You are on page 1of 12

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A sárga veszedelemtől a kínai


piacokig
2009. október 9. 11:42 Salát Gergely

Mikortól értesült először a hazai közvélemény napi


szinten a kínaiakról, és a lektűrirodalmon kívül mit
lehetett tudni a Távol-Keletről? Miért és mikor fordult a
magyar pártvezetés és sajtó Mao ellen? A
magyarországi Kína-kép változásai a 20. században,
avagy miként jutottunk el a romantikus, és sárga
veszedelmet vizionáló fenyegetésektől a Turán
Szövetségen át a kínai piacok, és a Ji-king világáig.
<

Hirdetés

Atyáskodó felsőbbrendűséggel
A nyugatiaknak a Kínáról és a kínaiakról kialakított képét két
egymásnak ellentmondó, mégis egyszerre jelenlévő
elképzelés határozta és határozza meg. A modern Kína-kép
kialakulásakor, a 19 században egyrészt létezett a
romantikus, idealizáló kép, miszerint Kína az ősi misztikus
bölcsesség földje, ahol
Múlt-kor bolt:mindentudó szakállas bölcsek
Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
tanulmányozzák az ókori filozófusok műveit, az emberek
kiegyensúlyozottak, megvilágosodottak és nem törődnek az
evilági csip-csup ügyekkel, s ahol a nyugati ember is
megtalálhatja a saját kultúrájából már hiányzó mély
értékeket.

A másik nézet szerint Kína elmaradott, civilizálatlan ország,


népe középkori viszonyok között él, szegénység, nyomor,
tudatlanság uralkodik. Az idealizáló nézet a francia
felvilágosodás gondolkodóira vezethető vissza, akik – a
keresztény hittérítők beszámolói alapján – Kínát a racionális
filozófusállam mintaképének ábrázolták. A másik nézet
azután terjedt el, hogy az első ipari forradalom után Európa
gazdaságilag és katonailag Kína fölé kerekedett, s az
ópiumháborúkban gyors és megalázó vereségeket mért a
rogyadozó Csing-dinasztiára.

A Kínára negatívan, megvetően tekintő nézetet idővel


fokozta a félelem is, amely Kína – illetve elsősorban a kínai
lakosság – hatalmas méretéből fakadt. E félelmet először II.
Vilmos császár fogalmazta meg, megalkotva a „sárga
veszedelem” (gelbe Gefahr) kifejezést, amit az amerikai
sajtó is hamarosan átvett (ott a nagyszámú kínai
vendégmunkás beáramlása is növelte a
fenyegetettségérzetet a 19. század második felében).

Ez a fajta kettős – szélsőségesen negatív és pozitív, de


semmiképpen nem reális – Kína-kép Magyarországon attól
fogva jelen volt, hogy a 19. században elkezdtük megismerni
Kínát. Ugyanakkor a magyarok abból a szempontból
különleges helyen álltak a nyugati világban, hogy ázsiai
eredetük tudatában kevésbé tekintettek idegenként a „sárga
rasszra”, így a kínaiak negatív megítélése kisebb teret
kapott.

A 19. század második felétől,


Múlt-kor bolt: különösen
Itt vásárolhatsz a kiegyezéstől
termékeinkből 》
egyre több hiteles információ jutott el Kínáról a magyar
közvéleményhez, s az ekkori Kína-képet – a nyugati sajtóból
átvett színes tudósítások mellett – több magyar utazó is
alakította. Andrássy Manó (1821–1891) autodidakta festő,
aki a szabadságharc leverése után járta be a Keletet, képes
beszámolót publikált Kínáról és Indiáról. Xántus János
(1825–1894) az 1868-ban indult osztrák–magyar délkelet-
ázsiai expedícióról gazdag gyűjteménnyel tért haza.

Széchenyi Béla (1837–1908) és Lóczy Lajos (1849–1920)


1877–80 közötti expedíciójukról vaskos kötetekben,
előadásokban, cikkekben számoltak be. Erdélyi Ignác
(1825–1885) lazarista hittérítő, aki 1861-től haláláig Kínában
működött, magyar folyóiratokban közölt levelekben adott hírt
a helyi viszonyokról. Faragó Ödön (1853–1925) 1873-tól a
Monarchia vámtisztviselőjeként hosszú évekig élt Kínában, s
onnan írt levelei a képes újságok olvasóinak kedvelt
olvasmányai voltak. Cholnoky Jenő, Vay Péter, a brit
állampolgárként világhírűvé vált Stein Aurél és más utazók
útleírásai is nagy népszerűségnek örvendtek.

A fenti utazók írásai által egyszerre tükrözött és formált Kína-


kép – természetesen jelentősen eltérő mértékben – egyfajta
atyáskodó felsőbbrendűségi tudatról tanúskodik, amely
ugyan egyáltalán nem ellenséges, sőt a régi Kínához
kifejezetten mély tisztelettel viszonyul, de azért a korabeli
Kínával és kínaiakkal szemben meglehetősen kritikus.
1/3 következő oldal

1. Atyáskodó felsőbbrendűséggel
2. 20. századi kapcsolatok
3. Az együttélés nehézségei

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Hirdetés

TÁMOGASD A SZERKESZTŐSÉGÉT!

999
999 Ft
Ft 9.999
9.999 Ft
Ft 19.999
19.999 Ft
Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Megosztás 1

Aktuális számunkat keresse az


újságárusoknál vagy fizessen elő itt!
Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Ízelítő a Magazinból
A jazz szégyenlős királynője, Ella Fitzgerald

Karády Katalin New Yorkban


Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt
árnyékában

Páger Antal kalandos kitérője


Múlt-kor bolt: otthonról
Itt vásárolhatsz hazafelé
termékeinkből 》

További friss hírek

Földönkívülieket, titkos fegyverkísérletet és a KGB-t is


sejtették egyesek a Gyatlov-rejtély hátterében
Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Ahol a Loire és a Tisza találkozik: ismét várja a látogatókat a


tiszadobi Andrássy-kastély

Tornai Gyula és Szőnyi István képei is kalapács alá kerülnek a


BÁV aukcióján
Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A rómaiak csodaszere Magyarországon: 60 éves a Váci


Cementgyár

A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű


korcsolyapályája
Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Idegenbe szakadt színészeink – már kapható a Múlt-kor téli


száma

Megújulva, interaktív kiállítással várja látogatóit Benczúr


Gyula mesés kúriája Szécsényben
Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Az újszerűséget és a hatékonyságot díjazták a Klasszis


TopDesign 2023 versenyen
Időnként a Napkirály szellemével is szóba elegyedett a bajor
II. Lajos

Legolvasottabb cikkeink
Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Ma is megoldatlan rejtélyek lengik körül a nabateusok


titokzatos városát, Petrát

Részegség, szundikálás, vakság – hét különös középkori


csata

Wagrami győzelme már előrevetítette Napóleon waterlooi


bukását

Nem tudott a cár kegyeiben maradni a csatát soha nem


vesztő Szuvorov tábornok

Elfogadta királyának az ország a szabadságharcot vérbe


fojtó császárt, Ferenc Józsefet

Életébe került legnagyobb győzelme a tengerek különc


legendájának

Hódítani indult, megszégyenítve tért haza Napóleon téli


hadjáratából

Vad legendák terjengtek a férjét papucs alatt tartó Laborfalvi


Rózáról
Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Váltás az asztali verzióra

You might also like