A közgazdasági terminológia tanítása a Szófiai

egyetem magyar szakán

(A közgazdasági szakszavak néhány sajátosságához)

Damyanova Milena

Bevezetés
Az elmúlt 15 évben jelentős változások zajlottak le a világpolitikában és a gazdasági
életben. Ez az időszak a tudomány, a politika és a közgazdaság intenzív fejlődésének a
kora, melyben különösen nagy szerep jut a tudományos információk cseréjének. 1989
után, a piacok globalizálódásával, a köznyelvi szókészlet egyre jelentősebb részét a szak­
nyelvi lexika, nevezetesen a közgazdasági szakszavak és szakkifejezések teszik ki, egyre
nagyobb az érdeklődés a gazdasági folyamatok iránt. Ezen új kihívásokból adódóan dol­
goztam ki a három szintből álló gazdasági szakirányú képzést a Szófiai Egyetem magyar
szakán: A magyar sajtónyelv, A magyar üzleti nyelv és A közgazdasági szövegek fordítása c.
szakszemináriumokat. A képzés alapvetően „üzleti” képzés, amelynek a súlypontja a
közgazdasági alapismeretek elsajátítása, illetve a gazdasági fordítás. Az a cél, hogy a
gazdaságnak jól képzett, magyar nyelven kommunikálni tudó szakembereket bocsás­
sunk rendelkezésére, akik nemcsak mint tolmácsok, fordítók, hanem mint fiatal vállal­
kozók és munkatársak tevékenykedhetnek a nemzetközi üzleti élet területén, s akik a
későbbi Uniós-tagságból adódó lehetőségeket sikeresen tudják kihasználni.

2. A közgazdasági terminológia jellemzői

A bolgár és a magyar közgazdasági nyelvet illetően, említésre méltó az a tény, hogy
mind Magyarországon, mind Bulgáriában a közgazdasági irodalom sokkal később ala­
kult ki, mint a fejlett nyugati országokban. Magyarországon sokkal komolyabb az ér­
deklődés e szaktudományos nyelv iránt, mint Bulgáriában, de eddig sem a magyar, sem
a bolgár közgazdasági szakszókészlet nem vált komolyabb kutatások tárgyává. A m a­
gyar-bolgár kereskedelmi kapcsolatok töretlen fejlődése azonban megköveteli a köz­
gazdasági terminológiai alrendszer részletes lingvisztikái vizsgálatát, ennek rendszere­
zését a közös európai szabványoknak megfelelően, mert „in special communication
terms and standards contribute to an important degree in achieving effective commu­
nication” / „A szaknyelvben a terminusok és a szabványok nagyon jelentős mértékben
hozzájárulnak a hatékony kommunikáció eléréséhez” (Jonson and Sager 1980: 93, For­
dítás a szerzőtől).

2.1. A szaktudományos nyelv, s különösen a közgazdasági nyelv szókészletében három

réteget szokás megkülönböztetni.
- Közhasználatú szavak. E csoporthoz tartozó szavak stilisztikai tekintetben diffe­
renciálatlanok. A szókészletnek ehhez a rétegéhez jórészt az alapszókészlet szavai tar­
toznak, amelyek olyan reáliákat neveznek meg, amelyek a mindennapi életben haszná­

50
 DAMYANOVA MILENA

latosak és a köznyelvhez tartoznak, de a terminológiai rendszer keretében ezek a sza­

vak értelmileg átalakulnak, m eghatározott tudományos jelentéssel gazdagodnak. Egy
részük önálló formában található, mások összetett szakszavaknak és terminológiai szó­
kapcsolatoknak a tagjai: pl. valutakosár (валутна кошница), pénzügyileg erős (<финансово
силен), pénzügyi összeomlás (финансов срив) stb.
Ide sorolhatók a közismert közgazdasági szakszavak is: ár (цена), pénz (пари), piac
(пазар) stb.
- Több tudományág által használt szókészlet. A szaktudományos szókészlet egészét
tekintetve másik nagy csoportját azok a szavak alkotják, amelyek révén a tudomány és
a technika különböző területeire vonatkozó jelenségeket és folyamatokat írjuk le: inf­
rastruktúra (инфраструктура), rugalmasság (еластичност) stb.
- Szakszókészlet (terminológia). Ehhez a szókészleti réteghez azok a szavak és szó­
kapcsolatok tartoznak, amelyek a tudás valamely területére vonatkozó fogalmakat ké­
pezik le. A terminus a jelölt és a jelölő közötti egyértelmű megfelelés kifejezője, amely
egyben kijelöli a fogalom helyét a megfelelő tudományszak fogalom rendszerében pl.
akkreditív (акредитив), kamat (лихва), ázsió (ажио) stb.
A bolgár szakirodalom ban a szakszót különböző módon határozzák meg.
Sztefanova, L. szerint „Терминьт e дума, но с по-конкретно определено значение (в
сравнение с общоупотребимите думи), което е равно на обема на назоваваното от
него понятие” / „A terminus olyan szó, amelynek konkrétabban meghatározott jelen­
tése van (a köznyelvi szavakkal összevetve), és amely az általa megnevezett fogalom­
nak felel meg” (Стефанова 1970: 460, Fordítás a szerzőtől).
Manolova, L. szerint “ Терминьт e относително еднозначен езиков знак, конто
назовава понятие от дадена научна или техническа облает” / „A terminus viszonylag
egyjelentésű nyelvi jel, amely egy adott tudományos vagy műszaki területhez tartozó
fogalmat nevez meg” (Манолова 1984: 7, Fordítás a szerzőtől).
Tekintettel arra, hogy egyrészt egyes szakszavak a közhasználatú vagy a köztudom á­
nyos szavak határát súrolják, másrészt pedig olyan szavak, amelyek a köznyelv tartozé­
kai, sajátos szerkezetek elemeiként terminológiává váltak, azt kell hangsúlyoznunk,
hogy egy ilyen osztályozást csak feltételesen tekinthetünk helyesnek.

2.2. A szakszavak szereplése a kommunikációs szférák spektrumában a közlő felada­

taitól és céljaitól, valamint a közlés befogadójától függ. Ennek értelmében három kom­
munikációtípus határolható el:
a) közlő-szakértő - befogadó-nem szakértő közötti közlés,
b) közlő-szakértő - befogadó-potenciális szakértő (diák, tanuló) és
c) közlő-szakértő - befogadó-szakértő közötti közlés.
A felsorolt kommunikációtípusokon alapul a gazdasági szakirányú képzés a szófiai
magyar szakon, amely az 5. szemeszterben A magyar sajtónyelv c. szabadon választha­
tó tantárggyal kezdődik. Az anyag 30 %-a közgazdasági témájú cikkek, amelyeket a
legjelentősebb közgazdasági folyóiratokból és újságokból (Napi Gazdaság, HVG, Figye­
lő, Világgazdaság) veszünk. Ez az а-típusú kommunikáció. A szövegek értéséhez a hall­
gatók a cikkekhez kapcsolódó felatatokat oldanak meg (szöveget egészítenek ki, fele­
letválasztós és információ-transzferes feladatot oldanak meg stb.). A szakszavak bem u­

51
 I. SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

tatása a terminológia által megnevezett fogalomhoz közel álló és a befogadó-nem szak­

értő által ismert tárgyakkal, jelenségekkel való asszociáció útján érvényesül. A fogalom
magyarázata a közhasználatú szavak, az expresszív hatású szavak és kifejezések fel­
használásával zajlik.
A hallgatóknak az ilyen típusú sajtó megértéséhez fennakadást jelentenek egyrészt
mindazok a lexikális és stilisztikai sajátosságok, amelyek a sajtónyelvre jellemzők és
amelyeknek a tisztázása e szakszeminárium egyik fő célja. Másrészt pedig az figyelhe­
tő meg, hogy a diákok nem szoktak ügyelni a szövegek összefüggéseire, s ennek kö­
vetkeztében sokszor globálisan felfogják a cikkben megfogalmazott tényállást, de rés­
zletekbe menően nem sikerül megérteniük. Megfigyeléseim szerint sok nehézséget
okoz a hallgatóság tájékozatlansága, valamint a lanyha érdeklődés a bolgár nyom tatott
és elektronikus média iránt is.
A gazdasági képzés második szintjét a Magyar üzleti nyelv c. szabadon választható
tantárgy képezi, amely ebben az évben került bevezetésre. Itt a fe-típusú kom m uniká­
ció realizálódik. Elsődleges célja az üzleti nyelvhez kapcsolódó terminológiának a
tanítása. Az alapvető tananyag a Debreceni Nyári Egyetem által kiadott Üzleti magyar
nyelvkönyv (Laczkó Tibor, Rácz Edit 2004). Ezenkívül más autentikus szövegeket is
használunk, amelyeknek túlnyomó része megfelel az oktatási-tudományos irodalom
követelményeinek (pl. didaktikai irányítás, illusztratív anyagok dominálása stb.).
A gazdasági szakirányú képzés/! szövegtípusok fordításának elmélete és gyakorlata c.
kötelezően választható tantárgy keretében 30 órás közgazdasági fordítással fejeződik
be. Ezen órákon tudományos és tudományos-információs stílusú szövegeket elemzünk
és fordítunk, az eddiginél sokkal több figyelmet fordítva a terminus sajátosságaira.

3. A term inus néhány sajátossága

Amennyiben nyelvi jelként értelmezzük a terminust, akkor - felhasználva Gustave
Guillaume francia nyelvész tapasztalatait - a hallgatóság figyelmét annak két lényeges
oldalára kell felhívnunk - egyrészt a terminus alaki, másrészt pedig a jelentésbeli
oldalára (Guillaume 1964). Oktatási szempontból lényeges a közgazdasági szakszók­
incs jelentésviszonyainak vizsgálata.

3.1. Közgazdasági terminológia és rokonértelműség

Bár a terminológiai norma nem fogadja el a szinonímiát és a poliszémiát, gyakran
találkozunk ilyen szemantikai viszonyokkal. A rokon értelmű közgazdasági szak­
szavakat három nagy csoportra osztjuk: a) lexikai közgazdasági szinonimák, b) m or­
fológiai közgazdasági szinonimák és c) a szóképzéssel létrejött szakmai szinonimák.
E tanulmány céljai értelmében külön figyelmet csak az első csoport érdemel. A
lexikai közgazdasági szinonimákat további két csoportra oszthatjuk:
- Rokon értelmű szakszavak, amelyeknél az egyik szó idegen eredetű, a másik pedig
ennek magyar megfelelője. Ezek az úgynevezett lexikális duplumok. A szakirodalomra
az idegen és a bolgár/magyar szakszó szinkrón használata jellemző (pl.: magyar: import
- bevitel, behozatal, garancia - kezesség; bőig.: импорт - внос, трасант - издател stb.).
- Műszókészleti rokonértelműség áll fenn két magyar/bolgár közgazdasági term i­
nus között is: költség-kiadás-ráfordítás; készpénzállomány-készpénzkészlet; biankó

52
 DAMYANOVA MILENA

csekk-kitöltetlen csekk; kölcsönt ad-kölcsönt nyújt-kölcsönt folyósít; bőig.: рьст -

увеличение - нарастване; целеви-специален данък; подвижност на пазара -
гъвкавост на пазара; залагам - давам като залог stb.

3.2. Poliszémia
A terminológiát a szemantikai síkon általában a monoreferencialitás jellemzi, azaz
„соотношение знака и означаемого в термине должно выражаться в одно­
однозначном соответствие их...” / „A jelölő és jelölt a terminusban egymásnak
szorosan megfelel” (Даниленко 1977: 36, Fordítás a szerzőtől). A magyar és a bolgár
közgazdasági szakszavak egy része azonban többjelentésű. Pl.: átutalás (1. A z az eljárás,
cselekvés, hogy valamely összeget átutalnak. 2. A z átutalt összeg) ] сметка (1. Записване
на извършените финансови операции в главната счетоводна книга. 2. В тьрг. -
извлечение, показващо дължима сума за продадени стоки, услуги и др. 3. На фонд,
пазар - периодът от един уравнителен ден до следващия. 4. Банк, дело - текуща
депозитна сметка).

4. Nyelvhelyesség
A közgazdasági nyelvben nem ritka a szakszavak helytelen, jelentésük félreértésén ala­
puló használata. így például gyakori hiba a fordításokban, valamint a szakkommuniká­
ció során, a deviza és valuta szinonimaként való használata a bolgár валута szó helyett.
Ezek azonban nem tekinthetők rokon értelmű szakszavaknak, mert van különbség
fogalmi-terminológiai szinten, vagyis különböző definícióval rendelkeznek.
M egemlítendők itt az idegen szavakkal kapcsolatos hibák is, amelyek a fordítók
illetéktelenségéből származnak. Gyakran a „nem szakfordító” nem ismeri a
megszokott magyar/bolgár terminológiát, s ennek következtében olyan szavak és kife­
jezések kerülnek be a fordításokba, amelyek zavarossá teszik a magyar/bolgár m onda­
tokat. Pl. a közgazdasági világban akadnak olyan fogalmak, amelyekre van magyar/bol­
gár szó, de a szaknyelvben az idegen terminus nyert polgárjogot. A fordító nem tudja
meghatározni, hogy melyik terminus használata helyénvaló. így a likviditás helyett a
fizetőképesség szerepel a fordításban, az експедитор helyett - изпращач. Ugyanúgy a
terminológiában olyan idegen szakszavak is találhatók, amelyek használata még nem
gyökeresedett meg és ahelyett, hogy osztalék, a fordító azt írta, hogy dividenda \
недостиг - инсуфициенция. Előfordul az az eset is, hogy az idegen szakszó helyett a
már elavult magyar/bolgár megfelelője áll a fordításban: alkusz - bróker, különbözeti
ügylet - spread-ügylet \ контрольор - одитор, влагалищен запис - варант stb.
Szólnunk kell még egy problémáról, nevezetesen arról, hogy vannak szakszavak,
amelyek különböző alrendszerekben (banknyelv, kereskedelmi nyelv stb.) funkcionálnak
terminológiai elemekként, de más-más fogalmakat képeznek le. Pl. a francia eredetű
franchise szó ’kis üzletek számára hasznos értékesítési forma, melyben az átadó díjazás
(franchise) ellenében egységes és minden részletet átfogó marketingprogramot nyújt, ame­
lyet minden csatlakozó üzlet átvesz’ jelent. A bolgárban azonban biztosítási önrészesedés­
ként (a magyarban ezt a jelentést már elavultnak tekintik) is részesül, csak az első ter­
minust франчайзинг ejtjük, a másikat pedig франшиза.

53
 Mindezen terminológiai helytelenségek elkerülése érdekében, valamint a magyar
és a bolgár gazdasági terminológia elsajátításához és fordításához, az érthetőség és a
kommunikáció sikeréhez remélem, segítséget jelentenek majd az általam készített
M agyar-bolgár közgazdasági szakszótár (nyomdában van) - az első ilyennemű
betűrendes munka, amely mintegy 7000 szócikkben (a teljesség igénye nélkül) bem u­
tatja a magyar és a bolgár közgazdasági terminológiát, - és a különböző terminológiai
bankok (banques de terminologie). Ezen utóbbiak hivatalos elkészítéséig a gazdasági
képzés során hallgatói feladatnak adhatjuk terminológiai cédulák (fiches terminolo­
giques) készítését különböző közgazdasági terminológiai alrendszerek alapján.
Végezetül elmondanám, hogy a fentiekben csupán vázlatosan érintettem azokat a
kérdéseket, melyek egy nagyobb kutatás tárgyát képezik.

Irodalom

Даниленко, В. П. 1977. Русская терминология: Опыт лингвистического описания. Москва:

Наука.
Guillaume, G. 1964. Langage et science de langage. Paris: Presse de Г Université Laval.
Манолова, Л. 1984. Българска терминология. София: Издателство на БАН.
Jonson, R. L., Sager, J. С. 1980. Standardization of Terminology in a Model of Communi­
cation. International Journal o f the Sociology o f Language. 23. 81-104.
Стефанова, JI. 1970. По някои въпроси на термина и терминотворчеството. Годишник на
Софийский университет. София: СУ „Св. Климент Охридски". 457 - 470.

Források

Hegedűs J. 1997. Francia - magyar közgazdasági szótár. Budapest: AULA Kiadó.

Juhász J. et al. (szerk.). 1992. Magyar értelmező kéziszótár, /-//. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lenkei G. 1999.1000 szó a pénzről. Budapest: Kávé Kiadó.
Мирчев, M. 2000. Френско-български икономически речник. София: ИК "Люрен”.
Sulyok-Pap М. 1994. Bankkislexikon: Magyar-német-angol-francia-olasz-spanyol. Budapest:
KJK.
Laczkó Tibor, Rácz Edit. 2004. Üzleti magyar nyelvkönyv. Debrecen: Debreceni nyári
egyetem.

54