AKTAY GPVIN

A csillaqfeités
^önyve ^

Y-
 B A K T A Y E R V I N dr.

A
cs AGI ES
KÖNYV
A Z ASZTROLÓGIA ELMÉLETE ÉS G Y A K O R L A T A

SZÁMOS ÁBRÁVAL ÉS TÁBLÁZATTAL

B U D A P E S T
 Reprint kiadás a Szépirodalmi Könyvkiadó
Kentaur Könyvek sorozatában, 1989

Eredeti megjelenés 1942-ben, az író saját kiadásában.

Bányai és Várkonyi nyomdai műintézet gondozásában

© Baktay Ervin örökösei, 1989

 Bevezetés.
Ennek a könyvnek az a célja, hogy az érdeklődőt megis­
mertesse az asztrológiával, rendszeresen végigvezesse a szüksé­
ges alapismereteken, majd az ezeken alapuló technikai eljáráso­
kon, végül pedig az asztrológiai értelmezés szempontjain és a
horoszkóp kifejtésének elvein. Az egymásra következő ismerete­
ket lépcsőzetesen, fokról-fokra, az egyszerűbbtől az összetettebb
dolgok felé haladva közöljük, hogy az összefüggések áttekinthe­
tőbbek legyenek. Ezért ismétlések fordulnak elő, pl. a planétákat
is többször tárgyalja a könyv; az alapismeretekről szóló részben
csupán csillagászati szempontból, a horoszkóp kiszámítását ismer­
tető részben mozgásaik és helyzetük matematikai szempontjából,
<t jelentés-tartalmakról szóló részben asztrológiai természetüket
és hatásaikat ismertetve, a kifejtés elveit összefoglaló részben
pedig már az összes többi asztrológiai vonatkozással egybehan­
golva. Ugyanígy jártunk el a többi asztrológiai alapelemmel, az
állatövi jegyekkel, a horoszkópházakkal, a fényszögekkel, stb.
is. Ezzel, reméljük, sikerült elérni, hogy amint az olvasó előre­
halad a könyvben, az újonnan felmerülő kérdések és szempon­
tok szervesen kapcsolódnak az előző, már megismert vonatko­
zásokkal, s igy az egész kevésbbé bonyolultnak, világosabbnak
tetszik.
A hasonló munka többé-kevésbbé elkerülhetetlenül kompi-
láció jellegű. Az asztrológia elmélete és gyakorlata túlnyomó-
részben ősrégi hagyományokon alapszik, ebben a tekintetben
tehát kevés hely marad az egyéni, „eredeti" közlés részére. A
modern asztrológicd irodalom hovatovább áttekinthetetlen bősé-
gűvé dagad, s minden iró kénytelen meríteni az előzök munká­
jából. Ha valahol, ezen a területen igazán szükséges is a kollek­
tív igyekezet; a már felismert és gyakorlatban kipróbált elvek és
módszerek közkinccsé válnak. Arra törekedtünk, hogy a terje­
delmes szakirodalomból a legjobb, leghelytállóbb eredményeket
használjuk fel, anélkül, hogy az egyik vagy másik módszert kű-
lönösebb előnyben léezesitenök. Az ilyen átvitelek esetében —
amilyenekkel különben minden asztrológiai munkában tcdálko-
zunk — nem tüntettük fel a forrást, hiszen akkor a szöveg min­
den oldalát megjegyzésekkel és utalásokkal kellett volna tele­
tűzdelni. Ahol azonban egy-egy szerző jellegzetes és feltűnően
önálló nézeteiről van szó, ott a forrásra mindig hivatkozunk. Leg­
gyakrabban felhasznált forrásmunkáink Brandler-Pracht, Carter,
Fankhauser, Glahn, von Klöckler, Robson, Schwickert (Sind-
bad), Sebottendorf és Vehlow munkái voltak.
Világos érthetőségre, mértéktartásra, a fellengzős rejtel-
meskedés elkerülésére törekedtünk, hogy az érdeklődő a könyv­
ből valóban megtanulhassa az asztrológiát, minden különösebb
nehézség nélkül. Hogy ez mennyire sikerült, annak megítélése at
olvasóra tartozik.

" ' ''A

\
 í. Miről van szó?
1. A E a s z t r o l ó ^ á r ó l általában.

A csillagos ég t a n u l m á n y o z á s á v a l foglalkozó t u d o m á n y t r é ­
g é n g ö r ö g m ű s z ó v a l asztrológiának, „ c s i l l a g i s m e r e t n e k " nevezték.
A z asztrológia m a g á b a z á r t a ennek az ismeretnek k é t részét: az
asztronómiát, vagyis az égitestek m o z g á s a i v a l és fizikai sajátos­
ságaival foglalkozó t u d o m á n y t , s az asztromantikát, azaz a csil­
lagoknak a földi életre gyakorolt h a t á s á v a l foglalkozó ismeret­
rendszert, az ú g y n e v e z e t t „csillagfejtést".
A z asztrológia t e h á t eredetileg az éggel, az égitestekkel fog­
l a l k o z ó t u d o m á n y egészét jelentette. A régi csillagászok e g y a r á n t
foglalkoztak a s z t r o n ó m i á v a l é s a s z t r o m a n t i k á v a l , sőt az előbbi
j ó f o r m á n csak az u t ó b b i n a k segédeszközéül szolgált. A modern
csillagászat — a s z t r o n ó m i a — m e g a l a p o z ó i m é g egészen t e r m é ­
szetesnek találták, hogy az asztromantika t e r ü l e t é n is m ű k ö d j e ­
nek, így p l . Kepler, a 17. század elején dolgozó nagy csilla­
gász, Rudolf c s á s z á r n a k és k o r a előkelőségeinek h o r o s z k ó p o k a t
készített. A modern csillagászat t ö b h i nagy m e g a l a p o z ó j a , a k ö ­
z é p k o r és ú j k o r h a t á r á n s az ú j k o r elején m ű k ö d ö t t n a g y n e v ű
csillagászok szinte kivétel n é l k ü l foglalkoztak az a s z t r o m a n t i k á ­
v a l és nem k é t e l k e d t e k ennek helytálló igazságában.
Csak a l e g ú j a b b k o r — főleg a 19. század — egyre erősödő
t e r m é s z e t t u d o m á n y o s , majd szélsőségesen m a t e r i á l i s szemlélete
k é s z t e t t e a r r a a csillagászokat, hogy a látszólag i m m a t e r i á l i s
elemeken a l a p u l ó , t e r m é s z e t t u d o m á n y o s a n a k k o r m é g alá nem
támasztható a s z t r o m a n t i k á t komolytalan, „ t u d o m á n y e l l e n e s " ,
l é g b ő l k a p o t t b a b o n á n a k bélyegezzék. E t t ő l az időtől fogva a
csiUagászat e g y e d ü l az a s z t r o n ó m i á t tekintette t u d o m á n y n a k , az
a s z r o m a n t i k á t s z á m ű z t e a t u d o m á n y o k sorából, s vele együtt az
„ a s z t r o l ó g i a " kifejezést is, hiszen ez — l á t t u k — m é g m a g á b a -
éoglalta a csillagfejtést. Az asztrológia a z t á n végleg elvesztette

5
eredeti jelentését és e g y é r t e l m ű v é vólt az a s z t r o m a n t i k á v a l , a
„csillagjóslással".
Azzal, hogy az asztrológia kiszorult az elismert t u d o m á n y o k
területéről, rohamos h a n y a t l á s n a k indult. E z t e r m é s z e t e s :
mindaz, amit e l z á r n a k a világosság elől, a m i k é n y t e l e n - k e l l e t l e n
a megbélyegzettség foltját viseli, e l ő b b - u t ó b b a h o m á l y b a h ú z ó ­
dik, az ellenőrizetlen b i z o n y t a l a n s á g r e j t e l m é b e m e n e k ü l . Es m i ­
u t á n a komoly t u d ó s o k nem t a r t o t t á k magukhoz m é l t ó n a k az
asztrológiával foglalkozni, ennek ősi h a g y o m á n y a i és rendszerei
s z ü k s é g k é p e n az á l t u d ó s o k , a v á s á r i nyeglék, k u r u z s l ó k és j ö ­
v e n d ő m o n d ó k k e z é b e jutottak. A m i t a z t á n ezek ű z t e k vele, a z
v é g k é p e n elvette a k e d v é t minden komoly t u d ó s n a k attól, hogy
egyáltalán figyelmére m é l t a s s a az asztrológia t ö b b é v e z r e d e s
tanait.

í g y volt s így maradt ez csaknem napjainkig. D e a jelen

század elejétől kezdve az egyetemes t u d o m á n y b a n is á t a l a k u l á s
indult meg. A mult s z á z a d b a n t e t ő f o k á r a jutott a n y a g e l v ű szem­
lélet lassan-lassan erejét kezdte veszteni. E g y r e t ö b b olyan hang
szólalt meg, amely a m a t e r i á l i s felfogás t a r t h a t a t l a n s á g á t igye­
kezett b i z o n y í t a n i , s egyre t ö b b n a g y s z e r ű felfedezés t ö r t é n t ,
amelyeknek következtetései m e g d ö n t ö t t é k a m e r ő anyagelvi é s
k v a n t i t a t í v m a g y a r á z a t o k a t . A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k minden
t e r ü l e t é n egészséges ú j r a é r t é k e l é s n e k kellett megindulnia. H i ­
szen szinte egyik n a p r ó l a m á s i k r a m e g d ő l t p l . az egész mole­
k u l á r i s f i z i k a és az atom-vegytan; az e l e k t r o n - e l m é l e t pedig ve­
szedelmesen közeledett a k ö z é p k o r i a l k h i m i s t á k tételéhez, amely
szerint az anyag l é n y e g é h e n e g y n e m ű , s az elemek m á r c s u p á n ­
csak a l a k i változatai ennek az egyetemes anyagnak. M i t ö b b .
az anyag maga is m e g s z ű n t „ a n y a g s z e r ű " lenni é s mainapig
megfejtetlen erők s u g á r z á s á v á , rezgéseivé, h u l l á m z á s a i v á válto­
zott át. S a t u d o m á n y i m m á r visszavonhatatlanul rálépett a r r a
az ú t r a . amely a nyers m a t e r i á l i s - k v a n t i t a t í v m a g y a r á z a t o t elég­
telennek találja és ismét felismeri a jelenségek k v a l i t á s a i n a k
d ö n t ő fontosságát. A világ t ö h b é nem d u r v a anyag, amelynek
t i t k á t egyedül m e n n y i s é g e k b e n , s z á m s z e r ű á t t e k i n t é s e k b e n lehet
megközelíteni, hanem v a l a m i egészen m á s , s o k k a l finomabb é s
megfoghatatlanabb tartalom, amelyben a m i n ő s é g i érték m é l y e b ­
ben g y ö k e r e z i k a m e n n y i s é g i l e g kifejezhető e l e m e k n é l . A vita
m é g nem dőlt el, vannak t u d ó s o k szép s z á m m a l , a k i k a r é ^

6
.skola felfogását mindenáron át akarják menteni a megváltozott
világképbe, de a tudósok legújabb nemzedékei nagy többségük­
ben elégtelennek találják a régit és lázasan kutatják, keresik az
új magyarázatokat. /
H a végleges ítéletet nem mondhatunk is, annyit bizonyosra
vehetünk, bogy a tudományok fejlődése egészen új, egészen más
irányba mutat és a leszúrt eredmények következtetései sohasem
fordulhatnak többé vissza a mult század letűnt felfogásához, a
csak materiális, merőben kvantitatív szemlélethez.
A felfogás lassú átformálódása már a mult század végén s
századunk elején odavezetett, bogy egyesek ismét komolyan
kezdtek foglalkozni az asztrológiával. Az alapvető érdem a né­
met Brandler-Pracht-é, a k i nemcsak az ősi asztrológiai tanokat
foglalta össze modernebb értelmezésben, hanem kísérleteket tett
abban az irányban i s , bogy az asztrológia alapelveit természet­
tudományosan magyarázza. Részben vele egyidőben, részben
kezdeményezését követve, az angol, francia és német asztroló­
gusok egész sora túzte k i feladatául, bogy az ősrégi ismeretrend­
szert megszabadítsa a tudománytalanság és üres babona meg­
alázó bélyegétől és bebizonyítsa, bogy tételei valóban helytállóak
és ellenőrizhetően igazolhatók. Az asztrológia modern művelői
a r r a törekedtek és tőrekednek, bogy visszaállítsák ennek a rend­
szernek a bitelét és rámutassanak a r r a , bogy az asztrológia meg­
érdemli a „tudomány" nevet. Egyesek már azt kőveteUk, bogy
az egyetemek adjanak helyet az asztrológia tanulmányozásának,
létesítsenek asztrológiai tanszéket, mert ez az ismeretrendszer
csak a k k o r válbatik ismét komoly értékké, b a a tudomány n y i l ­
vánosságának napfényében szigorú ellenőrzésnek és kritikának
vetik alá, és csak így ragadhatjuk k i a tudományos képzettség
nélküli nyeglék és hivatásos jósok kezéből.

A nagy változások lassan érlelődnek s ezért nincs m i t cso­

dálkozni azon, bogy a tudományosság hivatalos képviselőinek
nagy többsége m a még h a l l a n i sem a k a r a „nevetséges babona**
és a „régen haszontalannak bizonyult" asztrológia feltámasztá­
sáról, még kevésbbé arról, bogy ezt bebocsássák az elismert tudo­
mányok központjaira, az egyetemekre. Az asztrológiai irodalom
eközben egyre gyarapodik és értékben i s emelkedik. A népszerű
közhasználatra szánt és meglehetősen naiv asztrológiai „szakács­
könyvek" mellett évről-évre több kiváló m u n k a jelenik meg az

7
angol, francia és német iródáloinbail, s é művek írói imniár nem
obsküftis műkedvélök, hánem jónevű tudósok, kitűnő tollú Szak­
írók, széles és alapos műveltségű, egyetemes tlidásű elmék. Nem
egy professzor, egyetemi katedrán működő tanár is akadt ihár,
pl. Németországban, a k i nyíltan és fenntartás nélkül lándzsát
tőrt az asztrológia mellett.
Érdekes megfigyelni az asztrológia ellenében felhozott ér
•eket és támadásokat. Ezeket általában két csoportra oszthatjuk.
A z első és legnagyobb csoport egyszerűen „elvből" támadja, vagy
még támadásra sem méltatja az asztrológiát. A hivatalos tudó­
sok — elenyészően csekély kivétellel — ide tartoznak. Nevet
ségesnek találják még a föltevést is, hogy egyáltalán figyelemre
méltassák ezt a „babonát", s h a mégis véleményt mondanak
róla, az egyszerűen elítélő, anélkül, hogy ítéletüket megalapozni,
érvekkel vagy bizonyítékokkal támogatni próbálnák.

Különös ez a jelenség, hiszen így — éppen a tudományos­

ság hivatalos képviselői tagadják meg a tudományos gondolko­
zás és véleményformálás régóta elfogadott alapelveit! Tudomá­
nyosan heljdálló vélemény csak az olyan lehet, amely a szóban­
forgó tárgyat a rendelkezésre álló eszközök segítségével előbb
megismerni igyekszik, tételeit aláveti a tudományos k r i t i k a
ellenőrzésének, kísérletek révén próbára teszi az állítások helyt­
álló vagy tarthatatlan voltát, s amikor már minden lehető szem­
pontból lelkiismeretesen lemérte, megvizsgálta a felmerült kér­
dés egész komplexumát, a k k o r szűri le az összegezett ítéletét.
Az asztrológiát elítélő vágy elvető állásfoglalásokban hiába ke­
ressük a tudományos véleménynek ezt a kritériumát. M i több,
elég néhány egyszerű kérdést intézni a szigorú ellenzőkhöz,
hogy lássuk: az illető, bármilyen kiváló tudósa legyen is a maga
szaktudományának, egyáltalán nem tud semmit az asztrolőgiá-
TÓi; ennek célkitűzését, rendszerét, eddigi eredményeit m ^ csö­
kevényesen sem ismeri, s az egész kérdésről csak annyit tüd.
mint amennyit bármely tájékozatlan l a i k u s : bogy az asztrológia
valami olyan dolog, amely a „csillagokból jósol", s mint ilyen,
egy kalap alá vébetö a Tásári planétabúzó tengerimalac tudo­
mányával, vagy a jövendőmondó cigányasszonyok práktikájával.
S az ilyen ftélőnek eszébe sem j u t , hogy véleménye teljesen tu-
dpmánytalan, tebát nem lehet Kizohyítóereje. Mert ésák tudo-
máiiytalannak nevezhető az az állásfoglalás, amely nem is pró-

\
 /

bálja megismerni a megítélendő tárgyat, hanem a priori, m i n ­

den mérlegelés és ellenőrzés nélkül mond véleményt. S ebből
az következik, bogy a tudományosság hasonló képviselőinek
ebtélő véleménye nem tekinthető tudományos tekintélyű bírá­
latnak, banem csak magánemberek a l k a l m i és felelőtlen meg­
nyilatkozásának. Röviden: az asztrológia tudományos cáfolata
mind mainapig teljességgel hiányzik.*)
Az asztrológia ellenzőinek másik, lényegesen kisebb cso­
portjával már érdemes komolyabban foglalkozni. E z e k , bár
többnyire hiányosan és előítéletektől korlátozva, de mégis
tőbbé-kevésbbé i s m e r i k az asztrológia rendszerének főbb alap­
tételeit és gyakorlati alkalmazásának — a boroszkópiának —
kezdetleges formáit. Még ez a hézagos ismeret is meggyőzte
őket afelől, bogy az asztrológia állításait nem lehet egyszerűen
kétségbevonni; legalább annyit kénytelenek elismerni, bogy
„van v a l a m i a dologban", mert az asztrológia tanainak alkal­
mazása tagadhatatlan tényeket t u d feltárni. Ezért nem is az
asztrológia alaptalanságát hangoztatják, banem alkalmazható­
ságával szemben támasztanak kételyeket, söt olykor határozott
ellenvéleményt. Ismételjük: a k r i t i k u s o k n a k ezt a csoportját
már sokkal komolyabb figyelemre kell méltatnunk. Mert az
asztrológiával kapcsolatban tényleg élebevágó szempontok me­
rülnek fel, s a lelkiismeretes gondolkozónak nem szabad szemet
h u n y n i a ezek előtt.
így például, b a elismerjük is az asztrológia helytálló, két­
ségtelen valóságokat feltáró lehetőségeit, nagyon komolyan
mérlegelni kell azt, vájjon milyen mértékben szabad alkalmazni
azokat a gyakorlatban. De ez a meggondolás minden más ter­
mészettudomány gyakorlati alkalmazásában felmerül. A vegyész
minden kétely előállíthat borzalmas hatású mérgeket vagy rob­
banóanyagokat a maga zárt laboratóriumában, de eredményei­
nek gyakorlat alkalmazása már egészen más elbírálás alá esik:
súlyos megfontolások és nagyon szigorú korlátozások válnak itt
szükségessé, mert az a tény, bogy a kérdéses anyagok valóban
előállíthatók és hatásosan alkalmazhatók, még nem egyértelmű

*) A kilüíiö fiatal csillagász, Kulin György, nemrég megjelent „A

távcsfi világa" c. munkájában hosszasan foglalkozik az asztrológiával, s
végül elítélő véleményt fejez k i . De a föntebbi kritériumnak az ó, máskü­
lönben II .sz'il.oiin.'ii komolyahh állásfoglalása s e m felel meg; megállapítá­
sait másodkézhói vette, kísérletnek, edfogulatlan ellenőrzésnek ó sem vetette
alá az iiszliologiiU

\
azzal, hogy minden meggondolás nélkül, akárki felhasználhassa
is azokat úton-útfélen 1 A z orvostudomány még szembeszökőbb
példákkal szolgál erre: az orvosnak sok minden a hatalmában
áll, amit mégsem vihet véghez bármikor és bárhol, minden
korlátozás nélkül. Tudománya és készültsége sok mindent
könnyen lehetővé tesz, amit azonban más, magas szempontú
elvek eltiltanak.
Ugyanígy jogosan felvethető az a kérdés, vájjon hasznos-e,
kivánatos-e az asztrológia tanainak általánosan hozzáférhetővé
tétele és széleskörű gyakorlati alkalmazása, föltéve, persze, bogy
azokat előbb már valóban helytállóknak, valóságokban gyöke-
rezőknek ismertük meg. H a az asztrológia — mint ahogyan
legkomolyabb művelői is állítják — csakugyan feltárhatja az
ember leggyökeresebb lelki-fizikai összetételét, jellembeli m i ­
voltát, erőit és fogyatékosságait, lehetőségeit és korlátozásait,^
sőt bizonyos fokig prognózisokat is mondhat afelől, bogy az
adott alkotóelemek hogyan és m i k o r fogják kifejteni rejlő lehe­
tőségeiket — igen, b a az asztrológia mindezt megteheti, a k k o r
elkerülhetetlenül fölvetődik a kérdés: mennyiben szabad ezt
alkalmazni, mennyiben válik javára az embereknek, b a önma­
gukról és a hozzájuk közelállókról olyan dolgokat tudnak meg,
amelyeket az élet általában elrejt előlünk; s nem okozbat-e sú­
lyos károkat, b a v a l a k i előtt feltárjuk mindazt, amit talán jobb,
b a nem ismer; és nem kelt-e ártalmas hatásokat, például kár­
tékony autoszuggeszciókat egy-egy horoszkóp, beteges lelki
kényszerrel terelve az illetőket abba az irányba, amelyet a ho­
roszkóp megjelöl, esetleg anélkül, bogy ennek kétségbevonha­
tatlan alapja volna. Sőt még abban az esetben i s , b a az asztro­
lógiailag megállapítható körülmények és bekövetikezbetőségek
tényleg megváltozhatatlan és elkerülhetetlen természetűek, még
mindig kérdéses lehet, vájjon előnyére válik-e az embernek, b a
előre tudja, m i vár r e á . . .

E z e k az ellenvetések valóban komolyabbak és megszívle­

lendőbbek, mint az olyan elítélő vélemény, amelynek fogalma
sincs arról, bogy mit jelent az asztrológia. Vizsgáljuk meg hát
a kérdést ebből a szempontból.
Kétségtelen, bogy az alkalmazott asztrológia károkat is
okozhat, l e l k i me^ázkódtatásokat idézhet elő és ezzel talán
egyes esetekben több veszélyt rejt, mint amennyi haszonnal

10
járhat a gyakorlatban. De ez n e m csak az asztrológiában for­
dulhat elő! Azt mondhatjuk, bogy minden természettudomány,
amelynek eredményei a mindennapi életben gyakorlati felhasz­
nálásra kerülnek, ugyanezekkel a kockázatokkal jár. Az
elektrotechnika legpompásabb alkotásait sem ítélhetjük el és
dobhatjuk k i az életünkből, csak azért, mert tájékozatlan és
hebehurgya emberek ügyetlenül bánnak a számukra érthetet­
l e n eszközökkel, például rövidzárlatot s ezzel tüzveszedelmet
idézhetnek elő, vagy a magasfeszültségű áramvezeték megérin­
tésével, elvágásával balálra ítélhetik magukat és másokat. T o ­
vábbá: bibáztatbató-e a vegytudomány, b a egyes műkedvelő
vegyészek, odahaza folytatott kísérletezéseik közben, robbanás­
nak esnek áldozatul vagy súlyos sérüléseket szenvednek, vagy
b a kisgyerekek gyufával játszva felgyújtják a házat? Elítél-
bető-e az orvostudomány, amiért laikusok mindenféle betegsé­
get és pszibikai eltévelyedést szuggerálnak magukba orvosi
könyvek olvasása közben, vagy b a tanulatlan és korlátolt em­
berek a rosszul megértett orvostudományi olvasmányok hatá­
sára másokat k u n i z s o l n a k és végzetes kárt okoznak n e k i k ? —
Ugyanígy magát az asztrológiát sem szabad elítélni, csak azért,
mert visszaélhetnek vele és mert egyesek kárát láthatják a vele
való foglalkozásnak. .Sőt ellenkezőleg, éppen ezért szükséges
komolyan foglalkozni vele, a „jósnők" és újságokban hirdetett
„Instituf'-ok kezéből éppen ezért k e l l kiragadni és helyes meg­
világítással, kellő intelmek kíséretében, ellenőrizhető módon k i ­
v i n n i a boszorkánykonyhák beteges homályából a nyilvánosság
verőfényébe. Így mindenesetre kevesebb veszéllyel járhat.

Mert kiküszöbölni, egyszerűen elítélni és semmibevenni

amúgysem lehet. Határainkon nem állnak meg azok a szellemi
mozgalmak és áramlatok, amelyek Njmgateurópában már leg­
alább két évtized óta egyre szélesebb körökben terjednek el. Az
asztrológia iránti érdeklődést sem eltiltani, sem megakadályozni
nem lehet. Helyesebb tebát, b a lelkiismeretes kritikával tudo­
mást veszünk róla és megvizsgáljuk, mit ér.
Igaz ugyan, bogy egy-egy érdeklődés vagy eszmeáramlat
széles elterjedése még nem bizonyíték a r r a , bogy valóban érté­
kes és valóságban gyökerező tényekről v a n szó. Annál inkább
figyelemre kell méltatni tebát az asztrológiát, bogy lássuk, meg-
érdemli-e az érdeklődést, vagy pedig csak múló, értelmetlen di­
vatot jelent-e az egész. '

11
 A kérdés lényege az marad, hogy egyáltalán elfogadható
és bizonyíthatóan igaz-e mindaz, amit az asztrológia állít. Mert
h a nem állja meg a helyét, a k k o r minden eszközzel küzdeni
kell ellene, bogy végképpen elveszítse bitelét a megdönthetetlen
ellenérvek és bizonyítékok súlya alatt. De b a igaznak és eb-.n-
örizbetően helytállónak bizonyul, a k k o r bozzáférbctővé kell
tenni a komoly érdeklődők számára, még pedig olyan formá­
ban, bogy a kellő ítélőképességgel nem rendelkezőknek minél
kevesebb veszélyT jelentsen. A legelső feladat eszerint minden­
képpen az, bogy az asztrológiát, b a lehet, igazoljuk, s tanainak
helytálló voltát olyan módon bizonyítsuk, bogy az állított lé
nyékről mások is meggyőződhessenek, b a nem sajnálják a fá­
radságot, megismerkedni az alkalmazott módszerrel.
Az asztrológiának föntebb említett „elvi" elítélőit csak
a r r a kérjük, bogy foglaljanak el valóban tudományos álláspon­
tot: részesítsék a tárgyat legalább a „kétely jótéteményében" s
vallják meg — egyelőre csupán maguk előtt — bogy csakugyan
túl keveset tudnak arról, amiről ítéletet keliene mondaniuk.
A kétely jogos, de a tudományos kételynek elfogulatlannak kell
lennie és nem állhat meg a priori véleményeknél. Tudományo­
san elfogadható vélemény az asztrológiával kapcsolatban csak
kétféle lehet: az, b a v a l a k i beismeri, bogy a tárggyal nem fog­
lalkozott, nem ismeri feltevéseit és módszereit, nem próbálta
ezeket ellenőrizni, tebát egyáltalán nem mondhat véleményt a
dologról; vagy az, bogy igenis fáradságot vett magának ahhoz,
bogy a rendszert megismerje, tételeit gyakorlatban alkalmazva,
szigorú kritikával ellenőrizte a t a n állításait; a k k o r aztán vagy
elismeri az asztrológia helytálló voltát, vagy pedig szabatos
ellenérvekkel, világos, szakszerű indokolással kell megalapoznia
elutasító álláspontját. Ha valaki nem az itt említett két megol­
dás egyikét választja, akkor elítélő véleményét semmiképpen
sem lehet figyelemreméltónak tekinteni, még akkor sem, ha
egyébként valamelyik természettudomány nagytekintélyű pro­
fesszora volna.

i Az asztrológiát sokszor vallási szempontból is támadják

vagy elítélik. Lássuk, mennyire jogosult ez az állásfoglalás.
A világ minden vallása, a magasrendű, fejlett vallások is
tele vannak asztrológiai vonatkozásokkal. Szinte minden nagy
vallási ünnep asztrológiai alapokon áll. Erről és a hétköznapok

12
elnevezésének asztrológiai vonatkozásairól még szó lesz. Ugyan­
csak rá fogunk mutatni a két úgynevezett kozmikus tengely
sarkalatos pontjainak, az Oroszlán, B i k a , Vízöntő és Skorpió
csillagképeinek nagy szerepére a vallásokban. Egyelőre elég, b a
megjegyezzük, bogy a katolikus templomainkban látbató jel­
képek, a négy evangélistával kapcsolatba bozott szimbólumok
— az oroszlán, a bika, az ifjú (angyal) és a sas — az előbb em­
lített négy sarkalatos égi pont ősrégi jelképei. A z Ószövetség
egyes belyei és János Jelenései egyértelműen, ismételten i.s
utalnak erre a négy pontra. E z e k az ősi asztrológiai elemek
azonban részben feledésbe mentek, részben az újkor óta még
a vallás terén is tőbbé-kevésbbé érvényesülő racionális irányzat
folytán elvesztették eredeti jelentésüket és mélyértelmü szimbó­
lumokból felszínes allegóriákká halványultak.

D e most nem ezekkel a kérdésekkel a k a r u n k f o g l a l k o z n i

banem az esetleges egyházi ítélettel az asztrológiával szemben.
Lehetnek egyházi férfiak, a k i k az asztrológiában vallásellenes
törekvéseket látnak, de ez még n e m a hivatalos egyházi felfogás.
Az egyház nem ítéli el az asztrológiát. Egyetlen bittétel sincs,
amelyből ezt lehetne kiolvasni. A történelmi tanúság is bizo­
nyítja, bogy jelentékeny egyházi személyek foglalkoztak az
asztrológiával, amíg ennek bitelét az új idők gondolkozása m e g
nem ingatta. Regiomontanus (Jobannes MüUer) korának egyik
legjelesebb csillagásza és asztrológusa volt, utóbbi minőségében
az úgynevezett boroszkópbázak kiszámításának egyik módszerét
dolgozta k i ; Mátyás királyunk udvarában is asztrológusként
működött, majd I V . Sixtus pápa regensburgi püspökké nevezte
k i . A pápáknak kiváló asztrológusok álltak szolgálatukra, a k i k
többnyire maguk is magasrangú papok voltak; ez a tény m a ­
gában is bizonyíték a r r a , bogy az egyház az asztrológiát soha­
sem sorolta a tévtanok vagy a tilalmas gondolatrendszerek közé.
Kepler a buzgó katolikus Rudolf császárnak készített horosz­
kópokat; Ricbelieu bíbornok, a f r a n c i a nagyhatalom megalapo­
zója, minden lépésében u d v a r i asztrológusának, Morin-nek
horoszkópszámításaira támaszkodott.

Ismételjük, hogy amennyiben m a egyházi személyek k i ­

fogást émélnek az asztrológia ellen, ebben nem hivatkozhatnak
sem bittételekre, sem egyházi döntésekre. Az ellenvetés sokszor
csupán tévedésen és az asztrológia félreértésén alapszik. így
p l . egyik legkiválóbb magyar egyháztudósunk Aquinói S z l .
Tamás bölcseletének ismertetésében azt mondja az asztrológu­
sokról, bogy ezek tagadják az isteni gondviselést, mert az em­
beri sors irányítását a csillagoknak tulajdonítják. E z bizony
súlyos tévedés, mert egyetlen komoly asztrológus sem tulajdo­
nítja a sorsot közvetlenül a csillagok hatásának, s a csillagokban
nem látnak v a c k o t . Ellenkezőleg, az asztrológia hangsúlyozot­
tan tanítja, bogy a csillagok csak Isten és az egyetemes Törvény
akaratának közvetítői; a belőlük felénk sugárzó erőhatások
csak módosulásai a Világegyetem nagy központi erejének, Isten
létárasztó és törvénytszabó akaratának. Az asztrológia sohasem
lehet vallásellenes, hiszen éppen azt igazolja, bogy felsőbb erő
és akarat, a mindenségen keresztülkasul átáradó egységes tör­
vény uralkodik mindenen, s amit a horoszkópból kiolvas, az
c s a k csekély és vázlatosan megsejtett része az egyetemes tör­
vényszerűség határtalan egészének. D e megcáfolja a fenti ellen­
vetést maga Aquinói Szt. Tamás, a keresztény bölcselet apja,
mert az asztrológia alaptételét félreérthetetlenül helytállónak
tartja.*)
Tévedés az a gyakori ellenvetés is, bogy az asztrológia

*) „ . . . Az égitestek nem lehetnek az emberi cselekvésnek közvetlen

okai. hanem csak közvetve. Az égitestek közvetlenül hatnak a testekre, de
a lélek erőire nem közvetlenül, hanem esetlegesen. T u d n i kell, hogy az égi
testek behatásai közvetve és esetlegesen érvényesülhetnek az értelemben és
az akaratban. - - A z emberek többsége szolgája a szenvedélyeknek, amelyek
az érzéki vágy függvényei és amelyekkel az égitestek együttműködhetnek.
A bölcsek, akik az ilyen szenvedélyeknek ellen tudnak állni, ritkák; ezért
Tan az, hogy az asztrológusok sok dologban elöre megmondhatják az iga­
zat, föIeg pedig általánosságban. De nem minden esetben, mert semmisem
akadályozza meg az egyes embert abban, hagy szabad akaratával ettenáltjon
a szenvedélyeknek. Ezért aztán az okos asztrológusok azt mondják, hogy
na bölcs uralkodik a csillagokon", de csak annyiban, amennyiben uralkodni
tud a srenvedélyein''. (Summa Theologica, 1-ae, 115. quaestio, i. art.)
Minden érzékelő erőt esetlegesen irányíthatnak az égitestek. Az
.ikarat is kaphat Indítást a csillagok sugárzásától, ahogy pl. valaki a hideg
beálltával érzi, hogy tüzet kell r a k n i a . Semmisem tiltja azt állítani, hogy
valaki a csillagok hatása alatt hajlamos a haragra vagy valami hasonló szen­
vedélyre, ahogy természetszerűleg a legtöbb ember engedelmeskedik n
szenvedélyeknek, amelyeknek csak a bölcsek állnak ellen. Ezért v a n az,
hogy a legtöbb dologban helytálló az, amit az emberi cselekedetekről az
égitestek járásának vizsgálata után elöre megmondanak." (S. Th. 2-ae, 9.
quaestio, 5. art.)
Így Szt. Tamási Lényegében ezt vallja minden komoly asztrológus
is, s a megfelelő helyen szintén k i fogjuk fejteni, hogy a csillagok hatásai
nem predesztináltan, ellenállhatalanul irányítják életünket, h a belátás és
bölcseség révén kifejlesztettük a helyesen értelmezett szabad akaratot,
«mely, persze, csak a nagy, isteni törvény irányában haladhat, n e m az
-egyéni v&gyak felé.

14
tagadja a szabad akaratot, amely pedig a katolicizmus ^ y i k
alapvető tétele. Az asztrológia nem tagadja a szabad akaratot,
csupán rámutat, bogy a szabad a k a r a t csak az egyetemes, tebát
isteni akarat megszabta keretek közt érvényesülbet, vagyis az
egyéni életekben több-kevesebb megszorítás alá kerül. E z meg­
felel a valóiságnak, biszen a szabad akarat bittétele sem állítja
azt, bogy az ember batártalan és minden körülmények közt f«-^
tétlenül érvényesitbető szabad akarattal rendelkezik.') A szabad
a k a r a t inkább az eltérő lebetőségek közt való választás több­
kevesebb szabadságában áll. A döntések válaszútján kisebb-
nagyobb mértékben szerep j u t szabad a k a r a t u n k n a k , bogy jobb­
vagy balfelé fordulunk-e. A boroszkóp még azt is feltárja, m i ­
l y e n mértékben érvényesülbet az egyik vagy a másik egyén sza­
bad a k a r a t a ; az emberrel veleszületett adottságoktól és további
belső fejlődésétől függ, mennyire élhet v a l a k i a helyesen értel­
mezett szabad akaratával, vagy m i l y e n mértékben válik a külső
hatások játékszerévé. E r r e a kérdésre az úgynevezett „karma"-
t a n igen értelmes választ ád, s a megfelelő helyen k i is térünk
rá. D e itt elég leszögezni, bogy soha semmiféle komoly asztro­
lógus nem állította, bogy a csillagbatások szerepe kizárná vagy
lehetetlenné tenné a szabad akaratot I
Az asztrológia igazi kritériuma önmagában v a n . A saját
rendszere és eljárásai alapján kell alávetni a vizsgálatnak, bogy
eredményei mennyiben helytállóak. így világos képet nyerhe­
tünk értékéről és fogyatékosságairól is. Mert m i tagadás, az
asztrológiának éppúgy megvannak a maga gyönge pontjai, mint
minden emberi igyekezetnek. E z e k a fogyatékosságok ugyan
részben annak tudhatók be, bogy a m o d e m asztrológia sok te­
kintetben még tapogatózik, a m i k o r az ősi, de veszendőbe ment
ismereteket rekonstruálni a k a r j a . De különben a komoly asztro­
lógusok sem állítják, bogy ismeretrendszerük tökéletes és
hiánytalan volna. Még nagyon sok a tennivaló ezen a téren is
és az asztrológia, mint minden emberi tudás, fejlődő és fejleszt­
hető. Sok részletkérdésben még kiváló asztrológusok is egy­
mással ellentétes következtetésekre j u t n a k és szenvedélyes vita
folyik köztük p l . az úgynevezett „házak kérdésé"-ben, az ese-

* ) „ . . . Az emberi szabadság n e m abszolút szabadság, nem abszolút

indetermináltság. — Az akarat lényegesen a jóra irányuló képesség. — Az
emberi szabadság képesség, c s i r a . . . igazi tetteket kiváltó készséggé való
kibontakozása azonban sok biológiai és külső életföltételtől függ.. "
(Scbatz: Dogmatika, 39. §, 2. t. 3.)

15
mények prognózisának alapul szolgáló direkciószámítások dd-
gában stb. Mindamellett az asztrológia leglényegesebb alapjai­
ban, a planéták és az állatövi jegyek sajátos és kölcsönös batá-
saiban nincsen eltérés felfogás és felfogás közt. E z e k a valóban
kozmikus elemek már régen fölébe kerültek az emberi speku­
lációknak, s a kérdések, amelyek fölött még vita folyik, m i n d
az asztrológiának földi viszonylataira vonatkoznak.

*
Az asztrológiának éppen úgy megvan a maga módszere, a
maga szisztematikája, m i n t mindegyik tudománynak. Csak en­
nek az alapján lebet közelíteni bozzá. A fizikai csillagászat ösz-
szes eredményei sem basználbatók fel p l . a r r a , bogy velük a z
asztrológia állításait megdöntbessék. Az asztronómia és az
asztrológia, mióta útjaik visszavonbatatlanul elváltak, úgy v i -
szonyük egyinásboz, m i n t teszem az anatómia a modern lélek­
tanhoz vagy pszicbopatbiáboz. A pszibikai jelenségekkel foglal­
kozó orvos éppúgy n e m nélkülözheti az anatómiai alapismere­
teket, pl. az agy s általában az idegrendszer anatómiáját, mint
az asztrológus a csillagászati alapfogalmakat, de az anatómus
csak a maga tudományos területének ismeretével n e m szólhat
még bozzá a pszibiáter-orvos megállapításaihoz. És megfordítva.
Kétségtelen, bogy az asztrológia módszertana és gyakorlati
alkalmazásának elvei sokban eltérnek a modern természettudo­
mányokétól. Éppen mert napjainkig csak igen kevesen foglal­
koztak vele szigorúan természettudományos alapon, nomencla-
turája és tételeinek megszövegezése még mindig régies, ösi ha-
ggomóngokon alapuló és ezért sokszor nagyon homályos azok
szemében, akik n e m szokták meg és n e m tudják helyesen értel­
mezni. E z a körülmény is hozzájárul ahhoz, bogy a hivatalos
tudományosság képviselői kételkedve vagy ellenszenvvel nézzék.
A természettudományok a legutóbbi egy-két évszázad folyamán
hatalmas fejlődésen mentek keresztül, sok-sok nemzedék tudósai
járultak hozzá az ismeretek kibővítéséhez, egybehangzó rend-
szerbebozásáboz és a szakkifejezések szabatos kialakításához. A z
asztrológia még nem érte el ezt a fokot. Kénytelen olgan kifeje­
zésekkel és magyarázatokkal élni, amelyek az ókor és a közép­
kor gondolatvilágára emlékeztetnek. D e a kifejezés még n e m
minden; az a fontos, bogy amit velük mondunk, magában véve

16
helytálló-e. Majd h a az asztrológia elfoglalja helyét az elismert
tudományok közt, a k k o r megindulhat a rendszer modernszel­
lemű kidolgozása és a módszertan átalakítása, a hagyományos
tételeket modern természettudományos módon alátámasztó m a ­
gyarázatokkal együtt. Egyelőre nem szabad fennakadnunk azon,,
h a az asztrológia még m a is gyakorta a z o k k a l az elvekkel és k i ­
fejezésekkel él, mint egykor Ptolomaeus vagy a középkor n y u ­
gati és arab tudósai, a k i k csillagászok és alkbimisták, fizikusok
és filozófusok voltak egyszemélyben.
Vannak már kiváló asztrológusok, a k i k eredményesen
megkísérelték a természettudományos módszerek alkalmazását
az asztrológiában és sikeresen zsugorították szűkebbre a szaka­
dékot, amely az asztrológiának évszázadokon át száműzött isme­
retrendszerét a közben nagyrafejlődött tudományoktól elvá­
lasztja. A . F a n k b a u s e r * ) igen találóan mutat rá annak fontos­
ságára, bogy az asztrológiát k i k e l l emelni a bizonytalan, szét­
folyó miszticizmus légköréből és természettudományos alapokra
kell helyezni. De nem szabad túlságba vinni a természettudomá­
nyos törekvést, semmiesetre sem a múlt század tudósainak pél­
dáját követni: a misztika szerepe mindig jogosult fog maradni
éppen az asztrológiában. A misztika a jelenségek gyökeréig h a ­
tol és olyan összefüggéseket tár fel, amelyeket természettudomá­
nyos eszközökkel egyáltalán nem, vagy csak ritkán közelíthe­
tünk meg. Egészen világos, bogy tudományos megismeréseink
távolról sem ölelik fel a megismerhetőség egészét. E z t még a leg-
elfogultabb tudós sem állítja. V a n n a k dolgok, amelyek megnyil­
vánulnak, de szabatos, éles körvonalakat nem vesznek magukra.
Az i l y e n dolgokat lehetetlen élesen pontos meghatározással meg­
ragadni, formába szorítani és különálló, szinte megfogható való­
sággal felruházni. A m ugyanakkor lehetetlen tagadni az érvényü­
ket, a jelenvalóságukat. Éppen az élet egészével és a lélek batár­
talan lehetőségeivel foglalkozva b u k k a n u n k olyan elemekre,
amelyeket képtelenség materiális-kvantitatív módszerrel meg­
rögzíteni. A legrégibb megismerő módszer, a misztikus szemlé­
let ezeket a gyökeres, alapvető tényeket nagyon tisztán meglátta
és k i is fejezte a maga módján. A kifejezés módja persze erősen
elüt attól, amit m i természetes, vagy tudományos fölfogásnak
nevezünk. D e ez még nem jelenti azt, bogy a felismerés maga

*) Alfréd Fankbauser: „Das wahre Gesicht der Astrologie" és „Ho-

roskopie", O r c l l Füssli-Verlag, Zürich—Leipzig.

2 Boktoy: A cilllagf»iléi ItSnyv* 17

helytelen volna, vagy csupán képzeletbeli alapokon nyugszik.
A k i nem sajnálja az időt és fáradságot, az látni fogja, bogy az
asztrológiának sok ilyen „misztikus'', modern értelemben logi­
kátlannak tetsző vonatkozása tökéletesen helytálló és sokkal több
lényegeset tud mondani, mint a m i k o r sűrített esznietartalmát
megpróbáljuk felbontani logikus, racionálisan megszövegezbetö
részletekre. Ilyenek például az egye.s égitestek hatásaira vonat
kozó ősrégi hagyományok. A legkülönbözőbb, legszétágazóbb
tapasztalati területekre áradnak k i ezek a hatások és semmiféle
logikus, tudományos magyarázattal nem tudjuk megtalálni az
okát, bogy miért erednek ennyire eltérő hatások ugyanabból a
princípiumból. A gyakorlati alkalmazás, az asztrológiai tapasz­
talat viszont mégis kétségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy a lát­
szólag értelmetlen következtetések meglepően találóak. E z e n a
téren a tudományos kutatásnak és rendszerezésnek még igen
nagy feladatai és lehetőségei vannak, de elhihetjük, bogy a leg-
szabatosabb meghatározások, amelyek a jelenségek szövevényét
pontosan szét fogják boncolni alkotóelemeire, sem mondhatnak
majd lényegben többet vagy mást, mint a régi, ..misztikus" ma­
gyarázat.

Akármennyire húzódozzék is v a l a k i a hasonló ..misztikus'',

homályos és bizonytalan gondolatformáktól, egyelőre még feltét­
lenül dolgoznunk k e l l velük az asztrológiában. E s érdemes ri
megismerkedni a gondolkozásnak ezzel a legősibb módszerével.
Rájövünk, bogy minden eszmélés alapja benne rejlik a „misz­
t i k u s " megismerésekben és a logikusan, szabatosan körvona­
lazható eszmék vagy fogalmak m i n d úgy sarjadzanak k i a „misz­
t i k u s " eszme-tőből, mint a virágok a növény gyökeréből. A
misztika szerepe azonban nem lebet lesújtó érv az asztrológia
tudományos ellenzőinek fegyvertárában. Mert itt az a fontos,
hogy milyen eredményeket lebet elérni ezzel vagy azzal az esz­
közzel. H a az eredmény kétségbevonhatatlanul helytállónak b i -
zonjml, a k k o r az alkalmazott módszer is helyes. Legfeljebb szo­
katlan, furcsa.

Az, amit misztikusnak szokás nevezni, n e m jelent még

annyit, bogy érthetetlen és követbetfetlen. Csak eltérő szemléletet
követel. Az emberi elmének nem csak egyféle megismerő mód­
szer áll a rendelkezésére. Valamikor, az ősi kultúrák ifjúkorá­
ban az elme még nem csak tapasztalati, logikus úton jutott a té-

18
.nyek ismeretéhez. Intuitív, benső megérzésből fakadtak az alap­
vető megismerések, s ezek éppoly mély valóságtartalmat hordoz­
tak, mint a mértani axiómák, amelyek n e m szorulnak logikai
bizonyításra. Az indiai jóga-bölcselet megőrizte ennek az ősi
megismerőrendszernek az emlékét és titkát. Azt tanítja, bogy a
megismerő bensőleg eggyé válhat a megismerendő objektummal
és a k k o r létrejön a „közvetlen meglátás", amely teljesebb, k i ­
merítőbb és egybefogóbb a tapasztalati megismerésnél. T u d j u k
— a legújabb lélektan már rámutatott erre — bogy a legnagy­
szerűbb felismerések első mozzanata rendszerint nem az ok-
okozat logikus figyelembevételének alapján áll, n e m az észszerű
és tudatos gondolkozásból pattan k i , banem v a l a m i egészen más.
különös szellemi vagy elmeállapotból, az úgynevezett intuícióból.
A z emberiség legősibb, leggyökeresebb, legalapvetőbb felismeré­
sei és fogalmai így jöttek létre valamikor. E z t a fejlődési foko­
zatot pre-logikus-nak nevezbetnők. Csak évezredekkel később
juitott vezető szerephez az ok-okozat összefüggésekben gondol­
kozó nagy-agy, s amilyen mértékben ennek logikus szemlélő-
módszere fejlődött, olyan mértékben csökevényesedett el a
közvetlen megismerés ősi képessége, amelynek sok modern tudós
szerint megvolt a maga külön szerve is az ember agyidegrend­
szerében.*) M a a logikus gondolkozásmód fejlettségének korát
éljük, s ez magyarázza meg, miért jutott olyan magas f o k r a a
tudományos kutatás a legutóbbi egy-két évszázad óta. De mintha
már jeleit látbatnók, bogy a logikus gondolkozásmód eléri a maga
felső határát és újra ráeszmél a logikántúli megismerés lehető­
ségeire. Kör ez, ciklus, amely visszajut oda, ahonnan valamikor
elindult. De a kör kezdete és befejezése közt mégis szint különb­
ség v a n : közben az emberi elme óriási utat tett meg, megtanult
bánni az aggyal és a gondolkozás módszereivel, végigjárta az
ok-okozat összefüggések észszerűen követhető és kifürkész­
hető területének óriási részét. A m i k o r eléri a logikántúli eszmé­
lés határát, nem a pre-logikus gondolkozáshoz tér vissza, banem
egyesíti a logikus eszmélés eredményeit az ősi megismcrűuiód-
szer lehetőségeivel: post-logikus fejlődési foknak nevezném ezt a
kívánatos és remélhető szellemi állapotot.

Mindez talán nagyon fellengősen hat, s ezért most csak

annyit szeretnék hangsúlyozni, bogy logikus felfogásunk ne

•) L . Carl Ludwig ScMeich munkáit.

10
akadályozzon meg bennünket a misztikus módon szövegezett
hagyományok értékelésében. Próbáljuk meg lefordítani ezeket
a m i józan, lehetőleg észszerű gondolatmeneteink nyelvére, d e
ne riadjunk vissza tőlük. £s mindenkor alkalmazzuk a legmeg-
bízhatóbb k r i t i k a i módszert: vizsgáljuk, ellenőrizzük, igaz-e,
találó-e. belytálló-e az így elért megállapodás? Mert b a m i n d e n ­
képen ilyennek bizonyul, a k k o r az eléréséhez vezető módszer
sem volt haszontalan.
• / , . y

2. Az esztrológia alkalmazása.

Az asztrológia alaptétele az, bogy a Nap, a Hold és a boly-

g«)k, azután az állatövi jegyek és a jelentékenyebb állócsillagok
bizonyos hatásokat sugároznak Földünkre, s ezeknek a hatások­
nak az összessége nemcsak a földi életet általában, banem az
egyéni életeket külön-külön is döntően befolyásolja. Az említett
elemek mindegyikének megvan a maga sajátos hatása, helye­
sebben batáskomplexuma — mert összetett, sokrétű hatásokról
v a n szó — s ez mindenkor érvényesül. De az egyes elemek soha­
sem érvényesülhetnek függetlenül a többitől. Elkeverednek eg>'-
mással és éppen a hatások vegyülése eredményezi azt az össze­
get, amely egy adott időpontban egy adott földrajzi helyre vo­
natkoztatva a hatások minémüségét tartalmazza.
A tudományos csillagászat az égitestek fizikai sajátosságait,,
a bolygók mozgásait kutatja, általában a csillagok életének
anyagi természetű és matematikailag kifejezhető mozzanatait
vizsgálja. Úgy is mondhatnók, bogy a csillagászat az érzékel­
hető, vagy tudományos eszközök révén érzékclbetővc tett világ­
egyetem „anatómiáját" és „fiziológiáját" tárja fel. E z z e l szemben
az asztrológia, a csillagászat adataira támaszkodva, de egészeiv
más szempontból kutatja az égitestek természetét: legtalálóbban
„kozmikus lélektan "-nak, „a csillagok pszibológiájának" nevez­
betnők ezt. Mert az asztrológia azt állítja, bogy az égitestek az
érzékekkel észrevehető fizikai hatásaikon kívül elvontabb, fino­
mabb, szellemi hatásokat i s közvetítenek, sőt ez a természetük
bensőbb, lényegesebb kifejeződése, ugyanúgy, mint ahogy az
ember lelki-szellemi mivolta finomabb és gyökeresebb, mint a
fizikai testisége, mely tulajdonképen csak b u r k a , hordozója és
eszköze az előbbinek. A merőben anyagelvü magyarázat tebát
nem födheti az asztrológia lényegét. Az asztrológus, ugyanúgy,.

20
m i n t az élet egyetemességének minden hirdetője, a világot lel­
kesnek tudja és lépten-nyomon igazolva is látja, hogy szellem,
öntudat és céltlátó értelem uralkodik az egész mindenségen s
azon belül minden folyamaton és jelenségen. E z t az egész m i n -
denségre kiterjedő öntudatot és értelmet a hívő Istennek nevezi
és ismerjük el, bogy minden más körülírás csak halvány árnyé­
kát adhatja az egyetemesség és teljesség emberfölötti fogalmának.

A csillagok — ahogy már a régi bölcsek tanították — Isten

központi és egységes erejének közvetítői. Modern hasonlattal úgy
foghatjuk fel ezt, bogy Isten a mindenséget éltető és fenntartó
Erő áramforrása. Belőle sugárzik k i az a végtelenség téréin ke­
resztül; a csillagok pedig úgyszólván transzformátorokként és
áramelosztó központokként működnek. Az erők, amelyeket sugá­
roznak, nem belőlük magukból erednek, banem a Lét egyetlen
forrásából; a csillagokban azután az egyetemes Erő szétoszlik,
külön sajátosságokat ölt magára, s a kisebb, mondjuk lokális
erőközpontokból már módosulva, de mindig a nagy, egyetemes
célnak megfelelően, árad tovább. A világegyetem tebát voltaképen
az erők örök sugárzásának, áradásának batártalan színtere. Ma
már ezt tudományosan is megértbetjük, biszen tudjuk, bogy
minden, a m i v a n , erők sugárzásából jön létre. Maga az anyag,
amelyet azelőtt v a l a m i szilárd, megfogható dolognak tartottunk,
nem egyéb, mint elektronok sugárzása, s minden egyes atom-mag
magában is egész k i s Naprendszer, amelyben a pozitív töltésű
mag körül a negatív töltésű parányok keringenek. A világ való­
b a n csak sugárzás, erők áradása, a kozmikus sugárzásokban
áradó erők bonyolult kapcsolódása, s ezekből állnak elő a bosz-
szabb-rövidebb élettartamú eróörvénylések, amelyek azután mint
•egyedek: Naprendszerek, Napok és bolygók, élőlények vagy dol­
gok jelennek meg.
Az állócsillagok miriádjai mindmegannyi külön Naprend­
szer Napjai, s olyan mérhetetlen távol v a n n a k tőlünk, bogy a
hozzájuk tartozó bolygókat még a legerősebb távcső sem láthatja
meg. Hozzánk, földlakókhoz, legközelebb van és életünknek is
közvetlen k o z m i k u s keretet ád a m i Naprendszerünk. Közép­
pontja, éltetője a Nap, az ö erői tartják szabályos körforgásban
és keringésben a Földdel együtt a rendszerbe tartozó égitesteket,
a m i társbolygóinkat. A Naprendszer tagjai közt tebát szorosabb
-kapcsolat áll fenn és együttesen külön, kisebb egységet alkotnak

21
 /

a világegyetemben. A távolabbi világok sugárzó erői is elérik,

rendszerünket s így a Földet is, de távolságuk és idegen rendel­
tetésük folytán csak csekélyebb és kevésbbé közvetlen befolyásuk
lebet a földi életre, mint a magunk Naprendszerébe tartozó égi­
testeknek. A világok óriási nemzetében a m i Naprendszerünk
csak apró család, de batása a családon belül mindennél közvet­
lenebb és erösebb. A Nap valóban atyánknak tekintbető, töle
ered a létezésünk s ö gondoskodik életünk fenntartásáról i s . A
nagy egyetemességben ö is csak egyike a sok k b erőközpontnak,
de a Földről nézve nem ismerünk nála nagyobb, hatalmasabb
erőforrást. A Nap, mint rendszerünk áramközpontja, átsugározza
erőit a hozzátartozó bolygókra, s ezek a kisebb központok az így
beléjük áradt erőket közvetve, a maguk sajátságaival átszínezve
árasztják tovább. O l y a n ez, mint a fehér, helyesebben színtelen
napfény, amely, ba prizmán megtörjük, különböző színű fény­
sugarakra bomlik. Ugyanígy változtatja meg az egységes köz­
ponti erösugárzás színezetét is mindegyik bolygó. A maga termé­
szetének megfelelő módosulásban adja tovább a sugárzást. Ezért
más és más természetű p l . a Jupiter, a Mars, stb. sugárzása. S ne
felejtsük el, bogy itt n e m csupán f i z i k a i sugárzásokról beszé­
lünk, bár bizonyosra vehető, bogy a fizikailag észlelhető és mér­
hető sugárzások a finomabb, szellemibb természetű erők hordo­
zói s ezektől nem választhatók el.

Az egyetemes Erőnek így többszörösen átalakult, módosult

sugárzásai szétáradnak és keresztülkasul hatolnak egymáson is.
Mi a Földön élünk, részünkre tebát a Föld mintegy a bonyolult
sugárzások középpontját, vagy helyesebben célpontját jelenti.
Mindenfelől érik k i s világunkat a nagy áramok, összevegyülnek
és szinte pillanatról-pillanatra változik a viszonylatuk. H a felté­
telezzük, bogy egyik-másik bolygón szintén v a n szerves élet, ak­
k o r azt i s beláthatjuk, bogy azt a bolygót a rendszeren belül
áradó erősugárzások másképpen, más vegyüléssel, más szögek­
ben, más irányokból érik, mint Földünket. A többi bolygóra
hulló áramok közt például a Földből kiinduló sugárzások is sze­
repeit játszanak, míg m i magunk itt a Földön ezeket a föld­
sugárzásokat, miután bennük élünk, egészen másképpen érez­
zük. E s z e r i n t az asztrológiai szemlélet szükségképpen csak a
Földet tekintheti a sugárzások középpontjának; biszen azok h a ­
tásait kutatva, csak a Földről észlelhetjük mindet, ahogyan reánk
irányulnak. S ezért nem tudománytalan és nem képtelen az bj

22
felfogás, hogy asztrológiailag nem sokat törődünk azzal, vájjon
a Föld kering-e a Nap körül, vagy sem. A Naphoz elfoglalt
helyzeteinken, a központi égitest és a Föld viszonyán mitsem
változtat az, hogy m e l y i k mozog és m e l y i k áll. Az asztrológia
természetszerűleg mindig geocentrikus szemlélet kell, hogy m a ­
radjon, bár ez semmiképpen sem érinti a f i z i k a i csillagászat
megállapításait.
Az asztrológia azt vizsgálja, hogyan érik Földünket, an­
nak megbatározott pontjait, megbatározott időben, a Naprend­
szerünk égitesteiből felénk áradó sugárzások, s ezek természe­
tének ismeretéből vonja le következtetéseit. A Nap legnagyobb,
legdöntőbb szerephez j u t ebben, biszen láttuk, bogy minden
más sugárzás is részben közvetve a Napból ered, részben pedig
a Nappal való kapcsolata szabja meg a természetét. így például
az égbolt minden táját benépesítő állócsillagok — távoli Napok
— kevésbbé vagy egyáltalán nem hatnak a földi életre, viszont
azok az állócsillagok vagy állócsillag-csoportok, amelyek a Nap­
pályának mentén helyezkednek el, már nag\'on is érezhető, sőt
döntő befolyást gyakorolnak Földünkre. Itt is közvetett Nap-
batásokról v a n szó, biszen éppen az ád az állatöv csillagcsoport­
jainak kiemelkedő jelentőséget és sajátos hatást, bogy a Nap
sorra áthalad a sugármezéjükön és erőivel mintegy aláfesti ha­
tásaik összegét. Sőt, bogy mennyire a Nap szerepe a döntő eb­
ben, azt mindennél jobban igazolja az ősrégi tapasztalat, s az
asztrológia egv-ik alaptétele: bogy a Nap tizenkét egymásra kö­
vetkező évi pályaszakasza tartalmazza az állatöv szakaszainak
hatásait, függetlenül a valóságos állatövi csillagcsoportok —
csillagképek — helyzetétől. Mert a Földtengely elhajlása folytán
a Nap évről-évre az állócsillagképek állatövének más és más
pontján éri el az úgynevezett Tavaszpontot, s a Nappálya állat­
övének jegyeit mindig ettől a ponttól számítjuk. A Nappálya állat­
övén tebát a K o s jegj'e a Nap mindenkori Tavaszpontjától kez­
dődik, a k k o r is, ba a Nap az állócsillagképek állatövének más
csillagcsoportjában v a n . E z t alább, a megfelelő helyen, részle­
tesebben megmagyarázzuk, most csak azért utalunk rá, bogy
kiemeljük, m i l y e n döntő befolyása v a n a Napnak a kozmikus
erősugárzások módosításában a Földre nézve.

összegezve az elmondottakat, a r r a a feUsmerésre jutunk,

hogy az Egyetemes Erőnek számunkra, rendszerünk számára

28
rendelt áramelosztó központja valóban a Nap, s a többi égitest
sugárzásai, amelyek minket érnek, voltaképen csak a Nap-erők
átszínezett, átalakult sugárzásai. Az isteni létárasztó erö a m i
földi világunk számára a Napban testesül meg, s ezért lényegben
nem i s tévedtek a régiek, a k i k a Napban istenséget láttak. S
a k k o r is közeljártak az igazsághoz, a m i k o r a többi égitestnek,
elsősorban Naprendszerünk égitesteinek, szintén isteni személyi­
séget tulajdonítottak. Hiszen mindegyikük csakugyan erőket
sugároz s ezekkel döntően hat életünk mozzanataira. A véges,
rövidéltü emberi lényhez viszonyítva valóban isteni magasság­
ban állnak és végzetes isteni erőkkel szólnak bele életünkbe. A
régi mitológiák istenalakjai nem is egyebek, mint Naprendsze­
rünk kisebb-nagyobb áramelosztó és árammódositó központjai­
nak, illetve hatásaiknak a megszemélyesítései, jelképes niegtes-
tesítései. Nem az égitesteket nevezték el képzeletszülte istenek­
ről, banem ellenkezőleg: ezek az istenalakok csak kifejezői vol­
tak a csillagok megismert, valóságos hatásainak. A Mars bolygót
nem a badistenröl nevezték el, banem a bölcsek ősidők óta rá­
jöttek, bogy a Mars bolygó hatásainak döntő szerepük van a
harcra, háborúra, küzdésre, s általában minden férfias, tiőteljes
vagy erőszakos tevékenységre, s ezeknek a hatásoknak az összes­
ségét jelképezték Mars istenalakjával. S ezért azonosak az isten­
ségek minden mitológiában: Ares éppúgy a hadistent és a Mars
bolygót jelentette a görögöknél, mint a rómaiaknál Mars, .a ger­
mánoknál T y r , a mezopotámiai kultúrákban Nérgal, Indiában
Mangala, stb. Jupiter, Zeus, Tbor, stb. szintén ugyanazt a bogai­
mat, az életen uralkodó működéseknek ugyanazt a módosulását
fejezték k i . A mitológiáknak mindenütt a világon közös alapjuk
volt, még pedig asztrológiai. A később kifejlődött magasabbrendü
vallások éppúgy asztrológiai felismerésekben gyökereznek, h i ­
szen ezek közvetítik földi világunk részére az Isten egyetemes
megnyilatkozását. D e a fejlettebb, újabb vallásokban az asztro­
lógiai gyökerek sokszor elhalványultak, vagy készakarva is el-
lepleztettek. Mindamellett világosan felismerhető összefüggések
vannak az asztrológiai megismerések és a vallások szimbolikáj.a
közt. A k i az asztrológia egész rendszerét alaposan megismeri,
az meglepetve eszmél rá, bogy mennyire azonos elemek lépnek
elébe a világ minden vallásának jelképeiben, s azt is megérti,
bogy éppen ezek az egyezések mutatnak rá a Vallás k o z m i k u s .

24 t
isteni gyökereire. A z is kozmikus folyamatok, tehát asztroló­
giailag megérthető folyamatok következménye, hogy miért kö­
vették egymást a nagy vallások és miért kaptak ezek más és más
jellegei, más és más jelképeket. De a gyökerek ugyanazok és
az egyetemesség eszméit a bölcsek és látnokok mindenkor az
Ég Könyvéből, Isten hatalmának felénk fordított arculatából, a
csillagok világából olvasták le. -
A k o z m i k u s erők sugárzásai mindenen áthatnak és m i n ­
denütt, mindenkor k i f e j t i k hatásaikat. Létesítenek, formálnak,
változásokat idéznek elő, szétbontják a meglévő formákat és
újakat hoznak létre. Mindezt a Központi Értelem, Isten elkép­
zelhetetlenül hatalmas terve szerint. M i ezt a mérhetetlen elgon­
dolást n e m tekinthetjük át a magunk véges értelmével, de a
bennünk élö égi szikrának elég fénye v a n abboz, bogy a folya­
matokat észrevegyük, az összefüggések legnyilvánvalóbb meg­
nyilatkozásairól tudomást szerezzünk és a valóban Isteni Szín­
játék színfalai mögé legalább röpke pillantást vethessünk. S b a
nagyon kevés is az, amit a felséges műből így felfoghatunk, ez
i s elég abboz, bogy ámulva, áhítatos elragadtatással eszmél­
jünk rá: milyen hallatlanul egyszerű eszközöket alkalmaz az
Isteni Erö, bogy a látszólag végtelenül bonyolult létfolyamat
milliárdnyi változatosságát létrehozza! A m i földi világunkban
például ezek az eszközök egészen korlátozott számúak: A Nap,
a Hold, a bét régismert bolygó, amelyekhez az újabban felfe­
dezett bárom bolygó járul, azután a tizenkét állatövi jegy. De
az egyetemes törvény megszabta mozgások és égi folyamatok
szakadatlanul újabb és újabb kapcsolatokba hozzák egymással
ezeket az alkotóelemeket, úgyhogy egy-egy kombináció vagy v a ­
riáció sohasem ismétlődbetik meg! S ezért nincs és nem is lebet
két azonos viszonylat-összesség az említett alkotóelemek ISit,
tebát — b a azok batása rányomja bélyegét az élőlényekre és az
eseményekre — n e m fordulhat elő két egészen hasonló élőlény,
két egészen egyező eseményfolyamat vagy történés ezen a Föl­
dön. S a korlátozott számú alkotóelemek kapcsolódásainak cz
a határtalan változatossága kifejezést n y e r a horoszkópban, mert
abboz, bogy két ember horoszkópja azonos legyen, az kellene,
hogy m i n d a ketten a Földnek ugyanazon a pontján és ugyan­
abban a pillanatban szülessenek. E z talán sohasem következik
be, de b a bekövetkeznék, a k k o r i s eltérések mutatkoznának a
két ember között.

25
 S itt k i kell térnünk az asztrológia, illetve lioroszkópia
lehetőségeinek határaira. Mert h a a tapasztalat kétségtelenül
igazolja i s , hogy az asztrológiai elemek — égitest-állások, ezek
viszonylata az állatövi jegyekhez, egymáshoz és a Föld adott
pontjához — jellemzően és liatározottan befolyásolják az illető
ember jellemét, testi-szellemi értékeit vagy fogyatékosságait,
erőit és gyengeségeit, sorsának alakulását és irányzatát, azért
mégis vannak dolgok, amelyekre nézve a boroszkóp n e m ád
semmiféle felvilágosítást. Így például az asztrológiai ismeretek
m a i állása szerint, n e m lebet megállapítani egy horoszkópból,
vájjon férfira vagy nőre vonatkozik-e, azután n e m lebet meg­
állapítani, bogy m i l y e n társadalmi környezetben született. Ügy­
látszik, ezek olyan — bogy úgy m o n d j u k — k a r m i k u s adott­
ságok;, amelyek ,dioroszkópon kívüli" elemeknek tekinthetők.
Az asztrológia ellenfelei ebből az egész rendszer baszonta-
lanságát szeretik kiolvasni, elfelejtve, bogy m i l y e n kevés az,
amire a boroszkóp n e m ád feleletet, de m i l y e n sok és értékes
az a felismerés és tájékoztatás, amelyet feltár. A téves ítélet
onnan ered, bogy az asztrológiában sokan v a l a m i titokzatos
bűvészkedést látnak és azt hiszik, érvényessége attól függ, váj­
j o n meg tud-e felelni a legképtelenebb rébuszokra i s . U g y a a
m i szükség v a n a r r a , hogy egy névtelen horoszkópot odaadjunk
az asztrológusnak és megköveteljük töle, bogy állapítsa meg,
fiú vagy leány születési képlete-e az? E z igen csodálatos és bá­
mulatraméltó mutatvány lenne és tökfilkók előtt talán bizonyí­
tékul szolgálhatna az asztrológia igazára, de teljesen fölösleges
dolog. Elvégre a m i k o r valakiről horoszkópot készítünk, a k k o r
azt is tudjuk, fiú vagy leány-e az illető, s ugyanúgy megtudhat­
j u k azt is, bogy m i l y e n környezetben, m i l y e n nemzetben, v a l ­
lásban és családban született. Mirevaló talányt csinálni valami­
ből, a m i kézenfekvő? Elég az, bogy b a csupán e n n y i adatot t u ­
dunk, a k k o r az illető ember testi-szellemi összetételét, hajlamait,
képességeit, sorsvonalának főbb irányait és még sok más adatot
kiolvashatunk a horoszkópból. Nem elég csodálatos ez, b a már
mindenáron csodálatos dolgokra fáj a fogunk? Nem elég útba­
igazítás az embernek, b a ennyit megláthat az élet nagy rejtel­
méből?

Meglehet, az asztrológia további fejlődése még ezekre a

kérdésekre is feleletet fog adhatni. Kísérletek már folynak és

26
 meglehetős százalékarányban sikerült is eltalálni a boroszkóp
tulajdonosának nemét. De biztos eredményt még nem lebet
elérni. Nem is fontos, legalább egyelőre nem. Ne várjunk a ho­
roszkóptól többet, mint amennyit adhat. IJgyis éppen eleget ád.
Ne tekintsük minden titkok kulcsának, valami mágikus tolvaj­
kulcsnak, amelynek segítségével bebatplbatunk a lét legelrej­
tettebb kamrájába i s . A horoszkópnak az élet ismeretlen és b i ­
zonytalan útján legalább a n n y i a baszna, mint a térképnek,
amikor ismeretlen tájakon vándorlunk. H a megtanultunk tér­
képet olvasni, ez nagyon sok hasznos tájékoztatással szolgál­
hat; nem tévedhetünk el, láthatjuk, helyes úton baladunk-e,
felismerhetjük a környező dolgokat, megítélhetjük, bogy ez
vagy az a tereprészlet milyen messze v a n és bogy járható ös­
vény vezet-e feléjük, stb., stb. Ugyanígy a boroszkóp is tájé­
koztat az élet útján. Még többet nyújt, mint a térkép, mert a r r a
nézve is felvilágosít, mennyire futja erőnkből, m e k k o r a távol­
ságoknak vághatunk n e k i teljes bizakodással, m i az, amit nem.
érhetünk el és hol fenyegetnek veszélyek. Hiszen már ez is na­
gyon sok! A térkép n e m mondja meg, bogy az út melyik táján
érhet bennünket zivatar, vagy b o l találkozunk valamivel, ami­
nek nagy szerep j u t életünkben. H a tebát a horoszkópban tájé­
koztatót, tanácsadót látunk, a k k o r nem fogunk csalódni benne.
H a azonban olyasmit a k a r u n k kiolvasni belőle, amit nem tárhat
fel előttünk, a k k o r a csalódásnak vagy tévútra kerülésnek egye­
dül a magunk helytelen felfogása lesz az o k a .
A boroszkóp mindennél nagyobb segítségünkre lebet a
legfontosabb feladat megoldásában: bogy megismerjük önma­
gunkat. Őszinte tükröt tart elénk, amely nem hízeleg a hiúsá­
gunknak, de igazi értékeinket is világosan mutatja. Megismer­
hetjük belőle sorsunk fő irányvonalait, azt, bogy m i a nekünk
rendelt igazi út és m i k azok a szakadékok, amelyek fenyeget­
hetnek. Az úgynevezett „rossz hatások" vagy „szerencsétlen"
hajlamok egy horoszkópban n e m azt jelentik, bogy az illető­
nek elkerülhetetlenül véghez k e l l vinnie a jelzett sötét tettekel,
vagy magatehetetlenül engednie k e l l a romlásba taszító hatá­
soknak. A boroszkóp a tendenciákat mutatja, bogy lássuk, m i ­
lyen hajlamok és adottságok élnek bennünk: figyelmeztet j ó
képességeinkre és hibáinkra, jó és rossz h a j l a m a i n k r a egyaránt*
s feltárja az eshetőségeket, amelyek azokból származhatnak. Az
önmegismerés és önfejlesztés útján azután valóban k i - k i a maga
sorsának kovácsává lesz. H a vakon enged előnylclen hajlamai­
nak, akkor a jelzett rossz következmények tele h a l a d ; h a a
minden emberben meglévő több-kevesebb jó hajlamokat és ké­
pességeket igyekszik tudatosan fokozni, a k k o r a saját sorsában
jelzett jó lehetőségek erejét növeli és a rosszakét csökkenti.
Lebet, bogy vannak elkerülhetetlen, végzetszerű dolgok, ame­
lyeknek semmiféle igyekezettel nem velietjük elejét. De itt i.s
az a döntő, bogy miképpen fogadjuk az eseményeket, milyen
módon reagálunk azokral A fejlett, öntudatra ébredt ember
egészen máskép visel el egy csapást, mint egy másik, a k i va­
k o n átkozza a felsőbb hatalmakat, vagy a balszerencsét, amiért
öt baj érte. A súlyos sorscsapások előtt egészen másképpen áll
meg az egyik ember, mint a másik. Az öröm, a szerencse is
máskép hat az egyikre, mint a másikra; v a n , akit elvakít és el­
bizakodottá tesz a siker, v a n , a k i hálásan fogadja, mint Isten
ajándékát, de szerényen és alázatosan néz az élet további eshe­
tőségei elé, készen a r r a , bogy nyugodtan viselje el a vesztesé­
geket és csapásokat i s .
A helyesen felfogott és alkalmazott asztrológia feltétlenül
etikus, magasrendüen erkölcsi irányba tereli a vele foglalkozót.
Megérti, maga előtt látja az emberi sorsok törvényszerűségét és
letagadbatatlanul felismeri, bogy a tettek következményei soha­
sem maradhatnak el. Meglájta a rejtett rugókat, amelyek egy-
egy sorsfordulatot előkészítettek vagy felidéztek, s megérti, bogy
a mindenségben nincsenek vakesetek, véletlenek, amelyekre
nem vonatkoznék az egyetemes törvény. A világ dolgait, a zűr­
zavaros jelenségeket, az emberek sokféleségét, az ijesztően bo­
nyolult történéseket megszokja magasabb nézőpontból figyelni,
s a kbáosz értelmes renddé válik szemében. Megtesz mindent,
a m i erőitől telik, de nem esik kétségbe, a m i k o r súlyos akadá­
lyok tornyosulnak az eredmények útjába. T u d j a , m i k o r járnak
kezére a szerencsés körülmények és látja, m i k o r kell óvatos
előrelátással ügyelnie, bogy az ártó hatások ne szakadjanak rá
ellenállhatatlan erővel. És megtanulja, bogy emberi szabad a k a ­
ratát alárendelje egy felsőbb, nagyobb a k a r a t n a k ; mert a k a r a ­
t u n k csak addig m a r a d szabad, ameddig a nagy rend pozitív
iránya felé mutat. Az élet, az események, az emberek, a dolgok
értelmet nyernek szemében és biztosabb lábbal járhatja útját.
E z az asztrológia alkalmazásának és a boroszkóp t a ­
nulmányozásának legigazabb értéke. Éppen ezért a horoszkóp-

28
 nak a jellemre, a hajlamokra, képességekre, hibákra, stb. vo­
natkozó része az, amelyiket legérdemesebb tanulmányozni, s ez
biztosítja a l^megbízbatóbb eredményeket i s . Kétségtelen, bogy
igaz a régi, bölcs megállapítás, bogy „az ember sorsa: a jelleme",
mert összetételünk, viselkedésünk, törekvéseink és reakcióink
mintegy eleve megszabják, bogy milyen dolgokkal kerüljünk
kapcsolatba, milyen események érjenek bennünket. S ilyen ér­
telemben a boroszkóp mindjárt prognózissal i s szolgál a jövőre
nézve. A születési képletben bennevannak azok a kilátások — n
jók, rosszak egyaránt — amelyeket adottságaink felidézhetnek.
Olyan jó vagy olyan rossz, a m i a születési képletnek ellent­
mond, nem i s érhet senkit. H a így fogjuk fel, a k k o r a borosz­
kóp a szó szoros értelmében jóslatokat is tartalmaz, még pedig
egészen megbízható jóslatokat.

De egészen más a helyzet, amikor a kíváncsiság, vagy a

jogtalan előnyök biztosításának vágya a r r a késztet bennünket,
bogy részletesen, szinte n a p r a kiszámítva igyekezzünk jóslatokat
találni a horoszkópban a jövendőre nézve. Amennyiben meg-
bizható, söt egészen csodálatosan találó a horoszkóp, amig az
ember kűlsö-belsö mivoltáról, összetételéről és lehetőségeiről
van szó, olyan bizonytalan és megtévesztő, mihelyt minden áron
a jövőbe akarunk látni és le próbáljuk tépni a beköveikezen-
döket takaró fátylat. És éppen ebben a tekintetben élnek vissza
a horoszkóppal és az asztrológiával a legtöbben. Maga a köz­
keletű „csillagjóslás" elnevezés is erre utal. Beteges kíváncsiság,
nyughatatlan viszketeg készteti a legtöbb embert a r r a , bogy
megismerje a jövőt. A tájékozatlan és köznapi gondolkozású
emberek nagy többsége elsősorban azt várja az asztrológiától,
bogy megbízható jóslatokkal szolgáljon neki. Az ilyen ember
többnyire egészen triviális dolgokat szeretne megtudni: meg­
nyeri-e a főnyereményt és mikor, sikerül-e ez vagy az a basz-
• not Ígérő terve, m i k o r nősül meg, vagy megy férjhez és milyen
lesz az élettársa, anyagilag előnyös lesz-e a házassága, m i k o r
tehet nagyobb utazást, „áll-e" n e k i valami különösebb szerencse.
Mások — az aggodalmaskodók és óvatosak — a balszerencse
fordulatait szeretnék előre megtudni, sőt olyan is v a n , a k i m i n ­
den áron azt akarná kiszedni az asztrológusból, bogy m i k o r
fog meghalni. ""'

A komoly és lelkiismeretes asztrológus jól tudja, mit fe-

29.
leljen az ilyen érdeklődőknek, s azt is tudja, milyen mértékben
élbet a „jóslásokkal". Aki asztrológiával foglalkozik, pillanatra
se felejtse el, mekkora erkölcsi felelősség hárul reá, amikor
mások előtt egy és mást feltár. Még a jellem, a hajlamok és sors­
irányok kifejtésében is óvatosan k e l l eljárnia, helyesen meg­
ítélve, milyen emberrel áll szemben, mennyit és hogyan mond­
hat meg neki. A jóslások dolgában pedig még nagyobb meg-
gondoltság ajánlatos. Először azért, mert b a kétségtelen bizo­
nyossággal k i lehetne is olvasni egy-egy bekövetkezendő ese­
ményt, nem szabad azt mindig és akárkinek leplezetlenül fel­
tárni. Másodszor azért, mert a jóslások, különösen az a n n y i r a
elvárt, pontos, n a p r a szóló jóslások — egyáltalán nem megbíz­
hatóak. Bizonyára igen mély o k a v a n annak, bogy a boroszkóp,
amely az általános adottságokat és lehetőségeket olyan világo­
san meg tudja mutatni, egyszerre szfinksszé válik, mihelyt a
jövő titkait igyekszünk fürkészni. Bizonyos, bogy a boroszkóp
alapján meglehetős „találati százalékarányban" kiszámíthatók a
főbb események bekövetkezésének időpontjai, de az is tagadha­
tatlan, bogy eddig még nincs olyan módszer, amely lehetővé
tenné, bogy minden lényeges eseményt, annak pontos termé­
szetét és mikéntjét, dátumszerü pontossággal elöre kiszámíthas­
suk. Az eljárásokat, amelyek az asztrológiai prognózisban sze­
repelnek és bekövetkezendő események, fontos dátumok meg­
állapítására vonatkoznak, direkció- (irányító-) számításoknak
nevezzük. Egész sereg különféle ilyen direkciószámítás van, s
az asztrológusok közt igen eltérő vélemények uralkodnak a
használhatóságuk felöl. Abban azonban minden becsületes, el­
fogulatlan asztrológus megegyezik, bogy egyik direkciószámítás
sem ád abszolút biztos, tévedhetetlen eredményt, s b a a bekö­
vetkezendő eseményt helyesen állapítja is meg, a bekövetkezés
időpontjában többnyire igen nagy tévedések állnak elő. Az is
megesik, bogy pl. egy alárendelt jelentőségű eseményt megle­
hetős pontossággal sikerül előre megállapítani, de semmi nyo­
mát nem találjuk egy másik, s o k k a l jelentékenyebb és utóbb v a ­
lóban bekövetkező eseményeknek a direkciókban. Az asztroló­
giai gyakorlat azt mutatja, bogy a már bekövetkezett esemé­
nyekre titálag majdnem mindig sikerül megtalálni és kiszámí­
tani a támogató direkciót, de a megelőző prognózis — a jóslás
— már s o k k a l bizonytalanabb.
Ismerjük be, bogy a bekövetkezendő eseményeket egészen

80
részletes pontossággal és dátumra a m a i asztrológusok ritkán
tudják megjósolni. A régiek, legalább a m i az egykorú feljegy­
zésekből kiderül, mintba többet tudtak volna ezen a téren. L e ­
het, bogy régi eljárások veszendőbe mentek és majd csak a jö­
vőben fog sikerülni pontosabb eredményeket biztositó eljáráso­
k a t felfedezni. Igaz viszont az, bogy bizonyos természetű idősza­
kokat, periódusokat, majdnem teljes bizonyossággal lehet előre
megállapítani. így p l . kiszámítbató, bogy X . vagy Y . esetében
e k k o r meg ekkor körülbelül ilyen vagy olyan bosszú időtartamú,
előnyös, szerencsés, vagy ártó, hátrányos periódus következik
be, s ez m i l y e n téren érezteti hatását elsősorban. Az ilyen, bosz-
szabb-rövidebb periódusokon belül olykor egyes kiemelkedő
eseményekre i s sikerül rámutatni, s ez dátumszerűen beválhat,
de a k k o r i s csak szűkebb időhatárok közt, nem egy bizonyos
napon, amelyet esetleg megjósoltak. Itt megint nem szabad túl-
követelőknek lennünk! Az is nagyszerű, szinte megdöbbentő do­
log, bogy ennyit elöre megláthatunk a jövőből. Bizonyára nem
is válik javára az embernek, bogy bizonyos bekövetkezendő
dolgokalt a legteljesebb bizonyossággal és n a p r a előre tudjon.
Ismét a térképpel való hasonlatosságra u t a l u n k : a prognózis is
inkább csak vázlatosan jelezheti a jövendőben beálló ilyen vagy
olyan természetű periódusokat, s tájékoztatásul, figyelmezteté­
sül vagy előkészítésül ennyi elég is. Az asztrológia története és
a m a i asztrológusok tapasztalata ismer ugyan nem egy esetet,
a m i k o r jövendő események pontosan bevágtak a jelzett dátu­
mokon, de az ilyen feltétlenül helytálló prognózisok száma
aránjrtalanul csekély a téves prognózisokéhoz képest és erősen
emlékeztet a sürü lövöldözésre, amikor a golyók nagy több­
sége messze elkerüli a célt, de egy-kettő az átlagos eredmények
törvénye szerint célbatalál.
Könyvünkben a r r a törekszünk, bogy az asztrológia tételei
és eljárásai közül elsősorban azokat emeljük k i , amelyek a t a ­
pasztalat szerint kétségtelenül beváltak, vagy az esetek nagy­
többségében helytállóknak bizonyultak. A többi módszert vagy
eljárást olyképen ismertetjük, bogy esetleges fogyatékosságaira
is rámutatunk, a tanulóra bízva, bogy kísérleteket téve az illető
eljárással, igyekezzék tapasztalati úton meggyőződni annak
használhatósága felől. Nem mondunk végleges ítéletet olyan
kérdésekben, amelyek még szembeszökően vitásak, n e m a k a ­
r u n k az egyoldalúság és elfogultság hibájába esni. Törekvésünk

31
nem az, hogy egy-egy kedvenc módszer mellett törjünk lánd­
zsát, hanem hogy az asztrológia m a i fejlettségéről áttekinthető
képet adjunk, amennyire a keretek megengedik. Munkánk sem­
miképpen sem merítheti k i az asztrológia egész területét és m a i
fejlettségének minden eredményét. A k i komolyan folytatni
a k a r j a a tanulmányokat, amúgy is kénytelen előbb-utóbb a
külföldi irodalommal foglalkozni.
*
Az asztrológia értelmezésében és gyakorlatában két dologra
van fekétlen szükségünk: a logikus, következtetni tudó képes­
ségre, mely a sokféle elemet kombinálni, egybehangolni tudja,
azután bizonyos fokú intuícióra, amely ösztönösen áttekinti az
összefüggéseket. A logikus kombináló képesség nélkül az asztro­
lógus semmire sem megy; az, b a valóban fejlett, némileg még
az intuíció hiányát i s pótolhatja. De az asztrológiai munkát
csak a két képesség együttes támogatása teszi teljessé, magas
színvonalúvá. A boroszkóp maga is utalásokkal szolgál a r r a ,
alkalmas-e v a l a k i hasonló tanulmányokra vagy sem, söt azt i s
feltárja, nem válik-e az asztrológiával való foglalkozás az ille­
tőnek kárára. Ezekről a megfelelő helyen még beszélünk.

32
 II. CSILLAGÁSZATI ALAPISMERETEK.
„Horoszkóp" (horoscopus) magyarul ,,óra-kép"-et jelent.
E z t úgy kell érteni, hogy a horoszkóp a születés órájában —
helyesebben: pontos idejében — mutatkozó csillagállásokat tün­
teti fel, a Földnek egy megbatározott pontjához — a születési
helyhez — viszonyítva. A boroszkóp felállításához tebát szük­
séges, bogy a megadott időpontra kiszámítva le tudjuk jegyezni
a Nap, a Hold, a bolygók állásait, és más, a boroszkóp szem­
pontjából fontos adatokat, amint azok a születés pillanatában
tényleg mutatkoztak, s ezt a képletet kapcsolatba hozzuk a szü­
letési hely földrajzi pontjával.
A régi csillagfcjtőknek mindezt egj-enkint kellett megálla­
pítaniuk és kiszámítaniuk, hosszadalmas, sok csillagászati és
matematikai tudást igénylő eljárással. Ma már könnyebb a do­
log. Évtizedekre terjedő kész táblázatok állnak rendelkezésre,
s e táblázatok alapján kényelmesen összeállíthatjuk a szüksé-'
ges adatokat. A felmerülő számítások olyan egyszerűek, bogy
bárki, b a a négy számtani alapmüvelettel (összeadás, kivonás,
szorzás és osztás) tisztában v a n , minden különösebb nehézség
nélkül elkészülhet velük.
Égiitest-állásokról s ezeknek a Föld egy bizonyos pontjához,
valamint egy megadott időponthoz való viszonyáról lévén szó,
elkerülhetetlenül szükséges, bogy az ezekre vonatkozó, főleg a
csillagászati alapfogalmakkal tisztában legyünk. E z azonban
ne riassza vissza az érdeklődőt! Először is, az idevágó csillaga-
szatJ stb. alapfogalmakat nagyjából minden iskolázott ember
ismeri; másodszor, olyan egyszerű és kevés az, amire itt szük­
ségünk lesz, bogy minden értelmes olvasó hamarosan megtanul­
hatja. H a többet akar tudni és érdeklődése felébred a csillagá­
szati ismeretek iránt, az csak előnyére válik, de nem elenged­
hetetlenül szükséges.
A fontos tudnivalók&t a következőkben foglalhatjuk össze:

3 Mtlay : A cslUogtajlAt könyv* S3

 1. A Föld mozgását

Mindenki tanulta az iskolában, bogy a Föld a Nap körül

kering, s ugyanakkor a saját tengelye körül is forog. Tebát egy­
idejűleg kettős mozgást végez. M i földlakók ezt a mozgást köz­
vetlenül nem vesszük észre, de igenis észrevesszük a Föld moz­
gásainak következtében beálló változásokat az égbolton, a Nap
és a csillagok belyzetében. A Föld nyugat-keleti irányban forog,
s ezért látjuk a Napot felemelkedni Keleten és alászállni N y u ­
gaton, bolott a Nap a valóságban mozdulatlanul áll. (1. ábra.)
B

NAPSUOABAK
IRXNYA

D
1. ábra. A Föld nyugat—keleti irányban forog, ezért, a m i k o r D pon­
ton a Nap leikelni látszik, a k k o r A ponton éppen dél v a n , B ponton a
Nap éppen lenyugszik. C ponton pedig éjfél van. C = északi sark.
A Nap aránylag óriási távolságban v a n a Földtől, ezért sugarait párhuza­
mos vonalakkal jelezzük.

' A régiek ezt a látszólagos Napmozgást még valóságosnak

tartották és azt bitték, bogy a Föld áll mozdulatlanul és a Nap
kering körülötte. E z t a felfogást geocentrikus (Föld-középi) v i ­
lágrendszernek nevezzük. Az líjkori csillagászok azonban felfe­
dezték, bogy a Nap látszólagos mozgásának o k a a Föld forgá­
sában és Nap-körüli keringésében áll; ezt a felfogást heliocentri­
kus (Nap-középi) rendszernek nevezzük. Az előbbit Ptolomaeus
ókori csillagász fejtette k i rendszerében, az utóbbinak elveit
Copernicus újkori csillagász foglalta össze; ezért a geocentrikus
felfogást másképpen ptolomaeusi rendszernek, a beliocentríku-
sat pedig copernicusi rendszemek is nevezzük.
A geocentrikus felfogás sok kifejezése évszázadok, söt év­
ezredek alatt a n n y i r a gyökeret vert a köztudatban, bogy még
a tudományos csillagászat is nagyrészt ezeket használja. így p l .
nem mondják, bogy „a Föld elforgásának következtében a Nap
felemelkedni látszik", banem, bogy „a Nap fölkél", stb.

84
 Az asztrológia szempontjál>ól mitsem változtat a dolgokon
iaz, hogy geocentrikus vagy heliocentrikus felfogással tekint-
jűk-e az égitestek mozgásait. Itt csupán az a viszony fontos,
iamely a Föld és az égitestek helyzete közt mutatkozik, s ez a
viszonylat ugyanaz marad, akár a Föld, akár a Nap s az égbolt
mozgása folytán állna elö. Ezért általában m i sem hangsúlyoz­
zuk többé, bogy a Nap mozgása látszólagos, banem egyszerűen
a Nap körútjáról, a Nap mozgásáról fogunk beszélni. A régiek,
miután a Földet tekintették állónak, a Napot is a planéták
(bolygók) közé sorolták. Egyszerűség kedvéért, bogy ne kelljen
m i n d e n alkalommal „a Napról, a Holdról és a bolygókról" be­
szélnünk, m i is többnyire a régi asztrológiai kifejezést fogjuk
alkalmazni, s amikor „planéták"-at mondunk, a Napot és a H o l -
-dat i s ezek egyikének tekintjük.

2. Fokbeosztás.

A csillagászati számításokban körivekkel kell dolgoznunk.

A Föld gömbalakú, gömbalakúnak látjuk az égboltot is, s a
gömbfelületeken csak köríveket vonhatunk. Hogy számítási egy­
séggel rendelkezzünk, a teljes körívnek egy megbatározott ré­
szét, bizonyos töredékét kell egységül vennünk. Ősidők óta szo­
kásossá vált a teljes kört 360 egyenlő részre osztani. E n n e k is
csillagászati alapja v a n : már a régiek megfigyelték, bogy a Nap
kb. 365 nap alatt teszi meg körútját az égen; a számot kikere­
kítették 360-ra s ezt tették a körív beosztásának alapjává.
A kör 360-ad részét íi;-/oír-nak, röviden /ofe-nak nevezzük
s a számítás egységének tekintjük. Egy-egy fokot 60 ío-perc-re,
egy-egy ív-percet 60 ív-másodperc-re osztunk fel. Még az ív-
másodperceket i s feloszthatjuk ív-barmadpercekre, s így to­
vább, de ilyen pontos számításokra az asztrológiában nincs
szűkségünk, ezért csak a fokokat, ív-perceket és ív-másodper­
ceket vesszük figyelembe. A fokszámításban magától értetődik,
hogy ív-percekröl és ív-másodpercekről v a n szó s ezeket nem
tévesztjük össze az idő-percekkel és idő-másodpercekkel; rövid­
ség kedvéért tehát egyszerűen csak perc-et és másodperc et
anondunk.
A fok jele °, a perc jele ', a másodperc jele ".
P l . 21° 4 1 ' 3 6 " = 21 fok, 4 1 perc, 36 másodperc.

35
 3. Számítás foiioldíal.

A f o k o k k a l végzett számítási műveletekben figyelembe k e l l

vennünk, bogy a percek, másodpercek stb. nem a százas, banem
a hatvanas beosztáson alapulnak, összeadáskor, b a a másodper­
cek összege 60-nál többet eredményez, csak a 60-on alul m a ­
radó összeget vesszük másodperceknek; a 60 másodperc 1 perc­
nek felel meg, ezt tebát átvisszük és hozzáadjuk a percek ösz-
szegébez. Ugyanígy, b a a percek végösszege 60-nál több, ezt a
60 egységet átvisszük és hozzáadjuk a fokok összegéhez.
Pl. 27° 47' 5 1 "
+ 63° 36' 1 9 "
— 90° 83' 7 0 " , de a 60-on felüli egységeket átvíve:
91° 24' 10".
Kivonáskor, b a nagyobb perc- vagy másodperc-számokat
kell kivonnunk kisebbekből, az utóbbiakat kiegészítjük még 6 0 '
vagy 6 0 " (1 fok vagy 1 perc) hozzáadásával; ezt természetesen l o
kell vonnunk a percek, illetve fokok számából.
Pl. 49° 2 1 ' 1 7 "
— 22° 38' 5 3 " '
A 21'-ből l'-et átviszünk a másodpecekbez: 6 0 " + 1 7 "
7 7 " ; a percek száma így csak 20' m a r a d . A 49°-ból átveszünk
]°-ot a percekhez: 60' + 20' = 8 0 ' : a fokok száma így csak 48
marad. Vagyis:
48° 80' 7 7 "
— 22° 38' 5 3 "
= 26° 42' 2 4 "
' A teljes körben 360° v a n , bá tebát az összeadásban a fo­
k o k végösszege 360-nál több, a k k o r az eredményből le k e l l
vonnunk 360-at.
Pl. 229° 48' 5 4 "
+ 185° 42' 2 7 "
= 415° 3 1 ' 2 1 "
— 360° 00' 0 0 "
= 55° 3 1 ' 2 1 "
Hasonlóképen az időadatokkal végzett számtani művele­
tekben is figyelembevesszük, bogy egy órában 60 perc, egy
percben 60 másodperc v a n , s b a p l . az összeadásban a végösz-
szeg több m i n t 24, a k k o r 24 órát — egy napot — levonunk.

86
A z egész nagyon egyszerű és kevés gyakorlattal mindenki meg­
tanulhatja.

4. Pontok m^határozása a Föld felületén.

Ahhoz, hogy egy gömbfelületen valamely pont helyzetét

meghatározhassuk, bizonyos állandó alapköröket kell felven­
nünk. H a két ilyen, egymásra merőleges körünk v a n , a k k o r a
gömb felületén minden pontot könnyen meghatározhatunk oly­
képpen, bogy megjelöljük, milyen távol fekszik a két alapkör­
től. A távolságokat fokokban, percekben és másodpercekben
fejezzük k i .
A hasonló beosztást, amelynek segítségével, (akár síkon
két alapegyenes, akár gömbfelületen két alapkör, akár a térben
két vagy bárom alapsík alkalmazásával) valamely pont helyze­
tét meghatározhatjuk, A-oordinafa-rendszernek nevezzük.
I
E
•0

90

D
2. ábra. Földrajzi pont meghatározása a Földgömbön. A délkörök át­
m e n n e k az északi és déli sarkponton ( É — D ) , a szélességi körök az egyen­
lítővel párhuzamosak. A hosszúságot a greenwhichi 0°-délkörtői számítjuk
keletre és nvugatra 180°-ig, a szélességet az egyenlítőtől északra és délre
90* ig, a sarkpontokig. ÍM.: Budapest (B) 19° 4 ' k e l . hosszúság és 47° 30'
ész. szélesség: Ccicutla (C) 88° 20' k e l . hossz, és 22° 3 3 ' ész. szél.; Bio de
Janeiro [B\ 43° 10' ngugati hossz, és 22° ö4' dili szél. alatl fekszik.

37
 A Föld felületét is ilyen képzelt vonalhálózattal, körökkel
osztjuk be (2. ábra). Azt a kört, amelynek minden pontja
egyenlő távol van úgy az északi, mint a déli sarkponttól, egyen­
lítőnek, latinul aequator-nak nevezzük. H a az egyenlítő körén
át képzeletben egy síkot fektetünk, a k k o r az északi és déli sark­
pontot összekötő egyenes (a Föld forgástengelye) erre a síkra
merőlegesen áll s ezt az egyenlítő körének középpontjában met­
szi. Az egyenlítőt tekintjük a hálózat egyik alapkörének, k i i n d -
dulásának. Képzeljünk most a Földgömbön olyan köröket,
amelyek az egyenlítő síkjára merőlegesen állanak, és átmennek
úgy az északi, mint a déli sarkponton. Az ilyen köröket meri­
diánoknak, magyarul dé/Aöröknek nevezzük; majd alább látni'
fogjuk, bogy miért. Számtalan ilyen kört vonhatunk a Föld­
gömbön, de ezek közt egyetlen olyat sem találunk, amely any-
n y i r a nyilvánvaló módon alapul szolgálhatna a számításban,
mint ellenkező irányban az egyenlítő. Ezért meg kellett egyezni
abban, melyik délkört tekintsék a számítás kiindulásának. Ré­
gebben több ilyen földrajzi alap-délkör szerepelt, míg végül
nemzetközi megegyezéssel azt a délkört jelölték k i kezdőkör
gyanánt, amely a L o n d o n mellett fekvő greenwichi csillagvizs­
gálón vonul át.
Az észak-déli irányban képzelt köröket, vagyis a délkörö­
ket, hosszúsági köröknek is nevezzük, míg az egyenlítővel pár­
huzamos körök az úgynevezett szélességi körök. A bosszúságot
a greenwichi délkörtől k i i n d u l v a keleti és nyugati irányban szá­
mítjuk; a greenwichi délkör a hosszúság 0 foka, innen mindkét
irányban 180°-ig számítunk. V a l a m e l y pont földrajzi bosszúsá­
gának megjelölésekor tebát fel k e l l tüntetnünk, bogy keleti
vagy nyugati hosszúságröl van-e szó.. A bosszúságnak ilyetén
meghatározásával meg tudjuk jelölni, milyen távol és m e l y i k
irányban fekszik valamely pont Greenwbicbtöl számítva a Föld
felületén. H a meghatározzuk még a szélességet i s , vagyis azt,
bogy fokokban kifejezve m i l y e n távol fekszik az illető pont a z
egyenlítőtől, hozzátéve, bogy ettől északra vagy délre fekszik-e,
a k k o r szabatosan megjelöltük a kérdéses pont helyét a Föld­
gömbön. E z az utóbbi adat az északi vagy déli szélesség foka.
A szélességét az egyenlítőtől észak vagy dél felé 90°-ig
számítjuk, a szélesség 90-ik f o k a a sarkpontokat jdöli.
Az északi és déli s a r k n a k természetesen nincs bosszúsági f o k a .

38
 5. Pontok meghatározása az éggUmbön.

Minthogy a csillagos égboltot a Földről szintén gömbfelü­

letnek látjuk, még pedig olyan gömbnek, amelynek Földünk
látszólag a középpontjában áll (3. ábra), a földi koordináta­
rendszert kiterjesztbetjük az égboltra i s , bogy az égbolt bár­
mely pontját, vagy a csillagok bármelyikének helyzetét megha­
tározhassuk.
A Föld egyenlítökörén át fektetett síkot képzeletben kiter­
jesztjük, meghosszabbítjuk a világűrben és ahol ez a sík az ég­
bolt gömbfelületét látszólag metszi, egy körívet kapunk. E z
lesz az égi eggeniitő köre. Nyilvánvaló, bogy az égi egjenlítő és

r.
E

D
3. ábra. Az éggömb vúziu!cs képe és pont meghatározása az éggömbön
mz egyenlitöhöz viszonyítva.
a—1>—a = a Föld cgyenlilöjének köre.
A — B — A = az égi egyenlítő,
é—d = a Föld forgástengelye.
F . _ D = Világteugely.
C» = égitest. '
T = Tavaszpont. I
T - - X — az égitest rektaszcenziója, jelzése: A B . 1,
X — C = az égitest deklinációja, jelzése:* (delta: görög d).

S9
a földi egyenlítő ugyanabban a síkban fekszik. A Föld északi
és déli sarkpontján keresztül fektetett egyenest — a Föld for­
gástengelyét — mindkét irányban a csillagos égboltig niegbosz-
szabbítva, megkapjuk az églxtlt tengelyét, a világtengelyt, s en­
nek két csúcspontját, az égbolt északi és déli sarkát (pólusát).
Az égbolton való belymegbatározásboz tebát a koordináta­
rendszer egyik alapkörét, az égi egyenlítőt megkaptuk; innen az
egyenlítőre merőleges égi köríveken észak és dél felé számítva,
fokokban kifejezbetjük, m i l y e n távol áll valamely égitest az
egyenlítőtől. E z t a távolságot azonban nem szélességnek nevez­
zük, mint a földi pontok távolságát a földi egyenlítőtől, banem
megkülönböztetésül deA/i/iócíónak, m a g y a r u l elhajlásnak. V a n
tebát északi és déli deklináció; az előbbit + , az utóbbit — jellel
tüntetjük fel. de szokásos a N és S betűjelzés is. A földi bosz-
szúságnak megfelelő mérést az égbolton — az égi egyenlítőn —
éppúgy egy megbatározott pontból k i i n d u l v a kell végeznünk,
mint abogy a Földön a greenwbicbi délkör a kiindulás 0-foka.
Az égi egyenlítőn a kiindulást az a pont jelöli, abol a Nap a
tavaszi napéjegyenlőség idején áll. E z t Tavaszpontnak, vagy
másképpen Aos-po;iínak is nevezzük, azért, mert a Nappályát
is innen kezdve számítjuk, s a Nappálya-álíatövön itt v a n a
K o s jegyének 0-foka. íme, új fogalmak merültek fel! De mielőtt
megmagyaráznék, mit jelentenek ezek, elégedjünk meg a n n y i ­
val, bogy az égitestek helyének meghatározásában a második
adat az égitestnek a Tavaszponttól való távolsága lesz. Az ég­
gömbön való számításban ez tebát megfelelne a földi helymeg­
határozás bosszúsági adatának, itt azonban nem kelet és n y u ­
gat felé számíitjuk a fokokat, banem mindig eggirányban, még
pedig a Nap évi mozgásának irányában a Tavaszponttól, 0°-tól
360°-ig, s ezt a távolságot nem bosszúságnak, banem a kérdéses
pont vagy égitest reAfaszcenzfójának. (egyenes emelkedésének)
nevezzük,

6. A Nappálya ( e k l i p t i k a ) .
T u d n u n k kell, bogy a Nap körpályájának — tudományos
műszóval az eA/ipfiAdnak — képzelt síkja n e m esik egybe az
egyenlítő síkjával. A Nap nem az égi egyenlítő körén látszik ba­
ladni, banem ettől eltérő, bozzá bizonyos fok alatt hajló körön.
E n n e k o k a az, bogy a Föld tengelye, vagyis a két sarkpontját

40
összekötő egyenes, nem áll merőlegesen a Föld keringési pályá­
jának síkjára, hanem elhajlik tőle. Az elhajlás szöge nem állan­
dó, lassan változik. Változása annak tudható be, bogy a Föld
forgástengelye maga is elmozdul és képzeletben meghosszabbí­
tott csúcsa az égbolton egy kisebb kört ír le. Jelenleg a Föld­
tengely meghosszabbítása az északi félgömbön a „Kismedve"
csillagkép egyik csillaga felé mutat, (tebát ez most a Sarkcsil­
lag), de lassankint egyre inkább eltér ettől az iránytól és k b .
25920 év alatt egy egész kört ír le; vagyis mától számítva 25920
év múlva ismét a mostani S a r k c s i l l a g felé fog mutatni. A Föld-
I
E

4. ábra. A Nappálya elhajlása.

A Nappálya s i k j a 23° 27' szög alatt elliajiik az egyenlítő síkjától.
T = Tavaszpont, a tavaszi napéjegyenlőség pontja, a felfelé ívelő
Nappálya metszéspontja az egyenlítővel. Itt áll a Nap márc. 2I-én.
Ny. Nf. = Nyári Napforduló, vagy nyári solstitium pontja; a Nap­
pálya északi, felemelkedő félkörének legmagasabb pontja az egyenlítő fö­
lött. Itt áll a Nap jún. 21-én.
ö = öszpont, az őszi napéjegyenlőség pontja. A lefelé ívelő Nap­
pálya metszéspontja az egyenlítővel. Itt áll a Nap szept. 23-án.
T . Nf. = Téli Napforduló, vagy téli solstitium pontja; a Nappálya
déli, alászálló félkörének legmélyebb pontja az egyenlítő alatt. Itt áll a
Nap dec. 21-én.
lepsilon, görög c) = a Nappálya ferdeségének szöge (2.3° 27').

41
tengelynek ez az elfordulása olyan lassan megy végbe, bogy
évszázadok alatt is alig vebetö észre. A m e n n y i a Földtengely
ifeíliérése a világién gelytöl, fokokban kifejezve, természete­
sen ugyanannyi a Nappálya síkjának eltérése is az egyen­
lítőtől. E z t az eltérést a Nappálya (ekliptika) ferdeségé­
nek nevezzük és kikerekítve, 23° 27'-nek vesszük. A Nap­
pálya síkja tebát 23° 27'-nyi szög alatt metszi az egyenlítő sík­
ját. (4. ábra.) Ebből következik, bogy a Nappálya köre kél
pontban metszi az egyenlítő körét, s a Nap pályájának — az
ekliptikának — egyik félköríve az egyenlítőtől északra, másik
félköríve pedig az egyenlítőtől délre terül el. Azt a pontot, ame­
lyet a Nap a k k o r érint, a m i k o r az egyenlítő alatti, vagyis déli
pálya-féb'véröl átlép az egyenlítő fölötti, északi pálya-félívére.
Tavaszpontnak nevezzük, még j>edig azért, mert a Nap épen a
Föld északi féltekéjének tavaszkezdetén (március 21.-én) éri e l
ezt a pontot. E g y félév múlva, a m i k o r a Nap az egyenlítő körén
ismét átbalad, de ezúttal az ekliptika felső, északi félívéröl az
alsó, déli félívére lép át, a Nap eléri az öszpontol (szeptember
23.). Mintbogy a Nap ezen a két napon pontosan az egyenlítőn
van, a Földnek úgy az északi, mint a déli féltekéjén egyenlő
bosszú a nappal és az éjszaka. Ezért ezt a két pontot a Tavaszi,
illetve Ös2i napéjegyenlőség (aequinoctium) pontjának is nevez­
zük. Mindebből következik az i s , bogy a m i k o r a Nap az egyen-
litőtől északra, azaz fölötte járva eléri az egyenlítőtől számított
legnagyobb távolságát*), a k k o r úgy a Tavasz-, m i n t az ösz-
ponttól 90°-nyira áll az ekliptikán, s ezért a Föld északi félteké­
jén ekkor (június 21-én) leghosszabb a nappal s legrövidebb a z
éjszaka; míg a déli féltekén épen megfordítva áll a dolog. M i ­
helyt a Nap ezen a ponton túlhaladt, a nappalok egyre rövideb­
bek, az éjszakák egyre hosszabbak lesznek, az öszponton (szep­
tember 23.) megint egyenlő bosszú a nappal és az éjszaka;
majd amikor a Nap az egyenlítő alatt, ennek déli oldalán ismé*
eléri legnagyobb távolságát az egyenlítőtől, tebát újra 90°-nyira
áll úgy az Osz-, m i n t a Tavaszponttól, a k k o r az északi féltekén
a leghosszabb éjszaka (december 21.), míg u g y a n a k k o r a déü
féltekén a leghosszabb nappal és legrövidebb éjszaka ideje kö­
vetkezik be. A Nappályának ezt a két, legmagasabb és legmé­
lyebb, egymással pontosan szemközt álló pontját solstitiumok-

*) E z természetesen egyenlő a Nappálya ferdeség! szögével (23° 2 7 ' ) .

42
 I
nak, Napfordulóknak nevezzük; az északi a nyári Napforduló,
a déli a téli Napforduló.

7 Állócsillagok. Csillagképek.
Az égbolt telve v a n olyan csillagokkal, amelyek — ellen­
tétben a bolygókkal — állandóan ugyanazt a beiyzelet foglalják
el egymáshoz viszonyítva. Ezért a Naprendszerünkhöz tartozó
égitesteken — helyesebben a bolygókon — kívül a többi égites­
tet, az égbolt számtalan csillagát állócsillagoknak nevezzük. M i n ­
denki, megfigyelte már, bogy az állócsillagok csoportjai az ég­
bolton bizonyos, sohasem változó alakzatokat, úgynevezatt c.vi7-
lagképeket mutatnak. I l y e n csillagkép p l . a Nagymedve vagy
Göncölszekere, a Fiastyúk, a Vadász (Orion), a Cassiopeia, a
H y d r a , stb. Azon a körön, amelyet a Nap évi pályája leír az ég­
bolton, tizenkét ilyen jellegzetes csillagkép következik egymás­
után. E z e k n e k a csillagképeknek az ég titkait kutató bölcsek
már ősidők óta különös jelentőséget tulajdonítottak, épen azért,
mert megfigyelék, bogy a Nap örökön-örökké ezeken a csillag­
képeken vonul át, újra meg újra, amint körútján évenkint meg­
kerüli az égboltot.
A különböző müvelődéskörök más és más ismert a l a k z a ­
tokhoz, lényekhez vagy tárgyakhoz hasonlították és ezekről ne­
vezték el a csillagképeket. A Nagymedve fUrsa maior) elneve­
zése például a görög-latin kultúrkörből ered; a magyarok Gön­
cölszekerének, a régi indusok a Hét Risinek (mennyei szent­
n e k ) , a régi angolszászok Merítőkanálnak (Dipper), stb. nevez­
ték el. A Nappálya mentén egymásután következő tizenkét csil­
lagképnek is más és más neveket adtak a különböző múvelö-
désü népek. Nyugalton azok az elnevezések mentek át a köz­
tudatba, amelyeket az úgynevezett középtengeri (mediterran-
eus) kultúrkör vezető népei adtak nekik. Miután a nevek több­
sége állatokra vonatkozik, a tizenkét csillagkép körét Állatöv­
nek, görög eredetű műszóval Zodiákumak nevezzük. A nevek'
azonban n e m csupán puszta megjelölést fejeznek k i , banem igen
mélyértelmü jelképek, szimbólumok rejlenek mögöttük, m i n t
m a j d később látni fogjuk.
A régiek a Nappálya körét a tizenkét csillagkép alapján
12 részre, szakaszra osztották be; mindegyik szakasz 30°-ra ter­
jed (30 y 12 = 360). A z állatövi csillagképek sorrendjét a Nap
évi mozgásának irányában számítjuk.

4S
 Az állatövi csillagképek nevei:
; 1. Kos (Aries) 7. Aférleg ( L i b r a )
2. Bika ( T a u r u s ) 8. Skorpió (Scorpio)
3. Ikrek (Gemini) 9. Nyilas (Sagiltarius)
4. Rák (Cancer) 10. Rak (Capricomus)
5. Oroszlón (Leo) H . Vízöntő (Aquarius)
6. Szűz (Virgo) 12. ílalak (Pisces)
Régen a könnyebb megtanulbatóság kedvéért bexameter-
sorokba foglalták az állatövi csillagképek neveit:
Kos, Rika. Kettős, Rók, az Oroszláit és Arató Szűz,
Mérleg utón Ollós, Nyilas és Rak, Kanta, Halakkal,
(Kettős: I k r e k , Ollós: Skorpió, Kania: Vízöntő.)
8. A Tavaszpont tovahaladása. Állatövi jegyek.
A Nap örökösen az Allatöv körén végzi látszólagos kerin­
gését, a m i annyit jelent, bogy a Föld valóságos keringése a Nap
körül ezen a körön megy végbe. (5. ábra.) Mondottuk, bogy az

5. ábra. A Nap látszólagos mozgása az ekliptikán t az állatövi jegyek­

ben. A Föld a Nap körül keringve végighalad az Allatöv körén, a Föld­
ről azonban úgy látszik, mintha a Nap haladna. Tehát a m i k o r a Föld pl. a
Mérleg jegyében jár, a k k o r a Nap a Földről nézve, a K o s jegyében látszik
haladni.

44
állatöv csillagképei mindig ugyanazt a változatlan helyzetet fog­
lalják el az égbolton; de a Nap útjának négy sarkalatos pontja
(a Tavaszpont, stb.) nem j u t mindenkor az állatövnek ugyan­
azokra a pontjaira. Az e k l i p t i k a ferdeségének szöge, a Föld for­
gástengelyének föntebb ismertetett lassú elmozdulása folytán,
változik, s ezért a Tavaszpont, valamint az évi Nappálya többi
sarkalatos pontjának belye is eltolódik az ekliptikán. Mintbogy
a Földtengely az említett elmozdulás körét a Nap láltszólagos
körútjának irányával ellenkező irányban írja le s vele együtt az
egyenlítő síkja is elmozdul, a Nappályának az egyenlítővel való
metszéspontjai — a két napéjegyenlőségi pont — szintén eltolód­
nak, még pedig a Nap mozgásával ellenkező irányban, bátrafelé
baladva az állatöv csillagképeinek során. E z t a praecessió jelen­
ségének, magyarul a Tavaszpont tovahaladásának nevezzük. E
jelenség folytán a Nap bármely év március 21-én az ekliptiká­
nak nem ugyanazon a pontján balad át az egyenlítőn, mint a
megelőző év március 21-én, banem mindig kb. 50 másodperc­
cel bátrább. Az elmondottakból nyilvánvaló módon következik,
bogy b a a Föld tengelyének elmozdulása 25920 év alatt ír le
egy egész kört, a k k o r a Tavaszpont praecessiója is ugyanennyi
idö alatt balad körül visszafelé az ekliptikán s az ezen fekvő
Allatövön: évenkint k b . 50 és V« másodpercet, 72 év alatt k b .
egy fokot, 2160 év alatt pedig k b . 30 fokot, vagyis egy állatövi
jegynek megfelelő ívet tesz meg. (72 X 30 = 2160, 2160 X 12 =
= 25920).

Valamikor, abban az időben, a m i k o r a középtengeii müve-

lődéskör csillagtudósai a Nappálya sarkalatos pontjait megálla­
pították, a Tavaszpont a K o s csillagképének 0-fokára esett.
Ezért a Nappályát is tizenkét szakaszra t»sztották és minden ilyen
3 0 — 3 0 fokos szakaszt az Állatöv egy-egy csillagképéről nevez­
tek el. I n n e n ered, bogy a Tavaszpontot másképen Kos-pont-nak,
a nyári Napfordulót 7?óA--po/jfnak, az öszpontot Mérleg-pont­
nak, a téli Napfordulót pedig BaA-pontnak is nevezték, biszen
ezek következnek 9 0 — 9 0 f o k n y i távolságra egymásután az Állat­
övön. Ugyancsak ez a magyarázata, miért nevezték el Ráktéritő­
nek és Raktéritőnek azt a két kört, amelyek az egyenlítővel pár­
huzamosan futnak s azt a legnagyobb távolságot jelzik, amelyet
a Nap a nyári és téli Napforduló idején az egyenlítő fölött és
alatt elér (23° 2 7 ' ) . A „térítő" elnevezés onnan ered, bogy a
Nap ezeken a pontokon megfordulni látszik; június 2 l - i g emel­
kedik, egyre távolodik az egyenlítőtől, de attól kezdve ismét kö­
zeledik hozzá, eléri az öszpontot az egyenlítőn, majd ismét tá­
volodik az egyenlítőtől déli irányban, amíg a téli Napforduló
idején el n e m éri legnagyobb távolságát az egyenlítőtől, és így
tovább.
E z e k az elnevezések közkeletűekké váltak és még m a i s
használatosak, bolott a valóságos Tavaszpont, s vele együtt a
többi sarkalatos pont is bátrafelé eltolódott az Állatöv csillagké­
peihez viszonyítva. A Tavaszpont p l . m a már n e m esik egybe a
Kos csillagkép-szakaszának 0-fokával, banem k b . a H a l a k csil­
lagképének elején jár és egyre jobban közeledik a Vízöntő csil­
lagképéhez. A Nappályának 12 szakaszra való beosztását azon­
ban a csillagászok egészen az újkori tudományos csillagászat
kialakulásáig megtartották, s ezt a 12 szakaszt, a Tavaszpont
hátramaradásának ellenére, továbbra is a csillagképek neveivel
jelölték. Eszerint az ekbptika körén két, egymással n e m egyező
állatövet k e l l figyelembe vennünk! Az egyik az állandó, valósá­
gos Állatöv, az állócsillagképek köre; a másik a Nap évi körút­
jának Állatöve, amelynek kezdőpontját a mindenkori T a v a s z ­
ponttól számítjuk. Megkülönbözltetésül az állandó Állatöv eseté­
ben csillagképekről beszélünk (a K o s , B i k a , I k r e k , stb. csillag­
képei), a Nappálya eltolódó Állatövében viszont n e m csillag­
képekről, banem úgynevezett állatövi jegyekről v a n szó (a K o s ,
B i k a , I k r e k , stb. állatövi jegyei). Az állatövi jegyek beosztása
eszerint mindenkor változatlanul a Tavaszponttól kezdődik, ez
a K o s jegyének 0-foka, tekintet nélkül a r r a , bogy m e l y i k pontra
esik az állatövi csillagképek körén. Az állatövi jegyek fokbe­
osztása tebát a következő:

Elnevezés Jel F o k o k a Tavaszponttól

1. Kos T 0 ° — 30°
2. Bika 30°— 60
3. Ikrek 11 60°— 90°
4. Rák 90°—120°
5. Oroszlán 120°—150°
6. Szűz •np 150°—180°
7. Mérleg' 180°—210°
8. Skorpió m 210°—240°
9. Nyilas 240°—270°

46
 . 10. B a k ;S 270°—300' \
11. Vízöntő «= 300°—330° ,
12. H a l a k H 330°—360"
Igen fonltos, hogy az olvasó, h a komolyan a k a r foglalkozni
a z asztrológiával, az állatövi jegyek neveit, jeleit, sorrendjét és
ekliptikái fok-határait hibátlanul megtanulja.
Az asztrológiában ez a Nappálya-állatöv, vagyis az állat­
övi jegyek sora szerepel, mert a csillagfejtők évezredek óta meg­
figyelték, bogy az egyes jegyek hatásai nem az állatövi csillag­
képekkel, banem a Nap körútjának fázisaival, szakaszaival függ­
n e k össze. Némely régi kultúrkör csillagfejtői, pl. a hindu
asztrológusok, manapság is figyelembe veszik a csillagképek
állatövét és ennek eltérését az állatövi jegyektől. A Tavaszpont
eltolódásának és lassú hátrálásának a csillagképeken át az ős­
idők bölcsei rendkívül mély jelentőséget tulajdonítottak a földi
létben. Minderről egy későbbi fejezetben részletesen fogunk be­
szélni, annál is inkább, mert éppen a praecessió jelenségével
összefüggő tények igazolják legvilágosabban, m i l y e n döntő és
jellemző kapcsolat áll fenn a k o z m i k u s folyamatok és a földi
ölet közt.

9. Pontok meghatározása az égbolton, az ekliptikához és

az állatövi jegyekhez viszonyítva.

Láttuk, bogy a Nappálya bizonyos szög alatt bajlik az

egyenlítő síkjához. A tudományos csillagászatban az égitestek
•helyzetét általában a föntebb leírt módon, az egyenlítőhöz v i ­
szonyítva határozzák meg, a már ismertetett rektaszcenzió és
deklináció adataival. ( L . 39. old.) Az asztrológiai számítások­
b a n , különösen a haladottabb fokon, ez a meghatározási mód
i s szerepel, de s o k k a l fontosabb, nagyobb jelentőségű szerepet
játszik a meghatározás ősrégi módja, amely az ^ t e s t e k hely­
zetét az égbolton n e m az egyenlítőhöz, banem a Nappálya kö­
réhez, az ekliptikához viszonyítja. Az asztrológia ismeretrend­
szerében az állatövi jegyek hatásai jutnak döntő szerephez és
az a fontos, hogy az egyes planéták melyik állatövi jegyben tar­
tózkodnak a megadott időpontban és milyen kozmikus kapcso­
latban állnak egymással. Régebben az újkori tudományos csil­
lagászat idejéig, a csillagászok szintén az ekliptikához, illetve
állatövi jegyekhez viszonyítva állapították meg a planéták és

47
állócsillagok helyzetét. Az asztrológia szükségképpen megmaradt
ennél a módszernél és ezért a tudományos csillagászati év­
könyvek és az asztrológiai láblázatok közt lényeges különbség
van. Az előbbiek az égitestek helyzetét általában a rektaszcenzió
és a deklináció szerint tüntetik fel, míg az asztrológiai évköny­
vek (Efemeridák) az állatövi jegyek és fokok alapján mutatják
a planéták állását. Némi gyakorlattal és a szük.séges szabályok
ismeretével a csillagászati évkönyvek adatait átszámíthatjuk az
állatövi jegyek fokaira, de ezt a hosszadalmas munkát feles­
legessé teszik az egyenesen asztrológiai célra készült, pontos
számítások alapján összeállított ú. n . Efemerisek vagy Efeme­
ridák.

EklD.
6. ábra. Pont meghatározása az éggömbön a Nappálya köréhez ( a r
ekliptikához) viszonyítva.
T = Tavaszpont, a K o s jegyének 0-foka.
A = égitest vagy meghatározandó pont.
T — X = az égitest vagy pont hosszúsága.
X—A = az égitest vagy pont szélessége. E z esetben é.<izaki széles­
ségről van szó.

48
 Meg k e l l tehát ismerkednünk a helymeghatározásnak az­
zal a módszerével i s , amely az égitestek helyzetét az eklipltiká-
hoz viszonyítva állapítja meg. (6. ábra.)
A z ebhez szükséges koordináta-rendszer egyik alapja
maga a Nappálya, az ekliptika, a másikat az erre merőleges kö­
rök adják, amelyek átmennek az éggömbnek az ekliptikához
viszonyított északi és déli sarkpontjain. Az ekliptikán valamely
égitesit vagy pont helyzetét a Tavaszponttól, vagyis a K o s jegyé­
n e k 0-fokától kezdve számítjuk, a Nap baladásának, tebát az
állatövi jegyek sorrendjének irányában. E z t a távolsági adatot
az égitest vagy pont hosszúságának nevezzük és az ív fokszá­
mával, az asztrológiai gyakorlatban pedig a megfelelő állatövi
jegy fokszámával fejezzük k i . H a tehát p l . a Nap a Tavaszpont­
tól számítva az ekliptika 56-ik fokában áll (56° a bosszúsága),
ez ugyanannyit jelent, mint b a azt mondjuk, bogy a Bika
jegyének 26°-ban v a n , biszen tudjuk, bogy a B i k a jegye a T a ­
vaszponttól számított 30° és 60° közé esik. ( L . a táblázatot a
46. oldalon.) A z Efemeridák mindjárt így tüntetik is fel a pla­
néták helyzeteit.
A Nap m i n d i g az ekliptika körén balad — biszen épen a
Nap pályáját nevezzük ekliptikának — s ezért a Nap ekliptikus
helyzetének meghatározásában csak a hosszúsági adat szere­
peibet. A H o l d és a bolygók csekély eltéréssel nagyjából szintén
az ekliptika síkjában mozognak, de ettől bol északi, bol déli
irányban bizonyos szög alatt eltérnek. (A H o l d pályája p l . k b .
5°-kal tér el az ekliptikától.) Helyzetűknek egészen pontos meg­
állapításában eszerint a bosszúsági fokon kívül még egy adatra
v a n szükségűnk, amely kifejezi, bogy m i l y e n irányban és hány
f o k n y i r a távolodnak el az ekliptikától a kérdéses időpontban.
Az ekliptikától való távolságot az ekliptikára merőleges körö­
kön mérjük s az illető égitest vagy pont szélességének nevezzük.
Mint a deklinációban, úgy itt is északi és déli szélesség szere­
pel, s ezeket vagy a + és — jelekkel, vagy az N és S betűkkel
jelöljük. Az Efemeridák úgy a szélességi, mint a deklinációs
adatoknál az N és S jelzéssel tüntetik fel az északi vagy déli
eltérést.
Az asztrológiában elsősorban az égitestek hosszúsági fo­
kát kell figyelembe vennünk. A rektaszcenziók és deklinációk,
sőt a szélességek adatai is inkább csak a magasabbrendü aszllro-
lógiai számításokban jutnak szerephez (pl. az ú. n . direkció-

49
számításokban). A rektaszcenzió adatára szükségünk v a n a
születési képlet felszálló pontjának — az aszccndensnek — meg­
állapításában is, de a rektaszcenziónak az ekliptika jegyeire és
f o k a i r a való átszámítását kész táblázatok felhasználásával elke­
rülhetjük. (A számításokhoz szükséges táblázatok a könyv vé­
gén találhatók.)

10. Naprendszerünk tagjai.

Naprendszerünk középpontjában a Nap áll s a bolygók a
Földdel együtt körülötte keringenek. H a azt mondjuk, bogy a
Nap a bolygók keringési pályájának középpontjában áll, a k k o r
ez csak képletes értelemben igaz, mert a bolygók pályája n e m
szabályos kör, banem ellipszis, amelynek egyik gyújtópontjában
(fókuszában) áll a Nap. Minél kisebb a két gyújtópont közti
távolság, annál jobban közelít az ellipszis a l a k j a a körhöz. A
gyújtópontnak a középpontitól való távolságát az ellipszis ex­
centricitásának (központonkívüliségének) nevezzük. A bolygó­
pályák excentricitásai különbözők, p l . a Mars pályájának ellip­
szise a legelnyúltabb, a Neptunusé leginkább hasonlít a körhöz.
M i azonban, mintbogy csak szemléltetésről v a n szó, a bolygó­
pályákat egyszerűen koncentrikus (közös középponttal bíró)
köröknek vesszük. A 7. ábra szemlélteti így vázlatosan a boly­
gók körpályáit a Nap körül.
A bolygók a Naptól való távolságuk sorrendjében így kö­
vetkeznek egymásután: Merkúr, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Sa-
turnus, Uranus, NejAunus, Plútó. A bolygók a Naptól és egy­
mástól igen nagy távolságban mozognak és ezek a viszonylagos
távolságok folytán változnak i s , aszerint, bogy a bolygók ellip­
szis-alakú pályáikon, különböző sebességgel baladva, közelebb-
távolabb kerülnek a Naphoz vagy egymáshoz. Mintbogy a Nap
az ellipszis-bolygópályák egyik gyújtópontjában áll, a bolygók
útjuknak egy pontján legközelebb j u t n a k a Naphoz, az ezzel
ellentétes ponton pedig legtávolabb kerülnek töle. Az első hely­
zetet perihélium-nak (Napközei), a másodikat aphéliumnak
(Naptávol) nevezzük.
A bolygókra vonatkozó főbb adatokat a következő táblá-
imt tünteti f e l :

10
 7. ábra. A bolygópályák a Nap körül. A rajz vázlatosan tünteti fel
a bolygók pályáját, elliptikus görbék helyett közös központtal biró körök­
k e n , figyelmen kivül hagyva a bolygók egymástól és a Naptól való közép-
távolságának arányait is.

Bolygó Jele Középtávolsága Nap körüli

a Naptól útjának ideje
. millió km-ben földi években
Merkúr 57.9 88 nap
Venus 5 108.1 225 „
Föld 6 149.5 1 év
Mars <? 227.8 1 „ 322 „
Jupiter 777.8 11 „ 315 ,.
Saturnus 1426.1 29 „ 167 „
Uranus*; 2869.1 84 „ 7 „
Neptun 4495.6 164 „ 280 „
Piuló 5678.6 249 „ 3 „

*) Az U r a n u s másik (zárjelbe tett) jelét i s gyakran használják, kfi-

Iftnösen a z angol mfivekben; ezek az U r a n u s t általában /ferscfie/-nek neve-
a i k , fölfedezöjéről.
 Egészen a legújabb korig csupán öt bolygó volt ismere­
tes: Merkúr, Venus, Mars, Jupiter és Saturnus. A z Uranust
1781-ben Herschel, a Neptunt Le Verrier számításaiból k i i n ­
dulva Gallé fedezte fel 1846-ban; a Plútó felfedezése n a p j a i n k ­
b a n történt (1930).
A Nap jele 0 , a H o l d jele í . E z e k e t s a bolygók jeleit
éppúgy ismernie kell a tanulónak, m i n t az állatövi jegyek jeleitt

11. A planéták helyaetel az állatövi jegyekben.

Vegyük szemügyre a 8. ábrát, mely a bolygók pályáját és
egy adott időpontban elfoglalt helyzetüket mutatja. A Föld i s
fel v a n tüntetve az ábrán és h a egyenes vonalakat húzunk a
Földet jelző pontból a Napon, Holdon és bolygókon át, a k k o r
ezeket az egyeneseket meghosszabbítva az Allatöv jegyeivel ellá-

8. ábra. A bolygók körpályája az állatövi jegyekben ábrázolva, a a

1933 jún. 21-én éjfélkor elfoglalt helyzetük szerint. A bolygókat a Földdel
összekötő egyenesek az Allatöv köréig meghosszabbítva, azokat az állatövk
pontokat jenlölik meg, amelyekben az illető bolygók a z adott időpontban
• Földről nézve éppen tartózkodtak. A Nap a Rák 0°-ában, a H o l d a a
I k r e k 18° 34'-ében, a Merkúr a Rák 16° 29'-ében áll. stb.

62
tott e k l i p t i k a köréig, szemléltető módon ábrázoltuk, hogy a z
emiitett égitestek a Földről nézve m e l y i k jegyben, s a jegyek
hányadik fokában állanak. M i egy mozgó pontról, a Földről
látjuk az égitesteket, ezért számunkra a Napnak és a bolygók­
n a k az e k l i p t i k a fokaiban elfoglalt helyzete n e m csak azok s a -
jjkt mozgásától, h a n e m attól i s függ, h o l áll éppen a Föld. N y i l ­
vánvaló, bogy csak olyankor láthatjuk a planétákat azon a pon­
ton, abol napkörüli útjukon tényleg állanak, a m i k o r a Föld
éppen a Napot az illető bolygóval összekötő sugár irányvonalán
halad át. H a ennek az irányvonalnak a meghosszabbításán h a ­
l a d u n k át, tebát úgy, hogy a Nap éppen a Föld és az illető
bolygó közé esik, a k k o r természetesen nem látjuk a bolygót,
mert b a a Nap n e m takarná is el, a bolygó, mintbogy ebben a
belyzetében együtt kél és együtt nyugszik a Nappal, a Nap
fényében nem válhat láthatóvá. De b a látbatnók, a k k o r az
ekliptikának azon a pontján észlelhetők, amelyen napkörüli út­
ján valóban áll. Minden más helyzetből csak tőbbé-kevésbbé
torzult, eltolódott szög alatt látjuk a bolygókat.

12. Hátráló (retrográd) m o ^ á s .

A Föld keringése folytán előáll a helyzet, hogy kőrútunk'

bizonyos pontjaira érve, az egjik-másik bolygót úgy látjuk,
mintba megfordult volna és visszafelé haladna, valóságos moz­
gásának irányával ellentétesen. Képzeljük el, bogy a 8. ábrán
feltűntetett Föld továbbhalad pályáján, mondjuk az x-pontig.
H a útjának ezen a darabján figyelemmel kísérjük, m i l y e n
irányban tolódik e l a Földet a Saturnusszal (H) összekötő
egyenes, a k k o r megállapíthatjuk, bogy a Földről nézve a SaJtur-
n u s látszólag viss'zafelé h a l a d , valóságos útjával ellentétes irány­
ban. H a képzeletben továbbvisszük a Földet körpályáján, a k k o r
egy későbbi pontban azt észlelhetjük, bogy a Földet a S a t u m u s -
szafl (összekötő egyenesnek a meghosszabbítása onnan kezdve
már megint előre, egyenes irányban baladó vonalat ír le az
ekliptika körén. Vagyis, a m i k o r a Föld erre az utóbbi pontra
jut, a k k o r a Saturnus ismét megfordulni látszik és folytatja
útját a valóságos mozgásának megfelelő irányban. A z alatt, míg
a Föld útjának ezt a részét megtette, természetesen a Satnrnus
i s folytatja útját a N a p körül, de a Föld keringési sebes^siége
a n n y i v a l nagyobb, mint a Satumusé, bogy ez az utóbbi aránylag

I
csak k i s úlat tett meg a kérdéses idö alalt, nagyjából az eklip­
tikának ugyanazon a táján járt, s ezért a leírt jelenséget csak
csekély mértékben ellensúlyozbatta.
A bolygóknak ezt az időleges és látszólagos bátrafelé való
mozgását a retrográd mozgás jelenségének nevezzük. I l y e n k o r
azt mondjuk az illető bolygóról, bogy retrográd (hátráló >, míg
a valóságos mozgás irányában baladó bolygót cfireAt-iiek,
(egyenes irányúnak) nevezzük. A retrográd futást az illető
bolygó jele mellé tett 1^-jellel tüntetjük fel, p l . : 1t ^. A direkt
futásból a retrograditásba való átmenet batárán — és viszont —
a bolygó rövid ideig mozdulatlanul állani látszik. I l y e n k o r azt
mondjuk róla, bogy síationarius (helgbenálló).
A hátráló mozgás jelensége asztrológiai szempontból ész-
reoehctő hutások! ai jár: ínég vissz.atériink rá a megfelelő belyen.

13. Csomópontok.
Többször szó volt már arról, bogy a bolygók keringési
pályáinak síkjai kisebb-nagyobb szög alatt eltérnek az eklipti­
kától, a Nappálya síkjától. E z eltérés folytán a bolygópályák
körei éppúgy két, egymással pontosan szemben (180°-nyira)
álló pontban metszik az ekliptika körét, m i n t abogy ez metszi
az egyenlítőt. Nyilvánvaló, bogy a bolygópálya fele a metszés­
pontokat összekötő egyenestől számítva az ekliptika fölött, 'öle
északra, a másik fele pedig alatta, töle délre terül el. A bolygó­
pályáknak az ekliptikával való metszéspontjait csomópontok­
nak, csomóAnak nevezzük. Azt a pontot, amelyen áthaladva a
bolygó az ekliptika fölé j u t , felszálló csomópontnak, a másikat,
amelyen áthaladva az ekliptika alá kerül, leszálló csomópont-
n a k nevezzük. A bolvgók csomópontjainak nem j u t különösebb
szerep az asztrológiában.

14. A Hold csomópontjai.

.\ Föld körül keringő s vele együtt a Napot körüljáró H o l d

pályaköre szintén elliajiik az ekliptikától, tebát a Holdpálya i s
két csomópontban metszi az ekliptikát. A Holdpálya csomó­
pontjai — mint a csomópontok álitalában — éppúgy változtat­
ják beljdiket, ugyanúgy eltolódnak az ekliptikán, mint abogy
a Nap tavaszpontja is eltolódik, de azzal a különbséggel, bogy
a Hold csomópontjai s o k k a l rövidebb idö alatt írják le az egésc

54
kört: 18 év 223 n a p 18 óra és 30 perc alatt haladnak egyszer
körül az ekliptikán, vagyis naponta átlag 3'-nyi utat tesznek
meg, még pedig a bolygómozgások irányával ellentétesen, az
állatövi jegyek f o k a i n visszafelé baladva. A Hold két csomó­
pontját az asztrológia figyelembe veszi és bizonyos jelentősigei
tulajdonít nekik. Jelük:
Felszálló Hold-csomópont J l
Leszálló Hold-csomópont V
Az elsőnek régi, jelképes elnevezése Sárkányfej, a máso­
diké Sárkányfarok. A z asztrológiában ezek a kifejezések m a i ­
napig i s használatosak.

15. A Hold mozgása és változásai. Nap- és holdfogyaftoiás.

Mindenki tudja, bogy a H o l d szabályos időközökben vál­
tozik, más és más alakot mutat. A n a p - és holdfogyatkozások
ténye is közismert. E z e k n e k a jelenségeknek magyarázatát a 9.
ábra szemlélteti.

9. ábra. A H o l d útja a Föld körfll is a holdváltozások.

H i , H j , Hs, H« = a H o l d különböző helyzetei a holdpályán.

A H o l d a H l pontba érve a Föld és a Nap közé kerül; de

csak a m i az irányt illeti, mert a pályaelbajlás foljdán többnyire
alacsonyabban, vagy magasabban áll, mint a Földet a Nappal
összekötő egyenes. Csak ritkán, bizonyos időközökben történik,
hogy a Hold pontosan, egyenes vonalban a Nap és a Föld közé
kerül. I l y e n k o r következik be a teljes vagy részleges napfogyat­
kozás, mert a Hold sötét korongja eltakarja elölünk a Napot,
vagy ennek egy részét. Nyilvánvaló, bogy napfogyatkozás csak
olyankor állhat be, a m i k o r a Hold, a Nap és a Föld közé ke­
rülve, egyben pontosan az ekliptikán áll, pályája metszi a Nap-

BB
pályát: vagyis éppen egyik csomópontján h a l a d át. Ugyancsak
ilyen metszőponton következhetik be a holdfogyatkozás i s , de
ekkor a Föld kerül pontosan a H o l d és a Nap közé, úgyhogy a
Föld árnyéka ráesik a Holdra. Ezekből következik, bogy nap­
fogyatkozás csak az ábrán jelzett H i holdbelyzelben, holdfo­
gyatkozás csak a Hs jelzésű helyzetben állhat be. Eklipszlss
görögül „fogyatkozást" jelent, s ebből a szóból ered a nappálya
körének elnevezése i s , mert, m i n t láttuk, a fogyatkozások csak
ezen a körön következhetnek be. Mivel a Föld és a H o l d is
szabályosan, határozott törvények szerint járják útjukat, a
csillagászok előre kiszámíthatják a fogyatkozások időpontjait.
De a fogyatkozásoknak aránylag r i t k a eseteit kivéve, a
H o l d csak a Földet a Nappal összekötő egyenes irányán balad
át. H l pontban a Nap sugarai a Holdat a Földtől elfordult ol­
dalán érik, s ezért n e m is láthatjuk. E z t a helyzetét „újbold"-
nak nevezzük. I l y e n k o r a H o l d a Földről nézve 0°-nyira áll a
Naptól, s azt mondjuk, bogy a Nappal együttállásban (konjunk-
ciúhan) v a n . A m i n t a H o l d tovább balad körútján, megvilágí­
tott oldalából egyre több válik a Földről láthatóvá: a H o l d nö­
vekedőben v a n . Eléri a H 2 pontot s e k k o r a H o l d korongjának
éppen a felét látjuk megvilágítva, D-alakban. E z t „első negyed"-
nek nevezzük. A H o l d ezen a ponton — a Földhöz viszonyítva —
n Nappal 90°-os szöget zár be (a 9. ábrán H i — F — H 2 szög).
E r r e a szögállásra azt mondjuk, bogy a H o l d neggedféngben
(koadrát-aspektiisban) áll a Nappal. A H o l d tovább balad, rieg-
világílott felülete mindjobban növekszik és a H s ponton már
teljes körnek látjuk. E z a második negyed és „teleliold''-nak
vagy „boldtölté"-nek nevezzük. A H o l d itt 180°-os szögben áll
a Naphoz; ezt a helyzetet szembenállásnak (oppozicióuak)
mondjuk. I n n e n kezdve a H o l d megvilágított köre napról n a p r a
kisebbedik és a H 4 ponton ismét csak félholdat látunk, ezúttal
C alakban.*) E z a h a r m a d i k , vagy „utolsó negyed". A H o l d itt
megint 90°-ban, neggedféngben áll a Nappal.
A H o l d k b . bét n a p alatt j u t el egyik negyedétől a má-

*) I n n e n ered a régi mondás, hogy „a H o l d h a z u d i k " . Amikor nő-

vekedSben van, D-alakot mutat, holott Decrescit latinul annyit jelent, hogy
„fogyatkozik"; a m i k o r fogyóban v a n , C-alakot mutat, pedig Crescit latinul
annyi, miflt „növekszik". — De még könnyebb felismerni a Hold növekvő
vagy fogyó állapotát a régi magyar hagyomány alapján: h a D-alakot mutat,
a k k o r Dagad, növekszik, h a C - a l a k u , a k k o r Csökken, fogy.

66
siliig, teljes körútját a Föld körül k b . 2 8 nap alatt írja le. A
holdmozgás és a boldváltozások fázisai szolgáltak alapul ősidők
óta a hónap- és bét-beosztásnak, mint abogy a Nap körútja az
évet jelzi. Azt az idötaitamat, amely alatt a H o l d egyszer körül­
járja a Földet, holdhónapnak nevezzük. D e kétféle boldbónap
v a n . H a a H o l d mozgását az állócsillagokboz viszonyítjuk s azt
figyeljük, m e n n y i idő' alatt ér el a H o l d egy állócsillagtól megint
ugyanahhoz az állócsillagboz, a k k o r a sziderikus Holdbónapot
mértük, s ez 27. 32166 napot tesz k i . H a azonban újbo'dlól új-
huldig számítjuk a H o l d körútját, a k k o r ezt az előbbinél bosz-
••zabbnak találjuk, mert a H o l d egyszeri körútjának ideje alatt
a Nap is továbbhaladt útján, k b . 27 f o k k a l , s a H o l d n a k ezt a
különbséget is még be k e l l hoznia, mielőtt a Naphoz viszo­
nyítva megint ugyanabba a szögállásba juthat. E z t szinódlkus
holdbónapnak nevezzük és 29.53059 napot tesz k i .

Ha a H o l d a sziderikus körútját, vagyis 360°-ot, k b . 27

nap alatt teszi meg, a k k o r n a p i átlagmozgása (360:27) v a l a m i ­
vel több, m i n t 13°. A Holdmozgás n a p i szélső értékei 11° és
16° közt váltakoznak. " i -

16. Fényszögek (aspektusok).

A föntebb említett helyzeteket, a m i k o r p l . a H o l d — ter­

mészetesen a Földről nézve — bizonyos szög alatt áll a Nap­
hoz, fényszögeknek, féngszög-állásoknak, műszóval aspektusok­
nak mondjuk. E d d i g csak a sarkalatos fén5'szögállásokról (eg>mtt-
állás: 0°, negyedfény: 90°, szembenállás:,-. 180°) beszéltünk, d i
ezek közt a határértékek közt természetesen minden más szög­
állás bekövetkezik. Világos, bogy nemcsak a Nap és a H o l d
közt állhatnak elő a különböző ekliptikái fényszög-állások, b a ­
n e m időnkint m i n d e n egyes bolygó v a l a m i l y e n fényszögállásba
kerül a többivel, a Nappal és a Holddal. H a figyelmesen meg­
nézzük a 8. ábrát, megállapíthatjuk, bogy p l . a Venus, amely
23° 1 3 ' ®-ban áll, kevés eltéréssel 60°-os szöget alkot a Mars-
szal, amely a 22° 17' ""n^-ben tartózkodik; a Jupiter (15° 5 2 '
W ) csaknem pontosan 150°-os fényszögben áll a Saturnusszal
(15° 5 1 ' = « ) . így m i n d e n egyes planétáról megállapíthatjuk, m i ­
l y e n fényszögben áll bármelyik más planétával.
0°-tól 360°-ig minden szögállás elképzelhető. D e láttuk a
Holdiiegyedek ismertetésénél (9. ábra), bogy a m i k o r a Hold
a H« ponthoz ér, a k k o r körútján a kiindulástól, Hi-től szá­
mítva, 270°-ot tett meg, s ezt a szögállást mégis 90°-osnak m o n ­
dottuk. Ugyanis a szögállások a 180-ik fokon túl megint ismét­
lödnek; a mozgás irányában megtett út fokszámát 180°-on
felül k i kell vonnunk a 360°-ból, a teljes körből, s a maradék­
k a l jelezzük a szögállás fokát. E s z e r i n t a szögállásokat a kiin­
dulópontból mindkét irányban csak 180 -ig számítjuk.
A sok különböző fényszög közül az asztrológiában csak
a következőket vesszük figyelembe (I. 10. ábrát):
0°-os fényszög elnevezése együttállás (konjunkció) jele d
30"-os „ „ fél-hatodfény (semisextil) „ V
45"-os „ „ fél-negyedfény (semiquadrat) „ A
60°-os „ „ hatodfény (sextil) „ *
90°-os .. ., ncgi/edféng (quadrat) „ •
120°-os „ .. harmadfény (trigon) „ A
l36°-os „ ., másfél-neyyedfény (sesqui-
quadrat) „ 5
150°-os „ ,, öijegy-fény (quincunx) „ X
180 -OS ., „ szembenállás (oppozíció) ., (?
Aspektusnak tekintjük még az úgyn. párhuzamos (parelel)
helyzetet. Jele: -s^. H a két bolygónak egyenlő a deklinációja, a k ­
k o r párhuzamos helyzetben állnak egymással. Itt asztrológiailag
a deklinációk fokszáma (szöge) a fontos; mindegy, b a az egyik
deklináció + , a másiké — . A párhuzamos állá.st csak az asztro­
lógia haladottabb fokán veszik figyelembe.
A fényszögek elnevezéseit és jeleit szintén ismernie kell
annak, aki az asztrológiával komolyan akar foglalkozni, mert
a fényszögek rendkívül fontos szerepet töltenek be.
Az égitesteknek egymáshoz viszonyított elhelyezkedéseit
konstellációknak nevezzük.

17. Az égbolt látszólagos körforgása.

A Föld 24 óra alatt egyszer megfordul a saját Itengciye
körül. Mint abogy a Földnek Nap-körüli keringése okozza a
látszólagos Nap-mozgást, ugyanúgy a tengelykörüli forgása az
égbolt látszólagos mozgását okozza. Az égbolt tengelyének északi
és déli sarkpontjai, mintbogy ezeket a Föld forgástengelyének
meghosszabbításai jelölik k i , mozdulatlanok m a r a d n a k , de a z
egész égbolt m i n t h a e világtengely körül forogna. H a felnézünk

58
! 10. ábra. .4 fényszögek (aspektusok) szemléltetése.
A-pont B és B i pontokkal V (30°) fényszögben áU.
G és C, „ ^ (45°)
D és D, „ * (60°)
E és E, ,. • (90°)
G és G, .. 5 (135°)
F és F, „ A (120°)
H és H, ., A (150°)
E ponttal c? (180°)

a csillagos égre, időröl-idörc észrevehetjük, hogy pl- a Göncöl-

szekere elfordult a Sarkcsillag körül. A z égbolt mozgását persze
legfeltűnőbben azon az égi övezeten vehetjük észre, amely a
két mozdulatlan égi sarkponttól legtávolabb v a n . E z az övezet
az egyenlítő körül terül el. Az e k l i p t i k a csak k i s fok alatt tér
el az egyenlítőtől, ezért az e k l i p t i k a mentén húzódó állócsillag­
képek övezete, az ebben elhelyezkedő Nappal, Holddal és boly­
gókkal együtt, feltűnő, nagy körben v o n u l át fölöttünk a forgó
égbolton. (11. ábra.) Minél inkább közelítünk a földi egyenlí­
tőhöz, annál magasabbra ível ez a kör a fejünk fölé; minél job­
ban közeledünk az északi vagy déli sarkhoz, annál alacsonyab­
ban látjuk.

5»
 //. ábra. A Föld forgásának következtében az Allatöv minden pontja
34 óra alatt átvonul a Föld valamely adott pontja fölött.
A = földrajzi pont.

18. Láthatár (horizon).

A Nap, a Hold, a bolygók, az állócsillagok, vagy valamely
meghatározott égi pont átvonulásának különösen feltűnő hely­
zetei vannak, a Föld adott pontjához, az észlelöhelyhez viszo-
njrfva. I l y e n e k : 1. az illető égitest vagy pont felkelése (aszcen-
ziója), a m i k o r keleten a láthatár fölé emelkedik; 2. tetőzése
'(kulminációja), a m i k o r átvonuló körútján eléri a legmagasabb
pontot az észleiöbely fölött; 3. lenyugvása (deszcenziójai, a m i ­
k o r nyugaton a láthatár alá merül. A Nap tetőzését valamelv
földi pont fölött delelésnek nevezzük; az illető ponton ekkor
v a n débdő.
Gsiiiagászati müvekben g y a k r a n használják a „delelés"
szót a többi égitesttel vagy égi pontokkal kapcsolatban is. D e
a „dél, delelés" fogalma a köznyelvben a n n y i r a összeforrt a
Nappal, bogy helyesebb a kulminációt a „tetőzés" szóval k i f e ­
jezni.
 Láthatárnak vagy Aorizonnak azt a kört nevezzük, a m e l y ­
nek határáig egy adott pontról a Föld felszínén elláthatunk. E z
azonban igen bizonytalan, b a p l . magasabb helyen, hegyen vagy
torony tetejében állunk, a láthatár természetesen tágabb kört
mutat. A terep egyenetlenségei is befolyásolják a láthatár k i ­
terjedését és teljes, szabályos körnek csak a nyilt tengeren lát­
szik. A z ilyen láthatárt tehát, amely a bizonyos pontból körül­
néző ember látósugarát határolja s azt a vonalat jelzi, mely a<
Földet az égtől elválasztani látszik, n e m tekinthetjük valódi,,
abszolút horizonnak. A valódi láthatár az a kör, amelyet az.
... • Z

N
J2. ábra. A láthatár (horizon). £gi pont meghatározása a láthatárhoe^.
viszonyítva.
P = az észleiöbely pontja a Földön.
C = a Föld középpontja.
= a valódi láthatár köre.
Z = zenit.
N = nadir.
é = a Föld északi s a r k a .
d = a Föld déli s a r k a .
F = a vilógtengely északi sarkpontja.
D = a világtengely déli sarkpontja.
D. p. = a láthatár Délpontja.
E . p. = a láthatár F s z a k p o n t j a .
Cs. = Csillag vagy égi pont.
X — C s . = a csillag magastága. j
D . P . — z = a csillag azimutja. /

6iL
-észlelöhelyböl a Föld középpontján át állított egyenesre merő­
leges és a Föld középpontján áthaladó sík jelöl meg az éggömb
felületén. ( L . 12. ábra.)
A horizonboz újabb koordináta-rendszer tartozik, amely­
n e k segítségével az égbolt valamely pontját, p l . egy csillag hely­
zetét az adott földi észlelöhelyhez viszonyítva megállapíthatjuk.
Az észleiöbely pontján és a Föld középpontján át fektetett egye­
nes — amely, m i n t láttuk, a valódi láthatár síkjára merőleges —
az égboltig meghosszabbítva két pontot jelöl meg azon: az
és/Ielöhely fölött lévő pont a zeníf (tetőpont), az éggömb ellen­
tétes pontja, mely az éggömbnek a Földtől eltakart oldalán v a n ,
a nadir (mélypont).
A b o l az észlelőhely délköre, amely természetesen átmegy
a zeniten és nadiron, a valódi láthatár körét délen metszi, ott
lesz a horizon Dél pont ja, vele szemközt, a délkör és a láthatár
északi metszőpontján az Északpont. E z e k e t tebát nem szabad
összetévesztenünk az északi vagy déli s a r k pontjaival!
A horizontális koordináta-rendszerrel úgy mérjük egy
Kelet- és Nyugat-pontot. Ezeket, bogy a vázlat áttekinthetőbb
maradjon, a 12. ábrán nem tüntettük fel, de a 13. ábrán meg­
figyelhetők.
A horizontális koordinátairendszerrel úgy mérjük egy
adott égi pont, p l . csillag helyzetét, bogy ezen és a zeniten k e ­
resztül a láthatárra merőlegesen kört (úgyn. vertikális kört)
fektetünk; ez a láthatárt x-pontban metszi. Ettől az x-ponttól
a merőleges körön a keresett pontig mért ív hossza a keresett
pont magassága, a Délponttól keleti irányban a horizon körén
az x-metszöporttig mért ív hossza pedig a keresett pont azimutja.
Emlékszünk, bogy a hosszúsági köröket — amelj'ek átmen­
nek a Föld sarkpontjain — másképen délköröknek (meridiánok­
nak) is neveztük. Az 1. ábrából láthatjuk, bogy valamely pont­
b a n (pl. A pontban) a k k o r v a n dél, a m i k o r a Nap átbalad az i l ­
lető pont délkörén, vagyis a m i k o r a kérdéses ponton átmenő
hosszúsági kör síkja pontosan egybeesik a napsugarak irányá­
v a l , szabatosabban: a Napot a Föld középpontjával összekötő
egyenessel. (Az 1. ábrán N — A — C . ) A hosszúsági kör tehát olyan
'kör, amelynek minden pontja fölött egyidőben tetőzik a Nap,
eszerint minden pontján egyidőben v a n dél. Ezért nevezzük a
hosszúsági köröket dé/köröknek.

62
 Természetesen nemcsak a Nap, hanem más égitestek,
vagy az égbolt megbatározott pontjai is a k k o r tetőznek, a k k o r
érik el legmagasabb helyzetüket az észleiöbely fölött, a m i k o r e
pont délkörén áthaladnak. A z égitestek n a p i átvonulásának
köríve, tebát a láthatárt két ponton metszi, keleten és nyugaton.
A keleti metszésponton kél fel az égitest, azután a láthatár fölé
emelkedik s eléri legmagasabb helyzetét a zenithez, vagyis tető­
z i k , m a j d útjának íve lefelé b a j l i k és végül a láthatárral való
nyugati metszésponton az égitest lenyugszik.

19. Időszámftás. t!
A Föld kétféle mozgásának tartama szolgál az időszámf-
tás alapjául. A Föld keringése folytán a Nap nagy körpályát ír
le az égbolton; a Föld forgása folytán pedig a Nap s vele együtt
az egész éggömb látszólagos körforgást végez fölöttünk. Ae
előbbi jelenség időtartama az év, az utóbbié a nap.

(Sziderikus év és tropikus év. /,

A Nap útját megbatározott pontokhoz kell viszonyíta­
n u n k , bogy megállapíthassuk, m i k o r kezdi és végzi pályájának
teljes körét. H a azt mérjük, bogy mennj-i idő alatt ér el a Nap
valamely állócsillagtól megint ugyanahhoz az állócsillagboz, a k ­
k o r megkapjuk az úgynevezett sziderikus (csillag-) évet, s azt
találjuk, bogy ez 36.5.2564 nappal egyenlő. H a azonban azt mér­
jük, m e n n y i idő alatt j u t a Nap a tavaszponttól ismét a tavasz­
pontig, a k k o r ezl tropikus évnek mondjuk. A trópikus év
365.2422 napot tesz k i , vagyis valamivel rövidebb, mint a szide­
r i k u s év. A z eltérés o k a az, bogy a tavaszpont évről évre kbb
őO'-cel bátrafelé tolódik az ekliptikán, a Napnak így ennyivel
rövidebb útat k e l l megtennie 360° helyett, bogy újra a tavasz­
pontig érjen, viszont a megbatározott állócsillag pontjáig az egész
360''-os kört meg kell tennie.

Valódi nap, csillagnap és középnap.

Napnak azt az időt nevezzük, amely alatt a Föld ^ y s z e r
megfordul a tengelye körül. D e itt i s különböző módokon mér­
hetjük a n a p időtartamát:
A valódi vagy Nap-nap egyenlő azzal az idővel, mely a
Nap két egymásra következő delelése közt telik el. H a a valódi
napot 24 részre osztjuk, az így mért idö a valódi idő, vagy Nap-

69
 s

idő. Minthogy ez a Nap járásával függ össze, a pontosan meg­

szerkesztett napóra a valódi időt mutatja.
H a azonban azt az időt mérjük, amely egy állócsillag kél
egymásra következő tetőzése közt telik el, a k k o r ezt csillagnap­
nak nevezzük. A csillagnap valamivel rövidebb, m i n t a valódi
nap. E n n e k az a magyarázata, bogy Föld, mialatt egyszer meg­
fordul a tengelye körül. Nap-körüli pályáján i s továbbhalad kb..
1 f o k k a l ; ezért a Nap helyzete ugyanennyivel előbbre j u t az ek­
liptikán s a Föld forgásának még ezt a különbséget i s be k e l l
hoznia, bogy egy adott pontja fölött a Nap ismét delelőre ér­
j e n ; viszont a Földnek az egy n a p alatt megtett útja folytán
360°-nál k b . 1 f o k k a l kisebb fordulatot k e l l csak tennie, bogy
ugyanaz az állócsillag ismét tetőzhessen.
A "Valódi nap maga sem mindig egyenlő bosszú. A Föld
mozgássebessége napközelben (peribélium) nagyobb, naptávol­
b a n (aphélium) kisebb, ezért a Nap delelései közt eltelt idő i s
ingadozik az év folyamán. Ugyanígy a valódi nap 24-ed részé­
nek, az így mért órának időtartama sem mindig egyforma bosz-
szú. Az időszámításban eszerint folytonos zavarokat okozna,
ba a valódi időhöz akarnánk igazodni. Ezért a csillagászok már
régebben megszabták az úgynevezett középnap és középidő tar­
tamát. A trópikus évet 365.2422 részre osztva, egy i l y e n rész
adja a középnapot, amely mindig egyenlő bosszú, s a középnap
24-ed része a középidő szerinti óra.

Az órabeosztás. Helgi idő.

E g y napban 24 óra v a n , az órát 60 percre, a percet 60 má­
sodpercre osztják. J e l e i k : óra = h (bora), perc = m (minut"'-
másodperc = s (secundum).
A Föld nyugat-keleti irányban forog, ezért b a a Föld egy
bizonyos pontján éppen dél v a n , a k k o r az ettől keletre eső p o n ­
tokon már elmúlt dél, a nyugatra eső pontokon még nincs dél,
míg a Földgömb ellentétes pontján éjfél v a n . T u d j u k , bogy
ugyanazon a délkörön minden pontban u g y a n a n n y i az idö i s .
A Föld 24 óra alatt fordul meg egyszer a tengelye körül és egy
körforgás 360°-nak felel meg. E s z e r i n t 1 b = 3 6 0 : 2 4 = 1 5 , vagyis
1 óra egyenlő 15 f o k k a l . E z annyit jelent, bogy a Földnek m i n ­
den olyan délköre közt, amely egymástól 15°-nyira v a n , kere­
k e n 1—1 óra eltérés mutatkozik időben. Könnyen kiszámíthat-
juk, hogy h a 15°=1 h , a k k o r 1°=4 m , és r = 4 s. A hosszúság­
nak 1—1 foka közt tehá'l 4 — 4 perc .időkülönbség van.
H a valamely hely pontos földrajzi bosszúságának megfe­
lelő időt mérjük, a k k o r ez az úgynevezett helyi (lokális) idő.
De a helyi idő még egymáshoz aránylag közelfekvő helyeken i s
más és más. P l . Jászberényben a helyi idő k b . 4, Karcagon k b .
8, Nagyváradon k b . 12 perccel több, Veszprémben viszont k b .
4, Kapuváron 8 perccel kevesebb, mint ugyanakkor Budapesten,
s így tovább. H a tebát a helyi időt basználnók, a k k o r szinte
minden városban át kellene igazítanunk az óránkat és képte­
lenség volna p l . a Vjasúti menetrendet szabályozni. Régebben
mindenütt a helyi időhöz igazodtak az emberek; ez persze n a ­
gyon bizonytalan volt, de az élet i s — pl. a közlekedés lassú­
sága — kevesebb követelményt támasztott és az időszámítás k i ­
sebb-nagyobb pontatlanságai nem okoztak komoly zavart. A
vasútak megjelenése már a r r a kényszeritette az egyes államo­
kat, bogy legalább határaikon belül egységesebb időszámítást
vezessenek be, m i g végül a tudomány nemzetközi megegyezés­
sel szabályozta a kérdést. .

Zónaidő, egységes időszámítás. • ' -

Az egységes időszámítás azon alapszik, bogy a Földet a
greenwbicbi meridiántól kezdve a délkörök szerint 15°-os zó­
nákra, övezetekre osztották be, úgy, bogy a greenwbicbi délkört
az első zóna középvonalának vették. I n n e n kiindulva, keleti és
nyugati irányban következnek a további zónák. Az egyes zónák
közepén (tebát a keleti és nyugati bosszúság 15°—45°—60* —
75°—stb.—180°-án) áthaladó délkörök mindegyikaől keletre és
nyugatra 7° 30'-et (összesen 15°-ot) számítanak az illető zóná­
hoz. Minden ilyen zónán belül a középdélkör helyi ideje szerint
számítják az időt. E z t nevezzük zóna- vagy egységes ídő-nek.
A zónaidőket a megfelelő földrajzi elnevezésekkel jelöljük.
P l . Európában az első övezet, amely a nyug. hossz. 7° 30'-étöl
a k e l . hossz. 7° 30'-éig terjed, a nyugateurópai idö zónája, s
ezen a területen a greenwbicbi 0°-délkör helyi ideje használa­
tos. I n n e n keletre a középeurópai idö zónája (k. b. 7° 3 0 ' — k . h .
22° 30'), utána a keleteurópai idő zónája (k. b. 22° 3 0 ' — k. h .
37° 30') követlkezik. Megfelelő zónaidőbeosztás v a n a többi
világrészben i s .
.. Az egyes államok természetesen n e m mindig feküsznek

65
pontosan ezek közt a zónahatárok közt, de rendesen ahhoz a
zónához számítanak, amelybe a főváros, vagy az állam terüle­
tének legnagyobb része tartozik. Magyarországon a középeuró-'
pai idö használatos.
A szomszédos zónák közt 1—1 k az egységes idö különb­
sége. Ezért k e l l az óránkat egy órával visszaigazítanunk, h a pL-
kelet felöl érkezve átlépjük a f r a n c i a határt, vagy ugyanannyi­
v a l elöre állítanunk, b a pl. Franciaországból jövet német, svejci
vagy olasz területre lépünk.
Az egységes idö, mint láttuk, csak a zóna középvonalát
jelentő délkörön egyezik meg a helyi idővel. így p l . a közép­
európai egységes idö csak a Görlitzen (Németország) áthaladó
délkörön (k. b. 15°) pontos, Budapesten az órák már 16 perccel
többet, Kölnben 27 perccel kevesebbet mutatnak, mint ameny-
n y i a tényleges helyi idő volna.
A helyi időt könnyen kiszámíthatjuk, az illető zóna egy-
ségidö-különbségét és a kérdéses hely bosszúságát figyelembe
véve. (Az ebhez szükséges formulát a boroszkóp kiszámításáról
szóló részben közöljük.)
A zóna- vagy egységes időszámítást nem egyidőben fogad­
ták el a különböző államok. Az egységes időszámítás behoza­
talának dátumait a különböző országokban az 1. sz. táblázat
tünteti fel. Az egységes időszámítás előtti időadatokat minde­
nütt helgi időnek vesszük.

Ngári időszámítás.^ íV 'r

A világháború alatt több állam bevezette a ngári
időszámítást a nyári hónapokra, s egyes államok azóta
is alkalmazzák. E z 1 b-val több, mint a szabályos zóna­
idő. P l . a nyári időszámítá.s szerinti 8h, a zónaidő szerint csak
7h. A születési dátumokban tebát azt is figyelembe kell ven­
nünk, nem esett-e a nyári időszámítás szakaszaiba. Az 1. b. sz.
táblázat azt is feltünteti, bogy a különböző államokban m i k o r
alkalmazták a nyári időszámítást.

Csillagászati időszámítás. Csillagidő. ,

A polgári napot éjféltől éjfélig számítjuk. 1925 óta a csil­
lagászati számítás i s éjféltől éjfélig veszi a napot, de azelőtt
más volt a szokás: a csillagászati nap déltől a következő délig
tartott. E z t tudnunk kell, mert a legtöbb E f e m e r i d a a napi csil-

66
üagállásokat a régi módszerrel tünteti fel, minden napnak green­
w h i c h i dé/-idejére kiszámítva.
A csillagászati évkönyvek és Efemeridák a planétáknak
"bizonyos időpontban elfoglalt helyzeteit, stb. csillagidőben fe­
j e z i k k i . Láttuk föntebb, m i a különbség a középnap és csillag-
nap, középidő és csillagidő közt. A csillagnap k b . 4 perccel (pon­
tosan 3 m 56.55 s) rövidebb, m i n t a középnap, a csillagidő tehát
kb. 4 perccel m a r a d el naponta a középidőtől. E z a különbség
egy év alatt 24h-t tesz k i . Ügy a csillagévet, mint a trópikus
•évet a Tavaszponttól szokás számítani, ezen a napon tehát (már­
c i u s 21-én) a középidő és a csillagidő még nem tér el egymás­
tól, de egy év alatt a csillagnapok száma eggyel több lesz, mint
a középnapoké.
A csillagászati és asztrológiai számításokban eszerint fi-
rgyelembe k e l l vennünk a középidő és a csillagidő különbségét.
E r r e i s kész táblázat szolgál (4. sz. tábl. a könyv végén).

•
E z z e l be is fejeztük a csillagászati alapfogalmak ismerte-
tétését. A horoszkóp kiszámításáról szóló részben majd utalunk
ezekre és egyszerű formulákat adunk a különböző kiszámító
és átszámító műveletekhez. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy
mindez egyáltalán n e m nehéz és h a az olvasó figyelemmel kí­
sérte s megértette az eddig elmondottakat, a k k o r a megfelelő
h e l y e n közölt példákat egyszer-kétszer utánaszámolva, könnyű-
>szerrel elsajátíthatja az egész eljárást.

07
 III. A H O R O S Z K Ó P .
1. A négy sarkalatos pont.

A születés pillanatában mutatkozó planétahelyzeteket s

ezekkel együtt az ekliptika állatövi jegyeinek helyzetét kapcso­
latba kell hoznunk a születés helyével. E b b e n a láthatár (hori­
zon) igen fontos szerephez j u t , mert a horoszkópban a leglénye­
gesebb adat éppen az állalövnek, vagyis az ekliptikának az a
foka, mely a születési hely láthatárán keleten a születés pilla­
natában fölemelkedik. E z t a pontot, amely az ekliptikának a
horizonnal való metszéspontja, asce/idens-nek, felkelő vagy fel­
emelkedő pontnak nevezzük. Jelzése: Asc.
E z z e l a ponttal éppen szemközt, tehát nyugaton, tőle
180°-ra v a n az ekliptika és a horizon másik metszéspontja, ez
a detcendens, a lenyugvó pont. Jelzése: Desc,
A születési hely délköre, mely merőlegesen ált a horizonra,
szintén két pontban metszi az ekliptikát; a felső — láthatár
fölötti — metszéspont a Médium Coeli, „az ég közepe"; az ezzel
pontosan szemben, töle 180°-ra lévő, másik, vagyis alsó — lát­
határ alatti — metszéspont pedig az Imum Coeli, ,,az ég mélye".
Jelzésük: M.C. és I.C.
A 13. ábra szemlélteti ezeknek a pontoknak a keletkezé­
sét. A vázlat feltünteti a horizonon kívül az egyenlítőt és az
ekliptikát is. Látjuk, hogy a születési hely délköre m i n d a hár­
mat két-két pontban metszi; tudjuk, hogy a láthatárral való
metszéspontjait Dél-, illetve Északpont-nak, az ekliptikával való
metszéspontjait pedig J/.C.-nek, illetve /.C-nek nevezzük. Az
egyenlítővel való metszéspontjai közül a felső — láthatár fölötti
— pont különösen fontos, mert ennek az úgynevezett tetőző
(kulmináló) pont-nák a segítségével számítjuk k i az M.C.-t,
majd az így nyert adat alapján az Asc.-t. Láttuk (39. old.), hogy
az egyenlítőn a Tavaszponttól mért távolságot egyenes emelke-
dés-nek, rektaszcenzió-nák nevezzük. A 13. ábrán az egyenlítő­
tetőző pontija (T.p.) az M.C. rektaszcenzió ját fejezi k i ; m e g ­
felelő' átszámítással ebből az adatból megkaphatjuk az M.C-

68
 N
J3. ábra. A horoszkóp sarkalatos pont jainak megállapitása.
7. —• zonit. N — nadir.
ó = a J-öld északi sarka. d = a Föld déli sarka.
li = az éggömb északi sarka. D = az éggömb déli sarka.
D . p. = a horizon Délpontja. É. p. = a horizon Fszakpontja.
K. p. = : Keletpont. Ny. p. = Nyugatpont.
K . p.—Ny. p. = a horizon metszésvonala az egyenlítővel.
T . p. = az egyenlítő felső tetőzőpontja.
M . C . = az ekliptika felső tetőzőpontja.
I . C . = az ekliptika alsó tetőzőpontja (mélypontja). .,
Asc. = az ekliptika felemelkedő pontja.
Desc. = az ekliptika lenyugvó pontja.
Asc.—Desc. = a horizon metszésvonala az ekliptikával.
A felső jobbsarokban lévő ábra a horoszkóp alabbeosztását m u ­
tatja: az ekliptika körével, a négy s£ rkalatos ponttal és a két főtengellyeL

ekliptikái fokszámát, amelyet az illető állatövi jegy fokszámá­

v a l jelölünk.
Az M.Q. rektaszcenziója — jelzése A R M C (Ascensio
Recta Médium Coeli) — a születési hely délkörével lévén kap­
csolatban, a születési hely földrajzi hosszúságának, s az ezzel
összefüggő helyi időnek alapján számithaitó k i , az alább közlendő
f o r m u l a szerint.
A 13, ábrán jól láthatjuk a fentemlített négy pontot, a
•horoszkóp négy sarkalatos pontját. E z e k n e k helyzetét — az

6J
ekliptika állatövi jegyei és fokai szerint — elsősorban fogjuk,
bejegyezni' a születési képletbe, vagyis a horoszkópba,
A horoszkóp az ég, helyesebben az e k l i p t i k a vázlatos-
térképe, a négy sarkalatos pont világosan lerögzíti az ekliptiká­
nak a születés időpontjában elfoglalt helyzetét a születés helyé­
hez viszonyítva. E z az égi térképvázlat azonban eltér a földi
térképábrázolástól, mert míg ebben az utóbbiban mindig a z
északot tesszük felülre, addig a horoszkópban a dél kerül fe­
lülre, s az észak alulra. E z megfelel a valóságos helyzetnek,
mert az ekliptika tetőző pontját a születési hely fölött s töle
délre találjuk. E s z e r i n t az M.C. felülre, az I . C . a l u l r a j u t a
vázlaton. Ezért a keleti és nyugati irányt jelző pontok is fordítva
jelennek meg a horoszkópban; az Asc. balkézre, a Desc. a jobb­
kéz felőli oldalra kerül. Jól jegyezzük meg, hogy az Asc.-t és a
Desc.-t összekötő tengely a lóthatórt, az M.C.-t és az I.C.-t
összekötő tengely pedig a délkört jelzi, m i n t h a ezt a két körvo­
nalat az éle, felől látnók. A 13. ábra és a mellé rajzolt horoszkóp­
vázlat figyelmes tanulmányozása mindezt világossá teszi.
A horoszkóp az ekliptikóra, az ezen elhelyezkedő állat-
övre van vetítve. E z t mindig szem előtt k e l l tartanunk.
A négy sarkalatos pont a horoszkóp körét négy részre
osztja. A z első negyed az Asc.-'töl az M.C.-ig, a második a z
M.C.-tői a Desc.-ig, a h a r m a d i k a Desc.-től az I.C.-ig, a negye­
dik az I.C.-től az Asc.-ig terjed. A Föld forgása folytán a r
Asc.-en felemelkedő planéta vagy állatövi pont az M.C. felé
halad, ezen tetőzik, onnan lefelé fordul, a Desc.-en lenyugszik,
majd, most már a láthatár alatt, eléri az I.C.-t, innen tovább­
haladva pedig ismét eléri a felkelőpontot és újra a láthatár fölé
emelkedik. E z az égbolt látszólagos forgása, s a horoszkópban
az óramutató mozgásával egyező irányban látszik haladni, mert
a Föld valóságos forgása az ellenkező irányban megy végbe. A
planéták saját, valóságos mozgása, akárcsak a Föld forgása és
keringése, az óramutatóval ellentétes irányban történik. A z állat­
övi jegyek sorrendje és a planéták valóságos tovahaladása tehát
a horoszkópban ebben az irányban követhető.
y -. A z A s c . — M . C — D e s c . félkört, minthogy a láthatár fölött
van, nappali íu-nek; a D e s c . — I . C . — A s c . félkört, amely a lát­
határ alatt v a n , éjszakai íu-nek nevezzük. Mindegyik negyed
tehát az illető ív felét foglalja magába, s ezt nappali vagy éj-

70
szakai félív-nék nevezzük. Az I . C — A . s c . — M . C félkör az emel­
kedő félív, az M . C — D e s c — I . C . félkör az alászálló féliv.

2. A házbeosztás. A horoszkóp tizenkét szakasza.

A horoszkóp kifejtésében a négy sarkalatos pont j u t a
legelőkelőbb szerephez. De az asztrológiai gyakorlat a Földet
körülvevő teret még további s z a k a s z o k r a osztja, mindegyik ne­
gyedet három-háromra. így tizenkét térszakasz keletkezik; ezek
természetesen gömbszeletek és a narancs gerezdjeihez hasonlít­
hatók. Ezeket a térszeleteket a horoszkópra vonatkoztatva há-
zak-nak vagy a horoszkóp szakaszai-nak nevezzük.
A házbeosztás módszerein sokat vitatkoznak az asztroló­
gusok. Több eljárás ismeretes, amelyek a teret más és más elvek
alapján osztják szeletekre. A z asztrológusok túlnyomó többsége
azonban a Placidus-féle házszámító módszert fogadja el, a ké­
szen kapható Háztáblázatok i s ennek alapján v a n n a k kiszá­
mítva, ezért m i i s a Placidus-féle házbeosztást alkalmazzuk.
Piacidus de T i t i s középkori csillagász és asztrológus az első és
negyedik negyed közét, vagyis a felemelkedő félívet — a nap­
pali félív első felét és az éjszakai félív második felét — hat sza-

U/a. ábra. U/b. ábra.

A Placidus-féle házbeosztás szemléltetésé.
F. = éS7)>k D = déL K = kelet. Ny -•- nyugat.
11 = síülelési hely. Z = zenit.
T . p . — nz egyenlitő tetőzőpontja, az M.'Z. rektaszcenziója (AnMC).
'.•\ 14/b. álTán c s a k az egyszerűbb szemié;tMé3 kedvéért esnek
egybe az egyenlilő, uz ekliptika és a horizon kölcsönős metszéspontjai; a
vaiáságlLm ez az eset ritkAn fordul elő.)

71
kaszra osztotta. A beosztást azonban az egyenlítőn vitte keresz­
tül, mert ez állandó elem a számításban. Az egjenlílő tetőző
pontjától — az ARMC-től — kezdve dél—kelet—észak—nyu-
gati irányban 30—30 fokos távközöket mért le az egyenlítőn,
az így nyert szakaszok sorszámozását azonban a Keletponltól
kezdte, 1-től 12-ig. Minthogy azonban a horoszkóp az eklipti­
kára v a n vetítve, a 12 egyenlítői szakaszt is az ekliptikára k e l l
átvetíteni.
A Placidus-féle házbeosztást a 14/a. és 14/b. ábra szem­
lélteti. Az első ábra a Földet és az éggömböt olyan helyzetben
ábrázolja, m i n t h a a világtengely északi s a r k a felől látnók. így
a belső k i s kör a földi, a külső nagy kör az égi egyenlítőt jelzi.
A második ábrán ugyanezt kelet felől nézve ábrázoltuk, itt tehát
a Föld- és a világtengely függőleges, az egyenlítő pedig víz>zin-
tes egyenesnek látszik. H a az egyenlítő körét a születési hely
délkörétül kezdve, kelet felé haladva, 12 egyenlő részre osztjuk
és az így nyert pontokon keresztül az egyenlítőre merőleges sí­
kokat fektetünk, ezek a Főidet, illetve az éggömböt 12 egyenlő
gömbszeletre, térszakaszra osztják. A térszakaszok határait jól
láthatjuk a két ábrán, a beosztás valóban leginkább a narancs
gerezdjeire emlékeztet. Az áttekinthetőség kedvéért a jobboldali
ábrán csak a keleti félgömböt ábrázoltuk, a túlsó, nem látható
nyugati félgömbön azonban a térszakaszokat stb. könnyen el­
képzelhetjük a baloldali ábra segítségével. A 14/b. ábrán az
ekliptikát is feltüntettük, az egyenlítőhöz 23° 27' szögben hajló
egyenes képében, mintha az e k l i p t i k a körét az éle felől látnók.
A horoszkópot tudvalévően az ekliptikára vetítjük, a ho­
roszkóp házainak kezdetét jelző pontokat, az úgynevezett ház-
csiícs-okat tehát ott k a p j u k meg, ahol az egyenlítőre merőleges
beosztó körök az ekliptikát metszik. Mondottuk, hogy a szüle­
tési hely délköre az első beosztó kör, ez az egyenlítőn ennek
tefőzőpontját, vagyis az M.C. rekteszcenzióját jelöli meg, az
ekliptikával való metszéspontja pedig az M.C.-it, amely a ho­
roszkóp X . házának kezdete, csúcsa. Mivel az ekliptika elhajlik
az egyenlítőtől, az egyenlítőn egymástól még pontosan 3 0 — 3 0
f o k n y i r a lévő szakaszhatárok az ekliptikára vetítve már eltor­
zulnak és nem egyenlő hosszúak. Ezért a Placidus-féle beosz­
tást az egyenlőtlen házak módszeré-nek, inekvális metódus-nak
nevezzük.
Említettük már, hogy többféle házszámító módszer isme-

72 I
rétes, de e z e k közt i s a legtöbb egyenlőtlen házakkal d o l g o z i k ,
ha eljárásuk többé-kevésbbé eltér i s Placidusétól. í g y p l . a R e -
giomontanus-féle módszerrel nyert házcsúcsok, kettő kivételé­
v e l , e g y e z n e k a p l a c i d u s i házcsúcsokkal, s a z eltérő a d a t o k közt
is csekély a különbség. Üjabban néhány m o d e r n asztrológus
az ismertetett egyenlőtlen módszert részben v a g y egészben h i ­
básnak bélyegezte és különféle eljárásokat ajánlott. Egyrészük
megtartja a z egyenlőtlen házbeosztást, de a házcsúcsokat n e m
a házak kezdőpontjának, hanem közepének tekinti; ennek a
módszernek alapján p l . a z 1. ház a Placldus-féle 12. ház köze­
pétől a Placidus-féle I . ház k ö z e p é i g t a r t a n a , aztán a 2. ház k ö ­
vetkezne, s t b . M é g végletesebb álláspontot f o g l a l n a k e l a z úgy­
nevezett „egyenlő-ház módszer" (ekválls metódus) hívei,
Vehlow b e r l i n i asztrológus elméletére támaszkodva. V e h l o w azt
vitatja, hogy a házak, m i n t h o g y a Földet körülvevő mágikus
erőmezöket jelentik, n e m hozhatók kapcsolatba az ekliptika
elhajlásával, s n e m vethetők alá mértani és m e t a m a t i k a i számí­
tásoknak; mindig 30—30 fokosak, azaz egyenlőek, maradnak,
tekintet nélkül a z M . C . ekliptikái helyzetére. S z e r i n t e tehát a z
M . C . n e m a X . ház k e z d e t e , h a n e m esetleg a 9 . v a g y a l l . házba
i s kerülhet. A z A s c . - t V e h l o w és hívei i s a horoszkóp alappont­
jának t e k i n t i k , d e a z I . ház közepére t e s z i k ; ilyképen a z A s c . -
től m i n d k é t irányban 3 0 — 3 0 f o k o t számlálva m e g k a p j á k a többi
ház középpontját, ezeket a közöket pedig felezve, megkapják
a h á z a k határvonalait.

Az eltérő „ i s k o l á k " követői ádáz h a r a g g a l támadják egy­

m á s módszereit, m i n d e g y i k egész s e r e g elméleti és t a p a s z t a l a t i
érvet v o n u l t a t f e l a z ő saját külön módszerének igazolására s a
többi megdöntésére. A z e l f o g u l a t l a n u l megállapítható tény a z ,
"hogy a z egyenlőtlen házak módszerének csakugyan van egv
•kellemetlen fogyatékossága; a magas szélességi f o k o k alatt, p l .
a sarkkörön túl történt születés esetében a házak aránya erősen
e l t o r z u l , a m i n e k o k a a z , h o g y a m a g a s szélességek a l a t t a z e k l i p ­
t i k a , v a g y i s a N a p pályája m á r c s a k kevéssel e m e l k e d i k a lát-
•határ fölé, söt t u d j u k , h o g y távol északon h ó n a p o k o n át egyál­
talán n e m kél f ö l a N a p , v a g y c s a k éppen érinti a láthatárt. A z
ilyen helyen inekvális módszerrel készült h o r o s z k ó p b a n a 0..
10., 1 1 . és 1 2 . ház, v a l a m i n t a z e z e k k e l p o n t o s a n szembenfekvő
. 3 . , 4., 5. és 6. ház esetleg összesen c s a k 25°-ot t e n n e k i , közülük

78
egyik-másik ház csupán 4 — 5 f o k r a t e r j e d n e , m í g a z 1 . és 2.,
v a l a m i n t a 7. és 8. ház több egész j e g y e t f o g l a l n a m a g á b a és a
horoszkóp területének legnagyobb részét i g é n y b e venné. Ilyen
módon — Vehlow véleménye szerint — a házak értelmezése
rendkívül zavarossá válik, s a z i s m e r t szabályok a l i g a l k a l m a z ­
hatók. •
A z egyenlőtlen m ó d s z e r hívei e r r e a z t f e l e l i k , h o g y a m a ­
g a s szélességek a l a t t m á r s o k k a l ritkábban l a k n a k e m b e r e k , m ű ­
velődési színvonaluk is alacsonyabb, életkörülményeik pedig
éppen a m a g a s szélességgel együttjáró éghajlati, s t b . v i s z o n y o k ,
miatt egészen mások, m i n t a mérsékelt é g ö v a l a t t l a k ó embe­
reké; eszerint az eltorzult horoszkópházak nagyon is jellem­
zőek a z i l y e n e m b e r e k sajátságos, a m i é g ö v ü n k életétől élesen
eltérő életkörülményeire, s a z e z e k k e l j á r ó sorsalakulásokra. A z
egyenlő házak hívei v i s z o n t d i a d a l m a s a n m u t a t n a k rá, h o g y a z
ő módszerük m i n d e n szélesség a l a t t normális, használható h o ­
roszkópokat eredményez.
Azt is m e g kell m o n d a n u n k , h a elfogulatlanok akarunk,
maradni, hogy mindkét módszer követői igen s o k megbízható
eredményt t u d n a k elérni a maguk eljárásával, s mindkét fél
ugyanannyi tévedést i s elkövet megállapításaiban. Az igazság,
mint rendesen, itt is v a l a h o l középütt lesz. A horoszkóp leg­
lényegesebb pontjai: a négg sarkalatos pont tekintetében nincs
eltérés a különféle irányzatok közt. E z e k e t mind egyformán
számítják k i , u g y a n a z t a z eredményt kapják. E z a négy pont.
tehát a z asztrológiának ősi, valóban m i n d e n vitán felülálló ele­
m e i t j e l e n t i . A z egyenlő házak h í v e i i s f i g y e l e m b e v e s z i k ezt a
négy lényeges a l a p p o n t o t , a z M . C - t i s , bár, m i n t m o n d t u k , ezt
nem tekintik a 10. ház csúcsának. A n é g y sarkalatos pontot
tehát a z asztrológiai kifejtés alappilléreinek tekinthetjük, s eze­
k e t n e m érintheti a v i t a . M e g l e h e t , h o g y e g y s z e r majd tisztázó­
d i k a házkérdés és a z asztrológusok megtalálják a m i n d e n k é p ­
p e n helytálló megoldást. D e a z i s l e h e t , h o g y a h á z a k kérdése
m e r ő .spekuláció és m i n d e n k é p p e n e l v e z e t a lényegtől, a feltét­
lenül megbízható igazságtól. K e p l e r , a n a g y csillagász és a s z t r o ­
lógus, nevetségesnek ítélte a házkérdés k ö r ü l m á r a z ö idejében
i s felmerülő vitákat: ö maga egyáltalán nem Is törődött házbe­
osztással, a horoszkópban egyedül az Ismert négy sarkalatos­
pontot vette vizsgálódásának alapjáiA. Valószínű, h o g y ö, a z ég-
t i t k a i n a k nagyszerű fürkészője, n a g y o n i s tisztában v o l t a k ü -

74
lönféle elméletek gyökértelen voltával és c s a k a z o k r a az ele­
mekre akart támaszkodni, amelyek mindenképpen, ősidőktől
fogva megállják helyüket. D e a z t i s b e k e l l ismernünk, hogy
i l y e n kevés támaszponttal és segédeszközzel valóban c s a k a z é g i
dolgoknak olyan nagy ismerője boldogulhat, amilyen Kepler
v o l t , d e a m a i asztrológusok átlaga n e m nélkülözheti a h o r o s z ­
kópházak „mankóit". Mindamellett nem akarunk állástfoglalni
a m é g távolról s e m tisztázott kérdésben. Tanulásra szánt k ö n y ­
vünkben a legáltalánosabban e l f o g a d o t t és a l k a l m a z o t t házszá-
mftó módszert használjuk, s rábízzuk a z asztrológia haladó t a ­
nulójára, h o g y kísérleteket t e g y e n a különféle módszerekkel. A z
egyoldalúság és elfogultság n e m méltó a z o l y a n mélyértelmű
dolgok kutatójához, aminőkkel az asztrológia foglalkozik. A
házkérdés a h o r o s z k ó p f ö l d i vonatkozásaihoz t a r t o z i k , s való­
színűleg ez a z o k a , h o g y — m i n t m i n d e n e m b e r i , földi igyeke­
zetben — annyira eltérő v é l e m é n y e k a l a k u l h a t t a k k i felöle. A
h o r o s z k ó p égi, m o n d h a t n ó k : ö r ö k e l e m e i fölötte állnak a z e l l e n t ­
m o n d á s o k n a k és tanúságuk i g a z n a k b i z o n y u l a l e g k ü l ö n b ö z ő b b
házmódszerek ellenére i s .

2 1 Z

l.'i. állta. A lioroszkóp régies, négyzetes ébrAzotásmódja.

7&
 3 . A horoszkóp kiszámítása és felvázolása

Az olvasó talán túl h o s s z a d a l m a s n a k találta az elméleti

részt és ö r ö m m e l f o g a d j a , h o g y végre e l j u t o t t u n k a z asztrológia
gyakorlati részéhez. D e a m e g e l ö z ö e k n e m voltak haszontala­
n o k , a k i megértette, világosabban fogja áttekinteni az asztro­
lógia m i n d e n kérdését. Az ezután következő gyakorlati eljárá­
sokat az Is alkalmazhatja, aki nem sajátította el alaposan az el­
méleti alapismereteket. A k ö z l e n d ő szabályok és f o r m u l á k segít­
ségével kiszámíthatja és jól-rosszul k i f e j t h e t i a horoszkópokat,
de h a behatóan f o l y t a t j a asztrológiai tanulmányait, előbb-utóbb
kénytelen l e s z visszatérni a z elméleti i s m e r e t e k h e z , h o g y hiányos
tudását pótolja.
A h o r o s z k ó p felvázolásának két, i l l e t v e h á r o m m ó d j a v a n .
A régi asztrológusok t ö b b n y i r e a négyzetes ábrázolást a l k a l m a z ­
ták, ez a z o n b a n e l a v u l t és m a m á r i g e n ritkán s z e r e p e l . ( L . 1.5.
ábrát.) A köralakú ábrázolás k ö z e l e b b áll a valóságos képhez.

10°

IC ábra. A iioroszkóp vázlatos ábrázolásmódja köralakban.

Ha valamelyik ház egy egész jegyet zár magába, a k k o i ennek
jelét a kél illető házcsúcs közé, a körvonal mellé írjuk kívül, az ebbe n
liázba jutó planétákat szintén a körvonal mellé jegyezzük, a körön belül.)

76
h i s z e n a z e k l i p t i k a i s k ö r n e k látszik. A köralakú horoszkóp­
ábrázolásban ismét két m ó d s z e r kerül alkalmazásra. A z egyik,,
a vázlatosabb, a b b a n áll, h o g y a z ekliptikát j e l z ő kört 12 egyenlő
s z a k a s z r a o s z t j u k , e z e k a házakat jelölik, aztán a házcsúcsokhoz
odajegyezzük, h o g y melyik állatövi j e g y m e l y i k fokába tartoz­
n a k , s a planétaállásokat i s egyszerűen c s a k bejegyezzük abba.
a házba, ahová j u t n a k , melléjük jegyezve annak az állatövi
j e g y n e k a j e g y e t és fokszámát i s , a m e l y b e n állnak. ( L . 16. áb­
rát.) A k i ezt a vázlatos ábrázolást m e g s z o k t a , egészen j ó l tájé­
kozódhat b e n n e ; e l ő n y e a z , h o g y n e m k e l l hozzá s e m körző,
sem szögmérő, v a g y kész n y o m t a t o t t horoszkóp-alaprajz; vi­
s z o n t hátránya, h o g y a planétáknak és a horoszkóp lényeges
pontjainak távolságait n e m látjuk pontosan szemünk elött, a
fényszögek megállapításához s a m a g a s a b b asztrológiai müvele­
t e k h e z szükséges méréseket és számításokat n e m t u d j u k olyan
egyszerűen és áttekinthetően véghezvinni a vázlattal. Ezért a
legtöbb m o d e r n asztrológiai m u n k a a p o n t o s ábrázolást ajánlja
és m i i s ezt a l k a l m a z t u k . ( 1 7 . ábra.) .Az e k l i p t i k a körén p o n t o s a n
feltüntetjük a z állatövi j e g y e k e t és e z e k f o k a i t , a házcsúcsokat a
valóságnak megfelelő m ó d o n , a z illető j e g y megfelelő fokában j e ­
löljük m e g , a planétaállásokat p e d i g szintén p o n t o s a n a j e g y e k
és f o k o k s z e r i n t tüntetjük f e l . A z i l y e n horoszkóp k ö n n y e n át­
tekinthető, m i n d e n f é l e szögmérésre és e g y é b számításra nagyon
alkalmas és l e g j o b b a n hasonlít a valóságos égi h e l y z e t h e z . A k i -
nem juthat hozzá kész, nyomtatott horoszkóp-űrlaphoz, az is
csekély fáradsággal felvázolhatja a pontos horoszkópot; körző,
vonalzó mindenütt a k a d és a z olcsó, keménypapírosból készült
s z ö g m é r ő segítségével a kört könnyen és g y o r s a n beoszthatjuk
3 0 — 3 0 f o k o s közökre, v a g y i s a z állatövi j e g y e k r e , e z e k e n belül
i s legalább 5 — 5 f o k o n k i n t jelezhetjük a beosztásokat, s így
m i n d e n adatot m a j d n e m egészen p o n t o s a n a megfelelő helyre
tehetünk.*)
A horoszkóp kiszámításához elsősorban két segédkönyvre
v a g y táblázatra v a n szükségünk, e z e k a z efemeridák (csillagállás-
táblázatok), azután a háztáblázatok. A számítások folyamán szük­
séges e g y é b táblázatokat k ö n y v ü n k végén összegyűjtve találjuk.
A z efemeridák többek közt a b b a n különböznek a csillagá-

* ) Kész horoszkópűrlapokat a bizományos kiadóvállah t az összeg és

portó előzetes beküldésének ellenében szállít. L . a kötet végén.

77
s z a t i é v k ö n y v e k t ő l , h o g y a N a p , a H o l d , a planéták és a H o l d -
-csomópontok m i n d e n n a p i hosszúság-helyzeteit a z állatövi jegyek
fokszámaival tüntetik f e l , m í g a csillagászati é v k ö n y v e k e z t más
m ó d o n teszik, s o l y a n adatokat i s t a r t a l m a z n a k , a m e l y e k r e az
asztrológiában n i n c s szükség. A z efemeridák beszerzése némileg
megnehezíti a z asztrológiával v a l ó foglalkozást, d e e g y - e g y ^ v r e
szóló efemeridákat aránylag olcsón k a p h a t n i . A legismertebb
efemerida-kiadványok a következők: legteljesebb a müncheni
O. W. Barth-Veriag kiadásában m e g j e l e n t „Die deutsche E p h e -
meride" háromkötetes táblázatgyüjteménye, mely 1850-től
1 9 5 0 - i g t a r t a l m a z z a a szükséges a d a t o k a t . A B. Sporn-Verlag
( Z e u l e n r o d a , T h ü r i n g e n ) 1 0 — 1 0 évet tartalmazó füzelekben a d j a
k i efemeridáit, 1881-től k e z d v e . E g y - e g y é v r e szóló etemeridákat
a d k i m é g a J. C. Huber-Verlag ( D i e s s e n v o r München) „ A s t r o -
n o m i s c h e E p h e m e r i d e n ' címen a z 1 9 1 9 évtől k e z d v e , a z Uranus-
Verlag (Memmingen, B a y e r n ) pedig 1928-tól k e z d v e . I g e n elter­
jedtek az angol „Raphael's Astronomical Ephemeris" kiadvá­
n y a i , e z e k egy-egy év a d a t a i t tartalmazó füzetek, 1830-tól k e z d v e .
A tanulónak előbb-utóbb m i n d e n e s e t r e ajánlatos b e s z e r e z n i e vala­
milyen efemeridát.*)
Háztáblázat i s többféle kiadásban j e l e n t meg, igen hasz­
nálható a Wolff-féle „Felder- (Hauser-) T a b e l l e n " , a 30.-tól a z
5 9 . szélességi f o k i g használható háztáblázatok (Regulus-Verlag,
G ö r l i t z ) , v a l a m i n t a Raphael-féle angol „Tables of Houses",
amely 0 ° — 6 0 ° szélességig t a r t a l m a z z a a ház-adatokat.
Könyvünk háztáblázatokat Is nyújt. A könyv végén
található háztáblázataink a z ész. szélesség 4 6 . , 4 7 . és 4 8 fokára
vonatkoznak, eszerint Magyarország legnagyobb részére fel­
használhatók. A 46°-tól délre, v a g y a 48°-tól északra f e k v ő m a ­
gyarországi területeken történt születés esetében nyugodtan
használhatjuk a 46°-ra, i l l e t v e 48°-ra vonatkozó ház-adatokat,
egyrészt, m e r t egy-egy szélességi f o k közt a házadatokban s i n c s
jelentékeny eltérés, másrészt, m e r t a születés idejét amúgyis
ritkán t u d j u k egészen p o n t o s a n , s h a ebben több p e r c eltérés
l e h e t , a k k o r a házadatokban egy-két szélességi f o k közt m u t a t ­
k o z ó eltérések s e m j e l e n t e n e k k o m o l y hibát. K ö n y v ü n k háztáb-

" * ) Hogy az asztrológiával foglalkozni kívánók munkáját megköny-

nyltsfik, a kiadóvállalat 1 P. és megcímzett, bélyeges válaszboríték előzetes be­
küldésének ellenében megküldi a közölt születési ( d a t kiszámítsáboz szük­
séges kétnapi efemerida kivonatot).

78
lázatai természetesen bármely más, n e m magyarországi terü­
l e t r e i s érvényesek a z ész. szélesség 4 6 . és 4 8 . f o k a közt, sőt a
f ö n t í e k értelmében a 45° és 49° közt i s .
A szükséges segédeszközök birtokában hozzáláthatunk a
i i o r o s z k ó p kiszámításához és felvázolásához. .

4 . Születési h e l y és Idő.

Elsősorban a születési idő és hely a d a t a i r a v a n szükségünk.

A születés p o n t o s idejének meghatározásában két felfogás ural­
k o d i k : a n y u g a t i asztrológusok általában a z t a p i l l a n a t o t t e k i n ­
t i k a z élet kezdetének, a m i k o r a k i s d e d először ád h a n g o t , mert
szerintük ez a z élettudatra ébredés első j e l e ; k e l e t e n v i s z o n t a z t
tartják, h o g y a születés i g a z i p i l l a n a t a a z , a m i k o r a köldökzsi­
nórt e l v á g j á k : a g y e r m e k e z z e l v á l i k külön lénnyé, m e r t odáig
•az a n y a testével összefüggő rész volt. Nézetünk szerint az
utóbbi felfogás helytállóbb. A kettő közt azonban többnyire
i g e n r ö v i d idő t e l i k e l . S a j n o s , e n n y i r e p o n t o s születési időadat­
hoz ritkán j u t h a t u n k ; r e n d s z e r i n t c s a k családi feljegyzésekre,
még gyakrabban az a n y a vagy más idősebb családtagok emlé­
kezetére v a g y u n k u t a l v a , s a z így n y e r t a d a t o k ritkán egyeznek
a születés p o n t o s idejével. A z asztrológia m a g a s a b b fokán o l y a n
eljárások i s m e r e t e s e k , a m e l y e k segítségével — a fontosabb ese­
mények dátumainak alapján — k i lehet számítani a születés
idejét; a z i l y e n eljárásokat „ a születési idő kiigazításának (kor­
r e k t ú r á j á n a k ) " nevezzük, d e m e g k e l l j e g y e z n i , h o g y n e m m l n -
•dig j á r n a k feltétlenül b i z t o s eredménnyel.

Ha megvan a születés i d e j e , a k k o r a születési h e l y föld­

rajzi fekvését állapítjuk m e g a hosszúság és szélesség fokai
s z e r i n t . E z t térkép alapján is megkaphatjuk. A hosszúsági fok
a születési h e l y délkörét jelöli, segítségével a h e l y i időt, a c s i l ­
l a g i d ő t és a z A R M C - t számíthatjuk k i . A szélességi f o k r a a ház­
állások megállapítása végett v a n szükségünk.

5. A ssttletés dátunui és h e l y i ideje.

Először m e g k e l l állapítanunk, h o g y a születés idejében

a z illető országban m i l y e n időszámítás v o l t érvényes. I g e n régi
d á t u m o k o n alapuló h o r o s z k ó p o k kiszámítására ritkán kerül s o r .
efemeridák s e m állnak rendelkezésre, c s a k k o m o l y csillagászati
készültséggel rendelkező asztrológus foglalkozhat ilyesmivel;

79
ezért n e m k e l l kitérnünk a régi, úgynevezett juliánus naptárra,,
m e l y a legtöbb európai országban a 16. század végefelé b e v e z e ­
tett gregoriánus naptárt megelőzte. D e a k e l e t i o r t o d o x egyház­
h o z tartozó országok n e m fogadták e l ezt a z újítást, s a legújabb
i d ő k i g a juliánus naptár s z e r i n t számítottak, e g y e s e k m a i s ezt.
használják. A juliánus naptár 1 8 0 0 és 1 9 0 0 közt 12 n a p p a l ,
1900 óta 13 n a p p a l m a r a d e l a nálunk használatos naptártól;
pl. 1 9 1 0 június 20-án Oroszor.szágban és a régi naptárhoz r a ­
gaszkodó többi országban június 7-ét írtak. Ha tehát a születési
adat az ortodox naptárra vonatkozik, akkor 12, Illetve 13 napot
hozzá kell adnunk a dátumhoz. A k ö n y v végén a z 1. a . s z . táb­
lázat feltünteti, m e l y országokban érvényes a z o r t o d o x naptár,
v a g y m e d d i g v o l t érvényben.
Azt i s t u d n u n k k e l l , vájjon a születés idejében a z illető
országban m á r a z egységidő-számítást alkalmazták-e v a g y s e m .
H a a z a d a t az egységldö bevezetése előtti időből való, a k k o r egy­
szerűen helyi Időnek tekintjük; h a a z o n b a n az egységldö beve­
zetése utáni dátumról v a n szó, a k k o r a z egységidöben kifejezett
születési időt át kell számítani helyi időre. A világháború óta
s o k országban alkalmazták időnkint a nyári időszámítást i s . H a
a születés idejében nyári időszámítás v o l t , a k k o r ebből minde­
nekelőtt le kell vonnunk 1 órát, s a z így n y e r t a d a t t a l dolgo­
zunk tovább.
Az egységidő bevezetését, valamint a nyári időszámítás
alkalmazásának időhatárait a különböző országokban táblázat
tünteti f e l a k ö n y v végén.

^ ,^ 6 . E g y s é g i d ő átszámítása h e l y i i d ő r e .

Szabály:
H a a születési h e l y Greewhichtől keletre van, ak­
k o r a z egységidőből levonjuk a z illető zóna egységidő­
különbözetét, a m a r a d é k h o z p e d i g hozzáadjuk a szül.
h e l y hosszúságának megfelelő i d ő t ;
h a a születési h e l y Greenwhichtől nyugatra van,
a k k o r a z egységidőhöz hozzáadjuk a z illető zóna egy-
V? % ségidő-különbözetét, a z e r e d m é n y b ő l p e d i g levonjuk a
szül. h e l y hosszúságának megfelelő időt.
Aki előtt ez n e m világos, nézze át újra a z Alapismeretek­
b e n a z időszámításra v o n a t k o z ó részt.

80
)
 P l . Budapesti születés Ideje: 1896 május 29. d. e. 9 h. 4 5 m.
Magyarországon a z egységidöszámílás 1 8 9 1 január 1 0 . ólta ér­
vényes, a z a d a t tehát egységidőben v a n k i f e j e z v e és át k e l l szá­
mítanunk h e l y i időre.
Budapest a középeurópai egységidő-zónába tartozik, e n ­
n e k különbsége a g r e e n w h i c h i t ő l 1 h . Budapest Greenwhichtől
keletre v a n , az 1 h-t eszerint levonjuk a z egységidőben kifeje­
zett adatból:
9 h 45 m
— 1 h
8 h 45 m .
B u d a p e s t k e l . hosszúsága 19° 3 ' 4 8 ' , a z e n n e k megfelelő i d ő
a 2 . s z . táblázat ( „ I v é r t é k átszámítása i d ő r e " ) szerint
19° = 1 h 16 m
3' = 0 h 0 m 12 s
48' = 0 h 0 m 3 s
19° 3 ' 4 8 " = 1 h 1 6 m 1 5 s, k e r e k e n 1 h 16
mert a másodperceket 3 0 - o n alul elhanyagolhatjuk.
A hosszúságnak m e g f e l e l ő időt a f e n t i e r e d m é n y h e z hozzá­
adva
8 h 45 m
+ 1 h 16 m
ítTh Tm
A csillagászati n a p déltől délig t e r j e d , a z efemeridák i s
mindig a greenwhichi délldőre tüntetik f e l a planéták helyze­
t e i t . E z é r t a z asztrológiában m e g k e l l s z o k n u n k , h o g y a z időt
m i i s déltől délig számítsuk. H a tehát délutáni születésről v a n
szó, a k k o r a h e l y i i d ő adatát m e g t a r t h a t j u k , m e r t úgyis a z előző
déltől v a n számítva; h a a z o n b a n délelőtti születésről v a n szó,
m i n t f e n t i példánkban i s , a k k o r a születést m e g e l ő z ő déltől é j ­
félig eltelt időt, 12 h - t m é g h o z z á k e l l a d n u n k :
10 h 1 m
+ 12 h
22 h 1 m a h e l y i idő.
A z í g y n y e r t h e l y i idő-adatot feljegyezzük, m e r t a további
számításokban m é g többször szükség l e s z rá.
Üjabban u g y a n a csillagászati n a p o t i s éjféltől éjfélig szá­
mítják, s n é m e l y újabb efemeridában m á r n e m a greenwhichi
délre, h a n e m a z éjfélre v a n n a k kiszámítva a planéta-helyzetek.

A B o B o y : A ctlllogfcjtéi kAnyv* 81
m i n t p l . a z említett „ D i e d e u t s c h e Ephemeride' 3 . kötetében
; ( 1 9 3 0 — 1 9 5 0 ) , m í g a z előző két kötet ( 1 8 5 0 — 1 8 8 9 , 1890—1930)
még a déli i d ő v e l számít. Ezért előbb mindig meg kell győződ­
nünk afelől, hogy a használt efemerida déli vagy éjféli Időpontra
vonatkozik-e. H a m á r éjfélre v a n kiszámítva, a k k o r a h e l y i időt
mi i s éjféltől számítjuk 24 h-ig. E r r e a s z e m p o n t r a gondosan
ügyeljünk, máskülönben kellemetlen hiba csúszik számítá­
sainkbal
Néhány példa a h e l y i idő kiszámítására:
Í.Berlln, del. 9 h 17 m.
Berlin a középeurópai egységidő-zónába tartozik, ennek
és a g r e e n w h i c h i n e k egységidő-különbözete 1 h ; Berlin Green­
whichtől keletre v a n , tehát:
9 h 17 m
— 1 h
8 h 17 m
Berlin k e l . hosszúságának megfelelő idő a fentemlített
Itáblázat s z e r i n t 0 h 5 3 m 3 5 s , kikerekítve 0 h 54 m , ezt a z
d ő b b i eredményhez hozzáadva
8 h 17 m
+ 0 h 54 m
9 h 11 m
; + 12 h
21h 11 m a h e l y i idő Berlinben.
2. Bayonne, Franciaország, dut. 9 h 43 m.
B a y o n n e a nyugateurópai egységidö-zónában f e k s z i k , mint
maga G r e e n w h i c h : a z egységidő-különbözet 0 h . V i s z o n t Green­
whichtől nyugatra v a n , a hosszúságnak megfelelő időt tehát le
kell vonnunk az egységidőben k i f e j e z d t t adatból. B a y o n n e nyug.
hosszúsága 1° 2 8 ' 4 8 ' , az e n n e k megfelelő idő 0 h 5 m 5 5 s.
kereken 0 h 6 m .
9 h 43 m
— O h 6 m
9 h 37 m a h e l y i idő Bayonneban.
3 . New-York, del. 8 h 32 m.
New-York a nyug. hosszúság 73° 58' 24' alatt, tehát
Greenwhichtől nyugatra f e k s z i k és a z a m e r i k a i „Eastern Stan-

82
 \

d a r d T i m e " zónájába tartozik amelynek egysÓgidö-kOlSnljőzcJte'

Greenwbichcsel szemben 5 h Lszennt:
8 h 32 m '
+ 5 h
13 h 3 2 m
— 4 h Ö6 m (a hosszúságnak megfelelő idő kikerrtiítve)
8 h 36 ro
+ 12 h
20 h 3 6 m a h e l y i idő New-Yorkban.
Ajánlatos a z összes számítási példákat n e m c s a k e l o l v a s n i ,
v a g y átfutni, m e r t abból s e m m i t s e m t a n u l u n k , h a n e m a táblá­
zatok felhasználásával utánaszámolni; így h a m a r o s a n elsajátít­
hatjuk az eljárásokat!

7. A házcsücsok megállapftása. A születési Idő átszámítása

csillagidőre.

Csillagidőben kell kiszámítanunk az M . C . rektaszcenzió-

ját, v a g y i s a z t a pontot a születési h e l y délkörén, a m e l y e n az
egyenlítő a születés idejében tetözöit. Először a születés helyé­
n e k és napjának déli csillagidejét k e l l megállapítanunk. E z t a
következő módon k a p j u k m e g :
Megkeressük az efemeridában a szűletéH megelőzd
dél g r e e n w h i c h i csillagidejét, m a j d a 4. sz. táblázat („Napi
középidő és csillagidő egyenlege", a könyv végén) segítségé­
v e l megállapítjuk a szül. h e l y hosszúságának megfelelő idő
csillagidő-egyenlegét. H a a születési hely Greenwhichtől
keletre van, akkor a csillagidő-egyenleget a greenwhichi
dél csillagidejéből levonjuk, h a tőle nyugatra van, akkor
''\ozz0adjuk.
Vegyük a fenti példát: Budapest, 1896 május 29. del.
9 h 4 5 m.
Már a h e l y i idő ki.számításakor m e g k a p t u k a hosszúságnak
megfelelő időt, ez 1 h 16 m . A 4. sz táblázatból megállapít­
j u k e n n e k a csillagidő-egyenlegét:
1 h = 0 m 9.856.5 s
16 m = 0 m 2.6281 s
1 h 1 6 " m = O mT" 1 2 4849~s
H a a másodpercek törtszáma ö-öu a l u l m a r a d , e l h a n y a g o l -

88
 O 0 i D
iH Stern2«it LAnce Dcclln Brett* DecHB

o f o . >
a. u. 8.
1 2 39 8 9 U K 34 31 16N1'J 4 517 4 8 18 27 S 3 8
2 3 43 35 12 32 39 16 3 7 17 3 4 3 28 25 44
3 2 47 3 2 18 30 46 16 64 Oa26 3 33 22 34
4 2 6 1 28 14 23 51 16 12 12 5 3 1 3 3 16 2 7
6 2 66 26 15 26 55 16 2 9 25 2 0 30 13 39
6 2 69 21 16 24 58 16 45 e j t 59 01C3(5 8 26
7 3 3 18 17 22 69 17 2 18 4 8 1 35 2 69
8 8 7 15 18 20 59 17 18 ornG 3 32 2 N 3 3
9 8 U 11 19 18 57 17 31 12 2 5 3 22 8 0
10 3 16 8 20 16 54 17 50 24 I D - 4 4 13 12
11 3 19 4 21 14 4Ö is 0 öW 2Í 4 ' 3 5 17 68
12 3 23 1 22 12 43 18 20 13 3 3 4 54 22 4
13 3 26 67 23 10 36 18 35 01155 6 0 26 14
14 3 30 64 24 8 27 18 49 13 2 8 4 6 1 27 16
15 8 84 60 25 6 17 19 3 2 6 12 4 28 27 62
16 3 SS 47 26 4 6 19 17 OS, 8 3 ö l 36 69
17 3 42 44 27 1 6 2 19 30 2 2 15 3 1 24 33
18 3 46 40 27 6 9 37 19 44 öa35 2 0 20 60
19 3 60 37 23 67 2 0 19 56 19 9 0 6 1 15 64
20 3 64 33 29 66 1 20 9 2iTp58 0 S 2 1 10 6
21 3 68 30 01(62 41 20 21 17 3 1 34 3 40
22 4 2 28 1 60 20 20 33 1:1123 2 42 33 2
23 4 6 23 2 47 66 20 44 16 6 7 3 41 9 40
24 4 10 2 0 8 45 82 20 66 Oni39 4 2 6 16 6 1
9R 4 14 111 4 43 6 21 6 4 63 21 7
26 4 18 13 6 40 39 21 16 Ox" 4 6 0 26 4
27 4 22 9 6 38 10 21 26 14 3 0 4 49 27 20
28 4 26 6 7 35 41 21 36 28 3 7 4 19 27 46
29 4 80 2 8 83 11 21 45 12 3 8 0 8 86 26 28
80 4 83 69 9 80 89 21 63 25 3 7 2 41 23 40
31 4 37 66 10 28 7 22 2 8a2ü 1 40 19 46

9 4
OcUa Brsttr I>cU» Brrilr Oclin Brelte D t c l l n

1 18 2 3 V23 0 M 1 8 18 8 2 Ü S S 1 4 8 14 0 N 4 2 2 0 N 8 6
4 I 33 24 0 818 2 3 3 14 10 0 4 3 2 0 3 0
1 n 23 2 4 0 18 18 2 8 3 14 0 4 1 20 2 6
10 28 26 O 18 18 2 3 3 14 0 4 1 20 20
w 23 26 0 1 8 1 8 2 3 3 13 0 4 1 2 0 18
16 23 21 2610 18 18 6 3 3 13 6 5 0 41 20
19 23 21 ?7 0 18 18 3 13 6 2 0 41 20
22 I 23 21 18 0 17 18 1 13 0 41 19 6 7
26 28 0 17 17 69 13 0 41 19 CO
28 29 0 17 17 ö£ 13 42 0 41 19 42
31 30 0 17 17 66 2 13 3 9 0 41 19 3 6 1

Egy ii6o«pra uMá jjemerida-táblázaf

 V V n 9 S
r » « Lince Langc Uüice Uncc Unce Liinge Lince
o / o 1 • o e • $

1 181126 2 8 8 1 0 lem 9 l a i s 14846 23V 4 26K13

2 16 2 4 22 8 6 7 16 8 4 1 20 16 8 0 24 18 2 8 6
8 16 29 2 2 65 16 6eo9 1 26 16 16 26 32 2 9 6 3
4 1 Qi
ol ZJ KO 1 K 56 1 33 17 2 26 46 11141
6 1A OO 6
602 115R 6 1 1 40 17 4 7 27 69 3 23
15
"6 16 35 22 47 15 4 6 1 47 18 32 29 12 6 3
7 16 37 22 46 15 4 1 I 6 6 19 18 O K 2 5 6 36
8 16 30 22 42 16 3 6 2 2 20 4 1 39 8 9
9 16 +1 oo
22 18 32
40 2 10 2 0 49 2 63 0 39
10 *ű 22 37 16 27 2 18 2 1 34 4 7 11 3
11 18 48 22 34 16 23 2 25 22 19 6 20 12 24
5 n
oo 1K
12 16 48 2 2 91 19 2 33 23 \t 84 13 39
13 18 50 22 oo
2 9 16
15 16 4 1 23 50 7 48 14 62
14 18 oo
2 2 15
52 26 11 2 6 0 24 35 9 I 16 1
16 18 54 oo
2 2 23 15 2 5 8 25
7 2 0 10 16 17 5
íe 18 50 22 21 15 2 3 6 26 6 11 28 18 7
17 16 58 22 tv 14 67 3 14 26 5 1 12 41 19 3
18 1 f u 22 16 14 62 3 ao 27 3 5 13 64 19 55
ly 17
17 2 22 13 14 48 3 32 28 2 1 15 8 20 42
20 17 4 22 U 14 44 3 41 29 6 16 22 21 25
21 17 6 22 8 14 40 3 6 0 2 9 6 2 17 85 22 6
22 1? 0 22 6 14 36 3 58 O V 3 7 18 48 22 39
23 17 11 22 3 14 31 4 7 1 22 20 2 23 9
ít 17 13 22 1 14 27 4 16 2 7 21 15 23 35
25 17 15 21 5 9 14 23 4 26 2 52 22 29 23 56
26 17 17 21 66 14 19 4 35 3 37 23 42 24 12
17 18 21 64 14 15 4 45 4 22 24 66 24 21
17 22 21 62 14 11 4 56 5 7 26 10 24 29
17 24 21 60 14 7 5 6 5 60 27 24 24 29
F
k s o 17 O<
28 áa k 47 14 E( 5 16 6 25 28 37 24 1)28
31 17 29 S I 45 l-l 0 6 26 7 19 29 61 24 2 1
mauII r w»ii
y" 2 9 8 9
T.g Brdlc Drcitn Broite Orclin Brcile Declln !X
00

1 1 S3I 7S 24 1 b80 7 N36 1 N 4 2 20 N 5 8 O K 6

4 1 33 6 33 1 28 8 57 2 4 22 31 29 a 56
7 1 34 6 40 1 26 10 18 2 19 2 3 42 29 48
10 1 86 4 48 1 21 11 37 2 27 24 32 29 36
13 1 36 3 65 1 17 12 63 2 2 6 25 1 29 27
16 1 37 3 2 1 13 14 7 2 18 25 12 20 17
19 1 38 2 9 1 8 16 18 2 0 25 8 29 8
22 1 39 1 17 1 3 16 25 1 35 24 60 28 68
25 1 40 0 24 0 87 17 29 1 0 24 19 28 49
28 1 41 ON29 0 61 18 28 0 19 23 39 28 39
31 1 41 1 21 0 45 19 24 0 826 22 62 28 80

(A „Deutsche Efemeriden" I I . kötetébdL)'

h a t j u k , h a 5-nél több, a k k o r e g y egész m á s o d p e r c c é kerekítjük
ki. A m i esetünkben tehát a csillagidő-egyenleg 12 s.
N é z z ü k m e g m o s t a z 1 8 9 6 májusára v o n a t k o z ó efemerida-
táblázatot a 84. oldalon, mely egyben az efemeridák beosztá­
sát i s szemlélteti. A baloldali első függőleges r o v a t a hónap
n a p j a i t m u t a t j a , a következő r o v a t („Sternzeit") a z illető n a p
greenwhichi déli csillagidejét. Példánkban délelőtti születésről
van szó, a z ezt megelőző dél tehát május 28-ikán v a n ; e n n e k
déli c s i l l a g i d e j e az efemerida szerint 4 h 26 m 6 s. B u d a p e s t
keletre lévén Greenwhichtől, a fenti szabály szerint a buda­
p e s t i hosszúságnak m e g f e l e l ő idő csillagidő-egyenlegét levonjuk
a g r e e n w h i c h i dél csillagidejéből:
4 h 26 m 6 s
— 12 s
4 h 25 m 54 s
Ez volt B u d a p e s t déli csillagideje 1896 május 28-án,
v a g y i s a születést m e g e l ő z ő délben.
E h h e z hozzá k e l l a d n u n k a születés helgi idejét. E z t m á r
föntebb kiszámítottuk, tehát:
4 h 25 m 54 s
+ 22 h 1 m
26 h 26 m 54 s
D e a h e l y i idő napi középidőben volt kifejezve, míg m i
most csUldijidőbt n s/ánilíunk; ezért a 4. s z . táblázaton a h e l y i
időnek i s kikeressük a csillagidő-egyenlegét:
22 h 3 m 36.8424 s
1 m = 0 m 0.1643 s
21 h 1 m = 3 m 3 7 0 0 6 7 s, k e r e k e n 3 m 3 7 s.
Ezt még hozzáadjuk a fenti eredményhez:
26 h 26 m 54 s
+ 3 m 37 s
26 h 30 m 31 s
— 24 h ( m e r t a z órákat 2 4 h - i g számítjuk^]
2 h 30 m 31 s
Ez a végeredmény: az M.C. rektaszcenziója, a keresett
helyre és időpontra vonatkoztatva, csillagidőben kifejezve. Az
így nyert adatból m e g f e l e l ő csillagászati számításokkal meg-
állapíthatnók a z M . C . ekliptikái fokszámát, m a j d a z A s c . - t és
a többi házcsúcsot i s . D e a kész háztáblázatok feleslegessé t e s z i k

86
a hosszadalmas számításokat. N é z z ü k m e g a k ö n y v végén k ö ­
zölt háztáblázatot és keressük k i belőle a születési szélességi
fokának megfelelő sorozatot. A háztáblázatok c s a k egész fo­
k o k r a v a n n a k kiszámítva, ezért B u d a p e s t esetében, minthogy
emek ész. szélessége a 47° és 48° k ö z t v a n .,(47° 29' 3 6 " ; ke­
r e k e n 47° 3 0 ' ) , n e m találunk kész a d a t o k a t , v a g y i s a 47°-ra és
a 48°-ra v o n a t k o z ó házcsúcs-adatok középértékét kellene ven­
nünk. ^
A házcsúcsok azonban c s a k f o k o k r a v a n n a k kizámítva a
táblázatban, a percek elhanyagolásával vagy kikerekítésével.
C s a k a z 1 . ház csúcsa ( A s c . ) v a n p e r c e k r e i s kiszámítva. E z é r t
voltaképen elég, h a m a j d c s a k a z 1 . házra v o n a t k o z ó két a d a t
középértékét vesszük, a többi házadatból p e d i g akár a 47°-ra,
akár a 48°-ra vonatkozókat. A születési, úgynevezett „alap"-
'(radix-) h o r o s z k ó p kiszámításában nem érdemes hajszálnyi
pontosságra törekedni, h i s z e n m é g a születési i d ő s e m feltétle­
nül b i z o n y o s ; amellett a táblázatok i s kikerekített adatokkal
készülnek. Az eltérések a z o n b a n olyan csekélyek, hogy nem
jelentenek számottevő hibát.
A háztáblázatok b a l o l d a l i első a d a t a a csillagidőt mu­
tatja, a m i — tudjuk — az A R M C - t fejezi k i . Keressük k i a m i
ARMC-adatunkhoz legközelebb álló csillagidőt. E z : 2 h 3 0 m
2 1 s. K ö z t e és a m i a d a t u n k közt o l y a n csekély a z eltérés, h o g y
elfogadhatjuk. (Majd k é s ő b b m u t a t u n k példát arra is, hogyan
járjunk e l , h a a z eltérés lényegesebb.)
A z í g y megtalált csillagidő-adattal a táblázaton e g y s o r b a n
látjuk a h á z a k csúcspontjainak fok-adatait. A táblázat c s a k a
10., 1 1 . , 12,. 1 . , 2., 3 . házakat tünteti f e l , m e r t a z e z e k k e l pon­
t o s a n szemközt, 180°-ra f e k v ő 4., 5., 6., 7., 8., 9 . házak fokszáma
azokkal e g y e z i k , csupán a z ellenkező, szembenlévő állatövi j e ­
gyekbe j u t n a k , s ezek jelét kapják.

A 2 h 3 0 m 2 1 s - n e k m e g f e l e l ő házadatok közt a 47°-os

és a 48°-os táblázatban csekély a különbség, sőt több házcsúcs
e g y e z i k i s . Elég, h a c s a k a z 1. ház két adatának középértékét
vesszük: 47° = 21° 1 3 ' i l , i é 8 ° = 21° 39'Sl, középérték:
21° 2 6 ' Sl a z A s c .
A táblázat sorrendjében így következnek a házcsúcsok,
kiegészítve a szembenfekvő házcsúcsok a d a t a i v a l i s :

Él
 10. Z3 10° V 4. 10°
11. — 17° n 5. — 17° ^
12. 22° © 6. 22° 15
1. 21° 2 6 ' J l 7. 21° 2 6
2. 11° irp 8. 11° K
3. 7° 9. 7° T
Megkaptuk horoszkópunk házcsúcsait, e z e k e t bejegyezhet­
jük a vázlatunkba ( 1 7 . á b r a ) .
(Közbevetőleg megjegyezzük, h o g y a háztáblázatok függő­
l e g e s r o v a t a i b a n felül a h á z a k számai a l a t t f e l v a n n a k tüntetve
a z állatövi j e g y e k , amelyek az a l a t t u k sorakozó fok-adatokra
v o n a t k o z n a k . D e vigyáznunk k e l l , m e r t a m i k o r a f o k - a d a t o k a
függőleges o s z l o p o k b a n újabb j e g y b e lépnek át, a z illető jegy
jele a fok-adat m e l l e t t m u t a t j a , h o g y o n n a n k e z d v e a legköze­
l e b b i jelzésig ez a z állatövi j e g y s z e r e p e l a lefelé k ö v e t k e z ő a d a ­
tokkal kapcsolatban.)
Tudjuk, hogy A s c . a vázlat baloldalára, az M.C. pedig
felülre kerül, e l l e n p o n t j a i k persze velük szemközt lesznek. A
házcsúcsok mellé a z illető j e g y b e írjuk o d a a fokszámukat i s .
A középső k ö r tulajdonképen a F ö l d e t ábrázolja, a házhatárok
v o n a l a i t odáig húzzuk m e g , aztán írjuk b e a házak sorszámait.
A s a r k a l a t o s házakat r ó m a i számokkal, a többit a r a b számok­
k a l szokás jelölni, s a s a r k a l a t o s p o n t o k a t összekötő tengelye­
ket vastagabbra húzzuk, h o g y szembeszökőbbek legyenek. így
m e g k a p t u k a h o r o s z k ó p alaphálózatát, s áttérhetünk a planéta­
helyzetek meghatározására.

8 . A planétahelyzetek meghatározása.
Az efemerida Greenwhichre lévén kiszámítva, először i s
meg kell állapitanunk, hogy a születés h e l y i i d e j e k o r mennyi
a z idő G r e e n w h i c h b e n . E z í g y t ö r t é n i k :
H a a születési h e l y Greenwhichtől keletre van, akkor
a k e l . hosszúságának m e g f e l e l ő időt levonjuk a születés
h e l y i i d e j é b ő l ; h a attól nyugatra v a n , a k k o r a születési h e l y
n j r u g . hosszúságának m e g f e l e l ő időt hozzáadjuk a születés
helyi idejéhez.
Példánkban
22 h l m a születés h e l y i ideje,
— 1 h 16 m a k e l . hosszúságnak m e g f e l e l ő idő,
20 h 45 m

88
 Ez felel m e g a születés h e l y i idejének Greenwhichben,
vagyis ennyi idő telt e l a születésig a g r e e n w h i c h i dél óla.
Meg k e l l állapítanunk, m e k k o r a u t a t t e t t e k m e g a planéták ez
a l a t t a z idő a l a t t a z előző g r e e n w h i c h i délidőben e l f o g l a l t hely­
zetüktől számítva.

A számítást táblázat segítségével könnyen elvégezhetjük,

d e h o g y megértsük, m i r ő l v a n szó, m e g m a g y a r á z z u k a számítás
alapelvét. Az efemeridában minden planétáról kiszámltjúk, mek­
kora utat tett meg a születést megelőző déltől a következő délig,
vagyis 24 h alatt. A k k o r e z z e l a z a d a t t a l és a z előző déltől eltelt
idő ( a születés g r e e n w h i c h i i d e j e ) adatával elsőfokú egyenletet
állítunk f e l , h o g y m e g t u d j u k , m e k k o r a u t a t tett m e g a planéta
a j e l z e t t idő a l a t t :
X: adőü Idő = Planéta útja 24 h alatt: 24 h.
( X , a z a z a planéta k e r e s e t t útja ú g y aránylik a z a d o t t i d ő ­
h ö z , v a l a m i n t a planétának 2 4 h a l a t t m e g t e t t útja aránylik a
2 4 h - h o z . ) A z i s m e r e t e s szabály s z e r i n t X — az egyenlet ismert
beltagjainak szorzata, ezt osztva az egyenlet i s m e r t kültagjával.
A szorzás és osztás, m i n t h o g y fokokról és ívpercekröl,
ó r á k r ó l és percekről v a n szó, meglehetősen h o s s z a d a l m a s . Ezért
a z ú. n . l o g a r i t m u s o k h o z f o r d u l u n k . A l o g a r i t m u s o k segítségével
a szorzás összeadássá, a z osztás kivonássá egyszerűsödik. A p l a ­
nétaállások kiszámítására a dlurnálls (napi) logaritmusok szol­
gálnak, s e z e k úgy v a n n a k kiszámítva, h o g y a 2 4 h - u a k m e g ­
felelő l o g a r i t m u s 0 - v a l egyenlő, a m i a n n y i t j e l e n t , h o g y a fön­
tebbi e g y e n l e t megoldásában c s a k a két b e l t a g n a k megfelelő
logaritmusok összeadására v a n szükség, h o g y a keresett adatot
m e g k a p j u k . Ajánlatos a l a p o s a n m e g i s m e r k e d n i a d. logaritmus-
táblázat használatával, egyrészt, m e r t a planétaállások kiszámí­
tását m e g k ö n n y í t i és meggyorsítja, másrészt m e r t a z asztrológia
h a l a d o t t a b b f o k á n s o k m á s számításban i s hasznát vehetjük. A
d . l o g a r i t m u s o k táblázata i s a k ö n y v ü n k v é g é n található.

A d . logaritmus-táblán a felső vízszintes r o v a t számü

'(O-tól 23-ig) eggaránt jelentenek fokokat és órákat, a b a l o l d a l i
első függőleges rovat számai (O-tól 5 9 - i g ) úgg az ívperceket,
mint az Időperceket fejezik k i . A logaritmusok oszlopaiban az
áttekinthetőség kedvéért nincsenek mindig kiírva az összes
számjegyek, c s a k ott, a h o l a számsorban változás áll b e . A loga-
t r i t m u s o k egész számokat és t i z e d e s törtszámokat tüntetnek f e l ,

m
 UBAdXODÖ.O{Í)
Hne« :G
ANAITTA : V

4
10*
r2r_ ki •q » Y crV
K-V

N
Dr irw ? k
^ < r t * O
ia.

arso K V Dí o » 9
N
a- O a-V
<f O
• 9
ÍS*Jf 4

Í7. dbra.
KissAnitolt éj ftivázolt horoszkóp, a szükséges adatok feltüntetésével.

I . A
például a z e h ő d . log.-szám, a m e l y 0 h vagy 0 ° és 0 m vagy
O'-nek f e l e l m e g , 3*7584 ( h á r o m egész, 7 5 8 4 t í z e z r e d ) . A számok
a függőleges r o v a t o k b a n felülről lefelé csökkennek. & a h o l hiá­
n y o s s z á m j e g y e k v a n n a k feltüntetve, a z o k h o z m i n d i g hozzá k e l l
o l v a s n i a legközelebbi fölöttük álló t e l j e s számadat h i á n v z ö J e ­
g y e i t . P l . 1° 2 4 ' ( v a g y 1 h 2 4 m ) d . logaritmusát k e r e s v e , a m e g ­
felelő r o v a t b a n 4 1 - e t találunk, d e ezt kiegészítve a fölötte (dió
legközelebbi teljes számadat h i á n y z ó jegyeivel, tudnunk kell,
h o g y 1*2041 a k e r e s e t t számi A 3 - a s függőleges rovattól kezdve
már c s a k négy jegyből álló számok következnek, m e r t mind
törtszám, a 0 egészet h o z z á k e l l g o n d o l n u n k . N é h á n y példa k i ­
számításával a tanuló m e g i s m e r k e d h e t i k a d. logaritmus-tábla
használatával, a z egész i g e n k ö n n y ű és egyszerű.

A planétaállások kiszámításához tehát a d . l o g a r i t m u s o k ­

k a l c s a k két a d a t szükséges: a születés helyi idejének megfelelő
greenwhichi Idő, a m e l y e t a föntebbi m ó d o n k a p u n k m e g , aztán
a szóbanforgó planétának 24 h alatt megtett útja, f o k o k b a n és
p e r c e k b e n . A két a d a t d . l o g a r i t m u s a i t összeadva a planétának a
jelzett Idő alatt megtett útját k a p j u k m e g , d . l o g a r i t m u s b a n , ez
utóbbi a táblázaton visszakereshető f o k o k r a és p e r c e k r e .
Példánkban a születési i d ő n e k m e g f e l e l ő greenwhichi idÖ
— r ö v i d e n a születés g r e e n w h i c h i i d e j e — 20 h 45 m . A d. loga­
ritmus-táblán a 2 0 - s z a l j e l z e t t függőleges r o v a t b a n megkeressük
a z t a számot, a m e l y a 45-tel jelzett vízszintes rovatban áll:
0*0632. E z t a számot írjuk f e l külön, megjelölve, m e r t állandó
adat lesz számításainkban, h i s z e n az összes planétaállásokat
u g y a n e r r e a z időpontra k e l l kiszámítanunk.
A planéták helyzetét az efemeridában használt sorrend­
j ü k b e n i s megállapíthatjuk, de helyesebb, h a a horoszkóp alá
a szokásos s o r r e n d b e n j e g y e z z ü k f e l a planéták a d a t a i t : © C §'
5 c? 4 H S ^ ' i * ' . Utánuk a H o l d csomópontjait i s megállapít­
juk és bejegyezzük. E g y e l ő r e c s a k a hosszúsági a d a t o k a t vesz-
szük f i g y e l e m b e , a többi a d a t o t , p l . a deklinációkat n e m . Az
utóbbiakra c s a k a z asztrológia h a l a d o t t a b b f o k á n l e h e t szükség,
m i legföljebb m a j d c s a k a z úgynevezett parallel szögállás végett
fogjuk a deklinációkat i s f i g y e l e m b e v e n n i .
Az alábbi számítások alapjául szolgáló efemerida-tábláza-
tot a 8 4 . és 8 5 . o l d a l o n találjuk.
Az efemerida — két o l d a l o n , amelyek azonban egybetar-

91
toznak — két Itáblázatot tüntef f e l . A felső, n a g y o b b i k táblázat
-függőleges rovatai a planéták hosszúsági fokait tartalmazzák
(Lángé), de a © esetében a deklinációt, a C esetében p e d i g a
szélességet (Breite) és a deklinációt i s , a h ó n a p m i n d e n napjá­
nak greenvíhichi délidejére kiszámítva; azt már tudjuk, hogy
a b a l o l d a l i első függőleges r o v a t a h ó n a p n a p j a i t j e l z i , a k ö v e t ­
k e z ő függőleges r o v a t p e d i g a déli csillagidőket m u t a t j a . A h ó ­
n a p n a p j a i t j e l z ő r o v a t m i n d k é t hasábban m e g v a n . A z alsó, k i ­
s e b b táblázatban a többi planéta szélességi és deklinációs a d a t a i
s z e r e p e l n e k , háromnaponkint, m i n t a z t a b a l o l d a l i első rovat
dátumai mutatják. A z alsó táblázat jobbszélső függőleges ro­
v a t a fölött a <n> jelzés áll, i t t a felszálló holdcsomópont állásait
találjuk m e g , u g y a n c s a k háromnaponkint, persze hosszúsági
a d a t u k k a l . A hosszúsági a d a t o k a z állatövi j e g y e k jeleivel van­
nak ellátva.

Hozzálátunk a planétahelyzetek megállapításához.

A © helyzete.
Hogy a © 2 4 h a l a t t m e g t e t t útját m e g k a p j u k , a születést
m e g e l ő z ő délben e l f o g l a l t helyzetét k i v o n j u k a rákövetkező déli
helyzetéből:
Máj. 29. 8° 3 3 ' 11 n
' — Máj. 28 7° 3 5 ' 4 1 " n
0° 5 8 ' 3 0 " a © útja 24 h alatt.

A d . logaritmus-tábla c s a k f o k o k r a és p e r c e k r e v a n kiszá­
m í t v a , d e a születési h o r o s z k ó p h o z elég a kikerekített adat:
0 ° 5 9 ' . A z i s m e r t e t e t t m ó d o n kikeressük e n n e k a d . l o g a r i t m u ­
sát és hozzáadjuk a születés g r e e n w h i c h i idejének föntebb mán
k i j e g y z e t t d . logaritmusát:
0° 5 9 ' = d . l o g . 1-3875
+ d. log. 0 0632
d . l o g . 1-4507

M o s t a f e n t i eljárást m e g f o r d í t v a , megkeressük az így

n y e r t d . l o g . - n a k m e g f e l e l ő f o k - és p e r c - a d a t o t . H a a táblázat­
b a n n e m találjuk p o n t o s a n u g y a n a z t a számot, a legközelebbit
vesszük. 1-4507-et c s a k n e m p o n t o s a n megközelíti 1'4508, ez a
O-jelzésű függőleges és a z 5 l - e s vízszintes r o v a t b a n v a n , v a g y i s

92
az erettavgny 0 ° M * : e n n y i a ® útja az adott idő alatt. E z t íFozz3-
a d j u k az elözö déli helyzetéhez:
7° 3 5 ' 4 1 " H
+ 0° 5 1 '
8° 2 6 ' 4 1 " H , k e r e k e n 8° 2 7 ' H
Ez a 0 h e l y z e t e a születés idejében,A 0 - o t berajzoljuk
a képletbe, melléjegyezzük a fokszámát, s a z adatot leírjuk a
horoszkóp alá i s , feltüntetve a 0 helyzetét f o k és p e r c s z e r i n t ,
a z áUatövi j e g y e t és a házat, a m e l y i k b e j u t : © 8° 2 7 ' H , X . '
A többi planétával ugyanígy járunk e l . Ismételten taná­
c s o l j u k , h o g y a tanuló valóban végezze el az összes közölt szá­
mításokat, a k k o r egy-kettőre elsajátíthatja az egészeti

A C helyzete.
Máj. 2 9 . 12° 2 0 ' ;5
— Máj. 2 8 . 28° 3 7 ' 7t
VigyázzunkI A <C közben más j e g y b e lépett átl A követ­
kező j e g y fokadatához hozzáadunk 30°-ot (az előző j e g y h o s z -
*^t). > így végezzük e l a kivonást:
42° 2 0 '
— 28° 3 7 '
A C útja 24 h alatt = 1 3 " 4 3 ' = 4 . log. 0 2 4 3 0
- I - d . log. 0 0 6 3 2
A C útja 24 h alatt == 13° 43* = d .log. 0'24S0
Máj. 2 8 . 28° 3 7 ' ^
+ 11° 5 1 '
40° 28-
- (egy j e g y hossza),
10° 2 8 ' Z & < h e l y z e t e a sxíiletés idejébrtli
A 5! helyzete.
Máj. 2 9 . 24° 29 V
Máj. 2 8 . 24° 2 9 ' V
0° 0'
A z efemeridából látjuk, h o g y a 9 május 30-án már hát­
ráló mozgásban v a n , s a planéták a hátráló mozgás kezdete előtt
és befejezte után egyideig m o z d u l a t l a n o k n a k látszanak'. Esze­
r i n t a 5 h e l y z e t e u g y a n a z m a r a d , m i n t az elözö délben v o l t :
24° 2 9 ' V a 9 h e l y z e t e a születés idejében,

88
 .4 9 helyzete:

Máj. 29. 27° 2 4 ' V

— Máj. 2 8 . 26° 1 0 ' V
A ? útja 24 h alatt = 1° 14' = d. log. 1 2 8 9 1
+ d. log. 0 0632
A 9 útja az adott idő a l a t t = d . log. 1-3523 = 1° *'
Máj. 28. 26° 1 0 ' V
4 1° 4'
27' 1 4 ' b' a 9 h e l y z e t e a születés idejében.

A <í helyzete.
Máj. 29. 5° 5 0 ' T
— Máj. 2 8 . 5° 7' T
A <? útja 2 4 h a l a t t = 0° 4 3 ' = d. log. 1 5 2 4 9
4 - d . l o g . 0-0632
A <? útja a z adott idő alatt = d. log. 1 5 8 8 1 = Ö° 37'
Máj. 28. 5° 7' T
4- 0° 3 7 ' T
5° 4 4 ' T a c? h e l y z e t e a születés idejében.

A 4 helyzete.
Máj. 29. 5" & Sl
— Máj. 2 8 . 4° 5 5 ' Sl
A 4 útja 24 h a l a t t = 0° 1 1 ' = d. log. 2 1 1 7 0
+ d. log. 0 0632
A 4 útja a z adott idő alatt = d . log. 2 1 8 0 2 = 0° .9'
Máj. 28. 4° 5 5 ' Sl
.+ 0° 9' Sl

5° 4 ' ít a 4 h e l y z e t e a születés idejében.

A H helyzete:
A lassan haladó planéták (4, k, S, ^, M) esetében
többnyire n e m i s szükséges kiszámítani a z adott időben megtett
utat, m e r t 2 4 h a l a t t i s o l y a n rövid u t a t tettek m e g , h o g y hozzá­
vetőlegesen megállapíthatjuk, m i a helyzetük a keresett idő­
pontban.
A z efemeridából látjuk, h o g y a k hátráló mozgásban van
( r e t r o g r á d ) ; 28-án déltől 2 9 - i k e délig c s a k 4 ' u t a t tett m e g , m é g
p e d i g hátrálva; n y u g o d t a n a 2 9 - i k i déli helyzetét vehetjük:
 I

14° 7 ' 1U a k h e l y z e t e a születés idejében.

A hátráló planéták m e l l é n e felejtsük el odajegyezni a
^ jelet! -

Az % helyzete:
2 4 h a l a t t c s a k 2 ' útat tett m e g , tehát a máj. 29-iki diai
állását vesszük, m e r t a születés i d e j e e h h e z v a n k ö z e l e b b :
21° 5 0 ' az S h e l y z e t e a születés idejében.
Az S i s hátráló mozgásban v a n !

A * helyzete:
Csekély haladása m i a t t a május 2 9 - i k i déli h e l y z e t e t vesz-
szük:

17° 2 4 ' n a T h e l y z e t e a születés idejében.

A 4" helyzete:
A V (Plútó) h e l y z e t e i t a z e f e m e r i d á k általában m é g n e m
tartalmazzák, k i v é v e a legújabb kiadású, e g y - e g y é v r e szóló efe­
meridákat. K ü l ö n Plutó-efemeridák j e l e n t e k m e g , a z alábbi a d a t
a Kcppenstiidter-VtM-lag (Elville a m Rhein) kiadványából —
„Pluto E p h e m e r i d e für d i e J a h r e 1840—1940" — való:
12° 4 ' n a ' v ' h e l y z e t e a születés idejében.

A J l és V helyzete:
M o n d o t t u k , h o g y a felszálló h o l d c s o m ó p o n t (Sl „Sárkány­
fej") helyzeteit az efemerida alsó táblázatában a jobbszélsö r o ­
v a t tünteti f e l , h á r o m n a p o n k i n t . A Sl n a p o n t a 3 ' u t a t tesz m e g ,
m é g p e d i g hátrafelé a z ekliptikán, a z állatövi j e g y e k sorrendjé­
vel ellentétes i r á n y b a n ; látjuk a táblázatban, h o g y fok-adatai
csökkennek. H a a k e r e s e t t dátum éppen n i n c s feltüntetve, a
legközelebbi a d a t alapján megállapítjuk a Sl helyzetét.
Máj. 28. 28° 3 9 ' —
— 3'
28° 3 6 ' =^ a Sl h e l y z e t e a születés idejében.
A V („Sárkányfark*') v e l e éppen szemközt, tőle 180°-ra
v a n a z ekliptikán, fokszáma tehát u g y a n a z l e s z , d e a s z e m b e n ­
l é v ő állatövi j e g y b e j u t :
26° 3 6 ' f i a V h e l y z e t e a születés idejében.
E z z e l egyelőre kiszámítottuk és feljegyeztük a születési h o ­
roszkóp alapelemeit. ( 1 7 . ábra.) A deklinációkról m a j d később
l e s z szó.

96
 0. A fényszögek meghatározása.

A fényszögek (aspektusok) nagyon fontos szerepet játsza­

nak a h o r o s z k ó p kifejtésében, tőlük függ, h o g y a z egymással
fényszögben álló planéták e l ő n y ö s vagy hátrányos módon ve­
gyítik-e sugárzásaikat és j ó v a g y r o s s z hatásokat váltanak-e k i .
M i n d e r r ő l a h o r o s z k ó p kifejtését ismertető részben l e s z szó. I t t
egyelőre c s a k a fényszögek megállapításának mikéntjével kell
megismerkednünk.
A z A l a p i s m e r e t e k b e n m á r láttuk, m i t értünk f é n y s z ö g a l a t t
és a f o n t o s a b b fény szögekkel, v a l a m i n t jelzéseikkel i s megis­
merkedtünk. E z e k :
d együttállás ( k o n j u n k c i ó ) , ívhossz: 0°
V fél-hatodfény (semisextíl) ívhossz: 30°
tiL fél-neyyedféng (semiquadrat) ívhossz: 45°
* hatod fény (sextil) ívhossz: 60°
• neygedféng (quadrat) ívhossz: 90°
A harDiadféng (trigon) ívhossz: 120°
t3 másfél-neygedféng (sesquiquadrat) 135°
7^ ötjeyy-féng ( q u i n c u m x ) ívhossz: 150°
<? szembenállás (oppozíció) ívhossz: 180°
•í^ párhuzamos féngszöy ( p a r a l l e l ) : a deklinációk egyezése.
E z e k közül eröshatású f é n y s z ö g e k : d * • A <?, félerejű
fényszögek: X 53 A .
A párhuzamos f é n y s z ö g m a g á b a n v é v e erőtlen, d e h a a z
egymással egyébként fényszögben l é v ő planéták azonfelül még
párhuzamos fényszögben i s állnak, a k k o r ez erősen f o k o z z a a
fényszögkapcsolat hatását. Különösen áll ez az együttállásra
nézve.
A fényszögek megállapításában a föntebbi s o r r e n d s z e r i n t
végigmegyünk a planétákon és m i n d e g y i k r ő l meghatározzuk,
fényszögben áll-e a s o r b a n utána k ö v e t k e z ő planétákkal, s h a
i g e n , m i l y e n b e n . A s o r r e n d e t azért j ó b e t a r t a n i , m e r t í g y m ó d ­
s z e r e s e n h a l a d u n k v é g i g a z összes kapcsolat-lehetőségeken é»
n e m felejthetünk k i egyet s e m . A fényszögek megállapításakor
emlékeznünk k e l l a r r a , h o g y minden planéta két irányban alkot­
hat fényszöyállást: előre, a j e g y e k sorrendjében, és hátrafelé, a
jegyek sorrendjével ellentétes irányban.
H a planéták fényszögállásba j u t n a k i s egymással, a z c s a k
r i t k a e s e t b e n p o n t o s . P l . a példahoroszkópunkban a © hatod-

96
fényben áU a <^-sal, d e ez a fény szög c s a k a k k o r l e n n e pontos,
h a mindkét planéta a m a g a j e g y é n e k 8 ° 2 7 ' - b e n , v a g y 5° 4 4 ' -
h e n állana, m e r t a k k o r k e r e k e n 60°-ot a d n a k i a k é t planéta
távolsága egymástól. A z o n b a n a © 8 ° 2 7 ' H - b e n , a c? 5° 4 4 ' T -
b a n áll, a távolság köztük e s z e r i n t 60°-nál t ö b b : 62° 2 3 ' . Mégis
a z t m o n d j u k , h o g y h a t o d f é n y b e n v a n n a k egymással. U g y a n i s a
planétáknak b i z o n y o s hatókört (orbis) tulajdonítanak, s ha két
planéta távolsága egymástól a kölcsönös hatókörök határain
belül esik, akkor a fényszöy fennáll. A hatókörök nagyságáról
éltérnek a vélemények, d e h a a k ö n y v végén lévő táblázathoz
(„A planéták helyzeti értékei és a fényszögek hatókörei")
igazodunk, a k k o r a bizonyosság határai közt m a r a d h a t u n k . A
hatókörök e táblázat szerint n e m egyformák, h a n e m a z egyes
planétáknak k i s e b b - n a g y o b b hatókörük v a n , s a z o k a nagyobb,
crösebb fényszögek esetében tágulnak, a k i s e b b , gyengébb fény­
szögek esetében szűkülnek. H a tehát két planéta egymásközti
fényszögét a k a r j u k megállapítani, a táblázaton m e g k e l l néz­
nünk a szóbanforgó fényszög rovatát és a z e b b e n feltüntetett
hatóköröket k e l l f i g y e l e m b e vennünk a z illető planétákkal k a p ­
c s o l a t b a n . F e n t i példánkban hatodfényröl lévén szó, a táblázat
szerint ebben a fényszögben a © hatókörét 5° 4 0 ' - n e k , a c?
hatókörét 2 ° 3 0 ' - n e k vehetjük. A közös hatókör a kettőnek ösz-
szege lesz, osztva kettővel: 5° 4 0 ' + 2° 3 0 ' = 8 M 0 ' : 2 = 4" 5 '
A © és c? távolsága egymástól, m i n t föntebb láttuk, 2° 2 3 ' - c e l
több, m i n t 6 0 ° , tehát a k ö z ö s hatókör határán belül m a r a d . H a
távolságuk n e m több, h a n e m k e v e s e b b v o l n a 60°-nál, d e a z e l ­
térés a k ö z ö s h a t ó k ö r határán belül m a r a d n a , a hatodfény­
szögállás a k k o r i s fennállna köztük. E z e k a z e l v e k az összes
fényszögálláaokra nézve érvényesek, de persze minden egyes
esetben figyelembe kell venni a fényszögben szereplő planéták
hatóköreit az illető fényszöyyel kapcsolatban.
Aszerint, hogy egy-egy fényszögkapcsolat mennyiben kö­
zelíti m e g a t e l j e s fényszög fok-hosszát, m á s és más megítélés
alá e s i k . A p o n t o s fényszöget teljes-nek (partilis) nevezzük; h a
a két planéta közül a gyorsabban haladónak tovamozgása
folytán a fényszög teljessé válik, a k k o r e z t közeledő v a g y telje­
sedő (applikációs) fényszögnek mondjuk, h a azonban a gyor­
s a b b a n haladó planéta tovamozgása folytán a fényszög a pon­
tostól eltávolodik, a k k o r e z t távolodó v a g y szétváló (szeparációs)
fényszögnek nevezzük.

7 Boktoy A cslilagf«ité> kfinyve 97

 Mindez könnyen érhetővé válik, ha példahoroszkópunk­
b a n megfigyeljük. A © és a h a l o d f é n y k a p c s o l a t a p l . távo­
lodó (szétváló, szeparációs), m e r t a gyorsabban haladó © to­
vábbi útja folytán a fényszög f o k h o s s z a , n ö v e k e d v e , m é g inkább
eltávolodik a p o n t o s 60°-tól.
A fényszögek meghatározásához tehát ismernünk kell a
planéták átlagos sebességét:
A T napi átlagos haladása 13° 5 8 '
A 5 napi átlagos haladása 1° 1 9 '
A 9 napi átlagos haladása 1° 1 5 '
A © napi átlagos haladása 59' 8"
A c? n a p i átlagos haladása 38'
A 4 napi átlagos haladása 4' 5 9 "
A "fi. n a p i átlagos haladása 3' 1 9 '
Az J n a p i átlagos haladása 3'
A napi átlagos haladása 1' 40 "
A 4 * n a p i átlagos haladása I I "
A fényszögek meghatározásában legcélszerűbb következő­
képpen eljárni: a s z o k o t t s o r r e n d b e n végighaladva a planétákon,
jegyenkinl figyeljük, hová j u t a planéták keresett fényszöge.
Tudjuk, hogy e g y j e g y h o s s z a 30°, tehát magától értetődik,
hogy valamely planéta félhatodfénye (30°) a z általa elfoglalt
j e g y t ő l számítva a két szomszédos j e g y b e e s i k , a h a t o d f é n y (60°t
két j e g g y e l odébb, m i n d k é t irányban, a n e g y e d f é n y (90°) h á r o m
j e g g y e l odébb, a h a r m a d f é n y (120°) n é g y j e g g y e l odébb, a s z e m ­
benállás (180°) p e d i g h a t j e g g y e l odébb, vagyis pontosan a
szembenlévő j e g y b e j u t , természetesen a planéta fokhelyzetével
a z o n o s f o k b a . H a í g y v é g i g m e g y ü n k e z e k e n a látens fényszög­
pontokon, a z o n n a l láthatjuk, áll-e más planéta a közelükben:
h a i g e n , megállapítjuk, h á n y f o k k a l és p e r c c e l áll a z illető fény­
szögpont előtt v a g y után: h a ez a távolság a két planéta közös
h a t ó k ö r é n belül m a r a d , a k k o r a két planéta közt fennáll az
illető fényszög, s ezután m á r c s a k a z t k e l l megállapítanunk a
fenti m ó d o n , h o g y a fényszögállás t e l j e s , közeledő vagy távo­
lodó-e. U g y a n í g y járunk e l a másodrendű f é n y s z ö g e k k e l i s , f i -
gyelembevéve ezek fok-hosszúságát. Pl. a félnegyedfény (45°)
pontját úgy találjuk m e g , h o g y a z illető planétával szomszédos
két j e g y b e n megkeressük a 30°-os távolságot, s ettől m é g 1 5 — 1 5
f o k o t mérünk v a g y számítunk t o v á b b m i n d k é t irányba. A g y a -

98
k o r l a t a legjobb m e s t e r , b a a tanuló n d i á n y prőbaboroszkőpon
elvégzi a fényszögek kikeresését, h a m a r o s a n rájön a d o l o g n y i t ­
jára, s meglehet, h o g y a m a g a természetének leginkább megfe­
lelő módszert talál. Ugyanazt az eredményt többféleképen el
l e h e l érni és a g y a k o r l a t b a n m i n d e n k i n e k k i a l a k u l n a k a m a g a
megszokott eljárásai. H a szabályos, f o k o k r a beosztott horosz­
kópképlettel d o l g o z u n k , a k k o r körzővel i s lemérhetjük a fény­
szögeket, m i n d e g j ' i k planéta pontjától előre és hátra.
Vegyük s o r r a a példahoroszkópunkban mutatkozó fény­
szögkapcsolatokat :
A 0 ötjegy-fényben (150°) áll a C - d a l , m e r t f o k h e l y z e t e i k
közt c s a k 2° a különbség s ez a © és ^ közös hatókörén belül
m a r a d . Látjuk a z t i s , h o g y a fényszögállás távolodó (szepará­
ciós), m e r t a g y o r s a b b a n haladó C mozgása folytán a teljes
szögálláslól eltávolodik.
A 0 együttáll (konjunkcióban v a n ) a 9 - s z a l , m e r t a z e r r e
a fényszögre vonatkozó közös hatókör n a g y o b b , mint a ® tá­
volsága a 9-tól; a z együttállás közeledő (applikációs), m e r t a
gyorsabban haladó 9 mozgása folytán szorosabbá válik az
együttállás.
Föntebb már a példa kapcsán meghatároztuk, h o g y a ©
hatodfényben áll a - s z a l , s a fényszög távolodó.
A 0 hatodfényben áll a 4 - r e l , a fényszög távolodó.
A © együttáll a ^ - n a l és a 4 * - v a l , m e r t a közös hatókör
nagyobb, mint a © távolsága a két planétától; a fényszög kö­
zeledő.
í g y megyünk végig a planétákon, megállapítva mindegyik­
ről, h o g y a sorban utána következőkkel fényszögben v a n - e . A
s o r b a n előtte lévőkkel való fényszögeit már az előtte lévő plané­
tákat vizsgálva megtaláljuk. A fényszögeket a horoszkópvázlat
a l a t t feltüntetjük, mindegyikét kétszer, a fényszögben szereplő
mindkét planéta m e l l e t t , m i n t a 17. ábrán láthatjuk. í g y köny-
nyen áttekinthetjük, h o g y m e l y i k planéta milyen fényszögben
áll a többivel.

A horoszkóp két f o n t o s s a r k a l a t o s pontjáról, a z Asc.-röl

és a z M. C.-ről i s megállapítjuk, n e m állnak-e fényszög-kapcso­
l a t b a n a planéták egyikével-másikával. A h a l a d o t t asztrológus a
többi házcsúcsra hulló fényszög-sugárzásokat is figyelembe
veszi, d e egyelőre elég, h a a z említett l e g f o n t o s a b b p o n t o k fény-

99
szfigkapcsolatára v a g y u n k tekintettel. .\z Asc.-nek és az M . C -
nek némely as/írológus kisebb-nagyobb batókört tulajdonit,
mások azt tartják, hogy n e m lehet hatókörük, his/cn n e m s u ­
gárzó erőközpontok, m i n t a planéták; legbiztosabb, ha a sarka­
latos pontoknál vagy házcsúcsoknál egyedül a reájuk fényszöy-
sugárzást vető planéták hatóköreit vesszük figyelen'be, aszerint,
hegy m e l y i k fényszögröl v a n szó. Példahoroszkópunkban az $
negyedfényt vet az Asc.-re, az M. C. harmadfényt k a p a í tói és
a l i szembenáll vele.
A <íí. fényszögkapcsolatait is úgy állapítjuk meg, mint
ahogy az A s c . és az M. C. esetében tettük. Példánkban a Sl ne­
gyedfényt k a p a 9-tól. A 1? a legtöbb asztrológus szerint egy­
általán n e m szerepelhet fényszög-kapcsolatokban,
A föntebb említett (párhuzamos, parallel) fényszöget
i8 megállapítjuk.
^ fényszögkapcsolaitba a k k o r kerül két planéta, h a dekli-
t^ciójuk egyezik. Megállapításához az efemerida deklinációs
a d a t a i r a v a n szükség. Megjegyzendő, hogy itt csak a deklináció
fok- és perc-száma döntő, tekintet nélkül a r r a , hogy a planéták
deklinációja északi (N) vagy déli ' ( S ) . Vegyük a kiszámított h o ­
roszkóp-példánkat (1. 17. ábra). T u d j u k , hogy a ^ hatóköre
'(orbisa) m i n d e n planéta esetében c s a k 1°; ennél nagyobb eltérés
tehát n e m lehet a deklinációk közt.
A z 1896 májusára vonatkozó efemerida-táblázaton (1. 8 5 .
old.) kikeressük a deklinációs adatokat. A diiirnális l o g a r i t m u ­
sok segítségével pontosan megállapíthatnók a születés idejében
mutatkozó deklinációkat, de n e m szükséges e n n y i r e pontosan
számítanunk. Hozzávetőlegesen is megállapíthatjuk, hogy ha
egy, iöetve három n a p alatt ennyit meg ennyit halad* a
deklináció, a k k o r a születés idejében m i lehet a deklináció meg­
közelítően pontos f o k a . P l . a 0 esetében május 28-án délben
21° 3 7 ' N , 29-én 2 1 ' 4 5 ' N volt a deklináció, vagyis 24 h alatt
8' a különbség. A születés greenwhichi ideje 22 h 45 m volt, a
greenwhichi déltől 1 h 15 m hiányzik; az efemeridában feltűn­
tetett greenwhichi déli deklinációból eszerint Vj'-et kellene le­
v o n n u n k , — bízvást vehetjük a déli deklinációs adatot: 0 dekl.
21° 4 5 ' N . A í deklinációja 24 h alatt 1° 18'-et haladt, a szűle-
. fési időben tehát k b . .V cel volt kevesebb, m i n t a május 29-1 efe-
merída-adat. (Kevesebb, mert a í deklinációjának fokszáma ép-

100

1
p e n csökkenőben v o l t ; e r r e m i n d i g Ügyelnünk k e l i a c l e k l i n i -
ciók megállapításában I) E s z e r i n t a € d e k l . 26° 2 5 ' S . A többi
planéta deklinációit az e f e m e r i d a alsó táblázata tünteti f e l , még
pedig háromnaponkint. E z t figyelembe k e l l vennünk I A 9 d e k l i -
nációjában május 2 8 . és 2 9 . közt 4 7 ' a különbség, egy n a p r a eb­
ből 47 : 3 = 15.6' j u t , a születési időben tehát a 5 dekl. kb.
2 3 " 2 3 ' N volt. Ugyanígy megállapítjuk a többi planéta dekliná­
cióját i s ; c s a k egy k i s gondolkozás és f i g y e l e m k e l l hozzá, jó,
h a az olvasó megszokja, h o g y m a g a jöjjön rá az i l y e n egyszerű
számítások nyitjára. A 9 d e k l . k b . 1 8 " 4 5 ' N ; a d e k l . 0° 4 5 ' S ;
a 4 d e k l . 19° 4 1 ' N ; a H d e k l . 13° 4 1 ' N ; az í dekl. 17*58' S ;
a ^ d e k l . 21° 2 9 ' N ; a 4 " d e k l . (ez n e m a közölt efemeridából
valói) 12° 6' N . E z e k e t az a d a t o k a t szintén bejegyezzük a vázlat
alá (1. 17. ábrát), az illető planéták mellé.

Azért vettük a deklinációkat c s a k megközelítően, m e r t az

asztrológusok többsége n e m tulajdonít különösebb jelentőséget
e n n e k a fényszögnek és általában csak akkor veszik figyelembe,
ha két planéta egymással együttállásban van; h a e z e n felül még
^-ben i s v a n n a k egymással, ez f o k o z z a a z együttállás hatását.
E s z e r i n t c s a k azoknál a planétáknál érdemes megállapítanunk
a deklinációkat, amelyek a horoszkópban együttállásba kerül­
n e k . A m i esetünkben a következő együttállások mutatkoznak:
Qd'ü, 0 d V . Hd'ü, ,1ld$, , í l í r f M . I t t tehát érdemes
megállapítanunk a szóbanforgó planétákról, vájjon fényszö-
get a l k o t n a k - e egymással. A z t találjuk, hogy egyedül a © és a
* deklinádói egyeznek, különbségük kevesebb, m i n t a ható­
köre, a z l ° . A O é s a * tehát az együttálláson kívül még
b e n i s állnak egymással, e n n e k a z együttállásnak a jelentősége
erősbödik. A jelét bejegyezzük a © és a * rovatába, az
(fü és a z d 0 meUé.

A z asztrológia haladottabb fokán szükség lehet a dekliná-

d ó k egészen pontos megállapítására, de ismételjük, h o g y a p o n ­
tos deklinációkat a diurnális l o g a r i t m u s o k k a l éppoly könnyen
kiszámíthatjuk, u g y a n a z z a l az eljárással, m i n t ahogy a hosszú­
ságok kiszámításában tettük.

10. A i állóesillagok a horoazköpban.

Az asztrológia tanítása és a g y a k o r l a t i tapasztalat szerint

a j « e n t é k n x « U > Állóesillagok i s figyelemreméltó, söt olykor
rendkívül erős hatást g y a k o r o l n a k . C s a k a z o k a t a z áliócsillago-
k a t vesszük figyelembe, a m e l y e k a horoszkóp planétáival, az
Asc.-sel, a z M . C - v e l és másodsorban a többi házcsúccsal együtt-
óUiiuk. E b b e n a z együttállásban a z o n b a n a planéták hatóköre
n e m szerepel, h a n e m általában c s a k 1° 3 0 ' hatókörrel számí­
t u n k . H a tehát egy állócsillag hosszúsági f o k a és valamelyik
planéta hosszúsági f o k a közt ennél n e m n a g y o b b az eltérés, ük­
k o r az illető állócsillagot vele együttállónak tekintjük és beje­
gyezzük a horoszkópba. A z állócsillagok szélességi fokát is fi­
gyelembe szokták v e n n i , m e r t minél kevésbbé tér e l a planéta
szélességi fokától, annál erősebb a hatása.
A 7. sz. táblázat a könyv végén feltünteti a fontosabb álló­
csillagokat, hosszúságuk és szélességük s z e r i n t , s azt, h o g y m i ­
l y e n természetű hatást tulajdonítanak n e k i k . E z t az utóbbit a
planélajelek mutatják, p l . a Miruch 9 jellegű, az A l d e b a r a n b a n
a of és a 4 jellege k e v e r e d i k , stb.
T u d j u k az Alapismeretekből, h o g y a z állócsillagok a Föld­
tengely lassú elfordulása folytán i g e n l a s s a n t o v a h a l a d n i látsza­
nak a z égbolton, a z állatövi jegyek sorrendjének irá yában.
E z a tovahaladás évente k b . 5 0 " - ^ tesz k i , k b . 72 év alatt pedig
l^-ot. Táblázatunk a z állócsillagoknak 1927-re kiszámított a d a ­
t a i t tünteti f e l , eszerint a hosszúsági fokadatokat helyesbíteni
kell olyképpen,, h o g y a n n y i s z o r 5 0 ' - e t a d u n k hozzájuk vagy
v o n u n k le belőlük, ahány évvel 1927. után v a g y 1927. elött tör­
tént a születés.
Példahoroszkópunkban a következő állócsiUag-együttállá-
sokat találjuk:

AWcfcaran (jeUege: 4) d©.

Praescpe (jellege: d 4 .
Ésrakí Szamár (jellege: < ? © ) d 4 .
A Mérleg Déli Ser pengője (jellege: <?1v), dV
Uzmk (jellege: <?ti) d í.
fi Ceitíauri (jellege: 9 4 ) d t.

E z e k e t i s bejegyezzük a horoszkópunkba, az illető planéta

rovatának végére, s esetleg a képlet megfelelő jegyébe és fo­
kába i s . „ ;

A z áUócsillagok hatásairól i s a horoszkóp kifejtését tár*

gyoló részben fogunk beszélni.
 1 1 . A x ^érsékcny pontok**.

A k ö z é p k o r i asztrológusok i g e n s o k úgynevezett „ é r z é k e n y
p o n t o t " v e t t e k f i g y e l e m b e a horoszkópban, d e a m o d e r n e k n a g y
többségének a z a v é l e m é n y e , h o g y a z „ é r z é k e n y p o n t o k " m e r ő
spekuláció eredményei és n i n c s e n s e m m i jelentőségük. A z ér­
zékeny pontok úgy keletkeznek, hogy bizonyos planétapárok
egymástól v a l ó távolságát a z e k l i p t i k a k ö r é r e mérjük az A s c -
töl kezdődően e g y e n e s irányban. A planétapárok természetéből
következtetnek a z illető é r z é k e n y p o n t jellegére i s , így p l . a ^
és a "fi. távolsága a z A s c . - h e z adva eredményezné a „Halál"
pontját, a ll-tól a <?-ig m é r t távolság a „Betegség" pontját.
Vlaji aztán „Sizerdem és házasaág"-pont (9—4), „Utazás"-
pont (?—C), „Okkultizmus"-pont (^—$), és még annyi
„ é r z é k e n y - p o n t " , ahányszor a planétákat egymással kombinálni
lehet.
Van azonban egy i l y e n érzékeny pont, amelyet Ptolo-
maeus óta általában minden asztrológus e l f o g a d és alkalmaz,
ez a z únynevezett „Szerencsepont", vagy ...Szerencsekerék", a
0 és a <r távolsága egymástól. J e l e : 0 . A két „ é g i szövétnek",
a © és a *f m i n d e n e s e t r e o l y a n kiemelkedő s z e r e p e t játszanak
a horoszkópban és a z e m b e r i életben, h o g y egymáshoz való
d s z o n y l a t u k n a k tényleg l e h e t jelentóséget tulajdonítani. A Sze­
r e n c s e p o n t o t úgy k a p j u k m ^ , h o g y a 0 és a <C közti távolsá­
got lemérjük a h o r o s z k ó p k ö r é n a z Asc.-töl k e z d v e , d e m i n d k é t
irányban, v a g y i s két Szerencsepontunk lesz. Helyzetük a j e ­
gyekben és házakban, s a planétákkal v a l ó esetleges fényszö­
geik utalnak 'arra, hogy a z illetőnek milyen vonatkozásban
mutatkozhat leginkább a s z e r e n c s e ; h e l y e s e b b e n : m i l y e n erők
és adottságok h a t n a k legelőnyösebben a z illető magatartására,
h o g y ez e r e d m é n n y e l járhasson.
Példahoroszkópunkban az dsö © '(Asc. + ©—távol­
ság) 23° 2 7 ' T - h a n , a 9 . h á z b a n ; a második ® (Asc. + < r _ 0
távolság) 19° 2 5 ' <?-ban, a z 5. házban l e s z . Mindkettőt beje­
gyezzük. A h o r o s z k ó p kifejtésében majd szó l e s z róluk.

A p á r h u z a m o s fényszögektöl dtékintve, m i n d e n adatunk

együtt v a n , a h o r o s z k ó p kész ( 1 7 . á b r a ) .

108
 1 2 . A szabályok üsszefoglaUv a .

- összegezzük a horoszkóp kiszámítására vonatkozó, már

ismertetett müveleteket, hogy vezérfonalul szolgáljanak a to­
vábbi horoszkópok felállításában:

1. Megállapítani, h o g y a születési dátum milyen időszá­

mításon és naptáron a l a p s z i k . O r t o d o x naptár s z e r i n t i d á t u m o k
esetében 1900 előtt 12 n a p o t , 1 9 0 0 után 13 napot hozzáadni.
N y á r i időszámítás esetében a z időből 1 h - t l e v o n n i .

2. Születési idő a z egységidő bevezetése előtt = helyi idő.

3. Egységidő átszámítása h e l y i időre:

Születési idő egységidőben

— Egységidő (zóna) különbség Greenwhichtől keletre, vagy
+ Egységidő (zóna) különbség Greenwhichtől nyugatra
+ K e l . hosszúságnak megfelelő idő, v a g y
— N y u g . hosszúságnak megfelelő idö
= Helyi idő.

4. A ház-adatok kiszámítása:
Születést m e g e l ő z ő dél g r e e n w h i c h i csillagideje
— K e l . hosszúságnak m e g f . idő csillagidő-egyenlege, vagy
+ Nyug. hosszúságnak m e g f . idő csillagidő-egyenlege
+ Születés h e l y i i d e j e a m e g e l ő z ő déltől számítva
+ A z e n n e k megfelelő csillagidő-egyenleg
= ARMC csillagidőben kifejezve.
A születési hely szélességének megfelelő háztáblázatban
kikeresni az A R M C csillagidejét s az ehhez tartozó házcsúcs­
adatokat.

5. A planétahelyzetek kiszámítása:
Születés h e l y i ideje
— K e l . hosszúságnak m e g f e l e l ő idő, vagy
+ Nyug. hosszúságnak m e g f e l e l ő idő
== A születés greenwhichi ideje, a z a z a planétahelyzetek kiszá­
mítására szolgáló idő.
A születés g r e e n w . idejének diurn. logaritmusa
+ A planéta 2 4 h a l a t t m e g t e t t útjának d i u m . logaritmusa
= A planéta keresett helyzetének diurn. logaritmusa. .

104
 13. Horoszkóp kiszámítása a déli féltekére.

H a a születés a F ö l d déli féltekéjén történt, a h o r o s z k ó p

kiszámításában u g y a n ú g y j á r u n k e l , m i n t föntebb, a z z a l a kü­
lönbséggel, hogy a végeredményhez hozzáadunk még 12 h-t.
Ez lesz a z A R M C csillagideje, s e n n e k alapján keressük ki a
házcsúcsokat a születési hely déli szélességével azonos fok­
számú északi szélesség háztáblázatában. A házak fok-adatai
megfelelnek, d e a házak sorszámai felcserélődnek, v a g y i s a 10.-
b ö l 4., a z 1.-ből 7. l e s z , s t b . és v i s z o n t .

105

I
 IV.

A HOROSZKÖPELEMEK ÉRTELMEZÉSE.

— A planéták, állatövi jegyek és házak jelentéstartiilnia. —

K o z m i k u s erőközpontunk, a N a p , és áramközvetitö) Nap­

rendszerünk égitet:vtei, árasztják és jelképezik a z o k a t a hatásokat,
amelyek a z életet F ö l d ü n k ö n felépítik, fenntartják, átalakítják
és felbontják a létezés végnélküli körforgásában. Egyszerűség
kedvéért planétáknak neveztük rendszerünknek e z e k e t a tagjait,,
t e k i n t e t nélkül a r r a , h o g y a N a p n e m b o l y g ó , h a n e m a z egész
rendszer központja és uralkodója. A planéták erői és hatásai
szolgálnak az egész asztrológiai rendszer alapjául. A z állatövi
j e g y e k , m a j d e z e k k e l k a p c s o l a t b a n a földi tér erőmezői — a h o -
roszkópbázak — m i n d összefüggésben állnak a planéták k ü l ö n ­
leges jellegével és hatásaival.
A planétákat az asztrológiai hagyomány két csoportra
o s z t j a : jótékony és ártalmas planétákra, k ö z n a p i n y e l v e n : jó és
rossz c s i l l a g z a t o k r a . E z a z o n b a n c s a k szólásforma és n e m f e j e z i
k i a planéták valóságos szerepét a n a g y k o z m i k u s rendben. A
m i a n y a g i a s , földies nézőpontunkból ítélve, j ó n a k v a g y r o s s z n a k
érezzük a z asztrális behatásokat, a s z e r i n t , a h o g y a n mindennapi
életünkben a k o z m i k u s e r ő k r e reagálunk. D e a z egyetemesség
szemponltjából nézve m i n d e z egészen más jelentést k a p . A világ-
erőket k o r m á n y z ó , tökéletes bőlcsesslséggel és m i n d e n t átható a k a ­
r a t t a l irányító Istenség kezében a planétasugárzások a hibátlan
r e n d céljait szolgálják, s e b b e n n i n c s e n s z e r e p e többé a m i h o m á ­
l y o s értelmünk osztályozásainak, — v a g y a h o g y a h i n d u bölcse­
let kifejezi: a z ellentét-pároknak, — a m i n ő például a ; , j ó " és
„ r o s s z " . A kifejlésnek, a bontakozásnak, a szétterjedő életformá­
lásnak a n a g y r e n d b e n egyenrangú s z e r e p j u t a z o k k a l a z erők­
k e l , a m e l y e k törvényszerű határt s z a b n a k a ^táguló, építő sugár­
zásoknak és f é k e z ő , visszaszorító, zsugorító v a g y felbontó m u n ­
kát végeznek a m a g u k feladatának megfel'elően. E z e k nélkül »
f é k e k és ellenható erők nélkül a létezés tökéletes k ö r e n e m áll­
h a t n a f e n n , a k ö r b ő l , a teljességnek m i n d e n t magábafoglaló j e l -

106
képéből szédült biperbóla válnék, vagy végleg megszűnnék a
r e n d , a z irányítás lehetősége. A z egyéni horoszkópokból i s rá­
ismerünk a fékező, gátló erők nagyszerű szerepére, h a egyszer
már m e g t a n u l t u k a c s i l l a g o k bölcseletét. De, amíg az e m b e r a
maga testiségének és sajátos, véges érdekszempontjainak szűk
köréből n e m bír kilépni, a d d i g elkerülhetetlen, h o g y a fékező,
gátló és felbontó hatásokat kártékonyaknak, „rosszaknak" ne
érezze, s ugyanígy, c s a k azt találja „ j ó n a k " , a m i az ő zárt körén
belül elősegíti, támogatja a vágyak beteljesülését. A „jó" és
„rossz" kifejezésekkel tehát úgy teszünk, m i n t a „planéta" szó­
v a l : egyszerűség kedvéért m e g t a r t j u k , hogy kényelmesebben és
közvetlenebbül általánosíthassunk, de közben tudnunk kell,
hogy a köznapi kifejezések mögött m i l y e n értelem rejtőzik.
Amikor a „jótékony" v a g y „ártalmas", „ j ó " v a g y „rossz" j e l ­
zőket használjuk, ne felejtsük e l , h o g y e z e k k e l c s a k a kétféle
erőhatás különbözőségére m u t a t u n k rá.
Az úgynevezett kártékony v a g y ártalmas planétahatások
i g a z i természetét legszembeszökőbben az a tény tárja f e l , h o g y a
tapasztala,! s z e r i n t az o l y a n horoszkóp, amelyben szinte c s a k
„jó" konstellációk m u t a t k o z n a k s ezek mellett a l i g , v a g y c s a k
csekély mértékben szerepel kártékonynak nevezhető hatás, r e n d ­
s z e r i n t jelentéktelen, színtelen átlagemberre v a l l . V i s z o n t h a k i ­
emelkedő, jelentékeny, nagyhaltású emberek horoszkópjait v i z s ­
ga íjuk, a z t találjuk, h o g y e z e k b e n a nagyerejű, építő és segítő'
erőhatások mellett egész s o r a m u t a t k o z i k a túlfeszítő, ellenző,
gátló, akadályozó, tehát az úgynevezett „rossz" csillaghatások­
n a k . E z e k adják a serkentést, a magasfeszültségű hajtóerőt,
a m e l y a jótékony elemeket a legnagyobb energiakifejtésre kész­
t e t i ; n y e r s h a s o n l a t t a l : a kiváló p a r i p a n e m t o r p a n m e g az a k a ­
dályok előtt, h a n e m ellenkezőleg, m i n d e n erejét megfeszítve ép­
p e n o l y a n k o r éri e l legnagyobb teljesítményét, a m i k o r n e m s i m a
és könnyű terep fölött k e l l d i a d a l m a s k o d n i a . A sorstői már eleve
kényelmessé és simává egyengetett úton járó e m b e r e l l a n y h u l ,
elbizakodik, magátólértetődőnek t a r t m i n d e n segítséget az élet­
től, s az eredmény egy talán k e l l e m e s és r o k o n s z e n v e s , de gyönge
gerincű, erőtlen és végeredményben meglehetősen haszonltalan
MnlMr.
A x e m b e r i s o r s o k határtalan sokféleségében szintén általá­
nos tOrvény u r a l k o d i k . A h i n d u bölcselet ezt a törvényt Jrormd-

107
 I

n a k nevezi. A s z a n s z k r i t szó m a g a „tettet", „cselekvést" jelent,

de, a k a r m a fogalmának jelentése tágabb ennél: az akció és re­
akció egyetemes törvényét fejezi k i , a m e l y s z c r i m m i n d e n tett,
cselekvés vagy tevckeiíjség — végső értelemben tehát a legcse­
kélyebb gondolalrezdüiés i s — a hatások áramlatát indítja m e g
és ezzel elkerülhetetlenül velejár a visszahatás. A hatás és a
visszahatás nagy kör, amely visszatér önmagába: a reakció a
tévőre h u l l vissza, elkerülhetetlenül. A hindü bölcselet p l a s z t i k u s
kifejezésével: „mindenkinek meg k e l l ennie a magaültette f a
gyümölcsét", a tettek következményei feltétlenül v i s s z a l i a t n a k
a r r a , akiből a hatás köre k i i n d u l t . „Bizony, n e m szabadultok,
amíg utolsó fillérig m e g n e m fizettetek" — m o n d j a az írás, s az
ősi bölcsesség is azt tanítja, hogy a léleknek vállalnia k e l l m i n ­
den következményt, amelyet önmaga idézett fel. N i n c s szabadu­
lás, amíg az akció-reakció számláján tételek állnak terhünkre
írva. A h i n d u felfogás szerint csak egy út vezet k i az életek kör­
forgásából: a l e l k i megtisztulás, a felszabadulás: a fölemelkedett
lélek n e m „ültet el több fát", m e r t a jót immár a jóért önma­
gáért, a i egyetemes törvény szeüemében cselekszi, nem, yár érte
viszonzást, j u t a l m a t , s ezzel m i n t e g y „megperzseli a tettek csirá­
ját", n e m h a j t h a t k i belőlük többé következmény. A keresztény
felfogás i s azt tanítja Pál apostollal, hogy a törvény c s a k addig
nehezedik rá az emberre — a lélekre — amíg n e m tölti be
Krisztus.

Á m amíg ez a felemelkedés, ez a felszabadulás vagy üd­

vösség be n e m következik, addig a k a r m a törvénye kérleihetel-
lenül kíséri m i n d e n léptünket. Földi életünkben n e m k a p h a t u n k
mást, c s a k a m i t kiérdemeltünk. Jó vagy rossz aszerint ér ben­
nünket, a h o g y a n a Tökéletes Bölcsesiség szükségesnek tartja,
hogy a m a g u n k építette úton tovább h a l a d h a s s u n k . Segítségeket
k a p u n k , de a büntető' ostor i s fejünk fölött suhog. E z a z o n b a n
n e m csupán h o l m i i s k o l a m e s t e r i fenyíték, h a n e m egyben ösztön­
zés, figyelmeztetés és útmutatás. A kártékonynak nevezett hafá-
sok részben a múltból m a g u n k k a l hozott hibák" következményei,
részben a megtisztulás és felülkerekedés serkentői, sőt g y a k r a n
egyenesen eszközei. A z asztrológiai felfogás s z e r i n t az ember
c s a k a k k o r születhet ismét földi életre, a m i k o r a k o z m i k u s h a ­
llások összessége pontosan megfelel a n n a k a belső a l k a t n a k , ame­
lyet az egyén a maga előző életeiben, a vizsgatétek során k i a l a -

106
•
kitott, megszerzett. Rejlő csirákban h o z z a magával a m u l t a k mití
den eredményét, summáját. Oumagábaii l i u r d o z z a a jót, a m e l y ­
ben m a j d részesülhet, s a rosszat i s , a m e l y n e k „fanyar gyümöl­
csét m e g k e l l e n n i e " , hogy o k u l j o n és ráeszméljen a Törvényre.
Minél erösebbek a „rossz" hatások egy éleiben, annál nyilván­
valóbb, hogy k o m o l y vizsgatét áll az ember elött, feladat, anieJy
elől n e m térhet k i , m e r t h a ebben az életben nem o l d j a meg,
újra és újra vizsgáznia k e l l , amíg c s a k „felsőbb osztályba" n e m
léphet. R i t k a az o l y a n horoszkóp, a m e l y b e n n e m volnának se­
gítő, jótékony hatások i s : ezek szolgálnak a r r a , hogy az ember
tudatossá tegye őket és támogatásuk révén szembenézhessen a
vizsgatéttel. Igaz, h o g y v a n n a k s o r s o k — s ezeket a horoszkóp i s
jellemzi — a m e l y e k rendkívül súlyos tehertételeket m u t a t n a k
fel, s az i l y e n esetekben az ember m i n t h a reménytelenül pró­
bálkoznék a z z a l , hogy a vizsgát megállja: a bűnhődés, a bukás
az a fizetség, a m e l y e t most fizetnie k e l l , m e r t a tehertétel túl
nagy a h h o z , hogy egy életben le lehessen róni, s o l y a n súllyal
nehezedik az emberre, hogy — m i n t a megrögzött adós — tör­
lesztés h e l y e i t újabb, még nagyobb adósságokkal terheli meg
számláját. Miért v a n ez így, e r r e n e m a d h a t u n k feleletet. A M i n ­
denttudó Bölcsesség a z o n b a n n e m téved: m i n d e n n e k m e g k e l l tör­
ténnie, a m i t a Törvény megkövetel.
A z élőlények milliárdjainak más és más a s o r s a , de a tör­
vényszerűség m i n d e g y i k életben kifejezésre j u t . A horoszkóp ezt
a törvényszerűséget fejezi k i : n e m a lelket, n e m a „tévőt" magát
m u t a t j a , h a n e m a testi-szellemi b u r k o t , az adottságokat, amelyeket
fejlettségi fokának megfelelően kapott a szülelésben. A z ember,
a lélek, fölötte áll m i n d e z e k n e k , bogy úgy m o n d j u k : „horoszkó­
p o n kivüli" elem. S így válik értbetővé az ősi tétel, bogy „a
bölcs u r a l k o d i k a c s i l l a g z a t o k o n " , vagy ahogyan Aquinói Szt.
Tamás m o n d j a : „ a csillagok c s a k az o l y a n emberre h a t n a k , a k i
szenvedélyeinek még r a b j a , de a k i ezeket legyőzte, azon n e m
u r a l k o d n a k löbbé." A lélek, h a felismerte és köveiti a Törvényt,
már n e m r a b j a ennek, h a n e m fölébe magasodik. S így értbetjük
meg az asztrológiának azt a másik, s o k a t hangoztatott tételét i s ,
a m e l y s z e r i n t ,,a csillagok n e m kényszerítik az e m b e r t " . N e m a
csillagok irányítják a s o r s u n k a t , n e m bábokként engedelmeske­
dünk a N a g y Játékmester kezében rángatott f o n a l a k n a k , n e m
külső, idegen erők tehetetlen eszközei v a g y u n k , h a n e m n i i n i a -

109

_ )
^unJc h a l m o z t u k f e l a bennünk érvényesülő haitásokat, m i m a ­
g u n k h o r d o z z u k lényünk r e j t e l m e s mélységeiben a z o k a t a z ele­
meket, a m e l y e k a k o z m i k u s r e n d n e k megfelelően, öntevékenyen
k a p c s o l a t b a lépnek a velük egybehangzó erőkkel, sugárzásokkal.
A születés pillanatában mutatkozó konstellációk azért fejtenek
k i döntő hatásokat a z egész élet folyamán, m e r t a z illető ember
belső összetétele pontosan egyezik velük; a keltő — a k o z m o s z
és a m i k r o k o z m o s z — úgy v i s z o n y l i k egymáshoz, m i n t a tárgy
és a tükörképe. „ A h o g y odafönn, úgy i d e l e n n " t a r t j a a m i s z t i ­
k u s o k ősi mondása, s ez megfelel a valóságnak. D e az indíték,
a sors gyökere bennünk lakozik, n e m a c s i l l a g o k b a n . A c s i l l a g o k
a z o n b a n , akárcsak a tükör, p o n t o s a n mutatják a bennünk m u n ­
káló elemek mivollát. Ezért o l v a s h a t u n k az Ég Könyvében és
ezért ismerhetjük m e g önmagunkat a m e n n y e i tükörben.
H a kézzelfoghatóbban, a n y a g i a s a b b a n a k a r j u k ezt a gon­
dolatot érzékeltetni, azt mondhatnók, h o g y az ember, miután az
égi h e l y z e t n e k a m a g a belső mivoltával való egyezése lehetővé
telte a testetöltést, a születést, az életbelépés pillanatában úgy
veszi f e l magába a k o z m i k u s sugárzásokat, m i n t a lágy v i a s z a
befogadó f o r m a m i n d e n apró részletét, v a g y m i n t v a l a m i ezer­
szeresen komplikált fotocella-szerkezet állítódik be a p i l l a n a t s u ­
gárhatásaira, hogy azután m i n d i g ezeknek engedelmeskedjék,
e z e k n e k megfelelően reagáljon. Á m ez c s a k kísérlet az ésszerű
magyarázatra. A lényeg az m a r a d , a m i t föntebben kifejtettünk:
a multakból eredő t a r t a l o m , a m e l y egybehangzik a születéskor
érvényesülő k o z m i k u s eröegyüttessel. N e m a N a p , a J u p i t e r v a g y
a S z a t u r n u s z okozza ezt vagy azt a f o l y a m a t o t bennünk, h a n e m a
bennünk m a g u n k b a n élő N a p - , J u p i t e r - v a g y S z a t u r n u s z - e l e m , s
ezek munkálkodása párhuzamos a külső sugárerők tevékenysé­
gével. Felmérhetetlen egység, tökéletes egybehangzás v a n m i n d ­
ebben s eszünkbe j u t a „Bbagavad-Gítá" igéje: „Itt egy törvény
u r a l k o d i k , míg a balgák sokféle szabályt követnek".

í g y k e l l felfognunk a „csillaghatásokat". D e n e m fűzhe­

tünk m i n d e n egyes m o n d a t u n k h o z hosszas bölcselkedéseket, s
ezért köznapi kifejezésekkel élünk az alábbi fejtegetésekben. A z t
m o n d j u k , hogy ez vagy az a planéta jótékony v a g y kártékony,
ez vagy az a „csillagbatás" ezt v a g y a z t „idézi f e l " . D e sohase
feledjük, hogy m i n d e z c s a k az asztrológia g y a k o r l a t i „egyezmé­
n y e s n y e l v e " . A s z a v a k mögött mélyebb érlelem r e j l i k .

110
 1. A planéták természete.

A planéták jellegét és hatástartalmát a k o z m i k u s hovátar-

Cozásuk dönti e L Sugárzásuk a s z e r i n t t e t s z i k j ó t é k o n y n a k vagy
l i á r t é k o n y n a k , h o g y m i l y e n módosulásban közvetítik a központi
e r ő f o r r á s , a N a p sugárzását
A viszonylatot szemlélhetővé tehetjük a z úgynevezett „vi­
l á g h o r o s z k ó p " rajzával (18. ábra). E z t a diagrammot igen t a n u l ­
ságosnak f o g j u k találni: az ősi mítoszok és vallásos szimbólu­
mok mind ezen a titokzatos renden alapulnak. A világhoroszkóp
sarkalatos pontjait a Szentírásban i s ismételten előtérbe lépő
négy jegy — a z Oroszlán, a B i k a , a Vizönltő és a Skorpió —
jelöli.
Az asztrológiai szemlélet a z e g y e s állatövi szakaszokat a
planéták házalnak, otthonainak (domicilium) tekinti s azt t a ­
nítja, h o g y m i n d e g y i k planéta a m a g a házában f e j t i k i l e g n y i l ­
v á n v a l ó b b erejét. A t a p a s z t a l a t i g a z o l j a ezt, m e r t a z egyéni h o ­
roszkópokban m i n d i g találóan n y i l a t k o z i k m e g a tétel, h o g y a
maga „ é g i h á z á b a n " , a saját j e g y é b e n tartózkodó planéta f o k o ­
z o t t a n és töretlen j e l l e g g e l érvényesül.
Vegyük figyelmesen szemügyre a „ v i l á g h o r o s z k ó p " rajzát.*)

IS. ábra. A planéták uralma a jegyekben. (A planéták „égi házíi".)

*) Ezekben a fejtegetésekben a szöveg főleg Vetilow felfogására tá­

maszkodik.

111
Látjuk, h o g y a függőleges t e n g e l y b a l - és jobboldalán felül a Nap-
és a H o l d h e l y e z k e d i k e l , a z Oroszlánban, i l l e t v e a R á k b a n . A k é l
„égi szövétnek" ciiak egyszer szerepel a z állatövi jegyekben,
mindegyiknek c s a k egy háza v a n . A löbbi planétának m á r két-
két ház j u t , mégpedig egészen szabályosan: a két o l d a l o n ugyan­
abban a sorrendben következik egymás után a Merkúr, a V é ­
n u s z , a M a r s , a J u p i t e r és a S z a t u r n u s z , m i n d e g y i k a maga
jegyében. M e g k e l l i l a n u l n u n k , h o g y m e l y i k planétának melyik
jegy az otthona, melyik jegyben melyik planéta „uralkodik".
Ha e z z e l tisztában v a g y u n k , a továbbiakat k ö n n y e n megérthe.t-
jük.

A planéták, mondottuk, csupán a Nap központi erejé­

nek közvetítői és átalakítói. Természetük eszerint attól függ,
miképpen, m i l y e n módosulásban kapják és adják tovább a N a p
erősugárzását. E z t p e d i g a sugárzás fényszöge — aspektusa —
dönti e l . I t t c s a k a n a g y , erős fényszögeket vesszük figyelembe.
E z e k : a hatodfény (sextil), a negyedfény (quadrat), a h a r m a d ­
fény ( t r i g o n ) és a szembenállás (oppozíció). Közülük a hatod-
és a harmadfény harmonikus, jótékony sugárzás; a negyed-
fény és a szembenállás diszharmonikus, kártékony sugárzás. A
fényszögek hatásairól m a j d a megfelelő helyen bővebben szó­
l u n k , de e n n y i t m á r m o s t m e g k e l l jegyeznünk.
N é z z ü k m o s t , m i l y e n fényszögben állnak a v i l á g h o r o s z k ó p i
planétái a N a p p a l és a H o l d d a l . E l ő r e k e l l bocsátanunk, h o g y a
H o l d a Nap-sugárzás legerősebb felfogója és közvetítője a F ö l d
számára; m i n t v a l a m i sugárgyűjfő tükör v a g y l e n c s e vetíti reánk
a N a p sugárzó erőit, d e u g y a n a k k o r a földi sugárzást is fel­
fogja és v i s s z a v e r i , tehát a N a p erőit földies erőkkel k e v e r i s
ebben a módosulásban közvetíti felénk: hatásai a legszembe­
szökőbben földies jellegűek és n a g y erővel befolyásolják a f ö l d i
éleM'olyamalfokait. A Nap pozitív, férfias erőivel gzemben ai
H o l d negatív, nőies jellegű 7 m i n t e g y kiegészíti a N a p o t . A p l a ­
néták ősi, e r e d e t i kozmikus he«lyzetének vizsgálatában Ibehát
elsősorban a N a p n a k , másodsorban a H o l d n a k rájuk irányuló
sugárzásait k e l l f i g y e l e m b e vennünk.
A N a p házától, az Oroszlántól k i i n d u l v a balfelé követ­
hetjük a N a p elsöleges hallásait, a világhoroszkópnak ez a f e l e
úgyszólván a Nap „tere". A Hold házától, a R á k t ó l jobbfelé
haladva a Hold „ t e r é b e n " követhetjük a fényszögeket. A „vi­

lit
lághoroszk6p"-ban a N a p és H o l d elsőleges sugárzásai a saját
terükre áradnak, ezek "döntőek. Terméseetesen úgy a Nap,
m i n t a H o l d a z ellentétes i r á n y b a i s fényszög-sugárzásokat v e ­
tít; e z e k e t a z o n b a n c s a k másodlagosaknak tekintjük. A N a p —
balfelé, a m a g a terében — a m e l l e t t e lévő Szüz-ben uralkodó
Merkúrral n e m áll erős fényszögben, mert egy jegytávolság
c s a k 3 0 ° . U g y a n í g y a H o l d — j o b b f e l é — szintén n e m v e t erős
fényszögsugárzást a m e l l e t t e l é v ő j e g y b e , a z I k r e k b e , s a z i t t i s
u r a l k o d ó Merkúrra. E z é r t a Merkúr jellege semleges, neutrális.
Az ellentétes irányban azonban a M e r k ú r barmónikus, bár
c s a k másodlagos h a t o d f é n y t k a p a N a p t ó l és a Holdtól i s ; ezért
a Merkúr, n o h a alapjában s e m l e g e s , inkább h a j l i k a jótékony
hatás felé, semmiesetre, s e m nevezhető kártékonynak. A Vé­
n u s z a Mérlegben u r a l k o d v a elsőleges hatodfényben áll a N a p ­
h o z , u g y a n í g y a Bikában u r a l k o d v a hatodfényben áll a H o l d ­
h o z ; viszont megfordítva a Mérleg-Vénusz másodlagos d i s z h a r -
mónikus negyedfényt k a p a H o l d t ó l , a Bika-Vénusz pedig a
N a p t ó l : ezért a Vénusz elsöleges értelemben t ú l n y o m ó a n jóté­
k o n y ; a Vénusz a z asztrológiai h a g y o m á n y szerint a „fortuna
m i n o r " , a kis szerencse. A Skorpióban u r a l k o d ó M a r s elsőleges
diszbarmónikus negyedfényt k a p a Naptól, a K o s - M a r s pedig
a Holdtól. E z é r t a M a r s t ú l n y o m ó a n kártékony planéta: a z „ i n -
fortuna m i n o r " , a kis szerencsétlenség. A Jupiter azonban a
Nyilasban kitűnő elsöleges harmadfényít k a p a Naptól, a H a ­
lakban pedig a Holdtól; megfordítva viszont a Nyilas-Jupiter
n e m áll erős másodlagos f é n y s z ö g b e n a Holddal, a Halak-Ju­
p i t e r p e d i g a N a p p a l . E z é r t i t t c s a k a h a r m o n i k u s sugárzás ér­
vényesül, keverotlenül, s a J u p i t e r a „fortuna maior", a nagg
szerencse, a határozottan j ó t é k o n y planéta. V é g ü l a S z a t u r n u i z
erősen diszbarmónikus elsőleges fényszögben, szembenállásban
van a Nappal és a H o l d d a l , a Vízöntőben, i l l e t v e a Bakban.
Megfordítva, a B a k - S z a t u m u s z n e m áll semminő erős m á s o d ­
l a g o s fényszögben a N a p p a l , a Vízöntö-Szaturnusz s e m a H o l d ­
d a l . T e h á t a kártékony, diszbarmónikus sugárzások töretlenül
j u t n a k b e n n e é r v é n y r e : a S z a t u r n u s z a z „infortuna m a i o r " , a
nagy szerencsétlenség, a határozottan kártékony planéta- . :

A H o l d m a g a n e m k a p határozott jellegű fény szög-sugár­

zást a N a p t ó l , tehát f é l i g m e d d i g szintén a l k a l m a z k o d ó , változé­
k o n y , m i n t a Merkúr, d e m i n t l e g n a g y o b b hatású erőközvetítő

« Roktay: A cilltag(*|lé> kenyv* 118

s a N a p k o z m i k u s tükörképe, m é g s e m l e h e t s e m l e g e s , hanem
negatív, m a g n e t i k u s , nőies j e l l e g g e l egészíti k i a pozitív, e l e k t r i ­
k u s , férfias naphatást.
Az újabban felfedezett planétákról az asztrológia azt
tartja, — s véleményét a t a p a s z t a l a t i s támogatja, — hogy az
ősidők óta i s m e r t planéták úgynevezett felsőbb oktávjal. így az
Uránusz a Merkúr felsöbbfokú megjelenése, a Neptun a Vé­
nuszé, a Plútó a Marsé. D e f i n o m a b b , m a g a s a b b rezgésszámuk
révén hatásuk s e m o l y a n nyilvánvalóan e g y n e m ű és egyjellegű,
m i n t a többi planétáé; b o n y o l u l t hatások k e v e r e d n e k bennük,
a z Uránuszban p l . a Merkúr, a S z a t u r n u s z és a M a r s j e l l e g e v e ­
gyül össze, a N e p t u n b a n a Vénusz és a J u p i t e r hatáselemei k e ­
v e r e d n e k . A Plútóról m é g i g e n k e v e s e t t u d u n k , d e a z b i z o n y o s ,
h o g y i t t a M a r s felsőbb oktávja nyilvánul m e g . M i n t m a j d látni
f o g j u k , a z új planéták i s beillenék a z „ é g i h á z a k " r e n d s z e r e n e :
az Uránusz a Vízöntőben fejti k i legnyilvánvalóbb hatását, a
Neptun a Halakban v a n o t t h o n , a Plútó pedig a Skorpió fel­
sőbb Mars-jellegű jegyében Halál a természetnek megfelelő
házra. A z a.sztrológusok többsége mind a hármat kártékonynak
t a r t j a , de a N e p t u n n e m l e h e t lényegileg kártékony, e r r e m u t a t
alaptermészete és a z i s , -hogy a H a l a k j u p i t e r i jegyében v a n
..otthon". A felsőfokú planéták kártékony, z a v a r ó hatása — s
így a Neptuné i s — f ő l e g o n n a n e r e d , h o g y sugárzásaikra a z
emberiség aránylag m é g kevéssé v a n „ b e h a n g o l v a " , a z e m b e r e k
nagy többsége n e m reagál kellően a j ó hatásaikra, m í g disz­
barmónikus sugárzásuk erősen érvényesül bennük. T a l á n egy­
k é t évszázad múlva a N e p t u n t a j ó t é k o n y planéták k ö z é fogják
sorolhatni. Egyelőre a z o n b a n kártékony hatása lép előtérbe.

2 . A planéták jelenléstartolma.

0 Nap.

Pozitív, tevékeny, tüzes, férfias, szétáradó erejű.

A teremltő erőt képviseli, a z élet elvét általában, a z erők
forrását. Az emberben 0-elem az egyéniség, a felsőbbrendű
öntudat, a z életerő (vitalitás), a férfiasság elve.
Jellemformáló hatása: harmonikusan: nemes, egyenes, h a ­
tározott, nagyvonalú és nagylelkű, nyílt, őszinte, öntudatos,
méltóságteljes, önérzetes, melegszívű, jóindulatú, bátor, s z a b a d -

114
ság- és függetlenségszeretö, parancsoló, imponáló, tiszteletre­
méltó, e m b e r - és társaságkedvelő, pompaszerelü, igazságos, b ő ­
kezű, adakozó, segílségre kész, gyors íelfogású, intuitív. —
Diszharmónikusan e z e k a vonások végleles.sé válnak, vagy el­
lentétükbe c s a p n a k á l : düiyíös, önliiil, elleninondási n e m tűrő,
túlzó, nagyhangú, kérkedő, bántóan nyill, liiú, zsarnokoskodó,
fölfelé alázatos, lefelé fölényeskedő és kemény, élvliajhászó,
íecsérlő, érzéki, szenvedélyek rabja, nyakas, iiajlhalallan.
A s z e r v e z e t b e n a szív, a z üiucrek, a bál, olsósoiban a hát-
gerinc, s a nagyagy áll a 0 Iialásával k ö z v e l b i i kapcsolatiján.
A h a g y o m á n y s z e r i n t a férfi j o b b s z e m e , a nő b a l s z e m e , s álta
Iában a te.st j o b b o l d a l a áll különösen a 0 hatása a l a t t .
A 0 a Teremlöcszme, a tiszta Gondolat (l.ogos) jelképe.
Napjellegü m i n d e n , a m i elsö l i e l y e n , m a g a s a n áll: uralkodók,
államtök, nagybefolyású, előkelő e m b e r e k , niagasrangú köztiszt­
viselők, f ő p a p o k , v e z e l ö k ; általában a z állam m a g a , a hatósá­
gok, a felsőbbség.
0-természetű fém a z a r a n y , a drágakövek közt főleg a
gyémánt és a r u b i n .
Férfi-horoszkópban a 0 a horoszkóp tulajdonosát magát,
női horoszkópban a z éleltárs-férfil; minden horo.szkópban az
apát és a t u d a t o s Ént jelképezi.*) ,

C Hold.

Negatív, önátadó, passzív, nőies, v i z e s - n e d v e s jellegű, k o n ­

centrált erejű, kifelé gyöngének látszó.
Szoros k a p c s o l a t b a n áll a z élet a n y a g i d o l g a i v a l , termé­
k e n y , életformáló. A <f-elem a z e m b e r b e n a lelkiséget, a p s z i -
hét, a gondolkozásmódot és a személyiséget f e j e z i k i , s szoro­
s a n összefügg a z anyasággal.
Jelleniformáló hatása: harmónikusan: finomérzésű, gj'ön-
géd, érzékeny, ösztönös, hullámzó hangulatú, alkalmazkodó,
változékony, félénk, nyughatatlan, távoli dolgokra vágyódó,
munkálkodó, szolgálatkész, élénk képzeletű, j ó emlékezőtehet­
ségű, befolyásolható, résztvevő, kdlemes, szívélyes, utazást-

• ) A legtöbb asztrológiai munkától eltérően, itt nem soroljuk fel a

planétákkal kapcsok tbahozott foglalkozási ágakat és egyéb egyezéseket,
mert ezek a kezdőt inkább félrevezetik és megzavarják. Alább ezekről is
azó lesz.

116
ikedvelö, l e l k i élményeket keresd, érdeklődik az érzékfölötti
dolgok iránt, á l m o d o z ó , normális mértékben hiú. — Diszhar­
mónikusan: szeszélyes, képzelgő, következetlen, tétova, határo­
zatlan, inga'tag, változékony és megbízhatatlan, túlzottan hiú,
gyáva, k i c s i n y e s , álszemérmes, érzéki, idegesen nyughatatlan,
önhitt, túlérzékeny és érzelmeskedő, önállótlan, e l p u h u l t , h a
zudozó, pletykálkodó, hizelgésnek k ö n n y e n engedő, túlságosan
befolyásolható, g y ö n g e emlékezőképességű.
A szervezetben a C hatása a l a t t állnak: a tüdő alsó része,
a g y o m o r , a z emésztőszervek általában a diafragmáig, az agy­
állomány, a női n e m i s z e r v e k , főleg a z anyaméh, a m e l l , k ü l ö ­
nösen a z emlő, a női s z e r v e z e t általában, a nöi s z e r v e z e t funk­
ciói (havi tisztulás, fogamzás, szülés), a nő j o b b s z e m e és a
férfi balszeme.
A I a z észszerű gondolkozás és képzelet, a pszihikus
(lelki) élet elsőrendű befolyásolója. Holdjellegű minden, am!
kiegészítő, általában a nők, főleg a s s z o n y i m i v o l t u k b a n ; azután
a növekedés, a termés, az érés, a v i z e k ; a közösség életében a
nép, általában azok, akiken uralkodnak, akik valamit vagy
valakit követnek, engedelmeskednek; s végül a nagy nyilvá­
nosság.
Hold-természetű fém az ezüst, a k ö v e k közt főleg a b e r i l l ,
az opálok, a Ijoldkö (selenit), a s m a r a g d ; azonkívül a gyöngy,
a kristály és a z üveg i s .
N ő i horoszkópban a C magát a horoszkóp tulajdonosát
férfi horoszkópban az élettárs-nőt; m i n d e n horoszkópban az
anyát, a z ésszerű gondolkozást és képzelőerőt jelenti.

9 Merkúr.

I Pozitív, tevékeny, légies jellegű, szétáradó erejű, sokol­

dalú; a férfias és nőies e l e m összevegyül benne.
Az értelem, a z értelmi felfogás, a l o g i k q s ész, fogékony­
ság, áttekintés és tapasztalatszerzés planétája; változékony, a l ­
kalmazkodó, m i n d e n n e l kapcsolódó, m o z g é k o n y . A z emberben
mindazzal összefügg, a m i k a p c s o l a t o k a t h o z létre, a m i az érint­
kezést, f o r g a l m a t , összeköttötést, közvetítést szolgálja, ú g y szel­
lemi, mint anyagi értelemben. T e h á t m e r k u r i a gondolatközlés,
a z írás, különösen a z újságírás, a közlekedés, a postaszolgálat,
aztán az anyagi javak közvetítése és elterjesztése, a kereske-

118
d e l e i n , a z üzlet és a kölcsönös érintkezés és értékcsere főesz-
k ö z e , a pénz és a banküzlet.
Jellemformáló hatása: harmónikusan: tehetséges, tanulni-
vágyó, érdeklődő, mozgékony, gyors íelfogású, körültekintő,
kritikus szellemű, o k o s , ötletes, sokoldalú, s z e l l e m e s , értelmes,
iogikus, szorgalmas, talpraesett, ügyes, fogékony, alkalmaz­
k o d ó , találékony, ulazástkedvelő, j ó beszélő, j ó emlékezőképes­
ségű, jól ír, világosan f o g a l m a z , keresztüllát másokon. — űisz-
harmónikusan: féltehetség, rendszertelen tudásvágy vagy ér-
deklödéshiány, kiváncsi, kotnyeles, fecsegő, vagy beszédhibá­
val megvert, n e m j ó előadó, mindenáron szellemeskedő, szóra­
kozott, magát szélforgácsoló, elhamarkodott, önző, makacs a
véleményeiben, bántóan és rosszindulatúan kritikus, gúnyo­
lódó, élesnyelvű, hazúg, szélhámoskodó, feledékeny, szeszélyes
és m e g b i z h a t a l l a n , a l a c s o n y gondolkozású, z a v a r o s a n ír és fo­
galmaz, illetéktelenül próbálja kilesni mások dolgait.
A szervezetben 9-jellegű az idegrendszer, különösen a
központi és a m o z g a t ó i d e g r e n d s z e r : az agy, m i n t a gondolko­
zás s z e r v e , a beszélő s z e r v , n y e l v , száj, a tapintás szervei, a
k a r , kéz, u j j a k , általában a bőr, a lélekzés és a tüdő, főleg e n ­
n e k felső része, p l . a tüdőcsúcsok.
\ 9 jellemzi a z értelmi (intellektuális) képességet, az
észt. a logikát és ítélőképességet, a z emlékezötehetséget.
M e r k u r i f é m a h i g a n y , kövei főleg a topáz és a t a r k a fél­
drágakövek.
A horoszkópban a f e n t i vonatkozásokon kívül m é g a test­
vérekkel és közeli hozzátartozókkal, r o k o n o k k a l áll k a p c s o l a t ­
ban; általában a z észbeli képességeket és a mozgékonyságot
jellemzi.

9 Vénusz.

Negatív, passzív, földies, nőies, koncentrált erejű.

A s z e r e l e t és s z e r e l e m , a v o n z a l o m , a harmónia, a szép­
ség, a művészi érzék, a társiasélet, a k e l l e m e s és szép d o l g o k ,
p l . művészet, z e n e , tánc, a f i n o m szórakozások m i n d a 9 be­
hatása a l a t t állnak. Különösen a f i a t a l nők és általában a női.-
ség ( m i n t vonzó, delejes elem) vénuszi jellegű.
Jellemformáló hatása: harmónikusan: kellemes, vonzó,
v i d á m , barátságos, életszerető, szeretetreméltó, társaságkedvelő.

117
 tisztaságra törekvő, egyűttérző és segíteni kész, kiegyensúlyo­
zott és h a r m o n i k u s , rendszerető, erkölcsi értékeket becsülő,
művészi hajlamú, szépérzékkel bíró, ízléses, a l k a l m a z k o d ó és
simulékony, odaadó és megbizhaitó, gyöngéd, igazságszeretö,
c s a k a szépérzék határáig hiú, önzetlen t u d l e n n i , h a s z e r e t v a ­
lakit, hűséges, kedélyes, mulattató és szórakoztató, kedvesen
pajzán, bizakodó, egészségesen érzéki, k e d v e l i a szép környe­
zetet, és a megengedhető fényűzést. — Diszharmónikusan: el
leiiszenves, vagy mindenáron kellemeskedő, követelő, renyhe
\agy lusta, tisztátalan, rendetlen, önző, ízléstelen, akarato.s,
incgbízhatatlun, túlzottan hiú, vagy elhanyagolja magát, hűt­
len, meggondolatlan, ijigyetlen, túlságosan érzéki, kicsapongó,
m o h ó n vágyakozó, mulatsághajszoló, féltékeny és g y a n a k v ó , er­
kölcstelen, pazarló.
A szervezetben a 9 hatása a l a t t állnak a vesék, a ve.se-
medence, a deréktáj, a m i r i g y e k , a n y a k , a t o r o k , a nöi n e m i ­
szerv (de a z anyaméh k e v é s b b é ) , a női k e b e l , a n e d v e k ; általá­
b a n a testformák, a külső szépség.
Általános vonatkozásai: a s z e r e l m i élet, a szépérzék, a
képzőművészetek, sőt tágabban a művészelek mind, különösen
a z e n e és tánc. a r i t m u s , a szép szórakozások, .színház, s t b .
9-természetű f é m a r é z ; kövei főleg a z ahát, z a f i r , a k o ­
ráit, j a d e (dzséd).
Női horoszkópban a horoszkóptulajdonos nöiségével, nöi
külsejével, szerelemre és szeretetre irányuló hajlamaival áll
k a p c s o l a t b a n , férfi horoszkópban a z z a l a nötípussal és a z o k k a l
a nőies vonatkozásokkal, a m e l y e k leginkább h a t n a k reá és l e g ­
jobban v o n z z á k ; általában a nővérekre, különösen a fiatalabb
nővérekre i s u t a l .

<? M a r s .

Pozitív, fokozottan tevékeny, tüzes, férfias, szétáradó

erejű.
Az erőt, a tetterői, a törekvést, a z elszántságot, a k ü z d ő ­
képességet, a z érvényesülési képességet, aztán a z i n d u l a t o t , a
vágykielégitő öszltönöket, a szenvedélyt és célratörő lendületet
képviseli.
Jellemformáló hatásai: harmónikusan: erőteljes, bátor,
merész, elszánt, határozott, t ö r e k v ő , b i z a k o d ó , tevékeny, szor-

118
g a l m a s , i g y e k v ő , erélyes, harcrakész, küzdelmet kedvelő, önbi­
zalommal teljes, öntudatos, nagylelkű, nemOiérzésű, nyílt és
őszinte, igazságszereiö, szabadsághoz és függetlenséghez ra­
gaszkodó, lelkesedő, g y o r s , mindenütt megállja helyét, élre tö­
r e k s z i k , v e z e t n i , irányítani, d e megfelelő, vezetőnek engedelmes­
kedni is tud. — Diszharmónikusan: elbizakodott, durva, vak­
merő vagy leplezetten gyáva, n y a k a s , önfejű, h e v e s , i n d u l a t o s ,
n y e r s és brutális, erőszakos, k e g y e t l e n , követelő, zsarnokoskodó,
békétlen, veszekedő, és összeférhetetlen, hebehurgya, és elha-
markodolU mértékltelen, szenvedélyes, kicsapongó, erőit fe-
csérlő, pusztító hajlamú, bosszúálló, nagyhangú, r a v a s z , türel­
m e t l e n , tolakodó, k i h í v ó és agresszív.
A szervezetben a hatása a l a t t állnak a z i z o m z a t , a fej
és a z a r c , a z epe, a z e r e k , a v ö r ö s vérsejtek, általában a vér, a
férfi nemiszervek.
Az ösztönélet t e v é k e n y erőit, az indulatokat, a férfiassá­
got és a z e m b e r i természet n y e r s e b b , állatiasahb vonásait jel­
lemzi. ,
-jellegű f é m a v a s , k ö v e i f ő l e g a gránát, k a r n e o l , delej­
érc, obszidián.
Férfi-horoszkópban a z illető férfiasságát, nemiségét, tevé­
k e n y erőit ós ösztönéletét, női h o r o s z k ó p b a n a férfit általában,
d e különösen n e m i vonatkozásban j e l l e m z i ; m i n d e n horoszkóp
b a n a fenti vonásokra és f ő l e g a tetterőre és célltudatosságra
utal.

4 Jupiter.

Pozitív, t e v é k e n y , lliüzes, férfias, kiegyensúlyozott, szét­

áradó erejű.
A 4 a belátás, bölcslesség, törvényes r e n d , emberszeretet,
igazságosság, i s t e n t i s z t e l e t , h i t és jóindulat elveivel áll benső­
séges összefüggésben.
Jellemformáló hatásai: harmónikusan: nemesérzésű, be­
látó, méltányos, bölcs, igazságos, h í v ő , résztvevő, emberszerető,
segíteni kész, t ö r e k v ő , önmagában és másokban bízó, j ó i n d u ­
latú, derűs, kedélyes, őszinte, becsületes, nagylelkű, bőkezű,
békés, bölcselkedésre h a j l a m o s , eszményekben hívő, szereli az
élet örömeit, a kellemes életet, d e mértéket tud tartani. —
Diszharmónikusan: nagyhangú, önhitt, hiú, vakbuzgó vagy

119
j á m b o r k o d ó , képmutató, kevély, önzÓ és követelő, kérkedő,
pazarló, a n y a g i a s , igazságtalan, hitegető, szofista, álerkölcsös,
élvhajszoló, kicsapongó, g y o m o r i m á d ó , mértéktelen és túlzó.
A szervezetben a 4 haitása a l a t t állnak a máj, részben a
vér, a csipőtáj, a zsírréteg, a láb, különösen a felső lábszár.
A 4 általában a vallással, az igazságszolgáltatással, a
társadalmi renddel, a felsőbbrendű törvényszerűség átélésével,
az e t i k u s erkölccsel, magasállású irányító személyekkel, külö­
nösen p a p o k k a l és bírákkal áll l é n y e g i kapcsolatban.
4-jellegű fém az ón ( c i n ) , k ö v e i főleg az ametiszt, jás­
p i s , l a p i s l a z u l i , türkiz.
A horoszkópban a f e n t i vonatkozásokon kívül különösen
a szerencsére, a s i k e r e k lehetőségére és a z a n y a g i jólétre u t a l .

ti Szaturnusz.

Negatív, passzív, földies, férfias, n e m m o z g é k o n y , állandó

jellegű, koncentrált erejű.
Mint e l v , a z öncélúságot, a saját é r d e k k ö r b e zártságot, a
zárkózotlságot, a z akadályokat, gátló hatásuKat, a megpróbál­
tatást, a z elmélyedést, a megmerevedést és összezsugorodást
fejezi k i .
Jellemformáló hatásai: harmónikusan: kiegyensúlyozotít,
n y u g o d t . , , csöndes, céltudatos, lelkiismeretes, kötelességtudó,
megbízható, kitartó, szívós, k e m é n y és határozott, szorgalmas,
körültekintő és előrelátó, m e g g o n d o l t és óvatos, türelmes, s z i ­
lárd, egyszerű, igénytelen, takarékos, itartózkodó, igazságosan
szigorú, mértékletes; f é l r e h ú z ó d ó ; magánytkedvelő, elmélyedő,
elmélkedő, gazdálkodnitudó, a n y a g i értékeket méltányoló, kon­
centrált, szerény, megingathatatlan és rendílhetetlen, meggyő­
ződésből ragaszkodó. — Diszharmónikusan: merev, rideg, szó­
f u k a r , szűkkeblű, önző, k i c s i n y e s , kákán i s csomót kereső, szá­
m í t ó , nehézkes és lassú, nehéz felfogású, görcsösen ragaszko­
dik a véleményeihez, m a k a c s , megátalkodott, aggodalmaskodó
^^Sy gyáva, bizalmatlan, pesszimista, fanaltikus, vakhívő. b a ­
bonás, v a g y h i t e t l e n és istentagadó, b ú s k o m o r s á g r a hajló, e m ­
berkerülő, vagy embergyűlölő, igazságtalan és kritikus, ra­
vasz, csalfa, t u n y a , fukar, irigy, kérlelhetetlen v a g y határozat­
lan.

A szervezetben a ^ hatása alaitt állnak: a csontrendszer.

120
a z ízületek, különösen a térdtáj, a z i n a k és kötőszalagok, f o g a ­
z a t , lép, hallószervek.
A 11 általánosságban a z idősebb e m b e r e k r e , főleg idősebb
férfiakra, így a ® mellett a z apára i s , a z idősebb fivérekre
utal; 1t-jellegű általában a sorstendencia, a karmikus adott­
ság, m i n d a z , a m i a z életben végzetszerűnek látszik. A H a n a g y
a k a d á l y o z ó , a kibontakozás és a z ere,dmények gátlója, d e i g a z i
értelme a z , h o g y m i n d e z z e l próbára tegye a z e m b e r t és a z a n y a ­
g i a s életcéloktól a magasabbrendű célok felé terelje, ö s i a s z t r o ­
lógiai kifejezéssel: a k „ A Küszöb ö r e " , a z alacsonyrendű e m ­
bert távoltartja a magasabb világ küszöbétől és c s a k a z t b o ­
csátja át, a k i megállotta a k e m é n y próbákat és a szerencsétlen­
ségben f e l i s m e r t e a megtisztító, felemelő törvényszerűséget.

k-jellegű fém a z ó l o m , k ö v e i általában a nyers kő, a

kristályos kőzetek, a m a l a h i t , a z ó n i x és a t u r m a l i n .
A horoszkópban a fentieken kívül még a katasztrófákra,
betegségekre, az ellenálló erőre, szegénységre, gátoltatásokra
utal, de k a p c s o l a t b a n áll a z i n g a t l a n t u l a j d o n n a l , földbirtokkal,
bányákkal i s .

Z Uránusz.

Pozilív, tevékeny, légies, férfias, szétáradó erejű.

M i n t e l v , a magasabbfokú értelmiséget, a z intuitív f e l f o g ó ­
képességet, a függetlenséget és kötetlenséget, a z újítást, a for­
radalmian újat, a rendkívüliséget, a z átalakulást, a végleteket
é s a z eredetiséget képviseli.
Jellemformáló hatásai: harmónikusan: okos, szellemes,
l o g i k u s , tehetséges, lángeszű, találékony, ötletes, e r e d e t i , ösztö­
nös indítékokat követő . ( i m p u l z í v ) , lelkesedő, alkotószellemű,
érzékeny és finomérzésü, átélő, jóindulatú, barátságos, ember­
szerető, eszményekben h í v ő , erélyes, g y o r s , törekvő, nagyvo­
nalú, erősakaratú, kitartó, hirtelen és váratlan fordulatokra
h a j l a m o s , önálló és független, s z e r e t i a változást, és a változa­
tosságot, a rendkívüliséget, a szokatlan dolgokat; érzékfölöftli.
szellemi dolgokra fogékony, n e m r a g a s z k o d i k a hagyományok­
h o z , a z újat a k a r j a . — Diszharmónikusan: c s a v a r o s eszű, f u r ­
fangos, furcsaságokat hajszoló, önfejű, ideges, ingerlékeny,
k a p k o d ó , heveskedő, k i r o b b a n ó indulatú, felforgató és pusztító
hajlamú, túlzó, túlfeszített idegzetű, túlérzékeny, rajongó, vég-

121
letes, e x c e n t r i k u s , feltűnést kereső, n y u g h a t a t l a n , d a c o s , e l l e n t ­
mondó, vitatkozó, erkölcstelen, féktelen, kicsapongó, perverz,
n e m tűr s e m m i gátlást vagy felsőbbscget, lázadozó, tekintély-
romboló, meggondolatlanul újító és f o r r a d a l m á r , képzelődő,
fantasztikus terveket szövő, utópiákban hívő, rögeszmés, bo­
g a r a s , érthetetlen és gyökértelen célokat k ö v e l ő .
A szervezetben S -hatás a l a t t á l l n a k : a központi idegrend­
s z e r , a z idegerő, a gerincvelő, a z alsó lábszár.
Az Z általánosságban összefügg m i n d e n n e l , a m i h i r t e l e n ,
váratlan és m e g l e p ő ; r o s s z értelemben kalasztrófális hatású. A
szellemiséget, a felsőbbrendű gondolkozást, a z új értékeket te­
remtő értelmet képviseli, így a modern fejlődésre különösen
rányomja bélyegét: a r o b b a n ó m o t o r , a repülőgép, a nagyhatású
robbantószerek, de a széles rétegek jólétét szolgáló t a l á l m á n y o k
(villamosság) és társadalmi törekvések is Z -jellegűek. Az ér
zékfölötti d o l g o k pozitív szellemű kutatása i s a z Z hatása a l a t t
áll.
. S - j e l l e g ű f é m a p l a t i n a ; k ö v e i főleg a borostyán, a h e g y i
kristály és a topáz.
A horoszkópban a f e n t i v o n a t k o z á s o k o n kívül elsősorban
az idegéletre és a magasabbrendű szellemiségre utal, jellemző
a n a p j a i n k b a n előtérben álló szociális m o z g a l m a k b a n elfoglalt
álláspontra, a velük v a l ó v i s z o n y l a t r a i s .

y Neptun.

Negatív, passzív, vizes-nedves jellegű, a nőies és férfias

e l e m k e v e r e d i k b e n n e , d e a nőiesség túlsúlyban v a n .
M i n t e l v , a z egyetemességben való felolvadást, a m i n d e n r e
kiáradó szeretetet. I s t e n átélését, a z áldozatkészséget és önfel­
áldozást, d e u g y a n a k k o r a z egyéniség k e r e t e i n e k szétolvadását.
a határtalanságba áradást, s a kháoszt, a k ö d ö s b i z o n y t a l a n ­
ságot f e j e z i k i .
Jellemformáló hatásai: harmónikusan: érzékeny, felfogó­
képes, finomérzésű, érzékfölötti benyomásokra fogékony, mű­
vészi h a j l a m , különösen festői és z e n e i hajlamú, n a g y képzelö-
erejű, ihletett, magasrendű ösztönzéseket követő, inspirált^
tiszta, h í v ő , vallásos, erkölcsös, emberszerető, nagyvonalú és
nagylelkű, önzetlen az önmegtagadásig, résztvevő, mindig
szolgálni és segíteni kész, emberszerető, odaadó, önfeláldozó,

122
m é l y , túláradó érzésű, egyetemességre t ö r e k v ő . — Diszharmó­
nikusan: közönyös, nemtörődöm, ingatag, változékony, ízléste­
len alacsony hajlamú, szeszélyes és kiszámíthatatlan, véglete­
s e n változó kedélyű, túlérzékeny, a g g o d a l m a s k o d ó v a g y gyáva,
rajongó, k é p z e l ő d ő , túlzó, k h a o t i k u s , szétfolyó, tétova, zavaros
gondolkozású, pesszimista, ideggyönge vagy túlfeszült ideg­
zetű, betegesen f o g é k o n y minden hatásra, kritikátlanul hisz
minden titokzatosban, rejtelmeskedö, kizökkent n e m i hajlamú,
h a z u d o z ó , szélhámoskodó, z a v a r o s b a n halászó, betegesen szen
vedélyes, ivásra és bódítószerek használatára hajlamos.
A T általánosságban a határtalanság, tehát egyben a
kháosz planétája. Hatása alá tartoznak a szellemi megnyilat­
kozások, az okkult tanulmányok és kísérletek, minden, ami
az érzékfölötti világgal áll k a p c s o l a t b a n , de u g y a n a k k o r a z ön­
á m í t ó képzelgés i s , m i n t a h o g y a mindenség m é l y e b b értelmét
a z érzékcsalódás fátyla — a h i n d u k Majája — l e p l e z i e l . D i s z ­
harmónikusan e l t o r z u l v a a ^ megtévesztő hatása csalásra, szél­
hámosságra, hamisításokra vezet.
^ - j e l l e g ű f é m a z a l u m i n í u m ; k ö v e i főleg a k h a l c e d o n , a
tűzopál s általában a z irizáló k ö v e k .
A horoszkópban elsősorban a t u d a t a l a t t i ösztönéletre, álta­
lában a z ösztönösségre és a nemiség normális v a g y rendellenes
voltára utal.
V Plútó.
P o z i t í v , tevékeny, kettösjellegű, a tüzes és n e d v e s sajátság,
v a l a m i n t a férfias és nőies e l e m k e v e r e d i k b e n n e , d e a tüzes és
férfias j e l l e g v a n túlsúlyban.
M i n t e l v , a gyökeres átalakulást, a sokrétűséget, a k i e g y e n ­
lítésre t ö r e k v ő ellentétes erők ütközéséi, a megoldást követelő
válságokat, széleskörű és nagyarányú átalakító hatásokat, a v e ­
szedelmes melléktermékekkel j á r ó , d e kívánatos erjedést, álta­
lában a n a g y és éles ellentétek szembeállítását s ezzel egyen­
súlybahozását képviseli.
Jellemformáló hatásai: harmónikusan: elszántan merész,,
mindennel szembeszálló, v a k m e r ő , n e m tér k i a problémák és
válságok elöl, h a t a l m a s lendületű, f o k o z o t t a n tevékeny, magá­
valragadó, nagyszabású, m i n d e n t m a g a s szempontból, összegezve
lát és a végső célnak r e n d e l alá, ö n m a g a fölé i g y e k s z i k kere­
k e d n i , l e g y ő z i saját lényének a l a n t a s a b b vonásait, élretörŐ, v e -

12»
zetésre h i v a t o t t , messzetekintő, előrelátó, s o k s z o r s z i n t e prófétai
értelemben, n e m c s a k a k a r j a a z újat, n e m csupán f e l f o r g a t , h a ­
n e m óriási erővel d o l g o z i k a z új r e n d létrehozásán, átfogó r e n d ­
szereket alkot vagy ilyenek szolgálatába állítja erőit, egysége­
sítő és kiegyenlítő társadalmi felfogású, mágikus képességei
vannak, de azokat j ó értelemben a l k a l m a z z a . — Diszharmóni­
kusan: r o m b o l ó , f a n a t i k u s a n elszánt, ellenérvre n e m hallgató,
dacos, lázadó, ellentmondó, kíméletlen, kegyetlen és durva,
erőszakos, bosszúálló, túlzottan érzéki, m i n d e n cél nélkül k e r e s i
a h a r c o t és a z összeütközést, sötétkedélyű, zárkózott, betegesen
önös, kielégíthetetlen, gátlásokat és meggondolásokat nem Is­
m e r ő , n e m válogat a z eszközökben céljai elérésére, engesztelhe­
t e t l e n és h a j t h a t a t l a n , z s a r n o k i , v a d u l féltékeny, titokzatoskodó,
f e k e t e mágiára hajlamos.
Általánosságban a nagyszabású, óriási méretű dolgokkal,
m o z g a l m a k k a l , a z összeütköző végletekkel, a kettősséggel (duális
e l v e k k e l ) , a válságokkal és a z ellentéteknek m i n d e n áron való
kiegyenlítésével áll k a p c s o l a t b a n . N a p j a i n k h a t a l m a s n é p m o z g a l ­
mai V-jellegűek. A,'v'-hatás n e m tűr megalkuvást: „vagy —
vagyi" Miután nemcsak súlyos válságokat idéz fel, h a n e m a
megoldást i s kikényszeríti, végeredményben jótékonyhatású is
l e h e t , b á r hatásainak lefolyása kártékonynak, katasztrőfálisnak
tetszik.
A szervezeteben a ^ hatása a l a t t állnak a tobozmirigy
(amelyet S c h l e i c h a lélek, a z e m b e r i l é n y e g székének tarl), a
belső kiválasztású (endokrin) mirigyek, amelyek működéséről
m é g igen k e v e s e t t u d u n k , d e sejtjük m á r , h o g y r a j t u k keresztül
kapcsolódik a z a n y a g i a s , m e c h a n i k u s életfolyamat a z érzékfölöt­
t i n e k nevezhető s z e l l e m i kvalitásokkal és e r ő k k e l ; a h i n d u böl­
cselet „ c s a k r á " - i — rejtelmes erőközpontjai — is idetartoznak,
s megjegyezzük, h o g y több m o d e r n kutató e z e k e t a belső k i v á ­
lasztású m i r i g y e k k e l és a s z i m p a t i k u s i d e g r e n d s z e r fő idegsző.
vedékeivel, p l . a soláris p l c x u s s a l h o z z a k a p c s o l a t b a . A V egész
hatásterületével és természetével még nem vagyunk tisztában,
m i n t a fönti vonatkozásokkal s e m , d e éppen a ^ felfedezése és
m e g n y i l v á n u l ó hatásai k o r u n k b a n u t a l n a k a r r a , hogy ezek a
kérdések felszínre kerültek, megoldásra várnak és megoldást i s
fognak nyerni.

V - j e l l e g ű e k a r i t k a és új fémek, d e ezekről és a ^ - j e l l e g ű

124
kőzetekről i s n a g y o n b i z o n y t a l a n m é g a z asztrológiai vélemény.
A horoszkópban a f e n t i vonatkozásokon kívül a felsőbb­
rendű képességek jelenlétére v a g y hiányára, a z új mozgalmak­
k a l s z e m b e n e l f o g l a l t álláspontra, a válságokban tanúsított m a ­
gatartásra u t a l ; férfi v a g y nő horoszkópjában f e l f o k o z o t t érte­
l e m b e n hasonló vonatkozásokra m u t a t , m i n t a c ? .
*
A planétáknak a horoszkópban k i f e j t e t t hatásait a s z e r i n t
ítéljük m e g , h o g y m i l y e n a k o z m i k u s é^s a lokális helyzetük és
m i l y e n természetű fényszögekkel állnak a többi planétával. E
s z e m p o n t o k r a később kerül s o r , a m i k o r a z olvasó a j e g y e k és
házak szerepével i s tisztába jött már.

3 . A z állatövi j e g y e k jelentéstartalma.

A z állalövi j e g y e k összetettebb hatásúak, m i n t a planéták;

jelentéstartalmuk s z o r o s a n összefügg a bennük uralkodó plané­
tákkal. Láttuk, h o g y a planéták m a g u k i s c s a k a N a p k ö z p o n t i
erőinek módosulásait f e j e z i k k i ; u g y a n í g y a j e g y e k hatásösszege
i s v é g e r e d m é n y b e n a N a p m ó d o s u l ó erőinek f e l e l m e g . í g y érvé­
nyesül sokszerű változatban újra és újra, mindenütt a N a p k ö z ­
ponti, szétáradó ereje.
A jegyek, természetüknek megfelelően, bizonyos rendsze­
r e k b e n foglalhatók össze. A s z e r i n t , h o g y milyen szempontból
vizsgáljuk a j e g y e k hatáslermészetét, többféle felosztás kínálko­
zik. A 19/a. ábra a z úgynevezett minőségi (kvalitív) felosztást
szemlélteti, s ez a j e g y e k erőkifejtésének módjára (dinamikájára)
jellemző.

4. Minőségi felosztás: a „három k e r e s z t " .

A tizenkét j e g y e t négyzetesen felosztva, az egymástól

90°-ra lévőket t e n g e l y e k k e l kötjük össze. í g y három négyescso­
p o r t o k a t k a p u n k , s a z összekötő t e n g e l y e k k e r e s z t e k e t a l k o t n a k .
E z t a felosztást a három minőségi keresztnek, röviden a három
keresztnek nevezzük. (19/a. ábra)
Az első j e g y , a Kos, i l y e n módon a Rákkal, a Mérleggel
és a R á k k a l j u t k a p c s o l a t b a . E z a négy j e g y — akárcsak a K o s
— b i z o n y o s elsőrendű jelentést k a p ; mindegyikük a m a g a kör­
negyedének élén áll, k i e m e l k e d ő h e l y z e t e t f o g l a l e l , ezért fő v a g y

126
 -V-

t 4 ' ^

t í i r p ^ FöLO : +

V. MOZGÉKONY
X^ÍÍCJ...- LEVE6Ö: SS

©m*'^ víz : V
í9/a. ábra. 79/6. ó6ro.
A jegyek minőségi, dinamikus A jegyek felosztási az elemek
felosxtása. (A hárum „kereszt".) szerint. (A négy „háromszög"'.)

kardinális j e g y e k n e k nevezzük. K i e m e l k e d ő helyzetük a hatá­

s a i k b a n i s érvényesül: k e z d e m é n y e z ő s z e l l e m , a k a r a t , határozott
irányzat, tevékeny, aktív magatartás, élretörekvő ösztönzés j u t
bennük kifejezésre.
A K o s után s o r b a n k ö v e t k e z ő j e g y e t , a Bikát ugyanígy
négyzetesen összekötve a megfelelő' j e g y e k k e l , a szilárd keresztn
kapjuk, amelynek t a g j a i : a Bika, az Oroszlán, a Skorpió, és a
Vizörftő. Jellegük és hatásuk más, m i n t a fő-kereszt j e g y e i é ; a
szilárd minőség fejeződik k i bennük: szilárdság, kitartás, las­
súbb, d e állandóbb és szívósabb tevékenység, több egyensúllyal,
kimértséggel, türelemmel. A z erőfeszítés i t t n e m o l y a n szembe­
szökő és k e z d e m é n y e z ő , m i n t a z előző keresztben, de n e m i s
futja k i o l y a n g y o r s a n a lendületét.
A z Ikrekből k i i n d u l v a a k ö v e t k e z ő kereszt-csoportosításban
a z Ikreket, a Szüzet, a Nyilast és a Halakat találhatjuk együtt. E z a
változó kereszt, s a hozzátartozó j e g y e k minőségi jellege elüt
mindkét m e g e l ő z ő keresztétől: változékonyság, mozgalmasság,
sokoldalúság, többirányú érdeklődés, e n n e k megfelelően eleven
értelmi tevékenység, jó felfogás, alkalmazkodóképesség, kapcso­
l a t o k a t kereső h a j l a m j u t bennük kifejezésre.

126
 A minőségek j e l e i t a 19/a. ábra a l a t t látliatjuk; m e g k e l l
ismerkednünk velük.
Aszerint, ahogyan az egyik vagy másik kereszt-csoport
előtérbe lép és túlsúlyra j u t a horoszkópban, következtethetünk
az illető e m b e r összetételében u r a l k o d ó minőségi vonásokra, a
íóutebb k i f e j t e t t e k értelmében.

5. A z e l e m i felosztás: a „négy háromszög".

A 19/b. ábra ismét új szempontból o s z t j a f e l a jegyeket.

Az egymástól 1 2 0 — 1 2 0 f o k r a lévő jegyeket k a p c s o l j u k össze s
ilyképpen négy, e g y e n k i n t három-három taggal bíró csoportot
k a p u n k . E z a z úgynevezett elemi felosztás, az ősi asztrológiai
szemlélet négy „ a l a p e l e m e " s z e r i n t . E z a négy „ e l e m " a tűz, a
víz, a föld és a levegő. A régi bölcsek és természetkutatók —
é p p e n a z asztrológiai szemlélet alapján — m i n d e n t a s z e r i n t osz­
tályoztak, h o g y a négy e l e m közül m e l y i k u r a l k o d i k a vizsgált
jelenségben v a g y a n y a g b a n , v a g y h o g y a n k e v e r e d n e k e l a z o k b a n
a z e g y e s e l e m e k . E z e k e t a f o g a l m a k a t a z o n b a n n e m s z a b a d ösz-
szetévesztenünk a tudományos vegytan elemeivel! Csak a szó
a z o n o s , a z e l v és a t a r t a l o m egészen más. A z „ e l e m " kifejezés­
n e k i t t használt értelmezése a z ősibb, gyökeresebb, m á r a k k o r
alkalmazták a bölcsek, a m i k o r a z e m b e r e k n e k a v e g y t a n i ele­
m e k r ő l m é g f o g a l m u k s e m v o l t , v a g y c s a k b i z o n y t a l a n képet a l ­
k o t t a k róluk. A négy asztrológiai e l e m a l a t t n e m s z a b a d a szó-
s z e r i n t vett tüzet, v i z e t , földet v a g y levegőt érteni, h a n e m a z o k a t
a sajátságokat, a m e l y e k e b b e n a négyben a legjellemzőbben, l e g ­
szembeszökőbben nyilvánulnak m e g . Jelképes kifejezésekkel v a n
dolgunk, n e m természettudományos, racionális osztályozással.
A j e l k é p , éppen sűrített, összegezett, sokrétűségre utaló tartal­
mával, s o k k a l többet m o n d , m i n t egy-egy szabatos, észszerű
meghatározás, c s a k tudnunk kell helyesen értelmezni.
Az asztrológiai „tűz e l e m e " azt fejezi k i , amit mindnyá­
jan a közbeszédben „tüzes"-nek m o n d u n k ; tehát a tűz hevét,
l o b o g ó , hőtárasztó és világító erejét, a h e v e s , g y o r s égés f o l y a ­
matát, a z e m b e r b e n a lángoló, tüzes, m e l e g érzést és i n d u l a t o t ,
a g y o r s , fellobbanó tevékenységet; a tüzes e l e m h e z p e d i g m i n d i g
a meleg és száraz j e l l e g járul. Tüzes jegyek tehát ilyen érte­
lemben a Kos, az Oroszlán és a Nyilas. A z t i s látjuk, s ezt t e r ­
mészetesnek találhatjuk, h a a f e n t i e k e t megértettük, h o g y a tü-

127
zes jegyek hatástarmalma pozitív jellegű, a m i n t a z t a 2 2 . ábra
feltünteti. A pozitív jegyekben villamos feszültség (elektricitás),
a negatív jegyekben delejes vonzás (magnetizmus) érvényesül.
Haladjunk most tovább a z állatövön az elemi beosztás
s z e r i n t , a Kostól tovább, a k k o r a„földelem" háromszöge követ­
k e z i k : Bika, Szűz, Bak; ezek a „földies" jegyek. Lassúság, n e ­
hézkesség, állandóság, a z a n y a g h o z , anyagiassághoz való r a g a s z ­
kodás j e l l e m z i őket; a mozgékonyság, gyors tevékenység hát­
térbe s z o r u l és a helytállásnak, a m e g l é v ő megóvásának ád h e ­
lyet. Tartósság, sűrüvérűség, meggondoltság és hagyományok­
hoz való ragaszkodás kíséri m i n d e z t . Jellemző és érthető', h o g y
a földies jegyek negatív jellegűek, s' a hideg és száraz sajátosság
járul hozzájuk.

A következő háromszög a l e v e g ő - e l e m é ; légies jegyek az

Ikrek, a Mérleg és a Vízönlő. Könnyedség, m o z g é k o n y s á g , szét­
áradó kötetlenség, mindenfelé forduló érdeklődés álhatolá.s,
ezek révén f o k o z o t t értelmi képességek, szellemi rátermettség,
fölemelkedő irányzat, a röghözkötöttségnek ellentmondó haj­
l a m o k járulnak hozzájuk. T a l á l ó és helyénvaló, h o g y ezek a je­
gyek pozitív jellegűek, s a légies e l e m e t a meleg és nedves sajá­
tosság jellemzi.
A negyedik háromszögbe a „víz-elem" jegyei tartoznak:
a Rák, a Skorpió és a Halak vizes jellegűek. Szétterjedés, út­
keresés és a törekvéseknek alkalmas medret alakító képesség
jellemzi őket; átfogó, betöltő, magábazáró hajlam, csiráztató,
termést előmozdító, e l e v e n erők nyilvánulnak m e g bennük, de
elősegítik a felbomlást, a szétolvadást és erjedést i s . E g y e n l e t e s ,
feltartóztathatatlan, de n e m h i r t e l e n és fellobbanó tevékenység
felel m e g a természetüknek. A vizes jegyek negatív jellegűek,
a nedves és hideg sajátosság járul hozzájuk.
Az általánosító jellemzések n e m merítik k i a j e g y e k bo­
n y o l u l t jelentéstartalmát, de egyelőre m e g k e l l értenünk és j ó l
meg is kell jegyeznünk az elemi felosztást, értelmezésével
együtt. Nyilvánvaló, h o g y a pozitív j e g y e k általában ellentétesek
a negatív j e g y e k k e l , d e a „ m e l e g , száraz, h i d e g és n e d v e s " sajá­
tosságokkai kapcsolódva még hangsúlyozottabb ellentét-párok
állnak elő. í g y legélesebb ellentétben állnak a tüzes jegyek a vi­
zes jegyekkel, s a földies jegyek a légies jegyekkel. Viszont a
tüzes jegyek nincsenek ellentétben a szintén pozitív légies je-

128
gyekkel, s a vizes jegyek a velük egynemű, negatív földies je­
gyekkel; sőt, b i z o n y o s r o k o n s z e n v és h a r m o n i k u s k a p c s o l a t v a n
köztük. H a a föntebbieket megértettük, a k k o r m i n d e z t nyilván­
valónak, természetesnek és n a g y o n jellemzőnek találjuk.
A z e l e m e k j e l e i t a 19/b. ábra a l a t t láthatjuk, e z e k e t i s m e g
kell tanulni.

6 . A z e l e m e k és m i n ő s é g e k k a p c s o l a t a .

Ha a föntebb k i f e j t e t t két osztályozást, a minőségit és a z

e l e m i t k a p c s o l a t b a h o z z u k egymással, a 19/a. és 19/b., v a l a m i n t
a 2 1 . ábrát egj'bevetve, a k k o r a z egyes j e g y e k hatástartalmát
összetettebben, természetükre m é g jellemzőbben csoportosíthat­
juk.
P l . a tüzes j e g y e k közül a Kos egyúttal fő- v a g y kardiná­
lis j e g y , a z Oroszlán szilárd j e g y , a Nyilas pedig változó j e g y ,
ha minőségi osztályozásukat i s figyelembe vesszük. Ugyanígy
minden elem-csoportban találunk egy fő, egy szilárd és egy
változó minőségű jegyet.
V e g y ü k s o r r a ebből a szempontból a z e g y e s csoportokat:

A tüzes j e g y e k minőségi változatai:

Mind a három pozitív, villamos-feszültséggel telített.

T K o s , fő- vagy kardinális jegy, Mars-jelleggel. A tüzes
elem ilt a fö- vagy kardinális minőség erőkifejtésének jellegé­
vel kapcsolódik és m a r s i színezetet k a p . A lendület, a kezde­
ményezés, a küzdökészség és a z akaraterő tehát kétszeresen elő­
térbe l é p ; f o k o z ó d i k a célratörő i g y e k e z e t , a vezetésre irányuló
hajlam és képesség, d e a feszítő erők könnyen túlzásba c s a p ­
hatnak.
St Oroszlán, szilárd jegy, Nap-jelleggel. A tüzes e l e m i t t a
mérséklő hatású szilárd minőséggel kapcsolódik: a tüzes elem
lendületét, a z uralkodásra, vezetésre, a z a k a r a t keresztülvitelére
irányuló hajlamot a szilárd jelleg olyképpen módósílja, hogy
meggondoltabbá, kimértebbé válik, s mindehhez a Nap­
hatás i s hozzájárul. A z önbizalom b i z o n y o s egyensúlyt a d a f e ­
szülő erőknek, n e m ösztönöz gyors, elhamarkodott tevékeny­
ségre, a z Oroszlán-tipus kényelmesebb és türelmesebb, erőit
n e m c s a k a tevékenységre fordítja, m i n t e g y öncélt látva ebben,
m i n t a K o s , h a n e m a z élet ö r ö m e i r e és ö n m a g á r a i s g o n d o l , bár

9 BoUay: A csl!lagf*|Mf kfinyv* 129

ezekben i s tüzes h a j l a m a i vezérlik. A mérséklés f o k o z o t t öntu­
datot ád, önérzet és méltóságteljes magatartás lép a K o s n y e r ­
sebb, v a d a b b lendületének helyére.
^ N y i l a s , változó jegy, Jupiter-jelleggel. A tüzes e l e m itt
a változó minőséggel lép k a p c s o l a t b a ; a tüzes e l e m i s m e r t v o n á ­
s a i t a változó minőség erősen átszínezi. A z értelmi, s z e l l e m i tö­
rekvések előtérbe l e p n e k és a tüzes lendülettel, v a l a m i n t a j u p i ­
t e r i hatással párosulva magas célok felé f o r d u l n a k : tanulmá­
n y o k , bölcsesség, világnézet, vallás, igazság, a fennálló rendnek
a l a p u l szolgáló j o g , a szellemiség kérdései j e l e n t i k a célokat, s
e z e k e t a Nyilas-típus tüzes lelkesedéssel, d e a változó-minőség
körültekintő, értelmes, k a p c s o l a t o k a t létrehozó hajlamával kö­
veti; mozgékonyság, elevenség, széleskörű érdeklődések járul­
n a k m i n d e h h e z , a z élet egészséges ö r ö m e i kiegj'ensúlyozott sze­
rephez j u t n a k , a mozgékonyság és a z értelmi megismerés ösz­
tönzése távoli k a p c s o l a t o k létrehozására, hosszú utazásokra
késztet.

A földies j e g y e k minőségi változatai:

V B i k a , szilárd jegy, Vénusz-jelleggel. A föld-elem nehéz­

k e s , lassú, röghöztapadó hatásai a szilárd minőség hasonló haj­
l a m a i v a l kapcsolódva, f o k o z a t t a n érvényre j u t n a k : meggondolt,
kimért, de határozott és kitartó tevékenység származik ebből,
amely elsősorban anyagi célokat tűz maga elé, a h a s z n o t és
hasznosságot értékeli. A z anyagiasság és a z itt negatív jellegű
Vénusz-hatás a testiség ö r ö m e i r e is f o k o z o t t a n hajlamossá tesz.
de a z anyagformálásra, formaalkotásra való h a j l a m o t , tehát a
művészi törekvést i s felszínre h o z z a . A két kapcsolódó hatás
megbízhatóságot, n y u g a l m a t és egyensúlyt ád.
""P Szűz, változó jegy, Merkúr-jelleggel. A f ö ' d - e l e m nehéz­
kessége a földies, a n y a g i a s célok felé t e r e l , d e a változó minőség
könnyedsége é.s értelmi hatása, a z i t t negatív M e r k ú r hatásaival
együtt, a s z e l l e m i Itörekvést is kihangsúlyozza. E z a z o n b a n főleg
gyakorlatias, anyagias f e l a d a t o k r a irányul: az a n y a g , tágabban
a z a n y a g i világ megismerése és kutatása, a z a n y a g i d o l g o k r e n d ­
szerezése, általában a rendtartás, pontosság és aprólékosság l é p
előtérbe; a m o z g é k o n y , kötetlen s z e l l e m i ösztönzés, a m e l y a vál­
tozó minőséggel együttjár, a nehézkes, m e g k ö t ö t t főldiességhez
kapcsolódva s o k a t veszít könnyedségéből, másrészt megnemesíti
a z a n y a g o t , a földles d o l g o k a t b i z o n y o s mértékben ..átszellemíti".
 Z B a k , fő- vagy kardinális jegy, Szaturnusz-jelleggel. A
sűrű, nehézkes, k e m é n y földies e l e m a fö-minöség akaraterejével
és célratörő lendületével párosul, a Szaturnusz-hatás a z o n b a n fo­
k o z z a a z anyagiasságot és merevségei. A z akaratlerö n a g y , d e n e m
kirobbanó, m i n t p l . a K o s b a n , h a n e m egyenletes, kitartó, szívós
tevékenységben j u t kifejezésre; ez előre tör, vezetésre, irányításra,
rendelkezésre törekszik, d e célja földies és a n y a g i a s : a z a n y a g o n
v a l ó u r a l o m . A z u r a l o m r a törekvéssel együtt jár a z önuralom, sőt
a z önmegtagadás i s , d e a B a k b a n m i n d e z n e m s z e l l e m i gyökerű,
h a n e m a célt, a z a n y a g meghódítását, a z u r a l o m biztosítását s z o l ­
gálja. Határozottság, m e g i n g a t h a t a t l a n céltudatosság ós a kézzel
f o g h a t ó célok m a g a s r a értékelése j á r mindezzel.

A légies j e g y e k minőségi változatai:

M i n d a h á r o m pozitív, v i l l a m o s feszültségű,
n I k r e k , változó jegy, Merkúr-jelleggel. Itt a légies e l e m
m o z g é k o n y s á g a , könnyedsége és értelmi h a j l a m a a változó m i n ő ­
ség hasonló hatásaival párosul, a m i t a z I k r e k b e n pozitív-jellegü
Merkúr még j o b b a n k i e m e l . A z eredmény fokozott mozgékony­
ság, könnyedség, szétágazó értelmi érdeklődés, s o k , bár nem
m é l y r e h a t ó k a p c s o l a t létesítésére, e z z e l g y a k o r i , de, r ö v i d utazá­
s o k r a v a l ó h a j l a m , alkalmazkodóképesség, ügyesség, gyorsaság,
de változékonyság i s ; a könnyed hatások összefogása túlságo­
s a n kötetlenné t e s z i a z Ikrek-típust, n e m ád szilárdságot, s e m
egy-célra t ö r e k v ő koncentrációt, ezért a osapongás, felszínesség
és megbízhatatlanság i s n a g y s z e r e p h e z j u t .
£ : M é r l e g , fő- vagy kardinális jegg, Vénusz-jelleggel. I t t az
élretörŐ, vezetésre h a j l a m o s fő-minőség hatása a légies elem
könnyedségével, m o z g é k o n y s á g á v a l és értelmi-szellemi irányza­
tával kapcsolódik, a m e l y e k h e z a z i t t p o z i t í v v é átszínezett Vénusz
hatása i s hozzájárul. Becsvágy, előtérbe i g y e k v ő törekvés, h a t n i -
akarás, s a z e z e k h e z szükséges a k a r a t j e l e n v a n a fő-minőség r é ­
v é n ; m i n d e z a z o n b a n légies, értelmi-szellemi célokra irányul, v é ­
n u s z i m ó d s z e r e k k e l : kiegyenlítés, harmóniábahozás, a z ellenté­
t e k összhangbahozása, a z életnek széppé, zavartalanná és k e l l e ­
messé tétele i t t a c é l ; eszközei a t a p i n t a t , belátó és mérlegelő ér­
t e l e m , a d i p l o m a t i k u s képesség, a m e g g y ő z é s és elhitetés. E h a ­
tások a jogérzékkel, igazságos-sággal és a p o l i t i k a i munkálkodás­
s a l t e r e m t e n e k k a p c s o l a t o t , más oldalról, a vénuszi hatás folytán.

181
 művészi, esztétikai kifejezésre i s törekszenek, különösen a z érte­
l e m r e és szépérzékre legközvetlenebbül ható színművészeiben.
Vízöntő, szilárd jegy, Szcaurnusz, illetve ÜránuSz-jelleg­
gel. A légies e l e m könnyedsége, értelmisége és sokoldalúsága i t t
a szilárd minőség h a l a s a i v a l k e v e r e d i k ; a s z e l l e m i törekvések és
a z értelmi-szellemi h a j l a m o k szilárdabb, határozottabb és céltu­
d a t o s a b b jelleget n y e r n e k . A kötetlenség és felszínesség helyébe
nagyfckii öntudatosság, elmélyedő szemlélet és k o m o l y s á g lép;
a z értelmi-szellemi célok m a g a s a b b régiókba e m e l k e d n e k , a tö­
rekvés kitartóvá lesz, bár lendületéből s e m veszít, söt elszánttá,
merésszé válik. A . S z a t u r n u s z n a k i t t pozitívre átszínezett hatása
fokozza a határozottságot és kitartást, de a z Uránusz hatása
hangsúlyozottan érvényesül és rendkívüliséggel, eredetiséggel,
s z o k a l b n vonásokkal ruházza f e l a f e n t e b b k i f e j t e i t h a j i a m o k a t
és képességeket.

A v i z e s j e g y e k minőségi változatai:

( M i n d a h á r o m negatív, d e l e j e s vonzerejű. '

® R á k , fő- vagy kardinális jegy, Hold-jelleggel. A víz-elem
m i n d e n b e behatoló, b e f o g a d ó és érzéshullámzásokat keltő hatása
Ut a fő-minöség akaraterejével, vezető hajlamával kapcsolódik.
Az inkább érzelmi életre beállított víz-elem n e m e n g e d i , hogy
a z akaraterő és célkitűzés szétáradó, kifelé n a g y eredményeket
felidéző m ó d o n érvényesüljön; befelé, zártabb k ö r b e n k e l l m e g t a ­
lálnia helyét. Ezért a Rák-típus i s k i s e b b körben, például a c s a ­
ládban találja m e g i g a z i vezetőszerepéf; a H o l d - j e l l e g e h h e z a z
anyaság elemét a d j a ; a z anyaság a Rák l e g j e l l e g z e t e s e b b meg­
nyilvánulása. A z a n y a központban áll, vezető s z e r e p e t tölt b e a z
otthonban, tevékenysége m é g i s befelé, k i s k ö r r e irányul, s a z
érzés u r a l k o d i k b e n n e . A Rák-jelleggel általában velejár a s z e r e ­
tetteljes, gondoskodó, o t t h o n i a s h a j l a m , a k i s e b b körben való v e ­
zetőszereppel együtt, s o k érzés, képzelőerő és vágyódás a távoli,
a k i s k ö r b ő l n e h e z e n elérhető d o l g o k után.

•"l Skorpió, szilárd jegy, Mars-, illetve Plutá-jelleggel. Az

érzésekre f o g é k o n y , érzelmi átélésekre, l e l k i é l m é n y e k r e hajla­
m o s víz-elem i t t a szilárd minőség hatásaival, a kitartó törekvés­
sel, a megszerzett eredményekhez való ragaszkodással és az
egyensúlyra törekvéssel kapcsolódik. A víz-jelleg szétfolyó, t ú l ­
áradó hatásait korlátok k ö z é zárja a szilárd minőség; a z érzés.

132
és a lelki-élet m é g határozottabban a belsőség, a z élet mélységei
f e l é f o r d u l , m i n t a R á k b a n ; e z z e l s o k önösség, d e n a g y elmélyü­
lés j á r . A lelkiség a külső és belső élet, a földi és a túlvilág hatá­
r a i h o z közelít, szilárd h a j l a m a r é v é n m é g a megfoghatatlannak
látszó d o l g o k a t i s m i n t e g y kézzelfoghatóknak érzi, o t t h o n találja
magát a lélek t i t k a i b a n , erős m i s z t i k u s h a j l a m o k és képességek
élnek b e n n e . D e a víz-elem e l e v e n képzelete és erős érzései, a m i n t
a megragadásra, birtokolásra irányuló szilárd minőséggel k e v e ­
r e d n e k , az érzékiséget, a szenvedélyeket i s felfütik, a nemiség
p e d i g , a m e l y b e n a z élet és halál, a k e z d e t és v é g misztériuma
nyilvánul m e g , a Skorpió-típus i g a z i területévé, d e e g y b e n v e s z e ­
delmévé, esetleg v é g z e t é v é v á l i k ; a M a r s n a k i t t negatívvá színe­
zett behatása p e d i g erős ösztönzést, s o k erőt, d e kétes és erő­
s z a k o s , e g y e n e t l e n módszereket h o z felszínre, m í g a Plútó m i n d ­
ezt válságossá f o k o z z a , de u g y a n a k k o r nagyszabásúságot, végső
kiegyenlítésre l ö r e k v ö elszántságot á d : a Skorpió f e l a d a t a a z a l a -
csor.yabbreudű ösztön-én átélése és legyőzése, h o g y a válságokon
keresztül feltámadhasson b e n n e a felsőbbrendű öntudat.
M H a l a k , változó jegy, Jupiter-, illetve Neptun-jelleggel. A
víz-elem érzésekre, érzelmi-lelki átélésre, s e z e k e n keresztül a
d o l g o k k a l bensőséges k a p c s o l a t r a irányuló h a j l a m a a változó m i ­
nőség kötetlenségével, .szétáradó, értelmi-szellemi kapcsolódást
kereső jellegével párosul. Ezért n e m lehet m e g b e n n e s e m a Rák
k i s e b b k ö r r e koncentrálódó ragaszkodása, s e m a Skorpió belső
összeütközéseken keresztül k i b o n t a k o z n i akaró lelkisége; a vál­
tozó minőség f o k o z z a a szétáradást, m o n d h a t n i a szótfolyást, a
h a t á r o k o n és gátakon való á í h ö m p ö l y g é s t : a Halak-típus lelki­
sége szétterjed, a határtalan.ság, t e l j e s kötetlenség és korlátozat­
lanság felé i r á n y u l ; értelmi-szellemi törekvése a z egj^etemessé-
get, a mindent-átérzést, a l e l k i feloldódást érzi céljának. Krisz­
t u s i e g y e t e m e s s z e r e t e t felé i g y e k s z i k , határtalan közösségérze­
tében felajánlja, söt feláldozza önmagát, a z „ é n " határain i s
túlárad a z önzetlenségben és a szolgálatkészségben. D e m i n d e z ­
z e l a t e l j e s szétfolyás és korlátlanság kétségesebb hatásai is
együttjárnak; a Halak-típus k ö n n y e n e l v e s z t h e t i lába alól a b i z ­
t o s t a l a j t , lelkisége ködös, khaötikus bizonytalanságba t o r k o l , s
m e r t énjét s z i n t e s e m m i r e s e m t a r t j a , n i n c s kellő e r e j e a z ö n ­
uralomhoz s e m ; e b b e n a z esetben r e n d e l l e n e s , gátlásokat n e m
ismerő szenvedélyek jutnak u r a l o m r a benne, amelyekre igen
j e l l e m z ő példa a z i t a l m á m o r a , m e l y b e n a z öntudat feloldódilt.
és szédült határtalanságba látszik k i t e r j e d n i .

7. A z állatövi jegyek, m i n t a fejlődés állomásai.

H a a z e d d i g megértettek alapján m o s t egymásuitán követ­

k e z ő sorrendjükben vizsgáljuk a z állatövi j e g y e k e t , emelkedő,
fejlődő v o n a l a t fedezünk f e l bennük. M i n d e g y i k jegy jelentés­
tartalma bizonyos értékeket, bizonyos sajátságokat foglal m a ­
gába, s a velük j á r ó t e s t i - l e l k i , értelmi-szellemi magatartást fe­
j e z i k i ; a következő j e g y jelentéstartalma p e d i g o l y a n további lé­
pésre, fejlődési f o k r a u t a l , a m e l y n e k eléréséhez szükség v o l t a
megelőző jegy t a p a s z t a l a t a i r a és élményeinek összegezett vég­
eredményére, í g y vizsgálva a j e g y e k sorát, e l v o n t , m a g v a s értel­
mezéseit k a p j u k a f o k o z a t o k n a k , o l y a n összegezésben, a m e l y b e n
m i n d e n jellegzetes vonás m e g v a n . Természetes, h o g y i l y e n „ideá­
l i s " típusok a való életben n e m a k a d n a k , de m i n d e n k i b e n f e l ­
ismerhetjük a jellegzetességek kisebb-nagyobb fokú megnyilvá­
nulását.

Kos.

T. A Kos a k e z d e t , a z elindulás, a z ébredés. A z e r ő k k i ­

bontakozva k e l n e k életre, tele frissességgel, nagy feszültséggel,
a z É n érzi a b e n n e d a g a d o z ó erőket és célt k e r e s , a m e l y e k felé
a z o k a t fordíthatja. A z erőkifejtés s z i n t e öncél m é g , a z , a m i t e l ­
érhet v e l e , alárendelt jelentőségű. A z É n m é g n e m ébredt teljes
öntudatra, kifelé, a tevékenység határtalan t e r e felé f o r d u l és n e i n
f o g l a l k o z i k önmagával, ezért egyáltalán n e m , v a g y c s a k kevéssé
ö n z ő v a g y önös ( e g o c e n t r i k u s ) . Létének értelmét a z erőkifejtés­
ben, a z erők felhasználásában látja, öntudatát és akaratát a z
erők szolgálatába állítja, i g y e k s z i k a z o k a t tevékeny irányba te­
r e l n i , ezért h a j l a m o s a r r a , hogy összegezett erők irányítójává,
mások vezetőjévé l e g y e n . A z élet m é g új a K o s - e m b e r számára,
m i n d e n m é g megismerésre és felfedezésre vár, ezért kész a z út­
itörő szerepére és merészen, n a g y lendülettel v á g n e k i a kifür­
készhetetlen, tehát n e m mérlegelhető feladatnak i s . Ügy érzi,
hogy élete n e m egyéb, m i n t a b e n n e feszülő erők kifejtésére
r e n d e l t e t e t t eszköz, ezért inkább a z erőfeszítésre, a k ü z d e l e m r e
irányítja figyelmét és k e v e s e t t ö r ő d i k ö n m a g á v a l v a g y a z életé­
v e l : a kitűzött célért folyltatott h a r c b a n készségesen feláldozza

184
I
magát. M i n d e h l i t z éppen a k e z d e t i , m o n d j u k , kc/.detieges álla­
p o t egyszerűsége és naivitása járul. A K o s n e m s z e r e l i a bonyo­
l u l t kérdéseket, a felmerülő kételyeket és ellenvetéseket, mindez
c s a k e l t e r e l i a z erőket a tettül, a z eredményes tevékenységtői;
kevesebbet gondolkozik, mint inkább c s e l e k s z i k . Ellenvetések­
k e l , gátló i d e g e n erőkkel s z e m b e n türelmétlen, összeütközik v e ­
lük, h o g y a z erők m a g u k döntsék e l a vitát. Elszántságában d a ­
c o s és n y a k a s , d e lényegében jóindulatú, jóérzésű, a m i t l e l k i egy­
szerűsége és frissességében rejlő ártatlansága is" megmagyará.z.
M i n t a j e g y és a b e n n e u r a l k o d ó pozitív jellegű M a r s , a K o s ­
típus i s feltétlenül pozitív s tevékenysége k i f e l é ható és szét­
á r a d ó . Természetének a k e m é n y , küzdelmes m u n k a f e l e l meg:
legjellemzőbb hivatása a k a t o n a i , aztán a n a g y ellenállású a n y a ­
g o k k a l , p l . v a s s a l való m u n k á l k o d á s ; m i n d e n , a m i b e n a v a s n a k
és tűznek s z e r e p e v a n , Kos-jellegű munkásság, d e p l . a z o r v o s i ,
különösen a műtöorvosi tevékenység i s . A Kos-típus j ó sport­
e m b e r i s , d e a z e r ö és ügyesség kifejtése öncél nála.
A z állatöv k ö r é n p o z i t í v j e g y e k negatív j e g y e k k e l váltakoz­
nak: a tovahaladás, fejlődés útján a z előző pozitív állomás
n a g y , szétáradó erőkifejtései után természetes visszahatásként
k ö v e t k e z i k a befelé forduló, koncentrációra és a m á r biztosított
eredmények megóvására irányuló negatív j e l l e g . A lélek m i n d e n
n a g y erőt kifejtő állomás után kissé m e g p i h e n és ellentétes te-
rülelten gyűjt új t a p a s z t a l a t o k a t . A z egyensúly így áll h e l y r e és
a végletek találkoznak, h o g y kiegyenlítsék egymást.

Bika.

d. A K o s r a következő jegy, a negatív Bika, csakugyan

megállapodást, n y u g a l m a t és megóvást fejez k i az elözö jegy
jellegével s z e m b e n . A harcát a lélek m e g v í v t a a z előző fokoza­
t o n , f i g y e l m e m o s t m á r a kiküzdött e r e d m é n y e k r e irányul. T e ­
vékenysége, elcsöndesül, d e annál állandóbb és tartósabb jellegű.
Koncentrálódik, befelé és ö n m a g a felé f o r d u l . A z E n jelentősége
és érdeke előtérbe lép, de ezúttal először; a B i k a még n e m h a ­
t o l t b e l e a z E n mélységeibe, egyszerűen és egészségesen önös,
természetes határig ö n z ö . N e m k í v á n kezdeményezni és v e z e t n i ,
s e m a z i s m e r e t l e n messzeségek felé t ö r n i ; megelégszik önmagá­
val és környezétével, tevékenysége p e d i g otthon érzi magát a
megszerzett és b i r t o k o l t területen. A z a n y a g érdekli és megta­
lálja benne, a z t a z értéket, a m e l y önérdekét szolgálhatja. Nem

135
keres új, járatlan u t a k a t , h a n e m g o n d o s a n továbbépíti a tört
ösvényekét és a r r a törekszik, h o g y a maga körében mindent
alávessen a löldies és a n y a g i a s é r d e k e k szolgálatának. Termel,
létesít, f o g y a s z t j a és elraktározza a t e r m e l t v a g y létrehozott j a ­
v a k a t , egyrészt, m e i d a t e r m e l t j a v a k a t ellenértékekre válthatja
be. I l y m ó d o n becses szolgálatot tesz a közösségnek, m e r t a t e r ­
melés és a t e r m e l t j a v a k kicserélése szorosabb kapcsolatokat
h o z létre a z e m b e r e k k ö z t és a termelő munkálkodás a z általá­
n o s jólétet, a közérdeket i s szolgálja. M i n d e b b e n a Bika magá-
tólértetödö m ó d o n találja m e g helyét, n e m v e z e t i k magasröptű,
eszményi meggondolások, munkáját n e m érzi önfeláldozásnak;
ellenkezőleg, g y a k o r l a t i a s a n f o g fel mindent, s hajlamos kissé
lenézni a z o k a t a l e l k e s és s z e r i n t e élhetetlen Kos-típusokat, a k i k
messzekalandozó célokat k ö v e t v e u t a t törnek a z utánuk jövők­
n e k , de n e m állnak m e g , h o g y a feltárt területet hasznosítsák.
A B i k a a szó s z o r o s értelmében j ó l m e g v e t i lábát a földön, a
kézzelfogható bizonyosságban g y ö k e r e z i k . M i n d e n t , a m i a gya­
rapodást és gyarapítást,, a termelést és' létrehozást szolgálja,
n a g y r a t a r t , s erőit e z e k szolgálatába állítja: családot alapít, utó­
dokról gondoskodik, biztosítja az anyagi j a v a k a t családja és
utódjai részére, t e r m e l , m e g m ű v e l i a földet, a termelt nyers­
anyagokat használható és hasznosítható dolgokká alakítja át,
a megszerzdtt vagy létrehozott j a v a k biztosítására, megóvására
i s g o n d o t f o r d í t ; s z e r e t j ó l élni, s e z t elsősorban a z étel és i t a l
j e l e n t i nála. A Bikában negatív j e l l e g g e l megnyilvánuló Vénusz
azonban mindehhez a formálókészséget is adja; a magasabb
Bika-típus az anyagban ösztönzést talál, hogy azt formákba
kényszerítse és a szépség vénuszi elemével i s felruházza. A k é p ­
zőművészetek — különösen a mintázás, szobrászat és a deko­
rálás — , sőt a z e m b e r i t e s t b e n rejlő lehetőségeket szép f o r m á k ­
b a n kifejező művészdtek, p l . a tánc és a z ének i s Bika-jellegű
tevékenységek. D e m é g a szellemi-művészi tevékenységben is
m e g n y i l a t k o z i k a B i k a a n y a g i a s , hasznotváró h a j l a m a ; r i t k a i t t
a z e l r a g a d t a t o t t , s z e n t h i t b e n é g ő szellemiség s a z alkotás a n y a g i
ellenértéke fontos és ösztönző s z e r e p e t játszik. A K o s heves,
nagyfeszültségű hatásaival s z e m b e n tehát a B i k a a békés, e g y e n ­
letes és egyensúlyra, r i t m u s r a t ö r e k v ő tevékenység j e g y e .

Ikrek.

A z Ikrek k ö v e t k e z ő fokozatában a z elözö létszakaszban

136
s o k eröt gyűjtötit, s o k t a p a s z t a l a t o t s z e r z e t t lélek ismét a z e l l e n ­
k e z ő véglet felé f o r d u L A f e l h a l m o z o t t e r ő k és j a v a k a m i n d i g
kiegyemitésre, nivellálódásra törekvő természet-törvény hatása
a l a t t a szétszóródásra, a kiáradásra irányulnak. A z I k r e k e m b e r e
n e m takarékoskodik, n e m ragaszkodik a meglévőhöz, n e m t a ­
p a d a röghöz v a g y az anyaghoz. Lendülete pozitív irányt v e s z
és tevékenysége m e g i n t kifelé, a messzeségek felé f o r d u l . Az
e l ö z ö l é t f o k o n m e g s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k és i s m e r e t e k n e m elé­
gítik k i többé, egész erejével a r r a törekszik, h o g y tevékenyen,
m o z g é k o n y a n irányítsa érdeklődését m i n d e n felé, a m i m e g k ö ­
zelíthető és megismerhető. Ellentétben a z elözö fokozat befelé
irányuló, koncentrált magatartásával, a z I k r e k e m b e r e szétáradó
erőfeszítésben igyekszik kapcsolatot teremteni mindennel, a m i
elébe kerül. A m e g l é v ő v e l s z e m b e n inkább a z új, a m é g i s m e r e t ­
l e n érdekli, e t e k i n t e t b e n a K o s r a emlékeztet, d e m í g ez a z erő­
kifejtésben öncélt látott, a d d i g a z I k r e k e m b e r e a z új és feltá­
r a t l a n d o l g o k k a l k a p c s o l a t o k a l t létesít és i g y e k s z i k e z e k e t a k a p ­
c s o l a t o k a t m i n é l szélesebb k ö r r e k i t e r j e s z t e n i , öntudata már
összetettebb, a z elözö két j e g y t a p a s z t a l a t l a r t a l m a összegeződik
b e n n e , m o z g é k o n y s á g a és szétáradó h a j l a m a a z öntudatot gaz­
dagabbá t e s z i , értelmével és szellemével i s m e g t a n u l bánni. D e
e z a kísérlet m é g új é l m é n y n e k i , n e m t u d gazdálkodni értelmi
képességeivel, rendszertelenül fordítja érdeklődését m i n d e n felé,
f ő l e g a z újat, a meglepőt k e r e s v e . M i n t a K o s b a n a z erőkifejtés,
úgy a z I k r e k b e n a z értelmi kapcsolódás válik m i n t e g y öncélúvá.
M i n d e n r ő l tudomást kíván s z e r e z n i , m i n d e n r ő l m e g a k a r t u d n i
v a l a m i t . N e m h a t o l a mélységekbe, n e m törekszik a d o l g o k l é ­
n y e g é n e k feltárására, megelégszik azzal, hogy tudomást szerez
és kapcsolatlétesítő hajlamával hírt ad másoknak róluk. Az
önösség és önzés i s változáson m e n t át, a z I k r e k önössége n e m
annyira anyagias, mint inkább értelmi-szellemi: n a g y r a tartja
e z e k e t a képességeit, büszke a mozgékony ügyességére, s h a
mindezt önzö m ó d o n hasznosítani is igyekszik, a megszerzett
javakait n e m halmozza f e l , n e m óvja meg, hanem szétszórja,
vagy újabb k a p c s o l a t o k szerzésének szolgálatába állítja. Min­
denhová behatol és m i n d e n t észrevesz, a m i a felszínen végbe­
m e g y . L á t j a a h i á n y o k a t és szükségleteket, ez a képessége k r i -
tizálóvá teszi, d e e g y b e n a z o n i g y e k s z i k , h o g y a hiányokat b e ­
töltse és a szükségleteket kielégítse. A z a n y a g i j a v a k főleg azért

187
érdeklik, m e r t a z o k a t szét lehelt o s z t a n i , m e s s z i r e e l j u t t a t n i és
általuk újabb k a p c s o l a t o k a t lérehozni. Értelmi-szellemi kapcso­
latteremtő h a j l a m a a g o n d o l a t o k a t i s közvetíti, írói, m é g inkább
újs'ágírói tevékenységben nyílik erre a legtöbb alkalom; az
a n y a g i d o l g o k közvetítésében p e d i g a k e r e s k e d e l e m , a forgalom
kiépítése, a közlekedés megszervezése f e l e l m e g természetének.
^ i l y e n értelemben m i n t e g y beteljesíti a z elözö j e g y m u n k á l k o ­
dását, m e r t g o n d o s k o d i k a t e r m e l t j a v a k és értékek elhelyezésé­
ről, m i n d e n h o v á eljuttatásáról. Kapcsolatkeresö hajlama sok
utazásra készteti, de e z e k többnyire rövidebb u t a k .

Rák.
® . A rákövetkező j e g y b e n , a RáAban, a továbbhaladó l é ­
l e k ismét új t a p a s z t a l a t o k a t s z e r e z . K i p i h e n i előző, szétáradó és
mozgékony tevékenységét, erőkifejtései negatív irányba, ismét
befelé f o r d u l n a k . Öntudata m á r több f o k o z a t o n m e n t keresztül,
most már határozottabban k e z d énjével foglalkozni, d e ennek,
m i n d e n lehetőségével m é g n i n c s tisztában. É p p e n ezért önösscgét
és önzését n e m . állítja előtérbe, h a n e m azonosítja szűkebb kör­
nyezetének érdekeivel, a m e l y e k r e koncentrálódó, befelé forduló
hajlama irányítja figyelmét. A z elözö j e g y szétárasztó, mond­
h a t n i j a v a k a t fecsérlő igyekezete is meghozta visszahatását: a
Rák-ember ismét gyűjt, f e l h a l m o z , megóv. D e ezt már n e m a z
a n y a g öncélú értékelésével t e s z i , m i n t a B i k a , h a n e m azért, h o g y
hasznát és előnyét lássák a z o k , a k i k felé szeretetével és gondos­
kodásával f o r d u l . M e r t a B i k á n a k m é g erősen a n y a g i a s és ön­
érdektől átszőtt ragaszkodása a sajátjához a Rákban már meg­
n e m e s e d i k : itt a k i s k ö r (tagjaihoz és d o l g a i h o z való ragaszkodás
szeretetté válik. D e a s z e r e t e t e l e m e ezúttal először l é p előtérbe,
ezért m é g kissé kezdetleges, bár ö s e i ö él bennci. A szeretét a Rák
esetében m é g öncél; s z e r e t n i e k e l l , m e r t ez a természete, d e a
szeretet bonyolulitabb, további fokozatait még n e m ismeri. A
R á k szeretetének legjellemzőbb kifejezése a z a n y a i szeretet, m á ­
s o d s o r b a n a családapa g o n d o s k o d ó jósága, ö n z é s és önzetlenség
keveredik benne, mert a Rák embere a szeretett lényt teljesen
azonosítja önmagával. A szeretet és a gondoskodás szűkebb
k ö r r e koncentrálódik, d e éppen ezért erös és teljes. M i n d e n , a m i
e n n e k a szűkebb k ö r n e k a z érdekeivel együtt jár, d r á g a és f o n ­
tos a Rák szeméhen. O d a a d ó gondoskodás, a t e s t i és l e l k i szük­
ségletek, hiányok kielégítése, betöltése, a szűkebbkörű élet k e -

138
rétének rendben és iisztán tartása, csinosítása j e l e n t i k a z első­
rendű tevékenységet. Ezért a R á k - e m b e r s z e r e t i otthonát, tágabb
olithonát, a hazáját i s , érdeklődése a z o t t h o n és a család felé
fordul, gondoskodik a tőle függőktől, a k o n y h a i g a z i munkate­
révé válik; nagy erőfeszítésre, söt önfeláldozásra kész, h a ö v é i ­
n e k érdekéről v a n szó, s általában s z o r g a l m a s , munkás életet él,
egyrészt, m e r t erkölcsi felfogása i s a r r a készteti, h o g y e z z e l kö­
vetendő jópéldát a d j o n . A R á k - e m b e r tehát a z eszményi polgár
és családfő, s m i n t i l y e n , a társadalom e g y i k legértékesebb f e n n ­
tartója, ítámasza. D e érzései, s a z előző f o k o z a t o n megszerzett
széleskörű t a p a s z t a l a t o k i s követelik a m a g u k é t : értelmi-szellemi
érdeklődése a távoli d o l g o k , messzeségek felé f o r d u l és a kép­
zelet világában éli át a z t , a m i t a valóságban n e h e z e n érhet e l . A
Rák-típusban — már a víz-jelleg révén i s — erös képzelet él és
e z z e l a z elérhetetlen messzeségek felé k a l a n d o z i k . Ragaszkodása
és életfeladata többnyire a m a g a szűkebb köréhez, legtágabb ér­
telemben i s szülőföldjéhez vagy hazájához köti, de vágya a
messzeség, a z utazás, főleg a t e n g e r , a m e l y a m a g a határtalan-
ságában a legélesebb ellentét a szűk környezettel, s ezért min­
dennél g a z d a g a b b Itápot á d a képzeletnek. A Rákban uralkodó
negatív-jellegű H o l d m i n d e z t a vonatkozást erősen hangsúlyozza
és változékonyságával a R á k - e m b e r b e n i s hullámzó h a n g u l a t o k a t ,
változó kedélyállapotokat idéz f e l . Diszbarmónikus haitások a
Rákban odavezethetnek, hogy a Rák-ember k i s z a k a d szűkebb
köréből, s a k k o r a képzeletben k i f e s t e t t távoli utazások valóra
i s v á l n a k ; d e a messzeyetödött Rák-ember alaptermészete és
képzelete i l y e n k o r a z o t t h o n t állítja l e l k i s z e m e elé és s e n k i s e m
érez o l y a n erös honvágyat, m i n t a z otthonától e l s z a k a d t Rák­
típus, n o h a m i n d e n vágj'a a z v o l t , h o g y m e s s z e földeket bejár­
hasson.

Oroszlán.

yt. A következő jegyben, a z Oro.sz/á/iban, a lélek ismét a z

ellenkező végletbe v e t i magát, pozitív erőit kifelé irányítja és
szétáradó erőkifejtésben találja m e g kifejezését. A z Én m á r elég
fokozaton és t a p a s z t a l a t o n m e n t keresztül és ifit ébred teljes ön­
t u d a t r a , o l y a n n y i r a , h o g y a z Oroszlánban a z önérvényesítés, a z
É n elöférbehelyezése, s a velejáró, bár m é g m i n d i g normális h a ­
tárok közt m a r a d ó önösség és önzés válik s z i n t e öncéllá. A Rák-

139

I
i > a n , m e g i s m e r t és tudatossá vált szeretet m e g m a r a d , de a z O r o s z ­
lánban uralkodó N a p szétsugárzó erőivel kapcsolódva k i t e r j e d L
szerteárad és n a g y kört v o n hatása alá. A szeretet és a z önösség
különös m ó d o n k e v e r e d i k : a z Oroszlán jóságos, jóindulatú, m e ­
legszívű, m i n d i g kész két kézzel a d a k o z n i , d e c s a k a n n a k , a k i
megnyerte rokonszenvét, s azért, m e r t m i n d e b b e n a m a g a énje
és jelentősége léphet előtérbe. B i z o n y o s családfői gondoskodás
i s él b e n n e , de ez eltér attól, a m i t a R á k b a n láttunk. N e m elégíti
k i m á r a szűkebb kör, a család, n a g y o b b , szélesebb kört akar
látni m a g a körül, főleg azért, h o g y természetének megfelelően
annak középpontjában állhasson és m i n t a N a p , fényét, erejét
a tőle függőkre, a h o z z á f o l y a m o d ó k r a sugározhassa, örömmel
ád minél többet, minél bőkezűbben, m e r t így méltó ez őhozzá,
s e z z e l hangsúlyozza hatalmát, erőforrásait, ö n é r v é n y e s í t ő haj­
lama a h a t a l o m b a n , a központi irányító tekintélyben találja
m e g i g a z i helyét, u r a l k o d n i a k e l l a m a g a körében, s ezt a kört
tágítani i g y e k s z i k , h o g y hatalmának i s tágabb érvényesülése le­
g y e n . A z Oroszlán a szó l e g s z o r o s a b b értelmében királyi jegy,
a z i g a z i Oroszlán-típusban m i n d i g v a n v a l a m i f e j e d e l m i önérzet,
büszkeség és p a r a n c s o l n i tudó tekintély, m é g a k k o r i s , h a m i n d ­
ez csupán gátoltan, k i s k ö r r e szorítkozva érvényesülhet. Fölfelé
tör, erőit a m a g a érvényesülésére fordítja, de arról s e m f e l e d k e ­
z i k m e g , h o g y híveit m a g á v a l együtt f e l e m e l j e . E r ö s életérzése
és túláradó erői, t e l j e s öntudatra ébredt énjének önösségével
együtt a z é l e t ö r ö m ö k értékelésére Vezeti, s z e r e t j ó l élni, d e a z
ö r ö m ö k b e n másokalt i s részesít: vendégszerető, g a z d a g o n ellátja
a z o k a t , a k i k megfelelő módon közelítenek h o z z á és éreztetik
v e l e , h o g y m a g a s a b b a n állónak t e k i n t i k . A z é l e t ö r ö m ö k kedve­
lésében hajlandó túlzásba i s c s a p n i , a s z e r e l m e t ö n m a g á é r t él­
v e z i , s e b b e n szinlte kimeríthetetlen Nap-erői i s támogatják, de
h a s z e r e l m i k a p c s o l a t a i b a n önös i s , azért n e m hitvány és k i c s i ­
nyes módon önzö; az felel m e g természetének, hogy örömét
megossza és élvezze, m e n n y i ö r ö m e t t u d a d n i másnak, önössé-
gében és büszkeségében hiú, d e hiúsága magátólértetödö és tény­
leges értékeiben gyökerezik. E z é r t j o b b a n s z e r e t i a k e l l e m e s szót,
akár a hízelgést i s , m i n t a n y e r s i n t e l m e t , d e tisztában v a n a
hízelgés értékével. A z a n y a g i d o l g o k a t azért beosüli, m e r t ö r ö ­
m e t s z e r e z h e t n e k és m e r t másoknak i s j u t t a t h a t belőlük, ezzel
i s f o k o z v a a m a g a jelentőségét. N e m gyűjt, n e m ó v m e g , h a n e m

140
szétoszt, ád, d e i g y e k s z i k igazságosan mérlegelni. A z i g a z i Orosz­
lán-ember m i n d i g igazságos, főleg azért, m e r t méltóságában ezt
t a r t j a magához illőnek. Oroszlán-jellegű hivatás m i n d a z , amely
a z e m b e r t előtérbe, központba állítja és nagyvonalúságot követel.
Elsősorban a z államfő, aztán a n a g y köznek, a z államnak és
közösségnek jelentékeny p o l c a i t betöltő személyek, d e Oroszlán­
típusok p l . a n a g y szállodák igazgatói, a tűz-elem folytán m a ­
gasrangú katonák, s t b . i s . A z életérzés teljessége művészi irányba
i s t e r e l h e t i a z Oroszlán-embert, művészete m i n d i g életigenlő és
nagyvonalú.

Szűz.

""P. A k ö v e t k e z ő j e g y b e n , a Szűzben, a lélek m e g i n t befelé

f o r d u l v a , koncentrált irányban i g y e k s z i k pótolni a z elözö foko­
z a t b a n szétárasztott erőket és m e g ó v ó , összetartó h a j l a m m a l f e j t i
ki tevékenységét. M i n t m i n d e n negatív j e g y b e n , az érdeklődés
i l t i s a z a n y a g i , földies d o l g o k felé f o r d u l , a gyűjtés és a m e g ­
lévőkről való gondoskodás lép előtérbe. Az Oroszlánban már
öntudatra ébredt E n itt i s követeli a magáét, de a visszahatás i s
k i ü t k ö z i k : a Szűz-típus erősen önös és önző, de ezt elleplezi,
sőt kész önmiagát mások szolgálatába állítani, m i n t h a ösztönö­
s e n l e akarná b o n t a n i önösségének várát. M í g a z Oroszlán két
kézzel szórta a j a v a k a t , a Szűz takarékoskodik a z a n y a g i a k k a l
és a m a g a erőivel i s . E r r e szüksége v a n , merít a z elözö létsza­
k a s z túlságosan fecsérelte a z erőket és a Szűznek m e g g o n d o l t a n
k e l l gazdálkodnia a megmaradt energiákkal. E z a visszahatás
és a j e g y negatív j e l l e g e - h o z z á k m a g u k k a l , h o g y a Szűz élet­
ereje csekélyebb, betegségre könnyebben hajlamos, s óvatos,
a g g o d a l m a s természete m é g ezt i s túlbecsüli, fél a bajtól és e l ő ­
vigyázatosan igyekszik elkerülni minden betegséget, söt odáig
m e g y , h o g y képzelt betegségek rabjává válik. G o n d o s , szorgos­
k o d ó mivoltában m i n d e n figyelmét a z a n y a g i d o l g o k r a irányít­
j a , de a b e n n e u r a l k o d ó negaltív M e r k u r - j e l l e g folytán értelmi­
s z e l l e m i érdeklődéssel f o r d u l feléjük. A z a n y a g o t m á r n e m ön­
magáért becsüli, m i n t a B i k a , n e m i s a felhasználásával törődik,
m i n t a Rák, h a n e m m é l y e b b természetével igyekszik tisztába
jönni. Ráeszmél, h o g y a z a n y a g n e m i s o l y a n egyszerű és n y e r ­
sen kézzelfoghdtó v a l a m i , aminőnek p l . a B i k a tartja, hanem
rejtelmes t i t k o k k a l t e l j e s ; értelmi-szellemi h a j l a m a kutató törek-

141
véssél párosul, kritikának ved alá m i n d e n t és i g y e k s z i k i s m e r e ­
t e k e t s z e r e z n i , — kifürkészni a d o l g o k mivoltát. E b b e n a t e k i n ­
tetben a másik m e r k u r i j e g y r e , a z I k r e k r e emlékeztet, d e n e m
felszínes és csapongó, h a n e m mélyreható és m e g f o n t o l t , söt n e ­
hézkes és aprólékos. K u t a t , t a p a s z t a l és a m e g i s m e r t e k e t rend­
szerbe foglalja, hogy könnyebben áttekinthesse. A z a n y a g ter­
mészete mindennél j o b b a n érdekli, ezért a k é m i a kifejezetten
Szüz-jellegű tudomány. D e n e m c s a k a z a n y a g o t i g y e k s z i k meg­
i s m e r n i , h a n e m a z e m b e r viszonyát i s a z a n y a g h o z , általában
a z a n y a g i létformát; gondolkozóvá, bölcselkedővé és vizs^fáló-
d ó v á válva k e r e s i m i n d e z e k értelmét és a z eredményeket megint
csak rendszerbe foglalja. A rendszeresség m i n t h a a z Oroszlán
r e n d s z e r t e l e n szétáradásának visszahatása v o l n a a Szűzben. A g ­
godalmas gonddal t a r t r e n d e t , p o n t o s , pedáns, kínosan ü g j e l a
r e n d r e és a tisztaságra, m i n d e n n e k áttekinhelön, s o r b a r a k % a
k e l l rendelkezésére állania, cédulákkal látja e l a d o l g o k a t , ellen­
őrzi a kiadást és a bevételt. E z z e l a hajlamával a z amúgyis m e r -
kúri jellegű kereskedelemben a magasabbfokú, fejlettebb ága­
zatot képviseli, a szabályozott, m e g s z e r v e z e t t kereskedelmet és
a banküzletet. A d o l g o k megismerésére t ö r e k e d v e tudományos,
rendszerező munkásságban i s megtalálja a helyét. R e n d e t teremt
a világ d o l g a i b a n , a m e l y e k e t a z előző j e g y , a z Oroszlán o l y a n
k e d v e s könnyelműséggel és a d a k o z ó k e d v v e l szórt szét. S éppen
ezért n a g y o n szigorú a kritikájában, a m i k o r rendszertelenséggel
és nagyvonalú könnyedséggel találkozik. A z Oroszlán u r a l k o d n i -
vág>ásának i s m e g v a n a m a g a visszahatása: a Szűz készségesen
szolgál, alárendeli magát a felsőbbségnek és erőit meggyőződéssel
bocsátja mások, irányító tekintélyek rendelkezésére. Ezért leg­
jobban alárendelt állás, a z a l k a l m a z o t t i minőségben való mun­
kálkodás f e l e l m e g természetének, h a p e d i g m é g s e m i g y h e l y e z ­
k e d i k e l , a k k o r legszívesebben magányosan, félrevonulva tevé­
k e n y k e d i k , anélkül, h o g y másokaít a m a g a szolgálatába állítana.

Itt lezárul a ciklus első fele; az E n teljesen magáraeszmélt,

ú g y pozitív, m i n t negatív értelemben, s a k ö v e t k e z ő j e g y e k m a ­
g a s a b b , áltfogóbb tevékenység és f o k o z ó d ó s z e l l e m i öntudat feilő-
désének. .s a z E n f o k o z a t o s feloldásomnak állomásai. A követ­
kező jegyek mindegyike poláris ellentélbcn. poláris kiegészítő
kapcáolalhan áll a v e l e szembonU'vö jegy tartalmával.

142
 Mérleg.

éh A Mérlegben a lélek m e g i n t ellentétes irányt v e s z és

pozitív visszahatással indui új tapasztalatok felé. Megtanulta
m á r a rendtartást és e n n e k értékeivel i s tisztában v a n , d e fel­
lázad a túlzott rendszeresség és főleg a z aprólékosság ellen.
N a g y v o n a l ú és széleskörű a z érdeklődése, s ezt a z i t t pozitív V é ­
n u s z hatásai f e s t i k alá. T e v é k e n y s é g e ismét kifelé irányuló, szét­
terjedő lesz, s a múltból m a g á v a l h o z o t t t a p a s z t a l a t o k alapján a
s o k ellentét k ö z t i g y e k s z i k egyensúlyt t e r e m t e n i , öntudata, m e l y
a z Oroszlánban magára ébredt, a Szűzben p e d i g m á r korlátozni
próbálta az Én túlzó követeléseit, a Mérleg önösségének új
színt á d : öntudatos, önérzetesen büszke, d e kevésbbé önzö, s
e b b e n i s a r r a törekszik, h o g y egyensúlyt találjon ö n m a g a és a
külvilág érdekei közt. Általában mindennél j o b b a n a kiegyenlí­
tésre, a h a r m ó n i a helyreállítására irányítja figyelmét, tevékeny­
ségét i s e n n e k a célnak a szolgálatába állítja. A r e n d e t és r e n d ­
szerességet m á r n e m a n y a g i a s és szűkebb határok k ö z é zárt te­
rületen i g y e k s z i k átélni, h a n e m a magasabbrendü r e n d keresé­
sében: törvényt, ellenértéket áthidaló és összehangoló n a g y ren­
det a k a r , a m e l y b e n a z arányosság vénuszi elve, a z értelein és
a s z e l l e m uralkodjék. E r ő i új célok felé f o r d u l n a k , m i n t a v e l e
szembenálló, őt polgáriasán kiegészítő K o s b a n , de a lendület
nem marsi módon öncélú és h e v e s , hanem kimért, meggon­
dolt és célkitüzö. Míg ott a n y e r s erők leküzdésére irányul
az erőfeszítés, a Mérlegben értelmi-szellemi eszközökkel megy
végbe a z igyekezet a szembenálló erők leküzdésére, elsősorban
a kiegyezés, a kiegyenlítés módszerével. N i n c s i t t éles és kemény
szembefordulás, h a n e m a l k a l m a z k o d ó , behízelgő, m e g n y e r ő m e g ­
győzés j u t s z e r e p h e z , amely azonban n e m feledkezik m e g cél­
járól. D i p l o m a t i k u s hajlékonyság, tábeszélőképesség társul a
kellemes, tetszetős, egyensúlyozott érintkezési formákkal, ame­
l y e k vénuszi eredetűek. J o g és igazság, becsület és mások m e g ­
becsülése lép előtérbe, s a f o r m á k n a g y jelentőséget k a p n a k . A
formák azonban n e m üres formaságok, h a n e m értelmet nyer­
nek és határozott céljuk van, amely szintén a harmóniát, az
éles ellentétek áthidalását szolgálja. A szépség e l e m e m á r n e m
az anyagformáló készségből ered itt. m i n t a negatív vénuszi
jellegű Bikában, h a n e m világosan látott és tudott s z e l l e m i törek­
vések táplálják, magasszínvonalú művészet, „ g r a n d a r t " az c r e d -

14S
mény. A r e n d és a szépség a M é r l e g b e n m i n d i g a z egybehan­
golást és a z éles ellentétek elsimítását i g y e k s z i k megvalósítani,
eszközei f i n o m a k és szelídek, o k o s a k , de éppen ezért a z e r e d ­
mény sokszor csak i d e i g l e n e s , n e m g y ö k e r e s és mélyreható, A
Mérleg-típus j ó , h a r m ó n i á r a t ö r e k v ő élettárs; j o g i , igazságszol­
gáltatással k a p c s o l a t o s hivatásra a l k a l m a s , d e k i v á l ó diplomata
és m a g a s a b b állami tisztviselő i s l e h e t . Művészek és színművé­
s z e k g y a k r a n állnak Mérleg-hatás alatt.

Skorpió.

••A A következő j e g y b e n , a S k o r p i ó b a n aztán m e g n y i l a t k o ­

zik a z előzők visszahatása, d e a z odáig szerzett tapasztalatok
és eredmények összege i s . A Mérleg kifelé irányuló, szétterjedő
tevékenysége után itt i s befelé fordulás, koncentráltság követ­
k e z i k , d e kiütközik a z e l ő z ő j e g y b e n m é g c s a k kiegyezéssel, e l ­
simítással elintézettnek vélt ellentétek egész e r e j e i s . A Skorpió
víz-eleme elmélyülő érzést és lelkiséget ád, s e h h e z a z i t t n e ­
gatív M a r s , söt a P l ú t ó n a g y feszültségű e r e j e j á r u l ; a léleknek
szembe kell néznie m i n d a z z a l a feladattal, a m e l y e k megérté­
sére és átélésére a z előző f o k o z a t o k megérlelték, s amelyeket
a z o k a m a g u k m ó d j á n próbáltak m e g o l d a n i . A S k o r p i ó n e m elég­
szik m e g a r e n d és összhang kedvéért m i n d e n k é p p e n létreho­
zott kiegyenlítéssel, a z ellentétek i d e i g l e n e s áthidalásával, s e m a z
előző f o k o z a t b a n érvényesülő szelíd és m e g g o n d o l t eszközökkel.
Újraértékel m i n d e n t és próbának v e t i alá a z előző fokozatban
elért eredményeket. Az ellentétek legélesebb és legvégletesebb
formában merülnek f e l újra és n e m m a r a d n a k m e g a normális
élet síkján, hanem a magasabb régiókba emelkednek. A ne­
gatív j e g y e k módjára a Skorpió is visszamerül az anyagba,
d e ezt n e m találja kielégítőnek. Erőit a r r a irányítja, hogy az
anyagiság és testiség legrejtettebb természetét is megismerje,
d e n e m kívülről szemlélve és r e n d s z e r e z v e , m i n t a jSzűz, h a n e m
a legközvetlenebb, legszemélyesebb m ó d o n , a z átélésben. U g y a n ­
ekkor a lelkiség és a Mars-Plútó előrehajtó, ösztönző feszült­
sége a testiség mélységeiből a t i s z t u l t szellemiség felé vezető
útra irányítja figyelmét és m e g s e j t i , h o g y a z ellentétek és üt­
k ö z ő végletek gyökeres megoldása c s a k egy m a g a s a b b létsíkon
válhat lehetővé. Mindez fokozza a végletességet, a legerősebb
testiség és a l e g m a g a s a b b cél felé t ö r e k v ő lelkiség összeütkö-

144
z i k és n a g y válságokat idéz f e l . A Skorpió a z a p o n t , a h o l a
„ l e n n " és „ f e n n " , a testiség és a szellemiség, a véges és végte­
l e n , a z alacsonyrendüség és magasrendűség, a m o h ó életszomj
és a m e g t i s z t u l t felemelkedés találkoznak, h o g y m e g v í v j á k csa­
tájukat. A S k o r p i ó érzi, h o g y l e k e l l m o n d a n i a mindenről, a m i
kézzelfogható és testies, e l k e l l s z a k a d n i a a véges kötelékektől,
d e egyúttal a z t i s t u d j a , hogy i g a z i áldozat c s a k az lehet, h a
a z e m b e r a z t áldozza f e l , a m i t a magáénak m o n d h a t . Ezért ösz­
töne arra hajtja, hogy mélyen belemerüljön a testiségbe, a
szenvedélyekbe, a végletek fizikai átélésébe, m e r t tudja, hogy
útja e z e n keresztül v e z e t , s c s a k a k k o r e m e l k e d h e t f e l , h a m e g ­
i s m e r t e és leküzdötte a véges, d e rendkívül erős kötelékeket.
F e l a d a t a : megölni önmagában a z alacsonyrendü, t e s t i embert
h o g y feltámadhasson b e n n e a magasrendű, t i s z t u l t e m b e r . Ütja
a z o n b a n n e m elméleti, v a g y értelmi-szellemi ú t h a n e m a z át­
hatolás, sőt átgázolás a leküzdendő területen. E p e n ezért v o n z z a
és t a r t j a f o g v a a szenvedély, s mindennél erösebben a testiség­
ben gyökerező legtitokzatosabb v a l a m i , a nemiség, amelynek
felsőbb értelme mégis k i e m e l k e d i k a testiségből és egyetemes
t ö r v é n y r e m u t a t , A f ö l d i élet e g y é b a n y a g i kötelékei, a b i r t o k ,
a tulajdon, az otthon, a család, a h a t a l o m , a jólét, a z a n y a g
értékelése, a z ellentétek i d e i g l e n e s kiegyenlítése, a m e l y e k k e l a z
előző j e g y e k b e n találkoztunk, m á r m i n d m ö g ö t t e v a n n a k , már
csak egyetlen rendkívül erős kötelék tartja fogva, a nemiség
r e j t e l m e , a kettősség misztériuma, a m e l y m ö g ö t t t i t o k z a t o s eg>'-
ség bíztatása init. F a u s t problémája ez, a k i szintén végfgjártn
a megismerés k ü l ö n b ö z ő útjait, d e a r r a a z eredménjrre jutott,
hogy b e l e k e l l v e t n i e magát a beteljesülő átélésbe, a szerelem
misztériumába, m e r t útja csak e z e n keresztül v e z e t h e t tovább,
s kész volt az ördöggel i s szövetkezni, h o g y elindulhasson a
n e k i r e n d e l t úton, b i z a k o d v a a b b a n , h o g y a t ö r e k v ő lélek előbb-
utóbb eléri i g a z i célját, a felszabadulást és felemelkedést. ( G o e t h e
Skorpió-típus voít és a F a u s t b a n tökéletesen k i f e j e z t e a Skorpió
problémáját.) A Skorpió-ember számára a s z e r e l e m és a n e m i ­
ség n e m kényelmes öröm. m i n t például a z Oro.szlánnak, ha­
n e m egész valóját felrázó élmény, p o k o l , v a g y tisztítótűz s m i ­
nél több gyönyört talál benne, annál inkább rádöbben arra,
h o g y a m i t k a p , a z c s a k látszat, véges jelképe v a l a m i végtelen­
n e k és a m ú l ó egyesülés m á m o r o s önfeledése c s a k hiányos e l ő -

10 B a U a y : A c « l l l a g f * | M * kSnyn
145
képe a végtelenbeoivadás teljes üdvösségének. És h a keresz­
tül t u d törni e z e n a végső akadályon, a k k o r rátalál önmagára
és a k í n z ó ellentétek végső kiegyenlítésére: újjászületik, valami
m e g h a l b e n n e és feltámad a m a g a s b a szárnyaló lélek, a m e l y a
r ö g kötelékei f ö l é e m e l k e d i k . E z e k a h a j l a m o k és adottságok a
Skorpió-embert a misztériumok felé hajtják, m i s z t i k u s és m á ­
gikus erőkkel lép kapcsolatba, s ezek m i n d hidat mutatnak
n e k i a véges és a végtelen közt. A m í g a z o n b a n a testiség köte­
lékei meglazíttatlanul f o n ó d n a k reá, a f e k e t e m á g i a veszedelmei
k ö r n y e z i k . N e m i s é g e öntudatlanul i s tele v a n mágikus erőkkel
és e z e k k ö n n y e n c s a p n a k át b i z o n y t a l a n területekre. D e m i n d i g
él b e n n e a meggyőződés, h o g y a l e g m é l y e b b bukásból i s f e l
tud emelkedni és érzi a z eröt, h o g y n e a d j a f e l a küzdelmet.
Szelleme végletek közt c s a p o n g , szinte egyik napról a másikra
át t u d lendülni a testiségből a z e l m é l y e d ő , m i s z t i k u s átélésbe,
v a g y ebből m e g i n t v i s s z a a z előzőbe. I t t v a n a z „élet és a h a l M "
határa, a n a g y átmenet, a s z e l l e m i újjászületés l e g n a g y o b b le­
hetősége. I t t kínálkozik a legmagasabb felemelkedés és a l e g ­
m é l y e b b bukás. I t t kísért a sátán és itt győzheti l e a kísértőt a z ,
a k i fölébe t u d k e r e k e d n i . A Skorpió, h a erőit felszabadította a z
érzéki testiség béklyói alól, óriási energiákat bír l a t b a v e t n i és
mágikus képességeit i s magasabbrendű céljainak szolgálatába ál­
líthatja. N a g y átalakítók, ú j r e n d hirdetői, m i s z t i k u s o k és böl­
c s e k , a z élet és halál kérdésével szembenéző k i v á l ó o r v o s o k , de
a z a l a n t a s , r o m l o t t változatban s z ö r n y ű gonosztévők i s a k a d n a k a
Skorpió-emberek közt.

NyUas.
^ A k ö v e t k e z ő j e g y , a Nyilas, elfordul a z előző fokozat
felkavaró % mindent végletesen élére állító problematikájá­
tól; erői pozitív irányba, kifelé fordulnak és szétáradó tevé­
kenységben j u t n a k kifejezésre. H a a lélek a Skorpióban s i k e ­
resen felszabadult, legyőzte önmagát, a k k o r átugorhatja a k ö ­
vetkező fejlődési fokozatokat, de h a csak okult és t a p a s z t a l t ,
a k k o r a N y i l a s b a n összegezi a z elözö eredményeket és a v i s s z a ­
hatásoknak e n g e d e l m e s k e d v e k e r e k e d i k a válságok fölé. A m a ­
g a s a b b , t i s z t u l t a b b világot m á r előző gyötrődéseiben megismerte,
megközelítette; n e m e m e l k e d e t t u g y a n beléje t e l j e s e n , n e m . s z a ­
kadt k i végleg minden földi, kötelékből, d e tisztábajött ezek
'értékével és erőit i m m á r a r r a fordítja, h o g y a magasabbrendt

146

/
t ö r v é n y t szolgálja, ennek átélésére törekedjék s másokat i s a z
egyetemesség elveinek megismerése felé Hereljeiu A Skorpió
v í v ó d ó , belső problémák felé forduló hajlamával szemben, a
Nyilas a világban, a külső kapcsolatokban, a z életben igyek­
s z i k é r v é n y t s z e r e z n i törekvéseinek. A N y i l a s b a n megnyilvánuló
b a r m ó n i k u s Jupiter-hatás k i á r a d ó e m b e r s z e r e t e t e t és jóindulatot
ád, j u p i t e r i , joviális vonások lépnek előtérbe; jókedély, barátkozó,
életörömöket kedvelő hajlam, amely mind a társas közösség
céljait szolgálja. A Nyilas-típus a fehér a s z t a l m e l l e t t i s a z e m ­
b e r i együttérzés és együtitmüködés magasabbrendü célját tudja
előmozdítani, s h a k ö z b e n a m a g a jólétére és a z élet kellemessé
g e i r e i s g o n d o l , ez n e m alacsonyrendü vonás b e n n e , h a n e m c s a k
természetéből ered. A szélesebbkörű rend, az emberi élet
•tevékenységeinek közös feladatok felé fordítása, az egész­
séges erőkifejtésre való h a j l a m sportkedvelővé teszi a N y i l a s t ;
a sport nemcsak életigenlő ö r ö m és a z erőket értelmes célra
irányító törekvés b e n n e , hanem alkalom arra is, hogy a ha"
sonló hajlamúakat egyesítve, m e g s z e r v e z v e , ismét a tevékeny és
p o z i t í v i r á n y b a ható erők közösségét, rendjét t e r e m t s e m e g . D e
érdekli m i n d e n , a m i a közösség és a társadalom együttes m u n ­
kálkodásával összefügg, s mindebben a kiegyensúlyozott ren­
det, a z államfenntartó és főleg a m á r m e g l é v ő r e n d s z e r t akarja
szolgálni. A N y i l a s ezért b i z o n y o s mértékben k o n z e r v a t í v ; n e m
igyekszik újítani, c s a k h o s s z a s mérlegelés után hajlandó elfo­
gadni, t ö b b n y i r e c s a k részben a z újat, miután e z t összeegyez­
tette a m á r m e g l é v ő értékekkel és l e f a r a g t a róla a z érdes, éles
szögleteket. A fennálló, szentesített r e n d e t o l y a n n a g y r a becsüli,
h o g y h a j l a m o s a v i l á g e g y e t e m n a g y rendjével azonosítani, o l y a n
értelemben, h o g y a kiegyensúlyozott rendet az isteni rend és
törvény megnyilatkozásának és földi képviselőjének tekinti. A
vallás, a z e m b e r e k egyöntetű és barmónikus vezetését m e g k ö n y -
nyítö vallásos h i t , a világi törvény, a h a g y o m á n y o k o n alapuló
és a n a g y többségnek megfelelő világnézet kérdései első h e ­
lyen állnak a Nyilas érdeklődésében. Belső alkatának semmi
s e m f e l e l m e g j o b b a n , m i n t h a e z e k e t a z értékeket szolgálja h i ­
vatásában i s : bíró, jogász, törvényhozó, állami tisztviselő, a
rendfenntartó s z e r v e z e t e k t a g j a , p o l i t i k u s , társadalmi kérdések­
k e l f o g l a l k o z ó k ö z í r ó l e s z belőle, söt k a t o n a i s , d e e b b e n a hi­
vatásban inkább a felsőbb vezetés, az értdmi munkálkodás-

147
sal kapcsolatos feladat, például vezérkari tevékenység, katonai
nevelés, hadtörténeti i r o d a l o m , hadbírói p o z i c i ó f e l e l m e g n e k i .
A papi hivatás mindennél inkább Nyilas-jellegű; különösen a
magasabb egyházi méltóságok reprezentáló, a nagyvilágban is
előkelő s z e r e p e t játszó tevékenysége f e l e l m e g i t t , m e r t a Nyi­
l a s b a n több a pozitív életigenlés, m i n t a világtól elforduló a s z -
kétai h a j l a m , söt a z utóbbi r e n d s z e r i n t h i á n y z i k belőle. Mind­
ezek a vonások a Nyilas-típus külső életében i s megnyilatkoz­
n a k : k e d v e l i a f i n o m u l t f o r m á k a t , a szertartásosságot, a z ünne­
plés külsőségeket, a népes gyülekezetet, a z i l y e n alkalmakkor
való szereplést és előtérbe lépést: Nyilas-jellegű a r a g y o g ó orná-
t u s b a n , díszes környezetben i s t e n t i s z t e l e t e t celebráló, v a g y ájta­
tos m e n e t e t vezető f ő p a p , a z ünnepélyes aktusok középpontjá­
b a n álló, díszruhás államférfi, a k o m o l y és méltóságteljes, s o k
államban m a i s ünnepélyes talárt viselő b í r ó , aztán köznapibb
változatában a szervező, irányító sportember, a vörös kabát­
ban nyargaló falkavadász, s a z elegáns, .sportszerű „ f a i r " fel­
fogású vadászember, a k i a sporttevékenység után el n e m en­
gedné a lakomát és a pohárköszöntőket, v a g y a csillogó e g y e n ­
ruhában szemlét tartó magasrangú t i s z t . A N y i l a s életigenlése
és életszeretete m é g a z állatvilágra i s átterjed, d e i t t i s a h a s z ­
n o s , m o z g é k o n y és n e m e s e b b állatokat k e d v e l i , elsősorban a l o ­
vat — jelképe i s a n y i l a z ó k e n t a u r ! — aztán a kutyát, főleg
a jólidomított vadászebet, s mint vadász, a büszke „trófeát"
jelentő n a g y v a d a t . ( A z egyszerű „húsvadászat" inkább a világ
minden dolgát hasznosítani és b i r t o k o l n i k í v á n ó Bika-típushoz
illik.) Emberszeretetében adakozó, de adományainak mindig
vagy jovális, barátok szerzésére i r á n y u l ó színezete, vagy ala­
m i z s n a j e l l e g e v a n . N a g y o n m e g f e l e l n e k i a bőkezű adakozás a z
ünnepélyesebb a l k a l m a k k o r , gyűjtésben, jótékonycélú aláírások­
b a n . A N y i l a s általában kerüli a problémákat, e z e k n e k a kon­
zervatív r e n d fenntartásával i g y e k s z i k elejét v e n n i , s h a mégis
felmerülnek, m i n d e n k é p p e n kiküszöbölni. í g y aztán s o k s z o r c s a k
a rendelkezésre álló h a t a l o m m a l biztosíthatja a rendet és a z
egyensúlyt, a m e l y éppen ezért g y a k r a n c s a k látszólagos, mert
a Nyilas n e m hajlandó tudomásul venni a forrongó, feszülő,
robbanással fenyegető, m e g o l d a t l a n problémákat: ezekben csak
lázadást lát, s z e r i n t e elkerülhetők volnának, h a m i n d e n k i elfo­
gadná a fennálló r e n d szépen k i d o l g o z o t t elveit.

148 í
 Z A következő j e g y , a Bak, ismét más irányba, önmaga
leié, s a legkézzelfoghatóbb a n y a g i célok felé irányul, negatív
Jellegének megfelelően. A z előző f o k o z a t eredményeit, éppen e n ­
n e k vázolt hiányosságai m i a t t , n e m t a r t j a eléggé megbízhatók­
n a k és b i z t o s a k n a k . A főleg szellemi-értelmi célkitűzések, ame­
l y e k a N y i l a s t vezették, n e m elégítik k i . A B a k már kézzelfog­
hatóbban és keményebben, szilárdabban akarja biztosítani a
földi j a v a k a t és a z e z e k e n ő r k ö d ő r e n d e t . A tágabb, általáno­
s a b b a n értelmezett r e n d n e m érdekli, c.-ak a z t t a r t j a b i z t o s n a k ,
a m i t ö m a g a t u d összefoglalni és a m a g a erejével u r a l m a a l a t t
tartani. Földies jellegével a leganyagiasabb dolgokra veti m a ­
gái, s e b b e n a z i t t negatív S a l u r n u s z i s támogatja. A z anyagvilág
azonban már nem csak a z egyszerű és igénytelen birtoklást,
v a g y a z a n y a g i d o l g o k értelmi-szellemi rendszerezését j e l e n t i szá­
mára, m i n t a Bikának vagy a Szűznek, h a n e m fö-jegy jelle­
gének megfelelően egész erejét l a t b a v e t i , h o g y a z a n y a g o t u r a l m a
alá h a j t s a . M i n d e n gondolata, m i n d e n célkitűzése e r r e irányul,
s mert az anyag merev és hajlíthatatlan formája a legnagyobb
mértékben kihívja erejét és uralmi törekvését, az akadályok
csak annál j o b b a n ösztönzik. Az anyag természetében rejlő
akadályok, nehézségek és gátlások f o l y t o n elébe tornyosulnak,
e g y e t l e n típusnak s e m k e l l o l y a n súlyos küzdelmet f o l y t a t n i a a z
anyagvilággal, m i n t a B a k n a k . D e ez a z ő i g a z i területe. N e m
nyugszik addig, amíg s o r r a l e n e m küzdötte a z akadályokat,
h a l l a t l a n szívósság, kitartás és elszántság él b e n n e . E r e j e ezek­
b e n nyilvánul, koncentráltan, önös m ó d o n ; n e m árad szét. n e m
p e z s e g és feszül, m i n t a pozitív j e g y e k , különösen a tüzes j e ­
gyek erőkifejtése. Meggondolt és mérlegelő, körültekintő ós
előrelátó, m e r t mindig készen v a n a r r a , h o g y bármerről újabb
akadályok állhatnak elébe. E r e j e n a g y , de e g y e t l e n kitűzött f e l ­
a d a t r a irányítja. A n n y i r a egyvonalú e b b e n , h o g y céljának k ö v e ­
tésében s z i n t e megszállottként v e t i magát tevékenységébe, n e m
lát, n e m h a l l másít, c s a k a m i t e r v e i t előipozdíthatja. M a k a c s és
h a j t h a t a t l a n a határozottságában, d e a z u r a l o m vágya a n n y i r a e l ­
tölti, h o g y a c ^ érdekében m é g ö n m a g á t i s aláveti, n e m má­
s o k n a k , h a n e m a m a g a akaratának: n a g y önuralom, f e g y e l m e ­
zettség származik ebből, a m e l y odáig m e h e t , h o g y a Bak-típus
s z i n t e s a n y a r g a t j a önmagát, m i n d e n t m e g t a g a d magától, de má-

149
soktól i s : diszharmónikus végletben zsugorivá, iösvénnyé lesz
és a m i n d e n erővel megszerzett anyagi javakat öncébiak te­
kintve, a merő, p u s z t a birtoklásban találja kielégülését, nem
gondolva arra, hogy az ilyen vagyon teljesen h a s z o n t a l a n még
n e k i magának i s . Harmónikus megnyilatkozásban a B a k n e m
e s i k i l y e n végleibe, d e a k k o r i s n a g y o n takarékos és véteknek
tekinti az anyagi j a v a k fecsérlését. A gondolataiban sem ke­
res f e l messze távlatokat, r a g a s z k o d i k a meglévőhöz, mert az
egyszer elért megismerést m e g a k a r j a t a r t a n i . Ezért n e m i s m e r
ellenérvet és egyezkedést: d o g m a t i k u s , k e m é n y o r z ö j e a betűsze­
r i n t i törvénynek, d e m a g a i s i l y e n értelemben követi. Szigorú és
lelkiismeretes, a h a t a l m a alá kerített, v a g y akár c s a k rábízott,
értékek fölött éberen ő r k ö d i k ; ezért különösen alkalmas olyaa
hivatási a , a h o l anyagi javak kezeléséről, a velük való sáfár-
kodásról v a n szó, m a g a s a b b formában pedig nagyarányú
anyagkitermelö', a n y a g i j a v a k a t kezelő és ő r z ő vállalkozások ve­
zetésére a l k a l m a s . L e g j e l l e m z ő b b tevékenysége a z o n b a n , amikor
egyedül, a m a g a u r a l m i célját k ö v e t v e k ü z k ö d i k az a n y a g le­
győzésével, meghódításával. A kitartás, szilárdság, hűség, meg­
bízhatóság és megvesztegethetetlenség e l ő n y ö s vonásaival szem­
ben nagyon h a j l a m o s a ridegségre, k e m é n y önösségre, megátal­
kodott hajthatatlanságra, s az akadályokkal szemben n e m vá­
l o g a t a z eszközökben, kíméletlen, d u r v a és bosszúálló t u d l e n n i .
A m i l y f 0 nehéz f e l a d a t o k állnak elébe, o l y a n nehéz és rideg a
sorsa is. D e mindebben megállja a helyét és kielégülést talál a z
anyagvilág biztosított uralmában, b e z á r k ó z i k önös és a n y a g i a s
életcéljainak eredményébe és h a a s o r s m i n d e n t k i r a g a d is a
kezéből, v a n szívós e r e j e a h h o z , h o g y újrakezdje a h a r c o t .

Vízöntő.

^ A következő j e g y m e g i n t a legélesebb ellentéte a z előző­

n e k : a Vízöntő fokozatában a lélek ismét p o z i l í v irányba f o r d u l ,
erői kifelé és szerteszét áradnak. E n n e k megfelelően, s a légies-
e l e m hatása a l a t t , a Vízöntő-típus értelmi-szellemi téren találja
m e g legmegfelelőbb megnyilatkozását. A z előző f o k o z a t b a n elért
a n y a g i u r a l o m és a z e h h e z szükséges kitartás f e l o l d ó d i k : a jó
eredmény megmarad és szilárdságot, szívós erőt ád a szilárd­
minőséghez tartozó Vízöntőnek, d e a z a n y a g i világ n e m érték
többé a szemében. M e g i s m e r t e a törekvést, hogy szembeszáll-

150
j o n a z a k a d á l y o k k a l a célért, d e pozitív-légies mivoltában m o s t
m á r n e m i s t ö r ő d i k a z akadályokkal, egyszerűen széttöri a gá­
takat, hogy ereje korlátlanul áradhasson előre. A z anyagvilág
a z o n b a n elválaszthatatlan a nehézségektől és akadályoktól; a m i ­
kor a V í z ö n t ő szétrobbantja a gállásokat, magát a z a n y a g o t i s
m i n t e g y megsemmisíti; ez n e m j e l e n t h e t többé kívánatos célt szá­
m á r a . Erejének tudatában e g y e n e s e n örül a kötetlenségnek, a gát­
lások hiányának és a h o l akadályt talál, szétfeszíti a korláto­
k a t . A s z a b a d tér, a határtalanság f e l e l m e g természetének, de
ezt m é g e l k e l l érnie, n e m k a p j a készen. Ezért irányítja erőit
arra, hogy lerombolja a gátakat, a z útjába álló sorompókat.
Ónálló és független, n e m tür kötelékeket és b i l i n c s e k e t . S z e r ­
t e l e n és merész, s m e r t új útakon szeret járni, e r e d e t i és kü­
lönös i s . Szellemi-értelmi adottságával a gondolat területén i s
szabad t e r e l követel: a hagyományok, a fennálló és kiegyen­
súlyozott r e n d a z ő számára c s a k n y ű g ö t j e l e n t e n e k ; m i n d e z ér­
ték lehetett e g y előző f o k o z a t b a n , d e m o s t m á r csupán tehertétel,
a m e l y a szárnyalást, a messzeségek felé néző előretörést gátolja.
Gyanakvással néz m i n d e n t , a m i m á r m e g v a n , a m i t a z e m b e r e k
megszoktak s ezért mérlegelés nélkül e l f o g a d n a k ; neki csak az
a z érték, a m i valóban m e g á l l m i n d e n próbát, m i n d e n e g y é b c s a k
idejétmiilta l o m . A z ú j többet j e l e n t , h i s z e n t e l e v a n lehetőség­
g e l , n e m i s sejtett t a r t a l o m m a l . í g y l e s z a V í z ö n t ő - e m b e r for­
radalmárrá, d e m e r t céljaiból hiányzik a z anyagiasság és a z ez­
z e l j á r ó a l a c s o n y önzés, m i n d i g eszményi, m a g a s z t o s , n e m e s f e l ­
adatokért k ü z d . A B a k r i d e g magábazárkózásának ellenhatása-
kéjjpen a V í z ö n t ő b e n n a g y e m b e r s z e r e t e t él, d e ellentétben a vele
polárisán k a p c s o l ó d ó Oroszlán elégedett, derűs, önös és testies
bőkezűségével, a V í z ö n t ő a v i l á g m i n d e n javában szeretné ré­
szesíteni embertársait, s a jót mindenekelőtt s z e l l e m i értelemben
véve, az embert a z embertől elválasztó korlátokat akarja le­
r o m b o l n i , h o g y a z emberiség s z a b a d o n élhessen és értelmi-szel­
l e m i belátással igazságasan osztozzék m e g a j a v a k o n . A társa­
dalmat nagy. átfogó egységbe f o r m á l ó gondolatrendszerek Víz­
öntő-jellegűek: a f r a n c i a forrad.-ilom eszményei, aztán a szociális
forradalom még átfogóbb törekvései mind ide tartoznak. De
a Vízöntó annyira megveti az anyagot, a gyakorlatias reali­
tást, h o g y a szellemiségéből eredő r e n d s z e r e k i s c s a k nehezen
valósulhatnak m e g , sőt e r e d e t i f o r m á j u k b a n és egészükben m e g

151
s e m t u d n a k valósulni. E h h e z m é g k e l l v a l a m i : a koreszlülvilol,
a megvalósítás hatalmas ereje, tehát m a r s i elem, amelyet a
legújabb v i l á g m o z g a l m a k , a n a g y népi összefogások, a „ t o t á l i s "
irányzatok a d t a k többletként a V í z ö n t ő eszményiségéhez. D e a
V í z ö n t ő úttörő s z e r e p e i s f o n t o s : meglazítja a mozdíthatatlannak
vélt korlátokat és a s z e l l e m e t óriási, merész erőfeszítésre ösz­
tönzi. E z a f e l a d a t a . Ezért k e r e s i a m e g l e p ő e n újat és v e t i m e g
m i n d a z t , a m i e l a v u l t és ósdi. M i n t a Skorpió, b i z o n y o s értelem­
b e n a Vízönlü i s f o r d u l ó p o n t : a lélek i t t szakít a z a n y a g i k ö t e ­
lékekkel és e m e l k e d i k a t i s z t a szellemiségbe. A reálisnak neve­
zett, földies és korlátozott m e g g o n d o l á s o k n e m állják útját: a
végtelenségbe e m e l k e d i k s a z érzékfölötti világban találja m e g a z
annyira keresett határtalanságot és eszményi beteljesülést. De
i t t m á r n i n c s belső k ü z d e l e m és ö n m a r c a n g o l ó v í v ó d á s : a lélek
szárnyal és a m a g a s b a tör. A korlátlanság és kötetlenség azon­
b a n k ö n n y e n végletbe c s a p : szertelenség és a lehetségestől e l r u ­
gaszkodó excentricitás jár e z z e l , a z értelem b u k f e n c e t v e t , h o g y
függetlenségét és eredetiségét bizonyítsa. A z i g a z i inspirált láng­
elmétől a kacagtató, valószínűtlen fintorokban megnyilvánuló
eszelösségig t e r j e d a V í z ö n t ő útja. A bohóc, a c l o w n , a képte­
lenségekben tobzódó, váratlan fordulatokkal meglepő bolon-
déria i s i g a z i Vízöntő-hatás, s e b b e n r e j l i k r o k o n s z e n v e s és v o n z ó
v o l t a . D o n Q u i x o t e a kizökkent V í z ö n t ő m i n t a k é p e : eszmények­
ben hívő, mások javáért önfeláldozó, vakmerő, akadályt n e m
ismerő l o v a g , , a k i szertelenségében f a n t a s z t i k u s s z e l l e m i b u k f e n ­
ceket v e t és szélmalmokat rohamoz meg, de mégis n e m e s és
bccsülésreméltó. A valóságok korlátjai n e m zárják szűk térre
a Vízöntő-cnibert. O t t h o n v a n m i n d e n tevékenységben, a h o l új,
meglepő utakat kell törni, ahol új vívmányokat kell létre­
h o z n i vagy felhasználni, merész g o n d o l k o d ó k , e r e d e t i , különös,
sajátos zamatú írók, ínűvészek, feltalálók, vakmerő repülők
és a h o l n a p b a néző társadalmi újítók kerülnek ki a Vízöntő-
típusok közül. Diszharmónikus kizökkenésben aztán a V í z ö n t ő ­
típus a természetszabta normákban s e m találja helyét, p l . a n e ­
miségben homosexualitásra, perverzitásokra hajlik, de pozitív
értelemben. K i z ö k k e n v e általában hóbortos f a n t a s z t a , v a g y ve­
s z e d e l m e s felforgató, őrült r o m b o l ó l e h e t belőle.
Halak.
i i . A rákövetkező, utolsó j e g y . a Halak, ismét végletes e l l e n -

152
tétbe t'orduj, negatív iránjba tér és koncentrálja erőit. D e a z
elüzö í ü k o z a l o k o i i már m i n d e n t végigpróbált és átélt a lélek;
a H a l a k e m b e r e n e m lalál többé l i a l a i o z o l l , kézzellogliató, a n y a ­
g i a s v a g y i u i d i e s , v a g y akár értelmi-szellemi célt, a m e l y új í'el-
adaitot állíthatna elébe. Erőit tehát Jbeielé irányítja, önmaga
létének l e g m é l y é b e száll alá, s koncentrált figyelme a lelkiség
végső t i t k a i b a mélyed. D e u g y a n a k k o r láeszméi, h o g y létünk
végső g y ö k e r e ós a mindenség lényeges t a r t a l m a — egy és
u g y a n a z . „ M i n t odafönn, ugyanúgy idelenn" — határtalan azo­
nosság, a l e g n a g y o b b n a k és a l e g k i s e b b n e k egybeolvadása a z a z
élmény, a m e l y b e n a H a l a k lelkisége legjellemzőbben j u t k i f e j e ­
zésre. Koncentrált erői n e m c s a k befelé, h a n e m u g y a n a k k o r k i ­
felé i s áradnak, m e r t n i n c s többé különbség a „ b e n n " és „ k ü n n "
k ö z t ; a lélekben m i n d e n találkozik, m i n d e n e g y e t l e n n a g y ér­
t e l m e t k a p , s ez o l y a n határtalan, h o g y a z ész elött m á r kháosszá
folyik szét. A H a l a k emberében a mindenség ébred öntudatra,
s a m a g a t u d a t a szétárad a mindenségbe. M é l y lelkiség és örök
tényekben gyökerező ösztönösség születik ebből: a H a l a k e m ­
b e r e m á r n e m értelemmel, mérlegeléssel és osztályozással közelít
a világhoz, mint poláris ellenlábasa, a jSzüz, hanem érzéssel,
szinte öntudatlan azonosulással kapcsolódik bele a világba, s
többé n e m a z a n j - a g b a zárt világgal, h a n e m a z a n y a g o n keresz­
tül i s m e g n y i l v á n u l ó , minden korlátozáson túlterjedő szellem­
világgal lép k a p c s o l a t b a . Megérzések, látnoki felismerések, titok­
zatos sugallatok szólnak h o z z : i , s a l e g m a g a s a b b fokon prófétai
elhivatottságot adnak a H a l a k emberének. A mindenségbe k i ­
áradó érzés m e l l e t t eltörpül, s z i n t e megsemmisül az Én és a z
önösség, a lélekben határtalan emberszeretet ébred, amelynek
g y ö k e r e a z a felismerés, h o g y e g y e k v a g y u n k , testvérek vagyunk
mindnyájan, a z É n és a T e közt n i n c s többé válaszfal. K r i s z t u s i
életfelfogás és k r i s z t u s i magatartás e r e d m i n d e b b ő l ; szeretet, j ó ­
ság, önzetlenség, sőt ö n m a g á r ó l megfeledkező odaadás, amely
a nagy egységben átéli I s t e n t . M í g a Vízöntőben a lélek még
a korlátozások lerombolására törekedett, a d d i g a H a l a k b a n m á r
k i j u t o t t a határtalanságba, a z egyetemességbe. í g y m e n t végbe a
r n g y kör, a lélek fejlődésének h a t a l m a s c i k l u s a : a h o g y a k e z d ő
fokozaton az É n még alig-alig ébredt öntudatra, ugyanúgy a
végső f o k o z a t b a n ismét feloldódik, szétárad és megsemmisül a z
önösség, a z E g o . D e a Halak-típus, h a n e m érhette e l a töké-

153
letes révbejutást, a kör végét, a k k o r szétterjedő, leloszló haj­
l a m a szintén érvényesül, d e o l y a n tormában, a m e l y a fejlődés­
nek újabb ciklusát köveleli, h o g y a lélek újra keresziülmenjen
a n a g y iskolán. M e r t a z i l y e n Halak-típus a n n y i r a e l v e s z t i a lába.
alól a t a l a j t és a n n y i r a khaotikussá o l v a d szét, h o g y h a nega­
tív és m a g a felé f o r d u l ó érzésvilágában m é g s e m t u d e l s z a k a d n i
a földtől, a k k o r k a p c s o l a t a i a földies d o l g o k k a l határozatlanokká,
szétfolyókká és visszásakká válnak. A z É n elmosódásával így
jár együtt a z ö n u r a l o m hiánya, a z érzések és a v á g y a k úg>'
hányják-velik a H a l a k emberét, m i n t a tenger hullámai a k o r ­
m á n y a i esztett sajkát. E m b e r i hajótörés következik ebből: az
érzések e l v e s z t i k a biztos irányt, eltévelyednek, beteges h a j l a ­
m o k lépnek f e l , a z E n és T e polaritásának feloldódása a n e m i ­
ség terén i s m e g n y i l a t k o z i k és perverzitásokra v a g y homosexu-
alitásra vezet, negatív érlelőmben, míg a Vízöntő visszás h a ­
tása, a normák megtagadásával, inkább p o z i t í v értelemben okoz
ilyen hajlamokat. Vagy más szenvedélyek jutnak uralomra a
s z i n t e gazdátlanná vált értelem fölött: iszákosság, kábítószerek
használata következik ebből. A bizonytalanságba és kháoszba
fulladt ember ítélőképessége is elernyed, a megtévesztő látsza­
tokat összekeveri a valóságokkal, csalás és ámítás áldozatává
lesz, v a g y ő m a g a c s a l és hamisít. A m a g a s a b b é l m é n y e k r e haj­
l a m o s , d e mégis diszharmónikus Halak-típus a szellemvilággal
kapcsolatos jelenségekben veszti e l útját, csaló szellemidézők
és m é d i u m o k e j t i k h a t a l m u k b a , v a g y túlvilági megnyilatkozások
vezetik tévútra, egészen a megszállottságig v a g y a z értelem t e l ­
j e s felbomlásáig. A harmónikus Halak-típusok mindenütt meg­
állják helyüket, a h o l a lelkiségnek, a s z e r e t e t n e k és a m a g á t ó l ­
értetödö önfeláldozásnak j u t s z e r e p : s z e r z e t e s e k , apácák, jóságoa
betegápolók, mások szolgálatában önzetlenül f á r a d o z ó k , a szel­
lemiség és a z érzékfölötti d o l g o k o d a a d ó kutatói, a h i t próféta­
lelkű hirdetői és kitűnő m é d i u m o k kerülnek k i közülük.

A föntebbiekben leírt c i k l u s , a fejlődés köre a b b a n nyi­

latkozik meg, hogy a z egymásra következő f o k o z a t o k élmény-
t a r t a l m a kiegészíti egymást, kiegyenlíti a z előző f o k o z a t o k ellen­
téteit, s csodálatosan m é l y értelmű k a p c s o l a t o k b a n v e z e t i végig'
a l e l k e t a formálódás, kialakulás lépcsőfokain. Á m m i n d e z n e m

154
a n n y i t j e l e n t , h o g y a k k o r v a l a m e l y i k k ö v e t k e z ő j e g y típusa szük­
ségképpen magasabbrendű és í'ejletteb is, mint a megelőzőkéi
A z átélés és tapasztalatgyűjtés f o k o z a t a i n a k k ö r e ismételten s o r ­
rakerülhet a z újraszületések sorában, a lélek a m a g a fejlettségé­
n e k megfelelő fokozatban ismerkedik a léttel és vizsgázik, de
a c i k l u s ö r ö k és m e g l e h e t , h o g y egy látszólag a l a n t a s a b b f o k o ­
z a t b a n született e m b e r magasabbrendü és fejlettebb, m i n t a m á ­
s i k , a k i a s o r r e n d b e n m a g a s a b b a n álló j e g y b e n jött a világra.
A fejlődés Ismérve az, hogy milyen mértékben Ismeri fel és va­
lósltja mey valaki a maga fokozatának harmónikusan értelme­
zett feladatalt: a j ó és eredményesen törekvő Kos-típus esetleg
s o k k a l különb e m b e r , m i n t akár a c i k l u s végső f o k o z a t a i b a n szü­
letett másféle e m b e r , h a ez csetlö-botló lábbal, hiányos meg­
ismeréssel j á r j a a m a g a f o k o z a t á n a k útját. A fejlettség és m a -
gasabbrendűség tehát a lélek magatartásától és benső mivoltától
függ és súlyos tévedés l e n n e a z e m b e r e k e t a horoszkópjuk a l a p ­
j á n a s z e r i n t osztályozni r a n g s o r b a , h o g y a k ö r b e n hátrább v a g y
e l ő b b álló j e g y b e n született-e.

Az ember alapodottságait és belső szerkezetét minden­

esetre a születési jegy határozza meg, tehát az a jegg, amelyikbe
az ascendens, a horoszkóp felkelő pontja jut; d e ez m a g á b a n
m é g n e m elég, A h o r o s z k ó p többi e l e m e i n e k együttes hatása
fogja jellemezni a z illetőt, h o g y lényének összessége mennyire
harmónikus vagy diszharmónikus'. E z t szem elött k e l l tarta­
nunk, s a fönti fejtegetések csak arra szolgálnak, h o g y a j e ­
g y e k b e n megnyilvánuló örök-alaptípusokat s az ezeknek meg­
felelő létfeladatokat megismerjük, m e g i s m e r v e egyúttal a z t a le­
nyűgözően nagyszerű rendet és törvényszerűséget is, amely a
lét egész ciklusán u r a l k o d i k .
A j e g y e k jelentéstartalmát úgy jellemeztük a föntebbiekben,
m i n t h a az egyes jegyek jellemző vonásai keveretlenül, teljes ösz-
szeségükben s a kibontakozás legteljesebb formájában jelennének
meg. E z a valóságban s o h a s e m f o r d u l e l ö l D e m e g k e l l i s m e r k e d ­
nünk a z egyes j e g y e k jelentéstartalmával, h o g y t u d j u k , m i a z
alapvető jellegzetességük, m i a f e l a d a t u k és m i l y e n életformák
járnak velük, m e r t c s a k í g y mérlegelhetjük a j e g v e k hatását a
horoszkópban. Elsősorban a felkelő j e g y e t , a m e l y i k b e a z a s c e n ­
d e n s j u t , k e l l m a j d f i g y e l e m b e vennünk. A s z e r i n t , h o g y ez h o ­
g y a n kapcsolódik a többi h o r o s z k ó p e l e m m e l , megítélhetjük, m i -

155
l y e n mértékben érvényesülhet a j e g y föntebb k i f e j t e t t eszményi
j e l l e g e . A planétahatások k a p c s o l a t a a felkelő j e g g y e l rámutat,
h o g y a j e g y m e l y i k vonásai k a p n a k tápot és lépnek előtérbe
akár harmónikus, akár diszharmónikus értelemben, s m e l y v o ­
nások csökevényesednek el, vagy nyilatkoznak meg gyengéb­
b e n , esetleg egyáltalán nem.. A j e g y e k jellemzésében n e m tér­
tünk k i részletesen összes diszharmónikus vonásaikra i s , d e h a
megértettük a jelentéstartalmakat, akkor könnyen ráeszmélhe-
Itünk a visszás, diszharmónikus elváltozásokra: ezek vagy ellent­
mondanak a jegyek törvényszerű, és lényeges vonásainak, az el­
lenkező végletbe mutatva, vagy a jegg jellegéhez járuló amúgy
is kétes Jónásokat fokozzák fel egészen diszharmónikusan. A ki­
fejtésnek e z e k r e a s z e m p o n t j a i r a m ^ kitérünk és példákkal v i ­
lágítjuk m e g .

8 . A j e g y h a r m a d o k (dekanátnsok).

Á jegyek három-három a l s z a k a s z r a , j e g y h a r m a d r a , deka-

ná'tusra o s z l a n a k ; m i n d e g y i k j e g y h a r m a d lO'-ot foglal magába.
A j e g y h a r m a d o k b a n más és más planéták u r a l k o d n a k , e z e k a
dekanátusok urai. M i n d e n j e g y első j e g y h a r m a d á b a n (0°—10')
a z illető j e g y u r a u r a l k o d i k , e b b e n a h a r m a d b a n tehát a j e g y
jellege osztatlanul jut kifejezésre. A második harmadban
(10"—20°) a z a planéta u r a l k o d i k , a m e l y i k a z illető j e g g y e l elemi
hovátartozás tekintetében m e g e g y e z ő , s o r b r n előtte álló j e g y u r a ;
a h a r m a d i k dekanátusban (20°—30") a z u g y a n a z o n e l e m h e z t a r ­
tozó, d e a z illető j e g y után k ö v e t k e z ő j e g y u r a a z u r a l k o d ó . P l . :
a z Sl 1. harmadának u r a a 0 , 2. h a r m a d u r a a c ? . a 3-iké a ^ ;
a •'A 1. harmadában a a 2 - b a n a ^\ a 3 - b a n a 4 uralkodik,
stb.
A h a r m a d o k a t i i g y k e l l értelmezni, h o g y a z o k b a n a m e g
felelő dekanátus-uralkodó hatása i s b e l e k e v e r e d i k a j e g y álta­
lános jelentéstartalmába, tehát a kifejtésben ezt is figyelemre
k e l l méltatni, b á r s o k asztrológus n e m tulajdonít túlzott jelentő­
séget a dekanátusoknak, V e h l o w p e d i g egészen más o l v s z e r i n t
osztja be a jegyharmadokat.

0. A z állatövi j e g y e k és a z e m b e r i s z e r v e z e t k a p c s o l a t a i .

A h o g i ' a z állatövi j e g y e k , m i n t föntebb láttuk, a z általá­

nos emberi lót nagy fázisaira, területeire, fokozataira é> f e l -

156
 i I .

20. ábra. A testrészek összefüggése az .állatövi jegyekkel.

adataira m u l a t t a k rá, u g y a n i i g y az ember t e s t i mivoltával is

bensőséges k a p c s o l a i b a n állnak. A g y a k o r l a t i asztrológia lépten­
nyomon igazolja ezt a felfogást és a k i valóban ért a horosz­
k ó p kifejtéséhez, a j e g y e k és házak viszonj'ából, a bennük m u ­
tatkozó planétahatásokból s t b . m e g l e p ő biztonsággal t u d követ­
k e z t e t n i a h o r o s z k ó p tulajdonosának t e s t i fogyatkozásaira, beteg­
ségeire v a g y betcgséghajlamaira i s . A z e m b e r n e m egyéb, m i n t
a z e g y e t e m e s e r ő k összességének vetülete i t t a szűkebb földi élet
körében, s egyáltalán n e m e l f o g a d h a t a t l a n a z e l v , h o g y minden
vonatkozásában k a p c s o l a t a i v a n n a k a k o z m i k u s tényekkel.
Láttuk föntebb, h o g y a planéták hatásai a testrészekre i s
k i t e r j e d n e k . M i n t h o g y a z állatövi j e g y e k b e n szintén egy-egy p l a ­
néta j e l l e g e válik uralkodóvá, a j e g y e k ezen keresztül jutnak
k a p c s o l a t b a a s z e r v e z e t részeivel, de a k o z m i k u s hatások a j e ­
g y e k b e n részletesebben m u t a t k o z n a k .
A j e g y e k u r a l m a és hatása k ö v e t k e z ő k é p p e n t e r j e d k i a test
és a s z e r v e z e t részeire ( 2 0 . á b r a ) :
Kos: a f e j , másodsorban az izomzat.
Bika: a tarkó és a nyaktáj, a torok, hangképző szervek.
Ikrek: a váll, a k a r o k , k e z e k és u j j a k , a m e l l k a s felső ré­
sze, a tüdő, különösen felső része, a tüdőcsúcsokkal. Másodsor­
b a n a bőr, a z idegzet, főleg a m o z g a t ó i d e g e k és a n a g y agy.
Rák: a m e l l alsó része, tüdő, g y o m o r , másodsorban a nöi
i v a r s z e r v , főleg a z anyaméh.
Oroszlán: a szív, a hátgerinc, gerincvelő, másodsorban a
hát.
Szűz: hastáj, b e l e k , f ő l e g a vastagbél, általában a z emésztő­
szervek.
Mérleg: deréktáj, v e s e m e d e n c e , vesék, hólyag, másodsorban
a női i v a r s z e r v alsó t r a k t u s a .
Skorpió: i v a r s z e r v e k , különösen a férfi i v a r s z e r v e , másod­
sorban a bél végső traktusa, valószínűleg a belső kiválasztású
m i r i g y e k és a s z i m p a t i k u s i d e g r e n d s z e r , legalább részben.
Nyilas: csípőtáj. felső lábszár.
Bak: térdtáj, c s o n t r e n d s z e r , izületek.
Vízöntő: alsó lábszár a bokáig, másodsorban a z i d e g r e n d ­
s z e r , főleg a z érzőidegek.
Halak: lábfej, másodsorban valószínűleg a szimpatikus
i d e g r e n d s z e r , legalább részben.
A jegyeknek a szervezet részeivel való összefüggéseiben
t a r t s u k ismét s z e m elött. h o g y a z egymással szemközt lévő j e
g y e k poláris k a p c s o l a t b a n állnak egymással, s ezért m á s o d l a g o ­
s a n k i h a t n a k a szemközti j e g y hatása alá tartozó testrészre i s .
\ planétahatások folytán egyes s z e r v e k más, a f e n t i f e l -

158
osztásban n e m szereplő k a p c s o l a t o k a t is i e l r a u t a t n a k , így p l . : a
N y i l a s a J u p i t e r u r a l m a révén a m á j r a i s k i h a t , s t b .
Ezeknek a vonatkozásoknak részletes, orvosi szempontú
taglalása n a g y o n érdekes l e n n e , de k e r e t e i n k n e m e n g e d i k m e g .
K ü l f ö l d ö n s o k m u n k a j e l e n t m e g , a m e l y e k a z asztrológia o r v o s i
®s gyógyászati vonatkozásait tárgyalják. A m e n n y i t a z o n b a n k ö ­
zölhetünk, a z t a z olvasónak különös f i g y e l m é b e ajánljuk, mert
a horoszkóp kifejtésében a jegyek és planéták szervezeti k i ­
hatásaira i s t e k i n t e t t e l k e l l l e n n i .

1 0 . A horoszkóp-házak és a j e g y e k összefüggése.

Láttuk, h o g y a z állatövi j e g y e k mindegyike v a l a m i hatá­

r o z o t t irányzatot és t a r t a l m a t m u t a t o t t f e l . M i n d e g y i k a z élet­
n e k e g y i k v a g y másik tevékenységét, a z e m b e r e g y i k v a g y másik
érdeklődési körét és feladatát állította előtérbe. A j e g y e k kezdő­
p o n t j a a K o s , s utána s z e r v e s e n következnek, belső összefüggé­
sekben is nagy rendbe foglaltan, a többi j e g y e k . Ahogyan az
Állatöv kezdőpontja a K o s , ugyanúgy a z emberi élet kisebb kö­
rének kezdőpontja az ascendens. I t t i n d u l e l a földi élet köre,
h o g y végigjárva a m a g a ciklusát, m e g i n t visszatérjen a k i i n d u ­
láshoz. A földi k ö r r e v o n a t k o z t a t o t t beosztást, a m e l y az Állatöv

r/>AA
a/

\ 2 . V X

2í. ábra. A házak egyezése a jegyekkel. .í házak erőldfejtésc

1. I V . V I I . X. = Sarlcalafos liázak.
2. 6. 8. 11. = Követe házak.
3; -6. 9. 12. = Szélső házak.
e
159
körének f e l e l m e g a horoszkópban, a házak f e j e z i k k i . A h á z a k
tehát lényegi k a p c s o l a t b a n állnak a j e g y e k k e l : a z 1. ház a z 1.
jegynek, a Kosnak lényegi mivoltával kapcsolatos, a 2 . ház a
Bikáéval és így tovább. A j e g y e k n e k ezt a z egyezését a házak­
k a l a 2 1 . ábra szemlélteti. A K o s j e g y e , m i n t h o g y e g y b e e s i k a z
első házzal, itt a r a j z baloldalán, a z a s c e n d e n s n e k megfelelő p o n ­
t o n kezdődik. Jól j e g y e z z ü k m e g , h o g y m e l y i k ház m e l y i k j e g g y e l
áll k a p c s o l a t b a n . H a m e g t a n u l t u k m á r a j e g y e k sorrendjét és a z l
i s , h o g y m e l y i k j e g y m e l y i k k e l áll szemközt, polárisán összekap­
csolva, valamint a z l is tudjuk, hogyan oszlanak meg a jegyek
a négy minőségi k e r e s z t b e n és a h á r o m elem-háromszögben, a k ­
k o r a házak megfelelő vonatkozásaival i s h a m a r tisztába jöhe­
tünk. \ jegyek és a házak, planéták, minőségek, elemek stb,
s z e r v e s kapcsolatát a 2 2 . ábra mutatja.
A minőségi beosztásnak a házakban i s m e g v a n a tükör­
képe; a h o g y a n a ' E , © , ií a fő- vagy kardinális j e l l e g e t adták,
ugyanúgy a n e k i k megfelelő 1. 4. 7. és 10. ház i s hasonló saját-

22. ábra. A jegyele, uralkodó bolygók, elemek, jellegek, Iiázak, m i ­

nőségek összefüggéseinek áttekintése.

160
Ságot t a r t a l m a z : ez a négy sarkalatos ház. A horoszkópban a l a p ­
vető, döntő szerepük v a n ; a z e m b e r Énjét, l ^ s z e m é l y e s e b b , leg­
jellemzőbb mivoltát (1.), a z Ént kiegészítő leglényegesebb k a p
csőlátókat ( 7 . ) , eredetét (4.) és célját (10.) f e j e z i k k i .
A szilárd k e r e s z t n e k a 2. 5. 8. és 1 1 . ház felel m e g ; eze­
k e t követő házaknak nevezzük, m e r t a legfontosabb s a r k a l a t o s
házakat követik a s o r b a n . Jellegük hasonló a szilárd minőségű
j e g y e k , a b', J t , jellegéhez, s azt f e j e z i k k i , m i l y e n k a p
c s o l a t b a n áll a z e m b e r a m e g s z e r z e t t ( 2 . ) , a vágyott (5.) dolgok­
kal, az ezektől való elszakadással ( 8 . ) , és a t i s z t u l t a b b érté­
k e k megszerzésével (11.).
A változó minö.ség keresztjének a 3 . 6. 9. és 12. ház felel
meg; ezeket szélső házaknak nevezzük, mert egy-egy horosz­
kópnegyed végén, szélén állnak, legtávolabb a s a r k a l a t o s há­
zaktól. Jelentésük h r o k o n a változó j e g y e k , a A^ i>p^ K
tartalmával s a z értelmi-szellemi (3.), anyagi (6.), magasabb­
rendű s z e l l e m i (9.) és a z Ént feloldó v a g y elszigetelő (12.) vo­
natkozásokat j e l l e m z i k .
Az elemek s z e r i n t i felosztás fűr-jegyeinek a z 1., 5. és 9.
ház f e l e l m e g , a z o k jellegében i s részesülnek, tehát a törekvő
kezdeményezést ( 1 . ) , a törekvés önösebb, testies céljait (5.) és
magasabbrendű s z e l l e m i céljait (9.) j e l l e m z i k .
A föW-jegyekkel a 2. 6. és 10. ház áll s z e r v e s k a p c s o l a t ­
ban, s az anyagi dolgok birtoklását ( 2 . ) , az a n y a g i célok ér­
telmes szolgálatát (6.) és a z elérhető földi célt (10.) f e j e z i k k i .
A /f'fieryó'-jegyeknek a 3 . 7. és 1 1 . ház felel m e g ; az értelmi­
szellemi kapcsolatkeresést (3 ) , a z általános külső kapcsolato­
k a t (7 ) és az elérni vágyott k a p c s o l a t o k a t (11.) f e j e z i k k i .
A eir-jogyekkel a 4. 8. és 12. ház áll összefüggésben, k i ­
fejezésre j u t t a t v a az élet szűkebb körét és határoltságát ( 4 . ) , az
életvéget, a halált (8.) és a világi dolgoktól való kényszerű e l ­
szakadást. (12.)
A házak s o r r e n d j e , a j e g y e k k e l egyező irányban h a l a d v a ,
az ascendensnél kezdődik, v a g y i s annál a pontnál, a m e l y a szü­
letéskor a k e l e t i láthatáron éppen f e l e m e l k e d i k . A házbeosztás
e s z e r i n t állandó; a 10. 1 1 . 12. 1. 2. és 3 . ház m i n d i g a M . C,-t
az I . C - v e l összekötő tengelytől, v a g y i s a délkörtől b a l r a , a k e l e t i
o l d a l o n v a n , ezek a keleti házak; a 4. .5. 6. 7. 8. és 9. ház m i n d i g
a j o b b , a z a z n y u g a t i o l d a l o n v a n , ezek a nyugati házak; a 12.
1 1 . N). 9. 8. és 7. K4z az A s c . - t a D e s c - s d összekötő t e n g e l y ,
v a g y i s a lállialár íöiötl v a u , ezért jöldfeleUi házak; a z 1. 2. 3 . L
ö. és tí. ház p e d i g a lálliatár alatt v a n , leliát íüldalatti házak.
Amíg a z o n b a n a liázbeosztás áíiandú, m e r t a Földliöz, i l ­
letőleg a születés helyéhez v i s z o n y u l n a k , a d u i g a z e k l i p t i k a ál­
latövi körének m i n d e n j e g j e és p o n t j a 24 óra alatt átvonul a
F ö l d bármely adott p o n t j a fölött, s i g y nyilvánvaló, h o g y a j e ­
gyek és házak sokfeleképpen kapcsolódhatnak egymással. I t t
tehát -"lár s o k kombinációs lehetőség áll elö. A jegyek és a
liázak értelmezése aztán rávilágít, m i l y e n összefüggések és v o ­
natkozások érvényesülnek a horoszkópban, h o g y a n keverednek
egymással a j e g y e k és a házak jelentései. Már ebből i g e n s o k
m i n d e n r e lehet következtetni.
A házaknak a jegyekkel való egyezése folytán a z egyes
jegyekben uralkodó planéták hatása, s a j e g y e k pozitív vagy
negatív jellege szintén átterjed a megfelelő házakra. P L : a z 1.
ház pozitív jellegű, m i n t h o g y a K o s s a l r o k o n , s a M a r s haitása
lép előtérbe b e n n e ; ugyanígy a 2. ház negatív és a Vénusz-
hatás érvényesül b e n n e különösen, stb. M i n d e z t a 2 2 . ábra világo­
s a n szemlélteti.

1 1 . A házak jelentéstartalma.
L ház: Az Én, az egyéniség és személyiség; a fizikai a l ­
k a t s a z ehhez járuló értelmi-szellemi összetétel, m i n t az egyéni
lélek eszközei a megtestesülésben. Külső megjelenés, vérmérséklet
(temperamentum), az emberrel veleszületett erö és életképes­
ség, a j e l l e m alapvető m i v o l t a , az élet s o r s s z a b t a feladata.
2. ház: Az anyagi eszközök, a m e l y e k e t az ember megkap­
h a t , v a g y m e g t u d s z e r e z n i . T u l a j d o n , főleg i n g a t l a n , jövedelem,
kereset, pénz. Nyereség és veszteség e z e k k e l kapcsolatban. Sze­
mélyes függetlenség v a g y korlátozottság, elsősorban a z a n y a g i a k
révén, s az ezzel összefüggő belső n y u g a l o m , v a g y nyugtalanság.
3 . ház: Az Én első kapcsolatbalépése a külvilággal: test­
vérek, közeli rokonság, szomszédok, a z e z e k h e z való viszony;
szellemi-értelmi k a p c s o l a t o k ; észbeli képességek, i r o d a l m i és t u ­
dományos h a j l a m o k v a g y érdeklődések, k i s e b b utazások, írások,
o k i r a t o k , d o k u m e n t u m o k , szerződések, levelezés, v i s z o n y a sajtó­
hoz, a névvel összefüggő d o l g o k .
' 4. ház: Az eredethez és a múlthoz kapcsolódó viszonylatok:

Itt
ot&oD, szülőház, a szülők általában, de elsősorban a z a p a , a z
átöröklött j a v a k , h a g y o m á n y o k , k a p c s o l a t o k a szülőhelyhez és
a hazához, beltöldhöz; a saját o t t b o n és házias élet; visszaté­
rés a z eredethez, tehát életvég, öregkor, a z élet utolsó s z a k a s z a ,
az emljer a n y a g i helyzete ebben.
5. ház: A uúgyélet tárgyaival való kapcsolatok; a z elképze­
lések megvaiósitására irányuló törekvések; érzelmi, szerelmi,
n e m i élet, a z élet ö r ö m e i ; g y e r m e k , utód lehetősége, gyermekek
száma és m i v o l t a ; vállalkozások, kockázatok, spekulációk, k a ­
l a n d o k , a vágy élettel k a p c s o l a t o s szenvedélyek, élmények; t a ­
nulmányok, a m e l y e k az e m b e r vágyainak m e g f e l e l n e k ; tanítás,
nevelés; s z e r e n c s e és szerencsejáték; művészi h a j l a m o k és ké­
pességek; a művészet és szórakozás, főleg színház és mulatóhe­
l y e k szerepe. N ő i horoszkópban a fogamzás és terhesség l e h e ­
tősége és lefolyása i s összefüggésben áll ezzel a házzal.
6. ház: A kötelezettségek és válságok fellépése: m u n k a és
munkaviszony, szolgálat, alárendeltség, alkalmazás, a vállalt
vagy vállalni kényszerült kötelesség, s a z e z e k h e z való v i s z o n y .
Sorsszerű korlátozások, betegség és betegséghajlamok, testi fo­
gyatkozások; a táplálkozás kérdései; a i a n t a s a b b társadalmi állá­
súakhoz, a l k a l m a z o t t a k h o z stb. való v i s z o n y . T á g a b b értelemben
a karma tehertételei.
7. ház: Az Én kiegészítése, a társulás területe: házasság,
élettárs, a z e z e k h e z való v i s z o n y ; társulás általában, a társada­
l o m m a l , egyesületekkel, egyénekkel; társas v i s z o n y , szövetkezés.
A külvilággal, a nyilvánossággal, a ,.nem-Én"-nel való k a p c s o l a t b a ­
lépés és e n n e k visszahatásai: n y i l t e l l e n f e l e k és ellenségek, össze­
ütközések, pörös ügyek.
8. h á z : Az Én alárendelése a nagyobb törvénynek: sors­
szerű áldozathozatal, veszteségek, a z Én alámerülése: halál, a
halál mikéntje, a hatállal k a p c s o l a t o s körülmények és d o l g o k ;
hagyaték, örökség, végrendelet, az e z e k h e z való v i s z o n y , előny
v a g y veszteség mások halála révén; a család, a közelállók rej­
tegetett dolgai, t i t k a i . A z élet ós a halál n a g y kérdéseivel való
k a p c s o l a t , o k k u l t érdeklődések és képességek. A z élettárs a n y a g i
helyzetére, a nő hozományára, a férj vagyonára, v a g y kerese­
tére i s u t a l .
9 . ház: Az Én és a világ ellentéteinek kiegyenlítése: m a ­
gasabbrendü szellemi-él leírni törekvések, belső fejlődés, nevelés.

16S
elmélyedés, vallás, bölcselet, világnézet s az ezekhez való v i ­
s z o n y ; a íejleitebb gondolkozás, e l v o n t érdeklődések és t a n u l ­
mányok, m a g a s a b b színvonalú i r o d a l o m s a z e z e k k e l való k a p ­
c s o l a t ; igazságos kiegyenlítésre való törekvés, j o g i d o l g o k , ható­
ságok, törvénykezés, pörök alakulása és kimenetele. A széle­
sebb külvilággal, küliölddel való k a p c s o l a t , nagyobb utazások.
10. ház: A z Én világi érvényesülésének területe: elérhető
célok és eredmények, hivatás, állás, pozició, társadalmi h e l y z e t ,
rang, emelkedés és előrejutás; elismerés, becsülés, hírnév, a z
elérhető h a t a l o m mértéke. Szereplés a nagy nyilvánosság elött,
népszerűség, s i k e r e k , a törekvések beteljesülése. Ezeken kívül
az anyára és a vele való k a p c s o l a t r a i s u t a l , s ősszelüggésben
áll a z e m b e r erkölcsi felfogásával és magatartásával, amennyi­
b e n ezek k i h a t n a k az életben elérhető eredményekre.
1 1 . ház: Az éleiben várliató segítség, támoyntás: barátok,
jóakarók, a barátsághoz való viiszony: vágyak, remények ós
tervek, ezek valóraválásának lehetősége és körülményei; a tár­
saság, a társaságban játszott szerep, előnyök és eredmények a
társaság folytán; a tágabbkörű lehetőségek és a korlátozások
fölengedése, „nyílt p á l y a " a z élet útján.
12. ház: A nagg áldozat, az Én elszigetelődése vagy fel­
oldódása: magány, befelé fordulás, elhagyatottság, t i t k o s ellen­
lábasok és ellenségek; elzártság és elszigeteltség: kórház, g y ó g y ­
intézetek, zárt intézetek, p l . : menház, elmebetegek intézete, bör­
tön, fegyház, az e z e k h e z való v i s z o n y ; bűnhődés vagy súlyos
próbatét, bűnperek és büntetések, üldöztetés, k o l o s t o r , remeteség,
belső felemelkedés a magányban és önkéntes áldozathozatal, a z
élet javairól és örömeiről való lemondás, v a g y kényszerű megfosz-
tottság. O k k u l t h a j l a m o k és kéjiességek, s az ilyenekhez való
viszonylat.
A házak, a s z e r i n t , h o g y velük harmonizáló v a g y n e m h a r ­
monizáló, más és más természetű j e g y e k k e l kapcsolódnak, aztán
aszerint, hogy a planétákkal vagy ezek fényszögeivel milyen
v i s z o n y l a t b a n v a n n a k , rámutatnak a r r a , h o g y a bennük kifeje­
zett vonatkozások jó, előnyös, v a g y rossz, ártó módon érvé­
nyesülnek-e az életben. A házak jelentéstartalmának fenti i s ­
mertetésében csak az általános vonatkozásokról szóltunk; m a ­
gától értetődik, h o g j ' harmónikus összhatásban a vonatkozások
iől. előnyösen, előmozdító értelemben nyilatkoznak meg, disz-

KM
harmónikus hatásokban pedig ártó, kártékony, visszatartó ér­
telemben. A z utóbbi esetben tebát a jelzett vonatkozások ellen­
tétei, vagy azok súlyos változatai lépnek fel. P l . : a 2. ház disz­
harmónikus színezete a r r a mutat, hogy az anyagi segédesz­
közök megszerzése nehézségekbe ütközik, a pénzügyek rosszul
alakuinaik, a megszerzett eszközök elfecsérelődnek, vagy ve­
szendőbe mennek, s az ember személyes függetlensége mind­
ezt megszenvedi. Ugyanígy kell értelmezni a többi ház esetébmi
is a megfelelő vonatkozások ellentétes, negatív érvényesülését.
A házak jelentéstartalmában világosabban meglátjuk a bel­
ső összefüggéseket, txa figyelembe vesszük, hogy — mint a j e ­
gyeknél IS láttuk — az egymással szembenlévő, egymást polá­
risán kiegészítő házak szerves összefüggésben állnak. E z külö­
nösen a 7, háztól kezdve válik feltűnővé; a 7. ház az 1. ház
ellenlábasa s egyben kiegészítője, a 8. a 2.-nak, stb. és természe­
tesen megfordítva is. A z összefüggésnek és az ellentétnek ez a
szerepe szemt>eszökövé válik, h a meggondoljuk, hogy pl. az
egymással szemközt lévő házakban álló két bolygó szükség­
képpen szembenállásba, oppozicióba, vagyis erősen ártó fényszögbe
kerül egymással. Ugyanígy azok a házak, amelyek egymástól
90—90 fokra vannak, szintén éles ellentéteket tartalmaznak,
hiszen ezek közt a negyedfény ártó kapcsolata áll fenn. Viszont
az egymástól 6 0 — 6 0 vagy 120—120 fokra lévő házak kifeje­
zetten harmonizálnak, mert ez a fényszöglávolság a jótékony
harmadfénynek felel meg. Gondoájunk majd erre, amikor a
fényszögek hatásairól lesz szó.

A föntebb már ismertetett helyzeti (keleti, nyugaiti stb.) fei-

osztáson kívül más szempontokból is szokás osztályozni a há­
zakat, így pl. az 1. 3. és 9. házat értelmiségi házaknak nevez­
zük, mert főleg értelmi-szellemi adottságokra és erkölcsi hajla­
mokra mutatnak rá; a 6. 8. és 12. házat szerencsétlen, vagy
sötét házaknak tekinthetjük, a bennük kifejezésre jutó k a r m i ­
kus tf-hertéto'-lc miatt: de ez az utóbbi három, a 4-fkke'
együtt az okkult, rejtelmes megismerések házai is, mert haj­
lamot és képességet adliatnak az érzékfölötti .szellemiséggel való
foglalkozásra. A 7. 9. 10. és 11. házat világos házaknak nevezzük,
mert jelentéstartalmuk elsősorban előmozdító és beteljesítő; ezdr,
mint majd alább látni fogjuk, különös jelentőséget kapnak, h a
a Nap vagy a H o l d bennük tartózkodik.

10&
 12, A fénystógdt h a U s a i és terméMelük.
A horoszkópelemeknek idáig ismertetett kapcsolódásMhoz
hozzájárni még a planéták hatása, söt éppen ez ád betetösö és
világos, határozott értelmet a vonatkozások kombinációinak.
A planéták kétféleképpen kerülhetnek kapcsolatba a házak­
k a l és a jegyekkel. Elsőrendű, legkiemdkedöbb kapcsolatuk a z -
zai a jeggyel és házzal v a n , a m e l y i k b e n a születéskor áUaaak:
másodsorban pedig aszerint lépnek kapcsolatba velük, hogy m i
lyen fényszögel vetnek az egyes jegyekbe és házakba.
A planétáknak a horoszkópban érvényesülő hatásait eszerint
koamikus (jegy-beli), lokális (báz-bdi) helyzetük és fényszögeik
döntik d .
A fénysHcögdc egyftét-másikát föntebb, a jegyekben u r a l ­
kodó b d y g ó k rendszerét és a „világhoroszkópot" ismertetve,
röviden már jellemeztük, ezúttal azonban a fényszögek termé-
suetét és hatásúit behatóbban fogjuk vizsgálni
LAttnk. hogy az egymástd 90 vagy 180 fokra lévS jegyek
dtentétctet, ütközéseket mutatnak f d jellegük és tartalmuk sse-
i m t ; ugyanígy az egymástól 60 és 120 f o k r a lévők közt harmó­
nikus viszonylat áü fönn. E z a jegyek elemi beosztásán alap-
* n k : egymástól 90 f o k r a ellentétes, diszharmónikus elemekhez
tartozó j e g y d : állnak, pl. a fűz- és /encö-ő-jegyek föld- és níz-
jegyelckd kerülnek üyen szügkapcsolatlja és megfordítva. A 90
fokos szög, a meggedféng tdiát erősen diszharmónikus. Az egy­
mással szrmbenlévő jegyek d e m i hovátaxtozásuk szerint r o k o n ­
szenveznek ugyan, de pdláris elhelyezkedésűk mégis feszült­
séget, d l e n t d e t idéz d ö köztük; ezért a 180 fokos szög, az oppo-
zicié sdntén cfüz/Ktrmőmkn* fényszög-sngárzái. A z egymástól
120 fokra lévő jegyek azonban tökéletesen harmonizálnak, h i ­
szen így mindegyik jegy a m a g a eleméhez tartozó j e g g y d k e ­
rül kapcsolatba: tűz-jegy tűz-jeggyel, föld-jegy fö!d-jeggyd. stb.
E z tehát a legjobb, leginkább egybehangzó szögállás s a har
madfény c leyjótékonyabb, legkedvezőbb fényszög. Az egymás­
tól 60 fokra lévő jegyek szintén harmonizálnak egymással; nein
tartoznak ugyan egyazon elem-csoportba, de m i n d i g rokonszen­
vező elemek kerülnek így kapcsolatba egymással: tűz-jegy levegő-
jeggyd, föld-jegy víz-jeggyel és viszont. Ezért a hatodfény szintén
dőnvös, jótékony fényszög, h a n e m is o l y a n erőteljes, mint a h a r ­
madfény.

m
 A z elmondottakból következik, h o g y a planéták fényszög­
kapcsolatában is a * és a A jótékony, dűfíyös; ad és a ^ pedig
ártó, hátrányos féngszögsugúrzás.
E z e n a négy fényszögön kívül még az együttállás sorolható
az erös fényszög-kapcsolaitokhoz. A z együttállás a s z e r i n t ítélendő
jónak v a g y kártékonynak, h o g y m i l y e n természetű planéták k e ­
rülnek össze. E z s z a b j a m e g az egyébként határozottan dőiiyös
vagy előnytelen fényszögek értékét i s . Ezért ismernünk k e l l a
planéták természetét Láttuk föntebb, a planéták természeté­
ről szóló részben, h o g y
a ©, 5', 4 jótékony planéták,
a í és a 5 változó hatású, illetve semleges, de inkább jó­
indulatú planéták és
a ő*, H , S , V kártékony, ártalmas hatású {űanéták.
E z e k egymással a következő változatokban léphetnek fény-
szőg-kapcsolatokba:
1. Jótékony planéta jóték<H»yal, dőnyOa íényazögbea;
2. Jótékony planéta kártékonnyal, előnyös fényszö^jen;
3. Kártékony planéta kártékonnyal, dőnyős fényszögben;
4. Jótékony planéta jótékonnyal, ártalmas fényszögtjen;
5. Jótékony planéta kártékonnyal, ártalmas fényszögbe r ;
6. Kártékony planéta kártékonnyal, ártalmas fényszögben.
Nyilvánvaló, h o g y ezek a kapcsolódások a hatás minöséf
nek sorrendjét i s k i f e j e z i k ; az első a legjobb, legdőajrősebb, a z ­
tán a csökkenő értékű f o k o z a t o k következnek, s a h a t o d i k , utolsó
kombináció a legártalmasabb.
Az egyiitttálláshan hasonló érték-rangsort áUapíthatunk
meg:
1. Jótékony planéta jótékonnyal együttállásban:
2. Jótékony planéta kártékonnyal
.3. Kártékony planéta kártékonnyal
A z d s ö feltétlenül jó; a másodikban a n n a k a planétának
vnn döntő, értéket meghatározó szerepe, a m e l y i k kozmikusán,
vagyis jegy és ház szerint erősebb. elönyösebb, harmónikusabb
helyzetben v a n , de a hatás általában vegyes és inkább d i s z h a r ­
mónikus; a h a r m a d i k feltétlenül ártó, veszedelmes kapcsoló-
di*.
U g y a n e z v o n a t k o z i k a párhuzamos (parallel) ^ fényszögre

167
i s , amefynek hatása a z együttáHáséval r o k o n . Mondottuk már
t'ÖBtobb, bogy a születési horoszkópban n e m érdemes ktűönösebb
f i g y e i e m r e méltatni a -í^ íényszögeket, kivéve a z együttáitó p U -
nélák esetét, m e r t h a e z e k még -í^ fényszögben i s áünak egy­
mással, a k k o r az együttállás jelentősége és hatása fokozódik.
Láttak a megfelelő h e l y e n , h o g y a n a g y , erős féi^jKaögekeJi
kfvüi m é g k i s e b b , másodrendű fényszögek i s s z e r e p e l n e k . Ezek
közül a ^ harmónikus, a 7^ harmónikus v a ^ diszbarmónikus,
aszerinlt, h o g y m i l y e n planéták kapcsolódnak b e n n e ; a z l és a S
diszharmónikus. Hatásaik azonban gyengék. Ügy értelmezzük
őket, m i n t a z előnyös és előnytelen fényszögeket, de jelentésükei
c s a k félig, csökkent mértékben értékeljük, kivéve a ^ (fdne-
g y e d ) fényit, a m e l y n e k hatása a félerejű, másodrendű f d i y a z ö g e k
közt a legerősebb, d i s z h a r m o n i k u s értelemben m a j d n m n m e g k ö -
zeUti a harmónikus * erejét
A * m i n d i g $-jellegű hatás, a A 4-jellegű; a rÍ-cf-jailegű,
a • li-jellegű; a z d O - j e l l e g ű , a <? p e d i g C-jellegű. B c t úgy
kell értenünk, m i n t h a a szóbanforgó fényszögben egymással
kapcsolódó planéták hatásálioz m é g b i z o n y o s értelemben a fény­
szögnek megfelelő planéta-jelleg hatása i s hozzájárulna. A fény­
szögek így értelmezett jellege megmagyarázza, h o g y a * szelíden,
enyhén, előmozdítóan jótékony, m i n t a ? , a A erőteljesen, hatá­
r o z o t t a n , nagyvonalúan jótékony, m i n t a 4 ; a diszharmóni
k u s feszültséget o k o z , m i n t a s ezért a leghatékonyabb a má­
sodrendű fényszögek k ö z t ; a • gátlásokat, összeütközéseket, vál­
ságokat idéz f e l , m i n t a t i ; a z együttállás erőteljesen, szembe­
szökően kihangsúlyozza a b e n n e szereplő planéták hatását, ösz-
szesftve az erőket, m i n t a 0 , a p e d i g erős feszültséget és e l l e a -
téteket, de e g y b e n poláris kiegészítést i s j e l e n t h e t , mint a a
0 - p a l s z e m b e n , s ezért n e m feltétlenül kártékony és súlyos h a ­
tású, m e r t pl. a jótékony b o l y g ó k szembenállása s o k s z o r — leg­
alább részben — előnyös i s , m e r t a feszültségben f e l f o k o z z a a
tewikeny erőket
Ha mindezt szem előtt t a r t j u k , akkor naár lényegében
megértettük a fényszögek hatásainak természetét.
Figyelembe k e l l vennünk a z o n b a n , h o g y a planéták a k k o r
is fényszög-kapcsotetban állhatnak egymással, h a f o k t é v d s á g i d t
n e m egyezik m e g pontosan a z illető f é n y s z ^ fokhosszával, de
a két planéta h o s s z f o k a i n a k kiU^ibsége m é g a kölcsönös ható-

168
körön belül m a r a d . í g y elöfordulliat, h o g y h a r m o n i k u s , előnyös
tényszög áll elö két planéta közt, n o h a ezek egymással n e m i i a r -
mouizáló j e g y e k b e n állanak, s megfordítva, diszharmónikus fény­
szögek áíllialnak elö k e t planéta közt, n o h a ezek egymással h a r ­
monizáló j e g y e k b e n v a n n a k . P l . álljon a ? 2° íl -ban, a pedig
28° ' • ^ - b a n ; a hatókörök s z e r i n t ez még A , tehát erősen barmó­
n i k u s , j ó tényszög, de a j e g y e k s z e r i n t mégsem harmónikus, m e r t
az >St és a ^ egymástói 9 0 f o k r a , •-távolságban v a n n a k és ele­
m e i k i s éles ellentótben állnak: tűz és ví:^! A z i l y e n előnyös lény­
szög természetesen vészit tiszta és határozottan j ó hatásából és
némi diszharmónia i s k e v e r e d i k belé. V a g y vegyük, h o g y a
28° ® - b a n , a ? p e d i g 3° ' " t - b a n áll: a hatókörök szerinit ez még
•, v a g y i s ártalmas, diszharmónikus fényszög, v i s z o n t mindkét
;olygó o l y a n j e g y b e n v a n , a m e l y e k egymással harmónizálnak:
víz-jegy v i z - j e g g y e l . A z i l y e n ártó fényszögnek tehát a rossz h a ­
tása némileg csökken és a harmóniának némi e l e m e járul hozzá.
.\z i l y e n e k e t tökéletlen fényszögeknek nevezzük. A megítélésben
m i n d i g f i g y e l e m m e l , k e l ! lennünk a r r a , tökéletes v a g y tökéletlen
fényszögekröl v a n - e szó, s következtetéseinket e n n e k megfele'úen
mődositjuk.

H a két planéta közt, a m e l j e k a z együttállás hatóköróp kí­

vül v a n n a k , tehát egymással n i n c s e n e k együttállásban, egy liar-
m a d i k planéta v a n , együttállásban a másik kettővel, a k k o r ezek
hatásait egyesíti, úgyhogy ezeket — némileg csökkentett értéke­
léssel — szintén egymással együttállásban lévőknek tekinthetjük.
A közeledő (applikációs) fényszögek erősebben h a t n a k , j e ­
lentékenyebbek, m i n t a távolodó (szeparációs) fényszögek. E z
értihetö, m e r t a g y o r s a b b a n haladó planéta mozgása folytán a
közeledő fényszög egyre pontosabbá válik, v a g y i s hatása g y a r a ­
p o d i k , teljesebb l e s z ; míg a távolodó fény.szögben a hatás egyre
csökken. Különösen erős a z o l y a n közeledő fényszög, a m e l y l i e u
mindkét planéta további mozgása hozzájárul a fényszög pon­
tossá válásához; p l . a 9 a j e g y 3. fokában, a 4 pedig u g y a n a m a
j e g y 8. fokában áll. de a 4 hátráló mozgásban v a n : így a ? to­
vábbhaladása, de a 4 hátráló mozgása i s szorosabbá, pontosabbá
fogja t e n n i az ^ ü t t á l l á s t , e n n e k jelentősége tehát még nagyobb,
m i n t h o g y h a c s a k a ? tovahaladása szerepelne a közeledő fény­
szögben. U g y a n e z áll m i n d e n más fényszögre i s . Harmónikus
 fényszögekben dőnyösebb a közeledő, diszbarmőnikusokban a
távolodó és megfordítva.
A j e g y e k k e l való összefüggéseik alapján a planétákat, m i n t
már föntebb láttuk, az e l e m e k s z e r i n t i s c s o p o r t o s i t b a t j u k :
a 0 , 4 és a <^ tüzes jellegűek,
a $ és a S levegő-jellegűek,
a U és a $ földies jellegűek,
a C és a ^ víz-jellegűek.
T u d j u k , h o g y a tüz- és a levegő-elemhez m i n d i g a pozitív
" és v i l l a m o s ( e l e k t r i k u s ) jelleg, a föld- és a v i z - e l e m h e z a negatív
és delejes (magnétikus) j e l l e g járul, e s z e r i n t
a 0 , 3;, 4 , és 5 pozitív és e l e k t r i k u s ,
a ^, k és ? pedig negatív és magnétikus planéták.
A V jellege még n i n c s egészen tisztázva, a c? - s a l való r o ­
konsága tüzes j e l l e g r e m u t a t , de a " " t - b a n való u r a l m a a v i z e l e m ­
m e l h o z z a k a p c s o l a t b a . A két j e l l e g valószínűen k e v e r e d i k benne,
d e inkább tüzes planétának tekinthetjük.
A 0 és a C , v a l a m i n t a z új planéták kivételével, láttuk,
mindegyik planéta egy-egy negatív j e g y b e n i s u r a l k o d i k , d e ez
a jellegváltozás c s a k módosítja alaptennészeilüket. A 4 , c? és 5
tehát alapjában véve pozitív és e l e k t r i k u s , a k és 9 p e d i g nega­
tív és magnétikus m a r a d , s a m i k o r alaptermészetüktől eltérő
j e g y b e n u r a l k o d n a k , m i n t p l . a 5 a ""P-ben, v a g y a ' a £:-ben,
a k k o r hatásaikban is kifejezésre j u t a megváltozott, eredendő m i ­
voltából többé-kpvésbbé kizökkent ielleg.
A fényszögek értékelésében tehát a planéták e l e m i jellegét
%s a z t i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , egymással rokonszenvező, h a r ­
mónikusan kapcsolódó, v a g y ellenszenvet tanúsító, diszharmó­
n i k u s a n kapcsolódó planéták közös fényszögéröl van-e szó
M i n d e z m é g f i n o m a b b árnyalatokkal bővíti a f e n t i kapcsolódás-
lehetőségeket a jótékony és kártékony planéták közt.
V i l l a m o s , e l e k t r i k n s planéták erőket árasztanak magákból,
míg a delefes. magnétikus planéták erőket v o n z a n a k m a g u k h o K .
Kancsolódásaikban ezt i s s z e m előtt k e l l t a r t a n u n k .
Planétáknak a házcsúcsokra vetett fényszöge lyen jelenté-
kenv: az i l y e n fénvRzöTek megábanttáv-ában a bázcsúcsok ható­
körét 5°-ra lehet v e n n i , az Asc.-ét 6°-ra.

190 1
 13. A planéUOc „méllóságai" és „gyengeségei".

Így nevezzük a planéták tiatásainak fokozódásait, IBetve

csökkenéseit. E z e k e t a z értékeiésnél f i g y e l e m b e k e l l v e n n i .
A 0 kiemelkedő, l ^ n a g y o b b erejű hatását t e k i n t v e , a vele
való együttállást i s többféleképpen értékeljük. A z a l a p e l v az, h o g y
a © közelében lévő planéta hatásai fokozódnak, erősödnek. D e
n e m m i n d e g y , h o g y m i l y e n közel kerül a ©-hoz. H a pl. a
0 - t ó l való távolsága 0° 1 6 ' és 7° közt v a n , a k k o r a z t m o n d j u k ,
b o g y „a N a p elégeti", s ez a h e l y z e t a z illető planéta hatását
csökkenti; h a a távolság a © és a planéta közt n e m n a g y o b b 1 5 ' -
nél, a k k o r az utóbbi „ a N a p szívében" áll, s ez a szoros együtt­
állás erősen f e l f o k o z z a a planéta hatását.
Kevésbbé jelentékeny erőfokozódás az, b a v a l a m e l y planéta
több m i n t 15°-ra áll a © - t ó i , e k k o r a z t m o n d j a k , b o g y „a N a p
sugaraitól s z a b a d o n " áll; s ugyanígy kevésbbé jelentékeny «6-
csökkenés a z , h a egy planétának a 0 - t ó l való távolsága 7° és 1 5 '
k ö r i v a n , a m i k o r i s a z t m o n d j u k , b o g y „a N a p s u g a r a i b a n " iái.
Viszont igen lényeges eröfokozódást vagg csökkenést je­
lent, hogy egy planéta egyenes vagy hátráló mozgásban van-e.
E g y e n e s ( d i r e k t ) mozgásban a planéta normálisan f e j t i k i a ter­
mészetének megfelelő hatást, míg hátráló (retrográd) mozgásban
a planéta jó hatásai csökkentve, előnytelen hatásai fokozoftan
érvényesülnek. Nyilvánvaló, b o g y ezért a kártékony planéták hát­
ráló mozgása súlyosabban értékelendő, m i n t a jótékonyaké.
A m i k o r egy-egy planéta a z egyenes mozgásból átmegy a
bátrálóba, és megfordítva, rövid i d e i g helyben állani látszik A
„mozdukullanság" erősen f o k o z z a a planéta eredendő baté<át.
E z kűlönö.scn a gyorsmozgású planétákra, tehát a 5 , ? és c ? - r a
érvényes. Lassú planéták a 4 . t l . Z. T é. M .
Hagyományos szabály, h o g y a keleti oldalon ( a horo.szkőp
délkör-fengelyéiől balra) elhelyezkedő nianéták általában gyor­
sabban fejtik ki hatásaikat, m i n t a z o k . a m e l y e k a hOTOszkóp
n y u g a t i felében állnak.
A planétákat még alsó v a g y belső és feb^ö v a g y küLsö p l a ­
nétákra o s z t j u k f e l . a s z e r i n t , b o g y Nap-körüli pályájuk a Föld
é.s a N a p köré, v a g v a főldpályán kívül esik-e. Alsó v a g v belső
planéták a 9 és a 9 , f d s ö v a g y kfllsö planéták a c ? , 4 , H', J ,
'T. A f - a t . a Földhöz való közelsége nrfatt alsó planéták­
h o z sorolják. A hagyomány azt t a r t j a , bogy uz alsó (belső) p l a -

J7l
néták hatása fokozódik, h a a N a p mögött állnak a z Állatövön;
a f e k ö (külsöj planétáké pedig, h a a N a p előtt állnak, a j e g y e k
sorrendjének irányában. Megiordítva, a z alsó planéták hatását
csökkenti, h a a N a p elött állnak, a felsőkét p e d i g az, l i a a N a p
mögött állnak. Különösen a 5 helyzetét érdemes így f i g y e l e m b e -
v e n n i , mei*t h a a N a p mögött áll, ez az értelmi képesség fokozott
vattára enged következtetni és viszont.
A H o l d hatása fokozódik, h a növekvőijen v a n és csökken,
h a fogyóban v a n .
Fontos eröfokozódást j e l e n t az úgynevezett eleváció (emel­
kedettség). V a l a m e l y planéta a k k o r v a u elefvációban, h a a 10. ház
csúcsához közel áll. A többi planétához viszonyítva eleváltnak,
e m e l k e d e t t n e k tekintjük azt a planétát i s , a m e l y a 10. ház csú­
csához általában közelebb áll, m i n t v a l a m e l y másik planéta. E z
ac utóbbi eset a z o n b a n n e m jelent különösebb eröfokozódást,
móg az i g a z i eleváció n a g y mértékben erősíti a planéta hatását.
Általában az dönti e l elsősorban a planéták erejét, hogy
természetüknek megfelelő v a g y n e m megfelelő j e g y e k b e n tartóz­
kodnak-e.
A legnagyobb és legfontosabb eröfokozódús az, ha a planéta
a maga jegyében <Ml, amelyikben uralkodik; l e g n a g y o b b erővesz­
tés, gyengeség pedig az, h a az u r a l m a alatt lévő j e g g y e l szemközt
fekvő jegyijén áll. A z előbbit domicilium-nak („otthon"), m a -
g y a n t l leghelyesebben . , u r a l o m " - n a k m o n d j u k , míg az utóbbi az
exüium (száműzetés), h e l y e s e n .o'angvesztés". E s z e r i n t
0 uralkodik az jegyében; rmigját veszti a ~ jegyében,
- ® H „ „ « „
9: ,. n és ^ „ „ , / és K ,
«: „ >^ éséb „ „ „ «v és T ,.
(f Tés m „ „ „ AésV',
4 . "? és K „ „ Tt ^
* M ^ é s « „ „ .. SL és& „

* m — „ n ' f

*^ „ ^(?) n , „ ^(») -

Dralkodásban a planéta erői a legtisztábban, teljes, ere­

dendő m i v d t t u k b a n j u t n a k érvényre, a jótékonyak a legerősebben
fejtík k i jő hatásaikat, a kártékonyak pedig kevésbbé (fiszhar-
m ó u k u s a k és j ó hatásaik előtérbe lépnek. RanKvesztésben vászoot

tai
a jótékony planéták hatásai csökkennek, csak erös gátlásokkal
tudnak érvényesülni, a kártékonyak ellenben fokozottan kifejtik
ártó, diszharmónikus hatásaikat.
Az asztrológiai hagyomány és tapasztalat szerint a plarnéták
egyes jegyekben előnyösebben, fokozottabban érvényesülnek, bár
ez az erőfokozódás n e m egyenrangú az uralommal. E z t a rang­
ban második eröfokozódást exa/ícíciónak, „felmagasztaltság"-
nak, helyesebben „eiö"-nek nevezzük, az ilyen helyzetben lévő
planétáról azt mondjuk, hogy „erőben v a n " . Az exaltáció („erő­
ben lét") az illető jegyek bizonyos fokában érvényesül teljes
mértékben, de kihat azért az egész jegyre is. A rangban nrásodik
erőcsökkenés, az úgynevezett casus („bukás", helyesebben „rom-
Ms"), aztán abban a jegyben következik be, amelyik az illető pla­
néta exaltációs jegyével szemközt van. Vagyis
0 „erőben v a n " a T - h a n (19°); „romlásban v a n " a A l>en (19°),
S " ^'
( 3°); „ m „ ( 3°)'
5 ,. „ (15° H (15°)
5 • « „ (27°); T'P „ Í27°)i
^ . ., (28°); ® „ (28°)
4 © .. (15°); « „ (15°)
k £á ., (20°); T „ (20°)
<• „ ( ?°); ^ (
A Neptun és a Plútó exaltációja és casusa (eröbenléte és
romlása) még tisztázatlan.
A Hold csomópontjainak is v a n „erejük" és „romlásuk":
A <0J erőben v a n az H jegyében, romlásban van a ^ jegj'ében;
a V ., „ a /* ., „ az H
H a valamely bolygó seinmi néven nevezendő erőfokozásl
u c m nyer abban a jegyben, amelyikben éppen áll, akkor „fdc-
gíen"-nek (peregrinus: vándor) mondjuk. E z is eröcsökkenésnek
számít, de jelentéktelenebb, mint a rangvesztés vagy a romlás.
K o m o l y batáscsökkencs az, h a egy planéta egyetlen más
planétával sem áll fényszögben. Ilyen esetben csak a jegy és ház
jellege dönti el a planéta szerepet, ennek eredendő természetével
kapcsolatban.
Figyelemreméltó eröfokozódás az, h a két planéta „uralmi
cserében" (reccpció-han) van egymással; ez annyit jelent, hogy
o szóbanforgó két planéta mindegyike a másik uralmi jegyében

:• ím
áll. pl. a ® a T - b a n , a <? az -Jl-ban. Ilyen felcserélődésben
állbat, bogy a kőt planéta mindegyike a másik jegyében állva
egyúttal rangvesztést is szenved (pl. ? a T - b a n , a ^-ban);
ilyen esetben az „uralmi csere" meglebetősen ellensúlyozza a
rangvesztés bátrányos batását.
A bagyomány szerint az állatövi jegyeknek kritikus pontjai
vannak, s b a valamelyik planéta ezektől a poníoktól 3''-nál nem
áll messzebb, a k k o r batása különös, kiemelkedő jelentőséget nyer
a boroszkópban, a helyzetének és fényszögeinek megfelelő értel­
mezés szerint. E z e k a kritikus pontok:
A fő jegyek: T , ® , £: és ;S 0., 13. és 26. f o k a ;
a szilárd-jegyek: V , , m és ~ 9. és 2 1 . foka;
a változó-jegyek: H , ^, ^ és ^ 4. és 17. foka.
Az asztrológiai bagyomány, a felsoroltakon kívül még egész
sereg úgynevezett „méltóságot" és „gyengeséget", vagyis erőfo­
kozódást és erőcsökkenért ismer, de ezek legnagyobb részének
nem sokkal több az értéke, mint a föntebb említett „érzékeny
pontok"-nak. A különféle erőfokozásoknak és gyengeségeknek
+ és — pontértékeket tulajdonítanak, s ezeket összegezve szám­
szerűleg fejezik k i egy-egy planéta erejét vagy gyöngeségét. Né­
zetünk szerint ez olyan aprólékos spekulációra vezet, amely el­
tereli a figyelmet a lényeges szempontokról és a kvalitatív, m i ­
nőségi értékelésnek mindennél elsőrendübb módszerét kvantita­
tív, mennyiségi mérlegeléssel próbálja pótolni. A felsorolt „erők"
és „gyengeségek" figyelembevétele és értékelése a horoszkópban
éppen elég körültekintést igényel és ba mindet figyelembe vesz-
szűk, kielégítő véleményt alkothatunk a planéták helyzeti és v i ­
szonylagos haitóerejének mivoltáról.
A legfontosabb, feltétlenül figyelemhe veendő eröfokozódá-
sokat és csökkenéseket a 8. sz. táblázaton feltüntettük:
s ezeket a horoszkópba is ajánlatos bejegyezni, a planéták
jelei elé vagj' mellé, mint az a példahoroszkópunkban is látható
(17. ábra).

14, Hyleg iés anaréfa,

„Hyleg" arab eredetű szó. ''letadót, életet támogatót jelent.
Csak a O vagy a ^ lehet hyleg, s a horoszkóp tulajdonosának
életében tánrogató, erőt adó. enT'tő •^zerepct játszik. A hyleg meg­
határozása következőképpen törtéiiik;

174
 H a a O az első, tizenegyedik, tizedik, kilencedik, vagy ba-
tedik házban áll, a k k o r a 0 a byleg. Vagyis az első házon kivttl
csak a horizon felett lévő házak jöhetnek tekintetbe, a nyolcadik
és tizenkettedik, úgynevezett „sötét" házak kivételéveL
H a a 0 ezeknek a házaknak egyikében sem tartózkodik, a k ­
k o r a C a hyleg, feltéve, hogy a föntebb felsojKÚt Jtiyiegiális"
házak egyikében áll.
H a sem a 0 , sem a í nem áll ezekben a házakban, akkor
az ascendenst tekintjük bylegnek.
Anaréta az életet leginkább fenyegető planéta elnevezése.
Azt tekintjük anarétának, amelyik a legkártékonyabb, legdisz-
barmónikusabb fényszőgben áll a hyleggel.
Erős, jó helyzetben álló, jó fényszögekben részesülő byleg
tartós életerőre, egészséges vagy szívós szervezetre mutat; gyen­
gén áHó vagy súlyos fényszögekkel megtámadolt hyleg esetén
az életerő csökken. A hyleg, illetve az anaréta helyzete rámutat
az életerő, illetve az életerőt támadó hatás természetére, gyöke­
rére és érvényesülésének mikéntjére.
A horoszkóp felvázolása után megállapítjuk a byleget és az
anarétát, ezeköt feljegyezzük a vázlatra: példánkban a © a hy­
leg, a "T" pedig az anaréta, mert a © legdiszharmónikusabb
fénysz^kapcsolata a hozzá legközelebb lévő ' r ' - v a l való együtt­
állás. ( L . 17. ábra.l

16. Az antlsciák: a planéták kozmikus tühörképei.

Némely asztrológus nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek,
mások éppúgy megtagadnak tőlük minden értelmet, mint a sok­
féle érzékeny ponttól. Mindamellett azt tapasztalhatjuk, hogy van
hatásuk a horoszkópban és különös, finom utalásokra mutatnak
rá, a prognózisban pedig nyilvánvalóan szerephez jutnak. Ezért
ismerkedjünk meg velük.
Az ekliptikát két félkörre osztjuk, olyképpen, hogy átmérő
tengellyel kötjük össze a ® 0°-át a ^ O'-ával. E z t bizonyos ér­
telemben szintén világtengelyndí tekinthetjük, hiszen tudjuk,
hogy a ® 0°-a és a ^ 0°-a sarkalatos pontok, a nyári és a téli
napfordulót jelölik. E z t a tengelyt mintegy kozmikus tükörnek
fogva fel, megállapfthatjuk a planéták antisciáit, úgynevezett
„kozmikus tükörképeit". Egy-egy planéta tükörképe éppoly mesz-
sce lesz a hozzá közdebb eső tengeiysarokponttól (0° ©-tói, vagy

175
8° iS-lól), miDt a m i l y e n távol áll ettől az illető planéta; a z z a l a
kúlunbséggei, liogy a z antiscia a tengely túlsó oldalara j u t .
Péidául a tanulmányi horoszkópunkban a © antisciáju
( a © ; , antiscia©) a S 21° 33'-be kerül, m e r t a 8 " 27' H-beu
álló 0 - t ó l a lükörkép-teugely küzelebbesu sarokpontjáig, a ®
0 -ig a loklavo.ság 21° 3 3 ' : u g y a n i l y e n messze j u t az antiscia © u
S> u -tói az cüonkezű irányban, mint tükörkép. Az antisciák
megállapítása léhát legegyszerűbben a következő módon történik:
Az e k l i p t i k a eiso negyedében ( T , "tí, ü ] álló planéták a n -
tisciái az e k l i p t i k a második negyedébe ( © , A, ""Pj j u t n a k és
megiordítva; az e k l i p t i k a h a r m a d i k negyedében (éh, m , J-) áUó
planéták aiúiiCiúi a negyedik negyedbe H) kerülnek és
megiordítva. Az antiscia fokhosszát az igy megállapított jegyben
úgy k a p j u k m i g, hogy a szóbanforgó planéta fokhosszát k i v o n ­
j u k a 30°-ból, illetve a 29° 60'-böl.
Némi gyakorlattal könnyen elsajátíthatjuk az alapjában
véve egyszerű szabály alkalmazását.
A z antisciák úgy v i s z o n y u l n a k a planéták eredeti helyzeté­
hez, m i n t az ember (a m i k r o k o z m o s z ) a nagyvilághoz (a m a k r o -
k o z m o s z h o z ) . A r r a mutatnak, h o g y a n a l a k u l át a k o z m i k u s p l a ­
nétahatás az egyénben, m i l y e n vonatkozásban reagál az egyén a
m a g a sajátos módján a k o z m i k u s hatásra. Példánkban a © h a ­
tásai az antiscia révén áttevődnek a ® - b a és a 12. házba; N. ösz­
tönös reakciói a ©-hatásokra ezekben a vonatkozásokban is k i
fejezésre jutnak. Minthogy az antiscia-planéták u g y a n o l y a n fény-
szögkapcsolatban állnak egymással, m i n t a valóságos planéták a
horoszkópban, ezek a hatáskapcsolatok u g y a n a z o k m a r a d n a k az
antisciák cetében is, de más házakba és más jegyekbe jutnak,
s ezzel újszerű jelentéstartalmat n y e r n e k .
A z antisciákat csak haladottabb fokon érdemes figyelembi
venni, főleg a prognózisban.

16. A z állócsillagok hatásai.

Az állócsillagok természetét a planétahatásokhoz hasonlít­

ják s ezekkel jelölik. így pl. v a n 9-jellegű, tv-jellegű, stb. álló­
csillag, de rendszerint több planéta hatásjellege keveredik ben­
nük, pl. c f 4 . C 9 . stb. Az állócsillagok táblázatában (7. táb­
lázat) fel v a n n a k tüntetve a planéták, amelyek az illető álló­
csillagot jellemzik. A z állócsillagokat csak a k k o r vesszük figye-

176
lembe, h a v a l a m e l y i k planétával, a z a s c e n d e n s s e l , v a g y a ház­
csúcsokkal cgyütlállásban v a n n a k s e pontoktól való távolságuk
nem nagyobb 1° 30'-nél.

Az állócsillagoknak a planétajelekkel jellemzett hatását

úgy k e l l értelmezni, m i n t h a p l . a ? ^ -hatású állócsillagnak v a ­
lamely planétával s l b . való együttállása a z utóbbihoz még a
5 és a ^ hatását i s hozzáadná.
\z állócsillagok szerepét a horoszkópban következőképpen
ítéljük m e g : figyelembe vesszük a z állócsillag hatásjellegét, a z ­
után a v e l e együttálló planéta v a g y házcsiics jelentéstartalmát,
planéta esetében a házat, a m e l y b e n áll, s a z elfoglalt j e g y e t i s .
K o z m i k u s á n és h e l y z e t i l e g jól h a n g o l t j ó t é k o n y planétához já­
ruló k á r t é k o n y állócsillag i s k i f e j t i ártó hatását, d e c s a k a b b a n
a vonatkozásban, a m e l y r e a planéta h e l y z e t e u t a l ; a planétának
a többi j e g y b e és házba jutó j ó fényszögeivel j e l z e t t hatásokba
nem szólhat bele. Megfordítva, r o s s z u l h a n g o l t planétával kap­
csolódó jóhatású állócsillag csak a planéta eredeti helyzetével
jellemezhető vonatkozásokban fejt k i előnyös hatást, a planéta
fényszögeinek h e l y e i n n e m .
A z állócsillagok hatásának természetét betűrendben itt a d ­
juk:
Alcyone, ( P l e j á d ) : r o s s z u l álló C mellett szembajt,
súlyos e s e t b e n vakságot o k o z , egyébként f o k o z z a a z érzékiséget,
kicsapongásra, játékszenvedélyre tesz hajlamossá. J c planéta­
kapcsolatban előmozdítja a sikert, de ebbe i s diszharmónikus
mellékhatások vegyülnek.
Aldeharare^ 4 : ártalmas), veszélyes hatás, különösen
kártékony planétáknál. Veszteségek, válságok, kizökkent érzé­
s e k , perverzitás, s z e m b a j főleg a © vagy a mellett.
AIgcnib, siker, emelkedés, n a g y eredmények, főleg
jótékony planétáknál, d e k ü z d e l m e k árán. I r o d a l m i , z e n e i k é ­
pesség és s i k e r .
A l g o l , c? 21. 3 ; v e s z e d e l m e s , súlyos, válságos hatások; f e l f o ­
k o z z a a v a k i n d u l a t o k a t , végzetes lépésekre ösztönöz, v a g y vég­
zetes események felé h a j t . Erőszakos halállal — gyilkossággal,
öngyilkossággal — g y a k r a n áll összefüggésben. Megítélésében
n a g y o n behatóan k e l l vizsgálnunk, m u t a t - e a h o r o s z k ó p egyéb­
ként i s i l y e n lehetőségekre.

U BoMoy: A cttthgfajMt kany»» 177

 A l m á k , 9 : előnyös, segítő hatás, különösen a © , 5 , H-
mellett; főleg anyagiakban nyilvánul.
A l p h a r d , 1 1 9 : többnyire kártékony; balesetek, szerencsét­
lenségek, mérgezés, vérmérgezés, rejtelmes halál, magasrendű
embereknél inspiráció, m i s z t i k u s elmélyedés, d e g y a k o r i életve­
szély.
Aitair, Z : fokozott tevékenységre ösztönöz, megfelelő
együttes hatások m e l l e t t s i k e r t és e r e d m é n y t b i z t o s i t , egyébként
kétséges v a g y áftó hatású.
Anilam, ^l-c?; a z értelmi képességeket f o k o z z a , a z e m l é k e ­
zőtehetséget élesíti, megfelelő k a p c s o l a t o k b a n a n y a g i előnyöket,
örökséget ád.
Aniták, 4 2 ; előnyös, j ó hatás, szerencsésen e l ő m o z d í t j a a
v e l e együttálló planétával s t b . j e l z e t t vonatkozásokat.
A n t a r e s , c? 4 : v e s z e d e l m e s , túlnyomóan kártékony; marsi
típusoknál f o k o z z a a h a r c i a s i n d u l a t o k a t s a lendületet, d e a
veszedelmeket i s . Jó k a p c s o l a t o k b a n a z értelmi-szellemi erőket
feszíti magas f o k r a , b á r ártalmas mellékhatásokkal, p l . előse­
gíti a z emelkedést, d e e r r e visszaesés következhet.
A r c t u r u s , 4 c ? : e l e i n t e jól, szerencsésen induló hatás, a m e l y
utóbb r o s s z r a f o r d u l ; általában inkább kártékony.
B e l l a t r i x , $ < ? : a h a r c o s , küzdő típusoknak n a g y lendületet
ád, m a g a s r a f e j l e s z t i a marsi képességeket, háborús s i k e r e k e t
biztosít, d e sérülések veszélyével; a © vagy a C mellett az egyik
s z e m elvesztésével fenyeget; n a g y szervezőtehetséget, hadvezéri
képességet, s z e l l e m i törekvésekben f o k o z o t t átható erőt ád.
Benetnatseh;, c ? 1 l : veszedelmes, romboló hatás; ház- és
planétakapcsolat s z e r i n t veszteséget, torzulásokat, megnyomo-
rodást v a g y h i r t e l e n halált '(szélütés) okozhat.
fi ( B é t a ) C e n t a u r i , 9 4 : szerencsés, elősegítő, erősen j ó h a ­
tás; s z e l l e m i törekvésű e m b e r e k n e k vezető, irányító képességet
ád, emelkedést, közbecsülést biztosít.
Betelgeuze, í c ? : a Bellatrixéhez hasonló hatás, d e k e d v e ­
zőbb, különösen 4 m e l l e t t ; s o k veszélyt, de hírnevet és e m e l k e ­
dést j e l e z .
Bungula, 9 4 : hatása hasonló a fi Centauriéhoz.
C a n o p u s , l i . 4 : a hajósok c s i l l a g a , hosszú utazásokkal áll
k a p c s o l a t b a n ; ^ y é b k é n t s o k ártalmas hatása i s v a n , j ó k m e l -

178
l e t t a z o n b a n erőteljes segítő, fejlesztő. j S z e l l e m i l e g fejlett embe­
reknél magasrendű h a r m ó n i a elérésére vezet.
Capella, 4 c?: fokozott tudásvágyat ébreszt, i s m e r e t g y a r a ­
pításra ösztönöz, d e alacsonyabbrendűeknél ez c s a k m o h ó kí-
váncsiskodásban nyilvánul; j ó 4 vagy 9 m e l l e t t megfelelő há­
zakban okkult dolgokra tesz f o g é k o n n y á ; r o s s z u l álló 5 vagy
í m e l l e t t , főleg a 1 2 . házban, elmebetegséget h o z h a t .
C a s t o r , <? k ? : v e g y e s , de többnyire előnyös hatás, elsősor­
b a n a kedélyt és erkölcsiséget befolyásolja, főleg a 4 és a 2
mellett.
D é l i Serpenyő, t l 9 : ártalmas hatás a z egészségre; h i r t e l e n
halál lehetősége szerencsétlenség következtében, megfelelő pla­
néta m e l l e t t és házban.
D é l i Szamár, c? 0 : ártalmas hatás, b a l e s e t e k , szerencsétlen­
ségek, tűzveszedelem, gyulladásos betegségek, főleg az arccal
k a p c s o l a t b a n , s z e m b a j , esetleg vakság.
D e n e b , c? Z : szellemi erőfeszítésre ösztönöz, eredetiséget
ád, d e diszharmóniát i s , h i r t e l e n i n d u l a t o k , s t b . révén. (Vehlow
s z e r i n t vénuszi hatás, művészi és műkereskedői h a j l a m és k é ­
pesség j á r vele.)
Deneb Algedi, k 4 : szigorúságra, keménységre tesz hajla­
mossá, d e e z z e l nagy igazságérzet j á r ; megbízhatóság és l e l k i ­
ismeretesség; b í r á k n á l i g e n előnyös hatás.
Denebola, S : nagy feszítőerő, a m e l y n a g y eredményekre
v e z e t h e t , d e n a g y veszélyeket i s idéz f e l ; r o s s z planéta- és ház-
h e i y z e t m e l l e t t katasztrófák állhatnak be, r o s s z 5 - v a g y Z -nál
elmebetegség; államférfiakat merénylettel fenyeget.
E l N a t h , c? k : erősen ártó, m é g j ó planéták m e l l e t t i s , kü­
lönösen a <^-dal c f - b a n , ezért női horoszkópban m é g veszedel­
m e s e b b . A z életerőt támadja és általában r o m b o l ó jellegű.
Északi S e r p e n y ő , 4 9 ; j ó t é k o n y , felemelő hatás, k ü l ö n ö ­
sen s z e l l e m i törekvésűeknek h o z h a t s i k e r t , elismerést, főleg a
©, 4 , 9, 5 m e l l e t t és a 1 0 . házban.
Északi Szamár, c ? 0 : hatása hasonló a Déli Szamáréhoz.
Fomalhaut, 5 9 : előnyös hatás értelmi és művészi foglal­
kozásban v a g y hasonló törekvésekben; megfelelő planéták m e l ­
lett sikert, hímevet h o z h a t .
GemiiMi, 9 5 : s z e l l e m i törekvésekben előnyös hatás, d e

179
r o s s z k a p c s o l a t b a n f o k o z z a a z érzékiséget és perverzitásokra tesz
bajlamossá.
M a r k a b , c ? $ : ártó hatás, főleg a z elmére n é z v e ; r o s s z k a p ­
c s o l a t b a n e l m e b a j lehetősége, j ó k a p c s o l a t b a n a z értelmi e s z k ö ­
zök s i k e r e s felhasználását segíti elő, d e diszharmónikus m ó d o n ,
p l . megtévesztő p r o p a g a n d a , s t b .
M e n k b i b , k ; gátló, a k a d á l y o z ó , a j e l z e t t vonatkozásokban
késleltető, előnytelen hatás.
Minfaka, 9: előnyös, szerencsés hatás a megfelelő vonat­
kozásokban.
Mirach, 9: a szellemiségre n é z v e erősen j ó t é k o n y hatás,
felsőhbrendü megismeréshez segit, a © - p a l v a g y a T - n a l kap­
c s o l a t b a n s z e l l e m i tisztánlátást és o k k u l t képességeket ád.
, P l e j á d o k , 1. A l c y o n e .
P o l l u x , <?: ártó, diszharmónikus hatás; b a l e s e t e k , s z e r e n -
-"sétlenségek, h i r t e l e n halál; j ó k a p c s o l a t o k b a n i s diszharmóni­
kus, pl. 9 vagy C m e l l e t t éleseszü ravaszságra, agyafúrtságra
vezet.
P r a e s c p e , c? C : kiegyensúlyozatlan kedély, erős i n d u l a t o s ­
ság és h i r t e l e n csüggedés; mérgezések veszélye, h a j l a m k á b í t ó ­
s z e r e k használatára, ' t - d a l s z e m b a j , súlyos e s e t b e n vakság.
P r o c y o n , c? 9 : a m a r s i képességeket f o k o z z a , k a t o n a i te­
hetséget ád, d e veszélyes, m e r t veszteségeket, vereségeket idéz
f e l , összezavarja a z értelmet.
R a s A l g e t b i , f? 9 : merészség, bátor célratörés, n a g y hata­
l o m v á g y , e z e k h e z szükséges szellemi-értelmi képességekkel.
Ra.s A l b a g u e , k 9 : diszharmónikus hatás, betegségre, m é r ­
gezésekre, kábítószerek használatára való hajlamosság, zavaros
gondolkozás; de erősen j ó k a p c s o l a t o k b a n a s z e l l e m i képessé­
geket i s fokozza.
R e g u l u s , c? 4 ; n a g y emelkedést és s i k e r e k e t biztosít, vezető
pozícióba segít, n a g y hatalomvágyat ébreszt, d e m i n d e z veszély-
l y e l jár, a rendkívüli emelkedést bukás követheti. H ó d í t ó k , u r a l ­
k o d ó k , népvezérek horoszkópjában k i e m e l k e d ő s z e r e p e t szokott
játszani.

Rigel, 4 ( ? : hasonló hatás, m i n t a Regulusé, d e inkább

s z e l l e m i téren érvényesül.
S a d a l m e l e k , % 5 : erős szellemi-értelmi hatás, a g o n d o l k o -

180
zásnak határozottságot ád, az elmélyedést és a magasrendű
megismerést előmozdítja.
'Sadnaschira, k 4 : v e g y e s hatási, erkölcsi, s z e l l e m i tekin­
t e t b e n gátló, d e j ó k v a g y 4 m e l l e t t f o k o z z a a magasabbrendű
képességeket.
S a r k c s i l l a g , k 9 : magasrendű s z e l l e m i hatás, a m e l y a z o n ­
ban csak fejlett lelkiségű emberekre v a n befolyással; elősegíti
a t i s z t a megismerést, a z e g y e t e m e s valóságok átélését.
Scheat, 9c? (Vehlow szerint k-jellegű): szellemi-értelmi
hatás, de a l a n t a s a b b embereknél, v a g y megfelelő r o s s z k a p c s o ­
l a t b a n veszély, szerencsétlenségek lehetősége.
Sirius, 4 9d': nagy szellemi-értelmi erőfeszítésekre ösztö­
nöz, megfelelő képességekkel; emelkedés, s i k e r a nagyszabású
célok követésében, d e s o k veszéllyel, m i n t a Regulusnál láttuk.
S i r a h , 4 9 : értelmi-szellemi t e k i n t e t b e n elősegítő, j ó t é k o n y
hatás, k i v á l ó képességeket ád.
S p i c a , c ? 9 : művészi képességek, s z e l l e m i törekvések; emelő,
sikerekre vezető hatás; V e h l o w s z e r i n t k i v á l ó repülők horosz­
kópjában feltűnően s z e r e p e l , v a g y i s S -hatás i s járul hozzá.
U n u k , k e ? : v e s z e d e l m e s , ártó hatás, hasonló a D é l i S e r p e ­
nyőéhez.
V i n d c m i a t r i x , k 9 : s z e l l e m i e k b e n v e g y e s hatás; j ó k a p c s o ­
latokban előmozdít, diszharmónikusan kedélybetegségre, lelki
depressziókra tesz hajlamossá.
Véga, 9 0 : művészi képességek, s z o k a t l a n , rendkívüli uta­
k o n j á r ó szellemiség; megfelelő j ó és erős k a p c s o l a t b a n lángész,
kivételes tehetség.
 V.

A HOROSZKÓP KIFEJTÉSE.

A z eddigiekben megismertük a z asztrológia a l a p e l e m e i t , a

horoszkóp lényeges alkotórészeinek mivoltát és értelmét. H a a z
elmondottakat megértettük és emlékezetünkbe véstük, s o r k e ­
rülhet a horoszkóp kifejtésére.
Ez a z asztrológia legnehezebb, de egyben legérdekesebb
része. A f e l a d a t a z , h o g y a s o k a l a p e l e m e t , a m e l y e k számtalan
változatban kombinálhatók egymással, h e l y e s e n értelmezve, ú g y
h a n g o l j u k e g y b e , h o g y a z a d o t t esetre v o n a t k o z ó hatások összes­
ségét áttekinthessük és v é g e r e d m é n y ü l egységes, személyesen
jellemző, találó képet k a p j u n k .
A z eljárás két részből áll: a z alkotóelemek értelmének rész­
letes boncolásából, a z ana/izfsből; s a z így n y e r t megismerések
és a d a t o k s z e r v e s összehangolásából, a szintézishői. A z analízis­
b e n felhasználhatjuk a z előző részben i s m e r t e t e t t jelentéstartal­
m a k a t , segítségül v é v e a m é r l e g e l ő és következtető logikát; a
szintézisben aztán m e g t a r t j u k és összeegyeztetjük a z a d o t t esetre
érvényes következtetéseket, kizárjuk a z egységes k é p b e n e m illö
e l e m e k e t , s összegezzük a v é g e r e d m é n y t . E h h e z c s a k n e m nélkü­
lözhetetlen k ö v e t e l m é n y a különös rátermettség, a z a képesség,
h o g y a z észmunkát intuícióval, s z i n t e inspirált művészi megér­
zéssel támogatva, m e g a l k o s s u k az összefüggő, egységes képet.
A kifejtésben alkalmazható szabályokat alább f o g l a l j u k ösz-
sze, de hangsúlyozzuk, h o g y ezek csak vezérfonalul szolgálnak
és rávezetik a k o m o l y tanulót a r r a , h o g y módszeresen igyekez­
zék eljárni. A szabályok távolról sem meríthetik ki azt a végtelen
sok lehetőséget, amely a horoszkópban rejlik. H a azonban a
tanuló m á r o t t h o n o s a n m o z o g a z asztrológia területén, magától
rájön m a j d a további árnyalatokra és lehetőségekre, s h a l a d o t ­
t a b b f o k o n bizonyára k i a l a k u l a m a g a sajátos eljárása is. Az
asztrológia nemcsak ismeretrendszer, hanem többé-kevésbbé

182
művészet i s ; e z t n e m l e h e t eléggé hangsúlyozni. S ezért a z egyéni
módszereknek, a személyes g o n d o l k o z á s m ó d n a k n a g y s z e r e p j u t
benne.
í

1 . A horoszkópclemck sorruvétcle és értékelése.

Alábbiakban előbb m i n d i g a z általános elvet a d j u k , aztán

megvilágítjuk a z a l k a l m a z o t t példával. Ajánlatos, h o g y a tanuló
r a j z o l j a l e a 1 7 . ábrán látható példahoroszkópot, a k k o r a z aláb­
b i a k b a n n e m kell folyton hátralapoznia.
A horoszkóp kifejtésében ajánlatos a következő sorrendet
követni:
a) Először is megállapítjuk, melyik minőségi kereszt lép
előtérbe a horoszkóp négy sarkalatos pontjával kapcsolatban, s
ebből következtethetünk az illető ember") alapvető összetételére,
szellemi és testi konstituciójára.
A fő- v a g y kardinális k e r e s z t jegyei, láttuk, akaraterőre,
célratörő lendületre, elhatározóképességre mutatnak; a szilárd
k e r e s z t j e g y e i érzésben g y ö k e r e z ő , szilárd kitartásra, elszántságra,
erős ragaszkodásra, szívós céltudatosságra utalnak; a változó
kereszt jegyei a z engedékenyebb, de szellemi-értelmi módsze­
r e k e t alkalmazó, kiegyenlítésre és egyensúlyra t ö r e k v ő magatar­
tás j e l l e m z ő i . R ö v i d e n : a fő-keresztre a z akarat, a szilárd-ke­
r e s z t r e az érzelem, a változó k e r e s z t r e a z értelem j e l l e m z ő első­
sorban.
Ha m i n d a négy s a r k a l a t o s p o n t ( A s c , I . C . , D e s c , M.C.)
ugyanahhoz a minőségi kereszthez tartozó j e g y e k b e j u t , a k k o r
ennek irányzata alapvető m ó d o n érvényesül. H a a két-két sar­
k a l a t o s p o n t o t összekötő t e n g e l y m i n d e g y i k e más-más minőségi
k e r e s z t b e j u t , a k k o r e n n e k a kettőnek hatásai e l k e v e r e d n e k , de
a z a t e n g e l y l é p előtérbe, a m e l y i k a z A s c . - h e z tartozik.
P é l d a h o r o s z k ó p u n k b a n a négy s a r k a l a t o s p o n t e g y a z o n m i ­
nőségi k e r e s z t b e , m é g p e d i g a szilárd k e r e s z t b e jut: ^ , b',
•"t. I t t tehát a szilárd, kitartó, a célokat szívósan m e g r a g a d ó és
a z e r e d m é n y e k h e z erősen, ragaszkodó a l a p h a j l a m j u t kifejezésre;
N . t e s t i konstituciójában i s a szilárd k e r e s z t vonásaira, a szívós,
ellenálló, n a g y tartalékokkal rendelkező életerőre következtethe­
tünk.

• ; A következőkben a horoszkóp tulajdonosát, rövidsés kedvéért, IV-

nel fogjuk jelölni. (Nativus: szülött).

I 183
 A z előbbi s z e m p o n t m é g c s a k n a g y o n vázlatosan tárta f e l
a z alapadottságokat; m o s t
b) megvizsgáljuk, hogy az Asc. és a planéták milyen je­
gyekben állnak a minőségi és elemi feloszlás szerint. H o g y ezt
áttekinthetőbbé tegyük, értékpontokat a d u n k n e k i k : az A s c , a
©, C és 5 2—2 pontot, a többi planéta 1 — 1 p o n t o t j e l e n t m a j d
a z összegezésben. L e j e g y e z z ü k , hogyan helyezkednek el a je­
g y e k b e n , előbb minőségi, aztán e l e m i felosztás s z e r i n t és m i n d ­
egyik csoport mellé odajegyeizzük a planéták pontértékének
összegét. í g y megállapítjuk, h o g y a h o r o s z k ó p d i n a m i k u s t a r t a l ­
mát jelentő A s c . és planéták révén m e l y i k minőség és m e l y i k
e l e m j u t k i e m e l k e d ő jelentőséghez, s ebből következtetünk arra,
milyen adottságok és hajlamok lépnek majd előtérbe az illető
ember alapvető magatartásában.
Példánkban ez a z osztályozás így alakul:
(összegezett pontértékl
A (Fő-jegyekben) C, c? 3
i l ] (Szilárd-jegyekben) A s c . 9, 4 . íi. t G
0 (Változó-jegyekben) 0 . 5. M 6
A (Tüz-jegyekben) Asc. 4 ^
= (Levegő-jegyekben) 0, §, T, SH p,
+ (Föld-jegyekben) € , 9 3
V (Víz-jegyekben) k, Z 2
( A p o n t o k összege m i n d i g 15.)

I t t a szilárd és a változó minőség e g y f o r m a pontszámmal,

vagyis egyforma erővel lép előtérbe; h a ezt összeegyeztetjük az
a) p o n t eredményével, a z t találjuk, h o g y a szilárd minőség áll
első h e l y e n , a változó minőség p e d i g mindjárt utána következik,
megközelítően erős hatással. N . - b e n tehát a szilárd j e l l e g i s m e r t
alapadottságai f o g n a k u r a l k o d n i , d e e z e k h e z tekintélyes mérték­
b e n hozzájárulnak a változó j e l l e g vonásai i s . Megállapíthatjuk,
m i l y e n vonatkozásokban j u t i n k á b b szóhoz a z első és m i l y e n e k ­
b e n a második minőség jellege, h a a z illető planéták hatástartal­
mát és a z általuk e l f o g l a l t Ixázak jelentését i s f i g y e l e m b e vesszük.

A z e l e m i felosztás s z e r i n t a z t látjuk, h o g y a levegő-jelleg

lép leginkább előtérbe, mindjárt utána pedig a tüz-jelleg; a
kettő harmonizál egymással, tehát e t e k i n t e t b e n a z e r ő k jól ősz-
s z e v a n n a k h a n g o l v a , m e g v a n a lehetőség a z egészséges egyen-

184
súlyra. A lég-elemek előtérbe lépése, különösen h a f i g y e l e m b e ­
vesszük a © kapcsolatát a t u d a t o s Énnel, a z H-ét p e d i g a z ér­
t e l m i - s z e l l e m i képességekkel, a gondolkozás hajlékonyságára és
sokoldalúságára m u t a t ; az Én n e m merev és m a k a c s , hanem
mérlegelő és hajlékony, az értelem m o z g é k o n y és könnyed. A z
elemi felosztásban szereplő planétákat vizsgálva még részlete­
s e b b i s m e r e t e k r e j u t h a t u n k , f i g y e l e m b e v é v e , h o g y a z illető p l a ­
néták a természetüknek megfelelő jegyekben tartózkodnak-e
vagy sem. Egyelőre azonban megelégedhetünk azzal, amit az
e d d i g i e k feltártak s így a z alapvető vázlat máris részletesebbé
vált.
A vázlatos áttekintésről m o s t rátérünk a horoszkóp részle­
tes vizsgálatára.
c ) Elsősorban az ascendenst vesszük figyelembe. Ez dönti
el a horoszkóp alapjellegét, hogy az illető ember melyik főtípus-
hoz tartozik. \ j e g y e t , a m e l y i k b e a z A s c . j u t , felkelő jegynek
nevezzük, figyelmünket elsősorban e r r e irányítjuk. D e n e m c s u ­
pán a felkelő j e g y e t vesszük számításba, h a n e m a z A s c . - h e z t a r ­
tozó egész 1. házat. U g y a n i s a felkelő j e g y n e m m i n d i g érvénye­
sül a h o r o s z k ó p b a n egészen keveretlenül. E z c s a k a k k o r követ-
k e z h e t i k b e , h a a z 1. ház egésze, v a g y l e g n a g y o b b része a felkelő
j e g y b e j u t . H a a z o n b a n a felkelő j e g y után következő jegyből
számbavehető rész kerül a z 1. házba, a k k o r ezt a z utóbbit i s f o ­
kozott figj'elmünkre k e l l méltatnunk m e r t hatásai kisebb-na­
g y o b b mértékben összekeverednek a felkelő j e g y jelentéstartal­
m á v a l , a s z e r i n t , h o g y m e k k o r a területet f o g l a l e l a z 1. házból.
H a megközelítően számszerűleg a k a r n ó k k i f e j e z n i a felkelő
j e g y n e k és a z 1. házban esetleg v e l e együtt szereplő következő
— „együtt f e l k e l ő " — j e g y n e k a viszonyát, következőképen jár­
h a t u n k e l : megállapítjuk, hány f o k o t f o g l a l e l a z 1. házból a f e l ­
kelő j e g y és m e n n y i t a k ö v e t k e z ő j e g y ; t e k i n t e t t e l a r r a . h o g y a
felkelő j e g y a h o r o s z k ó p legfontosabb e l e m e , a z 1. házra jutó
fokhosszúságát kétszeresen vesszük; e n n e k a z összegnek a z ará­
n y a a következő j e g y 1. ház-beli fokhosszához körülbelül jelle­
m e z n i f o g j a a két j e g y hatásának keveredését.
Példánkban a z A s c . 21° 2 0 ' Sl. tehát a z Sí jegyéből még
8° 3 4 ' j u t a z 1. házba, a következő jegyből, a irp-ből pedig
11° t a r t o z i k o d a . A 8° 3 4 ' kéitszer. kikerekítve: 17". A z aránv
tehát így a l a k u l : 17 aránylik a 11-hez. A z t m o n d h a t j u k , hogi'

183
 az Sl. jiíllege uralkodik, feltétlenül túlsúlyban v a n N. egész
külső-belső összetételében és sorsirányzatában, d e másodsorban,
eléggé tekintélyes mértékben, a irp j e l l e g e i s szúhoz j u t m i n d ­
ebben. . • r'
Ismerjük az Sl és a tip jelentéstartalmát') s most már
tudunk annyit, hogy ez a kettő a f e n n t i arányban fog érvé­
nyesülni N . jellemében és életében olyképen, h o g y a z Sl marad
alapvető és döntő. H a a z 1. ház egésze v a g y t ú l n y o m ó a n nagy
része az Sl - b a n v o l n a , akkor ennek jelentéstartalma minden
egyéb másodlagos hatást elnyomva jutna érvényre.
T u d j u k , h o g y a z e g y m á s r a következő j e g y e k közt s z e r v e s
összefüggés, fejlődési fokozat kapcsolata áll fenn, de ugyan­
akkor erős ellentétben is vannak egymással. Az olyan horosz­
k ó p b a n tehát, a h o l a z 1. házban a felkelő j e g y után m á s j e g y
i s figyelembevehető s z e r e p h e z j u t , m i n d i g többé-kevésbbé belső
ellentétekre és összeütközésekre, kiegyensúlyozatlanságra kö­
vetkeztethetünk! D e ez egyúttal a r r a i s rámutat, h o g y a z e l l e n ­
tétek sorsszerű f e l a d a t a a t u d a t o s kiegyenlítés, s a z illetőnek t ö ­
r e k e d n i e k e l l , h o g y a felkelő j e g y alapvető mivoltából a követ­
kező j e g y l e g j o b b t a r t a l m a felé fejlődjék. E z s o k s z o r i g e n nehéz
és n e m sikerűi m i n d i g . A n n y i t a z o n b a n a m i példánk kapcsán
megállapíthatunk, hogy a z illető a l a p j e l l e m e és hajlandóságai
a z Sl jellegében g y ö k e r e z n e k , d e m e g v a n b e n n e a felszín alatt
a h a j l a m és a lehetőség, h o g y a i>p j e l l e g e felé törekedjék, vagy
öntudatlanul felé forduljon. Az Sl erős életérzése, ö n ö s élot-
igenlése, a z ö r ö m ö k keresése, a z előtérbelépés h a j l a m a , a f o k o ­
zott öntudat és a szétáradó erőkifejtés, a z Sl összes többi a l a p ­
vonásaival együtt, kénytelen-kelletlen arra fognak irányulni,
hogy többé-kevésbbé kiegyezzenek vagy elvegyüljenek a irp
megfontoltabb, alaposabb, aprólékosabb, lelkiismeretesebb és
alázatosabb vonásaival, s jól t e s z i a z illető, h a e n n e k tudaftára
ébredve, a fejlesztő kiegyenlítést szándékosan előmozdítja.
H o g y ez m e n n y i r e sikerül, a z t m a j d a h o r o s z k ó p többi e l e m e i ­
nek vizsgálata mutatja meg.
A felkelő j e g y hatásai sokféleképen módosulhatnak az
egyéni horoszkópokban;
d) hogy a felkelő jegy vonatkozásaival tisztába jöjjünk,

*) Ajánlatos, hogy a tanuló olvassa át újra azokat a részeket, a m e ­

lyekre utalás történik.

186
meg kell vizsgálnunk az ascendesnek és a felkelő jegy ural­
kodó planétájának helyzetét és fény szög-kapcsolatait. A felkelő
j e g y uralkodóját a születés uralkodó planétájának nevezzük.
í'éldáiikban a z A s c . két fényszöget kap: * 5, • 5. Az
első jó s/ellemi-értelmi képességekre, i l y e n irányú tevékeny­
ségben j ó eredményre m u t a t ; a m á s o d i k a z o n b a n változékony­
ságot, h i r t e l e n , kiszámíthatatlan f o r d u l a t o k a t , ideges, nyugtalan
hajlamokat jelent és szintén belejátszik N. alaptermészetébe.
A jegyek a h o r o s z k ó p b a n úgyszólván a k é p alapszíneit .szolgál­
tatják, a hátteret, a m e l y b ő l a jellegzetes és egyéni f o r m á k k i ­
emelkednek. A j e l l e m z ő és részletes formákat, s az ezeket k i ­
töltő t a r t a l m a t a planéták j e l e n t i k . Valahányszor egy-egy jegy­
nek a horoszkópban betöltött szerepéről akarunk tájékozódni,
az illető jegy uralkodójának helyzetét, kapcsolatait és összes vo­
natkozásait kell vizsgálat alá vetnünk. A jegyeknek megvan a
m a g u k jelentéstartalma, de e z j ó f o r m á n s o h a s e m érvényesülhet
maradéktalanul, vagy teljes eredeti mivoltában. M i n d e n hatás,
a m e l y a planéták részéről b e l e k e v e r e d i k a j e g y e k hatásösszessé­
gébe, módosítja, átalakítja e z t .
A jegyek uralkodó planétái, a h o g y a n a horoszkópban e l ­
h e l y e z k e d n e k , l é n y e g b e v á g ó m ó d o n u t a l n a k a z illető j e g y e k h a ­
tásainak módosulásaira, más j e g y e k k e l és házakkal, stb. való
kapcsolataira. Mindamellett
e) Figyelnünk kell arra, ixm áll-e planéta az 1. házban,
vagy az Asc. közelében. H a ez a z eset, a k k o r a z i l y e n planétá­
nak o l y a n kiemelkedő szerep jut, h o g y jelentősége esetleg a
jegy uralkodó planétáját is háttérbe szorítja.
Példánkban az Asc.-en, vagy a z 1 . házban n e m áll p l a ­
néta, ezért a születés uralkodójához, e z e s e t b e n a z Sl - b a n u r a l ­
kodó ©-hoz kell f o r d u l n u n k .
Horos;:kópunkban a © a z H - b e n és a 10. házban áll, de a ház
v é g e felé. .\ © hatásai e s z e r i n t t e l j e s mértékben k e v e r e d n e k a z
n jelentésltartalmával, d e a 1 0 . ház vonatkozásaival m á r csök­
k e n t e t t mértékben. A © m i n t tüzes planéta, j ó l harmonizál a z
H légies j e g y é v e l ; e b b e n a j e g y b e n tehát n e m v e s z t i e l hatásá­
n a k eredendő jellegét, ez n e m i s t o r z u l e l , v a g y módosul hátrá­
n y o s értelemben, m i n t h o g y h a természetével ellentétes jegyben,
p l . föld- v a g y v í z j e g y b e n állna. A © az H - b e n jól kife.jtheti a
m a g a hatásait, d e e z e k mindenesetre elkeverednek a z H hatás-

187
tartalmával. A z É n , a z öntudat, a z életerő, a pozitív irányú t e ­
vékenység, az akarat, a központi szerepre törekvő hajlam az
H könnyedségével, sokoldalúságával, mozgékonyságával, ér­
t e l m i - s z e l l e m i hajlandóságával párosul, a z őnösség pedig az H
h a s z n o s k a p c s o l a t o k a t kereső h a j l a m a folytán némileg a z önzés
felé h a j l i k . A központi irányító s z e r e p r e való törekvés, a m e l y a
© - o t és o t t h o n o s jegyét, a z Sl -t j e l l e m z i , m é g támogatást i s k a p
azáltal, h o g y a © a 10. házban áll. A 10. ház a társadalmi po-
zicióval, ranggal, emelkedéssel, eredményekkel és sikerekkel
áll kapcsolatban: a © helyzete a föntebbiekkel együtt tehát
arra. mutat, hogy N . h a j l a m a i , alaptermészete és jellemvonásai
irányító, központi pozicióra t e s z i k őt alkalmassá, energiáit i l y e n
célra irányítja és a pozíciót előbb-utóbb e l i s éri, m é g p e d i g a z
H hatásainak értelmében: értelmi-szellemi rátermettséggel és
i g y e k e z e t t e l , m o z g é k o n y , g y o r s felfogású gondolkozásával, tevé­
keny, sokoldalú magatartásával, szdleskörü kapcsolatok létre­
hozására irányuló figyelmével.
Tekintettel kell lennünk azonban arra, hgoy a születés
uialkodója — ez e s e t b e n a © — milyen helyzete', foglal el a
házban, ahol tartózkodik. M o n d o t t u k , h o g y példánkban a © a
10. ház v ^ e f e l é áll. T u d j u k , h o g y a házak hatásai legerősebben
a házcsúcson, aztán a ház elején érvényesülnek. A © n e m áll
közel a 10. ház csúcsához, ezért c s a k mérsékelten részesül a 10.
ház vonatkozásaiban. A pozíció, a közponlti irányítószerep
a l i g h a lesz egészen magasrangú, feltűnően előkelő és elsőrendű,
vagy még más erős hatásokra v a n szükség, h o g y elsőrendűvé
válhasson. Egészen kiemelkedő, elsőrendű hatásról akkor le­
h e t n e szó, h a a © a 10. ház csúcsán v a g y e h h e z k ö z e l állana.
Esetünkben a z t lát j u k , h o g y a 1 0 . ház csúcsa a ^ - b a n v a n , más
jegyben, mint a © . A 10. ház vonatkozásaira tehát elsősorban
a <? és vonatkozásai lesznek jellemzők. Erre majd rátérünk,
egyelőre m é g c s a k a felkelő j e g y urát, a © - o t vizsgáljuk.
f) Most sorravesszük a felkelő jegy urának fényszög-kap
csolatait.
Példánkban a © fényszőgei: A €, d 2, s= c?,
* 4 , <^ d T, d 4 * . Látjuk, h o g y a fényszögek túlnyomóan
jók. A © d 9 a 10. házban f o k o z z a a © föntebb leírt j ó hatá­
s a i t s e z e k k e l együtt N . kitűnő lehetőségeit a m a g a s pozicióra
és s i k e r e s eredményekre, h i s z e n a 9 a 10. ház u r a . m i n t h o g y

188
a 10. ház csúcsa a ^ vénuszi j e g y é b e n v a n . A © <? a r r a m u ­
l a t , h o g y N . önltudata, Énje, a k a r a t a , élretörekvö h a j l a m a nagy
támogatást k a p a c?-tói: erőt, lendületet, f o k o z o t t energiát, m u n ­
kaképességet, ösztönző feszültséget, amely azonhan jótékony
érjtelemben érvényesül, A © * 4 v i s z o n t N . öntudatát, g o n d o l ­
kozásmódját, akaratát és törekvéseit a 4 erkölcsi, e t i k u s t a r ­
talmával h o z z a előnyös, harmónikus kapcsolatba, ehhez aztán
még a „nagy szerencse" j u p i t e r i segítsége i s hozzájárul, bizto­
sítva részére a 4 - r e l j e l z e t t magasállású, befolyásos személyek
támogatását, jóakaratát i s .
A jótékony fényszögeken kívül a z o n b a n a © kártékony
planétákkal i s kapcsolódik. \ & L 'l gyönge, félerejű fény­
szöge n e m s o k a t r o n t h a t a föntebb megállapított s o k jótékony
hatáson. A r r a m u t a t , h o g y N . tudatos Énje, gondolkozásmódja
és célratörekvö akarata nincsen egészen összehangolva tudat­
a l a t t i lelkiségével, p s z i h i k u s mivoltával és ösztönösségével. H o g y
ez m i l y e n vonatkozásokban j u t kifejezésre, a z t a C helyzetéből
olvashatnók k i , d e egyelőre m é g n e térjünk át a részletesebb
analízisre, c s a k általánosságban vizsgáljuk a felkelő j e g y urá­
n a k , i t t tehát a © - n a k k o z m i k u s helyzetét és állapótát.
A © d T és © d "-fJ N . énjét, öntudatát, törekvéseit d i s z ­
harmónikus elemekkel hozza kapcsolatba. Az d ugyan nem
feltétlenül olyan kártékony, mint hogyha pl. • vagy c? állna
fenn a © és a k á r t é k o n y planéták közt, de azért a diszharmó­
n i k u s hatás mégis j e l e n v a n . A T szétfolyó, k h a o t i k u s , m i n d e n
határokon túlterjengő jhatása a határozott, logikusan értékelt
célokra irányuló H jegyében amúgyis diszharmónikus színt
k a p , azonfelül a T víz-jellege s e m fér össze j ó l a z 71 levegő-jel­
legével. Bizonyos khaotikus, zilált érzésvilág, t u d a t t a l a f t i kon­
fúzió is belekeveredik a ©-nak föntebb jellemzett hatásaiba.
E h h e z járul m é g a együttállása úgy a © - p a l , m i n t a T-nal.
A 4* csak fejldttebb, magasabbrendü ember esetében f e j t i ki
lényeges hatásait, egyébként i n k á b b c s a k zavaró, feldúló hatá­
s o k a t vált k i . A n n y i t a z o n b a n m á r e d d i g látunk, h o g y a z a d o t t
horoszkóp n e m vonatkozhat alacsonyrendű, fejletlenlelkű és
korláJtolt szellemiségű e m b e r r e . A 4 " hatásaival tehát behatób­
ban kell foglalkoznunk. A © „ e l é g e t i " a ' ^ ' - t : ez tehát némi erő-
csökkenést szenved. M é g i s merészséget, nagyfeszültségű bátor­
ságot ád, a m i t a © i s aláhúz., d e a 4 * szereplése kockáza-

189
 I

tos, válságos és idiszharmónikus irányba terelheti a bátorsá­

got, ez vakmerőségbe c s a p h a t . Szélesköríi, messzetekintő, újszerű
felfogások, a legújabb törekvések felé hajló érdeklődés, átala­
kító, újraszervező hajlam jár m i n d e z z e l , a hatása révén, s
feltehető, h o g y a diszharmónikus e l e m n e m f o g feltétlenül s a z
egosz élet f o l y a m á n előtérbe lépni, m e r t a O erősebben és j o b b
k a p c s o l a t o k k a l s z e r e p e l a z együttállásban, m i n t a '"r'. M i n d e z e k ­
h e z még hozzávesszük a z A s c . föntebb említett fényszőgeit. s a
diszharmónikus hatások vizsgálatában n e m felejtjük e l , h o g y a z
Asc. • Z N.-et f o g é k o n n y á t e s z i a zavaró, nyugtalanító ideg­
hatásokra.

X. lelkialkata és egyénisége már élesebb körvonalakat

k e z d k a p n i előttünk. Menjünk tovább e g y lépéssel.
g) Amennyiben az 1. házban a felkelő jegyen kívül még a
rákövetkező jegy is figyelemreméltó mértékben szerephez jut.
ennek uralkodó planétáját — a születés „társuralkodójétt" —
vizsgáljuk meg, m e r t é p o l y f o n t o s jelentősége v a n , m i n t a f e l ­
kelő j e g y után kővetkező j e g y n e k , s ennek szerepét világítja
meg.
Példánkban a felkelőre k ő v e t k e z ő jegy a rrp, e n n e k ural­
kodója a 5. A 5 a z n - b e n , -tehát másik saját jegyében, még
hozzá pozitív jellegű u r a l m i j e g y é b e n áll. I t t a h e l y z e t e rendkí­
vül erős, jelentéstartalma — h a c s a k zavaró planétahatások n e m
befolyásolják — töretlenül bontakozhat k i . Állása a 11. ház
elején szinjtén k e d v e z ő , ez „ v i l á g o s h á z " és a z életben várható
segítségekre u t a l : N . értelmi-szellemi a l k a t a , gondolkozása, t e ­
vékeny, sokoldalú érdeklődése különösen a 11. ház vonatkozá­
s a i b a n érvényesül: barátokkal, t e r v e k k e l kapcsolatban. A 5
h e l y z e t e s z e r i n t m i n d e z i g e n előnyös hatásokkal és eredmények­
k e l bíztatna, d e a z t látjuk, h o g y a 5 csupán e g y p l a n é t á v a l a
I*-nal v a n fényszögben, m é g pedig d-ban; aztán meglehetős
tág hatodfényt v e t a z A s c . - r e . A z utóbbi i g e n előnyös, de tág
v o l t a m i a t t n e m fejlthet k i o l y a n döntően erős hatást, h o g y a
'^-nal való együttállás zavaró jellegéfl t e l j e s e n elljensiúlyozza.
Az H - b e n gyengén álló T együttállása a 5 - r a l , m i n t h o g y n e m
kapnak erős harmónikus fényt más planétáktól, o d a f o g irá­
nyulni- hogy khaotikus, zavaros elemek, miszticizmusra hajló
tudatalatti ösztönzések k e v e r e d j e n e k a 5 világos, l o g i k u s , íu-

190
datos észszerüségével, ezt a z utóbbit csökkentve, vagy konfú­
zióval f e n y e g e t v e .
Szerencsére csökkenti ezt a hatást a z , h o g y a 9 d '-4:' tá­
volodó fényszög.
Nem s z a b a d a z o n b a n elfeledkeznünk a föntebb említett k ö ­
rülményről, h o g y amikor két planéta közt egy harmadik ált,
amelyik a z előbbi kettőnek valamelyikével d -ban van, akkor
ez b i z o n y o s mértékben a z t a planétá|t i s b e v o n j a a z együttállás
hatáskörébe, a m e l y i k egyébkénlt kívüljut az d -on. Esetünkben
a ^ v a n d -ban a © -pal, ugyanakkor a 9 - r a l i s , köztük állva,
tehát a 5-t együttállásszerü k a p c s o l a t b a hozza a ©-pal. E z a
zavaró, k h a o t i k u s hatást csökkenti, m e r t a 9 így, közvetve bár,
a © határozott, öntudatos, erőteljes j ó sugárzásában i s része­
sül. V i s z o n t u g y a n e n n e k az elvnek a z alapján k a p c s o l a t b a k e ­
rül a ^ - n a l együttálló 4 hatásaival i s . ü g y összegezhetjük vé­
leményünket, h o g y N . belső alkatában a z értelmi-szellemi be­
állítás erősen és n a g y öntudaltossággal s z e r e p e l , s m i k o r a t u d a ­
tos törekvések irányítják, igen kitűnő eredményeket biztosít­
hat, de m e g v a n a h a j l a m a r r a , hogy a ''^ és a 4 zavaró, vál­
ságos hatásainak érvényesülésekor a z észszerű, világos és hatá­
rozott gondolkozás k h a o t i k u s eszmékkel, túlfeszített világjavító
tervekkel,, nem egészen világosan átértett új, vakmerő rend­
s z e r e k k e l foglalkozzék, s konfúziókba keveredjék. A z ellentmon­
dások feloldására a z o n b a n N . j ó segítséget k a p h a t a © hatásai­
tól, vagyis, h a tudatos felismeréssel igyekszik féken tartani a
bizonytalan indítékokat és ösztönzéseket, e z e k n e m f o g n a k sú­
l y o s mértékben felléphetni, annál inkább, m e r t a ©-4-1^-5
csoport n e m k a p ártalmas fénj'szőget. D-it v a g y t ? - t e g y i k más
planétától s e m . H a kapnának, a k k o r ítéletünk i s módosulna, a
h e l y z e t kritikusabbá válna, s f i g y e l e m b e k e l l e n e vennünk a r o s s z
fényt vető planéták helyzetét a j e g y e k és házak szerint.

-4 horoszkóp kifejtésében gyakrdn akadunk egymással

éles ellentétben álló elemekre. Ez ne keltsen bennünk kételge-
lyeket. Az ilyen ellentétek és ütközések arra mutatnak, hogy n
megfelelő vonatkozásban valóban jelen vannak a belső ellenf-
moitdások. Hiszen tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb emberben
sok belső ellentmondás él és m a j d n e m mindnyájunknak kűz-
ködnünk k e l l hasonló összeütközésekkel. Legtöbbünkben „két
e m b e r é l " , s életünk f e l a d a t a sokszor épen a b b a n á l l h o g y a

191
bennünk élű „ k é t e m b e r " közül a z e g y i k , a különb, u r a l o m r a
jusson a másik fölött. A horoszkópban mutatkozó igazi vagy
látszólagos ellentmondásokat a l a p o s a n és l e l k i i s m e r e t e s e n l e k e l l
mérnünk, s a z t állítjuk előtérbe, a m e l y i k e t erősebb, h a t a l m a s a b b
hatások támogatják.
h) A felkelő jegy s az esetleg együtt-felkelő jegy. valamint
ezek uralkodói után a 0 helyzetét és fényszögeit vizsgáljuk
meg.
Az A s c . után a h o r o s z k ó p l e g f o n t o s a b b e l e m e a 0 , h i s z e n
az Ént, a z egész, s z e r v e s egyéniséget jelenti. Jelentősége oly­
a n n y i r a kiemelkedő, h o g y s o k s z o r már abból a z e g y e t l e n adat­
ból, h o g y v a l a k i m e l y i k hónap m e l y i k napján született, m e g l e ­
pően találó jellemzést nyerhetünk, h o l o t t a z a d a t csupán a n y -
n y i t tár f e l , h o g y a © m e l y i k jegyben s ennek hányadik foka
körül állt a születéskor. Természetesen, ez egymagában nem
elegendő, s a z o k a túlzottan népszerű, d e lényegükben t e l j e s e n k o ­
molytalan „asztrológiai" könyvek, amelyek csupán a születés­
nap, vagyis a © helyzete alapján j e l l e m z i k az embereket, egé­
szen haszontalanok.
Példánkban a © egyúttal a születés uralkodója i s , s m á r
ebben a vonatkozásban megvizsgáltuk; a z adott horoszkópban
tehát kétszeres a jelentősége.
0 A © után a ^- helyzetét és fényszőgeit vetjük alá vizs­
gálatnak.
A C a személyiség, a lelkiség, a z ösztönélet, a gondolkozás­
m ó d jellemzője, k i f e j e z i ezeken kívül a szervezet működéseinek
mivoltát. Női horoszkópban fokozott jelentőséget tulajdonítunk
a ^-nok, mert mint elv, a legszorosabb kapcsolatban áll a női-
séggel. Női horoszkópban a C szerepe szinite egyenrangú a ©
jelentőségével, sőt a m i k o r a k i f e j e z e t t e n női vonatkozásokat v i z s ­
gáljuk, fontosságban felülmúlja a ©-ot.
Példánkban a ^ a ^ - b a n rangvesztést s z e n v e d , s e h h e z a
diszharmónikus e l e m h e z m é g hozzájárul a <? ártó D-e, vala­
m i n t a z i s , h o g y a ^ - n a k csupán egy fényszöge v a n , a z o n b a n ez i s
kártékony planétával, a k - s z a l hozza kapcsolatba. A C a z .ö.
házban áll, bár elég távol a házcsúcstól. Vonatkozásai tehát, b á r
n e m erősen kihangsúlyozvai, a z 5. ház jelentésével függnek ösz-
sze. N . a tanulmányaiban változó h a n g u l a t o k n a k v a n alávetve,
s a c? • folytán a kedélyhullámzás sokszor megakadályozza

182
energiájának ezirányú h a r m o n i k u s kifejtését, sőt h e v e s , ártal­
m a s induiatosságra vezet. Szerencsére a C diszpozüora, (annak
a j e g y n e k a z uralkodója, m e l y b e n a á l l ) , a k , j ó fényszogben
áll a í ^ - d a l és a c? • ellenére i s b i z o n y o s szívósságot, kitartást
ád, a m e l y a lelkiséget i s szilárdabbá l e s z i . Feltehetelő, h o g y a
kedélyhullámzásokalt és i n d u l a t o s , feldúlt lelkiállapotokat lehig-
gadás és meg-megújuló összeszedettség váltja f e l és N . igyek­
s z i k h e l y r e h o z n i a z egyensúlyt. A z 5. ház további vonatkozásai­
n a k megfelelően a ^ h e l y z e t e és fényszögei a nővel, s a z érzelmi­
n e m i élettel k a p c s o l a t b a n i s v e g y e s hatásokat f e j t e n e k k i . E z e k ­
ről alább m é g külön szó l e s z .
A felkelő j e g y , a z esetleg együtt-felkelő j e g y , e z e k u r a l k o ­
dói, d i s z p o z i t o r a i k , aztán a © és ^ ismertetett vizsgálatával
m á r n a g y vonásokban körvonalazhatjuk N . alaptermészetét, j e l ­
lemének, egyéniségének és személyiségének, énjének és lelki­
ségének fundamenltumát. A további vizsgálatban e r r e a z állandó,
a z egész életen át érvényesülő a l a p r a építünk tovább.
j) Megállapítjuk, melyik planéta a legerősebb a horosz­
kópban. Ezt a horoszkóp domináló, előtérbe lépő planétájának,
dominánsának nevezzük. Szerepe jelentőségben közvetlenül la
születés uralkodója után következik, s h a a z utóbbi kozmikusán
gyengén állna (diszharmónikus j e g y b e n és r o s s z fényszögekkel),
a k k o r a d o m i n á l ó planéta v e l e vetekedő s z e r e p h e z j u t n a a h o ­
r o s z k ó p megítélésében. Természetesen előfordulhat, h o g y a d o ­
mináns planéta e g y b e n a születés u r a l k o d ó j a ; akkor a z utána
következő legerősebb helyzetű planétát vesszük figyelembe.
P é l d á n k b a n két planéta jöhet számításba, m i n t d o m i n á n s ;
a 4 " és a A c? saját j e g y é b e n ( T ) , s a világos, nagyjelentő­
ségű 9 . ház csúcsán áll, tehát i g e n erőteljes k o z m i k u s h e l y z e t b e n .
Két i g e n erős, kitűnő f é n y s z ö g e v a n : * © és A 4 , de v a n egy
erős ártó . fényszöge is: • C. A 4 " az A - b a n .jó kozmikus
h e l y z e t e t f o g a i e l , m e r t a •? uralkodó.ja lévén, a szintén tüzes-
jellegű A n e m m o n d e l l e n t a természeitének, két kitűnő fény­
szöge v a n ' ( * © és A c ? ) , m i n d e n ártó fény szög nélkül. D e a
sötét 12. házban áll. E z csökkenthetné j ó hatásait, bár f i g y e l e m b e
k e l l vennünk, h o g y a 12. ház a ^ jegyével v a n benső rokonság­
ban, a K uralkodó.ja p e d i g szintén a 4 ; ez a vonatkozás e n y ­
híti a 4 12. házbeli helyzetét és a z egyébként sötét ház jelen-
féstartalmának harmónikusabb, biztatóbb jelleget ád. A két leg-

13 BoUer: A etlllagf»i)«s kAnyv* 193

erősebb planéta egymással i s kétszeresen k a p c s o l a t b a j u t : elő­
ször a köz'tük fennálló kitűnő és erős A folytán, másodszor
azért, m e r t a <? a 9 . házzal k a p c s o l j a össze hatásait, a 9 . ház v i ­
szont a ^ jegyével lévén r o k o n , e n n e k uralkodója, a 4 , a 9.
házzal i s r o k o n s á g o t t a r t f e n n . I t t tehát nehéz eldönteni, a kettő
közül m e l y i k e t tekintsük dominálónak a horoszkópban. A
a z o n b a n lényegileg kártékony, egy ártó fényszöge i s v a n , tehát
kellő mérlegelés u,tán mégis a 4 - r e eshet a választásunk, de
utána m a j d mindjárt a c?-ot méltatjuk f o k o z o t t figyelemre.
Ha a 4 - t tekintjük a horoszkóp dominánsának, akkor
vizsgálata újabb értékes, személyes a d a t o k h o z f o g v e z e t n i . H e l y ­
zete a 12. ház vonatkozásaira utal, hatásai itt érvényesülnek
legnyilvánvalóbban. A 1 2 . ház jelentéstartalmából ezúttal a leg­
j o b b a k a t k e l l vennünk, h i s z e n a kozmikusán jól h a n g o l t és t e r ­
mészeténél fogva i s szerencsés, j ó t é k o n y 4 azokat fogja fel­
színre h o z n i . A 12. ház m i n d e n k é p e n v a l a m i izoláltságra, zárt
jellegre m u t a t : j ó értelemben v a l a m i o l y a n intézetre gondolha­
tunk, amelyben a 4 áldásos hatásai kitűnően érvényesülhetnek.
M i lehet e z ? K ó r h á z , gyógyintézet, amelyben N. a n e k i megfe­
lelő és a fönntebbiekben már felismert vezető, központi pozí­
ciót, p l . a z igazgatói tisztet foglalhatná e l , s a 4 jótékony, n e ­
m e s és emberbaráti tevékenységét fejthetné ki? Hogy tájéko­
zódhassunk, a 4 k o z m i k u s kapcsolataitól k e l l tanácsot kérnünk,
l átjuk, h o g y a 4 u r a l m i j e n y e , a ^ , a z 5 . házzal kapcsolódik,
mcr*^ e n n e k a háznak a csúcsa — v a g y i s hangsúlyozott, legerő­
sebb pontja — a ^ jegyében v a n . A 4 eszerint kapcsolatban
áll a z 5 . ház hatásaival. E z e k közül k i k e l l választanunk azo­
kat, amelyek összhangba hozhatók az eddig feltárt elemekkel,
főleg a 4 és a 1 2 . ház jellegével. E s e t l e g g o n d o l h a t u n k művészi
intézményre, m ú z e u m r a , v a g y színházra. D e ezek ellentmonda­
n a k a 12. háznak, h i s z e n ez a széleskörű nyilvánosságot kizárja.
A z 5 . ház <!gyik e l e m e a tanulmányokkal, a tanítással és n e v e ­
léssel, a g y e r m e k k e l való k a p c s o l a t . E z m á r közelebb j á r a l e ­
hetőséghez! Valószínűleg olyan intézményről lesz szó, amely
u g y a n e l v a n zárva a z a j o s nyilvánosság elől, de elzártsága n e m
komor, vagy fenyegető értelmű, azonfelül pedig tanulmányok­
k a l , tanítással, neveléssel függ össze. E l ő k e l ő tanintézet, k o n v i k -
t u s s a l egybekötött kollégium, v a g y más hasonló intézmény lát­
szik megfelelni. A 4 a 1 2 . házban, d e u g y a n a k k o r a z A jegyé-

194
ben áll; a z Sl jellege is belekeveredik a kérdésbe. A 12. ház
csúcsa a © - b a n v a n , e n n e k hatása tehát szintén beleszól a d o ­
l o g b a . A z Sl előkelő, f o n t o s s z e r e p r e u t a l , a z intézet tehát igen
előkelő, tiszleleíreniéltó feladatokra képezné k i növendékeik A
© ennek u g y a n némileg ellentmond, de minthogy a 1 2 . ház­
b a n a ® - b a n n e m áll planéta, ez a j e g y n i n c s a n n y i r a hangsú­
l y o z v a , m i n t az A . A © uralkodója, a C v i s z o n t m e g i n t a z .0.
házzal vet fel kapcsolatokat, mert ebben áll, de kozmikusán
gyengén, m e r t a í a - ^ - b a n rangvesztést s z e n v e d . A © és a
í í g y c s a k alárendelt s z e r e p h e z j u t a m o s t k u t a t o t t vonatkozá­
sokban. A 4 a z o n b a n fényszögei r é v é n a © - p a l és a c ? - s z a l
kapcsolódik erősen és előnyösen. A © aláhúzza a kiemelkedő,
központi pozíciót, a m i r e a 4 u t a l a 1 2 . házban, a c? p e d i g a
j u p i t e r i 9 . ház csúcsán m a r s i e l e m e t vegyít a j u p i t e r i v e i , kétszeresen
i s . A 9 . ház ' ^ - j e l l e g e szintén szellemi-értelmi, erkölcsi törekvé­
s e k r e u t a l , s a c? hatásával együtt a z t a benyomást k e l t h e t i b e n ­
nünk, h o g y a 4 1 2 . házbeli h e l y z e t e és k a p c s o l a t a i esetleg m a ­
gasrendű és előkelő katonai (c?) intézetre e n g e d n e k következ­
t e t n i . K a t o n a i akadémia, v a g y különleges, magasfokú kiképzésre
előkészítő k a t o n a i intézet jöhet szóba. N . tehát i l y e n intézmény­
b e n f o g l a l h a t e l központi irányító pozíciót. ( H a a -ban jelen­
t é k e n y e b b hatások, planéta, s t b . volnának, a k k o r kiemelkedő p a p i
vagy jogászi hivatás lehetőségére következtethetnénk, a -nak
a 9 . házcsúcson való h e l y z e t e és fényszögei magasrangú k a t o n a ­
lelkészi, yagly hadbírói pozíciót tenne lehetővé, stb.)
Ha már i t t t a r t u n k , nézzük meg, m i l y e n munkásságod
munkaviszonyt, foglalkozást m u t a t a horoszkóp. E r r e két ház
u t a l : a 6. a m u n k a v i s z o n y r a , a 2. a k e r e s e t r e . A 6. ház csúcsa a
X - b a n v a n , e n n e k uralkodója, a k , a 'ri.-ban és a 4. ház elején
áll. A •"4 m a r s i j e g y , tehát ismét m a r s i irányba t e r e l i vizsgáló­
dásunkat, s v i s s z a m u t a t a c? föntebb k i f e j t e t t vonatkozásaira, v a g y
h a a 4 - t tekintjük, e n n e k h e l y z e t e a pozicióra, s a © - r a mutat.
A l i - n a k két fényszöge v a n : * C és d Z . Az első ismét a z 5.
házat e m e l i k i , m e r t a ^ itt áll, d e a j ó fényszög a C gyenge
k o z m i k u s helyzetén i s javít. A H víz-jegybeli h e l y z e t e és a v i z e s -
jellegű C még a vízzel való vonatkozást i s f e l v e t i : kissé merész,
de n e m képtelen következtetés, h o g y a z intézet tengerészéti, v a g y
általál>an vízi szolgálattal k a p c s o l a t o s katonai intézmény lehet.
É z azont>an már túl m e s s z e m e g y és egyelőre n e m k e l l ténynek

196
tekintenünk. E l é g a n n y i , h o g y a m u n k a v i s z o n y t jellemző 6. házi
megerősítette a m a r s i és 5. házbeli vonatkozásokat, amelyeket
m á r föntebb j e l l e m z ő k n e k találtunk. — A 2. ház csúcsa a típ-bcn
van, e n n e k uralkodója, a 5, m á r előbb k i e m e l k e d ő szerephez
julfcott; értelmi-szellemi tevékenységre m u t a t , föntebbi kapcso­
l a t a i révén a 10. házbeli 0 - p a l i s érintkezik, tehát a r r a enged
következtetni, h o g y N . k e r e s e t e , megélhetése m e r k u r i , értelmi­
s z e l l e m i munkásságból e r e d . M i n d e z jól összegyeztethető a z e d ­
digi eredményekkel.
íme, már igen s o k és lényeges e l e m e t sikerült felderíte­
nünk és N . j e l l e m e , alaptermészete, tevékenységének hivatott,
területe m á r éJes Körvonalakban j e l e n i k m e g , sőt a körvonala­
k a t határozott ' t a r t a l m a k k e z d i k kitölteni.
.\z e d d i g követett módszer egyúttal példa a r r a i s , h o g y a n ,
járunk e l a horoszkóp kifejtésében a z egymásután felmerülő ele­
mekkel:
k) Minden újabb elemet sorra megvizsgálunk, állása, koz­
mikus helyzete, jegy- és ház-kapcsoldtai, fényszögei szerint
s a vonatkozásokat jelző újabb elemeket is tovább nijomozzuk
ugyanezen elvek alapján. A j e g y e k r e nézve a z o k uralkodó p l a ­
nétáinak h e l y z e t e ád felvilágosítást; a házakra nézve a bázcsú-
c s o n lévő j e g y s e n n e k u r a l k o d ó j a ; a planétákra a z e l f o g l a l t jegy
és ház, úgyszintén a m a g u k u r a l m i j e g y e , h a a planéta n e m a
saját jegyében áll. A kapcsolatok és vonatkozások hosszú, de
l o g i k u s a n összefüggő s o r a áll í g y elő és a m i n t a tanuló egyre-
j o b b a n belemélyed a h o r o s z k ó p ilyetén vizsgálatába, m e g l e p e t v e
fedezi f e l a csodálatosan m é l y é r t e l m ü és találó adalékokalt. D e
óvatosan k e l l eljárni!
l) Csak azt tekintjük bizonyosnak, amit tőbb horoszkóp­
elem egybehangzó értelemben alátámaszt. Amit csupán egyet­
l e n e l e m m o n d , a z t e g y e l ő r e kétellyel f o g a d j u k és h a n e m ' t a l á ­
lunk hozzá többirányú támogatást, a k k o r v a g y elvetjük, vagy
alárendelt, járuiékos jelentőséget tulajdonítunk neki.
A föntebbiekben a d o m i n á l ó planéta feltűnően a hivatásra-
is u t a l t , ezért merült f e l ez a kérdés. Általánosságban ez a s z e m ­
pont e s a k később kerül sorra, amikor a z élet különféle |tevé-
kenységeit, vonatkozásait, területeit és k o r s z a k a i t vizsgáljuk.
m) Minden horoszkóp-elem, plan'éta, jegy, fényszög, sttí;
kihat minden vonatkozásra, s hatásaikat különböző szempontok--

198
•ból mérlegelhetjük, de az elemek elsőleges, legnyilvánvalóbb ér­
vényesülését d ház jellemzi, amelyben az illető elem van.
Minden h o r o s z k ó p e l e m közrejátszik a z egész élet alakítá­
sában; u g y a n a z a planéta, v a g y ház, s t b . többféle szempontból
vizsgálható, p l . a f i z i k a i a l k a t r a és külsőre, a j e l l e m r e , a s z e l l e m i
v a g y l e l k i életre, a külvilággal v a l ó k a p c s o l a t o K r a , a z életkorokra,
s m é g s o k másra való vonatkozásaiban. í g y példánkban a 4i
h e l y z e t e a z Sl - b a n és a 1 2 . házban, f i g y e l e m b e v é v e kitűnő f é n y ­
szögeit, N . jellemére is enged következtetni: bölcs belátásra,
•mérlegelésre, a Itörvény és a fennálló r e n d becsülésére, jólelkű-
ségre, becsületességre, egyenességre, joviális kedélyre; N . egész­
ségére i s utalásokkal szolgál, h i s z e n a 1 2 . ház, m i n t a 6 . ház p o ­
láris kiegészítője, a súlyos betegségekkel és más sorsszerű gát-
Sásokkal kapcsolódik. Esetünkben a 4 jó helyzete és fényszö­
g e i , v a l a m i n t a 1 2 . házon a z Sl révén uralkodó © túlnyomóan
j ó k o z m i k u s beállítása a 1 2 . ház sötét, baljóslatú jelentés-elemeit
háttérbe szorítják, s inkább j ó , magasrendű e l e m e i t támogatják:
a világ dolgain való felülemelkedés lehetőségét, a kötelékek­
b ő l való szabadulást s z e l l e m i - l e l k i úton, s t b . U g y a n c s a k a 1 2 .
ház vonatkozásaihoz tart'ozik a nagyobb állatokhoz való vi­
s z o n y l a t : a j ó helyzetből a r r a i s következtethetünk, h o g y N.-nek
szerencséje lehet ebben a vonatkozásban, a 4 pedig, mint a
.sportszellemű és a lóval jelképesen amúgyis k a p c s o l a t o s ura,
különösen a r r a m u t a t , h o g y N . valószínűleg n a g y örömét l e l i a
l o v a k b a n , a lósportban és m a g a i s j ó l o v a s . F ö n t e b b szó v o l t a r ­
ról, h o g y a keleten álló planéták és j e g y e k korán érvénj'csül-
nek; ennek alapján azt mondhatjuk, hogy N . fentebb jellem­
zett h a j l a m a i és képességei m á r fiatalon kialakulnak és hatá­
r o z o t t irányba fejlődnek.

Ez a megállapítás a z életkorokra t e r e l i figyelmünket: [

n) A házak az életkorokkal, az élet szakaszaival is kapcso­
latban állnak, még pedig olyképen, hogy az Asc.-től kezdve a
jegyek sorrendjével ellentétes irányban következnek egymásra
a házakkal jellemzett életszakaszok.
A 1 2 . ház a g y e r m e k k o r a i s v o n a t k o z i k , a z M . C . felé h a ­
ladva — a jegyekkel ellentétes irányban — figyelemmel kísér­
hetjük a z életkor előrehaladását. A z M . C . Iája a z élet határo­
z o t t kialakulását, a hivatásválasztást, a pozició felé tett lépése­
ket, vagyis a z élet kibontakozását jellemzi, innen tovább h a -

197
l a d v a a D e s c . felé a z életben létrejövő és elmélyülő k a p c s o l a t o k ,
önként vállalt v a g y kényszerű áldozatok és a külvilággal való
szoros, szerves kapcsolódás teljes kiépítése következik, amely
a D e s c . táján éri e l tetőpontját, m a j d a z élet v o n a l a lassanként
hanyaillóra f o r d u l és a z életvéget a z 1. C . tája j e l l e m z i .
A házaknak ez a régen t a p a s z t a l t összefüggése a z életkor
d ő h a l a d á s á v a l a z asztrológiai prognózisban i s kiválóan felhasz­
nálható; Glahn német asztrológus e r r e alapította rendszerét, a z
úgynevezett „ é l e t k ö r t " , a m e l y ' s z i n t e évről é v r e feltárja az a k ­
k o r érvényesülő elsőleges hatásokat. E r r ő l később m é g szó l e s z .
Példánkban a 1 2 . ház jó beállítása tehát a r r a i s m u t a t ,
h o g y N . - n e k j ó g y e r m e k k o r a v o l t , a n n a k ellenére, h o g y a szülői
házaf, a z o t t h o n t jellemző 4. házban visszás hatások i s m u t a t ­
k o z n a k : i t t áll a z í , d - b a n a t, - s z a l , s a z a távolodó c? - b a n
van a lO.-házbeli ?-szal. A 4. ház csúcsa a ''4. b a n v a n , a
" h hatásai, a z i t t erőben (exaltációban) lévő S - s z a l kapcsolódva,
szintén b o n y o l u l t , olykor válságos viszonyokra mutat a szülői
házban, a z o t t h o n b a n ; s m i v e l a 4. ház a z apára i s v o n a t k o z i k ,
a z t m o n d h a t j u k , h o g y a szülői házban valószínűleg a z a p a r é ­
vén léptek f e l z a v a r o s , h i r t e l e n változásokkal (Z ) j á r ó , válsá­
gos d o l g o k , a m e l y e k károsan hatottak k i az anyára. Erre az
utóbbira abból következtethetünk, h o g y a 10. ház a z anyát i s j e l z i ,
esetünkben a 10. ház m é g külön k i e m e l i a női e l e m m e l való össze-
függési, m e r t a d vénuszi j e g y é b e n kezdődik, sőt a ? i s b e n n e
áll. A 5 10. házbeli h e l y z e t e , a 4. és 10. ház közt mutgifkozó
9 é' Z feltűnően u t a l a z a p a és a z a n y a közt fellépett zava­
r o k r a , feszültségekre, talán m é g a r r a i s , h o g y N . szülei a j e l z e t t
okok m i a t t elváltak. A föntebb m á r megvizsgált kapcsolatok a
12. házzal — intézettel, izolációval — és a 1 2 . házban mutatkozó
planétahatások, a g y e r m e k k o r r a vonatkoztatva, nagyon valószí­
nűvé t e s z i k , h o g y N . a legutóbb kifürkészett szűlő-házbeli hely­
zet m i a t t korán v a l a m i e l ő k e l ő nevelőintézetbe került, s í g y a
szülői ház z a v a r o s válságai n e m n e h e z e d t e k reá súlyosan, sőt
igen előnyös körülmények közt töltötte gyermekkorát.
Látjuk, h o g y a n n y e r m i n d e n horoszkóp-elem új színt ós
jelenltést, a s z e r i n t , h o g y m i l y e n szempontból és m i l y e n más h o ­
roszkópelemekkel kapcsolatbahozva vesszük vizsgálat alá. H a ­
sonlóan járunk e l tehát a h o r o s z k ó p m i n d e n e g y e s elemével ás
"a felmerülő vonaitkozásokat mind végignyomozzuk,. De hogy

198
ez n e találomra történjék, b i z o n y o s r e n d s z e r t és s o r r e n d e t kö­
vetünk :
o) A horoszkóp részletes vizsgálatában a házakat csopor­
tos összefüggésekben vesszük sorra: az 1. 5. 9. ház az élet leg­
személyesebb, legközvetlenebb vonatkozásait, 2 . 6'. 10 ház a te­
vékenységet, a munkásságon, a 3. 7. 11. ház az emberekkel és
dolgokkal, röviden a külvilággal való kapcsolódást, a 4. 8. 12.
ház pedig a feloldódást, az élettől s otz élet dolgaitól való eltá­
volodást, vagy elszakadást iárja fel.
E z t a s o r r e n d e t k ö v e t v e m e g y ü n k végig a házakon és ház­
csoportokon, a z illető vonatkozásokat fürkészve és a felismert
e l e m e k e t ismételten k a p c s o l a t b a h o z v a a z e l ő z ő k b e n feltárt a d a ­
t o k k a l , í g y f o k r ó l f o k r a k i a l a k u l a z egész h o r o s z k ó p , aztán a m i ­
k o r m á r világosan látjuk a z a d o t t egyéni életben l e g j o b b a n k i ­
e m e l k e d ő vonásokat és utalásokat, e z e k e t újra végignyomozzuk
és összhangba hozzuk.
Az első c s o p o r t t a g j a i k ö z ü l a z 1. házat példánkban már
több szempontból vizsgáltuk, i t t mégegyszer figyelembe vesz-
Szük: a z 1. ház j e l l e m z i a testi-szellemi a l k a t o t , tehát a z t a z
eszközt, a m e l y e t a lélek a születésben m e g k a p , hogy általa a
világgal kapcsolódjék és különleges feladatait megoldani igye­
kezzék. A z a l a p a l k a t , láttuk, az Sl és a ® , másodsorban a irp
és a 5 hatásain n y u g s z i k , általános értelemben ezekből r e ­
konstruálhatjuk N . testi és szellemi mivoltát. Mindezt mar
föntebb kifejtettük. — A z 5. házat vizsgálva a k ö v e t k e z ő megál­
lapításokra j u t u n k : csúcsa a ^ - b a n v a n , ezért a 4 helyzete és
fényszőgei adhatnak utalásokat reá, d e b e n n e áll — bár elég
távol a csúcstól, tehát csökkentett erőkifejtéssel — a <^; a 4!
j ó h e l y z e t e és k a p c s o l a t a i előnyösen h a t n a k k i a z 5. ház jelemtés-
íartaimára. a ^ - n a k föntebb m á r tárgyalt h e l y z e t e és fényszö­
gei a z o n b a n diszharmónikus e l e m e t k e v e r n e k ebbe. A z 5. ház a z
érzelmi- és vágyéleltre, a nemiségre, aztán a tanulmányokra, a
kedvtelésekre, kockázatokra és vállalkozásokra, stb. von.atkoz-
nak. A jupiteri elemek alapján N . normális nemiségü v o l n a , d e
azért e z e n a téren mégis z a v a r o k m u t a t k o z n a k . A C • c? a I c l -
Idéletéf. a pszichét többé kcvésbbé diszhannónikussá t e s z i . A
a g o n d o l k o z á s m ó d o t i s j e l l e m z i , előnytelen fényszöge a z i m p u l ­
zív, h e v e s , feszültségekkel telt <?-szal a r r a m u t a t , h o g y N . h a j ­
l a m o s hevesen, indulatosan, elhamarkodva, meggondolatlanul v i -

199
s e l k e d n i , elsősorban a z ö. és a 9 . ház jelentésének értelmében,
m e r t a ^ '© ezt a két házat h o z z a egymással k a p c s o l a t b a . N I
sexuális ösztönei és impulzivitása diszharmónikusan törnek elő,
kiegyensúlyozatlan, túiteszüit hatásokkal, a m e l y e k a nővel való
k a p c s o l a t a i t egyenetlenné, zavarossá t e s z i k . A ^ m a g a i s válto-
zandóhágra u t a l , h e l y z e t e a z 5 . házban a r r a e n g e d következtetni,
h o g y N . a fentebbi indí|tékok folytán g y a k r a n változtatja von­
zalmának tárgyait, s a z őt érdeklő nők i s szeszélyesek, változé­
k o n y a k , ingatagok. A z egészet enyhíti n é m i l e g a z , h o g y a ^ s
v e l e együtt a <? D - e a z 5 . ház csúcsától elég távot e s n e k , tehát
nincsenek olyan erőteljesen liangsúlyozva, mintha a házcsúcs
közelében volnának. V i s z o n t súlyosbbilja a d o l g o k a t a z , l i o g y a
^ ó'-a p o n t o s a n a z 5 . ház csúcsára e s i k , s a házcsúcslioz közel
kerül a 5 <?-a i s . E z k h a o t i k u s , b i z o n y t a l a n , szétfolyó elemet
k e v e r a z 5 . ház vonatkozásaiba, s a ^ diszharmónikus fényszöge
a n n y i v a l inkább előtérl>e lép, m e r t a ^ a m ú g y i s a p s z i c h i k u s , ér­
z e l m i , t u d a t a l a t t i élcre, tehát a vágyéleitre h a t k i . E z a z elem
már igen kétséges hatásokat l i o z h a t felszínre a z 5 . házban, A z
előbbiekhez m é g határozatlanságot, n e h e z e n ellenőrizhető és f é ­
kezhető ösztönöket ád. a m e l y e k a r r a irányulnak, h o g y átcsapja­
n a k a normális határokon. T ú l merész l e n n e mindjárt k i z ö k k e n t
nemiségre következtetni, d e a n n y i t feltehetünk, hogy a nemi­
ségbe k h a o t i k u s hatások keverednek, amelyek legalább időkö­
zönként erősen megzavarják N . s z e r e l m i és érzelmi életét. Fel­
tehető, h o g y a föntebb m e g i s m e i U magasabbrendü értelmi-szel­
lemi vonások e l ő b b - u t ó b b felülkerekednek és ellensúlyozzák a
nemiségben mutatkozó z a v a r o s ösztönzéseket, de ezeket aligha
küszöbölhetik k i maradék nélkül a z egész élet f o l y a m á n . Két­
ségtelen, h o g y N . - n e k a nővel való k a p c s o l a t a harmónikusabbá
válhat, h a leküzdi változékony hangulatait és érdeklődését a
szeszélyes, v á l t o z é k o n y nők iránt, m e r t a C j ó fényszöget. *-t
k a p a H-tól, a m e l y a 4. házban áll. M e g v a n tehát a lehetőség
a r r a . h o g y m e g g o n d o l t a b b természetű, állandósuítabb nő szere­
p e l j e n N . életében, s a 4. házzal való k a p c s o l a t a r r a u t a l . h o g y
a saját otthonnal, az olthonalapítással. házassággal való kap­
csolatban a nőiségnek előnyösebb. szilárdabb, m e g b í z h a t ó b b tí­
pusára talál. A házasságra m a j d a 7. ház a d felvilágosítást. —
A 9 . ház a s z e l l e m i éldtet és a l e l k i élményeket, a belső fejlő­
dést j e l l e m z i . A T-ban kezdődik és csúcsán áll e n n e k ura. a

200
 A m a r s i jelleg eszerint kidomborodik. A ház csúcsához kö­
zel jut a © előnyös * - e , s a elemmel rokon *-c i s ; ezek
a hatások nagy lendületre, előretörő, megvalósító akaratra m u ­
tatnak a szellemi-értelmi törekvésekben; N . nagy energiával
igyekszik fejleszteni képességeit és érdeklődéseiben a marsi, s
általában a tüzes jellegű elemekkel jelzett hajlamok előtérbe
lépnek. A tevékeny erők távoli kapcsolatok felé terelik figyel­
mét, külföldi dolgokkal és személyekkel kerül összeköttetésbe
ós nagy utazásokait tesz. A 9. ház vonatkozásaiba csak egy
diszharmónikus hatás szól bele: a ^ ü - e , mely a házcsúcs kö­
zelébe jut, tehát erősen érvényesül, annál inkább, mert a C • -
ben áll a c?-szal. E z előnytelen változásokra, balesetekre, be-
.tcgségre, elhamarkodott cselekvésekre utal, még pedig a
fennti vonatkozásokban: N.-nek az utazások közben kellemet­
lenségei támadhatnak, meggondolatlan, elsietett lépések miatt
kisebb-nagyobb bajok, úti balesetek érhetik, betegség támad­
h a t j a meg; s mivel a C az 5. házból veti rossz fényét, külföl­
dön kalandok, nők révén is kellemetlen élményekre tehet szert.
A 9. házban mutatkozó erős j ó hatások azonban túlsúlyban
v a n n a k és ezért bízvást kőveitkeztethetünk a r r a , hogy a szellemi-
értelmi törekvések, a lelki élet kibontakozása a zökkenők elle­
nére is nagy lendületlel megy végbe, s a visszás hatások idő­
v e l csökkeni fognak, mert a <^ • c? fényszög távolodó.

Még sok mindent kiolvashatnánk az első házcsoportból,

de nem szándékunk kimerítő, teljes horoszkópkidolgozást adni;
ez maga egész k i s kötetet tölthetne be. Csak a módszert, az útat
kívánjuk megmutatni s rávezetni az olvasót a r r a , hogj-an
mélj^edjen el a horoszkóp vizsgálatába.
A következőkben m á r csak sommásan mutatunk rá az ér­
vényesülő hallásokra.
A második házcsoport, a 2. 6. és 10. ház vonatkozásait,
amint előző vizsgálataink folytán felmerültek, részben már tár­
gyaltuk, most azonban egybefüggően tekintjük át őket. Mondot­
t u k , hogy a 2. ház m e r k u r i jellegét még hangsúlyozza a np urá­
nak, a 55-nak az H-ben elfoglalt helyzete. A 2. ház csúcsát érő
fényszögek közül a © d - t vet ide, ez hátrányosan befolyásolja
a kereset, a jövedelem kilátásait, s a r r a mutat, hogy N . tudatos
törekvései és egyéni h a j l a m a i olyan irányúak, amelyek nem
nagyon alkalmasak pénzszerzésre, viszont a © kiterjedő, túl-

201
áradó hatásai folytán igen hajlamos a költekezésre, a túlzott bő­
kezűségre, a inértékltartásról való mcgfeledkezésre. E z z e l szem­
ben a C A - t vet a 2. ház csúcsára, s ide j u t a. % * - e i s ; ezek
a kereset és jövedelem j ó lehetőségeit bizitosítják, sőt a ív * ezek­
nek tartósságot, állandóságot ád. Összegezve benyomásainkat, azt
mondhatjuk, hogy N . a tanulmányai és vállalkozásai (C az 5.
házban), valamint otthoni, hazai kapcsolatai (U a 4. házbani
révén j ó és állandó jellegű keresetre, jövedelemre tesz szert,
azonban hajlamos költekezni, olykor eszközeinek halárán túl is
és olyan egyéni, személyes hajlamai vannak, amelyek hátrá­
nyosan hatnak k i anyagi helyzetére. — A 6. ház csúcsa a ^ -
ban v a n , de a házban tekintélyes szerephez j u t a is; mind­
kettőnek u r a a ív, a *^-é ezenkívül még az A ; a két planéta a
4. házban és a ''A-ban áll. A munkaviszony és a vállalt köteles­
ség tehát a 4. házbeii vonatkozások révén az otthonra, a szülő­
földre u t a l : N . , sok külföldi kapcsolata mellett is, hazájában
talál állandó jellegű ( U ) munkásságot, munkakötelességeí és
jóllehet ebben időnként hirtelen változások állnak be, ezek nem
ártalmasak, mert a változásokat felidéző !S -nak * -e esik a 6.
ház csúcsára, s i g y a H állandósult hatása (H * C ) felülkereke­
dik. A 4 <?-a viszont a 6. házba jut, s arra mutat, hogy N . a
hivatalos érintkezésben összeütközésbe, feszült viszonyba k e ­
rülhet a följebbvalóival, s h a ö maga kerül vezető pozícióba, a k ­
kor alárendeltjeivel állhat elő hasonló diszharmónikus viszony­
lat. De az előnyös változásokait lehetővé tevő S * , a c?-nak a
6. házba jutó * - e , a 9 - n a k ugyanide sugárzó j ó A - e , valamint
a © A - e a r r a mutatnak, hogy ezekben a vonallkozásokban az
előmozdító hatások túlsúlyban vannak. — A 10. házról föntebb
már bővebben szóltunk, h a az akkor felismerteket most a te­
vékenység házcsoportjára vonatkoztatjuk, a benyomás túlnyo­
móan kedvező lesz, legfeljebb a 10. házban lévő 9 - n a k az S -
szal való <?-a utal ismét hirtelen változásokra, amelyek a tevé­
kenység területén hátrányosan is érvényesülhetnek, s valószínű,
hog5' ezekben női hatások, nőkkel való kapcsolatok i s szerep­
hez jutnak.
A harmadik csoport '(3. 7. 11. ház) .n kapcsolódásokra m u ­
tat. A 3. ház csiiesa kitűnő A - t k a p a ©-túl. de ebbe a házba
jut a ^ , ^ és 5' A - e i s ; a házcsúcsokhoz közel jut a '*' e;
ez mind jó, előmozdító haitás. Viszont a 3. ház jegye a £ j , s

202
ennek u r a , a 2 diszharroónikus elemeket hoz a ház v o n a t o z á ­
saiba, a S c P S é s a S t S C folytán. A legközelebbi rokonság­
gal, testvérekkei való kapcsolatban ez úgy érvényesül, hogy N .
valószínűleg nővérével vagy nővéreivei, még pedig húgaival (9.
inkább fiatal nőkre mutat) feszült, diszharmónikus viszonyba
kerül, aminek oka az otthonból eredő' hatásokban ( í a 4. ház­
ban, 9 (?-ban az $ - s z a l ) gyökerezik. A C U-t vet a 3. ház
csúcsára, ez részben szintén előnytelen hatásokra mutat nőkkel
kapcsolatban, részben a rövidebb utazásokon is kellemetlensé­
geket, balesetekeit tesz lehetővé, annál inkább, mert a c? í - a is a
3. ház csúcsához közel jut. A sok jó fényszög a 3. házban v i ­
szont más tekintetben j ó családi kapcsolatokra mutat, s a 9 0
még azt is lehetővé teszi, hogy a közeii nőrokonokkal adódó
gyakori, hirilelen diszharmóniák utóbb feloldódjanak, még pe­
dig N . tudatos, belátó, jóindulatú magatartása ( © ) révén. J ó
irodalmi és előadói képességek mutatkoznak a fenti j ó hatások
folytán, de inkább az akaraterőből és az észbeli indítékokból
táplálkoznak ( 0 , 9 ) , semmint a képzeletből ( C ) , s ezért n e m
f o r d u l művészi, kimondottan szépirodalmi irányba, aminek kü­
lönben a ház urának, a 5 - n a k előnytelen fényszögei is ellent­
mondanak. A sajtóval való viszony is vegj'cs, mint a többi 3 .
házbeli vonatkozás: részben j ó , olykor azonban összeütközések,
támadások adódhatnak a ^ , 5 és S visszás hatásának kö­
vetkeztében. — A 7. ház a házasságra, az élettársra és a nyilvá­
nossággal, a külvilággal való kapcsolódásra utal. B á r ebben a
házban áll a szerencsés, 4 - j e l l e g ű To, s a házcsúcs közelébe k i ­
tűnő A - t vet a 5 , azérit diszharmónikus hatások i s érvényesül­
nek, az í5 • a házcsúcsra jut és hirtelen, felforgató változásokra
mutat, a 9 D-e a 7. házban az érzelmi házasságot nehézzé teszi,
ilyesmi aligha jön létre, s ezt látszik igazolni a 5 A - e is, amely
az észokoknak, a mérlegelő meggondolásnak juttat szerepet a
házasság létrejöttében. A 7. ház u r a a t,, ennek *-kapcsolata
a C - d a l ugvan a házasságra nézve nem előnytelen hatás, de a
" társuralkodója, az t , mimt láttuk, zavaróan befolyásolja a
házasságot és felforgató, di-szharmónikus hatásával éles össze­
ütközéseket és valószínűleg válást eredményez. A külvilággal,
társulatokkal, egyesületekkel, szervezett csoportokkal való kap­
csolatokban i.s ugv-anezek a hatások érvényesülnek; úgy össze­
gezhetjük véleményünket, hogy N.-nek szerencséje lehet mind-

203
ebben (T>) és ezt észszerű magatartása, értelmi képességei és
meggondollt igyekezete (5. A ) előmozdítja, de zavaró, visszás h a ­
tások mindannyiszor károsan lépnek előtérbe ezekben a vonat­
kozásokban, amíg a tudatos, belátó, mérlegelő észszerüség n e m k e ­
rekedik a diszharmónikus ösztönzések és indítékok fölébe. —
A 1 1 . ház a baráti kapcsolatokra utal, s ezeken át az élettől vár­
ható támogatásokra. Itt is vegyes hatásokat találunk: a ház u r a , a
,5 erösen áll a 1 1 . házban és j ó lehetőségeket ígér, egyben a r r a
mutatva, hogy a barátságokban is az észszerűségnek és a szel­
lemi-értelmi elemeknek v a n nagy szerepük, de a 1 1 . ház társ-
uralkodója, a <^ az <? fényszögét veti a házba, a r r a utalva, hogy
nők, nőkkel való kapcsolatok zavaróan befolyásolják a barát­
ságokat, N . aligha talál őszinte női barátokat és jóalcarókat, s m i ­
után a C - d a l rosszul kapcsolódó i s ártó ü - t vet a 1 1 . házba,
b á r a házcsúcsítól meglehetősen távoli pontra, az előbbi vonat-
kpzások összeütközéseket idézhetnek elő N . és barátai közt. A vá­
gyak, remények és tervek területén i s ilyen vegyes befolyások
érvényesülnek; mindezekben N.-nek a 5 - r a kell támaszkodnia,
vagyis ésszel, belátással, meggondoltsággal elejét venni a zavaró
elemek fellépésének, vagy küzdeni ellenükben.
Az utolsó házcsoport (4. 8. 12.) a dolgoktól és a világtól
való elszakadásra mutat; a 4. az élet utolsó szakaszára s az élct-
végre, a 8. a halál mikéntjére és a mások halála folytán előálló
vonatkozásokra, a 12. az önkéntes vagy kényszerű elszigetelő­
désre, a világtól való eltávolodásra. A 4. ház a ''A-ban kezdő­
d i k , ennek u r a , a a r r a mutat, hogy az élet utolsó szakaszá­
ban is sok energiára, életérőre lehet számítani, s a 4 A c? ré­
vén az is feltehető, hogy N . csöndes, elmélyedő visszavonultság­
b a n fejezi be életét, hiszen a 4 a 4. háznak is társuralkodója
\(^). A 4. házban álló H és a ^ j ó kapcsolata a r r a mu'tat,
hogy a C más, diszharmónikus, hatásaival szemben a konstitú­
ció és működései a j ó 'd-hatás folytán az élet végső szakaszá­
ban kiegyenlitődheítnek és tűrhető egészséget biztosíthatnak, bár
ezt az S időnként \áltozásokkal, hullámzásokkal zavarja. —
A 8. ház u r a a 4 , másodsorban a ^ . A z előbbinek j ó helyzete
és fényszögei előnyösen hatnak k i a halál körülményeire; N .
valószínűleg elvonulva ( 4 a 12. házban), esetleg előkelő gyógy­
intézetben, aránylag kellemes körülmények közt és simán, nagy
szenvedések nélkül h a l meg, de ezt nem vehetjük teljes mér-

204
tékben figyelembe, mert a ^ -nak i s szerep j u t a 8. házzal k a p ­
csolatban s ez diszharmónikus, khaotikus dolgokra utalva, a r r a
mutat, hogy N . halálának körülményei titokzatos homályba bur­
kolóznak. Másrészt a 8. ház csúcsára j u t a "T^ D-e, közel hozzá
a © L--e is, a m i szintén ellentmond a harmónikus hatásoknak,,
amelyeket a 4 jelölt. A 4 ' - n a k idejutó rossz fényszöge még az
erőszakos halál némi lehetőségét is felveti, bár ehhez nem járul­
nak m á s bizonyító adalékok. A "4, mint az orvosi hivatásban
g y a k r a n és erösen szereplő ""A társuralkodója, esetleg azt a f e l ­
tevést támaszthatja alá, hogy a halált orvosi beavatkozás sieltteti,
tévedésből, helytelen, bizonytalan diagnózis folytán -hatás a
8. házban), vagy határozott, észszerű meggondolásból ( V az
17-ben), hogy a reménytelen és céltalan szenvedés végetérjen. A
kérdés részletes, beható, minden egyes elemet alaposan mérle­
gelő vizsgálata megvilágíthatná ezeket a körülményeket, ö s s z e ­
gezve mégis fellehetjük, hogy a 4 j ó vonatkozásai a n n y i hatást
mindenesetre kifejtenek, hogy N . a visszás, diszharmónikus h a ­
tásokból keveset érez, azokat m á r alig veszi tudomásul és belső
megnyugvással, l e l k i egyensúlyban válik meg az éleitől. A 8. ház­
zal jelzett hagyaHéki, örökségi dolgokban ugyanazok az elemcK
ljutnak iSzerephez, m i n t föntebb láttuk: khaotikus zavarosság,
bizonytalanságok, viták, amelyek N.-t • 8.) hátrányosan
érintik, de végeredményben szerencsés, bár csökkenteti k i f e j -
léssel, amire a C '*' 8. mutat. — A 12. ház vonaltkozásaival m á r
sokat foglalkoztunk és itt megismételhetjük az ott m á r felismer­
teket: a 4 12. házbeli helyzete, a , 4 +' © és a többi harmó­
n i k u s elem m i n d a j ó lehetőségeket emeli k i , s a r r a mutat, hogy
N . nemcsak életében találja meg a legmegfelelőbb helyet az ön­
kéntes izoláltságban, hanem végül belsőleg is felülemelkedik, el­
mélyedve, bölcs felülemelkedésben távolodik el a világ kapcso­
lataitól és nemes, tisztult magányban, majdnem remetei félre-
vonultságban talál önmagára.

p) Ha egy jegyben vOgy házban több bolygó áll, akkor az il­

lető jegy vagy ház szerepe nagy jelenköséget nyer s esetleg még
a felkelő jegy hatását is többé-kevésbbé elnyomja. Elsören-
dűbb jelentőségű azonban, h a több bolygó áll egyazon jegyben,
mint az, h a egyazon házban állnak. Természetesen, h a az egy­
azon jegyben álló több planéta egyellen házon belül marad, ez
utóbbi jelentősége i s elsőrendűvé válik. ' )

205
 A planéták csoportosulása bonyoluIUá leszi a horoszkópoi..
mert sokrétű, g y a k r a n elágazó, sőt egymásnak ellentmondó h a ­
tásaikat összekeverik. A z olyan horoszkópot a legnehezebb kifo­
gástalanul érlelmeznif amelyikben hasonló planétahalinozóclá-
sok mutatkoznak. Mindenesetre tudnunk kell, hogy az egy Jegy­
ben összeverődött planéták közül az játssza a főszerepet, az
dominál, amelyik az illető jegyben vagy uralkodó, vagy k o z m i ­
kusán és helyzetileg legerősebb. E z a maga jellegzetességéveí a
többi, vele egy jegyben álló planétát i s átfesti, még a k k o r is, h a
egyébként nem volna köztük határozott együttállás.
Példánkban ilyen halmozódást látunk az A - b e n ; Itt áll a
0 , 4 , ttC és ? . A ^ a jegy uralkodója, tehát hatása belefolyik
a többi pianéltába, s mindegyik fokozottan részesül az n hatás­
tartalmában. Az egész annyit jelent, hogy az A jegye kiemel­
kedő szerepet játszik a horoszkópban, hatása a felkelő jegyével
vetekszik és a szellemi-értelmi megalapozás az éle! minden
területére rányomja bélyegét. H a az A-ben nem állna benne a
5 , vagyis a jegy uralkodója nem venne részt a planéták h a l ­
mozódásában, a k k o r a © - o t kellene domináló planétának tekin-
Itenünk a csoportban és a jegy hatásán kívül a © hatásai feste­
nék át elsősorban a halmozódó planéták szerepét.
r) A planéták fényszögei a jegyekben és házakban akkor
is hatnak, ha az tüetö planéta nem áll fényszögkapcsolatban
más planétákkal.
A planéták minden leheltő fényszöget vetnek az ekliptika
különböző, tőlük megfelelő fényszögtávolságra lévő pontjaira.
H a e pontokon, vagy közelükben a hatókörön belül, planéta vagy
házcsúcs v a n , a k k o r ezek az utóbbiak nyilvánvaló fényszögekbe
kerülnek az illető planétával. H a azonban a fényszögponitokon
vagy közelükben nincsen más planéta vagy házcsúcs, a k k o r a
fényszöget /óíensnek, „Iappangó"-nak nevezzük. Az ilyen fény­
szög is hat, s hatását a fényt vető planéta természete, aztán a
jegy és a ház jellemzi, amelybe a fényszög esik. A látens fény­
szögek nem érvényesülnek olyan erősen, mint a nyilvánvaló,
kölcsönös fényszögek, de azért a jelzett vonatkozásban mégis
többé-kevésbbé k i f e j t i k hatásukat. E z különösen az egy csomó­
ban halmozódó planéták esetében lép előtérbe; az ilyenek fóny-
szögei szinltén egy-egy jegyben vagy házban halmozódnak, s
abban épen a csoportosulás folytán feltűnő hatást fejtenek k i .

206
(

Ezért k e l l figyelembe venni a látens fényszögekei is, mert kü­

lönben fon|los tények sikkadhatnak el a horoszkópból.
Példahoroszkópunkban a © egyetlen planétával sem áil
• - b e n vagy A-ben, de látens D - e i a irp-be és a it-ba jutnak,
még pedig meglehetős közel a 2., illetve a 8. liáz csúcsához.
E z e k b e n a vonatkozásokban tehát a © - n a k •-jellegű diszliar-
mónikus hatása fog érvényesülni, annál is inkább, mert a vele
d -ban lévő 4 és ^ ü - e i szintén odajutnak. Ugyanígy a © A - e i
a A:-be, a 3. ház csúcsára és a ~ - b e , a 6. ház közepetájára jut­
nak, s ugyanide kerülnek a vele d - b a n lévő 4 és"f A - e i is. Itt
tehát úgy a © j ó hatásai, mint a © d 4^ és © d előnyös
vonásai is érvényesülni fognak. Példánkban az ilyen látens fény­
szögek azért is fontosak, mert az D-ben planétahalmozódás v a n ,
tehát az D-ben álló planéták m i n d a itp-be és a ^-ha vetik • -
üket, a A - b e és a **-be pedig a A-eiket. A z ilyen jegyek vo­
natkozásai a megfelelő értelemben mindig érvényesülnek.
Más példa: egy súlyos vesebajjal operált beteg horoszkóp­
jában a vesével kapcsolatos jegy, a A , üres volt, nem állit benne
planéta. D e a © - b a n és ^ - b a n lévő, — s e jegyek egyikében
halmozódó — több planéta D - e i természetesen a A - b e és a T .
ba estek. Mindkét jegy vonatkozásai a beléjük jutó ártó fényszög­
halmozódás miatt erösen és diszharmónikusan érvényesültek, a
A betegségvonaltkozásai pedig különösen előtérbe léptek, mert
a horoszkópban a 6. házzal, vagyis a betegségek házával állt össze­
függésben.
Természetesen a jól álló planétáknak inkább a j ó látens
fényszögei fejtik k i hatásukat, az ártók kevésbbé; a rosszul álló
planéták esetében viszont inkább az ártó látens fényszögek ér­
vényesülnek, semmint a jótékonyak. E z különösen az együttálló
planéták látens fényszögeiben válik feltűnővé. Együttálló jóté­
k o n y planétáknak a harmónikus látens fényszögei érvényesül­
nek erősebben; a kártékony együttállásnak az ártó fényszögei
erősebbek; a vegyes (egy kártékony, egy jótékony) együttállás­
nak úgy a j ó , mint a rossz látens fényszögei egyaránt kifejtik
hatásukat az illető jegyben és házban.
s) A horoszkópelemek vizsgálatában az állócsillagokat is
figyéfembe vesszük, dc csak azokat, amelyek planétával vagy
fontos pontokkal, pl. az asccndcnsscl vagy házcsúccsal együtt-
üllnak s az együttállás határa nem több, mint í° 30'.

207
 Példánkban a vegyes hatású AldbarCín ( < ? 4 ) a 0-pal
d -ban nagy íeszítöeröt és lendületet ád még hozzá a © erőihez,
azért, mert a © az állócsillagot jellemző mindkét planétával
harmónikusan kapcsolódik; h a ezekkel előnytelen kapcsolatban
volna, az Aldebaran vegyes, elsősorban diszharmónikus hatása
is erősen érvényesülne és fokozná az ártó befolyások erejéL Az
alapjában diszharmónikus állócsillaghalás azonban még így is
érvényesül, olykor válságos helyzeteket idéz f e l és tekintve a
© - n a k kapcsolatát a szemmel, szeinbántalmat okozhat. E r r e az
utóbbira mWtat a 4 - r e l együttálló két állócsillag a Praescpe
(c? C ) és az Északi Szamár, (c? © ) is, ezek kifejezetten kapcso­
latosak a szembajokkal, igen súlyos esetben a vaksággal. A 4
jól áll a horoszkópban, de a 12. ház mégis karma-okozta korlá­
tozásokat, izolációt jelez, ezért az itt a 4 - r e l együHtálló két, f ő ­
leg diszharmónikus állócsillag a r r a enged következtetni, hogy N .
látása meggyengül, szembaja korlátozásokra kényszeríti és való­
színűleg hozzájárul ahhoz, hogy idővel önként félrehúzódjon a
világ zajos, mozgalmas életétől; de m i v e l a 4 általában j ő vo­
natkozásokban emeli k i a 12. házat, mindez N . lelki-szellemi
tisztulását, befelé fordulását és elmélyedését fogja elősegíteni.
Az S -szal együttálló U n u k (<? l l ) és ^ Centauri ( 9 4 ) vegyes
hatásokat eredményeznek; az U n u k fokozza a V d Z' diszhar­
móniáját, mert ártó módon hangsúlyozza a H-hatást s ebbe még
kártékony marsi elemet vegyít; viszont a ^ Centauri jótékony
hatása mindezt enyhíti, de egészen nem küszöbölheti k i , mert
együttállása az Z -szal tágabb, m i n t az Unuké. Mindezt figye­
lembe vesszük és összeegyeztetjük a horoszkópkifejtés előző
eredményeivel.
Ismételjük, hogy a föntebbi horoszkópkifejtés csak váz­
latos és a tanulónak a r r a kell törekednie, hogy a megismert és
a példával illusztrált módszerek segítségével önállóan hatoljon
be a horoszkóp elemeibe és a felmerülő kérdésekbe. Egyedül
a ggakorlaí vezet tudásra és eredményre; kötetnyi példa és sza­
bály sem pótolhatja ezt!

2. Az élet különféle területei és kérdései a horoszkópban.

A horoszkóp áMalános, egységbcfoglalt kifejtésén túl az
élet különböző területeire és részletkérdéseire nézve i s felvilá­
gosítást nyerhetünk a születési képletből. Aszerint, hogy m i -

208
lyen vonatkozás szempontjából a k a r j u k vizsgálni a horoszkópot,
mindig s/ejn előtt kell tartanunk azokat a horoszkópelemeket,
amelyek az illető kérdéssel természetüknél fogva szerves kap­
csolatban állnak és vonatkozásaira elsősorban jellemzőek. E z e ­
ket a szóbanforgó kérdés vagy vonatkozás szüjiiifikátordinak,
/e/ülőinek nevezzük.
Alább a legfontosabb kérdések vizsgálatára vonatkozó álta­
lános szabályokat adjuk.
a) Élet és halál.
Az életképesség az első kérdés, mely a horoszkópban fel­
merül. E z különösen újszülött esetében fontos, hiszen h a azt
látjuk, hogy a gyermek aligha életképes, a k k o r nem sok értelme
van egész éleire szóló jellemzést kidolgozni. Itt természetesen
fokozott gondossággal és lelkiismeretességgel kell eljárni.
Az élet és életképesség jelölői a ® , a *^ és az ascendens.
Mérlegelnünk k e l l a jegyeket, amelyekben ezek a fontos szigni-
fikáltorok állnak. Az életerő szempontjából a jegyek így csopor­
tosíthatók:
T o1 A; T nagy életerő,
n -ir[) n közepes életerő,
® 15 =^ W gyönge, csökkent életerő.
Az erős jegyek a r r a mutatnak, hogy h a az életerő jelölői
bennük állnak, a k k o r még ártó fényszöghaltások mellett is nagy
ellenállást tudimk kifejteni, s a siker reményében vehetik fel a
harcot a kártékony hatásokkal, míg h a az erős jegyekben még
j ó fényszögeik is vannak, a k k o r az életerő egészen elsőrendű
és alig fenyegeti v a l a m i .
A közepes erejű jegyekben egyébként jól álló jelölők k i ­
elégítő életerőt biztosítanak, a g y a k r a n mutatkozó egészségza­
varok ellenében meglehetős ellenálló és leküzdő hatást fejtenek
k i ; h a azonban maguk is gyengén állanak, a k k o r sok baj, bete­
geskedés áll elő és az életerőnek folyton küzködnie kell, hogy
az egyensúlyt valahogy helyreállíthassa.
A gyenge jegyekben jól álló jelölők még több küzdelem és
veszély közepette fejtik k i többé-kevésbbé eredményes ellenha­
tásaikat a b a j o k k a l szemben, míg h a maguk is kártékony ha­
tásokkal kapcsolódnak, a k k o r az életerő a n n y i r a csökkent, hogy
felülkerekedésre kevés remény vagy semmi kilátás sincsen.
A ® az alapvető szervezeti alkat jelölője, a C inkább a

14 Betíoy. A alllag|«ités Iflnyv* 209

szervezet működéseire jellemző. Ezért döntőbb, h a a © jól és
erősen áll, mert a k k o r az alapjában erős és szívós szervezet le­
küzdheti a funkcionális zavarokat; megfordítva, a gyengén, vagy
rosszul álló © - p a l szemben a j ó l álló C csak másodsorban je­
lent segíts^dt.
Az életerő jelölőit vizsgálva, a legsúlyosabban fenyegető
hatásokat a kártékony bolygók ártó iényszögei mutatják, a j ó ­
tékonyak rossz fényszögei n e m olyan veszélyesek. Azt is figyelembe
k e l l venni, milyen házakból erednek a fényszöghatások és m i ­
l y e n házakban állnak az életerő jelölői. A z ártó hatásokat erősen
felfokozza, h a ezek a 8. 6. és 4. házakkal kapcsolódnak. H a e
házak csúcsai súlyosan ártó fényszögeket kapnak kártékony
planétáktól, az is m a j d n e m olyan súlyos dolog, mint hogyha
az éldterő jelölőit érnék a rossz hatások.
Az életerő nagy támogatói a 4 és a ? ; h a ezek j ó fényt
vetnek a jelölőkre, fokozzák az életképességet, még a k k o r is, h a
azok egyébként rossz fényszögeket is kapnak kártékony planéták­
tól; természetesen meg kell vizsgálni, a segítő vagy az ártó pla­
néták állnak-e kozmikusán és helyzetileg erősebben, s ebből
következtethetünk arra, melyik hatás kerekedik felül.
A születési képletből a halál okára és körülményeire k ö ­
vetkeztethetünk, de egyelőre még nem fürkészhetjük a halál be­
álltának időpontját. E z már a direkciószámítások, s az asztro­
lógiai prognózis területére tartozik, de már itt j ó lesz szabály­
ként megtanulni, hogy a lelkiismeretes asztrológus nem kutatja
és főleg nem közli az illetővel a halál dátumát. E z senkineJc
sem szolgál javára, nincs is rá szükség. A horoszkóp értékes
tanulságai az életre vonatkoznak és az élet határain belül hasz­
nálhatók f e l ! A z 'életerőre vonatkoizó föntebbi megállapítások
csak a r r a szolgáljanak, hogy azok alapján legföljebb annyit de­
rítsünk k i . hogy N . hosszú, közepes vagy rövid életű lesz-e. A n ­
nak sincs értelme, hogy h a kétségtelenül rövid életre lehet kö­
vetkeztetni, ezt így nyersen az illető tudomására hozzuk.
h) Külső megjelenés.
A jegyek és planéták domináló hatása a külső alkaton is
meglátszik; a test és az arc színe, formái, .stb. .jellemzően fe­
jezik k i az előtérbe lépő hatásokat. De egy-egy horoszkópban
armvi elem keveredik, hogy egy bizonyos jegy és planéta ritkán
jelenik meg olyan minden más elemet háttérbe szorító módon,

210
.amely azonnal szembeszökővé tenné jellegzetességeit. Ezért a
horoszkópelemeJtnek a külsőre vonatkozó szabályait a gyakor­
latban kevéssé lehet felhasználni, s a tankönyveknek erre utaló
szabályait alig-alig alkalmazhatjuk. Mint bevezetőben mondot­
tuk, nincs is komoly szükség a r r a , hogy valakiről a horoszkóp
alapján megmondhassuk, hogyan fest a külseje. Az asztrológia
feladata nem az. hogy ilyen másodrendű találós meséket és ré-
buszokat oldjon meg.
Amellett a jegyek és bolygók külsőt alakító hatásai is mó­
dosulnak égövenként A tankönyvek szerint ennek vagy annak
a jegynek és bolygónak domináló szerepe szőke hajat és kék
szemet ád, de p l . Indiában azok is feketehajúak és fekete vagy
barna szeműek, a k i k n e k a horoszkópjában mindent elnyomó
erővel érvényesülnek azok a bizonyos elemek. A legtöbb német
vagy más nyugateurópai asztrológiai munkának a külsőre vo­
natkozó megállapításai már Magyarországon sem alkalmazha­
tók fenntartás nélkül. ]S általában, a f a j i jelleg, az éghajlat, stb.
m i n d belejátszanak a külső alakulásába. E p e n ezért ismételjük
véleményünket, hogy az asztrológiának ez a pontja egészen
harmadrendű jelentőségű. D e a teljesség kedvéért nagy vonások­
b a n ismertetjük az elveket, főleg azért, mert mégis adódnak ese­
tek, a m i k o r a jegyek és bolygók hatásai jellegzetesen és feltű­
nően kifejezésre j u t n a k a külsőben.
A külső megjelenés jelőíői a felkelő jegy és maga az ascen-
<iens, aztán az ascendenshez közel álló, felkelő planéta. Másod­
sorban azok a jegyek és planéták is figyelembe veendők, ame­
lyek a többi három sarkalatos ponton vagy közelükben helyez­
kednek el.
A planéták és a jegyek, amennyiben domináló szerepet ját­
szanak, következőképen hatnak k i a külső megjelenésre:
0 : erőteljes, izmos, Itelt alak, erős csontozat, kerekded arc,
erős áll, hangsúlyozott sasorr, erőteljes, némileg domború hom­
lok, ragyogó, többnyire kék, vagy világos zöld szem, világos
esetleg vőrösbejátszó h a j , üde, piros arcszín.
^ : zömök, puha, hízásra hajló alak, széles, olykor lapos
arc, kicsiny, g y a k r a n tömpe orr, halvány arcszín, szürke, vagy
barna, lágytekintetű szem, b a r n a h a j .
5 : Magas, nyúlánk alak, hosszú végkagok, sárgás vagy
halvány arcszín, sötét h a j és szem.

211
 ? : P u h a , inkább k i s termet, lágy vonalakkal és formákkal,,
kerekded, g y a k r a n gödröcskés arc, kék vagy b a r n a szem, mo­
solygós kifejezés, világosbarna vagy szőke h a j , tiszta, üde arc­
bőr.
c?: közepes termet, erős izomzat, erős csontozat, éios|tekin-
tetű, tüzes b a r n a vagy szürke szem, kiálló homlokdudorok, k e ­
mény áll, fekete vagy vörös h a j .
4 : j ó , g y a k r a n magas termet, teltségre vagy hízásra való
hajlammal, tojásdad arc, magas homlok, kék vagy b a r n a szem,
barna h a j , üde, pirospozsgás arcszín.
k : sovány, szikár alak, erős, g y a k r a n horgas, éles o r r ,
nagy fül, sötét h a j és sötét, mélyen ülő szem, komor vagy szi­
gorú tekintet, halvány vagy fakó arcszín.
Z : magas, nyúlánk, szikár termet, éles tekintetű, r e n d ­
szerint tágranyitott kerek szem, határozott vonások és kifeje­
zés, makrancosán göndörödő világos h a j , halvány arcszín.
^ : közepes termet, puha, szótterjedő formák, ideges, nyug­
talan tekintet, lágy, sima sötét h a j , álmodozó szemkifejezés, v i ­
lágos arcszín.
*
T : Közeíjcs vagy ennél magasabb termet, inas nyak.
csontos arc, kemény áll, kidudorodó homlokcsont, előreugró
pofacsont, sűrű szemöldök, éles tekintet, sötét vagy szürke szem,
pirosas vagy barnás arcszín, gj^akran forradás az arcon.
d: zömök, alacsony, vagy közepes termet, szögletes, szé­
les formák, vagy hízásra való h a j l a m , rövid, vastag n y a k , szé­
les homlok, rövid, széles orr, erős széles áll, sötét szem és barna
vagy szőke h a j .
D ; Magas, karcsú, g y a k r a n vékony termet, hosszú k a r és
láb, hosszúkás u j j a k , éles, hosszú orr, barna h a j és szem, h a l ­
vány arcszín.
© : Közepes vagy alacsony termet, hízásra való h a j l a m ­
mal, g y a k r a n túl súlyos felsőtest, széles, kerek arc, haladottabb
korban toka, széles, sokszor alacsony homlok, pisze orr, l o m h a
járásmód, sötéít vagy Szürke szem,, barna h a j , halvány arcszín,
gyakorta szemölcsök az arcon.
-D : magas, egyenes, büszke tartású termet, határozott j á ­
rásmód, erőteljes alkat, kerek, (telt arc, erőteljes, de nem éles

212
vonásokkal, világos, gyakran aranyszőke h a j , szürke vagy kék
szem, rózsás arcszín.
Ttp: közepes vagy közepesnél magasabb termet, egyenes
orr, szabályos arcvonások, magas, széles homlok, keskeny, ösz-
szeszorított száj, kopaszodásra hajlamos ritkás barna h a j , h a l ­
vány vagy barnás arcszín.
A : közepes vagy ennél magasabb, arányos termet, j ó for­
mákkal, tojásdad felé hajló kerek arc, lágy, harmónikus, sokszor
kimondottan szép vonásokkal, egyenes orr, sima, szőke vagy
barna, hullámos h a j , üde arcszín, de pattanásokra hajlamos
bőr.
' A : közepes, zömökségre hajló, erőteljes termet, gyakran
tül erős felsőtesttel és aránylag rövid lábbal, szögletes vagy ke­
rek, de erőteljes arc, sokszor kemény és éles vonásokkal, át­
ható tekintetű sötét vagy szürkés szem, sötét, göndörödő h a j .
^ : magas, nyúlánk termet, j ó mozgás, hosszúkás vagy to­
jásdad arc, domború homlok, nyugodt, derűs tekintet, barna
vagy kékesszürke szem, halántékon h a m a r őszülő vagy ritkuló,
s i m a barna h a j , j ó , g y a k r a n pirospozsgás arcszín; a kor elő-
haladtával hízásra, pocakosodásra hajlamos.
^ : Közepes, vagy alacsony, csontos, szikár termét, hosz-
szúkás, élesvonású, erőteljes arc, erős, hajlott orr vagy éles, vé­
k o n y sasorr, mély redők a száj mellett, keskeny, nagy száj, kes-
kenv, széles, kiugró áll, vékony nyak, sötét, mélyenülö szem,
ritkás sima sötét h a j , halvány vagy barnás arcszín.
közepes vagy magas termet, hajlékony arányos alak,
hosszúkás vagy tojásdad arc, szőke vagy lenszínű h a j , kék vagy
szürke szem, lobogó, göndörödő, könnyű, de sűrű h a j , érdek­
lődő élénk tekintet, tágranyitott, csodálkozó szem.
K ; közepes vagy alacsony, hízásra .hajló termet, gya­
korta hajlott hát, rövid végtagok, vaskos kéz, kerek, vizenyős
kék szem, b a r n a h a j , halvány vagy fakó arcszín.
Aszerint, hogy m i a felkelő jegy, milyen planéta v a n fel­
kelőben és milyen jegyek vagy planéták jutnak sarkalatos pon­
tokra, az ismertetett jellegzetességek előtérbe lépnek; a jelölő
pontokhoz legközelebb álló és erősen kihangsúlyozott jegyek
vagy planéták hatása leginkább érvényesül, a többi a helyzeti
erejének megfelelően. Itt is figyelembe kell venni a jegyet,

213
amelyben több planéta halmozódik, mert ennek a jegynek és a
benne hatékony planétáknak feltűnő hatásuk v a n a külsőre.
Ismételjük azonban, hogy néhány, nagyon feltűnően k i ­
hangsúlyozott esettől eltekintve, ritkán lehet valakinek a külse­
jét a horoszkópból találóan jellemezni; viszont, h a m á r ismer­
jük az illető horoszkópját, a tanulságosan jellemző vonásokat
m á r könnyen megállapíthatjuk külsejében. Ismert személyiségek
arcképei j ó tanulmányul szolgálnak, így pl., Savonarola jelleg­
zetes Kos-típus volt, Hoover, egykori amerikai elnök Bika-típus,
de jellemzően az volt néhai Gömbös G y u l a is. Dante és W a g n e r
Ikrek-típusok, feltűnő Oroszlán-^típust mutatnak Nagy jSándor, a
macedón hódító mellszobrai, jellegzetes Oroszlán aztán B i s ­
m a r c k ; Szűz-típus volt a tragikus végű I I . Miklós cár; Mérleg­
típus I Ferenc József, a m i különösen fiatalkori képein szembe­
szökő, jellegzetes Skorpió Mussolini, de az volt Goethe i s ; N y i l a s -
típus volt a joviális, életvidám V I I . E d w a r d , stb.

e) Jellem és lelkiség.

Mondottuk, hogy minden planéta és horoszkópelem k i h a t

minden vonatkozásra; a jellem általános a l a p j a lévén az e m ­
bernek, ezt az összes horoszkópelemek fokozottan befolyásolják.
Láttuk a horoszkóp kifejtésekor, hogy elsősorban a sar­
kalatos pontokkal összefüggő jegyeket vizsgáltuk meg minőség­
és elemi hovátartozás szempontjából, aztán ös.szegeztük a p l a ­
néták s az ascendens pontértékeit úgy a minőségi, mint az elemi
felosztás szerint. Mái; ez körvonalozza N . jellemét és alapvető
lelkiségét. A fő-jegyekkel tevékenység, törtetés, akarat és nyugr
hatatlanság j á r ; a szilárd-jegyek jellemző vonásai a szívósság,
kitartás, ragaszkodás és a változásokkal szemben kifejtett ellen­
állás; a változó-jegyek alkalmazkodóképességet, határozatlansá­
got, kételyeket és idegességet adnak. A tüzes jegyeket határo­
zottság, lelkesedés, ösztönösség, értelmesség és életerő j e l l e m ­
z i k ; a föld-jegyekkel gyakorlatiasság j á r ; a légies jegyek szel-
lemi-éritelmi irányba, az eszmények és művészetek felé terel­
nek; a víz-jegyek érzéshullámzást, változékonyságot, képzelőerőf
és távoli dolgok felé irányuló vágyakat adnak.
A minőségi és elemi felosztás révén nyert körvonalak
után a felkelő jegy s a benne lévő felkelő planéta ád felvilá­
gosítást a jellemre vonatkozólag. Robson találó hasonlaitával „st

214
horoszkóp olyan, mint v a l a m i ház, amelyben sok szoba v a u , s
ami ezekben történik, az többnyire rejtve m a r a d a világ szeme
elöl; de a felkelő pont és jegy a ház ajtaja, s az ember mindig
ezen keresztül lép k i a világ e l é " .
A felkelő jegy után a születés uralkodó planétájához for­
d u l u n k további jellemzés végett, ez a horoszkóp tulajdonosának
legfőbb jelölője, szignifikátora. H a a születés uralkodója gyen­
gén áll vagy hátráló mozgásban v a n , akkor N . egyéniségében
gátló hatások érvényesülnek, nem (tud kellően kibontakozni, nem
találja meg énjének erőteljes kifejezését. A születési uralkodó
fényszögei sorra feltárják a jellemben előtérbe lépő j ó és rossz,
erős és .gyenge vonásokat. V a l a k i lehet kiváló és erős egy és
más vonatkozásban, s ugyanakkor hibás vagy gyenge más vo­
natkozásokban.
A születés uralkodója után az esetleg együtt felkelő jegyet
és ennek uralkodóját vesszük figyelembe, mint N . énjének má­
sodlagos jellemzőit.
A C és fényszögei szolgáltatják a következő adatokat. A
C a személyiség, az ösztönös magatartás, a szokások és az ere­
dendő gondolkozásmód jelölője. A O a tudatos ént jelöli és
fényszögeivel a belső törekvésekre, az egyéniség érvényesülései­
nek irányára mutat rá. F é r f i horoszkópjában a © elsőrendű
fontosságú, mert őt magát jelöli, míg nő esetében a C nyer köz­
ponti jelentőséget és válik N . jelölőjévé.
Ezután a 5-t vizsgáljuk meg, hogy az egyéni jellemhez
járuló értelmiség mivoltával i s megismerkedjünk. A 5 a vele
legszorosabban együttálló, vagy vele legerősebb fényszögben
lévő planéta jellegzetességeit veszi f e l , s így élesen jellemző az
értelmiség mivoltára. Legvégül a domináló planéta tanúságát
vesszük figyelembe, s egész vizsgálatunkban mindig szem előtt
tartjuk az így előtérbe lépő jegyek és házak jelentéstartalmát.

d) Egészség és betegség.
Ezekben a vonatkozásokban legfőbb jelölő a 0 , mely az
életerőt és a szervezet megalapozását jellemzi, aztán a C , amely
alá a szervezet működései tartoznak. A z ascendens a testi alkatra
és fizikai adottságokra nézve jellemző, a 6. ház és ennek u r a l
kodója pedig a betegséghajlamiokra mutat rá.
E jelölök feltárják az egészség alapjait, harmónikus fény-

215
szögkapcsolataik m i n d erőt adnak és rámulatiiak, milyen vo­
natkozásokban lehet leginkább számítani ellenálló erőre és jól
toegalapozott egészségre. A rossz fényszögkapcsolatok viszont
megannyi gyenge pontra utalnak és feltárják, honnan, milyen
formában érheti baj az egészségei, vagy fenyegeti betegség az
embert. A jelölőkkel és féiiyszögeikkel együtt természetesen f i ­
gyelembe kell venni a jegyeket és házakat is, amelyekben azok
találhatók. A jegyek, amelyekben az a s c , a ® és a C állnak,
azokra a szervekre és testrészekre mutatnak rá, amelyek külö­
nösen érzékenyek. H a ezekben a jegyekben túlnyomóan j ó fény­
szögek vannak, s maguk a jegyek, s a velük kapcso­
lódó házak is jók, a k k o r az egészség erős, a szervezet szívós és
ellenálló. Minden rossz fényszög ezekben a jegyekben gyenge
pontokat tár fel, aszerint, hogy milyen szervekkel kapcsolódnak
azok a jegyek, amelyekből az ártó fényszögsugárzás k i i n d u l

e) Foglalkozás, hivatás.
A hivatás és foglalkozás megállapítása egyike a horosz­
kóp legnehezebb feladatainak, hiszen a modern élet bonyolult
és sokrétű tevékenységei a foglalkozásoknak szinte áttekinthe­
tetlen szöwvéniyét hozta létre. Mindienesetie tájékozódhatunk
abban a tekintetben, hogy milyen természetű, milyen jellegű a
horoszkóp tulajdonosának foglalkozása vagy hivatása. így p l .
szó lehet jupiteri. marsi, m e r k u r i . vénuszi foglaliiozásokiól, slb.
vagy a jegyek szerint: tűz-, víz-, föld- és Iég-jc!legü hivatások­
ról. A jegyek és a iplanéták jellemzésekor nagy vonásokban
kitértünk már azoknak a hivatásokkal való összefüggéseire.
Elsősorban azt k e l l kiderítenünk, egyszerűbb, alantasabb
típus-e N . . vagy fejlettebb, szellemi-értelmi tekintetben maga­
sabban állóval van-e dolgunk. Minden planéta és minden Jegy
alantasabb és magasabbrendü vonatkozásokban is érvényesülhet,
ez az egész horoszkóp jellegétől függ. Így p l . marsi és tüzes-
jellegű tevékenység a kovácsé, a közkatonáé, de magasabb f o ­
kon az orvosé, különösen a sebészé, a gépészmérnöké, stb. is.
Vénuszi foglalkozás alantaslabb fokon a szabóság, különösen
a női divatban, a fodrász, vagy akár a szobafestő mestersége,
de a képzőművész, vagy az iparművész is vénuszi hatás alatt
áll magasabb f o k o n ; az előbbiek inkább a föld-jegyekkel (pl.
'^; 9 ) , az utóbbiak inkább a lég-jegyekkel fpl. A ; 5 ) állnak

216
kapcsolatban. H a alaposan megismerkedtüni. a jegyek és plané­
ták halástartalmával és jellegével, akkor m á r kellő gyakorlat­
tal, legalább nagyjából helyesen következtetiietünk a N . foglal­
kozására is. Alább csak néhány szempontot hangsúlyozunk.
A hivatást férfi-horoszkópban a O - h o z , nőiben a ^T-hoz
legközelebb, vagy vele legszorosabb fényszögben álló planéta
jelöli, aztán a 10. ház, a benne lévő planétákkal, vagy ilyenek
h í j á n a 10. ház uralkodójával, mert a 10. ház az elérhető ered­
ményeket és a pozíciót jellemzi. Figyelembe kell még venni a ü.
házat, s a 2. házat is, amely a kereset, a jövedelem jelölője.
Sokszor ellentmondásokat találunk, N . m i n t h a több hivatásra
vagy foglalkozásra volna h a j l a m o s ; de h a helyesen értelmez­
tük a jelölőket, a k k o r az ellenmondás is helytálló: a legtöbb e m ­
ber két vagy több hivatásra érez hajlamot és p l . akinek a ho­
roszkópjában az erősen jelzett hivatás jelölői rossz helyzetben
és fényszögekben állnak, az mintegy kényszerűen követi foglal­
kozását és úgy érzi, hogy ,,ő voítaképen egészen más feladatra
volna h i v a t v a " , s ezt a vágyott hivatást más, de valószínűleg
gyengén álló jelölők fogják jellemezni.
A jelölőkkel kapcsolatos jegyeket i s mérlegelünk k e l i : h a
fő-jegyek lépnek előtérbe, N . vezető, irányító hivatásra a l k a l ­
mas, különösen, h a sarkalatos házak dominálnak; szilárd-jegyek
és kővető házak hangsúlyozottsága csendesebb, kevésbbé f e l ­
tűnő foglalkozásoknak kedveznek és a munkálkodásnak állan­
dóbb jelleget a d n a k ; változó jegyek és szélső házak, h a erős
plamétaállá-sok nem ellensúlyozzák, jelentékjtelenségre és isme­
retlen, szerény foglalkozásra ítélik a horoszkóp tulajdonosát.

f) Anyagi helyzet.
A z anyagi helyzet fő jeUjlői a C , a ? é s a 4 , a 2 . ház
jegye, a 2. házban álló planéta vagy a ház uralkodója, aztán a
8. ház, a benne álló planéta vagy a ház uralkodója, végűi az 3.
ház, ugyancsak a benne álló planétával, vagy a ház uralkodó­
jával
A C az álltalános anyagi életvonatkozásokkal függ össze;
h a jól és erősen áll, j ó fényszögeket k a p , a k k o r előnyös, biz­
tató anyagi helyzetre lehet következtetni, még pedig olyan v o ­
natkozásokban, amelyeket jegyek és házak szerint a ^ helyzete
és j ó fényszögei kiemelnek. Rosszul álló, árltalmas fényszögek-

217
k e l megtámadott ^ m á r magában nehéz és változó anyagi hely­
zetre mutat. Mindamellett a többi tényezőt i s figyelembe k e l l
venni.
A 2. ház kapcsolatai — benne álló planéta, vagy a h á z
uralkodója — a keresetre, a jövedelemre és az anyagi független-
s ^ r e jellemző. A jelölők j ó helyzete és j ó fényszögei előnyö­
sen, az ellenkezők hátrányosan befolyásolják mindezt, még pedig
azokban a vonatkozásokban, amelyeket a szóbanforgó planéták,
vagy ezek fényszögei, j ó vagy rossz értelemben a jegyek é s
házak szerint kihangsúlyoznak.
A 2. ház a saját igyekezetünkkel biztosított keresetet vagy
anyagi függetlenséget jellemzi; a 8. ház a mások révén nyert
anyagi előnyökre vagy mások miatt elszenvedett veszteségekre
mutat rá. Ide tartozik a hagyaték, az örökség, a hozomány, a
társulásokból eredő jövedelem, stb. E z e k r e vonatkozólag tehát
a 8. házat, az esetleg benneálló planétát, máskülönben a 8. ház
uralkodóját vetjük vizsgálat alá, a m á r többször említett mó­
don, helyzetét és fényszögeit véve figyelembe.
Az 5. ház a kockázatok, vállalkozások, spekulációk révén
nyerhető anyagi eredményeket, vagy. az ezek folytán előálló
veszteségeket jelzi. A z 5. házzal kapcsolatban előtérbe lépő p l a ­
néták, helyzetük és fényszögeik mutatnak rá, hogy a ház jelen-
iéstartalmából főként m e l y i k elem j u t érvényre; szenvedélyes
jegyek és planéták szerencsejátékra és vakmerő kockázatokBa,
meggondoltságra ható jegyek és planéták észszerű, okos vál­
lalkozásokra és spekulációkra mutatnak, stb.

g) összdköttetések, kapcsolatok.

E z e k e t a házak a következőképen jelölik:

3. h á z : szomszédok,
6. h á z : alkalmazottak, alárendeltek.
7. h á z : üzlettársak, nyílt ellenfelek és ellenségek.
10. h á z : feljebbvalók, el6íjárók.
11. h á z : barátok.
12. ház: titkos ellenségek.
Az illető ház, ennek jegye, a házban álló planéta, máskü^
lönben a ház jegyének uralkodója, ez utóbbi helyzete jegy és
ház szerint, valamint az így kiemelt planéta fényszöget jellem­
z i k a ház vonatkozásainak j ó vagy ártó jellegét. A j ó planéta-

218
hatások az illető ház előnyös jelentéstartalmát, az ártók a kár­
tékony vonásokat emelik k i , sőlt kellő gyakorlattal még a b a ­
rátok, ellenfelek, stb. személyes mivoltára, jellemzésére i s ujtar
lást találunk.
H a meg a k a r j u k állapítani, m i l y e n viszony és kapcsolat le­
hetséges két ember közt, összehasonlítjuk horoszkópjaikat. A
kölcsönösen mutatkozó j ó jegy-, ház- és planéta-kapcsolódások
a két horoszkóp közt a fenti ház-vonatkozásokban j ó viszony le­
hetőségére mutajtnak, ellenkező esetben azt jelzik, hogy a v i ­
szony előnytelen, vagy egyáltalán n e m jön létre. P l . , h a az egyik
horoszkóp 4 - e a másik © - j á v a i kerül össze, ez annyit jelent,
hogy a két ember közt igen előnyös kapcsolat állhat elő, a 4 !
anyagi és erkölcsi segítségét, a © jóindulatot és hathatós támo­
gatást fejez k i . H a az ilyen kölcsönösen kapcsolódó planéták
mindkét horoszkópban j ó fényszögekkel találkoznak, a viszony
különösen kedvező lesz; h a rossz fényszögek támadják meg őket,
a k k o r a viszony szintén előáll, de a következmények nem f e ­
lelnek meg a várakozásnak, vagy egyenesen károsak lehetnek.
jSzámtalan változat mutatkozhat így, s mindig szem előtt k e l l
tartani az általános elvet: m i n d e n horoszkóp-elemet, amely az
adott esetben előtérbe lép, meg k e l l vizsgálnunk jegy, ház és
fényszögek szerint, tovább nyomozva az uralkodók helyzetét, stb.
A z utalásokat összegezve, meglepő eredményekre juthatunk, s
azt tapasztaljuk, hogy két ember közt valóban úgy a l a k u l a v l i
szony, ahogyan azt az összehasonlított horoszkópok mutatják.

h) Szerelem és házasság.

A fö jelölők itt a © és a C , a c? és a ? , aztán az 5. és

7. ház. A © a férfi-horoszkópban az illetőt magát, női horosz­
kópban a tartósabb hatású, komoly lehetőségeket ígérő férfit
általában jelenti; női horoszkópban a C az illetőt magát, férfié­
ben a tartósabb hatású, élettársnak alkalmas vagy ilyennek k í ­
nálkozó nőt általában jelöli. Ahogyan ezek a jelölök a N . h o ­
roszkópjában állanak, rámutatnak, m i l y e n kilátásai vannak az-
élettárs kiválasztásával és a házassággal kapcsolatban; a © és a
C j ó fényszögkapcsolatai a r r a mutatnak, hogy N.-ben megvan
a h a j l a m és a jellembeli adottság ama, hogy megfelelő élettársat
találjon és ezzel harmónikus életet éljen; ellenkező esetben N .
nehezen talál megfelelő párt, vagy, I i a igen, a házaséleit nem

s
lesz „fenékig tejfel". A fényszögek, amelyek a ® - o t és a C-at
érik, a fényszöget vető planéták, ezek jegy- és házbeli helyzete,
stb. jellemzik a vonatkozásokat, hogy m i l y e n elemek segflik
eíö, vagy akadályozzák az élettárs megjbalálását és a vele való
együttélést.
Eszményi persze az, h a nemcsak a © és a hanem a <?
és a 9 is kitűnően kapcsolódnak a horoszkópban, mert a k k o r
az érzelmi és nemi viszonylat is harmónikusan járul hozzá az
élettárs megválasztásának magasabb szempontjaihoz. A z olyan
ember, a k i n e k a horoszkópjában úgy a 0 és a C , mint a és a
:9 erősen és j ó helyzetben, jótékony fényszögekben áll, „szeren­
csés a szerelemben" és ez harmónikusan érvényesül, boldog há­
zasságra vezet. Akinél m i n d a négy planéta gyengén áll és rossz
fényszögekben kapcsolódik, az bizony nem várhat sokat a sze­
relemtől és a házasságtól, sőt súlyosan gátló hatások esetéhen
magányos életre v a n kárhoztatva.
H a a © és a <^ jól vannak összehangolva, de a c? és a
!9 nem, akkor N . a l k a l m a s a r r a , hogy józan, rendes házaséletet
éljen, de ebben, s életében általában, a szerelmi és érzelmi élet­
nek nem sok szerepe lesz, vagy h a igen, a k k o r ez diszharmóniku­
san, kevéssé szerencsésen alakul. Megfordítva, h a valakinél a
© és a ^ gyengén vagy rosszul kapcsolódik egymással, de a
íí* és a 9 jól v a n egybehangolva, a k k o r az illető sokat várhat
az érzelmi, szerelmi élettől, de bajosan találja meg igazi, tar­
tós élettársát, vagy h a igen, a házasság nem a l a k u l harmóniku­
san, kielégítően.
A c? és a 9 erős ártó fényszögkapcsolatai túlfeszíik, f e l ­
fokozzák a nemiséget és ez aligha vezet harmónikus, szép k a p ­
csolatokra a másik nemmel, különösen, h a a két planéta koz­
mikusán és helyzetileg is gyengén vagy rosszul áll. Voltaképeii
a és a 9 /ó fényszögkapcsolatai sem egészen harmónikusak,
mert a nemiséget szintén felfokozzák, bár nem beteges módon:
ez a fényszög azonban túlságosan erős vágyéletet, a szerelmi él­
mények túlzott keresését, s ezekben sikert jelent, h a tehát nem
járul hozzá a © és a C j ő kapcsolata, a nemiségnek vidám és
kellemes, de öncélú és szabados kiélésére vezet. Legszerencsé­
sebb azi h a a és a 9 nem állnak egymással fényszögben, de
mindegyikük jól helyezkedik el jegy és ház szerint, s úgy a
© - p a l mint a C - d a l j ó fényszögekben kapcsolódnak, különösen.

220
h a ez a két utóbbi egymással i s jól v a n összehangolva. I l y e n
esetben a nemiség és a Itartós, egészséges egyesülés (házasság;,
elemei túlzott fe|szültség nélkül, normálisan és harmónikusan
érvényesülhdiieív. Természetesen figyedembe k e l l venni; m i n t
mindig, a jelölők helyzetét a jegyekben és a házakban, ezek je­
lentéstartalmát, aztán a jelölők féyszögeit, a velük fény szögben
áUó planéták helyzetét, sth.
Minthogy az Z erősen kihat az indulatokra, ösztönzésekre,
a pedig a vágyéletre és a tudatalatti h a j l a m o k r a , e két p l a ­
nétának is lényeges szerep j u t a szerelmi élet és a házassági v i ­
szonylat megítélésében. Legszerencsésebb, h a az Z egyáltalán
nem jut szóhoz ezekben a vonatkozásokban, mert még j ó kap­
csolódás esetében is nyughatatlanságra és változásokra mutat.
A * j ó kapcsolódása előnyös lehet, de rossz kapcsolódása a
fenti jelölökkel vagy az idevágó házakkal nagyon veszélyes.
Mindkét planétában túlnyomó a kártékony, összezavaró hatás,
ezért rossz fényszögeik károsan befolyásolják a szerelmi és
nemi életet, s a házasság dolgát is. Rossz Z -kapcsolat pozitív
irányú n e m i eltévelyedéseket okozhat, rossz ^ negatív jellegű
perverzitásokra, beteges elfajulásokra tesz hajlamossá; rossz
szereplésük a szerelemmel vagy házassággal összefüggő házak­
ban válást, hirtelen szakítást vagy lappangó, betegesen kiegyen­
súlyozatlan, khaotikus állapotot okoz.
A szerelmi és nemi életre az 5. ház, a házasságra és tar­
tós, erős hatású kapcsolatra a 7. ház tartalmaz utalásokat.
Azért ezeliben a vonatkozásokban belialóan figyelembe k e l l
venni az 5. és 7. házat, a velük kapcsolatos jegyeket, a bennük
álló planélákát, ilyenek hiányában az uralkodókat, s a fényszö­
geket, stb. Minden j ó planéta- vagy jegy-hatás előnyösen emeli
k i a két ház vonatkozásait, az ártó hatások károsan befolyá­
solják azokat. Káiitékony planéta az 5. házban diszharmónikú-
san hat k i az érzelmi, szerelmi és nemi életre, különösen, h a
rossz a helyzete és ártó fényszögeket k a p . A i? túlzott feszültsé­
get, fokozott szendvedélyt és indulatokat, a 11' gátlásokat, a kiélést
akadályozó hatásokat, az t rendellenes hajlamokat és hirtelen
szakításokat, válságokat, a * beteges elfajulásokat és érthetet­
len khaotikus zavarokat hoz a szerelmi és sexuális életbe. A 4*
is hatványra emelt c?-hatást képvisel, s ilyen értelemben hat.
A 7. házban ezek a planéták a házassági vonatkozásokban ér-

221
 vényesülnek ártó, zavaró módon; a H a 7. házban, rossz helyzet­
ben és ártó fényszögekkel, megakadályozza a házasságot, sőt
h a nem áll itt, de a 7. ház csúcsához közel eső fényszögei rosz-
szak, a k k o r i s akadályozó, rontó hatást vált k i .
A gyermekekre az 5. ház utal. J ó , előnyös, gyarapodást
előmozdító jegy-, planéta- és fényszög-kapcsolatok gyermekál­
dást ígérnek, természetüknek megfelelően több vagy kevesebb
gyermeket; a © azonban, noha jótékony, Itúl erős hatás az
egyébként természetének megfelelő 5. házban, úgyhogy ez a
helyzet rendszerint gyermektelenségre mutat, h a csak nem kap
kitűnő fényszögeket a szaporodást és gyarapodást előmozdító
jegyekben álló jótékony planétáktól.
A férfi és nő közt lehetséges érzelmi, szerelmi és házassági
kapcsolatokra nézve igen jellemző, h a a horoszkópjaikait össze-
Jiaisonlítjuk. E z t legszemlélhelőbben úgy tehetjük, h a a férfi
planéta- és házcsúcs-állásait másszínü írónnal belerajzoljuk a nő
•horoszkópjába és megfordítva, aztán megfigyeljük, hogy ezek
hogyan kapcsolódnak az eredeti horoszkóp elemeivel. H a a kap-
csolaltok túlnyomórésze kölcsönösen j ó , a két horoszkóp viszo­
n y a egymáshoz a jegyek és házak szerint i s harmónikus, akkor
szerelmi, illetve házassági viszony létrejöttére következtethe­
tünk. Természetesen a gátló hallásokat i s figyelembe kell ven­
nünk. Súlyos, kölcsönösen szereplő tl-hatások még a m á s ele­
m e k közt mutatkozó j ó kapcsolatokat i s ellensúlyozhatják és
vagy n e m engedik léitrejönni az egyesülést, vagy nehezen l e ­
küzdhető akadályokat gördítenek elébe. A horoszkópoknak
i l y e n összehasonlításában is mindenekelőtt a kérdés jelölőit, a
'O-ot, C -at, c?-t és 9-t, aztán az S - t és a * - t , s természetesen
n z 5. és 7. házat kell vizsgálnunk.
Megjegyzendő, hogy a 7. ház általában a tartósabb, benső­
ségesebb társulást jellemzi férfi és nő közt, tehát az olyat is,
amely e s e t i g nem házastársi k a p c s o l a l I l y e n esetben többnyire
a 4 ' előnytelen hatásai szerepelnek, amelyek n e m engedik a tör­
vény és a rend jupiteri hatásait érvényesülni, vagy m á s hatások
okozzák, hogy az egyébként tartós és bensőséges viszonyból
n e m lesz házasság, összegezve: az 5. ház a szerelmi, nemi k a p ­
csolatokat, rövidebb viszonyokat, a 7, az életre mélyebben k i ­
ható, tartósabb, erösebb gyökerű egyesülést jellemzik.
A felkelő j ^ y és a születés uralkodója megmutatja, m i -

122
 l y e n N . alaptermészete; ez érzelmi, szerelmi és nemi téren is
rányomja m a j d bélyegét magatartására.A jelölőkön kívül tehát
itt is, m i n t minden m á s vonatkozásban, sohasem szabad elfe-
lledkezni a felkelő jegy és a születés uralkodójáiak alapvető,
döntő szerepéről.

i) Rokonság.

A rokonok a következő házakhoz tartoznak:

4. h á z : az apa, unokatestvérek apai ágon.
10. h á z : az a n y a , unokates|Lvérek a n y a i ágon.
3. h á z : testvérek (fivérek és nővérek).
6. h á z : apai nagybátyák és nagynénék.
12. h á z : a n y a i nagybátyák és nagynénék.
9. h á z : a házasság révén szerzett rokonság.
A planéták is lehetnek a Dokonság jelölői, így p l . a 0 az
apát, a <^ az anyát, 5 a fivérekéit, a ? a nővéreket, a 4 a nagy­
bátyákat, a H az idősebb rokonokat, az S a nagyszülőket jelzi.
A 4. és a 10. ház uralkodóinak fényszögkapcsolata, vagy az ezek­
ben a házakban álló planéták jelölik meg, m i l y e n viszony áll
f e n n N . szülei közt, vájjon harmónikus vagy diszharmónikus
volt-e együlitiélésük. A z 1 . liáz uralkodója és^ a rokonok jelölő
planétái közt fennálló fényszögek a r r a mutanak, milyen v i ­
szonyban v a n N . az illető rokonnal.

j) Otthon és külföld, utazások.

A z otthon jelölői a 4. ház és a © , valamint ezek uralko­

dói. A 4. házban álló planéta, viagy ilyen híján a 4. ház u r a l ­
kodója, a 4. ház jegyével, s a vonatkozó féRyszögkaposolatokkal
együtt, rámutatnak, hogy N . élete a szülőhelyén, tágabb értelem­
ben a hazájában folyik-e le, vagy pedig g y a k r a n változtatja-e
lakóhelyét, otthonát, esetleg külföldre is kerül. Változást okozó
hatások — p l . a C , 5, S , vagy fényszögeik — a 4. házban
a r r a utalnak, hogy N . nem m a r a d helyben, jön-megy, változ­
tatja tartózkodási helyét.
A rövidebb utazásokat a 3. ház, a hosszabb, tehát főleg kül­
földi utazásokat a 9. ház mutatja. H a ezek mozgékony jegyekbe
jutnak, a bennük álló planéta, vag>' ennek híján az uralkodó
planéta, a fényszögekkel együtt, előmozdítja a változatosságot.

228
a mozgalmas életet, a k k o r utazásokra következtethetünk. A 3-
házzal különösen jelentékeny összefüggésben áll a 5, a 9-ikkel
a 4 ; ezek helyzete és fényszögei i s utalnak az utazások lehe­
tőségére és természetére. Gátló hatások, p l . a Ü-éi, megakadá­
lyozzák az utazásokat, más ártó hatások bajokat, kellemetlensé­
geket, haleseteket hoznak utazások közben, a maguk természe­
tének, helyzetének és fényszögeinek megfelelő értelemben.
Nagyon gyakorlott és intuícióval dolgozó asztrológus még
azt is kiolvashatja a horoszkópból, hogy N . utazásai főleg m e l y i k
égtáj, melyik ország vagy világrész felé irányulnak. A z „utazó
házak" uralkodó planétáinak helyzete a horoszkópban rámutat
az irányra: tudjuk, hogy az asc. a keletet, az M . C. a délt, a
desc. a nyugatot, az I . C. az északot jelöli. Aszerint, hogy az
illető utazási ház uralkodója melyik ponthoz áll közel, követ­
keztethetünk az utazások legkiemelkedőbb, leggyakoribb irá­
nyára; a sarkalatos pontok közei a délkelétet, illetve délnyu­
gatot, északnyugatot és északkeletet jelzik.
A jegyeket is összefüggésbe hozzák az égtájakkal: T kelet.
© észak, A nyugat, Z dél; a közöttük lévő jegyek a megfelelő
közbenső égtájakat jelzik. A tapasztalat azonban azt muiatja,
hogy a jegyekkel jelzett irányok ritkán válnak be, s a jelenté­
kenyebb utazások irányára nézve mégis az utazási házak u r a l ­
kodó planétáinak helyzete ád legmegbízhatóbb felvilágosítást,
aszerint, hogy melyik házban állnak.
Az országok és városok is az állatövi jegyek u r a l m a alá
tartoznak. E z ősrégi hagyományokon alapszik és általában ta­
lálónak bizonyul, de nem mindig, hiszen a régi, főleg ptolemaeusi
hagyomány nem gondolhatott olyan területekre, amelyeket az
ókorban nem is ismertek, vagy olyan országokra és városokra,
amelyeket azóta alapítottak. A z országok horoszkópjait bajos
felállítani, hiszen ehhez tudni kellene az ország vagy állam lét­
rejöttének, megalapításának időpontját. A jegyek szerinti hová­
tartozás sok esetben nem látszik megfelelni; így p l . a hagyomány
úgy Németországol, mint Angliát egyaránt a 1^-hoz osztja be,
a m i a maga m a r s i hatásaival a németségre még találó lehet, de
az angolokat kevéssé jellemzi. A teljesség kedvéért mégis közöl­
jük a beosztást, amely feltünteti, melyik jegyhez tartoznak a
jelentékenyebb országok és városok; az áttekintés B r a n d l e r -
Pracht munkájából való. Más asztrológusok könyveiben sok-

224 '
szor eltérő adatokat találunk, a m i a r r a mutat, hogy ezen a té­
ren i s még sok a tisztázajtlan, bizonytalan kérdés.

T •

Németortszág, Angolország, Dánia, Burgundia, Szíria, P a ­

lesztina részben. J a p á n . — F i r e n z e , Napoli, Verona, Padova,
Marseille, Kraków, Utrecht, B i r m i n g h a m .

Svédország, Írország, P e r z s i a , Kis-Ázsia, a Görög szige­

tek, Cyprus, Kaukázus, Svédország, Lengyelország, Lothringen.
— Leipzig, L u z e r n , Zürich, Palermo, jSt. L o u i s , Dublin.

É s ^ a m e r i k a i Egjyesült Államok, Belgium, L o m b a r d i a ,

AIső-Egyiptom, Nyugat-Anglia, Örményországi, Sardínia, T r i -
polis, F l a n d r i a , W a l e s , Palesztina részben. — Nürnberg, Mainz,
Brűgge, L o n d o n , Plymouith, Versailles, San Francisco, Mel­
bourne, Cordoba.

®
Hollandia, Skótország, N e w Zealand, Nyugat-Afrika, Alger,
Anatolia, P a r a g u a y . — Amsterdam, B e r n , Magdeburg, Lübeck,
Milano, Venezia, T u n i s , N e w - Y o r k , Stockholm, Manchester, Ge­
nova.

Sl

Franciaország, Olaszország, Sicilia, Csehország, Észak-

Romániai, az Alpok, K a l i f o r n i a , Baden. — Róma, Prága, L i n z ,
Rrisítol, Portsmouth, Philadelphia, Damaszkusz, Chicago, B o m ­
bay.

irp

Horvátország, Törökország, Svejc, Görögország, Nyugat-

I n d i a , Mezopotámia ( I r a k ) , Kréta, Virginia, Brazíliai, — H e i -
delberg, Strassbui^, L y o n , Toulouse, Páris, Boston, B r i n d i s i ,
B a s d , Jeruzsálemi, Baghdád, Riga.

16 Roktay: A c(lll<>gf«|««t k«nyv* 225

 Ausztria, Kína, J a p á n részben, Indo-Kína. Tibet, Kaspi tó,
Felső-Egyiptom, Savoya, B u r m a , Argentína, LLvIand. —
F r a n k f u r t a. M., Bécs, Graz, Antwerpen, Lisboa. Johannesburg.
Köbenhavn, VViesbaden.

m
Poroszország, Bajorország, Marokkó, Norvégia, T r a n s v a a l
Queensland, Észak-Szíria, Lappföld. — München, Danzig, Genf,
Davos, Baltimore, H u l l , New F o u n d l a u d , Cincinnati, Notting-
liam.

Magyarország, Spanyolország, T o s c a n a . Provence, D a l ­

mácia, Morvaország, Arábia, Ausztrália, Madagaszkár. — B u ­
dapest, K a s s a , Köln, L a i b a c h , Rotenburg o. T . , Stuttgart, A v i -
gnon. Toledo, SheffielcL

Z
Brandenburg. Thüringen, Hessen, Posen, Stájerország,
B r i t - I n d i a , Afghánisztán, Trácia, Macedónia. I l l i r i a , Albánia,
Bosznia, Bulgária, Mexico, Island, — Augsburg. U l m , Brüsszel.
Oxford, Port Said, Moszkva, W a r s z a w a .

Arábia részben, Oroszország, Románia (Moldva). Abesz-

szinia, — B e r l i n , H a m b u r g , B r e m e n , Salzburg. Pisa, L o s A n ­
geles, Brighton,

K
Portugália, Málta, Normandia, Nubia, a Szahara, B a t a v i a .
Brazília. Ceylon, — Regensburg, Sevilla, Isztambul, Alexandria,
Lancaster.

3. Napházak a horoszkópban.

Ismételten hangsúlyozttuk, milyen elsőrendű, döntő szere­

pel játszik a 0 úgy az egész földi életben, mint a horoszkóp­
ban. Ahogyan az állatövi jegyeket mindenkor a 0 tavaszpont
jától kezdve számítjuk, ugyanúgy a horoszkópban i s kiemel­
kedő pontot jelent a 0 állása, s ebből kiindulva a horoszkóp

226
jkörét szintén 12 szakaszra, az úgynevezett napházakra oszt-
l i a t j u k , amelyek mindegyike 30° hosszú. Itt azonban az L
napház kezdete nem a © elfoglalt pontja lesz, hanem a
. 0 az 1 . napház közepén fog állani, s ennek a háznak a kez­
dete 15°-kal előbbre j u t az ekliptikán. Példánkban a © 8° 27'
D-ben áll, ez lesz az 1 . napház közepe, kezdete pedig 23° 27'
^ . A 2. napház eszerint 23° 27' D-ben kezdődik és így tovább.
A napházakajt épen úgy értelmezzük, mint a horoszkóp-
|(másképen mundán-) házakat; mindegyiknek ugyanazt a Je­
lentéstartalmait tulajdonítjuk, m i n t a rendes horoszkópházak­
nak.*)
Így újabb kombinációk állnak elő, mert a napházak kú-
iönbözőképen esnek össze a horoszkópházakkal, s ezek az egye­
zések újabb kapcsolatokra és viszonyiátokra mutatnak rá. Pél­
dánkban az 1 . napház a 10. házzal kerül kapcsolatba, ebből a r r a
kövfetkeztethetünk, hogy N . egyénisége, tudatos énje (1.) fő­
ként a hivatásában, a maga elé tűzött éleltcél követésében (10.)
találja meg kifejezését. A 2. napház a 1 1 . házba j u t ; ez annyit
jelent, hogy N . keresete, jövedelme, anyagi íiiggeblensége (2.)
nagy mértékben a baráti támogatásnak, jóakaratú barátok köz­
reműködésének is (11.) köszönhető. É s így tovább. A napházak,
miután a © helyzetén épülnek f e l , elsősorban az ember egj'éni
mivoltára, az őt legszemélyesebben érintő dolgokra vonatkoz­
n a k , s ilyen értelemben hozhatók kapcsolatba a horoszkóp­
házakkal. A r t is figyelembe vesszük, hogy i l y módon a planéták
m e l y i k napházakba j u t n a k ; ezzel megint újabb vonatkozá­
sokra b u k k a n u n k és sok értékes adatra tehetünk szert.
A napházakra alapozott horoszkópnak különösen akkor
látjuk hasznát, ha nem \tudjuk valakinek a pontos szütetési
idejét (az órát és percet); ilyenkor a születés dátumának
greenwhichi dclidejét véve alapul, az efemeridából egyszerűen
kijegyezzük a planéta-állásokat és berajzoljuk a horoszkópba,
aztán a © helyzetéből k i i n d u l v a a fennt ismertetett módon csi­
náljuk meg a bázbeosztást. A z t fogjuk tapasztalni, bogy az ilyen
vázlatos horoszkóp i s nagyon sok jellemző vonást derít fel és
hai n e m i s enged meg részletekbe ható, finomabb analízist, azért

*) A napházak jelentőségét Vehlow fejti ki munkájában, s lia mód-

.szerél (az egyenlő házak metódusát) az asztrológusok többsége nem fo
gadja is el, megállapításai v napházakra vonatkozólag reiidkivfil érdekesek.

227
az alapvető tényekre rávilágít. A planéták egy nap alatt n e m
tesznek meg nagy útat, egyedül a C halad igen gyorsan, s ezért
a C állása a napház-horoszkópban igen bizonytalan, hiszen 6-7
fok eltérés is mutatkozhat a greenwhichi déli helyzet s az előt­
tünk ismeretten, valóságos születési időben elfoglalt helyzet
kört. Leghelyesebb bejegyezni a ^ egész aznapi útját, a déli ál­
lásit véve ennek közepéül. H a ismerjük az illető ember életét, v a g y
nébány fontos, kiemelkedő eseményre támaszkodunk, a k k o r a
C felltételezbető fénysizögeinek alapján még a r r a is következ­
tethetünk, m i lehetett a C tényleges helyzete a születéskor, s en­
nek alapján megközelítően megállapíthatjuk a feltételes ascen-
denst, vagy legalább a felkelő jegyet.
Hogy a napház-horoszkópból is m i l y e n jellemző módon
tűnnek k i e fontos alapelemek és vonatkozások, a r r a nézve szo­
morú, de meggyőző példa néhai miniszterelnökünk, a tragikus
sorsú T e l e k i Pál gróf napház-horoszkópja. Nem sikerült m e g ­
tudni T e l e k i Pál gróf születési adatait, ezért csak napház-ho­
roszkópot készíthettem róla, születésnapjának déli planétaállá­
sait véve alapul. S a következőket állapíthattam meg: a a 8.
napház csúcsára jut; c? a 8. házban öngyilkosságra vagy általá­
ban erőszakos halálra mutat, h a csak n e m k a p erős harmónikus-
fényszögeket. T e l e k e i Pál gróf esetében a c? retrogád, s a ^ - b a n
áll, tehát rangvesztést szenved; ehhez a két diszharmónikus h a ­
táshoz még hozzájárul a 5; <?-a s a IC Z.-e, legsúlyosabb teherté­
telként pedig az, hogy a ^ együtt áll az Algol állócsillaggal,-
amelyről föntebb mondotituk, hogy erőszakos halált, gyilkossá­
got, vagy öngyilkosságot jelez. L á t j u k tehát, hogy a napház-
horoszkóp is feltűnően rámutat a kiváló államférfi tragikus vé­
gére. A progressziók aztán még élesebben megvilágítják az ese­
ményt. (A progressziók mibenlétéről eddig még nem esett szó,,
m a j d csak később fogunk beszélni róluk, a. prognózis-számítá­
sok kapcsán.)
E z a példa, s az asztrológiai gyakorlat általában az* bizo­
nyítja, hogy a napházak figyelembevétele értékes segítség még
az egyébként pontosan kiszámított horoszkóp kifejtésében is, de-
kűlönösen hasznos, sőt hézagpótló szerephez jut, amikor a szü­
letés pontos ideje ismeretlen.
4. Magasrendű, közepes és átlagos horoszkóp.
A horoszkópról sokszor igen nehéz eldőníteni, milyen fej-

22S

A..
lettségű emberre vonakozik, vájjon magasrendű, közepes, átla-
goSj, vagy jelentéktelen ember rejlik-e mögötte. Könnyen megté­
vesztheti az ítéletet, h a p l . egy horoszkópban sok j ó fényszöget
találunk. Míg a tapasztalat meg nem győz bennünket az ellen­
kezőről, hajlandók vagyunk azt h i n n i , hogy sok j ó , harmónikus
fényszög már magában „ j ó " horoszkópra vall, s az ilyen ho­
roszkóp tulajdonosa kitűnő ember. Említettük föntebb, hogy fel­
tétlenül szükség v a n néhány diszharmónikus hatásra is, hogy
az ember kiemelkedhessen a szürke átlagból, mert a kártékony
fényszögek nagy feszítőerőt és a gátlások révén n e m megvetendő
öszltönzést adnak. Természetesen, h a az ártó hatások óriási túl­
súlyban v a n n a k , akkor a feszültség és a gátlás a n n y i r a elha-
ftalmasiodik, hogy szinte tehetetlenül ragadja magával a
diszharmónikus erőknek alávetett embert.
E s z e r i n t az sem kívánatos, hogy a horoszkópban csupa
JÓ és harmónikus elem szerepeljen, de az sem, h a túl sok ártó
hatás tömörül. A kellően kiegyensúlyozoitt horoszkóp, amelyben
kitűnő, nagy erőket mozdító j ó hatások mellett épen elegendő
•feszültség és akadályozó hatás mutatkozik ahhoz, hogy a j ó erő­
ket tevékenységre serkentse, mutat magasrendű, az átlag fölé
emelkedő emberre.
Gondoljuk csak meg. hogy a világ legkiemelkedőbb, leg­
nagyobb hatású embereinek élete mindig tele volt súlyos küz­
delmekkel, összeütközésekkel, h a r c o k k a l és a legkiválóbbak kö­
zül oly sokan értek tragikus véget. E n n e k m i n d meg kell látszania
a horoszkópjukban i s ! Gondoljunk a r r a , hogy a legtökéletesebb
Lény, a k i emberi tesitben a földre született, szinte születésének
pillanatától ezernyi veszély közit élt, m a j d amidőn nyilvános te-
v é k e n y s ^ e megkezdődött, az ellenzésnek, az ellenséges indulatok­
n a k o l y a n fenyegető erőivel került összeütközésbe, amelyek —
legalább testi értelemben és véges szemponltból — végül győze­
delmeskedni látszottak fölötte: a Megváltó horoszkópjában b i ­
zonyára benne kellett lennie mindezeknek: a szegénység, a k i t a ­
szítottság, az üldöztetés, a gyötrelem, az erőszakos és szégyen­
teljes halál jelcinéit de u g y a n a k k o r a szellemi diadalnak, a m i n ­
denen felülemelkedő nagyságnak is . . .
A milliárdnyi emberi élet mindegyike különbözik a többi­
től és kőzltük a magasrendűség fejlett fokától a jelentéktelen
ség legszürkébb fokozatáig minden változat megvan. Hogyan

220
állapíthatjuk meg, hogy miféle emberről v a n szó, a m i k o r m a ­
gunk elé terítjük születésének égi képletét?
Kétségtelen, hogy a felkelő jegynek alapvető szerepe v a n ;
már ez magában sokat elárul. Láttuk, hogy v a n n a k jegyek, ame­
lyeknek már természetükben rejlik a nagyvonalúság, s ezzel m a ­
gasabb elhivatottság és rendeltetés j á r együtt. V a n n a k aztán je­
gyek, amelyek szerényebb munkálkodásra, szűkebb körre szo­
rított érvényesülésre mutatnak. D e azt is mondottuk, hogy a
felkelő jegy egymagában még nem dönti el a magasabbrendű­
ségét. Alapszinezetet ad, s h a a jegy különösebb, jelentékenyebb
feladatokra utal, akkor meg kell vizsgálnunk, hozzájárulnak-e a
ílzükséges elemek, hogy a jegly legfejlettebb jelenltéstartalmát
aláhúzzák és kiemeljék. Láttuk, hogyan járunk el a hoBoszkóp-
elemek vizsgálatában. A felkelő jegy uralkodójának jegy- és ház­
beli helyzete m á r világosabban kifejezi, m e n n y i érvényesülhet a
felkelő jegy tartalmából.
H a a felkelő jegy magasabbrendü jelentéseit a szüldtés
uralkodójának jegy- 'és házbeli helyzete, valamint fényszögei
mind hangsúlyozzák és erős hatásokat mutatnak fel, a k k o r N .
kiemelkedik az átlagból; akkor is, h a a hatások vegyesek, j ó t é ­
konyak ártalmasakkal keverednek. A fontos itt az, hogy a hatá­
sok erőteljesek legyenek. H a a planéták többsége erőteljes hely­
zetben és kapcsolatokban a láthatár fölött áll, ez is a r r a mutat,
hogy N . kilép a szűkebb körből és a nagyobb nyilvánossággal
kerül kapcsolatba; hogy miképen, azt a horoszkópelemek v o ­
natkozásai tárják fel. A ifcapasztalat azt tanítja, hogy a jelenté­
k e n y emberek horoszkópjában az állócsillagoknak is nagy sze­
rep j u t : h a tehát a horoszkópban több és erőteljes hatású álló­
csillag v a n a planétákkal, az ascendenssel vagy más sarkalato.s
pontokkal együlttállásban, ez i s az átlag fölé emeli a szülöttet.
Az állócsillagok tei(mészete, a velük együttálló horoszkópelemek
mivolta, helyzete és fényszögei döntik el, előnyös vagy kétes
értelemben lép-e k i az átlagból az illétö. Mert egy gonosztévő
vagy tömeggyilkos is nevezetességre tehet szert és kiütközik az
átlagból; az ilyen elötérbelépés természetesen egészen m á s ala­
pokon nyugszik, mint a j ó és értékes értelemben veitt kiemelke­
dés.
A nagy feszítőerejű planéták helyzete és fényszögei külö­
nösen rámutatnak a várható erőkifejtésre: A z S , V és a 4^

2S0
korunkban fokozott szerephez jut. H a ezek erősen állnak és
erőteljes fényszögekben kapcsolódnak olyan planétákkal, ame­
lyek előmozdíthatják hatásaikat, a k k o r nagyfeszültségű tevé­
kenységre és jelentőségre számíthatunk, akkor is, h a a fény­
szögek közt ártalmasak vannak. De bizonyos, boy az ilyen ár­
talmas fényszögek nem lehetnek túlsúlyban; erős j ó kapcso­
lódások is kellenek, hogy lendületet adjanak a zavaró, gátló h a ­
tások ellenében.
Al legvisszásabb, leggáfcióbb hallás mindig a ti-tói ered.
E n n e k természete a merev, mozdulatlan, inerciás ellenállás, a
legsúlyosabb akadályoztatás és gátlás. H a a t l nem kap segítő,
szívós, kitartó erőre mutdtó fényszöget valamelyik jelentékeny,
erős hatású planétától, a k k o r semmiképen sem következfethe-
lünk eredményes, nagyvonalú életre. A l l ártó kapcsolatai más
planétákkal ez utóbbiaknak — főleg a kártékonyaknak — leg­
ártalmasabb hatásait hozzák felszínre, s ezekkel szemben igazán
nagyon jelentékeny előmozdító erőknek kell érvényesülniük a
horoszkópban, hogy N . élete mégis lendületessé, átlagon felülivé
és eredményessé váljék.
A 4 áldásos, jótékony segítő hatásaira mindig szükség
v a n , de nem szabad félre értenünk ezeket. Csupa jó, enyhe, sze­
rencsés 4 - h a t á s a r r a mutat, hogy N . életében sok a könnyítés,
túl eg>'enes és s i m a a pálya, s ez azzal a veszéllyel jár, hogy
erői eUanyhuInak, készen kapja a „sült galambot" s ez n e m
ösztönöz rendkívüli erőfeszítésekre. J ó és erős 4 mellett mindig
keresnünk k e l l megfelelő ellenhatásokat, feszültséget és ösztön­
zést adó ártó fényszögeket a többi planéta közt, hogy lássuk',
vájjon olyan természetűek-e ezek, hogy a 4 előnyös segítsége
kellőképen szembeszállhat velük.
A ® jelentősége, mondottuk, elsőrangú. H a a 0 - n a k egy­
általán nincs erőteljes kapcsolata a horoszkópban, már bizo­
n y o s r a vehetjük, hogy N . nem fogja érvényesíthetni egyénisé­
gét és háttérben m a r a d . E r ő s c? nélkül sincs emelkedés, előre­
jutás, mert hiányzik a lendület és az energia. E r ő s ® és erős c?,
h a egy-két erős és jótékony fényszög támogatja, sok eredményi
ígér, még súlyos ellenhatásokkal szemben is, különösen, h a a V
n e m szól közbe túlságosan gátló módon.
Az ú j planéták csak a k k o r fejtik W magasabbrendü hatá­
sukat, h a a felkelő jegy, a születés uralkodója és a 0 jelenté-

231
keny, fejlett egyénre vallanak, s m a r s i lendület is hozzájuk járul.
Más, átlagos, vagy alacsonyablnrendü horoszkópokban az ú j p l a ­
nétáknak még a j ó fényszögei is inkább zavaró módon érvé­
nyesülnek, ártó fényszögeik pedig felforgató, zűrzavaros hatá­
sokat okoznak.
Egymással diszharmónikus kapcsolatba kerülő planéták
esetében különös gondot kell fordítanunk a r r a , kapnak-e ugyan­
ezek a planéták más, erős planétáktól jótékony fényszöget is,
mert ezek fognak rámülatni azokra az erőkre, amelyek az ártó
hatások ellenében eredményesen felhasználhatók.
Jelentékeny ember horoszkópjában az egyébként is erőtel­
jesen álló planéták többsége a liázcsúcsok közelében áll; külö­
nösen a négy sarkalatos pontnál álló planéták s az oda eső
fényszögek mutatnak az átlagból való kiemelkedésre.
Kevés fényszög. gyenge helyzetű, láthatár alatt vagy sötét
házakban tartózkodó planétákkai, amelyek többsége nem áll a
sarkalatos pontok, vagy házcsúcsok közelében, szürke, jelenték­
telen horoszkópra v a l l .
Képtelenség részletes szabályokat felsorakoztatni arra
nézve, m i dönti el egy-egy horoszkóp értékét. A fenntiek, s álta­
lában a horoszkópelemek • értékelésére és mérlegelésére vonat­
kozó szabályok szolgálliatnak segítségül, hogy mindent figye­
lembe véve megalkothassuk véleményünket. Ezért ismételten
hangsúlyozzuk, hogy mindig az egész horoszkópot kell vizsgál­
nunk, minden egyes elemet a maga helyzete és kapcsolatai sze­
r i n t értékelve, s a végsőkig nyomozva minden vciatkozásukat.
Mindennél tanulságosabb az, ha jelentékeny, kiuáló em­
berek horoszkópját tanulmányozzuk. Ezért alább néhány ilyen
horoszkópdt közlünk, minden magyarázat nélküL A z olvasó ál­
lapítsa meg a fényszögeket, a planétáknak állócsillagokkal való
kapcsolódását stb. és igyekezzék belemélyedni a képletekbe. Aztán
vesse össze a tapasztaltakat a köznapibb, egyszerűbb emberek
horoszkópjaival; h a megtanulja az asztrológiát és maga is fog
horoszkópokat készíteni, bőven lesz alkalma megismerkedni a
szürke és szerény életek sokaságával, mert ahogy az emberek
nagy többsége n e m lép k i az átlagból, ugyanúgy az elénk kerülő
horoszkópok többsége sem fog rendkívüli jelentőségre utalni.
D e ne becsüljük le az egyszerű, köznapi életeket! E z e k épúgy
a nagy célt, az örök törvényt szolgálják és a legszerényebb éle-

232
tekben i s megtaláljuk az egyetemesen emberi értékeket, épúgy,
m i n t a hibákat és fogyatékosságokalt, h a mindez nem érvénye­
sül i s szembeszökő, kiemelkedő módon. A z (egyszerű életek­
n e k épúgy megvannak a maguk emelkedései és bukásai, szépsé­
gei és sötét foltjai, nemes törekvései és kizökkent botlásai, mint
a legkiválóbbaknak. A z egyszerű köznapi ember életében v i ­
szonylag épen olyan súlyos tragédiák játszódhatnak le, a k ö ­
rülményekhez arányitva époly fontos sikerek állhatnak elő, mint
a jelentékeny emberében. Minden viszonylagos, S az egyszerű
életek, épen óriási számuknál fogva, összegezett értelemben
mégsem lehelnek jelentéktelenek, hiszen minden egyes ember
születése ú j , folyton megújuló csoda és a világ folyamatos éle­
tének szerves része. Senkisem születhet csak úgy véletlenül és a
legszürkébb, ismeretlen életre rendelt szerény sors mögött is a
lét eonjai állnak. És nem tudhatjuk, hogy a m a észrevétlen Je-
lenléktelenségben élő ember nem vizsgázik-e ebben az életben
úgy, hogy legközelebbi születésében mostani eredményei nap­
fényre lépnek és egyéni mivolta kiemelkedik az átlag szürke
ködéből. Alázattal és Isten müve iránt érzett tisztelettel köze­
lítsünk hát minden élethez és a legszerényebb ember horoszkóp­
jában is igyekezzük meglátni az örök törvényt, az isteni Gond-
yiselést és a határtalan múltból a messze jövendő felé ívelő élet­
vonalat.

233
234
 VI.

A PLANÉTÁK ÉS FÉNYSZÖGÉIK.
— A jelentések rövid összefoglalása. — • <

Alábbiakban tömör jellemzéssel összegezzük a planéták j e -

letéstartalmát a jegyekben és a házakban, valamint a planéták
egymással alkotott fényszögeinek jelentését. Azonban óva int­
jük a kezdőt attól, hogy ezeket a rövid jellemzéseket egyszerűen
felhasználja és módositásqk nélkül alkalmazza a kifejtendő ho-i
roszkópokbanl Föntebb ismételüen rámutattunk kifejtésben
követendő elvekre és szabályokra, a kapcsolatok mérlegelésének
szükségére. A z alábbiak csak a r r a valók, bogy az emlékezést tá­
mogassák és a lényegi jelentéstartalmakat áttekinthetővé tegyék.
A z alkalmazásban mindig figyelembe kell venni, bogy a planéták
m i l y e n szerepet töltenek be a vizsgált horoszkópban és p L a f é n y ­
szögek értékelésében m i n d e n k o r gondolnunk k e l l a r r a , melyik
házból melyik m á s házba j u t az illető fényszög, s a házak j e ­
lentésével kell kapcsolatba hoznunk a fényszög tanúságát.
A planéták helyzeti jellemzésében H.-vál jelezzük a h a r ­
mónikus, ö / i . - v a l a diszharmónikus érvényesülésre vonatkozó­
k a t Db.-ban, b a nem i s említjük meg, a H . - b a n mutatkozó h a ­
tások ellenkezőjére, vagy káros, ártó túlfeszítésükre következ-
tetbetünk.*)
- -.\
1 . A planéták a jegyekben és a házakban.

0 Nap.

A z öntudat, az egyéniség a magasabbrendü É n , az életerő..

^ jegyekben:
' 0 T . Gyors, tevékeny, kezd«nényező; előretörékvő, sok
éleiferő; erős vágy é l e t H a j l a m gyulladásos és lázas bajokra és
fejfájásra, de gyors gyógyulással.
*) Az alábbiakban főleg Sebottendorf jól áttekinthető és tömör össze-
fo^aUsára és tBrandler-Pracht adataira támaszkodtunk.

. ' ^ • 287"
 0 b'. Határozott, kitartó, türelmes, megtartó, megóvó, t a ­
k a r é k o s ; gyakorlatiasság, (együttérzés, kimért, lassú gondolko­
zás és cselekvés. Erős vonzódás a másik nemhez, h a j l a m v a ­
gyongyűjtésre, gazdálkodásra.
0 D . E l e v e n értelem, szellemesség, szellemi törekvések,
mozgékonyság; sok, de inkább kis utazás, előny és szerencse az
utazásokban, újságírói, írói, közvetítő kereskedelmi b a j i a m .
0 S . Csökkent életerő; nehéz munkától húzódó, jóindu­
latú, ártalmatlan, házias, béké.s. Érdeklődés érzékfeletti dolgok
iránt. Siker inkább az élet második felében.
0 Sl. Nagyvonalú, nagylelkű, bőkezű, szenvedélyes, be­
csületes, önérzetes, törekvő, jóindulatú; a sikerhez erőinek össz­
pontosítására v a n szüksége.
0 ""P. Értelmes, ügyes, pontos, pedáns, meggondolt; h a j ­
l a m rendszerező munkára, j ó közvetítő és kereskedő, j ó a l k a l ­
mazott; b a j i a m betegápolásra.
0 A . Érzékeny, igazságszerető, nem ré.szrebajló. J ő élet­
társ. H a j l a m művészetekre, egyensúlykeresésre, Idegyenlítésre.
0 'rt.. Sok erő és kitartás, bátorság, függetlenség, b a j i a m
a rejtett és rejtelmes dolgok kutatására, de szertelenségre is.
0 ^ . Nagyvonalú, eszményekben hívő. vallásos, belátó,
igazságszerető; közhivatalok betöltésére, egyházi és állami mél­
tóságokra alkalmas.
0 Z. Szívós, nagyon kitartó, céltudatos, becsvágyó, szor­
galmas; erős akaratát anyagi célokra irányítja; hűséges, meg­
bízható. H a j l a m misztikára, elmélyedésre. Magasabban állók se­
gítségére számíthat.
0 Jóindulatú, emberszerető, nagyon becsvágyó, értel­
mes, ösztönösen megértő, nyughatatlan, rendkívüli célokat k i ­
itűző. H a j l a m érzékfölötti megismerésre. Magasállásúak barát­
ságára számíthat.
0 K . Emberszerető, csöndes, visszahúzódó, félrevonuló,
magánytkedvelő, becsületes, áldozat- és szolgálatkész. Ráter­
mettség olyan munkálkodásra, amelyhez sok türelem éS elnéző
'jóság kell.

'A házakban:
0 I . H.: Életerő, küzdőképesség, akadályok legyőzése; ve­
zetésre alkalmas, nyílt és becsületes. J ó fiatalkor. — Dh.: Csök-
 /

k e n i életerő, félénkség, könnyen visszariad a nehézségektől; ke­

vés becsvány.
0 I I . H.: Biztos jövedelem, vagy kereset, j ó állás, ingó
tulajdon, szerencsés pénzügyi müveletek, b a j i a m költekezésre,
hosszas, tartós vállalkozások, tevékenységek. Dh.: Bizonytalan
kereset, túlságos költekezés, beosztás hiánya, sikertelen kísér­
letek anyagiak megszerzésére.
0 111. H.: Világos ész, b a j i a m írói vagy más értelmi-szel­
l e m i foglalkozásra; j ó viszony a testvérekkel és közeli roko­
nokkal, utazások, szerencsés eredményekkel. Dh.: Kevéssé jó v i ­
szony a közeli hozzátartozókkal, előnytelen utazások, balesetek
kiláltásával.
0 I V . H.: Így se különösen előnyös; siker inkább csak az
élet második felében, a szűkebb otthoni vagy hazai körben; jó,
kellemes otthon, báztuiajdon, birtok. Dh.: Csekély, szerény s i ­
kerek, korlátozások, összhang hiánya az otthonban, bajok i n ­
gatlannal.
0 V . H.: Sikerek az érzelmi és nemi életben férfinél: erős
vonzódás a férfiakhoz nőnél; művészi hajlamok, tanítótevékeny­
ségre irányuló képesség, szerencse a vállalkozásokban és kocká­
zatokban. Cyermektelenség, vagy kevés gyermek. Dh.: Sikerte­
lenség vállalkozásokban, s a többi fennti vonatkozásokban; még
és j ó eredmények az alkalmazottakkal, alárendeltekkel. Vezető
kevesebb kilátás gyermekre.
0 V I . H.: Ritkán beteg, de b a igen, lassan gyógyul. |Siker
és j ó eredmények az alkalmazottakkal, alárendeltekkel. Vezető
állás alkalmazásban, hivatalban, munkahelyen. Dh.: C y a k o r i be­
tegség, még nehezebb gyógyulás. Rajok, kellemetlenségek aláren­
deltekkel, alkalmazottakkal és a feljebbvalókkal, a munkahelyen.
0 V I I . H.: J ó házasság, különösen nőnek, szerencsés tár­
sulások, j ó kapcsolatok magasállásúakkal, a nyilvánossággal,
egyesületekkel, anyagi eredmények ezek révén. Dh.: Nézeteltéré­
sek, feszült viszony a házastárssal, összeütközések a nyilvános­
sággal, stb.
0 V I I I . H.: Anyagi előny a házasság vagy társulások ré­
vén, hagyaték, örökség Ikilátása; b a j i a m elmélyedésre, miszti­
kára; Szenvedésmentes halál. Dh.: Veszteségek a fenntiekkel k a p ­
csolatban, anyagi nehézségek az élettárs miatt, pereskedés, ne­
héz hálák
 0 I X . H.: Szellemi, világnézeti érdeklődés, nagy utazások,
külföldi kapcsolatok, j ó eredmények az igazságszolgáltatással
kapcsolatban, előnyök az élettárs rokonsága révén. Dh.: M i n d ­
ezekben sikertelenség, sok baj.
© X . H.: Bizonyos sikerek, emelkedés a társadalmi hely­
zetben és hivatásban, a nyilvánosság előtt. Előnyök a szülök
révén, följebbvalók itámogatása. Dh.: Sikerekre így i s v a n kilá­
tás, de nehézségek árán és az emelkedést könnyen visszaesés
vagy bukás követheti.
0 X I . H.: Előnyös baráti kapcsolatok, támogatás, protek­
ció, mindezek révén a tervek sikerülnek, remények, vágyak be­
válnak. Dh.: Megbízhatatlan barátok, felületes vagy káros barát­
ságok, sikertelenségek, vágyak, tervek meghiúsulása.
0 X I I . H.: Akadályok és gátló hatások legyőzése, diadal­
maskodás az ellenségekkel szemben, siker peres ügyekben, az
életerő leküzdi a betegségeket. Dh.: Mindezeknek az ellenkezője.
C Hold.
A személyiség, az ösztönösség, a képzelet; termékenység,
a szervezet működései. Nőknél különösen fontos, nagy behatása
v a n a női szervezetre. Növekvő C gyorsabb, előnyösebb hatá­
sokkal jár, m i n t a fogyó.
A jegyekben:
C . T . H.: Becsvágyó, független érzésű, önérzetes; j ó gon­
dolkozó képesség, de b a j i a m elhamarkodott cselekvésre. Dh.:
S o k sikertelenség, bizonytalan magatartás, kapkodás; b a j i a m
fejfájásra, depresszióra^
^ d. H.: Jó egészség, szeretetreméltó magatartás, határo­
zottság, kitartás, derűs életfelfogás; j ó anyagi viszonyok. Dh.:
E z e k ellenezője; b a j i a m a nyak, a torok és nyelőcső megbete­
gedéseire.
D. Talpraesett, találékony, élénk képzeletű; irodalmi
és művészi hajlamok, fogékonyság a bebattásokra. Dh.: Túlzott
fogékonyság, tétovázás; egyszerre sok mindenbe belefog, különc-
ködésre b a j l i k ; a lélekzőszervek könnyen megbetegedhetnek, ide­
ges zavarok állhatnak be.
^ © . f f . . - Érzékeny, jóindulatú; erősen ragaszkodik az ott­
honhoz és családhoz, társaságkedvelő és élénk képzeletű Dfi..-
Közönyös, tunya, sodródó, vagy túlérzékeny és nyughatatlan;
vérszegénység, gyomorbántalmak.

240
 C Sl. H.: Nagy becsvágy, független érzés, szervező, irá­
nyító képesség. Dh.: Fokozott önösség vagy önzés, önhittség és a
képességek túlbecsülése; szivzavarok, hátfájás, gerincbajok.
C irp. H.: Jó emlékezőtehetség, meggondoltság, szerény és
tartózkodó vi'seljkedés, tanulmányok iránti érdeklődés; aláren­
delt állásban jobban megtalálja helyét, mint vezető pozícióban.
Dh.: önállótlanság, hiányos ítélőképesség; gyomor- és bélbajok.
C H.: Rokonszenves, jóindulatú, derülátó, társaságked­
velő; művészi, zenei hajlamok, j ó ízlés, ph.: K a n y a g , rendetlen,
ellenszenves; nemi betegségek, vesebajok, nőknél a női szervezet
megbetegedései.
C B l , H.: Független érzés, bátorság; határozott és sajá't út­
j a i n járó, fejlett érzékiségü. Dh.: Túlzottan érzéki, akaratos, té
tova, erős ellentmondó b a j i a m ; nemi betegségek, különösen fér­
fiaknál; nőknél zavarok a terhességgel kapcsolatban, nehéz szü­
lés.
C ^. H.: Tevékeny, derűs, bizakodó, emberszerető, sokol­
dalú, erkölcsi alapon álló; erős természet- és sportszeretet. Dh.:
Erkölcsileg megbízhatatlan; emésztési zavarok, m á j b a j .
í Z. H.: Tartózkodó, szívós, tevékeny, de b a j i a m m a l a fé-
lénkségre és önbizalom hiánya. D.: Sötétenlátó, bizalmatlan,
határozatlan, irigy, kapzsi vagy zsugori; b a j i a m rheumás meg­
betegedésekre, bülésre, a női szervezet b a j a i r a .
C H.: Érzékeny, fogékony; b a j i a m bölcselkedésre, iro­
dalomra, okkult tanulmányokra; előzékeny magatartás, ember­
szeretet, jóindulat. Dh.: Ideges zavarok, túlfeszűlt képzelet,
nyughatatlanság, különcködés.
C K . H.: Szerény, csöndes, magábavonuló, áldozatkész, se­
gítő. Dh.: Közönyös, álmodozó, félénk, emiatt sok sikertelenség;
h a j l a m vérszegénységre, meghűlésre; gyenge vérnyomás, fázós
lábak.

A házakban:
C I . (H.: Nyughatatlan, mozgékony, távoli célokra vágyó;
erős érzelmi élet; siker a nyilvánossággal kapcsolatban. Dh.: Z a ­
varok a házaséletben, házassági tervekben, a másik nemmel való
kapcsolatokban.
C I I . H.: Siker olyan dolgokban, amelyek gyorsaságot, m i ­
előbbi megoldást kí\'?ánnak; változó, de többnyire j ó önyagi

ló Boktov: A olllogHlAt kónyv* 241

helyzet. Dh.: Sűrűn változó, többnyire előnytelen anyagi körül­
mények, sok gond.
C I I I . H.: H a j i a m irodalmi vagy tudományos munkás-
ságrja, sok képzelőerő, sikeres és gyakori utazások, főleg a b d -
földön. Dhz: Határozatlanság, kapkodás, egyszerre többirányú
foglalkozás, szétszóródottság.
C I V . H.: Jó otthon, előnyös szülői hatások, gyakori, de
erőnyös lakhelyváltoztatás, kellemes öregség, h a j l a m miszti­
kára és okkult tanulmányokra. jD/i.: Nem tud sehol gyökeret
verni, még öregkorában is bizonytalan, zavaros a helyzete.
C V . H.: Termékenység, gyermekek kilátása, főleg, h a a
^ termékeny jegyben (d, ® , m , K ) áll; vállalkozószellem, h a j ­
l a m merész kockázatokra, siker, vonzó hatás a másik nemre.
Dh.: Veszélyes, meggondolatlan vállalkozások és kockázatok, vesz­
teségek; zavarok nőkkel kapcsolatban, nőnél veszélyes t é r h e s s ^
és szülés.
C V I . H.: Csökkenti a betegségek veszélyét, de n e m zárja
k i teljesen; alkalmazottnak jobb, mint feljebbvalónak. Dh.: Vál-
itozó munkaviszonyok, általános betegséghajlam, gyakori gyen­
gélkedés, hűtések.
C V l l . H.: Jó házasság és előnyös társulás kilátása, siker
a nyilvánosság előtt, peres ügyekben is siker. Dh.: zavarok a
házassággal kapcsolatban, károk a nyílt ellenségek révén, gj'a-
kori pereskedés, veszteségekkel.
C V l l l . H.: Előnyös változás az anyagi helyzetben házas­
ság vagy társulás folytán; hagyaték, örökség kilátása. Dh.: Az
előzők ellentéte; bailál bötegség vagy gyönge szervezet miatt.
C I X . ,ff.; Siker nyilvános pályán, közhivatalban; gyakori
utazások a külföldön; szellemi, világnézeti érdeklődések. Dh,:
Vallásváltoztatás (ugyanez sokszor H.-ban i s ) , bajok, zavarok a
hatóságokkal, a felsőbbséggel; veszteségek, károk utazások köz­
ben.
C X . H.: Siker, szerencse a hivatásban, társadalmi emelke­
dés, nép.szerűség, nők támogatása mindezekben. Dh.: iSikertelen-
ség, becsületvesztés lehetősége, nyilvános megszégyenülés, b u ­
kás; nők ártó hatása.
<C X I . H.: Sok j ó barát, főleg barátnő, ezek révén támoga­
tás, jó eredményekkel, tervekben, remények valóra-

242
 váltásában. Dh.: Változó szerencse, állhatatlan barátok és barát­
nők, k á r és veszteség miattuk.
C X l l . H.: Előnyös olyan tevékenységekben, amelyek a
nyilvánosságtól elzárva mennek végbe. Dh.: hajlam titkolódzásra,
rejtett utakon való járásra, titkolit viszonyokra, általában nem
j ó egészség, gyakori kórházi kezelés szükségessége, súlyos ese­
tekben szabadságvesztés.

5 Merkúr.

Az értelmi képesség, logika, észszerű gondolkozás, beszéd

ó s írás jelölője. H a a © előtt k e l föl a horoszkópban, ez meg­
gondolt, előrelátó magatartásra vall, ellenkező esetben elhamar-
kodásra, ,„eső után köpönyeg"-meggondolásra lehet következ­
tetni.

A jegyekben:

5 T . H.: Széles látókörű, találékony, tanulnivágyó, türel­

mes és gyors felfogású. Dh.:^ Tétova, nem őszinte, görbe útakon
j á r , ingerlékeny; szédülési rohamok, a fej szerveinek ideges meg­
betegedései.
5 d. H.: Meggondolt, kimért, megbízható, helyesen ítélő.
Dh.: Nehéz felfogású, makacs, kicsinyes, alattomos; torokbajok,
esetleg beszédhiba.
5 D . f/.; Éles ítélőképesség, j ó logika, gyors áttekintés
sokoldalúság, érdeklődés az új dolgok iránt. D7i..- Változékony,
határozatlani,/ újdonságbajbász, szétforgácsolódó, felületes; f e j ­
fájások, ideges zavarok, a lélekzőszerv megbetegedései.
5 ©. H.: Jó emlékezőtehetség, alkalinazkodnitudás, vilá­
gos gondolkozás, erős képzelet. Dh.: Állhatatlan, megbízhatatlan,
kedélyhullámzásoknak alávetett, hízelgést kedvelő; ideges gyo­
morbántalmak.

5 fí.: Boncoló, k r i t i k u s ész, nyelvtehetség, jó kifejező-

képesség, irodalmi vagy tudományos h a j l a m , kézügyesség. Dh.:
Megbízhatatlan, szószátyár, önző, kicsinyes; az emésztőszervek
megbetegedései.
5' A . H.: Kiegyenlítést, kiegyezést kereső, okos és meg­
gondolt; sok szépérzék, b a j i a m a művészetekre; j ó kifejezőké-

24S
pesség, színészi l e h e t s ^ , kiegyensúlyozottság. Dh.: Rendszer­
telen, széthúzó; áltehetség; h a j l a m a vesék megbetegedésére.
$i TA. H.: Éles, boncoló, kritikus értelem, merész gondol­
kozás, gyors következtetés, eredeti goudolkozásmód, okkult é r ­
deklődés. Dh.: Csípösnyelvü, bántóan polemizáló, bizalmatlan,
gyanakodó, gúnyolódó; nemi bajok veszélye, rbeumatikus z a ­
varok.
5 ^. H.: Egyenes, őszinte, érdeklődő, utazástkedvelő, de
nem kitartó és könnyen feliugerül. Dh.: Meggondolatlan, fölé-
nye^skedő, nemitörődöm; ideges zavarok, agybajok lehetősége.
5 Z. H.: Meggondolt, gyakorlatias, céltudatos, szigorúan
logikus; különös b a j i a m rejtett dolgok kifürkészésére; takaré­
kos, kitartó és megbízható. Dh.: Zsörtölődő, bizalmaltan, önző,
haszonleső; b a j i a m köszvényre, rbeumára és az agy megbete­
gedéseire.
5 ~ . H.: Jóindulatú, független érzésű, eredeti, embersze­
rető, emberismerő, eredeti felfogású. Dh.: Elhamarkodott, szét­
forgácsolódó, fanatikus; hüléses bajok, ideges túlfeszültség.
5 W. H.: Csöndes, szerény, lassú gondolkozású, de ösztö­
nös; titokzatos dolgok iránti érdeklődés. Dh.: Felületes, tagadó
szellemű, kezdetleges, fejletlen értelmiségü; vágyélete e l n y o m j a
a mérlegelő észt; h a j l a m a légzőszerv megbetegedésére, nemi ba
jókra és megfázásra.

A házakban:
5 1. H.: Koraérett, tudományos érdeklődésű, élénk szel­
lemű, éles ítéletű, mozgékony, nyughatatlan. Dh.: Megbízhatatlan,
fecsegő, kritizáló, ócsároló és gyanúsító h a j l a m m a l .
5 I I . H.: Siker értelmi foglalkozásban, irodalmi vagy tudo­
mányos téren, irodalommal kapcsolatos tevékenységekben. Dh.:
Változó anyagi helyzet, sok nehézséggel; nem való értelmi fog­
lalkozásra.
5 111. H.: Sokoldalú érdeklődés, j ó ítélőképesség, helyes
gondolkozás, komolyság é s bizakodó felfogás; írodálmí vag>'
tudományos b a j i a m , újságírói tehetség, siker gyakori utazások­
ban, j ó kifejezőképesség írásban és szóban. Dh.: Zavarosság,
tétovázás, nem találja meg a helyét, kóborló bajiam, felületes­
ség.
5 I V . . f f . ; Mozgékonyság, nehezen m a r a d helyben; sok lakr-

244
helyváltoztatás; szerencse közvetítőüzletben, telekeladásban. Dh.:
Állbaitatlanság, gyökérteienség, gondterbes öregség.
5 V . H.: Szellemi érdeklődés, b a j i a m komoly tanulmá­
n y o k r a , szerencse a kockázatokban, vállalkozásokban és sze­
r e l m i dolgokban, amelyekben az észszerűségnek is szerep jut.
Dh.: B a j a gyermekekkel, gondok, veszteségek meggondolatlan
kockázatok és kalandos viszonyok miatt, játékszenvedély vesz­
teséggel, hűtlenség, felületesség.
5 V I . H.: J ó alkalmazott, de nem való vezetőnek; kedvező
munkaviszonyok, megbízhatóság, hűség a íölöttesek iránt. Dh.:
Hajljam ideges megbetegedésiekre, az ejnésztöszervekkel és az
aggyal kapcsolatban, súlyos esetben elmebaj.
5 V I I . H.: J ó házasság, esetleg rokonnal vagy alkalmazot­
t a l ; nyilvánas tevékenység, siker irodalmi és tudományos körök­
ben, előnyösen végződő peres ügyek. Dh.: Sok ellenség, veszte­
ségek társulások és perek révén, sikertelen házasság. A házas­
ságban H . esetén is észokok szerepelnek.
5 V I I I . H.: H a j l a m okkult tanulmányokra, elmélyedésre,
i r o d a l m i és tudományos eredmények, a halál teljes öntudatnál
éri. Dh.: Pörösködés hagyaték vagy hozomány miatt, idegbaj
veszélye.
5 I X . H.: Kitűnő értelmi és szellemi képességek, világnézeti
érdeklődés, siker irodalmi vagy tudományos munkásságban, sok
nagy utazás, nagyvonalúság, alkalmazkodóképesség, kiegyenlítő
törekvés. Dh.: összeütközések a felsőbbséggel és a törvénnyel,
nyugbatatlauság, sikertelenség, amelynek főoka a kitartás
hiánya.
5 X . H.: jSokatígérő elsőrangú hatás, siker, emelkedés a
hivatásban, értelmi-szellemi hivatás, j ó eredményekkel, bár h a j ­
l a m m a l a r r a , bogy egyszerre több dologgal foglalkozzék és szét­
forgácsolja magát. Dh.: A z utóbbinak fokozott kilátása, akadá­
lyoztatás a hivatásban, sikertelenség helytelen gondolkozás és az
alkalmazkodás hiánya miatt.
5 X I . H.: J ó felfogás, kritikus ész, j ó kifejezőképesség, sok,
főleg fiatal barát. Dh.: Bántóan éles, elidegeníti magától a ba­
rátait, rideg, kritizáló és bizalmatlan.
5' X I I , H.: H a j l a m okkult tanulmányokra, rejtelmes meg-
hmerésekre és elvonult szellemi tevékenységre. Dh.: Betege­
i é n túlfeszűlt b a j i a m mindezekre, a józan ész nem fejt k i kellő

245
 ellenállást; ideges bajok, elmebaj, gyógyintézetben való elhelye­
zés kilátása.

9 Vénusz.
A szeretet, szépség, vonzalom, egyensúly és harmónia k i ­
fejezője.
i
A jegyekben:
9 T . H.: Vonzó, de nem könnyen talál megfelelő élettár­
sat; bajiam elbamarkodöllt, korai házasságra; forróvérűseg,
kedves könyelmüség, kevés b a j i a m a takarékosságra. Dh.: Köny-
uyellmü, érzéki 'dolgokban meggondolatlan, pazarló, szenvedé­
lyes.
9 d. H.: Sokat ád a külsejére s általában a csínra, nem
zsugori, de okosan bánik a pénzzel; kitartó munkakedv, ered­
mény a munkásságban; egészségesen érzéki, vonzó, különösen
a uő. Dh.: Sikertelenség, bánat érzelmi dolgokban, anyagiasság,
m a n d u l a - és fülgyulladásra való b a j i a m .
9 n. F i n o m u l t ízlés, művészi b a j i a m , j ó értelmi és k i ­
fejező képesség, j ó kapcsolat a testvérekkel; b a j i a m korai há­
zasságra vagy viszonyra, Dh.: H a j l a m egyidejűleg több érzelmi
viszonyra, elaprózódásra; körömbibák, szemölcsök a kézen,
gyenge lélekzőszerv, súlyos esetben tüdőbaj.
9 © . H.: Álmodozó, érzékeny, könnyen befolyásolható;
erős képzeletű, j ó elbeszélő, vallásos érzésű. Dh.: Tétova, hatá­
rozatlan; zavarok az otthonban és a házaséletben; gyomorba­
jok, emésztési zavarok, a női szervezet rendellenességei.
9 St. H.: Jóindulatú, emberszerető, fínomérzésü, gyöngéd;
alkalmas a nevelő munkásságra, siker a vállalkozásokban és a
társaságban. Dh.: Fokozottan érzéki, h a j l a m korai házasságra
vagy viszonyra; szívmüködési zavarok, szívbaj.
9 ""P. H.: Résztvevő érzés, elmélyedő h a j l a m , művészi és
intellektuális képességek, erkölcsi tisztaság. Kitűnő betegápoló,
bajjiam a vegyészi, gyógyszerészi pályára. Szerencse az alkalma­
zottakkal. Dh.: A z előbbiek ellentéte; bélbajok, gyenge emész­
tés, helytelen táplálkozásra való h a j l a m .
9 A . H.: Finomság, helyes erkölcsi felfogás, szépérzék,
művészi és zenei bajflam, jófzlés, választékos modor; társaság­
szerető, siker az emberekkel való érintkezésben- és a nyilváuos-

246
\
ság előtt; k o r a i házasság, esetleg rokonnal. ]Dh.: Az ellentéteken
kívül h a j l a m a hólyag és a vese zavaraira, megbetegedéseire.
9 "Bt. H.: [Szenvedélyesség, erős nemiség, bátor fellépés. Jó
értelmi képesség, ösztönösség. Dh.: önuralombiány a nemiség,
ben, feszült szenvedélyesség,; kicsapongás; féltékenység,! rossz
hírnév; nemi bajok, betegség a nemiség tiílzott kiélése folytán,
nőknél menstruációs zavarok. Mérgezések veszélye.
.9 ^ . H.: Emberszerető, derülátó, együttérző, nemes gon­
dolkozású; előny magasállású emberek jóindulata révén; művé­
szet- és természetszeretet. Dh.: Könnyelműség, az örömök léha
keresése; daganatok, izületi bajok.
9 Z. H.: Becsvágyó, törekvő szellem; siker az emberekkel
való érintkezésben, de bukás lehetőségével; b a j i a m a r r a , bogy
aránytalanul fiatalabbal vagy idősebbel lépjen házasságra; ér­
zelmi és házassági dolgokban józan megfontolás. Dh.: Gátlások
a szerelmi életben, házassági akadályok, csalódások; szaggatás
derék- és Jiábfájás.
9 H.: Független, eredeti, nyílt, jóindulatú; a maga út­
j á n jár, nem törődve mások véleményével; sok barát, sikerek a
barátok révén. Dh.: Kihívóan önálló, érzelmi életben minden
dekórumot felrúg, kizökkent nemiségű; b a j i a m érelmeszesedésre,
érgörcsökre.
9 M. H.: Erős, mély érzések; csöndes jóindulatú, részt­
vevő magallartás; zenei érzék, segítőbajiam; j ó betegápoló. Dh.:
H a j l a m titkos viszonyokra, sok csalódással és megcsalatással;
könnyen csalók áldozatává vábk; lábfájás, bokasüllyedés, fázós
lábak. r

A házakban:
9 I . H.: J ó 9 különösen az asc. közelében vonzóvá, szép­
pé, kedvessé tesz; megnyerő egyéniség, sok szépérzék és mű-
vé.szi b a j i a m , de kevés akaraterő; kitűnő gyermekkor. Dh.: Túl­
zott b a j i a m szórakozásra, mulatozásra, könnyelmű kalandokra,
elpuhultságra és felülétes.ségre. :=•
9 I I , H.: S i k e r barátok révén, sok előnyös ismeretség, j ó
eiredmény vénuszi foglalkozásokban, j ó anyagi Jkörülméuyek.
Dh.: Az erők és az anyagi eszközök fecsériésére való bajiam,
meggondolatlanság.
9 I I I . H.: Vidám kedély, derülátó; művészi, zenei és i r o -

247
Halmi h a j l a m vagy érdeklődés, j ó kifejezőképesség írásban és be­
szédben, j ó kapcsolat a testvérekkel. Dh.: Az előbbiek ellenke­
zője, balszerencse és kelleme|tlenségek írásokkal, levelezéssel k a p ­
csolatban.
? I V . H.: J ó otthon, kellemes öregkor, kedvező viszonyok
közt; nyereség ingatlanok, vagy ingatlanokkal való üzlet révén.
Dh.: Kedélytelen otthon, kedvezőtlen öregkor, szomorú életvég.
$ V . H.: Nagyon vonzó, szenvedélyes; sikeres szerelmi él­
mények, j ó házasság, egészséges gyermekekkel. S i k e r a vállal­
kozásokban, színpadi vagy színpaddal kapcsolatos s i k e r lehető­
sége. Dh,: A z előbbiek ellenkezője; állhatatlan, csapodár; köny
nyelmüség folytán sok veszteség.
5 V I . H.: Jó egészség, bár a szervezet nem túl erős; j ó a l ­
kalmazottak, előnyös helyzet alkamazotti viszonylatban. Dh.:
H a j l a m az erők elfecsérelésére és a r r a , bogy bajait túlozza.
9 V I I . H.: K o r a i házasság j ó eredménnyel; siker társulá­
sok, egyesületek révén, a nyilvánosság előtt és a társaságban; j ó
kimenetel pörös ügyekben. Dh.: A z előbbiek ellenkezője.
9 V I I I . H.: A n y a g i gyarapodás házasság, társulás vagy
hagyaték folytán. Dh.: Veszteségek ezekben; csalódások a sze­
relmi életben; az élettárs pazarló hajlamú.
9 I X . H.: Mély lelkiség, fokozott és f i n o m szellemi élet,
gyakori nagy utazások, kellemes élményekkel és j ó eredmények­
k e l , művészi és irodalmi b a j i a m . Dh.: Utazások és vállalkozá­
sok rosszul ütnek k i ; zavaros szellemi törekvések.
9 X . H.: Altalános siker, ösztönös képesség mindenben j ó
eredményt elérni, táradalmi emelkedés, esetleg házasság révén.
Dh.: A könnyelműség és felületesség megakadályozza a sikert;
férfiaknál veszteség és hátrány nő vagy házasság miatt.
9 X I . H.: Sok j ó barát, sikerek ezek támogatásával; a ter­
vek, remények beválnak. Dh.: Előnytelen barátok, főleg barát­
nők, sikertelenségek, csalódások.
9 X I I . H.: Sikeres munkálkodás a világtól elzárt feladat­
körökben, kórházban, intézetekben, b a j i a m titokzatos tanulmá­
n y o k r a . Dh.: T i t k o s viszonyok, elszigetelődés, magány, valószí­
nűleg nő miatt.
c? Mars.
A tevékenység, mozgás, erő, lendület, erőfeszítés és küz­
dés kifejezője.

248
 A jegyekben:
T". H.: Nagy erő, tevékeny igyekezeit, célratörés, lendü­
let az akadálj'ok leküzdésére: természetszeretet, sportkedv;
mindent szívvel-lélekkel tesz. Dh.: Hebehurgyaság, indulat, ag­
resszív magatartás; balesetek, sérülések, főleg a fejen és az arc­
b a n ; fejfájások, álmatlanság.
c? d. H.: Szívós, kitartó, türelmes, egyenletesen tevékeny;
az erőfeszítés főleg anyagi célokra irányul; korán ébredő ne­
miség. Dh.: Makacs, ravasz, mértéktelen; kevés szerencse sze­
relemben és házasságban; a torok, a bőr és a vese gyulladásos
megbetegedései.
c? D . í/.; Éles értelem, nagyvonalúság; megbízható, moz­
gékony, találékony; j ó kifejezőképesség, hatásos szónok. Dh.: E l ­
hamarkodott, kapkodó, szétszóródott; élesnyelvü, gúnyolódó;
anyagi zavarok, úti balesetek; b a j i a m a lélekzőszerv gyulladásos
megbetegedésére.
c? © . H.: Nyughatatlan, változó hangulatú, bálor, messze­
ségbe vágyó; b a j i a m és lehetőség nagy tengeri utazásokra; gya­
k o r i lakhelyváltoztatás. Dh.: Z a v a r o k a családban, az otthon­
ban, anyagi nehézségek, nehéz öregség; gyulladásos gyomor­
bajok, emésztési zavarok.
^ Sl. H.: Törekvő, becsületes, jellemes, merész, független,
büszke és önérzetes; b a j i a m elhamarkodott cselekvére, erős ér­
zelmi élet és nemiség. Dh.: Dölyfös, rátarti, kérkedő, hencegő,
arrogáns, kicsapongó; szívburokgyulladás, érelmeszesedés.
c? ""P. H.: Becsvágyó, gyors felfogású, igyekvő, k r i t i k u s ;
gyors gyógyulás a betegségekből, kalandkereső kedv, szerelmes­
kedő b a j i a m . Dh.: Képzelt betegségek, sürü változás a viszonyok­
ban, bántóan éles kritizálás; bélbajok, dugulás.
(? A . f f . : E r ő s vonzódás a másik nemhez, sok szerelmi
élmény, művészi hajlamok, j ó egészség. Dh.: A nemiség túlzot­
t a n fontos szerepet játszik, balszerencse spekulációkban és vál­
lalkozásokban; balesetek, vesegyulladás.
c? rg. f f . : jSzenvedélyes, heves, előretprö, barcrakész; rend­
kívül erős nemiség, magasfeszültségű tetterő; végére j á r minden­
nek, amihez hozzáfog. D f i . : Nyughatatlan, indulatos, elvakítja a
pzenvedély; sok ellenséget szerez, betegesen túUzgatíott h e m l -
ségű; bólyagbajok, nemi betegségek; nőknél rendetlen menstru­
áció, komplikációk a szülésnél.

249
 d H.: Világos gondolkozó, logikus Ítélőképesség, i m ­
pulzivitás, tevékeny szellem; önérzetes és sokat a d arra,, mit
tartanak róla mások; sportkedvelő, természetszeretö. Dh.: E l ­
hamarkodott, békétlen; daganatok, derékfájás, balesetek sport­
ban, csonttörések.
Z. H.: Elszánt, merész, célratörő, becsvágyó, lelkesedő,
némi meggondolatlansággal. Dh.: Indulatos, makacs, kegyetlen,
alaíjtomos; köszvény, izületi gyulladások, balesetek, bélbajok.
c? ~ . ti.: Elmélyült világnézet, tevékeny vallásosság, éles
értelem, találékonyság, független érzés. Dh.: Extravagáns, ellent­
mondó, indulatos, rendszertelen, lázadozó; szivzavarok, szem­
baj.
<3' K . H.: Büszke, igazságos, magánytkereső, önérzetes.
Dh.: H a j l a m titkos viszonyokra, szenvedélyekre, p l . ivásra és
bódítószerek használaltára; dölyfös, igazságtalan, nincsen ön­
u r a l m a ; lábfájás, balesetek a lábbal, a lélekzőszerv megbetege­
dései, emésztési zavarok, sokszor a mértéktelenség miatt.

A házakban:
I . H.: Jó egészség és életerő, még a k k o r is, h a az asc.
gyönge jegybe j u t ; bátorság, sok önbizalom, lendület, elszánjtság.
Dh.: Vakmerő, (rideg, indulatos; balesetek, gyulladásos beteg
ségek.
I I . H.: A n y a g i eredmények a munkásság és tevékenység
révén, de a c? ebben a házban nem előnyös, költekező, fecsérlő
hajlamot ád. D b . ; A z anyagiak megszerzése nagy erőfeszítést, sok
gondot okoz; a nehezen megszerzelt pénzt könnyen a d j a k i .
c? I I I . H.: Mozgékony, ügyes, talpraesett; j ó észbeli képes­
ség, éles logika. Dh.: Bántóan kritizáló; támadó indulat, feszült
viszony a lestvérekkel; balesetek utazásokban, összeütközések
írások és levelezés miatt.
c? I V . H.: J.ó egészség még az öregkorban is, j ó otthon, a
tevékenység igazi területe az otthon vagy a szülőföld. Dh.: B a l ­
szerencse a szülőföldön, inkább idegenben találja meg helyét;
feszült viszony az apával, szerencsétlen életvég; az otthonban
tűzveszély.
<^ V . tff..- Erőteljes és sikeres t e v é k e n y s ^ a tanításban, ne­
velésben; vezető és irányító képesség, céltudatosság; erős sze­
relmi élet és nemiség. Dh.: Játékszenvedély, sikertelen kockáza-

260
 tok, veszteségek vállalkozásokban és spekulációkban; állhataüdD.
ság a szerelmi életben, válások.
c? V I . H.: Fokozott ellenálló képesség a betegségekkel
Szemben; szerencse az alkalmazottakkal, j ó eredmény a l k a l m a
zásban. Dh.: G y a k o r i állásváltoztatás, veszekedő h a j l a m , nehezen
fér össze másokkal, különösen a munkatársaival. Altalános be-
tegséghajl.i"-!. főle? gvnl'adásos bajokra. ., . ,
c? V I I . H.: K o r a i házasság, tevékeny, talpraesett, erélyes
élettár^: eredménve«; tevékenység a nvi'vánossággal kapcsolat­
ban. Dh.: Elhamarkodott, k o r a i házasság; veszekedő, hatalmas­
kodó élettárs; sok nyílt ellenfél és ellenség, káros pörösködések,
válás kilátá.sa.
c? V I I I . H.: Nyereség társulás révén, pörös ügyekben szeren-
cse, hagyaték vagy örökség folytán gyarapodás. Dh.: Vesztesé­
gek; nézeteltérések az élettárssal vagy üzlettárssal, kicsapongó
vagy indulatos élettárs; gyakran foglalkozik öngyilkosság gondo-
laltával; igen súlyos esetben öngyilkosság, vagy hirtelen, esetleg
erőszakos halál.
ő* I X . H.: Tevékeny, igj'ekvő, nagyvonalú, utazástkedvelő,
megbízható; jogi. közhivatali pályára alkalmas, de általában
mindenütt megállja helyét. Dh.: Veszekedő, összeférhetetlen,
nyughatatlan, nem Italálja a helyét; utazásokon veszélyek, feszült
viszony a házasságban szerzett rokonsággal, vallásváltoztatás er­
kölcsi meggyőződés nélkül.
^ X . H.: Minden vonatkozásban siker, emelkedés, j ó ál­
lás, közbecsülés, eredményes munkásság többnyire m a r s i h i v a ­
tásban, j ó hírnév, kitüntetések. DTi..- A c? így is nagy lendületet
ád és eredményeket hoz a hivatásban, de sok meggondolatlan­
sággal és hiányos ítélőképességgel, ennek folytán azlán bajok,
veszetségek állnak elő.
(7 X I . H.: Vezető szerep baráti körben, sok j ó barát, ezek
tevékeny közreműködése a tervek, remények megvalósításában.
Dh.: Szintén vezetöszerep a baráti körben, de káros hatásolíkal
és visszahatásokkal, elidegenedésekkel; b a j i a m az erők és ké­
pességek túlbecsülésére, barátok belyltelen megítélése.
c? X I I . H.: Tevékenység a nyilvánossságtól távol, zárt i n ­
tézetekben, kórházakban stb. Dh.: Betegségek, elszigeteltség. g>a-
kori kórházi ápolás szükségessége, súlyos esetben börtön, szám­
űzetés.

251
 4 Jupiter.

A becsület, törvénytisztelet, vallásos bit és jószerencse k i ­

fejezője.

A jegyekben:
4 T . f/.: Büszke, önérzetes, erélyes, becsvág>'ó, rokon­
szenves, őszinte, igazságos; b a j i a m irodalmi és jogi tevékeny­
ségre; természet- és sportszeretet. Dh.: Dölyfös, hatalmaskodó,
rosszindulatú; fejfájások, hajlamosság (trombózisra, cukor­
bajra.
4 d. H.: Melegszívű, együttérző, bőkezű, családjához r a ­
gaszkodó, áldozatkész; jómód kilátása, képesség a vagyon meg­
szerzésére és megóvására, Dh.: Anyagias, túlzottan szórakozást­
kedvelő; nem tud bánni az a n y a g i eszközökkel, többéit költ, mint
amennyit keres; imádja a gyomrát; kiütések, furunkulusok, h a j ­
lam gutaütésre, asztbmára.
4 D . H.: Barátságos, sokoldalú érdeklődésű, jóindulatú,
tevékeny; eredményes munkálkodás értelmiségi foglalkozások­
ban, találékonyság, mozgékonyság; h a j l a m elvont és okkult ta­
nulmányokra. Dh.: Balesetek utazás közben, összeütközés a f e l ­
sőbbséggel és a törvénnyel, feszült viszony a (estvérekkel és kö­
zeli rokonokkal; tüdőbajok, a vér megbetegedései.
4 © . H.: Jóindulatú, előzékeny, megnyerő; álmodozó, áb­
rándozó; h a j l a m okkult tanulmányokra; gyakorlatias érzék, r a ­
gaszkodás a családhoz; de siker inkább csak az élet második
felében. Dh.: Gyenge akaratú, l a n y h a , sodródó; szereit sokat és
jót enni, i n n i ; b a j i a m elhízásra, gyomorbajokra, a m á j és a bŐr
megbetegedéseire.
4 Sl. H.: Vezetésre, irányításra hivatott, szerencsés, sike-
T e s ; előny és nyereség a vállalkozásokban, kockázatokban; élet­
kedv, erős nemiség, sok élmény, de nem erkölcstelen útakon.
Dh.: A 4 még így i s inkább jóit jelent az J t - b a n , de hatásai
•csökkentett mértékben érvényesülnek; alacsony vérnyomás, szív-
elhájasodás.
4 ""P. H.: Óvatos, meggondolt, körültekintő, gyakorlatias,
boncolgató, kuítató h a j l a m ú ; j ó eredmény hivatali pályán, a l k a l ­
mazásban. Dh.: Előbb beszél, azután gondolkozik, élesen kritizál,
mindebből károk érik; b a j i a m kedélydepressziókra, bél- és m á j ­
bajra.

252
 4 A , H.: Jóindulatú, rokonszenves, lelkiismeretes, b e c s ü ­
letes, emberszerető, társaságkedvelő; művészi és irodalmi b a j ­
i a m vagy érdeklődés; siker a másik nemnél, előnyös házassági
eredményes nyilvános tevékenység. Dh.: Kaiandbajbász, élv-
vágyó, rendellen, felülétes, önhitt; tisztátlan vér, kiütések, vese-
baj, cukorbaj.
4 önérzetes és öntudatos, heves, lelkesedő, elszánt;
siker a gyakorlatias foglalkozásokban, de irodalmi és tudomá­
nyos munkásságban is, b a j i a m titokzatos dolgokkal való foglal­
kozásra; jó házasság, sok gyermek. Dh.: Belső ellentmondások
és összeütközések, kellemetlenségek a felsőbbséggel; bólyagbaj,
nemi betegségek, magas vérnyomás, orrvérzések, nőknél méb-
bajok.
4 ^. H.: A 4 összes j ó vonásai fokozottan előtérbe lépnek;
vallásos és bölcselkedő b a j i a m , kiegyensúlyozott kedély, derűs
életfelfogás, bölcs h u m o r ; vezetőképesség és siker a vállalko­
zásokban, a feladatok megoldásában; anyagi jólét. Dh.: Túlzá­
sokra való b a j i a m , léhaság, szeret dúskálni minden jóban, Húl-
zottan csüng az asztal örömein; képmutató, költekező; anyagi
nehézségek; vértisztátlanság, köszvényes és rheumás bajok;
asztbma, m á j b a j .
4 Z. H.: E r ő s becsvágy, öntudat és önérzet: megondolt,
körültekintő, mérsékelt, takarékos; élre tör, hatalomra igyekszik,
szert tenni; ügyes, talpraesett, erős önuralma v a n , fegyelmezett;
méltányos és igazságos. Dh.: Makacs, minden áron érvényesülni
akaró, kétszínű, kiegyensúlyozatlan, sok gátlással és akadályoz­
tatással; bőrbajok, az emészltőszervek megbetegedései.
4 *=. H.: Emberszerető, derűs életfelfogású, eredeti, füg­
getlen érzésű, bölcselkedő; j ó barát, sok barátra tesz szert, be­
folyásos állás kilátása, j ó anyagi helyzet, gyakori, de előnyös
változások. Dh.: Türelmetlen, lázadozó, forradalmár; szívbajok,
asztbma, lábfájás, ideges zavarok.
4 M. H.: Jóságos, résztvevő, könyörületes, odaadó, m i n ­
dig segíteni kész; művészi, irodalmi b a j i a m ; meleg érzés, fípom
ösztönösség, önzetlenség, de némi b a j i a m a r r a , bogy érzései­
ben szinte személytelenné olvadjon f e l . Dh.: Gyökértelen, gerinc­
telen, szétfolyó, élősdi; nincsen határozott életcélja, teng-leng;
m á j b a j , bélbajok, lábfájás, dagadt lábak.

253
 A házakban: ^
4 I . H.: Jóindulajtú, emberszerető, kedélyes; j ó egészség,
b a j i a m a bízásra; sok siker az életben. Dh.: H a j l a m a r r a , bogy
könnyen vegj'C a dolgokat, elhagyja magát; szeret túlságosan jól
élni, étel-ital rabjává lesz; víz-jegyekben hajlamos az iszákos­
ságra; tisztátalan vér és májbajok.
4 I I . //..- Kitűnő keresesti viszonyok, j ó anyagi helyzet, ezek
révén egyéni függetlenség, sikerek. Dh.: Így is sok jót hoz, de
vSssizabatáaokkal^ veszteségekkel; időnként a n y a g i nehézségek;
költekező, fecsérlő h a j l a m .
4 I I I . //..- J ó kedély, kiegyensúlyozott gondolkozás, szé­
leskörű szellemi érdeklődési, sok és eredményes utazás, j ó kap­
csolat a Itestvérekkel és közelállókkal, irodalmi b a j i a m és siker.
Dh.: Balesetek, hátrányok utazásokon; hányavetiség, közöny a
szellemi törekvésekkel szemben.
4 I V . H.: Jó, kellemes otthon, sok szerencse a szülőföldön,
a maga hazájában; ingatlanvagyon kilátása; szerencsés öregkor
és j ó életvég. Dh.: Idegenben, külföldön itöbb lehetőség mutatko­
zik, mint szülőföldjén vagy hazájában; veszteségek, előnytelen
viszonyok az öregkorban.
4 V . H.: Szerencse a gyermekekkel, harmónikus érzelmi
élet, kiegyensúlyozott nemiség; szerencsés vállalkozások, szeren­
cse a játékos kockázatokban; siker nevelői, tanítói munkásság­
ban, ítanulmányokban. Dh.: Játékszenvedély, kalandorbajiam,
veszteségekkel; baj és zavar gyermekekkel, stb.
4 V I . H.: Jó egészség, megbízható, b ű alkalmazottak, j ó
viszony a följebbvalókboz; szerencse a társadalmilag alacsonyab-*
banállókkal kapcsolatban. Dh.: Az előbbiek ellenkezője, bajla
mosság betegségre, főleg m á j b a j o k r a .
4 V I I . H.: Szerencsés, boldog házasság, eratölcsileg és szel­
lemileg magasrendű élettárs; siker a társulásokban, a nyilvános­
sággal kapcsolaltbaín; pörös ügyekben. Dh.: Kár és veszteség pö-
rök és nyílt ellenfelek révén, csalódás a házasságban, anyagi ne­
hézségek az élettárs és a társulások folytán.
4 V I I I . 'H.: Békés, szenvedéstől mentes halál; anyagi elő­
nyök házasság, társulás, hozomány, hagyaték révén. Dh.: Vesz­
teségek, csalódások mindezekben.
4 I X . H.: Melegszívű, békeszerető, emberséges, jókedélyfi:
magas szellemi törekvések, vallásos, tudományos és világnézeti

254
 l

érdeklődés, némi h a j i a m m a l a hagyományokhoz való túlzott r a ­

gaszkodásra; siker hosszú utazásokban. Dh.: önhitt, megbízha­
tatlan, felületes, túlzotjt b a j i a m m a l a szórakozásokra és költeke­
zésre, veszély és veszteség utazáson.
4 X . H.: Emelkedés, siker a hivatásban, kitűnő itársadalmL
helyzet, közbecsülés, hírnév. Dh.: Ugyanezek, de visszaesésekkel;
az eredmények végül beállnak, de nem olyan mértékben, m i n t
föntebb. H a súlyosan dh., a k k o r magasállású személyek akadá­
lyozzák az előrejutást.
4 X I . H.: Kedélyes, társaság- és szórakozástkedvelő; j ó és
megbízható barátok; tervek, remények beválnak. Dh.: Az előb­
biek ellenkezője, túlzott szórakozáskeresés, felületesség.
4 X l l . H.: Siker és szerencse a nyilvánosságtól elzárt h i v a ­
tásokban és életfeladatokban, magános munkálkodásban, félre­
vonuló tudományos munkában, sitb. H a j l a m elmélyülésre, m a ­
gasrendű szellemi törekvésekre. Dh.: E z e k ellenkezője.

ll Szaturnusz.

A komolyság, szilárdság, állandóság, meggondoltság és k i ­

tartás kifejezője, de egyben az akadályok, gátoltságok, gondok
jelölője i s ; a H a sorsszerű megpróbáltatásokra és vizsgatétekre
utal.

A jegyekben:
"fi. T . H.: Törekvő, meggondolt, tapintatos, türelmes, k i ­
tartó, Dh.: Indulatos, makacs, féltékeny, alattomos, szívtelen;
krónikus gyulladásos bajok, fülbaj, süketség, rossz fogak.
fi. d. H.: L a s s a n gondolkozó, kimérten cselekvő, de meg­
bízható és kitartó; nyugodt, hallgaltag, határozott, tapintatos. ^
Dh.: Közönséges hajlamok, kétes emberek és nők társaságát ke­
r e s i ; anyagi nehézségek, túlzott, sőt nyers anyagiasság; beszéd­
hibák, torokbajok, nemi betegségek.
fi. D . //.; Mélyen gondolkozó, szigorúan logikus, alkalmaz­
kodó, mérsékelten mozgékony; j ó irodalmi és tudományos képes­
ség, matematikai b a j i a m , ph.: Veszélyek utazások közben, uta­
zások akadályoztatása; összeütközések a sajtóval és a hatósá­
gokkal; tüdőbajok, rheumás megbetegedések.
•fi.' ® . H.: J ó ítélőképesség, takarékosság, m é r t é k l e t e s s é ;
előny ingatlanokkal kapcsolatban, j ó és szilárd alapokra b d y e -
zett, de egyhangú családi élet. Dh.: A családi élet zavaros, a k a ­
dályozó hatású; kellemetlen élettárs; gyomorbajok, rossz emész­
tés, vérszegénység, súlyos ese'ben rákos megbetegedések.
•fi Si. H.: Tapintatos, rendszerető, csöndes; j ó szervezőké­
pesség, magasabbállásúak révén előnyök; az egészség azonban
közepes. Dh.: Önző, hirtelenharagú, igazságtalan, irigy és félté­
k e n y ; szívzavarok, érelmeszeesedés, szfvbénulás.
fi. Ttp. H.: Takarékos, mértékletes; megbízható, j ó munkás
de aprólékos, pedáns; alárendelt alkalmazásban jobb, m i n t vezető
állásban; tudományos hajlamok, gyakorlatias érzék. Dh.: H a j l a m
a r r a , bogy túl sokat foglalkozzék önmagával, bajaival, valóságos
és képzelt betegségeivel: bipochondria; emésztési bajok, vakbél­
gyulladás.
H' A . H.: Itt a t i igen erősen áll, minden j ó vonása elő­
térbe lép; j ó házasság, hűséges élettárs, szerencse és siker a tár­
sulásokban, a nyilvános életben, pörös ügyekben. Dh.: így sem
túlságosan súlyos hatások; nőknél inkább árt: hűtlen élettárs,
esetleg a férj korai halála vagy elvesztése; hólyag- és vesebajok.
fi. H.: Kézügyesség, műszaki képességek, mérnöki h a j ­
l a m . J ó egészség, bosszú élet, eredmények kitartó munkában.
Dh.: önzés, sok sikertelenség; a nemiszervek megbetegedései,
aranyér, dugulás; nőknél rendetlen menstruáció, magtalanság.
•fi. ^ . H.: Emberszerető, jótékony; elismerés, közbecsülés;
b a j i a m és képesség közpályára, nyilvános tevékenységre. D b . ;
Kétszínű, cinikus, önző, rideg; sikertelen pörös ügyek; hülések,
tüdőbajok, izületi bajok, csúz, stb.
•fi. Z. H.: A "fi., minden j ó vonása erösen érvényesül; becs­
vágy, nagy törekvés, sikerek, eredmények. Dh.: Búskomor, alatto­
mos, bizalmatlan, gyanakodó; krónikus rheumás bajok, bőrbe­
tegségek, sárgaság, m á j b a j .
fi. H.: Emberszerető, alapos, komoly, mélyen gondol­
kozó, jóindulaltú, határozott, nagy meggyőzőképességgel; sok idő­
sebb barát és támogató, a társadalmilag alacsonyabban állók
közt is. Dh.: Félénk, aggodalmaskodó, túióvatos, számító, alat­
tomos; szívbajok, érelmeszesedés, hibás vagy gyenge térd, izü­
leti gyulladások, főleg a térdtájon.
•fi. D . ; Mély gondolkozás, érdeklődés a rejtelmes dolgok
és tanulmányok iránt, félénkség, hallgatagság, b a j i a m a félrevo­
nulásra, r e m e t e s ^ e . Dh.: Rágódó, önmagát gyötrő; könnyen

256
megcsalják, esetleg ö maga is hajlamos a csalásra és megtévesz­
tésre; fogság, elzárás veszélye; hosszas betegségek, tüdöbajok,
csúz és köszvény, fázós láb.

A házakban:
Ü 1. H.: jSzorgalmas, türelmes, kitartó; sok önuralom, önfe­
gyelmezés, mérséklet, s ezek révén sikerek, ülu: Aggódó, felénk
vagy gyáva, gyanakodó, bizalmatlan, titkolózó, mogorva, félre­
húzódó; áiialában gyönge egészség.
H 11. H.: Szívós; lankadatlan munkálkodásból eredő j ó
anyagi helyzet; a megszerzett anyagi eszközöket jól meg tudja
őrizni és gyarapítani. Dh.: Anyagi zavarok, veszteségek, sze­
génység.
í- 111. H.: Mély gondolkozás, őszinteség, komolyság és igaz­
ságosság, siker irodalmi, főleg tudományos munkásságban, k u ­
tatásokban. Dh.: Baleseltek, akadályoztatások utazásokon, össze­
ütközések a testvérekkel és közelállókkal, gátlások és akadályoz­
tatások k o r a ifjúsága óta; irigy, féltékeny, bizalmatlan, nyakas.
fi. I V . H.: Magányos öregség, de j ó anyagi viszonyok közt,
a sikerek és eredmények a kor előrehaladtával növekednek: sze­
rencse ingatlannal, örökséggel kapcsolatban. Dh.: Sokat foglal­
k o z i k önmagával és bajaival, mindentől fél, elzárkózik; magá­
nyos öregség, szegénységben, nélkülözések közit; a szülök korai
halála; zavarok, egyenetlenségek az otthonban és családban.
fi. V . H.: Így sem kedvez a vállalkozásoknak, kockázatok'
nak. Szerencse birtokkal, gazdálkodással kapcsolatban; állás, bi
vatal kilátása; mérsékelt érzelmi és nemi élet. Dh.: Gond a gyer­
mekekkel, ezek betegsége, súlyos esetben halála; gátlások az ér­
zelmek és a nemiség kiélésében, b a j i a m a r r a , bogy idősebbekkel
lépjen érzelmi viszonyra.
fi. V I . H.: Komolyság, nyugodt magatartás, j ó följebbvalók,
de küzdelmes éleit, sok nehézség az állás megszerzésében és meg­
tartásában. Dh.: Megbízhatatlan alkalmazottak, kár és veszteség
ezek miatt; csak nagy nehézségek árán tud álláshoz jukini; súlyos
és tartós betegségek.
fi.' V l l . H.: Uó, derék, de idősebb élettárs; az anyagi helyzet
j a v u l a házasság folyltán; j ó társulás, eredmények, idősebbekkel
kapcsolatban. Dh.: ö n z ő , szeszélyes, valószínűleg idősebb
élettárs; veszteségek pörök és társulások révén.

17 BaUay' A ciMogfcjtés kfinyve

 U V I I I . H.: Nyereség és előny házasság vagy örökség foly­
tán; hosszú élet, a halál végelgyengülésben áll be. Dh.: Sok és
súlyos betegség; az anyagi helyzet rosszabbodik a házasság k ö -
vetkezjtében; szegény élettárs; egyenetlenség örökség, hozomány,
stb. miatt.
H I X . H.: Mély, komoly gondolkozás, türelem, szorgalom;
b a j i a m tanulmányokra. Dh.: K r i t i k u s , gúnyolódó, visszahúzódó,
aggodalmaskodó; veszély utazásokon, veszteség pörös ügyekben.
H X . H.: Erős önbizalom és becsvágy, kitartó, szívós m u n ­
kálkodás, célratörő akarat; sok siker az életben, emelkedés. Dh.:
A fi. így i s magasra emel, de aztán visszaesés, súlyos esetben
bukás következik; az a n y a beteges.
V X I . H.: Sok j ó , idősebb barát, ezek révén előnyös és
eredményes támogatás. D b . : Megbízhatatlan barátok, akik k i
akarják használni és a háta mögött ártanak neki.
t' XII. H.: Siker és eredmény a nyilvánosság elől elzárt te
vékenységekben. Dh.: Sok betegség, titkos ellenségek; bünpö-
rök és szabadságveszltés kilátása.

S Uránusz.
Az önzetlenség, a magasabbrendü szeretet, barátság jelölője;
a hirtelen események és fordulatok felidézője, felforgató és meg­
újító hatással.

A jegyekben:
é T. Függeitlen érzésű, eredeti, szókimondó, találé­
kony, erőteljes, njnugbatatlan, vándorkedvü; sok lakhely- és ál­
lásváltoztatás. Dh.: Lázadozó, dacos, felforgató; ideges bajok,
szemfájás.
S d. H.: Nyakas a meggyőződésében, szenvedélyes; nagy
erővei tör a célja felé; művészi érzék; változó, sokszor bizonyta­
lan anyagi viszonyok. Dh.: Válságos anyagi helyzet, hirtelen be­
álló veszteségek.
5 D fí.; Nagy tevékenység, mozgékonyság, fokozott szel­
lemi érdeklődések és képességek, irodalmi és elvont tudományos
hajlam., eredetiség, találékonyság, intuíció. Dh.: Nyughatatlan ság,
zavaros kapkodás; veszélyek utazásokon; szétszóródottság, kü­
löncködés.
S ®. H.: Érzékeny, jószívű, álmodozó, fantaszta; médiumi

258
képességek. Dh.: Kóborló bajlamú, gyökértelen, túlérzékeny,
könnyen sértődő, beteges álmok r a b j a ; ideges gyomorbaj.
S T . fí.; Rendkívül önálló, független, szabadságszereftő;
szembeszáll a hagyományokkal; erős érzelmi és nemi élet. Dh.:
Felforgató, forradalmár, íekintélyrombolő, emiatt folytonos ősz-
szeütközések; túlfűtött nemiség, zavaros hatásokkal; ideges szív­
zavarok.
Z ""P., ,fí. Éles ész, átható értelem, eredetiség, nagy kutató
h a j l a m és képesség, irodalmi és tudományos törekvés, de k i -
elégíüietetlen becsvágy. Dh.: Túlzottan k r i t i k u s és boncoló, bete­
ges becsvággyal; összeütközések a nyilvánossággal, kemény k r i ­
tikát hív k i maga ellen; ideges emésztési zavarok.
Z A . fí.: Nagy képzelőerő, f i n o m szépérzék, intuíció, a l ­
kotókészség, művészi h a j l a m o k és képességek, sok eredetiséggel;
a házasságban i s nagy szerep j u t az esztétikai szempontoknak.
Dh.: Zavarok és összeütközések a házastárssal, munkatársakkal;
vetélytársak, ellenhatások, kritika, támadások vévén sok gond és
veszteség.
Z "rt.. fí.: Nagj' vonzóerő, különösen a másik nönre, rend­
kívüli h a j l a m o k és képességek, nagy szellemi koncentráció, nem
mindennapi célkitűzések, sok akaraterő, kitartó célratörés. Dh.:
Lázongó, aggresszív h a j l a m , nyakasán ragaszkodik elgondolásai­
hoz, magát mindenki másnál különbnek tarltja, a legtöbb em­
berrel összekülönbözik.
3) T . fí.; Magasrendű erkölcsi és szellemi törekvések, nagy
képzelőerő, találékonyság; b a j i a m vallásos elmélyedésre, miszti­
kával vagy o k k u l t dolgokkal való foglalkozásra, minden dogma
t i k u s m e g k ö t t ö t s ^ nélkül. Dh.: Túlzott b a j i a m mindezekre, de
rendszertelen, forradalmias magatartással, romboló törekvésekkel
m i n d e n hagyománnyal szemben; sok nehézség és összeütközés.
Z Z. fí.: K o m o l y , tarjtózkodó, szívós, állhatatos, becsvá­
gyó, mélyen gondolkozó; törekvése a nyilvános szereplésre irá­
n y u l , felelősségteljes állásba igyekszik j u t n i ; b a j i a m a villamos­
sággal, repüléssel kapcsolatos tevékenységekre. Dh.: Sok állás­
változtatás, bajok és veszteségek a fentemlítött törekvések foly­
tán, összeütközések a feljebbvalókkal; nyugbatatlanság, g y a k o i i
lakbelyváltoztaltás,
Z *=. H.: Független szellem, nagy önállóság, találékonyság,
«redietiség, éles értelem, könnyű felfogás, j ó emlékezőtehetség.

250
zsenialitás; különös l i a j l a m művészi, szellemi munkásságra, nem
köznapi hivatásokra; nagy érzék a szociális és kollektív törekvé­
sek iránt. Dh.: F o r r a d a l m i módon önállós lázadozó, mindenáron
l i j utakat keres, de hibásan értékel; rajongója minden új moz­
galomnak, szélsőséges és felforgató b a j i a m m a l .
ÍKT W. H . : Erős h a j i a m okkult, rejtelmes tanulmányokra és
élményekre; élénk, rendkívüli álmok; hasonló érdeklődésű és
lelki összetéltelü emberek társaságának keresése; elmélyedés, át­
fogó emberszeretet, nagy önzetlenség. Dh.: Beteges, kritikátlan
bajiam a misztikus dolgokra; furcsa, a rendes kerékvágásból k i ­
zökkent érzésvilág és magatartás, ennek folytán elidegenedés az
emberektől; gyenge jellem és erkölcsiség, hirtelen, váratlan for­
dulatok, fejétetejére állított helyzetek; idegbaj, súlyos esetben
elmebaj.

.4 házakban:

3 I . H . : Eredetiség, excentrikus felfogás, határozott, rend­

kívüli fellépés, szellemi erő, zsenialitás; szokatlan dolgokkal való
foglalkozásra, okkult megismerésekre irányuló h a j l a m . Dh.:
Lixtravagáns magatartás, f u r c s a nézetek, amelyek miatt mások
nem tudják megérteni; makacsság, önfejűség, ellentmondó ter­
mészet, nehezen fér össze másokkal; önuralombiány, szenvedé­
lyek, indulatosság, kicsapongó h a j l a m .
S I I . H . : .Szellemi, elvont értelmi munkásság révén jó
anyagi viszonyok; b a j i a m régi dolgokkal, régiségekkel, történelmi
vonatkozásokkal való foglalkozásra, ebből eredő j ó kereseti lehe­
tőségekkel; sok képzelőerő, zenei képesség, műszaki rátermett­
ség, talpraesett ügyesség, amely mindig megszerzi a szükségeset.
Dh.: Bizonytalan, ingadozó, biritelenül változó anyagi körülmé­
nyek, veszteségek és hátrányok az excentrikus felfogás és h a j ­
lamok folytán.
S I I I . H . : Gyakori utazások és lakhelyváltoztatások; ele­
ven értelem. Sokoldalú érdeklődés, irodalmi h a j i a m és tehetség.
Dh.: Balesetek, váratlan, kellemetlen fordulatok utazásokon,
nyughatatlanság, az értelmi erők szétforgácsolása; váratlan ba­
jok, összeütközések írások, levelezés, okmányok miatt; hirtelen
elidegenedés a testvérekltőí.
S" I V . H . : Még így is zavaró hatású, nyughatatlanná tesz,
megakadályozza, bogy az ember valahol gyökeret verjen"- m a g á -

260
nyosság, de erős h a j l a m elmélyült szellemi tevékenységre. Dk.:
Hánytvetett élet, örökös lakhelyváltoztatás, gyökérteienség; h i r ­
telen, tragikus események az élet végefelé; sok zavar a szülői
házban, a saját otthonban, zavaros viszony a szülőkhöz; ideges
b a j o k , lelki depressziók.
3 V . H.: Regényes b a j i a m az érzelmi és nemi életben,
sok és változatos érzelmi kapcsolat, erős függetlenségérzettel.
'Dh.: Kalandbajhászás meggondolatlan kockázatok, szerencsétlen
spekulációk; túlfeszitelt nemiség, amely folytonosan új itárgyat
keres vágvainak; hirtelen fordulatok, szakítások, hűtlenségek;
furcsa excentrikus nézetek a szabad szerelemről; bajok a gyer­
mekekkel.
3 V I . H.: Betegségekből való hirtelen gyógyulás, eredmény
olyan alkalmaztatásban, ahol a munkakör villamossággal, repü­
léssel, stb. áll kapcsolatban. Dh.: Gyakori, hirtelen váUozásoK a
munkaviszonylatban, n e m a l k a l m a s önálló, szabad foglalkozásra;
betegeskedés, főleg ideges bajok és anyagcserezavarok; nyugha­
tatlanság, szélsőséges hajlamok.
3 V I I . H.: Regényes szerelmi élet, a házasság is regényes
alapon jön létre, szokatlan körülmények közt, excentrikus termé­
szetű élettárssal. Hirtelen házasság, váratlanul előálló társulás és
kapcsolatok. Az élettársban jó, megértő barátot talál. Dh.: Meg­
gondolatlan, romanitikus házasság, amelynek époly hirtelenül
vége szakad, előnytelen hatás a nyilvános szereplésben, társulá­
sokban; excentrikus magatartás, rossz eredményekkel, sok nyílt
ellenség, elidegenedés a környezettől.
3 V I I I . H.: Váratlanul előnyös fordulat az anya,gi helyzet­
ben házasság, társulás, hagyaték vagy örökség folytán; erős h a j ­
l a m okkult dolgokkal való foglalkozásra, rendkívüli, elmélyült
élményekre. Dh.: Hirtelen hatások, amelyek az egészséget fenye­
getik és életveszéllyel j á r n a k ; váratlan anyagi veszteségek házas­
ság, társulás és hagyaték révén; zűrzavaros lelkiállapotok; álta­
lában előnyltelen hatások.
3 I X . H.: Kitűnő értelmi-szellemi képességek, intuíció; ta­
nulnivágyó, eredeti, haladószellemü; sok és sikeres, eredményes
utazás. Dh.: Szélsőséges, zavaros felfogás világnézeti, szellemi
dolgokban, lázadozás a felsőbbség ellen, összeütközések a ható­
ságokkal; előnytelen, káros ultazások és külföldi kapcsolatok.
$ X . H.: Találékonyság, zsenialitás, eredetiség, mindez a

261
hivatásban is kifejezésre jut, eredményekkel, sikerekkel és közbe-
csűiéssel; újító szerep, rendkívüli törekvések, j ó hatásokkal. Dh.:
Változó helyzet a társadalomban, bitelvesztés veszélyével; feszült
viszony a feljebbvalókhoz; pályatévesztés, különc törekvések a
hivatásban, ezek miatt összeütközések és sikertelenségek; a belső
zűrzavar és feszültség megakadályozza az érvényesülést
3 X I . //..- Sok j ó barát, eredeti és nagyvonalú emberekkeU
támc'gatás ezek részéről; szokatlan tervek és remények valóra vál­
n a k . Dh.: Meggondolatlan, hirtelen fellobbanó barátságok, meg­
bízhatatlan barátok, károk ezek révén; hirtelen dbidegülése a
megalapozatlan barátságoknak, gyökértelenül regényes viszo­
n y o k ; sok csalódás.
3 X l l . H.: Különös, nem mindennapi tevékenység a n y i l ­
vánosságtól távolesö vagy elzárt környezetben, intézményben, j ő
eredményekkel. Magasrendű szellemiség, elmélyülés, s ennek k ö ­
vetkeztében eltávolodás az emberek átlagától, nemes értelemben
vett magányosság, Dh.: Sok titkos ellenség, ártalom ezek ré­
vén, elszigetelődés, kényszerű magányosság; az illető magatar­
tása többnyire szintén okot szolgáltat a r r a , bogy bajok, támadá­
sok, veszteségek érjék; kórházi, ideggyógyintézeti tartózkodás,
szabadságvesztés veszélye.

^ Neptun.
Az egyéniség feloldódásának kifejezője, lelkiség, k i f i n o m u l t
érzés, egyetemes szeretet; kbáosz, zavaró hatások a kevésbbé f e j ­
lett emberekre.

A jegyekben:
^ H.: K i f i n o m u l t szellemiség, éles értelem, nagy kép­
zelőerő, költői b a j i a m , rendkívüli gondolajtgazdagság. Dh.: N y u g ­
batatlanság, nehezen bír egy helyen m e g m a r a d n i ; b a j i a m a r r a ,
bogy fantasztikus terveket kovácsoljon, amelyek sohasem való­
sulnak meg.
* 'd. H.: 36 ízlés, érzékiség, amely azonban inkább a gon­
dolatokban. Szellemi magatartásban nyilvánul meg; nagy fogé­
konyság, természetszeretet, művészi érzék, b a j i a m festészetre,
zenére, színészetre, táncra. Dh.: Túlzott, beteges érzékiség, külö­
nös, gyökértelen ízlésbeli felfogás, müvészkedő hajlamok, igazi
tehetség nélkül; zavaros anyagi helyzet.

262
 ^ D . fí.; Találékonyság, sokoldalúság, irodalmi és költői
h a j l a m ; gyors felfogás. Dh.: Szeszélyes, nyughatajtlan, l e l k i de­
pressziókra hajló; az idegzet túlfeszítésének vagy elernyedésének
íreszélye.
^ S. J ó emlékezőtehetség, fokozott érzékenység és fo­
gékonyság, erős ragaszkodás a családhoz, finomult érzésekkel.
Dh.: Folyton változó, kiszámíthatatlan kedélyhullámzás, túlzott
érzékenység, makacs ragaszkodás az egyébként zavaros felfogás­
hoz, b a j i a m búskomorságra; nehezen megállapítható betegség a
gyomorral, emésztéssel kapcsolatban.
* Sl. fí.; Sok vállalkozószellem, regényes hajlamok, esz­
ményi szerelemre való h a j l a m . Dh.: Zavaros hajlam kockáza­
tokra, szerencsejátékra, furcsa, gyökértelen vonzalmakra.
^ ""P. fí.; Fokozott érzékenység, művészi, értelmi-szellemi
képességek, b a j i a m misztikus dolgokkal való foglalkozásra, de
azért bizonyos fokú gyakorla|ti érzék is járul mindehhez. D b . :
Bfeteges (érzékenység, b a j i a m visszahúzódásra, félrevonulásra
és bizalmatlanságra.
* A . fí.: Fokozott érzékiség, finom izlés, szeretetreméltó
llermészet, költői, irodalmi és művészi képességek. Dh.: Beteges
érzékiség; zavaros álmok, látomások, jelenések gyötrik; ezeknek
s általában a rejtelmes dolgoknak túlzott jelentőséget tulajdonít.
* H.: Büszke, nehezen hozzáférhető, hallgatag termé­
szet, erős, mély érzésvilággal, nagy érzékkel a mágia és misztika
iránt. Dh.: Beteges érzékiség, ravaszság, kiszámíthatatlanul bo­
nyolult és zavaros érzésvilág, gyökértelen önhittség.
^ ^. H.: Rokonszenves, sok képzelőerövel. h a j l a m m a l az
inspirált lelkiállapotra. Dh.: Túlfeszült érzések, rajongó, betegesre
fokozott vallásos h a j l a m , zavaros fogalmak a szellemiekben.
* Z. H.: Kitartó igyekezet a szellemi-lelki törekvésekben,
érzék a titokzatos dolgok kifürkészésébez. Dh.: E r ő s önzés, ravasz­
ság, alattomosság; a föntebbiek zavaros, bizonytalan irányban
jutnak kifejezésre.
* *«. H.: Nagy emberszeretet, együttérzés, az emberi ter­
mészet ösztönös megértésére irányuló bajiam, érző jóság; mély
gondolkozás. Dh.: Zavaros eszmék az emberiség megjavítására,
k r i t i k a nélkül megnyilvánuló jóindulat; sok csalódás és megcsa-
latás: esetleg bajlam< kétszínüsködésre, ámításra.
* W. fí,: RendkívüH emberszeretet és önfeláldozó jóság,

268
pmeity sízintei személytelenné leszi magatartását: felolvadás az
egyetemességben, de sok excentricitás. Dh.: Gerinctelenség, szét­
folyó érzések, ítélőképesség biánya, zűrzavaros gondolatvilág,
bajiam ámításra, szédelgésre, vagy a r r a . bogy csalók áldozatává
legyen.

A házakban::
T l. H.: Intuíció, magasrendű szellemi képességek, l e l k i
finomság; erős b a j i a m misztikára, titokzatos dolgokkal való k o ­
moly foglalkozásra; művészi képességek, zsenialitás. Dh.: Válto­
zékony, gyenge jellem; kedélybullámzások, lelki depressziók;
megfelelő jegyekben és batások mellett káros szenvedélyek, ivás,
kábítószerek használata; médiumi képességek, amelyeket azon­
ban helytelenül, esetleg csalásra basznál fel, vagy magát is meg­
téveszti velük.
^ 11. H.: Kitűnő érzék, intuíció az anyagiak megszerzésé­
ben, nagj'arányú, rendkívüli vállalkozások révén j ó anyagi hely­
zet, de változásokkal. Dh.: Állandó aggodalom az anyagiak miatt;
b a egyébként vagyonos, folyton vagyona elvesztésétől retteg; z a ­
varos anyagi viszonyok, súlyos esetben képtelenség az anyagi
eszközök megszerzésére, szegénység; megcsalatás folytán elszegé­
nyedés, vagy nagy veszteségek.
"i* 111. H.: Fokozott szellemi-értelmi élet. kitűnő intuíció;
költői véna, irodalmi képességek, rendkívüli célkitűzésekkel; h a j ­
l a m misztikus dolgokkal való foglalkozásra, nagy képzelőerő.
Dh.: Ítélőképesség és logika biánya, zavaros gondolkozás, b i ­
zonytalan irodalmi és költői izlés, önámító áltehetség, beteges
képzelet.
^ I V . H.: Csendes, békés otthon, ugyanilyen élétvég, ön­
kéntes visszavonultságban. Dh.: Különös batások az öregségben,
magány, kényszerű elvonulás, sok érthetetlen betegség, anya­
giakban is zavaros hatás, főleg az élet utolsó szakaszában. Ingat­
lan birtok elvesztése.
^ V . í/.-ban sem előnyös hatás, túlzott érzékiséggel jár, de
b a nagyon H . a * helyzete, akkor kilátás v a n a r r a . bogy l e l k i ­
szellemi úton fölébe kerekedjék a feszült ösztönzéseknek. Dh.:
Sajátságos nézetek a nemi erkölcsre vonatkozólag, b a j i a m sza­
badosságra a nemi dolgokban, nagy érzflciség, zavaros, bizony­
talan, esetleg kizökkent nemiséggel; válások, zavarok az érzelmi

264
viszonyokban, kalandorbajlam, perverzitások; súlyos esetben a
nemi vágyak túlfeszüUsége.
^ V I . H.: így is közepes egészség; b a j i a m szellemi elmé-
Ijülésre, kissé bizonytalan munkaviszonyok. Dh.: Helytelen élet­
mód, különös, zavaros szokások, ezek miatt sok betegeskedés,
érthetetlen bétegségek, bizonytalanság a munkaviszonyban, nehe­
zen kap állást, vagy nehezen tudja megtartani a pozíciót. E g y e ­
netlenség az alárendeltekkel.
^ V l l . H.: Különös, eszményi alapokon nyugvó házasság,
szokatlan lelkiségü élettárs, sok finomság és rajongás az együtt­
élésben, de mindenképen bizonjdalan, kevéssé megalapozott kap­
csolatok a házastárssal és a nyilvánossággal. Dh.: Zavaros, elhi­
bázott házasság, vagy házasságot megakadályozó, khaotikus ba­
tások. H a j l a m bázasságitörésre. hűtlenségre, féltékenykedés, bot­
rányok; válás zavaros körülmények közt. Bonyolult pörös ügyek,
veszteségekkel; bizonytalan kapcsolatok a társakkal, a nyilvános­
sággal.
^ V l l l . H.: Békés, szép életvég. lelki elmyélyülés, a tói-
világba való beleéléssel; előnyök örökség, hagj^aték révén, amely
sokszor egészen érthetetlen módon jut osztályrészéül, ph.: T i t o k -
7atos halál, érthetetlen, bizonytalan körülmények közt; beteges
b a j i a m a túlvilági dolgokkal való helytelen, zavaros foglalko­
zásra.
^ I X . H.: E r ő s érzékenység, f i n o m megérzések, h a j l a m
tisztánlátásra, misztikus megismerésekre, sajátságos álmokra; a
gondolkozás a távoli, rejltelmes dolgok felé irányul. Dh.: Gyakor-
lati érzék biánya, túlzott belemerülés a fantasztikus és titokzaltos
dolgok világába, ítélőképesség nélkül; képzelt világban él. elsza­
k a d a valóságoktóL Sok baj és összeütközés, esetleg a felsőbb­
séggel i s ; előnytelen utazások.
^ X . H.: Siker és eredmény szokatlan, különös élelpáhán,
n e m mindennapi törekvésekkel; művészi hivatásra való h a j l a m ,
sikerekkel, elismeréssel, hírnévvel; lelkesedés, odaadás, önfelál-
gozó hűség. Dh.: |Sok gond, nehézség a pozíció megszerzésében;
az elért eredmények érthetetlen, zavaros batások közt veszen­
dőbe mennek; bukás, hírnév csorbulá.sa, becsületvesztés.
^ X I . H.: Különös barátságok, szokatlan emberek társasá­
gának keresése; előnyök, eredmények sajátságos emberekkel való
társulás révén, de sok bizonytalansággal. Dh.: Megbízhatatlan,

265
excentrikus barátok, megcsalatás ezek részéről, barátok bütlen-
sége, veszteségek, bajok ezek miatt.
* X I I . H.: T i t k o s , rejtelmes foglalkozásokban, vagy a n y i l ­
vánosságtól elzárt tevékenységben siker és eredmény; b a j i a m
elmélyülésre, a köznapi világtól való eltávolodásra, Dh.: T i t k o s
ellenségek, a k i k kifürkészbetetlen módokon ártanak, elárulják,
megcsalják vagy nebéz belyzétekbe sodorják cselszövényeikkel.
Rettegés ismeretlen veszedelmektől; kényszerű elszigetelődés^
bosszas kórházi tartózkodás, elmegyógyintézeti kezelés, esetleg
szabadságvesztés.

4J Plutő.
A megújulás és megújítás, a gyökeres átalakulás ^agy át­
alakítás planétája; végleges, határozott, éles hatásokkal; válságo­
kat idéz fel, de azokat meg is oldja.
A 4 hatásairól még igen keveset tudnak az asztrológusok,
aránylag kevés adat és tapasztalat áll rendelkezésre. A z alábbiak
sem feltétlenül helytállók, vagy csak hiányosan jellemzik a 4
hatásait. A horoszkópban behatóan tanulmányozni kell a 4
helyzetét és kapcsolatait, bogy felderíthessük, m i l y e n hatásokat
idéz f e l ; saját horoszkópban vagy előttünk jól ismert személyek
képletében alkalom nyílik a r r a , bogy a 4 hatásait a tapasztalat
és az események, stb. alapján fürkésszűk és elemezzük.

A jegyekben:
4 T , H.: Nagy lelkesedés, elszántság, határozott célratörés,
nagyvonalú feladatok szolgálata, úttörő b a j i a m , képesség az aka­
dályok leküzdésére. Dh.: Forradalmár, felforgató b a j i a m , vég­
letes indulatok, túlfeszített tetterő, amely a rombolásban éli k i
magát.
4 V . H.: 'Sagy kitartás; kitüzöltt célok szolgálatában n e m
i s m e r akadályt, lankadást; nagy kifejezőerö, ennek révén erő­
teljes művészi érzék. Dh.: Hajthatatlan elszántság és n y a k a s r a ­
gaszkodás a követett últboz, b a ez mégoly helytelen i s ; éles, f e ­
szült nemiség, erős élvvágy, amely n e m ismer gátlást vagy meg
gondolást.
4 n . H.: Gyors felfogás, éles ítélőképesség, talpraesettség,
merész szellemi célok lelkes követése, ú j eszmék megérltése. Dh.r
Elbamarkodolttság, hebehurgyaság, meg nem emésztett újszerű

266
gondolatok megvalósítására irányuló elvakult törekvés; ravasz­
ság, bántó, támadó szellem.
4 «5. H.: Nagy képzelőerő, rajongó lelkesedés, erős b a j ­
i a m a nagy átalakításokra, átalakulások szolgálatára, merész
és messzetekintő vezeltőszellem, irányítóképesség, vakmerő­
ségig menő bátorság és elszántság. Dh.: Vezetésre irányuló a k a ­
rat, de kérlelbetetlen, igazságtalan és káros magatartással; vég­
letesség, éles önzés és önfejűség, megbízbatatlanság; hűtlenség,
árulás a célok elérésének kedvéért.
A többi jegyben kifejtett hatásairól még nincs tapasztalat.

A házukban:
4 1. H.: E r ő s egyéniség, kiemelkedő személyiség, nagy ön-
tudatossággal és feszülő teitterővel; sok megpróbáltatás és kí­
sértés, de ezek inegedzik és magasra lendítik fejlődését Dh.:
Romboló b a j i a m , fékezhetetlen indulatok, durvaság; nincsen te-
kintéttel senkire és semmire; súlyos esetben bűnöző bajiam.
4 I I . H.: Nagyvonalú tevékenységek és vállalkozások révén
nagy anyagi sikerek, gazdagság. Dh.: Súlyos, katasztrófaszerü
anyagi veszteségek, vagyon elvesztése, szegénység vagy elszegé­
nyedés.
4 I I I . H.: Nagyvonalú értelmiség, sokoldalúság, találékony
ész, feltaláló bajiam, sok utazás, szokatlan tevékenység, szokat­
l a n , de értékes törekvések. Dh.: Sokoldalúság, de az erők fecsér-
lésével és «zétforgácsolással; megvalósíthatatlan tervek b a j b á -
kzása; ravaszkodás, megtévesztő, félrevezető b a j i a m .
4 I V . H.: Nag>- függetlenségérzet, szabadságszeretet; a még
ismeretlen dolgok kifürkészésére, felkutatására irányuló h a j l a m
és törekvés; érzék felsőbbrendű dolgok iránt, szellemi megis­
merés képessége; nehezen m a r a d helyben, sok lakhelyváltoztatás.
Dh.: Súlyosan előnytelen batások a szülői házban, az otthonban;
veszélyek a lakóhelyen, bázbeomlás, árviz, stb. folytán; balese­
tek, hirtelen halál veszélye.
V . H.: Feszült érzékiség, erős nemiség, kalandosság, vál­
tozó érzelmek, de mindehhez kitűnő szellemi-értelmi képességek
és sok eredetiség járulnak. Dh.: A föntebbiek súlyos, káros k i ­
hatásokkal; nagyarányú spekulációk és kockázatok, veszteségek­
k e l ; káros játékszenvedély; veszély a gyermekekre nézve; nők-

267
nél vcizély a terhességben, szüléskor; esetleg b a j i a m egyidejű­
leg sok viszonyra.
4 V I . H.: Kitartó munkaerő, nagy kötelességludás, foko­
zott lelkiismeretesség; orvosi, gyógyító b a j i a m és képesség, mag-
nétikus gyógyító hatás, különös b a j i a m a táplálkozás szabályo­
zásának útján való gyógykezelésre. Dh.: F a n a t i z m u s , összefér-
beltetlen természel, amely a munkaviszonyokra károsan hat k i ;
betegeskedések, b a j i a m válságos megbetegedésekre, fertőzésekre;
a mágikus képességek káros felhasználására.
4 V l l . H.: Nagyvonalú, magas szellemi-értelmi alapon álló
házasélet ilyen jellemű házastárssal; hasonló kapcsolatok a tár­
sulásban és a nyilvánosságban. Dh.: Összeütközések, válságok az
együttélésben, úgy a házastárssal, min|t m á s társulásokban; erő­
szakos, veszedelmes nyílt ellenfelek, válságos pörök.
4 V l l l . H.: E r ő s b a j i a m az érzékfölötti megismerésekre,
nagy lendület a szellemiség átélésében, különös, rendkívüli halál,
de n e m rossz értelemben, ph.: Káros hatású szellemi törekvések,
visszaélés a miszdikus, mágikus képességekkel; életveszélyek,
(esetleg erőszakos halál, vagj' öngyilkosság, válságos körülmé­
nyek közt.
4 I X . H.: Nagy tudásvágy, eszményies gondolkozás, m a ­
gasrendű világnézeti érdeklődés; újító, reformáló munkásság,
bensőséges vallásosság, intuíció, esetleg lángész; sok uttazás, f ő ­
leg szellemi céllal. Dh.: Túlzott világnézeti törekvések, minden
áron való újító törekvések, káros hatásokkal; nyugbatatlanság.
istentagadás, tekinltélyrombolás, elvakult anyagiasság, kétszínű-
ség, képmutatás.
4 X . H.: Nagy lendület az életcélok megvalósításában, tö­
rekvő szellem, Vállalkozókedv;, erős önérzet és öntudát nagy
akaraterő az érvényesülésben; válságos fordulatok a hivatásban,
de helytáll és eredményt ér el. Dh.: Sok küzdelem és válság a
hivatásban, nehezen ér el eredményt, szétforgácsolja erőit;
vesziteségek. a hírnév csorbulása, esetleg becsületvesztés.
4 X I . H.: Áldozatkész jóérzés, elszánt kiállás a barátok
mellett, j ó . bátor és áldozatkész barátok; eszményi emberszere­
tet és igazságszeretet. Dh.: Barádok elvesztése, azok hűtlensége
és álnoksága, vagy haláluk folytán.
4 X l l . H.: Még így sem kívánatos helyzet; hátrányos hatás
a jellemre; különös támadások érik, üldöztetést szenved, eset-

268
leg megokolatlanul. Dh.: Törvényellenes magatartás, összeütkö­
zés a renddel és a felsőbbséggel, balesetek, támadások életve­
széllyel, súlyos betegségek, elszigetelődés, megfelelő baltások mel­
lett börtön, szabadságvesztés, vagy száműzetés.

2. A planéták fényszögkapesolaitafaiak jelentése.

Itt szintén csak nébány jellemző szóban összegezzük a köl­
csönös fényszögek hatásait; a részletes hatásokat aszerint keU
megállapítani, m i l y e n a fényszögben résztvevő planéták hely­
zete a jegyekben és házakban, amelyeket elfoglalnak, aztán f i -
gj'elembe kell venni az egyes planéták egész jelentéstartalmát és
minden vonatkozását, úgyszintén a jegyek és házak jelentését,
amelyekbe akár nyilvánvaló, akár rejlő (látens) fényszögeik
jutnak.
A planétákat a szokott sorrendben hozzuk fényszögkapcso­
latba egymással: a © az összes többi planétával való fényszögei­
vel szerepei, a Itöbbiek már csak az utána következőkkel, de az
előtte lévőkkel nem. H a tehát p l . a <^ * *^ fényszöget keressük,
ezt mint — - t fogjuk m i ^ a l á l n i a H. Jelzés alatt, stb.
Ilit i s csak H. és Dh. kapcsolatokról beszélhetünk; magától
értetődik, bogy b a erős H. vagy Dh. fényszögekről v a n szó, a k k o r
a hatások fokozottabban érvényesülnek, mint h a félerejű fény­
szögek szerepelnek. A z d h o l jó, hol rossz, erre megfelelő mó­
don minden esetben utalunk.
©_C'
H.: Törekvő, becsvágyó, őszinte, nyílt, becsületes, nép­
szerű, rokonszenves. J ó egészség, általánosan sikeres, eredményes
élet, j ó házasság; támogatás magasabban állók részéről.
t)h.: Gyenge egészség; a tudatos én és az ösztönös lelkiség
nincsen 'jól összebangiolva; nehézségek az életben, bajok, za­
varok a házasságban, a másik nemmel való kapcsolatokban.
Az d vegyes hatású, aszerirtt, bogy a két égitest milyen j e l ­
ben és házban áU és m i l y e n fényszöget k a p .
©_?'
(A 5 sohasem távolodik el a ©-tói 28°-nál messzebbre.)
d vagy •^: J ó emlékezőtehetség, tanulnivágyó, gyors felfo­
gású, értelmes. H a a © „elégeti", a hatás csökkenltett. Jobbk ba
a 5' a © előtt k e l fel, azaz alacsonyabb fokszáma v a n , vagy a
© jegyét megelőző jegyben áll.

269'
 0—5
(A 9 sohasem jujt távolabb a 0 - t ó l 48°-náL)
d vag>' ^ : Művészi hajlamú, jóindulatú, ragaszkodó; tár­
saságkedvelő, barátkozó, kellemes; az élet őrpmeit keresi; j ó
anyagi viszonyok.
Dh.: (Csak L lehetséges.) Hajhássza az örömöket, de gát­
lásokkal küzd, vagy túlzásba csap; fecsérli az érzelmeit, költe­
kezésre és különcködésre b a j l i k .
0_c?
Eréiyejs, tetterős, bátor, ö-náijó, vállalkozószellemű;
nagylelkű, önérzetes; erős test és sok életerő.
d vagy Dh.: Elhamarkodott, makacs, veszekedő, indulatos;
heves; így is sok az életerő, de hajlamos szélsőségekbe esni,
fecsérelni az életerőt; gyulladásos és lázas megbetegedések áll­
nak elő. Az d részben j ó lehelt, b a sok j ó fényszöget kap más
planétáktól.
0—4
d vagy H.: Becsületes, derűs életfelfogású, nagylelkű, j ó ­
indulatú, emberbarát; okosan tevékeny, sok siker, eredmény, j ó ­
mód: j ó hírnév; befolyásos barátok támogatása; j ó egészség,
siker a hivatásban.
Dh.: Pazarló, könnyelmű, felületes, önhitt, dölyfös, kép­
mutató; rossz anyagi viszonyok vagy nagy veszteségek; általá­
ban kevés szerencse; összeütközések a felsőbbséggel. bajok uta-
zásokon^, a vallással és ellenségekkel kapcsolatban.
0—k'
H.: Szilárd, kitartó, szívós, célratörő, becsvágyó; kemény
m u n k á s ; megbízhaltióság, lelkiismeretesség, felelősségérzet; idő­
sebb személyek támogatása; b a j i a m ingatlanbirtok megszerzé­
sére, anyaggal való gazdálkodásra.
d vagy Dh.: önző, rideg, ellenszenves; betegesen becsvágyó
vagy közőnyöSL kielégítetlen vágyai miatt rosszindulatú, zsör­
tölődő; sok sikertelenség, eredménytelenség, akadályoztatás és
gátlás; bajok az apával és idősebb emberekkel; gyenge egész­
ség. Házasságban is gátló hatás, főleg nőknél.

©_s
H.: Találékony, öfletes, eredeti, becsvágyó, függőién érzésű;
nyilvános tevékenységre h a j l a m o s ; felsőbbrendű és okkult ta-

270
nulmányokra ialkalmas; váraitlnn, előnyös fordulatok, sikerek,
eredmények. Női horoszkópban: b a j i a m regényes szerelemre.
d vagy Db.: Makacs, túlfeszült idegzetű, excentrikus, per­
v e r z ; összeütközések a felsőbbséggel; hirtelen fordulatok k á ­
ros értelemben, veszteségek, összeütközés az apával; kötelékek
elszakadása.
©_T
d vagy H.: F i n o m , sok szépérzékkel, művészi, főleg zenei
b a j i a m , eimélyülit lelkiség, b a j i a m a fényűzésre, szép környe­
zetre.
Db.: Ravaszkodó, alattomos, gyakorlatiatlan, önhitt, er­
kölcstelen; sikertelenségek, ellenszenv a feljebbvalók részéről,
megcsalatás és árulás veszélye.
0—4
H.: E r ő s öntudat és önérzet, nagy erély, tevékenység, hatá­
rozottság; fokozott, nagyfeszültségű ^zellemi-értelmi élet, esz-
ményesítő h a j l a m m a l ; siker, j ó eredmények nagyvonalú tevé­
kenységben.
Dh.: Zsarnokoskodásra hajló u r a l m i vágy, túlzások, elba-
markodás, vakmerőség, önteltség, fékezetlen indulatok; fecsérli az
erőit; balesetek, meggondolatlanságok; szertelenségek; b a j i a m
szívbajra.

d vagy H.: Mozgékony, gyors felfogás, j ó értelmi képes­

ségek, erős képzelet, változékonyság, j ó nyelvtebetség; irodalmi
b a j i a m , utazókedv; tanulnivágyó természet.
Dh.: Ügyes, független, de nyughatatlan; hajlamos szétfor­
gácsolni értelmi erőit; fecsegő, pletykálkodó, hazudozó és rossz­
akaratú; sok kellemetlenség éri rágalom és megrovó k r i t i k a foly­
tán.
C—9
d vagy H.: Szelíd, f i n o m , rendszerető, ízléses, művészi b a j -
iamú; j ó anyagi viszonyok; népszerűség; jó házasság, eredmé­
nyes művészi tevékenység; támogatás, elő|mozdító hajtás nők ré­
széről.
Dh.: Hanyag, rendetlen, felületes, balga, extravagáns.
Veszteség nők miatt, botrányok; zavarok az otthonban és a h i -
zaséletben; nem kedvelt a társaságban.

271
 H.: Bátor, vállalkozószellemü, gyakorlatias, talpraesetll, te­
vékeny, dolgos; nagy életerő, az elgondolást tettre t u d j a váltani;
sikerek személyes erőkifejtés útján.
d vagy Dh.: Nyakas, önfejű, fegyelmezetlen és önfegyelem
nélküli, gyors felfogású, de indulatos és hebehurgya, b a j i a m bal­
esetekre és lázas megbetegedésekre; sikertelen házasság vagy ér­
zelmi kapcsolat; feszült viszony az anyához vagy az a n y a be-
tegessége.

d vagy H.: Becsületes, nagylelkű, rokonszenves, vendég­

szerető; anyagi sikerek, vagyon kilátása, közkedveltség, népszerű­
ség; j ó egészség, boldog otilbon és házasság: szerencsés vállal­
kozások.
Dh.: Hanyag, képmutató, extravagáns; kár és veszteség rá­
galom folytán; sikertelen spekulációk, b a j i a m tistességtelen e l ­
járásokra; zavarok az otftbonban és a bázaséletben; gyomorba­
jok, a m á j és a vér betegségei.
C—H
H.: Türelmes, szívós, kitartó, ügyes, takarékos; állhatatos;
sikeres üzleti tevékeiíység; előnyök a szülők révén; felelősségtu­
dat, j ó eredmény felelö'sségitieljes állásban.
d vagy Dh.: Túlzottan becsvágyó, törtető, ravasz, önző,
gyanakvó, alantas gondolkozású; üzleti veszteségek, szegénység
kilátása, általános sikertelenség; szerencsétlen házasság; küz­
delmes élet; gyenge egészség, emésztési zavarok.

H.: Tevékeny, mozgékony értelem, sok eredetiség, független

érzés, szellemi, okkult érdeklődés; gyakori utazások; szokatlan,
redkívüli érzelmi kapcsolatok, némi állbaltatlansággal.
d vagy Dh.: Változékony, megbízhatatlan, excentrikus; túl-
feszült idegzet; zavar a bázaséleltben, válás; hirtelen, váratlan
fordulaltok, változások, előnytelen értelemben.
C—tf
d' vagy H.: Nagy képzelőerő, sok érzés, álmodozó h a j l a m ,
zenei érzék; különös lelki képességek, érdeklődés szellemi, ok­
kult dolgok iránt; előny az a n y a révén; vízi, tengeri utazások.
Dh.: Lagymatag, sodródó, gyenge erkölcsű, ravaszkodó,
cselszövő, gyakorlatiatlan, csavaros észjárású; veszteségek nök

272
folytán; bajok, zavarok magasabb életkorban; sajátságos, nehe­
zen megállapítható betegségek.
C_4
H.: E r ö s érzelmi élet, nagy képzelőerő, mozgalmas élet,
gyors elhatározás, h a j l a m m a l az elhamarkodásra.
Dh.: Türelmetlen, indulatos; változó hangulatok, batáro-
zaltlanság, végletesség; hajlamos túlbecsülni erőit és önnön ér­
tékét; alantas szenvedélyek, túlfeszült nemiség, fékezhetetlen
idulatok, súlyos esetben bűnöző b a j i a m .
5—9
(Legföljebb 76°-nyira távolodnak el egymástól.)
d vagy H.: Vídámkedéiyű, társaságkedvelő, jóizlésű, elő­
zékeny; kellemes és rokonszenves; j ó értelmi képességek, m ű ­
vészi hajlamok, irodalmi érzék; főleg fiatalok társaságában érzi
jól magát; előnyök a közeli rokonság révén; esetleg rokonnal
lép házasságra.
Dh.: Akadályoztatás, zavarok a társaséletben, a rokonság­
gal, művészi és irodalmi törekvésekben.
?5_c?
H.: Gyors felfogás, értelmi tevékenység, eredetiség, gúnyo-
ros szellemeség; j ó logikai képesség az érvelésben, vitában; m a ­
tematikai bajiam, kézügyesség; rátermetlség m a r s i foglalkozá­
sokban.
d vagy Dh.: Szintén j ó értelmi képességek, de túlzó, bé­
kétlen, törtető; hajlamos túlfeszíteni az idegerejét; veszteségek má­
sok tisztességtelensége miatt; zavarok a rokonsággal.
5—4
d vagy H.: Türelmes, megértő, méltányos; becsületes; szé­
les látókörű, nag>delkű; bölcselkedő bajiam, j ó ítélőképesség; ál­
talában sikeres, szellemi-értelmi hivatásnak kedvező' hatás; ered­
mények irodalmi munkában, j ó kapcsolatok a rokonsággal.
Dh.: Kedélyes, de felüleftes, hebehurgya, meggondolatlan,
változékony; gyenge ítélőképesség: kételkedő, bitetlen vagy vakon
hívő; veszteség a törvénv vagy feljebbvalók folytán; bajok utazá­
sokon és alárendeltek révén.
5—f
fí.: Kitartó, állhatatos, komoly, meggondolt, elmélkedő,
felkiismeretra; j ó logikai képességek, szervezőtebetség. keresz­
tül tudja v i n n i iterveit; felelősségteljes állásra alkalmas.

18 laBoy: A c*lllagf«lt4< bfinyva 27S

 ^ d vagy Dh.: Gyanakvó, bántóan kritikus, öntelt, önző, szűk
látkörű, rideg, rosszindulatú, könnyen csüggedő; b i b a a balió-
szervben, vagy beszédhiba; bizonytalan anyagi helyzet, nebéz ér­
vényesülés; elszakadás a rokonságtól; megbízbaitatlan barátok.
5-3
d vagy H.: Találékony, ötletes, talpraesett, független szel
lemű; kitűnő, eredeti észbeU képességek; b a j i a m tudományos,
irodalmi és okkult tanulmányokra.
\Dh.: Eredeti, de extravagáns, élesen k r i t i k u s , csípősnyelvfl,
nyughatatlan, ezek miatt sok összeütközés és kellemetlenség; k á ­
r o k mások kritikája, irodalmi dolgok és ellenfelek miaitt; z a v a ­
r o k a rokonsággal; ideges bajok, súlyos esetben elmebaj.

d vagy H.: Intuició, mély lelki élet, változó hangulatok,

nagy ösztönösség, fokozott érzelmi élet, zenei, művészi érzék,
b a j i a m a misztikára, okkuljt dolgokkal való foglalkozásra.
Dh.: Gyakorlatiatlan, álmodozó, rendetlen, könnyelmű,
csalafinta; veszteségek rágalom és hűtlenség miaitt; gyötrődés,
félelemérzetek, sokszor minden ok nélkül; ideges kimerültségre
való b a j i a m .
5_V
H.: Nagy értelmi-szellemi képességek, gyors felfogás, k i ­
tűnő ítélőképesség, nyugbatatlanság, mozgékonyság, tevékenység;
ötletes, j ó rábeszélő, diplomatikus érzékkel.
Dh.: önfejűség, nyugbatatlanság, türelmetlenség, indula­
tosság, ellenltmondó b a j i a m , csalás; ideges bajok.
Az d vegyes hatású, a kapott fényszögek szerint.

H.: Sokat ád a külső megjelenésre, nagylelkű, élwágyó,

társaságkedvelő, erősen vonzódik a másik nemhez, ő maga i s
vonzó; erős nemiség, korai nemi élmények, esetleg k o r a i házas­
ság; előnyök a másik n e m révén.
Dh.: Túlzotltan érzéki, erkölcstelenségre hajló, túlzó, e x t r a ­
vagáns; könnyen izguló; veszteségek a másik n e m és h a m i s ba­
rátok folytán; zavarok a szerelmi életben vagy a házasságban.
Az d a kapott fényszögek szerint változó hatású; többnyire
meggondolajtlansággal, indiszkrécióval j á r együtt.
5_4
d vagy H.: Emberszerető, társaságkedvelő, fínomérzésü.

274 /
 kiegyensúlyozott, tehetséges; szereti a szépet mindenben, sokat
á d a külső megjelenésre és a környezetre; bőkezű, nagylelkű; sok
siker, szerencse, közkedveltség, népszerűség; j ó anyagi viszo­
nyok.
Dh.: Nem őszinte, szereti a hízelgést, (túlzó, extravagáns,
indiszkrét, önhitt; költekező b a j i a m ; külsőségekhez túlzottan r a ­
gaszkodik. A z <S' nem súlyos hatású.
$—11
H.: Szilárd, hűséges, kitartó az érzésekben; hűséges barát:
j ó kapcsolatok idősebbekkel; késői házasság, esetleg idős házas­
társ; nyereség, előny beruházások, házasság, idősebb személyek
révén.
d vagy H.: ö n z ő , másokat is csak önmagáért szeret; bánat
ós baj érzelmi dolgok vagy házasság miatt; elhagyás kilátása;
Ízléstelen vagy kizökkent érzésű; anyagi vesziteségek és nehéz­
ségek; b a j o k idősebb személyek folytán.
9-3
H.: Regényes b a j i a m , művészi érzék; emberszerető, eredeti,
vonzó; sok barát, korai nemi élmények, korai házasság.
d vagy Dh.: Túlzottan regényes, féltékeny, szenvedélyes;
nehezen t u d u r a l k o d n i érzékein; k o r a i , rendezetlen nemi élet;
állbatatlanság, sok, zavaros viszony; különösen női horoszkóp­
b a n hátrányos hatás.
9—y
H.: Érzékeny; fokozott érzelmi élet, regényes hajlam, költői
és művészi érzék; sok érzelmi kapcsolat; előny és nyereség mű­
vészi tevékenység és barátok révén.
Dh.: Állhatatlan, csapodár, sűrűn változó érzelmi kapcso­
latok; csalás és megcsalatás a szerelemben vagy házasságban;
botrányok veszélye; veszteség csalás, megtévesztések folytán.
A z d vegyes hatású, a kapott fényszögek szerint.
9—4
H.: Nagy művészi érzék, művészetszeretet; rajong a szép­
é r t ; ffnomtdt, magasrendű nemiség, de erős szenvedéllyel; de­
rűs természet, fokozott vágyélet, jóindulat és eszményi cé­
lokért való lelkesedés.
\S vagy Dh.: Túlérzékeny, betegesen túlfűtött nemiség, túl­
ozott szenvedélyesség, kicsapongásokra való b a j i a m ; erkölcstelen-
«ég, közönséges, d u r v a hajlamok, betegségek, az életerő csökke-

276
nése kicsapongás foly)tán; kellemetlenségek, bajok a szerelmi
életben és házasságban, hűtlenség miatt.

•H.: Nagylelkű, bőkezű, lelkesedő, vállalkozó szellemű; erős

test, j ó életerő; költekezésre irányuló b a j i a m ; bátor kiállás a
vállalt ügy vagy barátok mellelft.
d vagy Dh.: Ítélőképesség nélkül lelkesedik, túlságosan b i ­
zakodó; szélsőséges nézetek; extravagáns, szenvedélyes, kiegyen­
súlyozatlan; b a j i a m szerencsejátékra és tisztességtelen magaltar-
tásra; lázas betegségek az életerő fecsérlése miatt.

H.: Komoly, becsvágyó, elszánt, bátor, célratörő; kiegyen­

súlyozott energia, kitartó tevékenység, gyakorlatiasság; előnyök
feljebbvalók és idősebbek révén.
d vagy Dh.: Kemény, rideg, lázadozó, szeretetlen, bosszú­
álló, esótleg szívtelen és kegyetlen; gátlások, akadályok az érvé­
nyesülésben; összeütközések feljebbvalókkal, súlyos esetben a tör­
vénnyel; bitelvesztés, botrányok veszélye; megfelelő hatások
mellett szabadságvesztés és erőszakos halál lehetősége.

H.: Merész, önálló, határozott, impulzív, erőteljes, büszke,

eredeti, gúnyolódó kedvű; technikai érzék, ügyesség, tudomá­
nyos hajlamok.
d vagy Dh.: Erőszakos, indulatos, hirtelen haragú, nem itud
uijalkodni magán, kiegyensúlyozatlan, vakmerő; balesetek, hír­
telen előnytelen fordulatok, katasztrófák veszélye.

H.: Fokozott érzelmek, nemes érzés, lelkesedés, de öntelt­

ség i s ; orvosi rátermettség, utazókedv, tengeri utazások.
d vagy Dh.: Túlzottan öntelt és elbizakodott, rosszindulatú,
ravasz, betegesen érzéki; veszteségek nők miatt, botrányok k i ­
látása; veszélyek vízen, mérgezés lehetősége.
c?_4
H.: Nagy életerő és t e ^ szívósság; sok erély, átütő akarat­
erő; erős szenvedélyek; kevés, vagy semmi gátlás; fokozott i m ­
pulzivitás, semmitől vissza nem^ riadó bátorság: sikerek erőteljes
vagy erőszakos eszközökkel, célratörő lendüle|t révén.
ff vagy Dh.: Vakmerő elszántság, veszélyes ösztönök, dur­
vaság; nincsen tekintettel senkire és semmire; erőszakos és k í m é -

276
letlen, nem válogat az eszközökben, indulatos és féktelenül szen­
vedélyes; pazarló bajiam, anyagi zavarok; összeütközés a tör­
vénnyel erőszakosságok m i a t t
4—11
d vagy H.: Meggondolt, kimért, komoly, állhatatos, figyel­
mes, hívő, igazságos; sikerek kilartó, becsületes munkásságban,
ingatlannal, vagyonnal kapcsolatban.
Dh.: Sikertelenség, gátlások, akadályok; merev dogmatiz-
m u s ; kielégítetlen becsvágy, fanyarság, keserűség; súlyos eset­
ben tisztességtelenség; v e s z t e s ^ anyagiakban, birtokkal kapcso­
latban, összeütközések a feljebbvalókkal és a törvénnyel; szá-
mfltó az érzéseiben, pénzért házasodik.
4 — 3
d vagy H.: Eredeti, hívő, vallásos vagy bölcseleti b a j l a m ú :
szerencsés; hirtelen, váratlan előnyös fordulatok; j ó pozíció k i ­
látása, előny hagyaték révén.
Dh.: Nyakas, gyakorlatiatlan, lázadozó; összeütközések a
felsőbbséggel, esetleg a törvénnyel; túlzó nézetek a vallásra, tár­
sadalmi rendszerekre vonatkozólag; balesetek, veszély kilátása
rendkívüb tevékenységben vagy foglalkozásban.
4—f
d vagy H.: Rokonszenves, együttérző, odaadó, hívő, vallá­
sos, emberszerető, szíves vendéglátó, de némileg öntelt; b a j i a m
misztikus és okkult élményekre, tanulmányokra; művészi érzék,
szereti a szépet; anyagi sikerek, vagyon kilátása.
Dh.: Túlzottan érzelmes, önbitfe kétszínű, vakon impulzív,
extravagáns, feltűnést hajhászó; furcsa, szélsőséges vallási vagy
világnézeti felfogás, esetleg közöny a szellemi dolgok iránt; vesz­
teség megcsalatás folytán, veszély a vízen.
4—4
H.: Fokozoitt életkedv, szellemi törekvések, nagy becsvágy,
lelkesedő természet, kitart az eszményei mellett; sportkedvelő,
törekvő, sokoldalú érdeklődésű; siker, emelkedés, közbecsülés k i ­
látása.
d vagy Dh.: Túlzott élvvágy, kicsapongó hajlamok, mér­
téktelenség; kalandor természet, békétlen, nyughatatlan, elégület­
len, lázongó; sikertelenségek és összeütközések a felsőbbséggel
meggondolatlanság és tiszteletlenség miatt.

" 277
 )

H.: Komoly, elmélyedő, önzetlen, etós akaratú; felelősség­

tudat, lelkiismeretesség; kitartó munkában s i k e r ; j ó pozíció.
d vagy Dh.: N y a k a s , excentrikus, bajtbatatlan, rosszinűu-
latú: közönyös, esetleg bűnöző bajlamú; gyenge egészség; vesz­
teségek meggondolatlan magatartás és hirtelen, előnytelen-
fordulatok miatt.
fi—'i'
fí.: Intuitív, fegyelmezett, meggondolt, igyekvő, elmélyedő;
b a j i a m szellemi, okkult dolgokkal való foglalkozásra; anyagi s i ­
kerek és eredmények.
d vagy Dh.: Hideg, közönyös, számító, bosszúálló; ízléste­
l e n ; kizökkent h a j l a m o k ; botrányok és hitelvesztés kilátása;
veszteségek, vagyonvesztés.
•tl_4
H . : Nagy becsvágy, kitartás, szívósság a lankadatlan tö­
rekvésekben; vállalkozókedv, meggondoltság; b a j i a m magányos­
ságra, visszavonult életmódra; bölcselkedő, elmélyedő gondolko­
zás; kiegyensúlyozott kedély, njmgalom és rendszeresség.
d vagy Dh.: E r ő s önzés, ridegség, rosszindulat, alanta.s
hajlamok, durvaság, erőszakosság; erkölcstelen indulatok, eset­
leg bűnöző b a j i a m ; súlyos betegségek.

fí.: Nagy szellemi-értelmi képességek, b a j i a m elméijüilt

szellemi életre, misztikus és okkult tanulmányokra vagy élmé­
n y e k r e ; inspirációk; különös, szokatlan éldtfonnák, sajátságos
törjténések az életben.
d vagy Dh.: Nyughatatlan, bizonytalan magatartású, k i ­
számíthatatlanul ingadozó; gyenge jellem és akaraterő, sodródó
b a j i a m ; különös, f u r c s a történések, sok baj és gátlás; akadályok
a siker útján.
3—4
fí.: Magasrendű szellemiség, találékonyság, feltalálói h a j ­
l a m , nagy öntudat és önérzet, fokozott ellenállóerő, határozott­
ság; kirobbanó energia, mindenáron célratörő akarat, a m e l y l e ­
győzi az akadályokat és eközben az erőszaktól sem r i a d vissza.
d vagy Dh.: ö n f e j ű , féktelen, romboló bajlamú, erősza­
kos, indulatos, gyűlölködő, elvakult; balesetek az indulaítosság é s

278
 meggondolatlanság folytán, erőszakoskodások, összeütközések,
súlyos idegzavarok.

H.: Nagy képzelőerő, kalandos h a j l a m , szokatlan, nem

mindennapi érzésvilág; okkult és mágikus képességek.
d vagy Dh.: Ugyanaz, de zavaros hatásokkal; khaotikus,
rendezetlen gondolkozás, megtévesztő h a j l a m , megbízhatatlan­
ság, visszaélés az ese|tleges okkult képességekkel.
*
Ismételten hangsúlyozzuk, bogy ezek a rövid jellemzések
csak emlékeztető segítségül szolgálbatnak, de a horoszkóp k i ­
fejtésében minden egyes elemet behatóan és részletesen kell ér­
tékelni. A tanuló olvassa el ú j r a és ú j r a a planéták, jegyek,
házak jelentéstartalmált és a fényszögek hatásait ismertető ré­
szeket és minden egyes esetben vegye figyelembe az a r r a vonat­
kozó adatokat, jelentéseket és hatásokat, mindezt értelmesen
kombinálva.
A tanulásra, gyákorlásra, majd később a nagy belső öisze-
Jüggések gyökeres megismerésére nincsen jobb eszköz, mint a
saját horoszkópunk tanulmányozása. A m ^ u n k életének ese­
ményeit, dátumait ismerjük, s b a m i n d hajlandók vagyunk is
többé-kevésbbé hízelgő véleményt alkotni magunkról, azért a ho­
roszkópunkban mutatkozó tényekkel szemben legalább önma­
gunk előtt beismerhetjük fogyatékosságinkat és hibáinkat is.
Horoszkópunk tanulmányozásával egyre gyarapíthatják asztro­
lógiai tudásunkat, s ezzel nem okozhatunk bajt, m i n t akkor, b a
csekély és hiányos tudással másoknak készítünk horoszkópokat
és eseüeg téves közlésekkel előnytelen szuggeszciókat a d u n k i s ­
merőseinknek. D e saját horoszkópunk vizsgálatában is ügyeljünk
a r r a , bogy a feUsmert tények és batások ne befolyásoljanak ben­
nünket hátrányosan: beteges dolog, b a v a l a k i rabjává válik a
horoszkópjának és kiszámítva előre minden hatás érvényesülését,
úgyszólván már egyetlen lépést sem mer tenni anélkül, bogy
előbb meg ne nézze: „szerencsés" vagy „szerencsétlen"-e az a r r a
sz időre épen mutatkozó asztrális helyzet! Ne a k a r j u n k kifogni
a sorson és a Gondviselésen, hanem — tanuljunk! Gyűjtsünk
tapasztalatokait, megfigyeléseket, ismereteket, s a k k o r Halán e l ­
érkezik az az idő is, a m i k o r m á r bizonyos mértékben urává vál­
hatunk sorsunknak, merll csakugyan látjuk, milyen batások se-

279
gíthetik terveinket vagy nehezítik meg akcióink eredményét
E z e n a f o k o n a horoszkóp már valóban olyanná lesz részünkre,
mint a térkép az utazónak vagy a tengerésznek: figyeljük az
i r á n y t igyekszünk kikerülni a zátonyokat és éber gondossággal
vezetjük életünk b a j ó j á t D e nem állunk meg, n e m vonjuk be
aggodalmaskodva vagy gyáván a vitorláinkat, n e m menekülünk
reszketve a tétlenség kikötőjébe a viharok elől!
Bízzunk Istenben és az ö törvényében, s lássuk a horosz­
kópban mindig az isteni törvény megnyilatkozásának halvány
visszfényét!

280
 vn.

A Z ASZTROLÓGIAI PROGNÓZIS.
A jövőben bekövetkezendő események előre történő megál­
lapítása, az asztrológiai prognózis, nagyon fontos része az asztro­
lógiának, s alapos ismertetése önálló kötetet kívánna. E b b e n az
alapvető tankönyvnek szánt munkában n e m foglalkozbatunk a
prognózis módszereinek részletes ismertetésével, csupán nagy vo­
násokban jellemezhetük a teljesség kedvéért a leggyakrabban
alkalmazott eljárásokat. A k i kellő igyekezettel belemélyedt az ed­
dig közölt ismeretekbe s már otthonosan mozog az asztrológiá­
n a k eddig feltárt területén, a rövid jellemzésekből is tájékozást
szerezhet a főbb prognózis-módszerekre vonadkozólag.
A bekövetkezendő események, más és más hatású idősza­
kok, stb. beálltának megállapítása a születési (alap- másképen
radix-) horoszkóp alapján történik. Elv, hogy az élet folyamán
mindenkit csak olyan természetű dolgok, események, behatósok
érhetnek, sorsa csdk olyan irányba térhet, amint azt a születési
horoszkóp miMatja. H a p l . az alaphoroszkópban semmisem utal
vagyonszerzésre, a k k o r az élet folyamán beálló asztrális válto­
zások sem hozatnak ilyesmit. A feladat tehát az, hogy az alap­
horoszkópban mintegy lerögzített, kilátásba helyezett lehetőségek
bekövetkezésének időpontját megállapítsuk.
A bekövetkezések megállapítására szolgáló eljárásokat irá­
nyító (direkciós) számításoknak nevezzük. E z t úgy k e l l érteni,
begy az egymással kapcsolatban álló planétákat elméletben, vagy
valóságos mozgásuknak megfelelően, bizonyos szabályok s/erint
tovább visszük, vezetjük az ekliptikán, amíg e l n e m érik azokat a
pontokat, — más planétákat, ezek fényszőgpontjait, vagy saját
fényszőgpontjaikat, bázcsúcsokat, stb. — amelyeken a kapcsolat­
jelezte batások kiváltódbatnak, éiyényesülbetnek. E z t a továbbve­
zetést nevezzük ird/iyífásnak, dirigálásnak.
Az irányított, továbbvezetett planétát jelölőnek, szignifiká-
fornak mondjuk, mert ez jelöli m ^ , bogy milyen természetű
batás fogja kiváltani a bekövetkezendő eseményt; azt a plané-

281
 •, • / , , 1

tát vagy pontot pedig, amelyhez a jelölöt irányítjuk, ígérőnek,,

promísszornak nevezzük, mert ez mutat rá, hogy a jelölő hatá­
sára milyen jellegű és irányú esemény következhetik be.
Többféle irányító eljárás ismeretes, E z e k közül legáltalá­
nosabban használtak a következők:
1. Az úgynevezett elsöleges irányítás (primaer direkció).
E z azon a régi hagyományon alapszik, bogy a planéták, pontok
stb. tovabaladásában 1° egyenlő 1 évvel. H a tehát a horoszkóp
valamelj'ik planétáját egy bizonyos batópontig, p L a vele k a p ­
csolatban lévő másik planétáig vagy ennek fényszögpontjáig
irányítjuk, akkor az irányítás ívének fok- és percbossza az
„1° = 1 év" kulcs alapján időben fejezi k i a várható bátás betel­
jesülését. E z az irányító módszer nem alapszik a planétáknak
semmiféle valóságos, természetes mozgásán, hanem csupán az
irányításban szereplő két elemnek egymástól való távolságán.
M i több, ezt a távolságot n e m i s a ekliptikán mérik, hanem a z
egyenlítőn. Mindez nagyon bonyolult és hosszadalmas számítá­
sokat követel, amelyek gömbháromszögtani elveken alapulnak; a
számítás még megkönnyítő táblázatok segítségével i s túlságosan
körülményes.
M a már igen sok komoly asztrológus kétségbevonja az első-
Jeges irányítás feltétlen érvényességét és értékét A hosszas és
tekervényes számításokkal nyert eredményeik sokszor helytelen­
nek bizonyulnak, vagy legalább i s ritkán tárnak fel olyan ered­
ményeket, amelyeket más, egyszerűbb irányító eljárásokkal ne
l ^ t n e kiszámítani. Ezért itt m i is mellőzzük az elsöleges irá-
njrítás részletes ismertetését, mert több más asztrológussal együtt
azt tartjuk, bogy a „játék n e m éri meg a gyertyát", a fáradságos
ezámítások n e m érnek fel az elérhető eredményekkel.
A bagyományokboz mereven ragaszkodó asztrológusok
többsége ugyan szinte „szentségtörésnek" tekinti, b a v a l a k i két­
ségbe m e r i vonni az elsöleges irányítás értékét, de a tapasztalat
tényleg azt bizonyítja, bogy a többi, egyszerűbb eljárás legalább
annyi megbizhdtó eredményt biztosit és b a valamennyit kellő
ítélőképességgel alkalmazzuk, n e m fogjuk érezni az elsöleges irá­
nyítások hiányát.
2. A másodlagos irányítás (secundaer direkció), vagy elö-
hxúadás (progresszió).
E z szintén régi hagyományokon alapszik, azon, bogy egg

282
nap egyenlő egy évvel. E r r e már a Szentírásban is utalás tör­
ténik. .\ születés utáni minden nap egy-egy életévnek felel meg;
p L a második nap a második életévnek, és így tovább. H a tebát
a 30. életévre vonatkozókat a k a r j u k megtudni, a születés utáni
30. nap megváltozott planétaállásait vesszük vizsgálat alá.
Az eljárás aránylag könnyű, biszen az efemerida napról-
n a p r a feltünteti a planéták tovamozgását, előhaladását, progresz-
szióját. Amint a planéták a születéskor elfoglalt helyzetükből k i ­
mozdulva tovabaladnak, sorra elérik a többi planéta fényszög­
pontjait, más planétákat, bázcsúcsokat, vagy saját fényszögpont­
jaikat. E g y élet folyamán persze csak bizonyos számú ilyen pon.-
tot érhetnek el, hiszen az átlagos életkor 6 0 — 7 0 év, s az ennek
megfelelő 60—70 nap alatti még a sebesen mozgó planéták sem
tesznek meg két-három jegyhossznál nagyobb útat, a lassan
mozgók pedig aránylag csak igen rövid útat hagynak hátra.
Az efemerida mindennapi déli helyzetei közt 24—24 óra te­
l i k el, s ez egy-egy életévnek felel meg. E s z e r i n t 24 b = 12 hó­
nappal; 2 b = 1 hónappal; 1 b = 15 nappal, 4 m = 1 nappal..
Egyszerű elsőfokú egyenlet és a n a p i (diumális) logaritmus-
tábla segélyével kiszámíthatjuk, bogy azon a napon, a m i k o r
valamely irányított planéta eléri egy másik planéta helyzetét,
fényszögpontját, vagy saját féqyszögpontjainak egyikét, stb.
m e n n y i idő Itdik el az efemeridában jelzett greenwhichi déltől a
bekövetkezés időpontjáig. E z t az időt hónapokra és napokra át­
számítva, s figyelembevéve az évszámot (vagyis, hogy hányadik
napról v a n szó a születés után), megkapjuk a keresett esemény
bekövetkezésének dáitumát.
E z azonban csak akkor ilyen egyszerű, h a a születés pon­
tosan az efemeridában jelzett greenwhichi délidőben történt
volna, a m i nagyon r i t k a eset. Hogy a másodlagos irányítószá­
mításokait egyszerűen végezhessük el, megállapítjuk, milyen dá­
tumnak felelne meg az efemeridában jelzett greenwhichi déL A
születés helyi idejét greenwhichi időre átszámítva, ezt az első
életév kezdetének tekinlthetjük. H a a születés délelőtt történt, a k ­
k o r a greenwhichi dél a születésnapnál későbbi dátumot fejez k i ,
h a azonban délutáni születésről v a n szó, a k k o r a greenwhichi
dél a születésnapot megelőző dátumolt jelöli. H a így megálla­
pítottuk, hogy a greenwhichi délnek milyen dátum felel meg, a k ­
k o r ezt tekintjük a másodlagos irányítás (progresszió) alapdá-

289
lumának, s az életéveket nem a születésnaptól születésnapig, h a ­
nem a greenwhichi délnek m ^ e l e l ő dátumtól ismét eddig a
dátumig számítjuk. Ilymódon az efemerida adataival könnyen
dolgozhatunk, mert mindig csak a déli állások közt mutatkozó
helyzétváltozásokat kell figyelembe vennünk.
Példánkban a születés délelőtt történt, tehát az efemerida
greenwhichi délideje a születésnapnál későbbi dátumot fejez k i .
Példánkban a szüle;tés greenwhichi ideje 20 h 45 m ; miután
délelőttről v a n szó, ezt az időadatot kivonjuk a 24 h-ból, vagyis
délidőhől: 1 h 15 m . A greenwhichi dél tehát 1 h 15 m-mel több,
mint a születés gr. ideje. E z t átszámítjuk hónapokra és n a ­
pokra, azon az alapon, hogy 24 h = 1 évvel, vagyis 12 hónappal:
1 h = 15 nap
15 m = 3 és % nap, kereken 4 nap
összesen 19 nap.
E z t hozzáadjuk a születés dátumához:
1896 május 29.
+ 19 n a p .
1896 június 17.
A progressziók alapdátuma eszerint június 17., ennek fe­
lel meg 1896 május 29-ének az efemeridában közölt greenwhichi
délideje. 1896 május 30-ikának efemeridabeli délideje már a kö­
vetkező, második életév kezddtét, tehát 1897 június 17-ét jelenti
és így tovább.
I l j ' c n módon bármelyik életévre megtaláljuk az esedékes
progressziókat, vagy megfordítva, bármely progresszióról megál­
lapíthatjuk hogy a fennti kulcs szerint hányadik éleitévre, me­
l y i k hónap melyik napjára j u t .
Úgy a jelölő, mint az ígérő jelentéstartalmát, hatásösszegét
kell figyelembe vennünk, attkn a jegyet és a házat, ahol a pro-
misszor áll, hogy az eseményt jellemezhessük.
Különösen nagy jelentőségű a T előhaladása. A haladó
'(vagy progresszív) C naponta aránylag nagy útat, 12—15 fokot
tesz meg és 28 nap alatt bejárja az egész ekliptika körét. A
másodlagos irányfitásban ez annyit jelent, hogy az egy napnak
megfelelő egy év alatt féljegynyi úlait, 28 év alatt pedig az egész
ekliptika körútját megteszi és gyors haladásában sorra érinti a
többi planétát, saját és a planéták fényszögpontjait, megfelelő
hatásokat váltva k i . Maga az, hogy a haladó C melyik jegyben

284
és házban jár a kérdéses életévben, már nagy mértékben jellemzi
annak az évnek az általános jellegét, hatásainak irányát. Ennelc
megítélésében figyelembe k e l l vennünk a ^ jelentéstartalmát és
hatását, s ezt egybe kell vetnünk az illető jegy és báz jelentés­
tartalmával; mindez aszerint érvényesül jótékony vagy ártalmas
értelemben, bogy a C eredetileg h a r m o n i k u s vagy diszharmó-
n i k u s kapcsolatiban állt-e az illető promisszorokkal. Példánkban
a haladó C előnytelen periódusokat fog felidézni, valahányszor
a progresszió folyamán eléri a vele eredetileg rossz kapcsolatban
álló c?-ot, vagy ennek ártó fényszögeit, s a saját diszharmónikus
fényszögpontjait; viszont jótékony hatásokat idéz fel, valahány­
szor eléri a vele eredetileg jó kapcsolatban álló t, harmónikus
fényszögeit, vagy magát a k - t , vagy a saját jó fényszögpontjait.
Látjuk a képletből, hogy a haladó C jó hatásokat vált k i , amikor
pl. a H-ban és a 8. ház elején jár, mert ide jó fényszögei esnek,
de hátrányos hálásokat idéz fel, a m i k o r a 9. ház elején és a
'T'-han jár, mert itt áll a C-dal rosszul kapcsolódott és a
C saját rossz fényszögpontja, stb.

A legtöbb másodlagos irányításit a ^ után a gyorsabban h a ­

ladó planétákkal, a 5 - r a l , $-szal és a 0 - p a l lehet elvégezni;
könnyen kiszámíthatjuk az irányítások esedékességét. Megálla­
pítjuk először, melyik napon éri e l a haladó planéta a kiszemelt
promisszori; az esemény annak a napnak megfelelő életévben
fog bekövetkezni. A közelebbi dátumot így állapítjuk meg:
A haladó planéta 24 h alatt megtett útja úgy aránylik a
baladó planétának a greenwbichi déli állásától a promisszorig
megtett útjához, valamint 24 b aránylik az x-bez, vagyis a kere­
sett időhöz.
Az efemeridából kivesszük, m e k k o r a útat tett meg a b a ­
ladó planéta a szóbanforgó nap 24 órája alatt, aztán kiszámítjuk,
m e k k o r a útat k e l l megtennie, bogy a greenwbichi déli helyzet­
ből elérje a promisszor pontját. Miután a diurnális logaritmusok,
ban 24 b d. logaritmusa 0, a fennti egyenlet megoldásához ele­
gendő, b a a planétának a promisszorig megtett útját d. loga­
ritmusban kikeressük, s ebből levonjuk a planéta 24 b alatt meg­
tett útjának d. logaritmusált. Az eredmény már időadat; a fennti
k u l c s szerint átszámítjuk hónapokra és napokra, ezt a dátu­
mot azitán hozzáadjuk az előző diélnek megfelelő progresszív

285-
 -alapdátumhoz és megkapjuk az esemény bekövetkeztének
napját.
A másodlagos irányítás eredményeit egybe kell vetnünk az
alábbi irányításokkal nyeilt eredményekkek mert az a tapasztalat,
bogy a jelzett események bekövetkezéséhez több egyidejű hatásra
v a n szükség.

3. Segédhoroszkópok.
A másodlagos irányítással függ össze az úgynevezett eíő-
haladó — progresszív — horoszkóp. E z a segédhoroszkópok
közé tartozik, amelyeket a születési horoszkóp alapján szokás e l ­
készíteni. Az „egy év egyenlő egy n a p p a l " elv szerint a születést
követő bármelyik napra, mely a megfelelő életévet fejezi k i ,
progresszív horoszkópot állíthatunk fel, olyképen, bogy a p l a -
nétabelyzeteket a születés idejére számítjuk k i , m i n t h a a kérdéses
n a p a születés n a p j a volna, tebát ugyanúgy jánmk el, m i n t a
születési horoszkóp kiszámításakor, csak épen n e m a születés
napját, hanem a keresett életévnek megfelelő napot vesszük ala­
pul. Természetesen a progresszív horoszkóp bázállásai i s eltér­
nek m a j d a születési képlet házaitól. A progresszív horoszkóp­
ban is megállapíthatjuk az előhaladó planéták, stb. egymással a l ­
kotott fényszögeit, de aztán a képletet egybevetjük a születési,
vagy alap-boroszkóppal. A progresszív horoszkóp az illető élet­
évet jellemzi; a benne mutatkozó fényszögek és helyzetek akkor
mutatnak valóban bekövetkező tényekre, b a analógiában v a n ­
nak a születési horoszkóp helyzeteivel és fényszögeivel. Nem kell
az eredeti helyzeteknek megismétlődniük; analógiát találunk a k ­
k o r i s , b a p l . az alapboroszkópban egymással fényszögben álló
két planéta egyike az előbaladás folytán déri a másik planétának
radix-belyzetét, s ezzel fokozottan kiváltja a z eredetileg megrög­
zített hatást, sitb.

Másik fontos segédboroszkóp az úgynevezett szoláris vagy

Nap-horoszkóp. E z t a tényleges életévre számítjuk k i , vagyis itt
n e m a másodlagos irányítás alapelve szerepel, h a n e m a p l . 1941-
ben kezdődő valóságos életévre vonatkozó Nap-boroszkópot az
1941-es efemerida segítségével számítjuk k i . A Nap-képlet alapja
a Nap helyzete: a r r a a pillnajtra számítjuk k i , amikor a Nap
ismét pontosan a születéskor elfoglalt helyzetébe j u t E z n e m
mindig a születésnapon történik, h a n e m eseöeg ^ nappal döbb.

286
 vagy egy nappal utóbb. A keresett év efemeridájában megálla­
pítjuk, m e l y i k napon éri el a Nap a születési horoszkópban e l ­
foglalt helyzetélt és kiszámítjuk, m e n n y i idő telt el az efemeri­
dában jelzett greenwbichi déltől (vagy éjféltől) odáig, amikor a
Nap pontosan a születési helyzetét ismétli meg. Az így nicg-
lalált időpontra az ismert módon építjük fel a képletet, s ez lesz
a szóbanforgó életév Nap-boroszkópja. Itt i s flgyt lombevesszük
egyrészt a Nap-képletben mutatkozó fényszögeket, de főleg ab­
ból következtettünk az eseményekre az illető életévben, hogy a
benne mutatkozó planétahelyzetek és fényszögek mennyiben i s ­
métlik meg a születési képlet helyzeteit, vagy mennyiben multat-
n a k analógiát ezekkel. — U j a h h felfogás szerint a Nap-horosz-
kóphan n e m kell a házállásokat is kiszámítani, hanem a szü­
letési képlet házállásaitt használjuk fel, tekintet nélkül arra, hogy
az az adott időpontnak tényleg megfelel-e.

4. A profekció;
Az úgynevezett profekciós irányítás alapja az a tétel, hogy
30° egyenlő egy évvel. A profekciókhan tehát a planéták vagy
a sarkalatos pontok egy év alatt 30 f o k n y i útat tesznek meg,
n e m a valóságban, hanem elvont, irányított értelemben. Eszerint
m i n d e n planéta vagy sarkalatos pont két év alatt eljut a saját
hatodfény-pontjáig, három év alatt eléri saját negyedfény-pontját,
négy év alatt saját harmadfény-pontját, ezeknek megfelelő h a ­
tásokat váltva k i . Ugyanígy eléri közben a vele eredetileg fény-
szögkapcsolathan álló planétákat vagy ezek fényszőgpontjait, s
megfelelő hatásokat vált k i . Tizenkét év alatt mindegyik pla­
néta vagy ponlt eljut ismét a maga eredeti helyzetéhez, s a
profekció köre újra kezdődik. Könnyű dolog kiszámítani, hogy
valamelyik életévben h o l járnak a profekciók, illetve, hogy azévi
30 fokos útja m e l y i k ponttól m e l y i k másik pontig halad a pro-
fekcióhan.
A z évi profekció kezdőpontját a születésnap dáttumának te­
kintjük, kiszámítjuk, hány fokot éS percet kell megtennie a j e ­
lölőnek a megfelelő ígérőig, s ezt a fok- és perctávolságot átszá­
mítjuk időre. E h h e n a következő kulcsot használjuk:
30° = 1 év, vagyis 12 hónap;
2° 3 0 ' = 1 Wónap;
5' = 1 nap.

287
 A profekciók esedékessége meglepően találó szokott l e n n i ; a
jelzett esemény bekövejlkczésére olyankor számithatunk külö­
nösen, a m i k o r egy vagy több másodlagos irányítás és profekció
hasonló értelemben ugyanarra, vagy közeli dátumra j u t .
A profekcióban bármelyik planétát és boroszkóppontot (pl.
bázcsúcsot) irányíthatjuk, de többnyire csak a © , Asc. és
.V. C. profekcióit szokták kiszámítani.

5. Elsőleges irányítás az ekliptikán.

E z is azon alapszik, mint a föntebb ismeríetetfi, de az
egyenlíitön mért elsöleges irányítás (primaer direkció), vagyis
1 fokot 1 évvel egyenlőnek tekintünk. Az eljárás azonban igen
egyszerű, mert a távolságokat az ekliptikán mérjük. .\ jelölő
távolsága fokokban és percekben az ígérő pontjától a d j a az irá-
nj'ítás ívet, ezt átszámítjuk időre:
í° = év. vagyis 12 hónap;
5' = 1 hónap;
1' 6 nap;
10" = 1 nap.

6. Átvonulások ( T r a n z i t o k ) .
A planéták folyton mozgásban vannak és amint valóságos
mozgásukat végzik az égI>olton, újra meg újra végighaladva az
ekliptika körén, ismételten átvonulnak a maguk eredeti liorosz-
kópheli helyzetén, saját fényszögpontjaikon, a töhhi p l a ­
nétának a születési horoszkópban elfoglalt helyzetén és azok
fényszögpontjain. E z t nevezzük átvonulásnak, tranzitnak. Az.
asztrológiai tapasztalat azt tartja, hogy a töhhi irányítással jelzett
események bekövetkezéséhez rendesen még megfelelő átvonulás
is szükséges. D e a lassan haladó planéták a töhhi irányítástól
függetlenül is hatásokát váltanak k i , a m i k o r a töhhi planétá­
nak, ezek fényszögpontjainak, saját eredeti helyzetüknek
Magy fényszögporttjaiknak a születési horoszkópban ' meg­
rögzített helyzetein átvonulnak. Ezért érdemes figyelemmel kí­
sérni az átvonulásokát, egyrészt, hogy kitapasztaljuk, m e n n y i ­
ben járulnak hozzá a töhhi irányításban jelzett események be­
következéséhez, másrészt, hogy lássuk, mennyiben váltanak k i
önálló hatásokat.

Az átvonulások érvényesülése már előbb kezdődik, m i -

288
elölt a planéta magát a kérdéses pontot elérné, s miután átha­
ladt ezen, hatása még tovább tart. Az átvonulás hatóköre álta­
lában 3°, tebát a hatás már érvényesül, amikor az áitvonuló pla­
néta y° 30'-nyire j u t a kérdéses ponthoz, legerősebb a hatás,
amikor pontosan átvonul rajta, aztán csökkenő méritékben el­
tart még addig, amíg l ' ^ 30'-nyire nem távolodik el tőle. A pla­
néták sebessége szerint egy-egy átvonulás különböző ideig lart;
pontos időtartamukat az efemeridából megállapítbatjuk.
A C napi átvonulásai olyan gyorsan történnek, bogy h a ­
tást alig lejtenek k i ; a © , 5 és ? átvonulásai kisebb, jelenték­
telenebb hatásúak, a <^-éi már észrevehetőbbek, de ritkán k i ­
emelkedő jelentőségűek; ellenben a 4 átvonulásai már határozott
hatásokkal járnak, még inkább a nála is lassúbb járású 1v, 5 ,
^ és " T * átvonulásai. A három utóbbira azonban a legtöbb ember
hiányosan, zavarosan reagál és az átlagos vagy alantas típu.sokra
még jó fényszögeken való átvonulásukkal is inkább zavaróan hat­
nak, betegséget, hajokait okozhatnak.
A lassú planéták fokozott hatása annak is betudható, hogy
ezek huzamosabb ideig járnak a pontok körül, amelyekkel kap­
csolatban hatásuk érvényesülhet. Az időtartamnak kétségtele­
nül szerepe lehet a hatás mértékéhen; olyasmi ez, mint a fény­
érzékeny lemez vagy f i l m exponálása: rövid megvilágítás nem
hagy olyan nyomot rajta, mint a tamtósahh expozíció. A 4 át­
vonulásai hetekig, a k.-éi hónapokig, az 5-éi félévig is eltartanak,
a "f-éi évekig, a ^ - é i még tovább. Az időtartamot még meg­
nyújtja az i s , hogy a lassújárású planéták átvonulásaik közben
hátrálókká, majd megint egjenes futásúakká válnak, esetleg i s ­
mételten i s , s újra meg újra átvonulnak a hatékony pontokon.
.\ki alaposan megfigyeli az átvonulásokat, különösen a lassú pia­
nótákét, nem tagadhatja, hogy ezek bizony észrevehető', sokszor
nagyon i s szembeszökő, sőt súlyos hatásokat váltanak k i . A k i n e k
a horoszkópjában pl. az S vagy ^ rossz kapcsolatokkal sze­
repel, a maga bőrén érezheti ártó hatásukat, a m i k o r saját negyed-
fényporitjaikon s a velük rosszul kapcsolódó planéták ártó fény­
szögpontjain vagy magukon ezeken a planétákon átvonulnak.
E z e k kritikus, válságos időszakok, betegséget, gondot, sok hajt
hozhatnak. 'Viszont a lassú planéták jótékony átvonulásai rende­
sen észrevehető jó hatásokat hoznak magukkal, p l . akinek az
ainphoroszkópjában a 4 jól és erősen áll, jótékony fényszögek-

1f I w t a y : A nlllogt»|»*> liAnyv* 289

ben más planétákkal, az feltétlenül tapasztalni fogja, hogy a m i ­
k o r a 4 átvonul saját jó fényszögpontjain s a vele harmóniku-
san kapcsolódó planéták jó fényszögein, a k k o r előnyös, szeren­
csés dolgok érik, aszerint, hogy m e l y i k jegyben és házban jár a
j ó pontokon a 4 . A z ilyen hatásokhoz többnyire megtalálhatjuk
még a többi irányítást i s , de ismételjük: a nagy, vagy lassúmoz­
gású planéták átvonulásai kisebb-nagyobb mértékben maguk is
kiváltják a megfelelő hatásokat
A kezdő azonban vissza szokott élni az átvonulások túlér­
tékelésével. .\z átvonulásokat a legkönnyebb megállapítani és
a kezdő hajlandó ezekre részletes prognózisokai felépíteni, ame­
lyek aztán csak ritkán, részben válnak be, vagy egyáltalán nem.
Itt is ó\-atosság ajánlatos és főleg: ne csináljunk prognózisokat
mások részére, amíg kellő tapasztalatkinccsel nem rendelke­
zünk!

7. Az^élelkSr".

Említettük a horoszkóp kifejtésekor, hogy a házak az élet­

k o r o k k a l i s összefüggésben vannak, s hogy Glahn német asztro-
lógns ennek az elvnek alapján kidolgozta a maga „életkör"-rend-
szeréL A Glahn-féle „életkör" valóban zseniális gondolat, s egyike
az utóbbi évek legérdekesebb asztrológiai eredményének. Több
száz horoszkópban — s nagyon bdiatóan a magaméban i s —
megfigyelhettem, hogy ennek az életkömek az elvei a gyakorlat­
ban ellenőrizhetően beválnak- Mindamdiett ajánlatos, hogy a
tanuló szintén alapos kísérleteknek vesse alá ezt a módszert, p l .
a maga és a hozzátartózói horoszkópjában. A Glahn-féle életkör
csak a k k o r bizonyul találónak, h a az asc, vagyis a születés ideje
pontos.
Az „életkör" azon alapszik, hogy G l a h n szerint az élet fo­
lyamatát az asc.-től visszafelé, — tehát az M. C. m a j d a desc. és
az /. C. felé haladva, — követhetjük, olyképen, hog>' egy-egy Tiáz
hossza kereken 100 hónapnak, vagyis 8 évnek és i hónapnak
felel meg; egy-egy horoszkópnegyed eszerint kereken 25 évet fe­
jez k i . Mondottuk, hogy az életkör számítása az asc.-nél kezdő­
dik, hátrafelé; a 12. ház tehát a z élet első 8 évét és 4 hónapját
tartalmazza, a 11. ház a következő 8 éves és 4 hónapos periódust,
az M. C. pedig pontosan a 25. szúleitésnapnak felel meg; fgy h a ­
ladva tovább házanként, a desc. az 50. születésnappal esik egybeL

290
a z /. C. pedig a 75-ik évet jelzi. G l a h n 75 évet vesz átlagos élet­
k o r n a k , de h a valaki tovább él, a k k o r az I . C.-tül továbbhaladva
az asc. felé, a következő 8 éves és 4 hónapos periódusolüit kap­
j u k meg a házakban; az asc.-hez visszajutva az életkörön, az a
100-ik évet fejezné k i .
Készítsünk még egy rajzot a könyvünkben közölt példaho-
Toszkópról — vagy saját horoszkópunkról — és osszuk be azt a
Glahn-féle életkör elveinek alapján. Példahoroszkópunkban az
asc. mellé odaírhatjuk a születés dátumát: 1896, V. hónap. A 12.
ház csúcsához az ezt 8 évvel és 4 hónappal követő' dátumot
írjuk: 1896, V . + 8 év és 4 hónap = 1904, I X . A 1 1 . ház csúcsá-
hoz a következő ilyen periódus véghatárát jegyezzük oda. az
előző dátumadathoz hozzáadva 8 évet és 4 hónapot: 1912, X I I I .
a z a z 1913, I . Így járunk el továbbra i s : M.C. (10. házcsúcs):
1921, V . ; 9, házcsúcs: 1929, I X . ; 8. házcsúcs: 1938, I . ; desc. (7
házcsúcs): 1946, V . H a a k a r j u k , még tovább kiszámíthatjuk a ház­
csúcsoknak megfelelő dátumokat.
H a most mindegyik házat, fok- és perchosszúsága szerint,
négy egyenlő részre osztunk, a k k o r mindegyik ilyen beosztás
2 évnek és 1 hónapnak fog megfelelni, s melléjük írhatjuk a vo­
natkozó dátumot. P L a 12. ház négy beosztásánál ezek így kö-
yctkeznek egymásután- 1898, V I . — 1 9 0 0 , V I I . — 1 9 0 2 , V I I I . — 1 9 0 4
I X . , ez az utóbbi már a 12. ház csúcsán v a n . így oszthatjuk be
a z egész életkörL A beosztások hossza persze n e m lesz egyenlő,
liiszen a házak sem egyenlő hosszúak; de az időközök mindig
egyenlőek lesznek. A Glahn-féle életkör-módszcrt csok egyen­
lőtlen házakra lehet cSkalmazni.
H a az időbeosztás elkészült, rajzoljuk k i a horoszkópkör
külső szélére, mindenüitt a megfelelő fok és perc helyére, a pla­
nétákat s ezek össizeá láltens fényszögpontjait. E z z e ! laz élet-
Tcör folyamán mutatkozó hatásokat szemlélhetövé tettük. Csak
a z t keJl megállapítanunk, hogy egy-egy planétahelyzetnek vagy
fényszögpontnak a z életkörön m i l y e n időponlt felel meg, s a k k o r
máris látjuk, hogy ebben az idÓben miféle planétahatás érvénye­
sült N . életében- A hatást az ismertetett módon jellemezhetjük,
figyelembevéve a szóbanforgó planétának a horoszkópban mutat­
kozó helyzetét, kapcsolafcait és eredeti jelentéstartalmát, a fény­
szögek esetében pedig azt, hogy az ezt vető planétának m i a
"helyzete és hatástartalma a horoszkópban.

291
 H a a planéta- vagy fényszögpontokkal jelzett hatások a
valóságban nem egyeznek a tényekkel, a tapasztalt időpontokkal
a k k o r a születési idő, s vele az asc. n e m pontos. Az asc.-t és vele
az egész házbeosztást eltulhaltjuk, úgy, hogy az élet főbb ese­
ményeinek időpontjaira megfelelő planétahatások jussanak az
életkörön. loij a születési időt is korrigálhatjuk.
Példahoroszkópunkhan, h a a beosztásit és a planéták, fény-^
szögek kivetítését elvégeztük, többek közt azt láthatjuk, hogy a
© pontja 1915 elejére juit; ebből a r r a következtethetünk, hogy
N. életében ekkor fontos periódus állt be, hiszen a ® a legsze­
mélyesebb vonatkozásokria utal, s a horoszkópban erősen, túl­
nyomóan jól áll. A 0 idevágó vonatkozásait figyelembe véve,
valószínűnek tartjuk, hogy N. értelmi-szellemi törekvésében ( H )
pályájára vonatkozó kihatással (10. ház) olyan esemény követ­
kezett be, amely előtérbe állította egyéniségét, sikert és jelen­
tékeny eredményt hozott, amire m i n d a © utal. Bizonyára fon­
tos vizsgát tett le, ennek az életkor i s megfelel: kitűnő ered­
ménnyel leérettlségizett, vagy a m i még valószínűbb: fontos fel­
vételi vizsgát tett v a l a m i taninltézetben. Ugyanekkor — a 0
hatásai folytán — személyisége is kibontakozott, e k k o r vált t u ­
datosan felnőtté, férfivé, s valószínűleg érzelmi élmény i s m u ­
tatkozott életében. Még határlozottabban következtethetünk k i ­
emelkedő érzelmi élményre, női hatás fellépésére a 5-nak az élet-
körhöz viszonyított pontján, a m i 1917 mé^pdik felében követ­
kezhetett be. Ugyanígy nemcsak a planéták pontjait, hanem a
közben érinitett összes fényszögpontokat i s hasonlóképen értel­
mezhetjük és kapcsolatba hozhatjuk az esedékes időponttal.

Az életkömek ilyképen kiemelkedő dátumai nem a n n y i r a

egyes, határozottan körvonalazott eseményeket, mint inkább b i ­
zonyos periódusokat jeleznek, amelyeken belül az épen érvé­
nyesülő hatások lépnek előtérbe. Egy-egy ilyen hatásperiódus
különböző ideig tarihalt, átlag addig, míg újabb jelzett periódus
nem váltja f e l ; az egyes periódusok határait az életkörön s z i n ­
tén megállapithaltjuk.
C l a h n nemcsak az eredeti planéiaállásokat és fényszög-
IKtntjaikat veszi figyelembe az életkörön, hanem a planéták a n -
tisciáiit s ezek antiscia-fényszögpontjaif, m i több, az úgynevezett
mundón-planétákat és a mundán-antisciákat szintén, fényszőg-
pontjaikkal együtt. így olyan sok jellemző pontot nyerünk, hogy

2»2
m i n d e n életévre több periódust vagy eseményt jelző hatás m u ­
tatkozik, a m i megfelel a tapasztalati valóságnak. Az antisciák-
k a l már megismerkedtünk, alkalmazzuk hát ezeket és fényszög­
pontjaikat i s az életkörrel kapcsolatban. Azt fogjuk találni, hogs'
az anitiscia-pontok is meglepően jellemzik a velük egybevágó idő­
pontokat; az antisciák főleg olyan hatásokra mutatnak, ame­
l y e k magából N.-böI, az ő kezdeményezésére indulnak k i .
A mu/idán-planétaállások és a munddíi-anitisciák mibenléte
már bonyolultabb dolog, s ezért n e m is térhetünk k i beható i s ­
mertelésükre, csak annyit jegyzünk meg, hogy a mundán-vi-
szonylat azon alapszik, hogy minden ház egy-egy jeggyel áll ösz-
szefüggésben. Láttuk, hogy az 1. ház lényegileg kapcsolatban áll
az 1. jeggyel, a ''''-sal, s így tovább. H a tehát egy planéta a ho­
roszkópban az -ban (5. jegyben) áll, a k k o r ugyanennek a pla­
nétának mnndán megjelenése az 5. házba kerül; aránylag époly
távol e ház csúcsától, mint amilyen távol áll az eredeti planéta
az elfoglalt jegg kezdetétől. Minthogy a házak nem egyenlő hosz-
szúak, mint a mindig egyforma hosszú, 30°-os jegyek, a mnndán
helyzetet át k e l l számítani a következő formula szerint:
Mnndán planéta foktávolsága a ház csúcsától úgy aránylik
az illető ház fokhosszához, valamint az eredeti planéta fegg-
beli fokhossza aranylik a 30"-hoz.
Az egyenlet kiszámításával megállapíthatjuk a mundán pla­
nétaállásokat, de h a ezek mundán fényszögeit is meg akarjuk ál­
lapítani, nem szabad elfelednünk, hogy a mundán viszonylat nem
ö jegyekre, hanem a különböző hosszúságú házakra vonatko­
zik, s egy-egy mundán planéta fényszögei aránjdag époly távol
esnek az illető ház csúcsától, mint amilyen messze áll a mundán
planéta az általa elfoglalt ház csúcsától. Végül a mundán-plané
ták antisciáit is megállapítjuk, úgy, ahogyan föntebb az antisciák-
ról szólva ismertettük, de a S - -5 tengely helyett az ennek m u n -
dán-értelcmben megfelelő, I . C . — M . C. tengelyt véve alapul. A
mundán-antisciák fényszögeit is kiszámítjuk és feltüntetjük.
E z t a bonyolult és hosszadalmas mundán-átszámítást azon-
"ban elkerülhetjük a következő módon: a mundán életkört, a
föntebb ismeiltetett életkörtől függetlenül, a 0^-tól számítjuk,
•ezúttal azonban nem a házakban, hanem a jegyekben, épúgy hát­
rafelé haladva, mint föntebb a házakkal tettük. Eszerint a H
jegye fog megfelelni a 12. háznak, a a 1 1 . háznak, a ^ O'-a

293
az M. C.-nck, s így tovább. A már előzőleg kivetített eredeti p l a ­
nétákat és fényszögpontokat ezen az életkörön mundán plané­
táknak és mundőn-fényszögeknek tekintjük; h a pedig az eredeti
antisciákat i s kivetítettük (másszínű ceruzával jelezve), akkor
ezeket most mundán-antisciáknak fogjuk fel. Ezután a mundán
életkörön ugyanúgy kísérhetjük végig a mundán- és mundán-
antiscia-pontok időbeli érvényesüléseit, mint föntebb az eredeti
életkörön tettük. A jegyeket, visszafelé haladva, ugyanúgy négy-
négy részre osztjuk be és mindegyik beosztáshoz egymásulán
oda jegyezzük a megfelelő dátumot, 0 T - b ó l k i i n d u l v a . ' )
A mundán-planéták és lényszögeik olyan hatásokra utal­
nak, amelyek a külvilág folytán érnek bennünket, hiszen nem
vagyunk lüggetlenek a vUág befolyásától. E z e k az igazán „sors"-
vagy mondjuk „végzetszerű" hatások, amelyek anélkül érhetnek
minket, hogy magunk látszólag hozzájárultunk volna felidézé­
sükhöz. Magasabb értelemben persze ezek a hatások is bennünk
gyökereznek, mert a mikrokozmosz elválaszthatatlanul egybeforrt
a makrokozmosszal. A mundán-antisciák és fényszögeik hatásai
ugyanúgy viszonyulnak a mundán-planétákhoz, mint az eredeti
antisciák az eredeti planétákhoz. Ezekről föntebb már beszélitünk.
Mindez így leírva és elolvasva elég bonyolultnak látszik, de
h a kísérletet téve, gyakorlatban megpróbáljuk alkalmazását, meg­
ismerkedhetünk az eljárással.
*
Különben is ismételjük, hogy ennek a könyvnek nem lehet
feladata, hogy az asztrológia egész területét ismertesse; s az irá-
n>ítá.soknak, majd az asztrológia további területeinek ismerte­
tése újabb munkát igényel. A m i t ezekről itt elmondtunk, inkább-
csak általános tájékozásul szolgál.

* ) E z l a z efjárást t u d t o m m a l e l s ő ü l a l k a l m a z t a m ; m a R a G l a h n s e m ,
látszik t u d o m á s t v e n n i i r r ö l , h o g y í g y e g é s z e n k ö n n y ű e l j á r á s s a l l e h e t a z ö
b o n y o l u l t m ó d s z e r é t helyettesíteni, m e r t a k ü l ö n b ö z ő b o s s z ú s á g ú h á z a k h e ­
lyett a j e g y e k m i n d i g a z o n o s (30°) hosszával számíthatunk a mundán-élet-
körön.

294
 VIII.

ASZTROLÓGIAI VILÁGSZEMLÉLET.
1. Á N ^ y Napciklus.

A csillagászati részben már említés történt a precesszióról,

a Tavaszpont tovaháladásának jelenségéről. A Nap évről évre a
tavaszi napéjegyenlőség idején n e m ugyanazon a ponton áll, h a ­
nem évente k b . 50"-cel hátrább, mint az előző évben. E n n e k
o k a a földtengely elmozdulásában áll. A tavaszpont tehát lassan
végigvándorol az ekliptika körén, még pedig a jegyek sorrendjé­
vel ellentétes irányban, hátrafelé.
A Nap a tavaszpont precessziós útján 72 év alatt tesz meg
egy fokot, 2160 év alatt halad át egy állatövi szakaszon (30°),
25920 év alatt pedig bejárja az ekliptika egész körét.
Az egész kört, a 25920 éves ciklust Nagy Napév-nék nevez­
zük, az egy-egy jegyre terjedő 2160 éves szakaszok a Nagy Napév
hónapjai, a „világhónapok"; az egy f o k r a jutó 72-esztendős út
pedig egy-egy „világnap"-nak felel meg.
E z e k n e k az időegységeknek rendkívül nagy a jelentőségük
a Föld és az emberiség életében. A z egészséges, normális ember
életkora 72 év, vagyis a precessziónak egy f o k n y i útja. A z ember
normális hőmérséklete 36 fok, ez 72-nek a fele; az egészséges em­
ber érverése percenkint átlag 7 2 ; percenkint 18-szor veszünk
lélekzetet, vagyis n^ypercenként 72 a lélekzések száma. T u d j u k ,
hogy a forgó Föld k b . 4 perc alatt fordul el l°-ot, tehát a Föld
l°-nyi elmozdulásának 72 lélekzetvétel felel meg, minjt ahogy
a precesszióban 72 év egyezett l°-kal. H a az ember egy perc
alatt 18 lélekzetet vesz, a k k o r egy nap. — 24 óra — alatt 25920-
szor lélekzik; ugyanennyi a Nagy Napévben lepei^ő földi évek
száma. E z e k a számok tehát igen mélyen gyökereznek a lét törvé­
nyében és rejtelmes, örök összefüggéseket tárnak fel.
A régi h i n d u felfogás az élet hosszát lélekzetvételekben ál-

296
lapítja meg; minden embernek, karmája szerint, bizonyos számú
lélekz>etvé|telre v a n kilátása egy élet folyamán, s a m i k o r halála
elérkezik, a szó szoros értelmében „utolsót lélekzik". A iélekzet-
szabályozás a h i n d u vallásban és bölcseletben, de a h i n d u életben
i s nagy szerepet játszik; egyrészt azt tartják róla, hogy a szabó-
lyozojtt, egyenletes, kimért lélekzés meghossziabítja az életet,
másrészt a szellemi elmélyedést segíti elő. A hagyományos h i n d u
időszámítás — a bráhmani időszámítás — nagy földi korszakok­
ról tud, az úgj'nevezett jugákről és kalpákról, ezek pedig m i n d
a precessziós időszakokon alapulnak. A bráhmani időszámítás
a földi lót kezdetétől számítva m a i napig több mint kétmilliárd
évet ír, s ez megfelel a modern tudományos felfogásnak, ameíy
ennyi időre teszi a Föld kialakulásának korszakait, mindet ösz-
szegezve.

A Nagy Napév a Föld életében egy-egy hatalmas ciklust fe­

jez k i . Amint a Nap a precessziós úton s o r r a áthalad az állatö^'
csillagképein, hatásait a csillagképek hatásösszegével egyesíti,
más- és másképen módosult sugárzással befolyásolja a földi éle­
tet. T u d j u k , hogy az évi Nappálya kezdetét a mindenkori T a ­
vaszponttól számítjuk, s ezt tekintjük az évi Nappályán a
0°-ának. De a valóságban, a csillagképek állandó állatövét te­
kintve, a Nap a precessziós zodiákuskörön másutt jár; m a ­
napság némelyek .szerint a H a l a k csillagképének elején, egyre
jobban közelítve a Vízöntőhöz; mások szerint már elérte a Víz­
öntőt és már ennek 27. foka körül halad. Élesen meg kell külön­
böztetnünk az állandó állatövdt, az állócsillagképek körét, az
évi Nappálya állatövétől, s n e m szabad elfelednünk, hogy a pre­
cessziós Nap a csillagképek s a jegyek sorrendjével ellentétes
irányba, hátrafelé halad, évenkénti Tavaszpontját tekintve.

A bölcsek már igen régen megfigyelték a precesszió jelen­

ségét, s azt i s tudták, hogy ennek következtében, amint az e l ­
mozduló földtengely az égbolt más pontja felé mutat, időszakon­
ként más és más állócsillag lesz Sarkcsillaggá. A földtengely e l ­
tolódása, s vele a precesszió jelensége, olyan lassan megy végbe,
hogy hosszú évezredekbe telik, amíg az egyik Sarkcsillag helyét
másik foglalja el. A egyiptomiak teljesen tisztában voltak
mindezzel és a Nagy Napév titokzaltos jelentőségével i s ; ma már
bizonyosra vehető, hogy a legrégibb gúla, a híres Kheopsz-pira-
mis, többek közt azt a célt szolgálta, hogy a precessziót figyelem-

296
mel kísérhessék. A központi kamrájából rézsútosan a gúla északi
oldalára nyíló akna egyenesen a mindenkori jSarkcsillag felé m u ­
lat. A Kheopsz-piramis sokkal régebben épült, mint ahogy az
archeológusok a legújabb időkig vélték; évezredekkel idősebb,
m i n t a többi, királysírokul szolgáló, kisebb gúla. Umnton „Egyip­
tom t i t k a i " c. munkájában részletesen feltárja a Kheopsz-pira­
mis egykori szerepét és jelenltőségét. E z az építmény az egyik
legjelentékenyebb ösműveltség kultuszát szolgálta és fenntcmlí-
tett jellegzeltességén kívül minden méretarányával csillagászati,
kozmikus méreteket foglalt kőbe.
A precessziós Nap útját a régi bölcsek világkorszakokkal
hozták kapcsolatba, s aszerinlt, hogy a Tavaszpont melyik állat­
övi csillagképben járt, a földi eszmélést, a vallást és a bölcseletet
i s összhangba hozták a precessziós Napnak az illető csillagkép­
ben kiiejtelt hatásaival. A régi kultúrák és kultuszok félreért­
hetetlenül kifejezik ezeket az összefüggéseket. Az ősi mithoszok
és kifürkészhetetlen eredetű hagyományok a történelemelötti kor­
szakok emlékét is megőrizték; minden ősi műveltségű nép mitho-
szai tudnak az „aranykorról", a m i k o r a földi élet még összhang­
ban volt az égi törvényekkel, az ember még nem szakadt el a
természeit egyszerű, de tévedhetetlen útjának követésétől. E z oz
aranykor a r r a az időszakra vonatkozik, a m i k o r a Tavaszpont,
vagyis a precessziós Nap a maga égi házában, a természetének
legjobban megfelelő Oroszlán csillagképében vándorolt 2160 esz­
tendőn keresztüL A rákövetkező korszakban a precessziós Nap
2160 évig a Rák csillagképében jár"!, s ebben az időben az
„aranykor" ősi tisztasága és egyensúlya már veszendőbe ment.
Helyét a Rák hatásai váltották f e l : az embereket elfogta az isme­
retlen utáni vágyódás, nyughatajtlanokká váltak, vándorolni
kezdtek, kialakult a család, majd a nemzetség csoportszövetsége,
ezekből törzsek aiakulllak és a megnehezedett, bonyolultabbá
vált életben megindult az emberi szervezkedés. Ebből a kor­
szakból származnak a minden ősi népnél ismeretes Hold-kul­
tusz emlékei, hiszen a bölcsek már a k k o r i s tudták, hogy a Rák
csillagképe épúgy a H o l d égi háza. mint az évi Nappálya állat-
övében a Rák jegye. A matriarchátus — anyauralom — i s való­
színűleg ennek a korszaknak a csökevénye, s némely kezdetleges
népnél m a is fennáll. Mindez a Rák hatásának felel meg.

2J7
 A precesszió a Rákból átlépett az Ikrekbe, s ebben ismét
2160 évig vándorolt; a földi élett szintén megfelelően átalakult
ekkor. Az emberi gondolkozás nagy fejlődésnek indult, szellemi­
értelmi téren felvette az I k r e k ismert hatásait. Az elágazás, a
széltszóródás és ennek kapcsán a fokozott ismeretszerzés i s meg­
kezdődött. A szétszóródott embercsoportok tudatos kapcsolatba
lépitek egymással, megindult a szellemi és anyagi j a v a k kicseré­
lése. A vallásos kultuszokban mindenütt megjelent a kettőség el­
vének gondolata, a Kettő, amely egymást kiegészítve Egységet
fejez k i . A mithoszok Iker-elemei ebből a korszakból valók: i k r e k
voltak Ozírisz és Izisz, a görög mitológiában Kasztor és P o l l u x ,
Indiában a két isteni A s v i n , slb. Mindez még a történelmi kor
előtt ment végbe.

A történelmileg i s már többé-kevésbbé ismert korszak a k ­

k o r kezdődött, a m i k o r a precessziós N a p az Ikrekből a B i k a c s i l ­
lagképébe jutott. A B i k a hatásaira az élet sokat vesztett szeUe-
miségéből, a földies, anyagias elemek előtérbe kezdtek lépni; a
gazdaság, kereskedelem, pénzforgalom fejlődésnek indult, a szel­
lemiség pedig szintén anyagi formában kereste kifejezését: m a ­
gasra lendült a művészi alkotás, még pedig elsősorban minden-
űtl a B i k a lényegének leginkább megfelelő anyagformáJás: a
plasztika, a szobrászalt A kultuszok jelképei is megváltoztak és
a régebbiekhez a B i k a szimbólumai járultak.
S itt rá k e l l mutatnunk, hogy az őskultúrák, amikofi a pre­
cessziós csillagképnek épen érvényesülő hatásait felismieriték,
egyúttad azzal i s tisztában voltak, hogy minden jegy, illetve
csillagkép tiltokzatos, belső kapcsolatban áll az őt polárisán k i ­
egészítő, vele szemközt álló csillagképpel, vagy jeggyel. Erről i s
már beszéltünk a megfelelő helyen. Már a régebbi kultuszokban
jelentkezett ez a szimbólikus kettősség, poláris kiegészítés. A
Rák precessziós korszakában a vele szemközt lévő B a k jelképei
is megjelentek; az I k r e k korszakában pedig a Nyilas szimbóli-
kája szintéin szerephez jutott: példa rá a kentaurosz félig-Ió,
félig-ember alakja, aztán a sok ősi nép kultuszában fontos h e ­
l y e n álló lóáldozat (a régi h i n d u k i s ismerték az Asvamédhát, a
kultikus lóáldozatot), stb. Valószínűleg ebben a korszakban-
alakult k i a rendszerezett, intézményes papság és a törvényke­
zés kezdete i s , a Nyilas tartalmának megfelelően. — A Bika

298
korszakban, amelynek kulitúráját igen sok műemlék és alkotás
őrzi, már egészen nyilvánvalóan elénk lépnek úgy a B i k a , mint
az ezt polárisán kiegészítő Skorpió jelképei és vonatkozásai
Gondoljunk csak az egyiptomiak szent bikájára, az Apiszra,
amely a Napkorongot viselte szarvai közt: a precessziós Nap a
Bikában! Immár Iziszt is szarvakkal ábrázolták! De ábrázolták
a precesszióban tovalialadó Napot sasszárnyakkal i s , körülötte a
titokzatos Uraciis-kígyóval; ez már a Skorpió szimbólikája, m e r t
a Skorpiót kettős jelkép fejezte k i : a kígyó és a sas. Az előbbi
a Skorpió söilét erőire utal, amíg az emberlélek még nem szüle­
tett új életre a ^Skorpió nagy válságában, a sas pedig a magas­
ba szárnyalást, a fény felé emelkedést jelöli, amidőn a lélek már
átéSte a halál és újraszületés misztériumált. Mindennek nagy
szerepe volt az egyiptomi kultuszban, de ugyanabban a korszak­
ban más ősi műveltségű népek kultuszaiban i s : Síva, a h i n d u
is(teni Háromság egyik kiemelkedő személye, bikán nyargal,
fején kígyót visel, p h a l l i k u s kultusza i s a Skorpió sexuális j e l ­
legét hangsúlyozza k i . E n n e k a kultikus korszaknak az eni-
léka mainapig is él Indiában, p l . a h i n d u k szarvasmarha-tisztele­
tének képében. A kisázsiai Miilhrasz-kultuszban i s megjelenik a
B i k a ; Mithrasz maga a Nap, k i ifjú képében legyűri, megöli a
Bikát; az „ifjú" már az eljövendő Vízöntő-korszak jelképe, a m i ­
kor a Nap elindul felemelkedő útjára, s kiszabadul a sötétség­
ből, amelybe a Bikában hanyatlott.

Mielőltt továbbmennénk a precessziós korszakok során, em­

lékeztetünk a „világhoroszkóp" rajzára. Ebben a négy sarkalatos
pontot az Oroszlán, a Bika, a Vízöntő és a Skorpió foglalja eL
E z e k a világhoroszkóp és a precessziós ciklus, a Nagy Napév
fordulópontjai, s ezért különösen kiemelkedő jelentőségük van..
Láttuk, hogy a precesszió az Oroszlánban a Nap-erők töretlen,
tiszta érvényesülését, az „aranykort" fejezte k i ; amikor aztán a
precesszió eléri a Bikát, újabb fordulóponthoz érkezik. A Bikát
a Skorpióval összeköltö tengely választja el a Nagy Napciklus
világos félívét, az ég világos felét, a sötét, éjszakai félívtöl, amely
a Bikától a Skorpióig terjed. ( L . 22. ábra.) A Nap égi háza, az
Oroszlán, a tetőponton v a n , az ég világos felének csúcsán; vele
szemben, az éjszakai félív mélypontján a Vízöntőt látjufc. Az
Oroszlántól a Vízöntőig terjedő precessziós út a Nagy Napcik-

29d
 22. ábra. A precessziós, vagy Nagy Napciklus vázlata.

lus alászálló félíve, a Vízöntőtől az Oroszlánig terjedő rész pe­

dig a felemelkedő félív. A m i k o r a precessziós Nap elhagyja
égi házát, az Oroszlánt és lefelé ívelve a B i k a felé halad, misz­
tikus érjtelemben hanyatlóra fordul, alászáll. A Bikában aztán
eléri a világéjszaka félívének határát, jelképesen sötétségbe me­
rül, elbukik. A B i k a anyagias erői látszólag elnyelik, leigázzák
a Napot, amely itt az éjszakába hanyatlik. De a Nap tovább
foljrtatja útját, eléri idővel a Vízöntőt, s ezzel újabb fordulópont­
hoz j u t a Nagy Ciklus útján. A Vízöntő egv-ben a hanyatlás
taiélypontját, de a felemelkedés, az újjászületés felő ívelő út
kezdetét is jelenti. jS aminlt a Nap a Nagy C i k l u s b a n a felemel­
kedő íven továbbhalad, végül eléri a jSkorpiót, amelyben k i ­
emelkedik a halál, a sötétség éjszakájából és a világosságba, az
ég világos felébe szárnyal, mint a sas, hogy aztán ismét felma­
gasztosulva elérje égi házát, trónját, a dicsőség teljességét az
Oroszlánban.

E n n e k a négy sarkalatos pontnak mélységes értelme van,

titokzatos, örök törvényszerűséget hordoznak, s a világ minden
ősi eszmélése. minden vallásos, bölcseleti, költői és művészi k e z -

900
deményezése a bennük rejlő szimbolikán épült fel. Emiitettük,
hogy úgy az Ó-, minit az Újszövetségben ismételten találkozunk
a négy sarkalatos jelképpel; Szt. János „Jelenéseiben" már h a ­
talmas viJágtörténésekre utalnak. .\lább majd látni fogjuk, ho­
gyan j u t kifejezésre a Nagy Napciklus, s ezen belül kiemelkedő
szerephez a négy sarkalaltos pont, minden üsmítószban és me­
sében.
Folytassuk most útunkat a korszakokon át, a Nap pre­
cesszióját követve. A B i k a k o r s z a k a után a Kos 2160 eszltendős
korszaka következett. E k k o r mindenütt új, merész és úttörő
szellemiség kezdett kibontakozni, s ezzel együtt új jelképek
foglalták el a régebbiek helyét, vagy járultak ezekhez. A kos,
a bárány jelképeivel találkozunk a kultuszokban; a szelíd pász-
itoridillek poézisa éppúgy idetartozik, mint a kosáldozat véres
színjátéka. A Kos-korszak k u l t i k u s értelme a legvilágosabban
és legtudatosabban az ószövetségi zsidóságban jutott kifejezésre.
Már a zsidók őse. Ábrahám, kost áldozott az Úrnak, a Kos j e l ­
képesen megváltja az embert, Ábrahám halálraszánt fiát. Pe­
dig .Ábrahám idejében a földön még a B i k a - k o r s z a k uralkodott.
A zsidóság így mintegy már előre megsejtette k u l t i k u s feladatát,
a Kos-korszak beteljesítését. E z határozottan lép elénk akkor,
a m i k o r Mózes megszervezi és kivezeiti népét az egyipton\i rab-
ságbéil: a zsidóság tudatosan rálép a közben kozmikusán is be­
állott korszak k u l t i k u s útjára. Mózes tanácsára a zsidók báránif
vérével kenik be az ajtófélfákat, hogy az Ür angyal" felismerje
otthonukat; intézménnyé válik a bárányáldózat és a hú-svéfi
Bárány elfogyasztásának jelképes, k u l t i k u s szokása, mely szin­
tén a megváltás gondolatára utal.
A Kos polári.s kiegészítője a Mérleg, a kiegyenlítő törvény
eszméjével: a zsidóság kultuszában a Kos-bárány jelképeihez a
Törvény járul, mint vallásuk lényege és alapja. A m i k o r Mózes
a törvény tábláit k a p j a az Úrtól, az elvakult zsidóság lázongáni
kezd és vissza akar térni az elhagyott, régebbi kultuszhoz, a
B i k a jelképéhez: aranyborjűt állít fel és ezt imádja. Mózes ösz-
szetöri az aranyborjút; a B i k a korszaka immár letűnt s ö az új
éra hirdetője! A megtévedteket a B i k a poláris, mélyebb értelmű
ellenképének (Skorpió) szimbólumával, a rézből készült kígyó­
val gyógyítja meg. Más ősi népeknél szintén felszínre kerültek
a Kos-Mérleg jelképei; hogy csak a germánokat említsük: F r l g -

801
^ a , W o t a n főisten felesége, a rend és erkölcsi törvény őre, kosok
vontatta szekéren jár, Wottan maga pedig a Törvény rúnáit —
titokzatos igéit — viseli lándzsáján, amely a világ rendjén őr­
ködik. De ismételjük: a Kos-éra egész k u l t i k u s tartalma a zsidó
vallásban jutott legteljesebb, legnyilvánvalóbb kifejezésre. V a ­
lóban Isten nagy k o z m i k u s rendjébe kapcsolódtak bele, s ők
voltak a Kos-korszak igazi megtestesítői.
Ám a Nagy C i k l u s továbbhaladt és elközelgett a H a l a k
korszaka. A precessziós Nap a B i k a óta már a sötét félívben jár,
az emberiség tévelyeg, értelme és szellemisége elhomályosodott.
A bölcsek, a próféták, a látnokok vezetik az embereket a sötét­
ben, fel-felvillantják előttük az isteni törvény örök igazságait.
S a Kos-korszak előkészíti a homálybasüllyedt emberiséget
a r r a . hogy az ős Igazság magasrendű tanait megismerhesse. A
H a l a k k o r s z a k a — a H a l a k ismert hatásainak megfelelően — a
lelkiség, az elmélyülés, az egyetemességbe visszavágyó megis­
merés elemeit hozta. Még mielőtt a precesszió elérte volna a
Halakat, Indiában megjelent B u d d h a és új, tisztult erkölcsiség,
egyetemes világnézet tanait hirdette, mintt a H a l a k előfutára.
A 2160 éves Halak-érájának folyamán hithirdetők és vallásala­
pítók egész sora lépett f e l ; a régi kultuszok mindenütt elmé­
lyülnek, új. univerzális elemekkei gazdagodnak. De a H a l a k
korszakát kifejező legmélyebb és leggyökeresebb igazság elhi­
vatott. Istentől rendelt hirdetője — Jézus, ö valóban az egyete-
mesiég eszméjét hozza, szereteste mindenekre kiterjed, újat ád
a régi helyébe, de hangsúlyozza, bogy nem a k a r j a lerombolni a
Törvényt — a Kos-korszak nagy eredményét — mert azért jött,
bogy ezt beteljesítse. S valóban, Jézus tevékenysége tele v a n
mindkét korszak jelképeivel: magát jó pásztornak, m a j d Isten
bárányának nevezi, elfogyasztja tanítványaival a jelképes bá­
rányt az utolsó vacsorán, de a Kos-szimbólumok az ő tanításá­
ban már megtisztúlnak, elfordul a véres bárányáldozattól, s az
ősi jelkéf>et önmagával helj-ettesíti: ő maga az islteni Bárány,
amely felajánlja magát az örök áldozatra, h c ^ vérével meg­
váltsa a sötétségbe merütt, bűnös emberiséget. De párhuzamo­
san a Kos-szimbólumokkal, sőt ezeknél bangsúlyozottabb érte­
lemben jelennek meg Jézus életében és tanításaiban az új, a
krisztusi H a l a k - k o r s z a k jelképei: halakkal lakatja jól az igére
éheseket, h a l a k k a l és kenyerekkel, mert a H a l a k poláris ktegé-

902
szítűjének, a Szűznek ősi jelképe az „arató szűz", a k i búzaka­
lászt tart a kezében. Az utolsó vacsorán Jézus örök és mélységes
misztériumot ád híveinek, megáldván a kenyeret, amely az ö
szent testévé válik, hogy az, a k i azt eszi. örök életet nyerjen . ..
A jSzűz tvultusza, látjuk, kozmikusán kapcsolódik a Halak-érájá­
hoz, a krisztusi tanhoz; csak a racionális, értetlen lűtújítás tart­
hatta lehetségesnek azt, hogj' a Szűz kultuszát elválassza a k e ­
reszténységtől, amellyel szervesen, elválaszthatatlanul összefügg.
Az első keresztényetv még nem liasználták a kore.s/.t jelképét,
jelük a Hal volt, tudatosan kifejezve a kultusz kozmikus vonat­
kozását. A püspöksüveg balfejet ábrázol, mint ahogy Jézus eiső
tanítványai i s halászok voltak és Péternek azt mondotta, hocy
„ezentúl majd emberekre halászol".
A H a l a k - k o r s z a k a , mely isteni, k o z m i k u s törvényszerűség­
gel elhozta Jézust és a krisztusi hitelt az emberiségnek, ezidősze-
rint végefelé jár, némelyek szerint már véget is ért és eljött a
Vízöntő korszaka, óriási változásokat idézve fel a földi életben,
a Vízönítő ismert hatásainak értelmében felforgatva, fejetetejére
állítva mindent, hogy a régi világból megszülethessen az új.
A csillagképek határait n e m lehet olyan pontosan és félre-
értheteltlenül megállapítani, mint az évi Nappálya állatövi je­
gyeinek határait. Ezért bajos volna pontosan, határozott év­
számmal megjelölni egy-egy világéra kezdetét vagy végét. Csak
megközelítőleg határozhatjuk meg ezeket a döntő időszakokat.
Mondottuk, hogy némelyek szerint a precesszió jelenleg a H a l a k
első fokaiban, tehát a H a l a k érájának végefelé jár; mások v i ­
szont azt állítják, hogy már elértük a Vízöntő korszaká't, s en­
nek a végétől számított h a r m a d i k f o k a (elejétől számítva 27-ik
foka) körül jár a Tavaszpont.
Hentges német asztrológus fejtegetéseire támaszkodva i s ­
mertetjük azt a felfogást hogy már ránkköszöntött a Vízöntő
korszaka. Volneg és Baillg f r a n c i a csillagászok még a X V I I E
század vége felé, r ^ adatokra támaszkodva, egjrmástól függet­
lenül a r r a az eredményre jutottak, hogy a Tavaszpont K r . előtt
az 1447-ik évben a K o s csillagképének közepén, annak 15. fo­
kán állt. E z az év jelezte volna tehát a K o s érájának közepét, s
innen számítva 1080 évvel később lépett át a Tavaszpont a H a ­
lakba. E s z e r i n t a H a l a k k o r s z a k a K r . előtt 367-ben kezdődött
volna, ösi hagsomány. mely valószínűleg tapasztalaton alap-

30S
szik, hogy egy-egy világkorszak uralkodó, jellemző hatásai n e m
egyszerre állnak be, hanem az előző korszak végső szakaszában
már felderengenek a következő éra eszméi, (1. Buddhát), s ezek
csak később érlelődnek meg, hogy teljes értelmükben kifeje­
zésre jussanak. 367 év nem hosszú idő egy világkorszakban,
vagy világhónapban, hiszen 72 esztendő felel meg a világhónap
egyetlen napjának. A precessziós Nap a H a l a k szakaszának 5.
foka körül járhatott Jézus születésekor, a fokokat a precesszió-
értelmében a szakasz végétől számítva. A H a l a k érájának szel­
lemi hatásiartalma ekkor érett meg arra, hogy Jézus egyetemes
értelemben tudtára adja az embereknek. H a ez az időszámítás
megfelel a valóságnak, a k k o r 367-et levonva 2160-ból, meg­
k a p j u k a Vízöntő-korszak kezdetének évét: K r . u . 1793.
E z az év csakugyan hatalmas átalakulást jelez: a f r a n c i a
forradalom ekkor állt tetőfokán, egy új korszak vajúdott és szü­
letett meg a véres vajúdásban. N e m s o k k a l előbb már végbe­
ment egy másik, szintén óriási kihatású átalakulás: az a m e r i k a i
Unió megszületése, amely eszméivel mintegy előkészítője és ér­
lelője volt az európai forradalomnak. Néhány évvel előbb fe-
deziték fel az Uránuszt is, s tudjuk, bogy az Uránusz a Vízöntő
jelentéstartalmával rokon hatásokat fejt k i . Az emberiség tebát
akkoriban fejlődött a r r a a fokra, bogy legjobbjai mán erősen
reagáltak az addig ismeretlen planéta hatásaira, s ez magya­
rázza meg a felfedezést épen a Vízöntő-korszak küszöbén. .A
Vízöntő-éra beállta Itényleg gyökeresen felforgatta a régi vilá­
got: évezredes kiváltságok mentek veszendőbe, egészen új e m ­
berréteg került felszínre, s a földi élet nagy problémái jelenté­
keny átértékelésen mentek keresztül. Egyrészt hatalmas szel­
lemi-értelmi fellendülés kezdődött, a természettudományok e l ­
indultak diadalmas útjukra, a racionális ész mindenek fölé
igj'ckezelit kerekedni, de másrészt megindult egy veszedelmes
bomlási folyamat is, a szabadságból szabadosság lett, az erők
egyenlő versenyéből ijesztő' társadalmi egyenetlenségek szület­
tek, az új eszmék ledöntötték a régi ideálokat, de nem elégít-
hetlék k i az emberiség magasabb törekvéseit, s ezért új és újabb
gondolatok kezdték kergetni egymásit, szinte minden nemzedé­
ket szembeállítva a megelőzővel. Óriási válságok és problémák
merültek fel, s az emberi alkotószeliem hihetetlen erőfeszítése­
kéi tett, hogy megoldja azokat. Haladás és hanyatlás, fejlődés

304
és visszafejlődés zűrzavarosán keveredett össze és olyan moz­
galmakat, összeütközésekéit idézett fel, aminőkhöz foghatót nem
ismert Földünk azelőtt Minden óriási arányokat öltött és vilá­
gunk m i n d e n része közelebb jutott egymáshoz, hogy ugyan­
a k k o r ez a közelség éles összecsapásokra vezessen. Úgy forr,
kavarog, vajúdik az emberi élet, mint soha azelőtt: valóban a
Vízöntő-korszak hatalmas átalakulása ez, hiszen láttuk, hogy
ezen a ponton rendkívüli dolognak k e l l végbemennie: a földi
lét mikéntjét jelző precessziós Nap eléri az allászálló, hanyatló
félív végpontját, hogy onnan ismét emelkedőre forduljon. E z a
legválságosabb, de egyben legígéretesebb korszak a Nagy C i k ­
lusban, mert a precessziós Nap a Vízöntőben i n d u l el jövendő
újraszületése, magasba szárnyaló diadala felé.
H a a Vízöntő-koiTSzak 1793-ban állt be, a k k o r jelenleg en­
nek a világhónapnak h a r m a d i k napját éljük. A Vízöntő-korszak
minden jellegzetes hajtása és forrongó átalakulása szemünk
előtt megy végbe. A földi élet válsága, népek és életformák
problémái itt vajúdnak előttünk és példátlan méretű, eddig e l ­
képzelhetetlen feszültségű próbálkozások történnek, hogy meg­
szülessen az új világ a lassan összeomló régi helyén. S h a azok­
nak v a n igazuk, a k i k szerint még csak úgy 1950 vagy 1960 táján
fogja a Tavaszpont elérni a Vízöntőt, a jelenségek a k k o r is már
ennek a k o r s z a k n a k a közelségére, kibontakozó erőkifejtéseire
mutatnak, hiszen mondottuk, hogy a világhónapok határai e l ­
mosódnak, n e m válnak el élesen egymástól. Csupán az átmenet
ténye m a r a d meg, s ezit a magunk szemével, sőt „a magunk bő­
rén" tapasztalhatjuk.
Milyen lesz a teljesen k i a l a k u l t , valódi életformáját elnyert
Vízönltö-korszak? Nem tudjuk, csak sejthetjük. A válságok m a
plutói jellegűek, fénekestől felkavarnak mindent és nagyarányú
módon állítják élére az életbevágó problémákat, de épen mert
plutói a hatás, n e m elégedhet meg félmegoldással, hanem előbb-
utóbb meg i s d d j a a kérdéseket. Új világkorszak jön, amelyben
a m a még forrongó, megoldatlan problémák tisztázódnak és a
földi életi kiegyensúlyozottan i n d u l meg fölfelé emelkedő útján.
Mi ennek a k o r s z a k n a k a szellemi tartalma, kultikus j e l ­
képe és célja? A Vízöntő poláris kiegészítője az Oroszlán, a fel­
tétlen, de áldásos uralom szimbóluma, melyből a> N a p éltető erői
áradnak. A totális rendszerek, a tekintélyuralmak megfelelnek

2 0 M t a r : A calllagf»|M« hOnyv* SQ6

ennek a hatásnak, s feltehető, hogy kigjógyulva a kezdeti ne­
hézségekkel egjüttjáró gyermekbetegségeikből, nagyszerű fejlő­
désre fognak lendülni, olyan életformát hozva,- m e l y valóra­
váltja a m a még csak remélt eredményeket. A Vízöntő gjökeres
átalakító, megújító hatásai minden téren új, Ígéretes lehetősé­
gekre mutajtnak.
Mi a Vízöntő ősi jelképe? Az ifjú, a k i kezében sajtárt tart
és terméstfakasztó vizejt önt a föld rögére. A z egyetlen jegy,
amelynek jelképe egy fiatal férfi, ifjú ember, önkéntelenül az
evangéliumi szavakra k e l l gondolnunk: A Z E M B E R F I A , a k i
eljövendő . . . Jézus Krisztus, a k i n e k műve nem korlátozódhatotit
egyetlen világérára, a H a l a k r a , hiszen ő maga mondotta, hogy
ismét el fog jönni! A Vízöntő a jézusi irányítás beteljesítője.
anoikor Jézust, akit „egy időre n e m láttunk", „ismét látni fog­
j u k " . Nem keU ezt beítűszerint érteni, n e m k e l l apokaliptikus
Világvégére gondolnunk. Jézus igehirdetése és igazsága betel­
jesülhet anélkül, hogy Földünk megszűnnék létezni. Hi.szen az
Evangélium is azt ígéri, hogy „új föld és új ég lészen"... A
Vízöntő forrongó vajúdása végetvet a réginek, de n e m úgy,
hogy utána ne következzék új életforma, h a n e m előkészíti az
emberiséget az ..új földre és új égre". K r i s z t u s újraeljövetele
sokkal mélyebb misztérium, semhogy racionális, józan, kézzel­
fogható értelmezéssel magyarázhassuk. Hogyan, miképen, n e m
tudjuk, — de tagadhataWan és kétségtelen, hog>- Jézus megjó­
solta a nagy változás eljövetelét és a Jelenések Könyvének j e l ­
képes, világátalakító víziói meglepően emlékeztetnek korunk
forrongó eseményeire . . . K r i s z t u s mondotta, hogy „Én az E l e t
vizét hozom n e k t e k " — ime az Ifjú. az E m b e r F i a . az Élet vi­
zének hozója: — a Vízöntő!
E g y bizonyo.s: h a a vilúgérák folyamatát a múltban a n v -
n y i r a találónak, mély gyökerekre és valóságokra világítónak
találtuk, a k k o r a máris beállott, vagy a közeljövőben beálló
Vízöntő korszaka is meghozza a maga törvényszahfa. titokzatos,
de nyilvánvalóvá érlelődő hatásait, abban az értelemben, aho­
gyan az asztrológia ösi tanai az asztrális és kozmikus tényeket
magyarázza. Megpróbáltaltásokon, szenvedéseken, katasztrófákon
keresztül vezet a Vízöntő útja a kibontakozás felé. de bizakod­
hatunk, mert a földi lét útját jelző Nagy Napciklus nemsokára

8«l6
(felfelé ível és emelkedőre fordul, egyre közelebbjutva az isteni
Világossághoz. És Jézus a jobbja felől gyűjti m a j d azokat, a k i k
a nagy próbát megálloíták, hogy így szóljon hozzájuk: „Vegyé­
tek ezt a Földet, amely nektek készíttetett a világ kezdete óta!"

2. A z ösmithoszok, m i n t a nagy Napciklus kifejezői.

Minden művelődéskör ősi mithoszában a leggyökeresebb
k o z m i k u s tények j u t n a k kifejezésre; a még pre-logikusnak, vag>-
legalább részben, pre-logikusnak nevezhető szemlélet meglátja
-a nagy k o z m i k u s folyamatok összefüggését a földi, emberi tör­
ténésekkel s ezeket m i t h i k u s , jelképes, „rejteki" módon mondja
-el. E z egyúttal a költészet eredete i s , mert az első költők m i n ­
dig váteszek, bölcsek, látnokok. A m i k o r a költő már nem az
egyetemességben, nem a k o z m i k u s folyamatok keretében látja
az emberi dolgokat, a k k o r elérkezik a szó szoros értelmében
vett „szépirodalom" kora, s az ilyen irodalomban az ősi, gyö­
k e r e s kapcsolatok már csak félig öntudátlanul, mintegy a hát­
térben jelennek meg. Az első nagy szellemi eszmélést a mithúsz
hordozza, s ebben minden jelképes, a szimbólumok általános
és egyetemes tényékbe kapcsolódnak. E z az oka, hogy a mitho­
szok az egész világon hasonló alapelemeket mulatnak. Volta-
képein minden mithosz csupán egyetlenegy témával fo.glilko-
zik, s ez a téma nem egyéb, m i n t — a Nagy Napciklus jelképi-
ségében rejlő k o z m i k u s történés, a földi életre vonatkoztatva.
A mithosz középpontja mindig a hérosz, a hős pedig mintegy
Tiiagának a Napnak a megtestesítője. A történés egymásr.ikövet-
kczö fázisai sorra megegyeznek a precessziós Napciklus állo­
másaival, elsősorban és legkiemelkedőbb módon a négy s a r k a ­
latos ponttal, az Oroszlán, B i k a , Vízöntő és Skorpió szimbólikus
jelentéstartalmával. E z a n n y i r a általánosan helytálló a mitho-
szokra nézve, s a n n y i r a mélyen gyökerezik az egyetemes szem­
léletű ősköltészetben, hogy ugyanez az egyetlen ..örök téma"
aztán a népmesékben is folyton megismétlődik, m i több, a már
„irodalminak" nevezhető korszak alkotásaiban is akaratlanul,
legalább a sorok közt újra meg újra kifejezésre jut. Az úgyne-
A'ezett „örök könyvek" mindegyikében kisebb-nagyobb mérték­
ben ez a sajátosság lép elénk, s Italán épen ez teszi az ilyen mű-
-veket időtállókká, hogy sem a divat, sem a közfelfogás változá­
sai n e m árthatnak meg n e k i k .
D e m a r a d j u n k az igazi, eredeti mithoszoknál. amelyekben

907
 , t

a Napciklus jelképes eszmevilága iegnyilvánvalóbban jelentke­

zik. Minden nép ösmitlvoiszában ugyanazok az elemek szerepel­
nek, a különbség csupán a látásmódban és a kifejezés jellegze­
tességeiben mutatkozik. Minden mithosz hőse Nap-hős, szoláris
hérosz, a k i magát a Napot személyesíti megi. O l y k o r ugyan t a ­
lálunk a mithoszok közit Hold-vonatkozásokat i s , s tény, hogy
az egyetemes Napmitliosz mellett a legtöbb művelődésben a
Holdmithosznak i s szerep j u t , de a Holdmithosz rendszerint csak
kísérője, kiegészítője a Napmithosznak, hiszen minden művelő­
dés felismerte a H o l d természetében a Naptól való függést,,
amely alárendeli a központi, legnyilvánvalóbb hatású égitest­
nek.
így például a legrégibb, teljes egészükben fennmaradt m i ­
thoszok, a h i n d u Mahábhárata és Rámájana, szintén tartalmaz­
n a k Holdmithosz-elemeket, de a központi hős és a központi tör­
ténés bennük i s — főleg a Rámájanában — a Nappal áll k a p ­
csolatban. Napmithosz Héraklész regéje, a bibliabeli Sámson
története, az Aranygyapjú mondája, sitb. Mindegyikben végig­
kísérhetjük a Nagy Napciklus egyes fázisait, ezek félreérthetet­
lenül felismerhetők bennük. Héraklész tizenkét munkája n e m
egyéb, mint a precessziós Nap diadalmas útja a tizenkét állatövi
szakaszon keresztül; ^Sámson lobogó h a j a a napsugarak glóriá­
ját fejezi k i ; mindketten a nő révén b u k n a k el, vesztik el ere­
jűket: a precessziós Nap a B i k a vénuszi, nőies szakaszában me­
rül a sötétségbe, h a n y a t l i k a mélybe. Jázon az egykor élő való­
ságnak, az arany- (Nap-) fényű K o s n a k már csak holt emlékét,
a gyapját hozza el, s ő is elbukik a Bika-Vénusz (Medea) hatása
alatt.
Vegyük szemügyre a nálunk is meglehetősen ismert épo-
SiTok egyik legjetlentjékenyebbikét, a germán SiegfriedSigurd
regét. E b b e n pontról-pontra, állomásról-állomásra kísérhetjük a
Napciklus fázisait, még pedig nem az évi Nappálya, hanem a
precessziós Nap útjának sorrendjében, vagyis visszafelé az állal-
övi szakaszok során, mint a mithoszokban általában. D e ne a.
.,Niebelung-ének" történését vegyük a l a p u l ; ez az eredeti ger­
mán regének késői, már keresztény k o r b a n létrejött változata s.
az ösi elemek jórésze vagy hiányzik belőle, vagy nagy változá­
son esett át. A rege eredeti formáját a skandináv Edda-dalok
őrizték meg, s Wagner, a k i maga i s misztikus volil, ennek a l a p -

306
ján írta meg zenedrámáinak m^yértelmű szövegét. Wagner tel­
jesen tisztában volt a rege jelképes jelentésével, s ez|t tudatosan
hangsúlyozta is művében! Kövessük a regét végig ebben a tol­
mácsolásban.
A germán Napmithosz fázisait a 22. ábrán könnyen végig­
kísérhetjük, ez az ábrázolás álitnlában illusztrálja a mithoszok
történéseinek örökön ismétlődő körét. T u d j u k , hog>' a precesz-
sziós Nap a dicsőség teljességéből, az Oroszlán égi házából kezdi
jelképes vándorlását. A Nap a milhoszban mindig a központi
liős, a hérosz. Sigurd-Siegfried is égi eredetű. Apja, Siegmund,
Wotannak, az égi királynak, az uralkodó istenségnek a fia. A
ciklus még a Siegmund-regében indul. Siegmund az istenség fia,
a Nap-hős. De a ciklus magával hozza, hogy a Nap elhagyja
égi dicsőségének házát és elinduljon a kalandos) bizonytalan
úton, amely kérlelhetetlenül a B i k a , a bukás felé vezet. Wotan,
miután elhagyta égi házát, fiával eglyütt kalandozik, elrejtve
eredeti mivoltát, mint ahogy a Nap is elveszti erejének teljes és
töretlen kifejezését a Rákban. Az I k r e k jelentése i s felmerül:
W o t a n n a k földi nőtől — erre a Rák utal — két gyermeke v a n ,
egy ikerpár: Siegmund és Sieglinde. Az istenség kénytelen m a ­
gukra hagyni, sorsukra bízni őket, annál inkább, mert azért
hozta létre fiát, hog>' ez a szabad, korlátozásokat nem ismerő
Nap-hős elvégezze azt a feladatot, a megváltás művét, amelyei
ő maga. a Törvénnyel megkötött istenség nem vállalhat. Sieg­
m u n d elszakad Sieglindetől. s ez az utóbbi a B i k a vénuszi tar­
talmának kifejezőjévé válik. Az anyagiasság, a testiség rabsá­
gába süllyed itt. a B i k a értelme szerint, s a B i k a utolsó — de a
precessziós úton első — harmadában (dekanátusában) uralkodó
Szaturnusz gátló, merev, sötét u r a l m a alatt senyved. E z t H u n -
ding testesíti meg. A Nap-hérosz. Siegmund. elkerülhetetlenül
a B i k a hatása alá kerül, belép H u n d i n g házába, s ott rátalál a
Bika-Vénuszra, Sieglindére^ A nőiség vonzása, a testi szerelem,
a szaporodás földies parancsa megejti és a Nap-hős. a k o z m i ­
kus törvénynek megfelelően, elbukik, elhanyatlik a Bikában.
Sötétségbe mellül, s a sötétség küszöbének szatumuszi őre, H u n ­
ding elejti. A Siegmund-ciklus itt végetér. de a Napmithosznak
még csak első sarkalatos pontjáig jutottunk. A Nap folytatja
útját, de most már Siegfried a megtestesítője. A Nap sötétségbe
.merült a Bikában, most a Bika-Vénusz méhében rejtezik: Sieg-

309
 t'ried, a jövendő Nap kifejezője, Sieglindétöl születik meg, de-
mint ahogy a precessziós Nap a következő fázisokban a sötét
félív homályában bujdosik, Siegfriednek i s rejteznie kell. Mime„
a törpe neveli fel az ifjút, a sötétség honában, az erdő mélyén.
Siegfried, az ifjú, itt a Vízöntőbe jutott precessziós Nap. A Víz­
öntő nemcsak a sötét félív mélypontján v a n , Mime barlangját
fejezve k i , hanem maga Mime is szaturnuszi elemet képvisel;
a Vízöntő u r a a Szaturnusz, s Mime maga kovács, a kemény,
merev anyag megmunkálója, a m i szintén szaturnuszi elem. De
a Nap és megtestesítője, Siegfried n e m maradhat az ismerei-
lenség homályában és Mime szaturnuszi rabságában: átéli en­
nek a fázisnak egész jelentéstartalmát, maga is elsajátítja a k o ­
vácsmesterségét, sőt megteszi azt, amihez Mimének nincsen h a ­
talma: újrakovácsolja apjának isteni eredetű kardját, amelyet
W o t a n maga tört szét. Mit jelent ez a motívum? A ragyogó
k a r d nem egyéb, mint a napsugár, a Naperö jelképe. A m i k o r a
Nap-hős a Bikában elhanyatlott, erejét is el kellett vesztenie.
De a m i k o r az új Nap-hérosz, Siegfried, a Vízöntő mélypontján
az emelkedő félív útjára fordul, a k k o r a Nap lassan kiemelke­
dik a sötétség börtönéből és visszanyeri erejének egy részét; ezt
fejezi k i az újrakovácsolt, visszaszerzett k a r d . Siegfried valóban
kilép a Vízöntő szaturnuszi börtönéből, még pedig egészen víz­
öntői lendülettel: fellázad Mime ellen, sőt meg is öli ezt, hogy
ne állhassa útját az emelkedésben. A píecessziós Nap tovább h a ­
l a d , a Skorpió felé igyekszik, ahol valóban kiemelkedhetik
m a j d a homályból és kibontakozó ragyogással törhet a magas­
ságba. Siegfried is ezt az útat követi, de hogy a Skorpió s a r k a ­
latos fordulópontján újra születhessen és naphősi mivoltában
kiléphessen a dicsőség fényébe, előbb meg kell küzdenie a sötét
félív végén őrködő erővel, amelyet a Skorpió alantasabb jel­
képe, a kígyó fejez k i . A sárkány ez, a mithoszok elmaradhatat­
lan eleme. Siegfried, a Nap, visszanyert Nap-erejével, győzhe­
tetlen kardjával legyűri, megöli a sárkányt; ezzel végleg fölébe
kerekedik a sötétség hatalmának és mint a Nap, kiléphet az ég
világos felének dicső ragyogásába, mintegy újraszületve a ho­
mályban való hosszas veszteglés után. A mithoszban hiányozni
látszik a Skorpió másik jelképe, a sas, amely az új életre szüle­
tést, a magasba szárnyalást fejezi k i . De a madár eleme meg­
v a n : Siegfried, miután legj'őzte a sárkánykígyót, megérti a i n a -

310
 dár szavát, s ez további útja és feladata felé ii:ányítja: el keli
érnie a Szüzet, Brünhildét, a k i magányosan, titokzatos álomba
zárkózva — akárcsak a másik ösi mesealak. Csipkerózsa —
várja az ébresztő Nap-hös érkezését. Azonban Siegfriednek, m i ­
előtt elérhetné a Szüzet, át k e l l hatolnia a Mérleg szakaszán.
Láttuk föntebb, hogy a Mérleg jelképes értelme a ciklusban a
Törvény eiyével kapcsolatos. W o t a n áll útjába, sorompóként
fektetve keresztül előtte gerelyét, amelyre a világon uralkodó
isteni Törvény rúnái állnak bevésve. Siegfried azonban azért
Nap-hös, hogy a Nap kötetlen, szabad erejét testesítse meg; nem
riadhat vissza még a szentesített törvény parancsától sem^ h i ­
szen magában hordozza a legfelsőbb kozmikus törvény erejét:
Siegfried kettévágja kardjával — Naperejének jelképével — a
Törvény gerelyét, amely szabad útján korlátozza. Most már to­
vább haladjiat és eléri a Szüzet, Brünhildét. A Szűz rejtekhelyét
lüz övezi, s ennek á tűznek nincsen nyilvánvaló egyezése a
Napciklus idetartozó fázisával. E z a tűz még a Skorpió marsi
elemére utal, s az alantas vágyat fejezi k i , amely magában a
Nap-hösben, Siegfriedben lobog. E z t is le k e l l győznie, mielőtt
érdemessé válna a Szűzre, a tiszta gondolatra, az istenség esz­
méjének hordozójára. jSiegfried áttör a lobogó lángokon, legyőzi
önmagát, a benne égő tüzet, s eléri a Szüzet, a k i érintésére
életre kél. A Nap-hős beteljesítette feladatát, s miután elnyerte
a Szüzet, eléri dicsőségének teljességét, felemelkedik az Orosz­
lán diadalmas házába.
De a ciklusnak az a természete, hogy ennél a látszólagos
betetőzésnél sem {'állhasson imeg. Siegfriednek, a Nap-hősnek
tovább kell mennie: elhagyja Brünhildét és elindul a kalandos
vándorúton, m i n t egykor apja, az előző Nap-hős, Siegmund.
VYagner ezt a fázist i s tudatosan jeleníti meg: Siegfried a hold­
fényes Rajnán h a l a d pályájának újabb állomása felé: a Rák
útja ez, hiszen a Rák jelentéstartalma a vízzel kapcsolódik, s a
H o l d u r a l k o d i k benne. így j u t el végül az I k r e k h e z : Gunther
király és testvére, K r i m h i l d - G u t r u n palotájához. De K r i m h i l d -
Gutrun voltaképen már a Bikában v a n otthon; ö jeleníti meg
a vénuszi hatást, amely a Nap-héroszra örökké végzetes, mert
amidőn belémerül a testiségbe, a B i k a sötétségébe, el kell b u k ­
nia. E z kérlelhetetlen törvény a mithoszban; s a Napciklus ér­
telme szerint, látjuk, n e m is lehet másképen. Krimjhild-Gutrun,
a Bika-Vénusz, a k a r v a - n e m a k a r v a , kénytelen Siegfried bukásá-

3tl
 - /

nak okozójává lenni. Siegfried, a Nap. elhagyta égi fényességé­

nek otthonát és belemerült a sötétségbe. A B i k a végén, amelyet
az alászálló precessziós Nap elsőnek érint, ismét ott leselkedik
— az egész szakaszban uralkodó Vénusz-Gutrun mellett — a
hainnadik dekanátus u r a , a Szaturnusz sötét, gátló, gáncsotvető
ereje, amelyet ezúttal Hagen testesít meg. A Szaturnusz a Nap
örök ellenfele s ellenlábasa. G u t r u n - K r i m h i l d . a Bika-Vénusz,
akaratlanul előkészíti Siegfried halálát, elárulja sebezhető pont­
ját a leselkedő Hagennek, hiszen a Nap-hős. a m i k o r vénuszi
hatásának ölelő karjaiba merült, egészen a- hatalmába jutott.
S itt meg kell említenünk, hogy a Nagy Napciklus misz­
tériumában a Tejútnak is megvan a maga szimbolikája, amint
nagyjából a B i k a és a Skorpió sarkalatos pontjait összekötve
átnyúlik az égbolton. Már alakzatánál fogva is rendesen mint
fn vagy mint folyóvíz jelenik meg a mithoszokban. A h i n d u k a
Tejutat az ..égi Gangesznek", tehát folyónak tartják. A Sieg­
fried-rlegében mindkét jelképes megjelenésében szerepel: a B i ­
kában elhanyatló Nap, a Nap-hérosz, fák közt. erdőben éri el
v ^ é t Hagen a k k o r döfi le, a m i k o r egy patak, tehát folyóvíz
partján lehajol — elhanyatlik — hogy vizet igyék. ( E z az elem
a Niebelung-énekben is megmaradt.) A Nap alámerült, elbukott
a Bikában. Itt végetér a mithosz köre. W a g n e r azonban — egé­
szen az ősi germán hitrege szellemében és a Napciklus értel­
mében — utal Siegfried halálának megváltásszerű jellegére i s :
a Nap-hős mintegy feláldozza magát, hogy az istenek megsza­
badulhassanak a rájuk nehezedő végzettől és megtisztulhassa­
nak az Istenek Alkonyában.
Láttuk, hogy erőltetés, kényszeredett belemagyarázás nél­
kül végighaladhattunk a mithosz kapcsán a Nagy Napév c i k l u ­
sának fázisain. Nyilvánvaló, hogy a mithosz a nagy kör szim­
bólikus és k o z m i k u s történéseinek költői kifejezése. S ugyanígy,
minden igazi ősmithoszban felismerheitjük ugyanezt az örök
ciklust, a k o z m i k u s folyamat költői mását, amelyet a nagy lát­
nokok szavakba, formákba öntöttek. Valóban csak egyetlenegy
örök költői téma v a n a v i l á g o n . . .
Ugyanezek az elemek lépnek elénk az ősi eredetű mesék­
ben is. Hófehérke története ugyanezeken a fázisokon h a l a d vé­
gig, ugyanazokkal a jelképekkel. W a l t Disney, a m i k o r remek­
művét, a „Hófehérke" rajzosfilmjét megalkotta, a kedves és

312
szükséges humor elemén kívül félreérthetetlenül belevitte abba
az ősi k o z m i k u s vonatkozásokat i s : tudta, miről van szó. Hófe­
hérke az égi eredetű napsugár, a tiszta lélek; ellenfele, üldözője
pedig a Bika-Vénusz testies, sötét hatalma, amelyet a királynő
személyesít meg; a lélek azonban csak látszólag bukhat el. Hó­
fehérke maga i s a sötétbemerült Napot fejezi k i , s vándorlásá­
ban szintén eljut a Vízöntő mélypontjára, ahol szatumuszi erők
megtestesítői, a törpék közt k e l l rejteznie. Hiába üldözi a go­
nosz és kérlelhetetlen ellenség, meg kell találnia örök párját, a
lélek urát. Istent; kiemelkedik a homályból, s a herceg — az
^ i vőlegény — felvezeti mennyei házába. Disney határozottan
ezt a gondolatot fejezte k i : a f i l m végén a herceg nem földi kas­
télyba viszi Hófehérkét, hanem égi várába, mely napsugaras
glóriában magasan a föld felett ragyog . . .
Igen, az örök mithosz ősi elemei újra meg újra elénk lép­
nek a költők műveiben, olykor csak töredékekben, a gondolatok
sejtelmes hátterében, de valahányszor igazi költő nyúl a tollhoz,
a k a r v a - n e m a k a r v a ebből a hervadhatatlan szépségű és kozmikus
valóságokban gyökerező témakörből merít. S ezért a legfensé-
gesebb emberi alkotásokban mindig v a n v a l a m i egyáltalán nem
újszerű, hanem mérhetetlen m u l t a k b a n gyökerező elemi, az
öröklét tartalmának egy-egy nektárként üdítő cseppje . . .

3. A magyar regevllág és a Nagy Napciklus. ,

Néhány évvel ezelőtt, a m i k o r a mithoszoknak az asztrális
folyamatokkal való összefüggésével foglalkoztam, felötlött ben­
nem a .gondolat: vájjon kimutatható-e az ősmagyar mifhoszelei-
mek eg>?ezése i s a nagy Napciklus jelképeivel? Soiiravettem az
ismert n agyar mithoszelemeket és azt találtam, hogy ezek m i n ­
den részletükben pontosan födik a mithoszokra vonatkozó fen­
tebbi megállapítást: a nagy Napciklust fejezik k i , ugyanúgy,
mint minden más ősi hitrege.
Az, hogy a mithoszok asztrális. kozmikus folyamatokat
fejeznek k i a maguk jelképes nyelvén, nem az a következtetést
vonja maga után, hogy a k k o r a mithoszok merő „légbölkapott"
mesék. Ellenkezőleg, a k o z m i k u s folyamatokkal való egyezés
épen a r r a utal, hogy az ősi regék tényeket tartalmaznak. A m i ­
thikus szimbólumok mögött valóságok rejtőznek. „Haj regö rej­
t ő m , . . " — énekelték a igricek, mert misztériumokat, r e j ­
tett értelmű, jelképes mondákat vezettek be ezekkel a szavak-

313
k a i . Dalaikat „rejteki régi regéknek" is nevezték. E szavak mé­
lyebb tartalma n e m h o l m i kitalált, s a valóságokkal egyáltalán
nem kapcsolatos elbeszélésekre vonatkozik, h a n e m a r r a , hogy
a ijege régi, öreg dolgokat, messze múltból eredő tényeket mond'
el, mégpedig „rejteki", vagyis m i t h i k u s , jelképes módon.
A magyarság elődeinek hitvilágában kétségtelenül szintén
megvolt az asztrális mithoszok minden eleme. jSajnos, a régi
magyar világkép mithológikus emlékei, a „rejteki régi regék"^
szinte nyomtalanul elvesztek. Az első keresztény térítők nagy
buzgalommal irtották a régi magyar hit minden hagyományát.
Ebben főleg az idegen hittéritők játszottak fontos szerepet. Jól
tudták ezek, hogy egy nép faji istene valójában n e m egyéb,
mint az illető nép lelkében, vérében, idegszálaiban élő f a j i gon­
dolat misztikus, mágikus ereje, ez pedig a mithoszokban l a k o ­
zik. A X — X I . század formai vallásosságának vakbuzgó h a r c o ­
sai már nem értették meg azt, amit a Kereszt régebbi, első h i r ­
detői világosan láttak és tudtak: hjogy a különböző fajok és né­
pek Napmithoszai mögött ugyanaz a kozmil^us valóság rejtezik.
Ezért vehették át aránylag könnyűszerrel a keleti, hellén-római
és germán hitvilág jelképeit, a keresztény kultusz értelmezésé­
vel ruházva fel ezeket. D e a m i a kereszténység k o r a i k i a l a k u ­
lásában végbement, az nálunk már n e m következhetett be. A
magyar hitvilág ősi jelképei csak egészen csekély mértékben,
vagy egyáltalán nem olvadhattak a keresztény világképbe, m i n t
ahogy p l . a germán Jul-űnnep napmithoszi jelképei egybeforr­
hattak a keresztény Karácsony m i s z t i k u s jelentésével.
Az a néhány regetöredék, amely mégis fennmaradt az utó­
k o r számára, feltétlen bizonyossággal rámutat a Napmithosz
szerepére az ősmagyarok hitvilágában. S ebből a r r a következ­
tethetünk, hogy a teljes magyar mithológiában a Napmithosz­
nak központi, teljesértelmű kifejezése is megvolt. Hiszen a N a p ­
mithosznak föntebb ismertetett elemei m i n d , kivétel nélkül,
anélkül, hogy erőszakolnók, még a fennmaradt regetöredékekre
i s alkalmazhatők. Csak éppen a teljes mithoszkör zárt egysége
hiányzik, mint ahogyan p l . a Sigurd-Siegfried mondában elejé­
től végig követhető. A rokonnépek mithoszainak hasonló vagy
egyező elemeivel ugyan nagyrészt kiegészíthetnök a magyar
mondatöredékeket, de n e m szándékozunk a feltevések terüle­
tére csapni. Ezért megelégszünk a rendelkezésre álló, m a g y a r
I

314
feljegyzésekből ismert regetöredékekkel, hogy ránuitassunk a
bennük világosan felismerhető Napmithosz-eleniekre.
H u n o r és Magyar a regehagyomány szerint Ménrót (Nem-
rót) fiai. E z tudvalévően azonos Nimróddal, a k i „nagy vadász
v a l a az Ür előtt". Ismert tény, hogy az Orion csillagképét a
megfelelő müvelődéskörök területén másképpen Nimródnak ne­
vezték. .\z I k r e k csillagképe az ősmagyar mithológiában n y i l ­
ván Hunort és Magyart jelentette. Nem vitás, hogy a magyar
mithikus szemlélet a regés liösöket kapcsolatba hozta a csillag­
képekkel, a csillagos égbolttal: elég, h a a Hadak l'tjára vagy
Csaba Nyilára utalunk.
Vegyük ismét figyelmesen szemügyre a nagy Napciklus
rajzát. A Nimród-Orion csillagképe a B i k a szakaszában áll,
vagyis az égbolt látszólagos körforgásában az I k r e k csillagképe
előtt jár. Nimród tehát az I k r e k elődje: az I k r e k pedig Nimród
követői, utódai, fiai.
H a a rege minden részletét, előzetes elemeit ismernök
még könnj-ebb lenne a m i t h i k u s egyezéseket kimutatni. De kö­
vessük csupán az egészen nyilvánvaló egyezésekben a mithosí
útját.
A Csodaszarvas — maga a Nap. A mithoszban nyilván a
nemzetség, a faj alászálló, hanyatló dicsőségét is jelképezte, h i ­
szen a rege — az I k r e k és az Grion-Nimród helyzetének megfe­
lelően — az alászálló félívre mutat. A vadászó H u n o r és Magyar
elől tovafut, tovatűnik a Csodaszarvas: a precessziós Nap az
I k r e k szakaszából a B i k a felé siet. Láttuk, hogy a Tejút csak­
nem minden ősi Napmithoszban szerepel s legtöbbször mint viz
vagy fa jelenik meg jelképesen. A Csodaszarvas-regében (mint
akár a Siegfried-regében is) a két jelkép együttesein jelenik meg
s fgy a szimbólikus egyezést még jobban hangsúlyozza. A Cso­
daszarvas ingoványos, tehát vizes erdőségbe veszi útját; a Nap
az I k r e k előtt áthatol a Tejúton a B i k a felé vezető útjában, mint
azt a rajzon i s megfigyelhetjük. Ott aztán eltűnik H u n o r és Ma­
gyar d ő l : a Nap alámerült a sötétségbe, elrejtezett. A Nap-Cso­
daszarvasnak a Bika-ponton el kellett tűnnie, alá kellett me­
rülnie, hogy az ismeretfen, ..rejteki" sötétségben sejtelmesen
vezesse követőinek útját. H u n o r és Magyar — az I k r e k — a to­
vatűnő Nap-Csodaszarvasl helyett csupán a B i k a csillagképét
érik el. (Az I k r e k csillagképe határos, összeér a Bikával.) A B i k a

815
Vénusz-hatását a Csodaszarvas-regében az erdőben táncoló, csá­
bos, kívánatos leányok testesítik meg. Az I k r e k és a velük járó
vadászok (a Nimród-népe: Nimród a B i k a szakaszában) egybe­
kelnek a Bika-Vénusz leányaival. T u d j u k , hogy az asztrológia a
B i k a hatásával hozza összefüggésbe az énekhangot és á kifejező
művészeteket i s : a leányok énekelnek és táncolnak, a m i k o r H u ­
nor és Magyar rájuk akadnakt.
Látjuk, hogy minden erőltetés, kiagyalt ráfogás nélkül vé­
gigmehettünk a Csodaszarvas-rege fennmaradt elemeinek Nap-
mithosz-kapcsolatain, egészen odáig, hogy H u n o r és Magyar,
azaz Nimród népe az ingoványos erdőn tül talált nőkkel egybe­
kelvén, elszaporodott, számban és erőben gyarapodott. A B i k a
után következő szakasz, a K o s , marsi jellegű, mégpedig a dur­
vább, kezdetlegesebb marciális férfiasságot fejezi k i , s ezzel itt
a hún-magyar nép kezdeti állapotára utal. A jelképek egyben
megmagyarázzák azt a rege-elemet i s , hogy miért nem találhat­
nak vissza eredeti hazájukba H u n o r és Magyar, miután a Cso­
daszarvas kivezette őket onnan. A nagy Napciklusban csak
előre, a precessziós Nap útjának irányában halad a rege, n i n ­
csen visszatérés!
A rege megszűnik, megszakad, az említett ponton. De fel­
tételezhető, hogy az összefüggés megvolt az egész magyar —
vagy hún-magyar — mithoszkörrel, s a Napmithosz további
ciklusrészei is bizonyára megvoltak.
Más, fennmaradt mondatöredékeinkben azonban megtalál­
h a t j u k a mithosz felemelkedő ívére, a Nap dicsőséges felszál­
lására vonatkozó elemeket is. Lehet, sót nagyon valószínű, hogy
ezek az elemek a honfoglalást jóval megelőző időkben még más,
régebbi, ősi héroszokra vonatkoztak és a magyarok ezeket a
mnndaelemeket csak későbben vitték át újabb hőseikre. Az
Attila-rege még a germán mondában megjelenő formájában is
tagadhatatlanul magánviseli a Napmithosz jellegét. Példa erre
— hogy legalább egy elemre utaljunk — Attila halála: a Nap
lehanyatlása, bukása, sötétségbe merülte a Bika-Vénusszal való
érintkezés pontján, a K r i m h i l d d e l töltött ná.széjszakán. (Láttuk
föntebb, hogy K r i m h i l d - G u t r u n a Siegfried-mondában is ugyan­
ezt a Bika-Vénusz hatást testesíti meg.) De m a r a d j u n k csak a
közvetlen magyar vonatkozásoknál. Az Álmos születéséről szóló
rege — mely bizonyára egy s o k k a l régebbi regének Almosra

316
való alkalmazása — nyilvánvaló módon csatlakozik a Nap­
mithosz ciklusájloz.
H u n o r és Magyar leszármtuottjai földies, anyagi érte­
lemben ugyan megsokasodtak és marsi, férfias erőben i s gyara­
podtak ( B i k a - K o s ) , de dicsőségük n a p j a mégis a sötétségbe (a
ciklus éjszakájába) merült. Á m éppen a Napmithosz kör-jeilegc
hozza magával a jövendő felemelkedés bizonyosságát is. Lás­
suk hát. milyen kapcsolatban áll a dicsőség és emelkedés felé
vezető Álmos születése a Napmithosszal.
Almos a n y j a álmában sast (turult, k a r v a l y t ) lát a magasba
szárnyalni s a táltosok ebből megjövendölik, bogy a szíve alatt
hordott magzat nagy bős lesz és dicsőségre fogja vezetni népét.
Almos anyjának neve Emese; ebben a névben már az eddigi
kutatás is a m a i Emse szó régies alakját látta. Különösnek tetsz-
betik, bogy a rege dicső asszonya — az anyasertés nevét viseli!
De legott más színben látjuk a dolgot, b a tudomásul vesszük,
bogy a kinai-mongol Állatövben a Bikának megfelelő jegyet és
csillagképet n e m bika, h a n e m sertés jelképezi. A sertés, szapo-
raságával, testi gyarapodásra való hajlamával, földhöz, sárhoz
biizódó természetével a kínai-mongol világképben éppúgy k i ­
fejezőjévé vált a már ismételten említett asztrológiai jellegnek,
mint a déli kultúrkörökben a B i k a . E z az egyezés még más
irányban is értékes eredményekkel biztató művelődéstörténeti
kutatás alapjául szolgálhat, mert a r r a enged következtetni, biogy
a magyarság elődei csillagismeretük egyrészét, valószínűleg a n ­
nak régebbi elemeit, Kína (Mongolország) felöl kapták.
Az újabb rege kiindulása egybevág a Csodaszarvas-rege
befejezésével. E m e s e vagy E m s e , láttuk, a Bika-Vénuszt jelké­
pezi. A m i k o r nyugaton a B i k a csillagképe alámerül (az a n y a
mindig feláldozza, alárendeli magát a megszületendő sarjadék­
n a k ) , keleten felemelkedik a Skorpió. Ismételten is rámutattunk,
hogy amikor a precessziós ciklus felemelkedő Napja a Skor-,
pióban felszáll a sötét, éjszakai félívből, a k k o r a Skorpió j e l ­
képe már a sas. A sasi, a t u r u l , a magyarság jelképes madara.
Eme.se álmában is ez a madár hirdette a megszületendő gyer­
mek dicsőségét, felemelkedését. Itt Abnos a Nap, a faj dicsősé­
gének, diadalmas szellemének hordozója. A Nap, amidőn a B i ­
kában sötétségbe merült, mintegy ígéretes magvává, csírájává
vált az eljövendő újjászületésnek. A z ég sötét, alsó fele a rejtezés

317
jelképe: az anyaméh, amelyből — a Sas-Skorpióban — kiszáll
és felívelő pályáján a dicsőség magassága felé emelkedik a Nap.
Az anyaméh (a sötét félív) mélyén rejtezett az Ifjú, a Vízöntő
ősi jelképe, s ez jelenti azt a pontot, a h o l az odáig hanyatló Nap
ismét emelkedőre fordul. A Sas-Skorpió, a Koshoz hasonlóau,
szintén marsi jellegű, de ellentétben a kossal — a magasabb-
rendű, önfeláldozó, nagy célokra tekintő harcos jelképe.
Napmitbosz-jellegű Álmos halálának hagyománya i s . A l ­
most, a k i valóban a felemelkedés felé vezette népét, az új haza
határán megölik, feláldozzák. K u l t i k u s , szakrális áldozat ez,
mely ezúttal a Napmithosz alászálló fázisához kapcsolódik. Ál­
mosnak, a felemelkedés után immár alászálló Napnak el k e l l
tűnnie, homályba kell merülnie, bogy az új Nap ismét megszü-
letbessék és beragyogja a győzelem, a dicsőség litját. Árpád, az
újjászületett Nap, valóban a dicsőség kulmináló pontjára, feje­
delmi rangra emelkedik. A pajzson való felemelés is Napmi-
thosz-jelkép; a kerek, csillogó pajzs — a Napkorong — Árpád­
dal, a Napot megtestesítő hőssel fölemeltetik, felmagasztaltatik,
a fejedelmi méltóságot jelképezve, mint a m i k o r a Nap felszáll
az Oroszlán uralkodói házába.

Felvetjük még az ötletet, vájjon nem eredhet-e a régi m a ­

gyarok k u l t i k u s lóáldozata is a Napmithosz asztrális összefüg­
géseiből? A Nyilas jelképe a mediterrán kultuszokban is kap­
csolatos a lóval (nyilazó K e n t a u r u s z ) . a kínai-mongol zodiákiis
pedig egyenesen ló képében ábrázolja a Nyilast. Az emelkedő
íven fölfelé szálló Napnak, mielőtt a Skorpió-Sas pontját, vagyis
újjászületésének helyét elérné, előbb a Nyilas csillagképén k e l !
áthaladnia. Képletesen úgy lehet ezt értelmezni, bogy a Napnak
mintegy le k e l l küzdenie, maga alá kell gyűrnie a Nyilast, a
lovat. A ló feláldozása tehát m i t h i k u s értelemben könnyen je­
lenthette a megszületendő dicsőség küszöbét, hajnalát, azt az
elkerülhetetlen fázist, amelynek meg kell előznie, a diadal nap­
keltét. E z lehetett az o k a , bogy a magyarok minden fontos,
döntő vállalkozásuk előtt bemutatták a lóáldozatot, ezzel képle­
tesen előkészítve, biztosítva a sikert, a diadalt, a nép Napjának
jelképes felemelkedését. Az ősi kultuszok minden cselekményé­
nek ..rejteki" értelme volt! A Nyilasnak különben is kiemel­
kedő szerep jutott a magyarság kultuszában, hiszen tudjuk;
hogy a Nyilas a húnság és magyarság eredetével kapcsolalós

318
I k r e k polárisán kiegészítő csillagképe, s a magyarságot az
asztrológiai hagyomány i s valóban a Nyilas alá osztotta hc
Mindebből a r r a következteMietünk, hogy a táltosok, az
„igazlátók" époly mély, k o z m i k u s ismereteken alapuló bölcse-
séggel rendelkeztek, m i n t bármely régi műveltségű nép papjai,
váteszei és csillagtudósai, s ez újabb adalék annak bizonyításá­
hoz, hogy a mag\'arság ősei nem lehettek kezdetleges barbárok,
mint aminőknek a nyugati krónikások szerették őket feltüntetni!
A felsorolt egyezéseket még sok érvvel, részletekbe hatoló
adattal és utalással lehetne támogatni, ez azonban már terjedel­
mes, önálló tanulmányt igényelne. Az elmondottak csak nag\-
vonásokban világítják meg a kérdést, de mindenesetre ösztön­
zésül szolgálhatnak a nagyrészt elveszett magyar mithológia új
szempontú kutatására és az i l y e n természetű kutatásokban nél­
külözhetetlen asztrológiai tanulmányok iránti érdeklődés fel­
keltésére.

319
 ZÁRSZÓ

Nem ismételhetjük elégszer,, hogy könyvünk csak az

asztrológia alapismereteit közölheti, de nem térhetett k i a m a -
gasabbfokú ismeretek részletes tárgyalására. Alapvető tankönyv­
nek szántuk, s a benne foglaltak bőségesen elegendők a r r a ,
hegy az érdeklődő valóban megtanulhassa mindazt, amire szük­
sége v a n , hogy az asztrológiával komolyan foglalkozzék.
H a a könyv szíves fogadtatásra talál és kellő érdeklődés
mutatkozik iránta, a k k o r majd egy következő munkában ismer­
tetjük az asztrológia további, magasahbfokú módszereit és e l ­
járásait, például a részletes prognózist, a segédhoroszkópok k i ­
számítását és kifejtését, az úgynevezett mundán-asztrológiát, stb.
E n n e k azonban elengedhetetlen előfeltétele, hogy a tanuló a l a ­
posan elsajátítsa az ebben a könyvben foglaltakat.
 1. Táblázat.
A Z EGYSÉGIDÖ (ZÖNAIDÖ) BEVEZETÉSE
ÉS A Z ÉGYSÉGIDÖ-KÜLÖNBSÉGEK.

Egyt. IdAitai.
Ország Bevezetés dátuma Elnevezés Graenwtclitiez
viszonyítva

AIK'IT (l'raiicin) lítll 111/10. N y u g a l m r ö p a i idö Oh 0 m

Amerika 1883 XI/18.
Ü j-Ski'ieia Maine Standard T i m e 4- 4 0
Kelet Eastern Stand. T i m e - f ö l )
Közép Central Stand. T i m e -j- 6 0
Hegyvidék Mountain Stand. T i m e -r 7 0
N v . ]\irtvi<lék Pacil'ic Stand. T i m e 8 1)
Ani!oloi'szá({ és 1880 1,1. \ vugateiirópai idö 0 0
Skócia

Arsíeiitiiia Cordobai ido -í- 4 17

Ausztrália 1880 I V / 1 .
Kelet Eastern Auslr. T i m e — Hl n
Közép Central Austr. T i m e — 9 0
Nyugat \\ e s t e m A u s t r . 1 íme — 8 0

Ausztria 1891 X / 1 . Középeuröpai idö — 1 0

Belgium 1891 V / l . N y u g a l e u r ó i - a i idö 0 0

1914 V I I I — 1 9 1 8 X . K ö z é p e u r ó p a i idö — 1 0

Brazilia
Kelet E a s t e r n Stand. T i m e -4 :! 0
Közép Central Stand. T i m e -r 4 0
Nyugat Western Stand. T i m e -4 .7 0

Bulgária 1l oVQ1
Pl Y ,1
A/l. Keleteurópai idö — 2 0

Canada fouo VT/IC

Partvidék 188o Al/lo.
Atlantic Stand. T i m e — 4 0
Közép Central Stand. T i m e - 0 0
Hegyvidék Mountain Stand, l i m e -+-7 0

(.setioszlovakia (L. .Ausztria, i l l .

Magyarország)

Chile 1910 1/1. Bogotái idö -i- 5 0

Columbia, Brit 1880 I/l. Pacific Stand. T i m e - 1 - 8 0

C o l u m b i a közlárs. Bogotái idö -f 5 0

Dánia 1894 I / l . Középeurópai idő — 1 0

Ecuador 1891 111/15. Quito -f 5 14

Egyiptom 1893 X / 1 . Keleteurópai idö — 2 0

Elsass-Lotharingia 1 9 1 8 X l / l - i g 1. N é m e t ­
(Saar-vidékkel) ország; attól 1940
V-igl. Franciaersz. •
azóta m e g i n t Németo.

Finnország 1921 V / l . Azelőtt 1. Keleteurópai idö — 2 0

Oroszország

Franciaország 1891 11/15. P á r i s i idö — 0 9

1911 I I I / I O . N y u g a t e u r ó p a i idö 0 0

321
 1. Táblázat.
A Z EGYSÉGIDÖ (ZÖNAIDÖ) BEVEZETÉSE
ÉS A Z EGYSÉGIDÖ-KÜLÖNBSÉGEK.

Egyi. IdAliOI
Ország Devezerés dáruma elnevezés Grgwiwichlwz
vIslonylNo

Görögország 1920 X / 1 . Keleteurópai idő — 2h Om

Azelőtt Athéni idö — 1 35

Hollandia Amsterdami idő — 0 19

India 1882 Indián Standard — 5 0

Írország looU UUDtmi luO

1929 N ' v u g a t e u r ó p a i idö 0 0

Japán 1886 Vn/12. — 9 0

Korea 1. J a p á n

Litvánia 1919 X / 1 0 , Keleteurópai idö — 2 0

azelőtt I . O r o s z o r s z á g

Lettország 1919 I / l , Keleteurópai idö — 2 0

azelőtt 1. Oroszország

Magyarország 1891 X / 1 . Középeurópai idő — 1 0

E.raciyDen a megszállás
idejo alatt 1. R o m á n i a

Mexico Mexicói idö -)- 6 36

Németország LSZak-lN. lö9J l V / 1 . Középeuröpai idö 1 V

Dél-N. 1892 I V / 1 .

New-Zealand 1895 U. és 12. zóna — 11 0

— 12 0

Norvégia 1895 I / l . Középeurópai idő — 1 0

Olaszország 1893 X I / 1 . Középeurópai idö — 1 0

Oroszország 1919 K e l e t e u r ó p a i idő — 2 0

Azelőtt Pulkowai idő — 2 1

Palesztina 1910 X / 1 . Keleteurópai idö — 2 0

Panama 1909 Eastern Stand. T i m e + 5 0

Peru Eastern Stand. T i m e i - 5 0

Perzsia (Irán) Teheráni idö — 3 0

Portugália 1912 Nyugateurópai idö 0 0

Azelőtt L i s b o a i idö + 0 37

Románia 1891 X / 1 . Keletcurópai idö — 2 0

Spanyolország 1901 I / l . Nyugateurópai idö 0 0
Svédország 1895 I / l . Középeurópai idő — 1 0
Szerbia 1891 X A . Középeurópai idö — 1 0
Törökország 1910 M. Keleteurópai idö — 2 0

322
l/a. Táblázat

A GREGORIÁNUS N Á P T Á i : BEVEZETÉSE.

ORSZÁG A SEVEZEIÉS DÁTUMA A BEVEZETÉS DÁTUMA

a régi naptár szerint az uj naptór szerint
Bulgária 15)20 IX/17. 15)20 X/1
Görögország 1920 I I I ' 1 8 . 1920 I V / 1 .
Graubiinden (Svejc) 1910 X I L I S , Í5M1 I / l .
1915-tül, liivatalo-
Lengyelország •san 1919 X K l . 1919 XII/14.

Oroszország 1918 111/18. 1918 I V / 1 .

jSzerbia és Montenegró 1920 11/14 1920 I I I / l .
Greg. naptár = Jul. naptár + 12 nap iHQn ll/i>9. és 1900 ll/2«. közt.
= „ + 13 nap 1900 11/29. és 2000 11/28. közt.

1/b. Táblázat
NYÁRI időszámítás
MÁGYáBOBSZÁGON, ÁUSZTBIÁBAN és NÉMETORSZÁGBAN.
Kezdete: Vége:
J916 ápr. 30. D . u . 12 h . 1916 szept. 30. D . e. 1 h .
1917 ápr. 15. D . e. 3 h. 1917 szept. 17. D . e. 3 h .
1918 ápr. 15. D . e. 3 h. 1918 szept. 17. D . e. 3 h .
1941 ápr. 7. D . u . 12 h . _ _ _ _ _ _

E z e k b e n az időközökben, teliát a nyári időben kifejezett adatból

1 h-t le k e l l vonnunk, hogy a normális egységidöt megkapjuk.

1916 és 1917-ben Dániában, Norvégiában és Svédországiján

a nyári időszámítás megegyezett a nálunk is érvényben volt nyári
időszámítással.
Több országban, p l . Angliában, Franciaországban, Belgium­
b a n és Hollandiában 1916 óta évről-évre nyári időszámítás v a n
érvényben, de a kezdő és befejező dátumok országonkint és
évenkint változók; ilyen születési adat esetében tehát gondosan
utána k e l l járni, n e m esett-e a dátum a nyári időszámításba.
Az 1941 ápr. 7-én bevezetett nyári időszámítás ezidő sze­
r i n t a németi m^szállás alatt lévő területekre i s érvényes.
82S
2. Táblázat.
IV ÁTSZÁMÍTÁSA IDŐRE.

Iv. ív­ l»- ll-

Fok Idő Idő idő nisod- Idő nisoil- Idő
perc perc
0 h m r m s m s peic s lerc s
if

1 0 04 1 0 04 31 2 04 1 0,07 31 2,07
2 0 08 2 0 08 32 2 08 2 0,13 32 2,ia
3 0 12 3 0 12 33 2 12 3 0,20 33 2,20
4 0 16 4 0 16 34 2 16 4 0,27 34 2,27
5 0 20 5 0 20 35 2 20 5 0,33 35 2,33
6 0 24 6 0 24 36 2 24 6 0,40 36 2,4a
7 0 28 7 0 28 37 2 28 7 0,47 37 2,47
8 0 32 8 0 32 38 2 32 8 0,53 38 2,53
9 0 36 9 0 36 39 2 36 9 0,60 39 2,60
10 0 40 10 0 40 40 2 40 10 0,67 40 2,67
11 0 44 11 0 44 41 2 44 11 0,73 41 2,73
12 0 48 12 0 48 42 2 48 12 0,80 42 2,80
13 0 52 13 0 52 43 2 52 13 0,87 43 2,87
14 0 56 14 0 56 44 2 56 14 0,93 44 2,93
15 1 00 15 1 00 45 3 00 15 1,00 45 3,00
16 1 04 16 1 04 46 3 04 16 1,07 46 3,07
17 1 08 17 1 08 47 3 08 17 1,13 47 3,13
18 1 12 18 1 12 48 3 12 18 1,20 48 3,20
19 1 16 19 1 16 49 3 16 19 1,27 49 3,27
20 1 20 20 1 20 50 3 20 20 1,33 50 3,33
30 2 00 21 1 24 51 3 24 21 1,40 51 3,40
40 2 40 22 1 28 52 3 28 22 1,47 52 3.47
50 3 20 23 1 32 53 3 32 23 1,53 53 3,53
60 4 00 24 1 36 54 3 36 24 1,60 54 3,60
70 4 40 25 1 40 55 3 40 25 1,67 55 3,67
80 5 20 26 1 44 56 3 44 26 1,73 56 3,73
90 6 00 27 1 48 57 3 48 27 1,80 57 3,80
100 6 40 28 1 52 58 3 52 28 1,87 58 3,87
200 13 20 29 1 56 59 3 56 29 1,93 59 3i9»
300 20 00 30 2 00 60 4 00 30 2,00 60 4,00

S24
3 . Táblázat.

IDÖ Á t s z á m í t á s a í v r e .

öra Fok Idö V- idö 1V- Id! V- Idi Iv.

O perc fok perc perc fok perc másod- P mp másod- P mp
h m m perc t perc
s s

1 15 1 0 15 OA 7 45 1 0 15 31 7 45
31
2 30 2 0 30 32 8 00 2 0 30 32 8 00
3 45 3 0 45 33 8 15 3 0 45 33 8 15
Rn 4 1 nn
00 qj 8 qn
oO A
1 í\£\
34 8 30
4 00
5 75 5 1 15 35 8 45 5 1 15 35 8 45
O yu R t1 qn qR 9 nn
00 R 1 OU QA
OO 9 00
7/ inr; 7 11 1R q7 y 110r, 7 •1 40 •-Í7
Ói 9 15
ól
c lUO o 0 40
nn QQ qn Q 1
o o OO y OU UU OO 9 30
q Q 0 1A A r, o
oy y 40 y 10 oy 9 45
y 2 lO
10 150 10 30 40 10 00 10 2 30 40 10 00
1AP; 11 o 4D
A r, A 1
41 1n
lU 10 A A
11 A K,
2 40 A T
10 15
10 1o Q nn AO 110n qn q 41
JoU 00 12 O UU 10 30
o
q oU
lO X«70 lű O 10 1q 1lUn 40
A 9, 110q 0q 10 yd Q 10 45
11 11 qn
q oO 40 nn o 4o
O on
A A A A
11 00 14 44 11 00
14 ö 44 oO
15 225 15 3 45 45 11 15 15 3 45 45 11 15
ID 4 nn
uu I40
R qn
1 1 OU 1R A nn
Uü A R 11 30
lo 4 4o
17 lűOO 17 4
A 1 r, A7
4/ A A
1 1 40 1 7/ 4
A
10 .4/H 11 45
1R 97n Ifi 1 10
9n 1 O nn 1 fi 4 qn
4o A
OU 4ö 12 00
4n 4 oU 12 UU lö
19 285 4 45 49 12 15 19 4 45 49 12 15
19
0 nn
UU kn
OU 112o OU
qn 2U 0c
on nn
00 50
r.f\
12 30
21 315 21 5 15 51 12 45 21 5 15 51 12 45
22 330 22 5 30 52 13 00 22 5 30 52 13 00
23 345 23 5 45 53 13 15 23 5 45 53 13 15
24 360 24 6 00 54 13 30 24 6 00 54 13 30
25 6 15 55 13 45 25 6 15 55 13 45
26 6 30 56 14 00 26 6 30 56 14 00
27 6 45 57 14 15 27 6 45 57 14 15
28 7 00 58 14 30 28 7 00 58 14 30
29 7 15 59 14 45 29 7 15 59 14 45
30 7 30 60 15 00 30 7 30 60 15 00

325
4. Táblázat. ^

NAPI KÖZÉPIDŐ ÉS CSILLAGIDŐ E G Y E N L E G E .

>o •o «o
QHIog- Csillag­ Csillag­ Csillag­ Csillag-
Idö l i idő idő i i idő Z N Idő
•o Z N
•o
m|n. sec. sec. sec. sec.

0 9,8665 0,1643 31 5,0925 0,0027 31

0 19,7130 0,3285 32 5,2568 0,0054 32

0 29,5694 0,4928 33 5,4211 0,0082 33

0 39,4259 0,6571 34 5,5853 0,0109 34

0 49,2824 0,8214 35 5,7496 0,0137 35

59,1388 6 0,9857 36 5,9139 0,0164 36

8,9953 7 1,1499 37 6,0582 0,0192 37

18,8518 8 1,3142 38 6,2424 0.0219 38

28,7083 9 1,4785 39 6,4067 0,0246 39

38,5647 10 1,6428 40 6,5710 0,0274 40

48,4212 11 1,8070 41 6,7353 0,0301 41

58,2777 12 1,9713 42 6,8995 0,0329 42

8,1342 13 2,1356 43 7,0638 0,0356 43

17,9906 14 2,2998 44 7,2281 0,0383 44

27,8471 15 2,4641 45 7,3924 0,0411 45

37,7036 16 2,6284 46 7.5566 16 0,0438 46

47,5600 17 2,7927 47 7,7209 17 0,0465 47

57,4165 18 2,9569 48 7,8852 18 0,0493 48

7,2730 19 3,1212 49 8,0495 19 0,0520 49

17,1295 20 3.2855 50 8,2137 20 0,0548 50

26,9859 21 3,4498 51 8,3780 21 0,0575 51

36,8424 22 3,6140 52 8,5423 22 0,0602 52

46,6989 23 3,7783 53 8,7066 23 0,0630 53

56,5554 24 3,9426 54 8,8708 24 0,0657 54

25 4,1069 55 9,0351 25 0,0684 55

7 53,0668

26 4,2711 56 9,1994 26 0,0712 56

27 4,4354 57 9,3637 27 0,0739 57

28 4,5997 58 9,5279 28 0,0766 58

29 4,7640 59 9,6922 29 0,0794 59

30 4,9282 60 9,8565 30 0,0821 60

S26
6. Táblázat
HÁZTÁBLÁZATOK
az
46° 47° 4 r
rV~vcSlili li n
a gn - q
q lA o 1A 19
Am»
f «« U(
ll U \s. id,
A. 1. 11. 1. 11*
idő 2.
kA. kA. kA. UAf kAv kA« kAv z« nuz kAr
noz naz nOZ nQZ naz noz naz naz naz
noz noz hoz noz noz noz naz
_ 1
0 0 o 0 t 0 0 o 0 o 0 / o o o o 0 t 0 o
H M S
' 1
\ l — ytfí 0 V 7 TT 1Q 0 10 T 0 X 7 n 19 © 2 3 51 n. 11 HP
0 0 0 T 0 n 19 ©22 24 J l 10 ny * 1 u r 2
ö / üt
o 11 o 10 o*t i^n 141" o 1 8 20 24 3 3 11 2
0 3 40 1 8 19 23 7 11 2 O
lo ÁU O U 11 £
o o Q on OÁ 9 10 0 n 21 2 5 15 12 3
23 5 0 11 •1 V £% ^o£ O
0 7 20 2 9 20 IÁ £
w Ál
1 o o in 01 10 1 o 1(1 22 25 57 13 (
10 21 24 3 3 12 4 £0 lO
0 11 1 3 o l£
Á 4 4 OO 0*1 * ; 7 1^ K 10 26 3 9 5
13 5 11 ££ rl £0 14
01441 4 11 22 2 5 16 4
(1 1Q 0^1 ÁO
OA t>( 11 A IÁ
1*1 14 3
12 22 25 5 8 14 o U U 24 27 2 0
0 1 8 21 5 0 lo ÁU 0 9 lO
a 1 A OÁ 1 71 A 11 9Á AO A 15 7
6 13 23 26 4 1 14 7 O 0 7/ 2
2 01 lO
0 22 2 14 24 £0 lU
fj 4 C Ofi O Ift 7 7 ii; OA 9J) Id 1A B
7 14 24 27 2 3 15 7 4b 20 o
0 25 42 lö lO ÁO u
7
Q OA Ott 1A Q o 1A OA 2 9 2i>
8 15 25 28 6 16 4 A 2 0 4Á0l o 17 a
0 29 23 o O ÁU AO A U
n lo A 17 o
9
9 1/ 07
2 / OQ
£o 7
0£1 1 7 V 17 97 0 0 7
0 33 4 9 16 26 28 4 8 17 £ 1
1 A 1Q 07 n n o IS in in OA 0 * 0 Ift 10
0 36 45 10 17 27 29 30 18 10
10 lo lo lU lU ÁO
4O n
27o A fll 11 4 4 1 OQ 19
0 13 19 11 11
1I V0 11 I V0 ÁV 1 qo
0 4 0 27 11 18 28 jl 19 2o u öl 11
OA i UU
4O OA 11 QO
o2 1
IVQ 19 o
112 on ^ u 9 11 20 12
0 44 8 12 19 29 0 55 20 12 14 4\} ÁU
2V IÁ A 1 i
4O 04 A O Iá on 1 s 01 1 9 12 20 13
0 47 5 0 13 20 29 1 37 20 13 ló 10 1
13 21 2 14 ÁU Ál A UA AU
4 1 oi 11 1 Á OO 0 91 l i
14 21 ® 0 2 19 21 13 22 1 O I^A 14 22 q qi
0 51 32 14 21 IÁ Á Al
U U.
23 2 2 öo 22 11 15 23 3 4 15 22 14
0 5 5 14 15 23 3 1 22 14 15 3 38
0 58 57 16 24 2 3 44 23 15 16 24 3 4 19 22 15 16 24 4 4 56 23 15

1 240 17 25 3 4 26 23 16 17 25 3 5 1 23 16 17 25 5 5 37 23 16

1 6 23 18 26 4 5 8 24 17 18 26 4 6 43 24 17 18 26 6 6 18 24 17

110 7 19 27 5 5 50 25 18 19 27 5 6 24 24 18 19 27 6 7 0 25 18

1 1 3 51 20 28 6 6 32 26 19 20 28 e 7 6 26 19 20 28 7 7 41 26 19

1 1 7 36 21 29 6 7 14 27 20 21 29 7 7 48 26 20 21 29 8 8 22 26 20
 47° 48°

D. 10. il. 13. 1. 3. 3.

v»siiia9 2. 3. 10. li. 13. 1. 2.
10. 11. 12. 1.
lao ház hoz hoz ház ház ház ház ház ház
hóz hdz ház ház ház ház ház ház ház
0 O f 0 e
3 o o o o o r o 0
0 o » o ,
H M S
A OO np £\} T22 n 0 & 9 A 9 3 J127 20
Sl S121 111)21 T 2 2 n 0 ® 7 Jl 8 29
12121 T 2 2 X29 & 7 7 56 Sl 27
1 8 o
V t 1t 1 OO oi 23 1 9 9 45 28 21
23 n 1 8 8 38 27 22 23
125 e
9 53 OQ Oo 24 2 10 10 26 29 22
24 1 9 9 21 28 22 24 2 9
1 2 8 52 ££
qc
t o 90 OO
£0
OQ
£'i 25 3 11 11 8 29 23
25 2 9 10 3 29 23 25 3 10 lU
1 3 2 38
11 11 np 0 O f 26 4 11 11 4 9 irp 0 24
26 3 10 10 4 6 irp 0 24 26 4 11
1 3 6 25 1 1 17
5 12 11 5 9 1 £0 27 5 12 12 3 1 1 25
14012 27 4 11 11 2 8 0 23 27
6 12 12 4 1
*
1 OA
ÁU 28 6 13 13 12 2 26
144 0 28 5 12 12 11 1 26 28
13 1 q oq
19 29 £ 2/ 29 7 14 13 54 2 27
1 4 7 49 29 6 13 12 5 3 2 27 29 7
Q OQ 8 15 14 3 6 3 28
7 13 13 3 6 3 28 tí 0 8 14 14 6 O td 0
15138 X 0
11 1Q A OQ 1 9 15 15 18 4 28
1 5 5 27 1 8 14 14 19 4 29 1 9 15
14 4 8 4
1 x qn c OQ 2 10 16 16 0 5 29
4 29 2 10 16 10 90 o
15918 2 9 15 15 2
c A. A 3 11 17 16 4 2 6 íSh 0
10 16 15 4 5 6 £. 0 3 11 16 16 13 O
2 3 8 3 0
Ű 1 4 12 18 17 24 6 1
2 7 0 4 11 17 16 2 8 6 1 4 12 17 16 5 6
O
1 q qo Q 5 13 19 18 6 7 2
12 17 17 11 7 2 5 13 18 17 98 7 Á
2 1 0 52 5
H 6 14 19 18 4 8 8 3
2 1 4 44 6 13 18 17 54 8 .8 6 13 19 18 2 1 3
n 1 • 7 15 20 19 3 1 9 4
2 1 8 37 7 14 19 18 3 8 8 4 7 14 20 i19 4
4
c 8 16 21 2 0 14 10 5
9 ő 8 15 20 19 47 9 0
2 22 31 8 15 20 19 2 1
1 A O 9 17 22 20 5 6 10 6
2 2 6 26 9 16 21 20 5 10 6 9 16 21 20 30
10 18 23 21 39 11 7
2 30 21 10 17 22 20 48 11 7 10 17 22 21 13 11 7
OO ot QO .o o g 11 19 23 22 22 12 8
2 3 4 17 11 18 8 lO AO 91 K7 12
22 21 32 12 A1 01
19 24 13
12 19 24 22 40 13 9 12 23 5 8
2 3814 12 19 23 22 16 12 9
13 10 13 20 25 23 48 14 9
2 4211 13 20 24 23 0 13 10 13 20 25 23 24
14 14 21 26 24 3 2 14 10
246 9 14 21 25 23 45 14 11 14 21 26 24 8 10
11 15 22 27 25 15 15 II
250 8 15 22 26 24 29 15 12 15 22 26 24 52 16
 46° 47° 48°
Glllag-
10 11 12. 1. 2. 3. 10. 11. 12. 1, 2. 3. 10. 11. 13. 1. 3. 3.
A •
idá ház IIUÁ hiSz ház ház hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz
IIUA
O O 0 * o o Q o r 0 o
H M S ° • 1
n KA q
A 04 7 ^"16 1123 ©27 Sl 2 5 13 111'16 £il2 S 16 n 23 ©27 j l 25 3 6 7»1'16 £:13 d 16 n 24 ©28 Sl 25 5 9 lipie £sl3
o Ko q
17 23 27 25 58 17 13 17 24 28 26 2 1 17 14 17 25 29 26 4 2 17 14
A OO 7
a A 8 18 24 28 26 43 17 14 18 25 29 27 5 18 15 18 25 29 27 2 6 18 14
Q A n
O D li U 19 25 29 27 2 8 18 15 19 26 29 27 4 9 19 15 19 26 Sl 0 2 8 10 19 15
Q m 1 o
á 10 li 20 26 Sl 0 2 8 13 19 16 20 27 Sl 1 28 3 3 20 16 20 27 1 28 5 4 20 16
Q
O 14
1 A 1l oA 21 27 1 28 5 8 21
20 17 28 1 2 9 18 20 17 21 28 2 29 3 9 21 17
Q 1Q 1 O 91
22 28 1 29 4 3 21 18 22 29 2 irp 0 3 21 18 22 29 i) Al Al 18
o 18 19
3 2 2 24 23 29 2 •"IP 0 2 9 22 19 23 © 0 3 0 48 22 19 23 © 0 4 1 q 9 A9
A 19
Q OA OO 9 9
0 AD AV 24 © 0 3 1 14 23 20 24 1 4 1 33 23 20 24 1 4 1 Oi AO 20
n Qo oe
0 oO OO 25 1 4 2 0 23 21 25 2 5 2 18 24 21 25 2 5 2 37 24 21
Q Q1 1 O
26 2 5 2 46 21 22 26 3 6 3 4 25 22 26 3 6 3 22 25 22
aO o 4 42
OO 1 0
27 3 6 3 33 25 23 27 4 6 3 50 26 23 27 4 7 4 7 26 23
3 38 49
1 o eq
3o 4 2 07 28 4 6 4 19 26 21 28 5 7 4 35 26 24 28 5 8 4 52 26 24
3 47 6 29 5 7 5 5 27 25 29 5 8 5 21 27 25 29 6 9 5 38 27 25
3 5 1 16 H 0 6 8 5 52 28 26 H 0 6 9 6 7 28 26 n 0 7 9 6 23 28 26
Q ee OA 1 7 9 6 38 29 27 1 7 10 6 53 29 27 1 8 10 7 9 29 27
e o Qq 2 2
3Q 0 9 3/ 2 8 10 7 25 29 28 8 11 7 40 29 28 9 11 7 55 29 28
4 3 48 3 9 11 8 12 Sh 0 20 3 9 11 8 26 £i 1 29 3 10 12 8 41 £! 1 29
4 8 1 4 9 12 8 59 1 m 11 4 10 12 9 13 2 20 4 10 13 9 27 2 29
4 12 1 3 5 10 12 9 47 2 1 5 11 13 10 0 2 Hl 1 5 11 14 10 13 2 n 1
4 1 6 27 6 11 13 10 3 4 3 2 6 12 14 10 4 6 3 2 6 12 14 10 5 9 3 2
4 20 4 1 7 12 14 11 2 2 4 3 7 13 15 11 3 4 4 3 7 13 15 11 4 6 4 3
4 24 5 5 8 13 15 12 9 5 4 8 14 16 12 2 1 5 4 8 14 16 12 3 2 6 4
4 29 11 9 14 16 12 5 7 6 5 9 15 17 13 8 6 5 9 15 17 13 19 6 5
 46° 47° 48°
Csttog- 9 q lA 49 4 9 11
io« li aq . m» Zl. a* u. z1 v0 . 13. 1. 3. X
ZZ.
Idö u. z.
noz naz knAa zz kA
n a z* Ka
n A zT kAz kAz
nuz kAz
nuz hdz hdz hdz
nuo hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz
nuz nuo
o o o o , 0 o o o 0 / o 0 0 o e e 1 a a
H M S

4 33 26 Au 0 17 1IP13 45 tn ft n 10 © 16 íl 18 n p l 3 55 £j 7 Hl 6 n 10 ©16 Sl 18 npi4 6 1 Hl 6

11 7 6 11 18 14 43 8 11 17 19 14 53 oa 6
4 37 42 A A lA 18 14 33 17
AW AA UU uw
4 4159 19 17 l o 11
A U —
91A 12 18 19 15 30 9 8 12 18 20 15 40 7
IÁ A (
13 Ift 10 16 9 g 8 13 19 20 16 18 10 9 13 19 20 16 27 Q 8
4 46 16 A O
Au AU O
10 90 10 1H 10 g 20 21 17 6 10 10 14 20 21 17 15 1A
AU 9
4 50 34 AÁ 14
AU UO AU
A 0
1J 11 11 15 21 22 18 2 1 1
A A 10
4 54 52 lO 20 91
ot 17 40 10 15 21 22 17 54
ÁU A # Z U
21 11 16 21 23 18 42 12 12 16 22 23 18 50 19
AO 11
4 59 11 AU 22 18 34 12
Á A
5 330 A 1 99 ao 10 9q iq i 9 17 22 24 19 30 13 12 17 23 24 19 37 13 13
ÁÁ AU AO AU
lo ao t i 13
5 7 49 Ift 2S OZ OO 19 14 AU 18 23 24 20 18 14 14 18 24 25 20 25 Aq
ÁO * U AO I H
10 91 91 1 1 19 24 25 21 6 15 14 19 25 26 21 12 15 14
5 12 9 a91A 0u 11 1u A Z
19 Á t AU

5 16 29 20 25 9ft 91A
— 40
qo Ift J1 1U 20 25 26 21 55 16 13 20 26 26 22 0 16 15
ÁU ÁU AU
5 20 49 21 OA 90 22 38 Ift in 21 26 27 22 43 17 10 21 26 27 22 48 17 16
ÁA ÁU AU AU
5 2510 22 27 27 23 27 17 17 22 27 28 23 31 18 17 22 27 28 23 35 17 17
5 29 30 ÁŰ 28 94 Ift 18 1K 23 28 29 24 20 18 18 23 28 29 24 23 18 18
—•A AU AO AO
5 33 51 24 28 29
*o 25
.u 5u 10 10 24 29 29 25 8 19 19 24 29 np 0 25 11 19 19
Á t AO AO
5 3812 25 20 np 0 *25
u 54
u* 20 90 25 Sl 0 np 0 25 57 20 20 25 Sl 0 1 25 55 20 20
ÁU
5 4234 2ft 0 0 1 26 43 21 21 26 1 1 26 45 21 21 26 1 2 26 47 21 21
ÁW A
5 4655 97 1 q o97f 1U 9o 99 99 27 2 2 27 34 22 22 27 2 3 27 35 22 22
Á / 1 o OO OO
6 5 1 17 28 9 u 28 21 23 23 28 3 3 28 22 23 2.3 28 3 4 28 24 23 23
ÁO Á OU
65538 29 4 4 29 11 24 24 29 4 4 29 11 24 24 29 4 4 29 12 24 24

6 0 0 ® 0 4 4 a 0 0 25 25 © 0 5 5 £í 0 0 25 25 © 0 6 5 £í 0 0 25 25
6 423 1 5 5 0 49 25 26 1 6 6 0 49 26 26 1 6 6 0 48 25 26
6 6 1 39 26 27 2 7 7 1 38 27 27 2 7 7 1 36 26 27
6 iS 2
3 26 37 38 3 8 8 3 36 37 88
616 5 9 7 7 938 87 38 8 8 8
188
.•Oi o i — a - O A ' C o c d ^ © * — aic;i*Lif.MCoc0t2k9^
S S ! S c i > S o i o S M S e u « e i o S > t o = c u © i ( z S 9 b - - J ^ 1
"9
£SScn!SSto"«§S» = ©o!!^utd — ocs»-i©o<>*- &5
4 ^
^ —
£Sgg:;fg!S2S£S = SgX©;3 = S « « „ > © o , ^
-i ^ , o , c . o « . o , o ^
i^ — locoei >- t » tf- Oi — oj 4- tn — tgo>ui —
s-f
S
^ $ g:«
S2S©Só = s>«í — u ^ ^ = © « > J „ l © 0 < , ^ U I O —
í r
íw
lí>
» - S S S S . Ú © S o í = u>cn = o « © s - i © o i i » . i ^ c o o r
— co— — loiz.© h 9 © i c . c i 4 . t o w — N-taco)^
« C - j — — . i e w c ) < © e c a © w o M © - i e » * e a
4 í^
« t T © g © S r w í 5 ! ^ e « e © „ a © © i » U K 9 M — S S S
í í-
S Z ö o S ^ © ? — w>3 — e © x > u © « n i . > w u M — S S
 Z22
« rs e I S to © © © «5 © © » © © © © © © © © © © © ©
44 © © to 4.
to 41 ® IO
s s s © © 44
41 © © 4. 41 s g g 41 © © 44
u ce ll. 44 4. © © © to 4. ©
44 44 ©
to a> <o © s g
g © © s © 2 4. g
44 I O 4. «
í=>
IO
4* LO
0
to 41 © © 44 u o © © 4 l © © 1^ w to g g
s
IO IO to 44 44 44 44
s IO
0
1.4
g © © 41 © © 44 © © o © © 41 © © 44 © ©
[É>
0
© w •41 41 © © 4. to to o © © 41 41 © © lk> © © 4. 0 í P
©
[b
to to to © 0
« CO 41 41 © © 44 4. © to 44 o g g g © © g ©
4. 41 4.
W 44 to 44 © V+
W 1^ o 44 U L O 41 41 to 41 © o 44 © © g
© 41
to to to to © 0
OD © © 4. 4. W 44 O g © © g © Sí g © © g CD Í N
41 ©
44 44 IO to to © © .6
U l*d o CO © 41 © © 4. © to 44 o © g g © © © g Í N
s © 41 44
0 3- 4 .
to
s CO 41 © © 4. ca to - o © © 41 © © 44 © IO 44 g g M r
4
10 0
s g © © 41 © © 4- © © © o © © 41 © © © M Í ?
44
[T>
CO © 44 41 44 4— 4 . to 44 44 © © » 41 © © 4 . © © © 0
© - Í P
w © o
1= [b
IO to L O to © © © © 0
00 CO 4j © © © 44 IO to o g © g © © © ©
© 41 © S-N
»F>^ © to © © to 4. © 4. © © ©
za© © © © © 41 to 41 © © o © g W 41
4- 4] to
g
0 ©w
to ro to to I O ©
41 © © 4. LO to 44 o g g g © g © © © 0
41 © 44 ©
V
0
to IO to © © © © N "
u © 41 © +• g g
© ©
3- „
IO 0
g CO © 44 © © 44 © © © © 1^ © © g g N r
44
4 0
IO IO IO 44 N
í • -
IO g © © 41 © © 4. to o © © 41 © © 4. © ©
o. 44 ©
zr _
l? 0
o « 41 © © 4 . 4- © to - o © © 00 41 © © 4. © © © 0 í p
1= Ib 3-
to to IO © © © © © 0-
« » 4 | © © © 4. 4. © L O o g g g eji 4. © © © N '
© 41 ©
IO 44 •o 44 © to © to © © ©
g IO © § © s © g u © © © 11 ©
44 CO © 44 44 41 © 41
0
to to to © N
» .a © © © 4* © IO o © © g g g g g g © © g g CD
41
0
44 to to © © ÍN
IO o © X 41 © 44 © u 10 © g g g g g © 10
41 4-
 46° 47° 48°
Cililag-
10. 11. 13. i. 3. 3 . 10. ii. i3. 1. 3. 3. iO. ii. 13. i. 3. 3.
hóz ház ház ház ház ház ház ház ház hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz hdz ház
o o e > 0 0 o o o , O 0 o o 0 o
o 0 o 1 1
H M S •
Wk A A A
9 37 29 J122 np24 ifi 20 in 10 39 7 9 1122 np25 ifi 20 n t l O 13 Ő 9 Sl 22 np26 ili; 211 / 8 ; 5 i 4

21 10 23 26 1A OO
9 41 23 23 25 21 U 22 10 1.5 23 26 10 56 15 21 lU 2V 9 15
24 OO to
9 43 16 24 26 21 12 6 11 10 24 26 22 11 39 11 16 27 22 ff 12
11 10 16
17 25 27 OO 11 ez
9 49 8 25 27 22 12 49 12 17 25 27 23 12 22 11 22 11 04 11 17
1 OOA
9 33 0 26 28 23 13 32 12 18 26 28 23 13 4 12 18 26 28 2<J 12 00 12 18
OA
9 36 32 27 29 24 14 15 13 19 27 29 24 13 47 13 19 27 29 13 18 12 19
24
10 0 42 28 25 14 58 14 20 28 25 14 30 14 20 28 oe
20 íz A 13 20
ifi 0 ifi 0 ifi 0
oe 14
íz 0
zo
10 4 33 29 1 26 • 15 41 15 21 29 1 26 15 12 15 21 29 1 14 42 14 21
np 0 20
OA 1 e OQ
10 8 22 np 0 2- 26 10 24 16 22 np 0 2 27 15 54 15 22 2 10 20 15 22
2o
oq 1A A
10 12 11 1 2 27 17 7 17 23 1 3 27 16 37 10 2:t 1 3 27 16 23
16 6
OO
10 16 0 2 3 28 17 49 17 21 2 4 28 17 19 17 24 2 4 1A Z fi 17 24
2B
OA 1
16 on
48
10 19 47 3 4 29 18 32 18 25 3 5 29 18 1 18 25 3 5 17q 29 17 24
29
OA
10 23 35 4 5 29 19 14 19 26 4 5 29 18 43 19 20 4 5 18 11 18 25
29
10 27 22 5 6 m 0 19 57 20 27 5 6 m 0 19 25 20 27 5 6 tn 0 18 52 19 26
10 31 8 6 7 1 20 39 21 28 6 7 1 20 7 20 28 0 7 1 19 34 20 27
2 21 22 21 29 2 20 49 21 29 7 8 o
2 20 15 21 28
10 34 54 7 8 7 8
10 38 39 8 9 3 22 4 22 0 8 9 3 21 31 22 29 8 9 2 20 57 21 29
A V tJ L^ W 1 10 3 21 38 22 «s 0
1042 24 9 10 3 22 46 23 1 9 10 4 22 12 23 9
10 46 9 10 10 4 23 28 24 2 10 11 4 22 54 24 2 10 11 4 22 19 23 1
10 49 53 11 11 5 24 10 25 3 11 12 6 23 36 24 3 11 12 5 23 0 24 2
10 53 37 12 12 6 24 52 oe
25 4 12 13 6 24 17 oe 4 1 o I Á 5 23 42 25 3
12
10 57 20 13 13 6 25 34 26 5 13 13 6 24 59 26 5 13 13 6 24 23 26 4
11 1 3 14 14 7 26 16 27 6 14 14 7 26 41 27 6 14 14 7 25 4 26 5

11 4 46 15 15 8 26 59 28 7 15 15 8 26 22 28 7 1 5 1 5 8 26 4 5 ?7 5
 46° 47° 48°
OMog-
It. 11. 13. 1. 2. 3. 10. li. 13. 1. 3. 3. 10. 11. 13. 1. 3. 3.
M
ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház hóz hdz hdz hdz hdz
e e a t a 0 a a a a / a a a a a 0 a
H M S « • ' 1

ii 8 2ft inoift YVi mm 1 A LÍli 1 A YA 07 OA Rs; 0 iíí) iTla 1 A

lu 1*1 V "\£é97 J4.1I / ÁV 8 IJ\ U Tt\£í 4i lip 1A
lö in 8 1*126 2 6 t 28 7
/ ÁV ÍÜ lö
I I 1 2 in 17 17 o 9A 94 1 1 in 07 A OA A 1 17 A oq Q OA
ÁO ÁO /6 0 V I /7 I /7 Á/ 4Í 0 ÁV V I /7 8
0
• A Aa AV A A / U V 29
11
A A 1R
AU 1u2a 18f 17
A/ in 9Q
ÁV R
0 1 ft fi 1
l ofi Ifi n
ill U Ofl Ofl
ÁO ÁO lU 1
l ofi 1
l öfi 1A
10 oq
27 .4A9 29 9
11 10 qq IO
10 Ift 90 Al
10 ( fi f ft OA A ft 1O V A
AO 11 ft ft ft ÍV 1 11 Í1VA 11 28 30 10
A A A V OO o
l10 ÁV 7 1 1 lo ÁV V I VQ
ft X 0
11 2.q 1 1 2n IV 19 * n
U
44A
OU 1
Á I1Áo OA
ÁU 1Q
IV I1Áo OA
ÁV Rí
öl Á 19 OA
Áü IV 11 AA 1 A
1 U
t A au A u au
21 2n IÁ
19 1 19 9
Q 14 on 1 4 -/* n 44 q I Á4
1 01 OA 1O 2 9 R12
OA Q
11 2 6 5 6 aA Á
91l 1 0 O IO Ál Áü 2 13
a u Á IÁ ft 1 ÁU 00
I I sn.47 2 Ot 7*
2a I14 1I 99 91 14 1 ÍR OO 01 lI aQ iyA oe
a aA 1 R0 4i 4 14 ÁÁ 1 0 4 14 Ál yt 0 35 3 14
AA Ulf U f
lO Ál 1 lö ÁÁ
11 34 18 23
au 2a
a 2 IÁ 9 47
Á O/ R
9 94 9 Á9
Á 1 i 1
1 R7
9/ R
9
119c 04 OO 1 a
l1öR 14 ÁO 14 1 ll o 4 15
11 .47 .18 2 94 1 f\ A ÁO
91 94 1R 9 4Q R 1A OI ÁÁ 1 eo
a qi au ö4 1Q
IV lo Á4 ÁO Á OV lö ÁO 14 1 58 5 16
A A U # UO 19 lö Ö
A Á4
11 14 3 9 26 94
au 19 i 9 / 1
I /7 9R
Á9 9
Á41 1A 4 91 D 11 7/ OR Oá 1 1
1 0
0 AO 17
6
u Á 9 Áö Á4 1 40
11 4 5 19
a2A
au 9
aqi A
I1D i i Ái g 1 fi OA
ÁO OR
ÁO 1
l öA 4l
i ÁO
4 / l1ofi OA
Áö OR 1 ít
ÁÖ 3 21 7 18
11 i 8 10 97 9 1 Á 44 o
g ( o
l1A OR 1T A AÜ g 1A OT OR
a# au I/ Á/
9R 97 Á7 Áö iV ÁÖ 17 4 3 7 19
1 7
A A qo u v Q IV 4 4o O
A Á7
11 5 2 4 0 28 26 18 A in 0 on 9fi O
ÁDA 17 R 9ft 9 on Ofi OA A ze OA
Áö 17 8
ÁU ÁO ÁV
D IV 9 ÁO ÁO A 20
11 5 6 2 0 29 27 18 6 54 in 91 9Q 97 lO A in in 91 OQ
ÁV 07 1 ft 0e oq
a/ 9 Ol
U U 9 l U Á0
11 ÁI sid
Á/ D lU ÁJ Á/ 21
12 Ö 0 0 28 19 7 36 99 n 9ft 1Q A 54 22 Ál- n Ok 1Q
l U o u OO
2a
li n
u
ÁÁ V OO 7*77 V
7* . V ÁO 1 0 ÁO
12 340 1 29 20 8 19 12 23 1 29 20 7 36 12 23 1 29 19 6 52 11 23
12 720 2 29 21 9 3 13 24 2 29 21 8 19 13 25 2 29 20 7 34 12 24
1211 1 3 in 0 21 9 46 14 25 3 rn 0 21 9 2 14 26 3 in 0 21 8 16 13 25
1 2 1 4 41 4 22 10 3 0 15 27 4 1 22 9 45 15 27 4 1 22 8 59 14 27
12 18 2 1 5 2 23 11 14 16 28 5 2 23 10 2 9 16 28 5 2 22 9 42 15 28
12 2 2 2 6 3 24 U 58 17 29 6 3 24 11 12 16 29 6 3 23 10 25 16 29
12 2 5 4 2 7 4 24 12 4 2 18 H 0 7 4 24 11 5 6 17 H 0 7 4 24 11 9 17 K 0
12 29 23 8 4 25 13 2 7 19 1 8 5 25 12 4 0 18 1 8 6 25 11 5 2 18 1
1233 4 9 5 26 14 12 20 2 9 6 26 13 2 5 10 2 9 5 25 12 3 7 19 2
 46° 47° 48°
y*_m

16. 11. 12. 1. X X 10. 11. 12. 1. X 3. 10. 11. IX 1. X X

Idd
h ó z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z h d z

0 0 0 0 t O e o e s o < 0 0 o o O
H M S • •
1236 46 £:10 m 6 in27 í n 66 x n H 3 üio m 6 •>n27 14 9 X"^ H 3 £ílO m 6, m26 yT 13 20 X 20 K 3
12 40 27 11 7 27 15 41 22 4 11 7 27 14 53 21 5 11 7 27 14 4 21 4
12 44 8 12 8 28 16 27 23 6 12 8 28 15 38 22 6 12 8 28 14 48 22 8
12 47 50 13 9 29 17 13 24 7 13 9 29 16 24 24 7 13 9 28 15 34 23 7
12 51 32 14 10 yf 0 17 58 25 8 14 10 29 17 9 24 8 14 10 29 16 18 24 8
12 55 14 15 10 1 18 44 26 9 15 11 í 0 17 55 26 0 15 10 í 0 17 3 26 9
12^57 16 11 1 19 31 27 10 16 11 1 18 41 27 10 16 U 1 17 49 26 10
13 2 40 17 12 2 20 18 28 11 17 12 2 19 27 28 12 17 12 1 18 35 27 11
13 6 23 18 13 3 21 6 29 12 18 13 3 20 14 29 13 18 13 2 19 21 28 13
1310 7 19 14 3 21 54 »s 0 14 19 14 3 21 2 29 14 19 14 3 20 8 29 14
Ú 13 51 20 15 4 22 42 1 15 20 15 4 21 49 «5 1 15 20 15 4 20 55 0 15
13 17 36 21 15 5 23 30 2 16 21 16 5 22 37 2 16 21 15 4 21 43 1 16
13 21 21 22 16 6 24 19 3 17 22 16 6 23 26 3 18 22 16 5 22 31 2 17
13 25 6 23 17 7 25 8 4 18 23 17 6 24 15 4 19 23 17 6 23 19 3 19
13 28 52 24 18 7 25 58 6 20 24 18 7 25 4 5 20 24 18 7 24 8 5 20
13 32 38 25 19 8 26 48 7 21 25 19 8 25 54 7 21 25 19 7 24 57 6 21
13 36 25 26 20 9 27 39 8 22 26 20 9 26 44 8 22 26 20 8 25 47 7 22
13 40 13 27 20 10 28 30 9 23 27 21 10 27 34 9 24 27 20 9 26 37 8 24
13 44 0 28 21 10 29 22 10 24 28 22 10 28 26 10 25 28 21 10 27 28 10 25
13 47 49 29 22 11 0 14 12 26 29 22 11 29 18 11 26 29 22 11 28 19 11 26
13 61 38 m 0 23 12 1 7 13 27 m 0 23 12 ;g 0 10 13 27 m 0 23 11 29 11 12 27
13 5527 1 24 13 2 0 14 28 1 24 13 1 3 14 28 1 24 12 X 0 3 13 28
13 59 18 2 25 14 2 55 15 29 2 25 14 1 56 15 29 2 25 13 0 56 14 29
14 3 8 3 26 16 3 50 17 T 1 3 26 14 2 61 16 T 1 3 26 14 1 60 16 T 1
 46° 47° 48°
Csillag­ 1. 2. 3. 10. 11. 12. 1. 2. X
10. H. 12. 1. 2. 3. 10. 11. 12.
idő ház ház ház ház ház ház ház ház ház
ház hóz ház hóz hóz hóz hóz ház hóz
o 0 O O / o 0
H M S
t i iK - ~ 18 T1" 2a lYl
iri q1 11X27 7 15 ^18 T 2 HX 4 11X26 7 15 X 2 45 aal7 T 2
n 4 ni26 V 10 to q qu X 3 10
IO 3 Ift 3
6 27 l1A
u u1 11
qi 1Q
1 u 27 •1 4 1 19 5 27 15 3 39 18 4
6 28 17
1 / 6 38 20 4 ft 28 17 5 38 20 5 6 28 16 4 36 20 5

7 29 1A
I o 7 11 22 ft 7 29 18 6 35 22 6 7 29 17 5 32 21 6
/ ŰU
8 7 0 1 o 8 .1.1
o uu 23 3 7 0 18 7 32 23 7 8 29 18 6 29 22 7

0 1 au a 19 21 8
o g 1 19 8 31 24 3 9 7 0 19 7 27 24 9
V oa au 10
10 2 au il n
u .19
ua 26 10 2 20 9 31 26 10 10 1 20 8 26 25

11 2 91
a1 11 3 3 27 10 11 3 21 10 10 27 11 11 2 20 9 26 27 11

a9 a9 l19
a 1
uu1 9<t 12 12 4 22 11 3 2 29 12 12 3 21 10 27 28 12
12 3
13 4 9q 1.1 .17 U a u1 13 13 4 23 12 3 4 K 1 13 13 4 22 11 2 9 29 14
au lU u/ 9 14 14 6 2 5 12 3 2 15
14 5 9aq1 1
1q1 11
qi a 24 13 3 8 15 14 23 H 1

15 6 9ao1 l1u1 Ift

qu 3 16 15 ft 25 14 4 2 3 16 15 6 24 13 3 5 3 16

16 7 9A
au 16 5 1 4 17 16 7 25 15 47 4 17 16 7 25 14 40 4 17

17 8 97
a/ 17 18 ft 18 17 3 26 16 54 6 19 17 8 26 15 46 6 19
1 / UO
18 9 27 19 6 7 10 18 9 27 18 1 7 20 18 8 27 16 5 3 7 20

19 10 28 20 15 9 21 19 10 28 19 10 9 21 19 9 28 18 1 9 21

20 10 29 21 25 10 22 20 11 29 20 20 10 22 20 10 28 19 11 10 23

21 11 22 36 12 23 21 12 0 21 31 12 24 21 11 29 20 2 2 12 24
X 0 X
22 12 1 23 49 13 24 22 12 1 2 2 44 14 25 22 12 X 0 21 35 13 25

23 13 2 25 3 15 26 23 13 2 23 58 15 26 23 13 1 2 2 48 15 26

24 14 3 26 19 16 27 24 14 3 25 13 17 27 24 U 2 24 3 16 27

25 15 4 27 3 5 18 28 26 3 0 18 29 25 15 3 25 20 18 29
25 15 4
26 16 29 6 27 48 20 X 0 26 16 4 26 38 20 X e
5 2 8 54 20 26 10
27 17 27 17 6 29 7 22 1 27 16 6 27 68 21 1
6 a« 0 13 21 X 1
 47° 48°
46°
Glllog- 13. 1. 3. 3. 10. ii. 13. 1. 3. X
10. 11. 12. 1. 2. 3. 10. 11.
Idő ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház
ház ház ház ház ház ház ház ház
0 O
0 0
H M S

18 X 7 a « 0 29 K23 X 2 in28 7 17 X 6 X 2 9 19 a«23 X 3

15 42 57 n 2 8 718 7 : 1 36 K23 X 2 in28 7
29 19 8 2 57 24 3 29 19 8 1 62 25 4 29 18 7 0 42 25 4
15 47 6
0 20 9 4 22 26 4 7 0 20 9 3 17 26 5 7 0 19 8 2 7 26 5
15 51 16 7
1 20 10 5 48 28 6 1 21 10 4 43 28 0 1 20 9 3 34 28 6
15 55 26
21 11 7 16 29 7 2 21 11 6 12 29 7 2 21 10 6 3 29 8
16 50 37
22 12 T 1 8 3 22 12 7 42 T l 8 3 22 11 6 33 T 1 9
16 3 48 8 46
23 13 3 9 4 23 13 9 14 3 10 4 23 12 8 6 3 10
16 8 0 4 10 17
24 14 4 10 5 24 14 10 48 5 11 6 24 13 9 40 6 11
16 12 13 5 11 50
25 16 6 12 6 25 15 12 23 6 12 6 26 14 11 17 7 12
16 16 27 6 13 26
26 16 8 13 7 26 16 14 1 8 13 7 26 16 12 56 8 14
1620 41 7 16 2
27 17 9 14 8 27 17 15 41 10 16 8 27 17 14 26 10 16
16 24 66 8 16 41
28 19 11 15 9 28 18 17 23 11 16 9 28 18 16 19 12 16
16 29 11 9 18 22
29 20 12 16 10 29 19 19 7 13 17 10 29 19 18 6 13 17
16 33 26 10 20 4
X 0 21 14 18 11 X 0 21 20 52 15 18 11 29 20 19 62 16 19
16 37 42 11 21 48
1 22 16 19 12 1 22 22 41 16 20 12 21 21 42 17 20
16 41 69 12 23 35 X 1
2 23 17 19 13 2 23 24 31 18 21 13 2 22 23 34 18 21
1646 16 13 26 23
19 14 3 24 20 OQ oe ofl on OO
ÁÁ
1660 34 14 3 24 20 26 23 22 14 3
27 14 23 ÁU
4 26 21 22 16 4 26 28 17 21 15 4 26 27 26 22 33
16 64 62 15 29 6 23
6 27 22 24 16 5 27 23 16 6 26 29 23 26 26
16 6 9 1 1 16 f 1 0 H 0 13 24
6 28 24 25 17 6 28 25 17 6 27 K 124 26 20
17 3 30 17 2 66 2 12 25
7 29 26 26 18 7 29 26 7 28 3 27 27 27
17 7 49 18 4 63 4 12 27 18
8 « 1 27 27 10 8 ft« 0 28 19 8 29 6 32 28 28
1712 9 19 6 52 6 14 28
9 2 29 28 20 0 2 29 20 9 1 7 38 29 29
17 16 29 20 8 63 8 17 29
10 3 X 0 29 21 10 3 1 21 10 9 47 X 1 n 0
17 20 49 21 10 66 10 23 X n 0 2
 46° 47° 48°
Ctdlog- qa a1 AO A q AA 4 4 AO q AA A 3, •
d. IV. la. 1. Sí 10
zw. ZZ. 12 a.
10. 11. 19. 1. 3. 11. u. z.
Idö La. La. La. k a. kA* kAz kAz kA* kA
n az kAz k
nAu zz kAa.
Az k
i iAuza ház ház
naz ház noz nüz
ház ház ház noz naz noz
0 o o O 1 o e o o 0 O 1 o o 0 o e
l-l k i <
, . 1
n m a
17 2 6 10 % aa X 11 Sít 4 K 12 5 9 X 1 n 1 í 22 4 K 12 2 9 b" 3 n 1 í 22 Xii aa 3 K 11 5 7 X 3 H 2
lO A A A U A
2 2 5 4 2 23 12 6 3
1 7 2 9 30 23
a u 12 w 16 4 23 12 14 3 8 E 14 9
Aa
17 3 3 6 1 24 13 7 17 9 4 3 24 13 7 16 4 7 fi 4 24 13 6 16 22 6 4

17 3 8 1 3 25 11 8 19 16 8 4 25 14 8 18 6 7 7 5 26 14 7 18 3 7 8 6
Aq
au 8 3 g g
17 4 2 3 4 2ft
ao ÍR 10 21 24 26 15 10 21 9 ft 26 16 9 20 62 ft
l U AO
17 4 6 6 6 27 1A 11 23 32 g 6 27 16 11 23 21 10 7 27 16 10 23 8 11 7
AW
17 6 1 1 7 28 17 12 26 41 11 7 28 18 12 26 34 12 8 28 17 12 2 5 26 12 8

17 6 6 3 8 29 19 14 27 5 1 12 8 29 19 14 27 47 13 g 29 18 13 27 4 2 14 9
AU
18 0 0 X 0 20 15 T 0 0 14 10 X 0 20 15 T 0 0 15 10 X 0 19 15 T 0 0 16 11
IO "
1 2 9 11 /o I 21 17 2 13 10 11 1 21 16 2 18 17 12
18 4 22 A
21 17 16
0
a u 2 2 18 13
18 8 43 a 22 18 4 19 17 12 22 18 4 26 18 12 22 18 4 35

1813 6 u 23
au 20 6 28 18 13 3 23 20 6 39 19 13 3 23 19 6 52 20 14
4 aw 4 4
1 8 1 7 26 24 21 8 36 19 11 24 21 8 51 20 14 24 21 9 8 21 16

18 2 1 4 7 ue 21
au 23
au 10 44 21 15 5 25 23 11 3 22 16 5 25 22 11 2 3 22 10
A aA IC, 6
18 2 6 9 u 26 24 12 51 22 ft 26 24 13 13 23 17 26 24 13 38 24 17

18 3 0 3 0 7 27 26 14 6 6 23 17 7 27 26 15 2 2 24 18 7 27 26 16 6 1 26 18

1 8 3 4 50 29 27 17 1 25 18 8 28 27 17 3 1 26 19 8 28 27 18 3 27 19

183911 a 24
au 14 R 26 10 9 29 29 19 3 7 27 20 g 29 28 2 0 13 28 20
AU U
18 4 3 3 1 10 1 K 0 21 7 27 20 10 M 0 21 43 28 21 10 as 1 K 0 22 22 29 21
/\ u
11 A 11 11
1847 61 2 2u 23 8 29 21 2 2 23 46 29 22 2 2 24 28 n 0 22

186211 12 3 4 25 7 n 0 22 12 3 4 26 48 H 1 23 12 3 a 26 33 2 23

186630 13 4 5 27 5 1 23 13 4 5 27 48 2 24 13 4 6 28 36 3 24

19 049 14 6 7 29 0 2 21 14 6 7 2 9 47 3 25 14 6 7 V 0 37 4 26

19 6 8 16 7 8 l^ 0 54 4 25 16 7 9 X 1 43 6 26 16 6 8 2 36 6 26
 46° 47° 48°
aillag-
10. ll. 13. 1. 2. 3. 10. 11. 13. 1. 3. 3. 10. 11. 13. 1. 3. 3.
Idó
ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház
o 0 o O t o o 0 o 0 O f o Q o o O 0 , 1 a
H M S

19 9 26 X16 a a 9 Kio b 2 46 n 5, II26 X16 a a 8 M 10 b 3 37 11 6. n 27 X16 a a 8 H 10 b" 4 32 n 7 n 27

19 13 44 17 9 12 4 37 6 27 17 9 12 6 29 7 28 17 9 12 6 26 8 28
19 18 1 18 10 13 6 25 7 28 18 10 14 7 19 8 29 18 10 13 8 18 9 29
1 9 2 2 18 19 11 16 8 12 8 29 19 12 15 9 8 9 29 19 11 15 10 8 10 © 0
19 2 6 3 4 20 13 17 9 56 9 © 0 20 13 17 10 5 3 10 ® 1 20 13 17 11 5 5 11 1
m c\ aA
19 3 0 4 9 21 14 18 11 38 11 1 21 14 18 12 3 7 12 2 21 14 18 13 4 1 12 2
19 3 5 5 22 15 20 13 19 12 0 22 15 20 22 15
14 19 13 3 20 15 2 4 13 3
19 3 9 19 23 16 21 14 5 8 13 3 23 17 22 15 5 9 14 4 23 16 22 17 4 14 4
a A aA AA
19 4 3 3 3 24 17 23 16 3 5 14 4 24 18 23 17 3 7 15 5 24 17 23 18 4 3 16 5
19 4 7 4 7 26 19 25 18 10 15 5 25 19 25 19 12 16 6 25 19 25 20 20 17 6
19 5 1 5 9 26 20 26 19 4 3 16 0 26 20 27 20 46 17 7 26 20 27 21 54 18 7
19 5 6 1 2 27 21 28 21 14 17 7 27 21 28 2 2 18 18 8 27 21 28 23 27 19 8
AA fi An~
20 0 23 28 22 T 0 2 2 44 18 S 28 23 T 0 23 48 19 8 28 22 T 0 24 5 7 20 9
20 4 34 29 24 1 24 1 2 19 9 29 24 2 2 5 17 20 9 29 24 2 26 26 21 10
20 8 44 a a 0 26 3 25 38 20 10 a a 0 25 3 26 43 21 10 a a 0 26 3 27 5 3 22 11
2 0 12 54 1 27 5 27 3 21 11 1 26 5 28 8 22 11 1 26 5 2 9 18 23 12
2 0 17 3 2 27 6 28 25 22 11 2 27 7 29 3 1 23 12 2 27 7 S 0 41 24 12
20 21 11 3 29 8 29 47 23 12 3 29 8 n 0 53 24 13 3 28 9 2 2 26 13
2 0 26 18 4 H 0 9 H 1 6 24 13 4 K 0 10 2 12 25 14 4 29 10 3 22 26 14
20 29 25 5 1 11 2 25 25 14 5 1 12 3 30 26 15 6 K 1 12 4 40 27 15
20 33 3 1 6 2 13 3 41 26 15 6 3 13 4 47 27 16 6 2 13 6 67 28 16
A A Ah PV* A A
20 3 7 36 7 4 14 4 57 27 16 7 4 15 6 2 28 17 7 4 16 7 12 29 17
20 4 1 4 1 8 6 16 6 11 28 17 8 6 16 7 16 29 18 8 5 17 8 26 29 18
•20 4 6 4 4 9 6 17 7 24 29 18 9 6 18 8 29 ® 0 19 0 6 18 9 38 © 0 19
 47° 48°
46°
Csniag- 11. 12. 1. 2. 3. 10. 11. 12. 1. 2. X
10. 11. 12. 1. 2. 3. 10.
ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház ház
hóz ház ház ház ház ház ház
0 O O o / o 0
H M S
\£. T /Cl 1 /Ct 1 o i n U 7 1 au TT i n ift }fP AV
a * 10 T19 S 8 36 © 0 ,©19 aalO U V 4U «P l
20 40 48 K 7 ít 7 JX l U tv
t A RO OA
ÁU 11 Q
V 91
ai Rft
11 OV
11 9 91
20 53 50 11 8 20 9 46 1 20 11 9 Ál Á
1n üU
lI U1 RO Q i n 99 a ai
12 10 22 10 54 2 21 la 10 ÁÁ Ál 10 au Ifi 7 u 91
20 57 52 lU
11 Oi I I ÖV
1Q A oi 00 IÁ OA
23 12 2 3 21 13 11 iO O ÁÁ Ifi aq 14 14 q 22
21 153 13 11 Xt kt
19 Á4
OR Iá 1Q OQ aa
12 26 13 9 3 22 14 ÁO 4 ÁU 11 1O 26
au 1R 20 u1 23
21 5 53 14
lu 14 l a AO *V au
1e 19 Á/ ÍR Ifi R 01 ÍR 11 27
a# 16 25 g 24
21 952 16 14 26 14 14 4 23
11 OQ 1 A OO u Á-t
OR lU
16 19 24 l1oa ÁO D ÁU 1A IR au 17 2ft 7 25
21 13 51 16 15 28 5 l o ÁÁ
la OA ID lU 1i ÁO
25 1q 10 on OA
11«7 ÁD / ÁD I17( 1A O u 18 31 8 26
21 17 49 17 16 29 16 23 6
1Q ÁV 1 fi OQ Q OA
17 7 IS o 0 ÁD ÍR Ift o Ift fi.fi gu 27
21 21 46 18 X 0 17 26 26
18 l o ÁO 0 Á A V OO Q
11\ 1 O OO o 07
Á/ 1Q
IV 10
IV o n fii U 9H
ao
212543 19 19 2 18 27 8 27 19 3 fi
19
9 OA
I v OOÁV nV OQ o n o n
ÁU o*
9 28 JO 2 0n 4 tl U ÁO R 21 fii 10 28
21 29 39 20 20 3 19 28 ÁV ÁD
ÁU ÁV A ot
91 Ol OO
Ál ÁV 1i OQ
ÁV 91 01 U 22
Á A 33 11 29
21 33 34 21 21 5 20 28 10 28
21 ÁX Á1
Ofi ÁÁ OO
Ofi 19
21 27 10 29 22 23 7 22 28 11 Sl 0 ÁÁ ÁO 7 ÁO Ofiii ia J l u
21 37 29 22 22 6
Q OQ Ofi Oi Q
V 01 Oft 19
21 41 23 23 24 7 22 25 11 Sl 0 23 24 O ÁO OR
ÁU 1I Áo 1 ÁO
nu Ái Á-t ÁO 1U
91 AK
Al qO tm
10 9I q1 a9 u1 9a 9u 99
aa 12 1 24 26 10 24 22 13 2 24 26 10 25 24 14
2149 8 25 26 to 24 19 13 2 25 26 11 25 19 14 2 25 26 11 26 21 14
2153 0 26 27 11 25 15 14 3 26 28 12 26 14 15 3 26 28 13 27 15 15
21 66 52 27 29 13 26 10 16 3 27 29 14 27 9 16 4 27 29 14 28 10 16
22 0 42 28 T 0 14 27 6 15 4 28 T 0 15 28 4 16 5 28 T 0 16 29 4 17
22 4 43 29 1 15 28 0 16 5 29 1 16 28 57 17 6 29 1 17 29 57 18 6
22 8 22 H 0 2 16 28 63 17 6 K 0 3 17 29 60 18 7 H 0 3 18 © 0 49 18 7
221211 1 3 18 29 46 18 7 1 4 19 ® 0 42 19 8 1 4 19 1 41 19 8
2216 0 2 5 19 © 0 38 19 8 2 6 20 1 43 20 8 2 6 20 2 32 20 9
22 19 47 3 6 20 í 30 Í9 9 3 6 21 2 26 20 9 3 6 93 3 93 3) 10
 46° 47° 48°
Csdlog- 1. X
mim to. 1*. 12. t. 2. 3. 10. 11. 13. 1. 2. 3. 10. li. 12. 2.
idö kA* kA* kA* kA?
nuz ház ház hóz ház hóz hóz ház hóz hdz ház ház hóz
noz
naz naz nuz
0 O 0 / 0 o 0 O O t O e
H M S
rn 7 Woi AS, (í 10 4 T 8 X22 © 3 16 ©21 Sl 10 ( 4 T 8 X 23 © 4 13 ©22
22 23 3 5 Vi£> 9 « 01
Ál gp ÁU (, q J l 10
R fi O 9Ál
0 fi 1 0 01 in 5 1 9u 23 4 6 22 11 5 9 24 6 3 22
2 2 27 2 2 o 11
A Q ÁÁ
0,1 O IÁ
0 Á
OOl lU 0 10 25 4 66 23 12 6 10 25 6 62 23 12
22 31 8 D 0 Á'l i4 Á 11
2 2 34 54 7 11 OR A RO 7 11 26 6 45 23 13 7 11 26 6 41 24 13
ÁO ÁU lÁ
22 38 39 Q
O 10 OA 4R OÁ
O 4i 1l Ofi 1A 8 12 27 6 34 24 13 8 12 27 7 29 25 14
14
Q 1IÁfi ÁU
07 A fin 0ÁU
1 1 i 9 28 7 23 25 14 9 14 28 8 17 26
2 2 4 2 24 14 13
Á 1 D Á l 26 15 10
22 46 9 in li Ofi
ÁO 7 UU
Ifi OR
Áö 110R 10 15 29 8 11 16 29 9 6 26 15
OQ /
fi xo
A OA 1R 11 16 n 0 8 58 27 16 11 16 n 1 9 62 27 16
22 49 63 li 1l uR ÁV ÁD
19 17 TT n fi OA o
l1A 12 1 9 46 27 17 12 17 2 10 3 9 28 17
22 6 3 37 o 0R4i ÁD 17
IÁ
Ifi 1 O iO OT 110T 13 18 2 10 3 3 28 18 13 18 3 11 2 6 29 18
22 67 20 lo li
1 4Á 17 29 18
23 1 3 li. l0 o 1 Vn OO Ofi
ÁO 14 19 3 11 19 14 20 4 12 1 1 29 19
xt
ltUQ
ÍR on Áo i11U ÁU
1A OO 1n 15 21 4 12 5 29 19 15 21 5 12 6 7 Jl 0 20
23 4 46 u
1A ÁU
01 111o I bo ÁV
on on 16 22 5 12 5 1 Jl 0 20 16 22 6 13 4 2 1 20
23 8 28 4 ÁV ÁO
Ál IÁ Á 17 AO 7 13 3 6 1 21 17 23 7 iq AO 0 21
2 3 12 10 17 22 5 12 4 7 Sí 0 21 A
2 3 15 5 2 áS 1 Q QQ 18 24 7 14 2 2 2 22 18 24 8 15 1 2 2 22
lo Á
0 1i
1 21
D 3 3 23 9
2 3 19 3 3 Ii O
V OR
ÁO 7 1134 3i n 19 25 9 15 7 19 25 15 6 6 3 23
2 22
2 3 2 3 13 OA Q 20 26 9 15 6 1 3 24 20 27 10 16 4 0 4 A,
ÁU ÁD ö 15 4 3 23
11 4 24 11 4 24
23 26 56 Ol OT 21 27 16 3 5 21 28 17 2 3 24
V 15 4 8 o 21
Ál Á7
OO 22 28 12 17 2 0 5 26 22 29 12 18 8 5 A,
23 30 37 ÁÁ ÁO 10 16 3 3 4 25 26
2 3 3 4 18 Ofi 23 29 12 18 4 5 26 23 X 0 13 18 6 1 6 26
ÁO 29 11 17 18 5 26
23 37 58 24 V 1 13 18 4 8 6 27 24 1 14 19 3 6 7 27
24 ö 0 12 _ 18 2 5 26
23 41 39 OR 25 2 14 19 3 1 7 28 25 2 16 20 18 7 AA
Ád 1 13 18 4 6 6 27
20 15 8 29 2
AA8
2 3 4 6 19 26 3 7 26 3 15 26 3 16 21 1 8
14 19 3 0 28
20 58 8 29 2
AA9
23 48 39 27 4 27 4 16 27 4 17 21 44 9
15 2 0 14 8 29
04 28 6 17 21 41 9 •np 0 28 6 18 22 26 10 •np 2 90
Á.i OÁ
CO 44e\
0 28 5 16 20 57 8 •np 0
29 6 18 2 2 24 10 1 29 7 19 23 8 10 1
2 3 5 6 20 29 6 17 21 41 9 1
hn 0 8 19 23 7 11 2 (n 0 8 20 23 61 11 3
24 0 0 T 0 7 18 22 24 10 1
 6. T i b U n L L
DIURNÁLIS (NAPI) LOGARITMUSOK.

Cí P A K ,r o g y F 0 1 0 K
1 0 1 2
\J
3
4
4 S 6 7 8 9 10 11
0 3.7584 1.3802 1.0792 9031 7781 6812 6021 5351 4771 4260 3802 3380
I 1584 3730 56 07 53 6798 09 41 52 52 3795 82
2 2,8573 3660 20 8983 45 84 5997 30 53 44 88 7S
3 6812 3590 0685 59 28 69 85 20 44 36 80 75;
OODO 99 41, tt Q.
OD 40 /o 10 30 28 73 6;^
» 40U4 0404 14 12 7692 4OO
1 61 5300 26 20 66 55
6 3802 3388 0580 8888 74 26 49 5289 17 12 59 4»
7 3133 23 46 65 57 12 37 49 08 04 52 42
8 2553 5258 11 42 39 6698 25 69 4699 4196 45 3G
Q ZU4 1 fitOR
OIUO 04/ö 19 22 84 13 59 90 88 37 20
10 t RRA fifi
00 44 ftTQA 04 70 02 49 82 81 30 23!
öiyo
11 1170 3071 II 73 7587 56 5890 39 73 72 23 10
12 0792 10 0378 51 70 42 78 29 64 64 16 10
13 0444 2950 45 28 52 28 66 19 55 56 09 03
(4 012'' 9KQI f 4 flR
UO QE
14 55 09 46 48 02 3297
00
lő 1 9823 0fifi0 0,00 ARA fi Ifi 6600 43 5199 38 41 3695 91
16 9542 2775 48 61 01 6587 32 89 29 33 88 84
17 9279 19 16 39 7484 73 20 79 20 25 81 78
18 9031 2663 0185 17 67 59 09 69 11 17 74 71
8796 07 Rfi e t XA
IQe 03U3 OL 5797 59 03 09 67 65
20 8573 2553 9££9 7fi 0Ví0 fiO
ó£ 86 49 4594 02 60 58
21 8361 2499 0091 52 17 19 74 39 85 4094 53 52
22 8159 45 61 30 01 05 63 29 77 86 46 4ft
23r 7966 2393 30 09 7384 6492 52 20 68 79 39 30
24 7781 70 Atí XQ
41 t.UUlfU 040/ 68 /ö 10 71 32 33
25 7604 2289 n 0Q7n
U.UU ' U CB AR
DO yy 5100 oy
51 01 63 25 27
DD
26 7434 39 40 45 35 51 18 5090 42 55 18 20
27 7270 2188 10 24 18 38 06 81 34 48 11 14
28 7112 39 9881 03 02 25 5695 71 25 40 04 0»
29 6960 t«) 8382 7286 12 84 61 16 .32 3597 01
30 6812 41 9£0
1 61 71 6398 73 51 08 25 90 3195
31 6670 1993 9794 41 54 85 62 42 4499 17 83 8»
32 6532 46 65 27 38 72 51 32 91. 10 76 83
33 6398 1899 37 8300 22 59 40 23 82 02 70 76
34 6269 R9 UO 8279 06 46 29 13 71 3994 63 70
35 6143 06 QRftn
voou uv /lyu 00 18 03 66 87 56 64
36 6031 1761 52 39 74 20 07 4994 57 79 49 57
37 5902 16 25 19 59 07 5559 84 49 72 42 51
38 5786 1671 9599 8199 43 6294 85 75 40 61 35 45
OU tű 7 0 97
£1 70 79 28 82 74 65 32 57 29 39
40 oo/o
5563 RAA
11 304 A9
4£ 40
oy 12 69 63 56 24 49 22 33
41 5456 40 15 40 7097 56 52 47 15 42 15 26
42 5351 1498 9488 20 81 43 41 37 07 34 08 20
43 5249 55 62 01 66 31 31 28 4399 27 01 14
AA 1 1 ao 13 35 8081 50 18 20 18 90 19 3495 0 0
A tnt• 1 no
49R OUOl fi79 62 35 05 09 09 82 12 88 02
uy
46 4956 31 9383 43 20 6193 5498 4900 74 05 81 3096
47 4863 1290 56 23 05 80 88 4890 65 3897 75 89
48 4771 AO 4n 04 6990 68 77 81 57 90 68 83
AQ no OU
05 7985 75 55 66 72 49 82 61 77
Rfk
OU 4594 1170 9279 66 60 43 56 63 41 75 54 71
51 4508 30 54 47 45 31 45 53 33 67 48 65
52 4424 1091 28 29 30 18 35 44 24 60 41 59
Oo 4341 53 03 10 15 06 24 35 16 53 34 53
54 4260 15 9178 7891 6900 6094 14 26 08 46 28 47
55 4180 0977 53 73 6885 81 03 17 4300 38 21 41
56 4102 39 28 54 71 69 5303 08 4292 31 15 34
57 4025 02 04 36 56 57 82 4798 84 24 08 28.
58 3949 0865 9079 18 41 45 72 89 76 17 01 22
69 3875 28 55 7800 27 33 61 80 68 09 3395 , i 1»

842
 0. m U i a t . I I .
DIURNÁLIS (NAPI) LOGARITMUSOK.

1 Á K , a g y f o r O t
I 12 Ifi 1 — : — .a
15 16 17 18 20 21 22 23
14
0 0.3010 2663 2341 2041 1761 1498 1249 1015 0792 0580 0378 0185
1 04 57 36 36 50 93 45 11 88 77 75 82
2 2998 52 30 32 52 89 41 07 85 73 71 79
3 92 AA OR
-O 07 47 85 37 03 81 70 68 75
4 86 Atí on
zu 09 dfi ol 34 0999 77 06 64 72
5 qe
OO 1
10R 17 fiO
3 8 76 29 96 74 63 61 69
6 74 29 10 12 34 72 25 92 70 59 59 66
* 68 24 06 08 29 68 21 88 66 56 55 63
g 62 JO z9 ofinn
uu nfi OR
zO 04 17 84 63 52 52 00
9 56 13 990
ZZWO R UO
tOQtt
ItfWo o
zn u An 13 80 59 49 48 57
10 50 07 ÖW Ofi Il R
u RR UU 77 56 40 45 53
wo
11 44 02 84 89 51 51 03 72 52 12 42 50
12 38 2596 79 84 07 47 01 69 49 39 39 47
13 33 0
Wl1 7A
t4 7Q
/W no
uz Afi
fiO 1197 45 35
65 35 44
}4 27 85 69 7^ 1AQA
lOWO fifi
OO WO 62 42 32 32 41
15 21 80 64 69 01
w* fiA
Ofi CQ
58 38 29 29 38
oW
16 15 74 59 65 89 30 85 54 34 25 26 35
09 69 54 60 85 26 82 50 31 22 22 32
18 Ad ilO
4\f RR 80 ££ 78 47 27 18 19 29
1<9 2897 OO AA
44 Rn 7R 1
1 /7 74 43 24 ló 16 25
20 91 90 fiO
OW OU
AA
fiO /1 Ifi
10 7n 39 20 11 13 22
21 85 47 34 41 67 09 66 35 17 08 09 19
22 80 42 29 36 62 05 62 32 13 05 06 16
*ö 7A qo
OO 23 32 58 01 58 28 09 01 03 13
Aft
OO 0fit
1 18 27 54 1397 54 24 06 0498 0300 10
25 A9
OZ 9A
ZO 10 22 49 93 50 20 02 95 0296 07
26 56 20 08 17 46 88 46 17 0699 91 93 04
27 50 15 03 13 40 84 42 13 95 88 90 01
28 45 no 91 Oft nft fiA
Oo fin fift
Oo no
uw 92 85 87 0098
n t
uw
OQ ÜW U4 Ofi 0UO
3 32 OU
7A 34 05 88 81 83 94
wd OO 79 no
ow
ZW
fifi Z*W öo £t /£ 30 Uz 85 78 80 91
31 27 93 83 94 23 68 26 0898 81 74 77 88
32 21 88 78 89 18 63 23 94 78 71 74 85
33 lA ft.fi 7fi
/O QR 1A
Ifi RQ
OW IO 91 74 68 "1 82
34 OO Ali oO
stn RR 11 w
R 117
lU 77 OO lU 70 64 67 79
35 04 72 AA OU
7R HR
UO OO
Ríl
O 10
11 fifi
ÖO 67
19 61 64 76
36 2798 67 59 71 01 47 07 80 64 58 61 7.1
37 93 61 54 66 1597 43 03 76 60 54 58 70
38 87 56 49 62 Q9
WZ fiQ
OW inoQ i £ 56 51 55 67
ow Ol Ríl
O AA
fifi R7 QQ
OO 'IR
OO OR
WO 68 53 48 51 64
7R AR fiO
OW RO flA
Ofi fii
01 QU
Wz AR
DO 49 44 48 61
OZ
41 70 40 34 48 79 2? 88 61 46 41 45 58
42 64 35 29 43 75 22 84 57 42 37 42 55
9A
43
44
OO
53
fin
OU
24
Zfi
19
fift
34
71
66
Ift
lo
14
fin
ou
7A
RJ
Ofi
Rn
OU
39
fiR
0 0
34
31
39
35
52
48
OO qo
45 47 19 14 29 62 10 7/O
1 dA
4U OZ 28 32 45
46 41 14 09 25 58 06 68 43 29 24 29 42
47 36 09 04 20 53 02 64 39 25 21 26 39
AR fin nfi zuuw 1A 49 1 9Qft 61 35 21 18 23 30
49 OU
24 UO
OfiOft QR 11 AR izwQdo
Wfi 0R7
/
49 32 18 14 20 33
10 zowo v9n
o AA o n
50 1w Ofi wu nA fiU wu R.fi OQ 14 11 16 30
wo UO zo
51 13 ÖO ft.R
ÖO 09 fiA
OD RA
ÖO AQ
fiW 9d
Zfi ao 1Q 27
11 UH
52 07 82 uz 82 45
80 1797 32 21 08 04 10 24
53 02 77 75 93 28 78 41 17 04 01 07 21
54 2696 72 70 SS 24 74 37 14 01 0398 04 18
55 91 67 65 84 19 70 34 10 0597 94 01 15
56 85 62 61 79 15 66 30 06 94 91 0197 12
57 79 66 56 74 10 61 26 03 90 88 94 09
58 74 51 51 70 06 57 22 0799 87 84 91 06
59 68 46 46 65 02 53 18 95 83 81 88 03

3 4 3
g 7. Táblázat
*" A F O N T O S A B B ÁLLÓCSILLAGOK.
A táblázat 1927-rc v a n kiszámítva. A hosszúságot úgy k a p j u k meg, hogy 1927 előtti dátumoknál évenkint
öO"-et levonunk, 1927 utáni dátumoknál évenkint 50"-et hozzáadunk.

ICI 1 c—
N t V HOSSZÚSÁG SZÉLESSÉG NAGYSÁG
JELLEG
Algenib 8' 8' 19" T •1- 12° 35' 52" oo e? ö
o 9
3.3
O l t mi 13" 19' 20" T -1- 25° 40' 57" 24 4 ?
ITIIt CtX'J 1 29° 23' 14" T H- 25° 56' 29" 2.3 ?
un" k' 1 eq' AC"
E l Nath u,. ^ 38 30 9 al 2.2
o - 1r 46
UO" AQ'
Álmák 13 1 o' ö nn" 2.4 V
Otz.° la 3a
nn" oo° 48
oe' U1 Uo"
Algol aa y UU w +
+ aa aa la 2.3—3.4 11 l '

oe" o 0
a'
Alcyone (Plejád) ao ao ao V; -1- 4° 3.0 cirf 4
Ji 5
IP' TT —
Aldebarun 8 8 a a8 al 1.2 c?4
q'
A Q' TT 01° 7 4c?
Rigel la 34 11
ao 1.0
48
aa on" TT 31
ip°
16 4 n'
49 oo"
33 2.1 $c?
Bellatrix 19
.,„0 1 p" 1 ti'
39
16 TT nnO Öl 49 0.5 •>i
Capella 50 -1
20
01 ° on' l
iTT 00°
22 OO' 4cf
Mintaka a l aU 34 Jl 3 3 ÍR" 2.2—2.7
a3 q O 11 ji
Anilam 22° 26' 38" n 24° 31' 13" 1.8 4c?
Aniták 25° 8' 49" n 25° 18' 1" 1,8 4 9
Sarkcsillag 27° 32' 47" n 66° 5' 21" oo Tv 5f
Beteigeuze 27° 44' 24" n + 16° 5' 28" 2.3
1.0—l.-í 9c?
Sirius 13" 4' 34" © 39° 28' 48" 1.4 4 9<?
Canopus 13" 57' 9" ® 75° 50' 30" 0.1 114
Castor 19° 13' 25" © 10° 4' 27" 2.0 c?1l9
PoUux 22° 12' 30" ® + 6° 44' 7" 1.5 c?
( ? ?
Procyon 24° 46' 43" © + 16° 0' 17" 0.8
 4 0 A H " TI yr
Praesepe 6° 22 37 Jl 1 9 Köd
+ 37
11" Jl 1 3 X X/ 36" 4.9 c?©
Északi Szamár 6° 3 1 '
7° 42' 7 Jl 1 0 11
4 4.1 •X xn
Déli Szamár ftft"
_ _ ft Jl ooO 23' (?©
Alphard 15' 51 15
29 2.2 US
26° un" ft° oq' "R T I
Kegiilus 28 48 Jl 22
U 27 a e* 1.8
52 +1
np 45
Denebola 20° 37' 5 12 16' 9" 2.6 $
T» X X T- Oft" ox' Kft"
2Ö ÖO "r + 24 2.3 cf 11
Benetnatsch 20 1 Ö6
Vindemiatrix 8 56 38 ai« 16 12' 34" 3.1 119
TI n
Spica 22° 49' ft * " n. + ftO 2 53 1.0
1 <?9
Arcturus 23 12 354
1 «ft. 302 it q' 12 0.3
X X O 47 *»
Gemma 11 15' Hl 19' 53" 2.6
n/ 1
44 AX "
9?
14 32" Hl 0 18' 2.7 1v9
Mérleg í g ^ " Serpenyő 1
2 10' * * * Hl nO
1. E s z . Serpenyő . 18 30' 316"
2.6 49
+ . TI
21 3' 112 Hl n 8°
w O 30' 52"
Unuk 2.9
P Centaun 22 46' 41 Hl —
25
X XO 7' 43" 0.8 94
fix ft TI
Bungula 28 33 43 44
42 OX' . o* 0.2
zz_
7 34 10 TI
9 M4É
Antares 8 44' 35 4° 33' 37" 1.1
7 1 <?4
15 7 54 37 17' XX" 3.1—3.9 .n ft
Has Algethi
on* 7 1 41
R a s Alhague 21 24 29 7 fttO X ft' ftft" 2.5 <?9
k 9
r + 1 35 19
XX' 00
X ft" ft /7\
Véga 14 17 34 61 04
nnO
44 12
n X" /K
AÜair 0 44' 45" +
+ 21 1.2
AnO . n/ Sffí
29n O 18' X"
Deneb Algedi ft" 33' 3.7 1v4
20 46 o" 2° 1o, * •fc Ti
Sadnascbira 22 31 9
3 __ Z I _ oO 35 3.0
n 2 21
Sadalmelek 2° 20' 3 10° 39' 55" 3.1 US
X ft
Fomalbaut 2° 49' 55 )t — 21° 7' 34' 1.3
1/ T I 4^
59
Deneb 4° 19' 16 59° 54' 30" 1.6
+ n TI
Scbeat 7°. 51' 13 — 8° 1 1 ' 19" 3.5
TI K
Markab 22° 28' 7 K 19° 24' 27" 3.2 9<?
28° 21' 18" +- f 31°
<75
2.2—2.7 k
Menkbib 8' 20"
 8. TáMázaL
A P L A N É T Á K H E L Y Z E T I É R T É K E I ÉS
A FÉNYSZÖGEK H A T Ó K Ö R E I .

A fJoyszOgekben figyelembevehetS
UHALOU BÁNGVSSZTÉS EEO ROM­ hatőkSrök (Julewno a s a r l n t ) .
(Sxal- LÁS

•
(Domlcilixaí) { E x i l i w } fCa-
tatio)
eus)
8°30» 1 Í 2 0 ' 17" 4"
o Sl T 5°40» 1

%
X •WÍJ 8" 12" 3" l "
4° 6"
2)
X X^ Tt 2°20' 3"30' 4°40' 7" l"30' l "

0 5"20' 8" l"30' l "

T "r 2 " 4 0 ' 3°45'

. 0
\J T
- n -
O 6a 2°30' 3"45' 5 7 30*
X 0*na
1 80* 1

H X 77p őo ± 4" 6" 8" 12" 3" 1"

1p Z J l T

h J l W b
js^öo' 5" 6"40' 10" 2" l "
K

y ö
X X ^ 0°

x^ X o"
 T A R T A L O M J E G Y Z É K

Bevezetés — — — — — — — — — — — 3

L Miről v a n szó? — — — — — — — — — 5
í . Az asztrológiáról általában — — — — — — 5
2. A z asztrológia alkalmazása — — — — — — 20

n . Csillagászati alapismeretek — — — — — — 33
1. A Föld mozgásai — — — — — — — — 34
2. Fokbeosztás _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 35
3. Számítás fokokkal _ _ _ _ _ _ _ _ 36
4. Pontok megbatározása a Föld felülelén — — — — 37
5. Pontok megbatározása az éggömbön — — — — 39
6. A Nappálya (ekliptika) — — _ — — — — 40
7. Állócsillagok. Csillagképek — — — — — — 43
8. A Tavaszpont lovahaladása. Állatövi jegyek — — — 44
9. Pontok megbatározása az égbolton, az ekliptikáboz és
az állatövi jegyekhez viszonyítva — — — — — 47
10. Naprendszerünk tagjai — — — — — — — 50
11. A planéták helyzetei az állatövi jegyekben — — — 52
12. Hátráló (retrográd) mozgás _ _ _ _ _ _ 53
13. Csomópontok — — — — — — — — — 54
14. A Hold csomópontjai — — — — — — — 54
15. A Hold mozgása és változásai: n a p - és holdfogyatkozás 55
16. Fényszögek (aspektusok) — — — — — — 57
17. Az égbolt látszólagos körforgása — — — — — 58
18. Lát,ha(tár (horizon) — _ _ — — — — — 60
19. Időszámítás _ _ _ _ _ _ _ _ _ 63
m . A horoszkóp — — — — — — — — — fig

1. A négy sarkalatos pont — — — — — — — 68

2. A házbeosztás. A horoszkóp tizenkét szakasza — — 71
3. A horoszkóp kiszámítása és felvázolása — — — — 73
4. Születési hely és idö — — — — — — — — 79
5. A születés dátuma és helyi ideje — — — — — 79
6. Egységidő átszámítása helyi időre — — — — — 80
7. A házcsúcsok megállapítása. A születési idő átszámítása
csillagidőre — — — — — — — — — 83
8. A planétahelyzetek meghatározása — — — — — 88
9. A fényszögek meghatározása — — — — — — 96.
10. Az állócsillagok a horoszkópban — — — — — 101
11. Az „érzékeny pontok" — — — — — — 103
12. A szabályok összefoglalása — — — — — — 104
13. Horoszkóp kiszámítása a déli féltekére — — — — lOŐ

I V . A horoszkópelemek értelmezése. A planéták, állatövi

jegyek és házak jelentéstartalma — — — — — 106

1. A planéták természete — — — — — — — 111

2. A planéták jelentéstartalma — — — — — — 114
3. Az állatövi jegyek jelentéstartalma — — — — — 125
4. Minőségi felosztás: a három „kereszt". — — — 125
5. E l e m i felosztás: a négy „háromszög" — — — — 127
6. A z elemek és minőségek kapcsolata — — — — 129
7. A z állatövi jegyek mint a fejlődés állomásai — — — 134
8. A jegyharmadok (dekanátusok) — — — — — 156
9. Az állatövi jegyek és az emberi szervezet kapcsolata — 156
10. A horoszkóp-házak és a jegyek összefüggése — — 159
11. A házak jelentéstartalma _ _ _ _ — — 162
12. A fényszögek ha'sásai és természetük — — — — 166
13. A planéták „méltóságai" és „gyengeségei" — — — 171
14. H y l e g és anaréta — — — — — — — — — 174
15. A z antisciák: a planéták k o z m i k u s tükörképei — — 175
16. A z állócsillagok hálásai — — — — — — — 176

348
V . A horoszkóp kifejtése — — — — — — — — 182

1. A horoszkópelemek sorravétele és é r t é k e l é s e — — — 183

2. A z élet különféle területei és kérdései a horoszkópban 208
3. A napházak a horoszkópban — — — — — — 226
4. Magasrendű, közepes és átlagos horoszkóp — — — 228

V L A planéták és fényszögeik. — A jelentések rövid össze­

foglalása — — — — — — — — — 237
1. A planéták jelentése a jegyekben és a házakban — — 237
•2. A planéták fényszögkapcsolatainak jelentése — — 269

v n . A z asztrológiai prognózis — — — — — — — 281

1. Az elsőleges irányítása. (Primaer direkció) — — — 282
2. A másodlagos irányítás (secundaei direkció) vagj' élő-
haladás (progresszió) — — — — — — — 282
3. A segédhoroszkópok < ^ — — — — — — 286
4. A profekció — — — — — — — — — 287
5. Elsőleges irányítás az ekliptikán — — — — — 288
6. Átvonulások (tranzitok) — _ _ — — _ _ 288
7. Az „életkör" _ _ _ _ _ _ _ _ _ 290

V i n . Asztrológiai világszemlélet — — — — _ _ 296

1. A Nagy Napciklus — — — — — — — — 296
2. Az ösmithoszok mint a nagy Napciklus kifejezői — — 307
3. A magyar regevilág és a nagy Napciklus — — — 313
Zárszó _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 320
Függelék: Táblázatok _ _ _ _ _ _ _ _ 321

343
 Szépirodalmi Könyvkiadó
Felelős vezető a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója
A kiadvány az Alföldi Nyomdában készült Debrecenben, 1989-ben
Munkaszám 863.66-14-1
Felelős vezető Benkő István vezérigazgató
Felelős szerkesztő Varga Katalin

Műszaki vezető Ginács László

Művészeti szerkesztő Kiss Marianne
Műszaki szerkesztő Dobrovits Ilona
A borító- és kötésterv Pap Klára munkája
A reprint fotókat Schiller Alfréd és Csapó István készítették
Megjelent 26,18 (A/5) ív terjedelemben
Sz4721-d-8990

ISBN 963 15 3783 8

ISSN 0237-3688