Makroökonómia

1. szeminárium

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 1

Adminisztratív I.
• G24 - Kedd 8:00-9:30, E.3.305
• Átjárási lehetőség: korlátozottan, dolgozatoknál nincs!
• Fodor Tamás: fodort93@gmail.com
• Tóth Gábor: tgabor91@gmail.com

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 2

Adminisztratív II.
• Tananyagok:
• Moodle
• Saját honlap: https://makrogyakorlatok.wordpress.com/
• Tematika
• Előadás „kötelező”, szeminárium kötelező
• N. Gregory Mankiw: Makroökonómia (Osiris Kiadó, Bp., 1999)
• Misz József, Palotai Dániel: Makroökonómia feladatgyűjtemény
(Panem Kiadó, Bp., 2004)
• Szabó-Bakos Eszter: Makroökonómia. Számítási, geometriai, valamint
rutinfejlesztő feladatok (BCE, Bp., 2016)

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 3

Adminisztratív III.
• 60 + 40 + 12 pont
• 6*12 pont szemináriumi ZH (3. héttől minden második héten)  5 legjobb
számít
• 40 pont feleletválasztós vizsga (minimum 16 pont)
• 6*2 pont házi a ZH-k hetére
• 84-100  5
73-83  4
62-72  3
51-61  2
0-50  1

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 4

Miért jó a makro?
• Kvantitatív (mérhető) válaszok
• Események és beavatkozások költsége, haszna
• Pl. fiskális politika (adók), monetáris politika, bevándorlás (Trump –
Mexikó), megszorítások, szankciók (Oroszország)
• Modell: mesterséges gazdaság
• Szereplők és piacok
• Magatartási egyenletek és piaci egyensúlyi feltételek
• Endogén és exogén változók

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 5

Fogalmak
• Szereplők: Háztartás, Vállalatok, Állam, Külföld
• Piacok: Árupiac, Tőkepiac, Munkaerő-piac, Pénzpiac
• Egyensúly: Kereslet = Kínálat
• Exogén változó: kívülről adott, nincs ráhatásunk (pl. X jövedelmet
kapunk)
• Endogén változó: modelltől függő (pl. reálbér)
• Stock változó: állományi változó, adott időpontra (pl. tőkeállomány)
• Flow változó: folyamat változó, időintervallumra (pl. beruházás)

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 6

GDP
• Termékek mennyiségének és árának aggregálása
• Aggregálás: súlyozott átlag számítás (súly: árak)
• Megmutatja, mekkora volt egy adott gazdaságban egy adott
időintervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások
piaci áron számított értéke.
• Halmozódás kiszűrése
• Beszámított érték: nem adásvétel tárgya, nincs piaci ára  becsülni kell,
úgy számít bele a GDP-be (pl. bérleti díj – saját lakásban nem fizetem,
mégis ugyanazt kapom, mint egy bérlő, tehát fiktíven „fizetem”)
• Rejtett gazdaság
• Tökéletlen mutató
2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 7
1. feladat
Gazdaságunkban három terméket termelnek: almát, makroökonómia órát és
számítógépet. Az almát és a makro órákat teljes mértékben elfogyasztják, azonban
a számítógépek negyedét az alma és a makro óra előállításában használják fel. (A
többi ¾ részt elfogyasztják.)

Mekkora a gazdaság GDP-je?

Termék Ár Mennyiség
Alma 34 56332 Végső
Makroökonómia óra 513 14 Végső
Számítógép 130 4 25% köztes, 75% végső

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 8

1. feladat
Termék Ár Mennyiség
Alma 34 56332 Végső
Makroökonómia óra 513 14 Végső
Számítógép 130 4 25% köztes, 75% végső

Számítógépből csak 75% (3 db) végső, 25% (1 db) köztes felhasználás  „nem számoljuk bele” a GDP-be, mert
az 1 db értéke már beépült a többi termék értékébe!

𝐺𝐷𝑃 = ෍ 𝑃𝑖 𝑄𝑖 = 34 ∗ 56332 + 513 ∗ 14 + 130 ∗ 3 = 1.922.860

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 9

Nominális és reál GDP
• GDP-nek azt kellene mutatnia, hogy mennyi terméket és szolgáltatást
állítottak elő
• Elvileg csak akkor kéne változnia, ha változik az előállított termék mennyisége
• DE változik akkor is, ha a termék ára növekszik (infláció)  ki kell szűrni!
• Bázis időszakot választunk, ennek az árai lesznek a súlyok  reál GDP
• Nominális GDP: adott időszaki termékmennyiség adott időszaki áron
számított értéke
• Reál GDP: adott időszaki termékmennyiség bázisidőszaki áron számított
értéke.
• „Igazi” GDP  reál GDP!!!
2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 10
2. feladat
Gazdaságunkban három jószágot állítunk elő: almát, brokkolit és munkaerőt. Az
előállított termékek és szolgáltatások teljes mértékben végső felhasználásra
kerülnek.

A 2030-ra és 2031-re vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031

Alma 212 45 212 44
Brokkoli 514 54 556 37
Munkaerő 47 3 47 3

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 11

2. feladat
Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031
Alma 212 45 212 44
Brokkoli 514 54 556 37
Munkaerő 47 3 47 3

a) Nominális GDP 2030-ban

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = ෍ 𝑄2030 𝑃2030 = 212 ∗ 45 + 514 ∗ 54 + 47 ∗ 3 = 37.437

b) Nominális GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031 = ෍ 𝑄2031 𝑃2031 = 212 ∗ 44 + 556 ∗ 37 + 47 ∗ 3 = 30.041

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031 30041
Növekedési ütem: 1 − =1− = 0,197558565 → 19,7559% csökkenés
𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 37437

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 12

2. feladat
Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031
Alma 212 45 212 44
Brokkoli 514 54 556 37
Munkaerő 47 3 47 3

c) Reál GDP 2031-ben, 2030-at bázisnak használva

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031 = ෍ 𝑄2031 𝑃2030 = 212 ∗ 45 + 556 ∗ 54 + 47 ∗ 3 = 39.705

d) Reál GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2030 = 𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = 37.437
𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃 39705
Növekedési ütem: 𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031 = 37437 = 1,060582 → 6,0582% növekedés
2030

e) B és D közti eltérés oka: más súlyokat (árakat) használtunk

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 13

3. feladat
Gazdaságunkban három terméket termelünk: kávét, káposztát és számítógépet. A kávé és a
káposzta minden egysége végső felhasználásra kerül, míg a számítógépek felét a kávé és a káposzta
előállítása érdekében használjuk fel.

A 2030-ra és 2031-re vonatkozó termelési adatokat a táblázat tartalmazza.

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031
Kávé 322 45 372 44 Végső
Káposzta 154 54 154 42 Végső
Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 14

3. feladat
Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031
Kávé 322 45 372 44 Végső
Káposzta 154 54 154 42 Végső
Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső

a) Nominális GDP 2030-ban

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = ෍ 𝑄2030 𝑃2030 = 322 ∗ 45 + 154 ∗ 54 + 70 ∗ 3 = 23.016

b) Nominális GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031 = ෍ 𝑄2031 𝑃2031 = 372 ∗ 44 + 154 ∗ 42 + 70 ∗ 3 = 23.046

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃 23046
Növekedési ütem: 𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031 = 23016 = 1,001303 → 0,1303% növekedés
2030

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 15

3. feladat
Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031
Kávé 322 45 372 44 Végső
Káposzta 154 54 154 42 Végső
Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső

c) Reál GDP 2031-ben, 2030-at bázisnak használva

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031 = ෍ 𝑄2031 𝑃2030 = 372 ∗ 45 + 154 ∗ 54 + 70 ∗ 3 = 25.266

d) Reál GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2030 = 𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = 23.016
𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃 25266
Növekedési ütem: 𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031 = 23016 = 1,097758 → 9,7758% növekedés
2030

e) B és D közti eltérés oka: más súlyokat (árakat) használtunk

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 16

Közbülső termékek – Input-output koefficiens
• Eddig: adott jószág összesen x%-a ment el más termék előállítására
• Most: adott termékből x% megy el egy másik termék előállítására, y%
pedig egy harmadik előállítására, stb.
• Új elem: input-output táblázat
• Megmutatja, hogy az oszlopban lévő termék egységének előállításához az
adott sorban lévő termékből hány egységet kell felhasználni.

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 17

4. feladat
Gazdaságunkban négy terméket állítunk elő: A, B, C és D terméket. Egy A
előállításához 0,02 B-re és 0,01 D-re van szükség. Egy B előállítása 0,04 C-t és 0,03
D-t igényel. Egységnyi C megtermeléséhez 0,05 D-t kell felhasználni.

Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035 A B C D

A 500 2 450 3 A - - - -
B 200 5 250 1 B 0,02 - - -
C 100 7 150 4 C - 0,04 - -
D 400 8 400 10 D 0,01 0,03 0,05 -

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 18

4. feladat
Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035 A B C D
A 500 2 450 3 A - - - -
B 200 5 250 1 B 0,02 - - -
C 100 7 150 4 C - 0,04 - -
D 400 8 400 10 D 0,01 0,03 0,05 -

2034-es végleg felhasznált mennyiségek: 2035-ös végleg felhasznált mennyiségek:

A: 500 A: 450
B: 200 – 500*0,02 = 190 B: 250 – 450*0,02 = 241
C: 100 – 200*0,04 = 92 C: 150 – 250*0,04 = 140
D: 400 – 500*0,01 – 200*0,03 – 100*0,05 = 384 D: 400 – 450*0,01 – 250*0,03 – 150*0,05 = 380,5

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 19

4. feladat (már az új mennyiségekkel)
Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035
A 500 2 450 3
B 190 5 241 1
C 92 7 140 4
D 384 8 380,5 10

a) Nominális GDP 2034-ben?

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2034 = ෍ 𝑄2034 𝑃2034 = 500 ∗ 2 + 190 ∗ 5 + 92 ∗ 7 + 384 ∗ 8 = 5666

b) Nominális GDP 2035-ben?

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2035 = ෍ 𝑄2035 𝑃2035 = 450 ∗ 3 + 241 ∗ 1 + 140 ∗ 4 + 380,5 ∗ 10 = 5956

c) Paasche mennyiségi index 2034 és 2035 között (tárgyidőszaki súlyozású, P rögzített)

σ 𝑄2035 𝑃2035 450 ∗ 3 + 241 ∗ 1 + 140 ∗ 4 + 380,5 ∗ 10 5956
= = = 1,009833842
σ 𝑄2034 𝑃2035 500 ∗ 3 + 190 ∗ 1 + 92 ∗ 4 + 384 ∗ 10 5898
2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 20
5. feladat
Egy országban 4 vállalat működik. Az első gyár autókat készít, a második csavarokat, a harmadik
pedig fémlemezeket. Egy autó előállításához 1 egység csavarra, 1 egység fémlemezre, 1 egységnyi
munkára és 1 egységnyi tőkére van szükség. Egy egységnyi csavar előállításához 1 egységnyi
munkára van szükség. Egy egység fémlemez előállításához 1 egység fémre, 1 egységnyi munkára és 1
egységnyi tőkére van szükség. A negyedik vállalat egy bánya, amely 1 egységnyi munka és 1
egységnyi tőke felhasználásával termel 1 egységnyi fémet. Az alábbi táblázat foglalja össze a két
időszak termelési adatait és az egyes termékek árait.

Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035 Fém Csav. Lem. Autó

Fém 35 50 50 50 Fém - - 1 -
Csavar 55 50 76 50 Csav. - - - 1
Fémlemez 20 100 30 100 Lem. - - - 1
Autó 5 3000 6 3000 Autó - - - -

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 21

5. feladat
Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035 Fém Csav. Lem. Autó
Fém 35 50 50 50 Fém - - 1 -
Csavar 55 50 76 50 Csav. - - - 1
Fémlemez 20 100 30 100 Lem. - - - 1
Autó 5 3000 6 3000 Autó - - - -

Nominális GDP 2034-ben és 2035-ben?

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2034 = 35 − 20 ∗ 1 ∗ 50 + 55 − 5 ∗ 1 ∗ 50 + 20 − 5 ∗ 1 ∗ 100 + 5 ∗ 3000 = 19.750

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2035 = 50 − 30 ∗ 1 ∗ 50 + 76 − 6 ∗ 1 ∗ 50 + 30 − 6 ∗ 1 ∗ 100 + 6 ∗ 3000 = 24.900

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 22

GDP kiszámításának más módszerei
• Három megközelítés
• Termelési megközelítés  ez volt eddig
• Kiadási megközelítés  Y = C + I + G + Ex - Im
• Jövedelmi megközelítés  ki mekkora részt kapott a teljes értékből

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 23

6. feladat
Az alábbi ábra egy gazdaság működését mutatja. A nyilak azt jelzik, hogy az adott gazdasági szereplő
milyen értékben vásárolt terméket az almatermelőtől, a szendvicskészítőtől és a külföldi vállalatoktól (a
vállalatok exportálták azokat a termékeket, amelyeket nem a hazai gazdasági szereplők vásároltak
meg).

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 24

6. feladat
Mutassuk meg, hogy a termelési megközelítés és a kiadási megközelítés pontosan ugyanakkora GDP-t
eredményez!
Termelési megközelítés:

Almatermelő + szendvicskészítő = 2423 + 1490 = 3913

Kiadási megközelítés

Y = C + I + G + Ex – Im

C = 1872 + 654 + 523 + 322 = 3371 C – Consumption – Fogyasztás

I=0 I – Investment – Beruházás
G = 427 + 652 = 1079 G – Government Spending – Kormányzati kiadás
Ex = (2423 – 1872 – 427) + (1490 – 654 – 652) = 308 Ex – Export
Im = 523 + 322 = 845 Im – Import
Y = 3371 + 1079 + 308 – 845 = 3913

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 25

7. feladat
Az alábbi ábra egy gazdaság működését mutatja. A nyilak azt jelzik, hogy az adott gazdasági szereplő milyen
értékben vásárolt terméket a vállalatoktól. A hamburger készítője beruházási céllal vesz számítógépet, a
külföldi oliva olajat viszont teljes egészében felhasználja a hamburgerek előállítása során.

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 26

7. feladat
Mutassuk meg, hogy a termelési megközelítés és a kiadási megközelítés pontosan ugyanakkora GDP-t
eredményez!
Termelési megközelítés:

Hamburger + paradicsom + számítógép – importköltség – közbülső felhasználás = 12056 + 6437 + 5343 – 896 –
4096 = 18844
Kiadási megközelítés

Y = C + I + G + Ex – Im

C = 9567 + 2341 + 197 = 12105

I = 306
G = 2489 + 2608 = 5097
Ex = 2232
Im = 896
Y = 12105 + 306 + 5097 + 2232 – 896 = 18844

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 27

 Köszönjük a figyelmet!

2017. 01. 31. Szemináriumvezető: Fodor Tamás és Tóth Gábor 28