Az ókori Görögországban a fizika fogalmán a természetről szerzett összes tudást értették.

Később az
általános természettudományból kiváltak a különálló természettudományok: csillagászat, fizika, kémia,
geológia, biológia…

Galileo Galilei (1564-1642) – a mai fizika fejlődése vele kezdődött. Ő honosította meg a kísérleteket, és
a méréseket, új módszereket adva ezzel a tudományoknak. Ragaszkodott a természet szabályainak
matematikai leírásához. Kifejlesztette a távcsövet, és azzal végzett megfigyeléseket. Eredményei
Kopernikusz heliocentrikus világképét támasztották alá, ezért összetűzésbe került a katolikus
egyházzal. Könyveit betiltották, Galileit pedig a tanai megtagadására kényszerítették. Házi őrizetben
kellett élnie egészen a haláláig. A katolikus egyház csak 1992-ben érvénytelenítette az ítéletet.

A leghíresebb történet róla, hogy a pisai ferde toronyból leejtett különböző tömegű testeket. Ezzel
bizonyította, hogy a szabadesés sebességes független a testek tömegétől (kizárva a légellenállást).
Galilei kísérletezett lejtőn leguruló golyókkal is, amivel ugyanazt tudta bizonyítani.

Galilei egy társával 1600-as ével elején megpróbálta megmérni a fény sebességét. Mindketten egy
hegytetőn álltak lámpával a kezükben. Galilei jelzett a lámpával, és mikor a társa meglátta a fényt, ő is
jelzett. Mivel nem tudott különbséget találni a pár méternyi és egy mérföld körüli távolságnál, arra
jutott, hogy nem elég nagy a hegycsúcsok távolsága a pontos méréshez.

Rájött, hogy az inga lengésideje nem függ annak maximális kitérésétől (amplitúdó), csak az inga
hosszától. (bár ez csak kis amplitúdóknál igaz)

Isaac Newton (1642-1727) – Korszakalkotó művel: A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687.

Ebben leírja a tömegvonzás törvényét, és az általa lefektetett törvények révén megalapozza a
klasszikus mechanikát. Matematikai leírást adott a bolygók mozgására. Optikai kutatásokat is
végzett. Felfedezte, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény
alkotóelemei, nem pedig a prizma színezi el a fényt. Érdekesség, hogy Newton alkimista is volt.
Legalább annyi energiát fektetett alkimista munkásságába, mint a többibe. Közönséges fémből
aranyat akart előállítani, amihez házi laboratóriumot is létrehozott.

A fizika tárgya

tanulmányozza: -az anyag legegyszerűbb mozgási formáit

-a mozgások törvényeit
-az anyag szerkezetét
A fizika feladata, hogy felfedje a tudományos igazságot azokról az objektumokról amelyeket
tanulmányot, törvényekbe foglalja, és alkalmazza gyakorlati problémák megoldására

A fizika kutatási módszerei

megfigyelés – a jelenségek természetes környezetben történő megfigyelése. Azonban a
természetben a jelenségek annyira átszövik egymást, hogy nem lehet őket pontosan
tanulmányozni.
kísérlet – a jelenségeket elszigetelik, majd tervszerűen a célra előkészített feltételek mellett
vizsgálják
Pl. Minden leejtett test a Föld felszínére esik. Megállapítható, hogy a Föld vonzóerejének hatására
a testek szabadon esnek. Azt is láthatjuk, hogy a nehezebb testek gyorsabban, a könnyebbek
lassabban esnek. Ebből arra a téves következtetésre jutunk, hogy Föld a nehezebb testeknek
nagyobb gyorsulást ad, mint a könnyebbeknek. Kísérlet, egy zárt üvegcsőből kiszívjuk a levegőt…
A kísérlet előnye, hogy a kísérletet többször is meg lehet azonos körülmények mellett ismételni, így
pedig jól ellenőrizhetjük a kapott eredményeket. Emellett változtatni is lehet a feltételeken.

Fizikai elmélet – rendszerezett ismeretek összessége

Az elmélet és a kísérlet egyformán fontos, összhangban kell lenniük. Az elméletet kísérlettel kell
bizonyítani, az új, váratlan kísérleti eredményeket pedig elmélettel kell megmagyarázni
Fizika tehát kísérleti és elméleti tudomány

Fizikai mennyiségek
fizikai mennyiség a fizikai jelenséget írja le. íA fizikai mennyiség egy számérték (mérőszám) és a
megfelelő mértékegység szorzata.
a = {a}*[a]
{a} – számérték – méréssel, számolással kapjuk (az adott mennyiség számértéke hányszor
nagyobb vagy kisebb az ugyanolyan mennyiségből megegyezés szerint kiválasztott egységnél)
[a] – nemzetközi mértékegység

Alapmennyiségek és származtatott mennyiségek

7 fizikai alapmennyiség van (idő (t), hosszúság (l), tömeg(m), hőmérséklet (T), áramerősség (I),
fényerősség (J), anyagmennyiség (n)) az összes többi ezek segítségével fejezhető ki.
Nemzetközi mértékegység-rendszer (SI) táblázatot átírni
származtatott fizikai mennyiségek
v =s/t
F=m a

Fizikai törvények
leírják a fizikai mennyiségek közötti kapcsolatot.
pl. a szabadesés törvénye összekapcsolja azt a magasságot, amelyről a test esik, a gravitációs
gyorsulást és az esési időt.