BEVEZETÉS

„Az anyag a tudatunktól függetlenül létező objektív valóság, amelynek

számtalan megjelenési formája van” definiálja az anyagot a Magyar Nagylexikon.
Természetesen az ember maga is anyag, matéria. Mint a latin eredetű elnevezés
szótöve a mater, anya szó is jelzi, az anyagot a mindent átfogó jellege határozza
meg.
Az anyag, amely az emberi léthez elengedhetetlen, amit az ember nyer ki a
természetből, s alakít át olyanná, amely az igényeinek leginkább megfelelő, modern
korunkban már hihetetlen formai gazdagságban áll rendelkezésre.
Az anyagok igen sok szempont szerint csoportosíthatók. Egy ilyen csoporto-
sítási szempont lehet valamely tulajdonság, pl. a halmazállapot, vagy az, hogy az
anyag szerves, vagy szervetlen, de ilyen csoportosítási elv lehet az is, hogy az em-
ber milyen típusú szükségleteinek kielégítésére használja azokat. Szinte bármilyen
csoportosítást is választunk biztosan lesznek olyan anyagok, amelyek ilyen vagy
olyan vonatkozásban akár több csoportba is sorolhatók.
Ez utóbbi szempont szerinti csoportosításban az anyagok lehetnek:
⇒ létfenntartáshoz szükségesek, mint az élelmiszerek,
⇒ energiahordozók, mint a fosszilis tüzelőanyagok,
⇒ ipari anyagok, mint a fémek.
A világ egy főre jutó anyagfelhasználása - olyan, a természetben ma még
lényegében korlátozás nélkül rendelkezésre álló anyagok, mint a levegő és a víz ki-
vételével - 2000-ben valamivel több mint 6 tonna volt. A felhasználási célnak meg-
felelő csoportosítás szerinti megoszlást szemlélteti az 1. diagram.
Az 1. diagramból megítélhető, hogy az ember által „felhasznált”, pontosab-
ban a természetből kivont, átalakított anyagok tömegüket tekintve legnagyobb
mennyiségben ipari célokat szolgálnak. A mérnökök munkájuk során az ipari anya-
gokkal kerülnek kapcsolatba, a könyv ezen belül is elsősorban a szerkezeti anya-
gokkal foglalkozik.
Az ipari célra használt anyagok köre, amely anyagfajták ezreit fogja át, az
anyagot alkotó atomcsoportban levő atomok száma szerint további alcsoportokba
rendezhető. A nagyszámú atomot tartalmazó vegyületek, a természetes és mester-
séges szerves polimerek. A szervetlen anyagok néhány, legfeljebb tucatnyi atomot
tartalmazó vegyületei képezik a második csoportot, amelyek közé sorolhatók pél-
dául a kerámiák. Az ipari anyagok harmadik csoportjába tartoznak a jellemzően
elemeket, esetleg nagyon egyszerű vegyületeket tartalmazó fémek és ötvözeteik.
BEVEZETÉS

energiahordozók
ipari anyagok
31%
46%
élelmiszerek
23%

1. diagram
Anyagfelhasználási arányok

Ennek a csoportosításnak megfelelően az ipari anyagok besorolhatók :

⇒ polimerek, mint a fa és a műanyagok,
⇒ kerámiák és egyszerű szervetlen vegyületek, mint a kő és
a kvarcüveg,
⇒ fémes anyagok, mint a réz és az acél.
A világ egy főre jutó ipari anyagfelhasználása 2000-ben már nem érte el a 4
tonnát. Az előző csoportosítás szerinti megoszlást szemlélteti a 2. diagram.

polimerek fémek
399 kg/fő 143 kg/fő

kerámiák
2304 kg/fő

2. diagram
Az ipari anyagok felhasználása
A polimerek csoportján belül bár egyre csökkenő arányban, de még napja-
inkban is döntő többségében, mintegy 91%-os arányban természetes anyagokat,
mint fát, természetes cellulózt, valamint növényi és állati eredetű szálakat hasz-