6 B U D A PE ST S H 'S M P (279. sz.) 1903. október 11.

mert hogy e nyersterményekre szüksége van,.'ar­ Deák Gábor felesége volt a szépségéről s szel­ | Uollán-, Békássy-, Guary-, Várady-, Laky- stb’.
ról meggyőződhetünk, ha megnézzük, hogy lemességéről hires Hertelendy Anna, a haza bölcsé­ családok.
inennyi gabonát és husnemüt importál az Egye­ nek nagyanyja. Deák.. Gábornak két fia maradt: Fe­ Kossuth Lajos felesége: Meszlényi Teréz, a ki
sült-Államokból és Oroszországból. A tejjel és renc, a haza bölcsének atyja és József, a haza böl­ a Sibrik-esaláddal szintén rokonságban levő győr-
csének nagybátyja. ....... . megyei családból származott, szintén rokona volt
mézzel folyó Magyarország elszegényedett a kö­ * anyai ágon Deák Ferencnek, s igy Kossuth Ferenc
zös vámterület mellett; más, szegényebb földü Idősb Deák Ferenc felesége szarvaskendi Sibrik nemcsak keresztfia, hanem rokona is a haza bölcsé­
Országok sem jöttek fejlett iparral a világra, dö Erzsébet volt. Ebből a házasságból született: nek, Tivadar öcscsével együtt.
minthogy nem közös, hanem önálló vámpolitikát 1. Klára, férjezétt Oszterlruber Józseíné, a ki *
folytattak, mezőgazdaságuk és iparuk kifejlő­ magtalanul halt el. Az Oszterhüber-család később Apai ágon a Deák-család leszármazol szintén
Tarányira változtatta a nevét. Oszterhuber Mihály
dött s ma a jólétnek olyan fókán állanak, a me­ után a család több tagból áll. 2. Antal, a pozsonyi nagy számmal vannak. 'Deák Ferencnek •Deák József
lyét megbáiüulhatunk, de nem irigyelhetünk, diétákról ismeretes követ, a ki, mint nőtlen ember nagybátyja után maradtak fönn rokonai.
szintén utódok nélkül halt el. 3. Jozefa, férjezett
inert elmaradásunknak magunk vagyunk az okán nemeskéri Deák Józsefnek István Katalinnal kötött há­
Kiss Józsefné, kinek három fia maradt: zasságából kilenc gyermeke származott, a kik eszerint
Igen sok dolgot átvettünk Németország­ Zsigmond, Vince és Ede, kik már mind elhalták, de
tól; miért nem veszszük át szóról-szóra a Len­ maradtak gyermekeik, köztük nemeskéri . Kiss Pál Deák Ferenccel első unokatestvérek voltak, de már
földmivelésügyi államtitkár. Leányai közül egyik, mind elhaltak s csak ezek gyermekéi és unokáik van­
gyelországban, Elszász-Lótharingiában és Schles- férjezett Nedeczky Lajosné volt, kinek .gyermekei:
nak még életben. Deák József gyermekei voltak:
wig-Holsteinben alkalmazott törvényeket és ren­ István, Jenő és Ida, férjezett Szabadhegyi Sándorné. 1. György festőművész, neje Profetti Karolina.
deletekét, hogy szászjaink és egyéb nemzetisé­ Másik leányának, férjezett Szeneczey Feréncnének Gyermekeik: a) Eduárd meghalt, b) Jenő,- még él,
szintén több gyermeke maradt, úgymint: Ödön, Ákos
geink élvezhessék az általuk annyira magasztalt és Jozéfa, férjezett Balassa Istvánné. 4, Ferenc, a neje boncodföldi Lukáts Ilona; fiuk:, ifjabb Deák
Jenő, neje Kuthy Klára. 2. József, volt szepterávir,
ország nemzetiségi törvényeinek minden egyes haza bölcse, ö volt a család legifjabb tagja. Szüle­ neje Fekete Sarolta, ennek fia Deák Mihály főrnérűök,
paragrafusát. Szabad-e Németországban nem né­ tése édesanyjának életébe került. Anyai szem nem ő lakik az eredeti zala-tárnoki Deák-kastélyban, .fele­
mosolygott rája! sége Königmajer Vilma; fiai: Antal, János, Károly,
met állampolgárnak ingatlant vásárolni, nem *
leánya Emma. A Deák-családnak ez egyik legbokro-
tudom; de tudóm, hogy a szabad Amerika több A Sibrik-csálád leszármazása a következő: Sibrik sább ága, 3. M ihály, ezredes, magtalanul halt el, a
állámában nem. Mondjuk ki mi is, hogy Ma­ Antal gyermekei :• badeni sirkertben fekszik. 4. Gábor őrnagy, nőtlenül
gyarországon ingatlant csak magyar állampolgár 1. Ferenc, pap lett s m int apát halt meg. •—halt 2, el Novarában. 5. Kata, férjezett Dezse Józsefné,
szerezhet, akkor nem leszünk annak kitéve, hogy Mihály, neje fekőbüki Nagy Klára. Gyermekei: leánya Dezse Hona, férjezett Szabó Miklósáé.' 6. Teréz,
a) Mária, férjezett Bödercr báróné. b) Sándor, neje férjezett Gáspár Józsefné, családja kihalt. 7. Károly,
külföldi nagyurak óriás területeket vásárolnak Simon Lina. Ezen, a révén volt sógora Deák Ferenc­ neje Dervarics Zsuzsa. Erzsébet leánya, férjezett Ko-
meg s importált intézőik a nemzetiségek lakta vi­ nek néhai Simon Flórent is. c) Klára, férjezett Bedpes zárynó után unokái: Ilona, Kálmán, Vilii és Róza. 8.
Istvánné. d) Amália hajadon maradt. — 3. Im re nőt­ Lajos, neje patyi Farkas Judith. Gyermekeik: a)
dékeken hatalmas gátját szolgáltatják az urada­ lenül halt el. — 4. Gábor, neje Börcsy Katalin; József, neje Horváth Erzsiké; ennek gyermekei: Vik­
lomtól függő munkások megmagyarosodásának. leányuk Teréz, férjezett Argay Istvánné. —• 5. Antal, tor néptanitó, Gabriella férjezett Kostyák Lajosné. és
Az „és“ -szócska, a magyar jelvények és a neje Kolossváry Zsófia. Gyermekeik: a) Antal, neje Lajos, b) Ferenc, neje pakafalvi Leránth Júlia, posta­
magyar vezényleti nyelv, neon tagadom, magyar h) Kisfaludy Jolán, gyermekeik: György és Jolánka. főtiszt Budapesten, c) Rozália, férjezett boncodföldi
György, volt gárda-kapitány, c) Ottilia, Etelka Lukács Sándorné; ennek gyermekei: Pál, István s
vívmánynak és nemzeti engedményeknek te­ és Matild hajadon nővérek. — 6. Bálint, neje Boros3 Apollónia, özvegy Geőcze Tivadaroé, Pál fia Zoltán,
kintendők; de minek e nemzetgazdasági szem­ Mária. Gyermekeik: a) Irén, férjezett Viosz Béláné. leánya Judith, d) Borbála, férjezett nagymarosi Nagy
b) Adorján, neje kölkedi Szabó Amália, fiaik: Ador­ Józsefné, pusztamogyoródi földbirtokosné; gyermekei:
pontból csillogó szinü legyekre lövöldözni, a me­ ján és Dezső. 7. Erzsébet, férjezett idősb Deák Fe- Stefánia, férjezett Hegedűs Gyuláné csendőrfőkad-
lyekkel nem vagyunk képesek egy munkásnak rencné, a haza bölcsének édesanyja. — 8. Ágnes, férje­ nagyné, Erzsiké és István, e) Mária, országházi fel­
kenyeret adni, egy kivándorlót visszatartani, a zett pottyondi és csáfordi Pottyondy .Istvánná. Gyer­ ügyelőn«, a család élő krónikása, f ) Péter, nagykanizsai
mekeik : a) Amália, férjezett Petz Adolfné, ennek rendőrkapitány, neje Asztalos Irm a; gyermekeik:
mikor megengedett időben, saját területünkön gyermekei: Vilma, férjezett Vargyas Endréné, Jenő, Zoltán, Lajos, Endre, Gedő. g) Bálint, magtalanul
nagyobb zsákmányt is ejthetünk el? Oly zsák­ Lajos, Irma, férjezett Boda Gyuláné dr.-né. b) An­ halt el. 9. Szidónia, férjezett Kozáry Lászlóné. Gyer­
mányt, mely táplálékot adna nemzetünk ez­ tónia, férjezett Ilertelendy Imréné. — 9. Anna, férje­ mekeik: a) Kálmán kir. táblái bíró; ennek fia Kálmán,
zett Józsa Józsefné, gyermeke: Rudolf, ennek neje neje Kemény Ilona bárónő, b) Mária, férjezett Fesl
reinek és fokozódó jólét megteremtésére képe- Gludovász Antónia, ezeknek fia Kornél, neje Noszlopy Lászlóné. c) Vilma, férjezett Molnár Lászlóné.. d)
sitne bennünket, s a mely zsákmányra a legyek Ilka. — 10. Juliánná, férjezett Kájdacsy Jánosné, E mma, férjezett Andragovics Imréné. .................
úgy is rá fognak szállani. gyermekei: Karólín, Adolf, Mária és Franciska, férje­ Deák Józsefnek István-leány lévén a felesége,
zett Klein Lajosné. — 11. Rozália mint hajadon István Vilmos dr.,1 jelenlegi szombathelyi megyés
halt el. püspök, szintén rokon a Deák-családdal,
A haza bölcsének, anyai ágon, első unokatest­ *•
Deák Ferenc rokonsága. vérei közül ez idő szerint csak Sibrik Adorján, zala- Deák Gábor és neje Hertelendy Anna után á
Irta : Var&yas Endre. vármegyei háshágy-púsztai földbirtokos ' él; első, Deák-családra igen szép ősi vagyon jutott. A birtokok
B udapest, okt. 10. unokanővérei közül pedig: Sibrik Ottilia, Etelka és közül az öreg Deák Ferenc kapta: Söjtört, a hol a
Matild hajadon nővérek vannak életben s Győr vár­ haza bölcse született, továbbá Puszta-Szent-Lászlót,
A haza bölcsének százados em lékünnepére
megyében, Csécsényben élnek, a Sibrikek egyik ősi Urlanokot és Tófejt, A söjtöri Deák-birtok mintegy
a székesfőváros, m int ünnep-rendező hatóság,
m eghívta a rokonságot is. A haza bölcse azonban falvában. Petz Adolfné első unokanővére, a kit anyai ezer holdból állott. Az urasági kastély, melyben a haza
tudvalevőén nőtlenül h alt el s igy egyenes le­ ágbeli rokonai közül nagyon szeretett s kivel, mint bölcse napvilágot látott, csak olyan egyszerű falusi
származó) nem m aradtak. Antal bátyja sem volt okos. asszonynyal, levelezésben is állott, .csak minap nemesi lak volt, a minő Dunántúl máig is sok nemesi
házasem'ber. Testvém énje, Klára, m agtalanul halt el nyolcvanhárom éves korában Budán, Vilma kúria udvarán látható. Ezeket a birtokrészeket jelen­
h alt el s csupán Jozefa uénje u tán folytatódott leányánál. Anyai ágbeli unokahugai' közül kiválóan leg Tarányi Ferenc, Deák Klára férjének unokaöcscsá
leányágon a család. A nyai ágou szarvaskendi kedvelte Petz Vilma', húgát, a kit önmaga biztatott, bírja, a kinek felesége R iffel Mária bárónő.
Sibrik E rzsébet édesanyja s apai ágon Deák J ó ­ hogy lépjen a tanítónői pályára s tanulmányait a Deák József kapta: Zala-Tárnokot, Puszta-
zsef nagybátyja után azonban számos tagból áll budapesti Zirzen-féle állami tanitónöképzőben mind­ Szent-Györgyöt, Záporbidát, Orozatot, Asszuvölgyet,
á. rokonság. É desanyjának h at testvére és négy
végig figyelemmel kisérte. Nagyon szerette Nedeczky a Rókaháza és Kétszerbüntetett nevű majorokkal,
nőtestvére, nagybátyjának pedig hat h a és három
Idát, férjezett' Szabadhegyinél kihez több érdekes Zala-Tárnokot, ez idő szerint Deák Mihály, főmérnök
leánya volt. T ehát részint egyenes leszármazás,
részint pedig beházasodás révén a Deák-rokonság levelét is intézett, és Nedeczky István ' leányait: birja Aszuvölgyet. s Puszta-Szent-Györgyöt, melyek
igen bokros. A D unántúl nemességeinek m ajd Ferikét, férjezett Bölönyi Józsefnét és Em m át. Deák Lajos örökrészét tették, Fischer- Gedeon, — Két-
* szerbüntetettet és Zala-Tárnok egy részét, a Deák Szi­
m inden nevesebb családja atyafiságban s rokon­
ságban van a Családdal. Az élő rokonok között Anyai ágbeli leszármazás szerint Deák Ferenc dónia örökrészét, Stádler János, — Orozatot-és Róka-
vannak m iniszterektől fogalmazó gyakornokig, rokonságban volt fekőbüki Nagy Pállal is, a pozsonyi házát pedig Grész Károly birja. Tehát a Deák-birto­
kegyelmes úrtól falusi néptanítóig, altábornagy­ diéták hires szónokával Ugyanis Sibrik Mihály, kokból most már csak az egy tárnoki rész van Deák-
tól hadnagyig s megyés püspöktől falu si káp­ Deák Ferenc nagybátyja, felsőbüki Nagy Klárát, kézen. ................
lánig. fekőbüki Nagy Pálnak nővérét birta nőül. Kehida, mely mintegy kétezer holdból áll, Deák
A Deák-család Zsitkőcról vette eredetét. A Deá­ A haza bölcse rokona volt K isfaludy Sándornak Gábor nejének, Hertelendy Annának volt hozománya.
kok eredetileg ökör-hajcsárok, illetve ökör-kereskedők és Kisfaludy Károlynak is, akként, hogy Sibrik Antal Ezt a birtokot örökölte Deák Ferenc, a haza bölcse.
voltak. A Déák-asalád megalapítói: Deák Péter és nőtestvére, Sibrik Mária, nagyanyja volt a költő­ Itt egy darabig gazdálkodott is. A negyvenes években
Deák Mihály testvérek, a XV II. század második párnak. A két költő e szerint harmadik unokatéstvér innen gyakorolt már befolyást a közügyekre is. Ezt a
felében, I. Lipót alatt tűntek föl. Mihály alapította, volt a haza bölcséhez. birtokot később, ezer darab arany évjáradékért,. Szé­
mint huszárezredes Becsben a 11-ik huszárezredet. Ugyancsak anyai ágon Deák Ferenccel vérbeli chenyi István gróf vette meg.tőle. Jelenben Kehida
Ezért nemességet kapott. Péter szintén tanult em­ rokon a Széll-csálád is. Ugyanis Sibrik Antal első Baron Ede birtoka, a ki viszont Széehenyi-örökösöktől
ber volt. Kezdetben a király íródeákja volt, később felesége, vagyis Deák Ferenc nagyanyja, Bertha vásárolta meg.
törvénybiró. Á nemességet Nádasdy Ferenc szerezte Klára volt. Széli Ignácnak, Vas vármegye hajdani Deák Péter és neje, Zajgár Zsuzsanna'Zala-Tár­
meg részére, eíőnév nélkül. A Deák-család nemesi hires alispánjának felesége szintén Bertha-leány volt. nok on feküsznek az általuk épített templom sírboltjá­
címerében, kék mezőben, egy nyitott könyv látható, Tehát Széli Kálmán, Deák Ferenc nagyanyja nő­ ban. I tt nyugszik Deák Gábor és Deák József is.
melyben egy félig behajtott kar, ludtollal törvénye­ testvérének a —• dédunokája. Ezenfelül a Széli-csa­ Ellenben Hertelendy Anna, a haza bölcsének
ket ir. Fölül a sisakon egy kinyújtott kar buzogányt lád, Deák Gábornak nejé, született Hertelendy Bor­ nagyanyja, továbbá az öreg Deák Ferenc, a haza böl­
tart. Ez a címer Péter és Mihály összevont nemesi bála révén is rokon a Deák-családdal. csének édesatyja és Deák Antal bátyja, — a kehidai
cimeíe. Mihály magtalanul halt el. Péter kétszer is Anyai ágon közeli rokon a dunántúli Koloss- családi sírboltban aluszszák örök álmukat. Ez a temet-
házasodott. Első felesége Zajgár Zsuzsánna, a máso­ vári/-család is, köztük Kolossváry Dezső is, a honvé­ kező-hely, az urasági birtok területén, a falutól mint­
dik Babos Éva volt. Egy fia maradt: Gábor. delmi miniszter, továbbá a Szelestey-, Hegedűs-, egy félóra járásnyira fekszik. A sírbolt fölött a kápol-
 1903. október 11.
naszerü emlék idővel már egészen romba dőlt, benőve
bozóttal s dudvával. Legújabban Jankovich László fő­
ispán kezdésére a sírhelyet méltó állapotba helyezte a
kegyelet.
Sibrih Erzsébet, Deák Eerenc édesanyja, a söj-
töri köztemetőben nyugszik. Fia születését alig né­
hány órával élte túl. Az anyai első csók — utolsó
is volt az újszülött homlokán. Hogy hol van a teme­
tőben az édesanyja sírja, ma már senki sem tudja.
Ugyanazon a napon, midőn Deák Ferenc születésének
századik évfordulóját ünnepli a nemzeti kegyelet,
Ugyanazon,a napon van az édesanya halálának is szá­
zadik évfordulója. A fiút dicsőítő ünnepség fényéből
szálljon egy fénysugár a jeltelen sírban nyugvó édes­
anya sirhalmára is !
•*
. . . Volt Deák Ferencnek egy kis Mária-hépes
emlékérme,.melyet fölötte nagy kegyeletben tartott.
Soha lé nem tette. Ott lógott egész életén át egy
kis vékony zsinegen a nyakában. Mint talizmánt, úgy
tekintette. Vallásos, érzületének egyik tanúbizonysága
:volt ez a, kis emlék is. Mikor halálát közeledni érezte
s már alig tudott beszélni, oda intette magához roko­
nát, Sibrih Antal honvédhuszárezredest, a kinek csa­
ládjával együtt lakott életének utolsó évében a vá­
rosligeti Deutsch-villában, s azt mondotta neki:
— Kérlek öcsém, ha majd öltöztetnek, ezE a
kis emléket le ne hagyd venni a nyakamról.
Kern is vették le. Emlék volt — Klára nénje
Utján — Édesanyjától.
Az a férfiú, a ki nagy érdemei elismeréséül
Eoha semmiféle kitüntetést, semmiféle érdemjelet em­
lékül soha el nem fogadott, — az édesanyai emléket
oly becsben tartotta, hogy elvinni kívánta magával
még a . sírba is ■— örök emlékül! . . .
Az Erzsébet-hid fölavatása.
B udapest, okt. 10.
(Sa já t tudósitónhtól.) Zuhogó esőtől megrontva,
ä közönség nagyobbszabásu részvétele nélkül, pár pere
alatt folyt le ma délelőtt a főváros uj hídjának meg­
nyitó-ünnepe. Az ünnepség képe, az uj hid és földiszi-
tett környéke, a mennyire az eső ellen való védekezés
megengedte, igy is szép látnivalót nyújtott a jelen­
lévőknek. A pesti hidfő előtt, a kordonnal körülzárt
bejáratnál tölgyfalombos, hatalmas diadalkapu emel­
kedett, középen a magyar cimerrel s nemzetiszin lobo­
gókkal pazarul földiszitve. Jobb oldalt a királyi sátor
állott, a melyhez vivő u tat szőnyeg borította. Vagy
nemzeti zászlók voltak kitűzve az örökzöld növénynyel
körülvett sátor köré is, a melynek fehér, aranyfestésü
■födeléről biborszin drapériák omlottak alá. Baloldalt
állott a hatalmas tribün, a melyet a kereskedelmi
minisztérium a meghívott hölgyek számára épített.
Magán a hidon, a két ivtartó oszlop között, mind a
Desti, mind a budai oldalon, széles lobogó lengett, míg
a hid két karját végesvégig apró zászlókkal díszítették.
A hídfőt környékező paloták, a régi városház-tér
házai is föl voltak ékesítve szőnyeggel, virággal, lobo­
góval. Az ablakok és erkélyek tömve voltak nézőkkel,
n kik messzelátón akarták, szemlélni az ünnepséget,
Be az esernyőtábor eltakart mindent előlük. A kordo­
non kívül állott a meghívót nem kapott közönség.
Keggel félkilenc órakor volt az egyházi szertar­
tá s : K im e r Károly belvárosi apátplébános nagy
segédlettel megszentelte az Erzsébet-hidat. A meg-
jáldás után megérkeztek a meghívott vendégek. Lenn
a királyi sátor körül gyülekeztek a magyar díszbe
Öltözött és frakkós előkelőségek. Ott voltak a politikai,
társadalmi és katonai kiválóságok és sokan az egy­
háziak közül is. A kíméletlen időben csakhamar meg­
telt a fölavató sátor s a síkos talajról mindenki a
leteritett vastag szőnyegre igyekezett jutni. Az eser­
nyők alatt is bőrig ázott a király képviselőjét váró
társaság, a melynek sorában ott voltak:
Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Láng
Lajos, Lukács László, Wlassics Gyula, Plósz Sándor
és Kolossváry Dezső miniszterek, Gromon Dezső,
Wickenburg Márk gróf és nemeskéri Kiss Pál állam­
titkárok, Bánfi'y György gróf főajtónállómester, Fehér
Ipoly főapát és Ludwigh Gyula főrendiházi tagok,
Tallián Béla, a képviselőház alelnöke, Hegedűs Sán­
dor, Miklós Ödön, Klobusiczky János, Andrássy Géza
gróf, Szőts Pál és Szatmári Mór országos képviselők,
Dárday Sándor, az állami számszék másodelnöke. A
katonaság részéről: Lobkovitz Rudolf herceg tábor­
szernagy, hadtestparancsnok Koller ezredes vezérkari
főnökkel, Fejérváry Géza báró táborszernagy, Czibulka
lovag és Steininger báró altábornagy, hadosztály-
parancsnokok, Weigel, Minarelli, Bihar, Schreiber,
B U D A P E S T I HXBLAP. (279. ez .)
Ruprecht, Papp, Kaffka, Ludmann, Basler, Hyiri és
Attems gróf vezérőrnagyok, Burányi tábornok, városi
parancsnok, Hanskarl tábornok-hadbiró, Álgya ezre­
des, Juli százados, a honvédelmi miniszter hadsegéde
és számos törzstiszt; továbbá Márkus József főpolgár­
mester, Rudnay Béla főkapitány, Halmos János pol­
gármester, Beniczky Lajos, Pest vármegye alispánja,
Heinrich Gusztáv és Hauszmann Alajos rektorok,
Reiszig Ede főispán, Rejtő Sándor műegyetemi tanár,
Csatáry Lajos miniszteri tanácsos, Némethy Károly
belügyminiszteri tanácsos; a kereskedelmi miniszté­
rium részéről: Czekélius Aurél és VértesSy Kálmán
miniszteri tanácsosok, Szántó Albert, Hegyeshalmy
Lajos, Gonda Béla és Lers Vilmos osztálytanácsosok,
Hollán Sándor miniszteri titkár s a műszaki osztály
összes tisztviselői; a földművelésügyi minisztérium
részéről; Balogh Vilmos miniszteri tanácsos, Scholcz
Gusztáv kir. főerdőtanácsos, Horváth Sándor minisz­
teri tanácsos, Saárossy-Kapeller Ferenc kir. asztalnok,
miniszteri osztálytanácsos, Lovas Sándor Osztálytaná­
csos, Lossonczy Géza dr., Győrffy Samu báró minisz­
teri fogalmazók; a kir. hercegi udvartartás részéről
Libits Adolf és Uníerauer József udvari tanácsosok.
Ott voltak azután az idegen államok konzulai teljes
díszben, számos külföldi szakember, a kik egyenesen
a fölavatásra jöttek a fővárosba; a Sas-kör és a Bel­
városi Polgári Kör tagjai testületileg, a fővárosi
tanács és a törvényhatóság tagjai.
Tizenegy órakor érkezett meg József kir. herceg
fogata a sátor elé. A közönség lelkesen megéljenezte a
királyi herceget, a mint kocsija a közönség sorfala
között elhaladt. A kocsiból elsőnek Klotild kir. her­
cegasszony szállott ki. Láng Lajos kereskedelmügyi
miniszterhez, a ki kisegítette a kocsiból, így szólt:
— Borzasztó idő ez! Milyen kár!
Farhas János képviselőházi terembiztos esernyőt
tartott a kir. hercegasszony feje fölé, a ki igy sietett a
sátorba. Nyomban utána lépkedett József kir. herceg.
A sátorban a hercegasszony és a kir. herceg először
Héderváry gróf miniszterelnökkel szorított kezet, majd
Lobhovitz Rudolf herceggel és Fejérváry Géza báróval
s fejbólintással üdvözölték a többi ismerősöket. A kir.
hercegi párt ugyancsak zárt kocsikban Klobucsár altá­
bornagy, a honvéd-főparancsnok adlátusa, Szirm ay
Sarolta grófnő udvarhölgy, Braun József alezredes és
Vécsey István báró parancsőrtiszt, szolgálattevő ka­
marás kisérték.
Az üdvözlések után Láng Lajos kereskedelem­
ügyi miniszter a következő beszédet mondotta József
kir. herceghez, mint a király képviselőjéhez:
— Császári és királyi Fenség! A forgalom foko­
zatos fejlődése kívánatossá tette, hogy a fő- és szék­
város uj hidat nyerjen, lehetőleg közel ahhoz a hely­
hez, a melyen a Duna két partja közt az átkelési hajó-
forgalom kezdettől fogva mindig a legélénkebb volt.
Hogy e kétségtelen szükséglet mindennek ellenére
csak ily későn nyert kielégítést, annak oka abban ke­
resendő, hogy a Duna Dévénytől Kazánig itt a legkes­
kenyebb és ezen a helyen pilléreiket építeni úgy az ár­
víz veszedelem tekintetéből, mint a hajóforgalom meg­
nehezítése szempontjából nem volt tanácsos. Csak a
mióta a teknika annyira haladt, hogy oly nagy nyílású
hidat tudtunk alkotni, a mely a hatalmas Duna egész
medrét átölelheti: csak most lehetett veszély nélkül
ezt az összeköttetést ismét helyreállítani, melyet a régi
hajóhíd már századok előtt megteremtett. Csak most
lehetett a főváros legrégibb kerületét a budai részekkel
közvetetten kapcsolatba hozni és ezzel e városrészt,
a fő- és székváros s azzal az ország szivét eddigi elha­
gyatottá ágából kiragadva, uj életre kelteni. És most,
midőn ez uj hidat sok nehézség leküzdése után végre
létrehoztuk, lehetetlen örömmel nem gondolnunk arra,
hogy e szép és merész építmény, mely a legnagyobb
nyílású lánchíd, a magyar teknikai tudomány dicső­
sége. Növeli ez örömünket ő felségének ama legma­
gasabb kegye, hogy megengedni méltóztatott, miszerint
ez uj hidat Istenben boldogult felséges királynénk után
Erzsébet-hid-nak nevezhettük el. Legyen e hid újabb
emléke annak a soha el nem múló mély hódolatnak
és rajongó szeretetnek, a melylyel a Hiagyar nemzet
megdicsőült királynénk iránt -mindenkor viseltetett.
Midőn még arra kérném Fenségedet, kegyeskedjék ő
Felségének, koronás királyunknak legmélyebb hálán­
kat tolmácsolni azért a kegyért, hogy megengedni mél­
tóztatott, hogy az uj hid fölavatása és a forgalomnak
való átadása ő Felsége nevében történhessék, a leg­
mélyebb alázattal kérem Fenségedet, hogy a hidat ő
Felsége nevében a közlekedésnek megnyitni kegyes­
kedjék.
József királyi herceg erre a következő beszéd­
del válaszolt:
— Ez a hid, mely előtt állunk, a magyar ipar­
nak és mindazoknak dicsőségére válik, a kik létre­
hozatalán közreműködtek. Egyedül áll a maga nemé­
ben nemcsak székesfővárosunk, de hazánk díszére
is. Az a félejthetetlen név, melyet visel, mélyen be
van vésve minden magyar szivébe. Boldogult Erzsébet
királyné, hazánk védőangyalának neve ez, a kit nem­
csak tiszteltünk, de rajongva szerettünk is és a ki­
nek emléke élni fog minden magyar hű szivében, mig
magyar él a haza földjén. Boldognak érzem maga­
mat, hogy ő császári és királyi felsége, legkegyehne-
7
sebh urunk és királyunk képviseletében van szerencsém
ez ünnepélyen résztvehetni. (Élénk éljenzés) Ezen-!
nel megnyitottnak nyilvánítom ezt .a hidat és átadom,
a közforgalomnak és. óhajtom, hogy örökké hazánk,
dísze maradjon. Éljen a hid és éljenek boldogul mind-:
azok, a kik rajta járni fognak!
Az éljenzés csillapultával a királyi hercegi pár
kezet szorított Láng miniszterrel, a kivel a herceg­
asszony sokáig társalgót!. K lotild királyi hercegasz-,
szony megszólította még Wlassics Gyula dr. kultusz-;
minisztert, Lobhovitz herceg hadtestparancsnokot,;
József királyi herceg pedig Héderváry gróf. minisz­
terelnökkel beszélgetett. A cercle alatt Láng minisz-:
tér bemutatta a királyi hercegi párnak a hid tervezőit,
és építőit: Czehélius Aurél miniszteri tanácsost és;
Szántó Albert műszaki tanácsost. A királjí herceg-,
asszony ezután József királyi herceg felé fordult S;
igy szólt: i
— Hogyan megyünk most át a hidon? A leg-:
jobb lesz kocsin. :
Azután kíséretükkel együtt visszaültek kocsi-,
jukha s a még mindig permetező esőben, a friss fo-!
lyami kavicscsal szőnyegszerüen beterített hidra haj-;
tattak. Az udvari fogatok után Láng miniszter, 27e-
derváry gróf miniszterelnök, Rudnay Béla főkapi­
tány, majd a többi előkelőségek kocsija következett",:
a közönség legnagyobb része, pedig gyalogosan ha-'
ladt végig a hídon. Az uj hid legmagasabb pontjá­
ról festői szépségben tárult föl a budai oldal szikla­
fala, a Gellért-szobor fehér lépcsőivel, melyet ki-:
váncsi sokaság lepett el. A lépcső közepén a szikla­
falból előbugyogott a mesterséges vízesés, a melyet;
ma eresztettek meg legelőször. A halpartról megin-1
dúlt közönség lépten-nyomon megállt, részint a két
part panorámáját, részint a merész ívezetü hid szép­
ségeit szemlélve.
Lassú lépésben hajtatott át a hidon' a királyi!
herceg s a budai oldalon lelkes éljenzéssel fogadta
a nép. A m int a megjelent méltóságok fogatai is
áthaladtak, mind a két oldalon föloldották a rendőrig
kordont s az u j hid egyszerre benépesült. Lelkesen lár­
mázó, óriási gyermekcsapat és mezítlábas napszámos,
nép futott a hidra mind a két oldalról s érdekes lát-;
vány volt, a m int a két csapat a hid közepén, mint
két nagy hullám, egymásba olvadt. Gyalogosok, bér­
kocsik sürü forgalma indult még egyszerre, az első:
időben teljesen rend nélkül s ugyancsak nagy fárad-;
ságába került a rendőrségnek, mig az uj hid ingyenes;
használóit a gyalogjáróra tudta terelni. A mai napon::
mindenki ingyen használhatta a főváros hatodik, leg­
szebb hid j át.
Azuj hid világítására 14 darab ivlámpa szolgál, me­
lyek stilszerü kandelábereken vannak elhelyezve, s úgy a'
hid útját, mint pedig hatalmas vasszerkezetét fénye­
sen megvilágítják. A hid két oldalán épült vámházak
egyes helyiségei izzólámpákkal vannak ellátva, a lánc­
kamrákban pedig az esetlegesen felgyülemlő víznek el­
távolítására elektromosan hajtott szivattyúk szolgál-;
nak. Az Erzsébet-hid elektromos fölszerelését a Ganz-í
gyár készitette.
Az uj liidoni a rendes forgalom tulajdon­
képpen holnap indrú meg, a jegyszedők elfoglal­
ják helyüket, : -_____ ___ _____
A Vatikánból.
R óm a, okt. S. \
( Saját tudósítónktól.) X . Plus pápának kél,
hónap óta várvavárt legelső körlevele az összes püs-’
pökökhöz végre megjelent, s nem csekély érdeklődést
keltett az örök városban. Az ilyen énciklikákat tudva-;
levőleg kezdő szavaikról nevezik el s igy amannak;
cime: E supremi, mig X I I I . Leó első enciklikájaí
Inscrutabili volt, s körülbelül szintén két hónappal
adták'ki megválasztása után; X. Pius pedig ennek
éppen a két hónapos forduló napját választottá. Saját*
kezűleg irta és fogalmazta, de olasz nyelven, latinra,
pedig Sárái prelátus fordította, a ki a Vatikánnak
legkiválóbb latinistája.
Az ilyen pápai enciklikák éppen a legfontosabb!
dolgokban szoktak burkoltan nyilatkozni, úgy hogy
sok esetben többféleképpen lehet őket magyarázni.
Annyit azonban mégis ki tudnak belőle olvasni, hogy,
az úgynevezett római kérdéssel, a pápa világi uralmá­
val nagyon keveset és nagyon futólag foglalkozik, csak
annyit említve föl, hogy az egyház fejének szabadságra
és függetlenségre van szüksége, de egy szóval sem em­
líti, m int elődjei: I X . Plus és X I I I . Leó gyakorta
tették, hogy ellenséges uralom alatt állana, értve az