WORD - A nagy dokumentumok formálódása.

Bölöni Csaba

Tartalom
A nagy dokumentumok formálódása. ..............................................................................................1
Mire is gondolok itt? .....................................................................................................................1
A másodfokú egyenleteken ..........................................................................................................2
És akkor itt lehet kiválasztani, hogy hogyan nézzen ki. ................................................................3
Oké. És hát nagyjából ennyi. .........................................................................................................3
És akkor ugye, hogy volt, legalább megnézzük még egyszer........................................................4

A nagy dokumentumok formálódása.

Wordből már csak egy fontos dolog maradt hátra.
Ehhez szükséges valamilyen előre elkészített anyag, amit fogunk tudni
tagolni.

 Egy szöveg részen fogom bemutatni a nagy okmány

szerkesztésének a fontosabb lépéseit, amivel fogunk foglalkozni az
órán. Címsorok, töréspontok, oldalszám, tartalom szerkesztése, tehát
generálása, hivatkozások és irodalomjegyzék generálása.
 Már biztosan feltűnt itt a kezdőlap menüben vannak ilyen normál,
címsorok, egy címsor, kettő cím, alcím, satöbbi, hogy ezek micsodák,
elég nagyrészt itt elfoglal ebből a menüpontból vagy menüsorból,

tehát a címsorokkal fogjuk kezdeni. Fontos, hogy

ezeket használjuk a tartalomjegyzék generálásához is, meg
amúgy is egy jobban szerkeszthető, egységesebb képet kapunk.
Mire is gondolok itt?
Hát például ugye most még nincsen kiemelve nagybetűvel a cím, meg ugye
nyilván az ilyen fontosabb részeket nagyobb betűvel fogjuk írni, vagy
esetleg sor számozni fogjuk. Ezeket könnyíti meg a címsor.

 Tehát ne simán állítsuk itt be például a címnek, hogy mit tudom én,
legyen 16-os betűméret, vagy félkövér, vagy bármi, hanem azt
mondjuk, hogy ez lesz a cím. És akkor ő itt egy előre megadott
beállítást rendel hozzá ehhez a sorhoz, amit mi most betettünk cím
címnek.
 Ezt majd tudjuk változtatni, csak először legyünk meg, hogy állítsuk
be. Akkor az egészek, az egy következő alpont lesz, az lesz a címsor
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

egy. Akkor a törtek, az is címsor egy szintű. Nyilván itt egy bármilyen
szövegnek egy tagolását először ki kell találni, meg kell tervezni, vagy
hát el kell kezdeni írni, aztán majd így közbejön, hogy na, hogyan
lenne érdemes tagolni.
 Egyenletek típusai, az is címsora egy lesz, tehát ezek itt a főbb
fejezetek, az egyes nagyságú fejezetcímek, és azon belül, hát most
ugye egészen a törteken belül is lehetne még tagolni, az most nincs
elkészítve, vagy nem másoltam ide be.
 Az egyenletek típusain belül betettem ilyen
alcímeket. Például az abszolút értékeket tartalmazó egyenletek. Ez
lesz a címsor kettő. Ugye látszik, hogy ez a cím volt egy nagyobb,
kiemeltebb valami. Egészek törtek egyenletek, az ugye egy kicsit
kisebb, és akkor a címsor kettő, az pedig egy még kisebb. A
másodfokú egyenletek, az is az egyenletek típusain belül, tehát ugye
ez volt a címsor egy, és akkor ez ilyen címsor kettes, tehát kettes
alpont, vagy alfejezet, vagy ilyesmi.

A másodfokú egyenleteken

belül még tovább bontjuk a dolgokat, ez már a címsor három lesz, tehát ez
már egy még kisebb cím, feladatcím, ez már csak egy tényleg konkrét
feladatnak a címe. Itt kétféle lesz, azt hiszem.

 Gyökös egyenletek. Ez egy szinten van a másodfokú egyenletekkel,

tehát ez címsor kettő lesz.
 Két ismeretlenes egyenlet, az is címsor kettő, az is a gyökös
egyenletekkel van egy szinten, és akkor itt ezen belül a két
ismeretlenes egyenletrendszeren belül van egy és még egy feladat,
szöveges és sima.
 Trigonometrikus egyenletek, az megint egy típusa az egyenleteknek,
ez címsor, kettő, és a hatványozás azonosságai, a címsor egy, az a
következő nagy menüpont. Na most ez miért volt így jó nekünk.
Először is, hogy egy kicsit tisztábban lássuk, csináljuk meg ebből a
tartalomjegyzéket. Tehát tulajdonképpen már tudunk csinálni belőle
tartalomjegyzéket.
Azt mondja, azt úgy kell, hogy a hivatkozásra kattintunk, és hát itt azért
egy oldaltörés, mert ezzel is foglalkozunk részletesebben, de itt van egy
olyan beszúrásnál, hogy oldaltörés, csinálunk egy oldaltörést, hogy a
tartalomjegyzék a következő oldalra menjen. Tehát akkor a hivatkozás és a
tartalomjegyzék beszúrása. Itt van egy csomó ilyen előre elkészített sablon,
hogy hogyan fog ez körülbelül kinézni. Ugye föl van írva egy tartalomjegyzék
és címsor, egy címsor, kettő címsor, három. Tehát ezért kellett megjelölni a
címsorokat. Ezek majd ide jönnek be a tartalomjegyzékbe. Aztán hát itt még
rengeteg beállítás van, egyéni tartalomjegyzéket is csinálhatunk.
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

És akkor itt lehet kiválasztani, hogy hogyan nézzen ki.

 Mit teszek? Hát mindenféle dizájn díszes, az is jó, hivatalos. Hát
maradjunk egy ilyen hivatalosnál, és akkor itt azt is be lehet látni,
hogy hány színt jelenjen meg. Tehát ha valaki azt akarja, hogy a
harmadik szint, vagy csak második szint jelenjen meg, akkor itt ugye
vele tanítani, hogy esetleg négy színt is megjelenhet. Ez adott
dokumentum. Most én alapbeállításon így hagyom, hogy három színt
továbbá ok, és akkor idegen elállja nekünk.
 Kicsit rá is közelítek. Így, igen, így, jó? Tehát ide legenerálta nekünk
a tartalomjegyzéket, és mivel az egészeket, hát ugye ezt így beszínezi,
a rákattintok, mindjárt kijövök belőle, jobban látszik. Tehát az
egészek törtek egyedi típusai és a hatványozás azonosságai azok
voltak a címsor egyes címsora, egyes szintű címek, akkor a címsor
kettesbe állítottuk be az egyenletek típusain belül az abszolútérték
másodfokú, gyökös, két ismeretlenes és trigonometrikus
egyenleteket, és volt két még jobban alcím, ez már tényleges
feladatnak a megnevezése.
A másodfokú egyenleteken belül volt kettő, ugye ezek itt látszik, hogy
beljebb kezdi önműködően, és a két ismeretlenes egyenletrendszeren belül
is volt kettő. Tehát ezért érdemes így szintezni, mert utána egy kattintással
ilyen gyönyörű szép tartalomjegyzéket csinálhatunk. Még miért érdemes
ezeket a címsorokat használni? Látjuk, hogy most ilyen ronda kékek,
valamiért ez az alapbeállítás, de majd mindjárt teszünk ellene.
Mindjárt teszünk ellene, ezeket azért is jó, hogy így vannak, mert lehet
önműködően formázni. Például a címet először vegyük, nézzük meg. Itt
vagyunk az egyenleteknél, a cím alapműveletek, egyenletek, és ott a cím
van megadva, mint szint, hogy milyen szinten áll ez az alapműveletek
egyenlete. Jobb klikkel, itt van egy olyan módosítás. És itt be tudunk állítani
mindenfélét, hogy hányas legyen a címsor, milyen betűtípussal legyen.
Középre szeretném állítani, azt mondjuk, már át is állítom, és nagyjából
ennyi, még számozást adhatunk meg neki, de hát a címnek nem adunk
számozást. Jó. A színét is be lehet, hogy más színűre akarjuk, de hát
feketével ugye az teljesen jó.
Oké. És hát nagyjából ennyi.
Mást nem kell nagyon beállítani, de a formátumnál még például az, hogy
most éppen számozást nem akarunk, de majd ezt is fogjuk, a címsor 1-nél
esetleg kipróbáljuk. Még a bekezdés típusú formázást lehet állítani, és akkor
ez az összes, ami be van jelölve cím, arra igaz lesz. Tehát például, hogy
szeretnénk a cím után egy nagyobb térközt hagyni, mondjuk 20, vagy most
21-re sikerült írni, 21 pontnyi térkőt szeretnénk utána hagyni, mert úgy
gondoljuk, hogy az jobban fog kinézni. És akkor rányomunk, és akkor utána
lesz térköz.
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

Lehet, hogy kicsit lejjebb vitte. Azt

látjuk, hogy ez kevés. Tehát ugyanazok a
beállítások

rendelkezésünkre
állnak, akár a betűtípus, akár a bekezdés,
mint amúgy, azért jobb itt beállítani a
címsoron belül, mert akkor az összes. Tehát
nem kell akkor nézegetni, hogy na most
egységes lett a dokumentumom, vagy nem,
mert ami megkapja azt a szintű formázást,
hogy címsora egy vagy címsor kettő, az
automatikusan tök ugyanolyan lesz.
Jobban fog kinézni a dokumentumunk. Még
sokan, a 21. kerületben is 50-re állítsuk ezt
a térképet utána. Oké, és akkor így már egy
nagyobb térközt kapunk, és akkor jönnek
az egészek, törtek. Ugye, mondjuk, az
egészekre, ez a címsor egyes beállítás, ezt
is módosítjuk.

 Hát ne legyen kék, ugye először is, ne legyen kék. És amúgy így ez.
Jól néz ki, a betűtípus 16-osra állítv, az körülbelül jó. És akkor itt
nézzük meg, hogy itt is a bekezdés, itt is legyen, előtte van 12 pontnyi
térköz, utána legyen 20 pontnyi, de mindjárt rögtön kezdődjön. Így
fog kinézni, látunk is egy ilyen valamit, ami mondjuk itt nem annyira
jól néz ki, mert hát ugye a cím az utána lévőhöz kezdődik, vagy a
lévőhöz tartozik, és ne ott legyen a nagyobb térköz. Tehát inkább
mondjuk, érdemesebb pont fordítva, hogy előtte legyen 20, és utána
tizenkettő, nyilván közelebb legyen ahhoz, amihez tartozik. Na így
most már jobban néz ki.

 Próbálkozzunk számozás megadásával is. Itt tudunk beállítani

számozást, tehát például legyen egy olyan számozás, hogy mondjuk
egy, kettő, három. Vagy akár római. Van olyan, hogy római, egy,
kettő, három. Oké. És akkor most beállítja, láthatjuk, hogy ezért is
nagyon praktikus, mert az összes címsor egyes történetünknek
ugyanilyen számozást adott. Tehát egy, kettő, három, ottan a hármon
belül, itt majd ezt tovább beállítjuk, és akkor a következő címsor,
egyes, ezek mind alpontok, és itt hatványozási adatlanság, ez a
négyes.
És akkor ugye, hogy volt, legalább megnézzük még egyszer.
Itt azt hiszem, a hivatalost állítottuk be, címsor, egy címsor, kettő címsor,
három. Lecseréli, igen, de most jutott eszébe, hogy nekem már volt
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

tartalomjegyzékem, és csak lecserélni szeretném, és akkor láthatjuk, hogy

itt automatikusan akkor ugye újra generáltuk, és a változtatásaink meg is
jelentek. Gyönyörű szépen. Jó. Na, nézzük meg akkor itt a stb., hogy mi a
helyzet. Ugye a címsor kettő. Azt kellene változtatni most itt. Itt voltunk. És
akkor a címsor kettő. Na, nézzük meg. Ugye a kezdőlapnál vannak ezek, itt
rákattintunk, itt is vagyunk a címsor kettőnél. Jobbik módosítás, és akkor
hát ne legyen kék, nem is tudom, miért kék az alapbeállítás.

 Térközöket ugye úgy állítottunk, hogy volt az előző 20-12, hát akkor

ez most már alkohol, kicsit kisebb, akkor előtte ilyen 12, és utána meg

csak nyolc mondjuk. De hát ezt ízlés szerint nyugodtan be lehet

állítani. Így fog kinézni gyönyörű szépen. Fekete, és akkor ennek is

adjunk valami sorszámot, ilyen alszámot. Számozás, és akkor ennek

mondjuk legyen egy, kettő, három, sima, sima számok.

 A hármas nagy címen belül az egyes kisebb cím van. Ugye ez az

abszolút értéket tartalmazó egyenletek, és akkor, hogyha minden
igaz, akkor így van. Az összes címsor kettes szintű címünket
átalakítottuk. Ugye akkor most már egész jól rendszereződik, hogy a
nagy római hármason belül ez az egy, kettő, három, négyes alpont,
és akkor utána ötös alpont, és aztán vége van a római árvasnak,
kezdődik a római négyes, nagyobb témakör. Tehát így lehet ezt
szintezni.
 Az egyes feladatok, ugye az a már a harmadik szintű, annak még
nem adtunk semmilyen formázást, tehát valamit annak is
kitalálhatunk.
 Ugye ez is legyen fekete, nem tudom, ez a kék ez miért jó, de
átállítottuk, ugye semmi probléma nincs vele. Azt mondja, hogy itt
akkor előtte legyen mondjuk nyolc, és utána meg nulla, vagy talán
éppen, hogy valamennyi kettő térköz, oké, és akkor mi volt még?
Számozás, ugye mindent számozunk, akkor ez, hogyha ABC arra
figyeljünk, hogy itt azért már ABC van, tehát ABC-t akkor nem tudunk
adni, hanem mit adjunk. Ilyen kis római egyes, mondjuk ez az írott,
ez a kis íj, ez is a római számozás, de bármi mást is kiválogathatunk
egyébként. Még igenis, egy, kettő, három, nulla, egy, nulla, három.
Úgyhogy nagyon-nagyon nagy. Itt lehet ezzel játszani. Illetőleg,
illetőleg felsorolást is tudunk megadni, vagy egy jelet, hogy ez csak
egy feladat, nem akarjuk ezt tovább számozni, akkor például így is
meg lehet adni, hogy ez csak egy feladat utasítás, és akkor
csinálhatjuk. Tehát akár ez is lehet. Ugye a címsornak egy beállítása.

”Nézzük meg”
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

 hogynéz ki a tartalomjegyzékünk, és utána mutatok még egy

számozási lehetőséget. Ide került közbe a tartalomjegyzék valamiért.
Én már nagyobb térközöket állítottam, és akkor nem fértünk ki egy
oldalra.
 Jó. És Jó újabb tartalomjegyzéket szúrunk be, hogy a hivatkozás
tartalom, és akkor hát most egy másikat nézzünk meg esetleg így.
Teljesen mindegy, a stílus ugye azt is kiválogathatjuk.
 Na igen, ezért nem tudtuk frissíteni, mert nem automatikus tartalmi
jegyzéket csináltunk, hanem egyénit. Itt már lehet frissíteni, mert ezt
már ő jobban tudja ezt a tartalomjegyzéket, ez automatikus, és akkor
itt most már gyönyörű szépen látszik. Még egyértelműbb ugye ez a
számozás, ez nem rossz, hogy hármas szintű, az egyenletek típusain
belül megvannak az alpontok és az alpontokon belül meg az egyes
feladatok.

Tehát ez például már egy komoly dokumentumnak néz ki, hogyha valamit
szerkesztünk, szakdolgozatot, vagy beadandót, vagy valamit, akkor ez egy
olyan alakot ad az egésznek, ami már egy komoly szerkesztést mutat, hogy
foglalkoztunk vele, és hát igazából pillanatok alatt megvan, meg könnyebb
nekünk is utána javítgatni. Na, nézzünk meg még egy fajta számozást a
címsorokban.
1. Tulajdonképpen már megvagyunk, hogy mindegyiknek adtunk
számozást, idejövök az elejére. Ezt a számozást át is alakíthatjuk, ide
jövünk, és akkor van itt ilyen, hogy ez a címsorok nélküli sima
számozás, és ha erre rámegyünk, nem erre az alap, hanem itt mellette
van egy olyan, hogy ilyen
2. listák, ilyen alapból ilyen listákat generál,
3. és akkor itt van egy olyan, ami nem egy, hanem többféle is, ami
címsorokhoz rendel. Látjuk? Van alapvetően elkészített, tehát ilyen
számok, ilyen egy, egy pont, egy, egy pont, egy, satöbbi.

 Van egy ilyen, amit nagyjából ilyet csináltunk, hogy egy nagy Á, sima
egyes, satöbbi.
 Én amit most elkezdtettem, ezt a könyvet, amiben ugye egy részletet
most megnéztünk, ott ezt választottam, ez talán a legérthetőbb,
egyértelműbb, ez a fajta számozás és a És hogyha ezt így beállítottuk,
hogy ugye itt legyen ez a címsor szerinti számozás, akkor még egy
olyat kell csinálni, hogy az első már megvan. Olyat kell csinálni, hogy
itt jobb kékkel lehessen rámegyünk, és akkor címsor egy frissítéssel
kijelölt formátumra, és akkor az összes címsor egyet erre a
formátumra frissíti. Ugyanezt fogjuk elkövetni a címsor kettővel is.
Ugye itt is beállítjuk ezt a címsoronkénti számozást.
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

Ekkor ő már megkapja a három pont egyet, mert a hármason belül leszünk.
És akkor itt is van egy olyan címsor, kettő frissítése a kijelölt formátumra,
és akkor hát elvileg az összes címsor kettő már három pont egy, illetve
három pont kettő, és akkor a címsor hármat már be is lőtte. Itt láthatjuk,
hogy itt mutatja is, hogy már megkapta ezt a számozást, már nem is kellett
beállítani, hogy három pont kettő pont egy. Három pont, kettő pont, kettő.
És akkor itt van már most egy ilyen frissítés, mert ugye nem egyénit
csináltunk. Ha egyénit csináltunk, akkor ugye újra kell generálni, és akkor
teljes tartalomjegyzék frissítése. i

Megnyomjuk, és akkor tadam, meg is vagyunk. Így néz ki a dolog.

Hogyha azt szeretnénk, hogy ne legyen benne ugye a három pont kettő pont
egy, mert azok már ilyen kis feladatcímek, akkor azokat ugye kitöröljük
belőle, akár manuálisan is ki lehet törölni, vagy ugye ahol néztük, tehát még
egyszer mutatom, hivatkozás, tartalomjegyzék, és akkor itt van egy olyan
egyéni, és akkor itt be lehet állítani, hogy hány címsor jöjjön meg a
tartalomjegyzékbe. Oké. De hát ez ízlés szerint lehet ezeket válogatni, és
nagyon praktikus tud lenni, bár néha azért küzdeni kell vele, de némi
gyakorlattal jól használhatók ezek. Aztán, hogyha időközben meggondoljuk
magunkat, és azt mondjuk, hogy hát ez a nagy cím, a címsor egy, az legyen
mondjuk félkövér, akkor mi sem egyszerűbb, ugye rámegyünk ide, hogy
félkövér legyen, és akkor oké, és akkor automatikusan átállítja félkövérre.
Jó. Na nézzük, hol tartunk. Azt mondja, a címsorok megvoltak,
tartalomjegyzéket ehhez képest, amikor megnéztük, töréspontok. Na most a
töréspontok, azt már egy picit említettük, hogy van olyan, hogy oldaltörés,
igaz? Oldaltörés, azt már néztük, hogy a tartalmat új oldalra tettük.

 Itt még egy gondolat a címsorokhoz. Csináltak nekünk egyébként,

mint mindenben, van egy csomó alapból megszerkesztett séma, ami
közül lehet választani. Itt a tervezésnél, hogy megvan, tehát megvan

csinálva egy ilyen ajánlott van cím, címsor,

egy címsor, kettő minden benne van, és hogyha a lehűlést
szimpatikus, mondjuk most erre rányomom, akkor megint csak az a
fontos, hogy be legyen jelölve minden egyes címnél, hogy az micsoda
címsor, egy vagy címsor, kettő vagy mi.
 És akkor automatikusan áttette nekünk címsor, címsor, egy, kettő,
hármat, mindegyiket erre a formátumra. Na, tehát töréspontok, az
pedig itt az elrendezésnél van, és akkor megnézném rá, hogy
töréspontok. Az oldaltörést néztük, az akármi van, tehát nem
enterezni kell, hanem azért jó ez az oldaltörés, mert hogyha később
szerkesztjük a dokumentumot, akkor onnantól, ahol mi egyszer
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

megjelöltük, hogy ezt új oldalra kellene kezdeni, például ott lent a

tartalomjegyzéket, azt hatodik kaszaggal ő oda fogja tenni. Tehát
ezért praktikusabb, mint az enterezgetés.

Jó, akkor vannak, itt még még vannak hasábtörés, hogyha olyan kofaságos
okmányt szeretnénk csinálni, valamilyen táblázatot, bár táblázatban is
lehet ezt, akkor a folyószöveget két hasábra töri, vagy akár háromra, vagy
többre.

 Szakasztörések. Na, most miben különbözik az oldaltörés és a

szakasz törés? A szakasztörésben a beállítások, tehát
változtathatjuk a beállításokat, milyen beállításokra gondolok.
Például a C oldalszámozás, ami egy nagyon fontos, hogy fejléc,
lábléc, használat, ami szintén egy olyan dolog, hogy azt valahol
beállítjuk, akkor az egész dokumentumban olyan lesz. Illetve, ha
mégis valahol szeretnénk változtatni egy bizonyos ponttól a
okmányban, mindjárt mutatok erre példát, hogy ez hogy néz ki.

Akkor ilyen szakasztörést kell oda betennünk. Tehát ránézésre nem fog
semmi sem történni, ahol betesszük ezt a szakasztörést. Csak például a
lábléc, fejléc, lábjegyzet, amit nyilván megnézünk, hogy micsoda, azt tudjuk
módosítani, és akkor onnantól lesz új. Különben az egész
dokumentumomban ez egységes, ez a fejléc, vámléc történet. Kifejezetten
könyvszerkesztésnél érdekes ez a páros, illetve páratlan oldalra kezdés,
hogy az új szakasz például, hogyha beteszek egy olyan szakasztörést, hogy
mondjuk páros oldal, akkor meg vannak számozva az oldalak, és akkor a
következő szakaszt új oldalra és új páros oldalra kezdi.
Attól függetlenül, hogy hol van vége az előzőnek, majd mindjárt ezt is
megnézzük egy megszerkesztett dokumentumban, hogy hogy néz ki. Jó,
tehát ez a szakasztörés, ez nagyon fontos, főleg az oldalszámozás és a fejléc
lábléc beállításainál.
Talán a legkönnyebb úgy
beállítani a kattintunk egy kettőt- feljegyzést, vagy a
lábjegyzetet, hogy hármat egymás után ide a ide kattintunk egy
kettőt-hármat lap tetejére, a margóra, egymás után ide a
lap tetejére, a tehát itt látszik a szürkével margóra, tehát itt
látszik a szürkével jelölt, itt van a margó, az jelölt, itt van a
margó, az lesz a lesz a fejléc, ide belépek. fejléc, ide belépek.
Ugye látszik, hogy Ugye látszik, hogy megváltozott, élő fej
élőláb, itt be is megváltozott, élő fej élőláb, léptünk, és akkor ide
tudunk betenni itt be is léptünk, és akkor valami akár ábrát,
vagy sokan szokták, ide hogy legyen itt, hogy
WORD - A nagy dokumentumok formálódása. Bölöni Csaba

most melyik témakörben vagyunk, például hogyha

visszagondolunk egy valamilyen könyvre, hogy itt meg van jelölve, és akkor
amíg az a témakör van, vagy az a helyezett, addig itt ugyanaz jelenik meg
a fejlécben. Én most ez is a fejléchez tartozik végül is. Oldalt jelöltem, egy

ilyen szótáraknál szokott lenni, egy ilyen szövegdobozba

vetettem, egy ilyen alakzatot beszúrtam, és beleírtam, hogy egyenletek, és
itt fekete alapon, fehér betűvel itt van egy egyenletek.

Ebben a szakaszban ugye ez lesz mindig itt a lap szélén. Egyszer elég
beállítani, és akkor abban a szakaszban végig az van. A láblécbe
átkattintva ugye ide kerülünk. Itt van oldalszám is beállítva ez az egyes
oldal. Nézzük meg egy kicsit ezt az oldalszám beállítást. Tehát ide
megjelenik, és akkor belekattintva akár ide az aljába is, ide Margóra
kattintgatva belépünk ebbe a tervezés menübe, és itt van a nagy oldalszám.
Aztán megint választhatunk annyiféle oldalszám közül, amennyit csak
akarunk, illetve lehet szerkeszteni is magunk.

i
KKandó