SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ

A görög dráma eredete (5)

 Kr. e. 5. században alakult ki. Eredete Dionüszosz a bor és a mámor istenéhez kapcsolódik.
 Vallásos szertartásokon Dionüszosz történetét, halálát és feltámadását jelenítették meg.
 A drámaköltők számára versenysorozatot rendeztek, 3 napon át, a nézők ingyen mehettek a
színházba.
 Az ókori görög színház: nyitott, domboldalon félkörben a nézőtér, lenn az orchestra,
magasabban a szkéné, az istent megszemélyesítő gépezet (deus ex machina).
 Színészek: díszes öltözetet, magasított talpú kothornoszt és álarcot viseltek, csak férfiak
játszottak.

Szophoklész (Kr. e. 496-406) munkássága (5)

 a görög tragédiaköltészet legnagyobb alakja

 tagja a ,,tragikus triásznak” (Aiszkhülosz, Euripidész)
 először léptetett fel 3 színészt a színpadra, bevezette a díszletezést, s a kórus számát 12-ről
15-re emelte
 Több mint 120 darabot irt, 24 győzelmet aratott a versenyeken
 Antigoné című drámája a Kr. e. az 5. században keletkezett és 440-es években mutathatták be.

A drámai cselekmény (5)

 megjelenítésének eszköze: az akció (cselekvés) és a dikció (beszéd).

 Alapja: konfliktus = emberi érdekek, vélemények összeütköztetése.
 Drámai szituáció: az események feszültségéből adódik.

Műfaj (5)

 Műfaja: dráma, azon belül konfliktusos tragédia, melynek esztétikai minősége a tragikum.
 Tragikum: melyben hirtelen nagy értékveszteség, értékpusztulás következik be. A cselekmény
szintjén ez a hősök halálában vagy lelki összeomlásában nyilvánul meg.
 A tragikus hős pozitív erkölcsi értékeket képvisel, céljaiért vállalja a harcot, s a küzdelemben
bukik el.
 Bukása az együttérzés érzelmeit váltja ki a nézőkből, s megerősíti a hős által képviselt értékek
tiszteletét.
 A dráma szerkezete: expozíció, bonyodalom, késleltető mozzanatok, tetőpont, katasztrófa,
végkifejlet, katarzis = a befogadóra tett érzelmi hatás, megtisztulás.

Thébai mondakör (10) Az Antigoné című tragédia a thébai mondakörhöz kapcsolódik.

 Laiosz, Thébai királya és felesége lokaszté szörnyű jóslatot kap: születendő gyermekük,
Oidipusz meg fogja ölni apját, és anyját fogja feleségül venni.
 Laiosz átszúratta a csecsemő bokáját innen a neve Oidipusz- dagadt lábú és kitette a Kithairón
hegyére, hogy elpusztuljon. A szolgának azonban megesett rajta a szíve és elvitte
Korinthoszba, Polübosz királynak, aki sajátjaként nevelte fel. → Oidipusz felnőtt és ugyanezt a
jóslatot kapta.
 Nem tért vissza Korinthoszba, a Thébai felé vezetőúton idegenekkel találkozott, vita támadt
közöttük, s Oidipusz tudtán kívül, önvédelemből megölte apját.
  Mikor Thébaiba ért, a Szphinx (oroszlántestű, leányarcú, madárszárnyú, emberevő
szörnyeteg) emberáldozatot követelt, mig valaki meg nem fejti találós kérdését: Mi az, ami
reggel négy lábon, délben két lábon és este pedig háromlábon jár? Oidipusz tudta a választ:
az ember. Kisgyermekként mászik, életének delén két lábon jár, öregségének alkonyán bottal
jár.
 A Szphinx egy szakadékba vetette magát, Oidipusz pedig elnyerte az özvegy királyné kezét.
 A vérfertőző házasságából két fia: Polüneikész és Eteoklész, s két lánya Antigoné és Iszméné
született.
 A pusztító dögvész hatására Oidipusz nyomozni kezdett, s mindenre fény derült.
 lokászlé öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakította magát, fiai ellene fordultak, testvérviszály
átkát mondta rájuk, hűséges lánya, Antigoné kísérte útján. Kolonoszban fejezte be életét.
 Oidipusz két fia megegyeztek abban, hogy felváltva fognak uralkodni, de Eteoklész száműzte
bátyját, igy Polüneikész hatalmas sereggel indult Thébai ellen.
 Az elkeseredett harcban végül a thébaiak győztek, s a testvérek egymás kezétől estek el. A
királyi hatalmat lokászlé testvére, Kreón vette át.

Az antik dráma jellegzetes vonásai (5))

 a 3-as egység elve: a történet 1 helyszínen, 1 nap alatt és 1 szálon fut.

 Az események színhelye egyetlen tér: Thébai, a királyi palota előtt.
 A tragédia időtartama csupán néhány óra.

Szerkezet (10)

 Az alaphelyzet: Kreón, az új király megtiltja, hogy Antigoné és Iszméné eltemesse a városra

támadó testvér (Polüneikész) holttestét. Eteoklészt, aki hazáját védte, illőn el kell temetni.
 2 törvény áll egymással szemben: az istenek ősi, íratlan törvénye (a halottat el kell temetni) →
a királyi törvény (Polünçikész hazaáruló, nem szabad eltemetni, s aki megszegi a parancsot,
halálbüntetést kap.)
 Antigoné lelkiismerete szavára hallgat, eltemeti testvérét, mivel megszegte a király parancsát,
halál vár.
 A bonyodalmat első rendelete okozza: Polüneikészt nem szabad eltemetni
 A konfliktus a két főszereplő között alakul ki: Antigoné higgadt, nyugodt, csendes → Kreón
sértett, gögös. Hogy hatalmát bizonyítsa, még Iszménét is halálra ítéli.
 Késleltető mozzanat Haimón megjelenése. Kiderül Antigoné, Kreón fiának, Haimónnak a
menyasszonya. A nézőben felébred a remény, hátha tud hatni apjára és megmenti Antigonét
 Kreón hibát hibára halmoz: nem hallja a nép szavát, s fiát is félreérti, Iszménének
megkegyelmez, Antigonét elhurcolják
 A drámai feszültség tetőpontja = krízis: Teiresziász megjelenése. A vak jós arra kéri a királyt,
hogy tegye jóvá tévedését, el kell temetni Polüneikészt. Kreón azonban durván sértegeti a
jóst.
 a dráma tetőpontján Teirésziász baljós szavai hangzanak el: Kreón fiát fogja elveszíteni. Kreón
megtörik, visszavonja korábbi parancsait. → a drámai cselekmény ezzel lezárult: Antigoné
embersége győzött, a zsarnok megbukott.
 Exodosz - végkifejlet, katasztrófa: Kreón megbánta tetteit, de már késő: hírnökök hozzák a hírt
Antigoné, Haimón. Euridiké haláláról. K. összeroppan, ami nem tragikus bukás, hanem jogos
büntetés.
Konfliktusrendszer (10)

 A tragédia egyetlen konfliktus köré épül, a fő konfliktus Antigoné és Kreón között alakul ki
 Antigoné több szinten is szembekerül Kreónnal: a király ellen lázad, akinek alattvalója
 nagybátyja ellen lázad, akinek a rokona – hálával tartozik, hogy apja halála után ő
gondoskodik
 leendő apósa ellen lázad, mivel Haimón menyasszonya
 egy férfi ellen lázad, akinek nőként engedelmességgel tartozna
 nála idősebb személy ellen, akit életkora miatt tisztelnie kell
 Mellékkonfliktusok Antigoné és Iszméné, Kreón és Haimón, Kreón és Teiresziász között
alakulnak ki.
 Atigoné és Iszméné két ellentétes jellem: Iszméné vakmerőnek tartja Antigonét, fél Kreóntól,
fontosabb neki élete, viszont nem gyáva, felvállalja a büntetést. Antigoné visszautasítja
áldozatvállalását.
 Haimón is eldobja életét, szembe kerül apjával, de nem az isteni törvényekért küzd, hanem
szerelméért.
 Teiresziasz hiába alattvaló, egyenrangú a királlyal. Öt jobban tisztelik, mint Kreónt. Amikor
Kreón ellene támad, kétségbe vonja az istenekkel való kapcsolatát, tudását. Az isteni törvényt
sérti meg.

Tragikum (5)

 Az Antigoné központi kérdése: Hogyan kell dönteni akkor, ha szembe kerül az istenek ősi
törvénye a zsarnoki hatalom törvényével? Választani kell az erkölcs, a humánum és a zsarnoki
kényszer között.
 Antigoné azért tragikus hős mert átlagon felüli jellem→→ szókimondó, bátor, határozott, az
isteni törvényt, az emberség és a lelkiismeret parancsát életénél is fontosabbnak tartja
 Kreón elvakult, gőgös, önző, korlátlan hatalom birtokosa, ezzel válik Antigoné ellenfelévé, már
nem a város érdekeit tartja szem előtt, hanem saját hatalmát
 karjában fia holtestével, szívében felesége és gyermeke halálával Kreón saját haláláért
fohászkodik
 Antigoné példája arra tanít minket, hogy embertelenséget még parancsra sem szabad
elkövetni.