azaz, ha bevezetjük az

\ ,l ( \ ---------------- Л
a=A _J±^ W
0,61
1 ------------------ г
1+ BK/yca4

helyettesítést, ahol /1 = 1,01, В = 97, akkor a maximális nyomatékok képletei a

következőképpen írhatók:
2

—mix) = y —------a = M(x)- a , (11.10)

8

D ' b2
- m w = 9 - ----- a = M(y) • a . (11.11)
8

Itt Aíu) és M (y) a két irányban teherbíró, pá átlagteherrel terhelt, nem rugalmasan
ágyazott lemez maximális nyomatékai, a pedig а (11.9) szerinti, a rugalmas ágyazás
hatását kifejező tényező.
Az itt leírt közelítő eljárás addig szolgáltat jó értékeket, míg a lemez közepén még
nyomófeszültségek adódnak át a talajra, azaz míg p2=Pt •
Befogott vagy többtámaszú lemezek számítására egy általánosabb, többtagú
szinuszsorral kifejtett ps. és ws- függvényt kellene felvenni. Ez a számítást már eléggé
nehézkessé tenné.
A gyakorlat számára azonban elegendő pontosságú a következő gondolatmenet.
A (10.10) és (11.11) képletekben szereplő MU) és M (y) nyomatékokat a közönséges
két irányban teherbíró lemezek eljárásaival (pl. táblázatokból) könnyen meg tudjuk
határozni.
Az a értékének (11.9) alatti képletét pedig úgy kell levezetnünk, hogy kifejezze a
befogások hatását. Ha közelítésképp a rugalmas behajlás miatt előálló p2 teherválto-
zást továbbra is szinuszvonal-alakúnak tételezzük fel, akkor Wj és w2 a felírt
képletekhez hasonlóan fejezhetők ki, csak az együtthatók változnak. Az együtthatók
értékei a 1 1 .1 . táblázatban szerepelnek.
Ezeknek a p2 egyenletébe való bevezetésével a (11.9) képletében szereplő A és В
együtthatók értékeire a 1 1 .2 . táblázatban látható értékeko nyerhetők.
Fentiek birtokában befogott lemezeknél а а (11.9) képletből, a maximális
nyomatékok pedig a (11.10) és (11.11) képletek második, általános feléből számítha­
tók.
11.1. Táblázat
A lehajlásegyenlet együtthatói

A megtámasztás fajtája *1 *2
Két végén csuklós 5/384 3,95/384
Egy végén csuklós, másik végén befogott 3/384 2,45/384
Két végén befogott 1/384 0,95/384

197
 11.2. Táblázat
Az /t és ß együtthatók értékei

A В
A megtámasztás módja

Négy oldalon csuklós 1,01 97

t

Két találkozó él mentén csuklós,

a másik két él mentén befogott 0,97 157

Négy oldalon befogott 0,84 404

11.3. Táblázat
Kétirányú rugalmasan ágyazott lemez я tényezői

Kétoldalt csuklós négyoldalt befogott

Lemeztípus négyoldalt csuklós kétoldalt befogott

ß=a/b = 0.50 0.75 1,00 0,50 0.75 1,00 0,50 0,75 1,00

EJ/cá*= 10 2 0,951 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0
5 10~3 0,786 0,899 0,997 0,922 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0
КГ3 0,317 0,438 0,588 0,505 0,627 0,762 0,849 0,933 1,0
5- 1 0 '4 (0.172) (0,259) 0,382 0,345 0,443 0,572 0,711 0,799 0,897
КГ4 — — (0,082) (0.151) (0,184) (0,236) 0,486 0,529 0,594
5 10“ 5 — — -r- - - - 0,443 0,468 0,508
КГ5 - - - - - - 0,404 0,410 0,420

A táblázatban a a lemez rövidebb támaszköze.

A zárójeles értékek csak az interpolálási lehetőség miatt vannak feltüntetve. * =0.3-nal kisebb értékekre a számítási eljárás nem érvényes.

Többtámaszú lemezeknél a nem rugalmas ágyazáséi lemez negatív nyomatékainak a

befogott lemez nyomatékaival való összehasonlítása alapján lehet interpoláció
segítségével meghatározni A és В értékeit.
Az eredmények könnyebb felhasználhatósága érdekében kiszámítottuk ot értékeit а
négyoldalt csuklós megtámasztású, a két találkozó él mentén csuklós megtámasztású
és a másik két támaszéi mentén befogott, valamint mind a négy oldalán befogott lemez
esetére EJ/ca4 és ß = a/b függvényében, ezt a 11.3. táblázatban mutatjuk be.
A táblázatban az érvényes értékeket vastag vonallal lezártuk, mert 0,3-nál kisebb
értékek esetén a számítás kiindulási feltételei már nem állnak fenn. Az interpolálási
lehetőség miatt azonban az első ilyen nem érvényes értékeket zárójelben feltüntettük.

11.3. PADLÓFÖDÉMEK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA

Gyakran előfordul, hogy az épület teherhordó szerkezeteit mélyebb, jobban

teherbíró talajrétegre alapozzuk, és a legalsó szint padlója a gyengébb talajra, esetleg
feltöltésre kerül. Ilyenkor a padlót vagy nem méretezik, ami épületkárokat okozhat,
vagy pedig a teljes felette levő teherre méretezik, ami gazdaságtalan és indokolatlan. A
padló ugyanis az alapokra feltámaszkodik és lehajlik. Lehajlás közben összenyomja az

198
 11.5. ábra. Padlófödém számítási modellje

alatta levő gyengébb talajt, és ezzel rá támaszkodik. Bár ez a talaj az épület terhére nem
volt megfelelő, de a padlólemez igénybevételeit a benne ébredő feszültség jelentős
mértékben csökkenti.
Ezt először a 11.5/a. ábrán bemutatott kéttámaszú, szabadon felfekvő lemezszerke­
zeten mutatjuk be. A lemez behajlása során az m, magasságú gyengébb talajréteget
összenyomja, és abban talajfeszültséget ébreszt. Ha eltekintünk a feszültség szétterjedé­
sétől, akkor a talajfeszültség-ábra alakja a lehajlásábrához hasonló, és a középponti
max értéke p.
A lemez lehajlása a q teher hatására
a qL4
W ,= 384' Eb J vb
Itt Eb a beton alakváltozási tényezője, J vb pedig a vasbeton lemez tehetetlenségi
nyomatéka.
A felhajlás a p teher hatására, ha a lehajlásvonalat szinuszgörbének tekintjük:

ß PL*
w = ---- •--------- .
P 384 Eb J vb

384
Itt szabadon feltámaszkodó lemeznél a = 5, és ß= ——= 3,94 .

1$9
 A teher okozta wq lehajlás és a p talajreakció okozta áthajlás különbsége, a lemez
P
tényleges behajlása meg kell egyezzen a lemez alatti talaj w, — — • m, összenyomódá­
sával, ahol £ s a talaj összenyomóclási tényezője. 1
Az egyenletet felírva
w, - wp= w,,
azaz
a qLA ßpL* p
384' E„ j vb ~ m Y bJ vb - e ] m"

Az egyenlet átrendezésével kifejezhető a p/q arány:

P a//J
- = -----------—------- r-. (11.12)
q 384m, • Eb- h3
1 + —“—~— Ц -
ßyEsL4
Itt y = Ebh3/I vb, a vasbeton tehetetlenségi nyomatékának szabvány szerinti osztója. A
lemez hajlítónyomatéka pedig:

l,,M)

Ezek után látszik, hogy a lemezt a

q= q - = - —) (11.14)

helyettesítő teherre kell méretezni.

Ha a lemez nem kéttámaszú, hanem egyoldalt vagy kétoldalt befogott, akkor a
és ß értékei mások. De az cn/ß hányados közel állandó. Kétcsuklós lemeznél л/ß —
=— = 1,27, kétoldalt befogott lemeznél a/ß = —-- = 1,05, egyoldalt befogott
2 08
lemeznél pedig a//? = —— = 1,16. Úgyhogy jó közelítéssel vehetjük mindegyik esetre
1,80
'X
az —= 1,15 értéket.
ß
Természetesen a nyomatékot a befogott, (ill. többtámaszú) tartónak megfelelően
kell számítanunk.
Ha a lemez nem folyamatos, hanem pontszerű alátámasztású, akkor mindkét
irányban keletkezik lehajlás. Ha erre az esetre felírjuk az egyenletet, azt kapjuk, hogy a
(11.12) egyenletben az L4 helyett L4 + L4 értéket kell írnunk, ahol L x és Z,. az x, ill. у
irányú támaszköz.
Példa: Legyen Eb= 104 MN/m2, £ s = 4M N /m 2 (feltöltés), m, = 6,0 m, y—17, az
egyoldalt befogott lemez teljes vastagsága 15 cm, és ß= 1,80, így a hasznos magasság 12
cm, és a pontszerű mélyalapok távolsága mindkét itányban 6,0 m. így Lx és Ly = 6,0 m.

200
A (11.12) képletből:
i = ___________ L i 5---------------------- 1,02 .
q _ 384 - 6 0 0 -104123
1 + 1,80 -17 - 4,0(6004 + 6004)

A helyettesítő teher pedig a (11.14) képletből:

Még az a kérdés merülhet fel, hogy a lemezről mekkora terhet kell rászámolni a 6,0
méteres hálózatban elhelyezkedő mélyebben támaszkodó alapokra. Itt azt kell
meggondolnunk, hogy ha a cölöpalap nagyobb terhet kap, és jobban besüllyed a
teherbíró talajba, akkor a lemez jobban felül a gyenge talajra, és tehermentesíti a
cölöpalapot. Emiatt véleményünk szerint nem szükséges a lemez által átadott terhet is
2,5-ös biztonsági tényezővel lealapozni, hanem elegendő a fele érték, az 1,25, ami a
vasbeton szerkezet biztonsági értéke. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a padló födém
helyettesítő terhének felét elegendő rászámolni a cölöpalapokra.

11.4. RUGALMASAN ÁGYAZOTT

GERENDA EGYSZERŰSÍTETT SZÁMÍTÁSA

A rugalmas ágyazás /. csillapítási tényezője az L rugalmas hossz reciproka, azaz

_ 1 1
' ~ L ~ Jű -7 '
V c ■b
Itt EJ a tartó hajlítási merevsége, b a tartó felfekvési szélessége, és c a rugóállandó.
Az / hosszúságú rugalmas ágyazású gerendáknál, ha Я/ iS 1, akkor igen jó közelítéssel
a talpfeszültség lineárisan változónak vehető. Továbbmenve azt mondhatjuk, hogy ha
egy tartót olyan szakaszokra bontunk, mely szakaszokra egyenként /./„ ^ 1, akkor a
teljes tartó alatti talpfeszültség-eloszlást olyan sokszög vonallal közelítettük meg, mely
a szakaszhatároknál megtörik, és a szakaszon belül egyenes.
Ez a körülmény lehetőséget nyújt arra, hogy a több erővel terhelt rugalmas ágyazású
alapgerenda számítását egyszerűsítsük.
Itt kikötjük, hogy a gerendát terhelő erők közötti szakaszokra a /. ■lcs^ 1 feltétel
legyen kielégítve.
Az egyszerűsítés a következőkből áll:
A rugalmas ágyazású gerenda terhét kettébontjuk. Az egyik rész egy olyan,
egyenletes terhű, elképzelt többtámaszú gerenda támaszerőrendszerének feleljen meg,
amelynek támaszai a rugalmas ágyazású tartót terhelő erők helyén vannak. A másik
rész a képzelt többtámaszú tartó támaszerőrendszerének megfelelő erőrendszert
kiegészíti az eredeti, a rugalmas ágyazású tartót terhelő erőrendszerre.

201
 0,A5L=1,8m

F F F F=500kN
a. b. a.

L=Am Am Am
0.36AF F F 0,364F=180kN
I. A többtómaszú tartó
0.636F 0,636F=318kN
II. A rugalmas ágyazású
IM M tartó
' 'll.

.ZMq 2M2 IM b

M,.
/ 1.6. ábru. A rugalmas ágyazású tartó számításának összetevése a törzsesetből és a kiegészítő esetből

Ily módon az első erőrendszerből származó igénybevételek a többtámaszú tartók

módszereivel, az azokra vonatkozó táblázatokból számíthatók, és csak a kiegészítő
erőrendszerből származó igénybevételeket kell a Függelék hatásábra-táblázataiból
számítanunk.
Tekintve, hogy a rugalmas ágyazású alapgerendát terhelő erők nagy része a
többtámaszú födémszerkezetek támaszerőiből adódik, csak a terhek kisebbik részére
szükséges a viszonylag munkaigényes, hatásábrákkal való számítást alkalmaznunk.
Itt igazolásra szorul, hogy az egyenletesen megosztó terhű többtámaszú tartó
támaszerőrendszerének megfelelő erőrendszer a többtámaszú tartónak megfelelő
igénybevételeket okozza a rugalmas ágyazású tartón.
Megállapodásunk szerint a tartón a talpfeszültség egyenletesen megosztó, és a
támaszerőrendszer ennek megfelelő, valamint szakaszonként ki van elégítve a /. ■/„ 1
feltétel.
Egyenletesen megosztó talpfeszültség az erők támadáspontján is egyforma értékű, és
így a rugalmas ágyazás alapegyenlete szerint az erők támadáspontjai egyenlő
elmozdulást végeznek. Ha pedig egyenlő elmozdulást végeznek, akkor az őket
összekötő egyenes vonal a besüllyedés után is egyenes marad. így ki van elégítve a
többtámaszú tartó azon követelménye, hogy a támaszai egymáshoz képest nem
mozdulhatnak el. A szakaszokon belül a /.!,sü 1 feltétel miatt a talpfeszültség-
megoszlás a rugalmas ágyazású tartón lineárisnak vehető. Márpedig az egy egyenesbe
eső pontokat összekötő lineáris vonal az egyenletes tehernek megfelelő egyenes. Ezzel
az igazolás megtörtént.

202
 A tartó számításának természetesen olyan egyszerűsítése is lehetséges, hogy a terhelő
erőrendszert egy már megoldott eset, úgynevezett „törzseset” erőrendszerére, és egy
kiegészítő erőrendszerre bontjuk fel. így a Függelék hatásábra-táblázataival csak a
kiegészítő erőrendszer okozta igénybevételeket kell számítanunk. Igen jól felhasznál­
hatók törzsesetként a „Kög/eF'-diagramok. E diagramok a legtöbb alapozással
foglalkozó könyvben megtalálhatók [11.1].

Példa:
Oldjuk meg a 11.6. ábrán vázolt, négy egyforma nagyságú erővel terhelt rugalmas
ágyazású tartót az ismertetett egyszerűsített módszerrel.
I. Többtámaszú tartó (kézikönyvből):
F, = 180 kN , F 2 = 500 kN , <*=113,6 kN/m .

Ma= -0,08 • 113,6 ■4,02 = —143 m kN ,

M 2= +0,10 • 113,6 ■4,02= + 182 m kN ,

M h= -0,025- 113,6 • 4,02 = —45 m kN .

II. A rugalmas ágyazású tartó (a Függelék táblázataiból)

Me = 3 1 8 -4 ,0 (-0,276-0,022)= -3 8 0 m kN ,

M 2 = 318 4,0(-0 ,3 0 3 -0 ,0 9 5 )= -5 0 7 m kN ,

Mb= 318-4,0(-0 ,2 0 9 -0 ,2 0 9 )= 532 m kN .

összesítés:
Ma = ( - 1 4 3 -3 8 0 )= -5 4 3 m kN ,

M2 = ( + 182—507)= - 325 m kN ,

Мь= ( —45 —532)= -5 7 7 m kN ,

Az I. és II. eset hajlítónyomatékainak, valamint az összesített hajlítónyomatékok
ábrája a 1 1 .6 . ábrán látható.

11.5. RUGALMAS ÁGYAZÁSÚ GERENDARÁCSOK SZÁMÍTÁSA

Az egymás keresztező gerendákból álló gerendarács számítása az egyedülálló

gerendánál lényegesen komplikáltabb. Ha a csavarnyomatéktól eltekintünk, és az
egyedülálló gerendát statikailag határozott szerkezetnek tekintjük (a Függelék
táblázataival valóban határozott) akkor a gerendarács statikailag annyiszor határo­
zatlan, ahány csomópontja van. így a gerendarács pontos számítása sokismeretlenes
egyenletek felírásával és megoldásával, - tetemes munkával és gépidővel
elvégezhető. A megoldás eredményeként a csomópontokra ható erők x és у irányba

203

ч
 való felosztását, illetve a teher nélküli csomópontokon fellépő kényszererőket
szolgáltatja. Az egyenletek felírásának feltétele az, hogy minden csomópontban
egyenlő talpfeszültség keletkezzék az x és у irányú gerendán.
A számítás egyszerűsítésére fel szokás tételezni, hogy az egyes csomópontok
egymásra hatása elhanyagolható.
Ha a csomópontok egymásra hatásának elhanyagolásán kívül azt is feltesszük, hogy
a gerendarács gerendái mindkét irányban végtelen hosszúak, akkor a [11.4]-ban
ismertetett eljárást nyerjük.
A csavarásmentes gerendarács pontos számítása a következőképp történik. A rács
kétirányú gerendázatát gondolatban eltávolítjuk egymástól. Az egyik irányú gerendá-
zatra működtetjük az ismert külső erőket, valamint a rácscsomópontokban ismeretlen
kényszererőket. A csomóponti kényszererők ellentétjeit működtetjük a másik irányú
gerendasorra. A kényszererőket abból a feltételből kell meghatároznunk, hogy a
kétirányú gerendázat közös csomópontjai közös w elmozdulást kénytelenek végezni.
Ez a feltétel a rugalmas ágyazás p = cw egyenletének figyelembevételével azt jelenti,
hogy a közös csomóponton mindkét gerendázatnál azonos talajfeszültség ébred. Ezt
pedig a Függelék megfelelő táblázatai segíségével fel tudjuk írni. (Nem szabad
elfelejtkezni az egyes gerendák különböző szélességéről!!) így annyi egyenletet
nyerünk, ahány csomópont van. Az egyenletek megoldásával a kényszererőket meg
tudjuk határozni, és az egyes gerendák igénybevételeit a Függelék táblázatai
segítségével számíthatjuk.
A gyakorlatban több egyszerűsítő fogással élhetünk. így pl. ha a szerkezet és a teher
szimmetrikus, akkor csak a szimmetriatengely egyik oldalára eső pontokra kell az
egyenlő feszültség feltételeit felírni. Ha a gerendarácsnak és terheinek átlós szimmetriá­
ja is van, akkor azokra a csomópontokra nem kell feltételi egyenletet felírni, amelyeken
az átlós szimmetriatengely áthalad, mert ezek közös elmozdulását az átlós szimmetria
biztosítja.
Ezen kívül az egyenletek egyszerűsítése céljából elhagyhatjuk azokat a csomóponto­
kat, melyeknek hatása csekély. Ennek mérlegelése a Függelék 4 tényezőinek
nagyságából lehetséges (rj a talpfeszültség szorzótényezője). A 11.4. fejezetben leírt
számítástechnikai fogás itt is alkalmazható.
Ha az egyszerűsítéssel addig megyünk, hogy a szomszéd csomópontok hatását a
csomópontra ható erő megosztásánál nem vesszük figyelembe, és a gerendákat
végtelen hosszúnak tekintjük, akkor a csomóponti erő megosztása igen egyszerűvé
válik [11.4]. A P erőnek az x irányú gerendára jutó része Pix\ és az у irányúra Р(>|. A
púi és piy) meghatározása a 11.7. ábra szerint történik. E módszert nem ajánlatos a
csomópontközre számított /.lís < 3 esetben alkalmazni, mert ilyenkor a közelítés már
túl goromba.
Számpélda.
Az adatok a 11.8. ábrán találhatók. A kétszeres szimmetria miatt csak a szerkezet
egynegyedét kell vizsgálnunk, és az átlós szimmetria miatt az A. és C. pontra nem
szükséges feltételi egyenletet felírni. így csak a B. pontra írunk fel egyenletet.
Miután a tartószélességek egyenlőek, elegendő a talpfeszültség helyett a megoszló
talperővel dolgozni.
A B. csomóponton ébredő kényszererőt B-nek nevezzük. Először oldjuk meg a
feladatot Ál = 2 esetben.

204

0
 by
by р =р**р» Ьх
У
'Ьх
Рх- р т т г . р»=р т т г '

Ьу X
Ьх
P * -P " ifr ■ ру=рт Ь " Р< Р 'Ру=Р 4*fc

11.7. ábra. Rugalmas ágyazású gerendarács egyszerűsített vizsgálata

F=1000kN

b=1,0 ►—и
*—(
В I.
I.
A
fa =f
CED
со' FB =3F
В C
FC =0
e
О
b=1,0m CO

f—i
8.0 Ж

fA/2 FB FA/2

I.-U
g В
q
В В
II.-II.

q
-w

+w
11.8. ábra. Rugalmas ágyazású gerendarács számítása, számpélda

205
 A Függelék 11 = 2 szerinti r\ táblázat segítségével 5-re felírt egyenlet:
1 1
-[2 -5 0 0 0,368+ (3000-5)0,589] = 5(2,275-0,800).
L- L
Ebből В értékét meghatározva,
5=1034 kN .
Az I —1 gerenda nyomatékai:
M g= 8,0(500 ■0,262 - 500 • 0,078 + 1966- 0,052) = 542 mkN ,

A/B= 8,0( —2 ■500 ■0,218 + 1966 • 0,23)= + 1874 mkN .

А II —II gerenda max. nyomatéka a C pontban:
M// = -8 ,0 • 1034 0,218-2 = —3607 mkN.

Ha a 5 erő meghatározásánál a többi csomópontra ható erőt nem vesszük tekintetbe,

akkor a feltételi egyenlet:

1 1 tooo
- (3 0 0 0 -5 )0 ,5 8 9 = - -5 - 2 ,2 7 5 ; és ebből B = =1048 kN
L L 2,864

Ez eléggé jó közelítő érték. Oldjuk meg a számpéltát /.1= 6 esetben is. Ekkor L = 2,67 m.
így a feltételi egyenlet L-el való egyszerűsítés után a következő:
- 2 ■500 •0,099 + (3000 - 5) 0,508 = 5(2,000 + 0,012).
Ebből 5 = 566kN és a II —II gerenda maximális nyomatéka:
Mn = 2,67 ■566( - 0,318 + 0,004 ) = - 4 7 5 m k N .
A maximális nyomaték nem a C. pontban keletkezik.
Oldjuk meg a feladatot az egyszerűsített módszerrel is, amikor a gerendák végtelenül
hosszúak, és a csomópontok egymásra hatását elhanyagoljuk. E példánál tartsuk meg
a /.1 = 6 alapadatot. így a csomópontközre /./„ = 3,

_ L x bx 2,67 • 1
F'~ Ly ■by ~ 2J tT \ - 1
A csomóponti erő megoszlása:

B = F ■~ — = 3000 ■—í— =600 kN .

4+e 4+1
A II - I I gerenda maximális hajlítónyomatéka:
,, -2,67-600
M„ = ------ ------- = —534 mkN .

Az eltérés a pontos értéktől 11,5%.

206
 11.6. AZ ÉPÜLETBEHAJLÁS HATÁSÁNAK. KÖZELÍTŐ
FIGYELEMBEVÉTELE
NEM TÚL MEREV RENDSZEREK ESETÉN

Ha a szerkezetünk viszonylag lágy, és nem kell alakváltozás-korlátozást kielégíte­

nünk, de figyelembe akarjuk venni az épület belsejében levő alapok nagyobb süllyedése
okozta behajlást, akkor közelítően a következőképpen járhatunk el.
A szerkezetet a 11.4 vagy 11.5 pontokban megfelelően rugalmas ágyazású
szerkezetként megoldjuk, és meghatározzuk az egyes pontok M rug hajlítónyomatékait.
Az ebből a megoldásból kapott talperőrendszerre a talajmechanika módszereivel
kiszámítjuk a süllyedéseket az épület közepén és a két végén. A középső süllyedésérték
kétszereséből levonva a két szélső érték összegét, megkapjuk az épület maximális
behajlásának középső ordinátáját (lásd a 11.9. ábrát).

EJfödém
n

n
2
EJép= EJQicip + XE]föclém
1

EJ alap

w rugalmas
ágyazással

wszél wközép wsz é l

w0
w a leadott fehérből
talajmechanikai
mo'dszerrel

IM ábra

Msz
Mrug
11.9. ábra. A behajlás okozta hajlító nyomaték közelítő figyelembevétele
207
 Ezek után az épület behajlásalakját szinuszvonalnak tekintve, az épületen ébredő
hajlítónyomatékot az
n 2 w0 EbJ é nx
M s - = ---------—г— 5 cos— (9.16)

képletből határozhatjuk meg. Ezt a hajlítónyomatékot a rugalmas ágyazású szerkezet

hajlítónyomatékaira kell szuperponálnunk. Tehát a végleges nyomaték:
M végi= M rug+ M„ (9.17)
Ebben a képletben J ép az épület teljes tehetetlenségi nyomatékét jelenti. Ez
tartalmazza a födémszerkezetek összegezett inercianyomatékát és az alapszerkezet
intercianyomatékát.
A (11.17) képletből katott nyomatékot a tehetetlenségi nyomatékok arányában meg
kell osztanunk az alapszerkezet és a födémszerkezetek között.
Ez a módszer két közelítést tartalmaz. Az egyik az, hogy a nyomaték és alakváltozás­
ábrát szinusz alakúnak veszi. Ez korlátozás nélkül feltehető.
A második közelítés az, hogy nem veszi figyelembe az áthajlás miatt megváltozott
talajfeszültségeket, és így az Ms_ hajlítónyomatékot túlértékeli. Ezért csak viszonylag
lágy épületekre alkalmazható ez a módszer. Merevebb épületeknél a ILI. pont szerint,
vagy a pontos számítások alapján kell eljárnunk.

11.7. AZ ALAPOZÁSI SÍKON ÉBREDŐ NYÍRÓ—SÚRLÓDÓ

FESZÜLTSÉG HATÁSÁNAK KÖZELÍTŐ VIZSGÁLATA

Ha egy merev alapot helyezünk a talajra, vagy az azt helyettesítő rugalmas féltérre,
vagy határmélységgel lehatárolt féltérre, akkor a merev alap hatása miatt nyereg alakú
talajfeszültség-ábra keletkezik. De a merev alapnak, amellett, hogy hajlítási merevsége
igen nagy, nyúlási merevsége is nagy, tehát benne csak zérus értékű vízszintes nyúlás
lehetséges. Márpedig a talajban pl. az alap középpontján akkora vízszintes
nyomófeszültség ébredne a pontos megoldások szerint, mint az abban a pontban
fellépő függőleges nyomófeszültség. Arra pedig a talaj alap alatti felső rétegének össze
kellene nyomódnia. Ezt azonban a vele szoros kapcsolatban levő nyúlásmentes
alaptest nem engedi.
így vízszintes nyíróerő lép fel az alap alsó síkja és a talaj között, amely az alap és a
talaj vízszintes mozgásait egyezteti.
Ha az alaptest nem volna merev, hanem hajlékony, akkor pedig éppen ellenkezőleg,
alul húzott lenne, ahol a nyomott talajhoz kapcsolódik. Emiatt a nyíróerő hasonlóan
fellép nem merev alapnál is.
Ezt a körülményt ismereteink szerint eddig még mindenki elhanyagolta, pedig
hatása nem jelentéktelen. A következőkben egy végtelen hosszú, rugalmas féltéren
nyugvó sávalap esetével kívánjuk ezt megvilágítani.
A sávalap legyen a 11.10. ábra szerint kialakítva, ahol az a. ábra merev sávalapot, a b.
ábra pedig hajlékony sávalapot mutat. A felvett talajfeszültségek a 11.11. ábrán
láthatók. Az A és В eset megfelelő arányú szuperpozíciójával alakul ki a nyereg alakú
feszültségmegoszlást megközelítő kombinált eset.

208
 q

Н -В /2
4 Т 0 4
X
М
Р/2
в
Z
Q)

Н -0
4 0 4 X

Z
Ь)
11.10. ábra. Az alapozási síkon ébredő nyírófeszültség hatása. A vizsgált esetek modelljei

2А

+ 1,0 0,5
.^№=1
B/8
- 1,0
3,0 В/8
В В В

Q) b) С)
11.11. ábra. Az alapozási síkon ébredő nyirófeszültség hatása. A vizsgált alapesetek feszültségábrái

14 Dulácska 209
 11.4. Táblázat
A talajfeszültségek

Eset A В c
°zA (*zA
z /B <*z.O ° .A

0 -1,000 -0/1,00 1,000 -0/3,00 0

0,25 -0,959 -0,497 0,810 -0,609 0,399 -0,240
0,50 -0,818 -0,480 0,407 -0,168 0,341 -0,043
-0,668 -0,448 0,195 -0,034 0,237 + o,o26
0,75
1,00 -0,550 -0,409 0,101 + 0,004 0,163 0,048
1,25 -0,462 -0,370 0,057 + 0,013 0,115 0,051
1,50 -0,396 -0,334 0,035 0,013 0,085 0,047
1,75 -0,345 -0,302 0,024 0,012 0,065 0,041
2,00 -0,306 -0,275 0,015 0,009 0,051 0,036
2,25 -0,274 -0,251 0,011 0,008 0,041 0,031
-0,248 -0,231 0,009 0,006 0,033 0,027
2,50
-0,227 -0,213 0,005 0,005 0,028 0,023
2,75
3,0 -0,208 -0,198 0,004 0,004 0,024 0,020

-1,464 -1,040 + 0,543 -0,372 + 0,393 + 0,014

I
Л + 0,424 - 0 915 -0,379
-1 ,0 0 + 1,00 2,88
a x .O

Az А, В és C esetből származó о. függőleges feszültségeket, és a 0 pontbeli a x ,0

vízszintes feszültségeket kiszámítottuk a rugalmas elmélet alapján, és a 11.4.
táblázatban mutatjuk be. A 4. jelzésű pont az alap sarokpontja, és ott a feszültségugrás­
nak megfelelően a pont bal és a jobb oldalán levő azA feszültséget is feltüntettük. A
negatív előjel nyomást, a pozitív pedig húzást jelent. A táblázatban z/B = 3-ig
trapézszabállyal összegeztük a feszültségeket, és ezt a £ sorban mutatjuk be. Ez
0-3
tulajdonképp a w süllyedéssel arányos érték, illetve egységnyi összenyomódási
modulus esetén éppen a z/B mélységig összegezett süllyedés. A következő sorban a A a
süllyedések különbsége a 4. sarokpont és a 0. középpont között, ami a w0-al arányos
mennyiség. A pozitív elfejel felülről homorú, a negatív pedig felülről domború
meggörbülést jelent.
Ezek után vizsgáljunk meg három esetet, az А, В és C terhelési esetek megfelelő
kombinációjával. Az egyes terhelési esetek szorzói legyenek А, В és C, de A értékét
válasszuk egységnek.
Első esetként vegyük a merev alap hagyományos megoldási esetét. Miután а т
feszültségeket elhanyagoljuk, C = 0. így csak az alap behajlásmentességét kell
biztosítanunk. Ennek a feltételi egyenlete:
0,424-0,919B = 0.
Innen В = 0,46.
Ezt figyelembe véve a középpont süllyedése
-1,464 + 0,46 0,543 = szorosra csökken
-1,464

210
 Második esetként vizsgáljuk a hajlékony alap esetét (11.10/b. ábra), melynek
talpsíkján nyírófeszültség ébredhet. Ebben az esetben a behajlás szabadon alakul ki.
A feltételi egyenletünk jelen esetben az lesz, hogy az A és В esetből a 0 pontban zérus
értékű kell legyen ax0. A feltételi egyenlet:
-0,100 + 2,88C = 0

, 1
Innen C = -----= 0,347.
2,88
Ezt figyelembe véve a középpont süllyedése
-1,464 + 0,347 0,393
------------ —— --------- =0,907-szeresre csökken.
-1,464
' , , , .,, 0,424-0,347-0,379
Az alap behajlása pedig--------- - . --------- = 0,69-szeresre csökken ahhoz képest,
0,424
mintha nem lépne fel nyírás az alapsíkon.
Harmadik esetként pedig azt vizsgáljuk meg, hogy ha a merev alap alatt nyírás is
ébredhet. Ebben az esetben mindkét feltételt, tehát a ax 0 = 0 és a A = 0 feltételt ki kell
elégíteni. Az ennek megfelelő feltételi egyenletek:
- 1 + B + 2,88C = 0,

0,424 - 0,915 В - 0,3 79C = 0.

Innen В = 0,373, és C = 0,218.

A középpont süllyedése
- 1,464 + 0,373 • 0,543 + 0,218 ■0,393
---------------- :---- ,------------------------ =0,803-szorosra csökken.
—1,464
Az alaptestre ható hajlítónyomaték pedig (a részletes számítás mellőzésével) 0,366-
szorosra csökken.
Tehát a nyírófeszültség hatása olyan, hogy a hajlékony alap süllyedését 10%-kal,
behajlását 30%-kal csökkenti, a merev alap hajlító-igénybevételét pedig jelentősen,
példánk esetében 60%-kal csökkenti.

11.8. KONCENTRÁLT ERŐKKEL TERHELT ALAPLEMEZ

KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA

Gyakran alkalmaznak olyan alaplemezt, melyre az épület terhét nem gerendák vagy
falak, hanem pillérek közvetítik. Ez olyan, mintha fordított fejnélküli gombafödém
lenne, de a hajlítónyomatékok egészen mások lesznek. Ilyen jellegű szerkezet
egyébként a járművel terhelt padlólemez is.
Az ilyen szerkezet pontos számítása csak számítógéppel lehetséges. A tervezőnek
azonban már az előtervezés idején fel kell venni a lemez méreteit. Ez egyébként a gépi

14* 211
 P„

Mf

Felső
^törésvonal

P = = = = = alsó törésvonal
У mf,max=-2- mf,max=-£- ------------ felsó törésvonal
m
mQ,max= P
-ц- m _ P
x '"a,max-~g-

a) b) c)
11.12. ábra. Pillérekkel terhelt alaplemez közelítő számítása

számításhoz is szükséges. Itt most a töréselmélet alapján álló olyan egyszerű

számításmódot ismertetünk, mely a nyomatékoknak felső korlátját adja.
Ennek érdekében a pillér alatti talajfeszültségek hatását elhanyagoljuk, (ezek
csökkentik le a pillértől távolabb a hajlító nyomatékokat), és így határozzuk meg a
maximumot. E nyomatékokhoz a teljes lemezbehajlásból származó hajlítónyomatékot
még hozzá kell adni (lásd 9.6. pont).
Három alapesetet vizsgálunk. Az első esetben a lemez sarkán, a második esetben a
lemez szélén, a harmadik esetben pedig a lemez belsejében áll a pillér ill. az F erő. A
három esetet a, b, c jellel különböztetjük meg. A vonatkozó adatokat lásd a 11.12.
ábrán. (Az ábrán az F erő P-vel van jelölve.) Feltesszük, hogy a lemez alul-felül mindkét
irányban egyenlő acélmennyiségű hálóvasalással van vasalva, és így hajlítónyomatéka
mindkét irányban egyformának vehető. A lemez alsó felületén húzást okozó fajlagos
hajlítónyomatékot ma, a felső felületén húzást okozót pedig mf jellel jelöljük.
Ezek után vizsgáljuk meg a három esetet:
a. Sarokponti teher (11.12/a ábra):
A nyomatéki egyensúly:
F ■x = M f = mf ■2{a + x ),
innen
F 1
m r= ----------------- ,
S 2 a
1 d--- 7=
s/2-x

212
 és ennek a maximuma
mr = - (11.18)
/ 2.

b. Szegélyteher (11.12/b ábra):

írjuk fel a törésvonalakkal határolt egyik háromszög hajlítónyomatékát у irányban.
Az у irányú hajlítónyomatéknak át kell tudni helyezni az F erőt az [ ű + J l • x] szakasz
közepébe. így:
F j'a + ^ x = m/.(ű + 4/2x),
és ebből:

—l + x / 2 - -
F v a
mf= .
4 [— x
l+>/2 —
a
és my maximuma:

(1119)

Az у irányú nyomatéki egyenlet:

m„(a + >/2-x) + m/ (a + v/2 -x )= у

Egyszerűsítve a zárójelben levő kifejezéssel, és behelyettesítve mf előző kifejezését,

P 1 - х Д - \
F a
™a=~T 1 + -------------------- •
4 r x
l + y f i —a 'J
\

Tekintettel arra, hogy x nem lehet ——-nél kisebb, a maximum:

• Ф-

ma,max= ^~. (11.20)

4
c. Belső teher ( 11.12/c ábra):
Az ábrán feltüntetett töréskép esetén

2x • m = --------------------- .
4
Innen:

8V 4 xj

213
 Ennek a maximuma:
F
ma,max=-r- (11.21)
О

(Ha a legveszélyesebb kör alakú törésképpel dolgoztunk volna, akkor ugyanekkora

Wa.max-hoz mx = 0,3ma tartoznék.) t
Egy épületnél a különböző helyű pillérek terhe más. Általában ha a közbenső c pillér
N N
terhe FC= N, akkor a szélsőé Fb= — , és a sarokpilléré Fa= — .
2 4
Ezt behelyettesítve a (11.18— 11.20) képletekbe, azt kapjuk, hogy
N
tna,max ^f,max= T* (11.22)
О

A talajfeszültségek figyelembevételével a rugalmas ágyazás alapján méretezhetjük a

lemezt.
A lemez L távolságát, az ún. merev hosszt a következő képletből számíthatjuk:

L = h ■ 3/ — - ^ '
V 2 E,
Itt y = Eh 3/ I vb, a vasbeton tehetetlenségi nyomatékának osztója a szabvány szerint,
Eb a beton, E, a talaj rugalmassági tényezője, és h a lemez hasznos vastagsága.
Ezek után a jellemző hajlítónyomatékok [11.5]:

FГ f a \ ° - 6l
a sarkon az a helyen: т/,тах= у 1 — I — 1 , (11.23)

az élen a b helyen:

ma,max= J^ 1 .5 1 o g 10^ +0,14^j. (11.24)

Itt rrif<ma.
A lemezmezőben a c helyen:

ma,max = £ (1 J logl о -a + 0,4б), (11 -25)

és n\f< m a.
Ezek a képletek azonban korlátozott érvényűeknek tekinthetők. Ugyanis, ha a
talajfeszültséget tekintetbe vesszük, az a fellépő hajlítónyomatékot csökkenti. Ha tehát
a rugalmas ágyazású képletekkel nagyobb nyomaték adódnék, mint a talajfeszültség
figyelembevétele nélkül, akkor a töréselméleti értéket kell figyelembe venni, mert a
másik a rugalmas ágyazási eljárás közelítései miatt irreális értékű.
Meg kell még említeni, hogy a lemezt a szabvány szerint átszúródásra, ill. nyírásra is
ellenőrizni kell, és szükség szerint esetleg meg kell vasalni.

214
 FÜGGELÉK

F.l. TÁBLÁZATOK

A Winkler-íé\e ágyazási modell feltételezése az egyszerű statikai sémák esetében a

valóságnak jó közelítését adja, számítástechnikai szempontból általában igen könnyen
kezelhető módszerekkel. A Winkler-féle ágyazási modell alkalmazásának megkönnyí­
tésére ezért a továbbiakban egypár táblázatot adunk meg.
A táblázatok közül az első kettő merev alaptest modell, ezeknél az ágyazási
együttható ismerete nélkül is meghatározhatóak a talajfeszültségek. A további
táblázatok a rugalmas egyenes tartók különböző terhelési eseteit tartalmazzák.
A rugalmas féltérmodell esetében a számítás algoritmusai igen bonyolultak,
táblázatos összefoglalásuk a nagy számítási munka miatt nem gazdaságos. A
féltérprobléma nagyságrendi becslésére az egyenletesen megoszló terhelés esetére
táblázatos összefoglalást adtunk.

F .l. 1. DERÉKSZÖGŰ NÉGYSZÖG ALAPRAJZÚ

EXCENTRIKUSÁN TERHELT MEREV ALAP

Az a hosszúságú b szélességű merev alaptestre a F.l. ábrán megadott A pontban F

koncentrált erő hat. Az alaptest alatt a maximális’ talajfeszültség:

с x = z ------- , (F-lj
max 2 и ■2 v
ahol a Z értékeket az!f . l . táblázat tartalmazza.
A táblázat bal felső részén a vastag vonallal elválasztott mezőben azok az értékek
vannak megadva, melyeknél az alaptest nem válik el az ágyazattól. A középső mezőben
azok az értékek vannak megadva, melyeknél az alaptest egyes részei elválnak az
ágyazattól, de a terhelő erő még az oldalhossz 2/3-án belül van. A jobb alsó mezőben
levő értékek esetében a terhelő erő az oldalhossz 2/3-án kívül van. A táblázatokban
megadott értékek a talajnyomófeszültségek alapján lettek meghatározva.

Példa: a = 2,0 m, b = 4 ,0m ,

F = 1,0 MN, и = 0,12 m, u = l,1 2 m .

v/a = 0,36, v/b = 0,28,

215
 0,50
0,16

0,24

0,26

0,30

0,32

0,34

0,38

0,48
0,36

0,40

0,42

0,44

0,46

О O
C X
0 ,2 0

0 ,2 2

-с
О ГЧ
О ö
"Т зГ
1,33

1,33

1,24
1,33

1,33

1,33

ppj
1,25

re m m pp, OC
(1.50

1 ,2 0

pp, m P*1 pp-, pp, СЧ СЧ РП

1,36

1,36

1,36

1,36

1,36
1,36

1.36

1,36

1,36

1,36

1.34
1,35

1,32

1,29

1,25

1,25

X sO
pp, ГЧ СЧ
1,38

1,33

1,25

•с oc O
C O
C X X X X X OC OC OC r-> in
РП m pp, pp, pp, РЛ fpi p
p-, p
p-, p
p-, pp, pp, pp, ГЧ ni
>
4 0 3 3 3 3 3 3 3 0 3 3 3
O' OC sO pp,
3 •n 3
т г* rí- rf rf rt rt rt rt rt rt rt ppl \ pp, ni ni
ГЧ гч ГЧ ГЧ П ГЧ П4 П4 ГЧ r 1 П4 r| _ OC pp,
о nO O'
rf rt rf rf Ti- rf rf rf pp, pp, pp, ni ni
='
1,43

1,43

1,43

1,43

1,43

1,43

1 1.43

1.43

1.43

1,42

1.35

1.32

pp, pp
-, pp, OC OC
rt rf rf pp, r 1
1,45

1,45

1.44
1,45

1,44

1,42

1П in >n in in in in O' r— pf
X rf rf rt rf- rt rf rr Tt- ■
^í
>C O C sO C C vO <n in pp, r 1 3 m,
n n n sO >c n sO
rf Tf rí- rf rf rf rf rf rt rt rt rt rt- rf rt pp, pp.
=
3C m , pp, П 3
O
C X 3C X 0C O C 3C Г' r- sO pp,
rf rí- rt "T rt rí- rt rt rt rt rt rt pp, pp, pp,
3
N
3i O' O' O'
rf
O'
rf
X
rt
X
rt
X
rf
OC
rt
OC
rt
OC
rf
Г'
rf
nC
rf
m, П
pf
3
rf
pp,
pp.
iS =
к.' _ 3
in
3
n
3 3 3
in
3 3
in
3
in
O'
rt
OC
rt
Г-
rf
xC
rt
n 3 r 1
Tf
3 O
C
pp,
pp.
pp.
- 3 3 3 3 3 3 3 3 3
OC OC vC n r 1 OC vO pp,
р1 in, П in n in ír, Щ , in, rf rt rf pf rf pp, pp, pp,
3 3 3 3 3 3 3 3 3 OC OC in, pp, r 1 3 OC
sC sC
in n in <n in in, in rf rt rf rr pf ■'t pp, pp. pp,
3 3 3 3 3 3 3 3 3 OC OC pp, r 1
>c in OC pp.
n in »n in, in n n in in, rf rf rr pf pp, pp,
-

I.4X

1.46

1,45

1.43

1,42
OC O
C sC pp,
ín, ín n ín ín -n n *n in rt rt pp, pp.
. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 OC >C in pp. r 1 3 ' OC pp.
O'
1П n in in Щ, in n in in rf rt ■Pt pf rf pp, pp,
=
3 3 3 3 3 3 3 3 3 OC »n, r 1 3 OC pp,
O' iC sC
in n «П in in in in, rf rt rf pp, pp.
=
■
3 3 3 3 3 3 3 3 3 OC in r 1 3 OC 3
O' sC sC
rf rf rf rf pp,
_ 3 3 3 3 3 3 3 3 in, pp, r 1 3 O
C 3
OC vC xC
in in rt rt rí- rf
2
* Ж C
n X rí rf >c OC Cl rt sC O
C ni rf sC O
C
rí r 1 r 1 Г1 Г 1 pp, pp,
о СО
“ ~ - °r - ~
216
 Nyomott
zóna

F.l. ábra. Excentrikusán nyomott négyszög alaprajzú merev alap

A táblázatból г = 1,46
1,0
amax= 1,46------------------- =0,453 MN/m3
4 2 • 0,72 -2 1,12

F.l.2. KÖR ALAPRAJZÚ EXCENTRIKUSÁN TERHELT

MEREV ALAP

Az R sugarú merev alaptestre az F.2. ábrán megadott A pontban F koncentrált erő

hat. Az alaptest alatt a maximális talajfeszültség az alábbi képlettel határozható meg:

<W =-^J ’ (F-2)

3iR
ahol a értékeit a ß = e/R függvényében az F.2. táblázat tartalmazza.
Az F.2. táblázatban a részlegesen nyomott részektől vastag vonallal szétválasztottuk
azokat az értékeket, melyeknél a teljes alapfelület alatt nyomófeszültség keletkezik. A
táblázatban megadott feszültségek a talajnyomófeszültségek alapján lettek meghatá­
rozva.
Példa: R = 3,0m. **= 0,6,

ß = 0,6/0,3 = 0,2 5, F = 3,0 M N,

Nyomott zóna

F.2. ábra. Excentrikusán nyomott kör alaprajzú merev test

217
 F.2. tá b lá z a t

a P a P
0,000 3,416

0,025 2,856 0,525 0,820

0,050 2,618 0,550 0,761
0,075 2,417 0,575 0,700
0,100 2,244 0,600 0,641
0,125 2,094 0,625 0,584
0,150 1,964 0,650 0,528
0,175 1,848 0.675 0,475
0.200 1.745 0,700 0,423
0,225 1,654 0,725 0,373
0,250 1,571 0,750 0,324

0,275 1,495 0,775 0,278

0,300 1,420 0,800 0,234
0,325 1,350 0,825 0,192
0,350 1,280 0,850 0,153
0,375 1,210 0,875 0,116
0,400 1,142 0,900 0,084
0,425 1,075 0,925 0,055
0,450 1,011 0,950 0,030
0,475 0,945 0,975 0,010
0,500 0,882 1,000 0,000

táblázatban a = 1,571,
3,00
amax = ------------ =0,212 M N/m2 .
1,571 • 3,0 '

F.1.3. VÉGTELEN HOSSZÚ

RUGALMAS ÁGYZÁSÚ GERENDA

A végtelen hosszú Hún/c/er-ágyazatra helyezett rugalmas ágyazású gerenda adott

keresztmetszeteiben keletkező lehajlások, szögforgások nyomatékok és keresztmetsze­
ti erők meghatározását a 6.3.1. fejezetrész a. és b. pontjában ismertettük. Az F.3.
táblázatban megadjuk a (6.26) képletek, A (kx\ B(áx ), C(/bc), D( áx ) függvények
értékeit.

F.1.4. VÉGES HOSSZÚSÁGÚ

RUGALMAS ÁGYAZÁSÚ GERENDA

A véges hosszúságú — Winkler-ágyazatra helyezett — rugalmas ágyazású gerenda

algoritmusait a 6.3.l.c. pont (6.28) képletei tartalmazzák. A képletek alapján
összeállított értékeket különböző A-ák esetére az F.4.— F.15. táblázatok tartalmazzák.
A táblázatok az alábbi összefüggések szerint használhatóak:
4 1 eb

~ V 4£d’

218
c= Winkler-íé\e ágyazási együttható,
b = a tartó szélessége az ágyazaton,
E = a tartó anyagának rugalmassági modulusa,
J = a tartó keresztmetszetének inercia nyomatéka.

F.3. Táblázat

ХЛ A{x /. ) B(xk) C (x /) D(x>.)

0,0 1,00000 1,00000 0,00000 1.00000

0,1 0,99065 0,809 98 0,090 33 0,900 32

0,2 0,96507 0,63975 0,16266 0,80241

0,3 0,92666 0,488 80 0,21893 0,707 73

0,4 0,87844 0,35637 0,26103 0,61741

0,5 0,82307 0,24149 0,29079 0,53228

0,6 0,76284 0,14307 0,309 88 0.45298

0,7 0,69972 0,05990 0,31991 0,379 81

0,8 ч 0,635 38 -0,00928 0,32233 0,31305

0,9 0,57120 -0,065 75 0,31848 0,252 73

1,0 0,508 33 -0,11079 0,30956 0,198 77

1,1 0,44765 -0,14567 0,29666 0,15099

1,2 0,389 86 -0,17158 0,28072 0,10914

1,3 0,335 50 -0,189 70 0,26260 0,07290

1,4 0,28492 -0,201 10 0,24301 0,041 91

1,5 0,238 35 -0,206 79 0,22257 0,015 78

1,6 0,195 92 -0,207 71 0,20181 -0,005 90

1,7 0,157 62 -0,204 70 0,181 16 -0,023 54

1,8 0,123 42 -0,198 53 0,16098 -0,037 56

1,9 0,093 18 -0,18989 0,141 54 -0,048 36

2,0 0,066 74 -0,179 38 0,123 06 -0,056 32

3,0 -0,042 26 -0,056 31 0,00703 -0,049 29

4,0 -0,02583 0,001 89 -0,013 86 -0,01197

5,0 -0,004 55 0,008 37 -0,00646 0,001 91

6,0 0,001 69 0,00307 -0,00069 0,002 38

7,0 0,00129 0,00009 0,000 60 0,00069

8,0 0,00028 -0,00038 0,00033 -0,00005

219
 F
Tartó

-Winkler-féie ágyazat
a
X

l
F.3. ábra. F koncentrált erővel terhelt tartó Hínk/er-ágyazaton

Az F.3. ábrán megadott elrendezésű F koncentrált erő hatására az x helyen levő

tartókeresztmetszetben keletkező M(x) hajlítónyomaték Q(x) keresztmetszeti erő és
a,{x) talpfeszültség és a w(x) tartólehajlás az alábbi összefüggésekből számitható:

M(x) = aM(x )y F

Q( x ) = <
xq (x ) F

o,(x) = a.„ ( x ) - F
b
»
1
w(x) = (T, (x) —
c
Az ocM(x), aQ(x), a„(x) függvényeket a ß = lX függvényében a táblázatok tartalmazzák
különböző ot = b/a esetére. A közbenső értékekre az interpolálás megengedett.

F.4. Táblázat

aM(x) táblázat 0 = 2,0 esetre

aTT — 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
0,10 -0,158 0,035 0,027 0,020 0,013 0,006
0,20 -0,242 -0,070 0,103 0,077 0,054 0,033
0,30 -0,270 -0,125 0,021 0,169 0,121 0,077
0,40 -0,258 -0,142 -0,026 0,092 0,214 0,142
0,50 -0,218 -0,133 -0,047 0,041 0,133 0,230
0,60 -0,164 -0,106 -0,048 0,012 0,075 0,142
0,70 -0,105 -0,071 -0,037 -0,001 0,036 0,0.77
0,80 -0.053 -0,037 -0,021 -0,004 0,013 0,033
0,90 -0,015 -0,010 -0,006 -0,002 0,003 0,008
1,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

2 2 0
 F.5. T á b lá z a t

aQ( x) táblázat /7= 2,0 esetre

o/ 7~ ------------ --- 00,0 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50

0,00
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
- 1,000
0,335
0,10 - 0,590 0,263 0,196 0,134 0,079
- 0,665
0,492
0,20 - 0,268 - 0,389 0,376 0,269 0,170
- 0,508
0,540
0,30 - 0,027 - 0,172 — 0,317 0,402 0,272
- 0,460
0,532
0,40 0,141 - 0,011 - 0,163 - 0,316 0,383
- 0,468
0,500
0,50 0,244 0,099 - 0,048 - 0,196 - 0,347
- 0,500
0,60 0,290 0,161 0,031 - 0,102 - 0,240 - 0,383
0,70 0,286 0,180 0,073 - 0,036 - 0,150 - 0,272
0,80 0,234 0,158 0,082 0,003 - 0,080 - 0,170
0,90 0,139 0,098 0,057 0,015 - 0,030 - 0,079
1,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

F.6 . Táblázat

i „{.V) táblázat ß= 2,0 esetre

0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,00 2,275 1,826 1,402 1,015 0,671 0,368
0.10 1,926 1,528 1,230 0,941 0,672 0,426
0,20 1,402 1,230 1,053 0,864 0.672 0,483
0,30 1,015 0,941 0,864 0,774 0,662 0,534
0,40 0,671 0,672 0,672 0,662 0,632 0,573
0.50 0,368 0,426 0,483 0,534 0,573 0,589
0,60 0,099 0,201 0,302 0,400 0,493 0,573
0, 7,0 - 0,143 - 0,008 0,128 0,264 0,400 0,534
0,80 - 0,369 - 0,205 - 0,040 0,128 0,302 0,483
0,90 - 0,586 - 0,396 - 0,205 - 0,008 0,201 0,426
1,00 - 0,800 - 0,586 - 0,369 - 0,143 0,099 0,368

I
221
 F.7. T á b lá za t

aM(.x| táblázat 0 = 1.0esetre

aTT" — ~ — í/L 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 ' 0,000
0,10 - 0,081 0,016 0,013 0,011 0,008 0,005
0,20 - 0,128 - 0,038 0,051 0,041 0,030 0,020
0,30 - 0,146 - 0,068 0,010 0,088 0,066 0,045
0,40 - 0,143 - 0,079 - 0,014 0,050 0,115 0,079
0,50 - 0,124 - 0,074 - 0,025 0,025 0,074 0,124
0,60 - 0,095 - 0,060 - 0,025 0,009 0,044 0,079
0,70 - 0,062 - 0,041 - 0,020 0,002 0,023 0,045
0,80 - 0,032 - 0,021 - 0,011 - 0,001 0,009 0,020
0.90 - 0,009 - 0,006 - 0,003 - 0,001 0,002 0,005
1,00
* 0,000 0,000 0,000 0,000 0.000 0,000

F.8. Táblázat

ал( л) táblázat 0= 1.0 esetre

ajl ' '— 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0.00 4,038 3,418 2,800 2,188 1,582 0,981
o; io 3,418 2,930 2,441 1,955 1,471 0.990
0,20 2,800 2,441 2,082 1,720 1,359 0,998
0.30 2.188 1.955 1,720 1,485 1,246 1,005
0.40 1.582 1,471 1,359 1,246 1,130 1,010
0,50 0,981 0,990 0,998 1,005 1,010 1,012
0,60 0.386 0.512 0,638 0,763 0,888 1,010
0,70 - 0.206 0,036 0.278 0,521 0,763 1,005
0,80 - 0,796 - 0,438 - 0,080 0,278 0,638 0,998
0.90 - 1,384 - 0,911 - 0,438 0,036 0,512 0,990
1.00 - 1,972 - 1.384 - 0,796 - 0.206 0,386 0,984

222
 F. 9. T á b lá z a t
-------------------------------------------------------------------------------- ---- -------------------------------------- \---------------------------------------------------------------------------------- --------------------------------—
aQ(.x) táblázat ß = 1,0 esetre
* /' 0,00 0.10 0,20 0,30 0,40 0,50

0,000
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
- 1,000
0,317
0,10 - 0,627 0,262 0,207 0,153 0,099
- 0,683
0,488
0,20 - 0,316 - 0,414 0,391 0,294 0,198
- 0,512
0,551
0,30 - 0,067 - 0,194 0,322 0,424 0,299
- 0,449
0,543
0,40 0,121 - 0,023 - 0,168 - 0,312 0,399
- 0,457
0,500
0,50 0,250 0,100 - 0,050 - 0,200 - 0,350
- 0,500
0,60 0,318 0,175 0,032 - 0,111 - 0,255 - 0,399
0,70 0,327 0,202 0,078 - 0,047 - 0,172 - 0,298
0,80 0,277 0,182 0,088 - 0,007 - 0,102 - 0,198
0,90 0,168 0,115 0,062 0,009 - 0,045 - . 0,099
1,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0.000

F. 10. Táblázat

лм(х ) táblázat 0=4,0 esetre

а/ / — — 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,00
0,10 - 0,251 0,091 0,050 0,021 0,003 - 0,005
0,20 - 0,322 - 0,067 0,201 0,099 0,031 - 0,006
0,30 - 0,281 - 0,123 0,046 0,252 0,110 0,023
0,40 - 0,202 - 0,122 - 0,032 0,088 0,263 0,106
0,50 - 0,124 - 0,095 - 0,059 - 0,001 0,100 0,263
0,60 - 0,064 - 0,062 - 0,056 - 0,037 0,011 0,106
0,70 - 0,026 - 0,034 - 0,040 - 0,039 - 0,022 0,023
0,80 - 0,007 - 0,014 - 0,021 - 0,024 - 0,022 - 0,006
0,90 - 0,001 - 0,003 - 0,006 - 0,008 - 0,008 - 0,005
1,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

223
 F. I I . tá b lá z a t

ae(.v) táblázat 0 = 4,0 esetre

00,0 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,000
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
- 1,000
0,437
0,10 - 0,356 0,252 0,114 0,028 - 0,017
- 0,563
0,500
0,20 0,010 - 0,248 0,282 0.123 0,025
- 0,500
0,488
0,30 0,171 - 0,053 - 0,282 0,282 0,130
- 0,512
0,486
0,40 0,206 0,046 - 0,122 - 0,309 0,293
- 0,514
0,500
0,50 0,176 0,081 - 0,022 - 0,147 - 0,308
- 0,500
0,60 0,122 0,079 0,030 - 0,039 - 0,143 - 0,293
0,70 0,070 0,061 0,048 0,022 - 0,032 - 0,130
0,80 0,029 0,038 0,044 0,043 0,025 - 0,025
0,90 0,006 0,017 0,027 0,035 0,034 0,017
1,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

F.12. Táblázat

a„ ( x) táblázat 0=4,0 esetre

o T /" — ' — 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,00 2,002 1,235 0,625 0,216 - 0,016 - 0,118
0,10 1,235 0,945 0,631 0,355 0,155 0,031
0,20 0,625 0,631 0,600 0,478 0,322 0,183
0,30 0,216 0,355 0,478 0,533 0,466 0,338
0,40 - 0,016 0,155 0,322 0,466 0,535 0,475
0,50 - 0,118 0,031 0,183 0,338 0,475 0,540
0,60 - 0,140 - 0,032 0,081 0,208 0,346 0,475
0,70 - 0,119 - 0,055 0,014 0,099 0,208 0,338
0,80 - 0,081 - 0,056 - 0,028 0,014 0,081 0,183
0,90 - 0,037 - 0,048 - 0,056 - 0,055 - 0.032 0,031
1,00 0,008 - 0,037 - 0,081 - 0,119 - 0.140 - 0,118

224
 F.13. T á b lá z a t

Ом(л) táblázat fi = 8.0 esetre

~~— -2E/Í. 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0.000
0,10 -0 ,3 2 2 0,201 0,032 -0,021 -0 ,0 1 9 -0 ,0 0 8
0,20 -0 ,2 0 2 -0 ,0 3 3 0,261 0,011 -0 ,0 4 6 -0,031
0,30 -0,061 -0 ,0 6 2 -0 ,0 0 2 0,252 -0,001 -0 ,0 5 2
0,40 0,002 -0 ,0 3 2 -0 ,0 5 4 -0 ,0 0 4 0.250 -0 ,0 0 2
0,50 0,014 -0 ,0 0 7 -0 ,0 3 3 -0 ,0 5 3 -0 ,0 0 3 ' 0,250
0,60 0,008 0,002 -0 ,0 1 0 -0 ,0 3 2 -0 ,0 5 2 -0 ,0 0 2
0,70 0,002 0,003 0,000 -0 ,0 1 0 -0 ,0 3 2 -0 ,0 5 2
0,80 0,000 0,001 0,002 0,000 -0 ,0 1 0 -0,031
0,90 0,000 0,000 0,001 0,001 -0,001 -0 ,0 0 8
1,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0.000

F. 14. Táblázat

Яд( х) táblázat /1= 8,0 esetre

0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,000
0,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
* -1 ,0 0 0
0,500
0,10 0.009 0,123 -0 ,0 2 4 -0 ,0 4 0 -0 ,0 2 0
-0 ,5 0 0
0,478
0,20 0,208 -0 ,1 2 5 0,137 -0,011 -0 ,0 3 5
-0 ,5 2 2
0,492
0,30 0,128 0,023 -0 ,1 6 3 0,153 -0 ,0 0 4
-0 ,5 0 8
0,500
0,40 0.038 0,039 0,003 —0,158 0,156
-0 ,5 0 0
Iz i
IО
8 18

0,50 -0 ,0 0 2 0,020 0,035 0,004 -0 ,1 5 6

1I
L /í
©

0,60 -0 ,0 0 9 -0 ,0 0 5 0,021 0,034 0,003 -0 ,1 5 6

0,70 I -0 ,0 0 5 -0,001 0,006 0,020 0,033 0,004
0,80 -0,001 -0 ,0 0 2 -0,001 0,005 0,019 0,035
0,90 0,000 -0,001 - 0,002 -0,001 0,005 0,020
1,00 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

15 D u l á c s k a 225
 F.15. T á b lá za t

a„(x) táblázat /9= 8,0 esetre

— íil 0,00 0,10 0,20 0,30 0.40 0-50

0,00 2,000 0,626 -0,012 -0,134 -0,081 -0,024

0,10 0,626 0,598 0,317 0,078 -0,015 -0,025

0,20 -0,012 0,317 0,522 0,331 0,102 -0,003

0,30 -0,134 0,078 0,331 0,511 0,323 0,099

0,40 -0,081 -0,015 0,102 0,323 0,502 0,318

0,50 -0,024 - 0,025 -0,003 0,099 0,318 0,500
0,60 0,001 -0,013 -0,023 -0,004 0,098 0,318

0,70 0,006 -0,003 -0,014 -0,023 -0,004 0,099

0,80 0,003 0,001 -0,004 -0,014 -0,023 -0,003

0,90 0,001 0,001 0,001 -0,003 -0,013 -0,025

1,00 -0.002 0,001 0,003 0,006 0,001 -0,024

F.1.5. RUGALMAS FÉLTÉRRE HELYEZETT GERENDA

A rugalmas féltérágyazatra helyezett gerenda számításának elméleti alapjai a 7.3.

fejezetrészben ismertetjük. Ezen algoritmusrendszerek segítségével a Boussinesq-képlet
végtelenig való integrálásával meghatároztuk elektronikus számítógép segítségével az
egyenletesen megoszló terhelés esetére a tartólehajlásainak és a keresztmetszeti erők
értékeinek táblázatát különböző ágyazati és tartómerevségi esetekre.
A táblázatok összeállításakor az F.4. ábra alapján a következő jelölésrendszert
alkalmaztuk:
b = a tartó talpszélessége,
E, = a tartó anyagának rugalmassági modulusa,
J, —a tartó inercianyomatéka,
Ef = a rugalmas féltér rugalmassági modulusa,
vx= a rugalmas féltér Poisson-tényezője,
f = a tartóra ható egyenletesen megoszló terhelés.
A táblázatokban megadott W0, M 0, Q0, P 0 értékek figyelembevételével a tartó 1, 2,
3, 4, 5 tizedeseiben felvett x helyeken az M hajlítónyomaték, a Q keresztmetszeti erő, a

f=egyenletesen megosztó terhele's

Tartó

Rugalmas féltérágyazat

F.4 ábra. Rugalmas féltérre helyezett egyenletesen megoszló terheléssel terhelt gerenda

226
 о, talajfeszültség és a W tartólehajlás az alábbi képletekkel határozható meg:

a5
w = w0 -----f ,
° E,J,

M = M 0a3f ,

e = öofl2/ ,

<r, = R0f .

Az F.16- F.I9. táblázatok az a = 0,125; 0,25; 0,50; 1,00 értékeknek megfelelő A"0,
M 0, Q0, R0 függvényértékeket tartalm azzák az 2f = 0,l • /; 0,2 • /; 0,3 • /; 0,4 • /; 0,5 • /
helyeken.

F. 16 Táblázat

ALFA=0Mb

HELY WO MO QO RO

В ETA = .1 0 0 0 0 @ —0 5

1 . 7 2 2 2 2 9 @ —0 6 .0000 @ + 00 ,56 8 5 @ -0 4 , 1 0 0 5 @ + 01
2 , 8 2 7 4 6 6 @ —0 6 . 5 6 8 5 @ —0 5 -,3 2 2 4 @ -0 4 ,9929@ +00
3 .875 5 3 0 @ - 0 6 .2461 @ - 0 5 —. 1 1 1 4 04 , 1 0 0 2 @ + 01
4 .899 6 2 6 @ - 0 6 .13 4 8 @ - 0 5 -,3 1 7 7 @ -0 5 . 1 0 0 1 @ + 01
5 . 9 0 9 9 2 5 @ —0 6 1030@ -05 3027@ -09 , 1 0 0 0 @ + 01

B E T A = . 1 0 0 0 0 @ —0 4

1 . 7 2 7 9 9 4 @ —0 5 0000@ + 00 ,3712@ -03 , 1 0 3 0 @ + 01

2 .819311 @ - 0 5 3 7 1 2 @ —0 4 ,9957@ -04 ,9623@ + 00
3 .873 5 1 2 @ - 0 5 .2716 @ - 0 4 — 1 1 0 7 @ —0 3 ,9991@ + 00
4 . 9 0 0 5 5 2 @ —0 5 ,16 0 9 @ -0 4 -.5131 @ - 0 4 1 0 0 5 @ + 01
5 . 911 5 0 7 @ —0 5 . 1 0 9 5 @ —0 4 -,1 8 6 3 @ -0 9 1 0 0 4 @ + 01

B E T A = .1 0 0 0 0 @ —0 3

1 . 7 4 8 6 0 7 @ —0 4 .000 @ +0 0 1289@ -02 1 1 0 3 @ + 01

2 .811 0 6 8 @ —0 4 ,12 8 9 @ -0 3 3983@ -03 9 2 8 8 @ + 00
3 , 8 6 0 6 4 2 @ —0 4 . 1 6 8 7 @ —0 3 -,8 6 1 5 @ -0 5 9674@ +00
4 8 9 3 3 4 7 @ —0 4 1678@ -03 -,8 6 1 6 @ -0 4 9 9 3 8 @ + 00
5 . 9 0 9 6 9 0 @ —0 4 . 1 5 9 2 @ —0 3 -,1 1 6 4 @ -0 9 ,1007@ -01

15* 227
BETA = .10000@ —02

1 . 7 9 8 7 6 0 @ —0 3 ,0000@ + 00 ,31 8 4 @ -0 2 , 1 2 5 5 @ + 01
2 . 8 2 3 2 1 3 @ —0 3 . 3 1 8 4 @ —0 3 ,25 1 6 @ -0 2 9466@ + 00
3 ,844 4 8 2 @ - 0 3 ,57 0 0 @ -0 3 ,16 7 4 @ -0 2 ,9326@ + 00
4 .860051 @ - 0 3 ,7374@ -03 ,82 1 3 @ -0 3 ,9318@ + 00
5 ,868246@ -03 .819 5 @ - 0 3 — 9 3 1 3 @ —10 ,9343@ + 00

BETA = .1 0 0 0 0 @ + 0 0

1 . 8 3 4 2 5 7 @ —01 0000@ + 00 4495@ -02 1 3 6 0 @ + 01

2 ,834635@ -01 ,44 9 5 @ -0 3 4088@ -02 9675@ +00
3 .834 9 6 9 @ - 0 1 ,85 8 3 @ -0 3 ,3 0 1 0 @ -0 2 ,9137@ + 00
4 , 8 3 5 2 1 6 @ —01 .11 5 9 @ —0 2 1576@ -02 8 8 5 3 @ + 00
5 8 3 5 3 4 8 @ —01 . 1 3 1 7 @ —0 2 ,3 2 6 0 @ -0 9 8739@ + 00

В E T A = .1 0 0 0 0 @ + 01

1 .834 7 6 4 @ + 0 0 ,0000@ + 00 ,4 5 1 4 @ -0 2 . 1 3 6 1 @ + 01
2 ,834 8 0 2 @ + 0 0 ,45 1 4 @ -0 3 .4111 @ - 0 2 ,9678@ + 00
3 ,834835@ + 00 8 6 2 5 @ —0 3 ,3029@ -02 ,9134@ + 00
4 .8 3 4 8 6 0 @ + 0 0 . 1 1 6 5 @ —0 2 ,1587@ -02 ,8847@ + 00
5 .834 8 7 3 @ + 0 0 ,13 2 4 @ -0 2 -,3 7 2 5 @ -0 9 ,8730@ + 00

F. 17. Táblázat

ALFA = 0 . 2 5 0

H EL Y WO MO QO RO

B E T A = . 1 0 0 0 0 @ —0 5

1 .114831 @ - 0 5 ,0000@ +00 ,89 7 8 @ -0 4 1004@+01

2 .132 4 8 5 @ - 0 5 ,8 9 7 8 @ -0 5 -,4 8 0 4 @ -0 4 ,9945@ + 00
3 . 1 4 1 1 6 2 @ —0 5 . 4 1 7 4 @ —0 5 -,1 6 5 8 @ -0 4 .1001 @ + 0 1
4 1 4 5 6 6 4 @ —0 5 . 2 5 1 6 @ —0 5 -,5 2 8 8 @ -0 5 1000@+01
5 .147651 @ - 0 5 . 1 9 8 7 @ —0 5 -,1 3 9 7 @ -0 9 ,1000@ + 01

B E T A = . 1 0 0 0 0 @ —0 4

1 .115 4 2 2 @ - 0 4 ,0000@ — 00 ,6726@ -03 , 1 0 2 7 @ + 01

2 . 1 3 1 5 4 2 @ —0 4 , 6 7 2 6 @ —0 4 -,2 1 5 7 @ -0 3 9645@ +00
3 . 1 4 0 9 3 7 @ —0 4 , 4 5 6 9 @ —0 4 -.1 7 8 6 @ -0 3 .1001 @ + 0 1
4 , 1 4 5 7 6 2 @ —0 4 ,27 8 3 @ -0 4 -,7 4 1 8 @ -0 4 ,1004@ + 01
5 . 1 4 7 8 0 3 @ —0 4 2 0 4 2 @ —0 4 2328@ -09 1003@ +01

228
В ET A = .1 0 0 0 0 @ —0 3

1 . 1 1 8 0 5 7 @ —0 3 ,0 0 0 0 @ + 0 0 2739@ -02 ,1110@ +01

2 .129 9 4 3 @ - 0 3 .2739@ -03 ,5593@ -03 ,9128@ + 00
3 . 1 3 9 0 9 0 @ —0 3 , 3 2 9 9 @ —0 3 -,2 3 3 9 @ -0 3 ,9683@ + 00
4 . 1 4 4 9 3 8 @ —0 3 . 3 0 6 5 @ —0 3 -,2 8 1 5 @ -0 3 .9981 @ + 0 0
5 .147721 @ - 0 3 , 2 7 8 3 @ —0 3 1397@ -09 . 1 0 1 1 @ + 01

B E T A = . 1 0 0 0 0 @ —0 2

1 , 1 2 5 7 8 5 @ —0 2 ,0000@ + 00 ,7520@ -02 . 1 3 0 1 @ + 01

2 . 131 2 8 2 @ - 0 2 ,7 5 2 0 @ -0 3 5461@ -02 ,91 7 6 @ + 00
3 . 1 3 6 0 2 7 @ —0 2 . 1 2 9 8 @ —0 2 ,34 4 0 @ -02 ,9192@ + 00
4 . 1 3 9 4 7 3 @ —0 2 . 1 6 4 2 @ —0 2 ,1625@ -02 ,9274@ +00
5 . 141 2 7 8 @ —0 2 . 1 8 0 5 @ —0 2 ,1863@ -09 ,9350@ +00

BETA = .10000@ + 00

1 ,13 3 4 1 0 @ + 0 0 ,0000@ + 00 . 1 2 0 4 @ —01 1 4 8 2 @ + 01

v2 .133 5 1 0 @ + 0 0 .1204 @ - 0 2 ,1064@ -01 9440@ + 00
3 .133 5 9 8 @ + 0 0 , 2 2 6 8 @ —0 2 ,77 5 8 @ -0 2 8847@ + 00
4 ,133 6 6 2 @ + 0 0 , 3 0 4 4 @ —0 2 4042@ -02 ,8514@ +00
5 .133 6 9 7 @ + 0 0 3 4 4 8 @ —0 2 5588@ -09 8383@ +00

BETA =.100 0 0 @ + 0 1

1 .133 5 3 9 @ + 01 0000@ + 00 1 2 1 2 @ —01 1485@+01

2 .133 549@ +01 .1212 @ - 0 2 ,1073@ -01 ,9445@ + 00
3 .133 558@ +01 ,2 2 8 5 @ -0 2 ,7832@ -02 .8841 @ + 0 0
4 .133 564 @ +01 ,3068@ -02 4084@ -02 .8501 @ + 0 0
5 .133 568 @ +01 , 3 4 7 6 @ —0 2 - 2794@ -09 ,8366@ + 00

F.18. Táblázat

ALFA = 0 .5 0 0

H EL Y WO MO QO RO

В E T A = .1 0 0 0 0 @ —0 5

1 . 1 7 7 0 7 4 @ —0 5 ,0000@ + 00 ,12 1 3 @ -0 3 1 0 0 2 @ + 01
2 . 2 0 3 2 0 3 @ —0 5 . 1 2 1 3 @ —0 4 -,5 8 5 3 @ -0 4 ,9964@ +00
3 . 2 1 7 1 9 9 @ —0 5 , 6 2 8 0 @ —0 5 -,2 0 6 3 @ -0 4 . 1 0 0 1 @ + 01
4 ,224914@ -05 4217@ -05 -,7 1 8 2 @ -0 5 , 1 0 0 0 @ + 01
5 . 2 2 8 4 1 3 @ —0 5 ,3499@ -05 4657@ -09 1 0 0 0 @ + 01

229
В ETA = . 1 0 0 0 0 @ —0 4

1 . 1 7 7 5 4 6 @ —0 4 0000@ + 00 .1021 @ - 0 2 ' 1020@+01

2 . 2 0 2 3 9 3 @ —0 4 .1021 @ - 0 3 -,3 5 2 9 @ -0 3 9725@ +00
3 .217 0 2 6 @ - 04 6 6 8 5 @ —0 4 -,2 2 7 3 @ -0 3 ,1003@ + 01
4 , 2 2 4 9 7 4 @ —0 4 ,44 1 2 @ -0 4 -,8 7 6 4 @ -0 4 ,1003@ + 01
5 . 2 2 8 5 1 0 @ —0 4 3536@ -04 6519@ -09 , 1 0 0 2 @ + 01

B E T A = .1 0 0 0 0 @ —0 3

1 180 2 0 2 @ - 0 3 0000@ + 00 5098@ -02 ,1102@ + 01

2 .20015 8 @ -0 3 ,50 9 8 @ -0 3 ,53 3 3 @ -0 3 9087@ +00
3 .215016 @ - 0 3 ,5 6 3 2 @ -0 3 - . 7 1 5 9 @ —0 3 ,9750@ + 00
4 2 2 4 2 4 2 @ —0 3 ,4 9 1 6 @ -0 3 - 6050@ -03 1002@+01
5 . 2 2 8 5 5 3 @ —0 3 4311@ -03 -,5 5 8 8 @ -0 9 , 1 0 1 2 @ + 01

B E T A = . 1 0 0 0 0 @ —0 2

1 189797@ -02 0000@ + 00 . 1 5 9 6 @ —01 ,1319@ + 01

2 .200816 @ -02 . 1 5 9 6 @ —0 2 1049@ -01 ,8905@ + 00
3 .210 2 4 0 @ —0 2 2 6 4 5 @ —0 2 ,60 8 9 @ -0 2 ,9120@ + 00
4 .217 0 1 7 @ —0 2 3 2 5 4 @ —0 2 2696@ -02 .9321 @ + 0 0
5 .220541 @ -02 ,35 2 4 @ -0 2 -,1 8 6 3 @ -0 9 .9461 @ + 0 0

В ETA = .1 0 0 0 0 @ + 0 0

1 .204219@ + 00 ,0000@ +00 ,3109@ -01 1622@ + 00

2 204474@ + 00 ,3109@ -02 ,2713@ -01 ,9207@ + 00
3 204699@ + 00 , 5 8 2 2 @ —0 2 1969@ -01 8513@ + 00
4 ,204 8 6 5 @ + 00 .7791 @ - 0 2 1023@ -01 ,8108@ + 00
5 ,204953@ + 00 8814@ -02 -.7451 @ - 0 9 7954@ + 00

BETA = .10 0 0 0 @ + 0 1

1 .204 5 3 $ @ + 0 1 ,0000@ + 00 ,3142@ -01 ,1628@ + 01

2 . 2 0 4 5 5 9 @ + 01 ,31 4 2 @ -0 2 ,2749@ -01 ,9214@ + 00
3 . 2 0 4 5 8 1 @ + 01 .5891 @ - 0 2 1999@ -01 ,8500@ + 00
4 . 2 0 4 5 9 8 @ + 01 .7891 @ - 0 2 ,1040@ -01 .8081 @ + 0 0
5 2 0 4 6 0 7 @ + 01 .8931 @ - 0 2 2049@ -08 ,7920@ + 00
( i ■

230
F.19. Táblázat

A L F A = 1.000

HELY WO MO QO RO

B E T A = .1 0 0 0 0 @ —0 5

1 .262 5 8 6 @ - 0 5 0000@ +00 ,14 4 5 @ -0 3 .1001 @ + 0 1

2 .296671 @ - 0 5 , 1 4 4 5 @ —0 4 -,6 1 5 7 @ -0 4 9979@ +00
3 . 3 1 6 3 0 6 @ —0 5 8 2 9 4 @ —0 5 -,2 2 1 9 @ -0 4 1000@+01
4 . 3 2 7 6 4 7 @ —0 5 6075@ -05 -,8 0 8 1 @ -0 5 1 0 0 0 @ + 01
5 , 3 3 2 9 1 4 @ —0 5 , 5 2 6 7 @ —0 5 -,9 8 1 3 @ -0 9 1 0 0 0 @ + 01

В ETA = . 1 0 0 0 0 @ - 0 4

1 262895@ -04 00 0 0 @ + 00 1316@ -06 , 1 0 1 3 @ + 01

2 . 2 9 6 1 2 6 @ —0 4 ,1316@ -03 -,4 5 6 8 @ -0 3 ,9823@ + 00
3 .31619 4 @ - 0 4 8 5 9 5 @ —0 4 -.2411 @ - 0 3 , 1 0 0 2 @ + 01
4 . 3 2 7 6 6 6 @ —0 4 . 6 1 8 4 @ —0 4 -,8 9 6 2 @ -0 4 ,1002@ + 01
5 . 3 3 2 9 5 4 @ —0 4 ,52 8 8 @ -0 4 -,1 8 6 3 @ -0 9 . 1 0 0 1 @ + 01

B E T A = . 1 0 0 0 0 @ —0 3

1 2 6 5 0 0 8 @ —0 3 ,0000@ + 00 .8081 @ - 0 2 . 1 0 8 1 @ + 01
2 . 2 9 3 8 3 0 @ —0 3 .8081 @ - 0 3 ,59 3 5 @ -0 4 ,9198@ + 00
3 .314571 @ - 0 3 .814 0 @ - 0 3 -,1 3 8 0 @ -0 2 ,9856@ + 00
4 .32717 2 @ - 0 3 6760@ -03 -,9 1 9 3 @ -0 3 ,1005@ + 01
5 ,333013@ -03 .5841 @ - 0 3 3725@ -09 ,1009@ + 01

В E T A = .1 0 0 0 0 @ —0 2

1 . 2 7 4 2 8 6 @ —0 2 0000@ + 00 2932@ -01 ,1293@ + 01

2 ,293002@ -02 ,2 9 3 2 @ -9 2 1669@ -01 ,8737@ + 00
3 .308 7 8 6 @ - 0 2 .4601 @ - 0 2 ,83 0 7 @ -0 2 .9161 @ + 00
4 .319 9 6 9 @ - 0 2 5 4 2 3 @ —0 2 3188@ -02 ,9488@ + 00
5 ,325720@ -02 .5751 @ - 0 2 ,14 9 0 @ -0 8 .9681 @ + 00

BETA = .1 0 0 0 0 @ + 00

1 .297150@ + 00 ,0000@ + 00 ,7528@ -01 ,1753@ + 01

2 .297 7 6 8 @ + 00 ,7528@ -02 ,6570@ -01 .9041 @ + 00
3 .298311 @ + 00 .1410 @ - 0 1 ,4760@ -01 ,8191@ + 00
4 .298 7 1 3 @ + 00 .18 8 6 @ - 0 1 .2471 @ - 0 1 ,7710@ + 00
5 .298 9 2 6 @ + 00 . 2 1 3 3 @ —01 -,3 7 2 5 @ -0 8 ,7529@ + 00

231
BETA = . 1 0 0 0 0 @ + 01

1 . 2 9 7 8 7 3 @ + 01 0000@ + 00 ,7672@ -01 1 7 6 7 @ + 01

2 . 2 9 7 9 3 6 @ + 01 , 7 6 7 2 @ —0 2 ,6727@ -01 9054@ + 00
3 .2 97 9 9 2 @ + 0 1 ,1440@ -01 ,4889@ -01 8 1 6 2 @ + 00
4 ,298033@ + 01 . 1 9 2 9 @ — 01 2542@ -01 7 6 5 3 @ + 00
5 ,298055@ + 01 . 2 1 8 3 @ —01 -,1 8 6 3 @ -0 8 ,7458@ + 00

F.2. GÉPI PROGRAMOK

Ebben a fejezetben négy bonyolultabb jellegű gépi számítási programot ismertetünk

rövid programleírással és programprotokollal. A program algoritmusrendszere
megegyező a könyv előző fejezeteiben megadott algoritmusrendszerekkel, illetve egyes
esetekben azoknak átrendezett változata. A könyv korlátozott terjedelme nem tette
lehetővé, hogy a programok felépítését részleteiben is ismertessük, de nyilván nem is
lehet célja e alapozó témájú könyvnek a számítástechnikai részletek pontos
ismertetése. A programprotokollok alapján a programok számítógépre vihetőek és a
számítások elvégezhetőek.
A bemutatott programok mind rugalmas féltérmodellel dolgoznak. Winkler-féle
ágyazási modellre programokat nem közöltünk, mivel ilyen tipusú feladatokra (az
egyszerűbb modellek esetére) készült programok a házai számítóközpontokban
fellelhetőek. Az F.l.l. pontban megadott táblázatok felhasználásával, illetve a
számolóközpontokban fellelhető gerenda és lemezmodell számítógépi programokkal a
statikai modellalkotás megíbzhatósága azonos jellegű a Winkler-féle ágyazati modell
megbízhatóságával, ezért Winkler-(é\e ágyazási modell esetében a statikai modell
pontosítása nem indokolt.
A programok alkalmazásánál a gépidő-ráfordítások csökkentése céljából először a
merev építménytípussal célszerű a számításokat kezdeni. A merev építménymodell
eredményeinek a „hagyományos” kézi számításos módszerekkel kapott eredményeivel
való összehasonlitása választ ad, hogy szükséges-e a bonyolultabb statikai modellel
szerinti számítás elvégzése.

F . 2. 1. RUGALMAS FÉLTÉRRE HELYEZETT

MEREV ÉPÍTMÉNYEK SZÁMÍTÁSA

F .2.1.1. A P R O G R A M F U N K C IÓ J A

A program merev felépítménnyel összekapcsolt egy vagy több alaptesttel rendelke­

ző, alaprajzi szempontból tetszőleges elrendezésű építmények alapozásának számítá­
sára szolgál. Az ágyazatot rugalmas féltérmodellel veszi a program számításba, de a
féltérmodell alapján a süllyedéseket csak egy megadott határmélységig veszi
figyelembe.
A program a végtelen merevnek feltételezett alaptesteken felvett négyszögosztású
részeken egyezteti az építmény, valamint az ágyazat elmozdulásait és ennek alapján
' ^ *
232
 meghatározza a talajfeszültségeket. Eredményül az alaptesteken felvett négyszögosztá­
sokon megkapjuk az alaptest süllyedéseit (elmozdulásait) és a talajfeszültségeket az
alaptest alatt.

F.2.1.2 A SZÁMÍTÁS MÓDSZERE. ÉRVÉNYESSÉGI FELTÉTELEK

A program statikai modelljét és algoritmusait a 7. pont tartalmazza. A féltérsüllyedé-

seket az előre meghatározott és alapadatként kezelt h határmélységig történő
integrálással a Boussinesq-képlet alapján határozza meg a program. A féltérsüllyedések
és az alaptest süllyedéseinek egyeztetését a program az alaptesteken felvett derékszögű
négyszögek súlypontjában számolja. Egy-egy derékszögű négyszögön a talajfeszültsé­
geket átlagértékkel számolja.
A program FORTRAN nyelven íródott és az alábbiakban megadott korlátozások,
illetve ajánlások mellett használható:
a. A program egy merev felépítménnyel rendelkező, egy vagy több merev alaptestből
álló építmények számítására szolgál, ahol az alaptesteken a programban megadott
háttérbeosztás mellett maximum 50 db négyszögelem vehető fel.
b. Az ágyazat rugalmassági adatainak és magának a modellnek a valóságtól való
eltérése általában nem indokolja a túlzottan besűrített négyszögelem felosztást. Nem
indokolt az 1,0 m-nél kisebb négyszögelem, illetve egy-egy alaptest hosszabbik
méretének 1/6-nál kisebb négyszögelem alkalmazása. Az előzőekben megadottaknál
sűrűbb négyszögelemméretek csak egy alaptestből álló építményeknél vagy különleges
vizsgálatoknál lehetnek indokoltak.
c. A gépi számítás jegyveszteségeinek csökkentése érdekében a számítás során ki kell
jelölni egy pontot (X , Y koordinátájával), mely a súlypont közelében helyezkedik el
(javasolt középpont). A kijelölést minden esetben elégséges minden külön számítás
nélkül csak becslésszerűen elvégezni.
d. Az ágyazat rugalmassági modulusát talajréegződés esetében súlyozott átlagérték­
kel célszerű felvenni. Ha a talaj rétegződése az egyes alaptestek alatt lényegesen eltérő
akkor a program eredményei nagyon pontatlanok lesznek.
e. A h határmélységét a leghosszabb alaptest hosszának 3x-ban célszerű megállapíta­
ni.
f. Az ágyazatot a program ideálisan rugalmas homogén izotrop anyagnak tételezi fel,
mely E rugalmassági modulussal és a v Fo/ssou-tényezővel egyértelműen jellemezhető.
g. A program nem vizsgálja az alaptestek alatti talajfeszültségeket előjel szempontjá­
ból. Tehát a számítás végeredményeként talajhúzófeszültségeket is kaphatunk, ami a
gyakorlatban nem megengedett. Az eredményeket tehát negatív talajfeszültségek
esetén a felhasználásnak kell értékelni és a talajhúzófeszültségek nagyságától függően
minősíteni.
h. Az adatokat a nyomtatási rendszer miatt célszerű MN és m dimenzióban
megadni.
i. A program nem alkalmas műszakilag irreális feladatok megoldására (pl.
tökéletesen merev vagy tökéletesen puha ágyazat alkalmazása).

233
 I

F .2.1.3. A D A T O K A B E V É T E L S O R R E N D J É B E N

a. A feladat címe, vagy megnevezése. Tetszőleges, max. 32 alfanumerikus jelből álló

szöveg a felhasználó tetszése szerint, melyet az = jellel kell bezárni.
Példa: K2 BUNKERALAPOK-TOTAAL-TEHER =
b. Az ágyazat (altalaj) rugalmassági adatai v, E, h,

ahol v = az altalaj Poi'sson-tényezője,

E = az altalaj rugalmassági modulusa,
á = az altalaj határmélysége.
c. Az építmény alaptestjein felvett négyszögelemek száma (N) és a javasolt
középpont X k és Yk koordinátái.
d. Az építmény alapjain felvett négyszögelemek adatai
i X, y, Ű, f> ,j

N db adatcsoport egymás után.

ahol i = a négyszögelem sorszáma,
2f, = az í'-dik négyszögelem súlyponti X koordinátája,
yj = az i-dik négyszögelem súlyponti Y koordinátája,
a; = az i'-dik négyszögelem X irányú oldalhossza,
fej = az i-dik négyszögelem Y irányú oldalhossza.
e. Terhelések vezérlő adatai:
A terheléstípus neve (max. 16 alfanumerikus jel = ) és a terhelt négyszögelemek
darabszáma (M)
f. Terhelések adatai:
К FK M xK Aíy*J

M db adatcsoport egymásután,

ahol K = a terhelt négyszögelem sorszáma,

FK= a négyszögelem súlypontjában ható függőleges erő,
M xK = a négyszögelem súlypontjában ható függőleges M x nyomaték,
M yK= a négyszögelem súlypontjában ható függőleges M y. nyomaték.
ÍO ha nincs több terhelés típus
g. Vezérlőjel: mely: <
fi ha van további terhelés típus.

Ha a vezérlőjel 1 volt, akikor az adatokat az e. ponttól kezdve kell folytatni, ha pedig a

vezérlőjel 0 volt, akkor a h. pont következik.
ÍO ha nincs több feladat,
h. Vezérlőjel: mely: <
fi ha van további feladat.

Ha a vezérlőjel 1 volt, akkor az adatokat az a. pontnál kell folytatni.

234
 F.2.1.4. E R ED M ÉN YE K F O RM ÁT U M A

A számítás során a gép megfelelő feliratokkal ellátva visszanyomtatja az összes

kiindulási adatot majd az eredményeket. A feliratok értelmezése az alábbi:
N U E = az ágyazat Рошол-tényezője,
E= az ágyazat rugalmassági modulusa,
H = az ágyazat határmélysége,
Xi = a négyszögelem X irányú súlyponti koordinátája,
Y.i = a négyszögelem Y irányú súlyponti koordinátája,
Ai = a négyszögelem X irányú oldalhossza,
Bi —a négyszögelem Y irányú oldalhossza,
FK = a négyszögelem súlypontjában ható függőleges cső (NN),
M X K = a négyszögelem súlypontjában ható nyomaték (MNm),
M Y K = d négyszögelem súlypontjában ható nyomaték (MNm),
Wi = a négyszögelem súlypontjának lehajlása (süllyedése) (m),
s( = a négyszögelem súlypontja alatti talajfeszültség (MN/m2)
(pozitív feszültség a nyomás).
$

F.2.1.5. PROGRAMLISTA

M A S T ER MEREV
C R U G A L M A S FEELTEERRE HELYEZETT MEREV EEPITMEENY
C 0 M M 0 N /B L 1 /A A (50,50),B Z(3,50),B M X (3,50),
1 B M Y (3,50),A (3,3),Z(50),W (50),R(50),
2 S(50),X(50),Y(50),AK(50),BK(50),AF(50),
3 A M X(50),AM Y(50),V(3),M,N,ANUE,E,H,N,
4 XK, YK, CI M1 ( 2 ) , C I M 2 ( 2 ) , L 1 , L2 , C
1 R E A D ( 1 , 1 0 0 ) C I M1
R E A D ( 1 ,1 0 1 ) A N U E , E , H
R E A D ( 1 , 1 0 2 ) N, XK, YK
DO 5 0 K= 1
50 R E A D (1,10 3 ) K,X(K),Y(K),AK(K),BK(K)
51 READ(1,104) CIM2.M
D O 5 2 K = 1 ,N
52 A F(K )=A M X (K )=A M Y (K )=0
D O 5 3 1= 1 , M
53 R EAD ( 1 , 1 0 5 ) K , A F ( F ) , A M X ( K ) , A M Y ( K )
100 FORM AT(3A8)
101 FORMAT(3FO.O)
102 FORMAT(IO,2FO.O)
103 FORMAT(IO,4FO.O)
104 FORMAT(3A8,IO)

1 235
 i

105 FORMAT(IO,3FO.O)
C = ( 1 - A N U E * * 2 ) / ( ä *E)
D O 5 1= 1 , N
DO 5 J = 1,N
IF(I.EQ.J)GOTO 3
R = S Q R T ( ( X ( I ) - X ( J ) ) * * 2 + (Y(I) — Y ( J ) ) * * 2 )
GOTO 4
3 R = (1 / 4 ) * S Q R T ( A K ( I ) * * 2 + B K ( I ) * * 2 )
4 L = S Q R T ( H * * 2 + R**2)
5 A A ( U ) = C * ( ( 1 / R ) — (1 /L )— (H«2)/(2*(1-A N UE)*L**3))
D O 6 J = 1,N
BZ(1,J) = 1
BZ(2,J) = XK-X(J)
BZ(3,J) =YK-Y( J)
B M X (1 ,J)= B M Y (1 ,J ) = BM X(3,J) = B M Y (2 ,J )= 0
6 B M X (2,J) = B M Y (3,J) —1
L= N
C A L L I N V( A A , L )
DO 8 1=1,3
D O 8 J = 1,3
C= 0
D O 7 K = 1,N
D O 7 L = 1 ,N
7 C = C + BZ(L,I)*AA(L,K)*BZ(K,J)
8 A(I,J) = C
L=3
C A L L I NV( A, L)
D O 1 0 1= 1 , 3
C= 0
D O 9 1= 1, N
C = B Z (J,I)* A F (I) + B M X (J,I)*A M X (J) + BMY(J,I)*
1 AMY(J)
9 CONTINUE
10 V (I)=C
D O 1 2 1= 1 , 3
C= 0
D O 11 J = 1 , 3
11 C = C +A (I,J)*V(J)
12 Z(I) = C
D O 1 4 1= 1, N
C= 0
W (l)=0
D O 1 3 K = 1,N
D O 1 3 L = 1 ,N

236
 13 C = AA(I,K)*BZ(K,L)*Z(L)
R(I)=C
S(l) = C/(AK(I)*BK(I))
DO 14 L = 1,3
14 W ( I ) = W ( I ) + BZ(T,L)*Z(L)
LINE
W RITE(2,110)CIM 1
W R I T E ( 2 , 1 1 1) A N U E , E , H
W R I T E ( 2 , 1 1 2 ) XK.YK
W R I T E ( 2 , 1 13)
D O 1 5 1= 1,N
15 W R I T E ( 2 , 1 14) l,X(l),Y(l),AK(l),BK(l)
W R I T E ( 2 , 1 1 5)
D O 1 6 1= 1 , M
16 W R I T E ( 2 , 1 1 6) l, A F ( l ) , A M X ( l ) , A M Y I
W R I T E ( 2 , 1 17)
D O 1 7 I = L,N
17 W R I T E ( 2 , 1 1 8) l , W ( l ) , S ( l ) , R ( l )
R E A D ( 1 ,11 9) L1
IF(L1 EQ.1 ) G O T O 51
REA D (1,119)L2
IF ( L 2 . E Q . 1 ) G O T O 1
110 F O R M A T ( 3 0 H R U G A L M A S FEELTEERRE HELYEZETT
129H M EREV EEPITMEENY SZAAM ITAASA))
213HFELADAT CIME:,3A8))
111 F O R M A T (1 5HAA GY AZA T ADATAI: NUE = ,F5.2,4H E = ,
1 F 9 .0,10H M N /M 2 H = ,F7.2,HM/)
112 F O R M A T ( 2 2 H K O E Z E E P P O N T HELYE XK = , F 7 . 2 ,
1 6 H M YK = , F 7 . 2 , H M / )
11 3 F O R M A T ( 3 1 H A Z E E P I T M E E N Y A L A P J A A N F E L V E T T
1 2 3 H N E E G Y S Z O E G E L E M E K A D A T A I / / 5 H H EL Y , 4 X , 2 H X I ,
27X,2HYI,7X,2H AI,7X,2HBI/)
114 F0R M A T(I4,4F9.2/)
115 FO R M A T O 4HTERHELEESTIPUS:,3A8/,
12 0H TER HELEESEK ADATAI :/2X,HK,7X,2HFK,8X,3HMXK,
27X,3HMYK/)
116 F 0 R M A T (I4 ,3 F 1 0.2/)
117 FORM AT(1 2HEREDMEENYEK:/,5HHELY,2X,2HWI,13X,
18X.2HRI/)
118 F 0 R M A T (I4 ,F 1 2 .7 ,F 1 0 . 2 . F 1 1 .2/)
119 FORMAT(IO)
END

Megjegyzés: AZ INV AL.L szubrutin az L*L elemű AL mátrix inverzé számítj ki és helyezi el az AL helyre.

237

»
 F . 2. 2 . RUGALMAS FÉLTÉRRH HELYEZETT
RUGALMAS TARTÓK SZÁMÍTÁSA

F.2.2.!. A PROGRAM FUNKCIÓJA

A program egy vagy több különálló, de azonos tengelyvonalon elhelyezett

tartónként állandó inerciájú és rugalmassági modulusú egyenes tartók statikai
számítására szolgál. A tartók rugalmas féltérre vannak felfektetve. A rugalmas félteret
rugalmassági modulusával és Poísson-tényezőjével jellemezzük és homogénnek
tételezzük fel. A tartókra ható terhelések a tartók egyenlő közű beosztásainak
középpontjában ható koncentrált erők lehetnek. A számítás során a program
meghatározza a tartó lehajlását (a féltérbe való benyomódását), a nyomatékot,
nyíróerőt, valamint a talajfeszültséget a tartókon felvett egyenlő közű osztások
középpontjában.

F.2.2.2. A SZÁMÍTÁS MÓDSZERE.

ÉRVÉNYESSÉGI FELTÉTELEK

A program statikai modelljét a 7. pont tartalmazza részleteiben. A féltér

süllyedéseket a Bouss/nes^-képlet végtelenig való integrálásával vettük figyelembe.
A program ALGOL nyelven íródott és az alábbiakban megadott korlátozások
mellett érvényes:
a. A program maximálisan 20 db tartónként állandó merevségű és állandó
talpszélességű egyenes tartó számítására szolgál. A tartók egymás után azonos
tengelyen helyezkednek el.
b. A tartók nem széles tartók. Ha a tartó „a" hossza és „ő” szélessége közötti arány
a/b< 4
akkor az eredmények a kérdéses tartó szempontjából csak átlagértékeknek tekinthe­
tők, a keresztirányú hajlítások elhanyagolása miatt.
c. Egy-egy tartón felvett egyenlő közű osztások száma minimum 5 legyen, de az
osztások számát 20 fölött nem érdemes felvenni, mivel a pontosság lényegesen nem nő.
d. Az ágyazatot — félteret - a számítás során ideálisan rugalmas homogén izotrop
anyagnak tételezzük fel, mely Ef rugalmassági modulussal és vf Poisson-tényezővel
egyértelműen jellemezhető.
e. A program nem vizsgálja a tartó alatti talajfeszültségeket előjel szempontjából.
Tehát a számítás végeredményeként talaj-húzófeszültségeket is kaphatunk, ami a
gyakorlatban nem megengedett. Az eredményeket tehát negatív talajfeszültségek
esetén a felhasználónak kell értékelni és a talajhúzófeszültségek nagyságától függően
minősíteni. i
f. A programmal számítható feladatok maximális ajánlott paraméterei az alábbiak:
H ~I2
£ («, + 2) <16000
-i = 1

ahol H = a tartók száma,

n, = az ódik tartón felvett egyenlő közű osztások száma.
g. Az adatokat a nyomtatási rendszer miatt célszerű MN és m dimenzióban megadni.

238
 h. A program nem alkalmas műszakilag irreális feladatok megoldására. Pl.:
tökéletesen merev ágyazat és tökéletesen merev tartó esetén, igen puha ágyazat esetén,
amikor a lehajlás nagyságrendje több dimenzióval meghaladja a lehajlásváltozás
értékeit, stb.
F.2.2.3. ADATOK A BEVITEL SORRENDJÉBEN

a. A kiíró sorszáma. Ide 0-t kell írnunk, és a sornyomón kapjuk meg az

eredményeket.
b. A feladat címe, vagy megnevezése. Tetszőleges, max. 60 jelből álló szöveg a
felhasználó tetszése szerint, melyet az = jellel kell bezárni.
Példa:
KISPESTI B2-II EEPULET C JELUE ALAPOK =
c. Tartók darabszáma (H)
d. Tartók adatai tartónként ciklusban egymás után:
1. osztások száma a tartón (N)
2. a tartó hossza méterben
3. a tartó talpszélessége méterben
4. a tartó inercianyomatéka m4-ben
5. a tartó anyagának rugalmassági modulusa (MN/m2-ben)
6. a tartó elejének távolsága a legelső tartó elejétől m-ben.
e. A féltér rugalmassági modulusa E j MN/m2-ben.
f. A féltér Poisson-tényezője (0 és 0,5 közötti szám).
g. A tartókra ható terhelések ciklusban tartónként egymás után. Minden szakaszkö­
zéppontra megadandó a szakaszközéppontban ható koncentrált erő nagysága. (Ha
nincs erő, akkor 0-t kell megadni!)
Fn F i2 ... F 1H| első tartó adatai
F2 1 F 22 ••• F2Hi második tartó adatai
Fm F H2 ... F hhh a Я -dik tartó adatai
[0, ha van még következő feladat
h. Vezérlőjel, mely <
(1, ha nincs több feladat.
i. Kontrollszám. Ide 777-et kell beírni. Ha a h. vezérlőjel 0, akkor a következő
feladatok adatait az a. pontnál kezdve adjuk meg.

F.2.2.4. AZ EREDMÉNYEK FORMÁTUMA

A számítás során a gép megfelelő feliratokkal ellátva visszanyomtatja az összes

kiindulási adatot, majd az eredményeket. A feliratok értelmezése az alábbi:
A = tartóhossz m-ben
В = tartószélesség m-ben
ET = a tartó rugalmassági modulusa MN/m2-ben
IT = a tartó inercianyomatéka m4-ben
X = a tartó elejének távolsága a legelső tartó elejétől
EF = a féltér rugalmassági modulusa

239
NUF = a féltér Poisson-tényezője
HELY = az osztásköz sorszáma
LEHAJLAAS = a tartó lehajlása a kérdéses osztásközben m-ben (alehajlás
pozitív, a felemelkedés negatív)
NYOMATEEK = a tartó kérdéses osztásközében a nyomaték MNm-ben (az alul
húzott a pozitív nyomaték!)
NYIROEROE = a tartó kérdéses osztásközépen a megelőző osztásközökre ható
terhelések és talajreakciók különbsége MN-ben
TALAJFESZ = a tartó kérdéses osztásközéppontjában az alap alatt a talajfeszült­
ség MN/mr-ben (talajnyomás pozitív)
TERHEEEES = a tartó kérdéses osztásközéppontjában megadott koncentrált erő
MN-ben (befelé ható a pozitív).

F.2.2.5. M IN T A P É L D A

Számítsuk ki az öt egymás után elhelyezett 20 méter széles, 45 méter hosszú tartóból

álló tartórendszert (lásd F.5. ábra). Itt minden tartón 10 osztásközt vettünk fel, és
minden osztásköz középpontjában 16 MN-es erő hat. A tartók egységesen / = 185 m4
inercianyomatékkal és £, = 10000 MN/m2 rugalmassági modulussal rendelkeznek. A
féltér adatai £ / = 45 MN/m2, vr = 0,25 legyen.

1. tartó 2. tartó 3. tartó 4. tartó 5. tartó 20,0

45,0 US,О 45,0 45,0

Ш -
F.5. ábra. ö t egymás után elhelyezett tartóból álló tartórendszer

BUVATI HAAZALAPOK OET HAAZ ESETE

Adatok:

0 BUVATI HAAZALAPOK OET HAAZ ESETE = 5

10 45 20 185 10000 0
10 45 20 185 10000 45
10 45 20 185 10000 90
10 45 20 185 10000 135
10 45 20 185 10000 180
4500 25
16 16 16 16 16 16 16 16 16 16
16 16 16 16 16 16 16 16 16 16
16 16 16 16 16 16 16 16 16 16
16 16 16 16 16 16 16 16 16 16
16 16 16 16 16 16 16 16 16 16
1 777
Az eredményeket a csatolt táblázat tartalmazza:

240
 R U G A L M A S FEELTEERRE E G Y M A AS UTA AN ELHELYEZETT
T A R T O O K B O O L AALLOO T A R T O O REND SZER S Z A A M IT A A S A

B U V A T I H A A Z A L A P O K O E T H A A Z E S ET E

TA R T O O K ADATAI:

SORSZAAM A В IT ET X

1 45,00 20,00 185,00 10 0 0 0 0 00

2 45,00 20,00 185,00 10 0 0 0 4500
3 45,00 20,00 185,00 10 000 90 00
4 45,00 20,00 185,00 10 000 135 00
5 45,00 20,00 185,00 10000 180,00

F E E L T E ER A D A T A I :

EF = 4 5 , 0 0 NUEF = 0,250

E R E D M E E N Y E K EES T E R H E L E E S E K

1 JELUE TARTOO

HELY LEHAJLAAS NYOMATEEK NYIROEROE TALA J FESZ TERHELEES

1 0,132 832 0,0000 5,2495 0,2361 16 00

2 0,139625 23,6226 3,3473 0,1566 16,00
3 0,146159 38,6854 1,5370 0,1577 16,00
4 0,152 270 45,6017 — 0,0160 0,1605 16,00
5 0,157 882 45,5295 — 1,1944 0,1647 16,00
6 0,162 995 40,1549 — 1,9952 0,1689 16,00
7 0,167 669 31,1764 — 2,4271 0,1730 16,00
8 0,172 002 20,2545 — 2,4643 0,1774 16,00
9 0,176112 9,1652 — 2,0367 0,1825 16^00
10 0,180123 — 0,0000 — 0,0000 0,2004 16,00

16 D u l á c s k a . ..
241
2 JELUE TARTOO

HELY L E H A J LA A S N Y O M A T E E K N Y I R O E R O E TALAJFESZ TERHELEES

1 0,179868 0,0000 0,0480 0,1783 16,00

2 0,180 736 0,2162 0,1671 0,1 791 16,00
3 0 181 6 0 2 0,9683 0,1721 0,1778 16,00
4 0 182 457 1,7426 0,1187 0,1772 16,00
5 0,183 293 2,2769 0,0364 0,1769 16,00
6 0 184104 2,4405 — 0,0532 0,1768 16,00
7 0 184 889 2,2012 -0 ,1319 0,1769 16,00
8 0,185 649 1,6076 — 0,1808 0,1772 16,00
9 0 186 392 0,7939 -0 ,1764 0,1778 16,00
10 0,187126 — 0,0000 — 0,0000 0,1797 16,00

3 JELUETARTOO

HELY L EH A JL AA S NYOMATEEK NYIR OEROE TALAJFESZ TERHELEES

1 0,187 48 9 0,0000 0,1511 0,1795 16,00

2 0,187 5 58 0,6798 0,1606 0,1779 16,00
3 0,187 620 1,4026 0,1264 0,1774 16,00
4 0,187 666 1,9716 0,0683 0,1771 16,00
5 0 , 1 8 7 691 2,2791 0,0000 0,1770 16,00
6 0 , 1 8 7 691 2,2791 — 0,0683 0,1770 16,00
7 0,187 666 1,9716 — 0,1264 0,1 771 16,00
8 0,187 6 2 0 1,4026 — 0,1606 0,1774 16,00
9 0,187 558 0,6798 — 0,1511 0,1779 16,00
10 0,187 489 — 0,0000 — 0,0000 0,1795 16,00

242
4 JELUE TARTOO

H EL Y LEH A JL A A S NYOM ATEEK NYIR OEROE TALAJFESZ TERHELEES

1 0,187126 0,0000 0,1764 0,1797 16,00

2 0,186 392 0,7939 0,1808 0,1778 16,00
3 0,185 649 1,6076 0,1319 0,1772 16^00
4 0,184 889 2,2012 0,0532 0,1769 16,00
5 0,184104 2,4405 — 0,0364 0,1768 16^00
6 0,183 293 2,2769 — 0,1187 0,1769 16^00
7 0,182 457 1,7426 — 0,1721 0,1772 16,00
8 0,181 6 0 2 0,9683 — 0,1671 0,1778 16,00
9 0,180 736 0,2162 — 0,0480 0,1791 16,00
10 0,179 868 0,0000 — 0,0000 0,1783 16,00

5 JELUE TARTOO

HEL Y LEH A JL A A S NYOM ATEEK NYIR OEROE T A L A JF E S Z TERHELEES

1 0,180123 0,0000 2,0367 0,2004 16,00

2 0,176112 9,1652 2,4643 0,1825 16 00
3 0,172002 20,2545 2,4271 0,1774 16 00
4 0,167 669 31,1764 1,9952 0,1730 16 00
5 0,162 995 40,1549 1,1944 0,1689 16 0 0
6 0,157 882 45,5295 0,0160 0,1647 16 0 0
7 0,152 270 45,6017 — 1,5370 0,1605 16 0 0
8 0,146159 38,6854 — 3,3473 0,1577 16 0 0
9 0,139625 23,6226 -3 ,2 4 9 5 0,1566 16,00
10 0,132832 — 0,0000 — 0,0000 0,2 361 16,00

16 *
243
 F.2.2.6. PROGRAMI ISTA
Q
<
- - “ “ " Ш
Of _ _
ii
ж ••
О ................................" . .
et . . м _ - ■ K - i Z - - - - - - -
: : : : х : :
_ _ _ _ " -a — LiJ Cd
I I____1 1 1 1 1 1 1 i 1 1 1 1 ' 1 1 1 ' 1 1 ! 1 1 1 1 1 1 1 1 1-

i ос щ
Ш N - _ _ _ 2 C'f. C D_
ОГ UJ ~ - _ __Q . 2 2 •_ — • cv4
_J w _3 .. Csj. _ _ _ _ _ -
- - < Я --- - - 2 HL °Э
^ u: — +
Ш OI - _ 2 ' - ' "2.
- - - X l/P _ N N m
" “ — _J — LO _ _ — +
- " с5 ш ~ _ _ _ И ^ Z <f II . 1 -------------------------------
- - nf iff <f •—• Zf .— ■• ■ -±----------------------------------
~ z to - _ _ HI Ш Ш cc: Ш ^ -
- - jt < <c 12Г _ _ ct — ~ L L_ II ID
О • z _ -3 _ J J - - -
” - Z
- - — 3 t-z : < — _ _ zz_
i— — M - •••— ■*-•
-----------^ 5 1 7 ) — uo — N a a:
Q- < 21 CC _ * Q-_ °-.
Ш _ H _T2 - - H 2 Ш
“ К < < _ Q. - <5 - -
- IX _ + _ - - -í -
- - = ? < - I ? " - T r j g _ Lü *— * + -?Z2----
___J—J .VJ —— Ц—i*— H• "i -f • -H it- _ — _ _ h;
O l/ . •— - LiJ _ l ^
: : Hj £ : 4. : _ <x ql - Q - Зги"1
i11 111 111 _ сч_ ^ ~_ iL 1L
“ ' _J ac м - - z - - - - ÜJ — 5 z _ - -2 - c C <
о Ш 02 00 — X _ "
- i i/í llj cd" “ _ i3 <4 m
UJ Z ■■ — _ ш +_ + j-JU J __-_ _Ш cO
_ 2 - 2 <
-2 m _ X :
.— I ■- 1 — UJ 0? *_ - 20 Z_ 2^2
Llj - rJ - — + '4 —
M ' о cfl — i oc — io - “ “
N < UJ Q _ < ,< ® _ _ Ш Ш VO ~ — » - >-X _
i n .T 04 lu ш О _ 1 —. - -
— .. a: u_ t— — _ Q. - '- •“ - I О _ Ш Q - z
i i

C 5 cd _ Q. - a —
q: r < 7 ^ ; “ o o < < i— - £± AD 04 г- X_____AD 2=2 ----- •'--2^
1

u_ о < i— uj _ _ j; .
_ 20 -Л_ -T рп ~иГ ” uö ~ ~-f — ; _ ce
i i

,-7 “ Qf 2^ &C-
2 kf -2 “ ■■ T2 \ _Z *-
2 ^ w j dj i< — : _ _ 2
" т; — < H 2 H: _ -2 -
,

z >-•— ■■< Qj _ Q
~i" L n b z - j — Hl m - X2 -
i

h— . < ^ i i _i о oo 2_i
I

— TZ 2D _J _ H 04 _ *-1 + +
ос ЧТ. _ H_ x[ it ‘ ^ □ a
i , , .

о of -jj of <C
:k_2<QCL Z \ — 'O + - 2 3
z OJ <C •— ■- ■'í *4 _Z ■ — l 1-" uf X3 •— 04 + t/) UJ
.T -2 ro — C - 1 _ t-1 — . 2D _ u. u.: J a -7 - - ^ — — >x m
> 1— UJ-— ■ •' +_
I

— -_ 1-2 Й Hl - - b t Г Z ш - : Q r-„ « N Q IL 0C _
. . I . . . , I , , , ,

X _l Э N 1Л _~_Н1 - i— i 1— —- II # '— ^ - „ *2 32 -2
< аГ с-> oi •■»->-_ _
~~ ш Z 04 т—•— : СП — - CL О:Г Qf _Г - I 7 - . O . U - . -
Ъ-Г с ё I-Z - ~ L. 1 - - ■ о. О- О.Г a új и •—• o_ _l ш ш —
< - —- -X — 20 _UJ _ ш и - т х Ш ^ 'н . - - - ~ i-
СГ |_ - оо _ н '2 ■- .. uT új •— '1— U--— • 4 '2 ~- -
- Of •- LJ •»“ -■ П _ 20_ a с f CD - - ZOOM 4 -2 -1 - i- Hl
: < tő ш - . — г — Г <f -E 4 I -- - - ^ - < -
—,
» - 7 - ' О --------------------------Ш!± J LU - - ••
□ Ш '— о - —• СО -Г1 ОТ űf ä 77 22 ■ — JJ_ Г; + О.С^.Ш
- -- . oö Ш а5 -5| 1-7 _ IL "_ Г ii t-7 и- гп H + + <-* _ Qí
a £f и X Ы Ь- X -X 2 -2 ‘2 -,■ ,— •_ X X
, uJ UJ UJ •—
e l f í j
i ♦ ü CD CD " _ C3
a J Ш ■ : ш о X ш -_ Q М — - Í l o H H Z
I'RFATlN.’
O O v- ^ Z uJ
,п - .. t—7< —> iii 1 — 00 <С <- —
f -f- UJ LiJ > — • t~2_ *
“1. W-
Ll ш _| tu UJ н. Н Ч ® 2J ' - Л .
J- i— 7н2<С-2Г|-^а;>2.1-2 ^ се ч ^c \— 1—
2 r Z UJ UJ ■ —• О- ^ — *L C 2D.*— í *--• ^ b . ^ X
_T Ll_ CH CC L
xJ L
Q- ^ ^
L. _ _ _CGQ-
i-Í ~7 of _Г сс 1- о oq J ш ш U
■ Ж Ж Z --
-
 sO <■ 4L
II <
1
(_> ** LJ - 1 r~
II ez II 1
z -
ÚJ 11 u_ a
CNJ ■— II z ____
U ) Os| U ) e/ • LU
+ + < . => < => z5 a О *
m *“2Г H LJ h - LJ LJ a M
< rn cr o: cr * CD
< < <S 00 II L J
z l uT О ö ZJ •— i
_J и h- t— LJ co z
ll_ о '— о •— cr t—1 V* z z
-2L Л C74_ Л m Г- < LL Л +
O^ ** _j 1—Z •* _ *— •— z LU LL t—4 r T L J
< *—^ LL LL LL 00 t— t CD О UJ II
LL_ JJs, JS , \ •— c o n ~ <r m
_ ■_2 о о CD < LU - LJ
- ■
—i _ II. OO ll_ _ rn ’— + CD - c s ezr
r—i *—* '—■ LL L J CJ L J 1-- 4 z О _ -«
< - un _ L J LL a LL _ LL 4 . IJ- •2, CJ - LU CZ1 q ] C J
’ II II II i— —^ -* ~ »-- 4 - m Q
Hl LL - -4 04 L J < о >—4 .__
e r + z i_n LH un ___ _l n >—4 z j < T_r —
_ о _ o i •—L — < о < LL < z г ~
_ СЛ _ \ _ Л Л l|_ II 40 - *—i •-- 4 z
II 1—1 LU • - UJ < —1 -
► __1 ► -- , ~ - ~
sO Osl Щ vÖ a j vO a sO un 1 LL Z __1 i—i
_ r n oo *—1 - _ < - < < L < a O i - ► —i 1— Í Z " ____ ”Zj
_ < ZD LL_ h - II L J II II II T' - z ____ < •—i i—
*■*_ _ LJ_ lj_ 2 "■ _ +_ C J] ~ *—• ZD < t ч 1— 1—
z c r z Q LJ :z : a + c5 о □ a ZJ * z -2 . z
— < tz; z t ш ü —
II LU LJ II z LU ZD ZD
Л ' cd h- JL_ nr II O- Ш m 2 ~ ~
ш < U_ ■
— 1 ll_ oo_ L J H l ел OO □ 00 y — - - — _
— >
CŰ +_ CD LL ‘1 "* _ “*_ =D_ L J Л ZD •—< - - _ 1
** *— C •* LJ LJ LL Q <T
•_ - ‘2 К X— T— c r cr ■ ff * еЛ i— ■nz LU * -2T~
h r. □ 1—• о <■ * о < a < a < -—. LU UJ LU 1— 1 CL CL Q l
00 e r z fl Ш * * i _ j 1--4 LU LU LU
- ,—J - .2 h- 01
ZD о Ш 3Z v; VL 4Ö“ JZ 2 Г CL 00 1— 1— 1—
LJ е л f* LL L J -—• ’—1 ON --- - •—* *—• .—. <—• >—• •---- L J LU LU z m (Л i/T 00
c r ll_ 7 Hv •—2. 04 ----- m m O- CO LL 1— > - »— ъ г 1
< ‘2. Osl •—1 O l •---• LL m •—■ •—- •— - •—. .—. * i—i 00 ,_ 4- ____ ,—,
Osi \ j£ ‘—‘ -—- <—< LL LL LL LL LL .—. 5 LU + ___ <r *-- 4
“*_ < 4 . r~ ~ z 00 LL_ 00 LL \ '—- X •—■ 4 00 »—4 II II 1Г Z II
ш * sO - '—' ----- CQ ■—' ■—. е л 1Л ----- .—. ,_ II CG II
ос m •—• U 1 <n U 1 OO a j 04 aj m LL LL LU II —1 , II
_) С<Г < c LL - a T ■—• II CG .—. < ----- < ____ -_- о —\
C Y V
LJ ■+2_
4 ll_ z LL < LL II LL + LL — > _ r .—17 ^ —
X
LLi un LЛ •—1 II CJ II II e_j II LJ - CJ - JcT c ^ c r
LJ < < LD a и II a LU c r О а o f1О
О и ll_ Ш LL u n LL u n un z LJ Q f о LL < r cn LL о LL
«-a
о : ■j. •• •—* CO *—1 <q <1 < LJ < LJ LU О О LL - _“ LL _ ~
Q_ T— Li_ -> - X— ~ OsJ ÍY
^“ ~ — ~ " — —
< <q _ _ _ < < —c r “ ~ - - - - -
_L h— h- ■ 1
245
 -
LL
4—4
- - LL -
О
- - -
n
z
_ V
111
■ >
1—
z LL -—- Ш * __ —
ш О
i-
ID c> z
Li_1 II +
- ,_, Г
LL LD ~Z LlJ Z - z C * LU “ L D
О LU - - ~u
X - ■z. - - f D - LU
CQ LD - LU LD - - 11^ - LD CŰ
111 z 4—4 LU '--- LU
о rn CNJ __ ---- z CD -» ---- off LL ■ —'
z + ID <i “
LU Q LlJ id CD
Q П CŰ - LU 4— -4 - - 2 CL Q Q
CD Ö CD CD < CD 1 * - Q,
□ 2L - LU □ a 1 < .Q О JZL
00 **_ - L/) M 1Í-J 4L
- ► LU_ Ö + cd“ M
LL —4 LU a CD - ID M a zi
Q _J IN 1L ZLI hr. **_ z CD M *~D 1 X. „ “ ID * _L
h- »—i _L .Q. £
_ f— H О < 1-< •—4 2 ; ~2_ lj_ Zj hr CO _
Q Z о о M z _J in >—» ^ _ _J
ID II - C in HH <C hr. + LL л _ _J 4—4
Ш„ .J Г~) LU h- — _J Z _J *— 1 hi
Z LU _1 z _1 •-4 z ID h" z
T_ z - v: 1-4 ID ZD + h- z
^~ Z 11
*—4
4— h- 1— Z V O 4- 4—4 - 1 z 1Э - _
T ZD LD h- Z z ID + IN _) ZD
CL Ы LlJ X LU ZD T“2 CD. M ŰL CL - T—
n m LU T LL +~ * * z
hr 5 hr LU Q M ~n 'S!
LO ÜJ LU -k ül \— 1— C L LU z CL
CL CL hi LU LU L U Hr 1 CL LU
n" и z X F a CL 11 LL F LO < h~ CL LU
_z 11 cd n 1/ -7 - CL LU * и LU
II Q h- CL zn QC LU_2_ LU LU hr —■ < < + hr 00
1 II t/" V' 1 h- h- 1— — h- 1/ 1Л + + 00
hvj • c in 1/) - iT F ri
“ CL V c II - 1 — — и _+ — __Ü
I“ “ F LT Г _Q + Z 1- af JTZ и" _LI
cc ŰÍ l_ II II cc CL я 1. u ъг
r— c F F II if К Г__ 0 _IÍ _
г 11 + < и z i— X i *■* l£ 2 . ZD
V II 1 V ■ —7 q: N z cc (J '— cr
n — - II C - L L 4— •— - л a --£2
rv 1 rr
- rv 1 - LL 3< — a LL cc ct CD LL.
)~^F r V • LL cr cr c 4— t£ CC < c LL
><' >■ *—- LL ~ — c a LL LL _
LL
~ •* 11 <
246