SMR (self-myofascial release)

a sport és mozgásszervi
rehabilitációban
A képzés menete

▪ Először megismerkedünk a fascia elmélettel, amely forradalmasította a mozgás- és manuálterápiát és a

sportéletet

▪ Megtanuljuk az SMR eszközök helyes használatát

Bevezető

▪ Az SMR „Self Myofascial Release” egy világszerte egyre népszerűbb speciális önmasszázs technika, amely
egyedülállóan hatékony az izom-kötőszövet egységének (myofascia) kezelésében

▪ Az SMR eszközök szakszerű és rendszeres használata jelentősen hozzájárul az izom- és ízületi panaszok
kialakulásának megelőzéséhez, de kiemelkedően hatékony a mozgásszervi rehabilitáció területén is.

▪ Segítségével
▪ növelhető az ízületek mozgástartománya,
▪ csökkennek az izom és ízületi fájdalmak,
▪ elősegíti a testtudat fejlesztését és a sportolói teljesítmény javulását,

▪ Nem véletlen, hogy ma már nem hiányozhat a modern szemléletű gyógytornászok/mozgásterapeuták,

rehabilitációs trénerek, edzők, gyógy- és sportmasszőrök eszköztárából
Bevezető

▪ Szakmai továbbképzésünkön megismerkedhetsz a myofasciális rendszerrel és azzal a szemlélettel, amely

forradalmasította a mozgásszervi problémák kezelését, a mozgás- és manuálterápiát, illetve a sportolók
edzését, versenyekre való felkészítését.

▪ Megismerheted az SMR módszer elméleti hátterét, alkalmazásának lehetőségeit, az indikációkat és kontra

indikációkat.

▪ És természetesen a gyakorlati oktatásra is nagy súlyt helyezünk. Nem csak a különféle SMR gyakorlatok
pontos végrehajtását tanulod meg, hanem azt is, hogyan tudod átadni a tudást páciensednek/vendégednek.

▪ Kitartást és sok sikert kívánok Neked☺

Fasciaelmélet
Bevezető

▪ Az új felfedezések és új terápiák ma már jellemzően nem új struktúrák felfedezéséből, hanem a régiek új

szemmel való vizsgálatából erednek

▪ A fascia sem új, az anatómia atyja, Herophilosz boncolt emberi testeket Kr.e. 300 körül

▪ Csak épp évezredekig nem tulajdonítottunk neki túl nagy jelentőséget

▪ Ennek elsősorban az az oka, hogy halálunk után a fascia egész másképp néz ki, mint az élő emberi testben

▪ Az ultrahang diagnosztika fejlődésével azonban lehetőség nyílt arra, hogy élőben is megvizsgáljuk

▪ kiderült, milyen hihetetlenül fontos szerepet tölt be az emberi testben

Bevezető

▪ Összességében tehát több mint 2 ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy új szemmel pillantsunk arra az
ezüstös fehér hártyára, amely ezerarcú
▪ beborítja belső szerveinket és rögzíti azokat a hasfalhoz
▪ beburkolja a vérereket, az idegeket, csontokat és az izmokat
▪ inakat, szalagokat és ízületi tokokat hoz létre
▪ elválasztja a bőrt az izomtól
Bevezető

▪ Funkcionálisan pedig
▪ A test legnagyobb védő, érzékelő és információ továbbító szerve, a testtudat legfőbb forrása
▪ lehetővé teszi a könnyed, elegáns, kecses és energia hatékony mozgásokat
▪ számos rendellenességért, köztük a krónikus derékfájdalomért, a degeneratív mozgásszervi és belső
szervi betegségekért, sőt, az utóbbi évek kutatásai szerint még a daganatos megbetegedésekért is
felelős

▪ Összességében tehát a fizikai egészség (és nem mellesleg a sportteljesítmény) kiemelkedően fontos
tényezője, a testi jólét egyik fő meghatározója
Mi is az a fascia?

▪ 4 fajta szövet: kötőszövet, hámszövet, izomszövet és idegszövet

▪ Kötőszövet elemei: számos szövet tartozik ide, a bőr alatti kötőszövet, a vér, a zsírszövet, a csontok, inak,
ízületi szalagok, izompólyák, szívburok stb.
▪ Nem minden kötőszövet fascia, de minden fascia kötőszövet

Fascia

Kötőszövet
Mi is az a fascia?

▪ Fascia=
▪ bőr alatti kötőszövet
▪ izompólyák
▪ ínak, szalagok, ízületi tokok
▪ csonthártya
▪ belső szerveket körbe ölelő kötőszövetes burok (pl. szívburok)
▪ belső szerveken belül található hártyák (pl. szívbelhártya)
▪ agyhártyák, gerincvelő hártyái
▪ ereket, idegeket körbe ölelő kötőszövetes burkok
▪ belső hártyák (pl. mellhártya, hashártya)
Mi is az a fascia?

▪ Fascia az a kollagénes, rostos kötőszövet, amely a tenziós erők továbbítására hivatott, és behálózva a teljes
testet rendszert alkot

▪ Stecco (és mások) szerint ugyanakkor minden szövet fascia, ami kötőszövet, és kollagént tartalmaz (tehát a
csont is).
A fascia szerkezete
Fascia szerkezete

▪ Szerkezete a tenziós erőhatásoknak megfelelően alakul

▪ Ahol erősebbek a tenziós erők, ott erősebb a fascia (pl. inak)
▪ Ahol gyengébbek a tenziós erők, ott vékonyabb a fascia (pl. belső szervek pólyája)

Szívburok (pericardium és epicardium)

Fascia szerkezete

▪ Rostirányok is a tenziós erőhatásoknak megfelelően alakulnak ki

▪ egy irányú: pl. szalagok és ínak
▪ két irányú (rácsos szerkezetű): pl. izompólya vagy a belső szervek burka
▪ sokirányú pl. felszíni fascia
Fascia szerkezete

▪ A fascia: matrix (95%) sejtek (5%)

▪ Sejtek
▪ fibroblaszt,
▪ a fascia többi összetevőjének (a víz
kivételével) előállítása
▪ Képes mozogni a szöveten belül,
nyúlványai, a ciliumok (latinul cilia)
felmérik, hol és mire van szükség, ahol
erőteljes a folyadékáramlás, oda épít, ahol
gyengébb, onnan lebont
▪ fehérvértest, vörösvérsejt, idegsejtek, pigment
sejtek, zsírsejtek stb.
Fascia szerkezete

▪ Matrix (ECM) (95%): sejtek közti állomány

▪ Alapállomány = vizes gél (mint a synovialis
folyadék)
▪ Víz (15 l, az emberi test 80-50%-a)
▪ Proteoglikánok és glükózaminoglikánok
▪ pl. kondroitin-szulfát, heparin, keratin
▪ Felelősek a vízmegkötő-képességért és a
rugalmas teherbírásért
▪ Ide tartozik a hialuronsav (saját súlyának
1000X-esét képes megkötni, táplálék
kiegészítés, szépészet – nem ismerjük a
hatását a kívülről bevitt hialuronsav Carla Alapállomány
Stecco szerint adhézióhoz is vezethet)
Fascia szerkezete

▪ Matrix (ECM) (95%)

▪ Alapállomány
▪ Rostok
▪ Kollagén: fehérje, a fascia rugalmas
szilárdságát biztosítja, erősebb, mint az
acél 5-7% rugalmasság
▪ Elasztin: nyújthatóság, 150-230%
▪ Retikulin: kollagén egyik előalakja
A fascia felosztása
A fascia felosztása

▪ Felületes fascia: bőr alatti lazább rostozatú szövet, alacsonyabb a kollagén, és magasabb az elasztin
tartalma, igen magas (kb. 80%-os) a víztartalma

Bőr alatti kötőszövet (dermis)

A fascia felosztása

▪ mély fascia: sűrűbb, izmok burka, rekeszek, ínak, szalagok, ízületi tokok, csonthártya stb.
▪ magasabb a kollagén, és alacsonyabb az elasztin tartalma, kevesebb a víztartalma

Ízületi tok

Inak Izompólya
A fascia felosztása

▪ viscerális fascia: belső szerveket körbe ölelő kötőszövetes burok

Szívburok (pericardium és epicardium)

A fascia felosztása

Arachnoidea mater
▪ Központi idegrendszer hártyái
▪ Agyhártya Pia mater
Dura mater
▪ kemény agyhártya (dura mater)
▪ lágy agyhártya
▪ pókhálóhártya (arachnoidea mater),
▪ a felszínnel szorosan összenőtt pia mater
▪ Gerincvelő burkai
▪ Dura mater spinalis
▪ Arachnoidea mater spinalis
▪ Pia mater spinalis
A myofascia és a myofasciális rendszer
A myofascia és a myofasciális rendszer

▪ myofascia: egy adott izom és az azt körülölelő kötőszövet egysége

▪ Epimysium – az izmot
▪ Perimysium – az izomrost kötegeket (fasciculusokat)
▪ Endomysium – az egyes izomrostokat (miofibrillumokat) veszi körbe
A myofascia és a myofasciális rendszer

A fasciakutatók előszeretettel demonstrálják naranccsal,

▪ a bőr a narancs héja
▪ a bőr alatti kötőszövet a külső fehér hártya
▪ az epimysium a belső fehér hártya
▪ a perimysium az egyes gerezdeket körbevevő hártya
▪ az endomysium pedig az egyes rostocskákat veszi körbe
▪ És a belső rész folyékony, ahogy maga az izomrost is valójában
massza állagú
A myofascia és a myofasciális rendszer

▪ myofasciális rendszer: egyes izmok, és azok „pólyájának” rendszere

▪ egymással összefüggő láncolatokat képez
▪ izom-ín-csonthártya-másik izom
▪ épp úgy néz ki, mint egy óriáshurka, amit gemkapcsokkal rögzítettek egy szilárd felülethez

▪ Ez a magyarázat a
kísérletünkre, nem a
hamstringedet nyújtod izom
meg, hanem az egész
láncot, amit ha egy
másik ponton
megnyújtasz, az
visszahat a hamstringre Ín = összesűrűsödött izompólya
is

csonthártya
A myofascia és a myofasciális rendszer

▪ Az emberi testben nincsenek tehát különálló izmok, csak egymással fasciálisan összekapcsolódó
izmokból álló láncolatok, azaz myofasciális láncok

▪ Ezek a különféle láncolatok fasciálisan kapcsolódnak egymáshoz is, így jön létre a myofasciális rendszer

▪ És (nem mellesleg) a myofasciális rendszer fasciálisan kapcsolódik minden más szövetünkhöz (bőr,
idegek, vérerek, belső szervek stb.) is, tehát az emberi testen belül minden összekapcsolódik mindennel
A fascia funkciói
Fascia funkciói

▪ 1, Szövetek, szervek „becsomagolása”, támasztása és védelme, valamint tápanyagellátása

▪ 1. Bőr alatti kötőszövetben futnak az erek
▪ 2. a szövetekhez is a pólyán keresztül érkezik meg a vér és a tápanyag
▪ 3. A fascia maga az az erős, rugalmas és alkalmazkodóképes közeg, amely a többi sejt működéséhez
szükséges, ez a közvetítő és szabályozó környezet
Fascia funkciói

▪ 2, A test formájának, alakjának biztosítása = Testkontúr

▪ Mitől függ a test „tónusa”
▪ Izom = massza (kísérlet, enzimmel elbontották a kötőszövetet), akkor jól körülhatárolt, tónusos, ha
a fascia erős és megfelelő tónusú
▪ a zsírréteg a bőr alatti kötőszövet legalsó része, fölötte van a kötőszövet, nem a zsírtól függ,
tónusosak vagyunk-, hanem a kötőszövet minőségétől (Ráncok: bőr alatti kötőszövet víztartalmának
csökkenése következtében alakulnak ki)

Bőr alatti kötőszövet

Zsírsejtek
Fascia funkciói

▪ 3. Sliding mechanizmus - szövetek egymáson való elcsúszásának biztosítása

▪ Ha a szövetek nem csúsznának el egymáshoz képest, képtelenek lennénk mozogni (ajtózsanér olaj
nélkül)
▪ A fascia „csúszósságát” a hihetetlenül magas víztartalom biztosítja
▪ Idősebb korban csökken a fascia víztartalma, nem véletlen, hogy a mozgások nehézkessé, fáradságossá
válnak
Fascia funkciói

▪ 4, stressz hatások egyenletes eloszlatása

▪ Ha megfelelően működik a fasciális rendszer, az emberi testet érő stresszhatásokat eloszlatja, így nem
terhelődik túl egy-egy elem – pl. séta, mi lenne a sarkaddal, bokáddal vagy akár a térdeddel, ha az erőhatás
lokálisan csak a lábadat terhelné, és nem oszlana el a teljes testen
Fascia funkciói

▪ 5, Helyreállítás (heg, szöveti alkalmazkodás) ▪ Krónikus, lassú (pl. banyapúp, Dupuytren

▪ Akut, gyors - seb/sérülés gyógyulása, azaz a heg szindróma,vállövi adhesiv capsulitis/befagyott váll,
thoracolumbalis fascia megvastagodása)
▪ Első fázis:
▪ Túlterhelés (helytelen testtartás, repetitív
▪ Néhány óra/nap – a fibroblaszt tevékenységek, sportterhelések)
myofibroblaszttá alakul (4x erősebb és
sokkal több kollagént termel) ▪ A szervezet erősíteni kívánja a túlterhelt
területet
▪ nagy mértékű kollagén termelődés
kezdődik, ez „összehúzza” a sebszéleket ▪ Krónikusan nő az MFB aktivitás
▪ Második fázis: ▪ Megvastagszik, rugalmatlanná válik a kötőszövet
▪ Ha a seb összezárult és a szövet elég erőssé
vált, a myofibroblasztok „öngyilkosságot”
követnek el (apoptosis)
▪ Ha az apoptosis nem történik meg, a
keletkező szövet rugalmatlan és merev lesz
(fibrosis=patológiás kötőszövet szaporulat)
A neurofasciális rendszer
Neurofasciális rendszer

▪ A leggazdagabb érzékelő és információs szerv

▪ Autonóm rendszer
▪ Speciális működés: nem az agyból vagy az idegrendszerből kapja a jeleket, nincsenek benne motoros idegek,
kizárólag érzőidegek
▪ a fascia feszességében beálló változások bioelektromos jelet generálnak
▪ A jelek az idegrendszeren kívül, sejtről-sejtre, szervről-szervre, ízületről-ízületre terjednek
▪ több jelet vesz fel és továbbít, mint az idegrendszer
▪ Gyorsabban
▪ Idegrendszer 10-270 km/h (fájdalom a leglassabb, 1 m/s, van egy olyan vélemény is, hogy ezért haltak ki
a dinoszauruszok
▪ Fascia
▪ Gyors válasz a különféle mechanikai ingerekre: pl. mechanikai vibrációra, 3x olyan gyors, mint az
idegrendszer, hangsebességgel terjed
▪ Lassú válasz: ezek az ún. kompenzációs mechanizmusok (pl. thoracolumbalis fascia megvastagodása)
akár évek
Neurofasciális rendszer

▪ Kapcsolata az idegrendszerrel
▪ A fasciában lévő különféle mechanoreceptorok érzékelik és továbbítják az agy felé
▪ a test helyzetét,
▪ mozgásait,
▪ az egyensúlyi helyzetből való kibillenést
▪ a nyújtást és az összenyomódást
▪ a szövetek feszességét, a stresszt
▪ a fájdalmat
▪ Ha jól működnek, lehetővé teszik
▪ hogy tudjuk, hol van a testünk a térben és a gravitációhoz viszonyítva (propriocepció)
▪ Egyensúly állás és 3D mozgások kivitelezése közben
▪ Csak akkor van lehetőségünk a tartáshibák, rossz mozgásminták tudatosítására ésezek
korrekciójára, ha megfelelően működik a fascia (és ezzel a propriocepció), többek közt ezért is
fontos a fascia minőségének javítás
A fascia és a mozgás
Fascia és a mozgás

▪ A fascia a mozgás egyik fő létrehozója, hisz effektíve ez (mármint az ín) viszi át az izom erejét a csontra
▪ de van még egy ennél jóval összetettebb szerepe is, a könnyed, energia hatékony, kecses mozgások
biztosítása
▪ KÍSÉRLET: ugrás – egyenes gerinccel, majd előrehajolva
▪ melyik könnyebb, tehát kevésbé fárasztó?
▪ Melyikkel ugrasz magasabbra?
▪ Melyik elegánsabb?
▪ Mi is történik? A myofascia, mint egy gumiszalag megnyúlik, elasztikus energiát tárol, majd visszaadja ezt a
mozgásba kinetikus energia formájában
▪ Lendület = fascia aktiválódása
Fascia és a mozgás

▪ A fascia biztosítja a könnyed, energia hatékony és kecses mozgásokat, azt, hogy ne terhelődjön túl az emberi
test
▪ Gumiszalaghoz hasonlóan képes tárolni a mozgás energiáját, majd visszajuttatni azt a mozgásba
▪ Minden mozdulatunkat megkönnyíti
▪ Stop and go – múzeum kontra túrázás
▪ Legfőbb szerepe a dinamikus, ciklikus, repetitív mozgások kivitelezése, hisz csak ilyenkor van kellő
mértékű és minőségű előnyújtás és energiatárolás
Fascia és a mozgás

▪ ha nem használjuk ki a fasciát és izomból dolgozunk

▪ Rossz mozgásminta, nem erre teremtődött a testünk
▪ gyorsan elfáradnunk
▪ Túlterhelődik és elhasználódik a test, az izmok, az ízületek, porcok
▪ Hiányzik a mobilitás, rugalmasság, így darabos, nehézkes a mozgás
▼

A legnagyobb problémát ma az okozza, hogy a civilizált ember nem használja a fasciáját a mozgások során,
ettől elveszíti mobilitását
Mitől csökken a fascia rugalmassága?
Mitől csökken a fascia rugalmassága?

▪ Elöljáróban emeljünk ki két jellemzőt:

▪ Bár itt futnak a vérerek, a saját vérellátása rossz, lassan gyógyul (ezért olyan lassú a felépülés pl. egy ín
vagy szalagsérülésből)
▪ Sérülésekre, gyulladásra zsugorodással reagál (fibroblaszt myofibroblaszttá alakul – így gyógyul a seb és
így alakul ki a HEG)
Mitől csökken a fascia rugalmassága?

▪ I. különféle sport és egyéb hétköznapi sérülések

▪ Életünk során számos különféle stresszhatás ér bennünket, így gyakran sérül a testünk
▪ Szalaghúzódások, szakadások, különféle műtétek (nem csak mozgásszervi, belső szervi is)
▪ Ezek gyulladással gyógyulnak, „hegszövet” képződik, ami kötőszövet
▪ Rugalmatlanabb, mint az eredeti szövet, eleve más típusú kollagén alkotja
▪ Ráadásul van még egy komoly probléma, az ún. keresztkötések, cross linkek. Mit jelent ez?
Mitől csökken a fascia rugalmassága?

▪ Fiziológiásan az egyes szöveteket borító fasciális burkok laza kötőszövettel kapcsolódnak egymáshoz
▪ Letapadás: ha a fiziológiásnál erősebben kapcsolódnak össze
▪ Miért alakul ki? Mert a szervezet onnan tudja, hogy nem tapasztja ezeket össze, hogy rendszeresen
elmozdulás jön létre köztük
▪ Ha a sérülést/műtétet követően pihentetjük az adott területet
▪ 1. nincs elmozdulás, tehát a szervezet nem érzi, hogy ezek különböző szövetek és kell köztük az
elmozdulás
▪ 2. mindez ráadásul fokozottabb myofibroblaszt tevékenységgel párosul a sérülés regenerációja miatt
▪ Tehát merev cross linkekkel összetapadnak az egyes rétegek
▪ Minélt több a sérülés, annál rugalmatlanabbá válik a fascia
Keresztkötések
(cross linkek)
Mitől csökken a fascia rugalmassága?

▪ II. különféle túlterhelések

▪ nem csak a sérülések, műtétek hatására fokozódik a fibroblasztok tevékenysége
▪ Ahol túlterhelődik egy terület, azt a szervezet igyekszik megerősíteni, több kollagént épít
▪ Gondoljunk pl. a nyaki vagy az ágyéki fasciára, vagy akár futók esetében az Achilles-ínra
▪ Rossz testtartás, ülőmunka, előrehelyezett fejtartás – túlterhelődnek egyes izmok (myofasciák)
▪ futók esetében pl. az Achilles-ín, túlterhelődik a régió, így megerősíti, „megvastagítja”
▪ Ettől az adott terület – és végsősoron a tenzegritás modell miatt – a teljes test elveszíti rugalmasságát
▪ Mindez számos olyan panaszt, fájdalmat okozhat, amit jelenleg lokális szemlélettel, gyógyszerekkel, sőt,
gyakran műtéttel kezelnek
▪ Pl. lateralizált patella, sarkantyú, porckorongsérv
Mitől csökken a fascia rugalmassága?

▪ III. életkor
▪ fiatalok 2 irányú rács (nylonharisnya), hullámvonalas (elasztikus)
▪ idősebbeknél (különösen mozgásszegény életmód v. túlterhelés esetében)
▪ kesze-kusza, már tele van letapadásokkal, cross-linkekkel
▪ egyenes vonalak – rigid
▪ Miért?
• Egyrészt kevesebb kollagént termelnek a sejtek és kevesebb víz található a matrixban (ráncok)
• Másrészt a mozgásszegény életmód és a különféle túlterhelések hatására
▪ Többé nem képes a tenziós stresszre elasztikusan reagálni, merev kötélként, a mozgásokat korlátozó
feszes burokként viselkedik
▪ Nézd meg, hogyan mozognak az idős emberek, minden mozdulat nehézkes, fáradságos, hisz át kell
törniük a saját rugalmatlan burkukon ahhoz, hogy képesek legyenek kivitelezni az adott mozgást
▪ Természetesen nagyon nem mindegy, milyen állapotú a fascia, nem törvényszerű a teljes elmerevedés
Mitől sérül a fascia rugalmassága?

▪ IV. hideg
▪ villanyvezeték télen-nyáron – hőtágulás jelensége, hidegben megkeményedik, összecsomósodik
▪ ezért kell a bemelegítés
▪ és ezért nem jó terápia a jegelés, a krioterápia más!
▪ V. stressz
▪ Stressz hatására keménnyé és csomóssá válik, ilyenkor ugyanis a fibroblasztok tevékenysége fokozódik,
több kollagént termelnek, kontraktúrák alakulnak ki – stresszes ember nyaka, válla „beáll”
▪ VI. genetikai tényezők
▪ az erősebb testalkatú embereknek több fibroblasztjuk van, így több a cross-link
▪ Nők kötőszövete jellemzően gyengébb
▪ Származás – nigériaiak 43%-a hipermobil, amerikaiak 5%-a
Mitől csökken a fascia rugalmassága?

▪ VII. Vízhiány
▪ kollagén sejtek közelebb kerülnek egymáshoz, könnyebben összetapadnak
▪ Emberi test 50-80%-a víz
▪ Csecsemő 80% víz, felnőtt 68%, 80 éves 50%, tehát egyre kevésbé rugalmas
▪ Ha kiszárad a fascia, opálossá változik (már pár perc alatt) és merev lesz, Schleip: a preparált fasciának
annyi köze van az élőhöz, amennyi egy szőlőszemnek a mazsolához
▪ Vízivás nem elég, nem jut el az összetapadt szövetekhez, a mechanikai stimuláció (kicsavar-megtölt, pl.
masszázs, SMR) elengedhetetlen
Mitől csökken a fascia rugalmassága?

▪ VIII. Táplálkozás – glikáció,

▪ Fiziológiás esetben a fasciában lévő kollagénrostok ún. kovalens (azaz közös vegyértékű) kötéssel
kapcsolódnak egymáshoz
▪ Ezek a kovalens kötések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a fascia erős, mégis rendkívül rugalmas legyen.
▪ Glikációnak azt a folyamatot nevezzük, amelynek során a különféle fehérjék (a fascia esetében a kollagén és
elasztán) glükózzal lépnek reakcióba
▪ Az ily módon keletkező ún. AGE-molekulák (advanced glycation endproducts, azaz késői glikációs végtermékek)
összetapadnak és merev, a fiziológiás kovalens kötéseknél jóval szorosabb crosslinkeket hoznak létre.
▪ Ezek a rugalmatlan keresztkötések elmerevítik a fasciát, ráadásul a különféle gyulladásos folyamatok
kialakulásában is jelentős szerepet játszanak.
▪ A glikációs folyamatokért elsősorban a helytelen táplálkozás, főként a túlzott cukor- és szénhidrátfogyasztás, az
egészségtelen ételkészítési eljárások (pl. magas fokon hőkezelés) illetve a magas (rejtett) cukortartalmú,
feldolgozott élelmiszerek felelős
▪ az idő előtti öregedés és a különféle mozgásszervi és egyéb betegségek tehát szorosan összefüggnek a
táplálkozási szokásokkal
Összefoglalás: Mitől csökken tehát a fascia rugalmassága?

▪ Különféle sport és egyéb sérülések

▪ Mindennapi és sporttúlterhelések
▪ Életkor
▪ Hideg
▪ Stressz
▪ Genetikai tényezők
▪ Vízhiány
▪ Nem megfelelő táplálkozás
Milyen hatásai vannak a fascia rugalmatlanná
válásának?
Milyen hatásai vannak a fascia rugalmatlanná válásának?

Két módon csökkenhet a fascia rugalmassága

▪ Ha a matrix rostos részének denzitása (sűrűsége) nő

▪ Ha a matrix alapállományának viszkozitása (belső súrlódása) nő
Milyen hatásai vannak a fascia rugalmatlanná válásának?

▪ Mindkét esetben
▪ A szövetek elcsúszása csökken (vagy azért, mert a keresztkötések nem engedik, vagy azért, mert a
vízhiány miatt tapadnak össze a szövetek)
▪ Romlik a vér-és nyirokkeringés hatékonysága, hisz sűrűbb közegen kell áttörnie magát
▪ Romlik a propriocepció, hisz a proprioceptorok is a fasciában vannak a legnagyobb mennyiségben, és az
ingerület vezetésnek sem mindegy, milyen sűrű közegen kell áttörnie magát
▪ Mindezek következtében
▪ Csökken a szövetek (MINDEN szövet) tápanyag ellátottsága, ami a funkciójukra is hatással lesz
▪ Torzulnak a mozgások és a mozgásminták, hisz „merev falat kell áttörni”
▪ Nincs hatékony power saving, nehézkesebbek a mozgások ► elfárad és elöregszik a test
▪ Mindez a belső szervek működésére is hatással lesz
Mit tehetünk a fascia rugalmasságának
csökkenése ellen?
Mit tehetünk a rugalmasság csökkenése ellen?

▪ Megfelelő táplálkozás, sok friss zöldség, kevés cukor tartalmú feldolgozott élelmiszer

▪ Elegendő vízfogyasztás

▪ Stressz elleni védekezés – ki-ki tetszése szerint, autogén tréning, jóga, meditáció

▪ Fascia megfelelő karbantartása, edzése

Mit tehetünk a rugalmasság csökkenése ellen?

Hogyan kell edzeni a fasciát?

▪ A fasciának más ingerre van szüksége, mint a csontoknak vagy az izmoknak, hisz más szövet, más
erőhatások szükségesek az épüléséhez, átépüléséhez, azaz a KARBANTARTÁSÁHOZ
▪ Sem a klasszikus erősítés, sem a klasszikus nyújtás nem elegendő a fascia karbantartására
▪ Sajátos edzésprogramra van szükség, amely a jelenlegi sportedzésekből és mozgásterápiákból egyaránt
hiányzik
▪ Ez persze nem azt jelenti, hogy az erősítő és/vagy nyújtó programokat el kell felejteni, pusztán annyit jelent,
hogy a mai tudásunk alapján ez már korántsem elegendő az egészség fenntartásához vagy visszanyeréséhez
▪ Azaz ki kell egészíteni a fascia célzott edzésével is (fasciatréning)
Az SMR elméleti alapjai
Fascia megújítása - SMR eszközökkel

▪ Az utóbbi években divat lett SMR-ezni, ezzel párhuzamosan számos tévhit terjedt el az SMR-ezéssel, annak
hatásával, hatásmechanizmusával kapcsolatban
▪ Az egyik legfőbb tévhit az, hogy az SMR eszközök mechanikusan fellazítják az izmot és a kötőszövetet –
ezt hamarosan megcáfoljuk
▪ A másik gyakori tévedés az, hogy a fascia karbantartásához elegendő az SMR-ezés, tehát bármilyen
káros terhelést is kap a testünk, az SMR henger megoldja a problémát

▪ A valóságban myofasciális rendszer karbantartásához számos különféle stimulusra van szükség, nem
véletlen, hogy a fasciatréning 6 pillérből áll

▪ Az azonban igaz, hogy már csupán azzal rengeteget tesz az egyén – legyen átlagember vagy sportoló –
egészsége megőrzéséért, ha a napi rutinjába beilleszt egy 5-10 perces SMR protokollt
Az SMR eszközök alkalmazhatóak

▪ Prevencióra és egészségmegőrzésre
▪ napi rutinként érdemes a teljes testet kezelni
▪ illetve hosszasabban elidőzni a problémás/túlterhelt testrészen

▪ konkrét probléma/sérülés kezelésére

▪ Ilyenkor akár naponta többször is alkalmazhatjuk (lokálisan)

▪ bármilyen edzésfolyamatba remekül beilleszthető

▪ A gyógytorna/mozgásterápia/rehabilitációs tréning során is érdemes rendszeresen alkalmazni

▪ Bemelegítés részeként
▪ Nyújtások előtti lazításként
Kutatások

▪ A Kaliforniai Állami Egyetem Kineziológiai (mozgástani) Tanszéke izgalmas felmérést végzett az amerikai
egészségügyi és sport szakemberek körében. Egy 20 kérdésből álló kérdőívvel vizsgálták a self-myofascial
release (SMR) terápia és az SMR eszközök ismertségét, a klinikai alkalmazással és a betegoktatással
kapcsolatos szokásokat, preferenciákat, illetve az eszközökhöz kapcsolódó elvárásokat és tapasztalatokat.
Több mint ezer szakember töltötte ki a kérdőívet, és az alábbi eredmények születtek:

Cheatham SW. Roller Massage: A Descriptive Survey of Allied Health Professionals. J Sport Rehabil. 2019 Aug
1;28(6):640-649.
Kutatások
▪ A válaszadók 81 százaléka ismeri és használja
mindennapos munkája során az SMR eszközöket
▪ 82 százalékuk tapasztalta, hogy az SMR eszközök
csökkentik a fájdalmat
▪ háromnegyedük (76%) véli úgy, hogy a henger
használata növeli az ízületek mozgásterjedelmét
(ROM) és a mobilitást
▪ 69 százalékuk a terápiát elsősorban a különféle
sérülések kezelésére használja
▪ 61 százalék alkalmazza az edzéseket megelőzően
(bemelegítés) és/vagy azt követően (lazítás)
▪ Módszer: a szakemberek több mint egyharmada
(33%) szerint a hatékonyság érdekében az
izomlazítást napi rendszerességgel,
izomcsoportonként 30 mp-től 2 perces
időintervallumban ajánlott végezni
▪ Mérés: a kezelés hatásfokát a válaszadók
háromnegyede (74 százalék) a páciensek
beszámolóival, 49 százaléka az ízületi
mozgásterjedelem (ROM) növekedésével, 48
százaléka pedig funkcionális tesztekkel méri
▪ Betanítás: a fizioterapeuták és sportszakemberek 87
százaléka saját maga, élőszóban, demonstrációval
szemléltetve tanítja meg a pácienseket az eszközök
használatára
Cheatham SW. Roller Massage: A Descriptive Survey of
Allied Health Professionals. J Sport Rehabil. 2019 Aug
1;28(6):640-649.
Kutatások

▪ SMR és krónikus derékfájdalom

▪ Egy, a közelmúltban a Journal of Bodywork and Movement Therapies-ben publikált amerikai kutatás azt
vizsgálta, hogy az SMR eszközök használata hogyan hat a thoracolumbalis fascia-ra, azaz arra a
kötőszövetes területre, amely a derekunk tájékán található, és amelynek feszessége oly gyakran okoz
krónikus derékfájdalmat.
▪ A kutatásban ultrahangos készülék segítségével vizsgálták 22 krónikus derékfájdalommal élő
tesztalanynál a TF vastagságát az SMR eszközökkel (henger+kislabda) történő önkezelés előtt, majd azt
követően.
▪ A kutatás bebizonyította, hogy az SMR eszközök használata jelentősen csökkentheti a krónikus
derékfájdalmakat. 30 perccel az önkezelést követően átlagosan 27 százalékkal csökkent a TF
vastagsága, és ezzel együtt a fájdalom is.
▪ Az előrehajlás tesztjének elvégzésével a résztvevőknél a hajlékonyság jelentős javulását is tapasztalták.
Hatásmechanizmus – tévhitek és tények

▪ Egy 2019-ben megjelent áttekintő közlemény (1) felhívja a figyelmet arra, hogy az SMR elnevezés – amely
arra utal, hogy az eszközök képesek a myofascia direkt, mechanikus fellazítására – igencsak megtévesztő
lehet

▪ Az általánosan elterjedt vélekedés szerint a henger és a labda mechanikusan

▪ „felszabadítja” a fasciális letapadásokat, cross-linkeket (keresztkötések) és hegeket,
▪ valamint oldja a triggerpontokat

▪ E vélt hatásmechanizmus miatt kapták az eszközök (labdák és hengerek) a 'self-myofascial release', azaz 'ön-
myofascia lazító/oldó' nevet.
Hatásmechanizmus – tévhitek és tények

▪ Ugyanakkor – amint az a közleményből kiderül – semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy az
eszközök valóban képesek direkt módon, mechanikusan megváltoztatni a fascia szerkezetét.

▪ Több tucat kutatás feldolgozását követően a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy bár az SMR-ezés
valóban jelentős pozitív hatást gyakorol a myofasciára, a myofasciális fájdalom csökkentése és a
mozgásterjedelem növelése hátterében nagy valószínűséggel nem a fascia mechanikus fellazítása, hanem
egész más mechanizmusok állnak.
Mi szól a mechanikus fellazítás ellen?

▪ 1, Egy 2009-es kutatásból (2) kiderül, hogy a vastagabb fasciális szövetek (pl. iliotibialis szalag, talpi bőnye)
mechanikai tulajdonságainak megváltoztatásához olyan erőkifejtésre van szükség, amely bizony jelentősen
meghaladja az emberi teljesítőképességet. Mintegy 5000 N, azaz kb. 500 kg erőhatás szükséges mindössze
1 százaléknyi fasciális hossz- vagy denzitás (sűrűség) változás előidézéséhez.

▪ És bár a lágyabb szövetek esetében jóval kisebb mértékű erő is elegendő, még ez is igen komoly kihívások
elé állítaná szegény terapeutát

▪ Ahogy tehát a manuális kezelések, úgy a saját testsúly egy részével végzett SMR-ezés sem elegendő
impulzus a fascia mechanikai tulajdonságainak megváltoztatásához (nyújtásához, lazításához)
Iliotibiális szalag Talpi bőnye
Mi szól a mechanikus fellazítás ellen?

▪ II. Több kutatásból (3,4) is kiderül, hogy a fascia némi késéssel reagál az SMR kezelésre. A hengerezést
követően a myofascia tónusa csökken ugyan, ám a csökkenés mértéke néhány perc elteltével nagyobb, mint
közvetlenül a kezelés után.

▪ Az adaptáció időigényessége arra utal, hogy nem, vagy nem csak lokális, hanem globális folyamatok is
közrejátszanak a myofascia tónusváltozásában. Pusztán lokális, mechanikus történések ugyanis önmagukban
nem adnak magyarázatot a késleltetett hatásra.
Mi szól a mechanikus fellazítás ellen?

▪ III. A globális hatást támasztja alá több más kutatás is (5,6,7), amelyekben az SMR kezelés hatását vizsgálták
a myofasciális fájdalomra, mégpedig a kezelés helyétől távol eső területeken.
▪ Aboodarda és mtsai (5) például az alsó végtag plantárflexiós (azaz „spiccelő”) izmait kezelték a kísérleti
személyek egyik csoportjában helyileg, manuális masszázzsal, a második csoportban szintén lokálisan
SMR hengerrel, a harmadik csoportban ugyanakkor kizárólag az ellen oldali (nem érintett) izmokat
hengerezték át. Mindhárom (azaz a két lokális és a távoli) kezelés egyaránt szignifikánsan csökkentette
a myofasciális fájdalmat az adott területen.
▪ Hasonló vizsgálatokat a ROM-mal kapcsolatban is végeztek és szintén kimutatták a távoli hatást, azaz a
talpi bőnye hengerezése szignifikánsan javította a hamstring nyújthatóságát (8) illetve a vállízület
mozgásterjedelmét (9).
Mi szól a mechanikus fellazítás ellen?

▪ Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kezelés a lokális mellett globálisan is hat, ugyanis sem a távoli fájdalom
csökkenése, sem a szintén távoli ROM növekedése nem vezethető vissza pusztán a myofascia lokális
fellazulására.

▪ Sajnos mindössze egyetlen tanulmány (10) hasonlítja össze a hengerezés lokális és globális hatásának
mértékét, s arra a következtetésre jut, hogy a helyi hatás valamivel nagyobb és tartósabb
Mi szól a mechanikus fellazítás ellen?

▪ Érdekes az a kutatás (11) is, amely szerint az ITB (iliotibiális szalag) feszessége csak a gyakorlott hengerezők
esetében csökken a kezelés hatására, kezdőknél nem tapasztalhatóhasonló mértékű oldódás.

▪ Ez az eredmény szintén arra utal, hogy a lokális hatások mellett globális hatásoknak is érvényesülniük kell.
Ha ugyanis csupán azoknál érvényesül a lazító hatás, akik már ismerik (megszokták) a stimulust, akkor a
központi idegrendszer bizonyosan és jelentősen érintett az SMR-ezés hatásmechanizmusában
Összefoglalva

▪ Hogyan NEM hat tehát?

▪ A tudományos bizonyítékok szerint nem lazít mechanikusan és nem tépi fel a letapadásokat
▪ 500 kg-nyi erőhatás kellene a mechanikus változásokhoz
▪ Késéssel reagál a kezelésre, ami globális folyamatokra utal
▪ Távoli hatása is van, ami szintén globális folyamatokra utal
Hogyan hat tehát az SMR-ezés?

▪ Ha nem (vagy nem csupán?) a ’fascia release’, azaz a letapadások, adhéziók „feltépése” vagy a lokális
triggerpontok MECHANIKAI oldása, akkor vajon mi állhat a ROM növekedés és a fájdalom csökkenése
hátterében? A szerzők az alábbi lehetséges magyarázatokat említik a közleményben:
Globális hatások

▪ Globális hatások

▪ I. Az SMR-ezés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezáltal mind a tónuscsökkenéshez (ezzel együtt a

ROM növekedéséhez), mind a fájdalom csökkenéséhez hozzájárulhat
▪ Mind a fasciát, mind az izmot és a bőrt gazdagon behálózzák a szenzoros idegsejtek, amelyek reagálnak
a különféle mechanikai stimulusokra (érintés, nyomás, tenzió).
▪ A Ruffini-testek és a Vater-Pacini testek a szimpatikus tevékenység gátlásával képesek ellazítani az
izmokat (12), így általános relaxációs hatást válthatnak ki a szervezetben.
▪ Az SMR-ezés során a lokális nyomás, dörzsölés tehát aktiválja a mechanoreceptorokat, ezáltal a
paraszimpatikus idegrendszert, s globális tónuscsökkenést és ROM növekedést okozhat.
▪ A paraszimpatikus idegrendszer aktiválódása hatására termelődő endogén ópiátok ugyanakkor a
fájdalom csökkenését segíthetik elő.
Globális hatások

▪ Hasonlóképp a paraszimpatikus idegrendszert aktiválják az ún. intersticiális (szövetek közti) receptorok (III-
as és IV-es típus).

▪ Ezek a receptorok mind a gyors, mind a lassú nyomásra aktiválódnak.

▪ Multimodálisak, tehát a fájdalomra is reagálnak, ugyanakkor mechanoreceptorként is szolgálnak, azaz a

tenzió és a kompresszió egyaránt működésbe hozza ezeket.

▪ Képesek csökkenteni a szívverés sebességét, a vérnyomást és a légzésszámot, azaz összességében a Ruffini-

testekhez és Vater-Pacini testekhez hasonlóan relaxációs hatást idéznek elő

▪ Szintén hozzájárulhatnak tehát az SMR-ezés távoli (globális) hatásaihoz, a myofascia tónusának

csökkenéséhez (és az ezzel járó ROM növekedéshez), illetve a fájdalom csökkenéséhez (13,14).
Globális hatások

▪ II. További lehetséges magyarázat a globális hatásokra az ún ’pain-gate’ vagy ’gate control’ teória (magyarul
fájdalomkapu hatás vagy spinális gátlás) (15,16), amely szerint a mechanoreceptorok ingerlése csökkenti a
fájdalom ingert.

▪ A fájdalomnak e gátló mechanizmusában a hátsó szarvi gátló interneuronok játszanak kulcsszerepet. Ha a

fájdalomingerrel egyidejűleg más, főleg mechanoreceptorokból származó ingerület érkezik a gerincvelő
hátsó szarvába, az ezeket szállító rostok aktiválhatják a gátló neuronokat, melyek blokkolják a projekciós
neuronokat, magyarul kevésbé érezzük a fájdalmat.

▪ A hengeren történő gördülések során folyamatosan ingereljük az adott területen található

mechanoreceptorokat, ezáltal csökkenhet a fájdalomérzet
Globális hatások

▪ III. Végül szintén szóba jöhet a DNIC (diffuse noxious inhibitory control) elnevezésű endogén
fájdalomszabályozási rendszer.

▪ Egy kellemetlen, fájdalmas ingerre adott választ gátol egy másik, távoli, szintén kellemetlen stimulus (17),
azaz a „fájdalmat gátolja a fájdalom”.

▪ A hengerezéssel kiváltott kisebb-nagyobb kellemetlenség, fájdalom tehát mintegy „elnyomhatja” a

myofasciális fájdalmat.
GLOBÁLIS hatásmechanizmusok - összefoglalás

▪ I. aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezáltal mind a tónuscsökkenéshez (ezzel együtt a ROM

növekedéséhez), mind a fájdalom csökkenéséhez hozzájárulhat

▪ II. ’pain-gate’ vagy ’gate control’ teória (15,16): a mechanoreceptorok ingerlése csökkenti a fájdalom ingert

▪ III. DNIC (diffuse noxious inhibitory control)= endogén fájdalomszabályozási rendszer, egy kellemetlen,
fájdalmas ingerre adott választ gátol egy másik, távoli, szintén kellemetlen stimulus (17), azaz a „fájdalmat
gátolja a fájdalom”.
Lokális hatások

▪ Lokális hatások
▪ I. A lokális, azaz helyi tónuscsökkenésben ugyanakkor a feltételezett mechanikus "lazítás" és "feltépés" helyett elsősorban a
reflexes szabályozás játszhat szerepet. A központi idegrendszer ugyanis reflexesen is képes befolyásolni az izomtónust.
▪ A sokak által ismert autogén gátlás (vagy inverz myotatikus reflex) az ún. Golgi-féle ínorsó aktiválásán alapul (18,19). Ha a
tenzió (azaz a szöveti feszülés) nő, a Golgi-féle ínorsó aktiválódása az izomműködés reflexes csökkenéséhez vezet.
▪ Nézzük, hogy is néz ki ez a folyamat! Az izom hirtelen nyújtására a szervezet úgy válaszol, hogy aktiválja az izomhasban
lévő ún. izomorsókat, amelyek reflexesen aktiválják az adott izmot (myotatikus reflex). Ha azonban a nyújtás lassabb és
hosszabban fennáll, aktiválódik az ún. inverz myotatikus reflex, tehát az ínorsók aktiválódnak, és ellazítják az izmot.
▪ Többek közt ez a reflex ad magyarázatot a nyújtó gyakorlatok utáni ROM növekedésre, ugyanakkor az SMR eszközök
hatásmechanizmusában is szerepet játszhat.
▪ A Golgi-féle ínorsó ugyanis az SMR eszközök által okozott myofasciális tenzióra (húzás, feszítés) az izmok ellazításával
válaszolhat.
▪ Elképzelhető tehát, hogy az a tenziós erő, amit hengerezés közben a myofasciára kifejtünk, aktiválja a gátló válaszokat, s
mindez izom relaxációhoz, a tónus csökkenéséhez vezet.
Lokális hatások

▪ II. Hasonlóképp lokális hatású az ún. tixotrópia (21). Ha egy viszkóz (sűrű) folyadékot stresszhatásnak (pl.
kevergetés) teszünk ki, a folyadék hígabbá válik.

▪ SMR-ezés során az egymáshoz képest elcsúsztatott, dörzsölgetett, kompresszió alatt lévő szövetek
hőmérséklete nő, és a hengerezés által okozott nyíróerő a kevergetéshez hasonlóan csökkentheti az intra-
és extracelluláris (sejteken belüli és azokon kívüli) folyadék viszkozitását (belső súrlódását) (13).

▪ A csökkenő viszkozitás egyben csökkenő szöveti ellenállást és jobb elcsúszást is jelent, így máris érthetővé
válik a lokális ROM növekedés.

▪ A globális hatások mellett tehát az autogén gátlás és a trixotrópia addicionális lokális hatása adhat
magyarázatot arra a jelenségre, hogy a hengerezés során a helyi ROM növekedés valamivel nagyobb
mértékű, mint a távoli.
Lokális hatások - ÖSSZEFOGLALÁS

▪ Lokális hatások összefoglalás

▪ I. autogén gátlás (vagy inverz myotatikus reflex) az ún. Golgi-féle ínorsó aktiválásán alapul (18,19). Ha a
tenzió (azaz a szöveti feszülés) nő, a Golgi-féle ínorsó aktiválódása az izomműködés reflexes
csökkenéséhez vezet
▪ II. tixotrópia (21). Ha egy viszkóz (sűrű) folyadékot stresszhatásnak (pl. kevergetés) teszünk ki, a
folyadék hígabbá válik
▪ III. Sliding (elcsúszási) mechanizmus javítása: szabályozott nyíróerővel elmozdítjuk egymáshoz képest a
különféle szöveteket
▪ IV. Szivacs hatás: „kipréseljük” a folyadékot a szövetekből és a szövetek közti térből, majd amikor
tovább gördülünk, a nyomás alól felszabaduló szövetekhez nagy erővel áramlik a folyadék
Hatásmechanizmus ÖSSZEFOGLALÁS

▪ Az eddigieket összefoglalva tehát:

▪ a ROM növekedését valamint a fájdalom csökkenését sokan magyarázzák a letapadások oldásával és a
kötőszövet mechanikus fellazításával.
▪ A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a hengerezés által kiváltott különféle
egyéb hatások
▪ a paraszimpatikus idegrendszer által indukált izomtónus változás, amit a mechanoreceptorok
stimulálása idéz elő
▪ a globális fájdalomszabályozó rendszer aktiválódása (azaz a pain gate hatás és a DNIC)
▪ a reflexes izom és myofasciális tónusváltozás (Golgi aktiválódása), illetve a tixotrópia
▪ nagyobb szerepet játszhatnak a pozitív hatások elérésében, mint a fascia vélt vagy valóban megtörténő
mechanikus ellazítása.
Összefoglalás

▪ Hogyan NEM hat? Nem lazít mechanikusan és nem tépi fel a letapadásokat
▪ 500 kg-nyi erőhatás szükséges az 1%-os mechanikai változás eléréséhez
▪ Késéssel reagál a kezelésre
▪ Távoli hatása van
▪ Az ITB esetében csak gyakorlott hengerezőknél tapasztalható lazulás
Összefoglalás

▪ Hogyan hat? paraszimpatikus idegrendszert aktiválják

▪ Fájdalomcsillapítás ▪ Sliding mechanizmus javítása: szabályozott
nyíróerő
▪ Pain-gate hatás (spinalis gátlás)
▪ DNIC (diffuse noxious inhibitory control)
▪ Izom és kötőszövet lazítás (triggerpont
hatás)
▪ Endogén ópiátok
▪ Golgi-autogén gátlás
▪ ROM növekedés
▪ Tixotrópia
▪ Szivacs hatás
▪ Mechanoreceptorok (különösen a Ruffini és
a Vater-Pacini testek) ingerlése a
paraszimpatikus idegrendszert aktiválja
▪ Intersticiális receptorok szintén a
Szakirodalom
¹ Behm DG1, Wilke J. Do Self-Myofascial Release Devices Release Myofascia? Rolling
Mechanisms: A Narrative Review. Sports Med. 2019 Aug;49(8):1173-1181
² Chaudhry H, Schleip R, Ji Z, Bukiet B, Maney M, Findley T. Three-dimensional mathematical
model for deformation of human fasciae in manual therapy. J Am Osteopath Assoc. 2008
Aug;108(8):379-90.
³Wilke J, Niemeyer P, Niederer D, Schleip R, Banzer W. Influence of foam rolling velocity
on knee range of motion and tissue stiff-ness: a randomized, controlled crossover trial. J
Sport Rehabil. 2019.
⁴Morales-Artacho AJ, Lacourpaille L, Guilhem G. Effects of warm-up on hamstring muscles
stiffness: cycling vs foam roll-ing. Scand J Med Sci Sports. 2017;27(12):1959–69
⁵ 8. Aboodarda SJ, Spence AJ, Button DC. Pain pressure threshold of a muscle tender spot
increases following local and non-local rolling massage. BMC Musculoskelet Disord.
2015;16:265.
⁶ Cavanaugh MT, Doweling A, Young JD, Quigley PJ, Hodg-son DD, Whitten JH, et al. An
acute session of roller massage prolongs voluntary torque development and diminishes
evoked pain. Eur J Appl Physiol. 2016.
⁷Cheatham SW, Kolber MJ. Does roller massage with a foam roll change pressure pain
threshold of the ipsilateral lower extrem-ity antagonist and contralateral muscle groups?
An exploratory study. J Sport Rehabil. 2018;27(2):165–9.
⁸Joshi DGBG, Prabhu A. Effect of remote myofascial release on hamstring flexibility in
asymptomatic individuals—a randomized clinical trial. J Bodyw Mov Ther. 2018;22:832–
7.69.
⁹Monteiro ER, Costa PB, Correa Neto VG, Hoogenboom BJ, Steele J, Silva Novaes JD.
Posterior thigh foam rolling increases knee extension fatigue and passive shoulder range-
of-motion. J Strength Cond Res. 2019.
¹º Kelly S, Beardsley C. Specific and cross-over effects of foam rolling on ankle
dorsiflexion range of motion. Int J Sports Phys Ther. 2016;11(4):544–51
¹¹ Heiss RMI, Huettel M, Lutter C, Forst R, Hoppe M, Freiwald J, Roemer FW, Hotfiel T.
Evaluation of tissue stiffness in athletes with different experience in foam rolling assessed
by acoustic radiation force impulse elastography. Semin Musculoskel Radiol. 2019;23:1–6.
¹² Wu G, Ekedahl R, Stark B, Carlstedt T, Nilsson B, Hallin RG. Clustering of Pacinian
corpuscle afferent fibres in the human median nerve. Exper Brain Res. 1999;126:399–409
¹³ Behm DG. The science and physiology of flexibility and stretch-ing: implications and
applications in sport performance and health. London: Routledge Publishers; 2018
¹⁴ Mitchell JH, Schmidt RF. Cardiovascular reflex control by afferent fibers from skeletal
muscle receptors. Handbook of physiology. Bethesda: American Physiological Society;
1977
¹⁵Melzack R, Wall PD. Pain mechanisms: a new theory. Science. 1965;150(3699):971–9
¹⁶Moayedi M, Davis KD. Theories of pain: from specificity to gate control. J Neurophysiol.
2013;109(1):5–12.
¹⁷ Mense S. Neurobiological concepts of fibromyalgia—the possi-ble role of descending
spinal tracts. Scand J Rheumatol Suppl. 2000;113:24–9.
¹⁸ Houk JC, Crago PE, Rymer WZ. Functional properties of the Golgi tendon organs. In:
Desmedt JE (ed) Spinal and supraspinal mechanisms of voluntary motor control and
locomotion. 1980. p. 33–43.54.
¹⁹ Behm DG, Blazevich AJ, Kay AD, McHugh M. Acute effects of muscle stretching on
physical performance, range of motion, and injury incidence in healthy active individuals: a
systematic review. Appl Physiol Nutr Metab. 2016;41(1):1–11.
²⁰ Huang SY, Di Santo M, Wadden KP, Cappa DF, Alkanani T, Behm DG. Short-duration
massage at the hamstrings musculoten-dinous junction induces greater range of motion. J
Strength Cond Res. 2010;24(7):1917–24..
Hogyan alkalmazzuk az SMR eszközöket?
Hogyan alkalmazzuk?

▪ Háromféle módon használhatjuk

▪ I. Rugalmasító és/vagy rehidratációs célzattal
▪ lassan, különféle irányokban (fascia rostjai is sokirányúak)
▪ nincs megállás, nincs gyors mozdulat
▪ 6-8x az adott területen
▪ Nem kell a nyirokáramlás irányába, mert a folyadék 90%-a a vénás keringéssel távozik
▪ Mi történik?
▪ Mechanikai inger aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert – tónuscsökkenés, ROM
növekedése, fájdalom csökkenése
▪ Szivacs hatás: folyadék kipréselése, friss folyadék beáramlása – anyagcsere javul, gyógyulási
folyamatos javulnak
Hogyan alkalmazzuk?

▪ II. Fascia tonizálása céljából

▪ Gyorsabban és erőteljesebben,
▪ Szintén különböző irányokba (fascia=háló)
▪ Mi történik?
▪ Ez a stimuláció elősegíti a kollagén termelődés fokozódását (a fibroblasztok egy speciális „kinövése”, a
cilium érzi az alapállományban a folyadékáramlás sebességét. Ha túl gyors, „viharos”, úgy stabilizálja a
rendszert, hogy több kollagént termelésre készteti a fibroblasztot. Ha lassabb, lebont kollagént, hogy
lágyuljon a rendszer.
Hogyan alkalmazzuk?

▪ III. Fájdalmas pontok/triggerpontokat kezelése

▪ Lassan, megállva, megvárva a „melting” hatást
▪ Aktívan mozgatva az adott izmot
▪ Mi történik?
▪ Melting: paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik, csökken a myofascia tónusa, ellazul a szövet,
csökken a fájdalom
▪ Aktív mozgás: bőrt/bőr alatti kötőszövetet „lefogjuk”, a mofasciákt akítvan, a fiziológiás
mozgásterjedelemben átmozgatjuk
▪ További szöveti lazulást érünk el
▪ javul a sliding (elcsúszási) mechanizmus, az egyes „rétegek” könnyebben elcsúsznak egymáshoz
képest

Hiába lazítjuk fel a szöveteket, ha aktív mozgással nem tesszük értelmezhetővé a megnyert mozgástartományt
az agy számára, azaz nem járjuk azt be!
Mire figyeljünk az eszközök használata során?

▪ Légzés folyamatos, mély légzés nyugtatja az idegrendszert

▪ Izmokat tartsuk lazán

▪ Az ízületeket hagyjuk ki

▪ Hason, mellen NE alkalmazzuk

▪ Mindig célszerű a teljes testet kezelni, emellett hosszasabban elidőzhetünk a problémás

területen/myofasciális láncon/triggerponton

▪ A kezelés alatti fájdalom OK, utána kóros!

Mikor alkalmazzuk?

▪ Otthoni használatnál prevenciós, fenntartó szándékkal a mindennapos terhelések kompenzációjaképp

leginkább délután/este

▪ Sportolóknál edzések előtt bemelegítésképp (inkább gyors), utána lazításképp (inkább lassú), ezt követi a
nyújtás

▪ Ugyanezt a protokollt alkalmazhatjuk a rehabilitációban is, tehát a gyógytorna/mozgásterápia/rehab tréning

elején bemelegítésként, utána lazításképp

▪ Rehabilitációban a mobilizációs protokoll részeként lokálisan is alkalmazható, de ilyenkor is érdemes a teljes

testet végig kezelni, hisz NEM LÉTEZIK olyan, hogy lokális sérülés, a fascia globális!
Kontraindikációk

▪ Osteoporosis (relatív, T-score -3 fölött) ▪ Friss műtét

▪ SPA akut szakasz ▪ Terhesség

▪ Friss hegesedés, gyulladás ▪ Akut gyulladás vagy annak gyanúja (beleértve a

„becsípődést” is)
▪ Rheumatoid és más arthritis
▪ Súlyos gerincferdülés (orvosi engedély)
▪ Myositis (krónikus izomgyulladás)
▪ Törött csigolya
▪ Trombózisveszély, véralvadásgátló szedése

▪ Súlyos instabilitás
Gyakorlat
Fascia lazítása SMR eszközökkel - Kísérlet
Talp, talpi bőnye, lábujjak plantaris (talpi) felszíne

talpi bőnye

talpi bőnye
Lábszár hátulsó részének izmai

m. Gastrocnemius
medialis és lateralis

m. Soleus
Hamstring (csípő hajlító) izmok

m. biceps femoris m. semimembranosus m. semitendinosus

Erector spinae (gerincfeszítő izmok háti szakasza)

m. Iliocostalis thoracis m. longissimus thoracis m. spinalis thoracis

A nyak hátulsó részének legfőbb izmai

m. Trapesius felső ága m. Levator scapulae

(lapockaemelő izom)
A nyak hátulsó részének legfőbb izmai

m. Trapesius felső ága

A nyak hátulsó részének legfőbb izmai

m. Levator scapulae
(lapockaemelő izom)
Suboccipitalis (nyakszirt alatti) izmok

m. Obliquus capitis m. Obliquus capitis m. rectus capitis m. rectus capitis posterior minor
inferior superior posterior major

m. rectus capitis
lateralis
Lábszár külső részén futó nagyobb izmok

m. tibialis anterior m. peroneus longus

m. Tensor fascia latae

nagytompor

Iliotibialis szalag
M. Gluteus maximus (nagy farizom)
M. Gluteus medius és minimus (középső és kis farizom)

m. Gluteus medius m. Gluteus mimimus

Quadriceps (négyfejű combizom)

m. Rectus femoris m. Vastus medialis m. Vastus lateralis m. Vastus intermedius

Csípő közelítő (adduktor) izomcsoport

m. adductor magnus m. adductor longus m. adductor brevis

Az alkar flexor izmai

m. flexor carpi m. flexor digitorum m. flexor digitorum m. palmaris longus m. flexor carpi ulnaris
radialis profundus superficialis
Az alkar főbb extenzor (feszítő) izmai

m. extensor m. extensor indicis m. extensor carpi

digitorum proprius ulnaris
m. Biceps brachii

m. biceps brachii
m. Triceps brachii

m. triceps brachii
m. Deltoideus

m. deltoideus
Mellizmok

m. Pectoralis major
m. Pectoralis minor (kis mellizom)
(nagy mellizom)
Mire használható még a henger – bónusz gyakorlatok

▪ Légzőgyakorlatok

▪ Egyensúlyfejlesztés

▪ Nyújtások (gerincnyújtás, mellkas fasciájának nyújtása)

▪ Erősítések
▪ 1, Térdelőtámaszból alkar hengerezés -variációk
▪ 2, térdelőtámaszból lábszár hengerezés - variációk
Szívből gratulálunk a képzés elvégzéséhez!
Megnézendő videók

https://www.youtube.com/watch?v=FKxyJfE831Q
 www.fmfa.hu
+36 30 842 2318
info@fmfa.hu
1117 Budapest, Nádorliget u. 7/b

facebook.com/feovenyessyakademia

facebook.com/groups/feovenyessyakademia

instagram.com/feovenyessyakademia