You are on page 1of 13

Gázellátás 2.

Házi feladat

Pécsi Tudomány Egyetem Műszaki és Informatikai Kar

Név: Magyar Zsolt

NEPTUN kód: HP5HJC

Házi feladat jele: L_G2-1-3

1. Feladat leírása:

Tervezze meg a nyomásszabályozó mérő állomás gázellátás kiviteli tervét az alábbi adatok alapján:

3 db mérőhely kialakítása szükséges. A csatlakozási nyomás 4 bar.

2. Feladat kiírása:

Mennyiség Hőteljesítmény Hatásfok


Készülék megnevezése:
[db] [kW] %
1. mérő falikazán 4 60 96
rendszere X irány
(80mbar) nagykonyhai főzőzsámoly 1
2. mérő sugárzóernyő 9 35 98
rendszere Y irány
(28 mbar) hőlégfúvó 4 18 88
3. mérő gázkazán 1 31 98
rendszere X irány
(26,5 mbar) háztartási gáztűzhely 1
Csatlakozás típusa: A

3. Feladat kidolgozása:

A rendelkezésre álló adatok alapján az egyes rendszerek gázmérőinek kiválasztásához meg kell
határozni a rendszeren lévő maximális gázterhelést. A gázterhelés meghatározásához a hőterhelést
szükséges először megállapítani.
A hőterhelés számításához az alábbi képletet kell alkalmazni:

𝑄𝑛é𝑣𝑙.𝑡𝑒𝑙𝑗.
𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ. =
𝜂

ahol:

Qhőterh.: A gázkészülék hőterhelése [kW]

Qnévl.telj: A gázkészülék névleges teljesítménye [kW]

η: A gázkészülék hatásfoka [-]

1. rendszeren lévő gázkészülékek hőterhelésének meghatározása:

𝑄𝑛é𝑣𝑙.𝑡𝑒𝑙𝑗. 60 [𝑘𝑊]
𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ.𝑓𝑎𝑙𝑖𝑘𝑎𝑧á𝑛 = = ∗ 100 = 𝟔𝟐, 𝟓 [𝒌𝑾]
𝜂 96

2. rendszeren lévő gázkészülékek a hőterhelésének meghatározása:

𝑄𝑛é𝑣𝑙.𝑡𝑒𝑙𝑗. 35 [𝑘𝑊]
𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ.𝑠𝑢𝑔á𝑟𝑧ó𝑒𝑟𝑛𝑦ő = = ∗ 100 = 𝟑𝟓, 𝟕𝟏 [𝒌𝑾]
𝜂 98

𝑄𝑛é𝑣𝑙.𝑡𝑒𝑙𝑗. 18 [𝑘𝑊]
𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ.ℎő𝑙é𝑔𝑓ú𝑣ó = = ∗ 100 = 𝟕𝟐 [𝒌𝑾]
𝜂 88

3. rendszeren lévő gázkészülékek a hőterhelésének meghatározása:

𝑄𝑛é𝑣𝑙.𝑡𝑒𝑙𝑗. 31 [𝑘𝑊]
𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ.𝑔á𝑧𝑘𝑎𝑧á𝑛 = = ∗ 100 = 𝟑𝟏, 𝟔𝟑 [𝒌𝑾]
𝜂 98

A hőterhelések meghatározása után a gázterhelést kell kiszámítani, melyhez az alábbi képletet


használandó:

𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ.
𝑞𝑣 = ∗ 3600 [𝑚3/ℎ]
𝐻𝑎

ahol:

qv: gázterhelés [m3/h]

Qhőterh: a gázkészülék hőterhelése [kW]

Ha: a gáz fűtőértéke [kJ/m3] *

*
A földgáz fűtőértéke Egyetemes Szolgáltatási Üzletszabályzatban van meghatározva, ez
Magyarországon 34 [MJ/m3] = 34.000 [kJ/m3].
1. rendszer gázterhelésének meghatározása:

𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ. 𝑚3 62,5 [𝑘𝑊] 𝑚3


𝑞𝑣,𝑓𝑎𝑙𝑖𝑘𝑎𝑧á𝑛 = ∗ 3600 [ ] = ∗ 3600 = 6,62 [ ]
𝐻𝑎 ℎ 𝑘𝐽 ℎ
34000 [ 3 ]
𝑚

𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ. 𝑚3 29 [𝑘𝑊] 𝑚3
𝑞𝑣,𝑓ő𝑧ő𝑧𝑠á𝑚𝑜𝑙𝑦 = ∗ 3600 [ ] = ∗ 3600 = 3,07 [ ]
𝐻𝑎 ℎ 𝑘𝐽 ℎ
34000 [ 3 ]
𝑚

2. rendszer gázterhelésének meghatározása:

𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ. 𝑚3 35,71 [𝑘𝑊] 𝑚3


𝑞𝑣,𝑠𝑢𝑔á𝑟𝑧ó𝑒𝑟𝑛𝑦ő = ∗ 3600 [ ] = ∗ 3600 = 3,78 [ ]
𝐻𝑎 ℎ 𝑘𝐽 ℎ
34000 [ 3 ]
𝑚

𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ. 𝑚3 20,45 [𝑘𝑊] 𝑚3


𝑞𝑣,ℎő𝑙é𝑔𝑓ú𝑣ó = ∗ 3600 [ ] = ∗ 3600 = 2,17 [ ]
𝐻𝑎 ℎ 𝑘𝐽 ℎ
34000 [ 3 ]
𝑚

3. rendszer gázterhelésének meghatározása:

𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ. 𝑚3 31,63 [𝑘𝑊] 𝑚3


𝑞𝑣,𝑔á𝑧𝑘𝑎𝑧á𝑛 = ∗ 3600 [ ] = ∗ 3600 = 3,35 [ ]
𝐻𝑎 ℎ 𝑘𝐽 ℎ
34000 [ 3 ]
𝑚

𝑄ℎő𝑡𝑒𝑟ℎ. 𝑚3 10,5 [𝑘𝑊] 𝑚3


𝑞𝑣,ℎő𝑙é𝑔𝑓ú𝑣ó = ∗ 3600 [ ] = ∗ 3600 = 1,11 [ ]
𝐻𝑎 ℎ 𝑘𝐽 ℎ
34000 [ 3 ]
𝑚

A számított adatokat összesítve az alábbi táblázat tartalmazza:

Gáz- Összes Összes Összes Gázmé-


Meny- Telje- Hőter- Hatás-
készülék terhe- hőtelje- hőter- gázter- rő össz.
nyiség sítmény helés fok
típusa: lés sítmény helés helés gázter-
[db] [kW] [kW] %
[m3/h] [kW] [kW] [m3/h] helés
1. falikazán 4 60 62,50 96 6,62 240 250 26,47
rend- nagykonyhai 29,54
szer főzőzsámoly 1 29 3,07 0 29 3,07
2. Sugárzóer-
rend- nyő 9 35 35,71 98 3,78 315 321,43 34,03 42,70
szer hőlégfúvó 4 18 20,45 88 2,17 72 81,82 8,66
3. Gázkazán 1 31 31,63 98 3,35 31 31,63 3,35
rend- Háztartási 4,46
szer gáztűzhely 1 10,5 1,11 0 10,5 1,11
Gázmérők kiválasztása:

A gázmérők kiválasztása az EON SZ-221 műszaki biztonsági szabályzatának 15. sz. melléklete
alapján történik:

Az 1. rendszer maximális gázterhelése: 29,54 m3/h → választott gázmérő: G25 membrános gázmérő

A 2. rendszer maximális gázterhelése: 42,70 m3/h → választott gázmérő: G40 membrános gázmérő

A 3. rendszer maximális gázterhelése: 4,46 m3/h → választott gázmérő: G4 membrános gázmérő

Nyomásszabályzók kiválasztása:

A nyomásszabályozók osztályozása a névleges térfogatáram és a bemenő nyomás szerint történik. E


szerint a nyomásszabályozók lehetnek:

- házi nyomásszabályozók, ahol a névleges térfogatáram maximális értéke 40 m3/h


lehet, a bemenő nyomás pedig maximálisan 16 bar.
- egyedi nyomásszabályozó állomás, ahol a névleges térfogatáram legalább 40 m3/h,
legfeljebb 200 m3/h lehet, a bemenő nyomás értéke: kisebb, mint 100 bar.
- ipari nyomásszabályozó állomás, ahol a névleges térfogatáram nagyobb mint 200
m3/h,
A tervezési feladatban az 1. és a 3. rendszer esetében egyszerű házi gáznyomásszabályozót kell
kiválasztani. A 2. rendszer esetében mivel 40 m3/h feletti a gázfogyasztás, ezért egyedi
nyomásszabályozó állomást szükséges

A csatlakozási nyomás 4 bar, ami középnyomásnak felel meg. A tervezett rendszerek mindegyike
kisnyomású (0-100mbar-ig terjedő) nyomástartományban szerepel, ezért a rendszer biztonságos
működésének érdekében nyomásszabályozó szükséges a gázmérők elé.

A nyomásszabályzók kiválasztása az EON SZ-221 műszaki biztonsági szabályzatának 12. számú


melléklete alapján történik. A megfelelő nyomásszabályozó kiválasztásához figyelembe kell venni a
készülék adatlapját, ahol figyelembe kell venni a maximális térfogatáramot, a csatlakozási nyomást,
ami jelen esetben 4 bar, valamint a kilépő nyomást kell figyelembe venni.

1. rendszer nyomásszabályozójának kiválasztása

Az 1. rendszer nyomása a feladat kiírás szerint 80 mbar, a gázterhelés 29,54 m3/h. A csatlakozási
nyomás 4 bar. Az házi nyomásszabályozók között nem találtam megfelelő nyomásszabályozót, ezért a
választás az alábbi táblázatban található HEAT-Gázgép Kft. által forgalmazott Village-Flow típusú
nyomásszabályozó kínálatából választottam.

Az 1. rendszerre választott nyomásszabályozó típusa: VF-50/78.


A nyomásszabályozó műszaki adatai:

Kimenő
Pkn Beépí- Belépő Kilépő nyomás
Pbe Pbe Q Elren- állítható-
Típus (állítható- tési csatla- csatla-
min max max dezés sága
ság) méret kozás kozás
mbar
VF- Egyen
50/78 85(67-102) 2 10 50 es 166 G5/4 (k) G5/4 (k) 67-102

2. rendszer nyomásszabályozójának kiválasztása:

A 2. rendszer esetében egyedi nyomásszabályozó kiválasztása szükséges. A feladat kiírás szerint a


rendszer üzemi nyomása 28 mbar, a maximális gázterhelés 42,70 m3/h. A nyomásszabályozót a
HEAT-Gázgép Kft. által forgalmazott Village-Flow típusú nyomásszabályozó katalógusából
választottam:

A 2. rendszerre választott nyomásszabályozó típusa: VF-50/77.

A nyomásszabályozó műszaki adatai:

Kimenő
Pkn Beépí- Belépő Kilépő nyomás
Pbe Pbe Q Elren- állítható-
Típus (állítható- tési csatla- csatla-
min max max dezés sága
ság) méret kozás kozás
mbar
VF- Egyen
50/78 27 (21-32) 2 10 50 es 166 G5/4 (k) G5/4 (k) 21-32
3. rendszer nyomásszabályozójának kiválasztása:

A 2. rendszer esetében egyedi nyomásszabályozó kiválasztása szükséges. A feladat kiírás szerint a


rendszer üzemi nyomása 26,5 mbar, a maximális gázterhelés 4,46 m3/h. A nyomásszabályozót a
HEAT-Gázgép Kft. által forgalmazott EKB típusú nyomásszabályozó katalógusából választottam:

A 3. rendszerre választott nyomásszabályozó típusa: EKB-10/G53

A nyomásszabályozó műszaki adatai:

Pbe Pbe Q Elren- Beépí-tési Belépő csatla- Kilépő csatla-


Típus Pkn
min max max dezés méret kozás kozás

EKB-10/G53 26,5 0,1 6 10 Egyenes 166 G5/4 (k) G5/4 (k)

Gázmérő szekrények kiválasztása:

A feladatkiírás szerint a gázmérők falon kerülnek elhelyezésre, ezért azokat védőszekrényben kell
elhelyezni. A kiválasztáshoz a PERÓ GÁZ Kft. ajánlatát vettem figyelembe. Olyan fali védőszekrényt
kell választani, amiben a nyomásszabályozónak is kialakított helye van. A védőszekrény
kiválasztásánál a korábban meghatározott gázmérő méretét kell elsősorban figyelembe venni.
Az 1. rendszer esetében a választott védőszekrény típusa: PERÓ T21 G25 fali szabályozó- és
mérőállomás. (domborított védőburkolattal). Kilépő oldali gázcsatlakozás R2”.
A védőszekrény mérete: 700x600x330.

A 2. rendszer esetében a választott védőszekrény típusa: PERÓ T21 G40


A védőszekrény mérete: 1020x260x525mm, az alépítmény befoglaló mérete: 1160x1260x525mm.

A 3. rendszer esetében a választott védőszekrény típusa: PERÓ T21 R28; T17 SZR szerelősínnel.

A védőszekrény mérete: 530x335x215mm; kilépő oldali csatlakozás R28x15 CU

A feladat tervezési részét a Gg-1 terve tartalmazza részletesen.

Az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírása, azok megfelelőségeinek


kritériumai:

A szilárdsági és tömörségi nyomáspróbákat az MSZ 11413/4-77. ill. 3/2020 (I.13.) ITM rendelet
szerint kell elvégezni és arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyomáspróba levegővel, vagy semleges
gázzal végezhető.
Kisnyomású hálózaton:

Szilárdsági nyomáspróba épületen kívül szabadon és épületen belül szerelt vezetékekre:

1 bar (100 kPa) 15 perc (állandósult állapottól)

Szilárdsági nyomáspróba műszerezettség: nyomásmérő a vizsgálóközeg nyomásának mérésére,


amelynek pontossági osztálya 0,6, mérete D160, felső méréshatára a próbanyomás 1,1…1,6-szoros
sávjába essen (kivéve a ppróba=6bar, ahol a nyomásmérő felső méréshatára 10bar). Hitelessége
érvényes (2év) kalibrálási bizonylattal rendelkezzen. Digitális nyomásmérőregiszter is alkalmazható,
amelynek kalibrálási ciklusát a gyártó állapítja meg.

Tömörségi nyomáspróba: 150 mbar (15 kPa) 10 perc (állandósult állapottól)

Az előirt próbáknál nyomásesés nem engedhető meg.

A külső tömörtelenséget jól habzó anyag oldatával /szappanos oldat / történő vékony rétegű
bekenéssel kell vizsgálni. Sikeres nyomáspróba után lehet csak a festést elvégezni, majd a rendszert
gáz alá helyezni. A nyomáspróbát a kivitelező és a gázszolgáltató szakemberei, közösen ellenőrzik, és
arról jegyzőkönyvet vesznek fel. A nyomáspróbához hitelesített, kalibrált mérőműszerek használhatók.

Tömörségi nyomáspróba műszerezettség: kisnyomáson U-csöves, vagy egycsövű, ellenőrző-tartályos


manométer, illetve digitális nyomásmérő regiszter.

Középnyomású hálózaton:

Szilárdsági nyomáspróba épületen kívül szabadon szerelt vezetékekre:

6 bar (600 kPa) 15 perc (állandósult állapottól)

Tömörségi nyomáspróba: 4 bar (400 kPa) 10 perc (állandósult állapottól)

Nyomáspróba műszerezettség: nyomásmérő a vizsgálóközeg nyomásának mérésére, amelynek


pontossági osztálya 0,6, mérete D160, felső méréshatára a próbanyomás 1,1…1,6-szoros sávjába essen
(kivéve a ppróba=6bar ,ahol a nyomásmérő felső méréshatára 10bar). Hitelessége érvényes (2év)
kalibrálási bizonylattal rendelkezzen. Digitális nyomásmérőregiszter is alkalmazható, amelynek
kalibrálási ciklusát a gyártó állapítja meg.

Sikeres nyomáspróbát követően a középnyomású vezetéket üzembe helyezésig 0,5 bar túlnyomáson
kell tartani. Nyomáspróba megkezdése előtt legalább 24 órával fel kell tölteni a vezetéket, hogy a

hőmérséklet kiegyenlítődése megtörténhessen. Ürítés egy lépésben történhet.


A nyomáspróbát a kivitelező és a gázszolgáltató szakemberei, közösen ellenőrzik, és arról
jegyzőkönyvet vesznek fel. A nyomáspróbához hitelesített, kalibrált mérőműszerek használhatók. A
próbák kiértékelése az EDD/EKO SZ-221 v02 ill. a szabvány alapján végezhető.

Réz csövek szerelése, forrasztása, préselése:


A szabadon szerelt gázvezetékeket a falhoz nem éghető anyagú, gumis csőbilincsekkel kell rögzíteni:
rézcső esetén:
Ø18x1 rézcsőnél 1.5 m; Ø22x1 rézcsőnél 2 m; Ø28x1.5 rézcsőnél 2.25 méterenként.
A szerelésnél felhasználható cső anyaga: MSZ EN 1057 szerinti varrat nélküli, húzott rézcső (CU-DHP
vagy CW 024A), átm.22*1–ig R250, félkemény kivitel, átm. 28*1,5 –ig R290, kemény kivitel. Csak
olyan szerelvények építhetők be, melyeknek műbizonylatuk van és megfelelnek, az előirt
követelményeknek, többek között a gázszolgáltató, műszaki szolgálati utasításában foglaltaknak.
Rézcső forrasztása, préselése esetén a szerelésre a gázszolgáltató műszaki szolgálati utasításában
foglaltaknak megfelelő szerelő és szerszám alkalmazható. A profipress-G idom alkalmazása esetén a
gázra alkalmazható, HNBR tömítőgyűrűvel gyártott, sárga színjelölésű idom használható. A tervezett
rendszer, Viega press, préseléses kötésekkel készül.
A rézcső falba süllyesztett, festett, előlapos műanyag csőcsatornában szerelhető. A csőcsatorna
iránytöréseinél kiszellőztető perforációt kell készíteni.
Acél csövek szerelése, hegesztése:
A szabadon szerelt gázvezetékeket a falhoz nem éghető anyagú csőbilincsekkel kell rögzíteni:
NA-15 – NA-20 csőméretig: 1.5 m;
NA-25 és e feletti csőméretnél: 1.8 métereként
A szerelésnél felhasználható csövek: MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255:2005 szabvány szerint
varratnélküli acélcsővek.
Az acélcsövek összekötésére lánghegesztés alkalmazható. Hegesztőpálca: MSZ EN 12536:2000 szerint.
Belföldi típus: A-37. Illesztés: MI 4304/3-81 szerint. A gázvezeték hegesztését csak olyan hegesztő
szakmunkás végezheti, aki az MSZ EN 287-1:1992 szabvány előírásainak megfelelő GC-I.o.
minősítéssel rendelkezik.
Az acélcsöveket korrózióvédelem kel ellátni. Szabadon szerelt csöveknél rozsdamentesítés, alapmázolás
bauxitvörös alapozóval, fedőmázolás két rétegben, olajfestékkel, sárga színre. /épületen belül nem
kötelező a sárga szín. / lakkozás szintetikus zománccal. Földbe fektetett acél gázvezetéket műanyag
szigetelőfóliával kell bevonni a gázszolgáltató technológiai utasítása szerint.
Védőcső, burokcső:
Biztonságosan viselje el a külső terheléseket. Légtere ellenőrizhető legyen, ha a környezet védelme ezt
indokolja. Védelemként használt műtárgynak megkülönböztethetőnek kell lennie a haszoncsőtől. Belső
átmérője a haszoncső külső átmérőjénél (acélcső esetén a szigetelésnél) két normál átmérővel (két
mérettel) nagyobb legyen! Legalább 1-1 m-rel hosszabb legyen, mint védelmet igénylő létesítmény
érintő síkja. Védelem céljára beépített acélcsövet külső, belső korrózióvédelemmel kell ellátni,
alkalmazásakor minden esetben megfelelő teherbírású csőközpontosítókat kell beépíteni.
Gázvezeték és a köré helyezett védőcső, burokcső közötti gyűrűs tér tartós, gáztömör műszaki
megoldással úgy lezárandó, hogy a gyűrűs térbe talajvíz ne kerülhessen.
Védőcső végek gáztömör lezárása mellett 10 m-ig egyik végén, 10 m felett mindkét végén szaglócsövet
kell csatlakoztatni. Különösen indokolt esetben alakítható ki 25 m-nél hosszabb egybefüggő védőcső
szakasz.
Védőcsőben, acél haszoncsövet 2 m-enkénti csúszógyűrűk, PE csövet központosító betétek
alkalmazásával kell elhelyezni. Központosító, támasztó gyűrűkkel, különösen a védőcső végeinél, meg
kell akadályozni, hogy a haszoncső és a védőcső egymással érintkezzen.
Védőcső, iránytöréstől mentes legyen.
A középnyomású csőkötések varratellenőrzése: A csővezetéket a 3/2020 (I.13.) ITM rendelet
táblázatában foglaltak szerint varratvizsgálatnak kell alávetni, és annak eredményét jegyzőkönyvben
kell rögzíteni. Vizsgálandó minden tompahegesztés és a hegesztési varratok 10 %, de minimum egy
varrat. A PE csövek hegesztési vizsgálatát Msz-EN 12007-2 szerint kell elvégezni.
A hegesztési varratok jelölése: Minden egyes hegesztési varratot meg kell jelölni a hegesztő azonosító
jelével. A 3/2020 (I.13.) ITM rendelet 5.2.2. szerinti hegesztési naplót kell vezetni.
Gázszünet utáni gáz alá helyezés
Üzemen kívül helyezett gázvezetéket ismételten üzembe helyezni csak a körülmények mérlegelése, az
indokolt vizsgálatok elvégzése, a műszaki intézkedések, a szükséges tájékoztatás és szervezési
intézkedések megtétele mellett szabad. A gázellátó rendszeren elvégzett javítási, karbantartási munkák
és műszaki átadást követően sor kerülhet az ismételt gáz alá helyezésre. A megbontott vezeték
szakaszokat tömörségi vizsgálattal ellenőrizni kell, hogy alkalmasak-e gáz alá helyezésre (megbontott
kötések helyreállítása, kiszerelt elemek, szerelvények visszaszerelése, stb. után). Nyomás alá helyezést
a felelős helyszíni irányító döntésének megfelelően kell végrehajtani, aki a gázszünet alatti
munkavégzés jellegétől, belevegősödés veszélyétől, robbanóképes elegy kialakulásának lehetőségétől,
nem várt metántartalom jelenlététől függően az első elzárószerelvények zárásánál leírtakat figyelembe
véve dönt a gáz alá helyezés módjáról.
Üzembe helyezés folyamata:
A rendszer gáz alá helyezését ütemterv alapján kell elvégezni.
- gázbetáplálás elindítása gázfogadó állomás primer oldali nyitásával történik.
- fogyasztói vezetékrendszer alkalmas végpontjain, ill. a legfelső szinten kilégtelenítést kell
végezni. A gáz-levegő elegyet a vezeték legtávolabbi megbontható kötésére flexibilis tömlővel
csatlakozva a szabadba kell vezetni. Ügyelni kell arra, hogy a kivezetés környezetében a
nyílászárók zárva legyenek (a szélirányt is figyelembe véve),
- gáz alá helyezés, szakaszolási részenként, először középnyomású, majd a kisnyomású
gázvezeték rendszeren,
- gáz alá helyezett szakasz nyomásbeállása után adható be a gáz a következő szakaszba,
- egy-egy rendszer rész gáz alá helyezését jelenteni kell a munkát irányító vezetőnek,
- Ha a gáz alá kerülő vezeték előzetesen inert gázzal át volt öblítve, akkor a gáz alá helyezés során a
teljes földgáz tartalom kiáramlásáig légteleníteni kell a vezetéket. Erről szénhidrogénmérő műszerrel
meg kell győződni. Amennyiben a gáz alá kerülő vezetékben inert gáz, vagy levegő nincs, vagy nem
kerülhetett (nem bontották meg, vagy már kifúvatták), csak nyomásnövelést kell végrehajtani. Csak
100%-os földgáztartalom esetén helyezhetők üzembe a gázfogyasztó készülékek, erről tf%-os
gázérzékelő műszerrel meg kell győződni.
Üzembe helyezni csak kitisztított (víz, por, egyéb szennyeződés) és gáz-levegő elegyet nem tartalmazó
gázvezetéket szabad. A lefúvatócsonkot le kell szerelni és a megbontott kötések gáztömörségét
üzemnyomáson habzószeres próbával ellenőrizni kell. Nyomás alá helyezés idején a vezetéken más
munkát végezni tilos!

Pécs, 2023.11.30. ____________________

Magyar Zsolt
HP5HJC

You might also like