SZAKDOLGOZAT Zsiros Mihály 2009

SZAKDOLGOZAT
Zsiros Mihály
2009
Semmelweis Egyetem
Testnevelési és Sporttudományi Kar
A magyar atlétikai klubok mőködési

feltételei és esélyei a XXI. században
Konzulens: Gısi Zsuzsanna Készítette: Zsiros Mihály

Egyetemi adjunktus Sportmenedzser szak
Budapest, 2009. április

-3-
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés ................................................................................................................. - 5 -
2. Az atlétika értékrendje a sportvilágban ................................................................... - 7 -
2.1. Az atlétika helye és szerepe a sportvilágban ..................................................... - 7 -
2.2. Az atlétika tradíciói Magyarországon ............................................................. - 11 -
2.3. Az atlétika jelenlegi helye és szerepe Magyarországon .................................. - 14 -
3. Mőködési feltételek................................................................................................ - 17 -
3.1. Sportszakmai feltételek ................................................................................... - 17 -
3.2. Infrastrukturális kritériumok ........................................................................... - 17 -
3.3. Személyügyi feltételek .................................................................................... - 18 -
3.4. Jogi kritériumok .............................................................................................. - 18 -
3.5. Pénzügyi kritériumok ...................................................................................... - 19 -
4. Különbözı felépítéső magyar atlétikai klubok mőködési feltételei és esélyei a XXI.
Században .................................................................................................................. - 20 -
4.1. Egy szakosztályos klub, csak dobószámok, Szombathelyi Dobó Sport Egyesület
(Dobó SE)............................................................................................................... - 20 -
4.1.1. A klub története és eredményei ................................................................ - 20 -
4.1.2. Sportszakmai feltételek ............................................................................ - 21 -
4.1.3. Infrastrukturális feltételek ........................................................................ - 21 -
4.1.4. Személyügyi feltételek ............................................................................. - 22 -
4.1.5. Pénzügyi kritériumok ............................................................................... - 23 -
4.2. Egy szakosztályos klub, Veszprémi Egyetemi- és Diák Atlétikai Club (VEDAC) -
23 -
4.2.3. Infrastrukturális kritériumok .................................................................... - 24 -
4.3. Több szakosztályos klub, Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE) ......... - 26 -
-4-

4.4. Sportvállalkozás, Debreceni Sportcentrum (DSC-SI)..................................... - 31 -
4.4.5. Jogi kritériumok........................................................................................ - 34 -
4.5. Diáksport egyesület, Budaörsi Diáksport Egyesület (BDSE) ......................... - 35 -
4.5.3. Infrastrukturális kritériumok .................................................................... - 37 -
5. Összegzés, a magyar atlétika fejlıdésének - felzárkózásának lehetséges összetevıi .... -
39 -
5.1. Problémák ....................................................................................................... - 39 -
5.2. Megoldási javaslatok ....................................................................................... - 39 -
6. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................... - 41 -
7. Irodalomjegyzék .................................................................................................... - 42 -
7.1. Szakdolgozat ................................................................................................... - 42 -
7.2. Könyv .............................................................................................................. - 42 -
7.3. Kérdıív ............................................................................................................ - 42 -
7.4. Internet ............................................................................................................ - 42 -
8. Mellékletek ............................................................................................................ - 44 -
8.1. MASZ pontverseny ......................................................................................... - 44 -
8.2. Kérdıív ............................................................................................................ - 45 -
-5-
1. Bevezetés
„Mindenki, aki úgy gondolta, hogy a sportnak nincsen példakép funkciója, nincs olyan
ereje, az majd nézze meg ezeket a kockákat! (MKB Veszprém - Ademar Leon férfi
kézilabda Bajnokok Ligája mérkızés, 2009. február 15.) És mindenki, aki le akarta írni
az élsportot, gondolkozzon el, hogy milyen fontos hogy a sport a magyar embereket
példaértékően összetartsa. A román emberek tíz ezer számra megtapsolták a magyar
csapatot. El kell gondolkodni, hogy milyen érték a sport a továbbiakban!” Nyilatkozta
Mocsai Lajos a Veszprém vezetıedzıje az említett meccs és Marian Cozma tragikus
halála után.
El kell gondolkodni, hiszen a sport, a mozgás az élet minden területén jelen van.
A sport lehet játék, szórakozás, önmegvalósítás, szórakoztató iparág, vagy profitszerzés.
„Ideális esetben fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az
egészségtudatos magatartás kialakításában. Életvezetési technikák és módszerek
közvetítıje, a nevelés eszköze, mely játékos formában, komolyabb „tét” és veszteség
nélkül megoldási készletekkel vértezi fel az ifjúságot. Lehetıséget nyújt az egyén
önmegvalósítására. Lényeges szerepet tölt be a családi és társadalmi kötelékek
erısítésében. Kulturált szórakozási lehetıséget biztosít, pihenést, örömforrást és
élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés. Nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti
önbecsüléshez és büszkeséghez. A sport példaképet állít a fiatalok elé. Gyakorlati
eszköze lehet a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatásának
Sajnálatos tény, hogy Magyarországon jelenleg a sport nem, vagy csak kis
részben képes betölteni az ideális esetben megvalósuló szerepeit. Ennek alapvetı oka,
hogy a sportban való aktív részvétel tekintetében Magyarország gyengén szerepel.
Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos országához képest hazánkban
lényegesen alacsonyabb a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzıszám alapján a kelet-
közép európai régióban is csak a középmezınybe tartozunk. Jelenleg a felnıtt népesség
mindössze 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, szőkebb
értelemben véve a „sportolást” pedig - legalább heti két alkalom és minimum fél óra
alkalmanként - a felnıtt népesség csupán 9%-a sportol. Felmérések alapján
megállapítható, hogy - összehasonlítva más országokkal - a magyar társadalom számára
a sport szinte elenyészı mértékben számít a szabadidı preferált eltöltési módjának.
-6-
Az életkoron túl a sportolási szokásokban számos más tényezı is negatív

szerepet játszik. Megfigyelhetı, hogy a gyengébb szociális háttér csökkenti a sportban
való részvétel arányát.”1
Jelenlegi állapot szerint az állami költségvetés 1,5%-2%-át2 fordítják számos
fejlett európai országban a sportra. Magyarország ezzel szemben az éves költségvetés
0,25-0,3%-át.3 Sajnos az utóbbi évtizedek hasonló lemaradásai csak hatványozták a
sport feltételrendszerének elsorvadását.
Hazánkban a sport társadalmon belüli értékrendje és támogatottsága jelentısen
csökkent. Az atlétikában sincs ez másképp. A magyar atlétika kritikus idıszakát éli.
Folyamatosan csökken a versenyzık és a szakemberek száma. Az elmúlt közel 20 év
változásai nem kedveztek a sportágnak. A világszinthez való eljutás anyagi, szervezeti
és személyi feltételei megrendültek, leépültek. Romlott a sportág hazai megítélése. Nem
megfelelı a versenyrendszer. Nem látványosak a versenyek. Nincs Budapesten
megfelelı stadion, nincs elegendı fedett pálya. Amatır feltételek között profi
teljesítményt várunk.
Ehhez a nehéz helyzethez társul még a 2008-as év végén kialakult globális
pénzügyi válság, amely még nem tudni milyen mértékben befolyásolja a sportot, és így
az atlétikát, de várhatóan csökken a fizetıképes kereslet és a sport mögött álló állami,
önkormányzati, szponzori háttér.
Dolgozatomban a magyar atlétikai klubok jelenlegi helyzetét, mőködési
feltételüket, esélyeiket szeretném bemutatni. Azért erre a témára esett a választásom,
mert magam is atletizálok, és sajnálattal tapasztalom, hogy sportágam helyzete
korántsem megfelelı. Ehhez szeretnék különbözı felépítéső klubokat bemutatni, és az
eredmények alapján pedig javaslatot tenni az eredményesebb mőködés elérésére.
Azt gondolom, hogy a téma az említett pénzügyi válság közepette idıszerő,
ráadásul korábban sem készült hasonló felmérés.
A dolgozathoz kérdıíves felmérés eredményeit is használtam, illetve személyes
beszélgetések és tapasztalatok alapján készítettem el.
1
ÖTM Sport Szakállamtitkárság: Nemzeti Sportstratégia
2
Keserő Csaba-Dénes Ferenc: Nemzetközi sportfinanszírozás, tanulmány, 2007.
3
Keserő Csaba-Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete, tanulmány, 2007.
-7-
2. Az atlétika értékrendje a sportvilágban
2.1. Az atlétika helye és szerepe a sportvilágban
„Az atlétika, ez a világszerte őzött és sok helyen igen megbecsült sportág korunkban
folyamatosan keresi helyét a világ nagy körforgásában. Jelenleg az egyik
legnépszerőbb, de leginkább elüzletiesedett olimpiai sportág. Viszont a kor
követelményeivel, a megváltozott igényekkel és a feltörekvı új sportágakkal szembeni
érdeklıdés állandó szinten tartása a nemzetközi szövetség számára is folyamatos
megújulást diktál. Kemény ellenfél a XXI. század erısödı tendenciája, a csapat- a
játékos és hobby sportok térnyerése, a dinamikus, pörgı eseményeket igénylı média
kényszer és az ezekhez felsorakozó szponzor, marketing hátterek megnyerése. Az
atlétika mozgásanyagával komoly testi és - áttételesen, mint a sport maga is -, szellemi
nevelési eszköz. Ezt (is) felismerve ma már 210 országban beszélhetünk szervezett
atlétikáról. A világversenyek képet adnak arról, hogy hol milyen súlyú a sportág. A
fejlett országok – más favorizált sportágak mellett – jelentıs háttérrel rendelkezı
atlétikát képesek felvonultatni. Itt sajnos meg kell említenünk a sportágban a kémia
dominanciáját. A közép európai változások után a sportágban a térség valamikori vezetı
szerepet játszó országai két részre szakadtak. Egy részük továbbra is magas szinten
képviseli országa atlétikáját (pl. Oroszország, Lengyelország, Csehország,
Fehéroroszország…), másik részrıl a régi sikerektıl kevéssel, többel elmaradókat
regisztrálnak az eredmény listák (Románia, Magyarország, Bulgária…). Feltehetıen a
központi támogatások különbözısége, az adott állam kivonulása, vagy további sportág
menedzselése állhat elsıdlegesen a háttérben, de a pénz léte vagy nem léte mellett nem
hanyagolható el az emberi tényezı sem.”4
„Az atlétika a természetes mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást és a
dobást foglalja magában. E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség
megırzéséhez, tökéletesíti az ember alapvetı mozgáskészségét, fejleszti fizikai
képességeit, és elısegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását,
alapja az iskolai testnevelésnek. Az atlétika elterjedtsége és színvonala meghatározhatja
egy ország test- és sportkultúráját, és joggal tekinthetı úgynevezett alapsportágnak.
Kiemelkedı eredményeket atlétikában csak sokoldalú alapképzettség
folyamatában, mind magasabb szintő és tartalmú gyakorlással lehet elérni. Az
4
Mérei László: Gondolatok a jelenrıl és a jövırıl, MASZ országos értekezlet, 2007.
-8-
eredményeket általánosan elismert és egységesen szabályozott mérıeszközök

alkalmazásával, a világon mindenütt szigorú ellenırzés mellett regisztrálják, és
kívánság szerint közlik az érdekeltekkel.
Versenyszámai öt nagyobb csoportba sorolhatóak. Futás, ugrás, dobás, gyaloglás
és összetett versenyek. Világszerte pontosan és azonos feltételekkel megállapított
szabályok biztosítják az atléta versenyen elért eredményeinek hitelességét.
A közel százötven év alatt kialakult atlétikai versenyrendszereken belül az
atlétáknak ma már több mint nyolcvanféle versenylehetıség áll rendelkezésre.
Természetesen az atléták nemük, koruk, és felkészültségük szerint választhatnak a
versenyzés valamennyi lehetısége közül. Az atlétikai versenyek általában látványosak,
a kidolgozott mozgásformák esztétikusak, a különbözı korú versenyzık egymás elleni
küzdelmei és az elért eredmények hitelesek, a gyızelem a versenyzés tiszta örömét
jelenti.
Az atlétika eredete több ezer éves múltra tekint vissza. A történeti fejlıdés
legısibb szakaszaiban is találkozunk az atlétikus jellegő mozgások tudatos
gyakorlásával. Elıbb a puszta létfenntartás, az élelem megszerzése, késıbb a vadászat, a
törzsek elleni harcok fejlesztették az atlétikus képességeket.
Az egyiptomiak a futást, a gyaloglást, az ugrásokat, és a súlyok emelésének
gyakorlatait a harcosok képzésének szolgálatába állították. Az indiaiak a diszkoszvetés
és gerelyhajítás jellegő vetélkedéseket kedvelték. A görögöknél találkozunk elıször a
mai értelemben vett atlétikával. Maga az atlétika szó is görög eredető. i. e. 1000-ben
Homérosz mőveiben fordul elı elıször az "athletos" szó, olyan ember megjelölésére,
aki nehéz munkát végez. I. e. 600-ban Pindárosz már a versenyzıket nevezte így. Az
atléta megnevezés abban az idıben minden olyan versenyzıt jelentett, aki valamilyen
díjért (athlon) hivatásszerően vetélkedett. I. e. a VI. században azonban már csak a
gimnasztikai és lovas versenyek résztvevıire korlátozódott ez a megjelölés. A
rómaiaknál találkozunk újra az atléta fogalmával. Kr. u. 86-ban Domitianusz császár a
Mars mezın külön épületet emeltetett az atlétáknak. Mai értelemben az atléta
egészséges, fizikailag jól fejlett, magas testalkatú embert jelent. Az ókori görög és
római történelemben, a fennmaradt képzımővészeti alkotásokban (festmények, rajz,
szobrászat) fellelhetık a fejlett testkultúra emlékei.
A görögök által rendezett versenyeken elıször a futás volt a legnépszerőbb
versenyszám. A vetélkedık elterjedtek az egész birodalomban, és nemzeti ünnepévé
váltak az „Olimpiai Játékoknak”. Történetük kialakulása igen jelentıs volt a sport
-9-
szempontjából: Kr. e. 776-tól ismertek az olimpiai gyıztesek, és innen számítják az

„Ókori Olimpiai Játékokat”. Az elsı gyıztes az Olimpián stadionfutásban Koroibosz
volt. Ez, a stadionfutás volt a legrövidebb futószám (kb. 170-190 m). Kr. e. 776-ban
csak ennek megnyerése jelentett olimpiai bajnokságot, ez volt a klasszikus gyızelem.
Késıbb, az i. e. 600-as években bıvült az Olimpiák atlétika mősora: kettıs stadionfutás
(diaulosz), hosszútávfutás (dolidosz), fegyveres futás (hoplitesz).
A görög városállamok bukása után, a megerısödı római birodalomban már nem
volt vonzereje az atlétikának. A rómaiak az atlétikai gyakorlatokat csak katonai
kiképzésként tekintették.
A középkorban a lovagi tornák kerültek elıtérbe. Természetesen a kard
forgatásához erıre és ügyességre volt szükség. A szélesebb néptömegek
szórakoztatására különbözı futó, ugró, és ún. kıhajító versenyeket rendeztek.
1660-ban jelent meg az angol Burton anatómiai könyve, mely pontosan leírta az
atlétika már ismert ágait.
A XVIII. század közepén és a XIX. század elején alakult ki Angliában az újkori
atlétika. Megjelentek a futva-gyalogló „pedesztriánok”, akik egymással fogadásból
teljesítették a megadott távokat. A leghíresebb pedesztrián versenyzı Robert Barclay
angol kapitány volt, aki az 1800-as években fogadásból 1000 mérföldet futott-gyalogolt,
úgy, hogy egymást követı minden órában megtett 1 mérföldet.
A XIX. század közepén, most már versenyszerő formában indult hódító útjára az
újkori atlétika. Az angol világbirodalom szinte minden pontján megkedvelték az
atlétikát, és igyekeztek azt népszerősíteni. Így azután elıször Angliában, majd Észak-
Amerikában alakult ki szervezett atlétikai élet, s csak ezután terjedt el Európában.
Az elsı nyilvános atlétikai versenyt 1850-ben az oxfordi Exeter College-ben
rendezték, majd 1866-ban sor került az elsı Angol Nemzeti Bajnokságra is. Megindult
tehát a versengés hivatalosan is Angliában, a versenyzık, majd a szervezıdı
sportegyesületek között.
1895-ben az atlétika történetében elıször rendeztek úgynevezett nemzetek
közötti válogatott viadalt. Erre a versenyre Amerikában került sor, a New York AC és a
London AC csapatai között. Az atlétika tehát kilépett a nemzetközi színtérre, ezzel
elindítva a sportág világra szóló szereplését.
Az 1900-as évektıl rendkívüli mértékben felgyorsult az atlétika elterjedése. Az
Olimpiai Játékok felújítása (Athén, 1896) jelentısen hozzájárult e sportág fejlıdéséhez
is. Az atlétika, mint sportág kezdettıl részese volt az olimpiai mozgalomnak. Az
- 10 -
Olimpiai Játékok gerincét 1896-tól, az elsı olimpiától kezdve a mai napig az atlétikai
versenyek alkotják. 1896-ban még csak 14 versenyszámban avattak bajnokot, 2008-ban,
a XIX. olimpián Pekingben már 24 férfi és 23 nıi versenyszámban szerepeltek atléták, s
az atlétikai versenyek teljes héten keresztül szereplıi voltak a stadionnak.
Az atlétika fejlıdéséhez, a különbözı kontinenseken rohamosan elterjedı
versenyek egységes rend és rendszer szerinti szabályozása az 1900-as évek elejére már
megérett. Az atlétikával foglalkozó egyre több nemzet tevékenységének, a különbözı
helyeken, különbözı szabályok szerint rendezett versenyek összehangolása
elodázhatatlanná tette egy olyan nemzetközi szervezet életre hívását, mely megfelelıen
irányítja a világ atlétikáját. Egységesíti a szabályokat, megteremti a lehetıséget a
világon bárhol elért eredmények összehasonlítására, felügyel a versenyek tisztaságára,
és így megteremti az atlétika tervszerő fejlesztését az egész világon. Ezekre a
feladatokra alakult meg 1912-ben a Nemzetközi Amatır Atlétikai Szövetség (IAAF -
International Amateur Athletic Federation).
1912-ben tehát az I. Világháborút megelızıen még úgy látszott, hogy az atlétika
elterjedése, népszerősége töretlenül fejlıdik. Sajnos a világháború négy esztendeje alatt,
majd a háborút követı években az egész sportmozgalom számtalan nehézséggel
küszködött. A sport azonban hamarosan magára talált. Sokasodtak a nemzetközi
kapcsolatok. A kontinenseken megindultak az önálló versenyszervezések, s ezek
jelentısen fellendítették az atlétikai versenyrendszerek folyamatos felerısödését. 1924-
tıl a párizsi Olimpiai Játékokon már ismét az eredeti nagy nemzetközi küzdelmek tanúi
lehettünk. Elképzelhetetlenül gyors eredményeket hozott a szakmai és mőszaki technika
megjelenése a versenypályákon.
Az atlétika szervezetszerő fejlıdést pedig tovább erısítették az egyes
kontinenseken létrejött Szövetségek. Ezek egységes irányítását a Nemzetközi Atlétikai
Szövetség koordinálta. 1932-ben magyar javaslatra megalakult az Európa Bizottság,
majd az Európai Atlétikai Szövetség. 1934-ben az olaszok vállalták az I. Európa
Bajnokság rendezését Torinóban. Tehát az elsı kiemelkedı kontinensviadal szervezıi a
Magyar Atlétikai Szövetség szakemberei voltak.
A két világháború között sajnos rövid volt az idı a sportmozgalom és ezen belül
az atlétika további nyugodt fejlıdésére.
II. Világháború utána mérhetetlen anyagi és személyi pusztítás ellenére a
nemzetközi sportélet hamarosan magához tért, és az atlétika már az 50-es években
kiemelkedı teljesítményeket mutatott. A mőanyagok térhódítása, a futópályák és
- 11 -
ugróhelyek különbözı összetételő gyors, rugalmas, az idıjárási viszonyoktól független

borítása az eredmények ugrásszerő fejlıdéséhez vezetett. Az egyes versenyszereket
gyártó és egymással vetélkedı cégek egyre jobb szereket adtak a versenyzık kezébe
(rudak, gerelyek, stb.). A szakembereket pedig új technikák kialakítására sarkallták a
változó lehetıségek. A fejlıdés üteme tehát felgyorsult, az atléták felkészítésében az
egyes tudományágak is nagyobb szerepet kaptak. Ezt - a többségében magasabb szintő
munka veszélyét - az orvostudomány hamarosan felismerte. A teljesítményfokozás
komoly tudást, és biztonságos felkészítést kívánt az atlétika valamennyi területén.
Szerencsére a sportág vezetıi és szakemberei rendelkezésére állt - és állnak - mindazon
szabályok ismerete, melyek megvédik a sportolót az egészség elleni szerektıl,
sérülésektıl és betegségektıl. Az 1900-as évektıl folyamatosan jelentek meg az
Olimpiai Játékokon kívül a különbözı nemzetközi események. Egyes kontinenseken
sorozatos, válogatott viadalokat rendeztek egymás ellen az országok atlétacsapatai,
sajátos feltételek mellett.
Ezek a kezdeményezések az 1960-as évektıl kezdve már pontos, elızetes
szabályozással (IAAF, EAA, MASZ, stb.) kerültek az egyes országok - vagy több
ország, illetve kontinens - atlétavezetıi elé. A versenyek lebonyolításához szükséges
volt az illetı ország vagy országok atlétavezetıinek jóváhagyása és egyetértése.
Természetesen idegen ország területén rendezendı verseny engedélyezését az adott
ország kormányától is kérni kell.”5
2.2. Az atlétika tradíciói Magyarországon
„Hazánkban a szervezett atlétikai tevékenység elsı nyomaival az 1848-as

szabadságharc emlékei között találkozhatunk. Ekkor jelent meg Pesten Gál Sándor
Oktatási Szabályzat a magyar gyalogság számára címő szakkönyve, amelyben a
célszerő testgyakorlatok között megtalálható az ugrások és a futások oktatása. Az
utasításban nemcsak a gyakorlatok leírása szerepel, hanem a technikai lebonyolítás
módja, a fokozatosság elve és egyéb egészségügyi követelmény is.
Az egyesületi szervezkedés 1865-ben kezdıdött. Ekkor hoztak létre Pesten egy
angol mintájú futótársulatot, amelynek legkedveltebb versenyszámai a 120 öles (227,5
m) futások voltak. Az ugrásokat, dobásokat fıleg a tornaversenyek keretében őzték. Az
önálló, versenyszerő atlétika szervezett megindítására 1875-ben került sor. Az angliai
5
Magyar Atlétikai Szövetség: Történet (http://regi.masz.hu/web/guest/magunkrol/tortenet)
- 12 -
tanulmányúton járt Esterházy Miksa útmutatásai alapján ekkor alapították meg az elsı
magyar atlétikai egyesületet, a Magyar Atlétikai Clubot. Ugyanabban az évben
Budapesten megrendezték az elsı atlétikai versenyt az Új épület elnevezéső katonai
laktanya udvarán. A hírverı verseny olyan érdeklıdést váltott ki, hogy gomba módra
szervezıdtek az atlétikai egyesületek, klubok a fıvárosban és vidéken egyaránt, és
velük nıtt az atléták száma is.
A magyar atléták 1896-ban már részt vettek az elsı újkori olimpián. Az
ügyességi számokban úgyszólván tanulóként indultak, de futásban már jelentıs
sikereket értek el egy ezüst- és két bronzéremmel. Atlétikánk életrevalóságát és
fejlıdıképességét ékesen bizonyította a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ)
megalakulása 1897-ben, és az a tény, hogy a következı, Párizsban rendezett olimpián
éppen az ügyességi számokban zárkóztak fel versenyzıink a világ legjobbjai mellé
(Bauer Rudolf diszkoszvetésben I., Gönczi Lajos magasugrásban III.). A sikersorozat
tovább folytatódott, és valamennyi olimpiáról éremmel vagy értékes helyezéssel tértek
vissza atlétáink.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elsı hivatalos világcsúcslistáján két
magyar név is szerepelt (300 m: Mezei Frigyes 36,4 másodperc; 500 m: Rajz Ferenc
1:07,6 perc).
A két világháború között a magyar atlétika - hasonlóan az egyetemes atlétikához
- nagy lendülettel fejlıdött. Minden versenyszámban rendelkeztünk kiemelkedı tudású,
nemzetközi szintő versenyzıvel. Közülük is kiemelkedtek vágtázóink, gerelyhajítóink,
diszkoszvetıink (Kovács József, Sir József, Szabó Miklós, Szepes Béla, Remecz József,
Madarász Endre, Donogán István). Nıi atlétikánk is ekkor hívta fel magára a
nemzetközi közvélemény figyelmét. Csák Ibolya feledhetetlen küzdelemben, a nıi
magasugrás megnyerésével a dobogó legmagasabb fokára állhatott a berlini Olimpiai
Stadionban.
A II. világháború után a magyar atlétika viszonylag hamar talpra állt. A nemzet
anyagi erejét megfeszítve készült a Londonban rendezendı olimpiai játékokra. A
befektetett energia nem veszett kárba. Két olimpiai bajnokunk, Németh Imre
(kalapácsvetés) és Gyarmati Olga (távolugrás) tiszteletére játszották el a magyar
himnuszt. Várszegi József is felállhatott a dobogó harmadik fokára. A csapat többi tagja
döntıs, helyezett lett. A Helsinkiben rendezett olimpián még nagyobb elismerés övezte
versenyzıinket. Csermák József világcsúccsal nyerte az immár hagyományosan magyar
versenyszámot, a kalapácsvetést, a harmadik helyezett mestere, Németh Imre lett.
- 13 -
Földessy Ödön távolugró, Róka Antal gyalogló és a „villámikrek” 4x100-as váltója

(Zarándi, Varasdi, Csányi, Goldoványi összeállításban) ugyancsak bronzérmet szerzett.
Atlétáink tehát egy olimpiai aranyéremmel és négy bronzéremmel térhettek haza.
Az 1950-es években a magyar közép- és hosszútávfutás versenyre kelt a világ
legjobbjaival. Iglói Mihály edzı vezetésével Iharos Sándor, Rózsavölgyi István, Tábori
László 1500 m-tıl 10 000 m-ig az összes világcsúcsot elhódította a nagy futómúlttal
rendelkezı svédektıl, finnektıl. Válogatott csapatunk olyan kiegyensúlyozott volt, hogy
Európa legjobbjai közé sorolták. Bizonyítja ezt a berni Európa-bajnokságon szerzett 4
aranyérem és számos helyezés. A szerényebb melbourne-i szereplés után a római
olimpián, majd a belgrádi Európa-bajnokságon ismét ízelítıt adtak tudásukból a magyar
versenyzık. Nem szégyenkezhetünk a tokiói olimpiai szereplés miatt sem, de egyenesen
büszkék lehetünk a mexikói olimpián elért sikerekre. Két olimpiai bajnokság (Zsivótzky
Gyula, Németh Angéla), négy bronzérem (Kontsek Jolán, Kulcsár Gergely, Kiss Antal,
Lovász Lázár) és több helyezés öregbítette a magyar atléták hírnevét. Aztán az 1972-es
müncheni olimpiáról érem nélkül jöttek haza versenyzıink. 1976-ban viszont a
gerelyhajító Németh Miklós olimpiai bajnok lett, nem mellesleg világcsúccsal.
Azóta a világ atlétikája a mienknél nagyobb ütemben fejlıdött.”6 A futó
számokban elmaradtunk a nemzetközi élvonaltól, és csak egy-egy versenyzınk – fıleg
dobóatlétáink – ért el nemzetközileg is kiemelkedı eredményt. Az 1996-os atlantai
olimpián Kiss Balázs kalapácsvetésben aranyérmes, a 2004-es athéni játékokon Kıvágó
Zoltán ezüstérmes lett. Tavaly 2008-ban pedig Pars Krisztián második helyen végzett
kalapácsvetésben, Pekingben. Sajnos a dobogóra azonban nem állhatott fel, mivel két
fehérorosz atléta kizárása után lett hivatalosan is ezüstérmes. Eddig az olimpiákon
összesen 9 aranyérmet, 13 ezüstérmet, és 17 bronzérmet szereztek a magyar atléták.
A magyar atlétika fejlıdéstörténetével kapcsolatban feltétlen meg kell emlékezni
azokról az edzıkrıl, akik idıt, fáradtságot nem kímélve a világsikerek kovácsai voltak.
A két világháború között - elsısorban Vadas Iván és Perrich Rudolf tevékenysége
nyomán - atlétáink elérték a nemzetközi színvonalat. A második világháború után
Balogh Lajos, Bácsalmási Péter, Iglói Mihály, Simek, Ferenc, Koltai Jenı és még sokan
mások vezettél el versenyzıinket az olimpiai és Európa-bajnoki dobogókig.
Szintén meg kell említeni azokat a sportvezetıket, akik tevékenységükkel
tovább öregbítették a magyar atlétika hírnevét. Közülük is kiemelkedik Gyulai István
6
Atlétika II, TF tankönyv, Sport Kiadó, Budapest 1980. 23-34. oldal
- 14 -
(1943-2006), aki az IAAF fıtitkára volt hosszú éveken át. Rajta kívül dr. Pikó Károly és
Szalay Péter munkássága említendı meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetségben.
Az Európai Atlétikai Szövetségben (EAA) pedig dr. Schulek Ágoston (a MASZ
jelenlegi elnöke) alelnökként tevékenykedett, Nyerges Mihály (a MASZ egykori
alelnöke) pedig a Marketing Bizottságnak volt tagja. Kiemelkedı nemzetközi sikere a
magyar atlétikának, hogy Magyarország több nemzetközi versenynek adott otthont. A
magyar atlétika vezetıi és szakemberei, lelkes segítıi 2 Európa Bajnokságot (1966 és
1998), 2 Fedettpályás Európa Bajnokságot (1983 és 1988), 2 Fedettpályás
Világbajnokságot (1989 és 2004.), 1 Mezeifutó Világbajnokságot (1994), 1 Ifjúsági
Európa Bajnokságot (1995), 1 Ifjúsági Világbajnokságot (2001), 1 Utcaifutó
Világbajnokságot (2006), 1 Utánpótlás Európa Bajnokságot (2007.), 3 Fıiskolai
Világbajnokságot (1935, 1949 és 1954.), 1 Universiadét (1965), 1 Európa Kupa nıi A
döntıt (1972), 1 Európa Kupa nıi B döntıt (1985) kifogástalanul és nagy nemzetközi
elismerés mellett szerveztek meg és vezettek le.
2.3. Az atlétika jelenlegi helye és szerepe Magyarországon
A legtöbb embernek az elmúlt években a magyar atlétikáról két név jut eszébe. Pedig
2004 augusztusában még úgy tőnt, a magyar atlétika újra fénykorát éli. A kalapácsvetı
Annus Adrián ugyanis aranyérmet szerzett, pár nappal késıbb pedig szombathelyi
edzıtársa Fazekas Róbert új olimpiai csúccsal diadalmaskodott a diszkoszvetés
döntıjében, így nem csoda, hogy óriási volt az eufória az atléta berkekben. Hogy nem
csak a jó formaidızítés okozta a kettıs sikert, az egy nappal késıbb derült ki, jött a hír:
Fazekas Róbert doppinggyanúba keveredett. Az elıírt 75 ml helyett csak ennek a
mennyiségnek csak a harmadát tudta produkálni az atléta, ez doppingvétségnek
minısült. Fazekastól így elvették az aranyérmét, és a Nemzetközi Doppingellenes
Ügynökség ekkor Annust is újra ellenırizni akarta, de a kalapácsvetı Fazekassal együtt
autóval hazaindult. A hosszas huzavona vége az lett, hogy Annust is megfosztották
aranyérmétıl. Ez az esemény sajnálatos módon erısen megtépázta az egész magyar
atlétikát, és mély válságba taszította.
A Magyar Atlétikai Szövetségben is érlelıdött már a változás. Ez azonban
egészen 2008 februárjáig húzódott, ekkor ugyanis jelentısen megváltozott a vezetıség
összetétele. Az új vezetés, hosszú távú tervekkel és stratégiákkal új idıszámítást
szándékozik nyitni a sportág hazai életében. A szövetség Londonban már két dobogós
- 15 -
és négy döntıs helyezést tervez, amely elkészítette MAST2012 nevő programját.

Magyarországon egyedülálló, hogy egy sportág 8-10 évre szóló stratégiát készítsen.
Profi tanácsadó cégeket kerestek, hogy új utakra vigyék a magyar atlétikát, s
megállítsák az elmúlt évek lassú sorvadását. A 2012-ig tartó rövid, s a 2020-ig szóló
hosszabb távú elképzelések között szerepel a pénzügyi háttér kiszélesítése, a gyógyító
sportorvoslás megerısítése, valamint az elismertség fórumainak kidolgozása. Továbbá a
MASZ vissza akarja tornázni 10 ezerre az igazolt versenyzık létszámát. Ezt a tervet a
vezetıség a szakma bevonásával éves részcélokra kívánja bontani, és olyan korábbi
problémáknak is figyelmet szentel, mint például az versenyzık és szakemberek
csökkenı száma, a profi atléták cégeknél történı elhelyezkedése karrierjük végén, vagy
az egyetemi atlétikai élet újraélesztése. „Nem vitás tehát, hogy a magyar atlétika
kritikus idıszakát éli. Az elmúlt közel 20 év változásai nem kedveztek a sportágnak. A
világszinthez való eljutás anyagi, szervezeti és személyi feltételei megrendültek,
leépültek. A még mőködı rendszerek, szervezetek a sportág szeretetétıl vezérelve – a
maguk megközelítésében megpróbálják az atlétikát „vinni”, de belterjessé válva egy
zárt érdekközösség igényéig jut el a többség. Döntıen húsz éves korig, országos bajnoki
(OB) vagy korosztályos nemzetközi szintig, a tovább lépést gyakran eleve feladva
folyik a munka. Ez a helyzet – ami természetesen gazdasági, társadalmi és szemléleti
összetevıkben is gyökerezik – megakadályozza a szakemberek természetes
továbbfejlıdését, az új mőhelyek, az új magas szinten dolgozó szakemberek és a
nagyobb létszámú TOP atléta-szám kialakulását is.
A magyar atlétikát nemzetközi és hazai (OB-k) versenyek minısítik. Kirakatban
a mindenkori felnıtt világverseny áll, az ezeken való szereplés meghatározza a
sportágról alkotott véleményeket. Gond a felnıtt VB alacsony indulói létszáma és kevés
döntıs helyezés. Az OB-k minıségi színvonala, az egyes versenyszámok létszáma és az
általuk elért eredmények nem bíztatnak növekvı eredményes létszámmal az
elkövetkezendı világversenyekre.
Az edzık számáról pontos információ nincs; szubjektíve: kevés fıállású,
nagyobb számú mellék és társadalmi edzı; alacsony bérezésért, vagy ingyen
tevékenykedve – a társadalom más szférájától jelentısen elmaradva (a 70-es, 80-as
években kiegyenlített bérviszonyok voltak); sportág szeretı közeg, zárt munkastílus, a
hosszútávra tervezhetıség bizonytalanságával. Hiányos az edzıképzés is. Probléma az
edzıi tudásszint folyamatos kontroll-hiánya; edzıi licensz rendszer hiánya; edzıi tudás
átadásának hiánya, az erre való mérsékelt igény; nagyrészt hazai sikerekkel megelégedı
- 16 -
szakmai munka; nem egyszer hobby edzısködés, a felelısség vállalás kerülése;

nagyrészt saját menedzselésért harc a nemzetközi versenyeken való indulásért;
nagyrészt ifi, junior, esetleg u23 korig történı – nem egyszer túlfeszített – felkészítı
munka; a korcsportokból kiemelkedı tehetségek túlfuttatása.
2007-ben közel 5000 aktív leigazolt atlétával számolhat a sportág. A szakosztály
a „piramis” alapja. Anyagi problémák, folyamatos túlélési akciók, helyi értékelési
problémák adta látszatsiker hajsza. A létesítmények (mőanyagpálya) javultak némileg,
de humán mőködtetésük problémás. Ezen a téren is rengeteg a probléma. Nagyrészt
önmagáért, saját egzisztenciáért dolgozó szakosztályok; alacsony szervezettségő
szakosztályi munka, túlzott lazaság, felületesség (pl. nevezések, határidık); korszerőtlen
felfogások, demagóg megnyilvánulások; egész atlétikánkat befolyásoló ortodox
szemlélet; a kornak megfelelı munkastílus hiánya; a szakosztályok egy – egy
élversenyzı körüli megalkuvása; az irányítói, vezetıi munka feladása.”7
Számos problémával küzd tehát a magyar atlétika. A szövetségnek nincs saját
finanszírozású felkészítési lehetısége. Hiányoznak az erıs megyei szövetségek.
Csökkent a szakosztályok, edzık, versenyzık (és ezen belül a nemzetközi szintőek)
száma. Csökkent az atlétika súlya az iskolákban. Romlott a sportág hazai megítélése.
Nem megfelelı a versenyrendszer. Nem látványosak a versenyek. Nincs Budapesten
megfelelı stadion, nincs elegendı fedett pálya. Nincs az országban elegendı jó
minıségő atlétikai pálya. Nincs elegendı magas színvonalú munkát végzı mőhely.
Nem elegendı a tanárok bevonása. Nem megfelelı a szakmai anyagok közzététele.
Nincs megfelelı felmérési rendszer. Nincs megfelelı egészségügyi ellátás. Amatır
feltételek között profi teljesítményt várunk.
7
Mérei László: Gondolatok a jelenrıl és a jövırıl, MASZ országos értekezlet, 2007.
- 17 -
3. Mőködési feltételek
3.1. Sportszakmai feltételek
Elıször a versenyrendszert szeretném bemutatni, amiben részt vesznek az egyesületek.

A versenyrendszer vegyes. Ez azt jelenti, hogy a kevés hivatásos és az amatır
versenyzık egy versenyrendszerben versenyeznek. Közel 50 bajnokságot rendez a
MASZ éves szinten, ezekbıl vannak természetesen csak egy-két versenyszámot
felvonultatók, mint pl. mezei futó-, vagy téli dobó versenyek, de az összes versenyszám
felében a klasszikus atlétikai versenyszámok megrendezésre kerülnek. A színvonal
lehetne jobb és vannak olyan klubok, aki több versenyt igényelnének, de ennek gátat
szab nem csak a szövetség, hanem a résztvevı klubok szerény, anyagi teherbíró
képessége.
A sportszakmai feltételekhez tartozik, hogy a MASZ éves rendszerességgel
szervez szakmai konferenciákat, amik általában egy-egy szakágra specializálódnak.
Ezen kívül rendszeresen küld külföldi konferenciákra tanulni vágyó fiatal edzıket.
Valamint a nemzetközi versenyeken kísérıként résztvevı edzık fejlıdése is biztosított,
hisz a világ élvonalába tartozó versenyzık edzésmunkáját figyelhetik meg, még ha csak
egy pár nap erejéig is.
3.2. Infrastrukturális kritériumok
Jelenleg Magyarországon 23 db, minimum 6 sávos, rekortán borítású atlétika pálya

található. Érdemes megjegyezni, hogy ebbıl 9 db a fıvárosban van. Ezeken kívül
természetesen akad még néhány rekortán borítású, vagy csak a célegyenesben rekortán,
illetve salakos versenypálya.
Nemzetközi versenyrendezésre alkalmas pálya a Puskás Ferenc Stadion
Budapesten, illetve a Gyulai István Stadion Debrecenben, valamint dobó számokban a
szombathelyi Rohonczi úti sporttelep rendelkezik nemzetközi akkreditációval.
A fedettpályákat tekintve jelenleg kettı nemzetközi versenyre is alkalmas pálya
található. Ezek a fıvárosi Papp László Sportaréna és a SYMA B rendezvénycsarnok.
Edzésre viszont csak az utóbbi használható.
- 18 -
3.3. Személyügyi feltételek
Jelen pillanatban 143 tagegyesülete van a szövetségnek. Ezzel kapcsolatban érdemes

megjegyezni, hogy ebbıl 30 klub található a fıvárosban, illetve további 15 Pest
megyében. A többi megyében pedig 4 és 11 között.
Arra vonatkozóan, hogy hány atlétaedzı és milyen végzettséggel dolgozik
jelenleg, nincs adat, most zajlik a képesítésre vonatkozó kormányrendelet szerinti
adatgyőjtés.
Jelenleg 2 orvos és 2 gyúró áll a szövetséggel szerzıdéses kapcsolatban.
Mindannyian megbízási szerzıdéssel. Érdemes megjegyezni, hogy orvos, pszichológus
vagy gyógytornász nem áll központilag rendelkezésre, persze ez nem feltétlenül a
szövetség feladata.
5635 versenyzı szerepel az úgynevezett sport információs rendszerben (SIR).
Korosztályokra bontva is érdemes megnézni az atlétákat! 14 éves kor alatti 2404, 15-16
éves kor között: 1327, 17-18 éves kor között: 796, 18 év felett pedig 1108 igazolt
versenyzı van jelenleg Magyarországon.
De nézzük meg a minıséget is! A felnıttek között 32 elsı-, 82 másod-, és 92
harmad osztályú sportoló található. Az utánpótlás korúaknál ez az arány 37, 73, és 41. A
junior, ifi és serdülı korosztályban 312 aranyjelvényes és 728 ezüstjelvényes
versenyzı van.
A felnıtteket nézve, ha általánosítani szeretnénk, akkor az európai
középmezınybe tartozunk. A fiatalabbak az utóbbi években több szép nemzetközi sikert
értek el a különbözı nemzetközi versenyeken. Ettıl függetlenül sajnos az atlétikában is
igaz, hogy a fiatal korban sikeres versenyzık nem mindegyike fut be felnıtt korában is
hasonlóan sikeres karriert. Nagy a fluktuáció a fiatal felnıtt korban, sok versenyzı
egzisztenciális, vagy egyéb okból abbahagyja a versenyzést, inkább tanul, civil
szférában helyezkedik el.
3.4. Jogi kritériumok
Minden atlétikával foglalkozó egyesület kérheti felvételét a Magyar Atlétikai

Szövetségbe. A felvételi kérelemhez csatolni kell az egyesület bírósági bejegyzı
végzésének másolatát, valamint egy nyilatkozatot, amelyben a jogi személy kijelenti,
hogy ismeri és magára nézve kötelezınek ismeri el a MASZ alapszabályát és egyéb
szabályzatait.
- 19 -
A válogatott kerettagok, különösen a felnıtt bajnokság, illetve az ez alatti

korcsoport országos bajnoki helyezettjei úgynevezett whereabouts (holléti információk)
megadására kötelezettek, ezeket a Magyar Antidopping Csoport tartja nyilván és kezeli.
Minden ilyen versenyzınek, minden nap legalább egy idıtartamot és helyet meg kell
jelölniük, ahol az ellenırök számára elérhetıek. Egyébként minden versenyzı bármikor
edzésen, edzésen kívül ellenırzés alá vonható. A MASZ felelıssége a
doppingszabályok érvényesítése, ehhez szükséges szabályzatok, eljárási szabályok
elkészítése, betartatása, végsı esetben a felelısségre vonás.
3.5. Pénzügyi kritériumok
A MASZ a központi költségvetésbıl származó támogatásokon keresztül közvetve nyújt

pénzügyi támogatást a kluboknak. Ez több tízmillió forintos tétel, zömmel a korábbi
idıre vonatkozó eredményesség alapján.
A válogatott sportolóknak hazai és külföldi edzıtáborokat, valamint felszerelést
tud biztosítani a szövetség.
2009 januárjában készült el egy 3 olimpiai ciklust érintı stratégia. Errıl már
korábban részletesebben írtam.
- 20 -
4. Különbözı felépítéső magyar atlétikai klubok mőködési feltételei és esélyei a

XXI. Században
4.1. Egy szakosztályos klub, csak dobószámok, Szombathelyi Dobó Sport Egyesület
(Dobó SE)
4.1.1. A klub története és eredményei
Szombathelyen 1964-tıl mőködik dobó csoport (kalapácsvetés, diszkoszvetés,

súlylökés) Németh Pál mesteredzı irányításával. Az elsı években a Szombathelyi Sport
Egyesület (SZSE) keretében, majd a csoport növekedésével a Haladás VSE színeiben. A
dobócsoport – kb. 20 fı – 1993-ban vált ki a Szombathelyi Haladás Vasutas
Sportegyesületbıl, megalakítva a Szombathelyi Atlétikai Klub’93-at, mely az országban
az elsı olyan sportklubok közé tartozott, mely csak egy szakosztállyal mőködött. 1995-
re az egyesület anyagilag ellehetetlenült és megszőnt, versenyzıit új elnökséggel a
Szombathelyi Dobó SE vette át. A klub jogi formája: sportegyesület. Elıször Nyíri
Péter elnöksége során 1999-ben nyerték meg a MASZ abszolút pontversenyét, majd
már Horváth Vilmos új elnökkel 2007-ben ismét az ország legeredményesebb atlétikai
klubjának bizonyultak. Figyelembe véve azt, hogy a Dobó SE versenyzıi kizárólag
dobószámokban indulnak, ez óriási eredmény. Megelıztek olyan nagy múltú klubokat,
mint például Honvéd, Újpest, vagy Debrecen, ahol az atlétika minden ágában (futó,
ugró, dobó számok) szerepelnek.
A Dobó SE elsı jelentıs nemzetközi sikereit 1998-ban, a Budapesten
megrendezett Európa-bajnokságon érte el, ahol Gécsek Tibor Európa-bajnoki aranyat
nyert. A következı években is folytatódott a kiváló szereplés. A 2000. évi Olimpiai
Játékokra Sydney-be egyedülálló módon hat sportolójuk utazhatott. 2008-ban
Pekingben pedig Pars Krisztián ezüstérmes lett.
Az egyesület megalakulása óta a minıségi dobóatlétika színtere. Az egyesület
eddigi eredményei, a kiváló utánpótlásképzés, a sportolók elhivatottsága reményteljes
jövıvel kecsegtetnek. A Dobó SE és Németh Pál híre eddig is vonzotta a dobóatlétákat
a világ minden tájáról. Itt edzett több külföldi nemzetközileg is kiemelkedı
kalapácsvetı.
2009-ben tragikus esemény történt, elhunyt Németh Pál, a legendás Dobópápa.
A kitartás, a szeretet és becsület, ami belıle áradt, sokunk számára továbbra is
követendı példa marad a sportpályán és az életben egyaránt. Reméljük a sikerek viszont
tovább folytatódnak!
- 21 -
4.1.2. Sportszakmai feltételek
Elsıként nézzük meg az utánpótlás helyzetét! Honnan jönnek az új versenyzık? Van-e

egyáltalán honnan meríteni? A klub a helyi iskolákat két ciklusban, ısszel és tavasszal,
keresi fel tehetséges gyerekek után kutatva. Sajnos csak nagyon kevesen vállalják, hogy
kipróbálják a kalapácsvetést és még kevesebben maradnak meg. Legtöbb eredményes
versenyzı valamely korábbi versenyzı ismeretségi körébıl kerül ki.
Elvük, hogy a fiatalok minél több versenyen vegyenek részt, hogy mindig legyen
motivációjuk. Általában évenként 40 versenyen indul egy fiatalkorú versenyzı,
melynek túlnyomó részét ık maguk rendezik. A versenyek színvonala vegyesnek
mondható. A felkészülési idıszaktól függıen, ha a legjobbjaink is dobókörbe tudnak
lépni, akkor világszínvonalú. Ha csak a kezdık indulnak, akkor értelemszerően
mérsékelt lesz a színvonal. Mivel az atlétáinkat „a versenyre” kell felkészíteni, ezért az
elıbb említett motiváción kívül az is szempont, hogy a verseny számít a legjobb
edzésnek.
4.1.3. Infrastrukturális feltételek
A pálya a belvároshoz közel helyezkedik el. A vasútállomás is csak 8 perc séta.

Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetı. A levegı minısége is kiváló. A
létesítmény tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú Város.
A dobópálya minısége átlagon felüli, amit az évek során jelentıs erıfeszítéssel,
komoly összefogással építettek fel. A sportolás feltételei a 2002-ben javultak. A
budapesti Európa Bajnokság eredményei után az – akkor még - Ifjúsági és
Sportminisztérium vezetıi ígéretet tettek egy új dobópálya megépítésére, amely 2002-
ben átadásra is került. A szombathelyi önkormányzat anyagi támogatásával a tervezett
klubház is elkészült. A Dobó SE és Németh Pál mesteredzı eredményeinek
köszönhetıen a Nemzetközi Atlétikai Szövetség nemzetközi dobó centrumot hozott
létre Németh Pál vezetésével.
A dobópálya mellett fekszik egy nyolc sávos rekortán pálya is.
Villanyvilágítással viszont egyik sem rendelkezik. A sportlétesítményben található
sportcsarnok (80x60m), kiscsarnok (35x20m), öltözı (8db), konditerem,
súlyemelıterem, gimnasztika terem, szauna, sportorvosi rendelı. Sajnos futófolyosó
még nincs, sportuszoda pedig kb. 1 km-re található.
- 22 -
A dobást, a kalapácsvetés jellegébıl adódóan csak szabadtéren tudják elvégezni.

Legjobbjaik a téli idıszakban egy vagy két alkalommal kéthetes melegégövi
edzıtáborba mennek a MASZ anyagi segítségével. Az általános fizikai képzést a
sportcsarnokban, az erıfejlesztést és speciális képzést pedig a súlyemelıteremben
tudják megoldani.
A magas szintő felkészülés megköveteli, hogy ne csak meghatározott
idıpontban, hanem minden napszakban és hét végeken is tudják használni a
létesítményt. A megegyezés szerint a legjobb versenyzıik – válogatottak – saját
kulccsal használhatják a dobópályát és a súlyemelıtermet. Naponta kb. 35-en
használják a dobópályát.
A felszereltségrıl elmondható, hogy az évek során kialakított szerkészlet
jelentıs, ám nagyrészt elöregedett. Közülük sokat saját maguk készítettek
költségkímélés miatt.
A pálya alkalmas nemzetközi versenyek rendezésére is. Számos korosztályos
országos bajnokságot és nemzetközi viadalt bonyolítottak már le közmegelégedésre.
Legrangosabb a három alkalommal Szombathelyen megrendezett IAAF kalapácsvetı
Grand Prix Döntı volt.
4.1.4. Személyügyi feltételek
A Dobó SE elnöksége hattagú. Van köztük PR-szakember, gépész, építész, könyvelı,

kereskedı. Mindannyian rendelkeznek sportmúlttal. Szerencsére nagy felelısségtudattal
rendelkeznek. Volt idıszak, amikor szinte a semmibıl kellett mőködtetniük a klubot.
A klubban két edzı tevékenykedik, mindkettı mellékállásban. Németh Zsolt középfokú
atlétaedzıi, Németh László pedig atléta sportoktatói képesítéssel rendelkezik. Egy-egy
edzıre 15-20 atléta jut.
Kimondott kluborvos nincs, de kapcsolatrendszerük szinte minden szakterületet
lefed. Masszırt a sportolók saját maguk szervezik és fizetik. Pszichológus nincs, de
ehhez is van kapcsolat, ha szükség lenne rá. Egyéb alkalmazott nincsen.
Jelenleg 47 igazolt versenyzıjük van, melybıl 40-nek van szerzıdése.
Mindegyikük saját nevelés, sajnos tılük csak visznek el atlétákat. Korosztályos
megoszlás szerint 9 felnıtt, 7 utánpótlás, 7 junior, 6 ifjúsági, 21 serdülı és 5 gyerek
versenyzıjük van. (Közülük még nem mindenki igazolt atléta.) A csapatból 5-en
rendelkeznek nemzetközi eredménnyel. 2-en felnıtt I. osztályú, 3-an II. osztályú
- 23 -
minısítéssel. A fiatalabb korosztályban 6-an aranyjelvényes, 4-en pedig ezüstjelvényes

eredménnyel. Felnıtt korosztályban 6, utánpótlásban 5, juniorban 4, ifjúságiban 1
sportolójuk tagja a válogatott keretnek.
A MASZ abszolút pontversenyében mindig az elsı hat között zárják az évet, két
alkalommal az élen tudtak végezni. 2008-ban a második helyen végeztek.
4.1.5. Pénzügyi kritériumok
A klub éves költségvetése változó, 6 és 12 millió Ft között mozog. Ennek 40%-át a

város adja, 40%-át az állam, valamint kb. 10-10% folyik be pályázatokból és a
szponzoroktól. A fıbb kiadások személyi jellegő kiadások: munkabér, jutalom,
edzıtáborok, versenyeztetés.
A sportolók szigorúan az eredményesség alapján részesülnek különbözı
juttatásokban, mint edzıtábor, nevezési díj, felszerelés, utazási költség.
A Dobó SE célja a jövıben is olyan élsportoló nevelése, aki megállja a helyét a
nemzetközi élmezınyben. Németh Pál dobócsoportja 1982 óta minden évben meg tudta
mutatni magát a nemzetközi porondon. A folyamat soha sem szakadt meg, mindig
jöttek olyan tehetségek, akik át tudták venni a kiöregedı versenyzık helyét. A rendszer
az „üzemszerő” mőködésen alapul. A versenyzı tudja elıre, ha végigmegy az elıdei
által már kitaposott úton, akkor biztosan eredményes lesz.
4.2. Egy szakosztályos klub, Veszprémi Egyetemi- és Diák Atlétikai Club (VEDAC)
A veszprémi atlétika élete nagyon messzire tekint vissza. Már az 50-es években is
jegyeztek atlétikai életet. A Bakony-Vegyész TC néven mőködı egyesületben már volt
atlétika szakosztály. Ez az 1980-as évek elején, a Veszprémi SE nevet vette fel. Még itt
is több szakosztályos rendszerrel folyt a munka. 1989-ben viszont a Veszprémi SE
színeibıl kivált az atlétika és VEDAC néven egy új klubot hozott létre, amely már csak
atlétikával foglalkozik.
A klub jogi formája egyesület. A klubnak a versenyzıivel kapcsolatban a
sporttörvény által elıirt, felelıssége van.
Itt elıször az utánpótlásról szeretnék szót ejteni. Ez nagyban meghatározza ugyanis a

klub jövıjét, és bizonyos mértékben pedig a jelenlegi eredményességet. Fontos, hogy
- 24 -
legyen honnan meríteni, folyamatos legyen a fiatalok bekerülése az egyesületbe. A

VEDAC-nál a versenyzık fıleg szájhagyomány útján, vagy a médián keresztül tudják
meg, hogy létezik a klub. Az edzıknek nem igazán van arra idejük, hogy iskolákból
válogassanak, mert délelıtt dolgoznak a fıállásukban. A másik lehetıség a diák
versenyek alatti „vadászás”.
A sportszakmai feltételekhez tartozik még a versenyrendszer. A helyi
versenyrendszer az országoshoz igazodik. A Veszprém Megyei Atlétikai Szövetség,
igyekszik megrendezni a megyei rendezvényeket. Leginkább a serdülıkre van
tekintettel, mert nekik kevés lehetıségük van és az ı utaztatásukra kevesebb pénz is áll
rendelkezésre. Ezeket a versenyeket csökkentett versenyszámmal (elızetes felmérés
alapján) rendezik meg, és nyílt rendezésőek, hogy az idısebbek is el tudjanak rajt
indulni. A megyei diák versenyek is sokat segítenek a versenyzésben, ráadásul azt
kötelezı a diákszövetségeknek megrendezni, így azok kiszámíthatóak. Ezen kívül a
VEDAC idıközönként igény szerint rendez egy-egy kisebb versenyt, formába hozás
céljából. Ebbıl jól látszik, hogy nincs valódi rendszer, nincs megfelelı verseny, de
mivel a versenyrendezés nagy költségekkel jár, nem is lesz ebben elırelépés. Nagyon
hiányzik a 21 év felettiek számára valamilyen vonzó versenyrendszer, mert ebben a
korban azért hagyják sokan abba, mert nem tudják az edzéseket egy versenyrendszerben
kamatoztatni.
4.2.3. Infrastrukturális kritériumok
Kezdjük mindjárt a szabadtéri pályával, a fı edzéshelyszínnel! Ez egy 6 sávos, a

célegyenesben 8 sávos rekortán borítású pálya. Plusz van egy kissé leamortizált, de
mindenképpen nagyon hasznos futócsarnok, 150 m-es körpálya. A téli edzésekhez a
csarnok megfelel, de a komolyabb versenyzık igénybe veszik Budapesten a Syma
csarnokot, ami viszont nagyon költséges.
A magyar viszonyok közt elfogadható a kiszolgálóegységek helyzete. A pálya
világítása okoz néha gondot, de „leleményes a magyar”, így megoldható az esti edzés is.
Uszoda nincs, szauna viszont igen, csak sokszor használják civilek, ami akadályozza az
igénybevételt.
A pálya nemzetközi és országos szintő versenyek rendezésére nem alkalmas,
nincsenek is magas szintő versenyek.
- 25 -
A létesítmény tulajdonosa a Pannon Egyetem. Nem pontosan tudni, hogy mikor

lehet használni, mert a porta gyakran zárva tart, az ünnepek alkalmával. De ezt is ki
lehet játszani, így gyakorlatilag bármikor használhatják a VEDAC-osok a pályát.
Hétköznapi szinten ez kb. 150 fıt jelent. A levegı minısége, a pálya elhelyezkedése,
megközelíthetısége egyaránt kiváló. Sajnos a felszereltségérıl már nem mondható el
ugyan ez. Nincs pénz új eszközökre, így az edzések alkalmával megy a harc értük.
Elıször néhány szóban a klub vezetésérıl! Az egyesület vezetıje fıállásban dolgozik. A

társadalmi elnök, a Kumunnális Rt vezére. Sajnos nem sokat tesz a VEDAC-ért. Mivel
nincs felettes szervük, felelısségük sincs igazából.
A klubnál összesen 8 edzı dolgozik. Közülük 2 rendelkezik szakedzıi
végzettséggel. Egyikük fıállású, másikuk mellékállásban dolgozik. Rajtuk kívül 3
edzınek testnevelı-edzı végzettsége van, ık mindannyian mellékállásban dolgoznak.
Továbbá van egy középfokú edzıivel rendelkezı edzı, egy segédedzı és egy nyugdíjas
edzı szintén mellékállásban.
Az, hogy hány sportoló jut egy edzıre nagyon változó. Van, akinek összesen 8
atlétája van, és van, akinek 50. És annak az összetétele is más és más. Nincs felbontva,
és nincs a fizetés sem létszámra, sem eredményességre felosztva.
Más alkalmazott nincsen. Se orvos, se masszır, se pszichológus, esetleg
gyógytornász. Ezt mindenkinek magának kell megoldania. Pedig ezek nélkülözhetetlen
feltételei a nemzetközi szintő eredmények eléréséhez. És a VEDAC 2008-ban
megnyerte a pontversenyt, vagyis Magyarország legeredményesebb klubja volt!
Térjünk át a versenyzıkre! Összesen 200 igazolt atléta van. Közülük senkivel se
kötöttek szerzıdést. Tehát jogi értelemben mind amatır sportoló. Saját neveléső az
összes felnıtt atléta. 2008-ban a pontversenyben – ahogy azt említettem - az abszolút 1.,
a serdülıben szintén 1., míg az utánpótlásban a 4. helyet szerezték meg. 5 elsı
osztályú, 15 másod osztályú és 15 harmad osztályú eredményt értek el a felnıtt
versenyzık. A juniorok 6 aranyjelvényt 10 ezüst jelvényt, míg az ifjúságiak 8
aranyjelvényt, 15 ezüstjelvényt szereztek. Végül, de nem utolsó sorban a serdülı
korosztály 9 aranyjelvényt és 20 ezüstjelvényt ért el.
- 26 -
Az éves költségvetése 20 000 000 Ft. Ebbıl a városi támogatás 18 000 000 a többi a
MASZ mőhelytámogatás, és a szponzorok, akik nem nagyon vannak. A költségvetés
teljes egészében nyilvános. Az egyesülési törvények az irányadóak ezzel kapcsolatban.
A legnagyobb kiadás a versenyzés és az edzıi bérek. Ezen kívül a versenyzıknek adott
juttatások, mint a nevezési díj, egyéb versenyzési költségek. És eredménytıl függıen
felszerelés, esetleg edzıtábor.
A terv a túlélés. Nem igazán van koncepció.
4.3. Több szakosztályos klub, Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE)
Egy lelkes tanár, dr. Varga Bálint az Éder vendéglıben alakította meg társaival a
Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. A labdarúgás, a torna és a vívás
mellett az atlétikát is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint lett, de mivel
az alapszabályt a tagok nem fogadták el, hamar le is mondott. Az egyesület pedig
anyagi nehézségekkel küzdött.
1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az elsı kezdeményezés után a
tisztújító választmányi győlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc
szakosztállyal, köztük az atlétikával.
A negyvenes évek vége felé vetıdött fel elıször, hogy legyen a Magyar
Néphadseregnek önálló sportegyesülete. A politikai változásoknak is köszönhetıen
1949. december 18-án a Kispesti Atlétikai Club (KAC) megalakulásának 40.
évfordulóján beolvadt a Honvéd Sportegyesületbe, és így az atlétika szakosztály is a
Budapesti Honvéd keretei között folytatta a munkát. Az alakuló közgyőlésen
megfogalmazódott a Honvéd sportolói elé állított feladat: A BHSE hazai és nemzetközi
versenyeken méltóképen képviselje a néphadsereget és ápolja azt a hagyományt,
amelyet a Kispesti Atlétikai Club négy évtizedes tevékenysége során megteremtett. A
klub jogi formája egyesület lett.
A Honvéd név az ötvenes évek elején egyre jobban csengett a hazai és a
nemzetközi porondon is. Az atléták közül az elsı kiemelkedı eredményt Róka Antal
érte el 50 km-es gyaloglásban, amikor az 1952-es helsinki olimpián bronzérmet nyert
ebben az embert próbáló versenyszámban.
- 27 -
Ebben az évben tőnt fel a Honvéd késıbbi világhírő középtávfutója, Rózsavölgyi

István, aki hét világcsúcsot futott, olimpiai bronzérmes lett 1500-on Rómában, és húsz
magyar bajnoki címe mellé tucatnyi országos csúcsot állított fel. Meghatározó
szereplıje volt annak a váltónak, amelynek tagjai - Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Mikes -
az ötvenes évek végéig világszerte verhetetlenek voltak. Ezek a kiváló eredmények is
szerepet játszottak abban, hogy 1954-ben Kispestrıl a Tüzér utcába költözhettek az
atléták, ahol ebben az évben adták át az új atlétika pályát.
A Honvéd atlétáinak legfényesebb esztendeje 1955 volt, amikor nemzetközileg
is jelentıs eredményeket jegyezhettek fel a piros-fehér klub krónikásai. Ezek nagyrészt
Iharos Sándor nevéhez főzıdnek, aki a versenyidény alatt 1500-tól 10 ezer méterig
minden távon megdöntötte a világcsúcsot-összesen tizenkettıt állított fel pályafutása
során. Ezzel a kimagasló teljesítménnyel Iharos - a nemzetközi szaksajtó szavazata
alapján - elnyerte az „Év Sportolója” kitüntetı címet, amelyet magyar versenyzı azóta
sem érdemelt ki.
A szakosztályvezetés fontos feladatának tekinti a jó kapcsolatok ápolását ill. kiépítését a

volt Honvédos atlétákkal és a sportoló gyermekek szüleivel - a szakosztály segítése
érdekében (adó 1 %-a, szponzorálás, stb.).
A 2009. évi tervek, célok közé tartozik a MASZ országos ranglistáján az 1-3.
hely megszerzése. Minden korosztályban olyan atléta nevelése, aki el tud jutni
nemzetközi versenyre, válogatott viadalra. A szőkös pályázati lehetıségek kiaknázása,
újabbak keresése. A sportolói létszám növelése, fıleg a gyermek és serdülı
korosztályban. A meglévı bázis iskolákkal (Kerék utcai testnevelés tagozatos iskola,
Pannónia Általános Iskola) a rendszeres kiválasztás és a szülıkkel való
kapcsolatfelvétel (szórólapok segítségével), illetve még 2 új iskolával a kapcsolat
kiépítése.
A Honvéd atlétika pályája Budapesten a XIII. kerületben található a Tüzér utcában. Itt
elıször egy 150 m hosszú, 6 sávos rekortán borítású futófolyosó épült, majd 1984-ben
az akkori kornak megfelelı, minden igényt kielégítı rekortán pálya létesült, amely ma a
legendás Iharos Sándor nevét viseli. A pálya viszonylag jól körülhatárolt, zárt és
- 28 -
szélvédett kialakításának köszönhetıen mindig is barátságos, családias hangulatot

teremtett, ezért máig az egyik legkedveltebb versenyszínhelye az atlétáknak.
A szabadtéri pálya mind hazai, mind nemzetközi versenyek rendezésére is
lehetıséget biztosít. A pálya minısége nemzetközi viszonylatban is jónak mondható,
idıszakonként új borítást kap. Az atléták szeretnek ezen a pályán versenyezni, ami azt is
bizonyítja, hogy több kiváló eredmény is született itt. Ezek közül is kiemelkedik
Németh Roland 1999-ben 100m-en elért országos csúcsa (10,08) és Szabó Enikı 2004-
ben ugyancsak 100m-en futott országos csúcs beállítása (11,41), amelyeket azóta sem
döntött meg senki. Országos bajnokságok és magasabb szintő nemzetközi versenyek
rendezésére nem alkalmas, mert ilyen versenyeket csak nyolc sávos pályán lehet
lebonyolítani. Hivatalos atlétikai versenyt rendezni csak a Magyar Atlétikai Szövetség
által versenyrendezésre alkalmasnak nyilvánított atlétikai, vagy stadionon kívüli, de
hitelesített pályán lehet. Ahhoz, hogy az elıbb említett magasabb szintő versenyek
rendezésére is lehetısége legyen a Honvédnak a futópályát nyolc sávosra kellene
kiegészíteni. Erre azonban nincs lehetıség, mert az egyik oldalán futófolyosó van, ami
nem engedi, hogy a hat sávos futópályát nyolc sávosra egészítsék ki.
A fedett futófolyosó kialakítása sem egyezik meg sem országos, sem nemzetközi
szintő követelményeknek, mert ezekhez a versenyekhez 200m-es ovális alakú és döntött
kanyarú pálya szükséges. Korábban itt bonyolították le az egyetlen olyan hivatalos
fedettpályás versenyt az országban, ahol az atléták 100m-en és 110m gáton mérhették
össze erejüket, ugyanis fedett pályás szezonban mind hazai, mind nemzetközi
viszonylatban, és világversenyeken csak 60m a hivatalos versenyszám a sprintereknek.
Ebbıl adódóan az összes 100m-es csúcs itt született meg, amelyeket a mai napig a
férfiaknál Németh Roland (2000: 10.28mp), a nıknél pedig Barati Éva (1995: 11.64mp)
tart. A futófolyosóhoz tartozó magasabb belterülető csarnokban lehetıség van arra,
hogy hazai rúdugró versenyeket rendezzenek, de a létesítmény adottságai nem teszik
lehetıvé, a nemzetközi rúdugró versenyek lebonyolítását. A futófolyosó és a csarnok
korszerősítésre szorul, ugyanis azóta, hogy felépítették (1974) nem végeztek rajta
semmilyen felújítást. A mosdók, zuhanyzók, öltözık is romlott állapotban vannak. A
létesítmény a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában van, az ı feladatuk lenne az
épület fejlesztése, modern körülmények kialakítása. Ezekbıl kifolyólag a fenntartási
költség is jelentısen csökkenne egy teljes felújítás után (ablakok cseréje, szigetelés,
világítás).
- 29 -
Az egyesület létesítmény ellátottsága - más egyesületekkel összehasonlítva –

kielégítınek tekinthetı.
A létesítmény autóval és tömegközlekedéssel – metróval, villamossal,
trolibusszal - is könnyen megközelíthetı. A személyautóval érkezıknek ingyenes
parkolási lehetıségük van a létesítményt körülvevı és környéki utcákban. A levegı
minısége sajnos nem tekinthetı megfelelınek. Szerencsére mivel a létesítmény nagy
területen helyezkedik el, melyet fák, családi és emeletes házak vesznek körbe, a
sportoló nem érzékeli ezt a szennyezett levegıt.
Iskolaidıszakban délelıttönként minimális a létesítmény kihasználtsága. A
napnak e szakaszában esetenként a környezı iskolák testnevelés órái zajlanak.
Ezenkívül hivatásos és veterán sportolók, valamint olyan hobby sportolók használják,
akiknek munkaideje lehetıvé teszi ezen idıszakban a sportolást. Délutánonként és este
viszont jelentısen megnı a sportolni vágyók száma, mert a diákok, atléták és a
munkájukat befejezı hobby sportolók ekkor végzik edzéseiket. Mivel korlátozott
területen folynak a sporttevékenységek, gyakran túlkereslet jelentkezik az egyes helyek,
eszközök használata iránt.
A következı cél a létesítmény állapotának javítása, mely elengedhetetlenül
fontos feladat. A szülık is szívesebben hozzák sportolni gyermekeiket egy olyan
egyesületbe, ahol megfelelıek a körülmények. Hiába vannak jó edzıik, versenyzıik, ha
a körülmények nem adottak a XXI. század technikai elvárásainak. Ezért 2009-ben a
létesítmény felújításával kapcsolatban fontos feladatok várnak a klubra.
A szakosztály vezetése a 2006. évi Közgyőlésen újult meg. Az elnökség tagjai a

támogatók, szponzorok képviselıibıl állnak, így az ı érdekük is a szakosztály
eredményes mőködése. A Közgyőlés elnöknek Erdélyi Lajos dandártábornokot
választotta. Elnökségi tagok: Ács Tibor (korábbi szakosztály igazgató), dr. Greskovits
Dávid a Meditop Kft.-tıl, Hantos Tamás a Közterület Fenntartó Zrt.-tıl, Iharos Sándor
az Iharos és Goller Kft.-tıl, dr. Nagy Sándor a Samsung Szupermaraton Szervezı
Bizottságának tagja, valamint Kunszt Gábor tiszteletbeli tag
Sajnos Magyarországon kevés az olyan edzı, aki csak az edzıi munkájából él.
Ez a Honvéd klubnál is tapasztalható, mivel a 13 foglalkoztatott edzı közül, mindössze
- 30 -
két fıállású edzı van, a többiek szerzıdéses keretek között dolgoznak nyugdíj mellett,
vagy alkalmanként kis csoportokkal foglalkoznak.
Ezen kívül 1 masszır áll még a versenyzık rendelkezésére a klubnál.
A piros-fehér atléták sorra aratták gyızelmeiket itthon és külföldön egyaránt és
helytálltak a nagy világversenyeken. Az elmúlt évek során 11 világcsúcsot és számos
olimpiai és Európa bajnoki helyezést értek el. A Honvéd atlétikai szakosztálya, melynek
taglétszáma 167 fı, jelenleg is több, nemzetközileg is kiemelkedı atlétával rendelkezik:
Kıvágó Zoltán az athéni olimpián ezüstérmes diszkoszvetı, valamint Farkas Györgyi, a
pekingi olimpián 28. helyezett hétpróbázó. Több fiatal tehetség bontogatja szárnyait, a
legfiatalabb korosztályból Horváth Felicia emelkedik ki, aki rúdugrásban a 13-14 éves
korosztály világcsúcsát tartja. Az elmúlt évben a Honvéd atlétikai szakosztály atlétái 28
felnıtt országos bajnokságot nyertek, 23 ezüst illetve 28 bronzérmet győjtöttek be.
Érdemes megnézni a versenyzık összetételét is! A 167 versenyzı közül 51 még
gyermek, illetve serdülı korosztályú. İk 2008-ban 14 aranyjelvényes, 8 ezüstjelvényes
és 7 bronzjelvényes minısítést értek el. Az ifjúsági versenyzık 34-en vannak. Ez a
csoport 2 arany-, 3 ezüst-, és 9 bronzjelvényt szereztek. A junior korosztályban 15
versenyzıje van a Honvédnak. A minısítések aránya náluk 3, 8, 2. Utánpótlás korú
versenyzıje is csak 17 van a klubnak. Közülük 3-an rendelkeznek a korosztályos elsı
osztályú eredménnyel. A felnıtteknél 50 igazolt atlétája van az egyesületnek, akik 3
elsı-, 13 másod-, és 20 harmad osztályú minısítéssel rendelkeznek.
Az egyesület az elmúlt évtizedekben a szakosztályok közötti pontversenyben az
élmezınyben végzett. 2006-ban az elsı, 2007-ben és 2008-ban pedig a harmadik
helyen. Az egyesületben kiemelkedik a gyalogló csoport, akik 2008-ban megnyerték a
szakági pontversenyt.
Az egyesület elsısorban a Honvédelmi Minisztériumtól kap anyagi támogatást. A

szponzori támogatás csak idıközönként látható. Általában akkor jelennek meg, ha
valamely cég vezetıjének a gyermeke a szakosztálynál atletizál. Az elmúlt évben
ilyenek voltak a Samsung Szupermaraton Szervezı Bizottsága, az Iharos és Goller Kft.,
a Meditop Kft., és a Fıvárosi Közterület Fenntartó Zrt. Ezen kívül a MASZ is nyújt
mőhelytámogatást a pontverseny alapján. Továbbá a pályát bérlı iskolák, cégek,
sportszervezet pályahasználati díja is fontos bevételi forrás.
- 31 -
A költségvetésbıl az egyesület a következıket tudja biztosítani az egyesületbe

leigazolt atlétái számára: szakképzett edzı, szállás, utazás vidéki versenyeken,
versenyekre való nevezés. Ezen kívül az országos bajnokságon dobogós helyezést elérı
versenyzı atléták részére az egyesület versenyszerelést is biztosít. Fontosnak tartom
megjegyezni a Honvéd atlétikai szakosztály álláspontját, miszerint semmilyen
támogatást nem tudnak nyújtani a felkészüléshez, viszont az a versenyzı, aki kijut
bizonyos nemzetközi versenyekre, az visszamenıleg részesül jutalmazásban.
4.4. Sportvállalkozás, Debreceni Sportcentrum (DSC-SI)
Debrecen város atlétika szakosztálya mindig meghatározó szerepet játszott a hazai

sportéletben. A sportág cívisvárosi képviselıi 2003 nyarán váltak a Debreceni
Sportcentrum Kht. tagjaivá, majd a 2004. évi I. tv. (a sportról) rendelkezéseinek
megfelelıen a Debreceni Sportcentrum Kht. és Debrecen Megyei Jogú Város
Önkormányzata 2006. január 1-vel megalapította, a Debreceni Sport Szolgáltató Kft.-t,
melybe a 2005. december 31-ig a Debreceni Sportcentrum Kht. sportszakmai
csoportjában sporttevékenységet végzı hivatásos és amatır sportolók kerültek
átigazolásra.
Magyar Atlétikai Szövetség versenyrendszerében valamint a sportági
szakszövetségek szakosztályi pontversenyében a Debreceni Sport Szolgáltató Kft. -
mint felnıtt egyesület - az elmúlt évek gyakorlatának megfelelıen, továbbra is
Debreceni Sportcentrum (DSC-SI) néven szerepel.
Egy szakosztály erısségét legjobban a sportolói által megszerzett országos
bajnoki címek száma, a nemzetközi versenyen elért helyezések, és válogatottak
létszáma valamint az összesített egyesületi pontversenyben elfoglalt pozíció mutatja
meg. Az egyesület és sportolói mind a három összehasonlításban kiemelkednek a hazai
mezınybıl. Legeredményesebb versenyzıjük Zsivoczky Attila olimpiai 6. világbajnoki
bronzérmes, Európa bajnoki ezüstérmes tízpróbázó.
A Kft. utánpótlását a Debreceni Sportcentrum Kht.-val 2006-ban egyesült Debreceni

Sportiskola biztosítja. A sportiskolán belül mőködik a Kincskeresı program, melynek
célja, hogy felkutassa, kiválassza, és sokrétő sportszakmai képzésben részesítse a
- 32 -
debreceni oktatási intézményekben tanuló sporttehetségeket, és ezáltal megfelelı

utánpótlást biztosítson a Sportiskola szakosztályai, valamint Debrecen felnıtt
sportszervezetei számára. A program keretein belül ellátogatnak a helyi általános
iskolákba a Sportiskola szakemberei, ahol a testnevelésórákon megfigyelik és
kiválasztják a tehetséges gyerekeket. A már kiválasztott reménységek lehetıséget
kapnak arra, hogy az intézmény összes sportágával megismerkedjenek. Az itt szerzett
tapasztalatok alapján, a szülık bevonásával, dönt a Sportiskola arról, hogy melyik
sportág az, amelyik a legközelebb áll az adott gyermekhez, és melyben tudna a
legsikeresebb lenni.
Észrevétel a versenyrendszerrel kapcsolatban a DSC-SI részérıl: kevés
nagyszabású versenyt rendeznek Budapesten kívül. Fedett pályán érthetı, de nem
elfogadható, hogy csak a fıvárosban van 1 darab versenyrendezésre alkalmas pálya. Ha
lenne még plusz két ilyen létesítmény Keleten és Nyugaton, sokkal több és
színvonalasabb versenyünk lehetne fedettpályán. Szabadtéren már javuló a helyzet,
hiszen több kiváló létesítmény épült az utóbbi években (Székesfehérvár, Gyır,
Zalaegerszeg stb..). Az új helyszíneket még több regionális versennyel kéne megtölteni.
Az országos versenyrendszer kevés. Fıleg a fiatal korosztály számára sokkal
kidolgozottabb és tervszerően felépített versenyrendszerekre lenne szükség.
A sportcentrum Debrecen legszebb részén, a Nagyerdın, zöldövezetben fekszik. Csend

és nyugalom várja a kilátogató sportolókat. Mivel minden nagy forgalmú úttól távol
esik, a levegı minısége kiváló. Autóval könnyen megközelíthetı. Kiemelt események
alkalmával viszont érdemesebb tömegközlekedéssel megközelíteni, mert a környéken
limitált a parkolóhelyek száma. Az atléták számára egy 8 sávos rekortán borítású,
megfelelı állapotú pálya áll rendelkezésre. Az ugrók és a dobók számára is kiváló
feltételek adottak. Ide tartozik még egy melegítı pálya és egy futófolyosó. Utóbbi
szolgál a téli edzések fı színhelyéül, de emellett 3 iskolában heti 5 alkalommal bérelnek
tornatermet. A pálya felszereltsége magyar viszonylatban kiváló. Ezen kívül célfotó és
elektromos idımérı is megtalálható. Az Ifjúsági Atlétikai Világbajnokságra épült pálya
a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kiváló minısítését kapta. 2003. július 5-én pedig már
hivatalosan is az IAAF Nemzetközi Edzıközpontja lett.
- 33 -
A Sportcentrum területét megbízott biztonsági cég felügyeli a nap 24 órájában.

Az atlétika pálya megfelelı világítással rendelkezik, edzések tartására este is van
lehetıség. Az atléták a Sportcentrum 20 öltözıjébıl 2-t használnak. Két saját tulajdonú
kondicionáló terem van szabad súlyokkal. Továbbá egy magánvállalkozás üzemeltet a
Sportcentrum területén fitness és konditermet. A területen található egy a Sportcentrum
Kht. kezelésében mőködı hotel, valamint magánkézben lévı étterem.
Jelenleg a pálya melletti épületben mőködik a Sportcentrum vezetése és hivatali
része, valamint itt kapott helyet a Sportiskola és egy 60 fıs légkondicionált konferencia
terem is, beépített projektorral, büfével, hangosítással, mely alkalmas vállalati
rendezvények, tréningek, sajtótájékoztatók lebonyolítására is.
A Sportiskolába 12 szakosztályában sportoló közel 700 fı, illetve a Sport Kft.
atlétái, triatlonosai (50 fı) veszik igénybe a pályát. Emellett, mivel a pálya nyitott több
kocogó elıszeretettel használja (naponta kb. 100fı)
A Debreceni Sportcentrum kiváló szabadtéri, nemzetközi versenyek rendezésére
is alkalmas stadionnal rendelkezik. 2001 óta rendezett fı versenyek: Ifjúsági Atlétikai
VB (2001), U23 Atlétikai EB (2007), Felnıtt Magyar Bajnokság (2002, 2004, 2005,
2006, 2008).
A létesítmények tulajdonosa Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata,
kezelıje pedig a Debreceni Sportcentrum Kht. Minden nap, reggel 6-tól este 8-ig bárki
sportolhat az atlétikai stadionban, ünnepnapokon természetesen korlátozott mértékben
lehet használni (a szerek kiadására például nincs személyzet).
A Debreceni Sport Szolgáltató Kft. vezetıje az ügyvezetı. Mellette egy fı fıkönyvelı

illetve egy pénztáros dolgozik az irodában. A szakmai feladatok ellátásáért a
Sportiskolával összevontan a szakosztályvezetı a felelıs.
Az atlétika szakosztályban egy fıállású edzı dolgozik középfokú edzıi
végzettséggel. Mellette két edzı társadalmi munkában dolgozik (szintén középfokú
edzıi végzettséggel) Egy edzı kb. 7 versenyzıvel foglalkozik.
Továbbá egy fıállású masszır dolgozik a klubban. Elsısorban a felnıtt és junior
korú élversenyzık járhatnak hozzá. Nincs orvos, pszichológus, illetve egyéb
alkalmazott.
- 34 -
A Kft.-ben jelenleg 29 sportoló van. Korosztály szerint 3 ifjúsági, 2 junior, 8

Utánpótlás és 16 felnıtt atléta van leigazolva. Közülük 3 munkaszerzıdéssel a többiek
amatır sportolói szerzıdéssel kapcsolódnak a klubhoz. Ebbıl 5 vásárolt, a többi saját
neveléső versenyzı.
Térjünk át a minıségre! A Sportcentrum az elmúlt években sorra az abszolút
pontverseny elsı tíz helyezettje között volt. 2008-ban a 9. helyet szerezték meg.
Kiemelkedik viszont az összetett szakág, melynek versenyét több éve a Debrecen nyeri.
Húzóemberük, amint azt feljebb említettem Zsivoczky Attila olimpiai 6. világbajnoki
bronzérmes, Európa bajnoki ezüstérmes tízpróbázó.
4.4.5. Jogi kritériumok
A klub jogi formája sportvállalkozás.

A klub versenyzıivel kapcsolatban vállalja, hogy felelıs szakember által
véleményezett és a sportoló által jóváhagyott felkészülési és versenyzési terv szerint a
versenyzı részére járó juttatásokat és szolgáltatásokat határidıben és magas
színvonalon biztosítja.
A klub vállalja, hogy a sportolói érdekeit megfelelı módon képviseli az országos
sportági szakszövetség, az országos sportfıhatóság (NSH) és a MOB elıtt.
A versenyzık részére biztosítja a felkészülésért és versenyzésért felelıs
szakember(eke)t, edzı(ke)t és egyéb személyeket a jogviszony hatálya alatt.
A sportvállalkozásban 95%-s tulajdonos a Debreceni Sportcentrum Kht. 5%-ban a

Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata.
Az éves költségvetés teljesen nyilvános. Az üzleti terv nem nyilvános, a mérleg
és a beszámoló viszont a jogszabály szerint igen. Eszerint 2008-ban a klub bevétele 28
100 000 Ft volt, míg a költségek 28 130 000 Ft-ot tettek ki. A bevételek fı forrása az
önkormányzattól kapott 24 millió Ft támogatás. A költségek nagy része pedig az
igénybe vett szolgáltatások, bérköltségek, sportolói juttatások. A versenyzık az elért
eredmények alapján keretekbe kerültek beosztásra, mely évrıl évre változik az elért
eredmények függvényében. Ennek megfelelıen minden sportoló részesül az alábbi
juttatásokban: nevezési díj, felszerelés (melegítı, versenyszett, melegítı cipı), utazás v.
utazási költségtérítés versenyekre. Ezen felül a magasabb keretekbe sorolt versenyzık
- 35 -
edzıtáborozását biztosítja a klub, valamint a szükséges táplálék kiegészítıket is fedezi.

Továbbá minden költséggel járó orvosi szolgáltatást is fizet a klub.
A Debreceni Sport Szolgáltató Kft sportolóinak egyéni felkészülési tervei
alapján a szakosztályvezetık elkészítették éves (rövidített) szakmai tervüket, azzal
összhangban készült el a 2009. évi költség és bevételi terve. Ez utóbbi az atlétikai
szakosztály 2009. évi célkitőzésinek ismertetése után kerül részletezésre.
A szakosztály fı célkitőzése, - miután a szakosztály kiemelkedı klasszisa,
Zsivoczky Attila az olimpia utáni regenerációs évében az idei világbajnokságot
kihagyja - hogy versenyzıvel képviselje a magyar színeket és Debrecen Városát a
Fedettpályás Európa-bajnokságon, az Universiade-n és az U23-as Európa-bajnokságon.
Cél a hazai országos bajnokságokon legalább 3 felnıtt, és 4 korosztályos magyar
bajnoki cím megszerzése. A MASZ válogatott keretiben legalább 6 sportoló ırizze meg,
harcolja ki tagságát, és nemzetközi versenyeken elért egyéni csúcsokkal öregbítsék a
város és a klub hírnevét.
4.5. Diáksport egyesület, Budaörsi Diáksport Egyesület (BDSE)
1986-ban érlelıdött meg Budaörs város vezetıiben az a gondolat, hogy létrehozzanak

egy olyan sportegyesületet, amely a helyi diákság számára biztosít sportolási és
versenyzési lehetıséget. A gimnázium és a város vezetése - az általános iskolákkal
karöltve - létre is hozták 1987-ben a BDSE-t, melynek jogi formája sportegyesület.
Az új sportkör kettıs feladatot kapott: egyrészt a minıségi sport ápolását, másrészt a
tömeg-, és diáksport igényeinek kielégítését. A megalakulás óta Budaörs város
Önkormányzata példaszerően támogatja az egyesületet.
Budaörsön, annak ellenére, hogy nem volt atlétikai pálya, nagy népszerőségre
tett szert az atlétika. Már a hatvanas évek elején – szóbeli megállapodás alapján –
együttmőködés alakult ki a Központi Sportiskola és az 1. sz. Általános Iskola és
Gimnázium között. A futók Iharos Sándor, a többszörös világcsúcstartó (1955-ben a
világ legjobb sportolójává választották) irányításával edzettek, a dobók edzıje Váczi Pál
volt. Tevékenységük eredményeképpen a Budaörsi Gimnázium tanulói 9 országos
középiskolás bajnokságot szereztek, 9 második és 8 harmadik helyezés mellett.
A BDSE megalakulása lehetıséget teremtett arra, hogy megújuljon az atlétikai
élet Budaörsön Az atlétikai szakosztály munkáját Tóth Béla indította el, aki 1987-ben
- 36 -
még a Vasas atlétikai szakosztályának edzıje volt, de 1988-tól a BDSE távfutóinak

edzését irányította. Az atlétika-szakosztály ettıl fogva egyre sikeresebbé vált.
Fokozatosan kapcsolódtak be a versenyzésbe a Kesjár Csaba Általános Iskola
testnevelés-tagozatos diákjai Kadlecsik Kornél és Kovács Zsigmond irányításával. A
versenyzık közül Ritter Orsolya emelkedett ki, aki két országos bajnokságot is nyert és
1997-ben részt vett a torinói mezei futó világbajnokságon, az egyesület elsı válogatott
atlétájaként. Kovács Zsigmond neve fogalommá vált a budaörsi diákok körében. Edzıi,
nevelıi tevékenysége nyomán a BDSE atlétái országosan is ismertté váltak. 2001-ben
bekövetkezett korai halála megakadályozta abban, hogy további eredményeket érjen el
versenyzıivel. 1993-ban került az Illyés Gyula Gimnázium és KSzKI tanári karába Egri
Gyula, aki az atlétika-szakosztály vezetıje lett. Egri Gyula Kovács Zsigmond mellett,
majd mintegy a munkáját tovább folytatva a BDSE legjobb és legsikeresebb edzıjévé
vált. Tanítványai az országos bajnokságokon több mint 20 érmet szereztek, és 12
alkalommal szerepeltek a különbözı korosztályos válogatottakban. A 2000-es évek
elején került még a szakosztályhoz az 1. sz. Általános Iskola testnevelı tanára Bugya
György.
Nézzük meg elıször az utánpótlás helyzetét! Budaörs dinamikusan fejlıdı város az

elmúlt 5 évben lakosainak száma 7 ezerrel nıtt, így a gyerekek száma is gyarapodott.
Tehetséges versenyzık mindig voltak és lesznek is, a kérdés csak az, hogy lesznek-e
olyan szakemberek, akik észreveszik ıket és edzenek, gyakorolnak velük. Az új
versenyzık a város iskoláiból kerülnek ki, van tehát honnan meríteni.
A diákolimpia a fı versenyük, ami felmenı rendszerő. Ezen kívül indulnak még
a MASZ versenyrendszerében is. Az elmúlt években 35-40 versenyen indultak.
Gyerekverseny nagyon kevés 4-5 van egy évben, serdülı 8-10, ifjúsági 8-10, junior 6-8.
Indulnak utcai futóversenyeken is 4-5 alkalommal egy évben. A versenyek díjazása
helyenként a gazdasági helyzet miatt nem megoldott. Ez a felnıtteknél azért probléma,
mert nekik már ebbıl kellene megélniük. A fiatalabbaknál inkább a jövıkép miatt.
A versenyek alapvetıen a BDSE helyzetét nem befolyásolják, mivel a Budaörsi
Önkormányzat sport támogatását fıleg létszámra, tömegsportra adja.
- 37 -
4.5.3. Infrastrukturális kritériumok
A szakosztály létesítményhelyzete jelentısen javult az elmúlt években, majdnem

ideálisnak mondható. A Hernann Ottó Általános Iskolában egy 250 m-es, háromsávos
rekortán atlétikai pálya, az Illyés Gyula Gimnáziumban pedig egy speciális 500 m–es
rekortán hegyi futópálya, valamint egy 120m-es rekortán egyenes áll a sportolók
rendelkezésére. Valamint még az iskola uszodája is igénybe vehetı edzés
kiegészítésként. Futófolyosó nincs, a téli edzéseket az iskolai tornateremben és a
szabadban végzik.
A felszereltsége (gát, akadály, rúd, súly, gerely, kalapács, diszkosz, stb.)
megfelelı, ha kell valami, akkor meg tudják venni. A világítás és a biztonság jónak
mondható. A kiszolgálóegységek, az öltözı, a konditerem közepesen felszerelt. Fontos
még megemlíteni, hogy a területet vidéki jó levegı jellemzi, a létesítmény jól
megközelíthetı gépjármővel és tömegközlekedéssel, könnyen és ingyen lehet parkolni.
A létesítmények tulajdonosa a helyi önkormányzat.
A pálya diákversenyek rendezésére alkalmas csak. Komolyabb, esetleg országos
szintő versenyek rendezéséhez mindenképpen kellene egy 400 m-es pálya.
Egész évben lehet használni a pályát, hétvégéken és munkaszüneti napokon is.
Kb. 80-100 fı használja naponta ezeket.
Összességében tehát elmondható, hogy diákolimpiai felkészülésre megfelelıek a
feltételek, nemzetközi szintre való eljutáshoz azonban nem alkalmas.
Az egyesület jogi szabályai alapján az atlétika szakosztály része az egyesületnek. A

vezetıség a klub elnökébıl, alelnökébıl, gazdasági alelnökébıl, 5 fı elnökségi tagból,
valamint egy tikárból áll. Mindannyian helyi lakosok, vagy a helyi iskolák tanárai. İk
mőködtetik a klubot és érdekük a jó mőködés. A törvény adta felelısségük van.
Jelenleg a szakosztályban 3 edzı (Egri Gyula, Kadlecsik Kornél és Bugya
György) kb. 90 fiatallal foglalkozik. Az edzık nem szerzıdéses jogviszonyban
dolgoznak. Egri Gyula atlétika szakedzı képesítéssel rendelkezik, közel 60 versenyzı
készül az ı irányításaival. Kadlecsik Kornél középfokú atlétikaedzı, 20 fiatal tehetség
bontogatja szárnyait nála. Bugya György testnevelı tanár, kb. 10 versenyzı edz a kezei
alatt.
- 38 -
Mást, így orvost, masszırt, vagy pszichológust, nem foglalkoztat a BDSE sem.
Nincs szerzıdéssel rendelkezı atléta sem. Mindegyikük saját neveléső, nincs tehát
„vásárolt” versenyzı.
A kb. 90 versenyzıbıl néhány felnıtt- és kb. 10 gyermek versenyzıt leszámítva
fıleg serdülı, ifi és junior korú atlétával foglalkozik a BDSE. Az egyesület az abszolút
pontversenyben 2008-ban a 67. helyen végzett. Az utánpótlás rangsorban az 56., a
serdülıben pedig a 49. helyen. Az elmúlt 20 évben az atlétikai szakosztály nemcsak az
egyesület, de Pest megye egyik legeredményesebb atlétika-szakosztályává vált. A
versenyzık a különbözı országos bajnokságokon 6 arany-, 14 ezüst- és 23 bronzérmet,
valamint 16 negyedik, 21 ötödik, 22 hatodik, 18 hetedik és 17 nyolcadik helyezést
szereztek. Pest megyei szereplésük egyenesen lenyőgözı: 220 megyei bajnokság, 155
megyei második és 123 megyei harmadik helyezés fémjelzi a szakosztály kiváló
munkáját.
Ahogy azt fentebb említettem, Budaörs város Önkormányzata példaszerően támogatja

az egyesületet. A kiadások 80%-át az edzéskörülmények biztosítása, vagyis a
tornaterem bérleti, és pályabérleti díjak teszik ki, ehhez járul még a versenyeztetések,
vagyis nevezési díjak, utazási költségek és egyen szerelések biztosítása.
A BDSE atlétikai szakosztályának 2008-as éves költségvetése 4.2 millió forint,
amely a Budaörs Önkormányzattól származik. Valamint idınként a helyi nagyvállalatok
is részt vállalnak a költségekbıl. De ez a része kiszámíthatatlan. A költségvetés
átlátható és nyilvános, ez elıírás is. Éves terv alapján dolgoznak, nincs hosszabb,
hosszú távú koncepció. A fıbb kiadások szerelés, utazás, étkezés, edzıtábor, nevezési
díj. Ezeket a juttatásokat tudják a sportolóiknak biztosítani.
Nem volt más, amit a szakosztály vezetıje fontosnak tartott volna megjegyezni a
témában.
- 39 -
5. Összegzés, a magyar atlétika fejlıdésének - felzárkózásának lehetséges

összetevıi
5.1. Problémák
- Túl kevés a (szakképzett) edzı. Ráadásul hiányzik az (anyagi) megbecsültségük.

Ezen kívül 1 edzıre túl sok versenyzı jut.
- Nincs elegendı és megfelelı minıségő létesítmény.
- Mőködési bizonytalanságok vannak.
- A jelenlegi gazdasági helyzetben a szőkülı források mellett az eddig túlélésért küzdı
klubok megszőnhetnek.
- Nincs hosszú távú, de még rövid távú koncepció sem.
- A profi sportolók kiszolgálásához olyan szolgáltatások kellenek, hogy elérjék az
általuk kitőzött célokat Ilyen szolgáltatások az edzıtáborok finanszírozása,
egészségügyi háttér biztosítása, megfelelı edzési körülmények megteremtése.
Természetesen ezeket a szolgáltatásokat, csak azok várhatják el, akik nemcsak hazai,
hanem nemzetközi szinten is eredményesen szerepelnek. Mivel a nemzetközi szintek
és a nemzetközi mezıny is egyre inkább erısödik egyre minimálisabbak a
különbségek a sportolók között, így minden apró körülmény a felkészülésben
befolyásoló tényezı lehet az eredményességet tekintve. Nem várhatunk el
nemzetközi szintő kimagasló eredményt, ha nem biztosítjuk az ehhez szükséges
hátteret, feltételeket.
- Olyan teljesítményt várnak el a sportolóktól, ami támogatás mellett is kemény
munkával jár. Támogatás nélkül, viszont a sportolónak magának kell ezen
költségeket megteremtenie, és ha nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, ami
biztosítaná a felkészülését, akkor ezt csak munka mellett tudja fedezni. Ez
valamennyire kizárja a kiemelkedı eredmény elérését. Nem véletlen, hogy a magyar
atlétika ilyen szintre került, mint amilyen a mai helyzet.
5.2. Megoldási javaslatok
- A magyar atlétika széleskörő jövıjét az önkormányzati, vagy egyéb stabil bázis

alapokon nyugvó szakosztályi mőködés biztosíthatja (sok nyugati- és keleti
országban máig is így van).
- 40 -
- A klubok bevételeinek elhanyagolható részét képezi csak a tagdíj és a szponzori

bevétel, ezeket kellene növelni.
- A profi sportolók katonai állományba vételével megoldódhatna a felnıtt atléták
eltőnése.
- Javítani kell a társadalmi megítélést.
- Példaképeket kell állítani.
- Változtatni kell, még akkor is, ha évtizedes hagyományokkal kell szakítani.
- Egy adott szakágra – a nemzetközileg is sikeresre - ráállni, és abba fektetni csak
pénzt.
- Sportolási helyeket (atlétikai pályákat) létrehozni, felújítani.
- Az edzıket megbecsülni, elismerni, képezni.
- A versenyzıknek életút programot létrehozni.
- Az egészségügyi hátteret biztosítani, elérhetıvé tenni.
- A versenysport – szabadidısport szorosabb összekapcsolása, például utcai
futóversenyek.
- 41 -
6. Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani dr. Várkonyi Istvánnak, a Magyar Atlétikai

Szövetség fımunkatársának. Továbbá a vizsgált klubok vezetıinek, így Ács Tibornak
(BHSE), Egri Gyulának (BDSE), Németh Zsoltnak (Dobó SE), Skoumal Péternek
(DSC-SI) és Tóthné Stupián Anikónak (VEDAC), akik mindvégig készségesen álltak
rendelkezésemre. Utóbbinak, aki nemcsak a VEDAC edzıje, hanem a MASZ
elnökségének tagja, külön köszönettel tartozom, mert számtalan ötletet adott a dolgozat
elkészítéséhez.
Továbbá szeretném megköszönni konzulens tanáromnak, Gısi Zsuzsannának a
rengeteg segítséget.
- 42 -
7. Irodalomjegyzék
7.1. Szakdolgozat
Egervári Gábor: Labdarúgó élcsapatok mőködési feltételei és esélyei a XXI. Században,

TF, 2004
7.2. Könyv
Kocsis L. Mihály: Fut-ni, Sport, Budapest, 1980.

Dr. Takács Ferenc: Iharos Sándor a futólegenda, Plantin-Print, Budapest, 2003.
Kertész István: A görög sport világa, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
Kertész István: Az ókori olümpiai játékok története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.
Török Ferenc: Pergamen, Nyik-ki, Budapest, 1999.
Atlétika II, TF tankönyv, Sport Kiadó, Budapest 1980.
Nyerges Mihály, Dr. Petróczi Andrea: A sportmenedzsment alapjai, Magyar
Testnevelési Egyetem, Budapest, 1995.
7.3. Kérdıív
Magyar Atlétikai Szövetség

Budaörsi Diáksport Egyesület
Veszprémi Egyetemi- és Diák Atlétikai Club
Szombathelyi Dobó Sport Egyesület
Debreceni Sportcentrum
Budapesti Honvéd Sport Egyesület
7.4. Internet
http://www.masz.hu
http://www.honvedatletika.hu
http://www.european-athletics.org
http://www.iaaf.org
Mérei László: Gondolatok a jelenrıl és a jövırıl
(http://regi.masz.hu/web/guest/szakma/kepzesek)
Schulek Ágoston: Kell a változás (http://regi.masz.hu/web/guest/szakma/kepzesek)
- 43 -
Tölgyesi Balázs: A Magyar Atlétika Újjáélesztése

Dornbach Ildikó: Sportágfejlesztési stratégia
ÖTM Sport Szakállamtitkárság megbízásából az Ifjúsági és Sportkommunikációs Kft.:
Nemzeti Sportstratégia (http://www.sportolonemzet.hu, 2007)
- 44 -
8. Mellékletek
8.1. MASZ pontverseny
2008 abszolút
Hely Szakosztályok Bajnoki Nemzetközi Csúcs Összesen

1. VEDAC 4 802,00 1 260,00 0,00 6 062,00
2. Dobó SE 2 025,00 3 715,00 0,00 5 740,00
3. Bp. Honvéd SE (BHSE) 3 854,00 1 375,00 0,00 5 229,00
4. Békéscsabai AC 2 868,50 1 400,00 550,00 4 818,50
5. Gödöllıi EAC 3 090,83 805,00 40,00 3 935,83
6. KSI SE 3 071,50 700,00 0,00 3 771,50
7. ARAK 2 454,00 915,00 0,00 3 369,00
8. UTE 1 677,16 1 285,00 0,00 2 962,16
9. DSC-SI 2 437,00 380,00 0,00 2 817,00
10. Nyíregyházi VSC 2 157,50 460,00 0,00 2 617,50
67. Budaörsi DSE 99,00 0,00 0,00 99,00
2007 abszolút

1. Dobó SE 1 931,00 4 350,00 0,00 6 281,00
2. VEDAC 3 893,50 2 037,50 50,00 5 981,00
3. Bp. Honvéd SE (BHSE) 3 304,00 1 615,00 75,00 4 994,00
…
6. DSC-SI 2 604,50 1 325,00 0,00 3 929,50
…
77. Budaırsi DSE 58,00 0,00 0,00 58,00
2006 Abszolút

1. Bp. Honvéd SE (BHSE) 4 740,50 780,00 0,00 5 520,50
2. VEDAC 4 433,00 750,00 100,00 5 283,00
3. DSC-SI 2 944,50 1 395,00 0,00 4 339,50
…
5. Dobó SE 1 725,00 1 575,00 0,00 3 300,00
…
60. Budaırsi DSE 109,00 0,00 0,00 109,00
- 45 -
8.2. Kérdıív
Atlétikai klub neve:
Rövid története:
Sportszakmai feltételek:
- Milyen az utánpótlás helyzete? Honnan jönnek az új versenyzık? Van-e honnan
meríteni?
- Milyen a versenyrendszer? Hány verseny van egy évben? Hány verseny van egy
évben az egyes korosztályoknak? Hány verseny van egy évben az egyes
versenyszámokban? Ezek elegendıek-e, megfelelı színvonalúak-e? Miben
segítenek ezek a versenyek, vagy segítenek –e egyáltalán a fennmaradásban?
Infrastrukturális kritériumok:
- Milyen az atlétikai pálya (sáv, borítás, minıség)?
- Milyenek az egyéb feltételek? (világítás, biztonság, kiszolgálóegységek, öltözı,
konditerem, futófolyosó, szauna, uszoda van-e?)
- A téli edzéseket hol lehet megoldani?
- Alkalmas-e versenyrendezésre? Alkalmas-e országos és nemzetközi
versenyrendezésre?
- Ki a létesítmény(ek) tulajdonosa?
- Mikor lehet használni napi, heti, éves szinten? Munkaszüneti napokon nyitva
tart-e?
- Hányan használják?
- Milyen a levegı minısége, pálya elhelyezkedése, megközelíthetısége?
- Milyen a felszereltsége (gát, akadály, rúd, súly, gerely, kalapács, diszkosz, …)
Személyügyi feltételek:
- Kik a vezetık, milyen kötıdésük van a klubhoz?

- 46 -
- Milyen felelısségük van?
- Hány edzı van, milyen végzettséggel (OKJ, szakedzı), milyen feltételekkel?
- Hány sportoló (hány felnıtt, UP, junior, ifjúsági, serdülı, gyermek) jut egy
edzıre?
- Van-e orvos, hány, milyen feltételekkel?
- Van-e masszır, hány, milyen feltételekkel?
- Van-e pszichológus, milyen feltételekkel?
- Van-e egyéb alkalmazott (gyógytornász, kineziológus), milyen feltételekkel?
- Hány igazolt versenyzı van, van-e szerzıdésük?
- Ebbıl hány saját nevelés, van-e „vásárolt” atléta?
Minıség:
- Hányadik az egyesület a pontversenyben (abszolút, UP, kiemelt
szakágban/korosztályban)?
- Hány minısített atléta van? (I, II, III osztály, aranyjelvény, ezüstjelvény,
bronzjelvény)
- Hány, serdülı, ifi, junior, up, felnıtt, ebbıl hány válogatott?
Jogi kritériumok:
- Milyen felelıssége van a klubnak a versenyzıjével kapcsolatban? (pl.: dopping)
- Milyen a klub jogi formája: sportegyesület, vagy sportvállalkozás?
Pénzügyi kritériumok:
- Ha sportvállalkozás, ki a tulajdonos?
- Mekkora az éves költségvetés?
- Mikbıl van a bevétel, milyen arányban és mitıl függ?
- Mennyire átlátható, nyilvános-e?
- Mik az elıírások ezzel kapcsolatban?

- 47 -
- Mik a tervek, mi a koncepció, van-e egyáltalán?
- Mik a fıbb kiadások?
- Milyen juttatást kapnak a sportolók (edzıtábor, nevezési díj, felszerelés, utazási
ktg., stb)?
Egyéb, amit a klub (vezetıje) fontosnak tart megjegyezni a témában:

SZAKDOLGOZAT Zsiros Mihály 2009

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

SZAKDOLGOZAT Zsiros Mihály 2009

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZAKDOLGOZAT

A magyar atlétikai klubok mőködési

Konzulens: Gısi Zsuzsanna Készítette: Zsiros Mihály

Budapest, 2009. április

4.3.5. Pénzügyi kritériumok ............................................................................... - 30 -

Az életkoron túl a sportolási szokásokban számos más tényezı is negatív

2. Az atlétika értékrendje a sportvilágban

2.1. Az atlétika helye és szerepe a sportvilágban

eredményeket általánosan elismert és egységesen szabályozott mérıeszközök

szempontjából: Kr. e. 776-tól ismertek az olimpiai gyıztesek, és innen számítják az

ugróhelyek különbözı összetételő gyors, rugalmas, az idıjárási viszonyoktól független

2.2. Az atlétika tradíciói Magyarországon

„Hazánkban a szervezett atlétikai tevékenység elsı nyomaival az 1848-as

Földessy Ödön távolugró, Róka Antal gyalogló és a „villámikrek” 4x100-as váltója

2.3. Az atlétika jelenlegi helye és szerepe Magyarországon

és négy döntıs helyezést tervez, amely elkészítette MAST2012 nevő programját.

szakmai munka; nem egyszer hobby edzısködés, a felelısség vállalás kerülése;

3.1. Sportszakmai feltételek

Elıször a versenyrendszert szeretném bemutatni, amiben részt vesznek az egyesületek.

3.2. Infrastrukturális kritériumok

Jelenleg Magyarországon 23 db, minimum 6 sávos, rekortán borítású atlétika pálya

3.3. Személyügyi feltételek

Jelen pillanatban 143 tagegyesülete van a szövetségnek. Ezzel kapcsolatban érdemes

3.4. Jogi kritériumok

Minden atlétikával foglalkozó egyesület kérheti felvételét a Magyar Atlétikai

A válogatott kerettagok, különösen a felnıtt bajnokság, illetve az ez alatti

3.5. Pénzügyi kritériumok

A MASZ a központi költségvetésbıl származó támogatásokon keresztül közvetve nyújt

4. Különbözı felépítéső magyar atlétikai klubok mőködési feltételei és esélyei a

4.1.1. A klub története és eredményei

Szombathelyen 1964-tıl mőködik dobó csoport (kalapácsvetés, diszkoszvetés,

4.1.2. Sportszakmai feltételek

Elsıként nézzük meg az utánpótlás helyzetét! Honnan jönnek az új versenyzık? Van-e

4.1.3. Infrastrukturális feltételek

A pálya a belvároshoz közel helyezkedik el. A vasútállomás is csak 8 perc séta.

A dobást, a kalapácsvetés jellegébıl adódóan csak szabadtéren tudják elvégezni.

4.1.4. Személyügyi feltételek

A Dobó SE elnöksége hattagú. Van köztük PR-szakember, gépész, építész, könyvelı,

minısítéssel. A fiatalabb korosztályban 6-an aranyjelvényes, 4-en pedig ezüstjelvényes

4.1.5. Pénzügyi kritériumok

A klub éves költségvetése változó, 6 és 12 millió Ft között mozog. Ennek 40%-át a

4.2.1. A klub története és eredményei

4.2.2. Sportszakmai feltételek

Itt elıször az utánpótlásról szeretnék szót ejteni. Ez nagyban meghatározza ugyanis a

legyen honnan meríteni, folyamatos legyen a fiatalok bekerülése az egyesületbe. A

4.2.3. Infrastrukturális kritériumok

Kezdjük mindjárt a szabadtéri pályával, a fı edzéshelyszínnel! Ez egy 6 sávos, a

A létesítmény tulajdonosa a Pannon Egyetem. Nem pontosan tudni, hogy mikor

4.2.4. Személyügyi feltételek

Elıször néhány szóban a klub vezetésérıl! Az egyesület vezetıje fıállásban dolgozik. A

4.2.5. Pénzügyi kritériumok

4.3. Több szakosztályos klub, Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE)

4.3.1. A klub története és eredményei

Ebben az évben tőnt fel a Honvéd késıbbi világhírő középtávfutója, Rózsavölgyi

4.3.2. Sportszakmai feltételek

A szakosztályvezetés fontos feladatának tekinti a jó kapcsolatok ápolását ill. kiépítését a

4.3.3. Infrastrukturális feltételek

szélvédett kialakításának köszönhetıen mindig is barátságos, családias hangulatot

Az egyesület létesítmény ellátottsága - más egyesületekkel összehasonlítva –

4.3.4. Személyügyi feltételek

A szakosztály vezetése a 2006. évi Közgyőlésen újult meg. Az elnökség tagjai a

4.3.5. Pénzügyi kritériumok

Az egyesület elsısorban a Honvédelmi Minisztériumtól kap anyagi támogatást. A

A költségvetésbıl az egyesület a következıket tudja biztosítani az egyesületbe