DUEN-MUG-153 Mechanika 3.

1. gyakorlat – Pontszerű test mozgása (foronómiai görbék) - Megoldások

1. feladat – Pontszerű test mozgása kör alakú pályán

=0 ≡ = 30 ° = 0,5
Adatok

=7 ≡ ≡ = 10 ≡ = −2 "

Kérdések
1. Milyen szögpozícióban lesz a test a t1 időpontban?
2. Milyen irányú lesz a test mozgása a t1 időpontban?
3. Ábrázolja az at(t), v(t), s(t) foronómiai görbéket és az an(t) függvényt!

#
1. válasz

= =
#

=$ # = ∙ +'

∙ +' =

∙0+' =

' =

A test szögsebessége az idő függvényében:

= ∙ +
 #
= =
#

∙ (
=$ # =$ ∙ + # = + ∙ + '(
2

∙ (
+ ∙ + '( =
2

∙ 0(
+ ∙ 0 + '( =
2

'( =

A test szögpozíciója az idő függvényében:

∙ (
= + ∙ +
2

A test szögpozíciója at t1 időpillanatban:

∙ (
−2 ∙ 7( 30 ∙ ) )
= + ∙ + = + 7 ∙ 10 + = −49 + 70 + = 21,523 ./#
2 2 180 6

2. válasz
A test szögsebessége a t1 időpillanatban:

./#
= ∙ + = −2 ∙ 7 + 10 = −4

A szögsebesség negatív előjele a mozgás negatív irányú (óramutató járása szerinti) mozgását jelenti.

A t* időpillanatban a test megáll és az ellenkező irányban kezd mozogni.

∗
= ∙ ∗
+ =0

10
∗
=− = =5
2

∙ ∗(
−2 ∙ 5( ) )
∗
= + ∙ ∗
+ = + 10 ∙ 5 + = −25 + 50 + = 25,523 ./#
2 2 6 6

3. válasz
A tangenciális gyorsulás:

/1 = ∙ = 0,5 ∙ −2 = −1 (

A sebesség:

2 = ∙ = ∙ ∙ + = 0,5 ∙ −2 ∙ + 10 = − + 5
 2 = 2 0 = −0 + 5 = 5

2 ∗
= 2 5 = −5 + 5 = 0

2 = 2 7 = −7 + 5 = −2

Pályamenti pozíció:

∙ ( −2 ∙ (
) (
)
= ∙ = ∙3 + ∙ + 4 = 0,5 ∙ 3 + 10 ∙ + 4 = − + 5 ∙ +
2 2 6 2 12

0( ) )
= 0 =− +5∙0+ = = 0,262
2 12 12

5( )
∗
= 5 =− +5∙5+ = 12,762
2 12

7( )
= 7 =− +5∙7+ = 10,762
2 12

A merőleges gyorsulás:

21( − +5 ( (
− 10 ∙ + 25
/5 = = = =2∙ (
− 20 ∙ + 50
0,5 (

/5 = /5 0 = 2 ∙ 0( − 20 ∙ 0 + 50 = 50 (

/5 ∗
= /5 5 = 2 ∙ 5( − 20 ∙ 5 + 50 = 0 (

/5 = /5 7 = 2 ∙ 7( − 20 ∙ 7 + 50 = 8 (
2. feladat – Pontszerű test mozgása ciklois alakú pályán

= 0,3
Adatok

6 = '78 2 =5
9

Kérdések
1. Határozza meg a P pont sebességét a ϕ paraméter függvényében!
2. Határozza meg a P pont gyorsulását a ϕ paraméter függvényében!
3. Számítsa ki a ϕ1=75° szöghelyzethez tartozó a1 gyorsulásvektort és v1 sebességvektort!
4. Számítsa ki és ábrázolja az a1 pályairányra merőleges és érintőleges komponenseit!
5. Számítsa ki a mozgáspálya ϕ1=75° szöghelyzethez tartozó görbületi sugarát!

1. válasz

: = ∙;
 :< = : − ∙ sin ; = ∙;− ∙ sin ; = ∙ ; − sin ;

@< = − ∙ cos ; = ∙ 1 − cos ;

A ciklois pálya parametrikus egyenlete:

; − sin ;
CD ; = ∙E F
1 − cos ;

2 ∙
: = ∙; =2 ∙ ⇒; =

A ciklois pálya egyenlete az idő függvényében:

2 ∙ 2 ∙
− sin
CD = ∙H 2 ∙ I
1 − cos

2 2 ∙ 2 2 ∙
#CD − Jcos K∙ 2 1 − cos
6D = CD = = ∙H 2 ∙ 2 I= ∙ ∙H 2 ∙ I
#
0 + Jsin K∙ sin

1 − cos ;
6D =2 ∙E F
sin ;

2 ∙ 2 2 ∙
2. válasz

#6D 0 + Jsin K∙ 2 sin

LD = CD = 6D = =2 ∙H 2 ∙ 2 I=2 ∙ ∙H 2 ∙ I
#
Jcos K∙ cos

2( sin ;
LD = ∙E F
cos ;

2( 2(
Megjegyzés:

|LD |= ∙ Nsin( ; + cos( ; = = '78 .

A gyorsulás nagysága állandó, csak az iránya változik.

A gyorsulásvektor hatásvonala mindig keresztülmegy a kerék középpontján

2 ∙ P ∙ ) − sin 2 ∙ P ∙ ) 2∙P∙)
Megjegyzés:
CD 2 ∙ P ∙ ) = ∙E F= ∙
1 − cos 2 ∙ P ∙ ) 0

1 − cos 2 ∙ P ∙ ) 0
6D 2 ∙ P ∙ ) = 2 ∙ E F=
sin 2 ∙ P ∙ ) 0
A kerék egy teljes fordulata után, mikor a vizsgált P pont ismét érinti a talajt, sebessége nullává válik.
Ez a kerék csúszásmentes gördülését jelenti – a talaj áll, tehát nincs sebességkülönbség a talaj és a
kerék K érintkezési pontja között.

) + 2 ∙ P ∙ ) − sin ) + 2 ∙ P ∙ ) )+ 2∙P∙)
CD ) + 2 ∙ P ∙ ) = ∙E F= ∙
1 − cos ) + 2 ∙ P ∙ ) 2

1 − cos ) + 2 ∙ P ∙ ) 2
6D ) + 2 ∙ P ∙ ) = 2 ∙ E F=2 ∙
sin ) + 2 ∙ P ∙ ) 0

Fél fordulat megtétele után a vizsgált P pont a legmagasabb pozícióban van, sebessége vízszintes
irányú. A vp sebességvektor nagysága a kerék haladási sebességének kétszerese.

3. válasz

1 − cos 75° 3,706

6Q = 6D ; = 75° = 5 ∙ =
sin 75° 4,83

5( sin 75° 80,49

LQ = LD ; = 75° = ∙ =
0,3 cos 75° 21,57 (

5(
|LQ | = = 83,33
0,3 (

4. válasz
Tangenciális gyorsulás (Az a1 gyorsulásvektor v1-gyel párhuzamos komponense):

6Q 6Q LQ ∙ 6Q ∙ 6Q
LR = SLQ ∙ 6TQ U ∙ 6TQ = JLQ ∙ K∙ =
|6Q | |6Q | |6Q |V

80,49 3,706
(
LQ ∙ 6Q = ∙ = 402,48
21,57 4,83 W

(
|6Q |V = 3,706( + 4,83( = 37,06 (
 402,48 3,706 40,24
LR = ∙ =
37,06 4,83 52,45 (

Merőleges gyorsulás (Az a1 gyorsulásvektor v1-re merőleges komponense):

80,49 40,24 40,25

LQ = LR + LX ⇒ LX = LQ − LR = − =E F
21,57 52,45 −30,88 (

2( 2( 37,06
5. válasz

/5 = ⇒Y= = = 0,73
Y /5 N40,25( + 30,88(

Megjegyzés:
Az érintkezési pont helye

:[ ∙; ;
CZ = = = ∙
0 0 0

Az érintkezési pont és a vizsgált pont közötti vektor:

^^^^^⃗ ; − sin ; ; − sin ;

\] = CD − CZ = ∙E F− ∙ = ∙E F
1 − cos ; 0 1 − cos ;

A ^^^^^⃗
\] és a 6D vektorok skaláris szorzata tájékoztat a két vektor által bezárt szögről:

^^^^^⃗ ∙ 6D = − sin ; 1 − cos ;

\] ∙E F∙2 ∙E F=
1 − cos ; sin ;

= ∙ 2 ∙ − sin ; ∙ 1 − cos ; + 1 − cos ; ∙ sin ; =

= ∙ 2 ∙ 1 − cos ; ∙ − sin ; + sin ; = 0

^^^^^⃗ és 6D merőlegesek, ezért az érintkezési pont a forgás pillanatnyi középpontja.

\]
3. feladat – Lövedék mozgása

0 4,6
Adatok
C ≡ CT = C ≡ CQ = ∈ , = 0,1
0 1
; ;

Kérdések

a. 6 ≡ 6T =?
1. Határozza meg a test sebességét!

b. 6 ≡ 6Q =?
2. Határozza meg a test mozgáspályáját! @ : = b : =?
3. Rajzolja meg a mozgás hodográfját a ∈ , = 0,1 intervallumban!

a. LR ≡ LcQ =?
4. Határozza meg a test gyorsulásvektorának komponenseit!

b. LX ≡ LdQ =?
5. Számítsa ki a mozgáspálya görbületi sugarát! Y = Y =?

0
1. válasz
L =E F
−g (

0 0 + 'f
6 = $L # = $E F # = E−g ∙ t + ' F
−g h

2f 0 = 2 f ⇒ 'f = 2 f

2h 0 = 2 h ⇒ 'h = 2 h

2 f
6 = −i ∙ + 2
h

2 f 2 f ∙ + 'f(
C = $6 # = $ −i ∙ + 2 # =j i ( k
− ∙ t + 2 h ∙ + 'h(
2
h

0 'f( = 0
C 0 = ⇒' =0
0 h(
 2 f ∙
C =j i k
− ∙ (
+2 ∙
2 h

2 f∙1
i 4,6
C 1 =j k=
− ∙ 1( + 2 h∙1 1
2

2 f = 4,6

i (
− ∙1 +2 ∙1=1
2 h

i ( 9,81
2 =1+ ∙1 =1+ = 5,905
h
2 2

4,6
6T =
5,905

|6T | = l2 (f + 2 (h = N4,6( + 5,905( = 7,485

2 4,6 4,6
6 = −i ∙ = =
f
+2 h −9,81 ∙ 1 + 5,905 −3,905

4,6
6Q =
−3,905

|6Q | = l2 (f + 2 (h = N4,6( + 3,905( = 6,034

:
2. válasz
:=2 ∙ → =
f
2 f

i : ( : i 2
@=b : =− ∙J K +2 ∙ =− ∙ :( + ∙:
h
2 2 f h
2 f 2∙2 f
( 2 f

A fenti másodfokú függvény grafikonja egy parabola. Néhány átalakítással a görbe jellemzői
meghatározhatók:

i 2 ∙ 2 (f 2 i 2∙2 f∙2
@=b : =− ∙ 3: − ∙ ∙ :4 = − ( ∙ J: − ∙ :K =
( h ( h
2 ∙ 2 (f i 2 f 2∙2 f i

Teljes négyzetté alakítás:

i 2 f∙2 h ( i 2 (f ∙ 2 (h i 2 f ∙ 2 h ( 2 (h
=− ∙ J: − K − 3− 4 ∙ = − ∙ J: − K +
2 ∙ 2 (f i 2 ∙ 2 (f i( 2 ∙ 2 (f i 2∙i
A grafikon jellemző pontjai
A pálya görbe vázolásának egy másik módszere a jellemző pontok koordinátáinak kiszámítása. A ttop
időpontban, mikor a lövedék a pályája legmagasabb pontján jár, sebessége vízszintes irányú.

2h S 1no U =0

2 h 5,905
−i ∙ +2 =0⇒ = = = 0,602
1no h 1no
i 9,81

2 ∙ 4,6 ∙ 0,602
f 1no
2,77
CS 1no U = j i k=j 9,81 k=
− ∙ (
+ 2 ∙ − ∙ 0,602 (
+ 5,905 ∙ 0,602 1,77
2 1no h 1no
2

A timp időpontban, mikor a lövedék a földbe csapódik, helyvektorának y koordinátája nulla.

i
@S p9o U =− ∙ (
+2 ∙ =0
2 p9o h p9o

i
−2 h ± l2 (h − 4 ∙ r− 2 s ∙ 0 −2 ±2 0
= = =2∙2
h h
p9o ,( i −i
h
2 ∙ r− 2 s i

Az első eredmény az indulási idő, mikor a lövedék a talajon volt. A becsapódás ideje:

2∙2
= =2∙
h
p9o
i 1no

A becsapódás helyének x koordinátája:

:S p9o U =2 f ∙ p9o =2 f ∙2∙ 1no = 2 ∙ :1no = 2 ∙ 2,77 = 5,54

Megjegyzés:
A becsapódás időpontjának és helyének meghatározása a parabolikus pálya szimmetriatulajdonságai
alapján is lehetséges.
3. válasz

6Q 6Q t ∙ 6Q ∙ 6Q
4. válasz

LR = St ∙ 6TQ U ∙ 6TQ = Jt ∙ K∙ =
|6Q | |6Q | |6Q |V

0 4,6
(
t ∙ 6Q = ∙ = 0 ∙ 4,6 + 9,81 ∙ 3,905 = 38,308
−9,81 −3,905 W

(
|6Q |V = 4,6( + 3,905( = 36,409 (

t ∙ 6Q ∙ 6Q 38,308 4,6 4,83

LR = = ∙ =
|6Q |V 36,409 −3,905 −4,108 (

0 4,83 −4,83
LX = t − LR = − =
−9,81 −4,108 −5,702 (
 2( 36,409
5. válasz

Y= = = 4,87
/5 N4,83( + 5,702(