelyek a sugármetszeten piros-barna csíkokat képeznek, a húrmetszeten jellegzetes
orsó alakúak. A fa színe sárgás, pirosas-fehér. A kitermelt fa rövid idő alatt befülled, és álgesztessé válik.
Fája nem elég ellenálló, a bélből kiindulva gyorsan romlik. Sérüléseit nehezen heveri ki, mert sarjadzó-
képessége is gyenge.
-Felhasználhatóságuk: sokoldalú. Kiváló hámozási rönk, asztalos áruk, mezőgazdasági és háztartási
eszközök készülnek belőle, jó bútorfa, kiváló bognárfa és tűzifa.
-Károsítóik: kevés. Sima kérgén hirtelen felszabadításra héjaszás lép fel. A megritkított állományokban
gyakori a széldöntés. Jelentős kárt okoz a bükk-gally tetű és a bükk pajzstetű.
A tetűk szúrása nyomán a kéreg megpuhul, megduzzad, majd a téli hidegben felreped és fagydudorok
keletkeznek rajta.

Gyertyán
-Termőhelyi igényük: fontos erdei fa hűvös, tápanyagban gazdag humuszos talajokon. Nagy
állományban fordul elő a bükk-zónában, de különösen tölggyel alkotott erdőtársulásokon is. Hegy- és
dombvidéki faj, legfeljebb 1300 m magasságig, a bükknél kevésbé érzékeny.
-Gyökerük: Különösen eleinte igen változatos: sekélyen futó, bojtos vagy karógyökérszerű. Később
általában sekély, hatalmas oldalgyökerekre bomló.
Kérgük: világosabb, vagy sötétszürke, először sima, később jellegzetes rajzolatú repedésekkel, hosszanti
ezüstszürke csíkokkal
-Leveleik: szórt állásúak, hosszúkás tojásdad alakúak, 4-10 cm hosszúak, rövid hegyben végződnek.
Kétszeresen fűrészesek, a levélfogak igen kicsik. A levélváll lekerekített, többnyire kissé aszimmetrikus.
A levél mindkét oldalán kissé fényes, felül élénk- vagy sötétzöld, a fonákon az ereknél szőrös. Ősszel
élénksárgára vagy rozsda-sárgára színeződik.
-Virágaik: A porzós barkák 3-5 cm hosszúak, április-májusban virágzik
-Termésük: A termős barkákon háromkaréjos halványzöld kupacslevelek tövében ülnek a kis makkok,
amelyek ősszel beérve, ezek szárnyán pörögnek.
Fájuk: évgyűrűi elmosódottak, fodrosak, hullámosak – színe fehér, szürkésfehér – nagyon nehéz és
nagyon kemény.
-Felhasználhatóságuk: kitűnő szerszámfa, kitűnően esztergályozható, nehezen ragasztható és
szegezhető. Kiváló tűzifa.
-Károsítóik: A gyertyántörzseknél gyakran figyelhetők meg rákos sebek, amelyeket egy élősködő
tömlős gomba okoz. A kitermelt faanyag a tavaszi-nyári időszakban a fülledés veszélyének van kitéve.
Így gondoskodni kell a gyors feldolgozásról, ill. a szakszerű tárolásról (pl. permetezés, vízben való
tárolás). A színes geszttel nem rendelkező gyertyán felhasználása esetében figyelembe kell venni, hogy a
gombákkal, rovarokkal szemben kevésbé ellenálló.

4. C. ISMERTESSE A KÜLÖNBÖZŐ ÁTMÉRŐJŰ, KISHÚZÁSÚ FÁK DÖNTÉSÉNEK MÓDJAIT!

Ha a súlyvonal a vágáslapon kívül éri el a talajt, akkor a fa külpontos súlyvonalú. Ha ez kis távolságban
történik, akkor kis húzású fáról beszélünk.
A kishúzású fákat lehet a húzás irányában ettől hegyes szögben eltérően, tompa szögben eltérően és
ellentétes irányban dönteni. Tompa szögű döntésnél törési léc szélességét a húzási irány felöli oldalon
csökkenteni, az ellentétes oldalon növelni kell, vastagabb fánál ék használata is szükséges. Hegyes szögű
döntésnél törési léc szélességét a húzási irány felöli oldalon csökkenteni, az ellentétes oldalon növelni kell,
ék használata mindig szükséges. Ellentétes irányú döntésnél ékkel vagy nagyobb fák esetében gép
segítségével hajtjuk végre a döntést.
A kis húzású fák döntésekor a legkedvezőbb, ha a húzásirányba történik a döntés. Ilyenkor nem kell
semmiféle irányítóeszköz. A hajk fenékvonala a döntő fűrészvágás fenékvonalával mindig párhuzamos.
A hajkot a kihajlás oldalán kell készíteni, ezután esetleg a hajk fenékvonalára merőleges szúróvágással
biztosítják a felszakadás elkerülését. A döntővágást egyszerű párhuzamos vágással készítik. A törési léc
nem lehet 1-2 cm-nél szélesebb.

12
Vastag fák esetében a hajktető és hajkalap elkészítése után ismét tanácsos a hajk fenékvonalára
merőlegesen beszúrni a fába. Ha a fa tővastagsága meghaladja a vezetőlemez másfélszeresét, akkor a
hajktetö és a hajkalap elkészítése után a törési léc meghagyásával a döntővágás magasságában oldalról
szúrnak a fába, mindkét oldalról, majd a döntő fűrészvágás elvégzése következik, amelyet legyező-,
illetve párhuzamos vágások kombinációjával hajtanak végre.

5.A. ISMERTESSE A DARABOLÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOKAT! SOROLJA FEL A

DARABOLÁSRA VONATKOZÓ EBSZ ELŐÍRÁSOKAT!

A darabolásra vonatkozó szabályok:

• Ugyanazon a fadarabon egyidejűleg csak egy fő végezhet darabolást.
• Darabolás közben a fát kézzel megfogni vagy lábbal kitámasztani motorfűrészes munka esetében
csak a vezetőlemeztől mért 70 cm-nél, kézifűrész esetében a fűrészlaptól mért 25 cm-nél, fejsze vagy
más - sújtással vágó - szerszám használata esetében a vágáshelytől mért 70 cm-nél nagyobb
távolságban szabad.

13
 • A szálfa és a hosszúfa motorfűrészes darabolását a csúcsfelőli, a darabológéppel történő darabolást
pedig a tőfelőli részen kell kezdeni. A daraboláshoz szükséges kiépítési előírást az EBSZ 1.
függeléke tartalmazza.
• mindig a fa hegyénél kezdjük – kivéve tőkorhadt fák darabolása
- pontosan a megjelölt helyen darabolunk
- a vágáslapnak a hossztengelyre merőlegesnek kell lennie
- ha két irányból kell átvágni a törzset, a vágáslapoknak pontosan találkozniuk
kell
- ügyelni kell, hogy a választékok ne sérüljenek, ne törjenek, ne repedjenek
- földbe ne vágjunk
- legyünk körültekintőek, különösen lakott területen végzett darabolásoknál,
hogy nincs-e a törzs alatt oda nem illő tárgy: drót, madzag, üveg…stb.

A darabolás és a választékolás kapcsolata:

mindig a megjelölt helyen kell darabolni – kivéve, ha törzs beteg, általában a töve körüli korhadás vagy
egyéb károsodás miatt, ilyenkor az átvágás után derülhet ki,hogy újra kell-e választékolni és darabolni

Feszültségmentes fa darabolására vonatkozó előírások:

A darabolás folyamán figyelmet kell fordítani az elgurulás megelőzésére

A fa felfekvése:
a fa úgymond’ „nyugalmi helyzetű”, nincs húzott-nyomott oldala, teljes hosszában a földön fekszik.
Az átmérő és a vezetőlemez közötti viszony:
a leggyakoribb eset, ha az átlag állományhoz jól választottuk meg a motorfűrészünket, hogy a fa
átmérője a vezetőlemeznél kisebb. Lehet közel azonos méretű a vezetőlemez hosszával. Mindkét
esetben egy-oldalról vágva el tudjuk végezni a darabolást.
A harmadik esetben, ha a fa átmérője nagyobb a vezetőlemez hosszánál, úgy két-oldalról lehet csak
átvágni, ügyelve arra, hogy a vágáslapok találkozzanak.
A darabolás során alkalmazott vágásformák:
A legegyszerűbb, leggyorsabb és a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott, legkevesebb fizikai erőt
igénylő vágásformával a billegő v. kombinált legyezővágással végezzük a darabolást egészen a fa alsó
részéig, ekkor párhuzamos vágással még vághatunk valamennyit, majd a vezető hegyével óvatosan
fejezzük be, ügyelve arra, hogy a földbe ne vágjunk.

Feszültségi állapotban lévő fa darabolására vonatkozó előírások:

• A bármilyen irányban feszülő fa darabolását motorfűrésszel mindig a fának a nyomott rostok
felőli oldalán kell elkezdeni és az átmérőnek kb. az 1/3-áig kell befűrészelni. Az átvágást a húzott
rostok felőli oldalon indított, az előzőbe csatlakozó másik vágással kell befejezni.
• Oldalirányban feszülő fa motorfűrészes darabolása közben a fának a nyomott rostok felőli
oldalán kell állni.

Többműveletes gépekkel történő darabolásra vonatkozó előírások

- A többcélú darabológép, vagy az alsó felkészítő telepre beépített kör- vagy láncfűrészes
darabológép veszélyes körzetét, ahol senki sem tartózkodhat, ugyanígy a kezelő számára kijelölt
biztonságos helyet, géptípusonként elkülönítve, a munkáltatói előírásokban kell meghatározni.
Ezt a gép veszélyeztetett körzetén kívül elhelyezett táblán jól látható módon fel kell tüntetni.

Alaphelyzetek – a nyomott és húzott oldalak viszonya:

- egy ponton támaszkodó: nyomott - alul, húzott - felül
- két ponton támaszkodó: nyomott - felül, húzott - alul
- oldalt feszült helyzetű: nyomott - kisebb ív, húzott - nagyobb ív
ebben az esetben a gépkezelő csak a kisebb ív felől végezheti a darabolást.

14
Extrém esetek:
- ha a domború talajra a fa a súlyánál fogva a talaj domborulatát követve felfekszik, a nyomott oldala
alul, a húzott oldala felül van.
- ha a homorú talajra a fa a súlyánál fogva behajlik és a talaj homorúságát követve ráfekszik,vagy
behajlik, a nyomott oldala felül,a húzott oldala alul van.
A fa átmérője és a vezetőlemez viszonya: Ha a fa átmérője nem haladja meg a vezető hosszának
kétszeresét, de a vezető hosszánál vastagabb, akkor két oldalról végezzük a darabolást, szem-előtt tartva,
hogy a befejező vágás után merre fog a fa esetleg elmozdulni. Ezért úgy kezdjük a darabolást, hogy
elmozduláskor a túloldalon legyünk.
Vágásformák: párhuzamos, legyező, szúróvágás és ezek kombinációja.

Feszültségi helyzeteket előidéző tényezők:

 a talaj egyenetlenségek / domborzati viszonyok:
- már kidőlt fára történő rádöntés
- álló fák közé bedöntött fa „befűződése”
- nagy ágak miatt a törzs nem fekszik fel
- széldöntés miatt a fák egymásra fekszenek
- a rakodóra történő darabolás előtt nem „terítik” szét egyenletesen a rakatokat

Többműveletes gépekkel történő darabolásra vonatkozó előírások:

A többműveletes fakitermelő gépeknek kezdetben öt csoportja volt:
1. döntőgépek (a fák tőtől való elválasztására és előközelítésére voltak
képesek);
2. gallyazógépek (a ledöntött fák gallyazását végezték el);
3. darabológépek (a faanyag választékolását végezték);
4. gallyazó-daraboló gépek (processzorok);
5. teljes fakitermelő gépek (harveszterek).

15
A gépfejlesztések során az új gépek kialakulásával a csoportosítás is megváltozott:
1. Harveszterek: A fa tőtől való elválasztását és a hozzá kapcsolódóan még egyéb
műveleteket is elvégező gépek. (rakásolás, gallyazás, darabolás, előközelítés,
közelítés)
2. Processzorok: A fa tőtől való elválasztását nem, de a többi műveletet
kapcsoltan végző gépek. (gallyazás, kérgezés, darabolás, előközelítés, közelítés)
A gépeket csak vizsgázott gépkezelő működtetheti, ha azzal a tevékenységgel
megbízták. A gép meghibásodásakor azonnal le kell állítani, elmozdulás-
mentesen rögzíteni és szakszervizzel javíttatni.

5.B. AZ AKÁC ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE!

- Termőhelyi igénye: Meleg igényes fa, fagyérzékeny. Fényigényes és szárazságtűrő. Szereti a

nitrogénben gazdag, semleges kémhatású talajokat.
- Gyökere: a talajfelszín alatt szerteágazó indaszerűen átszövi a termőterületet – gyökérsarjjal
szaporodik. Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek.
- Kérge: mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett.
- Levele: hosszú kocsányon szimmetrikusan elhelyezkedő páratlan számú levélzet.
- Virága: Lombfakadás után, május második felében virágzik. Pillangós virágai levélhónalji, csüngő
fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga.
- Termése: októberben érik, vörösesbarna hüvely, mérgező, magjai vese alakúak.
- Fája: törzse térgörbe erdei telepítés esetén egyenes. Aránylag agresszív növekedésével kitűnik. Nehéz,
(nyersen 900-950 kg/köbméter), kemény, tartós fája van. Hazai fafajok közt a legtartósabb.
- Felhasználhatósága: Az akác fájának kedvező fizikai tulajdonságai és rendkívüli tartóssága széles
körű felhasználhatóságot tesz lehetővé. Megmunkálható, de meg kell említeni, hogy megmunkálása
különös figyelmet igényel, energia és szerszámigényes. Ragasztása, szakértelmet kíván. Felületkezelése
csak akkor szükséges, ha szürkülését mindenképp szeretnénk elkerülni.
-Károsítói: akáclevél aknázó moly; akác hólyagos moly; gubacsszúnyog;

5.C. ISMERTESSE A KÜLÖNBÖZŐ TŐÁTMÉRŐJŰ, NAGYHÚZÁSÚ FÁK DÖNTÉSÉNEK MÓDSZEREIT!

Ha a súlyvonal a vágáslapon kívül éri el a talajt, akkor a fa külpontos súlyvonalú. Ha ez nagy távolságban
történik, akkor nagyhúzású fáról beszélünk.

Erősen kihajló, vastag fák döntése igen veszélyes munka. Nagyhúzású fákat csak a húzásirányba szabad
dönteni.
Először el kell készíteni a hajktetőt, majd a hajkalapot támasztott, illetve fordított legyezővágásokkal.
Ezután a hajkalapra merőlegesen beszúrnak a fába, hiszen bizonyos, hogy a húzás miatt sokkal
hamarabb dőlésnek indul a törzs, mielőtt a törési lécet elég vékonyra lekeskenyítették volna. Ezután a
dőlési irányba nézve jobb oldalról a törési léc szélességének meghagyásával és a törési lépcsőnek
megfelelő magasságban szúróvágást alkalmaznak.
Ha a vezetőlemez a fa túlsó oldalán kiért, akkor hátéli párhuzamos vágással fűrészelnek a dőléssel
ellentétes irányba addig, amíg a rostokat belülről kifelé teljesen el nem metszik, és a fa le nem dől.
Ha igen vastag fákat kell dönteni, akkor az oldalról alkalmazott szúróvágást mindkét oldalról kell
készíteni. A döntésiránnyal ellentétes irányba hátéli párhuzamos vágásokkal lekeskenyítik a még tartó
rostokat, hogy azt már egy belülről kifelé irányuló párhuzamos vágással el lehet fűrészelni, és a fa
dőlhet.
A szúróvágásra alkalmas motorfűrészek megjelenése előtt az ilyen erős húzású fák döntése mindig
balesetveszélyes volt. Számos baleset is származott ebből döntéskor, és a fa károsodása nélkül sosem
lehetett végrehajtani a munkát.

16
Éktámaszos döntés

Erősen húzó vastag fáknál alkalmazható az éktámaszos döntés is. Ennél a hajkalap kivágása után a
hajkalap vágásrésébe ütött két ékkel „támasztjuk” ki a fát arra az a időre, amíg a döntőfűrészvágás egy
részét elkészítjük. A fentebb ismertetett módon, mindkét oldalról szúróvágással indítjuk a döntővágást,
és kialakítjuk a törési lécet és a döntési lépcsőt. Ezután (ha lehet) eltávolítjuk az ékeket, majd elkészítjük
a hajktetőt. Most kiütjük a hajkot, és vele az ékeket. A döntőfűrészvágás hátrafelé történő kiszélesítése
következik, átvágatlan rész meghagyásával, majd a kívülről végzett átvágás a már ismertetett
módszerrel.

6.A. ISMERTESSE A FESZÜLTSÉGMENTES FA DARABOLÁSÁT!

A fa felfekvése:
Feszültségmentes helyzetben akkor van a fa, ha teljes hosszában a földön fekszik.
Az átmérő és a vezetőlemez hossza közötti viszony:
a leggyakoribb eset, ha az átlag állományhoz jól választottuk meg a motorfűrészünket, hogy a fa
átmérője a vezetőlemeznél kisebb. Lehet közel azonos méretű a vezetőlemez hosszával. Mindkét
esetben egy-oldalról vágva el tudjuk végezni a darabolást. A harmadik esetben, ha a fa átmérője nagyobb
a vezetőlemez hosszánál, úgy két-oldalról lehet csak átvágni, ügyelve arra, hogy a vágáslapok
találkozzanak.
• Alkalmazott vágásformák: Ilyenkor párhuzamos vágással,
támasztott vagy fordított legyező-vágással darabolhatunk. A
legegyszerűbb, leggyorsabb és a gyakorlatban
leggyakrabban alkalmazott és a legkevesebb fizikai erőt
igénylő vágásformával a billegő vagy kombinált
legyezővágással végezzük a darabolást egészen a fa alsó
részéig. Ekkor párhuzamos vágással még vághatunk
valamennyit, majd a vezető hegyével óvatosan fejezzük
be, ügyelve arra, hogy a földbe ne vágjunk.

Követelmények:
- A kijelölt helyen legyen a vágás.
- A vágás merőleges legyen a fa hossztengelyére.
- A fűrészelés egy síkban történjék.
- Az anyag ne repedjen meg.
- Baleset ne forduljon elő.

6.B. A NYÁR NEMZETSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE!

- Termőhelyi igényük: A legtöbb faj az üde, nedves, laza talajt kedveli.

- Gyökerük: Rendszerint erőteljesen szétágazó vagy karógyökér.
- Kérgük: Sokáig sima, sűrűn paraszemölcsös, vagy korán és durván repedezett. Kérgére jellemző, hogy
keresztmetszetben egymástól színben eltérő két rétegből áll. A külső vastagabb világosbarna
kéregrészből és a belső sötétebb, friss vágásban zöldes háncsrészből.
- Levelük: Változatos, rendszerint nagyméretű. Többnyire háromszög vagy szív alakú, kopasz, vagy
karéjos és molyhos.
- Virágaik: Egyivarúak, kétlakiak. A termős virágok zöldek, a porzós virágok pirosak vagy sárgák. Mind
a nő-, mind a hímvirágok barka virágzatokat képeznek. Kora tavasszal, márciusban virágzanak.
- Termésük: Gyapjas magvú toktermés. A hazai nyárok magról és gyökérdugványról kitűnően újulnak.
A nemes-nyár, minthogy csak egynemű virágúak, magról nem szaporíthatók, tuskósarjról és dugványról
azonban könnyen szaporodnak.

17
- Fájuk: Szórt likacsú, színes gesztű (kivéve a rezgőnyár), könnyű, lágy s a legtöbbjük értékes ipari fát
ad.
- Felhasználhatóságuk: Ipari célra a legalkalmasabb és a leggyorsabban növő fafaj-nemzetség. Papírfa.
Fehérnyár - szurkossága miatt korlátozott. Ládadeszkának, bányaszél deszkának és farostköszörület
készítésére használják. Feketenyár - felhasználása elég széles körű. Jól faragható, ezért alkalmas teknők
és vályúk készítésére. Értékes hámozási anyagot ad, így felhasználható gyufagyártásra és
cellulózgyártásra. A csomoros törzseket az asztalosiparban kedvelik. Jól ismert változata a jegenye- és a
tiszaháti nyár.
- Károsítóik: nyárfa gubacstetű; nyár levélrozsda; barna levélfodrosság; nyár kéregfekély;

A nemes-nyár eredete:
Megkülönböztetünk őshonos, hazai nyárokat, valamint az amerikai és az európai nyárok között létrejött
keresztezett nyárfajtákat. Ezeket értékes fájuk miatt, mivel valamennyien a nemesítés eredményei,
nemes-nyároknak nevezzük.

A nemes-nyár általános jellemzése:

- Hajtásuk ötszögletű.
- Levelük háromszögletű, szív alakú, tojásdad, ritkábban deltoid alakú.
- Lemezalapjukon két szemölcs található.
- Vagy csak hímvirágú, vagy csak nővirágú egyedeik vannak.
-Dugványról jól szaporíthatók.

6. C. ISMERTESSE A TŐKORHADT FÁK DÖNTÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT!

A tőkorhadt és lábon száradt fák döntése is nagy körültekintést igényel. A korhadás miatt a fa hamarabb
megindulhat, mint várnánk. a hajk fenékvonala sem tudja betölteni irányító, döntést meghatározó
szerepét. Az ilyen fákat mindig csak a húzás irányába szabad dönteni. Az ékek használatára is nagyon
kell vigyázni, mert előfordulhat, hogy balesetet idéz elő. A tuskómagasság ilyenkor nem számít. Egyetlen
szempont a balesetmentes döntés.

Tőkorhadt fák döntése:

a. felismerése: szemrevételezéssel
1. kéreghiány
2. láthatóan korhadt
3. a kéreg a gyökfőnél lukacsos (hangyák, rovarok)
4. száradt
5. üregesen kong
6. látható gombásodás
b. döntési szabályok
1. húzási irányba kell dönteni (mindig)
2. tuskó magasság nem számít
4. ahol már épnek látszik a törzs vállmagasság alatt ott kell dönteni
5. tuskót utána vágni
c. irányított döntés
a. a 2x es hosszúnál L kötéllel
b. erőgép, csörlő

18
7.A. ISMERTESSE, HOGYAN TÖRTÉNIK A FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOTBAN LÉVŐ FA DARABOLÁSA!
MELY TÉNYEZŐK OKOZHATJÁK A FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT KIALAKULÁSÁT A FÁBAN?

Darabolási alaphelyzetek:
A darabolás végrehajtása előtt meg kell vizsgálni a fát, melyik a húzott illetve nyomott öve a fának.
Ezután a fa várható elmozdulását is figyelembe véve először a nyomott övbe vágunk maximum a fa
átmérőjének az 1/3-áig. Ezután az előző vágási síkkal megegyezően a húzott övben a fát átvágjuk.

A nyomott és a húzott oldalak:

Feszültségi helyzetek:
- Hidaló fa (két végén alátámasztott): a felső a nyomott, az alsó a húzott öv.
- Konzolos (az alátámasztáson túlnyúló) fa: az alsó a nyomott, a felső a húzott öv.
- Három fa közé beszorult, ezért oldal irányba húzott és nyomott fa. Ilyenkor a fa az eldaraboláskor
a húzott öv irányába mozdul, ezért a fa ezzel ellentétes oldalán állva kell végrehajtani a darabolást.

Az átmérő és a vezetőlemez egymáshoz való viszonya: a leggyakoribb eset, ha az átlag állományhoz

jól választottuk meg a motorfűrészünket, hogy a fa átmérője a vezetőlemeznél kisebb. Lehet közel
azonos méretű a vezetőlemez hosszával. Mindkét esetben egy-oldalról vágva el tudjuk végezni a
darabolást. A harmadik esetben, ha a fa átmérője nagyobb a vezetőlemez hosszánál, úgy két-oldalról lehet
csak átvágni, ügyelve arra, hogy a vágáslapok találkozzanak.

Alkalmazott vágásformák:
• Párhuzamos
• Legyező
• Szúróvágás
• Fentiek kombinációi

A feszültségi állapot kialakulását előidéző tényezők:

- a talaj egyenetlenségek / domborzati viszonyok:
- már kidőlt fára történő rádöntés
- álló fák közé bedöntött fa „befűződése”
- nagy ágak miatt a törzs nem fekszik fel
- széldöntés miatt a fák egymásra fekszenek
- a rakodóra történő darabolás előtt nem „terítik” szét egyenletesen a rakatokat

7.B. A KŐRISEK, A JUHAROK ÉS A SZILEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE!

Kőris:
- Termőhelyi igényük: A kiegyensúlyozott éghajlatot kedveli. A kései fagyokkal szemben különösen
fiatalon érzékeny, de a száraz meleget sem szereti. Fiatalon árnyéktűrő, később azonban kimondottan
fényigényesé válik. Az árterek, a folyók, és patakok üde, nedves talajain növekszik legjobban, de

19
megtalálható a bükkösökben elegyesen, sőt a mészalap kőzetű, sekély talajokon is, de ilyen helyeken csak
akkor növekszik kielégítően, ha eléri a talajvizet. A hosszú elárasztást nem, a pangó vizet is csak rövid
ideig tűri.
- Gyökerük: Erőteljesen szétágazó.
- Kérgük: Sokáig sima, világoszöld, majd szürke, később szürkésbarna, hosszanti irányban rücskösen
repedezett.
- Levelük: Páratlanul szárnyalt, fűrészes szélű.
- Virágaik: Lombfakadás előtt, áprilisban virítanak, rendszerint kétivarúak, de gyakran kétlakiak vagy
felemásak és buga virágzatot alkotnak. A nővirágok és a hímnős virágok hosszabbak és elágazók, a
hímvirágok rövidebbek és tömöttek. Virágtakarójuk hiányzik, a bibék és a portokok pirosak.
- Termésük: Keskenyek, hosszú szárnyúak, a szárnyak vége lekerekített vagy kicsípett, világosbarna
színűek és nem sodrottak. A magok zabszemszerűek. Októberben érnek, de csak tavasszal hullanak.
- Fájuk: Likacs-gyűrűs, színes gesztű kemény, nehéz, sugármetszetben nagyon szép rajzolatú, hajlékony.
A hámozási lemezipar értékes fafajai.
- Felhasználhatóságuk: Hajlékony fájuk a legkitűnőbb sportszerfa.
- Károsítóik: smaragd kőris kéregrontó

Szil:
- Termőhelyi igényük: Sík és dombvidékek fája. Enyhe éghajlatot kíván, de a kései fagyok nem tesznek
kárt benne. Jó talajon mérsékelten árnyéktűrő, gyengébb talajokon fényigényesebb. Száraz és nedves
talajon egyaránt megtalálható, de legjobb számára a tápanyagban gazdag, agyagos talaj.
- Gyökerük: Mélyre hatoló, a felszínen is sűrűn behálózzák a talajt.
- Kérgük: Fiatalon szürkésbarna, sima vagy paraléces, de már korán mély és hosszanti barázdákban
repedezik.
- Levelük: Tojásdadok, részaránytalanok, fűrészes szélűek.
- Virágaik: Fele-mások, bogernyősek, vöröses-, lilás-barnák.
- Termésük: Szárnyasok, lapos magvúak.
- Fájuk: Likacs-gyűrűs, színes gesztű, kemény és szívós, a bélsugarak nagyítóval jól látszanak, az
edények hullámos rajzolatú sávokat alkotnak. A bélsugár tükrök 2-3 mm szélesek, sűrűn állók.
- Felhasználhatóságuk: A lemezipar és a bútoripar kedvelt fafaja. Nehezen hasadó fája tűnő hentes-
tuskó és kerékagy. A szilek közül a legszélesebb szijácsú és a legpuhább, ezért nem olyan értékes, mint a
többi szil fája.
- Károsítóik: nem jellemző

7. C. HOGYAN TÖRTÉNIK AZ IKERTÖRZSŰ ÉS VILLÁSNÖVÉSŰ FÁK DÖNTÉSE?

- ikertörzsű: tőben elágazó 130 cm alatt, ha a két ágú

- villás: 130 cm felett elágazó (mellmagasság) felett

Az ikertörzsek döntésekor első lépés mindig a két törzs egymástól való elválasztása. Egyszerű esetben
függőleges irányú párhuzamos vágásokkal elválasztják a két törzset, majd külön-külön döntik azokat le.
Előbb mindig a kisebb méretű, vékonyabb törzs döntése történik. Ilyenkor legtöbbször előfordul a
szúróvágás is. Ha három vagy többfelé elágazó törzset kell dönteni, akkor mindig azzal a törzsrésszel
kell kezdeni, amelyik a legkönnyebben hozzáférhető. A tuskómagasságra itt nem kell tekintettel lenni. A
magas tuskót külön fűrészeléssel kell talajszintben eltávolítani.

20
A villás törzsek döntése mindig nehéz. Ha a villa két szárán átfektetett sík csaknem merőleges a döntési
irányra, könnyen fennakad, ha meg ez a sík egybeesik a döntési iránnyal, akkor a döntési irány felőli
törzsrész szinte minden esetben behasad vagy bereped.

8. A. MIT NEVEZÜNK FELKÉSZÍTÉSNEK? SOROLJA FEL A FELKÉSZÍTÉS MŰVELETEIT!

ISMERTESSE A FELKÉSZÍTÉSI MŰVELETEKRE VONATKOZÓ EBSZ ELŐÍRÁSOKAT!

A felkészítés fogalma: a darabolás után a szállításra való előkészítés

A felkészítés helye a fakitermelés munkafolyamatában:
A fakitermelés munkafolyamatában a számbavétel előtti utolsó folyamat, mely során a darabolással
előállított választékokat alkalmassá tesszük a számbavételre, készletezésre, értékesítésre.
A felkészítés műveletei: Hasítás, Kérgezés, Aprítás
- Hasítás: A faanyag hosszirányú, rostokkal párhuzamos szétválasztása.
Motorfűrésszel végzett hasításkor, ha az erdei választék a munka közben elmozdulhat, azt a két oldalára
helyezett fadarabbal meg kell támasztani. Kézzel vagy lábban nem szabad rögzíteni.
Hasító-géppel végzett hasításkor a fa beigazítása közben a faválasztéknak a palástját kell fogni. A kezek
nem kerülhetnek a bütüre. Amikor a gép az erdei választékot megfogta, a fát el kell engedni és félre kell
lépni a hasítás közben esetleg kivágódó fadarabok útjából.

A kézi hasításra vonatkozó előírások:

- Fejszés hasítás közben mindkét lábbal biztonságosan, a földön terpeszállásban kell állni. A
két lábnak a sújtás irányán kívül kell lennie.
- Ugyanannak az erdei választéknak a fejszés hasítását legfeljebb két fő végezheti együtt. Ha
mind a két munkás fejszével dolgozik, egymással szemben elhelyezkedve, felváltva kell
sújtaniok. A sújtás irányából a szemben állónak ki kell térnie. A hasítást végző(k) köré vont 3 m-
es térségben más személy nem tartózkodhat.

A gépi hasításra vonatkozó előírások

• A hasításhoz használt acélékeken - kiugrást megakadályozó - rovátkáknak kell lenniök! Az
acéléket fabunkóval kell ütni.
• Motorfűrésszel végzett hasításkor, ha az erdei választék a munka közben elmozdulhat, azt a két
oldalára helyezett fadarabbal meg kell támasztani. Kézzel vagy lábban nem szabad rögzíteni.
• Hasítógéppel végzett hasításkor a fa beigazítása közben a faválasztéknak a palástját kell fogni. A
kezek nem kerülhetnek a bütüre. Amikor a gép az erdei választékot megfogta, a fát el kell
engedni és félre kell lépni a hasítás közben esetleg kivágódó fadarabok útjából.
• Ha a hasítógéphez a fadarabokat kézzel kell odavinni és a gépre felemelni, a szállításra és
emelésre vonatkozóan az 5.5.13. és az 5.5.14. pontokban előírtak az érvényesek. Ha ezt a
műveletet a hasítógéptől független daruval végzik, az 5.5.19. és az 5.5.20. pontokban a kisegítőre
vonatkozó biztonsági előírások a kötelezők. Ha a hasítógép kiszolgálását önadagoló berendezés
végzi, a biztonsági szabályokat a munkáltatói előírásokban kell meghatározni.

21
8.B. A HÁRSAK, AZ ÉGEREK, A FÜZEK ÉS A NYÍR ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE!

- Termőhelyi igényük: Hegy- és dombvidékek fája, de alföldön is megél. Az éghajlati szélsőségeket elég
jól tűri, de a hosszan tartó szárazságot, az erős fagyokat megsínyli. Sokáig eltűri az árnyékot, de dús
lombozatával talaját javítja. A tölgyesek és bükkösök, valamint az erdeifenyők fontos kísérő fafaja.
Elsősorban az üde, mély talajokon növekszik jól, de alkalmazkodóképessége révén szárazabb, meszes és
savanyú talajaikon egyaránt megtaláljuk.
- Gyökerük: Erőteljesen elágazó, mélyre hatoló.
- Kérgük: Fiatalon zöldes vagy vörösbarna, sokáig sima.
- Levelük: Szív alakúak, kissé részaránytalanok.
- Virágaik: Kétivarúak, bogernyősek, murvalevelesek.
- Termésük: Fel nem nyíló, egy magvú, átfekvő tok.
- Fájuk: Szórt likacsú, színtelen gesztű, könnyű puha, jól faragható. Bélsugaraik a háncsrészben erősen
kiszélesednek
- Felhasználhatóságuk: A falemezgyártás kiváló nyersanyaga, kitűnő ceruzafa, bútorfa és a faragóipar
kedvelt fafaja. Magról és sarjról is jól szaporodnak.
- Károsítóik: nem jellemző

8. C. ISMERTESSE A FENNAKADT FÁK LEVÉTELÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT!

A helytelenül végrehajtott döntés eredménye a fák fennakadása. Ennek elkerülésére igen fontos a
helyesen megválasztott döntési sorrend. Ha mégis fennakad a fa, nyomban hívni kell a vágásvezető
erdészt, s gondoskodni kell arról, hogy a fennakadt fa közelében senki se tartózkodjék.
A fa levételét a vágásvezető erdésznek kell irányítania, aki át tudja tekinteni az egész vágásterületet,
rendelkezhet munkaerővel, fogattal, esetleg gépekkel.
Első feladat megállapítani, hogy mi okozza a fennakadást. Ettől függ ugyanis a további munka. Ha csak
egy ág akadt bele a másik koronájába, akkor az úgynevezett lefordítást alkalmazzák. A lefordítást
kedvező esetben rönkfordítóval vagy emelőrudakkal végzik. Puszta kézzel csak 10 centiméternél
vékonyabb fák vehetők le. Ennél vastagabb fák levételéhez már segédeszközre van szükség. Capint,
rönkfordítót, emelőfát vagy csörlőt lehet alkalmazni.
A segédeszközök használata előtt el kell távolítani a munkaakadályokat. Mindig a haladási iránnyal
ellenkező oldalon lehet csak tartózkodni. A fa minden megmozdulására figyelni kell, hogy a következő
munkaművelet meghatározható legyen.
Ha a fa egy másik villájába esett, vagy a dőlő fa villája akadt bele egy másik fa koronájába, akkor a
lehúzást kell alkalmazni. A lehúzást vékonyabb fák esetében fatörzs két oldalán egymással szemben álló
két munkás végzi emelőfával vagy capinnal - araszolással. Vastagabb fa esetében fogatot vagy csörlőt
kell alkalmazni. A munka megkönnyíthető, ha a fatörzs bütüjét nem engedik a földbe nyomódni, maga
előtt nagy kupacot tolni. Minden húzáskor gondoskodni kell a tő megemeléséről.
Ha a fennakadt fa és a tartó fa is nagy koronájú és az ágak egymásba feszültek, akkor csörlő vagy traktor
igénybevétele szükséges. Meg kell kísérelni a tartó fa kidöntését is a traktor húzóereje segítségével. Ha
ez nem sikerül, akkor a felfekvés irányára merőlegesen kell próbálkozni a fennakadt fa ágainak
eltörésével.
Fennakadt fára felmászni, ágait vagy magát a törzset elvagdosni nem szabad. Úgyszintén tilos a
fennakadt fa alatt tartózkodni. Értelmetlen és tilos egy harmadik fa döntése a két összeakadtra. Ez
legtöbbször nem jár eredménnyel és még csak bonyolultabbá teszi a helyzetet.
Mindezek elkerülhetők, ha a döntés előtt gondosan felmérik a helyzetet, pontosan meghatározzák a
döntési irányt, és gondosan végrehajtják a döntést.
Biztonsági okok miatt tilos a fennakadt fa levételét megkísérelni:
- másik fa rádöntésével;
- a tartó fa kidöntésével;
- ledarabolással, kivéve 15 cm-nél kisebb átmérőjűt

22
9.A. MUTASSA BE A KÜLÖNBÖZŐ KÉSZLETEZÉSI MÓDOKAT! ISMERTESSE A KÉSZLETEZÉSI
MŰVELETEKRE VONATKOZÓ EBSZ ELŐÍRÁSOKAT!

- A készletezés fogalma: A minőségét megőrzően, számba vehetően, könnyen rakodhatóan összerakott fa a

készletezett fa A készletezés során a fakitermelés munkarend utolsó fázisában a készített választékokat
mennyiség szerint feljegyezzük, készletbe vesszük. A rövid választékok a szabvány szerinti méretű
sarangban vannak, a hosszú választékok máglyában, itt egyedenkénti felvétel van.
- A készletezés helye a fakitermelés folyamatában:
előkészítés – döntés – gallyazás – darabolás – felkészítés – készletezés
- A készletezés módjai
- Sarangolás:Papírfa, forgácsfa és a tűzifa készletezési módja. Ezeket a méteres, esetleg 2 m-es
választékokat kézzel rakjuk be a földbe vert sarangkarók közé.
• Máglyázás:A nagyobb darabokból álló, nehezebb választékok készletezési módja
A készletezés során a fakitermelés munkarend utolsó fázisában a készített választékokat mennyiség
szerint feljegyezzük, készletbe vesszük. A rövid választékok a szabvány szerinti méretű sarangban
vannak, a hosszú választékok máglyában, itt egyedenkénti felvétel van.

Az egy köbméteres (egységnyi) sarang méretei –

1. Papírfa kéregben –
- keménylombos: vastag kérgű 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,70 m
- közepes és vékony kérgű = 1x1x1,55 m
- egységes = 1x1x1,60 m
- lágylombos: = 1x1x1,50 m
- fenyő: = 1x1x1,45 m
- egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m
2. Kérgezett papírfa –
- keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,40 m
- lágylombos: = 1x1x1,35 m
- fenyő: = 1x1x1,30 m
- egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m
3. Forgácsfa
- keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,60 m
- lágylombos és fenyő: = 1x1x1,50 m
- egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m
4. Szerhasáb
- keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m
- lágylombos és fenyő: = 1x1x1,45 m
- egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,50 m
5. Tűzifa
- keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,75 m
- lágylombos és fenyő: = 1x1x1,70 m
- egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,75 m

A készletezés végrehajtása: a hagyományos űrméretű sarangokat (1*1*1m) 2 karó közé,az erdei

űrméteres sarangokat (1*1*1,7 m) 4 karó közé rakjuk. Máglyázott választék esetében egy máglyába
csak azonos fafajú és hosszúságú faanyagot lehet rakni (kivéve hosszított tűzifa). A térfogat
meghatározása a kisebb bütün (csúcsban) kéreg nélkül vagy középen (kéreg levonva vagy gyűrűzve)
mért átmérő és a hossz alapján köböző táblákból kiolvasva történik.

A készletezésre vonatkozó EBSz előírások:

- A sarangokat és a máglyákat úgy kell kialakítani, hogy a biztonságos közlekedéshez, a fel- és
lerakodáshoz elegendő hely maradjon közöttük. Az állandó rakodók útjait tisztán kell tartani, azokat
nem szabad eltorlaszolni.

23
 - A 2 m-nél rövidebb és darabonként 25 kg-nál kisebb tömegű választékokból a sarangokat ha a
földön állva készítik, a földtől, ha a jármű rakfelületén állva készítik, a rakfelülettől számított legfeljebb
2 m magasságig szabad kézzel rakni. A sarangok magassága - függetlenül attól, hogy géppel vagy a
jármű rakfelületéről kézzel készült, a 3,0 métert nem haladhatja meg.
- A 25 kg-ot meghaladó tömegű választékokból kézi erővel legfeljebb 1,5 m, rakodógéppel
legfeljebb 3,0 m magas sarangok és máglyák készíthetők.
- Az 1,5 m-nél magasabb sarangokban és máglyákban lévő faválasztékok tengelyének
merőlegesnek kell lennie az út tengelyvonalára.
- A sarangok és máglyák szétomlását megakadályozó megoldásokat (pl. megtámasztás, ékelés,
kapcsozás, lekötés) a választék tömege, hossza, a készletrakat magassága függvényében a
munkáltatói előírásokban kell meghatározni.
- A 2,0 m-nél magasabb sarangot és az 1,5 m-nél magasabb máglyát rakodógéppel kell
megbontani és abból géppel kell rakodni.
- A 2,0 m-nél alacsonyabb sarangok és az 1,5 m-nél alacsonyabb máglyák kézzel, illetve kézi
szerszámokkal (pl. capin, feszítőfa) is megbonthatók. Ha gépi rakodással 2,0 m, illetve 1,5 m alá
csökkentek az eredetileg magasabb készletek, a rakodást kézzel, illetve kézi eszközökkel is tovább
lehet folytatni.
- A sarang kitámasztókat csak azután szabad elbontani, amikor a választékok elvitele után
szabaddá váltak.
- A máglyák megbontását a felül lévő darabok leemelésével vagy legurításával kell elkezdeni. Nem
szabad olyan darabot kiemelni, amelyik magasabban lévőt támaszt alá. A kapcsokat a leemelés
sorrendjében, rétegenként kell kivenni. Az ékeket a kitámasztott réteg megbontása előtt oldalról, a
választékdarabok esetleges gurulási irányán kívül helyezkedve, megfelelő hosszúságú segédeszközzel
(pl. capinnal, csáklyával) szabad eltávolítani. A sodronykötéllel összekötött kötegekből álló máglyákat
csak daruval szabad megbontani.
- A sarangra és a máglyákra tilos felmenni!

9.B. A CSERJÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE! JELLEMEZZEN NÉHÁNY ERDÉSZETILEG FONTOS

CSERJEFAJT!

A cserjék általános jellemzése:

A cserje vagy bokor inkább kertészeti, mintsem botanikai kategória. Olyan fás szárú növények tartoznak
ide, melyek a fáknál alacsonyabbak (kevesebb mint 5–6 m magasak) vagy alacsonyan
elágazó száruk van. Sok növényt cserjének vagy fának is be lehet sorolni, a fejlődésük során tapasztalt
körülmények határozzák meg, melyikké fejlődnek.
Néhány cserjefajta felsorolása:
 nyáron zöldellő, nagy levelű cserjék (mogyoró, bodza)
 vesszős termetű cserjék (rekettye)
 örökzöld keménylombú cserjék (babér, magyal)
 tövises cserjék (borbolya, sünzanót, kökény)
 tűlevelű cserjék (boróka)
 törpecserjék (áfonya, különleges forma: kúszó rácscserjék)
 félcserjék (szuhar, bodorrózsa, napvirág)
 cserje alakú fél-paraziták (fagyöngy)

A felsorolt cserjefajok legfontosabb jellemzői:
Bodza: A lapálytól a hegyvidékig terjedő, melegkedvelő és árnyéktűrő, nitrogénjelző cserje, esetleg
harmadrendű fa. Gyorsan nő, jól sarjadzik, dugványról és magról egyaránt jól szaporodik. Az akácosok
jellegzetes kísérő cserjéje.
Kérge: Fiatalon szürkésbarna, paraszemölcsös, idősebb korban hosszanti irányban repedezik.
Rügyei: Keresztben átellenesek, hosszúkásak, kopaszok, félig csupaszok.
Hajtásai: Zöldek, bordásan szögletesek, később hengeresek, paraszemölcsösek, kellemetlen
szagúak, belük vastag, fehér.

24
 Levelei: Páratlanul szárnyaltak, 5-7 levélkéből állnak, rövid nyelűek, tojásdadok, hosszúkásak,
sötétek, fűrészes szelűek.
Virágai: Nagy fehér, sátoros ernyőt alkotnak. Június-júliusban virágzanak. Szárazon teának
használják.
Termései: Kis, fekete bogyók, a madarak különösen szeretik. Augusztus-szeptemberben érnek.
Fája: Likacs-gyűrűs, színes gesztű, kemény, nehéz. Faragásra és fúvós hangszerek készítésére
használják.

Galagonya: A síksági és hegyvidéki tölgyesekben egyaránt megtalálható.

Rügyei: Vörösbarnák, kopaszok, kúposan kihegyesedők, aprók. Hajtásai tövisekben végződnek.
Levelei: Mélyen karéjosak, színük zöld, fonákjuk kékes színű, az érzugokban szakállasak.
Virágai: Fehérek, rózsaképűek, egybibések, május-júniusban virágzanak.
Termései: Tojásdadok, csonthéjasok 8-10 mm nagyságúak, egy magvúak, vörösek, októberben
érnek.
Fája: Szórt-likacsú színes gesztű, kemény, nehéz, finom szövetű. Szijácsa vöröses-fehér, gesztje
barna. Az esztergályosok keresett fája.

Somfélék: Melegkedvelő és szárazságtűrő, fényigényes cserje. A hőmérsékleti szélsőségekkel szemben

érzékeny. Elsősorban a meszes, laza talajokon találjuk, ahol a molyhos- és cseres-tölgyesek állandó és
tömeges kísérője. Lassan nő.
Kérge: Fiatalon sima, barna, majd apró cserepekben repedezik.
Rügyei: Keresztben átellenesek, ágtól elállóak, sárgászöldek, hosszúkásak, hegyesek. A
termőrügyek nagyok, tojásdadok.
Hajtásai: Zöldek, fiatalon szőrösek, majd kopaszok. A napos oldalukon ibolyás-pirosak.
Levelei: Rövid nyelűek, tojásdadok vagy lándzsásak, hosszan kihegyesedők, ép szélűek, a
másodrendű erek csúcs felé hajlóak. A lemezek alul fényesek és az érzugokban molyhosak.
Virágai: Végálló gömbernyőben egyesülnek, kénsárgák, a takarólevelek 4 tagúak, lombfakadás
előtt virítanak.
Termései: Csonthéjasok, tojásdadok, 10-15 mm hosszúak, pirosak. A mag is hosszúkásan
tojásdad, egyszínű világosbarna. Szeptemberben érnek.
Fája: Szórt-likacsú, színes gesztű, nagyon kemény és nehéz. A szijács sárgásfehér, a geszt
vörösbarna. Szerszámnyélnek kiválóan alkalmas.
Kökény: Síkságtól a középhegységig gyakori cserje. Száraz tölgyesekben, homokon és legelőkön a
leggyakoribb. Rendszerint csak alacsony cserje marad.
Rügyei: Szórt állásúak, aprók, hajtástól elállóak, barnák. Sárgás virágrügyei csomókban
halmozódnak.
Hajtásai: Sötétbarnák, tövisben végződnek.
Levelei: Sötétzöldek, fordítottan tojásdadok, fűrészes szélűek.
Virágai: Március végén, április elején még lombfakadás előtt nyílnak, rózsaképűek, aprók,
fehérek.
Termései: Csonthéjasok, kékesfehérek, fanyar ízűek. A madarak kedvelik. Szeptemberben érnek
(8. ábra).
Növekedése: Gyökérsarjról kitűnően újul, s így szinte ki sem lehet irtani.
Fája: Szórt-likacsú, színes gesztű, finom szövetű. Faragásra kiválóan alkalmas.

9. C. ISMERTESSE A FAHIBA FOGALMÁT ÉS CSOPORTOSÍTSA A FAHIBÁKAT!

A fahiba fogalma: minden olyan elváltozás, amely a fa szabályos alakjától, felépítésétől, egészséges
szöveti szerkezetétől eltér, és a faanyag használati értékét csökkenti.

A fahibák csoportosítása:
 élő fán keletkező fahibák: alaki fahibák:-
Görbeség: A görbeség kétféle lehet: - síkgörbeség és - térgörbeség.

25
  Ha a fa egy síkban görbe, vagyis egy síkra fektetve minden pontban érinti a síkot, akkor
síkgörbeségről beszélünk. A síkgörbe anyag lehet egy irányban és több irányban görbe. Az S
alakú fa például kétirányú síkgörbeséget jelent.
 A térgörbe fa több síkban görbe.
 A görbeség lehet öröklött, de lehet szerzett tulajdonság is. A vörösfenyő közismert "kardalakú"
növése öröklődő tulajdonság. A görbeség azonban kedvezőtlen termőhelyen helytelen
beavatkozásokkal létrehozott állományszerkezetben, egyenlőtlen fényelosztás, hő- és
szélnyomás hatására is kialakulhat.
 A görbeség nagyságát síkgörbeség esetén az famagasság nagyságával mérjük.
 Meghatározása úgy történik, hogy a görbe törzsrész két végpontja között zsinórt feszítünk ki, és
megmérjük annak törzstől való legnagyobb távolságát.

Villásnövés: Villásodás. Akkor következik be, ha a törzsön egy vezérág helyett kettő, esetleg több
egyforma erővel fejlődik ki.
 Ha ez a jelenség mellmagasság (1,3 m) alatt jelentkezik, akkor ikertörzsről vagy hármas stb.
törzsről beszélünk.
 A villásodás egyes fafajoknál jellemző tulajdonság, főleg a keresztben átellenes
 rügyállású fafajoknál. Oka lehet sérülés, például szarvasrágás is.
 A villásodás súlyos hiba, mert minden esetben kettős belet jelent, ha pedig többszörös
elágazásról van szó, azonos számú a bél is. A villás törzsek az elágazásnál könnyen behasadnak -
például erős szélingatás következtében. A hasadás helyén legtöbbször kéregbenövés is
tapasztalható, ahol a víz összegyűlhet, és gombásodhat is.
 A villás törzsek döntéskor mindig nehézséget okoznak, mert vagy nagyon könnyen
fennakadnak, vagy döntéskor a villa egyik szára behasad. A két bél körül kialakult évgyűrűk a
száradáskor egyenlőtlenül zsugorodnak, repedeznek. Az ilyen anyag fokozottan vetemedik. A két
bél között legtöbbször fodros szövet található.
 Tővastagodás. A fának öröklött vagy környezet hatására szerzett tulajdonsága. A
 tővastagodás lehet korong alakú vagy a gyökerek folytatásaként bordás.

Sudarlósság. A fatörzs átmérője a tő felöl a csúcs felé haladva fokozatosan csökken. A fatörzsnek ezt az
elvékonyodását nevezzük sudarlósságnak.
A feldolgozás szempontjából az a legfontosabb, hogy a fa alja minél jobban közelítse meg a hengert, így
kisebb lesz a veszteség.
A szabadban vagy az erdőszélen álló fák rendszerint földig ágasak. Az ilyen törzsek fokozottan kúposak.
A zárt állásban nőtt törzsek alakja inkább megközelíti a hengeres alakot.
A szabvány sudarlósnak mondja azt a törzset, amelynek vékonyodása folyóméterenként meghaladja az
egy centimétert.
A sudarlósság mértékét a folyóméterenkénti centiméterben megadott átmérőcsökkenéssel fejezzük ki.
A sudarlósságot nagymértékben befolyásolja, hogy a törzseket mennyire éri a fény. Ha minden oldalról
állandóan éri a fény, akkor a fa vastag, nagy ágakat fejleszt, amelyek erősen növelik a sudarlósságot. Zárt
állású, több koronaszintű erdőben a törzs csupaszon marad, mert a fény hiányában nem tud oldalágakat
növeszteni, így csaknem hengeres lesz a fa alakja.
Erdőszegélyen elkerülhetetlen a mértéken felüli sudarlósság. A cserjékkel kiképzett erdőszegélyek
azonban csökkenthetik a fahibák számát, nagyságát. Általában arra kell törekedni, hogy az erdőművelési
eljárásokkal zárt állást és így hengeres növést érjenek el. Az ágas böhöncöket az előhasználat folyamán
el kell távolítani az erdőből.

Szöveti-szerkezeti fahibák:
A hengeresfa választékok bütüjén két repedés típus figyelhető meg: bél- vagy sugárirányú repedés és
gyűrűs elválások. Bélrepedés alatt a béltől kiinduló sugárirányú repedéseket értjük.
- Bél- vagy sugárirányú repedés:a béltől kiinduló sugárirányú, a fa hossztengelyének irányában
jelentős kiterjedésű repedés. Élő fában keletkezik és a kitermelés után mérete jelentősen
megnövekszik. Az egyszerű bélrepedés (gesztrepedés) a hengeres faanyag bütüjén egysíkban

26
 elhelyezkedő, egy vagy két repedésből álló sugárirányú repedés. Az összetett (csillagos)
bélrepedés a hengeres faanyag bütüjén különböző síkban kialakult, több repedés. Méreteiket
illetően a bélrepedések általában keskenyek és rövidek, esetenként azonban sugárirányban a
geszt és a szíjács határát is elérhetik, hosszúságban pedig a bütütől akár több méter hosszban is
húzódhatnak.
 A gyűrűs elválás: a bütün az évgyűrűrétegek között keletkezett repedés.

Göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek nevezzük az ágak fatestben maradó részét.
Megkülönböztetünk nyitott göcsöt, mely a faválaszték palástjára kiérő göcs, és benőtt göcsöt, mely a
hengeres faválaszték palástjára nem terjed ki, előfordulására a benövés nyomaiból (ágdudor, sebhely,
kínai bajusz) következtethetünk. Az egészséges göcs faanyaga korhadástól mentes, míg a korhadó göcs
faanyaga a keresztmetszet területének legfeljebb 1/3 részén, a korhadt göcs faanyaga a keresztmetszet
területének több mint 1/3 részén korhadt.
A göcsösség sajátos megjelenési formáit képezik a törzsfa palástján a vízhajtások, a különböző
kinövések, dudorok, a rózsa alakú és a kínai bajuszhoz hasonlító kéregredők. E formákat a
következőkben önállóan is bemutatjuk.
Nyitott göc:s a faválaszték palástjára kiérő göcs, mely lehet egészséges, korhadó és korhadt.
Benőtt göcs: a hengeres faválaszték palástjára a göcs nem terjed ki, előfordulására a benövés nyomaiból
(ágdudor, sebhely, perem) következtethetünk.
Csavartrostúság, másnéven ferdeszálúság, illetve csavarosság esetén a rostok a hengeresfa palástján az
alkotótól eltérő irányú, spirális lefutásúak. Legtöbbször már kívülről, a kéregcserepek, repedések
csavarodó lefutása alapján felismerhető. Jól láthatóvá válik a kéreg lehántása után a száradás során, vagy
hasítási próbáknál.
A ferdeszálú faanyag jelentősen veszít értékéből. A ferdeszálúságból eredő rostátvágások nemcsak a
megmunkálást nehezítik, hanem jelentősen csökkentik a faanyag szilárdságát, rugalmasságát is.

Hullámos rostlefutás: a rostok elrendeződése hossz-, és keresztirányban egyaránt hullámos, szabálytalan

görbét követ. A hullámos, szabálytalan rostlefutásnak 3 típusa van:
- hullámosság: a bélsugarak síkjában (sugármetszet) a farostok hullámvonalban görbülnek. A
hullámok általában rövidek (2-4 mm) és kicsiny (1-3 mm) amplitúdójúak, de előfordulnak több
centiméteres hullámok is. A hullámosság leginkább a törzs alsó szakaszában jelentkezik és
szélhatásra kialakuló ingamozgással magyarázható. Jellemző a kőrisekre, dióra, gyertyánra,
juharokra, nyírre, rezgőnyárra.
- fodrosság: A fodrosság térbeli hullámosság.
- csomorosság. a fatestben lévő alvó (adventív) rügyek, kisebb göcsök körül kialakuló, a rostokkal
párhuzamos síkban jelentkező rajzolatokat. Jellemző a juharokra, a fekete nyárra, nyírre, stb.

Egyéb károsításokból eredő fahibák:

abiotikus károsítók: Tűzkár, jégtörés, széltörés, széldöntés, fagykár, villámkár
biotikus károsítások.

Rovarok okozta fahibák:

A rovaroknak a fatestben lévő, fajra jellemző, járatszerű rágásait nevezzük rovarrágásoknak. A
rovarrágások alakja, nagysága jellemző a különböző rovarfajokra. Felületi rovarrágás a faanyagba
legfeljebb 2 mm mélyre, a sekély, vagy nem mély rovarrágás 2-5 mm mélyre, a mély rovarrágás 5 mm-
nél mélyebbre hatoló járatokból áll. Kisméretű rovarrágásnál a faanyagba hatoló járatok felszíni nyílás
átmérője legfeljebb 3 mm, nagyméretű rovarrágásnál pedig 3 mm-nél nagyobb.
A farontó rovarok károsíthatnak az élő fákban, a rakodókon, rönktereken tárolt faanyagban és a
beépített szerkezetekben, bútorokban egyaránt. A beépített faanyagban vagy bútorokban a károsító
rovarok azért is rendkívül veszélyesek, mert a felszín alatt rágnak, és jelenlétükről legtöbbször csak
kirepülés után, az apró nyílások alapján értesülünk.
A farontó rovarok elleni védekezés rendkívül nehéz. Különböző folyékony-, vagy gázhalmazállapotú
védő (mérgező) szerekkel valósítható meg. Eredményesebben járhatunk el a rovarkárok

27
megelőzésében a faanyagok kérgezésével, szakszerű tárolásával, gyors feldolgozásával, gőzölésével,
szárításával.

Gombák okozta fahibák:

A gombás elszíneződéseknek a szijácsban és a faanyag felszínén három típusa van: penészesedés,
kékülés és fülledés. A penészedés a faanyag felszínén jelentkező, a sejtfalakat nem bontó gombás
elszíneződés.
Rönk állapotú és feldolgozott faanyag penészgombák által történő részleges (foltos) vagy teljes
benövése; általában csak a felszínre korlátozódik, további feldolgozáskor lekerül a faanyagról,
szilárdságcsökkenést nem jelent. A penészfoltok a gombafajoktól függően különböző színűek, így pl.
zöldek (Penicillum fajok), téglavörösek (Fusarium fajok), szürkék (Botrytis fajok) stb.
A penészesedés kellemetlen fahiba, mivel a nedves, rosttelítettségi határ feletti anyagot támadja. Üzemi
körülmények között gyakori jelenség a fűrészáru a láda- és rakodólap-elemek tömör rakatainál. Az
élelmiszerek tárolására, szállítására használt termékeknél előfordulása nem megengedett.
A kékülés a faanyag szijácsának károsodása, amely fenyő faanyagoknál okoz jelentős értékcsökkenést;
szilárdságvesztést nem eredményez, csak esztétikai kárt.
Elsősorban fenyőfélék károsodása, de szórványosan előfordulhat lombos fafajoknál (pl. bálványfa, koto).
Különböző tömlős gombák (kékfestő-gombák, Ophiostoma-félék) idézik elő, melyeknek hifái behálózzák
a szijácsrészeket, és fénytörési jelenségek hatására zöldes-kékes-szürkés árnyalatú foltokat
eredményeznek. Jellemzőjük, hogy a sejtfalakat nem támadják, a könnyebben lebontható tartalék
anyagokkal táplálkoznak. A kékülés nem megy át korhadásba.
A fülledés a fatest szijácsrészének gombás elszíneződése, ami azonban folytatólagos korhadással jár
együtt. A fülledés a lombos fafajokra jellemző, színben eltérő (barnás, vöröses, fehér, fekete) csíkokkal,
foltokkal valamint tilliszképződéssel jár együtt. A törzs tengelyével párhuzamosan terjed, és
előrehaladottabb stádiumban fellépnek a korhasztó gombák, s így a szilárdsági tulajdonságok jelentősen
csökkennek.
Az ipari feldolgozásban a bükknél van kiemelt szerepe, de fülledékeny a gyertyán, nyír, nyárak, juharok,
hársak stb. fája is. Legkorábban április végén, májusban megkezdődik a bükk fülledése, ezt követi a
gyertyán, majd júniusban a hárs, éger, nyír. A nyárak fülledésének kezdeti tünetei csak július-
augusztusban jelentkeznek. A fülledt faanyag ipari felhasználhatóságát döntően a károsodási folyamat
előrehaladottsága határozza meg. A fülledés gyorsan halad előre a törzs hossza mentén (havonta kb. 30
cm).

10.A. ISMERTESSE AZ ANYAGMOZGATÁSI MÓDOKAT!

- Az anyagmozgatás típusai:
1. előközelítés: a vágásterületen belüli anyagmozgatást értjük alatta; a faanyag-mozgatás első szakasza,
általában rövidtávú, a készletezés, felkészítés, rakomány-képzés érdekében. Az adott hely lehet a
vágáson kívül is. Közelítő eszközök lehetnek:
- önálló munkavégzésre nem alkalmasak pl. gumikerekes közelítő kerékpár, traktorvontatású
kerékpár, vontatott 1-2 dobos csörlők, közelítő gémek, közelítő ollók, sodronyköteles közelítő
berendezések:1 köteles,2 köteles stb.
- önálló munkavégzésre alkalmas közelítő eszközök: önjáróak és valamennyi munka
elvégzéséhez szükséges eszközzel gyárilag fel vannak szerelve.
Közelítő gépek: közelítő ollóval, emelőlappal
Fajtái: csörlős vonszoló, markolós vonszoló, szorító zsámolyos és kihordó vontató
2. közelítés: a vágásterületről a rakodóra történő anyagmozgatást
3. kiszállítás: tő mellől vagy alsó rakodóról közbenső vagy felső rakodóra történő anyagmozgatás a
szállítás megkönnyítése céljából; a második szakasza a faanyag mozgatásnak: közbeeső rakodóra
kövesút,iparvasút mellé,hogy minden időben elszállítható legyen.
4. szállítás: rakodóról a felhasználás helyére történő anyagmozgatás; befejező szakasz – vevő telephelye,
fafeldolgozó üzem, feladó állomás kikötő

28
Rakodók közötti anyagmozgatás: általában géppel történik célja pedig az anyag koncentrálása és minden
időjárási körülmények közötti elérhetőségének biztosítása.
Rakodón belül végzett anyagmozgatás: célja, hogy az azonos választékok ugyan abba a sarangba,
máglyába kerüljenek.

10.B. A LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE! JELLEMEZZEN NÉHÁNY LÁGYSZÁRÚ

FAJT!
-
A lágyszárú növények jellemzői:
Lágy szárúnak az olyan növényeket nevezzük, amelyeknek szára puha, hajlékony és nedvdús. Lágy
szárú növényeknek vagy lágyszárúaknak azokat a növényeket nevezzük, melyekre nem jellemző
a másodlagos növekedés, ellentétben a fás szárú növényekkel. A lágyszárúak között
lehetnek egyéves (vagy efemer), kétéves vagy évelő növények is. Az egyéves lágyszárúak virágzásuk és
letermésük után teljesen elpusztulnak, magról nőnek újra.
A kétéves és évelő lágyszárúak levelei és szára a tenyészidőszak végével elhalnak, de a földalatti részek
megmaradnak. A száraz évszak vagy a téli lehűlés átvészelése után a gyökérből és a földalatti szárból,
valamint (a tőrózsás növényeknél) a talaj szintjére lelapuló levélszövetből indul újra a növekedés az új
tenyészidőszakban. A legtöbb fűféle a kétéves/évelő lágyszárúakhoz tartozik.
Ezzel ellentétben, a fás szárú évelő növények szára életben marad a pihenőidőszak alatt is, és a föld
feletti szárból indul újra a növekedés: fák, cserjék, liánok tartoznak ide. Egyes, főleg az egynyári, gyors
növekedésű lágyszárúak pionír, avagy korai szukcessziós növények. Mások a stabil életközösségek fő
növényzetét alkotják, előfordulva az erdők talajszintjén vagy nyílt élőhely típusokban,
mint rétek, mocsarak vagy sivatagok.
- Az egyszikűek jellemzése: A "szik" szó a sziklevélre utal, ami a magban található. Az egyszikűek
magjában egy sziklevél található.
Gyökérzet:Az egyszikűeknek mellékgyökérzetük van (minden gyökérág körülbelül egyforma).
Szár:Többnyire lágyszárú növények tartoznak közéjük.
Levél:Leveleik párhuzamos erezetűek (más néven mellékerezetesek).
Virág:Virágukra egynemű virágtakaró jellemző (csésze- és sziromlevelek helyett csak lepellevelek
vannak.)
- A kétszikűek jellemzése:
A kétszikűek magjában két sziklevél található, a mag két sziklevéllel csírázik.
Gyökérzet: Főgyökérzet
Szár: fás vagy lágy edénynyalábok egy körben állnak
Levél: főerezetes levélnyéllel kapcsolódik a szárhoz
Virág: kettős virágtakaró (csésze és párta) virágtagok száma gyakran 5
Termés: Változatos
Néhány lágyszárú növény felsorolása:
őshonos lágyszárúak: nád, sás, gyékény, pipacs,
tájidegen lágyszárúak: aranyvessző, parlagfű, selyemkóró,
védett lágyszárú növények: agárkosbor, apró nőszirom, bíboros kosbor, cifra kankalin (medvefül)
mezei, kerti virágok,zöldségek, dísznövények

11.A. ISMERTESSE A FAKITERMELÉSI MUNKÁK SORÁN ALKALMAZOTT KÉZI ESZKÖZÖKET ÉS

AZOK HASZNÁLATÁNAK MÓDJAIT!

Alkalmazott kézi eszközök felsorolása:

• Gallyazó fejsze:5cm-nél vékonyabb gallyak levágásakor előnyösebb és vibrációmentes, kétszeresen
hajlított nyelű,tömege 1 kg körüli
• Hasító fejszét hasításra használjuk, egyenes nyelű, tömege 1,8-2,5 kg körüli, sulyokkal üthető ki és
hasításkor hasítóékkel kombinálva hasíthatunk vele
• Ékek:bordás hasítóék, alumínium fadugó döntőék, műanyag ék, faék, fűrészmenet ékek

29
• Döntővilla:3-4 m-es rúdra szerelt kettős acéltüske,25 cm-nél vékonyabb fák döntésekor
döntésirányításra használjuk.
• Karóverő sulyok:ékek beütésére szolgáló fabunkó
• Kézi fűrészek:ágnyesésre, gyalufogas keresztfűrész- rönkvágásra volt használatos
• Csülök:döntés irányítására és fennakadt fák levételekor használható
• Capin:hajlított végű, fanyélre erősített, kovácsoltvas horog,amely tompaszögben kapcsolódik a nyélhez.
Közelítésben, rakodói anyagmozgatásban, máglyázásban jól használható
• Rönkfordító:fanyélre erősített,kinyitható vashorog,vastagabb anyagok forgatásánál, fennakadt fák
levételénél,kérgezéskor, máglyázáskor használjuk
• Kézi horgok:1m-es választékok mozgatásánál hasznosak
• Kérgezővas,vonókés:kisebb mennyiségű anyagok kérgezésére.(ma már a kérgezés többnyire gépesített)
A kézi eszközök használatának módjai: a fejszék közül a gallyazó és hasító fejsze használatos
Karóverő sulyok: ékek beütésére szolgáló fabunkó
Kézi fűrészek: ágnyesésre, gyalufogas keresztfűrész- rönkvágásra volt használatos.
A kézi eszközök karbantartása: lapos és háromszög reszelővel élezzük a fejszéket, nyeleiket ékkel és
kicsúszás-gátló hajlított vaslemezzel rögzítjük, a fejszéket élvédővel szállítjuk!

11.B. A MOHÁK ÉS ZUZMÓK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI! SOROLJON FEL VÉDETT NÖVÉNYEKET!

- A mohák jellemzői: A mohák az egész Földön elterjedt növények. A nem szövetes, embriós
növények tartoznak hozzájuk. Mintegy 26 000 fajuk ismert. Kis termetű, levélkére és száracskára
tagolódó vagy telepes, zöld színű spórás növények, gyökerek és szállítószövetek nélkül. A mohák
szárazságtűrő növények. Kanadai tudósok megállapításai szerint a mohák a gleccsertakarók alatt
átvészelt 400 év elteltével is képesek újra életre kelni, amint napfény éri őket. Ezt a képességet annak is
köszönhetik, hogy az emberi őssejtekhez hasonló sejtjeik vannak.
Közös jellemzői: Nincs önálló vízháztartásuk. Víztartalmuk környezetfüggő, a vizet teljes
testfelületükön veszik fel. A szárazságtűrő mohák egyes fajai kiszáradt állapotban is több évig
életképesek maradnak, életfolyamataik víz jelenlétében teljesen helyreállnak (akár múzeumi példányoké
is).
- A zuzmók jellemzői: Két különböző típusú élőlény: moszat + gomba együttélése révén létrejövő új
szervezetek a zuzmók.Telepes felépítésű, szimbionta, virágtalan lények.A zuzmók maradványai, a
földtörténeti középkor triász korszakából ismertek. Szívós, ellenálló szervezetek, azonban bizonyos
tényezőkkel szemben érzékenyek. Olyan termőhelyeket is meghódítanak, ahol mások nem képesek
megélni.Hosszú ideig csaknem a teljes kiszáradás állapotát is elviselik. Lassan növekvő hosszú életű
szervezetek.Kb. 16-20.000 fajukat ismerjük - hazánkban kb.800-1050 faj él.
Előfordulásuk: sarkvidéken; trópusokon; örök hó határa körül; csupasz sziklákon; laza homokon;

- Védett növények felsorolása: a 100/2012 (IX. 28.) VM rendelet alapján

Védett mohák – 77 faj
 Berzedt tőzegmoha Eszmei értéke 5 000 Ft
 Bókoló trágyamoha Eszmei értéke 5 000 Ft
 Csavart tőzegmoha Eszmei értéke 5 000 Ft
Fokozottan védett harasztok
 Ágas holdruta Eszmei értéke 100 000 Ft
 Cselling (déli cselling) Eszmei értéke 250 000 Ft
 Hegyi szirtipáfrány (északi szirtipáfrány) Eszmei értéke 100 000 Ft
 Királyharaszt (óriás királyharaszt) Eszmei értéke 250 000 Ft
 Sokcimpájú holdruta Eszmei értéke 100 000 Ft
 Virginiai holdruta Eszmei értéke 100 000 Ft
 Tarajos pajzsika Eszmei értéke 100 000 Ft
Védett harasztok 37 növény.
 Erdei bordapáfrány Eszmei értéke 10 000 Ft
 Erdei zsurló Eszmei értéke 10 000 Ft

30
Fokozottan védett nyitvatermők
 Csikófark (közönséges csikófark) Eszmei értéke 100 000 Ft
Fokozottan védett zárvatermők 77 növény.
 Bánáti bazsarózsa Eszmei értéke 250 000 Ft
 Cifra kankalin (medvefül kankalin) Eszmei értéke 250 000 Ft
 Fekete galagonya Eszmei értéke 100 000 Ft
 Homoki kikerics Eszmei értéke 100 000 Ft
 Tátogó kökörcsin Eszmei értéke 250 000 Ft
Védett zárvatermők 690 növény.
 Agár kosbor (agár sisakos kosbor) Eszmei értéke 10 000 Ft
 Hegyi kökörcsin Eszmei értéke 50 000 Ft
 Nádi boglárka Eszmei értéke 10 000 Ft
 Törpemandula Eszmei értéke 10 000 Ft
 Vörös áfonya Eszmei értéke 10 000 Ft

11.C. HATÁROZZA MEG A FAHIBA FOGALMÁT! SOROLJA FEL AZ ÉVGYŰRŰHIBÁKAT, VALAMINT A

SZABÁLYTALAN ROSTLEFUTÁSBÓL SZÁRMAZÓ FAHIBÁKAT!

A kitermelt és kereskedelembe, feldolgozásra kerülő faanyag (rönk, fűrészáru) minőségét,

felhasználhatóságát – a méretei mellett – elsősorban a különböző fahibák határozzák, meg. A fahiba alatt
a normálistól eltérő alaki és szöveti tulajdonságokat értjük, ezek egyrészt a növekedési folyamatokban
alakulnak ki, másrészt különböző abiotikus és biotikus károsítások hatására. Ezek a fahibák a
keletkezésük módja és morfológiai megjelenésük alapján is nagyon sajátosak.

Fontosabb fahibák
- Göcsösség (ághelyek), Nyitott göcsök, Zárt, benőtt göcsök, Vízhajtás, Kinövés, Dudor, Rózsa,
Kínai bajusz, Bélrepedés, Gyűrűs elválás, Palástrepedés, Fagyrepedés, Villámsújtás okozta
repedés,
- Sudarlósság, Terpeszesség, Külpontosság, Görbeség, Bordás növés (ormosság), Kétágúság (villás
növés), Rendellenes elszíneződés a gesztben (álgeszt), Korhadás (szíjács, geszt),
- Csavarosság, ferdeszálúság, Nyomottfa (fenyők), Húzottfa (lombos fák), Egyenlőtlen, torz
évgyűrűk,
- Hullámosság, fodrosság, csomorosság, Iker- (kettős) bél, Héjaszás (szárazoldal), Kéregbenövés,
Rák, Belső szíjács (holdgyűrű), Rovarrágás,
- Madarak okozta károsodás, Égésnyom, Mechanikai sérülések, Idegen anyag, Vegyi elszíneződés,
- Penészesedés, Kékülés, Fülledés, Döntési repedések,
- Gőzöléskor és feldolgozáskor keletkező repedések,
- Vetemedés (kajszulás, teknősödés), Roncsolódás,
- Felületi egyenlőtlenség, Szálkiszakadás, Élelválás, Beégés, Fagömbösség

A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek nevezzük az ágak fatestben maradó részét.
Megkülönböztetünk nyitott göcsöt, mely a faválaszték palástjára kiérő göcs, és benőtt göcsöt, mely a
hengeres faválaszték palástjára nem terjed ki, előfordulására a benövés nyomaiból (ágdudor, sebhely,
kínai bajusz) következtethetünk. Az egészséges göcs faanyaga korhadástól mentes, míg a korhadó göcs
faanyaga a keresztmetszet területének legfeljebb 1/3 részén, a korhadt göcs faanyaga a keresztmetszet
területének több mint 1/3 részén korhadt.
A göcsösség sajátos megjelenési formáit képezik a törzsfa palástján a vízhajtások, a különböző
kinövések, dudorok, a rózsa alakú és a kínai bajuszhoz hasonlító kéregredők.
Nyitott göcs a faválaszték palástjára kiérő göcs, mely lehet egészséges, korhadó és korhadt.
Benőtt göcs a hengeres faválaszték palástjára a göcs nem terjed ki, előfordulására a benövés nyomaiból
(ágdudor, sebhely, perem) következtethetünk.
A hengeresfa választékok bütüjén két repedés típus figyelhető meg: bél- vagy sugárirányú repedés és
gyűrűs elválások. Bélrepedés alatt a béltől kiinduló sugárirányú repedéseket értjük.

31
A bél- vagy sugárirányú repedés a béltől kiinduló sugárirányú, a fa hossztengelyének irányában jelentős
kiterjedésű repedés. Élő fában keletkezik és a kitermelés után mérete jelentősen megnövekszik. Az
egyszerű bélrepedés (gesztrepedés) a hengeres faanyag bütüjén egysíkban elhelyezkedő, egy vagy két
repedésből álló sugárirányú repedés. Az összetett (csillagos) bélrepedés a hengeres faanyag bütüjén
különböző síkban kialakult, több repedés. Méreteiket illetően a bélrepedések általában keskenyek és
rövidek, esetenként azonban sugárirányban a geszt és a szíjács határát is elérhetik, hosszúságban pedig
a bütütől akár több méter hosszban is húzódhatnak.
A gyűrűs elválás a bütün az évgyűrűrétegek között keletkezett repedés. Élő fában keletkezik és
kitermelés után, a száradás következtében mérete jelentősen megnövekszik. A vékonyfalú edények és
tracheidák sejtfal-összeroppanásával összefüggésben a korai pásztában, ill. az évgyűrűhatárok mentén
keletkező gyűrűs repedések egymással párhuzamos ívek formájában ismétlődhetnek. Az ilyen típusú
gyűrűs elválást kártyásodásnak nevezzük. A szijács és a geszt határán keletkező repedés a „gesztelválás‖.
A bélkörüli 3-6 évgyűrűt magába foglaló gyűrűselválás pedig a „bélelválás‖.
A gyűrűs elválások kialakulása olykor nemcsak a növekedési feszültségekkel, az évgyűrűszélesség
változásaival és a szélhatásokkal áll összefüggésben, hanem kezdődő bélkorhadással, álévgyűrűkkel és
belső szijáccsal is. A gyűrűs elválások, kártyásodások nagysága a szárítás és gőzölés során tovább
növekedhet.
Fagyrepedés a hengeres faválaszték jelentős hosszúságára kiterjedő sugárirányú palástrepedés, amely a
szijács felöl a bél felé, és a fa hossztengelyének irányában terjed. Élő fában alacsony hőmérséklet (erős
fagyok) hatására keletkezik és a károsítás többszöri megismétlődése esetén jellegzetes kísérője a
benövés helyén kialakult bemélyedés és peremképződés. A fagyrepedés jellemzője, hogy a repedéseket a
kallusz többnyire benövi (benőtt fagyrepedés), de ismételt fagyhatások következtében a repedések
kiújulhatnak (nyitott fagyrepedés). A kallusznövekedés eredményeként a törzs hosszirányában kialakult
ormókat fagylécnek nevezzük. Kialakulása kemény hidegekben a nedves szijácsfa megfagyásával
magyarázható. Különösen jellemző a csertölgyre, gyakran előfordul a szelídgesztenyén, tölgyeken,
szileken, a nyárakon, füzeken, a dión és a hársakon. Ritkán jelentkezik bükknél, nyírnél, a fenyők közül
leginkább a kis gyantatartalmú jegenyefenyőnél fordul elő.
Csavartrostúság, másnéven ferdeszálúság, illetve csavarosság esetén a rostok a hengeresfa palástján az
alkotótól eltérő irányú, spirális lefutásúak. Legtöbbször már kívülről, a kéregcserepek, repedések
csavarodó lefutása alapján felismerhető. Jól láthatóvá válik a kéreg lehántása után a száradás során, vagy
hasítási próbáknál. A ferdeszálú faanyag jelentősen veszít értékéből. A ferdeszálúságból eredő
rostátvágások nemcsak a megmunkálást nehezítik, hanem jelentősen csökkentik a faanyag szilárdságát,
rugalmasságát is.
Hullámos rostlefutás: a rostok elrendeződése hossz-, és keresztirányban egyaránt hullámos, szabálytalan
görbét követ. A hullámos, szabálytalan rostlefutásnak 3 típusa van:
- hullámosság: a bélsugarak síkjában (sugármetszet) a farostok hullámvonalban görbülnek. A
hullámok általában rövidek (2-4 mm) és kicsiny (1-3 mm) amplitúdójúak, de előfordulnak több
centiméteres hullámok is. A hullámosság leginkább a törzs alsó szakaszában jelentkezik és
szélhatásra kialakuló ingamozgással magyarázható. Jellemző a kőrisekre, dióra, gyertyánra,
juharokra, nyírre, rezgőnyárra.
- fodrosság: A fodrosság térbeli hullámosság.
- csomorosság. a fatestben lévő alvó (adventív) rügyek, kisebb göcsök körül kialakuló, a rostokkal
párhuzamos síkban jelentkező rajzolatokat. Jellemző a juharokra, a fekete nyárra, nyírre, stb.

12.A. ISMERTESSE A MOTORFŰRÉSZ MUNKÁKHOZ SZÜKSÉGES VÉDŐFELSZERELÉSEKET.

-
A fej védelme:
-fakitermelő sisak-gallérral, hallásvédő tokkal
- sisakhéj, sisakkosár,
- izzadtság szalag;
- fülvédő,
- szemüveg: direkt szellőzős, indirekt szellőzős;
- arcvédő pajzs, arcvédő rostély,

32
A vibráció elleni védelem:
- csúszásbiztos vibrációt csökkentő kesztyűk,
- színbőr rezgéscsillapító védőkesztyű tenyerén energiaelnyelő szivacs;
A láb védelme:
- vágás-biztos (keresztszál-szövésű) nadrág, vágásvédő kertésznadrág, vágás-biztos derekas
nadrág, vágás-biztos kantáros nadrág.
- acélbetétes, kevésbé csúszós talpú lábbeli
- – védőbakancs lábujjvédővel, csúszásmentes talppal; 191 fajta védőbakancs kapható (2014.
febr.)
Elsősegély csomag

12.B. ISMERTESSE A GOMBÁK JELENTŐSÉGÉT, TESTÜK FELÉPÍTÉSÉT! SOROLJA FEL ÉS

JELLEMEZZE A LEGFONTOSABB EHETŐ ÉS MÉRGEZŐ GOMBÁKAT!

A gombák jelentősége: Legfontosabb a lebontó szerepük, mely a szaprofita gombák feladata. Ezek
lebontják a szerves, elsősorban növényi anyagokat. A szerves anyagok teljes lebontását viszont csak a
baktériumok tudják elvégezni, de ha csak a baktériumok végeznék, a folyamat sokkal lassabb lenne. A
nagy molekulákat ugyanis a gombák aprózzák fel és készítik elő a baktériumoknak. A gombák
jelentősek a körforgásban, a szerves anyagok lebontása az egyik fontos feltétele a talaj keletkezésének. A
gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de
becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet. A gombák kutatásával a
mikológia foglalkozik.
A gombák testének felépítése: A gombák sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű,
élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják.
A gombák szaporodása: Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik.
A gombák táplálkozása: Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult
élőlények maradványait fogyasztják), vagy gyökérkolonizálóak, (gyökerén keresztül szimbiózisban élnek
egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves
anyagként hasznosító paraziták.

Néhány ehető gomba jellemzése:

Az ehető gombák az élelmiszerek egy külön csoportját alkotják, bár gyakran a fűszerek, illetve
a zöldségek közé is sorolják őket. Az ehető gombák legfontosabb tápanyaga a fehérje, amelynek
összetételét az állati fehérjéhez hasonlíthatjuk, ezért húspótló ételként is számoljunk vele. A fehérjén
kívül zsírokat, nagyon fontos ásványi anyagokat, vitaminokat, íz- és zamatanyagokat,
étvágygerjesztő glutaminsavakat,antibiotikus anyagokat is tartalmaz.
Néhány ehető gombafaj:császárgomba; csoportos tuskógomba; fenyőpereszke; földtoló galambgomba;
mézszagú galambgomba; mezei szegfűgomba; foltos-tönkű gyűrűspereszke; ördögszekér-laskagomba;
nyári szarvasgomba; francia szarvasgomba; tölcséres rókagomba; erdei csiperke; két-spórás csiperke;
ízletes kucsmagomba; késői laskagomba; lila tölcsérpereszke; májgomba; nagy őzlábgomba; májusi
pereszke; óriás pöfeteg; sárga rókagomba; sötét trombitagomba; ízletes vargánya;

Néhány mérgező gomba felsorolása és jellemzése: A mérgező gombák között a legrettegettebb a gyilkos
galóca. Gallérjáról és a talajba mélyedő bocskoráról ismered fel, kalapja sárgás- vagy olajzöld színű.
Büdös őzlábgomba; Cifra korallgomba; Fehér galóca; Feketedő nedűgomba; Gyilkos galóca;
Hagymatönkű pókhálósgomba; Hánytató galambgomba; Hegyes badar-gomba; Hegyes-kalapú galóca;
Kígyógomba; Kubai badar-gomba; Légyölő galóca; Párducgalóca; Sárga galóca; Sárga kénvirággomba;
Sátántinóru

33
12. C. ISMERTESSE A ROVAROK ÉS A GOMBÁK OKOZTA FAHIBÁKAT! SOROLJA FEL AZ ABIOTIKUS
KÁROSÍTÁSOKAT

Rovarok okozta fahibák:

A rovaroknak a fatestben lévő, fajra jellemző, járatszerű rágásait nevezzük rovarrágásoknak. A
rovarrágások alakja, nagysága jellemző a különböző rovarfajokra. Felületi rovarrágás a faanyagba
legfeljebb 2 mm mélyre, a sekély, vagy nem mély rovarrágás 2-5 mm mélyre, a mély rovarrágás 5 mm-
nél mélyebbre hatoló járatokból áll. Kisméretű rovarrágásnál a faanyagba hatoló járatok felszíni nyílás
átmérője legfeljebb 3 mm, nagyméretű rovarrágásnál pedig 3 mm-nél nagyobb.
A farontó rovarok károsíthatnak az élő fákban, a rakodókon, rönktereken tárolt faanyagban és a
beépített szerkezetekben, bútorokban egyaránt. A beépített faanyagban vagy bútorokban a károsító
rovarok azért is rendkívül veszélyesek, mert a felszín alatt rágnak, és jelenlétükről legtöbbször csak
kirepülés után, az apró nyílások alapján értesülünk.
A farontó rovarok elleni védekezés rendkívül nehéz. Különböző folyékony-, vagy gázhalmazállapotú
védő (mérgező) szerekkel valósítható meg. Eredményesebben járhatunk el a rovarkárok
megelőzésében a faanyagok kérgezésével, szakszerű tárolásával, gyors feldolgozásával, gőzölésével,
szárításával.
Gombák okozta fahibák:
A gombás elszíneződéseknek a szijácsban és a faanyag felszínén három típusa van: penészesedés,
kékülés és fülledés. A penészedés a faanyag felszínén jelentkező, a sejtfalakat nem bontó gombás
elszíneződés.
Rönk állapotú és feldolgozott faanyag penészgombák által történő részleges (foltos) vagy teljes
benövése; általában csak a felszínre korlátozódik, további feldolgozáskor lekerül a faanyagról,
szilárdságcsökkenést nem jelent. A penészfoltok a gombafajoktól függően különböző színűek, így pl.
zöldek (Penicillum fajok), téglavörösek (Fusarium fajok), szürkék (Botrytis fajok) stb.
A penészesedés kellemetlen fahiba, mivel a nedves, rosttelítettségi határ feletti anyagot támadja. Üzemi
körülmények között gyakori jelenség a fűrészáru a láda- és rakodólap-elemek tömör rakatainál. Az
élelmiszerek tárolására, szállítására használt termékeknél előfordulása nem megengedett.
A kékülés a faanyag szijácsának károsodása, amely fenyő faanyagoknál okoz jelentős értékcsökkenést;
szilárdságvesztést nem eredményez, csak esztétikai kárt. Elsősorban fenyőfélék károsodása, de
szórványosan előfordulhat lombos fafajoknál (pl. bálványfa, koto). Különböző tömlős gombák (kékfestő-
gombák, Ophiostoma-félék) idézik elő, melyeknek hifái behálózzák a szijácsrészeket, és fénytörési
jelenségek hatására zöldes-kékes-szürkés árnyalatú foltokat eredményeznek. Jellemzőjük, hogy a
sejtfalakat nem támadják, a könnyebben lebontható tartalék anyagokkal táplálkoznak. A kékülés nem
megy át korhadásba.
A fülledés a fatest szijácsrészének gombás elszíneződése, ami azonban folytatólagos korhadással jár
együtt. A fülledés a lombos fafajokra jellemző, színben eltérő (barnás, vöröses, fehér, fekete) csíkokkal,
foltokkal valamint tilliszképződéssel jár együtt. A törzs tengelyével párhuzamosan terjed, és
előrehaladottabb stádiumban fellépnek a korhasztó gombák, s így a szilárdsági tulajdonságok jelentősen
csökkennek. Az ipari feldolgozásban a bükknél van kiemelt szerepe, de fülledékeny a gyertyán, nyír,
nyárak, juharok, hársak stb. fája is. Legkorábban április végén, májusban megkezdődik a bükk fülledése,
ezt követi a gyertyán, majd júniusban a hárs, éger, nyír. A nyárak fülledésének kezdeti tünetei csak július-
augusztusban jelentkeznek. A fülledt faanyag ipari felhasználhatóságát döntően a károsodási folyamat
előrehaladottsága határozza meg. A fülledés gyorsan halad előre a törzs hossza mentén (havonta kb. 30
cm).

Abiotikus károsítások felsorolása:

Tűzkár, jégtörés, széltörés, széldöntés, fagykár, villámkár

34
13.A. SOROLJA FEL A MOTORFŰRÉSZES ALAPVÁGÁSFORMÁKAT! MONDJON PÉLDÁT, HOGY AZ
EGYES VÁGÁSFORMÁKAT MELY FAKITERMELÉSI MŰVELETNÉL ALKALMAZZA!

Motorfűrészes alapvágásformák;
Alapvágásformák:
o egyszerű, vagy mell-éli párhuzamos vágás
o hát-éli párhuzamos vágás
o mell-éli vagy támasztott legyezővágás
o fordított mell-éli legyezővágás
o hát-éli legyezővágás
o fordított hát-éli legyezővágás
o kombinált, vagy billegő vágás
o szúróvágás
-

Kombinált vágások; gallyazásnál általában az alapvágásformákat alkalmazzuk; Darabolásnál gyakran

kombinált vágásokra van szükség – a kialakult feszültségi helyzettől függően.

A különböző fakitermelési műveleteknél alkalmazott vágásformák és vágáskombinációk;

- Döntési, gallyazási és darabolási munkáknál legtöbbször vegyes vágással dolgozunk, az
alapvágások kombinációs alkalmazásával. Gallyazáskor általában, mell-éli, hát-éli párhuzamos
vágást alkalmazunk. Daraboláskor billegő-vágást, szúróvágást, melléli-hátéli párhuzamos vágást
alkalmazunk.

13.B. ISMERTESSE A VÁLLALKOZÁS EMBERI TÉNYEZŐIT!

A személyiség fogalma: a személyiség olyan tényezők egysége, amely az egyes embert

megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

A személyiség típusai: Alapvetően négyféle személyiségtípus létezik, mindegyiknek megvannak az

erősségei és gyengeségei. A személyiségeket két csoportba sorolhatjuk. Van két extrovertált: a
szangvinikus és a kolerikus. Ők az energiájukat kifelé hasznosítják azáltal, hogy tevékenységekre vagy
emberekre fektetik a hangsúlyt. Az a céljuk, hogy megváltoztassák a világot. A másik két típust
introvertáltnak hívjuk. Ők a melankolikus és a flegmatikus vérmérsékletűek. Ez a kettő az energiát befelé
hasznosítja, gondolkodásra, elmélkedésre. Az extrovertáltakkal szemben az a céljuk, hogy megértsék a
világot.
Az emberi szükségletek hierarchiája: A szükséglet anyagi javak és szolgáltatások iránti igényt,
hiányérzetet jelent, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére.

35
 - Önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek
megvalósítása
- Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
- Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
- A megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek lenni és elnyerni mások
tiszteletét, elismerését
- A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni
- Biztonsági szükségletek: biztonságban lenni a veszélyektől
- Fiziológiai szükségletek: szomjúság, éhség, pihenés (alvás), …

- A hatékony vállalkozó hét jellemzője;

1. A jó gyakorlati érzék
2. Az önállóság
3. A kíváncsiság
4. Az állhatatosság
5. A kreativitás és az intuitív készség
6. Az önbizalom
7. A kommunikációs készség

Kommunikáció az üzleti életben; A kommunikációs készségek mélyen beágyazódnak a személyiség

egészébe, így a kommunikációs képességek fejlesztése személyiségfejlesztés is, amihez mindenek előtt
szükség van önismeretre, önmagunk elfogadására is. Szociális kötődéseink, empátiánk, tolerancia-
képességünk, attitűdjeink meghatározzák, hogy mennyire vagyunk érzékenyek környezetünk jelzéseire,
illetve mennyire adekvátan reagálunk mások közléseire.
Üzleti levél, telefonálás; Az üzleti levelezés megszólítási formulájában minden nő "Hölgy" és minden
férfi "Úr". A levelezésben a megszólítást a rang szerint finomítani kell.
Az üzleti levélben célszerű visszautalni az eredeti levélre, ha annak nincs meg a másolata (ez a
magánlevélben is ajánlott). Az üzleti levél pontos, tárgyszerű, érzelemmentes. A záró
formula: "Tisztelettel" vagy "Üdvözlettel".
A telefon ma már nem luxuscikk, hanem a kommunikáció mindennapi eszköze.
A telefonálás illemszabályai:
- rövid beszélgetés;
- a hívott félnek kell azonosítania magát: mondja meg a nevét, ha a munkahelyét hívják, akkor a
munkahelye nevét (így a hívó fél biztos lehet abban, hogy jó számot hívott);
- a hívó fél köszön, bemutatkozik, közli, hogy kivel szeretne beszélni, megkérdezi, hogy zavarja-e a hívott
felet, ha igen, visszahívást ajánl fel;
- visszahívás: ha a hívott félnek visszahívást ígérnek, és ő megadja a telefonszámát, nem telefonálhat
újra. Vonalmegszakadás esetén a hívó fél kötelessége az újrahívás, a beszélgetés befejezését is ő
kezdeményezi.
Az üzenetrögzítő használatakor a magán üzenetrögzítőn is magázódjunk. Köszönés, azonosítás után
meg kell adnunk az üzenet időpontját és hagyjunk egy rövid üzenetet. Ha a hívott fél visszahívást ígér,
mindenképpen tegye meg.

Rövid intelmek:
- mások beszélgetésekor el kell hagyni a helyiséget;
- a mobiltelefont nem használható ott, ahol tilos;
- a vonaltartás legfeljebb fél percig lehet.
- Gratulálni szabad, de részvétet nyilvánítani nem illik telefonon.
Továbbképzések, információhoz jutás; A vállalkozónak folyamatosan figyelni kell a tevékenységéhez
kapcsolódó változásokat, szakmai-, jogszabályi-, pénzügyi-, stb. változásokat.
Az Iparkamara által szervezett továbbképzések hatékony területei az információszerzésnek. Az internet
kapcsolattal minden elérhető, azonban ügyelni kell a hitelességre és az aktualitásra.

36
13. C. HATÁROZZA MEG A VÁLASZTÉKOLÁS FOGALMÁT, ALAPELVEIT! ISMERTESSE A
VÁLASZTÉKOLÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJÁT, ELVEIT! SOROLJA FEL A VÁLASZTÉKOLÁS
ESZKÖZEIT!

A választékolás vagy köznyelven hossztolás, a talajtól elválasztott fatörzs kimérése, kiszabása a legnagyobb
értéket képviselő választékokra. A legfontosabb műveletek egyike, melyet úgy kell végrehajtani, hogy a
piaci viszonyokat figyelembe véve a legértékesebb erdei választékokat alakítsuk ki. Alapelv, hogy mindig
az értékesebb választékot adó farész felől kezdjük meg a választékolást, és haladunk a kevésbé értékes
farész felé.
Eszközei: mérőszalag, hossztolóléc, kacor, jelölőkréta, átlaló.
Választékolást szakirányú végzettségű dolgozó vagy kioktatott hossztoló végezhet. A hossztolás művelete
a fakitermelés folyamatában munkarendszerektől függően megelőzi vagy követi a közelítés
anyagmozgatási műveletét, azaz tő mellett vagy közbenső rakodón kerül sor a végrehajtására, a
darabolást megelőzően.
A ledöntött és legallyazott szálfa hossztolás utáni meghatározott hosszméretre vágásának azaz
darabolásának célja az erdei választékok szabványos kialakítása. A darabolás eszköze a motorfűrész.

A választékolás alapelvei:
1. Minden törzsből a legfontosabb, illetve a legértékesebb választékokat kell előállítani
2. A törzs méretei, a rajta található fahibák mennyisége és minősége, továbbá a választékok
értéksorrendje dönti el, hogy milyen választékok készülnek.
3. Törekedni kell a minél hosszabb választékok előállításár. Rövidebb választékot csak egyidejű
értékemelkedéssel lehet termelni
4. Mindig a legértékesebb szakasznál kezdjük a választékolást.
5. Térgörbéből síkgörbét, síkgörbéből lehetőleg egyenes szakaszokat kell választékolni.

A választékolás módja, végrehajtásának elvei:

A választékolást csakis hozzáértő szakember, vagy külön erre a célra betanított gyakorlott szakmunkás
végezheti. Csak gondosan előkészített faanyagot szabad választékolni.
Legcélszerűbb a törzs tőrészéhez állni, mert onnan az összes hiba legjobban látható. Figyelni kell a paláston
és a bütümetszeten található elváltozásokat. A vastag anyagból rönk, kivágás, fagyártmányválaszték. A közép
vastag anyagból oszlopféle, bányászati fa, esetleg papírfa, míg a vékonyabb anyagból elsősorban rúdfa,
farost és forgácsfa adódik. A választék minőségét legdöntőbben a görbeség, a göcsösség és a bütümetszet
egészségi állapota befolyásolja.

14.A. MUTASSA BE A MOTORFŰRÉSZEK FŐ SZERKEZETI RÉSZEI KÖZÜL A MOTOR, A

TÜZELŐANYAG-ELLÁTÓ RENDSZER ÉS A GYÚJTÓBERENDEZÉS RENDELTETÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT!

- A motor: nagyfordulatú, kétütemű Otto motor, Tyllotson karburátorral - biztosítja a munkavégzéshez

szükséges energiát.
- A tüzelőanyag-ellátó rendszer: a motor üzemeléséhez szükséges hajtóanyagot biztosítja.
Részei: üzemanyag tartály-búvárcső a végén szívófejjel; üzemanyagcső, vákuum cső vagy rugós-golyós
üzemanyagtartályt záró sapka; Tyllotson rendszerű porlasztó fordulatszám-határolóval
- A gyújtóberendezés: Feladata a hengertérben összesűrített üzemanyag-levegő keverék meggyújtása a
régebbi motorfűrészeknél hagyományos (megszakítós), az újabb típusoknál tirisztoros, vagy lendkerék-
mágneses üzemelésű, speciális gyújtógyertyával, ami az összesűrített benzin-levegő keverékét gyújtja
meg.

14.B. ISMERTESSE AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JELLEMZŐIT!

Az egyéni vállalkozás fogalma: Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű – saját
nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége. Egyéni

37
vállalkozást minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás
jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat.

Az egyéni vállalkozás létrehozásának lépései: Az egyéni vállalkozás indítása a tevékenység

megkezdésének bejelentésével kezdődik. A bejelentést személyesen az ország bármely
Okmányirodájában díjmentesen meg lehet tenni, vagy ha rendelkezik a magánszemély ügyfélkapus
regisztrációval, akkor elektronikus úton is kezdeményezhető. Érdemes előre informálódni az
Okmányirodában, hogy milyen iratokra lesz szükség a bejelentéshez, és melyek azok a tevékenységek,
amelyek engedélyhez kötöttek. Mivel az ügyfélkapus regisztrációra a későbbiekben szüksége van az
egyéni vállalkozónak, ezért az ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az Okmányirodában
ingyenesen létrehozzák azt. Az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételéről a bejelentő igazolást kap,
amely tartalmazza az adószámot, a választott tevékenységeket, a statisztikai számjelet, a nyilvántartási
számot és a személyes adatokat. A tevékenység megkezdéséhez és folytatásához a vállalkozói igazolvány
kiváltása már nem kötelező, elegendő a kapott igazolás. Igazolvány kiállítására csak akkor kerül sor, ha
azt az egyéni vállalkozó kéri, ebben az esetben 10.000,-Ft illetéket kell fizetni. Az egyéni vállalkozás
indítását megelőzően mindenképpen érdemes egy könyvelővel megbeszélni a lényeges kérdéseket. A
könyvelő tájékoztatást adhat az egyéni vállalkozásról, és segíthet az adózási forma kiválasztásában.

Az egyéni vállalkozás személyi feltételei:

A törvény szerint egyéni vállalkozó lehet:
 magyar állampolgár,
 az EU tagállamának állampolgára vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
résztvevő más államnak az állampolgára
 a harmadik országbeli bevándorolt vagy letelepedett személy, a keresőtevékenység folytatása céljából,
családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy,
valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.
Nem lehet egyéni vállalkozó:
 aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (Bt. beltag)
 aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
 akit a közélet, illetve a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény
miatt, vagy szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg
az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

Néhány fontosabb feltétel az egyéni vállalkozásra vonatkozóan:
 Ha a gazdasági tevékenység hatósági engedélyhez kötött, akkor csak az engedély megléte esetén
végezhető.
 Az egyéni vállalkozó egyszerre több tevékenységet is folytathat, és tevékenységét több telephelyen is
végezheti.
 Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és szakiskolai
tanulót is.
 Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor végezhet, ha vagy neki, vagy az általa foglalkoztatott
személynek megvan a képesítése.
 Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során a neve mellett az „egyéni vállalkozó” megjelölést
vagy az „e.v.” rövidítést, és a nyilvántartási számát minden esetben köteles feltüntetni.
 Ha több telephellyel (fiókteleppel) rendelkezik, az előírásokat valamennyi telephelyen be kell tartani.
 Az egyéni vállalkozó halála esetén az özvegye vagy örököse folytathatja a tevékenységet, ha azt az
illetékes hatóságoknak bejelenti.

- Az egyéni vállalkozás tárgyi feltételei:
 adószám
 pénztárkönyv, vagy naplófőkönyv
 nyugtatömb, számlatömb

38
  alapnyilvántartások: követelések-, tartozások nyilvántartása; tárgyi eszközök
nyilvántartása (leltárkönyv);
 a tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök
- Az egyéni vállalkozás létrehozása:
 bejelentés
 személyi feltételek biztosítása
 tárgyi feltételek biztosítása
 üzleti terv készítése
- Az egyéni vállalkozás megszüntetése:
 bejelentéssel
 ha céget alapított, vagy cég tagja lesz
 elhalálozás esetén
 cselekvőképtelenség esetén
 hatósági határozattal
- Az egyéni vállalkozás működési szabályai:
Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen
végezheti. Hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység csak az engedély birtokában kezdhető
meg, illetve végezhető. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha
a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve főszabályként akkor is,
ha a képesítési követelményeknek ő maga ugyan nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában
személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki
rendelkezik az előírt képesítéssel. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a
képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni
kell. Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak
e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

Az egyéni vállalkozás foglalkoztathatósága (létszám, munkakörök): Az egyéni vállalkozó

közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót
foglalkoztathat.

Az egyéni vállalkozás előnyei:

- hivatalosan nem szükséges alaptőke, jegyzett tőke

- gyorsan intézhető
- jelenleg költségmentesen intézhető
- végezhető főállásban és mellékállásban egyaránt
Az egyéni vállalkozás hátrányai:

- teljes vagyoni felelősség a vállalkozás kötelezettségeiért

- nem különül el a vállalkozás vagyona a vállalkozó (és családja)
vagyonától
Az egyéni vállalkozás adminisztratív feladatai:

Egyszeres könyvvitel: pénztárkönyv, vagy naplófőkönyv vezetése; bevételek és kiadások könyvelése;

nyilvántartások vezetése; útnyilvántartás vezetése; változások bejelentése.

14. C. SOROLJA FEL A LEGGYAKORIBB ERDEI VÁLASZTÉKOKAT! ISMERTESSE A LEGGYAKORIBB

VÁLASZTÉKOK MÉRETI ÉS MINŐSÉGI ELŐÍRÁSAIT!

Tüzifa: hengeres vagy hasított, kéregben vagy részben kéregben termelt, mérete és/vagy minősége
miatt csak tüzelési célra alkalmas faválaszték. Minden fafajból termelhető. A faanyag korhadása a
bütüfelület 30 %-áig megengedett, azonban az összes korhadt rész a tétel tömegének 3%-át nem
haladhatja meg. Egy köbméteres sarang méretei: 1x1x1,75 (lágylomb és fenyő 1x1x1,70)

39
Vastag tüzifa: cca. 1 m hosszú és 5 cm-nél vastagabb faválaszték. Előzetes megállapodás alapján
hosszabb is lehet. A szállítmány mennyiségének 18%-ig 40-110 cm darabok előfordulhatnak. A 25 cm-
nél vastagabb darabokat hasítani kell: 25-25 cm között kétfelé 36 cm-nél vastagabbakat négyfelé úgy,
hogy a hasítvány húrmérete legfeljebb 35 cm legyen.
vékony tüzifa: legfeljebb 5 cm vastag.
fűrészipari hulladék, fűrészelt vagy darabolt tüzifa, aprított tüzifa, kötegelt gyújtósfa.

Fűrészrönk: fenyő és lombos fafajokból fűrészipari termékek készítésére alkalmas alapanyag. Hossza
fenyő esetén 3,0 m-től 0,25 m-es ugrásokkal, lombos fafajok esetén 2,0 m-től (dió és cseresznye 1,80 m-
től) 10 cm-es ugrásokkal. A hosszhoz legalább 3 cm túlméretet kell adni. Mindkét végét a hossztengelyre
megközelítően merőlegesen kell levágni. Tőrönk esetén a hajkolásból származó ferdevágás megengedett,
ekkor azonban a rönk hosszát a ferdevágás felétől kell mérni. Ággöcsöket, gyökérterpeszeket le kell
vágni!
Furnér rönk: hámozott és késelt furnérok előállítására alkalmas hengeres faválaszték. Általában
vastagabb, jobb minőségű faanyag mint a fűrészrönk.
Kivágás: a fűrészipari rönk méretét el nem érő, fűrészipari vagy egyéb mechanikai feldolgozásra
alkalmas, jó minőségű faválaszték. Minőségi követelményei a fűrészrönkkel megegyeznek.
Papírfa: facsiszolat vagy cellulóz gyártására alkalmas hengeres vagy hasított faválaszték. Lehet fenyő
félékből, lágy- illetve keménylombos fafajokból is készíteni.
Farostfa (forgácsfa): apríték készítésére alkalmas faválaszték, amely valamennyi tűlevelű és lombos
fafajból termelhető farostlemez és forgácslap valamint energetikai felhasználás céljából. a tüzifához
hasonló minőségi követelményekkel rendelkezik.

15.A. MUTASSA BE A MOTORFŰRÉSZEK FŐ SZERKEZETI RÉSZEI KÖZÜL AZ INDÍTÓ-BERENDEZÉS,

AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS ÉS A LÁNCKENŐ BERENDEZÉS RENDELTETÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT!

Az indító-berendezés: feladata, az álló motor lendületbe hozása. Részei: indítófogantyú, indítókötél,

menesztő-köröm, menesztő tárcsa, kötélgörgő, visszahúzó rugó

Az erőátvitei berendezésl: automatikus, oldható kapcsolatot hoz létre a motor és a fűrészelő rész között, a
motor erejét (forgatónyomatékát) viszi át a fűrészelő részre.

A lánckenő berendezés: feladata a vágórész olajfilmmel való bevonása, csökkenteni a súrlódást.. Ipari
gépeknél időszakos az olajozás: csak akkor, ha forog a lánc (fogaskerék-szivattyú vagy szivattyú-
dugattyús megoldással, a csillagkeréktől meghajtva). Barkács fűrészeknél: membrános, a főtengely
bütyke által meghajtva.

15.B. ISMERTESSE A JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JELLEMZŐIT!

A jogi személyiség fogalma: A jogi személy egy jogi szakkifejezés. Olyan szervezetet jelent, amely
a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat.

Közkereseti társaság: A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját
teljes vagyonukra kiterjed. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási
forma.
- jellemzői: A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges
felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont
a társaság rendelkezésére bocsátják. Tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges.

40
 - üzletvezetés: Alapesetben a kkt. üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, a társasági szerződés
azonban rendelkezhet ettől eltérő módon. Az üzletvezetés hatáskörébe tartoznak azok a tennivalók,
amelyek kívül esnek a tagok gyűlésének hatáskörén.
- képviselet: Az üzletvezetésre jogosult tag jogosult a képviseletre.
- Betéti társaság: A betéti társaság, (rövidítve Bt.) a magyar jog (a gazdasági társaságokról szóló 2006.
évi IV. törvény) szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyik típusa. A létesítésére
irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági
tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi
beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni
betétje szolgáltatására köteles. A társaság tagjai üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására
vállalnak kötelezettséget.
- jellemzői: A tagok felelőssége – beltag: korlátlan és egyetemleges; kültag: a vagyoni betétje erejéig;
Felelősség a társaság tartozásaiért – A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával.
Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját
vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben rögzíthető, hogy az
újonnan belépő beltag a társaság - az ő belépése előtti - tartozásaiért ne feleljen harmadik személyekkel
szemben. Amennyiben a tagok ezt a társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi
beltaggal azonos módon felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért. Megszűnik a tagsági jogviszony,
ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem
teljesítette, vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy
azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság
fenntartása jogszabályba ütközik.
- üzletvezetés:
Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik
mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére a
társasági szerződésből eredő felhatalmazás alapján lehet jogosult.

15. C. ISMERTESSE A SZÁMBAVÉTEL MÓDJAIT, ESZKÖZEIT! SOROLJA FEL HOGYAN TÖRTÉNIK A

KÜLÖNBÖZŐ VÁLASZTÉKOK SZÁMBAVÉTELE!

Számbavételnek a faanyag választékok szerinti mennyiségi feljegyzését, nyilvántartásba vételét értjük. A

rövid választékok sarangban vannak, a hosszú választékok máglyában.
Számbavétel során a sarangolt választékokat a szabványban meghatározott méretek szerint kell
számbavenni, nem szabványos méretű sarang esetén alkalmazni kell az átszámítási tényezőket!

Normálűrméteres sarang: 1 űrm = 1x1x1 m Egy köbméteres sarang: 1 m3 szélessége 1m, hossza és
magassága fafajtól, kérgezettségtől és faterméktől függően változó.
Tüzifa: keménylombos, egységes 1x1x1,75
lágy lombos, fenyő 1x1x1,70
Forgácsfa, farostfa: keménylombos 1x1x1,60 lágy lombos és fenyő 1x1x1,50 egységes 1x1x1,55

Hosszú választékok (ipari fa) számbavétele alapvetően egyedi köbözés után egyedi felvételezéssel
történik. Lényege, hogy a kéregnélküli csúcsátmérő és a hossz ismeretében a köböző táblázatból
kikereshető az adott darab köbtartalma, amit célszerű azonnal jelölőkrétával vagy beütő kalapáccsal a
bütüfelületen rögzíteni. A máglyára ezek után felírásra kerül az egyedi köbözéssel meghatározott
köbtartalmak összege.
Eszközök: mérőszalag, köböző táblázat, jelölő kréta, jelölő festék, beütő korong (kalapács), felvételi lap.

41
16.A. ISMERTESSE A MOTORFŰRÉSZEK NAPI ÉS IDŐSZAKOS KARBANTARTÁSÁT!

Karbantartási feladatok munkavégzés előtt: csavarkötések átvizsgálása, biztonsági berendezések

ellenőrzése, vágórész ellenőrzése, üzemanyag + olaj feltöltése, próbaindítás, olajozás ellenőrzése

Karbantartási feladatok munkavégzés közben: csavarkötések ellenőrzése, tartályok feltöltése

láncfeszesség újraállítása, láncélezés; olajozás ellenőrzése; száraz, porózus állományban levegőszűrő
tisztítása

Karbantartási feladatok munkavégzés végén: csavarkötések ellenőrzése, láncélezés, a lánc leszerelése és

olaj, vagy petróleumfürdőbe helyezése éjszakára (cseres- gyantás állományban), vezetőlemez
szemrevételezése, javítása (sorjázás, vezetőhorony méretre ütése, orrkerék ellenőrzése) Levegőszűrő
levétele, tisztítása, a teljes motor átfújása nagynyomású levegővel.

Egyszerű vagy más néven munkahelyi láncélezés: a munka közben megkopott gyalufogakat, általában 2
óránként újra kell élezni, gyakran élezünk és keveset az esetleg kicsorbult gyalufogakat igyekszünk
helyreállítani,a gyakori élezés miatt megváltozott szintkülönbségeket a gyalufogak és mélységhatárolók
között reszelőidomszer és laposreszelő segítségével helyreállítjuk, a stabilabb állapot érdekében tuskóba
vágott fűrészmenet résbe helyezzük a láncos vezetőt és a gyalufogat újra élezzük.

Profilba hozó láncélezés: átlagos körülmények között elegendő hetente elvégezni profilba-hozó
készülékkel. Ilyenkor a változó hosszúságú és él-szögű gyalufogakat egyformára reszeljük, úgy hogy
tolómérővel kikeressük a legrövidebb fogat, ehhez beállítjuk a profilba-hozó készüléket és erre a
méretre reszeljük az összes gyalufogat.

Tervszerű megelőző karbantartással előzzük meg a motorfűrész használatából adódó előre kiszámítható
meghibásodásokat. A motorfűrész élettartama, üzembiztonsága, teljesítménye és költségei nagymértékben
függenek a karbantartástól.
A karbantartás alapműveletei: üzemanyag, kenőanyag pótlása, tisztítás, kenés, szerkezeti elemek
működésének megfigyelése, ellenőrzése és beállítása, kötések után húzása, szerszámkészlet ellenőrzése.

16.B. ISMERTESSE A JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JELLEMZŐIT!

A jogi személyiség fogalma: A jogi személy egy jogi szakkifejezés. Olyan szervezetet jelent, amely
a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat.
Nonprofit társaságok: A nonprofit gazdasági társaságok olyan gazdasági társaságok, melyek a társaság
tevékenységéből keletkezett többletet nem osztják szét a részvényesek és a tulajdonosok között, hanem
bizonyos közösségi célok elérésére használják fel. Az országok többségében adómentességet élveznek.
Korlátolt felelősségű társaságok: A korlátolt felelősségű társaság (röviden kft), a gazdasági
társaságok (külföldön a kereskedelmi társaságok) egyik típusa, jogi személy. A kis- és közép-
vállalkozások kedvelt társasági formája. A kft. olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével indul, és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni
hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A kft. ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel
tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén.

A Kft személyegyesülés jellegű társaság, részvényt vagy kötvényt nem bocsát ki.
- jellemzői: A tagok felelőssége gazdasági szempontból korlátolt, ugyanis csak a törzsbetét
befizetésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjed ki. A tagok a társaság
hitelezőinek nem felelnek, kockázatviselésük törzsbetétjük mértékére van korlátozva. A kft. legfőbb
szerve a taggyűlés, amit évente legalább egyszer kötelező összehívni. A beszámoló elfogadására ezen túl
a gazdálkodást érintő lényeges kérdések eldöntésekor kell összehívni.
- üzletvezetés: A kft. esetében az ügyvezető látja el a társaság ügyeinek intézését (mérleg,
vagyonkimutatás stb.). Az ügyvezető köteles a társaság adatairól a tagoknak felvilágosítást adni.

42
 - képviselet: a taggyűlés: a társaság legfőbb szerve, mely dönthet a Kft. más szerveinek
hatáskörébe tartozó kérdésekről. Évente min egyszer össze kell hívni, dönt minden a társasággal
kapcsolatos kérdésben. (mérleg megállapítása, nyereség felosztása, pótbefizetés elrendelése, a
társasági szerződés módosítása)
o az ügyvezetők: képviselik a társaságot; gondoskodnak a társaság üzleti könyveinek
szakszerű vezetéséről; felelnek a cégbíróságnak bejelentett adatokért
o a felügyelő-bizottság: megválasztása 20 mFt feletti törzstőke vagy 25 főt meghaladó
tagság vagy 200 fő feletti alkalmazott esetén kötelező; min 3 főből áll; a taggyűlés választja; csak
2/3-os szavazati többséggel hívhatók vissza a tagjai
o a könyvvizsgáló

Részvénytársaság: A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és

működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek
nem áll fenn felelőssége ellentétben például a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság
beltagjával, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy
bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény
névértékének összege.
- jellemzői: A modern piacgazdaság legismertebb és legéletképesebb társasági formája. A
részvénytársaság tőkeegyesítő társasági forma. Kétféleképpen alapítható:
zártkörű alapítás: A részvények nyilvános forgalomba hozásra nem kerülnek, (alapító
okirat) csak meghatározott alapítók vásárolják.
nyilvános alapítás: A részvények részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek
(alapszabály) forgalomba, részvényjegyzés útján.
- üzletvezetés: Közgyűlés - a részvénytársaság legfőbb szerve, az összes részvényesből áll. Üléseit
évente legalább egyszer tartja, szükséghez mérten rendkívüli üléseket is összehívhatnak. Az ülés
napirendjét a részvényeseknek előre ismerniük kell. Határozatait általában egyszerű szótöbbséggel
hozza, de bizonyos kérdésekben minősített többségi döntés szükséges. A közgyűlésről jelenléti ívet és
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül a cégbírósághoz
kell továbbítani.
- képviselet: Igazgatóság - az rt ügyvezető szerve, legalább 3 legfeljebb 11 tagból áll.Legfontosabb
feladatai:
1. A számviteli törvény szerinti beszámoló és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó
javaslat elkészítése.
2. A közgyűlés számára évente legalább egyszer, a felügyelő bizottság részére háromhavonta
jelentést készít.
3. Gondoskodik az üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről.
4. Intézkedik a közgyűlés rendes, és indokolt esetben rendkívüli összehívásáról.
- Egyesülés: Az egyesülés olyan jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság, amelyet a tagok
gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására,
továbbá szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre. Az egyesülés nem törekszik
saját nyereség elérésre. Az egyesülés saját vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok felelnek, korlátlanul
és egyetemlegesen.
- jellemzői: nem gazdasági társaság
- üzletvezetés:
- képviselet: A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.
A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.
A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés
időpontja előtt. A meghívót tértivevényes levélben kell a címzettekhez eljuttatni. A közgyűlési
meghívóban közölni kell azt az eredeti időpontnál legalább 8 nappal későbbi időpontot, amelyben a
megismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem
határozatképes.

43
Közös vállalat: A közös vállalat olyan gazdasági társaság, mely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával
felel. Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek. Rövidítése:
„kv”. A közös vállalat jogi személy.
- jellemzői: Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a közös vállalatokat, gazdasági
jelentéktelenségük és kis számuk miatt meg kellene szüntetni. Ez eredményezte azt, hogy a 2006. évi IV.
törvény szerint 2006. július 1-jétől új közös vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a
fenti szabályok alapján működhetnek tovább.
- üzletvezetés: A közös vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács. Az igazgatótanács évente legalább
egyszer ülést tart. Határozatképes, ha a szavazatok három-negyedét képviselő tagok jelen vannak.
Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
- képviselet: A közös vállalat ügyvezetését az igazgató látja el.

16. C. MUTASSA BE A FAHASZNÁLAT MUNKAHELYEIT! JELLEMEZZE A KÜLÖNBÖZŐ RAKODÓKAT!

A fakitermelés első művelete a döntés (tőtől való elválasztás)a vágásterületen vagy vágáspásztán
történik. Ez az a terület ahol a kivágni kívánt faegyedek megtalálhatóak. A terület határait a munka
megkezdése előtt azonosítani kell és egyértelmű jelzésekkel kell ellátni. A vágásterületen a kivágandó
fákat egyértelmű jellel meg kell jelölni. A fák döntését logikai, célszerűségi sorrendben kell végezni a
terepadottságok, kímélendő újulat, megmaradó állomány, húzási irány, épített környezet védelme
figyelembevételével.
A letermelt faanyag feldolgozása, készletezése felkészítő helyeken, a szállítás rakodókon (felső, közbenső,
alsó) történik. A rakodókat célszerű időjárásbiztos utak mentén kialakítani a szállítás időjárástól való
függetlenítése miatt.

Rakodók jellemzése:
A tároló helyek lehetnek gyűjtőhelyek és rakodók. A gyűjtőhelyek pusztán kijelölt alkalmas területek, ahol az
előközelített anyagot ideiglenesen tárolják. A rakodók lehetnek felső, középső és alsó vagy feladóállomási
rakodók. A felső rakodó a közelítés és kiszállítás szakaszai közé ékelődik. A felső rakodók legtöbbször
ideiglenesen hozamterületen vagy nyitott úton, vagy közeli tisztáson létesülnek. A közbenső rakodó a
kiszállítást és szállítást összekapcsoló, általában állandó rakodók, ahol már osztályozás, további feldolgozás
is folyik. Területük a hozamterületbe nem számít bele. Az alsó vagy feladóállomási rakodók elsősorban
MÁV-állomások mellett vagy uszályrakodó helyek mellett létesültek. A rakodóterület nagyságát elsősorban
az odaszállítandó anyag mennyisége, választékmegoldása, a tárolás időtartama szabja meg.

17.A. MUTASSA BE A MOTORFŰRÉSZ BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEIT!

Biztonsági berendezések feladata:

- biztonságos munkavégzés tárgyi feltétele
- balesetmentes munkavégzés feltétele
- foglalkozási megbetegedések elkerülése
Balesetmegelőző biztonsági berendezések:
- forgó lánc elleni védelem: láncfék a kézvédővel, gázemeltyű kitámasztó (botlás-gátló), lánc-
visszacsapódást gátló, biztonsági lánc, biztonsági vezető
- Kiegészítő biztonsági berendezések: rönktámasz, burkolatok
Foglalkozási ártalmakat megelőző biztonsági intézkedések:
- vibráció elleni védelem: gumi-puffer, gumibak, gumifogantyú
- zajártalom ellen: szétszedhető kipufogó dob
- Szén-monoxid ellen: katalizátoros kipufogó rendszer, „C” jelű motorfűrészek
A motorfűrészes munkák során használt védőfelszerelések:
munkaöv, biztonsági heveder, zuhanás-gátló szerkezet, mentőkötél
támasztó létra
védőkorlát (munkaállvány, emelőkosaras jármű)

44
 traktoron biztonsági védőkeret, vagy fülke

Motorfűrész

A motorfűrészek biztonságtechnikai berendezései:

1. Biztonsági lánc (csökkenti a visszacsapódást)
2. Rönktámasz (a fának támasztva, tartást biztosít)
3. Kipufogó védőburkolat
4. Láncfék (visszacsapódáskor leállítja a láncot)
5. Vibrációcsökkentő fogantyú (kormány)
6. Rövidre záró kapcsoló (motorleállító)
7. Gázkar biztonsági retesz (csak akkor adható gáz, ha ezt a reteszt benyomva tartjuk)
8. Vibrációcsökkentő hátsó fogantyú
9. Elengedéskor visszaálló gázadagoló
10. Kézvédő
11. Láncfogó (elszakadó lánc esetére)

Szállításkor a vezetőlemezre láncvédő burkolatot kell helyezni!

A motorfűrész indítása akkor biztonságos, ha indítás közben két ponton rögzítjük a fűrészt. Ez a
következőképpen végezhető el:
Indítás a földön: A földre helyezett motorfűrész első fogantyúját (kormányát) egyik kezünkkel
megfogjuk, a hátsó fogantyújába pedig belelépünk a lábunkkal. Ha ez nem lehetséges a bakancsméret
miatt, akkor rátérdelünk. Hidegindításkor ajánlott módszer.
Indítás a térdek között: A motorfűrész hátsó fogantyúját térdünk közé fogjuk, első fogantyúját pedig
kézzel tartjuk. Újraindításnál célszerű használni.
Nem ajánlott az a „kényelmes” és öreguras módszer, amelynél az egyik kezünkkel tartott motorfűrészt a
másik kézzel végzett berántás közben a föld felé „ejtjük”, mivel előfordulhat, hogy a beinduló fűrész lánca
a lábunkba vág.

17.B. ISMERTESSE A LEGFONTOSABB MUNKAJOGI TUDNIVALÓKAT!

- A munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

- A munkaszerződés: a munkaviszony létrejöttét munkaszerződésben rögzítik. A munkaszerződés
írásbeli megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között a munkaviszonyra vonatkozóan.
- A munkaviszony formái:
 alkalmazotti munkaviszony
 megbízási munkaviszony
 vállalkozói munkaviszony
 tanulói munkaviszony
- A munkaviszony megszűnése, megszüntetése:

45
  rendes felmondással
 rendkívüli felmondással
 közös megegyezéssel
 azonnali hatállyal
 szerződés lejártakor
 halálozás esetén
- A munkáltató fő kötelességei:
A biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása.
- A munkavállaló fő kötelességei:
A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó
szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A
munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más
egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
- Munkaidő: Az alapmunkaidő általában napi 8 óra, de lehet más is a munkaszerződésben megállapítva.
Általában kötött időpontok közt, de egyre gyakoribb a munkaidő keret meghatározása, amikor több nap
átlagában kell ezt az időt teljesíteni.
- Pihenőidő: A Munka törvénykönyve értelmezésében a pihenőidő a munkaidő ellentéte, tehát az az idő,
amit a munkaviszonyban álló munkavállaló nem munkavégzéssel tölt. Pihenőidő tehát a munkavégzés
során kiadott szünet (munkaközi szünet), valamint az adott napi munka befejezése és a következő
munkanapi munkakezdés között eltelt idő.
- A munka díjazása: a munkáltató főkötelezettsége a munka díjazása. A munkavállalónak
munkajogviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, az ellenkező kikötés semmis.
- A munkavédelemre vonatkozó általános előírások: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége, és ennek módját a
munkáltatónak kell meghatároznia. A munkáltató a felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa
értett nyelven ismerhesse meg a munkavégzés rá vonatkozó szabályait.
A munkavállaló köteles rendeltetésének megfelelően használni és tisztítani az egyéni védőeszközt,
aminek a használata nem csak joga, de kötelessége is a dolgozónak – a munkavállaló semmilyen módon
nem mondhat le a védőeszköz használatáról.
- Vagyonvédelem biztosításának módja: összetett feladat
 rendszeres, vagy folyamatos belső ellenőrzés
 biztonsági őrző-védő szolgálat alkalmazása
 megfigyelő kamera rendszer alkalmazása
 hő-, füst-, tűzjelző rendszer alkalmazása
 vagyonbiztosítási szerződés kötése

17. C. HATÁROZZA MEG A HAJK, A TÖRÉSI LÉC ÉS A TÖRÉSI LÉPCSŐ FOGALMÁT, SZEREPÉT ÉS AZ
EBSZ SZERINTI NAGYSÁGÁT!

A hajk fogalma, szerepe, nagysága:

Hajk kialakítására csak a 15 cm tőátmérőnél nagyobb fák döntésénél van szükség. A hajk döntésirányt
meghatározó berovás a fába, ezenkívül megakadályozza a fapalást döntés felöli oldalán a behasadást és
szijácskitörést. Legegyszerűbb formája az egyszerű ék alakú hajk. Kialakításuk két vágással történik. A
hajk részei: a hajkalap (vízszintes irányú vágás), ezzel szöget bezáró a hajktető, és a kettő találkozásánál
a hajkfenékvonal, ami minden esetben merőleges a tervezett döntési irányra.. A fa dőlési irányát
alapvetően a hajkfenékvonal határozza meg. A hajkfenékvonal tengelye körül fordul el dőlés közben a
törzs, és az erre állított merőleges irányába dől le A hajkmélység a tőátmérő 1/5-1/3-a legyen, a
hajkszög pedig 45-55 fok között

A törési léc fogalma, szerepe, nagysága

46
A törési léc fogalma:
A hajk fenékvonala és a döntőfűrészvágás fenékvonala közötti el nem vágott rész. Az el nem vágott
rostok akkora terhelést kapnak, hogy lényegében a fa dőlésének megindulása előtt eltörnek, innen kapta
az elnevezést.
Szerepe a döntés irányításában van. (A hajk fenékvonal merőleges a döntésirányra.) A méreti előírások:
szélessége a döntővágás síkjában 40 cm átmérőig az átmérő 1/10-e, de legfeljebb 4 cm, 40-80 cm átmérő
között 4-6 cm, 80 cm átmérő fölött 6-10 cm legyen. Ha a döntési irány nem egyezik a húzási vagy azzal
ellentétes iránnyal, akkor törési léc szélességét a húzási irány felöli oldalon csökkenteni, az ellentétes
oldalon növelni kell.

A törési lépcső fogalma:

A törési lépcső A hajk fenékvonala és a döntőfűrészvágás fenékvonala közötti magasságkülönbség, ez
akadályozza meg , hogy a hajknyílás bezáródása után a dőlő fa hátrafelé csússzon,
veszélyeztetve ezzel a döntést végrehajtó embert, illetve a fentiekből következő értékvesztés
elkerülése.. Minden esetben egyenletes magasságúnak kell lennie.
A méreti előírások: A törési lépcső magassága legalább a tőátmérő 1/10-e legyen.
A fa egyensúlyi helyzetétől függ a dőlésre kényszerített fa várható elmozdulásának iránya. A fa döntés
közbeni elmozdulásait az határozza meg, hogy a súlyponttól kiinduló elméleti függőleges - a súlyvonal -
metszi-e a vágáslapot, vagy azon kívül éri a talajt. Ha a súlyvonal metszi a vágáslapot, akkor a fa
központos súlyvonalú, vagyis egyenes állású. Ha a súlyvonal a vágáslapon kívül éri el a talajt, akkor a fa
külpontos súlyvonalú. Ha ez kis távolságban történik, akkor kis húzású fáról, ha távolabb történik, akkor
nagy húzású fáról beszélünk. A fa súlypontjának meghatározása jó megfigyelőképességet igényel. A
súlypont a famagasság alsó harmadától feléig terjedő részére esik. Az erőteljesebben vékonyodó fáké
mélyebben, a hengereseké magasabban helyezkedik el. A gyakorlatban általában könnyen eldönthető,
hogy a fa egyenes állású, kis húzású vagy nagy húzású. A húzott fáról pedig az is megállapítható, hogy
milyen irányban külpontos.

18.A. ISMERTESSE A TISZTÍTÓ ADAPTERES FŰRÉSZEK FŐ RÉSZEIT, KEZELÉSÉT ÉS

KARBANTARTÁSÁT!

47
Az adapterek fő szerkezeti részei: alapgép + teleszkóp + cserélhető adapter.
A tisztító adapterek alkalmazása: a tisztító adapteres alapgép flexibilis, vagy szögletes ált. 180 cm hosszú
meghajtó tengelyének a végén,általában a kúpkerék megtartása mellett csak a vágórészeket kell cserélni,
így lehet: 3 és többágú ütőkéses, körfűrész (cirkula)-lapos, automata adagolásos, perlonos adapter.

A tisztító adapterek kezelése, karbantartása: A tisztító adaptereket gyomtalanításhoz, sorközművelésben,

tisztításhoz, valamint a döntendő fa környékének kitakarításához használjuk. Kezelésük és
karbantartásuk nagyjából megegyezik a motorfűrészekével.

A tisztító adapteres fűrészek alkalmazásához szükséges védőfelszerelések: fülvédő, arcvédő rostély vagy
plexi, esetleg szemüveg. Teleszkópos adapternél védősisak is kötelező!! Ezeknél a gépeknél a biztonsági
távolság általában 10 m!!!

18.B. ISMERTESSE AZ ADÓZÁSRA VONATKOZÓ FOGALMAKAT, SZABÁLYOKAT!

-Adójogi fogalmak: Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett
rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
- Az adó alanya: Az adóalany az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, akit az adó befizetésének kötelezettsége terhel. Önadózásnál mindez kiegészül az
adó megállapításának és a fizetendő összeg kiszámításának kötelezettségével.
- Az adó tárgya: Az adó tárgya valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amiből az
adófizetési kötelezettség származik. Az adóalap az adó tárgyának valamilyen mennyiségben (többnyire
pénzben) történő megfogalmazása.
- Az adó alapja: Az adó tárgya valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amiből az
adófizetési kötelezettség származik. Az adóalap az adó tárgyának valamilyen mennyiségben (többnyire
pénzben) történő megfogalmazása.
Az adó mértéke az a pénzösszeg, amit ilyen címen az adóalanynak be kell fizetni. Az adó mértéke és az
adóalap közti összefüggést az adókulcs mutatja. Az adóalap függvényében valójában kétféle adókulcs is
definiálható: az egyik az átlagadókulcs, ami az adó mértékének és az adóalapnak a hányadosa; a másik
pedig a határadókulcs, ami az adóalap utolsó pénzegységére jutó terhet mutatja meg. Mindkét adókulcsot
százalékos formában szokás meghatározni.
- Az adó csoportjai:
- Személyi jövedelemadó: A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Az adó alapja az
adóköteles bevételből megállapított, az adótörvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett
jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.
- Társasági adó és osztalékadó: A társasági adó, olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből
származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és
vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat.
Az osztalékadó olyan jövedelemadó, amelyet az osztalékban részesülő fizet a társasági adóhatálya alá
tartozó adóalanytól osztalék címén kapott jövedelme alapján.
- Helyi adók: Helyi adóknak nevezzük azokat az adókat, amelyeket az önkormányzat, a helyi
adókról szóló törvényben felhatalmazás alapján - a helyi önkormányzat képviselőtestülete által, a helyi
adókról alkotott rendelete szerint - az illetékességi területén szedhet.
A helyi önkormányzat illetékességi területén az önkormányzat közigazgatása által behatárolt - bel- és
külterületet magában foglaló - térséget értjük.
- Általános forgalmi adó: Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a
forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy
szolgáltatás végső felhasználója viseli.
Erdőben és egyéb lakott területen kívül végzett fakitermelési munkákra vonatkozó biztonsági előírások

18. C. ISMERTESSE AZ EBSZ ERDŐBEN ÉS LAKOTT TERÜLETEN KÍVÜL VÉGZETT MUNKÁRA

VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAIT !

48
 - A fakitermelési munkák biztonságos végzésénél - a helyi sajátosságokra jellemző - tér és
időbeli rendjét, továbbá tárgyi-, személy és magatartási feltételeit - a kitermelés megkezdése előtt - a
technológiai műveleti utasításokban a vonatkozó szabványelőírások figyelembevételével kell
meghatározni.
- A fakitermelés megkezdése előtt a vágásvezetőnek a munkásokkal minden új vágásterületen
ismertetnie kell a technológiai, műveleti utasításokban foglaltakat.
- A felkészítő és készletező helyeket, az üzemanyag és az eszközök tárolási helyét, a
tűzrakóhelyet és a védőlétesítmény helyét úgy kell meghatározni és kijelölni, hogy azok a döntésre
kerülő fáktól a famagasság kétszeresét meghaladó távolságnál messzebb legyenek, és kielégítsék a
tűzbiztonsági követelményeket.
- 10%-nál nagyobb lejtésű vágásterületeken a vágáspásztákat az esésvonal irányában kell
kijelölni.
Gyérítésben és bontóvágásban - figyelembe véve a kitermelésre kerülő fák többségének a kihajlási
irányát - a vágásrendet úgy kell meghatározni, hogy a fák zömét a már megbontott állományrész felé
lehessen dönteni.
- Ha a vágásterület közelében, a döntésre kerülő fák kétszeres hosszának megfelelő távolságon
belül sérülésnek kitett erősáramú szabadvezeték vagy bármilyen más - nem az erdészet által -
létesített műtárgy van (pl. távközlő szabadvezeték, közút), a fakitermelés tervezett kezdésének
időpontjáról az üzemfenntartó szervet előzetesen értesíteni kell. A fakitermelést csak e
szervek írásban igazolt intézkedése (pl. az elektromos vezeték feszültségmentesítése, a közút
elzárása a döntés idejére), felső- és közbenső felkészítő- és gyűjtőhelyet az erősáramú
légvezetéktől csak 50 m-nél nagyobb távolságban szabad létesíteni.
- A vágásterületen áthaladó közút esetében, ha a döntésre soron következő fák és az út széle
közötti távolság kisebb a kitermelésre kerülő fák magasságának a kétszeresénél, e fák
döntésének idejére az utat a közlekedésrendészet előzetes értesítésével és jóváhagyása szerint
a forgalom elől el kell zárni. A veszélyeztetett útszakasz mindkét végére a továbbhajtást
megakadályozó műszaki létesítményt (pl. ideiglenes sorompót) kell kihelyezni és mellé őrt kell
állítani. A járművezetőket a lassításra és a megállásra - a KRESZ-ben előírt távolságban és
jelzésekkel - kell figyelmeztetni. A közútra esetleg rádőlt fát azonnal fel kell dolgozni és el kell
távolítani. Az utat a hulladékoktól meg kell tisztítani.
- A vágásterülethez vezető üzemi utakra - a munkaterülettől a döntésre kerülő fák
magasságának megfelelő kétszeres távolságban - a következő feliratú figyelmeztető táblákat
kell elhelyezni: „Vigyázz! Fadöntés! A területre idegeneknek belépni tilos és életveszélyes!”. A
döntés idejére és amíg az utat a hulladékoktól meg nem tisztítják, az üzemi utakat a forgalom
elől el kell zárni.
- Széldöntéses, hó- és széltöréses, továbbá száradékokkal teli állomány (faegyedek több mint
25%-a olyan lábonszáradt, amelyekről a kéreg is leválik) kitermeléséhez technológiai, műveleti
utasítást kell készíteni.
- Ennek tartalmaznia kell a munka biztonságos végrehajtásának a feltételeit, a végrehajtás
módját (pl. száradékkal teli állományban - ha a lejtviszonyok engedik - döntőgép használata), az
adott vágásterületen esetleg fellépő - az átlagostól eltérő - különleges veszélyforrásokat, a
balesetek megelőzésének módját (pl. a döntés csak az állomány lombos állapotában végezhető,
amikor a száraz ágak jól láthatók; a reves, korhadt koronájú és törzsű fákat sodronykötél és
csörlő segítségével kell ledönteni; álló száradékfa alatt hossztolni, gallyazni, darabolni,
közelíteni nem szabad. Az ilyen vágásterületeken a döntésben, a gallyazásban és a
darabolásban csak kellő gyakorlattal rendelkező erdészeti szak- és betanított munkások
dolgozhatnak.
- Azokon a 30%-nál meredekebb lejtésű vágásterületeken, amelyeken a csapadékviszonyok,
vagy az eljegesedés miatt nem lehet biztonságosan sem megállni, sem a fák között közlekedni,
csúszástgátló talppal ellátott lábbelit vagy jégsarut kell viselni. Ha ezek alkalmazása esetén sem
lehet a mozgást a vágásterületen biztonságossá tenni, a munka csak akkor kezdhető el és a
már megkezdett munka csak akkor folytatható, ha a munkafeltételek megfelelőre változtak.
- A vágásterületen idegen személy csak a vágásvezető, vagy az általa megbízott, felelős dolgozó
felügyelete alatt tartózkodhat.

49
 - Fakitermelésben kézi eszközökkel vagy többcélú gépekkel a 18. életévüket betöltött dolgozók
foglalkoztathatók. A 18. életévnél fiatalabb és 14. életévnél idősebb tanulók kézi eszközökkel
vagy többcélú gépekkel szervezett oktatás keretében és állandó szakmai felügyelet mellett
hetente legfeljebb négyszer egyórás időtartamban foglalkoztathatók.
- Motorfűrésszel végzett munkaműveletekben a 21. életévüket betöltött férfiak által naponként
összesen teljesíthető időtartamot és az annak megfelelő tényleges vibrációs expozíciós időt az
1. számú táblázat tartalmazza.
- Motorfűrésszel végzett munkaműveletekben a 21. életévnél fiatalabb tanulók szervezett oktatás
keretében és állandó szakmai felügyelet mellett naponta legfeljebb fél óra időtartamban
foglalkoztathatók. Naponta legfeljebb fél óra időtartamban foglalkoztathatók a 21. életévnél
fiatalabb képesített szakmunkások is.
- A benzinmotoros fűrészt évente teljes műszaki, ezen belül zaj- és rezgésvizsgálatnak kell
alávetni. Azt a benzinmotoros fűrészt, amely a vonatkozó szabványban (MSZ-08-0627)
előírtnál rosszabb paraméterű vagy műszakilag hibás, a javításig a termelésből ki kell vonni.

- Az elektromos fűrészek szigetelését, a kapcsolók, a csatlakozások és a vezetékek épségét

naponta a munka megkezdése előtt, és ha a munka közben sérülésre okot adó esemény volt, a
munka folytatása előtt is ellenőrizni kell. A sérült elektromos fűrészeket a javításig, a nem
javíthatókat végleg ki kell vonni a termelésből. A benzinmotoros fűrészt csak akkor szabad
indítani, ha azt a dolgozó úgy rögzítette, hogy indításkor nem mozdulhat el (pl. a talajra
helyezve, lábbal és kézzel rögzítve); a vágórésszel szemben 2 m-en belül senki sem
tartózkodik; a lánc be van fékezve.
- A benzinmotoros fűrészek motoralapjáratát úgy kell beállítani, hogy alapjáratban a lánc
nyugalomban legyen. Olyan fűrésszel, amelynek a lánca alapjáratban megy, nem szabad
dolgozni.
- Motorfűrész felett átlépni, áthajolni, átnyúlni vagy motorfűrészt vinni csak akkor szabad,
amikor a vágórész áll. Csak leállított motorfűrészt szabad felügyelet nélkül hagyni.
- Nehezen járható (magas és sűrű aljnövényzetű, egyenetlen, köves, vágástéri hulladékkal
borított, csúszós stb.) terepen csak leállított motorú motorfűrésszel szabad közlekedni.
- A benzinmotoros fűrészekkel végzett munkában közvetlenül minden vágás után a
gázadagolóról az ujjat le kell venni. Ez alól csak a gallyazás kivétel. Járó láncú fűrésszel azonban

50
 gallyazás közben is csak akkor szabad helyet változtatni, ha a fűrészlánc a fának a dolgozóval
ellentétes oldalán van. A motorfűrész vitelekor a vágórészt a testtől kifelé előre kell fordítani.
Az elektromos fűrészeket csak rakodón történő darabolásra szabad használni, és minden vágás
után azonnal ki kell kapcsolni.
- Motorfűrésszel - kivéve a nyeles ágnyeső motorfűrészt - csak akkor szabad fűrészelni, ha a
vágórészt nem emelték vállmagasság fölé.
- Motorfűrésszel csak akkor szabad a vágást elkezdeni - kivéve a kötegelt vékony választékok
darabolását -, ha a vezetőlemez vége nem érintkezik visszacsapást okozó másik fadarabbal.
- Motorfűrészes munkákban a vágásrés szétnyitásához csak fából, műanyagból vagy
alumíniumból készült ékeket vagy speciális emelőt szabad használni.
- A benzinmotoros fűrész láncához csak akkor szabad kézzel hozzányúlni, ha a motort
leállították. Az elektromos fűrész vágórészt csak a motor kikapcsolása, valamint az áramforrás
és a motor közötti kapcsolat megszakítása után szabad megérinteni.
- A benzinmotoros fűrész üzemanyagtartályának feltöltését leállított motor mellett a nyílt tűztől
legalább 15 m távolságban szabad végezni. Közben nem szabad dohányozni. Feltöltés utáni
üzemanyag folyás esetén a fűrész csak akkor indítható újra, ha azt legalább 5 m távolságra
eltávolították a kifolyás helyétől.
- Zárt helyiségbe (pl. melegedőbe, raktárba) benzinmotoros fűrészt bármilyen céllal csak üres
üzemanyagtartállyal szabad bevinni.

19.A. ISMERTESSE A MOTORFŰRÉSZEK MEGHIBÁSODÁSÁNAK LEGGYAKORIBB ESETEIT, A

LEHETSÉGES HIBAELHÁRÍTÁS MÓDJAIT!

A fő szerkezeti részek meghibásodása:

Csak szakműhelyben javítható:
1. dugó (henger) megszorul
2. hajtórúd-csapágy megszorul
3. főtengely-csapágy megszorul
4. szimmering
5. porlasztó
6. gyújtórész
7. lánckenő alkatrészek
A hibaelhárítás lehetséges módjai:
Gépkezelő által javítható:
1. Alapjárat magas (balesetveszély,+üzemanyag,+olajfogyasztás) - okai lehetnek: állítócsavar,
szimmering hibája. Beállítani az „L” alapjárat állító csavar, vagy szimmering csere. Ha állva
üzemel, de döntésre elfordítva leáll a motor, akkor az szimmeringes!
2. Túl magas üzemi fordulatszám - okai lehetnek: „H” jelű állítócsavar, vagy
fordulatszámhatároló. Javasolt gyári fordulatszám-határoló.
3. Indítószerkezet hibái: kötél, visszahúzó rugó, menesztő körmök, menesztő tárcsa
Javítása: csere
4. Tengelykapcsoló hibái: csillagkerék kopása, lánckoszorú kopás, vagy törés
túlmelegedés, rugó nyúlás, szakadás. Javítás: csere
5. Vezetőlemez hibái: sorjásodás, kibordázódás
Javítás: idomacél, satu, - síkba-reszelés; sorjázás - nem köszörűvel.
6. Fűrészlánc hibái: fogsérülés (szeg, kő, homok) Javítás: profilba-hozás, vagy fogcsere
Szakszerűtlen beállításból eredő:
 túl feszes lánc – kopások, repedések
 túl laza lánc – belső hornyok – ledobja a láncot
 kevés az olaj – 10 l üzemanyaghoz – 2,5-3 l olaj
7. Láncfék hibái: rugó, fékszalag - fix, állítható
8. Kezelő fogantyú hibái: törés, repedés (sérülés). Javítás: csere

51
 9. Rezgéscsillapítók hibái: kopás, nyúlás, törés. Javítása: csere
10. Zajcsillapítás elégtelensége: összes csere!! Javítani csak a szétszedhetőket lehet!!!

19.B. ISMERTESSE A SZÁMLA- ÉS NYUGTAADÁSI KÖTELEZETTSÉG JELLEMZŐIT!

Készpénzfizetés: A készpénzfizetés a gyakorlatban teljesíthető:

 A pénzösszeg közvetlen átadásával
 A jogosult bankszámlájára történő befizetéssel
 Készpénz-átutalási megbízással
 Kifizetési utalványon történő kiutalással
 Készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetéssel
 Pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával
 Egyszerű átutalással és az átutalt összeg készpénzben történő felvételével
Nyugta: Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő
adatokat tartalmazza: nyugta sorszáma; kibocsátó neve, címe, adószáma; kibocsátás kelte; a fizetendő
összeg.
Számlaadás pénztárgéppel: a NAV által jóváhagyott pénztárgépekkel lehetőség van egyszerűsített
(szalagos) számla adására – az egyszerűsített számla mindenben megfelel a tartalmi és formai
követelményeknek, azonban egy példányban készül.
Átutalási számla: Átutalásos számla esetén a számla kiállításának időpontja eltér a számlán megnevezett
szolgáltatás vagy termék teljesítésének és annak ellentételezésének dátumától. Az átutalás ilyenkor
bankszámlán keresztül történik.
A számla tartalmi elemei, kitöltése: a számla kötelező adattartalma:
 a számla kibocsátásának kelte;
 a számla sorszáma, amely a számlát – kétséget kizáróan – azonosítja;
 a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma (amely alatt a termék értékesítését,
szolgáltatásnyújtását teljesítette);
 a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás
igénybe vevőjének neve és címe;
 ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék
beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma;
 az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetve a
nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes
mértékegységben kifejezhető (az áfatörvényben hivatkozott SZJ-, illetve VTSZ-szám számlán
történő szerepeltetése opcionális);
 a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla
kibocsátásának keltétől;
 az áfa alapja, továbbá az értékesített terméknek az áfa nélküli egységára, illetőleg a nyújtott
szolgáltatás áfa nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az
alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
 az alkalmazott áfa mértéke;
 az áthárított áfa,

19. C. ISMERTESSE A DÖNTÉSRE VONATKOZÓ EBSZ ELŐÍRÁSOKAT:

Új vágásterületen a döntést csak a vágásvezető jelenlétében és irányításával szabad megkezdeni.

A fa döntését motorfűrésszel egy személy is végezheti, ha a dőlésirányítás módja nem teszi
szükségessé kisegítő alkalmazását. Döntőgépben munka közben csak a gépkezelő tartózkodhat. A
fadöntéshez szükséges képesítési előírást az EBSZ 1. sz. függelék tartalmazza.
Döntéskor a döntésre kerülő fa kétszeres magasságának megfelelő sugarú körön belüli
veszélyeztetett területen - kivéve a döntőgéppel végzett döntés esetét - csak a munkához ténylegesen
szükséges, de legfeljebb 3 fő munkát végző és még legfeljebb két fő munkát irányító, vagy ellenőrző
szakember (továbbiakban: munkavezető) tartózkodhat. E személyeknek azonban csak az 1. ábra

52
 szerinti biztonsági területen szabad tartózkodni. Döntőgéppel végzett döntés közben a kétszeres
famagasságnak megfelelő sugarú körön belül csak a gépkezelő tartózkodhat.
A döntés megkezdése előtt - kivéve a döntőgéppel végzett döntés esetét - a fa környékét úgy kell
megtisztítani az aljnövényzettől, kövektől, hótól stb., hogy azok jelenléte a munka zavartalan
végrehajtását és a fa dőlésekor a fától a biztonságos távozást ne akadályozza. A fa töve körül
megtisztítandó területet és a biztonsági területek helyét az 1. ábra szemlélteti. A fa döntésirány felőli
oldalán legalább 0,7 m-es, az ellentétes oldalán legalább 2,0 m-es sugarú félkörnek megfelelő területet
kell megtisztítani. A döntési iránnyal ellentétes oldalon egy fő ott-tartózkodása esetében egy-, két vagy
több fő ott-tartózkodása esetében kétoldalt - a tövétől legalább 5 m távolságig, szimmetrikusan
elhelyezkedő, egy-egy biztonsági területet kell kijelölni. A két biztonsági terület tengelyvonala a
döntési irányba fektetett elméleti egyenessel kb. 45°C-os szöget zárjon be. A szabad mozgást
nagymértékben akadályozó viszonyok között a biztonsági terület vagy területek tengelyvonalában is
- legalább 0,75 m szélességben - szabaddá kell tenni a terepet. Ugyancsak el kell távolítani az
akadályokat a kisegítő dőlésirányítást végző(k) mozgáskörzetéből.
A munkavezető és a kisegítő munkás csak akkor léphet be a döntésre soron következő fa
kétszeres magasságának megfelelő sugarú körön belüli veszélyeztetett területre, ha a döntést végző
nem kezdett újabb fa döntéséhez és jelzi, hogy észlelte a közeledőket.
Ha a döntést egynél több fő végzi, vagy döntés közben munkavezető is tartózkodik a fánál, a
munka megkezdése előtt meg kell állapodni abban, hogy ki hol helyezkedik el és hogy ki melyik
biztonsági területen távolodik el a fától. A döntőfűrészvágás megkezdése után a munkavezető már
csak a számára meghatározott biztonsági területnek a fától mért 2,0-5 m-es távolságban lévő részén
tartózkodhat.
A vágásterületeken a követendő döntési irányt úgy kell megválasztani, hogy az összhangba
kerüljön a vágásrenddel, és így a fák zömét a kihajlás irányába és a már megbontott vagy kitermelt
állomány felé lehessen dönteni. Ezt az irányt a technológiai, műveleti utasításhoz csatolt vázrajzon
vágáspásztánként fel kell tüntetni.
Az egyes fák döntési irányát a sokféle hatótényező súlyozása alapján lehetőleg úgy kell
meghatározni, hogy az a legkisebb veszélyhelyzetet teremtse: ennek megfelelően a fa tartsa a
meghatározott irányt, ne akadjon fel a szomszédos fákra, a tő ne vágódjon vissza, lejtős terepen ne
csússzon rá a döntést végzőkre, a gallyak lehullásának és visszacsapódásának veszélye a legkisebb
legyen és a dőlő fától a terepen biztonságosan el lehessen távolodni. Gyérítésben és bontóvágásban
megfelelő döntési sorrenddel, a döntésre következő fák számára döntési rést kell előkészíteni.
Azokat a fákat, amelyeknek a kihajlási iránya nem azonos a vágásszervezési tervben
meghatározott döntési iránnyal, irányított döntéssel kell dönteni, kivéve azokat, amelyeknek az
irányítása a rendelkezésre álló felszereléssel csak fokozott veszélyhelyzet teremtésével oldható meg.
A kéziszerszámos és a motorfűrészes döntési technológiák elkészítésekor a biztonságos
munkavégzés érdekében a következőket kell érvényre juttatni:
Hajkvágásos és hajkos döntés esetében (2. és 3. ábra) a hajkvágás, illetve a hajk mélysége a
tőátmérő 1/10-e és 1/4-e között legyen. Hajkos döntés esetében a hajk szöge legalább 40° legyen. A
hajkvágás, illetve a hajk szöge fenékvonala a döntési irányra merőleges legyen. A törési lépcső
magassága 40 cm átmérőig legalább az átmérő 1/10-e, efölött legalább 4 cm legyen.
Húzás- és azzal ellentétes irányú döntés esetében a döntővágás fenékvonalának párhuzamosnak
kell lenni a hajk fenékvonalával.
A törési léc szélessége a döntővágás síkjában 40 cm tőátmérőig legalább az átmérő 1/10-e, de
legfeljebb 4 cm, 40-től 80 cm átmérőig 4-6 cm, 80 cm átmérő felett 6-10 cm legyen.
Ha a fa döntési iránya nem egyezik a kihajlási vagy azzal ellentétes iránnyal, akkor a törési léc
szélességét a kihajlás felőli oldalon csökkenteni, az ellentétes oldalon növelni kell.
A kézi szerszámokkal és motorfűrésszel végzett döntéshez használt - szerszámövön nem tartható
- segédeszközöket a döntési iránnyal ellentétes oldalra, a megtisztított területre az 1. ábra szerint úgy
kell elhelyezni, hogy azok kívül essenek a munka által igényelt mozgástérből és eltávolodási útból,
azonban - ha szükséges - gyorsan elérhetők legyenek.
Az olyan lejtésű vágásterületen, amelyen a ledöntött fa völgybe csúszva személy- és
vagyonbiztonságot veszélyeztet, a fát csak az esésvonal irányában, a völgy felé szabad dönteni és a

53
 lecsúszást a tervezett döntővágás fölé kötött és völgy felől kihorgonyzott sodronykötéllel meg kell
akadályozni.
Fát csak akkor szabad dönteni, ha: a szél miatt a fa csúcsának (becsült) lengése az 50 cm-t nem
haladja meg, a hőmérséklet mínusz 15°C fölött van, a látótávolság a kedvezőtlen megvilágítás, a köd, a
csapadék, esetleg füst miatt nem csökken a döntésre kerülő fa magasságának a kétszerese alá, ha
villámlással járó zivatar nincs.
A fa döntését csak azután szabad megkezdeni, ha a döntést végző gépkezelő (motorfűrészes,
döntőgépvezető) meggyőződött arról, hogy a döntésre kerülő fa kétszeres magasságának megfelelő
sugarú veszélyeztetett területen rajta, és a 3.2.3. pontban meghatározott személyeken kívül senki
nem tartózkodik. A döntés megkezdésének az is előfeltétele, hogy a jogosan ott lévők a 3.2.4. és 3.2.6.
pontban meghatározott biztonsági területen tartózkodjanak.
Motorfűrészes döntés esetében, a döntővágás befejező szakaszában, olyan test- és lábhelyzetben
kell dolgozni, hogy a fától, ha dőlni kezd, gyorsan el lehessen távolodni a döntés előtt kiválasztott
biztonsági területre. Eltávolodás közben figyelni kell a dőlő fát, hogy az esetleg fel-, vagy visszavágódó
tőrészt, a visszacsapódó vagy leeső ágakat és nem a tervezett irányban dőlő fát ki lehessen kerülni.
Ha a motorfűrészkezelő munkás megítélése szerint a fűrész kiemelése a vágásrésből csak fokozott
baleseti veszéllyel oldható meg, azt hátrahagyva kell a fától eltávolodni.
A gyökfőben elágazó fákat (kettes vagy többes ikertörzsek) döntését:
a) külön-külön a húzásirányba kell dönteni, ha nincs döntést akadályozó létesítmény, vagy a
b) irányítottan kell dönteni, ha döntést akadályozó tényező van.
A tőkorhadt fákat - ha nincs a kihajlás felőli irányban akadályozó létesítmény - csak a húzás
irányába szabad dönteni. Ha ez nem oldható meg, megfelelő szakítószilárdságú kötél és kellő
húzóerő (pl. csörlő) alkalmazásával kell a dőlést irányítani. A tuskómagasságot a munkabiztonság
figyelembe vételével kell meghatározni. Behajkolás után a fának csak a kihajlással ellentétes oldalán
lévő 180° szögtartomány által meghatározott biztonsági területen szabad dolgozni és tartózkodni.
A nagykihajlású fákat - a húzási irányba - éktámaszos döntéssel kell dönteni. Ha a húzási iránytól
jelentősen eltérő irányba kell dönteni, csak megfelelő teljesítményű csörlő és kellő szakítószilárdságú
kötél segítségével szabad dőlésirányítást végezni. Behajkolás után a fának nem szabad sem a kihajlás,
sem a döntési irány felőli oldalán tartózkodni.
Fadöntést csak - legalább hathónapos folyamatos szakmai gyakorlattal rendelkező erdészeti szak-
vagy betanított munkások végezhetnek. A hathónapos gyakorlási idő alatt a munkavezető, vagy
gyakorlott szakmunkás állandó felügyelete alatt szabad csak irányított döntést végezniök.
Vonalas létesítményektől (pl. erősáramú- és telefon légvezetéktől, közúttól, vasúttól), hídtól vagy
egyéb műtárgytól - a kétszeres famagasságot el nem érő távolságon belül - fadöntést csak legalább
kétéves gyakorlattal rendelkező, az irányított döntést is begyakorolt munkás végezhet. Ilyen
körülmények között fadöntés csak akkor végezhető, ha a vágásvezető a területen tartózkodik.
Húzókötéllel végzett dőlésirányítás esetében - ha terelőcsiga közbeiktatásával az irányítás nem a
döntendő fa mellől történik - a húzóerőt kifejtő csörlőnek és kezelőjének, vagy a kötelet húzó
munkásoknak a döntésre kerülő fa magasságának a kétszeresét meghaladó hosszúságú kötéllel kell
dolgozniuk és a kétszeres távolságon kívül kell elhelyezkedniök. Az irányítóknak és a döntést
végzőknek a munka megkezdése előtt meg kell állapodniok a műveletelemek sorrendjében és az
egyes tevékenységek elkezdését és beszüntetését meghatározó jelzésekben.
Fadöntésre csak kéziszerszámok, benzinmotoros fűrészek és döntőgépek használhatók.
Elektromotoros fűrésszel fadöntés nem végezhető. Robbantással történő fadöntésnél a Robbantási
Biztonsági Szabályzat előírásai az irányadók.
A fát, amelynek a döntését akár hajkolással, akár befűrészeléssel megkezdték, folyamatos
munkában kell ledönteni. A munkát félbeszakítani és a befűrészelt fát álló helyzetben visszahagyni
nem szabad.
A gyökerestől kidőlt fák tuskóját - ha az baleset megelőzése miatt szükséges - a lefűrészelés
megkezdése előtt szilárdan meg kell támasztani.
A fadöntés után visszamaradó tuskók megengedett legnagyobb magasságát - figyelembe véve a
közelítéshez, a vágástakarításhoz, az erdősítéshez és az ápoláshoz használandó erőgépek
biztonságos közlekedése által meghatározott követelményeket - a technológiai, műveleti utasításban
elő kell írni. Ezt a vágásvezető köteles a munkásokkal közölni és a végrehajtást ellenőrizni. Azokat a

54
 tuskókat, amelyeket a biztonságos döntés érdekében az előírthoz képest - magasabbra kellett hagyni,
közvetlenül a döntés után, a szükséges magasságig le kell fűrészelni.

20.A. AZ EGYÉB MOTOROS BERENDEZÉSEK KIALAKÍTÁSA, KEZELÉSÜK ÉS KARBANTARTÁSI

IGÉNYEIKET!

Egyéb motoros eszközök felsorolása, kialakításuk: gödörfúró, sövénynyíró, teleszkópos tengelyű

láncfűrész, hidromotoros teleszkópos tengelyű láncfűrész.
Egyéb motoros eszközök kezelése és karbantartása:
 gödörfúró: általában 2 személyesek, függőlegesen tartva,teljes gázzal kell kezdeni a gödörfúrást,
teljes gázzal kell kiemelni, ha a talajviszonyok megkövetelik, fúrás közben lehet kissé billegtetni
és ha szükséges többször is kiemelni a gödörből.
 sövénynyíró: általában 1 személyes, a tengelykapcsoló és a vágórész közé behelyezett biztonsági
közdarab: a vágókések közé esetleg bekerülő fém vagy vastagabb, el nem vágható ágak által
okozható károk kiküszöbölésére szolgál. Érdemes több biztonsági közdarabot vinni tartalékban
sövénynyíró munkához!
 teleszkópos tengelyű láncfűrészek: a vállmagasság feletti ágak levágásához lakott-területi
ágnyeséshez használhatjuk az elérhető magasságban lévő koronában lévő gallyak levágására,
távvezeték alatti gallyazásra.
 Az egyéb motoros eszközök karbantartása: Nagyjából megegyezik a motorfűrészek
karbantartásával, gödörfúrónál szükség esetén a fúró él élezése. A sövénynyírónak önélezős
pengéi vannak, egymáson csúsznak el, de időnként a pengék élezése célszerű. A teleszkópos
láncfűrészek vágórészre vonatkozó karbantartásai megegyeznek a motorfűrészeknél előírt
láncélezési feladatokkal.
Alkalmazott védőfelszerelések:
Gödörfúrónál: acélbetétes lábbeli, fülvédő, védőkesztyű
Sövénynyírónál: fülvédő, védőkesztyű
Teleszkópos fűrésznél: komplett sisak, védőkesztyű

20.B. ISMERTESSE AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁS TERVEZÉSÉT! KIK SZÁMÁRA FONTOS AZ ÜZLETI

TERV?

Az üzleti terv fogalma:

Az üzleti terv a vállalkozás hosszú távú céljai, eredményelvárásai és a tényleges lehetőségei közötti
összhang megteremtésének eszköze, az összhangteremtésének eszköze, az összhangteremtés
módjának, tartalmi összefüggéseinek bemutatása és számszaki dokumentumokkal való alátámasztása.

Az üzleti terv elkészítésének több célja lehet:

-Tájékoztatást ad arról, hogy az adott vállalkozás életképes-e a piacon
-Az üzleti terv eszköz lehet arra, hogy a vállalkozás időről-időre értékelje teljesítményét
-Javítja a vezetés információs rendszerét
-Az üzleti terv a hitelezők számára információt szolgáltat a befektetési lehetőségekről
A számviteli információk mellett ez a hitelkérelmek elbírálásának egyik fő háttérdokumentuma
Az anyag elkészítése szolgálhat fejlesztési célokat is, amikor egy, már működő társaság számára
pótlólagos tőkebevonás céljából készítik. Ilyenkor a cél a tulajdonostársak vagy lehetséges
tulajdonostársak (befektetők) meggyőzése. A hitelezők számára is hordozhat fontos információkat.

Mikor készül üzleti terv?

-Cégalapítás
-Működő vállalkozás hatásfokjavítás
-Hitelfelvétel

55
-Pénzügyi befektetők megnyerése
-Új termék piacra vitele
-Exportpiaci célok
-Technológiafejlesztés, kapacitásbővítés
-Környezetvédelmi projekt megvalósítása

Milyen információkat tartalmaz az üzleti terv?

Az üzleti terv főbb elemei:
1. A vállalkozás adatai: vállalkozás neve,címe; vezető neve, címe; tulajdonosok és a vállalkozás jogi
formája stb.
2. Vezetői összefoglaló: Tömören fogalmazza meg a terv lényegét.
3.A vállalkozási tevékenység leírása: Olyan kérdésekre ad választ, hogy melyek a tevékenység főbb
tartalmi jegyei.Milyen termékeket, szolgáltatásokat hoz forgalomba a vállalkozás.Melyek a termékek,
szolgáltatások jellemezői.Célszerű leírni, milyen típusú ügyfeleket szolgál ki, illetve kíván kiszolgálni a
vállalkozás.Be kell mutatni a cég telephelyeit

4.Marketing terv készítése

Az üzleti terv meghatározó része a piaci helyzetet és lehetőségeket, a vállalat piaci pozícióját tárgyaló
marketingterv.
-piac jellemzői (konkurenciaelemzés, vállalkozás erős és gyenge pontjai,fejlesztések várható hatásai)
-Piackutatás (piacról szóló információk begyűjtése, rendszerezése és értékelése)
-Image (az üzleti tervben célszerű számot adni a kialakult pozitív képről, de az üzleti terv maga is image
teremtő)
-Célzott piaci szegmens (piaci szegmens bemutatása)
-Beszállítók (a vállalkozás zavartalan működésének, a vevők kiszolgálásának egyik legfontosabb eleme a
biztos, megbízható beszállítói háttér)
-Értékesítési csatornák és a promóció(értékesítési rendszer, logisztika, csomagolás, vevőszolgálat,
vásárlás ösztönzés)
-Árak (árpolitika meghatározása)

5. Működési terv
-Fontos a differenciált tartalom: ne legyen túl részletes, de ne legyen nagyon leegyszerűsítve a gyártási,
feldolgozási, szolgáltatási technológia.
-Telephely, elhelyezés
-Fejlesztések
-Alapvető tevékenység ellátása(gyártás bemutatása)
-Külső és belső szevízfeladatok
-Minőségbiztosítási rendszer
-Márka, szabadalom, licenc-védelem
-Információs rendszer, pénzügyi, számviteli rend

6.Vezetõségi és szervezeti felépítés

-Vezetőség
-Vezető és ellenőrző tevékenység
-Személyzeti politika, munkaerőterv
-Szervezeti felépítés

7. Pénzügyi terv
-Jövedelemterv: bevételi és költségterv készítése
-Fedezeti pont elemzés: milyen mennyiséget kell a piacra vinni ahhoz, hogy a nyereség realizálható
legyen.

56
-A mérleg
-Eredménykimutatás
-Pénzforgalom tervezése
-Pénzügyi mutatók
-Kockázati tényezők mérlegelése; Ha hitelfelvétel céljából készül az üzleti terv, akkor egy hitelkérelmet
is csatolni kell az üzleti tervhez.

8. Üzleti tervhez csatolt dokumentumok

-Társasági szerződés, fennálló tartozások (NAV stb.), cégkivonat, aláírási címpéldány, stb.
Milyen információk szükségesek az üzleti terv elkészítéséhez?
-Makrokörnyezeti információk
-Önkormányzati információk
-Pénzintézeti információk
Információforrások:
-Kormány,minisztériumok, valamint kormányzati szervek tájékoztatói
-Vállalkozások kiadványai
-Tömegkommunikációs híradásokból nyerhető információk
-Eseti kutatási prognózisok, jelentések
-Számítógépes adatbázisok, interneten megjelenő információk

FONTOS A MEGBÍZHATÓSÁG!!!!

20.C ISMERTESSE A LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT FAKITERMELÉSI MUNKARENDSZEREKET!

A fakitermelési munkarendszer az a komplex folyamat, mely során a letermelni kívánt faállományból

készletezett választékot állítunk elő.

A leggyakoribb munkarendszerek:
- Szálfás, hosszúfás fakitermelés gépi közelítése: Elsősorban tarvágásos és fokozatos felújítóvágásos
véghasználatokban, továbbá korlátozottan nevelővágásokban és egyéb (egészségügyi stb.)
termelések során.
A gépi közelítés eszköze elsősorban speciális erdészeti csuklóstraktor, csörlős vonszoló (LKT típusok),
esetleg csörlővel felszerelt MG traktor (MTZ, Zetor, stb.) A munkarendszer lényege, hogy a döntést,
gallyazást követően a vágásterületről a faanyagot szálfában, vagy hosszúfában gépi vonszolással
közelítjük a felkészítés, készletezés helyére, amely közbenső rakodó.
- Vonszolásos gépi közelítést csak azokban az erdőrészekben alkalmazhatunk, ahol a terep- és az
állományviszonyok, időjárási körülmények (p1. hó) lehetővé teszik az újuIatok és a
visszamaradó állomány sérüléseinek elkerülését a munkarendszer szakszerű végrehajtásával. A
munkarendszerben meghatározó a közelítőgép teljesítménye és terepjáró képessége, ez
nagymértékben befolyásolja az egyes műveletek végrehajtását és a folyamatos munkavégzéshez
szükséges brigádlétszámot.
A brigádlétszám átlagos körülmények között 4-6 fő fakitermelő munkás és a gépkezelő.
Technológiai sorrend: Fakitermelés előkészítése;Fadöntés;Gallyazás (elődarabolás);Előközelítés vagy
közelítés;Választékolás, darabolás;Felkészítés, készletezés, számbavétel.
Komplex fakitermelés, fogatos vagy gépi közelítéssel: Jellemzi a tő melletti választékolás és darabolás, a
választékban történő előközelítés, valamint a közelítés kézi fel- és leterheléssel. A termelt faanyag zöme
sarangolt választék, melynek készletezése, számbavétele a közbenső rakodón történik meg.
Technológiai sorrend: Fakitermelés előkészítése;Fadöntés;Gallyazás;Választékolás, darabolás;Felkészítés
(tő mellett vagy részben közelítés után a közbenső rakodón);Közelítés választékban közbenső
rakodóra;Készletezés, számbavétel.
- Rövidfás fakitermelés gépi vagy fogatos közelítéssel
A munkarendszer lényege, hogy a tőmelletti termelés, felkészítés választékait - beleértve az un. sarangolt
választékokat is) darus faanyagmozgatással, a nehéz fizikai munkát csökkentve közbenső rakodóra
közelítjük. - A választékok a leterheléskor közvetlenül tárolóhelyre - máglyába, sarangba - kerülnek.

57
Egyes felkészítési műveleteket (p1. gépi kérgezés, gépi hasítás) a közbenső rakodón, koncentráltan lehet
végrehajtani.
A munkarendszer hatékonysága szempontjából előnyös a rönkválasztékok viszonylag magas aránya
mellett az egyéb iparifa (papírfa, rostfa) többszörös tüzifa hosszban való termelése és értékesítése.
Munkafolyamata: Fakitermelés előkészítése; Fadöntés; Gallyazás;Választékolás, darabolás.
A műveletet követően a komplex fakitermelési munkarendszerrel azonosan a sarangolt választékok kézi
előközelítése és halmokba rakása — faanyag koncentrálás - mindig szükséges a közelítést végző gépi
eszközök teljesítmény kihasználása érdekében.
Közelítés választékban gépi fel- és leterheléssel a közbenső rakodóra
Felkészítés, készletezés, számbavétel
- Rövidfás fakitermelés kihordó vontatós közelítéssel:
Ezek a nagyértékű korszerű közelítőgépek elsősorban felújítóvágásokban illetve növedékfokozó
gyérítésekben, értékes faállományokban dolgoznak, az újulat, talaj és a visszamaradó faállomány
kímélésével. Hatékony üzemeltetésük jól szervezettséget, megfelelő állományviszonyokat és
összehangolt szakszerű munkavégzést kíván a munkarendszert irányítók és a munkarendszerben
dolgozók részéről.
A munkarendszer lényege, hogy a tő mellett ledöntött, legallyazott és feldarabolt faanyagot - a rönk
méretre darabolva, egyéb iparifa tűzifa többszörös hosszra (3-5 m) szakaszolva - a kihordó vontató a
terepen felkeresi, darujával a rakterére felterheli, gyűjtögető járattal a rakományt összeszedi és a
közelítő úton közbenső rakodóra közelíti.
A gép a közbenső rakodón a rönkminőségű választékokat fafaj - minőség szerint máglyázza, a további
felkészítésre váró választékokat gyűjtő rakatokba rakja le. A munkarendszer előnyösen alkalmazható a
papírfa - rostfa választékok többszörös hosszban való termelésével és közelítéséhez, összhangban az
ezirányú piaci igények növekedésével.
Ezen munkarendszerben ha a terepviszonyok vagy állományból kitermelésre kerülő anyag mérete
megkívánja, csörlős előközelítő gép alkalmazására is sor kerülhet, ebben az esetben a ―Szálfás,
hosszúfás fakitermelés, vonszolásos gépi közelítéssel‖ munkarendszer műveleti utasításait is be kell
tartani.
Az előközelítés szükségességét és mértékét a fahasználati műszaki vezető az erdőrészletre vonatkozó
vágásszervezési tervben írja elő. A munkarendszert jellemzi továbbá a munkafolyamat műveleteinek és
a közelítésnek térben és időben való optimális szétválasztása. Ez a gépek és a fakitermelő brigádok
teljesítménye miatt a hatékony és biztonságos munkafolyamat érdekében szükséges.
Munkafolyamata:
- Fakitermelés előkészítése
- Fadöntés
- Gallyazás
- Választékolás, darabolás tőmellett (elődarabolás)
- Közelítés (esetenként előközelítés után)
- Felkészítés, készletezés, számbavétel

58