Egy tábla felépítése: (táblának nevezzük azt, ami feliratként megjelenik a

képernyőn)
- 1 vagy 2 sor, több nem lehet
- egy sorban legfeljebb 40 karakter lehet
- ha két (vagy több) különböző személy szólal meg egy táblán belül, akkor sem
tartalmazhat 40-nél több karaktert egy sor (nem probléma, ha egy sorban szerepel a
két (vagy több) gondolatjel)
- a maximális CPS (egy másodpercre jutó karakterek száma) 25,00 ; ezért van az, hogy
esetenként le kell rövidíteni valamennyire a szereplők mondandóját
- ha kiférne egy sorba a szöveg, de relatíve hosszú, akkor érdemes 2 sorba szedni (én
általában 32-nél szoktam meghúzni a határt, de van, aki már 30-nál is, ez igazából
ízlés kérdése)

Dőltezés:
dőltezni a leggyakrabban az adott szituknál szoktunk:
- telefonbeszélgetések (amikor nem az beszél, akit látunk)
- ha behallatszik a TV/rádió
- ha egy szereplő nem beszél, csak a gondolatait halljuk
- ha a beszélgetés más helyszínen zajlik, mint amit éppen látunk, esetleg a múltban
történik, és erre visszaemlékszik egy szereplő (erre tökéletes példa a 00:03:08,300-as
tábla)
„Az előző részek tartalmából”-t dőltezni szoktuk (jobb klikk, Italic)
nem csak egész táblákat dőltezünk:
00:04:19,870 a „szóval, szerintem” még maradhat, és utána a többi mehet dőlttel:
„<i>” a dőltes rész elejére, és „</i>”-vel zárod le a dőltes részt
00:04:41,460 itt a második sorban lévő „nem”-et kell dőltezni
00:04:56,120 „Jól vagy?” dőlttel
00:05:00,710 dőlttel az egészet
Különírás/Egybeírás:
ha egy összetett szóra egyszerre érvényesül az, hogy legalább három szóból ÉS legalább
hét szótagból áll (ebbe nem számítanak bele a toldalékok), akkor kell különírni, egyébként
mehet egybe
https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/ ez egy nagyon hasznos oldal, akár helyesírás, akár
külön-/egybeírás szempontjából
00:00:58,910 ez esetben „megvan”, mert nem követi/követné semmi, ami közvetlenül az
igéhez tartozik/tartozna
pl arra, amikor követi: Meg van oldva a probléma.
pl arra, amikor követné: - Meg van csinálva a leckéd?
- Meg van (csinálva).
tudom, hogy az utóbbi eléggé magyartalan, kb senki se így tenné fel ezt a kérdést, csak
szemléltetni akartam a különbséget
00:01:40,260 tényelemző, karaokebár
00:01:50,920 rakétaember
00:02:07,940 leegyszerűsít
00:02:12,780 fel kéne hívnia ; meg kéne mondania
00:03:27,590 hasfájás
00:04:22,030 el tudok menni
00:04:31,350 most már
00:04:37,690 ultrahangvizsgálat (3 szó, 6 szótag)
00:04:57,780 meglesz

Szóismétlések:
általánosságban észrevettem, hogy sokszor használod a „ja” szót, érdemes inkább „igen”-t
használni, vagy akár az „aha” is mehet, a lényeg, hogy ne mindig ugyanaz a szó szerepeljen
ugyanez vonatkozik az „oké”-ra: mehet helyette pl a „rendben” ; „jól van” ; „jó”
00:02:07,940 pl: „Mindig mindent leegyszerűsít” (kétszer szerepel az „egyszerű” szó
valamilyen formában)
Kell-e vessző/Nem kell-e vessző:
egyik legfontosabb aranyszabály, hogy sem a „hogy”, sem a „mint” szavak elé nem az
esetek 100%-ában írunk vesszőt
példák arra, amikor a „mint” elé nem kerül vessző:
Hosszú Katinka mint úszó
több mint egymillió

példák arra, amikor a „hogy” elé nem kerül vessző:

- Beadta a derekát?
- Igen, csak hogy túllegyen rajta.

- Eljössz a koncertre?
- Persze hogy el.
DE!
- Aláírtad a szerződést?
- Persze, hogy nagyobb legyen a fizetésem. („persze, azért, hogy…” lenne)

00:01:12,090 és 00:01:13,820 vessző kell az akár elé: https://e-nyelv.hu/2015-03-22/akar-

mint/
00:02:07,940 vessző a tábla végére, mert a folytatás egy másik tagmondat
00:02:14,920 nem kell vessző, mert ez felsorolás, nem két tagmondat
00:02:16,650 tábla végére vessző, itt a határ a két tagmondat közt
00:02:18,550 ha így hagyod, nem kell vessző, ha beteszel egy „azt” szót az „és” után, akkor
viszont kell
00:02:20,120 vessző a „mint” elé
00:02:53,690 vessző a „tudom” után („Tudom, hogy mit szeretsz még!” lenne, de itt
elhagyható a „hogy”)
00:03:31,430 „kérlek” után vessző („kérlek, hogy ne aggódj” lenne)
00:04:57,780 „hívj fel” után vessző
Mondatvégi írásjelezés:
mindig a főmondathoz igazítjuk az írásjelet
00:01:12,090 itt a „kérlek” a főmondat, tehát valóban nem kell felkiáltójel a végére
00:01:40,260 itt az „emlékeztess” a főmondat, tehát felkiáltójeles
00:02:22,890 előbbi mondat egyértelmű felszólítás, utóbbi pedig inkább megszólítás, a
lényeg, hogy mindkét esetben kell a felkiáltójel
00:02:42,980 itt is az első tagmondat a főmondat, tehát itt is felkiáltójel kell
00:02:45,210 és a kövi: ezek is felkiáltójellel mennének, bár ez esetben talán a „…” jobb
lenne, mert ezek ilyen félmondatok (vagy még annyik sem)
00:03:51,910 felkiáltójel a végére
00:04:13,500 az előző táblához hasonlóan ez is felkiáltójeles
00:04:14,800 ugyanaz, mint az előzőnél

Indulatszavak:
ezeket a „Woah!” „Ahh...” „Mm-hmm” és egyéb hasonló felszólalásokat a legtöbbször
egyszerűen csak ki szoktuk törölni, lejjebb felsoroltam azokat a táblákat, amelyek ebbe a
kategóriába sorolhatók
00:00:52,000
00:01:48,960 nálam az „Ó” az határeset, ha szeretnéd meghagyni, nyugodtan
00:02:22,890 én csak akkor szoktam meghagyni a „Hé!”-t, ha önmagában áll, de egyébként
mi ezt inkább „hékás”-nak mondjuk, hacsak nem egy ilyen felháborodott odakiabálásról van
szó
00:02:28,400
00:02:46,980
00:03:58,450
00:04:01,390
00:04:24,710
00:04:57,780 esetleg egy „aha” az elejére
Szórend:
talán ez az egyik legproblémásabb terület az összes közül, a legjobb módszer az, ha többször
kimondjuk magunkban az adott mondatot, és ha nem érezzük teljesen jónak, akkor
változtatunk attól függően, hogy min van a hangsúly
00:03:29,420 Semmit sem akartam mondani tegnap este után.
vagy: Semmit sem akartam mondani a tegnap történtek után.
vagy: a tegnap este/történtek is előrehozható
00:03:46,570 Ma délután nem tudlak elvinni.
00:04:19,870 itt kéne maradnom vele