 I.

tétel :
 Petőfi Sándor hitvesi költészete 10.es tananyag


l: bevezetés:

Pályakép:
Petőfi Sándor (1823-1849) neve a magyar irodalmi közvéleményben
összekapcsolódott a költészet fogalmával.
Művészete a romantika kiteljesedését és egyben meghaladását
jelentette. Műveiben már a realizmus jellemzői is megtalálhatóak.

Külföldön máig ő a legismertebb magyar költő.26 évet élt, de

világirodalmi szintű életmű maradt utána,mely fordulópontot jelent a
nemzet irodalmában.

Életpályának főbb állomásai: 1823.jan.1. Kiskőrösön született. Anyja:

Hrúz Mária, apja Petrovics István. Egy testvére volt: István, hozzá írta
István öcsémhez című versét.
Iskoláit: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Szabadszálláson, Aszódon,
Selmecbányán és Pesten végezte.

1838-44.: Vándorlás,színészélet,katonaság
Pápán is tanult, itt ismerkedett meg Jókaival.
1842. Első nyomtatásban megjelent verse- A Borozó - Az Atheneumban.
Vörösmarty pártfogását élvezte.

Az 1840-es évek első felében jent meg: A helység kalapácsa című

vígeposz és a János vitéz c. elbeszélő költemény

1847.-házasságot kötött Szendrey Júliával (1846-ban ismerkedtek meg

egy megyebálon)
1848.márc.15.: a forradalom vezéralakja, a márciusi ifjak egyike,
nemzetőr.
Választási kudarc Szabadszálláson: Az Apostol c. művében öröktette ezt
meg

1849.jan. bekapcsolódik a szabadságharcba-

Bem tábornok szárnysegédje lesz-a segesvári ütközetben eltűnik: 1849
nyara

-Petőfi költészete: a népiesség jegyében indult,de nem utánozza a

népdalt,hanem egyéniségének kifejezőeszközeként használja. A népies
helyzetdalok és életképek bizonyítják ezt. Népies helyzedal pl. „ Ez a
világ amilyen nagy” c. verse
Életkép: Megy a juhász szamáron

ll:tárgyalás.:a politika mellett Petőfi másik nagy ihletadója a

szerelem,az igazi nagy szenvedély.
Petőfi és Szendrey Júlia szerelmének minden mozzanata megtalálható
Petőfi verseiben.
Petőfi boldogsága kezdetben sem volt egyértelműen felhőtlen-érzéseit
egyáltalán nem titkolja-Júlia viszont kétértelműen,szeszélyesen
viselkedik.(1846-ban egy megyebálon ismerkedtek meg).
Többször tűnt úgy, hogy megszakadt a viszonyuk, de Júlia mindig
összeköti a szétfoszló szálakat.

Petőfi 1846-os szerelmes versei tele vannak bizonytalansággal kétellyel.

Reszket a bokor,mert ...

Műfaja:dal, egynemű érzelmet, egyszerű formában fejez ki
a végleges búcsú verseként született
A dallamos versforma,azonos szerkezetű versszakok jelenítik meg az
alapgondolatot.
Természeti képekhez kapcsolódó érzelmi tartalom:beletörődés,az érzelmi
vihar elcsöndesedése.
Búcsúvers tehát:de hangja nem kétségbeesett,inkább
nyugodt,lecsendesedett.
Sorsfordító vers:az eddig szeszélyesen viselkedő Júlia ez után egyezik
bele a házasságba.

->a szeptemberi házasságkötésig boldog versek születnek.

Szeptember végén( 1847): Petőfi teremti meg irodalmunkban a hitvesi

költészetet, hiszen feleségéhez írta legszebb verseit, míg elődeinek a
szerelmi költészete elhallgat a házasság után (pl. Vörösmarty)
A Szeptember végén c. vers műfaja elégia -> fájdalmas,lemondó
hangvételű vers,melyben az emberi életről,a szerelemről és a
boldogságáról elmélkedik a lírai én.

Közvetlen tájszemléletből indul a költemény-nézi a völgyet és a bérci

tetőt-ellentétet fedez fel a nyár szépségei és a közelgő tél fenyegetése
között.
Ezt az ellentétet fedezi fel saját magában is a költői én,fiatal-de sötét
haja őszbe vegyül már.
A természet és az emberi sors párhuzamán alapuló képek mind a 4
évszak jellegzetességeit mutatják -> Az elmúlás látványa: személyes
élménnyé merül:halál gondolata,özvegyen maradó fiatal feleség,közelgő
halál képei dominálnak.
A fiatalon megözvegyülő feleség -> ábrázolása:színpadias jelenetezés,
szentimentalizmus kelléktárából -> válasz: a halálon túli szerelem.
A vers megírásakor jellemző élethelyzet nem indokolja az özvegyen
maradó hitves látomását,viszont ez valóban beigazolódott.

Minek nevezzelek? (1848)-

Műfaja. Rapszódia. Az ódához hasonló emelkedett hangvételű, de annál
csapongóbb, szenvedélyesebb hangvételű vers.

Ezt a felfokozott lelkiállapotot tükrözi a vers külső megjelenése is:

különböző hosszúságú sorokból áll, rímek nincsenek benne.

A vers alapja a megnyilatkozni akaró, de kibeszélhetetlen nagy szerelem.

A lírai én keresi a legmegfelelőbb kifejezést, ami ráillene feleségére.

Minden versszak elején reménykedő bizakodás szólal meg, a versszakok

végén pedig a kétségbeesés jellemző.

Az első négy versszakra jellemzőek metaforák

továbbfejlesztésén alapuló képek, halmozással is kifejezi a költői én az
elragadtatottságot.
A negyedik versszakban jut legmesszebbre a képzelet: a szerelem már
nem ismer térbeli és időbeli korlátokat.

A vers végül nyitott marad, azt sugallva, hogy a nyelv szegényes Júlia
szépségének kifejezésére.
lll. bef.:Petőfi Minek nevezzelek? c. versét párhuzamba lehet állítani
Juhász Gyula Milyen volt…. című művével