MISKOLCI EGYETEM

VILÁG- ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZET

VILÁGGAZDASÁGTAN - FÉLÉVKÖZI BEADVÁNY

Kína gazdaságának alakulása az elmúlt 5 évben

KÉSZÍTETTE:
Dudás Dorina (PCVJB8)
Koós Anita (YL7RUK)
Nagy Ildikó (W4229H)
Siroki Andrea (ILYRDP)
Vitányi Bettina (H9ALH9)

2020
 TARTALOMJEGYZÉK

A témaválasztás indoklása.....................................................................................................3
GDP........................................................................................................................................4
Munkaerőpiaci változások és a munkanélküliségi ráta..........................................................6
Kína export és import tevékenysége....................................................................................10
Infláció.................................................................................................................................12
Kína gazdasági helyzete jelenleg.........................................................................................14
Összefoglalás........................................................................................................................15
Irodalomjegyzék...................................................................................................................16
Ábrajegyzék.........................................................................................................................17
 A témaválasztás indoklása
Az általunk választott téma Kína gazdasága lett, hiszen köztudott, hogy ez az ország egy
olyan ipari nagyhatalom, amelyik a világ egyik legnagyobb gazdasági szereplőjének
tekinthető és számos területen egyre több sikert ér el. Dolgozatunkban több gazdasági
mutatót is igyekszünk elemezni, amelyek szerepet játszanak Kína jövőjének alakulásában.
Ezek a következők:
 GDP,
 munkaerőpiaci változások és munkanélküliségi ráta,
 export- és import forgalom
 infláció,
A dolgozat továbbá foglalkozik a koronavírus hatásaival is, hiszen az elmúlt 1 évben ez a
helyzet jelentős hatást gyakorolt az országra.
A világgazdaság szerkezetét tekintve jelen van a TRIÁD-ot alkotó három fontos gazdasági
szereplő, az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és Japán, de mellettük olyan új
feltörekvő gazdasági centrumok is megjelentek, mint Brazília, Oroszország, India, Kína és
a Dél-afrikai Köztársaság, azaz a BRICS-országok. Ezen utóbbi országok közül pedig
okkal mondhatjuk, hogy Kína talán a legerősebb, elég, ha csak az eredményeit vesszük
figyelembe. Több, mint 1409 millió lakosával a világ legnépesebb, 9640821
négyzetkilométeres területével pedig az 5. legnagyobb ország, ahol számos jelentős
nyersanyag nagy mennyiségben megtalálható. (The World Factbook)

Kína gazdasági rendszere ma is tervutasításokon alapszik, melynek keretrendszert az

ötéves tervek adnak. Jelenleg a 13. ötéves terv van érvényben, amely a 2016-2020-as
időszakra vonatkozik. A terv szerint 2020-ra Kínának a világ vezető innovációs hatalmai
közé kell emelkednie és létre kell hoznia egy tudásalapú társadalom alapjait. Folytatni
tervezik többek között a kutatás és fejlesztés (K+F) fellendítését is. A Kínai
Népköztársaság elnöke kijelentette, hogy az innováció terén 2030-ra az országnak
vezetővé kell válnia, míg 2050-re a tudomány és technológia elsőszámú nagyhatalmává
kell fejlődnie. (Eszterhai, 2016)
 GDP
Kína és a további négy ország: Brazília, Oroszország, India, és a Dél-afrikai Köztársaság a
BRICS országcsoporthoz tartoznak. Gazdasági jelentőség szempontjából fontos egymással
összehasonlítani ezeket a területeket, mivel ezáltal jól láthatóvá válhat a gyors ütemben
fejlődő országok teljesítménye közötti különbség. Egy ország gazdaságát számos indikátor
tudja meghatározni, melyek közül is talán a leggyakrabban emlegetett mutató a GDP,
amely a gazdasági termelés mérőszáma, az egy főre jutó bruttó hazai terméket foglalja
magába. A GDP megfelelő arra, hogy reprezentálja egy régió nemzeti jövedelmét és
teljesítményét, ezért mi is fontosnak tartottuk, hogy megvizsgáljuk ezt a mutatót Kína
szempontjából.

A BRICS országok 1 főre jutó GDP-jét USD-ban kifejezve 2015 és 2019 között az alábbi
diagram szemlélteti:

14000

12000

10000

8000
USD

6000

4000

2000

0
2015 2016 2017 2018 2019

Évek

BrazÍlia Kína India

Oroszország Dél-afrikai Köztársaság

1. ábra
BRICS országok 1 főre jutó GDP-je USD-ban kifejezve
(Forrás: World Bank adatbázis, saját szerkesztés)
A vizsgált időszak 2015-től 2019-ig terjed ki. A diagram a tárgyévet nem tartalmazza,
mivel még gazdaságilag aktív évről beszélhetünk, ezért az elmúlt öt év távlata a mérvadó.
Jól látható, hogy az évek során jelentős növekedésre tettek szert a különböző országok.
Évről évre kisebb-nagyobb mértékben, de növekvő tendenciát mutatnak az értékek. A
tavalyi évet illetően Kína és Oroszország szerepel az első két helyen. A vizsgált adatokat
felkerekítve Oroszország 1.323 USD-al előzte meg Kínát. India az utolsó helyen szerepel,
mégpedig évi átlagos ~1886,2 USD-al.

Teljesen más képet kapunk, ha ugyanezen időszakban az éves GDP növekedést figyeljük
meg, amely %-ban van kifejezve.

2019

2018

2017

2016

2015

-6 -4 -2 0 2 4 6 8 10
%

Dél-afrikai Köztársaság India Oroszország

Kína Brazília

2. ábra
Éves GDP növekedés %-ban kifejezve
(Forrás: World Bank adatbázis, saját szerkesztés)

Kína éves GDP növekedésének az üteme igen kimagasló, amelyet a fent látható diagram
szemléletesen prezentál. Az előző összehasonlítási szempont alapján India szerepelt a
leggyengébben, viszont az éves GDP növekedés tekintetében az utóbbi években az első
helyre tornázta fel magát.

Továbbá fontos megemlíteni Kína szerepét a nagyvállalatai szempontjából is hiszen a

BRICS országokkal összehasonlítva a Fortune Global 500 2020 listája szerint a dobogós
helyezetteket az első 3 vállalata foglalja el.
Kína GDP-jének csaknem felét az ipar adja. Ez az ország legfejlődőképesebb ágazata. A
legjelentősebb iparágak a vas- és acélgyártás, szénbányászat, gépgyártás, vegyipar,
textilipar, élelmiszeripar, autógyártás, elektronika, telekommunikáció.
 Munkaerőpiaci változások és a munkanélküliségi ráta
Gazdasági szempontból a munkaerőpiaci mérőszámok mint például a foglalkoztatottsági
ráta, munkanélküliség aránya is erőteljesen befolyásolja egy adott gazdasági szereplő
helyzetét. A munkanélküliség típusai különböző ismérvek, szempontok, társadalmi
jellemzők alapján határozhatók meg. Az alábbi csoportokat különíthetjük el:

 Abszolút vagy kényszerű munkanélküliség: amikor egy adott régióban az állást

keresők száma nagyobb, mint a rendelkezésre álló munkahelyek száma.
 Frikciós vagy súrlódásos munkanélküliség: ebben az esetben a munkanélkülivé
válást az állás- vagy lakhelyváltoztatás okozza. A munkanélküliség ezen típusa
mindig jelen van, de csak rövid ideig tart.
 Technológiai munkanélküliség: egy hosszabb távú folyamat, amit a munkahelyek
technológiai fejlődése okoz. Főleg az iparban és a mezőgazdaságban jellemző (pl.
gépesítés).
 Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség: rendszerint akkor jelentkezik,
amikor különbség van az álláskeresők szakmai képzettsége és a munkahelyek
szerkezete között. A problémákat rendszerint átképzésekkel, felnőttképzéssel
orvosolják.
 Konjunkturális munkanélküliség: rövidtávú ingadozások eredményeként jön
létre; stagnáláshoz, recesszióhoz vezethet.
 Akarati vagy önkéntes munkanélküliség: önkéntes munkanélküliségről
beszélünk, ha az emberek adott reálbér mellett, minden kényszerű ok nélkül nem
hajlandóak munkát vállalni.
 Tartós munkanélküliség: hosszú távú, legalább 12 hónapja tartó állástalanság.
 Speciális típusok: pl. regionális munkanélküliség, női munkanélküliség.

Ezek a típusok együttesen, eltérő mértékben jellenek meg az egyes gazdaságokban.

Kína ugyan élen jár számos szempontból, mégis vannak olyan területek, amelyeken nem
igazán találja a megoldást – ilyen a munkaerőpiac is. Az országban lévő krónikus
munkaerőhiányt a demográfiai változások csak még kedvezőtlenebbé teszik. A fiatal
generáció egyre jobban felismeri azt, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a
kormánnyal szemben és már nem hajlandóak alacsony órabérért dolgozni. Ez a
szemléletbeli változás azt jelenti, hogy várhatóan az önkéntes munkanélküliség aránya
növekedni fog.
A munkaerőpiac további fontos tényezője a bér mivel nagymértékben befolyásolja az
életszínvonalat. Kínában jelentős probléma, hogy nagyon nagy különbség van a
legmagasabb és legalacsonyabb bér között, amiből erőteljes divergencia jelenlétére lehet
következtetni. Ezt a helyzetet az a tény még tovább rontja, hogy az országban közel 500
millió népességet számlálnak a nyomortanyák, ahol a szegénység egyre jelentősebb. A
migráció szintén jelentős befolyást gyakorol az ország régióira, hiszen a kedvezőtlen
munkalehetőségek végett az országon belüli vándorlás olyan mértéket öltött, hogy néhány
faluban már nincs is igazán munkaképes korú lakosság. Természetesen a vállalatok ezt
fizetésemeléssel, míg a kormány a minimálbérszint emelésével igyekszik megoldani, mely
még ezek után is meglehetősen alacsonynak számít. (Átalakul Kína munkaerőpiaca és
munkakultúrája, 2010)

A túlóra és az alacsony bérek jelentősen rányomják a bélyeget a kínai munkavállalók

életére. A Foxconn technológiai cég kínai telephelyein 11 ember lett öngyilkos. Persze sok
tényező vezet egy ilyen tetthez, a cég mégsem feddhetetlen, példának okáért a 19 éves Ma
Xiangqiantra egy hónapban 120 órát túlórázott. ("Megindul az utánzás" - a Foxconn-
öngyilkosságok háttere, 2010)

A World Bank adatai alapján az elmúlt 5 évben kis mértékben folyamatosan csökkent
Kínában a munkanélküliségi ráta egészen 2018-ig. Ekkor ismét lassú növekedésnek indult,
mely egy ekkora népességű országnál több millió főt jelent.

4.7

4.6

4.5

4.4
%

4.3

4.2

4.1

4
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Évek

3. ábra
Kína munkanélküliségi rátája a teljes munkaerő %-ában
(Forrás: saját szerkesztés, World Bank adatbázis)
Az idei év jelentős mértékben megváltoztatta a munkaerőpiaci helyzetet az országban és
szerte a világban. A 2019. év végén megjelenő világjárvány hatására rengeteg ember vált
munkanélkülivé. Ennek hatására 2020 első két hónapjára drasztikusan megnőtt a
munkanélküliek száma. Ez körülbelül 5 millió állását vesztett főt jelent. Márciusra viszont
ezeknek a kis- és középvállalatoknak 60%-a ismét munkába állt, a nagyvállalatok pedig
ennél is nagyobb százalékban fogtak újra munkába, habár az újranyitás nem feltétlenül
jelenti azt, hogy a vállalatok ugyanakkora kapacitással tudnak működni, mint a korábbi
időszakban - normál esetben. (Cheng, 2020)

4. ábra
Kína munkanélküliségi rátája 2020 (%)
(Forrás:Trading Economics)

Bár egyelőre még nem tudjuk megjósolni pontosan a járvány végét, az biztos, hogy minden
ország számára jelentős gazdasági visszaesést okozott és okoz a mai napig, melynek
hatásai tartósak lesznek a jövőre nézve.
 Kína export és import tevékenysége
Az export, vagyis kivitel azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet egy adott
ország belföldön előállít és külföldiek vásárolják azt meg. Ezzel szemben az import, vagyis
a behozatal azon termékek és szolgáltatásokat jelenti, amelyet külföldiek állítanak elő és a
belföldön élők vásárolják meg. Az export és import együttesen határozza meg egy ország
külkereskedelmét.

Kína export szempontjából a világ nemzetközi kereskedelmének legnagyobb globális

szereplője volt 2019-ben, felülmúlva ezzel az akciócentrumokat is. Növekedését
gyorsította a külföldi működő-tőke befektetések és a külpiacokon növekvő fogyasztói
igény. Nyersanyagait illetően kőszén, kőolaj földgáz kitermelésből és exportálásból
világszinten magas eredménye van. Az utóbbi időszakban jelen lévő koronavírus hatással
volt a kínai exportra is, azonban úgy tűnik, hogy a legutóbbi (októberi) jelentés szerint a
vártnál mégis sikerült jobb eredményt elérniük a helyzet ellenére.

5. ábra
Export és import aránya a fő gazdasági szereplők esetében 2019-ben, billió euróban
(Forrás:Eurostat)

Import kereskedelemet figyelembe véve a harmadik a világrangsorban a körülbelül 1800

milliárd eurós kiadásával. Kína importját tekintve az összes behozatal arányának
körülbelül 30%-át az ázsiai országok teszik ki, Európából és az Egyesült Államokból 12,
illetve 8% -ot, az afrikai, ausztráliai, közel-keleti és dél-amerikai behozatal pedig a többi
50%-ot, ami az utóbbi évtizedben erőteljesen nőtt. (China Economic Outlook, 2020)

A BRICS országok közül India és Oroszország rendelkezik még jelentősebb export és

import aránnyal, azonban ez Kína értékeihez képest mindkét ország esetében igen
csekélynek mondható. Körülbelül 4-5-szörös értékekkel rendelkezik Kína.
 Infláció
Az infláció, vagyis a pénzromlás az árszínvonal tartós emelkedését jelenti a pénz
vásárlóerejének romlása mellett. Amennyiben az infláció kiegyensúlyozott és kiszámítható,
nagyobb infláció esetén sem jelent negatív hatást a gazdaságra nézve. Az ezzel ellentétes
defláció azonban visszafoghatja a gazdasági növekedést. Ugyanakkor az infláció változása
is másképpen hat az egyes gazdasági szereplőkre, hiszen például a hitelfelvevők nyerni
tudnak az infláció hirtelen növekedésén, míg a hitelt nyújtók jelentős pénzmennyiségeket
veszíthetnek miatta. Összességében tehát az infláció nem vizsgálható önmagában, mint
érték, mert számtalan egyéb tényezővel is összefüggésben áll.

Az infláció mértéke 2015-ben emelkedett, majd 2017-ig sikerült csökkenteniük, azonban

az utóbbi években folyamatosan növekszik, ahogyan a képen is látható.

6. ábra
Kína inflációs rátájának változása az elmúlt 5 évben (%)
(Forrás: saját szerkesztés, World Bank adatbázis)

2020 első hónapjában az infláció mértéke 5,4 % volt a legutóbbi december eleji adatokkal
szemben nőtt, ami 4,5 %-ot tett ki. A kínai statisztikai hivatal által közzétett információk
szerint a legnagyobb mértékben az élelmiszereknél volt áremelkedés. Az utóbbi év
ugyanezen hónapjához képest, amit az idei év elején az afrikai sertéspestis járvány, illetve
a holdújévi ünnepe befolyásolta 2,8%-kal. Az emelkedés leginkább vidéken volt
jellemző. Az év második felében ugyan magasabb volt, mint az előző évben azonban a
korábbi adatokhoz képest csökkent az októberi adat 2,8%-kal. Az infláció növekedésének
mértéke is nagymértékben lelassult.

A koronavírus is hatással van az ország inflációjára azonban az intézkedések által sikerült

megvédeniük Huperj tartományát, azaz járvány által leginkább érintő területet túlárazás
ellen és így megfelelt az országos szintnek. A termelői áraknál decemberre sikerült 0,5 %-
os deflációt elérniük. A kínai kormányzat 3,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedést tűzött ki
az idei évre, azonban ennek eléréséről még nincsen információ. (Kilencéves csúcson a
kínai infláció, Több mint tíz éve nem látott infláció Kínában, 2020)
 Kína gazdasági helyzete jelenleg
Sokan úgy tartják, látva a BRICS gazdasági eredményeit, hogy rövid időn belül
felzárkózhatnak a három vezető akciócentrum mögé, a kedvező növekedési rátát megtartva
pedig hosszabb távon akár meg is előzhetik azokat. Ezen országok számára alapvető előnyt
biztosít az a tény, hogy alapterületük szerint nagy kiterjedésűek – összterületük a
szárazföldek 26,25%-át teszik ki- és hogy a népességszámuk is igen magas más
országokéval szemben (összlakosságuk a világ népességének 41,88%-át adja). Mindezen
tényezők mellett természeti erőforrásban gazdag országok is, kiknek gazdasági háttere
viszonylag erőteljes. Ugyanakkor mindezek közül is kiemelkedő eredményekkel és
fejlődési potenciállal rendelkezik Kína. (Napjaink világgazdasága)

2019-ben az országok közti különbségek egyre nyilvánvalóbbá váltak, nem minden

szereplő tudta tartani a lépést Kína növekedésével. Az S&P úgy nyilatkozott, hogy az öt
ország hosszú távú gazdasági tendenciájának különbözősége miatt a BRICS már nem
tekinthető logikus gazdasági csoportnak, mivel az elmúlt két évtizedben Kína és India
gazdasági növekedése jóval nagyobb volt a vártnál, miközben Brazília, Oroszország és a
Dél-Afrikai Köztársaság lemaradt hozzájuk képest. (Új világ van: nincs már olyan, hogy
BRICS, A kínai gazdaság már vissza is tért a növekedéshez)

Habár korábban erőteljes növekedési potenciál jellemezte az országokat, 2020 azonban

minden gazdasági szereplő életében törést okozott. Kína gazdasági növekedése az év első
negyedévében jelentős mértékben visszaesett, amelyben nagy szerepet játszott a
koronavírus. A második negyedévben azonban Kínának sikerült a leghamarabb talpra
állnia a világvezető gazdaságait tekintve. Ebben a válságos időszakban az országnak így is
sikerült mintegy 3,2%-os GDP növekedést elérnie az említett negyedévben, 2019-hez
képest. A százalékos növekedés jóval meghaladja a várt adatokat. A nyári hónapokban a
feldolgozóiparban visszaesés volt megfigyelhető, pedig év elején vezető ágazatként volt
nyilvántartva, de a víz-és energiaszektor maga mögé utasította, amely a járványidőszaknak
köszönhető. A kialakult helyzetre való tekintettel jelenleg Kína nem rendelkezik GDP
célkitűzéssel. (China Economic Outlook, 2020, A kínai gazdaság már vissza is tért a
növekedéshez)
 Összefoglalás
Dolgozatunkban tehát igyekeztünk feltérképezni Kína gazdasági helyzetét az elmúlt öt
évben, különböző szempontok és mutatók segítségével.
A koronavírus hatásaival kapcsolatban azonban csak néhány hónap eredményét tudtuk
bemutatni, hiszen 2020 még gazdaságilag aktív évnek számít, a pontos, teljes évre
vonatkozó adatokat csak a következő esztendő hozza majd el számunkra. Az viszont már a
jelenlegi információkból is jól látható, hogy míg az infláció és a munkanélküliségi ráta egy
növekvő tendenciát mutatott az év egy jelentős részében, addig a GDP és az export-import
tevékenység aránya várhatóan alacsonyabbnak fog mutatkozni a megelőző évhez képest,
amint nyilvánossá válnak a teljes 2020-as év eredményei.
A BRICS országok közül ez főleg Kína szempontjából egy jelentős kérdés, hiszen a
járvány kiindulási pontjaként jelentős népesség csökkenés is történt, valamint rengeteg
ember vált munkanélkülivé, de a legutóbbi – októberi adatok szerint – a kínai gazdaság az
év végére majdnem teljesen talpra állt. Első fertőzött térségként elsőként is lábaltak ki a
járványból, azonban a gazdaság visszaállítása ennél hosszabb időt vett igénybe, amely
jelentősen befolyásolja majd a 2020-as évről készült statisztikai adatokat.
Ami még szintén kérdés, hogy a 2020-as évvel befejeződő ötéves terv céljául kitűzött
innovációs hatalmi pozícióját meg tudja-e tartani, ami a legfrissebb adatokat ismerve még
egy elérhető célnak látszik.
 Irodalomjegyzék
A kínai gazdaság már vissza is tért a növekedéshez In: Portfolio honlap
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200716/a-kinai-gazdasag-mar-vissza-is-tert-a-
novekedeshez-441394#

Átalakul Kína munkaerőpiaca és munkakultúrája In: HRportal honlap, 2010.

https://www.hrportal.hu/c/atalakul-kina-munkaeropiaca-es-munkakulturaja-20100816.html

China Economic Outlook In: Focus Economics honlap, 2020. november 17.
https://www.focus-economics.com/countries/china

Eszterhai Viktor: Kína: élre törni a kutatásban In: PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet
honlap, 2016. október 24. http://www.geopolitika.hu/hu/2016/10/24/kina-elre-torni-a-
kutatasban/

Evelyn Cheng: Roughly 5 million people in China lost their jobs in the first 2 months of
2020 In: CNBC honlap, 2020. március 16.https://www.cnbc.com/2020/03/16/china-
economy-millions-lose-their-jobs-as-unemployment-spikes.html

Kilencéves csúcson a kínai infláció In: Portfolio honlap

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200210/kilenceves-csucson-a-kinai-inflacio-415215#

"Megindul az utánzás" - a Foxconn-öngyilkosságok háttere In: Origo honlap, 2010. június

8. https://www.origo.hu/nagyvilag/20100604-foxconnongyilkossagok-kina-apple-steve-
jobs.html

Napjaink világgazdasága http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch04s02.html

The World Factbook: East Asia/Southeast Asia: China In: CIA honlap, 2020. november
24. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html

Több mint tíz éve nem látott infláció Kínában In: Portfolio honlap, 2020. november 10.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201110/tobb-mint-tiz-eve-nem-latott-inflacio-
kinaban-456680

Új világ van: nincs már olyan, hogy BRICS In: Portfolio honlap
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191028/uj-vilag-van-nincs-mar-olyan-hogy-brics-
405217
 Ábrajegyzék
1. ábra BRICS országok 1 főre jutó GDP-je USD-ban kifejezve (Forrás: World Bank adatbázis,
saját szerkesztés)...............................................................................................................................3
2. ábra Éves GDP növekedés %-ban kifejezve (Forrás: World Bank adatbázis, saját szerkesztés). .4
3. ábra Kína munkanélküliségi rátája (Forrás: saját szerkesztés, World Bank adatbázis).................6
4. ábra Kína munkanélküliségi rátája 2020 (%) (Forrás:
https://hu.tradingeconomics.com/china/unemployment-rate)............................................................7
5. ábra Export és import aránya a fő gazdasági szereplők esetében 2019-ben, billió euróban
Forrás(https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?
title=File:Main_players_for_international_trade_in_goods,_2019_(billion_EUR).png)...................8
6. ábra Kína inflációs rátájának változása az elmúlt 5 évben (%) (Forrás: saját szerkesztés, World
Bank adatbázis).................................................................................................................................9

1. kép (https://databank.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD/1ff4a498/Popular-
Indicators#)
2. kép (https://databank.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD/1ff4a498/Popular-
Indicators#)