A semleges beszédmód jelentősége Kertész Imre Sorstalan-

ság című regényében

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest,
2016. március 31.)
Nobel-díjas és Kossuth-díjas író, műfordító. 1998-tól
haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.1929.
november 9-én született Budapesten Kertész László
kereskedő és Jakab Aranka fiaként. Tizennégy évesen,
1944-ben Auschwitzba deportálják, ahonnan a buchen-
waldi, majd a zeitzi munkatáborba kerül. A táborok felsz-
abadítását követően, 1945-ben tér vissza Budapestre, ahol
a gimnázium befejezésével újságíróként és gyári
munkásként is dolgozik, illetve katonai szolgálatatot tel-
jesít. Ez idő alatt élénk társasági életet él, megismerkedik
Vas Albinával, akivel később, 1960-ban házasodik össze.
Az ötvenes évek közepén találja meg hivatását és
határozza el, hogy regényíró lesz. 1975-ben jelent meg
Kertész első regénye,
Sorstalanság, amely auschwitzi és buchenwaldi
élményeire épül.Élete utolsó éveiben Parkinson-kórtól
szenved, betegsége miatt hazaköltözik Budapestre fe-
leségével, Magdával. 2016 március 31-én halt meg.
Kertész Imre műveiben az abszurd világot mutatja be. A
botrányokat mutatja be, amit saját magának is átkellett
élnie.Kertész Imre munkásságát a magyar iro-
dalomtörténet a holocaust-irodalomban helyezi el, mert
egész gondolatvilágát áthatja, hogy egy olyan világban
lakunk, amelyben az emberirtás botránya megtörtén-
hetett. Világunkat abszurdnak látja és mutatja
könyveiben, de szerinte az emberiségnek ebben a világ-
ban kell élnie, újragondolni korábbi értékeit, kultúráját és
történelmét.

Regényei tulajdonképpen a társadalom hasonló

működését tárják fel különböző történeti helyzetekben: a
Sorstalanság a Holokauszt.
1960-ban kezdte el írni és 1973-ban fejezte be. A főszere -
plő Köves Gyuri, aki egy 15 éves zsidó pesti fiú volt. A mű
E/1-ben íródott Gyuri nézőszeméből, az író saját élményeit
tapasztalatait írhatta meg a művet. A regény 9 fejezetből
áll, 3 fő részre lehet felosztani. A ,,meleg családi otthon”,
elhurcolás és ,,élet” a lágerben, hazatérés.Az 1-3. fejezet
helyszíne Budapest, 4-8. fejezet a koncentrációs
táborokban, a 9. fejezet újból Budapesten játszódik. Gyuri
nem megy iskolába, mert apját munkaszolgálatra hívták
be. Ebben a részben megtudjuk, hogy Gyuri nem gyako-
rolja a zsidó vallást, nem is tudja mi is az igazából. Saját
magát se érzi se zsidónak, se magyarnak. Van egy saját
boltjuk, amit egy nem zsidó emberre bízzák, Sütő Úrra,
amíg nem javul a helyzet —,,Sütő úr ugyanis, mivel faji tek-
intetben őnéki teljesen rendben a szénája, nem visel sárga
csillagot, s az egész csak amolyan üzleti cselfogás tulaj-
donképpen, ahogy én tudom, hogy őrködhessen az ottani
javaikon, no meg, hogy ezalatt a bevételről se kelljen
egészen lemondanunk.” Gyurinak dolgoznia kell a Csepeli
Hadigyárban. Egyik nap odafele leszállítják őt és a többi
zsidó utast a buszról, később munkatáborba vitték őket
marhavagonokban Auschwitzba előszőr, ahol szétválo-
gatják őket. A munkatáborban megismerkedik Citrom Ban-
dival aki segít neki a túlélésben. Egy idő után fekélyek let-
tek rajta, ami miatt orvoshoz került, Buchenwaldba
szörnyű körülmények között, ahol azt hitték meghalt. Mi-
után korházba került onnantól kezdtek jobbra fordulni a
dolgok. A tábort felszabadították az amerikaiak. Ezután
visszakerült Pestre, hazatér a főhős, de nem érzi, hogy
lenne jövője.Ez a rész néhány nap eseményeit mutatja be.
A körülötte élő rokonok kétségbeesetten igyekeznek mag-
yarázni a velük történt szörnyűségeket. Gyurira azonban a
magyarázatok nem hatnak, a vigasztalást közönyösen fo-
gadja. A halál színtereit járta végig, az életben maradás
számára nem hoz felszabadulást. Ez a gondolat kihat a
címre is.A Sorstalanság címet többféleképpen lehet
értelmezni. Utalhat a arra, hogy nem tehet zsidó iden-
titásáról a főszereplő, a zsidó sorsot éli meg, amibe nem
volt választása, ez jelenthet egy ráerőszakolt sorsot
(sorstalanságot). Értelmezhető gyökértelenséget és jelen-
thet jövőtlenséget is.
A regény hangvétele tárgyilagos, leírásaiban realista, mely naturalizmusba
megy át. A regény műfaji szempontból több kategóriába is besorolható:
• Lehet önéletrajzi regény. Részben a korábban említett életrajzi egyezések mi-
att. A regényben a főhős naplószerű távlatból kommunikál felénk. Az
elbeszélő azt a látszatot kelti, hogy az eseményeket akkoriban jegyezte le,
amikor azok megtörténtek.
• A fejlődésregény kategóriába is besorolható a mű. A fejlődésregények hősei
az „élet iskoláját” járják. Ez ebben a regényben is így van. A klasszikus fe-
jlődésregényekben általában a főszereplők a történet közben lassan leszámol-
nak naiv, gyermekkori illúzióikkal, s mindez alapvetően pozitív irányba hat
rájuk. A Sorstalanságban Köves Gyuri is kijárja az élet iskoláját, azonban ő
egy abnormális világhoz kénytelen alkalmazkodni, s személyiségére mindez
romboló hatással van.
• A mű történelmi regény is lehet, hiszen a második világháború
szörnyűségeibe láthatunk bele. A lágerek világát belülről mutatja be az író.
• Filozófiai regény kategóriában is feltüntethető a mű, mert alapvető
életkérdéseket feszeget a szerző.

Kertész Imre Sorstalanság című regényét Koltai Lajos rendező

filmesítette meg 2005-ben. A forgatókönyvet is Kertész Imre írta.a film is hatá-
sosan jeleníti meg a regény gondolatait, de igazán komoly élményt
a regény elolvasása jelent.

„Bárhol, bármikor, bárkivel megfordulhat a világ.“