159 kell-KÉSZ

R adarelv — ultrahangos távolságmérés — UH-A-kép
Speciális UH-fej segítségével rövid UH-impulzusokat küldünk levegőben egy

reflektáló felület felé, majd ugyanazzal az UH-fejjel érzékeljük a visszhangot.
Mind az impulzus indítás, mind az echojel A-képe az oszcilloszkóp képernyőjén
jelenik meg (14. ábra).
reflektáló
felület
A-kép
(kibo
csátás)
14. ábra. Ultrahangos távolságmérés levegőben.

Megmérve a jelek között eltelt időt (At), és ismerve a hang levegőbeli terjedési
sebességét (c = 340 m/s), számoljuk ki a reflektáló felület távolságát (d= c -At/2).
A kapott értéket hasonlítsuk össze a transzducer és a reflektáló felület
gumikesztyű ujjainak keresztm etszete mérőszalaggal megmért (d) távolságával!
tartály (különböző közeggel töltve)
M érések vízzel töltött fantommal
gum im em brán
Mérjük meg a fantomba helyezett damilszálrendszer egyes szálainak transzducertől
cr transzducer
való távolságait a képernyőn (kurzor segítségével). Ábrázoljuk az adatokat a
damilszálak transzducertől mért valós távolságának függvényében, készítsünk
o kalibrációs diagramot!
Mérjük meg a különböző transzducerek (3,5 MHz, 5 MHz) hatótávolságát a
fantomban mozgatott pálca segítségével!
15. ábra. A vízzel töltött fantom 3. Mérjük meg a laterális, majd az axiális felbontási h atárt a változtatható távolságú
felülnézeti képe. damilszálak segítségével, a transzducertől különböző távolságokra.
4. Süllyesszünk vízzel töltött gumikesztyűt a fantomba (15. ábra), melynek
függőleges irányú mozgatásával különböző rétegek metszeti képét figyelhetjük
meg.
x Süllyesszünk levegővel töltött gumikesztyűt a fantomba, figyeljük meg az
transzducer árnyékképződést !
6 . Süllyesszünk glicerinnel, majd alkohollal töltött gumikesztyűt a fantomba.
Készítsünk vázlatokat a középső ujj képernyőn megfigyelt alaktorzulásáról
ultrahang
nyaláb
(16. ábra). Adjunk magyarázatot a jelenségre! Mérjük meg az átmérők közegtől
függő változását és becsüljük meg a közegbeli hangsebességeket a képlet alapján:
gumiujj c közeg c víz " (7)

kontúrja a ^közeg
képernyőn
Kapcsoljuk a készüléket BM-módba és tanulmányozzuk egy a fantom vizében
előre-hátra mozgatott vonalzó M-képét.
7. Kapcsoljuk a készüléket Doppler-üzemmódba és tanulmányozzuk a vonalzó
sebességének időtől való függését (a mozgás hangszóró segítségével hallhatóvá is
tehető).
M érések emberi testen
1. Önként vállalkozó kezének kinyújtott ujjait függőleges irányban lassan süllyesszük
a fantom vizébe és figyeljük meg az ujjak elhelyezkedését a képernyőn.
2 . Önként vállalkozó nyaki ütőerének (carotis arteria) megfigyelése. A kép
megfelelő pillanatban történő kimerevítése után a kurzor segítségével mérjük meg
az ér belső átmérőjét, a bőrfelszíntől való távolságát, majd kontúrját a kurzorral
körberajzolva annak területét.
“ö jé Kapcsoljuk a készüléket BM-módba és tanulmányozzuk az artéria lüktetésének
időfüggvényét.
Kapcsoljuk a készüléket Doppler-üzemmódba. A transzducer dőlési szögét állítsuk
kb. 60°-ra a nyaki ütőérhez képest és tanulmányozzuk az artériában folyó vér
16. ábra. A gumiujj ban lévő sebességnek időtől való függését (a lüktetés hangszóró segítségével hallhatóvá is
közegtől függően a hátsó fali tehető).
reflexió képe eltérő távolságokban
rajzolódik ki. AZ ULTRAHANG TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA
Az ide vonatkozó rész a 19. SZINUSZOSZCILLÁTOR című fejezetben található.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 20. 8 20. ULTRAHANG

REZONANCIA
RUGALMASSÁG, REZGÉSEK, REZONANCIA,
AZ ATOMERŐ-MIKROSZKÓPIA ALAPJAI
TIPIKUS
menstruációs ciklus FREKVENCIÁK
ovuláció
kb. 0,5 f .i H z
►f (nap)
a járás mint tökéletlen ingamozgás
cirkadián ritmus
egy fej képe

médián
kb. 10 ¡ .t H z metszetben
mágneses-
rezonancia-
képalkotással
(MRI)
szinuszcsomó pacemakerritmusa (nyugalmi)
-*'<*> 1 - 1,7 H z
atomerő mikroszkóppal
készült 3D felvétel
EEG agyhullámok
(emberi kromoszóma)
alfa 8-12 H z
i»?
& »éía 12 - 30 H z
10 M
v
•v W v v ^ W lA -A V ^ W lhé,a 4 - 7 H z
/ 0, 1 - 4 H z
- > Í(s )
hangszálak hangképzése (kitartott "a" magánhangzó)
Orvosi biofizikai gyakorlatok 211 21. REZONANCIA

ALAPFOGALMAK
RUGALMASSÁG: Rugalmasnak nevezünk egy szilárd testet akkor, ha a test alakját deformáló külső erők hatására a
testben olyan erők lépnek fel, amelyek a test eredeti alakját vissza igyekeznek állítani.
OSZCILLÁCIÓ, REZGÉS, LENGÉS: olyan jelenség, melynek során valamely mennyiség egy egyensúlyi érték körül
időben változik.
OSZCILLÁTOR, REZGŐRENDSZER: olyan rendszer, mely felépítésénél fogva külső hatásra oszcillálni képes.
HARMONIKUS REZGÉS: a rezgést harmonikusnak nevezzük, ha az időbeli változás szinuszos. Az ilyen rezgés akkor
alakul ki, amikor az egyensúlyi állapotba visszatérítő hatás arányos az attól való eltéréstől és az egyensúlyi helyzet felé
mutat.
AMPLITÚDÓ: a kitérés egyensúlyi állapothoz viszonyított legnagyobb értéke (egy perióduson belül).
CS1LLAPÍTATLAN SZABADREZGÉS: olyan ideális rezgőrendszer rezgése, amelyben nincs energiaveszteség (pl.
súrlódás), így a rezgés ja állandó.
SAJÁTFREKVENCIA: az a frekvencia, amelyen a szabadon hagyott rezgőrendszer rezeg. A sajátfrekvencia független az

amplitúdótól, értékét csupán a rendszer tulajdonságai szabják meg.
CSILLAPÍTOTT SZABADREZGÉS: olyan rezgőrendszer rezgése, amelyben van energiaveszteség (pl. súrlódás), ezért a
rezgés amplitúdója időben csökken.
KRITIKUS CSILLAPÍTÁS, APERIODIKUS REZGÉS: az ún. kritikus vagy annál nagyobb csillapításnál a
periódusonkénti energiaveszteség olyan nagy, hogy a rendszer már nem lendül át a másik irányba, hanem közvetlenül
visszatér az egyensúlyi helyzetbe, azaz ún. aperiodikussá válik.
CSILLAPÍTOTT KÉNYSZERREZGÉS: olyan rezgés, mely akkor lép fel, ha a rezgőrendszerre a visszatérítő erőn kívül
még egy váltakozó külső kényszererő is hat, amely pótolja az energiaveszteséget. Egy idő után a rezgőrendszer frekvenciája
azonos lesz a kényszererő frekvenciájával, amplitúdója pedig állandó lesz.
REZONANCIA: olyan kényszerrezgés, amelynél a külső kényszererő frekvenciája közel esik a rezgőrendszer
sajátfrekvenciájához vagy azzal megegyezik. Ilyenkor igen nagy amplitúdók fordulhatnak elő.
REZONANCIAGÖRBE: A kényszerrezgés amplitúdó-frekvencia-függvényét rezonanciagörbének hívjuk.
REZONANCIAFREKVENCIA: A rezonanciagörbe maximumhelye, értéke megegyezik a sajátfrekvenciával.
O n’osi biofizikai gyakorlatok 21.2 21. REZONANCIA

A mindennapi életből számos példát ismerünk időben periodikus változásokra,
Kapcsolódó részek'.
rezgésekre mint a lengés, a hullámzás, a hang és a fény. A rezgések keltésére Dam janovich-Fidy-Szöllősi:
szolgáló eszközök az oszcillátorok, melyekre hétköznapi példa az ingaóra II/2.1.3., 11/2.4.1., IV/3.2.1., VI/3.2.,
ingájának súlyokkal fenntartott lengése, a szél által felkorbácsolt hullámok, a V II/1.2.4., V II/1.4.3., V III/4.1.1., VIII/4.2.2.,
hangot kibocsátó hangszalag vagy hangszer, illetve az elektromágneses hullámokat IX/4.3., X/2., X/4.1.
Internet animáció: http ://www.waiter ~
előállító mikrohullámú sütő. Az így keltett rezgések alkalmasak lehetnek más fendt.de/ph 14hu/resonance hu.htm
rezgőképes rendszerek megrezgetésére, amelynek során rezonancia léphet fel. Erre
példa a hangszalagok által keltett hang rezonanciája a szájban, az orrban és az
orrmelléküregekben vagy a mikrohullámok kölcsönhatása a vízmolekulákkal. oszcilláció, rezgés, lengés
Az oszcilláló jelenségek fontosságát mutatja számos élettani példa: a havi-, a oscillation, vibration, swinging
diurnális (napi), a GnRH (gonadotropin felszabadító hormon)- és a szívciklus; ide Oszillation, Vibration, Schwingung
tartoznak továbbá az agyhullámok, az idegi akcióspotenciál-sorozatok, a
hangszálak, illetve a belső fü l szőrs ej tjeinek rezgései is, de a járás kényelmes
ütemét is a végtagok sajátfrekvenciája szabja meg. Az alkalmazott orvostudomány
területén többek között a belső szervek kopogtatásos vizsgálata (perkusszió), a
lézeres, a diatermiás és az ultrahangos kezelés, spektroszkópiai eljárások (például
NMR, ESR, FRET), illetve az atomerő-mikroszkópia gazdagítja a diagnosztika és a
kutatás rezonancián alapuló eszköztárát.
A gyakorlati mérés során igazoljuk a rugalmassági törvényt, majd egy rugó-
tömeg-csillapítás-rendszeren vizsgáljuk a rezonancia jelenségét, mely alkalmas az
atomerő-mikroszkópia alapelvének megértésére is.
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS
RUGALMAS ALAKVÁLTOZÁS
Rugalmasnak nevezünk egy szilárd testet akkor, ha a test alakját deformáló külső
erők hatására a testben olyan erők lépnek fel, amelyek a test eredeti alakját vissza
igyekeznek állítani. Ezt fejezi ki a rugalmassági (Hooke)-törvény: 1. ábra. A rugóállandó
származtatása az erő-deformáció -
F = -D x , (1) függvény meredekségéből.
ahol F a testben ébredő visszatérítő erő (húzó, nyomó, hajlító stb.), x a deformáció,
D pedig a rugóállandó. A rugóállandó kiszámítható ha ismerjük, hogy mennyivel 1. megjegyzés:
Egy harm onikus rezgőrendszer x kitérése
nő a deformáció (Ax) ha a külső erő (Fk) AFk-val nő. D = AFk / Ax (lásd 1. ábra).
A m axim ális kitérés és co körfrekvencia
esetén t időpillanatban (ha a kezdőfázist 0-
REZGÉSEK, LENGÉSEK, OSZCILLÁCIÓ
nak veszzük):
A rezgés, lengés, avagy oszcilláció ismétlődő mozgást, eltérést, kitérést jelent x = Asm(cot) (1)
egy fizikai, kémiai, vagy biokémiai változó egyensúlyi értéke körül. A példánkban em lített felfüggesztett ru g ó -
töm eg-rendszerben az x kitérésre a
HARMONIKUS REZGÉS rugalm assági (Hooke)-törvény érvényes:
F =-D x , (2)
Egy pontszerű test harm onikus rezgőmozgást végez, ha a nyugalmi helyzetből
ahol F a rugóban ébredő erő, D a
kimozdított pontra ható visszatérítő erő arányos a pont kitérésével és a rugóállandó. Tehát az m töm egre ható
nyugalmi helyzet felé m utat (pl. kis kitérésű fonálinga). Ilyenkor a kitérés időbeli visszatérítő erő arányos és ellentétes irányú
változása szinuszos. Amennyiben a fenti arányosság nem érvényesül, a rezgés lesz a kitéréssel.
periodikus, de nem szinuszos lesz (ilyen pl. az erősen kitérített fonálinga vagy az M int ismert, a rezgő pont a gyorsulása a
kitéréssel arányos:
élettani oszcillációk többsége).
a = -o fx (3)
A harm onikus rezgőmozgást egyszerűen származtathatjuk az egyenletes A rezgő töm egre Newton II. törvénye alapján
körmozgásból: egy R sugarú kör mentén egy pontot co szögsebességgel forgatunk a (3) összefüggés értelmében
(lásd 2. ábra). Belátható, hogy a körmozgás folyamán a pont függőleges vetülete F =ma = -m o fx (4)
szinuszosan fog fel-le mozogni, és ugyanolyan mozgást végez, mint egy rugóra erő hat. A (2), ill. a (4) egyenletek
felfüggesztett, nyugalmi helyzetéből kitérített m tömeg (lásd a, b, .../helyzeteket). összevetéséből:
Ekkor a maximális kitérés, azaz a rezgés am plitúdója A = R lesz. Amennyiben az D = mco2 (5)
X kitérést és a t időt az egyensúlyi helyzettől (a) számítjuk, a rezgő tömeg kitérését adódik. Az co - 2n f összefüggést
a (/)=co t fázisszögnél az felhasználva az (5) egyenletből a
rezgőrendszer f0 sajátfrekvenciájához
x = Aún(cot) (2) jutunk:
egyenlet írja le, amely minden harmonikus rezgésre igaz.
(6 )
A harmonikus rezgőmozgás jellemzője az f 0 frekvenciájú ún. sajátfrekvencia, ill. 2n Voi
a T =1//) periódusidő. Ezek a rezgőrendszer paramétereiből számíthatók ki, és
függetlenek az amplitúdó nagyságától (pl. rugó-tömeg rezgőrendszer esetén lásd 2. megjegyzés:
az 1. megjegyzést). A rezgés során a periodikus kitérést a tipikus energiafajták - A fütyülés hangja a szájüreg rezonanciája
által képzett közel szinuszos, tehát
egymásba alakulása kíséri. Pl. inga lengése során a lengő tömeg mozgási energiá harm onikus rezgés.
ja és a gravitációs potenciális energia alakul át egymásba. Rugó-tömeg rezgőrend
szer esetén a rezgő tömeg mozgási energiája és a rugó potenciális energiája fluktu « sajátfrekvencia
ál. Rezgőkör esetén a tekercs mágneses energiája alakul át a kondenzátor I eigenfrequency, natural frequency
elektromos energiájává (lásd 19. SZ1NUSZOSZCILLÁTOR). Az energiaveszteség ^ Eigenfrequenz
nélküli ideális rezgőrendszerekben az említett energiák összege mindig állandó.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 21.3 21. REZONANCIA

EGYENLETES KÖRMOZGÁS HARMONIKUS REZGŐMOZGÁS
emlékeztető:
kitérés: x - A s in { óit)
2. ábra. A harmonikus rezgőmozgás (pl. rugó-tömeg rezgőrendszer)

származtatása az egyenletes körmozgásból.
CSILLAPÍTATLAN SZABADREZGÉS
Ha a példánkban szereplő ragó-tömeg-rezgőrendszert súrlódásmentesnek

tételezzük fel, akkor a nyugalmi helyzetéből x = A mértékben kimozdított tömeg
ún. csillapítatlan szabadrezgést végez (lásd 3. ábra) változatlan amplitúdóval,
végtelen ideig. Ebben az ideális esetben az ábra jobb oldalán található amplitúdó-
frekvencia-ábrázolásban (spektrum) a rezgést az adott f 0 sajátfrekvenciájánál
egyetlent amplitúdójú vonal jellemzi.
szilárd
felfüggesztés
a rezgés amplitúdója
rugó. D
tömeg, m I Q
frekvencia, f
sajátfrekvencia
3. ábra. Rugó-tömeg-rezgőrendszer csillapítatlan szabadrezgése és spektruma.
CSILLAPÍTOTT SZABADREZGÉS
3. megjegyzés:
Levezethető, hogy egy folyadékkal töltött A gyakorlatban azonban a súrlódás mindig jelen van, ezért a rezgőrendszer
hengerben m ozgó laza dugattyú annak energiája a rezgés során fokozatosan felemésztődik (hővé alakul), a rezgés
sebességével arányos közegellenállási erőt
képvisel (viszkózus csillapítás). Ezen az
amplitúdója egyre csökken. Ha az energiavesztést egy, a rezgés pillanatnyi
elven m űködnek a gépjárm űvek lengés- sebességével arányos közegellenállási erő okozza (viszkózus csillapítás), a rezgés
csillapítói is. csillapodását egy ö csillapítási tényezővel vesszük figyelembe. Ilyenkor a rezgés
A amplitúdója exponenciális jellegű csökkenést mutat (lásd 4. ábra), amit az
Analóg m érőm űszerek m utatóinál a gyors,
rezgésmentes beállás igénye m iatt kritikus ábrán szaggatott vonalú burkológörbe jelöl. A csillapítás figyelembevételével a
csillapítást alkalmaznak. csillapított szabadrezgés egyenlete:
■A0e ^ sin{cot) (3)
Erősebb csillapodás esetén a rezgés gyorsabban veszít amplitúdójából. Figyeljük

kritikus csillapítás meg, hogy a rezgés amplitúdója Hő idő alatt csökken a kezdeti érték e-ed részére
M critical dam ping (kb. 37%-ára). Az ún. kritikus csillapításnál a periódusonkénti energiaveszteség
kritische Dämpfung olyan nagy, hogy a rezgő pont, vagy test már nem lendül át a másik irányba, hanem
közvetlenül visszatér az egyensúlyi helyzetbe. Ilyenkor a mozgás aperiodikussá
válik.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 21A 21. REZONANCIA

szilárd
burkológörbék egyenletei
A - A * e ’ fV
x A
» A>¡
- ►ídő,f
kritikus csillapítás
(aperiodikus rezgés)
4. ábra. Rugó-tömeg-csillapítás rezgőrendszer csillapodó szabadrezgései. 4. megjegyzés:

A hallásküszöbgörbét, ill. az azonos
CSILLAPÍTOTT KÉNYSZERREZGÉS hangosságú görbéket különböző mechanikai
rezonanciák alakítják (lásd 25. A UDIO
M ETRIA). A külső hallójárat egy olyan
Vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor a rezgőrendszerre a visszatérítő erőn kívül orgonasíphoz hasonlít, melynek egyik vége
még egy szinuszosan váltakozó erő is hat (5. ábra). Ez a külső, adott frekvenciájú zárt, a m ásik nyitott, kb. 3700 Hz
és amplitúdójú erő mintegy kényszeríteni, gerjeszteni fogja a rezgőrendszert, és ún. rezonanciafrekvenciával, erős csillapítással.
kényszerrezgés alakul ki. A hallásküszöbgörbe m eghatározó „U”
alakját pedig a hallócsontocskák rezonanciái
A kényszerrezgés frekvenciája a rezgőrendszer sajátfrekvenciájától függetlenül (kb. 1000 Hz) okozzák.
egy átmeneti-idő elteltével azonos lesz a gerjesztő rezgés frekvenciájával. Mivel
a gerjesztő rezgés energiája a csillapítás miatt hővé alakuló energiát folyamatosan i rezonancia
pótolja, ezért az átmeneti-idő elteltével a kényszerrezgés am plitúdója állandó I resonance
lesz. ’ Resonanz
A kényszerrezgés amplitúdója azonban erősen függ attól, hogy a gerjesztés

5. m egjegyzés:
frekvenciája milyen közel van a rezgőrendszer sajátfrekvenciájához. Nagyon Ha a rezonancia következtében az amplitúdó
lassan váltakozó gerjesztésnél ( / gerj ~ 0 ) a rezgőrendszer hűen követi a gerjesztés túl naggyá válik, akkor a rendszer tönkre is
mehet. Ez a rezonanciakatasztrófa.
kitérését, azaz a kényszerrezgés amplitúdója azonos lesz a gerjesztésével. Növelve - A XIX. században két kisebb híd is
a gerjesztés frekvenciáját előbb lassan, majd rohamosan nő a kényszerrezgés összeom lott katonák ütem es átm asírozása
amplitúdója. A sajátfrekvencia közelében az amplitúdó sokszorosa lehet a miatt. Ha a lépések ütem ének frekvenciája
m egegyezik a híd rezonanciafrekvenciájával,
gerjesztés amplitúdójának. Túlhaladva a sajátfrekvencián először rohamosan, majd
a lépésenkénti energiaátadás olyan mértékben
lassan csökken az amplitúdó, míg végtelen nagy frekvencián nullává válik. Ezt a belengetheti a hidat, hogy az leszakadhat. A
folyamatot ábrázolja az 5. ábra. Másképpen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a negatív tapasztalatokat figyelembe véve
gerjesztés energiája a sajátfrekvencián adódik át a leghatékonyabban a olyan szabály született, am ely a gyalogos
csapatok hidakon való átvonulásakor
rezgőrendszemek.
szabadlépést tett kötelezővé.
Ha a gerjesztés frekvenciája közelít a rezgőrendszer sajátfrekvenciájához, a - Hidak vagy magas építm ények erős
szélben, a periodikusan leszakadó (Kármán
kényszerrezgés amplitúdója a csillapítástól függően igen nagy lehet: ez a jelenség a
féle) légörvények hatására sajátfrekven
rezonancia. Az amplitúdó-frekvencia-függvényt rezonanciagörbének hívjuk. ciájukon egyre növekvő am plitúdójú lengésbe
Ennek maximumhelyét rezonanciafrekvenciának nevezzük (ez megegyezik a jöhetnek. M egfelelő m értékű csillapítás
saj átfrekvenciával). beépítésével a rezonanciacsúcs kisebb lesz és
a katasztrófa elkerülhető.
a gerjesztés a gerjesztés - A hangszálak normális körülmények között
amplitúdója, Ager} különböző úgy rezegnek, hogy sajátfrekvenciájuknak
G E R J E S Z T É S frekvenciái, megfelelően ritm ikusan összezáródnak, ill.
Len kinyílnak (nem szinuszos, periodikus rezgés;
lásd pl. YOUTUBE: vocal cord). Túl nagy
hangerő kiadásakor a hangszálak ödémás
- * idő.f
w w állapotba kerülhetnek, ez rekedtséget vagy
akár időleges ném aságot is okozhat.
R E Z O N A N C IA a kényszerrezgés
V I V IV amplitúdói
K É N Y S Z E R R E Z G É S
V ..,
ÁÎ
* idő.f ------- 1------ —H
U h h frekvencia, f
a gerjesztés
a gerjesztés különböző
amplitúdója. Ager¡ f
frekvenciái, hm
5. ábra. Rugó-tömeg-csillapítás rezgőrendszer csillapított kényszerrezgése.

A 6. ábrán többféle csillapítási tényező esetén ábrázoltuk a rezonanciagörbéket.
7. megjegyzés:
Sík hordozólem ezre felvitt biológiai Minél nagyobb a ő csillapítási tényező, annál laposabb lesz a rezonanciagörbe.
preparátum ok felszínének domborzati Figyeljük meg, hogy növekvő csillapítás esetén a csúcs magassága csökken és a
feltérképezése pásztázó tűszondás mikrosz rezonanciafrekvencia egy kissé eltolódik, ő = 2tt/0 esetén, a kritikus csillapításnál a
kópokkal (Scanning Probe M icroscope,
SPM) lehetséges. A tű-m inta-kölcsönhatás-
rezonanciacsúcs el is tűnik. Csillapítatlan esetben ( 0 = 0 , ami a gyakorlatban nem
tól függően m egkülönböztethetünk atomerő- fordulhat elő) a rezonanciagörbe végtelen magasságú lenne.
mikroszkópot (Atomic Force M icroscope,
AFM), alagútáram m ikroszkópot (Scanning R E Z O N A N C IA
Tunneling M icroscope, STM), mágneses erő csillapítási
mikroszkópot (M agnetic Force M icroscope, tényezők, csillapítatlan
MFM ) stb. Ö rezonanciagörbe
számítógép
(szabályozó
6. megjegyzés:
áramkör) Egyes biológiai rendszerek, m int például a
rugalm as titin fehérjemolekulákat tartalmazó
izomrostok, m echanikailag legegyszerűbben
egy rugó-tömeg-csillapítás párhuzam osan
kapcsolt rendszerével m odellezhetők (lásd
4. ábra).
Az ilyen rendszereket az élettanban
viszkoelasztikus mechanikai rendszerek
nek nevezik. A viszkoelasztikus rendszerek
csillapításának fontos szerepe van a biológiai
struktúrákat érő erőkkel szembeni mechanikai
védelmében. Pl. egy relaxált izomrost
nyújtásakor a rost a hirtelen fellépő erő
frekvencia, f hatására viszkózus ellenállást fejt ki, ami az
saját- elasztikus nyúlást lassítja.
frekvencia
6. ábra. Csillapított kényszerrezgések

rezonanciái különböző csillapítások esetén.
KÜLSŐ, TÁVOLSÁGFÜGGŐ ERŐ HATÁSA A CSILLAPÍTOTT KÉNYSZER-

REZGÉSRE
Ha a csillapított kényszerrezgő pontra (pl. az m tömegre) külső, nem statikus,

hanem egy távolságtól függő Fk erő hat, akkor ez az erő úgy hat, mintha a
rezgőrendszer rugóállandója megváltozna. Ez pedig a sajátfrekvencia
megváltozását vonja maga után, ami a rezonanciagörbét az eredeti állapotához
képest eltolja (7. ábra). Ez az eltolódás arányos lesz a távolságfüggő külső erővel
8. ábra. A z atom erő-mikroszkóp (AFM) (Fku F\a, F k3). Ha a gerjesztő frekvenciát alkalmasan választjuk meg
működési elve és üzem módjainak régiói a
nyugalmi atom távolsághoz viszonyítva.
(pl. /g erj = / o X a különböző mértékben eltolódott rezonanciagörbék (1, 2, 3)
Az AFM legfontosabb része egy rugólapra oldalán különböző amplitúdók alakulnak ki. Ezt a jelenséget alkalmazzák az
integrált nanom éretű hegyes tű, am ely atomerő-mikroszkópiában (lásd 7. megjegyzés).
érintkezésbe lép a m inta felszíni atomjaival.
a gerjesztés a gerjesztés
A rugólapot és a tűt piezoelektrom os amplitúdója. frekvenciája
GERJESZTÉS
pozicionálók segítségével m ozgatják a m inta
felszíne m entén, soronként letapogatva a faen-ffi
m inta felszínét. A rugólapról visszavert
lézersugár segítségével a felszín dom borzatát > id ő i
követő m ozgás detektálható (lásd 8. ábra). Az
ún. „contact” üzemmódban a tű közvetlenül
érintkezik a mintával, ami az esetleg nem
eléggé kem ény preparátum károsodását külső Fk erők
okozhatja. hatására
KÉNYSZERREZGÉS eredeti
Az AFM ún. „tapping” üzemmódjában a eltolódott
+ KÜLSŐ ERŐ rezonanciagörbék rezonanciagörbe
rugólapot a sajátfrekvenciájától (50-500 kHz)
kissé elhangolva hozzák kényszerrezgésbe a kényszerrezgés
(am plitúdója kb. 20 nm). A m inta közelében amplitúdói
külső erők hatására
(1 -1 0 nm), de hozzá nem érve a rezgő
rugó, D[
rugólap tűjére a m inta felszínétől való p . ¡ L a,
távolságtól függő vonzóerő (pl. .■ :^ y '\í' \ A2 1 .....
van der W aals-erő) hat. Ez az erő elhangolja
a rezgőrendszer rezonanciafrekvenciáját (lásd ii
7. ábra), am inek következtében a minta és a , m ¡ o l r ‘T r “ i r ‘T
tű távolságától függő am plitúdóváltozás jön
létre. Tehát a lágy biológiai preparátum ■“ \ i r
nk Fv
külső erők, F. P 2 ík s i
a gerjesztés
amplitúdója. eredetj
felszínét érintés- és egyben roncsolás-
ifi.
(távolságfüggő, pl saját
mentesen végigpásztázva annak felszíne van der Waals-erő) p ozíció frekvencia, fQ
leképezhető.
Mivel a tűre ható kicsiny felületi vonzóerő a tárgy rezgésamplitúdóval
általában nem lineáris függvénye a leképezett felülete
távolságnak, negatív visszacsatolást I a tárgy felülete poz/c/ó
alkalm aznak (lásd 18. ERŐSÍTŐ). Ennek
során a rugólapka alapja annyival em elkedik
7. ábra. Csillapított kényszerrezgés amplitúdóváltozása külső, távolságfüggő erő
fel vagy ereszkedik le, hogy a rezgés
am plitúdója, ill. a tű és a minta közötti hatására (AFM modell).
távolság állandó marad. Lásd még:
http://voutu.be/BrsoS5e39H8
http://voutu.be/fivhcW YEtkO
O n’osi biofizikai gyakorlatok 21.6 21. REZONANCIA
A MÉRÉS MENETE
1. Rugóállandó kimérése a rugalmassági (Hooke)-törvény alapján statikus

rugólap-tömeg-mérések alapján.
2. Csillapított kényszerrezgés tanulmányozása mechanikai rezgőrendszeren.
Rugólap-tömeg rezonanciafrekvenciájának meghatározása különböző
tömegek esetén.
3. Atomerő-mikroszkóp mágneses modellje, próbatest (AFM felületmodell)
domborzatának feltérképezése mágneses kölcsönhatás segítségével.
A MÉRŐBERENDEZÉS LEÍRÁSA
A rezgőrendszer egy egyik végén befogott rugólapból áll, aminek másik végére
különböző súlyokat erősíthetünk (lásd 9. ábra), amelyek a sajátfrekvencia értékét
befolyásolják. A rezgőrendszer csillapítását főként a légellenállás okozza. A vörös
színű lézer fénysugara a rugólap közepére erősített tükör segítségével az állítható
magasságú skálára vetül, így a rezgés kétszeres amplitúdója a mm-skálán
leolvasható. A rugalmassági-törvény kísérleti igazolásához a rugólapot nem
rezgetjük, hanem a különböző súlyokkal statikusan terhelve mérhetjük a
kitéréseket.
A rezgőrendszert nagy pontossággal beállítható frekvenciájú szinuszgenerátorral

gerjesztjük (digitális oszcilloszkóp függ vény generátora). A generátor felerősített
jelét a gerjesztő elektromágnesbe vezetjük. Az így keletkezett váltakozó mágneses
tér a rugólap aljára erősített állandó mágnessel kölcsönhatva megrezgeti a
rugólapot. A mechanikai kényszerrezgés frekvenciája azonos lesz a generátoron
beállított értékkel, míg a rezgés amplitúdója a sajátfrekvenciától való eltéréstől
függ (rezonanciafrekvencián maximális).
Az atomerő-mikroszkóp modelljének vizsgálatához a makroszkopikus méretekben

is működő mágneses kölcsönhatást használjuk. A rezgő lap végére egy állandó
mágnes van erősítve, ami vonzó kölcsönhatásba kerül az alatta lévő, elmozdítható
AFM felületmodell lágyvasból készült csavarfejeivel.
ská,a fénycsík.
AFM felületmodell
9. ábra. A rezonancia-mérőberendezés összeállítása. A rugólap itt súlyok nélkül

rezeg.
1. A RUGALM ASSAGI (HOOKE)-TÖRVENY IGAZOLÁSA
a) Kapcsolja be a lézert! A lézer fénye veszélyes lehet, sem közvetlenül, sem a

CAUTION
LASER RADIATION
tükörről visszaverődve ne érje a szemet (10. ábra)! Állítsa a skálát olyan DO NOT STARE INTO BEAM
magasságba, hogy a lézerfény tükröződő foltja a 0 vonalra essen! -É t- DIODE LASER

mW MAX OUTPUT at 635-670 m
b) Helyezze a kisebbik súlyt (m = 40 g) a rugólap végén található menetes csavarra (a CLASS II LASER PRODUCT
szárnyas anyás rögzítés nem szükséges)! A rugólap lehajlik, olvassa le a lézerfolt

új pozícióját a mm-skála segítségével! 10. ábra. A lézer veszélyes
c) Ismételje meg a b) pontot a nagyobb súllyal (lm = 80 g), ill. a két súllyal egyszerre ségére figyelmeztető jelzés.
(m + lm = 3m = 120 g) !
d) Ábrázolja az EXCEL program segítségével a erő (Fk) - kitérés (x) függvényt!
Illesszen egyenest (trendvonal) a mérési pontokra! A kitérés számításakor vegye
figyelembe, hogy a skálán látható fényfolt kitérése 2,6-szorosa a rugólap végén
észlelhetőnek (kalibráció)!
e) Határozza meg a rugólap rugóállandóját az egyenes meredeksége alapján
(D = AFk / Ax)\
tömeg erő, Fk kitérés a skálán a rugólap végének

m = 0,04 kg (N) * s k á ia (m m ) kitérése, x (mm)
0m 0 0 0
1m
2m
3m
2. REZONANCIAGÖRBE FELVÉTELE
a) Kapcsolja össze a generátor kimenetét koaxiális kábellel a Chl jelbemenettel, majd

egy T-csatlakozó segítségével vezesse tovább a jelet az erősítő (POWER
AMPLIFIER) bemenetére (INPUT, banánhüvelyek)! Az erősítő kimenetét kösse
össze a rendelkezésre álló D-csatlakozós kábellel a rezonancia modellel! Kapcsolja
be az erősítőt, ill. a lézert (LASER ON)!
b) Indítsa el a digitális oszcilloszkóp programját (Welleman PcLab2000LT), amely
fuggvénygenerátort is tartalmaz! Kattintson a szinuszgörbét ábrázoló
nyomógombra! Állítsa az amplitúdószabályozó csúszkát maximumra (10 V)!
Kattintson az 50 Hz-es gombra, majd a frekvencia-kijelző számmezőjére kattintva
írjon be 28 Hz-et! Ekkor a most még súly nélküli rugólap rezegni kezd és a skálán
gyorsan fel-le mozgó lézerfolt fénylő csíkjának hossza (a relatív rezgésamplitúdó
kétszerese, 2Ä) leolvasható. Ennél a mérésnél nem szükséges kalibrálni.
c) Növelje 1 Hz-enként a gerjesztő frekvenciát 32 Hz-ig (új szám beírásával vagy a
frekvenciakijelző alatti csúszka fülétől jobbra kattintva) és az amplitúdó
stabilizálódása után olvassa le a fénycsík hosszát. Közeledvén a rezonancia-
frekvenciához a rezgésamplítúdó növekszik, a fénycsík hossza is megnő.
Túlhaladván a rezonanciafrekvencián a rezgésamplítúdó csökkenni fog, amit a
fénycsík hosszának rövidülése is jelez.
d) A két legnagyobb mért rezgésamplítúdóhoz tartozó frekvenciaértékek között
állítson be 0,1 Hz-el növekvő értékeket és így mérje meg a rezonanciacsúcs
közvetlen közelében is a fénycsík hosszát!
e) Ábrázolja az EXCEL program segítségével a kétszeres amplitúdó (2A) -
frekvencia ( / ) függvényt!
f) A grafikon alapján határozza meg a rezgőrendszer rezonanciafrekvenciáját 0,1 Hz-
14 es pontossággal!
g) Helyezzen súlyt (1 m, 2m, vagy m + 2m = 3m) az mreff effektiv tömegű rugólap
végén található menetes csavarra (a szárnyas anyás rögzítés most szükséges,
11. ábra. Rezonanciamérés lásd 11. ábra)! Ismételje meg a c ) - f ) pontokat, értelemszerűen alacsonyabb
súlyokkal. frekvencián kezdve a mérést!
h) 1. SZORGALMI FELADAT: Ábrázolja EXCEL-ben, log-log koordináta-

rendszerben a rezgőrendszer tömege függvényében a rezonanciafrekvenciákat! Az
mTeff értékét először becsülje meg! Próbálkozással addig változtassa az mreff
becsült értékét, amíg a pontokra illesztett regressziós egyenes (hatvány trendvonal)
kitevője -0 ,5 nem lesz ( f 0~ -yjxfm )! Ezzel meghatározta a rugólap effektiv tömegét
eff)*
i) 2. SZORGALMI FELADAT: Az 1. pontban megmért rugóállandó és a tömegek
adataiból az 1. megjegyzés (6) képletének alkalmazásával számítsa ki az adott
súlyokkal várható rezonancia-frekvenciákat és vesse össze a fentebb
megmértekkel!

súly nélkül kis súllyal nagy súllyal mindkét súllyal
(pír eff) (iWreff +/w) (mveff+2 m) (mreff+3m)
frekvencia, kétszeres frekvencia, kétszeres frekvencia, kétszeres frekvencia, kétszeres
/ amplitúdó, / amplitúdó, / amplitúdó, / amplitúdó,
(Hz) 2A (Hz) 2A (Hz) 2A (Hz) 2A
(mm) (mm) (mm) (mm)
3. PRÓBATEST DOMBORZATÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE
Az atomerő-mikroszkópot makroszkopikusan is működő mágneses kölcsönhatással

rezgő
modellezzük.
a) A rugólapot súlyok nélkül használjuk! Állítsuk a generátorfrekvenciát a

2. mérési pontban súly nélkül kimért rezonancia-frekvekvenciára ( f ^ = f 0 )!
b) A csavar fejekkel ellátott AFM felületmmodellt helyezzük az alaplapra épített
sínek közé úgy, hogy a méretskála 0 cm-es pontja a sínen lévő rovátkához
igazodjon (12. ábra)!
c) Mérje meg a kényszerrezgés kétszeres amplitúdóját (2A), azaz a fénycsík
hosszát! Ennél a mérésnél sem szükséges kalibrálni.
d) Az AFM felületmodellt 5 mm-enként eltolva, ismételje meg a mérést, amíg át
nem halad a 3. csavarfej felett!
e) Ábrázolja a kétszeres amplitúdó - pozíció függvény mínusz egyszeresét 12. ábra. Pásztázó atomerő-
(ui. így kapunk a felülethez hasonlító grafikont)! mikroszkóp mágneses modellje.
pozíció 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75
(mm)
kétszeres
amplitúdó, 2A
(mm)

IMPULZUSGENERÁTOR
ELEKTROMOS IMPULZUSOK ELŐÁLLÍTÁSA;
IMPULZUSSZÁMLÁLÁS
helyreállított EKG
beültetett
pacemaker
elektródok
BINÁRIS SZÁMLÁLÓLÁNC
o 1 0 1 0 1 0 1 1 u
4. 3
5. ä
<>
6.1
pi.
0 -2 3 + 1-22 + 0 -2 1 + 1-2° = 5
Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.1 22. IM PULZUSGENERATOR

ALAPFOGALMAK
MONOSTABIL MULTIVIBRÁTOR: Olyan impulzusgenerátor, melyben egy küszöb feletti aktiváló impulzus (trigger)
hatására egyetlen, meghatározott ideig tartó impulzus keletkezik.
ASTABIL MULTIVIBRÁTOR: Olyan impulzusgenerátor, mellyel impulzus-sorozat állítható elő. Megvalósítható pl. két
monostabil multivibrátor gyűrűbe kapcsolásával.
BISTABIL MULTIVIBRÁTOR: Olyan „impulzusgenerátor”, melynek bármely irányú állapotváltozásához aktiváló

impulzusra (trigger) van szükség. Több bistabil multi vibrátort sorba kapcsolva bináris számlálólánc alakítható ki.
T eel my pacemaker if you don't believe me!*
Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.2 22. IM PULZUSGENERÁTOR

Az orvosi gyakorlatban mind diagnosztikai, mind terápiás célokra alkalmaznak
K apcsolódó részek'.
elektromos impulzusokat. Az idegek, izmok különböző időtartamú és amplitúdójú D am janovich-Fidy-Szöllősi:
impulzusokra adott válasza egészséges vagy kóros működésre utal. A károsodott V I I / 1.7 ., I X / 4.
vázizmok vagy a szívizomzat ingerlésére is gyakran használnak elektromos
impulzusokat. A hiányzó, vagy elégtelen ingerképzés illetve vezetés pótlására
pacemakert (szívritmuskeltőt), a kórosan szapora, de a vér továbbítása
szempontjából nem kielégítő szívműködés megszüntetésére defibrillátort
használnak. Ezen alkalmazások során különböző alakú impulzusokat lehet
felhasználni. A továbbiakban azonban a legegyszerűbben jellemezhető ún.
négyszögimpulzusokkal foglalkozunk.
ELMELETI OSSZEFOGLALAS
Az ún. kétállapotú (digitális) rendszerek — nyugalmi, ill. aktivált állapot közötti

gyors átmenetekkel — jellemzően négyszög alakú im pulzusform ákat hoznak kiváltó
impulzus
létre. Csak a nyugalmi-, ill. az aktivált állapotokat vehetik fel, a két állapot © (trigger)
között (tiltott állapot) nem tartózkodhat a rendszer, onnan mindig valamelyik küszöb
megengedett állapotba billen. Ezek egy-egy tartományt vagy sávot jelentenek,
amelyeken belül bármely értéket felvehet a rendszer. A megengedett állapotok
lehetnek stabilak, vagy nem stabilak. A nyugalmi és aktivált állapotok szokásos
1 N................. _
idő, t
elnevezései, jelölései:
kiváltás
I aktív gerjesztett be ON high (H) B 1

ki OFF low (L) A 0 aktív
1 nyugalmi állapot passzív alapállapotú állapot
tiltott
A fenti állapotok jelentését bármilyen fizikai paraméter betöltheti (pl. elektromos állapot
feszültségszint), de biológiai, élettani állapotok is léteznek (pl. az idegsejt passzív, (átmenet)
ill. aktív állapota, pislogás, stb.). Az egyes állapotok közötti átm enetet valamilyen
küszöb feletti aktiváló jel, egy impulzus, vagy pl. annak lefutó éle válthatja ki. Ez idő, t
az ún. trigger impulzus, ami a puska ravaszáról kapta elnevezését (1. ábra).
1. ábra. Kétállapotú rendszer jellemző
IMPULZUSGENERÁTOROK állapotai, és az átmenet kiváltása küszöb
feletti trigger impulzussal.
Az impulzusgenerátorok fajtái: monostabil-, astabil-, és bistabil multivibrátor.
Elnevezésük szerint rendre 1, 0, ill. 2 stabil állapot jellemzi működésüket.
MONOSTABIL MULTIVIBRATOR (PL.: DEFIBRILLATOR)
Egy aktiváló impulzus (trigger) hatására egyetlen, m eghatározott ideig tartó

monostabil multi vibrátor
impulzus (általában négyszögimpulzus) keletkezik (2. ábra). A négyszögimpulzus
one-shot, m onoflop
felfutó élét a triggerimpulzus váltja ki, az alapállapotba való visszatérés (lefutó él)
monostabiler M u ltivib ra to r, M onoflop
azonban trigger nélkül, az ún. időállandó (r) elteltével magától bekövetkezik. A
rendszer mindaddig nyugalmi állapotban marad, amíg újabb trigger impulzus nem
érkezik. ---- O
0--- monostabil
Ube BE multivibrátor Kl u k¡
Példák: o— (MMV)
— A ravasz (trigger) minden egyes meghúzásakor egy golyót lő ki a pisztoly (one
shot).
— Dallamcsengő: a csengőgomb megnyomására (trigger) a csengő aktív kiváltó
impulzus
állapotba (dallam lejátszása) kerül. f (trigger)
— Az idegsejt egy bizonyos küszöb feletti transzmembrán potenciál (trigger)
küszöb
hatására egy rövid ideig tartó akciós potenciállal válaszol.
— Defibrillátor: a mellkasra helyezett elektródák az indító gombok
megnyomásakor (trigger) egy feltöltött kondenzátor elektromos töltését idő, t
kiváltás t
vezetik a szívbe.
aktív
A defibrillátor példája kapcsán vizsgáljuk meg az elektronikus időzítés (azaz a r lefutó

beállításának) lehetőségét (3. ábra). Az elektródok közötti mellkas R ellenállást él
felfutó -
képvisel, amelyen keresztül egy t/0 feszültségre feltöltött C kapacitású kondenzátor él
passzív
töltését sütjük ki. Az R ellenálláson exponenciálisan csökkenő / áram folyik, azon
idő, t
hasonló jellegű U feszültséget keltve. A folyamat időállandóját (r) az határozza
meg, hogy mennyi idő alatt csökken a feszültség U0/e értékre. Az exponenciálisan időtartam
lefutó impulzus „szélessége”, időtartama, azaz az időállandója pedig az ellenállás

és a kapacitás értékétől függ: 2. ábra. A monostabil multivibrátor a
trigger hatására egy meghatározott
t =RC. (1)
ideig aktív állapotba kerül.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 22. 3 22. IM PULZUSGENERÁTOR
defibrillátor
trigger J
/
elektródok
elektródok
3. ábra. A defibrillátor és működési elve. Az impulzus időállandóját az R és C elemekkel tetszőlegesen befolyásolhatjuk.
A 24. BÖRIM PEDA NCIA gyakorlaton ugyan

megtanultuk, hogy a bőrt, ill. az emberi testet
Az elektronikában használt monostabil multivibrátorok időzítését legtöbbször a
párhuzam osan kapcsolt R, és C elemekkel
m odellezhetjük, a defibrillátor esetén azonban 3. ábrához hasonló RC-áramkörökkel valósítják meg. Az exponenciális lefutású
amiatt, hogy a feszültség viszonylag lassan görbe feszültségváltozása egy kapcsolót is vezérelhet (4. ábra), amely pl. egy
változik, az ohmos ellenállás (R) dominál. A 3. bizonyos feszültségszint (C/tngger) felett bekapcsol, az alatt pedig kikapcsol egy
ábrán m ár csak ezt tüntettük fel.
állandó nagyságú feszültséget (Uj). így időzített (az R és C elemekkel
szabályozott) szélességű négyszögimpulzus nyerhető.
ASTABIL MULTIVIBRÁTOR (PL: PACEMAKER)
Két monostabil multivibrátor (MMV) gyűrűbe kapcsolásával (5. ábra) ún. astabil
m ultivibrátorhoz (AMV) jutunk. Az egyik MMV kimenőjele (lásd 2. ábra, lefutó
él) ui. triggerként beindítja a második MMV-t, azután a második az elsőt, majd a
folyamat újra, és újra megismétlődik. Könnyen belátható, hogy ilyenformán
periodikus négyszögjel-generátorhoz jutunk. Az összekapcsolt ki-, és bemenetek
bármelyike használható az AMV kimeneteként.
4. ábra. Négyszögimpulzus
előállítása.
'mmmmastabil multi vibrátor

Ü Ü free running multivibrator,
relaxation oscillator
astabiler M ultivibrator,
Rechteckgenerator
Egy beültethető pacem aker U= 5 V

am plitúdójú, és t = 2 ms időtartamú
négyszögim pulzusokat állít elő. Az
elektródok közötti szövetek ellenállása
R = 2 kQ . A tervezett átlagos szívritmus 5. ábra. Astabil multivibrátor előállítása két monostabil multivibrátorból.
/ = 70/min. A z im pulzusok az összes
felhasznált energia 25% -át használják fel. A periódusidő a két MMV impulzusidőtartamának az összege lesz:
Hány amperórás (Ah), 5,6 V feszültségű
lithium elem szükséges a pacem aker 10 éven Tam v = ti + t 2. (2 )
keresztüli üzem ben tartásához?
Egy im pulzus energiája: Az egyes MMV-k impulzusszélességei természetesen egymástól függetlenül
Uz (5 Y f állíthatók ÆC-elemeikkel, így tetszőleges kitöltési tényezőjű négyszögimpulzus-
EP= 2 ms = 25 pJ .
R 2kQ sorozat állítható elő. A kitöltési tényező megmutatja, hogy a teljes periódusidő
Az im pulzusok száma 10 év alatt: hányadrészét (százalékát) teszi ki az impulzus, vagyis az aktivált állapot. Pl. az 5.
N = 70 / min- 60 min/ h • 24 h/d • 365 d/év • 10 év = ábra Uk[2 jelsorozatára nézve:
= 3,6 8 -108 impulzus.
Ezek összes energiája: kitöltési tényező = -•100%. (3)
Et = N-Ep = 3,68-108*25 pJ = 9,2 kJ.
Az elem nek 4-szer ennyi energiát kell Az egészséges szív több, AMV-nak megfelelő ingerképző anatómiai képletet
szolgáltatnia:
Ee = 4 Et = 4-9,2 kJ = 36,8 kJ.
tartalmaz (szinuszcsomó, atrioventricularis-csomó (AV-csomó)), valamint a
Az 5,6 V feszültségű elemből Q töltést kell kamrai izomzat maga is tartalmaz ingerületképző, ún. pacemaker sejteket. Pl. a
kinyernünk: szinuszcsomó kóros kiesése esetén az AV-csomó lassabb ütemben, de átveszi az
^
0=
W
=
36,8kJ ,
=6571 A s .
ingerképzést. Ha ez sem működik, vagy az ingerület vezetése nem funkcionál,
U 5,6 V akkor jóval lassabb ütemben (bradycardia) a kamrai pacemaker sejtek vezérlik a
így az elem „kapacitása” (töltésm ennyisége) kontrakciót. Ilyen esetekben a normális szívritmus helyreállítására mesterséges
Ah-ban: szívritmusszabályozót, pacem akert alkalmaznak.
6571 As
= 1,82 Ah « 2000 mAh
3600 s/h
Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.4 22. IMPULZUSGENERATOR

A pacemaker olyan AMV, amelynek nyugalmi állapota kb. 0,8 - 1 s ideig tart ( tï),
aktív állapota pedig 0,05 - 2 ms ideig (r2). Az aktív állapot kimenőfeszültsége
(C4i, ez ingerli a szív izmait) 0,8 - 5 V között beállítható érték. A hosszú
élettartamú elemmel, vagy kívülről induktív úton tölthető akkumulátorral táplált
pacemakert általában bőr alá ültetik be. A speciális elektródokat valamelyik vénán
keresztül vezetik a szív kamráiba, ahol megfelelő helyen lehorgonyozzák (lásd a
címlap felső ábráját).
Tulajdonképpen maga a pacemaker mesterséges trigger funkciót tölt be egy túl

lassan, vagy szabálytalanul működő „biológiai astabil multivibrátor” (ti. a szív)
megfelelő ütemben történő kontrakciójának kiváltásában. A modem pacemakerek
ezt a funkciót csak akkor valósítják meg, ha a szív saját ingerképzése nem
megfelelő (demand üzemmód).
BISTABIL MULTI VIBRÁTOR (PL. MEMÓRIAELEM)
Egy aktiváló impulzus (trigger) hatására a bistabil m ultivibrátor állapota

megváltozik (6. ábra). Ha az A állapotban volt, akkor a B-be, ha a B állapotban
volt, az A-ba kerül, és további trigger bekövetkeztéig ott is marad. Ez esetben tehát
két, egyenértékű, stabil állapotról beszélhetünk, a bistabil elnevezés is innen
eredhet.
kiváltó impulzusok (trigger)
j| lefutó él
idő, t
kiváltás 1
idő, t
6. ábra. A bistabil multivibrátor állapota trigger hatására megváltozik.
Példák, megjegyzések:
— kapcsolók: a kapcsoló átkapcsolása (trigger) megváltoztatja a kapcsolt

készülék állapotát (ki, be, ki, és így tovább),
— memória: a beírás, vagy törlés (trigger) megváltoztatja a memóriaelem
tartalmát (0—>1, vagy 1—>0), és mivel az állapot fennmarad, memorizálásról
beszélhetünk. A digitális számítógépek memóriáját BMV-ok alkotják.
— figyeljük meg a 6. ábrát: a kimenőimpulzusok száma mindig fele lesz a
bemenőimpulzusok számának, ezért a BMV frekvenciaosztásra is használható.
— több BMV-t sorbakapcsolva bináris számlálólánc alakítható ki (lásd címlap
ábráját). A digitális számítógépek aritmetikai egységében is BMV-ok
találhatók.
A MÉRÉS MENETE
BEMUTATÁS
1. A pacemaker impulzusainak bemutatása oszcilloszkópon.
2. MINISTIM ingerterápiás generátor impulzusformáinak bemutatása
oszcilloszkópon.
FELADATOK
A gyakorlatunk egyéni mérési feladataiban alkalmazott mérődobozban (7. ábra)

2 db azonos felépítésű monostabil multivibrátor (MMV) van. Ezek i?C-köreiben az
R ellenállás értéke egy forgatógombbal folyamatosan kb. l é s l O k Q között
változtatható; kondenzátorból pedig két különböző kapacitásút (C i=100pF,
C2= 1 pF) köthetünk a körbe. Aktiválásuk (trigger) a másik MMV kimenetéről,
vagy pedig az indítókapcsoló (indítás) felengedésével történhet. Van a
modelldobozban egy számlálólánc is, amely 4 db bistabil multivibrátort (BMV)
tartalmaz.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.5 22. IMPULZUSGENERÁTOR

7. ábra. A mérődoboz különböző összeállításaiban tanulmányozhatjuk a
monostabil, az astabil, és a bistabil multivibrátorok működését.
MONOSTABIL MULTIVIBRÁTOR
1. A nagyobb kapacitású (Q ) kondenzátorral, az R ellenállás különböző értékei
esetén szabad szemmel figyeljük meg az aktivált állapot (a LED világít)
időtartamát!
2. Ismételjük meg az előző feladatot úgy is, hogy DC bemenetű digitális
oszcilloszkópon (lásd 17. MÉRÉSTECHNIKA, ajánlott beállítás X: 1 ms/DIV
és Y: 1 V/DIV) figyeljük meg az alap- és az aktivált állapothoz tartozó
feszültségeket, és mérjük meg a kettő különbségét (a négyszögimpulzus
amplitúdóját)!
3. Kössük a MMV kimenetét a bistabil osztóláncra, és kísérjük figyelemmel
néhány impulzus bináris számrendszerben történő megszámlálását! Az éppen
világító LED-ek felett lévő értékek összege adja meg az impulzusok számát.
4. Kössük mindkét MMV RC - körébe a nagyobb kapacitású (Q ) kondenzátort!
Kapcsoljuk az egyik (A) MMV kimenetét a másik (B) MMV bemenetére!
Ismételjük meg az 1.-beli feladatot úgy, hogy az (A) MMV-t indítjuk!
ASTABIL MULTIVIBRÁTOR ÉS BISTABIL MULTIVIBRÁTOR LÁNC
5. Állítsunk elő AMV-t úgy, hogy kössük mindkét MMV kimenetét a másik
bemenetére (8. ábra)! Használjuk mindkét MMV i?C-körében a nagyobb
kapacitású (Cj) kondenzátort! Az ellenállások értékeit variálva szabad
szemmel figyeljük meg a jelzőlámpák változásait! Az osztóláncot is
használva, kövessük végig lassú impulzus-sorozat tagjainak számlálását!
6. Alkalmazzuk most a kisebb kapacitású (C2) kondenzátorokat, RA, ill. RB
minimális és maximális értékénél oszcilloszkóppal m érjük meg az
impulzusok aktív és passzív időtartamát, a periódusidőt, ill. számítsuk ki a
kitöltési tényezőt, és a frekvenciát!
Ra âktív ^passzív ^periódus âktív ! ^periódus /

8. ábra. Az astabil multivibrátor (ms) (ms) (ms) (Hz)
(%)
kapcsolása. min. min.
max. max.
max. min.
min. max.
PACEMAKER IMPULZUSAINAK SZIMULÁLÁSA
7. Az előző feladatban beállított lehetőségek közül válasszuk ki azt az ellenállás

kombinációt, amelynél az impulzus-sorozat kitöltési tényezője a legjobban
hasonlít a pacemaker impulzus-sorozatának kitöltési tényezőjéhez! Milliméter
papíron ábrázolja a sorozat néhány tagját az amplitúdó és időadatok
feltüntetésével! Számolja ki egy impulzus energiáját, és az impulzus alatt
átfolyt töltést, annak feltételezésével, hogy az impulzust R = 2000 Q
ellenállású testszövetre kapcsoljuk!
Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.6 22. IM PULZUSGENERATOR

COULTER-SZÁMLÁLÓ
ELEKTRONIKUS ALAKOSELEM-SZÁMLÁLÁS
4
kijelző x10
(pl: 661x104 db/pl) pumpa sebesség állító,
a kapillárisátmérőnek
megfelelően (70 pm)
SOG 1 A E C dugulás elhárító

400 10
szorzógomb
(benyomva 10-szer
többet mutat a kijelző,
gyárilag beállított csak háttérnél!)
ID-szintek
mérőáram
(benyomva, 400uA )
állítható szint
szinterzekeío
segédelektród
Wallace Coulter
1913-1998
Orvosi biofizikai gyakorlatok 23. 1 23. COULTER-SZÁMLÁLÓ

ALAPFOGALMAK
A COULTER-SZAMLÁLÓ: Elektronikai eszköz, amellyel megszámlálhatok egy adott térfogatban az alakos elemek. Az
elektromosan rosszul vezető alakos elemeket tartalmazó, de egyébként elektromosan jól vezető híg diszperziót egy kis
nyíláson (kapilláris) szívják át. Ha egy részecske kerül a nyílásba, a keresztmetszet leszűkül, így a nyílásban lévő oldat
ellenállása megnő, és a részecske térfogatával arányos elektromos jelet mérhetünk.
ÁRAMGENERÁTOR: olyan áramforrás, amelynek kimenőárama állandó, belső ellenállása végtelen. A rákapcsolt
ellenállás nagyságától függően pólusain U = Igen R feszültség keletkezik.
INTEGRÁL DISZKRIMINÁTOR: olyan jelszelektáló eszköz, amely egy bizonyos feszültségszintnél (Ufi nagyobb
amplitúdójú impulzusokat átengedi, de a kisebb amplitúdójúakat nem. A jelhez képest kis amplitúdójú impulzusok (pl.
zaj impulzusok) kiszűrésére alkalmas.
DIFFERENCIÁL DISZKRIMINÁTOR: olyan jelszelektáló eszköz, amely két feszültségszint közötti, ún. csatornába eső
amplitúdójú impulzusokat átengedi, a kívül esőket viszont nem. A csatorna helyzete (közepes diszkriminációs szint, U¿), és
a csatorna szélessége változtatható. A jelek amplitúdója szerinti osztályozásra alkalmas eszköz.
SOKCSATORNÁS ANALIZÁTOR: Ha sok differenciál diszkriminátor áramkört úgy működtetünk egymás mellett, hogy
azok csatornái egymáshoz illeszkednek, az ún. sokcsatornás analizátorhoz jutunk. Az impulzusok amplitúdó szerinti
gyakorisági eloszlása hisztogram formájában egyidőben kijelezhető.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 23.2 23. COULTER-SZÁMLÁLÓ

A vér alakos elem-koncentrációinak meghatározására a legelterjedtebb módszer az
Kapcsolódó részek:
elektronikus számlálás. Ezt valósítják meg a Coulter-számlálók. A korszerűen
Dam janovich-Fidy-Szöllősi:
felszerelt orvosi laboratóriumokban egyszerre sok paramétert meghatározó és V II/1.1.4.
méreteloszlást is készítő hematológiai automatákat használnak. Gyakorlatunk
célja egy elektronikus úton történő alakoselem számlálási módszer megismertetése.
A berendezés elvi felépítése az 1. ábrán látható. Működése a következő: A

fiziológiás sóoldatban (elektrolit, jó vezető) előírás szerinti mértékben hígított
vérm intát egy szivattyú felszívja a mérőcsőbe, a mérőcső alján lévő kis nyíláson, a Az elektródok közötti folyadék ellenállása
kapillárison keresztül. Amint az elektrolit eléri a mérőcsőbeli mérőelektródot, lényegében a kapilláris nyílásában lévő folya
dékrész ellenállásával lesz egyenlő, mivel :
záródik a mérőáramkör, amelynek ellenállását a mérőcső kapillárisában lévő oldat 1,2
elektrolit ellenállása adja (az egyéb ellenállások ehhez képest elhanyagolhatók).
Amíg tiszta elektrolit tölti ki a kapillárist, annak ellenállásán az állandó intenzitású
mérőáram állandó feszültségesést hoz létre.
f i a részecske
áthaladásakor
feszültségimpulzus
keletkezik
mérőpohár
mérőcső
mérő
szívás fiziológiás
iránya sóoldat
(jó vezető)
y
*
1
4
• «
, kapilláris
• %... •
részecskék
(rossz
vezető) m
\ = J
rJ X ^ôldí
y
elektromos áramvonalak
y k 4 i r
I a
J J *kapi,
II QC
c
x \ \ /
ÍJ \ j ôldaí2 'y
részecske
az áramlás
B ^gen iránya
u /
\ ü
\ 9 1
i A >A'
a kapillárisban lévő
folyadékrész 'kapili : Pp <' R kapil!= P p t A
1. ábra. A Coulter-számláló elvi működése.

Áramgenerátor: olyan áram forrás, am elynek Amikor azonban — eltérő fajlagos ellenállású — alakoselem (általában rossz
kim enőáram a állandó, belső ellenállása vezető, p « oo ) halad át a kapillárison, a kapilláris áramvezető keresztmetszete
végtelen. A rákapcsolt ellenállás nagyságától
függően pólusain U = IgenR feszültség lecsökken (1. jobb alsó ábra). Ez a kapilláris ellenállásának (Ækapiii) pillanatnyi
keletkezik. megnövekedését okozza (R kapm > Ækapni)- Mivel a mérőáram (/gen) állandó, az
Ohm-törvény értelmében (LT = / gen R ’kapni) a feszültség az áthaladás ideje alatt
Feszültséggenerátor: olyan feszültségforrás, megnő, azaz minden egyes részecske áthaladása egy feszültségimpulzust vált
am elynek kim enőfeszültsége állandó, belső
ellenállása nulla. A rákapcsolt ellenállás
ki. Az impulzusok am plitúdója a részecske térfogatával arányos.
nagyságától függően / = Ugen/R áram folyik.
Az oldat beszívása addig tart, amíg az elektrolit el nem éri a szintérzékelő
szintérzékelő segédelektródot (2. ábra), amelynek áramköre ekkor kifúvásra állítja át a
segédelektróda szivattyút. A mérőcső kiürülése folyamán (a készülék ekkor is számlál) az
mero-
N >
-co elektrolit elhagyja a mérőcsőbeli mérőelektródot, ekkor megszakad a
elektródok C/> O
mérőáramkör, és véget ér az impulzusok kialakulása és számlálása. Végül is a
mérőcsőbeli mérő- és segédelektród magassága és a mérőcső keresztmetszete által
m> t
a számlálás
kezdete,
meghatározott térfogatot a készülék kétszer méri meg (Fbe + Lki), de ezt
automatikusan figyelembe veszi a kijelzett eredményben.
és vége
folyadék-
j szintjei Alakoselem - koncentráción az 1 pl (ill. 1 liter) vérben lévő alakoselemek számát
értjük; pl. az emberi vér vörösvértest-koncentrációja kerekítve cvvt = 5-106/pl
^ ^ 7 0 pm ' (ill. cvvt = 5-1012/1, 3. ábra). Az alábbi táblázatban a vér alakos elemeinek tipikus
, kapilláris’ , koncentrációira, ill. a méreteire vonatkozó referenciatartományokat ( x ± 2 s )
közöljük:
= J
vörösvértest fehérvérsejt fehérvérsejt vériemezke
2. ábra. A beszívás és a kifúvás (granulocita) (limfocita)
alatt a készülék kétszer számolja le az koncentráció (l/pl) 4-5,9 -106 3-7-103 1,2-3-103 1,5-4-105
adott térfogatban lévő alakos elemeket. átmérő (pm) 7-8 10-12 5-6 2-3
A mérésünkben használt Coulter-számlálóban (PICOSCALE) az impulzusok

amplitúdóját egy erősítő megnöveli. Ezután egy integrál diszkriminátor
(ID, lásd 9. NUKLEÁRIS ALAPMÉRÉS) kiszűri az alacsony amplitúdójú
zaj impulzusokat, amelyek pl. a mérendőnél kisebb méretű szennyező részecskéktől
származnak. Pl. vörösvértest, vagy fehérvérsejt mérésekor, az integrál
diszkriminátor szint (Uj) úgy van beállítva, hogy az áramkör a vérlemezkék
impulzusait is kiszűri (4. ábra). Ezután egy, az impulzusszámot csökkentő leosztó
áramkör következik, végül a kijelzőn megjelenik egy számérték, amely az eredeti
vérminta alakoselem-koncentrációjával arányos (lásd a címlap ábráját). Az
arányossági tényező a vérminta hígításától, a mérőtérfogattól és az impulzusosztás
mértékétől függ. Vörösvértestszám meghatározásához előírt hígítás esetén ez az
együttható 104/pl tehát ha pl. a kijelző n = 661-et mutat, akkor
n-104 = 6 610 000/pl az eredmény. Ez annyit jelent, hogy az eredeti hígítatlan
1 cm
vérmintának 1 pl térfogata 6,61 millió vörösvértestet tartalmazott, ha a hitelesítési
érté k el (lásdkésőbb).
-3
■10
integrál
diszkriminátor
szint
ill í i _L J tj L
1 mm <&<& e & m ■<0 6 m<0 &

vörösvértest fehérvérsejt vériemezke
4. ábra. A vér alakos elemei méretük szerint szétválaszthatóak. Az ábrán az

3. ábra. Íjul = 10 'l. integrál diszkriminátor szint vörösvértest számolására van beállítva
(a fehérvérsejtek kis száma nem okoz számottevő hibát).
Coulter-szám láló Méréshez a vérmintát gondosan szűrt fiziológiás sóoldatban kell hígítani: ez
C oulter counter egyrészt épségben tartja az alakoselemeket, másrészt a méréshez szükséges
C oulter Counter
elektromos vezetőképességet is biztosítja. Vörösvértest számlálásához előírt
hígítási arány: 1:63 000. A mérőtérfogat (lásd a 2. ábrát) egyedi pontatlansága
miatt a mért koncentráció eltérhet a ténylegestől. Ezért a gyártó cég a vérsejt-
számláló automaták működésének ellenőrzésére, ill. hitelesítésére redcal néven
hitelesítő szuszpenziót hoz forgalomba. Ez a szuszpenzió speciálisan stabilizált
emberi vörösvértesteket tartalmaz, melyeknek koncentrációját a gyártó megadja.

A hematológiai automatákban alkalmazott impulzusamplitúdó-analizátor az ún.
differenciál diszkrim inátor (DD) elvére épül (lásd 11. GAMMA ENERGIA). A
DD-alapáramkörben nem egy diszkriminátor szint van (mint az ID-nél), hanem
kettő. Az áramkör akkor engedi a jeleket megszámolni, amikor a jel amplitúdója a
két DD-szint közé, az ún. csatornába esik (a csatorna alsó szintje alatt, ill. felső
szintje felett nem veszi figyelembe a jeleket) (5. felső ábra).
^kapill csatornaszélesség
‘2Cö•ôT
E~
.«! ®_i L± JLl
gyakoriság
Urí
vvt + fvs
■n ■
vérlemezkék
¡lül
gyakoriság
5. ábra. A differenciál diszkriminátor (felül), és a sokcsatornás analizátor (alul)

működése.
A csatorna helyzete (közepes diszkriminátor szint, Ud), és szélessége változtatható.

Sorozatos mérésekkel, a csatorna helyzetét változtatva feltérképezhető a
részecskék méreteloszlása, és hisztogramban ábrázolható.
Ha sok DD-áramkört úgy működtetünk egymás mellett, hogy azok csatornái

egymáshoz illeszkednek, az ún. sokcsatornás analizátorhoz jutunk (5. alsó ábra).
A bemutató mérésben használt LABORSCALE analizátora 64 db, egyidőben
működő, lépcsőzetesen eltolt csatornában gyűjti az egyes amplitúdótartományokba
eső impulzusokat, így az impulzusok amplitúdó szerinti gyakorisági eloszlása
!gyakorisági
hisztogram formájában egyidőben kijelezhető (6. ábra). eloszlás
A MÉRÉS MENETE
BEMUTATÁS
1. Egy, a PICOSCALE-hez hasonló Coulter-számlálót, az ún. LABORSCALE-t

és a hozzákapcsolt 64 csatornás impulzusamplitúdó-analizátort mutatunk be
(6. ábra). A műszerrel felvesszük a redcal szuszpenzió alakoselemeinek minta
nagyság szerinti gyakorisági eloszlását; az eloszlás az analizátor

katódsugárcső ernyőjén jelenik meg. Ezt a gyakorisági eloszlást
(hisztogramot) XY-íróval papíron regisztráljuk is.
6. ábra. A LABORSCALE és a
2. Hematológiai autom atával analizálunk egy vérmintát. A hematológiai 64 csatornás impulzus amplitúdó -
automaták mérési elve ugyanaz, mint ami a Coulter-számlálóké, de az analizátor lehetővé teszi az
impulzusok amplitúdó-analízise számos egyéb paraméter meghatározását is alakoselemek méret szerinti eloszlásának
lehetővé teszi. A különböző alakoselemek mérése a gyakorlatban a vizsgálatát.
következőképpen történik:
*vörösvértest, vvt
— Vörösvértest számláláshoz a diszkriminátor szintet oly módon állítják be, ! red blood cell, RBC
hogy a kisebb méretű vérlemezkék ne kerüljenek megszámlálásra 'ro te s Blutkörperchen, Erythrozyt
(4. ábra). A fehérvérsejtek mérete közel azonos, vagy nagyobb, mint a
vörösvértesteké. Ezek hozzászámolása a vörösvértestek számához
i fehérvérsejt, fvs
azonban nem okoz jelentős hibát, mivel a fehérvérsejtek koncentrációja
! white blood cell, WBC
csak 1-2 ezredrésze a vörösvértestekének. (A mérési pontatlanság ennél
weisse Blutzelle
sokkal nagyobb.)
— A fehérvérsejtszám meghatározásához a két mérettartomány közötti
átfedés, valamint a vörösvértestek nagy száma miatt a vörösvértesteket
előzetesen hemolizálni kell. ■vérlemezke, trombocita
— A vérlemezkék kis méretük miatt integrál diszkriminátorral jól I platelets, PLT
elválaszthatók a nagyobb alakoselemektől, így külön kezelés a 1 Blutplättchen, Thrombozyt
vérlemezkék számlálásához nem szükséges, (lásd az 5. ábra alsó
hisztogramja)

FELADATOK
A HITELESITESI ERTEK MEGHATAROZASA
A mérőcsövek eltérő méretéből, ill. a mérő- és segédelektróda függőleges

Az alábbi példában legyen a hitelesítő redcal
szuszpenzió tényleges koncentrációja:
távolságából adódó térfogat készülékenként más-más értékű, ezért minden műszert
először hitelesíteni kell. A hitelesítési érték megadja, hogy a tényleges és a m ért
Ctényl=4,6M06 /nl.
részecske-koncentráció milyen arányban áll egymással. Evégből a hitelesítő
Egy adott készülékkel az alábbi redcal redcal szuszpenzió ismert, tényleges koncentrációját (ctényi (l/pl)) elosztjuk a adott
koncentrációt mértük:
készüléken megmért koncentrációval (cmért: «•10 (l/pl)), ahol n a kijelzőről
Cmért = « • 104 /jul= 589 104 /(J.I. leolvasott szám. így a hitelesítési érték (/?):
A hitelesítési érték (1) alapján:
h _ 4,61 ■10^ / / j/ _ Q 7 8 c tényl ctényl

h= ( 1)
58 9-10 A / fii cmért « '1 0 /p l
Ha az ism eretlen vörösvértest minta
m érésekor pl. « = 661 im pulzust kapunk, a
Az így kapott h hitelesítési értékkel kell megszorozni a továbbiakban ugyanezen
tényleges vvt koncentráció (2) alapján:
készülékkel mért ismeretlen vörösvértest koncentrációt (cmért = «•104/pl) azért,
c = 0,78-661 104 / j l í I = 515-104/p l = hogy annak tényleges értékét ( c té n y i ) megkapjuk.
= 5 150 000 l/ p l
c tényl — " *Cn = h' U' 10 /pl. ( 2)
A MERES LEI RASA
JELZETLEN:
Valamennyi mérésünket 70 pm-es mérőkapillárissal és 400 pA-es mérőárammal
tisztító oldat végezzük (mérőáram gomb benyomva, lásd a címlap ábráját). A mérésekhez redcal
szuszpenziót használunk, amely a gyakorlaton az előírt hígításban áll
rendelkezésre. A mérőcső a mérésen kívüli időben tisztító oldatot tartalmazó
üvegcsébe merül (7. ábra, JELZETLEN). A mérés a START gomb lenyomásával
indítható.
SÁRGA:
c -0
fiziológiás 1. Ellenőrizzük a minta hígításához használt fiziológiás sóoldat (7. ábra,
NaCl oldat
) tisztaságát 10-szeres érzékenységű kijelzéssel (xlO szorzógomb
benyomva)! Az ellenőrző mérést a vörösvértestekre optimalizált ID-szint
(RBC-gomb benyomva) mellett végezzük (az együttható a 10-szeres
érzékenység miatt most csak 103)! Az észlelt részecskeszám a mintabeli
részecskeszám mérésekor is jelentkezik, mint háttér. (Ha a háttér nem több,
FEKETE:
mint 10-20* 103/pl, akkor figyelmen kívül hagyhatjuk. A magas háttér oka
c«nyl = 4,61x106 1/(il
ismert redcal általában gombás szennyeződés: ez esetben új oldatokat és mintát kell
koncentráció készíteni.)
2. Mérések ism ert koncentrációjú redcal szuszpenziót ( c té n y i = 4,61-106 /pl)

tartalmazó mintán (7. ábra, FEKETE, a xlO szorzógomb kiengedve).
PIROS:
Cx = ?
ismeretlen a) Mérjünk az ismert koncentrációjú mintán impulzusszámot (« a kijelzőről
koncentráció leolvasott szám) gyárilag előre beállított ID-szint (RBC-gomb benyomva)
mellett!
7. ábra. A méréshez szükséges
oldatok jelzései. b) Határozzuk meg a műszer h hitelesítési értékét (lásd (1) képlet)!
c) Mérjünk a mintán impulzus számot változtatható ID üzemmódban

(ID 0-100 gomb benyomva)! A tolópotenciométerrel növeljük az
ID - szintet (Ud) 0-tól kezdve 0,5 V-onként (5 osztásonként), amíg az
impulzusszám a háttér néhányszorosáig csökken!
d) Ábrázoljuk a (c) pontbeli mérések eredményét (az n impulzus számot az

ID-szint (Ud) függvényében, lásd 8. felső ábra) milliméterpapíron!
e) Keressük meg a grafikonon, hol lehet az RBC álláshoz tartozó, gyárilag

beállított diszkriminációs szint ( U RBc)!
f) Számoljuk ki a (c)-pontbeli impulzus-számokból a 0,5 V szélességű

amplitúdó osztályokhoz tartozó impulzus gyakoriságokat (pl. a

2,5 V - 3 V intervallumhoz tartozó impulzus gyakoriságot úgy kapjuk
meg, hogy a 2,5 V-nál mért impulzus számból kivonjuk a 3 V-nál kapottat
A n = «2 ,5V- ^ 3v)í
g) Rajzoljunk hisztogramot az f ) pont adataiból (a An impulzusszám az U¿

ID-szint függvényében, 8. alsó ábra); majd hasonlítsuk össze ezt a
hisztogramot azzal, amit ugyanilyen mintából a LABORSCALE készített,
valamint azzal, amit a Sysmex F-800 automata nyomtatott!
3. Mérések ismeretlen koncentrációjú mintán (7. ábra, PIROS).
a) Mérjük meg az ismeretlen koncentrációjú (cx) minta impulzusszámát («)

gyárilag előre beállított ID-szint (benyomott RBC gomb) mellett!
b) A hitelesítési érték figyelembevételével határozzuk meg a minta valódi

koncentrációját (cx = h-n-104 /pl)!
Ügyeljünk a következőkre:
— A mérendő szuszpenziót mérés előtt alaposan fel kell rázni.

8. ábra. A részecskék méretének
gyakorisági eloszlásának származtatása
— Ne hagyjuk fedetlenül a mérendő oldatok üvegeit, hogy elkerüljük a
az integrál diszkriminátoros (ID)
porszennyeződést!
mérésekből
VJ — Minden impulzusszámot 3 mérésből átlagolással határozzunk meg («áti)! A
három mérésből az esetleges „nagyon kiugró” eredmény részleges dugulás
következménye lehet, figyelembe venni nem szabad, újra kell mérni.
— A mérőkapilláris eldugulása esetén:
a) ha beáramlás akadt meg: nyomjuk meg a duguláselhárító gombot (AEC);
b) ha kiáramlás akadt meg: nyomjuk meg a START gombot!
Ha néhány próbálkozás sem vezet eredményre, szóljunk a gyakorlatvezetőnek!

A JEGYZŐKÖNYV TÁBLÁZATAINAK TERVEZETE:
MÉRÉSEK:
mérendő oldat üd(V) impulzusszám, n

mérések, a kijelzőről leolvasva átlag, (wátl)
ismert koncentrációjú oldat RBC
(FEKETE) 0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
5,5
6
6,5
7
7,5
8
8,5
9
9,5
10
ismeretlen koncentrációjú RBC
oldat (PIROS)
TÁBLÁZAT A HISZTOGRAM KÉSZÍTÉSÉHEZ:
csatorna uUV)
( «U dl wUd2 A n —«U dl ' wUd2
Ud[- U d2 (V)
0 ,5-1 0,75
1 -1,5 1,25
1 ,5-2 1,75
2-2,5 2,25
2,5-3 2,75
3-3,5 3,25
3,5-4 3,75
4-4,5 4,25
4,5-5 4,75
5 -5 , 5 5,25
5,5-6 5,75
6-6,5 6,25
6,5-7 6,75
7 -7 , 5 7,25
00
7,75
i
8 -8 , 5 8,25
8,5-9 8,75
9-9,5 9,25
9,5 - 10 9,75

BŐRIMPEDANCIA
EGYÉNI BŐRIMPEDANCIA MEGHATÁROZÁSA
ingeráram-erősség, 1 (mA)
100 —
90-
80-
70-
60- rövid,
50- erős
40- impulzus
30-
20-
10 -
9-
8-
7-
6-
5-
2*reobázis ^ hosszú,
2r 4— gyenge
impulzus
3-
re o b á zisjr)
r 2
1000
kronaxia, ( t ) ingerlés ideje, t (ms)
testzsír %
merese
j «
Georg Simon Ohm

1787-1854 Gustav Robert Kirchhoff
1824-1887
Orvosi biofizikai gyakorlatok 24. 1 24. BŐRIMPEDANCIA

ALAPFOGALMAK
OHM-TÖRVÉNY: Egyenáram esetén U = I R . Az elektromos feszültség egyenesen arányos az áramerősséggel. Az

arányossági tényező az R ellenállás. Váltakozó áram esetén UQff = 7eff Z . Az elektromos feszültség effektiv értéke
egyenesen arányos az áram effektiv értékével. Az arányossági tényező a Z impedancia.
ELLENÁLLÁS: Az ohmos ellenállás (R) azt mutatja meg, hogy egy elektromos vezető anyag milyen mértékben áll ellen az
elektromos áram kialakulásának. R = p (HA), ahol p a fajlagos ellenállás, / a vezető hossza, A pedig a keresztmete.
Mértékegysége az ohm (Q).
KAPACITÁS: Két, egymástól szigetelő anyaggal elválasztott vezető lemez ún. kondenzátort alkot. Ennek kapacitása:
C —£ (A / /), ahol £3. szigetelő anyag dielektromos állandója, A a lemez felülete, és / a lemezek közötti távolság. A kapacitás
a kondenzátor elektromos töltésgyűjtő képességét fejezi ki. Mértékegysége a farád (F).
KAPACITÍV ELLENÁLLÁS: A kondenzátor váltóáramú áramkörben a frekvenciával fordított arányban lévő ellenállást
képvisel: Xc = 1/(2tt/ Q . Mértékegysége az ohm (Q).
IMPEDANCIA: Ohmos ellenállást, frekvenciafüggő elemeket (kondenzátort, tekercset) vegyesen tartalmazó elektromos
áramkör adott frekvencián mérhető váltóáramú ellenállása. Jele: Z . Mértékegysége az ohm (Q).
ELLENÁLLÁSOK SOROS KAPCSOLÁSA: A sorbakapcsolt ellenállások összeadódnak.

Az eredő ellenállás: Re = R i+R2+. ..
KAPACITÍV ELLENÁLLÁSOK SOROS KAPCSOLÁSA: A sorbakapcsolt kapacitív ellenállások váltóáramú

áramkörben összeadódnak. Az eredő impedancia: Ze = Yci+XC2+...
A BŐR FAJLAGOS ELLENÁLLÁSA: egységnyi felületű bőr ellenállása: p*=R A . Mértékegysége: Qm2, kQcm2.
A BOR FAJLAGOS KAPACITÁSA: egységnyi felületű bőr kapacitása: y*= C /A . Mértékegysége F/m2, pF/cm2.
A BŐRIMPEDANCIA EGYSZERŰSÍTETT MODELLJE: Egy ohmos ellenállás (R), és egy kapacitív ellenállás (Xc)
párhuzamos kapcsolása. Egyenáram esetén csak az R, elegendően nagy frekvenciájú váltóáram esetén csak azXc játszik
szerepet.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 24.2 24. BŐRIMPEDANCIA

Az elektromos áram biológiai hatásai, veszélyessége, az érintésvédelem, valamint a Kapcsolódó részek:
diagnosztika szempontjából is érdekes lehet a bőr olyan adatainak ismerete, D am janovich - Fidy - Szöllősi:
amelyeket az impedancia (váltakozó áramú-, röviden váltóáramú ellenállás) V II/1.2.2., VII/1.2.3.
mérések szolgáltatnak. Gyakorlatunkon egyen- és váltóáramú mérések
eredményeiből meghatározzuk a bőr fajlagos ellenállását és fajlagos kapacitását.
Az elektromos áramnak az emberre gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolja
az áram típusa (egyenáram, váltóáram, impulzusok, lásd 1. ábra), az áram
erőssége és az egyes szervekben fellépő áramsűrűség, valamint az áramhatás ' t = y t ^ ' t i u
időtartama (lásd a címlap ábráját). A testen átfolyó áram erősségét a test felüle egyenáram váltóáram impulzusok
tére jutó adott feszültség esetén döntő mértékben a bőr impedanciája szabja meg.
1. ábra. Az elektromos áram tipikus
A bőr fajlagos ellenállása a bőr rétegvastagságától és struktúrájától függ. Adott
jelalakjai.
esetben értékét a bőr keringésének pillanatnyi állapota erősen befolyásolja, ami
pedig a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt áll. Ebből következik, hogy a
fajlagos ellenállás értéke helyről helyre és időről időre változik. Ennek mérése
felhasználható a diagnosztikában, például az alábbi eljárásokban:
- Ha egy bőrterület beidegzése károsodott, az adott terület ellenállása megnő.
Ennek alapján az idegműködés vizsgálható.
- Az idegműködés változásán alapul az ún. hazugságvizsgáló gép működése is.
Ez esetben a bőrimpedanciával párhuzamosan több más paramétert is mérnek
(pulzusszám, vérnyomás, légzésszám, stb.).
- Az ellenállás pontszerű, helyi megváltozása alapján nagy valószínűséggel
megtalálhatók az ún. akupunktúrás pontok. A hazugságvizsgáló gép által vizsgált
param éterek egyike a bőr ellenállása. Az
A bőr impedanciájának nagysága a test felszínén mérhető elektromos jelek (pl. ujjbegy izzadságm irigyeinek aktivitása
EKG, EEG jelek) mérésekor is szerepet játszik. nagym értékben befolyásolja az itt mért
Más szövetek, testrészek impedanciájának mérése is hasznos információkat ellenállást. Az izzadás m értékét pedig a
nyújthat az orvos számára. hazugság befolyásolhatja.
- A legújabb, az ellenállás mérésén alapuló eljárás az impedancia tomográfia. m m egyenáram

Lényege az, hogy a vizsgálandó testrészen — amelyre nagyszámú Ü l direct current, DC current
mérőelektródot helyeznek fel — nagyfrekvenciás váltakozó áramot vezetnek át. Gleichstrom
Az elektródok által detektált jeleket számítógép értékeli és kialakítja a testrész

ellenállási térképét. A CT-hez hasonlóan (lásd 14. RÖNTGEN-CT) különböző m m váltakozó áram, váltóáram
metszeti képek hozhatók létre. Bizonyos kórképek esetén (pl. érszűkület, ÉHÉ alternating current, AC current
Wechselstrom
tüdővizenyő) jellegzetes, diagnosztikus értékű változások jelennek meg az
ellenállási térképen.
- Az egyes szövetek közül a vér tűnik ki viszonylag nagy vezetőképessége, kicsiny MR» im pedancia
jgsgs .
ellenállása révén. Ezért alkalmas az ellenállás mérése a vér áramlásának aS5 impedance
Impedanz
vizsgálatára is. Az impedancia kardiográfiában a mellkasra helyezett
elektródok segítségével a szívet is magába foglaló testrész ellenállását mérik.
A szív vérrel való telítődése, majd a vérnek az aortába való pumpálása során
az ellenállás jellegzetesen ingadozik, aminek mértékéből a szív
pulzustérfogata, valamint perctérfogata meghatározható. Hasonló eljárás az
impedancia pletizmográfia is, amellyel a végtagok vérellátását vizsgálják.
Végül megemlítünk még két alkalmazási lehetőséget. A két tenyér, vagy két talp Q
közötti ellenállásméréssel (lásd a címlap ábráját) megbecsülhető a test
zsírtartalma, ugyanis a zsírszövet ellenállása nagyobb, mint a többi lágy szöveté. A Különböző fajlagos ellenállású tárgyak
mellkas ellenállásának mérésével pedig még a légzés folyamatos ellenőrzése is helyzete jó l rekonstruálható az im pedancia
lehetséges. tom ográfia módszerével. A különböző
szerveket modellező fantom fémtárgyai
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS elektrolitban helyezkednek el, a kör perem én
az elektródok láthatók.
A BŐR ELEKTROMOS MODELLJE
A bőr ellenállását (R), ill. im pedanciáját (Z ) a 2. ábra szerinti kapcsolásban Im pedancia (Z ): Ohmos ellenállást,
feszültség és áramerősség mérésére vezetjük vissza. Egyenáram esetén frekvenciafuggő elem eket (kondenzátort,
R = kgen //bőr, váltóáram esetén pedig Z = Ugeneff //bőr eff • A mérésben tekercset) vegyesen tartalmazó elektromos
áram kör adott frekvencián mérhető
feszültségforrásként egyen-, ill, váltófeszültségű függvénygenerátort,
váltóáram ú ellenállása. Jele: Z .
ampermérőként digitális multim étert, az áram testbe való bevezetéséhez pedig két M értékegysége az ohm (Q).
fémelektródot használunk.
A mérőáramkör helyettesítő kapcsolásában (3. ábra) figyelembe vesszük, hogy a
két elektród között különböző felületű (Aj, Aj), de kb. azonos vastagságú (/)
bőrrétegek valamint izomszövet vannak sorba kapcsolva:
— a bőr ellenállása, ill. kapacitása a mérőelektród alatt (R\ és Cj),
— az izom ellenállása (R),
— a bőr ellenállása, ill. kapacitása a segédelektród alatt (R2 és C2).
Orvosi biofizikai gyakorlatok 2 4 .3 24. BŐRIMPEDANCIA
2. ábra,, A bőrimpedancia mérés
kapcsolási rajza.
3. ábra. A bőr ellenállásának mérési vázlata. (A bőr vastagsága erősen fel van
nagyítva.)
A bőr vezetőnek, de egyben szigetelőnek is tekinthető, ezért a bőr elektródok alatti

A felületű és / vastagságú részét egy ellenállással (.R) és egy kondenzátorral (Q
helyettesíthetjük, amelyek párhuzamosan kapcsolódnak (4. ábra).
Egy A felületű, / vastagságú, p fajlagos

ellenállású elektrom os vezető R ellenállása:
bőr szigetelő vezető
£ ! P ;
Egy A felületű elektródok közötti, /
vastagságú, s dielektromos
elektrom os szigetelő C kapacitása:
állandójú
? ?
C =£
A C =c 4 R- n
l
4. ábra. A bőr elektromos modellje az egyik elektród alatt.
A segéd- és mérőelektród, valamint az izom elektromos helyettesítő képe a mérési

elrendezésnek megfelelő kapcsolásban az 5. ábra bal oldalán látható.
abőrelektromos elegendőennagyfrekvenciájú
helyettesítőképe egyenáramesetén váltóáramesetén
u gen eff
C,
t :
Rt
5. ábra. A bőr mérési elrendezésének elektromos helyettesítő kapcsolása.
A modell meglehetősen bonyolult, öt elemet tartalmaz, ezért célszerű bizonyos

megfontolásokat tenni a kevésbé meghatározó elemek elhagyására. Ezért először
az egyenáramú mérés körülményeit vizsgáljuk (5. ábra középső része). Ekkor a
kondenzátorok (Cj, C2) nem játszanak szerepet, hiszen az áram kizárólag az
ellenállásokon folyik.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 24A 24. BŐRIMPEDANCIA

Mivel a mérőelektród felülete sokkal kisebb, mint a segédelektródé: Ax « A2 , és
az ellenállás a felületekkel fordítottan arányos, ezért: Ellenállások sorbakapcsolásánál az
egyenáram ú eredő ellenállás az egyedi
ellenállások összege:
Rx = p l » R 2= P 1 , (1)
Re= R\+R2+...
A \ A 2
Váltóáram ú esetben kondenzátorok sorba

ahol p a bőr fajlagos ellenállása. Megállapíthatjuk, hogy az elektrolitban gazdag kapcsolásánál az eredő im pedancia az
izom R\ ellenállása igen kicsi az Rx, R2-hez képest. Ezért R\, és az (1) alapján R2 is egyedi váltóáram ú ellenállások összege:
elhanyagolható az Rx-hez képest, így a soros kapcsolás eredő ellenállása:
Ze = X Ci+Xc2+-■.
Re = R \ + R [ + R 2 = R \ - (2)
A fentieket figyelembe véve az egész áramkörben az egyetlen számottevő ohmos

ellenállás: a m érőelektród alatti bőr Rx ellenállása.
Másodszorra a váltóáram ú mérés körülményeit vesszük figyelembe (5. ábra jobb A fentiekben — az egyszerűség kedvéért —
oldali része), feltételezve, hogy a frekvencia „elegendően” nagy. csak egyenáram ú (nulla frekvenciájú), ill.
elegendően nagy frekvenciájú váltóáram ú
esetben írtuk le a bőrimpedancia
A kondenzátorok kapacitív ellenállása, Xc egyszerűsített modelljét. A teljesség kedvéért,
de levezetés nélkül megadjuk az
im pedanciagörbe egzakt m atematikai
Xr (3) egyenletét, am ely m inden frekvenciára
2n f C ’ érvényes:
z= Ä
ahol / a váltóáram frekvenciája. A fenti összefüggés szerint minél nagyobb a l + (2 K f R C f
frekvencia, annál kisebb lesz a kapacitív ellenállás.
Term észetesen, / helyébe nullát ill.
elegendően nagy frekvenciaértéket
Megállapíthatjuk, hogy a kondenzátorok kapacitív ellenállásai (XC\, XC2 ) igen helyettesítve, az im pedanciára R , ill. az
kicsinyek a velük párhuzamosan kapcsolódó ellenállásokhoz képest, így az áramok Xc = 1/(2 7t f C) értékeket kapjuk, ami
elegendően nagy frekvencián kizárólag a kondenzátorokon folynak. Ezért az R x, R2 m egegyezik a m odellünkben használt
közelítésekkel.
ellenállások elhagyhatók.
Mivel a mérőelektród felülete sokkal kisebb, mint a segédelektródé: Ax « A2 , a

általánosesetben
bőr kapacitása az elektródok alatt a felületekkel arányos lesz:
C = A « = 2 (4)
i
ahol az s a bőr dielektromos állandója. A (3) és (4) szerint:
1 1 f= o f»0
LC1 » X , C2 (5) egyenáram váltóáram
2n f C x 2n f C 2 esetén esetén
Az izom Rj ellenállása ebben az esetben is jelentéktelen nagyságú, így
C —E~
j
elhanyagolható, tehát a soros kapcsolás eredő váltóáramú ellenállása,
impedanciája:
- X c + X C2 = X cx . ( 6)
R = p~r
A mérési elrendezés eredő kapacitását elegendően nagy frekvencia esetén tehát a i

mérőelektród alatti bőr C\ kapacitása határozza meg. x =— ~—
R *c 27ifC
Modellünket mindössze két elemre zsugorítottuk: a mérőelektród alatti bőr

ellenállására (a továbbiakban R = R X) és kapacitására (a továbbiakban C = Cj ),
(6. felső ábra). A fentebbi megfontolások alapján R és C ismét külön-külön
érvényesülhet, attól függően, hogy egyenáramú, vagy elegendően nagy
Ű
frekvenciájú váltóáramú közelítést alkalmazunk (6. középső és alsó ábra). 6. ábra. Az egyszerűsített modell és az
egyenáramú, ill. elég nagy frekvenciájú
Összefoglalva: Az egyenáramú mérés lényegében a bőr mérőelektród alatti váltóáramú helyettesítő kép.
R ellenállását adja, míg az elegendően nagy frekvenciájú váltóáram ú mérés
lényegében a bőr mérőelektród alatti X c kapacitív ellenállását szolgáltatja.

A BORIMPEDANCIA ABRAZOLASA A FREKVENCIA FÜGGVÉNYÉBEN
A 7. ábra felső részén a bőrimpedancia (Z ) értékének változását ábrázoltuk a

frekvencia függvényében. Egyenáram ( / = 0) esetén a mért ellenállást egy pont
ábrázolja (.R). Váltóáramú mérésnél, ha a frekvencia elég nagy, a párhuzamos
kapcsolás kondenzátorként viselkedik, így az együttes impedancia-görbe (piros)
belesimul a kondenzátorra jellemző hiperbolába (Xc = 1/(2n f C)).
A mérési pontokra grafikus úton azonban nehézkes lenne egy pontos hiperbolát
illeszteni, ezért a (3) összefüggést logaritmáljuk, aminek következtében a hiperbola
-1 meredekségű egyenessé alakul:
iog-iog
ábrázolás 1
(7)
lg * c = lg + lg
2k C
egyenáramú lg X c = - l g ( 2 ^ C ) - l g / . (8 )
ellenállás
aszimptotája
f- 0 Ha a milliméter papírunk y, ill. az x tengelye logaritmikus beosztású, y = lg Xc, ill.
anegatív x = l g / helyettesítéssel élhetünk:
végtelenben
y - konst - x , (9)
ft 0
7. ábra. A bőrimpedancia lineáris és ami egy -1 meredekségű egyenes egyenlete. Tehát logaritmikus ábrázolás esetén a
logaritmikus ábrázolásban. mérési pontjainkra vonalzóval kényelmesen egyenest illeszthetünk.
Mivel a logaritmikus beosztású x-tengely nulla pontja a negatív végtelenben

található, az egyenáramú ellenállásmérés R értéke nem ábrázolható közvetlenül.
Helyette lg R értéknél egy vízszintes egyenest húzunk, amelyhez, mint
aszimptotához, a mért impedanciagörbénk hozzásimul.
A MÉRÉS MENETE
Az elektródokat a 8. ábrán láthatjuk. A 2., vagy a 10. ábra alapján a mérőzsinórok

segítségével összeállítjuk a bőrimpedancia mérő kapcsolást.
segédeiektród
(fémhenger)
A mérőáramkörbe két elektród és mérőzsinórok közvetítésével kapcsolódunk be: a
vastag - vizes gézlappal borított - nagyméretű segédelektródot kézbe fogjuk, a
A csipeszes m érőelektródot pedig a vízzel megnedvesített alkarra, vagy a csuklóra

rögzítjük (10. ábra). Mérőáramforrásként többfunkciós függvénygenerátor
(9. ábra), mint egyenfeszültségű, ill. mint szinuszos váltó- feszültségű áramforrás
szolgál. A mérőfeszültséget az (OUT) jelzésű banánhüvelyekbe csatlakoztatott
mérőzsinórok szolgáltatják. A bőrön átfolyó áramerősség értékeit digitális
m ultim éterrel mérjük. A mérőzsinórok a digitális multiméter (COM) ill. (A)
jelzésű banánhüvelyeibe kerülnek.
8. ábra. A bőrimpedancia méréséhez
használt elektródok. FREQUENCY Hz AMPLITUDE OUT
x COARSE * 5V x FINE
64125 250
- 5001k ®
10-3 10'2
I 10-1 0.5 0.6 L+R
'Æ i/> I \ I / 0.4 \ /
L (Cè>R
függvénygenerátor, digitális
multiméter,
mint \
amper- ryygf
ARBITRARY WAVEFORM GENERATOR AWGdi200i HEADPHONE
9. ábra. A többfunkciós függvénygenerátor mint egyen- és váltóáramforrás.
EGYENÁRAMÚ ELLENÁLLÁSMÉRÉS
A bőr egyenáramú ellenállásának mérésekor a generátort a FUNCTION

kapcsolójával (DC) egyenfeszültséget szolgáltató állásba kapcsoljuk. Az
egyenfeszültség nagysága:
U g e n = 5 ( V ) . U cc ■E/fi, ( 10)
10. ábra. A bőrimpedancia mérési
elrendezése. ahol Ucoarse a COARSE kapcsoló, az Uñne pedig a FINE gomb állásáról olvasható
le. A digitális multimétert egyenárammérő (DC A szektor) állásba kapcsoljuk, és a
méréshatárt kezdetben egy közepes értékre, pl. 200 mA-re (200m) állítjuk. A
méréshatárt ezután addig csökkentjük, amíg az érzékenység megfelelő nem lesz.

A bőr egyenáramú ellenállását (7?) az Ohm-törvény segítségével számítjuk ki.
Értéke közvetlenül adódik a generátor feszültségének (Ugen) leolvasása és az
áramerősségmérés (/bőr ) alapján.
R = - se n . (11)
A>őr
IMPEDANCIAMÉRÉS
A bőr frekvenciafüggő váltóáram ú impedanciáit a generátor FUNCTION

kapcsolójának (SIN) állásában mérjük ki. Mivel a szinuszos váltófeszültség
amplitúdója olvasható le a műszerről, az effektiv érték az alábbi képlet szerint
számítható:
u gen eff = 5 (V) . U coarse • u fine- 0,707. (12)
A digitális multimétert váltóáramú (AC A szektor) állásbakapcsoljuk és a

méréshatárt a fentebbmár ismertetett módon állítjuk be. Atáblázatbanmegadott
frekvenciákat a FREQUENCY kapcsolóval beállítva, sorra kimérjük és
feljegyezzük a bőrön keresztül folyó effektiv áramerősség (/bőr eff) értékeket.
A bőr váltóáramú impedanciáit (Z) a generátor effektiv feszültségből (Ugen eff) és a

mért áramerősség ( /geneff) adatokból az Ohm-törvény segítségével számítjuk ki:
z = C/geneff (13)
A )őr eff
Egyenáram esetén és alacsonyabb frekvenciákon a maximális amplitúdót állítsuk

be. Magasabb frekvenciáknál Ucoaise = 10"1 értéket célszerű beállítani, az esetleges
rázásérzet elkerülése miatt.
A bőr ohmos ellenállása, ill. frekvenciafuggő impedanciái kiszámítása után a

mérési adatokból olyan paramétereket határozhatunk meg, melyek függetlenek a
mérőelektród geometriai méretétől. Ezek a bőr fajlagos ellenállása, ill. a bőr
fajlagos kapacitása.
A BŐR FAJLAGOS ELLENÁLLÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSA
A technikában szokásos R = p l ¡A formula helyett vezetőrétegek (membrán, bőr)

fajlagos ellenállás
esetében az R = p*IA használatos. A réteg p* = p l fajlagos ellenállásában a réteg
resistivity, specific resistance
/ vastagsága is benne foglaltatik (u. i. az / nem ismert), ezért itt p* egysége:
spezifischer W iderstand
ohm*m2. A bőr fajlagos ellenállását tehát az alábbi képlet alapján számoljuk ki:
P =R-A, (14)
ahol az A felületet a téglalap alakú mérőelektród oldaléléiből (a=22 mm,

b=38 mm) számítjuk ki m2-ben.
A BŐR FAJLAGOS KAPACITÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSA
A bőr kapacitásának a kiszámításához önkényesen kiválasztunk egy pontot az

impedancia görbe lejtős szakaszán, lehetőleg a nagyobb frekvenciákhoz tartozó fajlagos kapacitás
értékek közül. Ekkor a modell jó közelítéssel kapacitívnek tekinthető. A (3) specific capacity
összefüggésből a C-t kifejezve kapjuk: spezifische Kapazität
C= — 1 , (15)
2n f Z
amibe az / - e t és a hozzátartozó, (13) alapján kiszámolt Z értéket behelyettesítve

megkapjuk a bőr mérőelektród alatti kapacitását.
A bőr fajlagos kapacitása y*= d l , melynek mértékegysége F/m2, a fentiekhez

hasonlóan a C = sA ll formula alapján az alábbi képlet szerint számítjuk ki:

FELADATOK
1. A fuggvénygenerátort, a digitális multimétert, és az elektródokat kössük össze
a 2. ill. a 10. ábrának megfelelően!
2. Állítsuk be az ajánlott feszültségértékeket (C/gen) a generátoron és jegyezzük

fel az értéket! Váltóáramú esetben számítsuk ki az effektiv értékeket (t/geneff)!
3. A készülékek egyenáramú állásában mérjük meg a bőrön átfolyó áramot (/bőr)!

Számítsuk ki az egyenáramú ellenállás (R) értékét!
4. A készülékek váltóáramú állásában a frekvencia változtatásával (16 H z-

8 kHz) mérjük ki a megadott frekvenciákon a bőrön átfolyó váltóáramot
(/bőreff)! (Nagyobb frekvenciákon csökkentsük a generátor feszültségét)!
Számítsuk ki az adott frekvenciákhoz tartozó váltóáramú ellenállások, azaz az
impedanciák (Z) értékeit!
5. Ábrázoljuk (mindkét tengelyen logaritmikus beosztás mellett) az impedanciát

(Z) a frekvencia ( / ) függvényében (lásd 1. BEVEZETŐ, jegyzőkönyv minta)!
Rajzoljuk be az egyenáramú mérés aszimptotáját Æ-nél, ill. a nagyobb
frekvenciákhoz tartozó pontokhoz illeszkedő -1 meredekségű egyenest!
6. A bőr mérőelektród alatti ohmos ellenállásából (R) számítsuk ki a fajlagos

ellenállást (p * )l
7. Határozzuk meg a bőr mérőelektród alatti kapacitását (C) a fentiek szerint,

majd számítsuk ki a fajlagos kapacitást (y )!
A JEGYZŐKÖNYV TÁBLÁZATÁNAK TERVEZETE
frekvencia, f feszültség, áram, ellenállás, impedancia,

(Hz) f^gen ? f^gen eff ( V ) fbőr 5 A)őr eff ( A ) R ,Z (Q )
0 (egyenáram)
16
32
64
125
250
500
1000
2000
4000
8000

AUDIOMETRIA
AZ AUDIOMETRIA FIZIKAI ALAPJAI,
EGYÉNI HALLÁSKÜSZÖB MÉRÉS
Békésy György Joseph Fourier

1899-1972 1768-1830
:' ■ ;
LÖKÉSHULLÁM
SZUPERHANGOK DOBHÁRTYAREPEDÉS SZUPERHANGOK TERÁPIA
frekvencia, f
hullámhossz,
1km 100m 10m 100mm 10mm 1mm 100pm 10fam 1îm (levegőben)
Orvosi biofizikai gyakorlatok 25. 1 25. AUDIOMETRIA

ALAPFOGALMAK
HANG TERJEDÉSI SEBESSÉGE: a hullámhossz és a frekvencia szorzata: c = Xf.
HANGNYOMÁS: a közeg állandó nyomására (pl. a légnyomásra, p atm) a hang által szuperponálódott váltakozó nyomás,
p ( t) = p \ sin(cD Ot+ 0 ).
AKUSZTIKUS IMPEDANCIA: a hangot hullámként vezető közegre jellemző ellenállás jellegű mennyiség: Z = c •/>□, azaz a hang
közegbeli sebességének (c), és a közeg sűrűségének ( p) a szorzata.
HANG INTENZITÁSA: megadja, hogy mennyi energiát szállít a hang 1 m2-es felületen keresztül, 1 s alatt. A merőlegesen belépő hang
teljesítménye (P) és az adott felület (A) hányadosa: J = P / A, vagy másképpen, a hangnyomás effektiv értéke (/?eff) négyzetének és az
n,2
akusztikai impedanciának (Z ) hányadosa: J = - Peff
REFLEXIÓKÉPESSÉG: a két közeg határáról visszavert (Jrefi) és a beeső (J0) intenzitás hányadosa. A közegek akusztikus
\2
y refl ~ Z2
impedanciájából (Z ) számítható ki: R =
vz i + z 2 ;
/ 2 , ahol fi
HANGMAGASSÁG: szubjektív pszichofizikai jellemző, a frekvencia logaritmikus függvénye (kb. 1 kHz-ig): n oktáv = log2 —
fi
és f 2 a különböző magasságú hangok frekvenciái.
ETALON HANG: 1000 Hz frekvenciájú szinuszos mérőhang.
FOURIER TÉTELE: kimondja, hogy minden rezgés (hang) vagy függvény felbontható megfelelő frekvenciájú, amplitúdójú és fázisú
tiszta szinuszos rezgésekre (hangokra), amelyek összege visszaadja az eredeti rezgést (hangot) vagy függvényt.
HANGSZÍN: a hangszínt az ún. Fourier összetevők frekvencia- és amplitúdó értékei határozzák meg. így megkülönböztethetünk tiszta
szinuszos hangokat, zenei hangokat, zajokat ill. dörejeket.
REFERENCIA INTENZITÁS: A hallásküszöb intenzitása 1000 Hz-en. J0= 10'12 W/m2. Egészséges, fiatal emberek átlagos hallásküszöb
intenzitása.
INTENZITÁSSZINT: JdB = 10 \g(J/Jo), ahol/az adott hang intenzitása, J0 pedig a referencia intenzitás. Mértékegysége a decibel (dB).
HANGOSSÁGSZINT (phon): Szubjektív pszichofizikai jellemző. Mivel a fülünk érzékenysége a különböző frekvenciájú hangokra más
és más, a különböző frekvenciájú hangok más-más intenzitásnál lesznek azonos hangosságszintűek. Ezt fejezi ki az egyenlő
hangosságszintek görbeserege. Egy tetszőleges frekvenciájú hang annyi phonos, ahány decibel az intenzitása az azonos hangosságszintű
etalon hangnak (1000 Hz, sin). Hphon = JdB100ohz-
HANGOSSÁG (son): Szubjektív pszichofizikai jellemző, mely azt fejezi ki, milyen hangosnak hallunk egy adott intenzitású hangot.
Hson=l/\6 (J/J0)0,3\ooohz (Stevens törvény). Alappont: 1 son = 40 phon. 10 phononként megkétszereződik a hangosság és így a son érték is.
HALLÁSKÁROSODÁS: egy bizonyos intenzitásszint felett arányos az elszenvedett hangdózissal, azaz az intenzitás (J) és az idő (/)
szorzatával (D = J-t).
HALLÁS KÜSZÖB: A legkisebb intenzitású hangot, amit az emberi fül adott frekvencián érzékelni képes hallásküszöbnek nevezzük. A
hallásküszöböt a frekvencia függvényében ábrázolva kapjuk a hallásküszöbgörbét.
FÁJDALOMKÜSZÖB: Az a maximális intenzitás, amit rövid ideig még károsodás nélkül elviselünk (kb. 10 W/m2).
AUDIOMETRIA: feladata a hallásveszteség megállapítása hallásküszöbgörbe fevételével.
HALLÁSVESZTESÉG: megadja a hallás romlását egy adott frekvencián a normális hallásküszöbhöz képest. A (J dBmért -JdB norm)
különbség dB-ben kifejezett értéke a hallásveszteség.
AUDIOGRAM: a frekvencia függvényében dB-ben ábrázolt hallásveszteség.
s z u b j e k t ív , p s z ic h o f i z ik a i
OBJEKTÍV; F IZ IK A I JELLEMZŐK
JE LLE M ZŐ K
KONSTRUÁLT. LOGARITMIKUS “SZINTI-MENNYISÉGEK
IN T E N Z IT Á S -
S Z IN T
^dB
m _ _ p ^
egyenlő
hangosságszintü görbék,'
#phon=lÜlg(f)
W qI
êber-FichñeíVN|
egyenlő
hangosságú görbék,
i 0,3
eêrenc¡a intem /^ etalon hano
v -" i ^ y^ JoooT íz
J„=10'12w/m2 sin Stevens N-
Orvosi biofizikai gyakorlatok 25.2 25. AUDIOMETRIA

A hangtani bemutatón különböző, a teremben elhangzó hangok időképének és
Kapcsolódó részek :
spektrumának összefüggését tanulmányozhatjuk. Kísérleti úton állítunk elő hang
Dam janovich-Fidy-Szöllősi:
interferenciát és lebegést. A hallgatói mérés célja az egyéni hallásküszöbök II/2.4., IV/3., VII/3.
megmérése a frekvencia függvényében, valamint az egyéni audiogram
megszerkesztése.
A levegőben terjedő hang nem más, m int az
Az általános tapasztalat szerint a nagyobb intenzitású hangok hangosabban szólnak. állandó légnyom ására (/?atm= 101 kPa)
szuperponálódott váltakozó hangnyomás, pl.
Az intenzitástól (objektív, fizikai intenzitás) megkülönböztetendő a hangosság
p(t) = p x sin(a>Qt+<f>).
(szubjektív, pszichofizikai intenzitás). Az előbbi az inger, az utóbbi az érzet
erősségét jellemzi. A hang „fizikai” intenzitása (J ), egy adott
felületre m erőlegesen belépő hang
teljesítm énye (P) és a felület (A) hányadosa:
A hangosság egyrészt a fizikai intenzitástól, másrészt a hang frekvenciájától függ.
P
Azonos intenzitás-változásokhoz azonban nem azonos hangérzet-változások
A ’
járulnak, hiszen a fül csak így képes a 13 nagyságrendet átfogó fizikai ingerek
m értékegysége a W /m2.
felfogására. Sokáig azt gondolták, a fül logaritmikus választ ad az intenzitás
változására (Weber-Fechner törvény). A szubjektív hangérzet erősségének Az intenzitás (J ) a hangnyom ás effektiv érté
(hangosság) intenzitásfüggése azonban pontos mérések alapján hatványfüggvény ke ( p eff) négyzetének és az akusztikai
im pedanciának (Z ) hányadosaként is kifejez
jellegűnek adódott (1933, son-kála, Stevens törvény).
hető:
„ 2
A külső és a középfül rezonanciái még a mechanikus rezgések szintjén J = Pe ff
z
megmagyarázzák hallásunk erős frekvenciafüggését. Hogy milyen összefüggés van
Az akusztikai im pedancia a közegre
az érzékelt hangosság, a fizikai intenzitás és a frekvencia között, erre adnak választ jellem ző állandókkal, a hang terjedési
az egyenlő hangosságszintek görbéi (1. ábra). A görbék azonos hangosságszintű sebességével (c) és a közegsűrűséggel (/?)
pontokat kötnek össze (ún. izophon görbék). A görbesereget Fletcher és Munson fejezhető ki:
(1927) mérték ki először, nagyszámú, fiatal, normális hallású személynél (kétfüles Z = cp.
mérés), ideális szabadtéri körülményeket modellező „süketszobában”.
1000 Hz,
szinuszos etalon hang
Peti J Ab hangosság, son)

(Pa) (W/m2) (dB)
2 - 102 102 ^ 140
fájdalomkűszöb
diszkó
i 2-10 10 S 120
120 phon
2*10 10 100
utcazaj
2*10 10 80
80 phon
hangos
2*10 10 60 beszélgetés
60 phon
2*10 10 40
suttogás
30 phon
*4 -10
2*10 10 20
2-1 0 6 10‘12 0 referencia intenzitás, Jc
10 20 50 100 200 500 1000 2000 5000 10000 20000

£ £ £ £ £^ £ £ Cg frekvencia, f (Hz)
I II III II III II III II III II III II III II III I
1. ábra. Szinuszos hangokkal felvett egyenlő hangosságszintű görbék (nemzetközi A legújabb m érések szerint az átlagos hallás
szabvány). A jelenleg érvényes hallásküszöb 4 phonnál van. Minden görbe kétszer küszöb az utóbbi 60 év alatt 4 dB-t romlott!
hangosabb az alatta lévőnél. így a jelenleg érvényes hallásküszöbgörbe
nem 0 phonnál, hanem 4 phonnál helyezke
dik el.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 25. 3 25. A UDIOMETRIA

A mérésben két hanggenerátort felváltva alkalmaztak. Az elsővel először egy adott
intenzitásszintű (dB) 1000 Hz-es szinuszos hangot sugároztak. Ennek az ún. etalon
hangnak a hangosságával kellett összevetni a másik generátor eltérő frekvenciájú
hangjának hangosságát. A kísérleti személy addig változtatta a második
generátorhang intenzitását, amíg azt azonos hangosságúnak ítélte az etalonhanggal.
intenzitásszint (dB) Minél mélyebb volt a hang, annál nagyobb intenzitás adódott (ti. a fül csökkenő
intensity level (dB), érzékenysége miatt). Az így felvett pontokat összekötve az egyenlő
sound pressure level, SPL (dB)
hangosságszintek egy görbéjét kapták meg (1. ábra).
Schallpegel (dB)
Az etalon hang még éppen észlelhető hangosságánál (ez az 1000 Hz-es

hallásküszöb) az intenzitás / 0= 10"12 W /m2-nek adódott. Ezt praktikusan
* hallásküszöb referenciaintenzitásnak nevezték. Ennek felhasználásával egy tetszőleges (J )
I threshold o f hearing intenzitású hang intenzitásszintje ( /dB) dB- ben (decibel) kifejezve:
1 Hörschwelle
./dB =10 lg (dB). ( 1)
fájdalom küszöb A különböző frekvenciákhoz tartozó hallásküszöbpontokat összekötő görbét, az ún.

threshold o f pain hallásküszöbgörbét definíciószerűen 0 phon hangossászintűnek nevezzük. A
Schm erzgrenze hangosságszint mértékegysége a phon. A hallásküszöbgörbe a görbesereg legalsó
görbéje. A legfelső görbét az ún. fájdalomküszöb (130 phon) alkotja. Az
Hangosságszint: egy hang annyi „phonos”,
etalonhang intenzitásszintjét 10, 20, 30, stb. dB-re emelve, rendre kimérték a 10,
ahány „decibeles” az az 1000 Hz-es hang, 20, 30, stb. phonos egyenlő hangosságszintű görbéket. A hangosságszint (Hphon)
amit vele azonos hangosságúnak hallunk. m értékét tehát az etalon hang intenzitásszintjével fejezzük ki (Weber-Fechner
törvény):
Pl. egy 60 phonos, 50 Hz-es hang, m elynek
intenzitásszintje 78 dB, a 60 dB-es intenzitás
szintű 1000 Hz-es etalon hanggal azonos //phon 10 lg , azaz //phon= /dB 1000Hz • (2 )
hangosságú ( 1. ábra). Jo71000Hz
A fentiek szerint az etalon hangtól eltérő frekvenciájú mérendő hang
hangosságszintje (//phon) azonos az etalonhang dB-ben kifejezett
intenzitásszintjével ( JdB iooohz )•
Pszichoakusztikai mérésekkel megállapították, hogy kb. 10 phon hangosságszint

hangosságszint (phon)
S loudness level (phon)
növekedés felel meg kétszer olyan hangos hangérzetnek, 20 phon négyszeresnek,
Lautstärke (phone) 30 phon pedig nyolcszorosnak, és így tovább:
tetszőleges hangosságszint (Hphon) + 10 (phon) = 2 • hangosságérzet. (3)
Sajnálatosan a fentebbi „Weber-Fechner-i” phon-skála számértékei nem lineárisan

fejezik ki hangosságérzetünk változásait. Kétszer, háromszor olyan hangosnak
érzékelt hang hangosság értékeinek is kétszer, ill. háromszorosnak kellene lennie.
hangosság (son)
Az egyenlő hangosságszintű görbék (1. ábra) változatlanul hagyásával a különböző
loudness (son)
görbékhez új, a pszichofizikai, lineáris hangérzet változást kifejező ún. son
Lautheit (soné)
értékeket rendeltek Fletcher és Munson (1933). A hangosság-skála alappontja
definíciószerűen az etalon hang 40 dB-es intenzitásszintje, azaz 1 son.
Hifi Pisti: Miska, lecserélem a 10 W-os 1 son = 40 phon. (4)

erősítőm et 100 W-osra! Az aztán hangosan
fog szólni!
A kétszer ilyen hangos hang (50 phon) hangossága 2 son, a négyszer hangosabbé
Fizi Miska: Persze, pont kétszer olyan
hangosan... (60 phon) 4 son , a nyolcszor hangosabbé (70 phon) pedig 8 son és így tovább
Hifi Pisti: De én legalább négyszer olyan (l.ábra). Az etalon hang hangosságának további értékei az alábbi Stevens-féle
hangos hifit akarok! hatványfüggvényből (1936) számíthatók:
Fizi Miska: Akkor nyugodtan elkezdhetsz
gyűjteni, annak ugyanis 1000 W -osnak kell J ^
lennie... //son = 1/16 (5)
VÔAoooHz
Az 1. ábrán az egyes hangok hangosságait (son) is feltüntettük. Az etalon hangtól

eltérő frekvenciájú hangok hangossága az egyenlő hangosságú görbékből
olvasható le. A kísérletben kimért adatok 1 son alatt már eltérnek a Stevens
törvénytől, ami azt jelenti, hogy fülünk az egészen halk hangok azonos
intenzitásváltozásait erősebb hangosságváltozásoknak hallja.
A 2. ábra. mérési pontjait nagyszámú kísérleti alany hangosságbecslései alapján

ábrázolták a hangosság-intenzitás összefüggését etalon hang esetén. A pontokra 9
nagyságrenden keresztül pontosan illeszkedik a Stevens törvény (log-log

koordinátarendszerben ui. a hatványfüggvény egyenest ad, lásd a 26. SZENZOR
fejezet hangosság mérése). Idegfiziológiai (hallóideg akciós potenciál) mérésekkel
is igazolták a fenti becsült értékek érvényességét. A logaritmikus Weber-Fechner
törvénynek megfelelő „phon-skála” azonban egyáltalán nem illeszkedik a mérési
pontokra! Mindazonáltal a „phon-skála”, mint mesterségesen konstruált
hangosságszint a dB-skálához hasonlóan jól használható, de nem, mint a hangosság
érzetének kifejezője.
A hangosságszint phon értékei az alábbi

képlet segítségével son értékekké transz
formálhatok:
zj __ '■jCO’ rz/phon -4 )
**son ~ ^
Az átalakítás csak 40 phon = 1 son felett ér
vényes!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130

intenzitásszint, JdB (dB), 1000 Hz, szinuszos
2. ábra. A Stevens törvény a halk hangok kivételével jó l illeszkedik a hangosság

kísérletben kimért adataira (piros pontok). A Weber-Fechner törvény phon értékei
definíciószerűen az intenzitásszint mérőszámaival egyeznek meg (1000 Hz-en). A
piros nyilak pl. 1 W/m2 intenzitásnál ábrázolják a 120 phon hangosságszintet és az
ennek megfelelő 256 son hangosságot.
A hangosság felismeréséhez a hallószervnek időre van szüksége. A hangosságszint

teljes felismerése kb. 0,2 s-nál következik be. A hallássérülteknek ennél több időre
van szükségük, ezért a hallásvizsgálatokban legalább 1 s időtartamú hangingereket
alkalmaznak.
A hangosságszint és a hangosság különböző értékeit az alábbi táblázat

érzékeltetheti:
hangforrás hétköznapi, zenei hangosságfogalmak, ill. a hangosságszint hangosság
halláskárosodás határai (phon) (son)
rakéta, puskalövés (a fül mellett) dobhártyarepedés 180
sugárhajtású repülőgép (közelről) fájdalom küszöb 130 512
diszkó (a hangfalnál), ordítás a fülbe (20 cm) éppen elviselhető 120 256
légkalapács nagyon hangos 110 128
nagyon zajos üzem nagyon hangos 100 64
kiabálás ( 1,5 m), áthaladó m etrószerelvény f f f (fortississimo), 2 órán túl halláskárosodás 90 32
erős városi forgalom, hangos zene f f (fortissimo), 8 órán túli halláskárosodás 80 16
autó belső terének zaja (kb. 120 km/óránál) h a n g o s ,/ (forte) 70 8
hangos beszélgetés, WC lehúzás, porszívó m f (mezzoforte) 60 4
iroda, számítógép, nyom tató zaja mp (mezzopiano) 50 2
norm ális beszélgetés beszédhangerő, p (piano) 40 1
suttogás, könyvtár, óraketyegés nagyon halk pp (pianissimo) 30 OÁ
szívhangok, rádióstúdió alapzaja nagyon halk, ppp (pianississimo) 20 0 J.
avar zizegése, m acska dorom bolása éppen hallható 10 0.025
süketszoba hallásküszöb (ember, fiatal) 0 0.001
Az intenzitás és a hangosság közötti összefüggés jól illeszkedik a Stevens féle A hangosságnak az ingererősségtől való
függése nem logaritm ikus, hanem 0,3
hatványkitevős általános pszichofizikai törvényhez, amely az inger-érzet közötti kitevőjű hatványfüggvény. Ez jellegében a
összefüggést minden érzékszervre kiterjedően írja le: köbgyökfüggvényhez hasonlít. A legtöbb
érzékünk, úgym int a súly, a meleg, a hideg,
' j sh az íz, vagy a fény érzékelése a hangétól
S = konst (6)
eltérő, de általában egynél kisebb kitevőjű
\ J 0J
hatványfüggvényt követ. Az áram ütésre
viszont roppant érzékenyek vagyunk, itt a
ahol S az érzeterősség, míg n az egyes érzékszerveknek megfelelő hatványkitevő. kitevő 3,5.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 25. 5 25. AUDIOMETRÍA

AUDIOMETRIA
Az audiom etriás hallásvizsgálatok manapság az orr-, fül- és gégegyógyászat

rutinvizsgálatai közé tartoznak. Feladatai: a hallásveszteség megállapítása,
bizonyos foglalkozási ágak dolgozói zaj ártalm i hallássérüléseinek vizsgálata,
vagy a nagyothalló személy egyéni adottságainak megfelelő hallókészülék
beállítása. Egyáltalán nem közömbös, hogy a nagyothalló személynek
hangvezetéses nagyothallása van, azaz a hang nem jut el a belső fülébe vagy pedig
a belső füle nem működik megfelelően. Az audiometria hangaudiom etriára és
beszédaudiom etriára oszlik fel, mi csak az előbbivel foglalkozunk.
A normális hallású személyekhez képest a sérült hallású személyek hallását a

MMMi hallásveszteség (dB)
magasabb hallásküszöb jellemzi. Hangaudiometriával (tiszta, szinuszos hangokkal,
hearing loss (dB)
Hörverlust (dB HL)
lásd fentebb) meg lehet állapítani az egyes frekvenciákon a hallásveszteség
mértékét:
hallásveszteség=mért hallásküszöb - normális hallásküszöb=JdBmért -«Áb norm, (7)
ahol JdB mért a mért, megemelkedett, míg az J dBnorm a normális hallásküszöb. Az ún.
hallásküszöb-audiogramon a hallásveszteséget decibelben adják meg (JdB), hiszen
a phon-skála, vagy son-skála csak normális hallású személyek hallására vonatkozik.
A normális hallásküszöb görbéjét az audiogram felső részén egy 0 dB-es vízszintes
egyenes szemlélteti (3. ábra.). Ettől lefelé ábrázolják a megemelkedett hallásküszöb
normálistól való eltéréseit (JdBmért - J dBn0rm)-
EGYENLŐ HANGOSSÁGÚ GÖRBÉK

J jB norm » J jB mért
A m egem elkedett hallásküszöb azt jelenti,

hogy a halláskárosult csak a hallásküszöbnél
nagyobb intenzitású hangokat kezd el hallani.
A 3. ábrán bem utatott eset olyan súlyos, hogy
a norm ális beszédtartom ány tetemes része a
hallásküszöb alá került. A z ilyen személlyel
sajnos csak kiabálva lehet komm unikálni.
M egfelelő erősítésű hallókészülékkel az ilyen
fokú hallásvesztés még sikerrel kom pen
zálható.
10 100 1000 10000

frekvencia, f(H z)
3. ábra. Az audiogram származtatása az egyenlő hangosságú görbékből.
A hangaudio méter egy olyan hanggenerátor, amelynek változtatható szinuszos

kimeneti feszültsége egy légvezetéses (ui. van csontvezetéses is) fejhallgatóra jut. A
mérési frekvenciák majdnem az egész hallástartományt lefedik, és oktávonként

állíthatók be. A fejhallgatóban keletkező hang intenzitásszintje a hanggenerátor
kimenőfeszültségével szabályozható.
Az audiogramok felvételéhez előnyomtatott audiogram-űrlapokat használnak

(6. ábra). A vizsgált személy aktív közreműködésével az audiogramot a bal és a
jobb fülre külön veszik fel. A légvezetéses hallásküszöb mérése után a
csontvezetéses hallásküszöböt mérik meg, mely kizárja a hallás folyamatából a
külső- és középfület. A csontvezetéses hallásküszöb sokkal magasabb, mint a
légvezetéses (kb. 40-60 dB-el érzéketlenebb). Az egyik fíil mögötti sziklacsonthoz
(processus mastoideus) szorított csontvezetéses hallgatóval mérik, miközben a
másik fül hallását légvezetéses zaj hozzáadásával zárják ki. A csontvezetéses
fülhallgatót úgy kalibrálják, hogy normális hallású személyeknél a kétfajta
hallásküszöb szintjei az audiogramon azonos egyenesen (0 dB) jelenjenek meg. így
a két audiogram eltérése a középfül sérüléseire utal.
A hallás károsodása egy bizonyos intenzitásszint felett arányos az elszenvedett

hangadaggal, azaz a hangdózissal (/)). A hangdózis az intenzitás és az idő
szorzatával egyenlő (D = J •t). Nagy hangdózisnak kitett kísérleti állatokon
kimutatták a szőrsejtek pusztulását a Corti szervben (4. ábra). A sérülés az
alkalmazott hangfrekvenciáknak megfelelő helyeken volt jelentős, mivel a
különböző frekvenciák érzékelése a Corti-szerv különböző helyein zajlik.
4. ábra. Tengerimalac normális és sérült szőrsejtjei 24 órás 120 dB-es

folyamatosan hangos zene lejátszása előtt és után.
Az öregedés természetes módon a hallás fokozatos romlásával jár. Ez a romlás kb.

20 éves kortól indul és elsősorban a hallás felső határfrekvenciájának (3 dB-es
hallásromlás a legjobban hallott értékhez képest, lásd 18. ERŐSÍTŐ fejezet)
csökkenésében nyilvánul meg (5. ábra).
normális
haliásküszöb
öregedés
okozta
hallásveszteség Egy norm ális hallású, 20 éves ember
hallásának felső határfrekvenciája kb. 20000
zajártalom Hz. 70 éves korra ez az érték kb. 2000 Hz-re
okozta romlik. Szám ítsa ki, hogy naponta átlagosan
hallásveszteség hány Hz-el csökken hallásunk felső
határfrekvenciáj a?
frekvencia, f (Hz)
5. ábra. Jellegzetes hallásveszteségek audiogramjai. A fekete pontok a

határfrekvenciát (3 dB hallásromlás) jelölik.

Pét Gyenr^xkôrhciz ¿s.^jdei&ntézet
fül-orr-, gége- és brcncftoiogiai osztály AUDiOGRAMM Budapest VBL, UÜ& út 36. lei:330-718
Szám. ......... ns .
Audiométer: ............
Kükíte: ...... fosat) ....
Féívette:..................... Látta:
BAL '
2í*> 600 1000 2000 4000 3000
L¿gvezetés-. j,o. o— —O (zoid Légvezetés: b.a x— x (piros) etfedésset □ — G (fekete)

2
Csontve <?tfcs:i.o. (kék) Csontvezetés: b.o. [ . ] (kék)
A rréíés hatéra
6. ábra. Egy, az orvosi gyakorlatban használt audiogram űrlap.
Halláskárosodásról 30 dB-nél nagyobb hallásveszteség esetén beszélünk, ezt a

határt jelzi a vastag vízszintes vonal (6. ábra). A szaggatott függőleges vonalak a
zajártalom leggyakoribb frekvenciatartományát jelölik ki. A ferdén vonalkázott
terület görbe vonalai a normális fájdalomküszöbnek felelnek meg.
A MÉRÉS MENETE
A gyakorlaton a hangtani bemutató után mindenki a saját hallásküszöb-görbéjét

méri meg, majd a megadott normális hallásküszöbgörbével való összehasonlítás
alapján elkészíti saját audiogramját.
A HANGTANI BEMUTATÓ
Különböző frekvenciájú tisztahangok rezgésképe és spektruma

oszcilloszkópon, ill. hangjuk hangszóró által.
2. Azonos frekvenciájú, de különböző alakú rezgések (szinuszos-, háromszög-,
fűrész-, négyszögrezgések) képe, spektruma és hangja.
3. Mikrofon közvetítéssel beszédhangok, fütty stb. képe és spektruma (7. ábra). A
saját hang időfüggvénye és spektrum a kinyomtatható és a jegyzőkönyvbe
illeszthető.
4. Különböző frekvenciájú tisztahangok eredőjének (interferencia, lebegés) képe
és hangja. (Itt emlékeztetünk a különbségi frekvencia szerepére az UH-Doppler
eljárásokban.)
5. Hangosságszintmérő bemutatása.
ELVI ÖSSZEFÜGGÉSEK
Hanggenerátorként egy többfunkciós függvénygenerátort használunk
szinuszosszcillátor üzemmódban, amelynek ismertetése a 24. BŐRIMPEDANCIA
fejezetben található (8. ábra).
A fejhallgatóra kapcsolt feszültség (C/eff) és a fejhallgatóból a fülbe jutó

hangintenzitás (J ) között a következő összefüggés áll fenn:
JjüL
j ^ E k . (8)
R
7. ábra. Egy „fütty ” (középen) és az ahol: Uçff = 0,707 U, az U amplitúdójú szinuszos váltakozó feszültség effektiv
„a ” hang (lent) idő és frekvenciaképe. értéke, R a fejhallgató ellenállása, r¡ az elektromos teljesítmény hangintenzitássá ^
alakításának hatásfoka.
Orvosi biofizikai gyakorlatok 25. 8 25. A UDIOME TRIA

159 kell-KÉSZ

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

159 kell-KÉSZ

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

R adarelv — ultrahangos távolságmérés — UH-A-kép

Speciális UH-fej segítségével rövid UH-impulzusokat küldünk levegőben egy

14. ábra. Ultrahangos távolságmérés levegőben.

gumiujj c közeg c víz " (7)

Orvosi biofizikai gyakorlatok 20. 8 20. ULTRAHANG

a járás mint tökéletlen ingamozgás

egy fej képe

szinuszcsomó pacemakerritmusa (nyugalmi)

hangszálak hangképzése (kitartott "a" magánhangzó)

Orvosi biofizikai gyakorlatok 211 21. REZONANCIA

SAJÁTFREKVENCIA: az a frekvencia, amelyen a szabadon hagyott rezgőrendszer rezeg. A sajátfrekvencia független az

REZONANCIAGÖRBE: A kényszerrezgés amplitúdó-frekvencia-függvényét rezonanciagörbének hívjuk.

REZONANCIAFREKVENCIA: A rezonanciagörbe maximumhelye, értéke megegyezik a sajátfrekvenciával.

O n’osi biofizikai gyakorlatok 21.2 21. REZONANCIA

Orvosi biofizikai gyakorlatok 21.3 21. REZONANCIA

2. ábra. A harmonikus rezgőmozgás (pl. rugó-tömeg rezgőrendszer)

Ha a példánkban szereplő ragó-tömeg-rezgőrendszert súrlódásmentesnek

3. ábra. Rugó-tömeg-rezgőrendszer csillapítatlan szabadrezgése és spektruma.

■A0e ^ sin{cot) (3)

Erősebb csillapodás esetén a rezgés gyorsabban veszít amplitúdójából. Figyeljük

Orvosi biofizikai gyakorlatok 21A 21. REZONANCIA

4. ábra. Rugó-tömeg-csillapítás rezgőrendszer csillapodó szabadrezgései. 4. megjegyzés:

A kényszerrezgés amplitúdója azonban erősen függ attól, hogy a gerjesztés

5. ábra. Rugó-tömeg-csillapítás rezgőrendszer csillapított kényszerrezgése.

Orvosi biofizikai gyakorlatok 21.5 21. REZONANCIA

6. ábra. Csillapított kényszerrezgések

KÜLSŐ, TÁVOLSÁGFÜGGŐ ERŐ HATÁSA A CSILLAPÍTOTT KÉNYSZER-

Ha a csillapított kényszerrezgő pontra (pl. az m tömegre) külső, nem statikus,

1. Rugóállandó kimérése a rugalmassági (Hooke)-törvény alapján statikus

A rezgőrendszert nagy pontossággal beállítható frekvenciájú szinuszgenerátorral

Az atomerő-mikroszkóp modelljének vizsgálatához a makroszkopikus méretekben

9. ábra. A rezonancia-mérőberendezés összeállítása. A rugólap itt súlyok nélkül

1. A RUGALM ASSAGI (HOOKE)-TÖRVENY IGAZOLÁSA

a) Kapcsolja be a lézert! A lézer fénye veszélyes lehet, sem közvetlenül, sem a

magasságba, hogy a lézerfény tükröződő foltja a 0 vonalra essen! -É t- DIODE LASER

szárnyas anyás rögzítés nem szükséges)! A rugólap lehajlik, olvassa le a lézerfolt

tömeg erő, Fk kitérés a skálán a rugólap végének

a) Kapcsolja össze a generátor kimenetét koaxiális kábellel a Chl jelbemenettel, majd

h) 1. SZORGALMI FELADAT: Ábrázolja EXCEL-ben, log-log koordináta-

Orvosi biofizikai gyakorlatok 27.8 21. REZONANCIA

3. PRÓBATEST DOMBORZATÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE

Az atomerő-mikroszkópot makroszkopikusan is működő mágneses kölcsönhatással

a) A rugólapot súlyok nélkül használjuk! Állítsuk a generátorfrekvenciát a

Orvosi biofizikai gyakorlatok 21.9 21. REZONANCIA

Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.1 22. IM PULZUSGENERATOR

BISTABIL MULTIVIBRÁTOR: Olyan „impulzusgenerátor”, melynek bármely irányú állapotváltozásához aktiváló

T eel my pacemaker if you don't believe me!*

Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.2 22. IM PULZUSGENERÁTOR

Az ún. kétállapotú (digitális) rendszerek — nyugalmi, ill. aktivált állapot közötti

I aktív gerjesztett be ON high (H) B 1

MONOSTABIL MULTIVIBRATOR (PL.: DEFIBRILLATOR)

Egy aktiváló impulzus (trigger) hatására egyetlen, m eghatározott ideig tartó

A defibrillátor példája kapcsán vizsgáljuk meg az elektronikus időzítés (azaz a r lefutó

lefutó impulzus „szélessége”, időtartama, azaz az időállandója pedig az ellenállás

3. ábra. A defibrillátor és működési elve. Az impulzus időállandóját az R és C elemekkel tetszőlegesen befolyásolhatjuk.

A 24. BÖRIM PEDA NCIA gyakorlaton ugyan

ASTABIL MULTIVIBRÁTOR (PL: PACEMAKER)

'mmmmastabil multi vibrátor

Egy beültethető pacem aker U= 5 V

Orvosi biofizikai gyakorlatok 22.4 22. IMPULZUSGENERATOR

Tulajdonképpen maga a pacemaker mesterséges trigger funkciót tölt be egy túl

BISTABIL MULTI VIBRÁTOR (PL. MEMÓRIAELEM)

Egy aktiváló impulzus (trigger) hatására a bistabil m ultivibrátor állapota

Váltóáram ú esetben kondenzátorok sorba