A nemzetközi spedíció fogalma

Az anyagi javak előállítása, kitermelése akkor fejeződik be, amikor az anyagi javak a
felhasználóhoz kerülnek. Mivel a termék előállításának és felhasználásának helye soha nem
ugyanaz, hanem nagyon gyakran egymástól távol eső helyek. Nagyon fontos az árut
fizikailag áthelyezni egyik helyről a másikra. Ezt a feladatot szállításal oldják meg. Abban az
esetben ha a szállítás közben az áru egy országon keresztül megy át, tranzitnak nevezzük,
de ha három országon is áthalad, ebben az esetben nemzetközi szállításrol beszélünk. A
nemzetközi szállítás alatt nem csak az áru szállítást értjük, hanem az alábbiakat is:
berakodás, útközbeni átrakodás, kirakodás, raktározás, áru csomagolása, stb...

Mindezzel párhuzamosan nagyon fontos elvégezni a vámkezelési feladatokat, a tranzittal

kapcsolatos feladatokat meg az inspekciós feladatokat, azon ország törvényei szerint
ahonnan az árut kiszálitjuk vagy beszálitjuk illetve amely országon az áru áthalad.

Az áru szálitás ára a szálitás fontos tényezője. Gyakran ettől függ hogy megköttik e az
adásvételt. Nagyon fontos hogy a szálitás ára elfogadott legyen, azonban ügyelnünk kell
arra hogy az áru idöben megérkezzen és ne érje semmi kár.

Mindezeket a feladatokat az áru szálitását a nemzetközi spedició szervezi meg. A spedició

Olasz szó SPEDIRE, jelentése feladni, elszálitani.

A nemzetközi spedició olyan külkereskedelmi szolgáltatási tevékenység, amely minden

fajta szállitás megszervezésével foglalkozik és mind azok aktivitásokkal, melyek a
szállitással foglakoznak, abbol a célbol hogy az áru a termelötöl a végső fogyasztóig
gazdaságos áron, gyorsan és biztonságosan megérkezzen.

A spedició azért szolgáltatási tevékenység, mert nem ő végzi az áru szállitását sem a
szállitásal kapcsolatos aktivitásokan, hanem megszervezi és koordinálja.

A szükebb értelemben a nemzetközi spedició azt jelenti hogy mgtaláljuk az áru szállitásának
legalacsonyabb árát.

A tágabb értelemben a nemzetközi szállitás jelentősége a termelés és a fogyasztás

összekapcsolása a nemzetközi áruforgalom keresztül. A nemzetközi spedició kapcsolatot
teremt a külföldi kereskedelemmel és a közlekedéssel. A spedició sok munkatársakat tallál
az áru szállitásához.
 A nemzetközi spedició keletkezése és fejlődése
A nemzetközi spedició akkor jött létre amikor a nemzetközi áruforgalom kivállt a
kereskedelemből. A szállitás a kereskedelmen belül köszönve a technológia fejlődésének
és a megnövekedett nemzetközi szállitás mennyiségének olyan fejlődést mutatott, hogy
lehetővé tette , hogy a nemzetközi spedició egy önnálló tevékenységgé fejlődjön.

A XIII ik században kezd fejlődni Velencében amikor nagyon fontos kereskedelmi és

áruforgalmi központ volt a mediterán. A velencei kereskedők az árut a tengeren túli
területekröl hozták és közép eurúpai piacokon árusitották és forditva. Ők voltak egyidejűleg
az elárusitók és szállitmányozók is. Az árut lovakon szállitották karavánban, mivel hogy
nem tudták az egész árut eladni megbizó futáraik voltak akik elöl mentek és az volt a
feladatuk , hogy megfelelő vevőt találjanak mire a karaván a meghatározott helyre ér.

Az eladásról mindig megfelelő elsmervényt kaptak, amit a vevő aláirt, amivel igazolta, hogy
megvette az árut. Az első szállitmányozó dokumentum abbol az időből ered ,illetve a
nemzetközi áruszállitás első irásos dokumentuma.

Az elárusitó és kereskedő megbizotja minden esetben vállalták a kötelezettséget, hogy az

áru kifogástalanul és meghatározott időben meg fog érkezni, ezek az emberek később
saját szállitást is vállaltak, hiszen anyagilag ők megerősödtek. Egész velencéjig szállitották
az árut. Ez volt a kezdetleges spedició, közvetitők nem voltak igazi kereskedők, hanem csak
megbizottak. Ezek helyzetéröl az első Törvénykönyv ir 1807 ben.

Nemzetözi spedició és a külkereskedelem közti viszony

Fejlett külkereskedelem nélkül egy országban sem lehet fejlett a nemzetközi spedició mint
külön és igen fontos tevékenység. A spedició a kereskedelemből fejlődött, önnálló
tevékenység volt és kitartó munkájának köszönve fejlődött. Az egész spedició feladata a
nemzetközi forgalom megszervezése és pontos lebonyolitása. Amikor a nemzetközi
spediciórol és a nemzetközi kereskedelemröl beszélünk két fontos funkciórol kell emlitést
tenni:

1. Spedició feladata a nemzetközi kereskedelm kapcsolatában

2. A külkereskedelemmel kapcsolatos minden administráció pontos lebonyolitása

A kereskedő megbizik a spedicióban és minden administrácios feladatot neki ad.

Ebben az esetben a spedició képviseli a komintenseket. A feladata az áru időbeli
pontos és bajmentes leszállitása. A spedició tehermentesiti az áru tulajdonosát
minden féle tehertől, minden kifizetéstöl, esetleges szerződés kötéstöl.

Még nagyon fontos az hogy minden esetben szakvéleményt nyújtson minden üggyel
kapcsolatban és az áru minőségének ellenőrzése.
 A nemzetközi spedició és a nemzetközi szállitás
viszonya
A nemzetközi spedició nem áruszállitással foglalkozik, hanem a szállitás megszervezésével.
Abban az esetben ha a spedició végzi a szállitást is átveszi a szállitó felelőségét is.

Az összes szállitó cég érdeke, hogy a spedicióval jó kapcsolatot alakitson ki, mivel ily
módon jobban kibirják használlni a meglévő kapacitásukat. Ennek az éredkében álltalában
igykeznek jobb szállitási feltételeket biztositani, és jobb tarifát(arány) adni a spediciónak.

A spedició jól ismeri a nemzetközi fuvarozókat, ismeri a szállitási tehnológiákat és azt is

ismeri, hogy milyen árut milyen irányba szállitanak. A spediciónak mint ahogy emlitettük
komintent MEGBIZÓ szerepe van a szállitóval szemben. Ő vállasztja ki a szállitót, az
adminisztrációt végző személyt egyszóval az egész szállitást. FUVAROZÓK között mindig
nagy a versengés, ami természetes. A spedició szerződést köt az egyed nevében, a spedició
mindig MEGBIZHATÓ KELL HOGY LEGYEN.

A nemzetközi spedició és a többi szállitásban résztvevők

kapcsolata
A tranzitban nagyon sok résztvevő szerepel, de legfontossabb a rendőrség és a vámhivatal.
Sok féle felügyelő van jelen mindenki végzi a maga kötelességét, és törvény szerint
ellenőrizi a kivitelt és a behozatalt. Nagyon fontos az áru minőségének és mennyiségének
ellenőrzése, amiröl jegyzőkönyv készül, minden esetben. Amikor a szállitók a
vámhivatalhoz érnek a spedició teljes joggal képviseli a tulajdonost – tehát felhatalmazott
személyként szerepel.

A vámkezelés egy komoly és felelőségteljes feladat.

A VASÚTI SZÁLLITÁS
A vasúti szállitás szerepe és jelentősége

A vasúti szállitás a szárazföldi áruszállitás azon része amely külön gazdasági és közlekedési
ágazattá vállt.A vasúti szállitás előnyei az egyébb közlekedési formákhoz viszonyitva, hogy
olcsóbb, rendszeres, pontos és gyors. Vasúton az 1500-2000 tonnát meghaladó
mennyiségű, valamint súlyos és terjedelmes árut szállitják. E szállitás igen biztonságos mert
azáru védett az időjárás viszontagságaitól (hó, jég, vizállás stb.), ami más szállitási
formáknál gyakran nem kiküszöbölhető. A vasúti szállitásnál az áru védett a törésssel,
meghibásodással, kipárolgással, rozsdásodással, nedvességgel szemben.

A korszerű vasúti szállitás különössen az elektromos vasutakon jóval olcsóbb a közúti

szállitásnál és alkalmassabb a gázolaj és más üzemanyag hiányában.

A nemzetközi szállitásban a kálömböző országok vasúti szervezetei összeköttetést épitettek

ki és összehangolták munkájukat. A menetrend egymás közötti összehangolásával lehetővé
vált a vasúti szállitás zavartalan, rendszeres, pontos lebonyolitása.

Az árut igy biztonságossan és gazdaságossan szállitják el a rendeltetési helyre.

A vasúti áruszállitás formái

Mennyiség szerinti szállitási formák

Vasúton szállitható darabáru és vagon (teherkocsi) áru. A darabáru darabonként nem lehet
súlyossabb 5000kg nál, és a vasút nem biztosit külön kocsit a szállitásra. A vagonos
szállitásnál a küldemény alsó súlyhatára 5000kg valamint az 5000kg nál könnyebb áru, ha a
küldő teljes vagont igényel azzal, hogy kifizeti az 5000kg ra szóló viteldijat.

A küldeményt, szabály szerint, a vasúti forgalomban egy fuvarlevéllel adják át.

Az elszállitási mód és idő változatai

A nemzetközi vasúti forgalomban a szállitás három féle lehet a gyorsaságot illetően:

1. Tehervonattal
2. Gyorsvonattal

3. és sürgős (expressz )módon.

A külömbséget nemcsak a szállitás gyorsasága, hanem a leszállitási határidő és a szállitási

ár határozza meg.
Közönséges szállitás alatt a tehervonattal történő szállitást értjük, közönséges tehervonatra
szúlú fuvarlevéllel. Ha nincs kihangsúlyozva a szállitási mód, úgy tehervonattal történik.

A gyorsvonattal történő szállitásnál a határidő rövidebb, ezért a szállitási költség 50% al

magasabb a tehervonattól. Ha romlékony áruszállitásról van szó(hűs, zöldségféle,
gyümölcs stb) gyorsvonattal szállitják , de nem fizettetnek 50% al több szállitási költséget.

A tehervonat fuvarlevele azonos a gyorsvonatéval, azzal , hogy a gyorsvonat fuvarlevelén

két piros szinű vonal látható, amelyek legalább 1cm szélesek és a jobb felső saroktól a bal
alsó sarokig, azaz átlósan húzódnak.

Sürgős áruszállitás (expressy) az, amely gyorsan történik nemzetközi dijszabás feltételeivel.
Mivel a sürgős szállitás drága ezért nemigen használlják.

A Vasúti áruszállításrol szóló szerződés

A szerződés fogalma - Vasúti szállításrol szóló szerződés alatt azt a szerződést értjuk,
melynek alapján az egyik fél – a vasút, kötelezetséget vállal, hogy a másik fél (az árut küldő)
által átadott árut elszálitja a berakodó állomasról a rendeltetési állomásra ( két különböző
országban) és azt átadja a kijelölt személynek (áruátvevő), mig az árut küldő kötelezi
magát, hogy ezért kifizeti a pénzbeli összegben meghatározott szállításí díjat – fuvardíjat.

Az áruszállításrol szóló szerződés, reális szerződées, mivel akkoe jön létre amikor a küldő
átadja az árut ( a rakomany levéllel együtt) a vasútnak mint szállítónak.

Az áruszállításrol szóló szerződés megkötöttnek nyilvánított amikor a szállító átveszi a

szállítandó tárgyat – árut a rakománylevéllel együtt, és az áru átvételét a rakománylevél
keltezésével, valamint a kiinduló állomás bélyegzőjével ellátja azt.
 A vasúti áruszállításrol szóló szerződések válfajai

A szállítási kritériumok szerint a szerződések lehetnek:

 Belföldi és nemzetközi szállítás szerződés / hova történik a szállítás

 Tehervonattal, gyorsvonattal vagy sürgős ekszpresz módon / gyorsaság szerint

 Vagonos, teherkocsis és darabáru szállítás / szállítási mód szerint

A szerződés elemei:
A vasúti áruszállításrol szóló szerződésnek vannak lényeges és kevésbé lényeges elemei.

A lényeges elemei:
 A szerződő felek - a vasút és az áru küldője. E szerződésben szerepel az áru átvevője,
illetve az a személy akinek az árut át kell adni ( leszállítani) a szállítás követően.

 A szerződés tárgya – bizonyos áru szállítása a berakodó állomástól, a rendeltetési

állomásig.

 A szállítás díja (fuvardíj) – a szállítási kölcség a lebonyolított vasúti áruszállításért járó

pénzbeli térítést jelénti

A vasút kötelezetségei

1. Az arúátvéte
A vasút alapkötelessége. Mindennemü áru átvétele, mivel a vasút közérdekű
tevékenységet végez. A vasút nem köteles szállításra átvenni azt az árut, melynek
szállítása nem alkalmas, terjedelemböl, súlyból és egyéb jellegzetességéből
eredően. A szállítandó áru átvétele a berakodó állomáson történik.
2. A küldemény súlyának és darabonkénti számának megállapítása

3. Szállítási mód és szállítási útvonal

A vasút köteles az árut úgy szállítani, ahogyan a küldő a szállítólevélban
meghatározta.
4. A szállítás határideje
Két határidő létezik: az elbocsátási és szállítási. Az elbocsátási (elindítási) határidő
 alatt értjük azt az időt, amely alatt a vasút előkészíti az árut a szállításra, míg a
szállítási határidő alatt az áru szállításának valós idejét értjük.
5. Az áruveszteség vagy károsodás megállapításának kötelezettsége

6. Az átvevő értesítése az áru megérkezéséröl

Meghatározza az átvétel határidejét.

7. Áruátadás továbbszállításra
Ha a küldő a szállítólevélben feltüntette a továbbküldés szállítási eszközét (
teherautó, hajó).
8. Az áru őrzése

9. Arúkiadás az átvevőknek
Köteles az árut a szállítólevéllel együtt átadni a szállítólevélben feltüntetett
áruátvevőnek.

A vasút jogai

1. Szálítási díjra és egyéb követelési díjra való jog

Amit a szerződéssel szabályoztak. Szállítási díjat (fuvardíjat) az átvevőnek elszállított és
rendelkezésére bocsátott áruért fizetnek.

2. Kötbér (penál) fizettetésre, raktározásra, az áru értékésítésére és zálogosítására való

jog
Ha az átvevő túllépi az áruátvételre megszabott határidőt, a vasútnak jogában áll
térítményt kérni a mégállapított díjszabások szerint. Továbbá joga van kötbér –
büntetést fizettetésre, valamint az áru elraktározására ha az átvevő az elszállítási időt
több mint 24 órával túllépte.
A vasútnak joga van a szállítás tárgyát képező áru eladása mellet annak zálogosítására,
az áruszállításrol szóló szerződésben foglalt követelésének biztosítása céljából.

A küldő kötelezettségei és jogai

A küldő kötelezettségei:

1. Együttműkődési kötelezettségek a vasúttal az áruberakodás terén

A küldő köteles a berakodó álloméson megrendelni a szükséges mennyiségű vagont,
ha a berkódást ő végzi. Továbbá, köteles az árut a berakodó állomésra szállítani, ha
ezt a szerződes nem szabályozza másként. Küteles az árut a vagonokba berakni a
megszabott határidőn belül.

2. A szállítólevél átadása
Ha az áru szállítása külön feltétellel történik, külön (ekszpressz) szállítólevelet
köteles átadni

3. A szállítási kölcség (fuvardíj) kifizetése

A küldő jogai:

1. A szállítási szerződés módosítására való jog

Ha nem átruházható szállítólevelet adtak ki – a küldő követelheti az arú
visszaszálítását a berakodó állomásra, vagy a szállítás leállítását illetve az áru más
átvevőnek való átadását.

2. A szállítási díjként kifizetett összeg többlet visszaigénylése

Ez a jog reklamáció útján érvényesíthető. Ha nem jár eredménzel a vasútnál, bírósági
per indítható a vasúti szállítóvállalatal szemben, emely többet fizettetett.

Közúti szállítmanyozás
 A közúti szállítmányozás jelentősége
A motor megjelenésével veszi kezdetét a korszerű közúti szállítmányozás kora, mivel
megjelentek a közúti szállítmányozásra alkalmas tehergépkocsik mint szállítóeszközök, ami
jelentős konkurenciát jelent a vasútnak.

A nemzetközi közúti szállítmányozás mind jelentősebb. Alkalmasabb az úgynevezett „háztol

– házig” szállításrtol.

Ma ez a szállítási mód problématikus a gázolajjal és más üzemanyaggal való takarékosság

miatt, valamint a környezetszenyezés – a jármüvekböl távozó mérgező gázok – miatt.

Ezért a jövőben, gazdaságosabb, olcsóbb ás ökológiai szempontból előnyösebb lenne a

vasúti szállítás (mégpedig az elektromos üzemeltetésű vonatokkal).

A közúti forgalom igen jól kombinálható más szállítási eszközökkel különösen a tengeri
szállításal. A tehergépkocsi az áruvalbehajt a komphajóba és így teszi meg a szállítási
útvonal egy részét, majd a kiszállás után, folytatja az utat közúton. A közúti szállítás
költséges, különösen ha kis mennyiségű árut kell szállytani.

A közúti szállítmányozás formái

A közúti szállytmányozásban többféle szállytási forma létezik:

1. saját vagy más számlájára való szállítás

2. járatos vagy eseti szállítás,

3. a teher jellegéra, minőségére és fizikai terjedelmére való tekintettel,

4. kombinált szállítás, egymás utáni szállítás,

5. darabáru és teherkocsi áruszállítás.

A saját számlára történő szállítás nem lényeges a nemzetközi szállítási jog szempontjából.
Nem jön létre semmilyen jogviszony, kötelezettség, nincsenek szerződő felek. A más
számlájára való szállítás különösen jelentős, mivel a közúti szállítmányozó vállalatokra
vonatkozik, amelyek a szállítást más számlájára végzik.

A járat szerinti szállítás meghatározott menetrend szerint, és a szállítményozó vállalatok

által kiadott előre meghatározott költségek és díjak szerint történik. Az eseti szállítás az a
szállítást megrendelő és a szállító között létrejött külön szerződés alapján történik.
A teher jellegéra, minőségére és fizikai terjedelmére való tekintettel a szállítás lehet:
 Általános teherszállítás
 Gyorsan romlandó áru szállítása
 Speciális teherszállítás

A kombinált szállításnál nem kell átrakodni, más közlekedési eszközzel szállítják az útvonal
egy részén ( hajó, vasút, légiforgalom). Az egymás utáni szállításnál több szállító végzi a
nemzetközi szállítást.

A darabáru szállítás alatt a közúti szállításban többfajta többnemű árut értünk, melynek
súlya nem haladja meg az 5000 kg – t, a teherkocsival szállítot áru súlya meghaladja az
5000 kg – t.

A nemzetközi szállítmányozás jogi szabályzoi

A nemzetközi szállítmányozás jogi szabályzoi közül jelentős a nemzetközi, (azaz

multilaterális és bilaterális) – ketőoldali megegyezés és a Serbia közúti szállítmányozó
vállalatok munkájának álltalános feltételei a nemzetközi áruszállítmányozásban.

A nemzetközi multilaterális (többoldali) közúti szállítmányozásrol szóló megegyezések közül

jelentős az 1924 – ben Párizsi megegyezés a közúti szállítmányozásrol, melyet 1926 – ban
felcserélték a Genfi Konvencióval a Nemzetek Szervezete keretében.

A közúti forgalom keretében számos bilaterális – kétoldali serződés létezik hazánk és más
országok között, melyek megkönnyítik a szállítást a szállítmányozónak.
A közúti szállítmányozásrol szóló bilaterális szerződések többsége megköveteli, hogy a
szállítmányozást végző cég külön engedéllyel rendelkezzen.
Ezek az engedélyek válfajai:
 Időközi – több szállításra jogosít érvényeségi határideje alatt
 Allandó – tartósan jogosít a visszavonásig
 Kishatár övezetre vonatkozó
 Tranzit engedélyek

Személyszállításra való engedélyeket külön formákban adnak ki, de feltétlenül

tartalmazniuk kell a menetrendet, az árjegyzéket és a közlekedési útvonalakat a rendes
autóbusz közlekedésben.
 Tengeri Szállítás

A tengeri szállítás jelentősége

A tengeri szállítás fokozatosan fejlődött és állandóan tökéletesedett.

A korszerű hajók alkalmazkodnak a különböző terhek szállításához. Léteznek tartályhajók,
melyek a folyékony állapotú árut szállítják, italokat, savakat, és vannak amelyek csak szilárd
hallmazállapotú árut szállítanak, rinfuz ( ömlesztett) árut, bányakincseket, cukrot,
gabonaféléket, stb.
A hajóknak a külömböző áruféleségek szállítására való szakosítása jelentős, mert ezzel
gyorsabbá vállík a be – és kirakodás a kikötőben. Valamint a hajok nagyobb mennyiségű
áru szállítására, több tona rakomány befogadására alkalmasak, meghatározott teher
szállítására épültek, ezért olcsóbb, gazdaságosabb és biztosabb a tengeri úton való szállítás.
A tengeri szállítás lényegesen olcsób az egyéb (pl. Légi és tehergépkocsival történő)
szállítási módhoz viszonyitva.

Egyes országok szeretnének minél nagyobb bevételhez jutni a tengeri szállításból, ezért
kedvezményes hajószállítási feltételeket ajánlanak saját zászlójuk alatt, mentesitvte
hajóikat újabb illetéktől. E hajók sokkal versenyképesebbek a más árut szállító hajóktol.
Ezek az ugynevezett „ olcsó zászlók alatt hajózó teherhajók „ Panama, Hondurasz és Libéria
Országokbol, rövidítve elnevezésüket „ Panholiba”. A legtöbb Amerikai és Görög hajó is
Hondurasz, Panama és Libéria zászlója alatt fut. Azonban, Görögország és az Amerikai
Egyesült Államok is arra törekszik hogy hajóflottáját megerősitse. Ezek az országok
hatékony intézkedéséket tesznek gazdasági támogatások és más kedvezmények
formájában, hogy e hajókat visszahelyezék saját zászlójuk alá.

A tengeri szállítás közvetítői

A nemzetközi tengeri szállításban ügynökségek is részt vésznek, amelyeknek közvetítő

szerepük van a hajósok és a szállítást igénylők között.
Az ügynökök a nemzetközi tengeri áruszállításban a hajósnak vagy hajóskapitánynak mint a
hajó képviselőjének olyan ügyintézést végez, amely az ő jogaira és kötelezettségeire
vonatkozik. Kétféle ügynökség létezik – tengeri és kikötői.
 Tengeri ügynök ( brocker)
Tengeri ügynök ( brocker) segít a hajósnak megtalálni egy bizonyos időszakban és egy
meghatározott útvonalon történő áruszállításal kapcsolatos feltételeket, mig a szállítást
igénylőnek megtalálja a megfelelő hajóst, aki elvégzi a szükséges szállítást. E tevékenységet
végezheti a tengeri ügynök illetve brocker vagy ők ketten. Ebben az esetben egyik végzi a
közvetítést a hajósnak, a másik a szolgáltatást igénylőnek.
A tengeri ügynök közvetíthet szabad és meghatározott útvonalú hajószállításban. Ha
szabad hajózásrol van szó, a terhet küldő az ügynökhöz fordul, megadja a teherre
vonatkozó szükséges adatokat, a menyiséget és azt hogy mikor szállítható, a szállítási
útvonalat és a fizetési hatéridőt. Miután az ügynök megkapta az adatokat és
megállapította, hogy nem rendelkezik megfelelő hajóval a területi hajózási börzéhez fordul
( Baltic exchange London).
Hogy kérjen megfelelő hajót. Amennyiben az ügynök kibéreli a hajót vagy a hajó egy részét
ő megköti a szerződést a hajós nevében és az ő számlájára. Az ügynöknek joga van a saját
költségainek megfizettetése, az ügynöki provizió(jutalék) formájában.
A meghatározott útvonalú hajószállitás egy kicsit egyszerűbb mert meghatározott
útvonalon, ismert feltételek között bonyolodik le, a hajók meghatározott útvonalon
közlekednek és meghatározott kikötőkben kötnek ki.
A szerződés meg van kötve amikor a fuvarosnak átadták az árut és ő kiadta a fuvarlevelet
amely tartalmazza a fuvarozás össz feltételeit.

A kikötői ügynök

A hajós kapitány egykor egyben volt kereskedő és a hajó legénységének tagja is. Ma már
csak az egyedüli feladata a hajó irányitása és kormányzása, ezért a komerciális munkákat a
kikötői ügynöknek adják ki.
Kikötői ügynök a kikötőben a hajós nevében és a számlájára elvégez minden feladatot a
hajó szállitásával kapcsolatban. Előkésziti a hajót az áru ki be pakolására, egészségügyi és
vám kontrolát szervez, kiállitja a megfelelő dokumentumokat.
A kikötői ügynök megfizetteti a jutalékot a fuvardijból.

A tengeri áruszállításrol szóló szerződések

A szerződés fogalma

A tengeri áruszállításrol szóló szerződésnél két szerződő fél van: egyrészröl a hajós aki
kötelezettséget vállal hogy egy bizonyos árut eljuttat hajózási útvonalon a berakodási
helytöl a kirakodási helyre, vagy a szállítást igénylőnek (megrendelőnek) rendelkezésére
bocsájt egy hajót, a hajónak egy részét vagy a hajóban egy helyet, másrészröl a berakodó a
szállítást megrendelő aki kötelezi magát hogy a szállítási díjat kifizeti.
 A tengeri hajózási szerződésnek válfajai

Többfajta szerződés létezik,de kiemelhetők a következők:

1. Tengerhajózási ügyletröl szóló szerződés
2. Charter szerződés (külön célra bérelt hajóra vonatkozó szerződés), meghatározott
időre, egy vagy több hajóútra szóló szerződés, hajóbérleti szerződés, másodbérleti
szerződés.

A hajózási törvény a hajók kihasznéltsága szerint előirányoza a :

 Hajózási ügyletröl szóló szerződést
 Hajóbérleti szerződést

Hajózási ügyleti szerződés – E szerződéssel a hajós kötelezi magát hogy a megrendelőnek

szállítási szolgáltatást végez, hajóval árut és utasokat szállít, valamint vontatást vagy más
hajózási szolgáltatást végez.

Charter szerződés ( hajózási szerződés) – Ez a szerződés áruszállításrol szól amely alapján a

hajós kötelezettséget vállal hogy teljes hajóval, a hajó egy részében, vagy a hajón
biztosított helyen elszállítja megrendelő áruját (hajószerződés), a megrendelő azon
kötelezetségével hogy kifizeti a hajó bérleti díját.

Az egyes tárgyak hajóval történő szállítását a ( hajózási szerződés) rendezi részletesen.

 A hajózási szerződés szolhat egy vagy több alkalomra

 A hajózási szerződésnek vannak válfajai : a teljes hajó kibérléséröl szóló szerződes,
hajóbérleti szerződés legénység és felszerelés nélkül meghatározott időre szóló
bérleti szerződés, másodbérleti szerződés, utazási hajószerződés
 Szerződés az egész hajó kibéreléséröl
E szerződésel egy meghatározott személy (bérlő) vesz bérbe tengeri hajót
tengerhajózási ügylet lebonyolítására, illetve a hajó gazdaságosabb kihasználása
érdekében. A bérlő nevére és számlájára szól a szerződés a bérbeadó a hajós.
 Időre szóló hajózási szerződés
E szerződés értelmében a hajós a berakodó rendelkezésére bocsájtja hajóját
meghatározott időre áruszállítás céljábol, mig a megrendelő kötelesviteldíjat fizetni
időegység szerint. A hajó gazdaságos kihasználásáról a béerlő gondoskodik, a hajó
továbbra is a hajós tulajdona. Ilyen szerződések olyan esetekben köttetnek, amikor a
megrendelők egy meghatározott időszakban nagy menyiségű terhet kell elszállítania.

 Másodbérlet
Ha a hajó megrendelője, aki szerződéssel béreli a hajót nem rendelkezik elegendő
saját áruval a hajó jobb kihasználása céljábol a hajó egy részét kiadhatja
másodbérlőnek, harmadik személynek.
Ezzel a joggal csak akkor élhet ha az elsődleges szerződés mint lehetőséget ezt
tartalmazza.
 Szerződés kötés a tengeri szállításrol

A tengeri áruszállitásrol szóló szerződés kötetlen, mivel az államok töbségének

előírásai értelmében külön meghatározott forma nélkül jönnek létre. A gyakorlatban
gyakran a szerződést írásbeli formában kötik a könnyebb és gyorsabb bizonyítás
miatt. Figyelembe kell venni, hogy az írásbeli formában kiadott okmány (teherlap,
hajófuvarlevél) nem felel meg az rasbeli szerződésnek. Ezen okmány írasbeli
bizonyíték arra, hogy a meghatározott szerződés létrejött és értékpapírt jelent. A
teherlap ( hajófuvarlevél) bizonyíték arro, hogy a hajós átvette az árut a szerződés
szerinti szállítás céljából a rendeltetési kikötőig.

A szerződés elemei:
- Szerődő felek
- A szerződés tárgya
- Fuvarköltségek

Mint hajós fizikai vagy jogi személyként szerepel a hajós aki a hajó tulajdonosa és
szállítást végez vagy hajót bérel szállítás céljábol. A berakodó az a személy aki a
szerződés értelmében átadja a szállítandó árut a hajósnak, aki lehet a szállítás
megrendelője vagy az általa felhatalmazott személy.
A szerződés tárgya a meghatározott áruszállítás a berakodási kikőtőből a kirakodási
kikőtőig. A viteldíj az a térítés melyet a berakodó fizet a hajósnak az éru
elszállításért.

A hajós kötelezetségei

1. A szállítandó éru átvétele – a hajós kötelessége átveni minden szállítandó érut,

ha van hely a hajón, ugy előkésiteni azt, hogy az áru berakása, szállítása és
kirakása egyszerű legyen és olyan állapotban maradjon ahogyan szállításra
áttveték.
2. A teherlap hajófuvarlevél kiadása – ezzel a hajós igazolja, hogy átvette z árut
szállítás céljábol és kötelezi magát, hogy elszállítja a meghatározott helyre.
3. Áruszállítás
4. Az áru megőrzése – az árut jó gazdálkodóként kezeli és felelősséget vállal az áru
elvesztéséért vagy károsodásáért.
5. Az áru átadása az átvevőnek – ha a hajós a szerződéssel kötelezetséget vállal az
áru kirakására, köteles azt megtenni.
 A berakodó kötelezetségei

1. A szállítandó áru átadása – köteles a szerződésben foglalt árumennyiséget átadni. Ha

kevesebb árut adott át a szerződéses mennyiségtöl köteles a fuvardíj telyes összegét
kifizetni
2. Az áru berakása – ha ezt a szerződés tartalmazza
3. Az árura vonatkozó adatok közlése a hajóssal – viseli a káros következményeket,
melyek a pontalan adatközlésböl erednek
4. Viteldíj kifizetése – a szerződés megszabhatja, hogy a viteldíjat az áru átvevője fizeti

Az áru átvevőjének jogai és kötelezetségei

Az áru átvevőjének jogában áll, hogy a hajóstol a fuvarlevélben feltüntetett

árumennyiséget és áruféleséget követelje.
Ha az áruátvevő az átvételkor nem tesz írasbeli panaszt az áru megkárosodására és hiánya
miatt, úgy tekintik hogy a szállítmány az átadás szerint megvalósult. Ha a károsodás vagy a
hiány nem látható, az átvevő panaszt tehet az átvételtől számitott három napon belül.
Az áru átvevője köteles a teherfuvarlevelet vissszaadni a hajósnak miután kipakolja az árut,
kifizeti a fuvardíjat ha nem rendelkezik másképp.
 Vízi szállítás a globális logisztikában

A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe vevő, csak a kikötővel rendelkező
helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban tömegéruk nagy
távolságra történő továbbítására célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutatási ideje
viszonylag hosszú lehet.

A vízi közlekedés (hajózás)

A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra
történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkivül súlyos vagy rendkivül nagy
méretű rakományok (például hidak alkotó elemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy
darabban nem is szállíthatóak, ellenben a hajók mérete, illetve hordképessége sokall
nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl.
Ömlesztett áruk, mint a gabona). Ezen kívül környezetkímélőbb is.

A vízi közlekedés a személszállításban is részt vesz, elsősorban komp szolgáltatásként

híddal vagy alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában.
Turizmusban a kisebb sétahajó utak és a nayg felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.

A belvízi hajózás

Európában több mint 30.000 km hajózható folyó és csatorna teszi lehetővé. Vízi úton
elérhető Európa minden fontos iparterülete és több száz városa. Ezeket a területeket fejlett
teherhajózási hálózat kötti össze és egyes területeken a személyforgalom elsősorban a
turista forgalom is jelentős.

Vízi utak hálózata Európában

Európa folyami teher forgalmának súlypontja: Hollandia, Belgium, Luxembourg,

Franciaország, Németország, és Ausztria. Ennek a területnek legfontosabb folyoí a Duna és
a Rajna, de csatornák és kisebb folyók kiterjedt teherszállító rendszerek fenntartását teszik
lehetővé.
 A vízi áruszállítás főbb előnyei

1. A többi közlekedési ágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye,

ezért viszonylag olcsó
2. A többi közlekedési alágazothoz képest a lgkisebb a környezetkárosító hatása
3. Minden árufajta szállítására alkalmas
4. Díjszabásai viszonylag rugalmasak

A vízi áruszállítás főbb hátrányai

1. Viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje

2. A feladó és a címzett között közvetlen szállítási kapcsolat kialakítására nem alkalmas,
ezért többszöri átrakásra van szükség
3. A szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó
tényező lehet például a túl magas vízállás, vagy téli időszakban a befagyás vagy
jégzajlás
4. A többi közlekedési alágazatokhoz képest(különösen a tengeri szállítás esetében) a
legnagyobbak a szállítás közben fellépő áruigénybevételek, ezért megfelelő
teherbiztos csomagolást kell alkalmazni.

Vízi áruforgalom tipusai

1. Folyami fuvarozás
o Uszályrakomány (az uszályakományok az uszály rakterét, illetve
horképeségeit minimum 70 % kihasználják)
o Darabáru (darabáruként az 5000 kg – nál kisebb egyédi tömegü rakományok
továbbíthatóak)
o Részrakomány (részrakományként az 5000 kg- nál nagyobb egyedi tömegű,
de az uszály 70% -os kihasználását nem biztosító küldemények
tóvábbíthatóak)

2. Tenger áruforgalom
o Vonalhajózás ( a fenntartó társaságok hajóikat előre rögzített útvonalon,
meghatározott kikötő érintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint
üzemeltetik, és csak az adott kikötők közötti áruszállítást vállalnak a társaság
által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében)
o Szabad hajózás (szabad hajózás esetén a hajók nem egy előre meghatározott
útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol az elérhető legjobb
fuvardíj mellet megfelelő rakományt kapnak és az adott rakomány
rendeltetési helye határozza meg a fuvaroyás útvonalát is)
o Bérelt hajózás (idő és útvonalbérlet)
 Vízi áruszállítás eszközeinek felosztása

 Folyami hajók
o Vontató és tolóhajók
o Uszályok (bárkák)
 Általános célú
 Speciális célú
o Önjáró áruszállító hajók
 Szárazáru – szállító
 Folyekonyáru – szállító
 Különleges rakodású
 Cementszállító
 Kavicsszállító

 Folyami – tengeri hajók

 Tengeri hajók
o Kombinált forgalmat lebonyolító hajók
 Konténerhajók
 Komphajók
 Ro – Ro hajók
 Bárkaszállító hajók
o Áruszállító hajók
 Folyékonyáru szállítók
 Nyersolaj – szállító
 Gázszállító
 Vegyianyag szállító
 Szárazáru szállító
 Vegyesáru – szállító
 Ömlesztett rakomány – szállító
 Darabáru - szállító
 Légi úton történöszállítmányozás

A légi szállítmányozás jellezetessége és jelentősége

A légiforgalom a legfiatalabb közlekedési forma, amely hirtelen fejlődésének indul a XX

század kezdetén, habár az ember jóval korábbi vágya a repülés.

A korszerű légiforgalmat szélestörzyű repülőkkel bonyolítják le,amelynek néhanyszáz utas,

illetve130 tonna áru szállítására alkalmasak. Ha figyelembe vesszük a repülőterek igen
fejlett infrastrukturáját, a légi utakat , az ügyintézés korszerű szervezését, akkor
beszélhetünk a légiszállításrol mint a közlekedés és mint a gazdaság egészének jelentős
fejlődési tényezőjéröl.

A külkereskedelmi ügyvitelben gyakran döntő szerepe van az áruszállítás gyorsaságának. A

romlékony, érzékeny és drága árucikkek esetében/ hús, élő állat, értékes fémek/, amelyek
gyors szállítást igényelnek, vagy nem viselhetnek el magas szállítási kölcségeket, a légi
forgalom a légiforgalom a legelőnyosebb.

A legfontosabb jellegzetesége: a gyorsaság, korlátozott rakodási tér, magas szállítási díj,

gyors műszaki továbbkápzés, kombináciús lehetőségek más szállítási formákkal.

Az egyáb szállítási eszközzel való kombináció, komplett szállítási szolgáltatást jelent –

ajtótól – ajtóig. A közúti szállítmányozással való kombinálás a legkedvezőbb, különösen ha
a repülőtéren nincs közvetlen kapcsolata a vasúttal.

A nemzeti légiforgalom válfajai

Nemzetközi légiforgalom alatt értjük, az utasok, a podgyás és az áru elszállítását légi úton,
mikor a kiindulópont és a rendeltetési hely két különböző ország területén van.

A nemzetközi légiforgalomban megkülömböztetünk rendes, rendkívüli, szukcesszív és

kombinált szállítást.
A rendes vagy járatos szállítás a meghatározott menetrend szerint, előre kijelőlt útvonalon
történik.
A rendkívüli vagy charter szállítás nem függ a rendes szállítástól, meghatározott időben
történik, igénybevéve a légiforgalmi szállítóeszköz teljes befogadó képességét.
A szukcesszív szállítás lebonyolításában több egymást követő légi szállító is rrészt vesz, de a
szállítás mégis egy egységet képez.
A kombinált szállítás utas – vagy áruszállításra vonatkozik, mely szállítás nemcsak légi úton
történik egy vagy több légiszállító által, hanem más szállítási eszközöket is igénybe vesznek.
 Postai szállítmányozás

Posta

Az állomáshelyet jelentő latin posta, posita szübol, ahonnan a hireket vivő futárokat avagy
lovast, kocsit elindítottak, egyes államokban ezenkívül kisebb árucsomagok és pénzes
küldemények, sőt utasok szállítására.

A posta keletkezáse és fejlődése

A posta nyomaival már a bibliában találkozunk, de még ennél is korábban részben

mondákból, részben történeti adatokból tudjuk, hogy Egyiptomban, Indiában és Khinában
az uralkodótol eredő hirek közvetítésére futárok voltak alkalmazva. A görög
hemerodromok általán nevezetesek. De nevezetesebb szerepet játszott a posta már a
perzsa és a római birodalomban. A persa posták központi igazgatása élén a király után
következő méltóságok álltak, kik koözül többen maguk is királyokká lettek. Három – négy
mérföldnyire az utak mellett futárállomások voltak, rendszeres szolgálattal és olyan
berendezéssel, hogy egy körülbelül 350 mérföldnyi utat a persa posta öt nap alatt tett meg,
tehát naponként 70 mérföldet, 500 km – t meg lóháton, oly eredménnyel, melyet csak a
tökéletes és jól működű szervezet ás a gyakori lóváltások képesek megmagyarázni. Ez a
posta is azonban kizárolag csak állami igazgatási cálnak szolgált.

A postai küldemények jellemzői

A postán feladot rendelések kétféle küldeménytipusba tartoznak:

1. Ajánlott leválpostai küldemény
2. Csomagküldemény

Problémás esetek

Probléma általában az alábi esetekben szokott adódni:

 A cimzett nem tartozkodik a megadott címen
 A címzés pontatlan
 Nem megfelelő vagy nincs póstaláda
 A kézbesítő nem ismeri a terepet (új vagy helyetesítő postás van)

Postai pénzküldemények
Pénzt a postán különféle módon lehet küldeni, postautalvánnyal, cheque – befizetéshént,
zárt vagy olvasott pénzes levélben, nemzetközi értéklevélben vagy végül pénzcsomagban.

Postai csomagok

Postán szállítot, kisebb súlyu és terjedelmű árküldemények. A magán szállítók csak az erős
forgalmi viszonylatokat aknázznák ki, mig az állami posta feladata egységesen, olcsó tarifa
felállításával, ha kell, áldozat érén is az ország minden részében csomagforgalmat
fentartani.
 AZ ÁRUMOZGATÁSSAL (MANIPULÁCIÓ) KAPCSOLATOS
ELJÁRÁSOK
ÉS A PALETIZÁCIÓ JELENTŐSÉGE
Az árumozgatás alatt minden olyan műveletet értünk amely kapcsoaltos az áru
bepakolásával, kipakoplásával, átpakolásával, elhelyezésével, raktározással, a konténerek
üritése és feltöltésével ügy a belő mint a nemzetközi szállitásban.

A nemzetközi árucsere és áru szállitás megköveteli, hogy ezek a folyamatok minél

egyszerübbek legyenek, zökkenőmentesen bonyolodjon le.

Az emberi munka másodlagos a mehanizációval szemben. Az időmegtakaritás az

árumozgatás közben jelentősen kihat a nemzetközi szállitás időtartamára.

Ez főleg a kontenerizációra (szállitó tartályok) és a paletizációra(raklap) vonatkozik.

A raklaprendszer nagyon fejlett mehanikus rendszer amely az árumozgatásával foglalkozik

a nemzetközi szállitásban.

A raklaprendszert a vámrendszerre vonatkozó multilaterális konvencia szabályozza jogilag.

A raklap olyan szerkezet amely padlóján egy bizonyos mennyiségű áru csoportosul,
szállitási egységet alkotva és igy megkönnyiti a mehanikus úton való bepakolást,
kipakolást, átpakolást.

A berendezásnek két padlója van amelyek össze vannak kötve egymással, vagy egy padlója
van amely a saját álványán áll a magassága minél kissebb legyen.

Az áru mozgatását palettákkal villás emelő, vagy vontató teherauto segitéegevel végezzük.

A villás emelő lehet kézi vagy motoros, külömböző a teherbirásuk.

A raklaprendszer a gazdasági szempontból takarékos és kifizetődő:

- a raktárban helyet takaritunk meg, több aru fér magassága 4m- ig mehet még a nem
raklapozott áru magassága 1,5m lehet
- a ki be pakolást átpakolást négyszer gyorsabban birjuk elvégezni
- kissebb munkaérőt igényel
- a csomagolás könnyebb és gazdaságossabb
- csökken az áru károsodása és elvesztése
- kissebb a munkabalesetk száma
 KONTÉNEREK (SZÁLLITÓTARTÁLYOK) A NEMZETKÖZI
SZÁLLITMÁNYOZÁS KORSZERŰ ESZKÖZEI
A konénerekröl szóló vámügyi egyezmény a konténert szállitó eszközként, felszerelésként
definiálja(bótorszállitó kocsi, mozgó tartály vagy más hasonló eszköz ) állandósult
minőségű és megfelelő erősségű, többszöri használatra is. Az egyezmény követelménye,
hogy a konténer befogadása legalább egy köbméter legyen. A konténer könnyen tölthető
és ürithető legyen.

A konténerek az „door to door” ajtótol ajtóig szállitásra alkalmassak. Könnyen

áthelyezhetők egyik szállitó eszközröl a másikra. Olyan akasztó kapcsokkal rendelkeznek
amelyeknél fogva az emelő áthelyezheti egyik szállitó eszközröl a másikra.

Előnyei:

- Jelentős a megtakaritás az anyagkezelés és árumozgatás terén.

- a konténerben történő szállitás biztossabb, csökken az áru meglopásának lehetősége

- fokozottabban védett az áru az időjárási viszonyoktól

- a konténerek megröviditik az országok közötti szállitási időt

A konténerek fajtáji

- Az utobbi időkben a konténerek plasztikus anyagból készülnek, és alkalmasak a vizi

illetve tengeri szállitásra. A hajókrol kidobják a konénereket több száz méterre, vagy
néhány kilóméterre a kikötőtöl és igy leröviditik a szállitás idejét, mivel a hajók nem
kötnek ki a kikötőkbe, ezenkivül nem kell fizetniük a hajó tartózkodásáért.

- A vasuti szállitásban jeletkeznek az un. vagon konténerek amelyek manipulativak

(könnyen kezelhetőek) könnyen áthelyezhetőek a sinekröl a hajóra vagy más szállitö
eszközre, és kielégitik a tehnikai követelményeket amelyek az áru biztonságára
vonatkoznak.

- A nemzetközi közuti szállitmányozásban ciszternákat (tartályokat),

hűtőberendezéseket és bútorszállitó kocsit használunk , mint a konténereket melyek
megfelelő mértékben biztositják az árut.
A konténereket a kombinált szállitásnál használlják ( szárazföldi, vizi, légi) és nagy fejlődést
jelentenek a nemzetközi szállitmányozásban.

A konténerek müszaki feltételei

A nemzetközi szállitmányozásban hysznállt konténereknek eleget kell tenni a konténerekröl

szóló vámügyi megeggyezés által meghatározott feltételeknek:

- A vámszolgálat ólomzárja, ólom jegye (plomba) elhelyezése legyen egyszerű és

hatékony, utólagossan ne lehessen semmilyen árut a konténerbe juttatni annélkül,
hogy az álomjegy meg ne károsodjon

- Nincs benne olyan hely ahol elrejthető lehet az áru

- A konténer minde része, rekesze hozzáférhető legyen a vámvizsgálatnál

- A műanyagburkolatában lévő igazolás látható legyen a konténer egyik oldalán legyen

amely bizonyitja a konténer megfelelőségét a konténeröl szóló vámügyi megegyezés
értelmében.

RO-RO (ROLL ON- ROLL OFF) ÉS LO-LO (LIFT ON- LIFT OFF ) SZÁLLITÁSI RENDSZER

A „RO-RO” szállitási rendszer a saját hajtóművel rendelkező szállitó eszközök horizontális

(vizszintes) irányú berakását és kipakolását jelenti a hajóba (pl. teherautók, áruval
megrakott vagonok, utasokkal telt hálókocsik, vagy autóbuszok stb).

A berakás saját hajtómüvel, saját kerekeken történik a berakodási sorompón keresztül,

amely összeköti a kikötő lerakatot és a partot a hajóval.

„LO-LO” szállitó rendszer (LIFT ON- LIFT OFF) „emeld- ereszd „ a teher emelésével és
leeresztésével történő berakodást vagy kipakolást jelenti.

KOMBILÁLLT SZÁLLITÁS

Kombinállt szállitás alatt a legalább két módon történő áru szállitást értjük. A kombinállt
áruszállitásnál a szállitó tartályoknak (konténereknek) igen nagy a jelentőségük mivel
alkalmassak arra, hogy az árut könnyen áthelyezzék egyik szállitóeszközröl a másikra,
alamint egyik szállitási ütrol a másikra.
 VESZÉLYES ÁRU SZÁLLITÁSA
Veszélyes anyagok – anygok és tárgyak, amelyek lehetnek késztermékek, félkész termékek,
köztes termékek, melléktermékek, nyersanyagok vagy hulladék olyan tulajdonságokkal,
amelyek veszélyeztetik a szállitás folyamán az emberek életét és egészségét, valamint
fennáll a környezetszennyeződés lehetősége.

A veszélyes áru szállitásra vonatkozó nemzetközi előirésok két évenként válltoznak.

Jelenleg az ADR egyezmények 41 ország aláirója többek között Szerbia is. Az ADR európai
eggyezmény a veszélyes anyagok nemzetközi közuton történő szállitásról szól.
ADR szállitási előirások, a veszélyes áruk szállitására vonatkoznak.
Legutóbb 2006 ban Irország csatlakozott az egyezményhez.

Az ADR áru kilenc osztályba sorolható.

A szállitó vállalatoknak a veszélyes ADR áru szállitásához nemzetközi szinten eleget kell
tenni az alábbi feltételeknek:

1. A vállalat regisztrálva legyen veszélyes anyag szállitásra

2. Rendelkezzen megfelelő veszélyes anyag szállitására alkalmas szállitó eszközzel
3. Szakmailag alkalmas személyek végezzék a szállitást
4. Rendelkezzen engedéllyel a veszélyes anygok szállitásátra
5. Megfeleljen az ADR által előirt feltételekne

A személy aki a veszélyes anyagok széllitásával és kezelésével foglalkozik, szakmai

kiképzésen vesz részt és a megkapott engedélybirtokában végezheti az emlitett teendőket
öt évig, majd ennek elteltével, újra tudásfelmérésen vesz részt, hogy hosszabbitást kapjon
azonos időtartamra.

Kötelező szertifikátum
A közönséges vezetői engedély, tekintet nélkül a kategóriára, nem elegendő a veszélyes
anyagot szállitó jármű vezetéséhez. Az ilyen fajta szállitásához, a vezetőnek ADR
szertifikátummal kell rendelkeznie. Az ADR szertifikátum megszerzési feltétele az, hogy a
gépjármű vezetője legfeljebb 21 éves legyen. A szertifikátum 5 évre szól.
Az előirások tiltják, hogy a veszélyes anyagokat szállitó járművel utasokat szállitsanak,
illetve, a jármüben csak a járművezető és kisérői tartózkodhatnak.
A nemzetközi spedíció (szállítmányozás) jogi előírásai

A szállytmányozási tevékenységet jogilag törvényes előírások, kereskedelmi szabályok,

szokások és a bírósági gyakorlat szabályozzák.

A nemzetközi szállítmányozást végző vállalatok hazánkban a külkereskedelmi ügyvitelről

szóló törvény és a kötelező viszonyokról szóló törvény rendelkezései alapján működnek. A
külkereskedelmi ügyvitelről szóló törvény a nemzetközi szállítmányozás alatt az áru
elszállítását és rendeltetési helyre történő leszállítást érti a nemzetközi áruforgalomban,
melyet a szállítmányozási vállalat végez, saját nevében, a megrendelő megbízásábol és
annak számlájára.

A kötelező viszonyokrol szóló törvény a spedíciórol szóló szerződést ugy definiálja, amely
szerint a speditőr (szállítmányozó) kötelezi magát bizonyos dolgok szállítása céljából.
Szerződést köt saját nevében, megbízó számlájára, szállítási és egyéb szükséges
szerződéseket köt a szállítás lebonyolítására, a megbízó viszont kötelezi magát, hogy kifizeti
neki a meghatározott térítést.
A nemzetközi spedíciók csoportja, a speditőrök azon társulása, amely tagja a speditőrök
társulata nemzetközi szövetségének (FIATA). A nemzetközi speditőrök ügyvitelének
alapfeltételei a speditőrt mint különböző szállítási eszközökkel és minden szállítási
útvonalon történő áruszállítmányozás megszervezőjét definiálja.

A francia jogi rendszer a speditőr munkát bizományi ügylethez tartja legközelebbinek a

bizományi ügylet egy fajtája.
A hasonlóság a speditőr és bizományi ügylet között – jogforgalomban saját nevében
történő fellépésben áll, de más számlájára. Ám lényeges a külömbség is, mivel a bizományi
ügylet tárgya az áru specifikus módon történő adásvétele, míg a speditőr tevékenység az
áruszállítmányozás megszervezéséből áll.
E jogi rendszer szerint, a speditőr felelős a szállító és a szállításban részvevők munkájáért,
habár saját nevében dolgozik, de a megbízó számlájára.

A német jogrendszer a speditőr munkáját önálló kereskedelmi jogügyletnek tartja. A

speditőr nem felelős a szállító és szállításban részvevők munkájáért, csak ezek
megválasztásáért. A mi jogrendszerünk is ezt az értelmezést fogata el.

Az angolszász jogrendszer a speditőröket ügynökségeknek tartja, amelyek szerződéseket

kötnek más nevében, más számlájára.
A NEMZETKÖZI SPEDICIÓ MUNKAKÖRE
A külkereskedelemi tevékenység fajtáji szerint, a speditőr ügyvezetés lehet: kiviteli, behozatali és
tranzit

A külkereskedelmi tevékenység szakaszaitól függően, a speditőr munkája lehet: előkészitő és

operativ (végrehajtó).

A szállitmányozás formája szerint a speditőr munkája vonatkozhat: tengeri, folyami, légi,

szárazföldi és kombinált szállitmányozásra.

Jogi státusz szerint, a speditőr ügyvezetés lehet – bizományi, ügynökségi és önálló ügylet.

A külkereskedelmi és szállitmányozási rendszerben jelentőségét illetően a speditőr tevékenysége

lehet álltalános és speciális.

Az álltalános tevékenyság az amit a speditőr rendszeresen végez, ellátva a kivitelezést, behozatalt

vagy tranzit áruforgalmat lebonyolitó szervezetek szokásos igényeit.
A speciális speditőr tevékenység az amit a speditőr csak időnként végez, esetenként, az általános
tevékenységeket kiegészitve, ezért kiegészitő tevékenységnek is nevezik.

ÁLTALÁNOS SPEDITŐR TEVÉKENYSÉG

Jogi sajátossága szerint minden általános speditőr tevékenység bizományi mivel a speditőr saját
nevében végzi, de a megbizó számlájára.
A megbizó szükségletei és igényei szerint i funkció alapján az álltalános speditőr tevékenység
csoportositható: konzultativ, tervező, megvalósitó, ellenőrző és tájékoztató jellegűre.

Konzultativ (tanácsadási) tevékenység

E tevékenységi körbe sorolhatók mindazon szaktanácsok, amelyeket a speditőr az ügyfelének nyújt

a külkereskedelmi ügylet lebonyolitása előtt, folyamán vagy után és amely kérdések a speditőri
tevékenységi kört érintik.

A szaktanácsok, utasitások vonatkozhatnak a:

- legkedvezőbb szállitási feltételekre való szerződéskötésre

- a szállitási forma és útvonal megválasztása
- az áru megfelelő előkészitésére a szállitáskor
- a vám és jogi szabályokra
- az ügylet folyamán felmerülő gondok megoldására, stb
Tervező tevékenység
A tervezés a legfontosabb előkészitő tevékenység, amely kidolgozza a konkrét áruszállitás
végrehajtásának módját.
A legfontosabb tervezési munka az ugynevezett insztradáció. E fogalom alatt értjük a szállitási
eszköz meghatározását, a szállitási útvonal kijelölését, az idő és a szállitási mód illetve a
legkedvezőbb elemek kombinációjának meghatározását.

Tervező munka:

- a szállitóeszköz megválasztása
- a legkedvezőbb szállitási útvonal kijelölése
- a szállitási idő és mód meghatározása
- a szállitási módozatok kombinálása multimodális szállitásra
- a szállitó és szállitásban résztvevők megvállasztása
- kedvezmények biztositása a szállitást lebonyolitó részére

Operativ (megvalósitási) tevékenység

Ezek a munkák megvalósitják az előzetessen szerződött ügyletet.

A megvalósitó tevékenység:

- szerződéskötés az áruszállitásról
- szerződéskötés a multimodeláris szállitásról
- szerződéskötés az átrakodásról ée raktározásról
- szerződéskötés az áru biztositásáról és szállitásáról
- az áru visszavonása a behozatalnál
- áruátvétel szállitási célbol (kivitel)
- áruátadás a szállitónak
- szállitmányozási okmányok kiállitása vagy biztositása
- a felügyelőségi áruvizsgálatok megszervezése
- az áru vámkezelésének megszervezése
- a küldemény jelzése az átvevőnek
- a szállitmányozási folyamat követése
- okmányok biztositása az áruhiány vagy árukárosodás esetén
- az áru átadása az átvevőnek
- elszámolás a megrendelővel.
Ellenőrző tevékenység

A speditőr felügyelő vagy ellenőrző tevékenységet végez az árukezelés felett (berakodás,

kirakodás, válogatás stb.) mindez a megbizó ügyfél érdekében.
Az ellenőrző tevékenység keretébe tartozik ellenőrizni:
- az áru berakását, kirakását, vagy átrakását
- a szállitási okmányokat
- az elszámolt szállitási költségeket és
- a vámokmányokat és a vám egyéb illetékek elszámolását.

Tájékoztatási tevékenység

A tájékoztatási speditőr tevékenység alatt értjük a speditőr állandó kötelezettségét, hogy a szállitás
minden fontos momentumáról értesitse a megbizót. A tájékoztató a szabályok értelmében irásban
történik, világosan megfogalmazva és leellenőrzött.
A tájékoztatásnak igen nagy szerepe van az eredményes munkában, mivel lehetővé teszi az ügyfél
számára, hogy időben eleget tegyen kötelezettségeinek, valamint, hogy érvényesithesse az
adásvételi szerződésben meghatározott jogait.
A tájékoztató munka szoros kapcsolatbn áll a konzultativ munkával, mivel a tájékoztatás folyamán
az ügyfél tanácsot és útbaigazitást is kap az adott helyzet megoldására.
Speciális szállitmányozási feladatok
Azokkal az általános tevékenységekkel ellentétben, melyeket a speditőr rendszeresen végez, a
speciális szállitási feladatok olyan feladatok, melyeket nem köteles elvégezni, hanem csak
kiegészitheti az alaszolgáltatást, ha úgy eggyezett meg a megrendelővel.
Ilyen speciális feladatok a következők:
- csoportos szállitás
- az áru csomagolása és megjelölése
- az áru mérése és rendszerezése
- az árubol való mintavétel
- az áru utólagos jegelése
- az élőállat etetése és itatása
- az áru minőségének és mennyiségének eelnőrzése
- garancialevelek kiadása
- a megbizó hitelezése stb.

Csoportos szállitás szervezése

Ezt a speciális feladatot akkor végzi a szállitó, ha egyszerre több árut kell egy helyre szállitani.
Ilyenkor megteheti, hogy nem egyesével szállitja ki őket, hanem megvárja, hogy egy nagyobb
mennyiség jöjjön össze, és akkor egyszerre végzi el a szállitást.
Az áru csomagolása és megjelölése
Az áru csomagolása és megjelölése kapcsán a szállitó több szerepben jelentkezhet: mint a feladat
megrendelője és mint a végzője.
Megrendelőként a saját nevében, de a kereskedelmi megbizó számlájára kéri az áru megjelölését,
mint a feladat elvégzője pedig köteles elvégezni az áru megjelölését és csomagolását, ehhez pedig
rendelkezik a szükséges eszközökkel.
Az áru mérése és rendszerezése
Mérés alatt az áru tömegének megállapitását értjük, a rendszerezés alatt pedig azt,hogy a
külömböző fajta árukat szétvállogatják.
A szállitónak ez a két feladat nem kötelessége, de ha a szerződésben úgy egyezett meg a
kereskedelmi megbizóval, hogy elvégzi azaket a munkákat, akkor köteles megtenni.
Az áruból való mintavétel
A mintavétel lényege, hogy egy kisebb mennyiséget vesznek a szállitandó áruból, és azon kisebb
mennyisége alapján megpróbálják megálapitani bizonyos tulajdonságait. A szállitó ezt a feladatot a
kereskedelmi megbizó kérésére végzi.

Az áru utólagos jegelése

Az áru utólagos jegelését akkor végzik, ha olyan árut szállitanak, amelynél fontos,hogy állandó
alacsony hőmérsékleten tartsák. Ezt a feladatot a kereskedelmi megbizó kérésére végzi.
Élőállatok etetése és itatása
Akkor végzi a szállitó, ha a szállitás 12 óránál hosszabb ideig tart.
Megbizó hitelezése
A megbizó hitelezése azt jelenti, hogy nem fizetjük ki azonnal a szolgáltatásukat, hanem
lehetőséget adunk a haloasztott fizetésre. Ezzel a szolgáltatással a piaci helyzetünket erősitjük.

A szállitmányozás előmunkálatai
Minden nemzetközi égyletnek három szakasza van:
1. előkészületi szakasz
2. szerződéskötés szakasza
3. a szerződésben foglalt kötelezettségek kielégitése

Az előkészületi szakasz

Az előkészületi szakasz egy egész sor olyan feladatot foglal magában, amelyek arra kell, hogy választ
adjanak, vajon rentabilis -e az adott feladat. Itt elsősorban a konkrét termék piacának kutatására
kell gondolni, a termék eladásának módjaira, a leendő ügyfél anyagi helyzetének kivizsgálására, stb.
Ebben a szakaszban feltétlenül be kell vonni a szállitmányozót is, mert az a tanácsival, a
szállitmányozás esetleges módjának költségszémitásával segithet a kereskedelmi megbizónak
egészen megbizonyosodni arról, megéri - e belevágni az adott üzletbe.

A szerződéskötés szakasza

A szerződésötés szakaszában minden apró részletet pontositani, konkretizálni kell a termék

szállitásával kapcsolatban, és ebben a szakaszban a szálltmányozónak aktiv szerep jut mert igy a
kereskedelmi megbizó megtalálhatja azt a szállitási módot, amely mellett minimalizálhatja a saját
kockázatát és mindenféle félreértést elkerülhet az adásvételi szerződésben.

Minden feladatot, melyet a szálltmányozó az előkészületi szakaszban és a szerződéskötés

szakaszában végez, a szállitmányozás előmunkállatait alkotják. Ezek közé az előmunkálatok közé
tartoznak a következők:
- a termék kiviteli-behozatali státusa és a szállitás költségeinek meghatározása
- a szállitási költségek előszámlájának elkészitése
 - az adásvételi szerződés azon elemeinek analizálása, melyek jelentősek az áru szállitása
kapcsán
- a szállitási költségek kiszámitása
- szállitási ajánlat
- szállitmányozási szerződés megkötése

A termék kiviteli-behozatali státusának definiálása

Ebben a szakaszban azt kell megállapitani, hogy az adott termék milyen feltételek mellett vihető ki
az országból vagy hozható be az országba. Ehhez arra van szükség, hogy az érványben lévő
vámelőirások szerint meghatározzuk, a termék melyik csoportba tartozik.

A szállitási költségek előszámlájának elkészitése

A szállitási költségek előszámlájának elkészitése során az összes lehetséges ismert és várható

költséget figyelembe kell venni, és ezek alapján kell a kereskedelmi megbizónak minden
információt rendelkezésére bocsájtani, melyek segitségével elkészitheti a saját kereskedelmi
előszámláját. A szállitási előszámla több szállitási módot kell, hogy tartalmazzon, több záradékkel,
és mindazokkal a költségekkel eggyütt, melyek várhatóan jelentkezni fognak a szállitás során. Az
előszámla lehet behozatali, kiviteli vagy átmenő (tranzit) előszámla, és fontos megjegyezni, hogy
azokon az árakon és adatokon alapul, melyek az előszámla összeállitásakor voltak érvényben.

Az előszámla a következő fontos elemeket tartalmazza:

- vámilleték és adóilleték nagyságát
- az áru átvételének költségeit
- a kiviteli szállitás költségeit
- az esetleges közbeeső átrakodáspk költségeit
- az esetleges közbeeső átrakodások költségeit
- az úton lévő árz biztonságának költségeit
- a behozatali szállitás költségeit
- az előirt ellenőrzések költségeit.
 Az adásvételo szerződés azon elemeinek analizálása, melyek
jelentősek az áru szállitása kapcsán
Ebben a szakaszban a következő elemeket tanulmányozzuk:
- szállitmányozási záradék
- az áru átadásáról száóló bizonylat
- az áru szállitási csomagolása
- az árz kázbesitési dinamikája

A szállitmányozási záradék
A szállitmányozási záradék fontos eleme az adásvételi szerződésnek, mer segiti az eladó és a vásárló
közötti viszonyok rendezését, ugyanakkor a szállitás megszervezésének alapja is.
A szállitmányozó ebben a szakaszban igen sokat segithet a kereskedelmi megbizónak, mert
pontosan el tudja magyarázni, az egyes szállitási záradékok milyen előnyökkel vagy
hátrányokkalrendelkeznek.

Az áru átadásáról szóló bizonylat

A gyakorlatban igen sokszor megtörténik, hogy a vevő még azelőtt kifizeti az árut, hogy az
ténylegessen, fizikai értelemben a birtokába került volna. Ez úgy lehetséges, hogy rendelkezik
minden olyan dokumentummal, ami szükséges ahhoz, hogy jogi értelemben az áru teljes jogú
tulajdonosává váljon. Ez a dokumentum neki is fontos, mert igy biztositja magát arról, hogy valódi
tulajdona van a kifizetett áru felett, az eladónak pedig azért fontos, mert ezzel igazolja, hogy
részéröl az átadás valóban megtörtént.
A megbeszélt szállitási záradék meghatározza azt is, milyen dokumentumot használlnak majd a
szállitásról szóló bizonyitékként.
Minden átadásról szálá dokumentumot három csoportba sorolhatunk:
- tarnszport-tengerihajófuvarlevél, fuvarlevél, folyami hajófuvarlevél, nemzetközi vasúti
fuvarlevél, nemzetközi közúti fuvarlevél, nemzetközi légúti fuvarlevél
- speditőr-szállitmányozási átvételi bizonylat, szállitmányozási raktározási bizonylat
- egyéb dokumentumok- raktárjegy, kapitányi bizonylat, parti bizonylat.
A szállitmónyozó fő feladata, hogy azt a dokumentumot ajálja a a kereskedelmi megbizónak, amely
dokumentum a legnagyobb biztonságot szavatolja a megbizó számára azt illetően, hogy
megvalósithatja a jogait a szállitás során.
Az áru szállitási csomagolása
A csomagolás az egyik legfontosabb elem, mert ettől függ a szállitani kivánt áru biztonsága a
szállitás során. A szállitási csomagolás nem esztétikai célokat szolgál, hanem kizárólag arra való,
hogy megvédje a termékeket az esetleges fizikai sérülésektől, amelyek a szállitás közben
keletkezhetnek rajta. Éppen ezért a szállitási csomagolást minden esetben levesszük a termékről,
mielőtt az a vevőhöz kerülne.
A szállitmányozónak olyan csomagolási módot kell ajálnia a kereskedelmi megbizónak, mely a
lehető legnagyobb mértékben megóvja a szállitandó terméket. Általános elmélet, hogy a szállitási
csomagolás költségeit az eladó állja, de a szállitási költségeket a szállitás módjától és a szálitási
hosszától függően kell meghatározni.

Az áru kézbesitési dinamikája

Az áru kézbesitésének dinamikája alatt a kisebb szállitási mennyiségek elrendeződését értjük egy
meghatározott időszakon belül.
A szállitási költségek kalkulációja

Szállitmányozási előszámla alatt értjük mindazon költségek áttekintését, melyek egy vagy több
lehetséges szállitási mód sorűn keletkeznek. Ezek összességét irásban közöljük a kereskedelmi
megbizókkal, aki azután ennek alapján el tudja végezni a kereskedelmi szállitásokat.

Szállitási ajánlat

A szálitási ajánlat végleges árajánlatot jelenti, melyet a szállitmányozó ajánl a kereskedelmi

megbizónak. Ez az ajánlat azokat a lehető legkissebb árakat tartalmazza, melyeket a szállitó el
tudott érni a piacon, és eggyúttal szerződéskötési szerződéskötési ajánlat is egyben.

Természetessen ez az ajánlat nem csak az árakat tartalmazza, hanem egyéb feltételekt is, mint pl. a
fizetési határidő, hitellehetőségek, külömböző kedvezmények megvalósitása.

Tartalmazza továbbá a szállitás útvonaltervét, a szállitás módját, a hozzávetőleges szállitási időt, és

még sok egyéb szállitással kapcsolatos részleteket is.

Ha a kereskedelmi megbizó elfogadja ezt az ajánlatot, akkor beszélhetünk a szerződés

megkötéséről.

A szállitmányozási szerződés megkötése

A szállitmányozási szerződés gazdaságjogi szerződés, amellyel a szállitmányozó kötelezettséget

vállal a kereskedelmi megbizó felé, hogy megszervezi az áru szállitását, valamint minden olyan
tevékenységet megtesz, amely a szállitáshoz kapcsolódik. A szállitmányozási szerződés alapja tehát
valamilyen termék szállitása, amelyet a szállitmányozó a saját nevében végez, de a megbizó
számlájára.

A szállitási szerződés nonformális szerződés, mert nincs előlátott, kötelező irásos formája, de a
gyakorlatban szinte kivétel nélkül irásban történik a szerződéskötés.

Amennyiben a kereskedelmi megbizó értesitette megbizólevélen keresztül a szállitót, hogy

elfogadta az ajánlatot, úgy tekintjük, hogy megkötötték a szállitási szerződést.
A szállitási szerződés lehet általános és egyéni. Általános szerződésről akkor beszélünk, ha egy
megbizó minden szálitást egy szállitmányozóra bizza. Ha azonban egy egy munka erejéig
szerződnek csk, akkor úgynevezett egyéni szerződést kötnek.

Attól függetlenül, hogy a szerződés irott formában van-e vagy csak szóbeli megállapodás történt,
aszállitónak vannak bizonyos kötelezettségei, felelőssége és jogai a szerződésből kifolyólag.

A szerződésben foglalt kötelezettségek kielégitése

A szállitó kötelezettségei
A szállitó köteles jó szakemberként eljárni a szállitás folyamán – ez azt jelenti, hogy a szállitó a
legjobb tudása szerint kell, hogy eljárjon, figyelembe véve és betartva a szakma összes szabályát és
előirását. Minden olyan eljárás, amely nem vall jó szakemberre, bűntettő.

 A szállitó köteles számlát adni – a szállitónak kötelessége a kereskedelmi megbizónak olyan

számlát adni, amelyen tételessen ki van mutatva, hogy mi mennyibe került, ezzel eggyütt
tehát a megrendelő pontosan nyomon tudja követni a pénzét.
 A szállitó köteles átvenni az árut és ellenőrizni – amennyiben a szállitás során két vagy több
szállitó vesz részt, a szállitó köteles az előző szállitótól átvenni az árut, és őrizni , hogy
semmilyen sérülés ne erje. Ha az áru mégis megsérülne, azért a szállitó felelős.
 A szállitó köteles továbbadni az árut – a szállitó a szállitmányozás befejeztével köteles átadni
az árut a végső tulajdonosnak.
 A szállitó köteles a jogokat átruházni a kereskedelmi megbizóra vagy a megrendelőre –
amennyiben leszállitotta az árut, köteles átadni mindazokat a kisérő dokumentumokat is,
melyekk a tényleges tulajdonjogot jelentik az áru felett.

A szállitó felelősége
 A szállitó felel az esetleges károkért, melyek az árun keletkeznek – ha nem járt el kellő
gonddal és a szállitás során sérül meg az áru, a szállitó köteles megtériteni a kereskedelmi
megbizó kárát. Kivátel egyedül az az eset ha bebizonyitja, hogy nem az ő hibájából
kelettkezett a kár, hanem pl. természeti csapás vagy harmadik személy hibájából.
 A szállitó felel a dolgozóinak munkájáért – ha a szálitó több munkást is foglalkoztat, akkor ő
felel minden dolgozó munkájáért. Ezt a kockázatot úgy csökkentheti, ha olyan munkásokat
vesz fel, akik megitélése szerint a lehető legjobban el tudják végezni a feladatot.
 A szállitó felel a harmadik személy (szállitó) munkájáért – ha szükséges másik szálitót is
foglalkoztatni, és ha ezt a másik szállitót a szállitó vállasztja ki (pl. mert ő nem tudja
megoldani a folyami szállitást, az áru pedig megkivánja ezt a fajta szállitási módot), akkor ő
felel a munkájáért.
 A szállitó felel a vámelőirások betartásáért – amennyiben hiányzik valamilyen dokumentum,
vagy nem megfelelően vannak kitőltve, ezekért a mulasztásokért a szállitó felel.

A szállitó jogai
  A szállitónak joga van a pontos dokumentációra – joga van minden olyan dokumentumot
elkérni, ami szükséges az áru zavartalan szállitásához.
 A szállitónak joga van a költségtéritésre és az előlegre
 A szállitónak joga van a szolgálltatásainak megfizettetésére
 A szállitónak joga van zálogba venni az árut, ha a megrendelő nem fizeti ki a szolgáltatás
árát. Ebben az esetben az áru eladásával hozzájuthat a pénzéhez.

Kiviteli sállítmányozási feladatok

Minden speditőr tevékenység szerződés megkötésével kezdődik. Ezután a komitens köteles

átadni a dispozíciót. A kiviteli szállítmányozás főbb feladatai a következők:

1. Diszpozíció átvétele
2. Tárgy megnyitása
3. Szerződés megkötése
4. Áru átvétele
5. Az áru egéségügyi ellenőrzése
6. Áru biztosításának szakasza
7. Kiviteli vámolás
8. Avízió
9. A szállítás végrehajtásának ellenőrzése
10. Számla átadása a kereskedelmi megbízónak
11. Számla kifizetése és a tárgy bezárása

A diszpozíció átvétele a komitenstöl

A diszpozíció az egy utasítás amelyet a komitens ad a speditőrnek, az áru szállításának

megszervezése érdekében.
Írásos formája van, amely magába foglalja az áruval kapcsolatos adatokat, az eladás
feltételeit és a szállítás módját. Ez a spédíciórol szóló szerződés konkretizálása, ha a
szerződés meg van kötve, de ha nincs megkötve akkor a diszpozíció helyetesíti a
szerződést.

A diszpozíció a következő adatokat tartalmazza:

- Az áru fajtáját, menyiségét és értékét
- A hazai szállító nevét és címét
- A kiszállítás helyét
- A külföldi vásárló nevét és címét
- A szállítás pontos határidejét és helyszínét
- A szállítási módot
- Biztosítást, stb.
A spéditőr köteles miután átvette a diszpozíciót, hogy részletesen áttanulmányozza. Ha
valami nem elég érthető akkor köteles írásos formában értesíteni a komitenst, hogy
kiegészítő információt kapjon és a munkáját zökkenőmentesen tudja elvégezni. Amenyiben
nincsen kérdése a diszpozícióval kapcsolatban írásban értesíti a komitenst, hogy
megérkezett a dzispozíció.

Tárgy megnyitása

Minden szállítmányozás a tárgy megnyitásával kezdődik. A tárgy megnyitása alat azt értjük
hogy a szállítás saját számot kap. Ennek a számnak a segítségével tudjuk később visza
keresni a dokumentumokat. Minden dokumentum aktával rendelkezik. Az akta az össz
dokumentum tárolására szolgál.
A tárgy megnyitásakor rendelkeznunk kel a szerződésel, adiszpozícióval és más
dokumentummal amit a komitenstöl kaptunk. A referensnek aki ezzel foglalkozik ismernie
kell minden körülményt és minden adatott a sikeres munkaszervezés érdekében.

A szállításrol szóló szerződés megkötésése

A speditőr ájanlata az előkalkuláción, a szállítási költségek kalkulációján és a szállítók

ajánlatán alapszik. Ezután a speditőr kiválaszt egy vagy több szállítót és velük egyedi
szerződést köt. Hogy a speditőr biztosítani tudja a komitensnek a biztonságos és pontos
szállítást ismernije kell az összes szállításal kapcsolatos adatott és feltételt.

Az áru átvétele

A speditőr köteles az árut átveni a megbízótol a tovább szállítás céljábol a rendeltetési

országba.
Ezt két módon teheti meg:
1. Amikor a speditőr átveszi az árut saját raktárában vagy a megbízó raktárában.
Ebben az esetben a speditőr a megbízónak egy bizonylatot állít ki amiben az áll, hogy a
megbízó nem rendelkezik többet az áruval.
2. Az áru átvétele a szállító keresztül.
A speditőr utasítást ad a szállítónak hogy hova mennyen az áruért. A speditőr egyidőben
végzi az áru átvételét a megbízótol és az áru átadását a szállítónak. A szállító egy
dokumentumot ad ki amivel igazolja hogy átvete az árut.

Az áru egéségügyi ellenőrzése

Egéségügyi ellenőrök ellenőrzik az árut és azt, hogy minden előírásnak megfelel – e az adott
országban. Amikor minden a követelményeknek megfelel akkor irásos dokumentumot
adnak ki amelyel engedélyezik a kiszállítást, de ha hiányoságot észlelnek akkor
megtilthatják a kivitelt.

Szerződéskötés az áru biztosításárol

Mivel a spedíciórol szólo szerződésben nincs belefoglalva az áru biztosítása szállítás

közben, ha a komitens úgy kívanya akkor külön biztosítási szerződést kell kötni.
A speditőröknek jó kapcsolatai vannak a biztosítókal ezért egyszerű megkötni ezt a
szerződést. Ezt a szerződést a speditőr saját nevében de a komitens sámlájara köti meg. A
biztosításrol szóló dokumentumot poliszának nevezünk. Ez a dokumentum igazolja, hogy az
áru biztosítva van és ha bármilyen károsodás éri a biztosító vállalat kártérítést fizet.

Kiviteli vámolás

Az árut nem lehet külföldre kiszállítani adig még nem végzik el a kiviteli vámolást. A kiviteli
vámolás magába foglalja az áru ellenőrzését és vámolását még az áru el nem hadja a
vámővezetett. Ide tartozik:
 Az áru bejelentése a kiviteli vámolásra
 Deklaráció átadása
 Deklaráció átvétele
 Áru ellenőrzése
 Vám tarifa meghatározása
 A költségek kiszámolása
 A költségek megfizetetése
 Utólagos költségek elszámolása
 A kiszálítot áru adatainak utólagos elenőrzése

Avízió

Az avízió egy írásbeli dokumentum amelyel a speditőr értesíti az áru átvevőjét, vagy az ő
speditőrjét a: szállító eszközröl, az áru fajtájárol és mennyiségéröl, az áru küldési és
megérkezési dátumárol,...
Az avízió melé csatolják a szállító levél másolatát abbol a célbol, hogy az áru átvevője fel
birjon készülni az áru átvételére. Így a szállítónak bizonyítéka van arol, hogy elvégezte
vagy elkezte az áru szállítását.
 A szállítás végrehajtásának ellenőrzése

A komitens külön kérésére a speditőr információkat gyüjthet a szállítmány napi vagy heti
mozgásárol. A modern információs rendszereknek köszönhetően bármely pilanatban
fügetlenül a szállítás módjátol meglehet határozni a szállítóeszköz pontos lokációját.
Ezeket az információkat a szállító minden nap avízió formájában küldheti a megbízónak.
A speditőr munkája nem foglalja magába az áru követését fizikai értelemben kivétel ha élő
állatokat vagy veszélyes anyagokat szállítunk.

Számla átadása a kereskedelmi megbízónak

A munka elvégzése után a speditőr köteles a komitensnek átadni a számlát, amely

melékletében oda kell csatolni a megfelelő dokumentumokat amelyek bizónyitják, hogy a
munka el van végezve. Külön ki kell mutatni, hogy milyen költségek jelentkeztek és, hogy
reálisak e.
A speditőrnek ninc joga, hogy a szerződésben meghatározott keret kívül növelje a
költségeket, a komitens beleegyezése nélkül. Ezt csak rendkívüli helyzetekben teheti meg.
Ha ez megtörténik a speditőrnek bizonyítania kell, hogy a komitens érdekeit szolgálja és
minden plusz költséget igazolnia kell megfelelő dokumentációval.
A komitensnek joga van elkérni a számlát szállítás közben és a speditőrnek pedig
kötelesége átadni. Hosszabb szállítás közben szokásos, hogy a számlákat szakaszonként
átadják. A számlával együt a speditőr köteles átadni a kisérő dokumentációt is.

Számla kifizetése és a tárgy bezárása

Amikor a speditőr átadta a számlát a komitensnek, joga van a számla megfizettetésére. Ha

nem végezte el teljesen a munkát akkor is joga van a számla megfizettetésére de csak
részarányban.
A tárgy lezárására akkor kerül sor miután a komitens kifizette a számlát a speditőrnek, ő
pedig fizetet a többi résztvevőnek melyek jelentkeztek a szállítás közben. A külömbség a
komitens befizetése és a speditőr kifizetése közöt pozitív kell, és ez a külömbség a speditőr
nyeresége.
 A behozatali szállitmányozási feladat végrehajtása
A behozatali szállitmányozási feladat hasonló a kiviteli szállitmányozáshoz, de vannak
jelentős eltérések is a feladatok sorredjében és a komitensnek a szállitás szervezésében
való szerepében.

Ebben a folyamatban a komitensnek új szerepevan, mint vevő, és az a feledata, hogy

megszervezze, hogy az eladó minél előbb leszállitsa az árut, hogy ez által ő minnél előbb
felkészülhessen az áru átvevésére.

A behozatali szállitmányozási munka magába foglalja a következő eljárásokat:

1. a dispozició átvétele
2. a tárgy megnyitása

3. a szállítmányozási utasításokat

4. a szállitásrol szóló szerződés megkötése

5. a szállitás közben jelentkező ki-be rakodás megszervezése

6. a szállítás végrehajtásának követése

7. az áru egészségügyi ellenőrzése

8. a behozatali vámolás megszervezése

9. az áru átadása a megbízónak

10. a számla átadása a komintensnek

11. a szállitmányozási szolgáltatás megfizettetése és a tárgy lezárása.

A dispozició átvétele
A diszpozició átadásával a szállitmányozónak a komintens igazolja, hogy a
szállitmányozásról szóló szerződée meg van kötve, és az áru szállitásának megszervezése a
szállitmányozó feladata. Az áruszállitás megszervezését igazoló diszpozició a következő
adatokat kell hogy tartalmazza:
- az áru fajtáját, mennyiségét és értékét,
- az eladó neve és cime külföldön
- a külföldi szállitó neve és cime
- az áruszállitás helye
- az áruszállitás dinamikája és időtartama
- a szállitás módja
- az áru bisztositásának feltételeit a szállitás során
- a megrendelő neve és cime az importáló országban
- a behozatali vámkezelés helye, stb.

A szállitmányozó köteles, hogy az átvett diszpoziciót részletessen áttanulmányozza ( és ha

bármilyen hiányságot fedez fel akkor kérheti a dokumentumok kiegészítését), és hogy,
átvételi elismervényt adjon ki.

A tárgy megnyitása
Ez az eljárás ugyan olyan mint a kiviteli tevékenységnél. A tárgy kap egy számot,
úgynevezett poziciót. Amíg a szerződés ninc megkötve, mindenféle levelezésnél erre a
számra hivatkozunk.

Egy aktában lefűzzük, és őrizzük a dokumentumokat.Minden szállitmányozási munkának az

alapvető dokumentumai: a szállitmányozásrol szóló szerződés, és a diszpozició, amelyből
következnek mindazok a feladatok amelyet a referensnek el kell végeznie. A szerződés és a
diszpozició alapos áttanulmányozása nem csak kötelessége, hanem az alapfeltétele annak,
hogy a szállitmányozás időben és zökkenőmentesen el legyen végezve. Ezért a referens
feladata, hogy pontos határidőnaplót vezessen, amihez köteles tartani magát.

A komintens a diszpozición keresztül a kötelességeket átruházta a szállitmányozóra, akinek

kötelessége, hogy az ő érdekeit védje.

Szállítmányozási utasítások
A szállitmányozó első feladata, miután átvette a beszállitásról szóló diszpoziciót, hogy a
megfelelő módon visszavonja az árut. Ez egy irásbeli értesités a külföldi szállitónak, vagy
az ő speditőrének számára, amely fontos információkat, adatokat tartalmaz az áru
szállitásával kapcsolatban, ezért ezt a dokumentumot még szállitási utasitásnak is
nevezzük. A feladó nem birja az árut elküldeni a szállitási utasitás nélkül, ezért minden
ebböl eredő késés a vevőt terheli.
A szállitási utasitásnak tartalmaznia kell minden olyan adatot amely a megrendelőre
vonatkozik, úti cél, szállitási útvonal, szállitási eszköz, vámkezelés, stb és ez szerint állitsuk
ki a szállitási dokumentumot. Minden eggyes szállitási módnak megvannak a maga
sajátosságai, innen ered, hogy a szállitási utasitások is egymástól eltérőek.

A szállitási utasitásoknak egyértelműnen, precizen meghatározottnak kell lennie. Szállitási

dokumentumban nem lehetnek semmiféle eltérések beiktatva.
A szállítmányozási utasítás magába foglalja, hogy milyen módon küldjük a fuvart és más
okmányokat miután elvégeztük az áru leszálítását.

A szállitási szerződés megkötése

A szállitási szerződés záradéka definiálja azokat a feltételeket melyek az áru átvevésének
helyére és módjára vonatkoznak. Az előkészitési folyamatban a szállitmányozó a komitens
diszpozició segitségével kiválasztja azt a szállítási megoldás melyik neki a legmegfelelőbb.
Ezután a szállitmányozó feladata, hogy realizálja a szállitást. A szállitmányozónak különféle
árajánlatai vannak több szállitótól, amelyekre rászámolta a saját kalkulációját. Ő ekkor
értesiti a szállitót akit kivállasztott, hogy elfogadta az ő árajánlatát a szállitásra és kéri a
szerződés megkötését.

A szállitásról szóló szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell a következőket:

- az áru fajtáját, csomagolási módját, és mennyiségét
- útvonalat
- a szállitás megvalósitásának dinamikáját
- a ki és be pakolás idejét
- a szállitó kötelességeit
- a szállitás árát
- a szállitási költség megfizettetésének feltételeit

Mindenegyes szállitás alkalmával a szállitó kiad egy megfelelő szállitási dokumentumot,

amely azt igazolja, hogy átvette az árut és ugyan olyan állapotban átadja a megrendelőnek
a rendeltetési helyen. A szállitó szintén igazolja azt is hogy a szerződés meg van kötve.

A szállítás közben jelentkező ki-be rakodás megszervezése

A szállítóeszköz kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az áru szállitása közben több
féle szállitóeszközt kell e alkalmaznunk, az árut át kel e rakni. A szállitmányozó még az
előkalkulációban felveszi a kapcsolatot a közlekedési terminálokkal amelyeken lehetséges
elvégezni az átrakodást (folyami vagy tengeri kikötők, konteneres terminálok stb) Az ő
árajánlatuk képezik az átrakodás és raktározásról szóló szerződés megkötésének az alapját.
Ez egy olyan szerződés amely a két szállitás között kötődik meg és tartalmazza a
következőket:
- az áru kirakodásának feltételeit érkezéskor
- a raktározás feltételeit
- az áru berakodásának feltételeit induláskor.

A kirakodás feltételei a szállitásról szóló szerződés szerves része, az áru berakodási

feltételek induláskor pedig a következő szerződés része, ezeket a feltételeket még a
szállitás elején összhangba kell hozni. Ebből láthatjuk miljen komoly szervezési feladata van
a szállitmányozónak a szállitás megszervezésekor.

A szállitás végrehajtásának követése

Ugyanúgy mint a kivitelnél, a szállitmányozó bisztositani tudja napi pontossággal az
információkat a szállitás lebonyolitásáról. Fontos szerepe van a szállitókkal való infirmáció
cseréje. Infomációkat lehet szerezni az áru feladójától, vagy az ő speditőrjétöl de csak ha ez
az ő szerződésbeli kötelezettségük. Szinte elképzelhetelen megszervezni a szállitást amely
során szállitó eszközt kell válltoztatni a szállitás követése nélkül.
Az áru felügyelőségi ellenőrzésének megszervezése
A beszállitásra szánt áru, forgalomba bocsájtása előtt, azaz a behozatali vámkezelés előtt
ellenőrzés alá esik.
Országunkban érvényes jogszabályok előirják azokat a feltételeket amelyeket a behozatali
árunak ki kell elégitenie, az áru minőségét és egészségügyi biztonságát illetően.
Ilyen fajta ellenőrzéseket csak felhatalmazott állami felügyelőség végzezheti. A minőség
ellenőrzését a szövetségi kereskedelmi ellenőr, az egészségügyi ellenőrzésre pedig a
szövetségi szanitáris ellenőr végzi.
Ha az áru növényi eredetű az ő ellenőrzésére felhatalmazott a növényvédelmi ellenőr, az
állati eredetű árukra pedig a állatorvosi ellenőr.

A szállitmányozónak pontosan tudnia kell, hogy melyik fajta áru milyen ellenőrzés alá esik.
A ellenőrzéseket a vámolás helyszinén szokták megszervezni, de lehetséges a határon is ha
az előirások ezt megengedik.
A szállitmányozó köteles az árut bejelenteni minden ellenőrnek külön külön, és felmutatni
a megfelelő bizonylatokat a behozatali országból amely bizonyitja a minőséget,
egészségügyi biztonságosságot. Emellett lehetővé kell tenni az áruból való mintavételt is.
Miután megtörtént az áru átnézése, a minták analizálása, az ellenőrök kiadják a megfelelő
bizonylatokat és certifikátokat. Mindemellett a keleteurópai országokból történő áru
behozatalánál a rádióaktivitást is ellenőrzik az országba bejövő határátkelőn. Ha a
rádióaktivitás foka nagyobb a megengedettnél az áru nem jöhet be az országba. A
szállitmányozó kötelessége, hogy megszervezze ezt az ellenőrzést is.
 A behozatali vámolásá megszervezése
Az áru megvámolásának folyamatában a szállitmányozó úgy van jelen mint felhatalmazott,
vagyis a komintens képviselője, aki vámköteles.
Az áru megvámolásának folyamatában a szállitmányozó a vámköteles felhatalmazottjaként
lép fel, azaz az ő nevében és számlájára intézkedik, mint a deklaráció átnyújtója, de nem
mint ügyfél.
A behozatali áru megvámolásának folyamata a következőket foglalja magába:
- a vámolásra kerülő áru bejelentése
- a deklaráció és a vámoláshoz előirt dokumentáció átadása
- a vámoláshoz szükséges dokumentáció átvétele
- az áru vámügyi ellenőrzése
- az áru rangsorolása a vámolási tarifa szerint
- a vám alap meghatározása
- a vám és más járulékok kiszámitása amelyeket az áru behozatalánál kell fizetni
- a vám megfizettetése
- a vám és egyéb járulékok utólagos elszámolása, megfizettetése vagy a járulékok
visszafizetése
- a behozott áru adatainak utólagos ellenőrzése.

Az áru átadása a megrendelőnek

A szállitmányozó az áru átadásával a megrendelőnek, befejezi az áru szállitásának
szervezését, a szállitási dokumentum vagy a komintens diszpoziciója szerint.

Az áru átadásának módja függ a szállitás formájától és a vámolás helyétől. Amennyiben az

áru behozatali vámolása a szállitóeszközön történik meg ( legyen az közúti, vagy vasúti
szállitási mód), a határon, vagy ideglenes vámon, az áru ugyanazon a szállitóeszközön halad
tovább a rendeltetési helyre a szállitási dokumentum értelmében.
Ha a vámolást elvégezték tengeri hajón, vagy folyami sleperen a hazai kikötőben, ez
úgyszintén a határon lévő vámolásnak számit. A vámolás után az árut a hajórol vagy
slepperről át lehet adni a megrendelőnek, vagy miután átpakolták egy hazai járműre,
továbbitják a megrendelőnek.
Az áru átadásának több módja van, de mindegyikre vonatkozik egy szokásos eljárás
amelyet a szállitmányozónak be kell tartania, és köteles benyujtani egy bizonyitékot arrol
hogy az árut átadta.

A számla átadása a komintensnek

A munka elvégzése után a szállitmányozó köteles átadni a számlát a komintensnek.
Gyakran a komintens kéréséreka, a számlát átadják minden egyes fázis befejezésével, amit
még úgy is nevezhetünk, hogy „szakaszos számlázás”.
Mindenegyes műveletet, és álltaluk keletkezett költségeket igazolni kell megfelelő
dokumentációval. Felelőségteljesen átadni a számlát, annyit jelent mint világossan és
áttekinthetően kimutatni minden létrejött költséget, és bizonyitani vagy részletesen
megmagyarázzni az indokoltságukat.
E mellett a szállitmányozó köteles, hogy a komintensnek átadja és átruházza mindazon
jogot amely a szerződésben áll, és amelyet megkötött a saját maga nevében, de a
komintens számlájára, ahogyan mindazokat a dokumentumokat amelyek ebből kifolyólag
jöttek létre.

A költségek megfizettetése és a tárgy bezárása

A szállitmányozónak több lehetősége van a szállitási költségek megfizettetésére.

 Az első lehetőség előleg kérése

 a másik a létrejött költség megfizettetése

 a harmadik a komintens hitelezése.

A szállitmányozási szerződésben meghatározzák az összes költségek megfizettetését,

úgyszintén a szállitmányozónak járó jutalékot is. Másfelöl a szállitmányozó a szállitásban
résztvevőkkel kötött szerződésében, magára vállalja az ő szolgálltatásaiknak a
megfizetését, amelyet teljesegészében teljesitenie kell.
A tárgy a behozatali üzlettel kapcsolatban lezártnak tekinthető miután a komintens kézhez
kapott minden dokumentumot, minden követelés meg van fizettetve, minden
kötelezettség elrendezve azaz ki van fizetve. A tárgy bezárása után a doszijét rednszerezik
és lefűzik, a kalendáris év elteltével viszont arhiválják. A szállitmányozó köteles a
dokumentációt öt évig megőrizni.
A közúti szállítás szállítólevele
A nemzetközi szárazföldi közlekedésben a szállítólevél azt igazolja, hogy a szerződés meg
van kötve az áru szállitásról, és a szállitásra kerülő áru át let véve. A közúti szállítás
szállítólevele a CMR , amely a nemzetközi áruforgalomban használatos.
A CMR előlátja, hogy a szállítólevél meghatározott adatokat tartalmazzon, mégpedig:

 a megbízó nevét és cimét

 a szállító nevét és cimét

 az áru átvételének helyét és időpontját

 a cimzett nevét és az áru átvételének helyét

 az áru fajtájának és csomagolásának leirását

 az áru brutó súlyát

 a szállitásból eredő költségeket (mint másodlagos plusz költségek)

  a vámolási dijat, meghatározott utasitásokat a vámolásal kapcsolatban

 a szállítólevél kiállitásának helyét és időpontját.

A szállítólevelet három originális példányban töltjük ki. A szállítólevél első példányát a

megbízó, a második példányt a cimzett a harmadikat pedig a szállító kapja, lehet még egy
példányt kiálitani (a negyedik példányt) amelyet az ellenőrzési szervek számára állitanak ki.

A példányokat olvashatóan kell kitölteni, irógéppel, vagy nyomtatott betűkkel. A megbízó

tölti ki a szállítólevélnek azt a részét amely fekete vonallal be van keretezve, mig a többi
adatot a szállító tölti ki.
A szállítólevél kitöltésére szigorú szabályok vonatkoznak. A megbízó kötelessége, hogy a
szállítólevélbe valós és teljeségészében pontos adatokat vigyen be az áruról amely
szállitásra kerül. Abban az esetben ha a megbízó téves adatokat tüntet fel a szállítólevélen,
annak érdekében hogy az áru szállítás dija alacsonyabb kategóriába kerüljön, a szállítónak
jogában áll dupla szállító dijat felszámolni. Olyan következmények is felléphetnek a téves
adatbevitel következményében amelyek megkárosithatják a megbízót, ha véletlenül
elveszik vagy megsérül az áru.

A szállítólevelet annak az országnak a hivatalos nyelvén töltik ki amelyben a megbízó

székhelye van, emelett ki lehet tölteni az adatokat azon a nyelven is amelyik országba van
cimezve az áru, vagy egy nemzetközi nyelven.

Fontos kiemelni, hogy mindeneggyes szállítmányra ki kell tölteni a szállítólevelet. A

szállítmány alatt azt a meghatározott árumennyiséget értjük amelyet egy konkrét szállitási
eszközzel szállitunk. Az áru berakodása után a szállítólevelet aláirják a megbízó és a
szállító. A szállítólevél mellé kapcsolják a többi kisérő dokumentumokat is.

A VASÚTI FUVARLEVÉL CIM

Az első fuvarlevelet 1749 ben alkalmazták először, Svájcban. Akkor a fuvarlevél azt
jelentette hogy a szerződés a szállításrol meg van kötve. Ez egy bizonyos irásos értesités
amellyel a küldő értesitette a cimzettet, hogy egy bizonyos szerződést megkötött arrol,
hogy vasúton keresztül egy bizonyos árut küld neki. Jugosláviában 1956-óta alkalmazzák a
CIM – et. A fuvarlevél mai formája Nemzetközi konvenciókkal van előirva.
A jelenleg is használatos CIM fuvarlevél 5(öt) részböl tevődik össze.
Az első példány a tényleges fuvarlevél, a második példányt a küldő vasútálomása tartja meg,
a harmadik példány arra szolgál, hogy bizonyítja azt, hogy az áru megérkezett, és úgyszinén
az állomásnak szól ahova az áru érkezik. A negyedik példány a fuvarlevél másolata amely
feltétlenül a küldőnél kell hogy maradjon mint bizonyiték arrol, hogy egy bizonyos árut
átadott vasúti szállitásra. Az ötödik lapot megtartja a vasútállomás ahol az árut bepakolták.
Ezek közül a legfontosabb az első és a negyedik példány míg a többi három csak a vasút
belső ellenőrzésére szolgál.
A fuvarlevelet a kiinduló állomás vagy az a vasútállomás nyelvén irják meg ahol az áru
berakodása történik, e mellett lehet kitölteni valamilyen más nemzetközi nyelven is pl.
francia, német olasz.
Átruházható fuvarlevél a vasuti szállitásban
1995 –óta a törvény amely az áru vasúti szállitásáról szóló szerződéseket szabályozza
előirja az átruházható fuvarlevél használatát. E törvény értelmében a küldő és a szállitó
megállapodhatnak arról, hogy a szállitó állitja ki a fuvarlevelet rendelkezés szerint ili vagy
bemutatásra.
Tehát a fuvarlevél azon példányán amelyet a küldőnek adunk át, feltétlenül fel kell tüntetni,
hogy ez egy átruházható fuvarlevél, azon a példányon pedig amely az árut követi, hogy
átruházható fuvarlevél van kiállitva. Az iIlyen formájú fuvarlevelet a szállitó és a küldő vagy
az általuk felhatalmazott személyek irják alá.Amennyiben az átruházható fuvarlevlről
másolat készül, a másolat minden példányára szembetűnően fel kell tüntetni hogy
másolatról van szó, és hogy ennek a másolatnak alapján nem lehet az áruval rendelkezni.
Nemátruházható fuvarlevél a vasúti szállitásban
A vasút szállitásban lehetséges kiadni nemátruházható fuvarlevelet is,amely nem
értékpapir, igy általa nem lehet átruházni a tulajdonjogot az áru felett. A nemátruházható
fuvarlevél bizonyitékul szogál arról, hogy a szállitásról szóló szerződés meg van kötve a
vasuttal és az árut átvették a szállitásra.

A CIM fuvarlevél kitöltése

Két személy tölti ki, az egyik részét a vasút a második részét pegig a küldő.
A küldő a következő adatokat írja be:

- a cimzett vasútálomását
- az áru átvevőjének nevét és címét, az ország és város megnevezésével

- az áru megnevezését és súlyát

Ez igen fontos mivel az áll benne hogy milyen áru van átadva a vasútnak és mennyi a súlya.
A küldő határozza meg az áru fajtáját és súlyát amelyet átad a vasútnak. Ez egyben a
fuvardij élszámolásának az alapja.

Amikor darabos árut szállitanak a küldő köteles, hogy a fuvarlevélben feltüntesse az áru
súlyát, a darabok számát, csomagok számát, a jelöléseket és számokat a csomagon, és hogy
beirja a cimzett cimét a csomagról, feltüntesse a csomagolás fajtáját (ládák, hordók,
zsákok), amikor a berakodást a feladó intézi a vagon számát, azaz a vasúti kocsiét.

A küldő emelett köteles a fuvarlevél mellé mellékelni a többi szüksége dokumentációt ami
a szállitáshoz szükséges (a kiviteli engedélyt, a nemzetközi vámolási deklarációt, különféle
certifikátokat bizonylatokat, a szanitáris, állatorvosi vizsgállatokról). Minden esetleges
 mulasztás miatt fellépő komplikációk miatt a küldő a felelős. A fuvarlevél tartalmazza a
nyilatkozatot is a fizetési módról, a küldő címét, nevét, elérhetőségét, stb. Az
alapinformációk mellett amelyeket a feladó feltüntet a fuvarlevélen, szükséges más
adatokat is beiktatnia mint pl. a szállitási költségeket, a határátlépőt, vagon pontos
számát, hogy beirja a klauzólát hogy „az áru az állomáson marad”( ami annyit jelent,hogy a
cimzett maga fog az áruért eljönni), előleget, stb
A küldő szerződési kapcsolatba lép a vasúttal mint szállítóval, az áru vagy bizonyos dolgok
szállitására. Ez a kapcsolat létrejön amikor a küldő átadja az árut a vasútnak, és az a
fuvarlevelet lepecsételi, mindaddig tart mig a cimzett át nem veszi az árút.
Ha a fuvarlevél tartalmaz egy olyan klauzólát, hogy a fél saját maga végzi az áru berakodását
”akkor az áru súlyáért és a darabok számáért a vasút nem vállal felelőséget, kivéve ha
átellenőrizte és igazolta az áru súlyát vagy darabszámát és ezt hitelesitette a fuvarlevélen.
Más esetekben ezt a vasút végzi. Az árut úgy kell berakodni hogy kibirja az előlátott
szállitást. A feladó a berakodásnál köteles vigyázni arra, hogy a vagon megengedett
terhelését, amely fel van tüntetve a vagonon, ne lépje túl. A többlet terhet a vagonon
túlsújnak nevezzük. Abban az esetben ha a vasút túlsúlyt állapit meg, nem szállitja az árut
mindaddig mig a feladó nem szedi le a túlsúlyt, és ezt a saját költségén. A vasút ezt
megállapithatja a kiinduló állomáson, vagy útközben egy másik állomáson. Ha a kocsi –
vagon túl van terhelve, a vasútnak jogában áll hogy arra az árúra amelvnél megállapitja a
túlsúlyt ötszörös fuvardijat fizettessen. Ezt az összeget nem fizettetheti meg ha a küldő a
fuvarlevélben feltüntette, hogy kéri a vasúttól az áru mérésének elvégzését.

A FOLYAMI SZÁLLITÁSBAN JELENTKEZŐ DOKUMENTUMOK

Az egyik legfontosabb szállitási dokumentum a vizi közlekedésben a folyami fuvarlevél.

Az áru berakodása után a megbízó kitőlti a folyami fuvarlevelet. Ő azokat a rublikákat tölti
ki amelyek be vannak keretezve fekete telt vonallal, míg a folyami szállitó tölti ki a többi
rublikákat a folyami fuvarlevélen.

A folyami fuvarlevél a következőkböl tevődik össze:

Originál amely kiséri az árut, első, második, harmadik másolat amelyek a szállitó
szükségleteit szolgállja, és még egy fuvarlevél másolat. Ezt a másolatot hitelesitve és
lepecsételve a megbízó kapja el ami neki bizonyitékul szolgál arra, hogy ő egy bizonyos árut
átadott szállitásra egy bizonyos útszakaszon. A folyami fuvarlevél névre szól.

A folyami fuvarlevélhez hozzá csatolják a többi dokumentációt amely szükséges a

vámoláshoz mint pl. a szanitáris, állatorvosi ellenőrzés, certifikátok, számlák, vám
dokumentumok stb.. Ha véletlenül elvesznek ezek a dokumentumok ezért a szállító felel,
abban az esetben ha ezek a dokumentumok a folyami fuvarlevélhez vannak kapcsolva és
fel vannak rajta tüntetve.
Van még egy olyan dokumentum amit a hajó kapitánya álit ki. Ez a dokumentum
tartalmazza a berakodott és kirakodásra váró áruval kapcsolatos rendeleteket, azaz az össz
teherre vonatkozó rendeleteket amelyek a hajón vannak: poggyász, a legénység és az
utasok tárgyai, áru stb. Ezt a dokumentumot azért állitják ki, hogy megelőzzék az illegális
áruszállitást a nemzetközi szállitásban. Nagyon hasznos vitás esetekben is ha arról van szó
hogy be van e rakodva a meghatározott áru és milyen mennyiségben.

FUVARLEVÉL A LÉGI SZÁLLÍTÁSBAN

A légúti szállításban a szállitás a légi fuvarlevél alapján történik, amelyet bármely

légitársaság nyomtathat mint egy előirt és elfogadott ürlapot. A gyakorlatban ezt az
ürlapot a légitársaság azon osztálya tölti ki amely a rakománnyal foglalkozik, azok az adatok
alapján amelyet a megbízótol kapott.

A légi fuvarlevél egy alapvető szállitási dokumentum amelyet az áru szállitásakor

használunk a nemzetközi légi közlekedésben, attól függetlenül, hogy a szállitást egy vagy
több szállitó végzi.

Ez egy dokumentum amely a következőket jelenti:

- irásbeli bizonyiték arrol hogy a szerződésa szállitásról megkötődött
- bizonyiték arrol, hogy az áru át van véve szállitás céljából
- számla a teherszállitásról
- utasitások azok a személyek számára akik a szállitmányt kezelik stb.

A légi fuvarlevél általában nem átruházható, kivéve ha ez külön fel van tüntetve, lehet
átruházható is.
A megbízó felelős az adatok pontosságáért amelyek a légi fuvarlevélre kerülnek. Ha
valamilyen kár keletkezik az miatt, hogy nem pontos adatokat tüntetett fel a megbízó,a légi
fuvarlevélen felelősséggel tartozik a szállitóval szemben. A fmegbízó eggyidejűleg saját
aláirásával igazolja, hogy elfogadta a feltételeket amelyeket a szokásos szerződési forma
tartalmaz.

A légi fuvarlevél tartalma

A légi fuvarlevél tartalma nemzetközi konvenciók által van meghatározva, de csak abból a
szempontból, hogy melyek azok az adatok amelyeket feltétlenül tartalmaznia kell.

A légi fuvarlevél a következő főbb adatokat foglalja magába:

- adat arrol, hogy a fuvarlevél átruházható vagy nem átruházható
- a fuvarlevél száma
- a szállitó neve és cime
- a megbízó neve és cime(teljes név, cim, város, ország)
- a cimzett neve cime, telefonszáma, fax
- a kiinduló repülőállomás helye
- a repülőtér ahová a szállitmány érkezik
- a járat száma és dátuma( mikor van lerezervélva a rakodótér)
- az áru fajtája
- az árukezeléséhez szükséges utasitások( veszélyes áru, élő álltok stb)
- a koleta száma
- az áru bruttó tömege és mértékegysége
- az áru értékéről szóló nyilatkozat amely a szállitásra vonatkozik
- a vámoláshoz szükséges nyilatkozat az áru értékéről
- a tarifa fajtája
- az elszámoláshoz szükséges tömeg
- a szállitás egység ára
- a szállítás összege
- más költségek
- a fuvarlevél kiadásának kelye és időpontja stb.

A légi fuvarlevelet leginkább 3 originális

példányszámban adják ki és még készitenek 9 másolatot.

Az első originál a szállitóé, aki azt kiadta és bizonyitékul szolgáll arról, hogy a szállitásról
szóló szerződés megkötődött.
A második originál az árut kiséri, a cimzettnek átadják az áruval eggyütt és azt bizonyitja,
hogy a szállitás el van végezve.
A harmadik originált a feladó kapja, mint bizonyitékot arról, hogy az áru át van véve
szállitásra.

Minden egyes fuvarlevél hátoldalára rá vannak nyomtatva a szerződés feltételei, amelyek a

feladó és a szállitó közötti kötelezettségeket szabályozzák.
 SZÁLLITÁSI BIZTOSITÁS
1.1. A BIZTOSITÁS FOGALMA

A biztositás védelmet nyújt az előrenemlátott események káros következményeitöl,

amelynek ki vannak téve az emberek élete egészsége és vagyona.

A biztositás gazdasági kategórija, vagyis intézmény amely kártérit mindazokért a károkért

amelyeket romboló természeti erők vagy balesetek okoztak.
A biztositás nem csak gazdasági de jogi kategórija is egyben. Leginkább a biztositási
szerződés megkötésével valósulnak meg, amelyben meg vannak határozva a biztositó és a
biztositott jogai, és kötelességei, mint ahogyan az egymásközötti viszonyok, üzleti
szokások,a biztositási követelmények és jogszabályok ezen a területen.

1.2. A BIZTOSITÁS ELEMEI

A biztositás tartalmát elemek határozzák meg amelyek lehetnek általánosak, specifikusak és

a biztositás technikai elemei. A biztositás legjelentőssebb elemei, amelyek a gazdasági
előfeltételeket és maga a biztositás értelmét adják a következők:
 Kockázatok
 pémium
  a biztositási dij

1.2.1. Kockázatok

Kockázatok alatt értjük azokat az előrenemlátott eseményeket, amelyek bekövetkezése

káros gazdasági következményekkel járhat.
Ezek olyan bizonytalan jövőbeli események amelyeknek káros hatása lehet, attól
függetlenül, hogy milyen módon jöttek létre vagy mi okozta őket. A kockázat szó (olasz.
Risicio) valamilyen veszélyt határoz meg, vesztességet, sikertelenség lehetőségét stb.
Minden kockázat nem lehet a biztositás tárgya. Ahhoz, hogy egy kockázat a biztositás
alapját képezze a következő feltételeknek kell eleget tennie:
 a z előrenemlátott veszélyhelyzet megjelenésének lehetősége ( pl tűzvész,
autóbaleset, hajósüllyedés, ember halála) ez annyit jelent hogy a biztositás tárgya
olyan események lehetnek amelyek megtörténhetnek.
 Az események amelyek gazdasági kárt okoznak tehát az anyagi kár felmérhető akár a
kár értékelése akár a szerződés tartalma alapján
 Az esemény kiszámithatatlansága tehát nem lehet előre látni hogy egy esemány
meg fog-e történni vagy sem.
 Eljövendő esemény annyit jelent, hogy a biztositási szerződés érvénytelen ha a
szerződés megkötésekor történt meg a biztositott eset, vagy folyamatban volt, vagy
előrelátható volt hogy meg fog történni
 A biztositott akaratától független esemény annyit jelent, hogy a szándékossan
okozott események nem képezhetik a biztositás alapját

1.2.2. A biztositási premium

A biztositási premium az az összeg amelyet a biztositott fizet a biztositónak a kockázatok

biztositására.Ez a biztonság ára, vagy a kockázatok biztositásának az ára.

A premium latin szóból ered praemium, ami annyit jelent mint dij, főnyeremény,
stimuláció. A prémium az a dij amit a biztositott fizet a biztositónak a kártérités kifizetése
érdekében amennyiben a biztositott eset megtörténik.
A biztositási prémium a következő képlet segitségével kiszámitható

P=Bá+Bszá+T

ahol a: P –premium, Bá – a biztositás ára, Bszá - a biztositási szolgálltatás ára, T-a biztonsági
tartalék
A biztositás ára vagy a kockázat ára másként még neto premiumnak is nevezhető, és a
szerződésben megkötött feltételek megvalósitására szolgál, azaz a kockázatkiegyenlitő. A
megfizetetett neto premiumból fondot alapitanak amelyből azoknak a biztositottaknak akik
megkárosultak valamely rizik bekövetkeztével kifizetik a kártéritést.
A biztositási szolgálltatás ára a premiumnak az a része amely a biztositóvállalat működési
költségeit fedezi, a szükséges befektetéseket, a dolgozók bérét.
A biztonsági tartalékot a többletekből alakitják ki pl. ha a neto premium összege nagyobb
a költségektől. Az igy kialakitott tartalékok arra szolgállnak, hogy a nemelőrelátott károkat
fedezzék, amelyek egy évben megtörténnek de az az évi neto premium összege nem fedezi
ezeket a költségeket. Ezek a tartalékok igen fontosak a biztositó vállalat működésében,
főleg ha a megesett károk nagyobbak feltételezettől.
A bizositás ára (neto premium), a biztositási szolgálltatás ára és a tartalékok eggyütesen a
bruto vagy össz biztositási premiumot alkotják. Ez az össz összeg amit a biztositott fizet a
megkötött biztositásért.

1.2.3 Biztositási dij

A biztositási dij a biztositás valós célja. A biztositási dij az anyagi kár megtéritésében
nyilvánul meg amelyet a biztositott eset bekövetkezése után fellépő károsodás, vesztesség
vagy a vagyon megsemmisülése idézett elő.
Ha egy biztositott eset megtörténik a károsultnak be kell nyújtania az anyagi bizonyitékokat
a kár fellépéséről és a következményekről. A biztositó kötelessége hogy megfizesse a kárt az
úgynevezett kártéritési felszámolás eljárással.
A kártéritési felszámolást végre lehet hajtani a következő képpen:
- A kártérités kifizetésével a biztositottnak vagy egy harmadik személynek akinek
biztositási érdekeltsége van a tárgyban
- A kár elháritásával, javitás, hibás rész kicserélésével.stb.

1.3. A BIZTOSITÁS SZUBJEKTUMAI (biztositási ügynökök? Srpski subjekti

osiguranja)
A bizositás szubjektumát fizikai vagy jogi személyek alkotják akik, közvetlen vagy
közvetetten érdekeltek a biztositás használatában vagy nyújtásában
A fő szubjektumok a következők:
- biztositók
- biztositottak
- a biztositást kötő fél (ugovarač osiguranja)
- biztositási közvetitő
Biztositók ügynökök, akik biztositási szolgálltatást végeznek bizonyos a kockázatokkal
szemben, ami a kockázat nagyságával megeggyező biztositási dij kifizetésében nyilvánul
meg.
Biztositott az a személy akinek a biztositásról szóló szerződés értelmében érdekeltsége van a
biztositott tárgyban, azaz érdekelt, hogy a bizositott tárgy ne menjen tönkre vagy ne sérüljön
meg a biztositás ideje alatt.
A biztositást kötő fél az a személy aki a biztositóval biztositási szerződést köt a saját
nevében de a biztositott számlájára.
Biztositási közvetitők azok a személyek akik a biztositási szerződéseket kötik a biztositott
nevében és a számlájára.

1.4. A BIZTOSITÁSI DOKUMENTUMOK

A legfontossabb biztositási dokumentumok a: biztositási kötvény (polisa osiguranja),
adatlap amely a fedezetet nyujtja (list pokrića), a biztositási igazolás (sertifikat osiguranja),
és a bizonylat a biztositási szerződés megkötéséről. A közös karakterisztikájuk ezeknek a
dokumentumoknak az, hogy bizonyitékul szolgállnak a biztositásról szóló szerződés
megkötéséröl.

1.4.1. Biztositási kötvény

A biztositási kötvény egy dokumentum amelyet meghatározott formában adnak ki a
szerződés kötés alkalmával. Ez a szerződés megkötését igazoló dokumentum. A kötvény
olyan dokument amely bizonyitja hogy a tulajdonosa biztositott. A biztositásról szóló
szerződés megkötődött amikor a szerződő fél és a biztositó aláirták a kötvényt (polisu)
A biztositási kötvény alapvető elemei a következők:
 szerződő felek (biztositó és szerződő fél aki biztositást köt)
 a biztositás tárgya
 a biztositással fedezett kockázatok
 a biztositás időtartama
 a biztositás összege
 biztositási dij – premijum
 a kiadás dátuma
 a szerződő felek aláirása
A biztositási kötvény nem értékpapir, de eszközül szolgál a biztositásból származó jogok
átruházására. A kötvény tulajdonosának nincsen joga kártéritésre azért mert birtokában van
a biztositási kötvény, hanem azért mert biztositott és kárt szenvedett a biztositott eset beállta
miatt.

1.4.2. (list pokrića) Adatlap a fedezetről

A fedezetről szóló adatlap egy bizonylat a biztositási szerződés megkötéséről amelyet

abban az esetben adnak ki amikor nincsnnek minden fontos adat birtokában ami a szerződés
megkötéséhez szükséges. Átmeneti jellegű és addig érvényes miga a boztositási kötvényt
(polisa) ki nem adják. Abban rejlik a jelentősége hogy a biztositottnak mindjárt védelmet
nyújt , a biztositó viszont jogosul a biztositási dij megfizettetésére. A polisa - biztositási
kötvény kiadásával érvénytelenné vállik.

1.4.3. Biztositási igazolás certifikat osiguranja

A biztositási igazolás a biztositási kötvény-polisa röviditett formája, amely csak az alapvető

adatokat tartalmazza azokról a feltételekről amelyek szerint történik a biztositás. Még ha
nem is tartalmaz annyi adatot mint a polisa ez a dokumentum a gyakorlatban elfogadott és
érvényes mint maga a polisa. Nálunk nem szokványos a biztositási igazolás kiadása.
Olyan esetekben adják ki ha a biztositó félnek sürgőssen szüksége van egy bizonyitékra
arrol. Hogy a biztositási szerződés meg van kötve, de technikai okok miatt nem birják abban
a pillanatban kiállitani a polisát.

1.4.4. Bizonylat a megkötött biztositásról

Ez egy olyan bizonylat amely azt bizonyitja, hogy a biztositási szerződés megkötődött.
Nincs sem olyan formája sem szerepe mint a biztositási kötvénynek-poliszának, de
tökéletesen helyettesiti és megfelel bizonyitékul hogy a szerződés meg van kötve. Minden
szüksége adatot tartalmaz egy röviditett válltozatban.

1.5. A BIZTOSITÁS TIPUSAI

A biztositást több kritérium szerint lehet osztályozni. A legfontossabb kritériumok a

következők:
 a biztositás tárgya
 a kockázat fedezete
 tevékenység területe(podruéje delatnosti)
 kötelezőség (obaveznost)
A biztositás tárgya szerint megkülömböztetjük:
1. vagyonbiztositás
- vagyonbiztositás szűkebb értelemben
- szállitási biztositás
- hitelbiztositás
2. személy biztositás
- életbiztositás
- baleset biztositás
A kockázatok fedezése szerint megkülömböztetünk
- kölcsönös biztositás
- biztositási dij (premijsko osigursnje)
A tevékenységi terület alapján
- az ipar és kézműipar biztositása
- mezőgazdasági biztositás
- háztartási biztositás
- szállitási biztositás
- gépjárművek biztositása
- kölcsönök biztositása
- személyek biztositása
A biztositás kötelezősége alapján
- önkéntes biztositás
- kötelező (törvény álltal előirt) biztositás