A három részre szakadt ország

I. Mohácsi csata következményei

 2 király választása – trónviszályok (1526)
 Szapolyai János erdélyi vajda
 Habsburg Ferdinánd
 1541 Buda elfoglalása a török által (csellel)

Magyarország 3 részre szakadása

 reformáció terjedése (erről már tanultunk)

II. A 3 részre szakadt ország:

szempont 1. rész 2. rész 3. rész

Erdélyi
Neve Magyar Királyság Török Hódoltság
Fejedelemség

Központ Bécs, Pozsony Gyulafehérvár Buda

Habsburg császár
erdélyi fejedelem török szultán (I. Nagy Szulejmán),
Uralkodó magyar király
János Zsigmond budai pasa
I Ferdinánd

III. Városok szerepe

 közigazgatási központok
 mezővárosok: kereskedelmi központok
 összekötik a szétszakadt országrészeket
 kulturális központok
 Török Hódoltságban török hatás (új jövevényszavak, gasztronómia pl. Új Világ terményei pl.
kávé, építészetben dzsámik, fürdők)

Hősök a bástyákon
I. Végvárak

 új végvárrendszer kialakítása (a Magyar Királyság és a Hódoltság határán)

 a török hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei
 végvárak jellemzői:
  vizesárok
 cölöpök
 alacsony, zömök falak
 védelem, zsákmányszerző portyák
 a végvári vitézek, katonák zsoldot kaptak
 végvári élet megjelenik a magyar irodalomban is (Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint)

II. Várháborúk hősei

vár neve várkapitány időpont eredmény

Kőszeg Jurisics Miklós 1532 feladják a várat

Drégely Szondi György 1552 magyar vereség

Temesvár Losonczy István 1552 magyar vereség

Eger Dobó István 1552 magyar győzelem

Szigetvár Zrínyi Miklós 1566 magyar vereség

1552. a nagy várháborúk éve. Általánosságban elmondható, hogy a XVI. század 2. felére kialakul a
„status quo”, amelyen a későbbi háborúk sem változtatnak jelentősen.

Ez a helyzet majd csak a török kiűzése nyomán változik meg a XVII. század végén.