You are on page 1of 5

Pap AndrásHenrik 10/b

A nehézségi gyorsulás befolyásolói

A Föld forgása miatt fellépő centrifugális erő hatása miatt azonban a nehézségi erő a
gravitációs erő és a centrifugális erő eredője, ezért a nehézségi gyorsulás függ a földrajzi
szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól. A földrajzi hosszúságtól a nehézségi
gyorsulás nem függ.

Eötvös Loránd élete és munkássága

Eötvös Loránd Ágoston 1848-ban született Budán, a Svábhegyen, köznemesi családoknak a


sarja volt, Eötvös Loránd keresztszülei nagynénje, barkóci Rosty Ilona és férje Trefort
Ágoston voltak. Anyai nagybátyja, barkóczi Rosty Pál (1830–1874), magyar földrajztudós,
néprajztudós, fotográfus volt. Középiskoláit 1857-től a pesti piaristáknál, illetve
magántanulóként végezte.

1870-ben summa cum laude, azaz színjeles eredménnyel doktorált. Erről apjának a
következőket írta: „…E fokozatot nemigen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak
egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt…
neve König Gyula, győri születésű matematikus.”

1894. június 10. és 1895. január 15. között vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905-ben
lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig
folytatta. A Magyar Turista Egyesület elnöke volt. Az egyetemre szentlőrinci nyaralójukból,
ahol családjával lakott, lóháton járt be. Általános tanulmányi verseny helyett egyes
tantárgyakból, matematikából és fizikából szervezett versenyeket, az elsőt 1894-ben.

Élete végén súlyos betegség gyötörte, de folytatta tudományos munkásságát, a terepmunkát is


figyelemmel kísérte. Utolsó cikkét nem sokkal halála előtt adta nyomdába. Az 1919. április 8-
án elhunyt nagy tudóst és nagy embert április 11-én temették el. A Magyar Nemzeti
Múzeumban ravatalozták fel, innen kísérte a gyászmenet a Kerepesi temetőbe.

1
Pap AndrásHenrik 10/b

Einstein, amikor halálhíréről értesült, a „fizikai fejedelmének” nevezte.

Az Eötvös-inga

A gravitáció felé az 1880-as években fordult az érdeklődése. A gravitáció térbeli változásának


mérésére megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a Cavendish-féle torziós inga
módosítása. Eötvös gravitációs méréseiben kétféle alakú torziós ingát használt: Az első alak: a
torziós szálon függő vízszintes rúd mindkét végére platinasúly van erősítve, így a rúd végein
elhelyezkedő tömegek egyenlő magasságban helyezkednek el (görbületi variométer). A
görbületi variométer a Coulomb-mérleg pontosabbá és stabillá tett változata, amivel
a nehézségi erő potenciáljának deriváltjait lehet meghatározni. Ebből levezethető a potenciál
szintfelület görbülete. A második alak: a vízszintes rúd egyik végére ugyancsak platinasúly
van erősítve, másik végén vékony szálra erősített platinahenger lóg alá, így a rúd végein levő
tömegek különböző magasságban vannak, amivel a horizontális gradienseket is meg lehet
határozni (horizontális variométer). A horizontális variométer – Eötvös fő műve – a
tulajdonképpeni Eötvös-inga. A műszert tokkal védte, amely végső változatában három
rétegből állt, ezzel az elektromágneses hatásokat védte ki és a szélmozgásoktól is óvta az
eszközt.

Horizontális variométer, az első Eötvös-inga, 1890-ben készült el. A műszer elve igen
egyszerű, ha ugyanis a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól
nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő
platina szál megcsavarodik. A megcsavart szál rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe
igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben működő
kitérítő erő és rugalmas visszatérítő erő forgatónyomatéka egymással egyenlő.

2
Pap AndrásHenrik 10/b

Az adatok
mérés sorszám h [m] t [s] m m
g[ 2 ] g átlag [ 2 ]
s s
1. 2,53 5,150 0,19 47,618
2. 2 0,665 30,75
3. 1 0,658 4,61
4. 1,5 0,572 9,16
5. 2,2 0,255 14,54

A számolás

2 h1 2 ∙ 2, 53 m m
g1 = 2
= 2
=0 , 19 2
t 1 5,150 s s

2 h2 2 ∙2 m m
g2 = 2
= 2
=30 , 75 2
t 2 0,665 s s

2 h3 2 ∙1 m m
g3 = 2
= 2
=4 , 61 2
t 3 0,658 s s

2h 4 2∙ 1 ,5 m m
g4 = 2
= 2
=9 , 16 2
t 4 0,572 s s

2 h5 2∙ 2 ,2 m m
g5 = 2
= 2
=14 , 54 2
t 5 0,255 s s

3
Pap AndrásHenrik 10/b

g1 + g2 + g3 + g4 + g5 0 , 19+30 , 75+4 ,61+ 9 ,16+ 14 , 54 m


g átlag = = =47,618 2
5 5 s

4
Pap AndrásHenrik 10/b

Értékelés
A mérés jó volt. A mérést úgy lehetne pontosabbá tenni ha a lufik igazi lufik lettek volna nem
pedig felfújt gumikesztyűk.

You might also like