NEM KELL MINDENT AGYONSÓZNI!

Ülök a gép előtt, nézem az e havi téma javaslatokat, és

gondolkodom, miről írjak. És akkor megakad a szemem
a következőn: ”keresztény szórakozás ???” Égnek áll a
hajam. Mi ez a három kérdőjel? Hogyan lehet ez még
mindig kérdés? Aztán lehiggadok. Lehet, hogy bennem
van a hiba, de mi tagadás bennem ez a kérdés sosem
merült fel.
Mióta ilyesmiről egyáltalán gondolkodom én midig
keresztény életben gondolkoztam, aminek minden része,
ami része a jelző nélküli életnek. Kivéve a
reménytelenség és a sehová sem tartozás érzését.
Mondom, szerintem e két érzésen kívül minden, így a
szórakozás is része a keresztény életnek. Számomra ez
mindig egyértelmű volt és azt hiszem, már az is marad,
így szerintem a fent idézett mondat kérdőjellel
értelmezhetetlen. Efféle gondolatok cikáznak az
agyamban, s már be is fejezném az erről a témáról való
elmélkedést, amikor eszembe jut egy másik mondat.
„Mi vagyunk a föld sója, de azért nem kell mindent
agyonsózni.” Mondta egy kedves barátom egyszer egy
délutáni, mosogatás közben folytatott, amolyan igazi jó
„világmegváltófajta „beszélgetésben. (Na, jó én
beszéltem, ő mosogatott.  ) S, bár ez a mondata akkor
kicsit másra vonatkozott, nekem mégis azóta is sokszor
eszembe jut, és úgy gondolom, hogy e témára is teljes
joggal vonatkoztatható.
Hiszen, ha jól belegondolunk, szerintem vitathatatlan,
hogy „keresztény szórakozás”, mint olyan nem létezik.
A keresztény szórakozás az, amikor mi, keresztény
emberek szórakozunk. Akkor is, ha épp nem lóg a
nyakunkban kereszt, (már csak azért is, sajna az sem
ritka mostanság, hogy a kereszt pusztán divatcikk ként
funkcionál) és nem a templomban hallgatjuk J.S. Bach
legszebb műveit. Vagy épp nem az új ifis énekeket
gyakoroljuk gitárral a kezünkben és boldog, vagy
kevésbé boldog mosollyal az arcunkon.
Akkor is, ha csakúgy „ökörködünk”.
De nem kevésbé akkor, ha színházban, moziban, vagy
épp discoban érezzük jól magunkat. Néha még
számomra is szinte hihetetlen, de az én életemben–hála
érte a fentvalónak–szinte mindenféle szórakozása, így
ez utóbbi discos fajtára is akad számos, olykor
meghatóan szép,máskor könnyfakasztóan mulatságos
példa. Köztük olyanok is ,amikor megállapodott,
jólszituált, köztiszteletnek örvendő nem egyszer több
diplomás orvosok,”zúznak” velünk a legvadabb rock
számra…De még hogy…
Vagy épp,amikor több nyelven beszélő csínos,vagy
joviális pocakos, fiatal,vagy idősebb reverendás
plébánosok, öltönyös, nyakkendős lelkészek változnak
egy szempillantás alatt a „parkett ördögévé” és ropják
velünk Rocky-t sokszor ellenállhatatlan lendülettel. Ha
nem láttál még ilyet Kedves Olvasó, melegen ajánlom
figyelmedbe .A reverenda nagyon jól pörög… De
nem csak discoban lehet jól szórakozni, sőt…Az én
tapsomtól is több száz éves katedrális épp úgy, mint
színház, vagy mozi terem, vagy épp pici falusi
fakazettás mennyezetű templom,mert tetszett,amit ott
láttam. De szórakoztam én már nagyon kiránduláson,
vidámparkban és még nagyon sok helyen pl.
szalonnasütésen,sőt a szalonnasütés utáni takarítás
közben is.(Na, jó azt be kell, valljam, hogy én persze itt
is csak kibic voltam,de talán mondanom sem kell, így
mindenki jobban járt.)
Szóval szerintem majdnem mindenhol lehet jól
szórakozni. H1a igazán akarjuk. A lényeg, hogy
élvezzük az életet s, hogy minél jobban figyeljünk oda
másokra, mert az igazi nagy élmények társasában érnek
minket. És persze,igazán jól szórakozni is csak
társasában lehet. S közben persze az sem baj,ha néha
eszünkbe jut,hogy kinek az örömhírét ,hirdetjük, de
szerintem,az sem olyan hatalmas tragédia,ha szórakozás
közben nem mindig ez jár a fejünkben,hiszen Ő mindig
ott van,ha eszünkbe jut,ha nem .És megmutatja
magát,ha akarja.
A mi dolgunk,hogy élvezzük,amit csinálunk és élvezzék
mások is

S, ha igazán jól csináljuk, akkor előbb utóbb minden

bizonnyal, a körülöttünk lévők is kíváncsiak lesznek a
„titkunkra”.
Arra a pluszra, ami,vagy inkább,aki miatt nekünk nem
kell semmilyen „segédeszköz”mértéktelen
pia,drog,vagy egyéb ránk és másokra veszélyes dolog
ahhoz,ellazuljunk,mert tudjuk,sosem vagyunk egyedül.
Ha pedig ez a kíváncsiság felébred a körülöttünk
lévőkben,mi teljesítettük a feladatunkat.
A többi már az Ő hatásköre. Nyugodtan rábízhatjuk.
Tegyünk hát így.Jó szórakozást.