 A fő kérdés:

 Mit jelent az iskola szempontjából a hátrányos helyzet?

 Mit befolyásol az, hogy ki hova születik a társadalomban?

 A válasz:
 A társadalmi hovatartozás hatással van az iskolai
pályafutásra, s egyúttal a jövőbeli életesélyekre.
 Minél kedvezőtlenebb társadalmi helyzettel jellemezhető egy
család, a gyermekek annál rosszabb esélyekkel indulnak el az
iskolai karrierben
 s annál távolabb kerülnek az iskolai évek alatt a kedvezőbb
társadalmi helyzetű gyerekektől.
Társadalmi Iskolai
háttér pályafutás

Kutatások tömkelege bizonyítja

A következőkben néhány példa
De előtte: Hogyan is mérjük?
 Milyen jellemzők alapján határozzuk meg valaki
társadalmi helyzetét? Helyezünk el valakit egy
képzeletbeli társadalmi ranglétrán?
 Milyen jellemzők alapján határozzuk meg valaki
társadalmi helyzetét? Helyezünk el valakit egy
képzeletbeli társadalmi ranglétrán?

 Kemény mutatók:
 a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, a család anyagi helyzete (amely nem
független az előző két tényezőtől, sőt), a család lakóhelyének településtípusa, a
település és régió fejlettsége

 Puha mutatók:
 család belső kulturális jellemzői, kapcsolathálója

 Egyenként érdekesek vagy együtt?

 CSH-index (családi háttér index):
 • „az otthon található könyvek száma;

 • a szülők iskolai végzettsége;

 • a család anyagi helyzete (kap-e a diák az iskolában különböző juttatásokat –

ingyenes étkezés és tankönyv, kap-e a családnevelési segélyt a diák után);
 • a család birtokában lévő anyagi javak (az egy szobára jutó lakók száma,
mobiltelefonok, autók, fürdőszobák száma, van-e az otthonukban internet,
hányszor üdültek az elmúlt évben);
 • a szülők munkaerő-piaci státusa;

 • tanulást segítő eszközök (számítógépek száma, saját könyvek, saját íróasztal,

saját számítógép, különórák);
 • családi programok (együtt tanulás, beszélgetés az iskoláról, házimunka, kerti
munka, számítógépezés, zenélés);
 • kulturális tevékenységek (kiállítás, mozi, színház, koncert).” (Lak et al.
2018: 106)
 Osztályzatok
 Előnyök:
 Hátrányok:
 Osztályzatok
 Előnyök: adekvát, az iskolai karriert jól jellemzi
 Hátrányok: Adott iskola mikrokontextusában értelmezhető.
Nem mindig jósolja meg jól a későbbi sikereket

 Mivel mérhető még?

 Osztályzatok
 Előnyök: adekvát, az iskolai karriert jól jellemzi
 Hátrányok: Adott iskola mikrokontextusában értelmezhető.
Nem mindig jósolja meg jól a későbbi sikereket

 Mivel mérhető még?

 Továbbtanulási tervek
 Kompetenciák
 Versenyszereplések és más kötelező kurrikulumon felüli
tevékenységek
 Iskolai légkör
 Miképpen boldogulnak a tanulók olyan helyzetekben, amikor nem a
tananyagot kérik rajtuk számon, hanem különböző gyakorlatközeli
élethelyzetekben alkalmazni kell az életük során eddig szerzett
ismereteket.
 A mérés során kompetenciateszteket töltenek ki a 6., 8. és 10. osztályos
diákok minden évben.
 „A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szövegértést mérő
feladatokból álltak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét
megvalósulását mérik, hanem a tanvalódi problémák, megoldandó
helyzetek kapcsán alkalmazni ulóknak azt a képességét, ahogyan a
tanultakat tudják.” (Lak et al. 2018: 6)
A CSHI és a
teljesítmény közötti
összefüggés a 2018.
évi Országos
kompetenciamérés
országos adatai
alapján
 Ferge Zsuzsa, Láng Györgyné és Kemény István 1963-as nagyszabású
rétegződésvizsgálata szerint a megkérdezettek társadalmi státusza
nagymértékben befolyásolta, hogy milyen pályát képzelnek el gyermekeinek.
A segédmunkások körében még a szellemi és értelmiségi pályára aspirálók
együttes aránya (35,6%) sem érte el azok arányát, akik valamilyen fizikai
munkát szánnak gyermekeik számára (49%) – a segédmunkások fele tehát
lemondott gyermekeik társadalmi felemelkedéséről (idézi Andor – Liskó
1999).
 Az OPI által 1968-ban végzett országos teljesítményszint-mérés is hasonló
tendenciákra mutatott rá (Kozma 1975).
 Úgy tűnik, ezek az aspirációk az idő kihívásainak is ellenállnak. Andor Mihály
és Liskó Ilona bő három évtizeddel későbbi (1997-es) vizsgálata ugyanis
kísértetiesen hasonló eredményeket hozott (Andor – Liskó 1999).
 Szemerszki Marianna és Gábor Kálmán eredményei az ezredforduló után is
megerősítik a fent leírtakat, ráadásul egy szelekciós szűrök sokaságán átesett
szinten, a hallgatók körében. A BA/BSc utáni továbbtanulási tervekben is
megjelenik a szülői háttér hatása (Szemerszki 2009a).
 A legfrissebb adatok: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók
aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében a 2018. évi
Országos kompetenciamérés országos adatai alapján
Gazsó 2020, 206. oldal (2008-as adatok)
Gazsó 2020, 209. oldal (2008-as adatok)
Gazsó 2020, 210. oldal (2008-as adatok)
Gazsó 2020, 217. oldal (2008-as adatok)
Gazsó 2020, 221. oldal (2008-as adatok)
Híves – Varga 2019, 228. oldal (Kozmapolisz)
Széll – Nagy
2018 (Margón
kívül, Ifjúság)
Forrás: Ceglédi (2018): Ugródeszkán. CHERD-Hungary. Debrecen
 Hogyan hatnak az alábbi tényezők az iskolai
pályafutásra?
 szülők iskolázottsága, foglalkozása, településtípus,
lakóhely fejlettsége (LHH), objektív és szubjektív anyagi
helyzet, nemzetiségi hovatartozás, család belső finom
mutatói, kulturális és társadalmi tőke stb.

 Amire hat:
 Milyen iskolába jár (fenntartó, típus: pl. gimi vs.
Szakközép/szakgimi, felsőoktatásban magas presztízs vs.
alacsony), osztályzatok, kompetenciák, tesztpontszámok,
továbbtanulási tervek, önértékelés stb.)
 Óvodai szint: Európai szinten kimagaslóak Magyarország
adatai (FRA 2014)
 Általános iskolai beiratkozás: Még mindig magas arányok
 Ezt követő évek:
 Folyamatos lemorzsolódás
 Szelektálódás (települési, minőségbeli)

(FRA 2014, REWG 2001, Polónyi 2016, Curcic et al. 2014, Brüggemann &
Fridman 2017, Fejes és Józsa 2007, Széll & Nagy 2018, Hajdu et al. 2015,
Cserti Csapó 2019, Polónyi 2016, Bocsi & Ceglédi 2020)
Forrás: Hajdu –Kertesi – Kézdi 2014 Tárki Életpálya kutatás
Roma=szülők önbevallása elsődleges és másodlagos identitásra vonatkozóan vagy
kéredzőbiztosi besorolás alapján bármelyik. A megkérdezettek 10%-a. N=7085
 70
60,3
60 57,6

50

40
30,1 32,2
30 26,8
23,1 23,2 21,3 20,9 20,5
20 17,3 17
13,1 14,2
10 4,9 5 6,9
3,2 1,2 1,3
0
less than 8 8 classes secondary school-leaving college,
classes vocational exam university, etc,
education without with certificate
school-leaving
exam
2011 Whole population 2011 Gypsy/Roma
2016 Whole population (N=8 381 900) 2016 Gypsy (Roma) (N=212 568)

Bocsi & Ceglédi 2020. Source: 2016 Microcensus, 2011 Census (Authors’ own editing, based on KSH 2018, KSH 2014a and KSH 2014b)

Note: Gypsy (Roma) = “The respondent belonged to the given nationality if he/she indicated the given nationality in at least one of the
questions concerning nationality, mother tongue or language used in the family or among friends.” (KSH 2018)
 Alapfokú oktatás: jelentős felzárkózás (legalábbis a
részvételt tekintve)
 Középfok minősége: óriási szakadék
 Elsősorban érettségit nem adó szakképzés
 Rosszabb középiskolák

  Érettségi megszerzése és a felsőfok megkezdése:

előrelépés, de „elhúzó” többség
  Kedvezőtlenebb továbbtanulási, végzési és
elhelyezkedési esélyek
 Az egyenlőtlenségek feljebb kúsztak (Boudon 1974)

Hajdu et al. 2014, Polónyi 2016, Cserti Csapó 2019, Bocsi & Ceglédi
2019
 A roma/cigány tanulók
 rosszabb iskolákba járnak
 rosszabbul teljesít(het)nek
 hamarabb megszakadnak tanulmányaik
 nem a megfelelő pályákra kerülnek
 kiszorulnak a felsőoktatásból stb.

 Ugyanilyen adatokat találhatunk a hátrányos helyzetű

tanulókra is, bármilyen adatot nézünk (szülő
iskolázottsága, településtípus, szülő foglalkoztatottsága,
anyagi helyzet stb.)
 A megfelelő módon fel legyenek készítve a tanulók a
középfokú továbbtanulásra (pl. nyelvi, logikai
kompetenciák terén).
 Megszeressék a tanulók az oktatást, iskolát, tanulást
magát.
 A tanulók a megfelelő középiskolát tudják kiválasztani,
ahonnan nem fognak lemorzsolódni.
 Törekedjenek arra, hogy a középiskola elvégzéséhez
szükséges ismereteket minél hatékonyabban
megszerezhessék a tanulók. Lemaradás esetén
felzárkóztató, kiegészítő lehetőségek keresése javasolt.
 Segítsék az általános iskolából középiskolába való
átmenet nehézségeit. A lemorzsolódás és alulteljesítés
megelőzésében fontos szerepe van annak, hogy az
iskolában komfortérzet alakulhasson ki.
 Segíteni kell a diákokat a céljaik megfogalmazásában,
hangsúlyozni kell a mostani erőfeszítéseik jelenben még
kevésbé látható előnyeit, amelyek hosszú távon
megtérülnek.
 Eddig:
 Megismertük, hogy mi az a társadalmi szabályszerűség,
amely korlátok között tartja számos diák sorsát. Háttér 
iskolai pályafutás (tünet)

 A következő 2 óra:
 Milyen okok állnak emögött? Milyen nevelésszociológiai
elméletekkel magyarázhatók ezek a szabályszerűségek?
(okok)

 A kurzus végi előadásokban:

 Mit tehetünk ezellen? (megoldások)