Posthumus НИМ,

пи ntolsó Áfpád-kiráIy atyja.

Mig' а km‘onn veäztett7 beteges Beátrix, П. Endl'e kiràlyuuk

íìzvvgyc, а 1‹010вт0г magányában, vallásos íìnmegadással ища
kiìzelgö lialálát, —- addig nagybátyját, VII. Azzo estei шумы,
и guclfpárt azontúli vezérét, а fejedelmi fény s rivalgú öi‘ömek
:'n‘ja özíìnliitte kiìi'iìl.
Messze országokból èrkezö шашек és lovagok sereglet
tek üssze udvaránàl. Ümiepélyek, dalok és tornúk шт folytak
Fei-lám ez Many napjni,­ ') melyeknek dl'szét Olaszországban ez

idötájt Osakis II. Frigycs „шаг palermói начата múlta felül.

Ámde а dicsöség és èlvek közepette еду lelki kinoktòl
„щит fél-Íìú ё“ Ferrárában, kinek családi veszteségeit ki nem
pótollmtá semmif'èle politikni hatavlom —— е férfiń maga az tinne
pelt ul‘zllkodń örgróf : \"П. Azzo Volt.
VII. A zzún, ki gyermekei javáért egykoron, családja többì
шары, klìlíìnüsen а fentemlitett Beátrixot álnokúl карта bir
tokuiból, а liemesis magát mint apáu boszúlta meg. Egyik leánya
mín' l‘ègcbben kolostori fátyolt Щит тадйхр, _ а masik Кота
özvegygyè lett, ~­­ а hurmadik pedig elvált férjètöl — mindezek
töl az örgrófnak nmrndékni nem valának. Fia, Rinaldo, а gibel
linek ès guelf'ek kiengesztelèse mìntt шт: paguarai bé-kekötés
nlkalmával, mûr 12 (тов km'ában (1233.), а ti‘agikus haláláról
hires Romáuòi Albçi‘iknck leányával', Adellcl eljegyeztetvén,
véle КМ év múlva egybekclt. E llázassá-g' is szereucsètlen volt.
lz39-be11 Il. Frigyes császár pm'aucsám Rinaldo az npai
папы túszúl cli'agadtntván, а kéjben úszó Apuliz'mak Gifmi ne

‘) Ezelino du Romano. Storia (Тип Ghibelliuo. Cesare Cantu.

Milano 1554 :sow-306.1111». ‚ ‘
 372i

vezetü udvari varkastélyaba bel'cbeztetett. Adel Штат öt a fog

sagba, de aldozatkészség'e nem vala képes a könnyelmü ifjút a
kicsapongasok ösvényétöl visszatartani ‚ Rinaldo nehany év
múlva (1251.) a halàl aldozataúl esett, ‘2) - Adel pedig keser
vében halt el; anelkül, hogy Azzo, tia hazassaga altal unokak
kal vigasztaltatott volna meg'. 1
Rinaldo kimúlasa utan, VII. Azzón kivül mas férñ agbeli
Este többe nem letezvén, az illetö örgrófsagnak leanyagra kelle
szallania. 3)
Е jognak Iegközelebbi örököse, az öregebb leanyag nyo
man7 s mint féríì, a hüberi kötelezetsògeknek megf'elelö kepes
ségènél fogva7 VII. Azzo tcstvórbatyjanak, illetöleg II. Endre
kiraly özvegyónek, Beatrixnak lia: a magyar Posthumus Ist
van lett.
VII. Azzo azonban, meg tia Rinaldo életében ennek ищу
èvcs törvenytelen magzatat magahoz hozatvan, s ennek Vilmos
nevét az listéknél szokásos Obizzò névre atvaltoztatvan,‘) öt
lelcplezetlenül Istvan elibe lxelyezé.

‘1)„L’anno 1251. mori Rinaldo figlio del Marchese Azzo IX.

mentre stava prigione in Puglia, ed in un istesso tempo mori Adelaide
sua Moglie.“ Dell' Origine della cittá di Ferrara. Alessandro de Monte.
96. lap. (Modenai könyvtárban kézirat. VIII. N. I.) „et in un istesso
tempo morse Adelaide sua. moglie.“ Annali di Ferrara. Filippo Rodi.
271. lap. (Mod. könyvtár IX. E. 4.) 7,Adelaide ando col suo marito nell’
exilio, et fini con lui.“ Vcrci. Storia degli Ezzelini. Bassano MDCCLIII.
Tom. II.“ 294. lap. -—_ „Ed ivi con lui ñni.“ Ezzelino da Romano.
Cantu. 367. lap sat. `
3) I. Frigyes császárnak 1160. évi I. Obizzót hübéreiben meg
erösítö okmanyaban mondatìk: neo quidem pacto quod isti marchiones,
et eorum haeredes maseuli et faeminac debent ab co feudum tenere,
succedendo unus alteri, ipsì et suis Iiaeredes masculi, tantum ipsis defi
cientibus faeminae succederant.“ Crist. Lud. Scheidius: Origines Guel
Бес. Hannover-ae MDCCLI. Tom. II. 375. lap.
4) „Fece venire a se in Ferrara Guìllielmo similissimo al padre:
per Innocentio IIII. орех-0 che fusse legittimato, di Guillielmo fu nomi
nato Obizzo.“ Genealogia def Signori da. Este. Mario Equicola. (Modc
naî könyvtár. Kézirat. VIII. Е 4. уеду alatt). Ugyanezt bizonyítják:
Vita della Beata >Beatrice II. d’Estc. Ferrara MDCCXXVII. 25.1511).
(Barutl'aldi). ­­ Hist. Ferraresi. Gasp. Sardi. Ferrara MDLVI. 122
123. lap. —— Rev. Hist. Ритм‘ suac. Guido Panceroli MDCCCXLVII.
210, 1ар sa'.
27*
."ÉM’U

_ Az örgrófnak ez eljarasa közbotranyt okozott Ferrarabanf)

mert mig egyrészröl Obizzo, mint házassagti'ìrésben пешие“
törvenytelen szlìlött, a hübérì törvények ertelmeben, öröklési
képességgel egyáltalaban nem birhatott, másrészröl az általa
jogaiban fenyegetett sorsüldözött Istvánt, kiválò tulajdonsa
gaiért közvonzalom és rèszvét karolta köriîl.
Istvannak, koran kifejlett deli testalkata s királyi зайт
mazasara emlékeztetö, apjához II. Endréhez hasonló шепот},
sai ше11е11,“) sors-aval összhangzò komoly méltòsag terlilt el
klìlsején.
- Mar lrgelsö gyermekkora villaros eletnek volt elöjatéka.
Kezdettöl fogva árva shontalan: testvérei IV. Bela király es
Kalman által a törvénytelen születés ragalmaval megbélyegez
сет, s ugyanesak czeknek és szivtelen nagybatyjanak VII.
Azzónak szükkeblüsége alta] a nyomorba шахта _ mar böl
cseje f'elett a szeretett legelsö ömlengésci a jövöjén aggodó
anyának könnyeiben nyilvanúltak.
Het éves korában, a gyíingèd anyai kezek alúl lovagi ne
vcltetès végett VII. Azzo идут-ага kel-últi) КМ év múlva (1245.)
egyetlen gyamolatól, anyjától fosztá. meg öt a kérlelhetetlen
halal.
Tiz éves korábau rokonsziv nèlkůl egymagában állott Ist
Мн а világban.

5) „Mirabantur plurilni tune (стройка quod marchio postposito

Illustr. Stephano filio suao neptis scilicot, Reginae Beatricis, et tiliis ua
turalihus quam plurimis, ferventissime amore sui pectoris abundantius
effudorit in nepotem.“ Tesaur, Antich. Ital. Tom. VIII: Monach. Patav.
Chron. 145. lap.
6) „l‘aciebat rumori Iidem pueri eleganlia, regiaque indoles, quae
citi-a controversimn hunc regio genere notum esse testabatur.“ Ant.
Boni‘inii: Reruln Hung. Det-ad. Basilea@ 1568. ­­ Dec. II. Lib. IX.
334. lap. y,Regi Hnngariae patri suo in habitudine corporis optime simi
lis videbatur.“ Mmmm. Hist. ad provinc. parmensem et placentinam
pcrtinentia. Parma MDCCCLVII : Cron. Fr. Sallinbene Parmensis. 53. l.
7) Script. Rar. Ital. Muratori. Mediolanum. 1726. Tom. VIII:
Monarchi. Рамы/1111 Chronicon. 717. lap. — Memorie per la Storia di
Fil-rara.. Ant. Frizzi. Ferrara MDCCXCIII. Tom. Ill. 73. lap. —
Storia Universale. Scritta da Cesare Cantu, Torino 1842. Vol. X. 90.
lap. „et sette anni tolto alle donne, cominiciava l'educazione maschia e
robusta fra giuochi militari.“
 о 381

De az életnek koran шрамы: ellcntétei, melyek a ma

gányban lefolyt gyermek (той és az elötte hirtelen feltárult za
jos udvari elet tarka változatosságai közt nyílvánúltak, az
eszmelkedés szikrájat fogékony lelkében hamar föléleszték.
A gondtalan gyermekkor á-lmai Видит! gyorsan elleb
bentck, s korán megnyìlt elötte a ridcg valòság, melynek tövises
pàlyáján a fejcdelmi udvar esìllámló gazdagságanak s méltó
ságanak csábjaival szemben, legolöször is задай megalaziatása
val kelle нищета.
Mig egyrészröl, anyja halála ими, az ennek штат pa
pailag kivetett egyházi segélyezést, az erre köteles kolostorok
“Не megtagadák, s eme fenyegetö véginségéböl csupán a гала
könyöriilö 1V. [позе papa új rendelete folyta'm menekülhete
meg, в) — másrészröl, VII. Azzónak rea nehezůlt mellözö és zol'd
viselete —— keseriték el István ñatalságanak napjait. Eközben
а Ferrarán keresztül Ròmába zarándoklò magyar szerzetesek
altal, 1’) hazája s uralkodó esaládja viszonyaival megismertet
vén, a megaláztatás érzetc mellett, kìrályi szarmazásanak büszke
tudata is föle'bredt keblében'. '
Diesvágyának “унитаза: mindekkoráig, az estei ör
дыма elnyerêsénck reménye Ищете l"), miutan Rinaldonak,
а császár körmei közül valo kiszabadulásáròl, mar вы‘) sem 1e
hetett többé.

в) Antiquitates Itulicae Medii Aevi. Medìolani Tom. V. 1055 —- 1058.

l. E штате: kihirdette Ferrarában Montelungo Gergely pápai legatus.
Az _okmány кем: V. Kalend. Julii. „Perché i monasterj e le Chiese
tassate da Jnnocenzo IV.. per il sostentamento di ambidua ritardavano
il pagar le loro porzioni al sopravvivente Stefano, quel Pontefice cou
Lettera d’ 7 di Maggio di quell anno ordìnó á Gregorio di Montelongo
il constrigerc i debitori al loro dovere.“ Memorie per la, [toria di Ferrara.
Ant. Frizzi. Tom. llI. l‘zl. lap.
9) „Et multi frati-es Minores de Hungaria, rqui transibant per For»

rai-iam, volebnnt ipsum videro, et dicebant quod Regi Hungariae patri

suo in habitudìne eorporis optimo Similis videbatur.“ Мотив. Hist. ad
provino. parmens. et placent. pertinent. Parma. MDCCCLVII. Cron.
Fr. Salimbene. 53. lap. ‘
lo) „Cum nutriretur Ferrariao in niarellionis Hestensìs curia, et spe
raretur quod ri propinquitatis jure deberet succedere, tamquam Í'ilius
neptis i'iliac Aldovrandini frntris“ U. o. 53. lap.
582 .

Obìzzo megérkczésévcl Istvánnak ez utolsó reménye is

megsemmisült. ") `
’ Az Árpádok büszke sal-_judoka azonban, megnem felcdkez
hetett annyira ösei es önmaga móltósságaról, hogy, igaz jogát
es jövöjót еду kol-cs jövcvény miatt beszennyeztctni gyáván
engedvòn, örökre elkárhoztassa magát а könyörúlet fillèreiböl
tengödö alamizsnás életre.
Az clégtétel ösztöne шпаги lobbantá. lelkét; "1) esak is az
alkalom hianyzott arra, hogy a fölingerlett dicsvágy rest lörjiin
magának. Ez alkalomra Istvànnak nem kollett vára-koznia.
II. Frigyes császár ugynnis cz idöben vivta а guelfek e1
len utolsò nagykiizdelmét, mcly körülmènyt, a VII. Azzo àltal
Ferráràból kiiizött s ravcnnában tartózkodò gibellinek, az em
lített örgròf megbuklatására szölt összeesküvésre használták
fel, s hajdani vczerök, a velenczei fogságban elholt (1244.) Sn
linguerra. Torello helyett jogczíme s nèpszcrüsége folytán, Ist
vánt jelölték ki Fcl-rara uralkodó székère '3).
VII. Azzo szemességét a pártosok túl ncm szárny'alhaták;
meg mielött а‘ Menardo és Partheno vezérletc alatt állò csapat
") U. o. 53. lap.
"1) nQuo adolescente, quum avum suum jam scnio fessum con
spiccret, cocpit contra ipsum (lolos exquircre, quomodo Marclxionatum
Estensem possit ab codem abriperc.“ Pczii: Script. Вы‘. Austrîacarum.
Lipsiaa MDCCXXI. Tom. II. Thomae EbendorfIeri De Haselbach:
Chron. Austr. 764. lap.
7,Usurpare dolosc inarchionatum voluit, avi sui.“ Script. Вы‘. Hung.
Thuroczi: Chron. Hung. Cap. LXXXII. 53. lap. _
‘3) „Il quale (Stefano) nell’ Italia fu da tutti per Re dell’ 1111
gai-ia. tenuto: molto ben ne dava. egli i segni; poseía che oltre alle
operazioni suc, che spiravano certo che d’heroico, non cs sendo a pena
della fanciullezza uscito, tento di cacciare l'Avo di stato.“ Atlioui
Dé Re Dell’ Ungaria. Ciro Spontone. Bologna MDCIl. 44. lap. ——
„(11111111 immature. imperandivcupiditate percitus, avum dominato eji
cerc conatur. Scd quum res c scntcntia. minus evenisset‘, hiuc ejectus.“
Ant. Boníìnii: Rcr. Hung. Dec. Basilcae. 1568. 334. lap.
„stavano ncl stato di Ravenna molti fuor.; usìti di ferrarai quali
erano Jaccomo Trotto, Nicolo Casotti 01 Zilìolo di Rizzardì, quali l1
anno 1247. alli 20 in max-so vennero nel ferrarese stb.“ Rondoni:
Successi di Ferrara.. (Modenai könyvtárban. Kózirat. VIII. C. 17. jegy
alatt) 23. lap. Istvi'm gyermckkorában csakis egyedül l247­bcn volt
összccsküvc's Vll. Azzo ellen.
 383
jokkal Ferrarara tiìrhettek volna, az örgróf' sercgetöl 151111111
núl köriilvetctven, csaknem еду szalîg lekaszaboltattak. Ц)
Trotti, Casotti es Ricciardi hóherbard alatt verzettek cl. Az 1152
s_zecsküvesbe elegyedt ferraraiak közül is esak kevesen 1110110
külliettek meg futas altal, az örgròf‘ liaragja elöl.
lstvan, baratai segedelmevel Traversal-i Peterliez, Ravenna
urálloz bujdoklott, '5)A kinek Erzseliet lez'xnyaval, Beatrix ki
ralyne oliajtasa szerint, meg zsenge koraban eljegyezlett voltJö)
Peter, Карт kapvan az alkalmon, hogy a kiralyi lierczcget ve
jeve tehesse, a liazassagot azonnal megkötötte, 5 lstvánt (‘531111
tal a Traversari melleknevvel is megtisztelven, esalad'ia ferti
agbelì tagjaúl felveve. I7)
Erzsebet — а törtenelem szerint — sajátkezüleg apela a
Н) Ь’Аппо 1247. I Ghibellini fuggiti habitar-ono ne Borghi di
Ravenna, et quid-ati da. Marehesiuo Mallard-1, et Partlien peo 111101110 gia
potente iu Ferrara della parte di Salinguerra, eorreano rubbando ville,
et paludi del Ferrarese pigliando le navi, elle novi 111/11110 per lo Po.
Ando loro contra Gigliuolo Giustini-llo, li vinse.“ Libro Delle Historie
Ferraresi. Gaspare Sardi. Ferrara 1646. 66. lap. —— „anno 1247.
Ferrarienses etiam exules, qui 1115511 Frideriei Raveunae agebant Stb.“
Caroli Sigonii Historiarum De Ítalîae. Franeoforti MDXCI. 68. 11111.
„А11110 1247. Die Maggio furono prese per Messer Biliolo quatre
eento homini dei Maltraversi 111 Ferrara lì quali tutti furono morti in
vendetta dl Messer Salinguerra.“ Cronaca Estense 537. lap. (liézirat a
Moden. kiinyvtárban. Il. 16.) stb.
l5) „Stefanus de Ferrat-ia fuit expulsus et habitavit Ravennae.“
Monuln. llist. ad provine. parmens. et plaeentin. pcrtinenlia. Parnu-a.
MDCCCLYII. Cron. Fr. Sallinbene. 53. lala.
A „Cronica di M. Gregorio bona memoria.“ (Moden. könyv. 1102
irat 1l. 16.) szerìut István szintén egyenesen Ravennaba menrkiilt.
(39. lap.)
„ . . _ . la quale (la sommossa armata) fu pero spenta iin dal suo
principio, per eui il giovane principe fueostretto rifugiarsi in Ravenna.“
La. Legittimita dei governi assoluti. Luigi Manzini. Modena 1863. 25. lap.
I“) „Azzone Marehione, et Regina. mater sie proeurantilms.“ l’e
regrinus I’riscianus. Hist. Ferrariae. Lib Xll. 87. lap. (Modenai level
tárban. liézirat.)
I7) „Finattoclle aeeasatosi eon una. Nipote di Pietro Traversari
(1. Peter) . . . . riporto in dote fampìa «redita di quella Nolissima Fa
minlia, e insieme per attestato di Girolamo Rossi il titolo di Dominus
Domus 'l‘raversarioruiu.“ Muratori: Delle Antieliita 115101151.- Worlemi.
l7l7. Tom. l. ‘121.la1».
384

kórhazi betegekct, s az úrnöi czímct letevén, nöszolgai altal

testvèrnek nevozteté magát, ат: mondva.: miszerint keresztyén
nek lennie legföbb méltosaga. “") Е vallasos felmagasztaltságá.
nal Годы, ha tovább el, az egyház мы okvetetlenül a наше];
közè мамаши, de. mint hitestars férjének diesszomjas vágyait
aligha kielégithete.
Istvannak ravennai tartózkodasa s a Traversari csaladdal
imènt kötött szoros viszonya, VII. Azzòt lelke fenekéig nyugta
laníták. Az örgrófnak, István eltavolít'asára irányzott {опасна
tai Erzsèbet eletében sikeretlenek maradtak; ez utóbbinak né
hany hó múlva (1248.) beköveikezett halala ищи, П. Frigyes
osászar Parma falai alatt szenvedett vcresége azonban, a guelf
partnak, illetöleg VII. Azzo örgrófnak olaszországi hatalmi al~
lásat hirtelen oly jelentekeny Гоша emelie7 miszerint, az emlí
tett eltávolitasi kérdésben, Traversari rèszl'öl az örgroñ'al to»
vábbra is huzalkodni, eszélytelen vakmeröség leende; minek
folytán István ‘9) Spanyolországba, apúl mostoha testvèrnenjé
nel зашиты, a vitéz I. Jakab arragoniai kiraly nejenèl liúzta
meg magát rövid idöre. ‘20)
1в) „Era di tanta humiltá, che con le proprie mani serviva nelli
hospitali i poveri infermi, et voleva esser chiamata dalle sue serve non
signora et patrona, ma sorella, et soleva dire che la. maggior dignita
che lei havesso al mondo era. di esser cristiano.“ Historia di Ravenna.
Tomaso Tomai. Ravenna. MDLXXX. 208. lap.
19) „Che egli si aocorgesse ehe della. sua vicinanza7 di nuovo si
fosse insospettito l'Avo.“ мы“; de` Re dell7 Ungaria. Ciro Spontane.
Bologna MDCII. 44. lap. Ant. Bonûnii. Rer Hungar. Decades. Basileae
1568. 334. lap. ­­­ Genealogia Prine. Estensium. M. Equieola. (Moden.
könyvtárban. Ke'zìrat VIII. E. 4.) az 1248. ё‘! alatt-i rovatában. i

9") Honi e'vkönyveink szerint вы“ elöször Arragoniába mene

kült., s csak innen visszatértekor ment Revennába. Az újabb olasz ваг
ténetészek tanulmányozásai nyomán ellenben az emli'tett herczeg Ra
vennából indúlt el spanyolországi útjára. „Constretto a rifugiarsi in
Ravenna, si ammoglió colla figlia di Pietro 'I‘raversari . . . Reeossi . . .
1248. presso Giacomo Re di Arragona.“ Gli Stati Uniti D‘Iîuropa о La
Barbarie. Jacopo Leone. Torino. 1864. 47. lap. — „Рег cui il giovane
principe fu costretto rifugiarsi in Ravenna . . . . recossì poi presso Gia
como Re di Arragona a cui per pin legami era congiunto.“ Quistione di
diritto sul Titolo di Marchese D`Este. Luigi Manzini. Modena. 1863. 25.
lap. Ez értelcmben irta XV. s ázadbnn Sardi is: Bozze. (Moden. könyv
Мг. Kézirat IX. G. 40.)
 ‚ 38o
Выйти!‘ olaszföldro visszatértekor, (1249.) ólènk alku
dozások folytak Ravcnnaban, Traversari Peter ós a Velenczések
közt, az cz utóbbiak által Ravenna egynémely teriiletére tá
masztott folsöségi jogigények miatt.
Ez ügyfolyam a magyar herozegct alkalmilag a lagunák
városába vezeté; hová megórkezve, miliamar újra megnösiìlt.
. A kiralyi származásáról tudomást УС“? leányrokonai, jele
sül annak fitestvére Morosini Albertin maga. ajanláJ fel a meny
asszonyt Istvannak.Q ')
А Morosini család, Velcnoze tizenhat legelökelöbb föúri
családainak volt egyike; ‘22) a dózse kol'onát ekkor is a ШИНЫ;
valò Marino viselé f'ején (1249-1252.) — Öseik az illirpartok
ròl szakadtak Mantuába s innen Velenozébe7 hol mar a VIII.
században irányadó befolyást gyakorolfak magas tisztségeik
és terjedelmes birtokaik által. Nemzetsógölrben kitünö hcly il
leté, a ozimerében viseltharántékos pólyàjárol mellékesen аду
nevezett Sbarraágat, q3) melybengMihály, dus gazdagságáról lett~
hiressé. E mihalynak leányával volt шт az imént házassági
frigyre lépendö.
A velenczei nomeseknck ugyan törvényeik, mind a ш
nemre nézve megtilták a hazassagokat idegen fcjedelmi szemé
lyckkel, е rondszabály kötelezö еще alúl azonban, а nagyta
all) „Fu pero raccolto da Albertino Morosino, che volendo tentare

la fortuna, gli loco anche in matrimonio Tomasina sua. sorella.“ Hist.

De Principi di Este. Gio. Batt. Pigna.. Ferrara. 1570. 206. lap.
„Ibi autem vir quidam, civis Venecensis Civitatís . . . . rognoscens
et scìens четы-Ног, hunc esse íilium regis Hungariae, tradidit ei filiam
suam in uxorem.“ Thuroczy. Chron. Huug. Cap. LXXXII.
22) „Contarini, Tiepolo, M oro sin i,‘ Michieli, Boardi, Senado,
Gradenico, Memmo, Velieri, Dandolo,Polani estinta a di nostri, Barozzi,
Giustiniani, Cornaro, Bragadino, Bembo. Queste sono lo solo XVI. Fa
miglie antiche alle quali concedono gli avversarìj il titolo di Tribunizie
chiamando le prime XII. col nome di Apostoliche, el’ ultime quattro con
quello di Evangelisti.“ Saggio sulla Storia. della Repubblica di Venezia.
Krist.I Tentorì. Venezia. MDCCXXX. Tom. 1I. 315. lap.
из: Barbaro Marco. Genealogia. delle famiglie patrizie. Vol. Ill.
Carte 168. (Velenezei sz. Mark könyvt. Kézirat. Cl. VII. N. 925-9‘28.)
А Morosini-Sbarra-ág eredcti czímere: arany mezöben jobbról lemeuö
kék hurántékos pólya.
¿se
náes ezúttal a Morosini kisasszonyt ncmesak felmcnte, de fe'rj
llezmeuctelét clö is mozdította. 24) `
А velenezei kormány ebbeli buzgalma alkalmilag ugyan
lcgiukább Ravennal'a irányúlt, de másrészröl Istvannak: Ma
gyarországra és Ferrarára kiható politikai jelentösége se kerül
lieté ki a коим-„щ figyelmét, azt, kivaltkép a magyar kìrály
dalmazia teljes birtoklasára valo sòvárcasai ellensúlyozasáúl
leven felhasznalandò. '25)
A hazassagi szerzödés a Morosinak sz. Juliauói palotájá
ban megköttetvén, 9“) az ünnepèlyes eskiivö sz. Mihály вдум
zaban ment vóghcz. 27)
Q4) „Abbiamo veduto in addietro, che la politica di Venezia aveva
indotto il maggior Consiglio a vietare i matrimonii delle case nobili ve
neziane con principi stranieri. Tuttavolta. a' questa legge fu derogato
poco dopo. Fu permesso il matrimonio di Tomassina. Morosini col figliolo
di Andrea re di Ungheria7 il quale nominavasi Stefano; e ci o in
vista de vantaggi, che ne sperava. l0 stato.“ Storia
Della Repubblica di Venezia. Giuseppe Cappelletti. Venezia 1850. \'ol.
III. 93. lap. —— Egynémely velenczeiiró szerint ez alkalommal Morosini
Tamasinát a köztársasag leányáúl fogadta. Ez hibás állitás: „Che ve
nisse adottata dalla Repubblica, come piu tardi la. Сотни-0, et la Ca
pollo, lo scrive il Ваш, ma senz alcun fondamento. 'l‘re documenti
della famiglia Morosini pubblicata la prima volta in occasione delle fe~
licissimc nozze del Conte Luigi Michiel зам-(112), nobile di Sua Maesta e
Assesore Municipale colla Contessa Annette. Morosini, dal Professore
Ab. Francesco Nardi. Padova, Moee'eXL. Egyébiránt hogy 15min
vclenezei nem'essé lett, ат: bizonyítja a többi közt Lconiceno: „e fu
creato gentilhuomo Venetiano.“ Ist. Atestina. (Modenai könyvtárban.
Kézirat: VIII. E. 9.) 116. lap.
“5) „Per aver quindi tranquilla é fedele altresi la. Dalmazia.“
Storia. della Repubblic. di Venezia. Cappelletti. Vol. IU. 93. lap.
'26) „Но veduto io Marco Barbaro, quanto ho scritto nell’ Historie
_ d`Ungherìa, et in casa di missier Joanne Battista fu de missier Giacomo
da Sant Anzolo descendente del detto missier Albertino, nella. qual casa.
furono fatte le nozze della detta Tomasina.“ Barbaro Marco: Genealo
gia delle famiglie patrizie. Vol. Ill. (Velenezci sz. Mark könyvt. Kézir. Cl.
VII. Ñ. 995 — 928.) ,‚ .. .~ n. S. Giuliano, nel palozzo Marosini.“ Tre do
elwit-nti della famiglia Morosini. Francesco Nardi. Padova MDCCCXL.
27) Ez egyházat a Morosini család alapította, s Albertin meg
újitá. Sz. Mihály arehangyal tisztelctére. Eeclesiae Venetae Antiquis
Monumentis. Flaminio Cornelio. Venetiei. MDCCXXXXIX. Tom. Xll.
292. lap. Ez egyház nem létezik többé; a inostani sz. Istvz'm egyliáz
közeleben aíllott.
 387
E hazassagot, a csaladi hiúság es a hideg számitas kötöt
tek ngyan, de a szcrelem boldogsaga szentesité mcg. 28)
Velencze magasztos szépsegü patriciusi leanya, hösies
keblében érzekeny szivet is rejtett; amidön férjének komor
múltjara az edes enyclgcsek büvfatyolat veté, egyszersmind a
mcresz törekvèseknek vezérc-sillaga, erélyt, kitartast es tetteröt
is gerjesziett fel benne, s atornak es a lantok pengetésc közt ‘29)
tartott fejedelmi ünnepélyek ragyogasaval araszt vala fényta
földönfnto magyar herczegrc. Balcsapasokkal daczolò bitszke
jellem, mely a vaskövetkczetcsségével végre is siìkert aratott,
ós költöi gyöngédség egyszemélyben, bibora molle jelvenyiil
szercny ibolyát tüzvén _ ez volt Posthumus Istvannak masodik
ncje: Morosini Tomasina, kit kortársai „adria kiralynéjanak“,
„üj Eszternek“ s „ibolyas dclnönek“ _ dama violanak _ el
neveztekäw)
Istvannak e házassagaval nyert roppant gazdagsaga 3|) es
befolyasa annal komolyabban aggasztak VII. Azzót, hogy a
gondviselés István családi boldogsagat, mihamar fiának (III.)
Endrenek szliletése altal törvenyes örökössel is megajandókoza.
A velenczei oroszlan liaragjat f‘ólingerelni veszedelmes

‘18) „Vide (Istvan) Tomassina Morosini, sc ne invaghi.“ 'I‘rc docu

cumcnt. della famiglia Morosini. Nardi. „Forte învaghisse della sorella
dilui Tomasina.“ Storia di Venezia. Romanin. Lib. VII. 324. lap. —
Férje hala'ila utan, czfmcrét Tomasina a. gyaszoló özvegység jelvényci
vel, a fekete gyászszalaggal (cordelicre; Laqucatns Cinctns, Cingulum
Iaqueatum) övedzé körül, s azt mindvégig hasznalta. Liprcgì Dell'NobiIla
Veneta, Da Casimiro Frcschot. B. Venezia. MDCLXXXII. 87. lap.
'1°)Tomasina nagy kedvelöje volt az ünnepélyeknok e's daloknak ­­
„i lieti canti di festeggiatì gratie al Cielo.“ U. o. 93. lap.
30) U. o. 87. lap.
з') ,‚ . . . . ex Mauroccnorllm familia nati, et nimiruln ditissimi
íìliam, amicorum consilio adoctus uxorem duxìt, cui 'l‘honlassina nomcn
erat: soccrique patrimonium aplissimum, jure dotis
acc cp i t.“ Ant. Bonfiniî. Her. Hung-Dec. Basilcae 1568. 334. lap.
_ Pezii. Script. Бег. Austr. Lipsiac MDCCXXI. Tom. II. Ebendorñ‘eri
De Haselbach. Chr. Austr. 765. lap. _- Attioni De Rc Dell' Ungar-ia.
Ciro Spontonc. Bologna MDCII. 44. lap. _ Historia Delle Attioni De
Re Dell Ungaria. Otto Sponcir. Venezia. MDCLXXXV. 31. lap.
„Amplissima dote adscitus.“ Rer. Hung. Hist. Gaspar. Ens. Coloniac
-- Agrippinac IIIDCIV. 72. lap.
388 о

vala _ a ravasz VII. Azzo tehát István iránti eddigi szerepét

megváltoztatvan, a tettetés es amitas sima eszközeihez folyamo
dott, s albarati `101061101: felajanlasaval iparkodott ezentúl titkon
fori-alt
elvonni.ellenseges
3a) ìndulatairól az öszintejellemü ifjú tigyelmét
I
E mòdon mar 1250-6011, a IV. Inczc papa által összehitt
bizottmanyban az örgròf oldala 111011011; talaljnk a magyar her
czeget ; “3) valamint VII. Azzo ezentúl némely hivatalos 01151111
sainal sem 111011621 61, mik-Ent azt az apr. 7 ken kelt 1252- м)
es az 1260-ik evi-"5) okmányok bizonyitják, melyekben Istvan
neve a hivatalos tanuk közt elsö helyen fordúl elö.
István tcvêkenységèt ezcntúl leginkabb Velenoze politi
kája vevé, igenybe. Ravenna lett szaniaraa kilzdhely, hová öt a
velenczei bcfolyás szarnyai alatt, mcrész törekvesei vezérlék, s
1101 egyèbként is polgár s a Traversari osaladnak tagja,36) a
nyilvanossag teren kitünö tchetségeinek `108001111 e'rvenyt volt
szerzendö.

з‘1) „А220 VII. credeva oportuno di cambiare allora di condotta.

verso Stefano Postumo le di cui relazioni e ricchezze gia potenti indus
sero il forbo Marchese ad usare per lo innanzi maggior prudenza 0 seg
reto ne’ suoi intrighi.“ La Legittimitá dei Governi Assoluti. Luigi Mau
zini. Modena 1863. 26. lap.
33) „Per idem tempus, cum Innoeentius Pont. Max. fogata Guil
lelmi 0 Monte Jongo, Tripolitani olericil ct Pontifici Legati, et nobilium
virum Stephani, Regis Pannoniae 11111, Marchioni Estensis, Comitis Vc
ronensis ect.“ _ Tesaur. Aut. Hist. Ital. Tom. VII. Vol. I. Rubci Hist.
Raven. 408-409. 1ар ‘
31) „Praesentibus testibus rogati, Domino Stefano Dei gratin
Sclavoniae Duce“ ect. Antiquitatrs Italicae Mcdii Aevi. Ant. Muratori
Mediolani MDCCXXXVIII. Tom. I. 803. lap.
35) „Anno ejusdem Nativitatis Millesimo Ducentcsimo Sexagesi
mo, Indictione Tertîa, Padue, die Dominico VIII. intrante Augusto;
in generali Consilio cougregato in Palatio Comunis Padua, tempore Ale
xandri Pape, Prœentibus testibus, venerabilibus Patribus Dominis Jo
hanne de Fnrzate Episcopo Paduario, Fratre Bartholomeo Episcopo Vi
(‘к-111111“, .\obili Viro Domino S t e р 11 a n o Dei gratia
D u c e S c l a v o ni e ect.“ Delle AntichitàJ Estensi. Lud. Ant. Mura.
tori. Modena MDCCXL. Part. II. 14-15. lap.
36) „Viveva in Ravenna 1253. Stefano . . . . pubblicandosi Sig
nore della Casa Traversari, e cio fu dopo la morte della prima Moglie.“
Lustri Ravennati. Serafino Pasolino Bologna 1689. Part. II. 205. lap.
 389

Ravennaban nzonban a gylilölet Мата feje üté fel magàt а

Traversariak ellen, mely kiirlîlmeny e esaládot idegen támasz
keresésére késztetvén, azt Istvan közbenjarásaval Velenezébcn
találta fel. E pillanattol Istvan lett Ravenna helyzetenek ula-"7)
Az elégedetlenek 1263-ban ugyan fegyvert ragadva Rn
vennát mar-mar idegen beavatkozas martalékavá tevék, de Ist
типа!‘ erélye es Fontana Flllöp érseknek békeszózata leesilla
pitak a zivatart, s az ekként létrejött békeegyezmény, a part
vezérek lìnnepélyes eskiìje mellett, a sz. Ursino egyhazoltárara
tetétett le. 38)
Az alatt azonban, mig Istvàn figyelmèt Ravenna ügyei kötöt
tek le, ellenseg'eì, a gaz Carrara Guido ès Fontana Frigyes Ferra
rában, a gyülölség magvait egyre szórák ellene VII. Azzo szivébe ;
masrészröl рейд, a képmutató Obizzó, begyakorlott hizelgései
vel érlelé Azzóban az Estei örököslìlési rend felforgatásának
eszmejét; 39) minek folytan Obizzòt az örgróf titokban mar
1252-ben a római szentszék és Vilmos ellen-császár 4") -— s 1262.

37) Honi évkönyveink нет-111: Istvan podestának valasztatott

meg Ravennában. Hibás állítás. -­ Podesta ‘знай idcgen lel1etett,­
István herczeg ravennai polgár, s a Traversari családnak гады volt.
Hogy István Bolognában Yiselte volna. a podestaí hatalmat, nézd:
Pezii Script. Вы‘. Austr. Lipsiae MDCCXXI. Tom. Il. Ebendorŕi'eri :
Chron. Austr. 764, lap. . . . ad Potestatìs officium a Bonoviensibus eli
gitur.“ E tekintben azonban az olasz irók hallgatnak; különösen pedig
añ‘elöl a bolognaiak mitsem tudnak.
3s) . . . . Ceterum cum inter se ipsi Ravennates difficile conveni
rent, ae potins hoc tempore ad arma denne Мани-Заем, in aede Ursiana,
ad aram, areamq. sanetorum voeantam, Quarto Non. Octobr. venerunt
ad congressum, et colloquium Stephanus, Andreae Pannoniae Regis filius,
domìnus domus Traversariorum . . . . .“ Hieronym. Rubei. Historiarum
Ravennatum. Venetiis. MDLXXXIX. 423. lap,
39) „Sed speculum suae grattissimae faciei Marehionis vultu
sacpissime representans, ejus curas, et solieìtudines minnebat. Illius
namque pendebat in collo, et oculis, amplexibus7 et colloquiis melli Huis
ducedinem amoris de ipsius pectore hauriebat.“ Script. Rer. Ital. Tom.
VIII. Monoch. Potav.v Cron. 719. lap.
ч‘0) „Et fecit ipsos (t. i. Obizót e's két leány'testvérét) бей legiti
xnovs per Dominum Papam Innocentium quartum, et per Regeln' Aleman
niae ветвей per lmperatorem.“ Rei'. Ital. Script. Tom XV: Chron.
Estense. 313. lap. — Cronica. Estense di fr.; Paulo da Lignano. 79.
lap. (Modenai levéltárban kézirat). ­- Az illetö törvényesitésre ‘шпаг
21111)

ev. november 23-án рейд, a ferrari tanács által törvénycsíttct

1’011‘“) —- a pápanak lez’myrokonával cljegyczte. 4'-‘)
Alattomos politikàjának alarezát Istvan irányaban VII.
Azzo 1264-ben llalálos ágyán vetette 10.
Mar napokkal kimúlása elöttaguelfeket Ferrarába 00111111
tetvên, s az örgról‘ság legjelesb lovagait, különféle vádak színe
alatt reszint szamkivetésre, részint tömlöcz fenekere vettetvénßß)
febr. llo l4­röl kelt végrcndeletében, Istvannak teljes 100116210
vel, a hores Obizzót nevezè ki az Estei hübérek ‘o‘rökösévé~
A titkos tanácsban, Flllöp ravcnnai érseknek a magyar
herczeg jogai mellett tartott beszédét lezúgták, ч“1) s a halálnap

kozó okmányok feltalálhatók Peregrinus Priscianusban. (Hist. Fei-rar.)

Lib. XII. 76­­77. lap.
"l) Az credeti szirony okmányt a modenai levéltárból közlém:
Studio Storico-Araldica. Barone Alberto Nyáry. Torino, MDCCCLXV.
2 17-218-2 111-220. lap.“
4‘-’) „Con Giacobea della casa Frcncia di Genova, puente dei papi Ad
riano V. e. Inocenzo IV.“ Gli Stati Uniti D’Europa. JacopoLeone. 40. l.
43) Poche ebbe­ il marchese Azzo Novello nominato erede nel suo
testamento il nipote Obizzo, non parendogli che tanto bastasse ad assi
curare il gìovinetto la Signoria di Ferrara, col consiglio (11 Aldigero
Fontana il primo in saviezzal et autorita nella sua corte, chiamo antici
patemente’in questa cittá quelli amici potenti delle provincie vicine,
ehe noi veJcmmo anche testimonii del testamento, e mando in bando
sotto varii pretesti molti cittadini sospetti. E ben credette egli necessa
sarie tali cautele, mentre non erano uniformi, certamente il genio e le
mire dei suoi concittadini.“ Memorie per la Storia di Ferrara. Ant.
Frizzi. Ferrara. MDCCXCIII. Tom. III. 166. lap.
М) „Altri avrebbe viduto piu volentieri eletto il nipote Stefanie
nato di Beatrice . . . . Aldigiero Fontana _ . . . con eloquente ragiona
mento si studio di persuadcrli ad elegger Óbizzo 11 Signor loro. Ma in
sorse Filippo Fontana il celebre Arciv. di Ravenna con alquanti altri
nobili, e oppose nel giovanotto l' etr't di soli diecisette anniche contava
allora e quindi l'incertczza di suo riuscita.“ U. o. 167. lap.
„Ma Philippo arcivescovo di Ravenna: conli Nobillj molto pos
senti della cittá, contradicano, alla scntcntia di Aldighieri dicendo:
Questo; Il quale 'l‘u Vogli far tuo puro Signore e uno fanciullo: Non
Sapiamo da che costumi elo dcbbia essere; n e o n d e lui si a n a tto“
Chronica parua. A che mudo la inclita Cittá di Ferrara: hebbe origine
et ache modo fu edificata. (Modenai leve'ltárban. Kézirat.) 45-­46.
lap. ­­­ „Che non havesse ragione, o termine di governar.“ Annali di
Ferrara di Filip. Rodi 286. lap. (Modenai könyvtár. Kézírat. IX. Е. 4.)
 391

reggelen a zsoldosoktol шёл-Юге“ ferrara nagy piaezara 68320

harangozott nep elött, Fontana Frigyes, diihös szónoklatńban,
az Obizzo uralkodasa ellen kifogast тент mereszlendöknek,
kegyetlen kiirtásat eleve kihirdette. 4°) —
Az allamesin alta] meglepett polgarsag jobbjai fegyver
zes utan, Obizzo аж!‘ altal kialtatott ki, kik a foglyok es a
szamllzöttek vagyonara ahitoztak. 46) ’
A hódolati felirat meg ugyanazon febr. 16-ik napjan nyuj
tatott at az új örgróf kezeibe.
Azonban II. Obizzo, a fejedelmi hatalmat nyugodtan nem
elvezhete; a szamlizöttek, a. jogt'osztott f'elböszült шт" köriil
csoportosúlván,‘a bitor zsarnok megbuktatasara. fegyvert kii­_
Sziil‘llltek. 4")
II. Obizzót, a fenyegetö veszélytöl, I. Karoly nápolyi ki
ralylyal шт: szövetsege menthete шоу“) е modon ugyanis
1267. tajan a Polentani esalad altal Ravennaban forradalmat
пишем" ehi, onnan a Traversal-i esaladot Istvannal egylitt
kürzere. «9)
‘5) 7,Minaccio agli averzari l' ultimo esterminìo.“ Frizzi. Stor. d.
Ferrnr. Tom. III. 167. lap. .
ш) U. o. Tom. III. 167. lap. — Rer. Ital. Script. Monach. Рига".
Cron. 719. lap. —- „Ma non fu gridato da tutt fiat fiat dopo fatto
da tutti silencio.“ Isuardi: Cronica. della casa d’Este. 14-15. lap.
(Modenai könyvtárban. Kézirat. IX. G. l2.) ‚
l‘7) „Oppose egli (шт) pure la suo resistenza.“ La Legittimitá
dei governi Assoluti. 29. lap. „Andati a Galera nel Bolognese, indi
con molti partiggiani loro ad Argenta. Castello di Bonifaceio Areivefeovo
di Ravenna, moleslavano continuo mente il Ferrarese.“ Libro delle His
torio Ferraresi. Gaspare Sardi.Ferrara 1646. 75. lap. — Fr. Johannis
Ferrar: Chron. Estense. 39. lap. (Moden. könyvt. Kezirat. XII. H. 29.)
‘8) „Versa vice dietus Dominus Rex. promisit nomine suo .
juvare ipsus N o bile s M n r ch io n e m (Obizzót), et Comitr-m, et
heredes rorum . . . . .contra omnes inimieos ipsorum Nobilium et here
dum suoruln, et dietorum Comuniuui Civitatis Mantue et Ferrario, quos
habent.“ Codice Diplomatico del Regno di Carlo I. e II. I)’Angió. Giu
Seppe nel Guiaice. Napoli 1863. voi. I. 42. lap.
49) „Imperoehe Pietro Traversal', il quale diede suo figliuola per
moglie a Stefano Re d`Ungaria, essendo eaceìato da Ravenna .
пап/556 per il mare Adriatico, et venendo con la moglie, iigliuoli, et con
li suoi arnesi per il fiume Bacehiglione arrivò nel Vicentinio.“ Chroniehe
Di Vízenza. Bnttist. Pugliarino. Vecenza. MDCLXXIII. 259. lap, -—
3212

Lemondott-e lnindezek ищи Estei és Traversari jogigê

nyeinek tettlegcs kcrescséröl ? három evi f'eledség borul ugyan
a sorsiìldözött herczeg nevere, de ezen idöszak Ravenna és Fer
rara évkönyveibe véres betükkel jegyeztetett fel, s nem hihetö
a nyughatatlan vérü es зайдя természetü Ist'vánròl, Богу az
események további bonyodalmait maga elött meddö nézökènt
engedte volna elsurrani. 50)
Egyébirant Шантаж}; nem képezte шип sóvargásainak
vegczèlját.
Leghöbb vágyai, az Adria túlpartjain homályba veszö
тьмы felé „мыть. Olaszország mosolygó ege, einem szen
deritheté keblében a honvesztés néma fájdalmait; —— olaszor»
„ада hübérjogai, mint törpe hulladékok штаты; föl nagyrs.
vágyo képzeletében, ama hatalmas királyi trónhoz képest, mely
röl tizenhét ösenek koronás alakja мама halàmékám а dies
fényt.
De a kegyelet és a hiúság csabingerei ‘цепей, Istvannak
meg еду lerovandó régi számadá-sa is volt Magyarorszagban.
Mig idegen földön, a megcsalt remények és várakozások
egymast rohanva érö esapásai кат is a szeplötlen lovagi tulaj
donsagok elislnerésében részesül 5') — ösi llazajaban, legköze

„ma fallìtegli (t. i. Istvánuak) le forze rilirrossì presso i suoi a Vene

zia.“ La Legittiìnìta dei governi Assoluti. Manzini. 29. lap.
5”) Az eszte örg’róíì czl'met meg maga III. Endre is liasználta.
„Eodein anno Andreas M a r c h io d e E s t e, Longobardus“ (Pezii:
Script. Ног. Austr. Lipsiae MDCCXXI. Tom. I. Chron. Claustro Neo
burgense 470. lap. — 77Marchionem Andream praefatus Arnoldus вине
addixit captivitati . . . . аппетит tandem complacuit eis vocare Mar
chionem Estense-1n.“ U. o. Tom. II. Th. Ebendoriï'eri: Cron. Austr.
762-«764. lap. — „Die eliolnen zu Margrañ's Andres pilegerìn.“ U. o.
Tom. I. Mattliaei Cujusdam, vel Gregor Hageni: Germanicuni Austriac
Chronicon. 1111. lap -— Ipso anno novus rex Ungarorum Dictus Deest
ivit'contra Viennam.“ Pei-tz : Monum.Gcrm. Hist Hanoverae MDCCCIIII.
Tom. XI. 749. lap.
5l) ,‚ . . . il quale (ISlván) fu homo valoroso e pien de ogni virtu
e bontada.“ Cronic. di Venezia. Anonymus. 49. lap. (Modenai könyv
tárban. Kézirat. VIII. E. 3.) „Il qual Steñ'ano era nobile et valoroso
huomo.“ Storie Venete. Tom. I. 22T. lap. (Modenai könyvtàr. Kézirat.
IV. E. 16.) „Stefano, il quale divento cavalliero honorato.“ Leoniceno.
Ist. Atestin. 116. lap. (Modenai könyvtárbán. Kézirat. VIII. E. 9.)
 393
lebbi vérrokonai altal, egy ártatlan nönek beszennyezett emlé
kével, stittetik vala rea a fattyuság meggyalázó bélyege.
E kettös szenny mcgboszúlása volt Istvau életének f‘öf'el­>
adata; s ha cbbcli törekvéseinek, az események és viszonyok
mostolxasága mindekkoraig gatlòlag lépett is útjaba, de kien
gesztelhetetlen bosszujat vértagadó testvérei iranyaban, daczos
s kihivó magatartasaval nyiltan érezteté, amint hogy a szla
voniai herczegi czímet is önkénylileg felvette, E‘2) jollehet e mél
“надо: IV. Bola király meg 1245-ben, зад: fiára V. Istvanra
ruhazta volt.
Ily elöznlények utz'ul következett be végtère az Istvanra
uézve valságos 1271. évi lladjarat: V. Istvan magyar és II. Ot
мы cseh kiralyok között.
V. выдана!‘ varatlan beütése Austriaba, a biìszke cseh
király részéröl visszatorlás nélkül nem maradhatott. Vesztesé
geit Ottokár kettös csapással volt ellenségén megboszulaudo.
Olaszországra kiható terjedelmes` politikai viszonyaiöß)
Ottokart7 Istvan herozeggel szükségképpeu éríntkezésbe hozak.
A közös gyülölet és bosszuvagy e két különbözö jellemii­

féríiút, most еду czélra egyesitettèk.

Ottokar, e véres drámaban {этап herozegnek könnycn ad
hatott szerepet, mivel néhai IV. Bélanak, V. Istvan kiraly üldö
zései elöl hozza meneklilt tauacsosai és udvaronczai, névszerint:
a hatalmas I_Iédervari Henrik, tovabba Ivan, István, Lörincz és

„ . . . . messer Stefano lo qual iera valloroso homo.u Cronaca Vene

ziana della Cittá. fino al MCCCCX. 77. lap. (Velenczei könyvtár. Kéz
im Nr. XVIII). °
nStefano lo qual si fo po homo valoroso.“ Cronaca Veneziana
dal principio della Cittá sino al 1388. Cap. 6. (Velenczei sz. Mark
künyvtár. Kézirat. Cl. VII. Nr. XXXVIII.) Sardi: Bozze. — „lo qual
da possia lui (Пусть valoroso et ardito. et savio homo.“ Cronaca Vene
ziaria. (Умение! sz. Mark könyvtár. Kézirat». Nr. XXI.)
52) Antiq. Ital. Medii Aevi Tom. I. 803. lap. - Ant. Estens.
Muratori. Part. Il. 14. lap. ‚
53) „Veronensis, exinde Feltrenses, Tervisini et multi ex Foro
Julii utro sese ci submiserunt.“ Aeneae Silvii hist. Boem. Cap. 27.
Századok. 28
 394

Miklos korlátnok, több mas föurakkal, a csell udvarbòl szítták a

visszavonás tiìzet Magyarorszagban. Ottokár ezek altal legel
söbben is Posthumus {там Magyarország kiralyáva 16:11
tatta ki. 54)
Posthumus Istvau megjelenesével Magyarorszagot a eseh
kiraly 150,000-nyi hada. és a polgarhaború rémsêgei 62611
lötték el.
Ottokar, új „аппетиты gyözelemröl gyözelemre ve
те hadát; Dévény, Pozsony7 Sz.-György, Bazin, Nagy-Szombat
es Nyitra, там pedig a Duna jobb рычага atszauvan, Köszeg,
Очаг, Mozsony es Györ egymasutan estek a нищеты; kezei
közé, s könnyli lovasaik (hihetöleg Istvan herezeg magyar
pártfelei) állltólag mar ege'sz a Tiszaig leszáguldozanak.55)
V. [этап bèkeajánlatait az elbizakodott Ottokar gögösen vissza- .
“гаммы, hadseregét a magyar kiralylyal szemközt, a Rabcza
folyam túlpartjan allította fel. De Posthumus Istvan tiìnekeny

.54) Honi évkönyveink Posthumus István királylya ‘мы kikiálta

tásáról ugyan hallgatnak, de az olasz évkönyvek öt többnyire magyar
‚ kîrálynak nevezik. ‘
„Со11еппе1о . . . . dice che un certo Andreazzo succedette a Ste
fano.“ Hist. De Principi di Este. Gio. Batt. Pigna. Ferrara 1570. ‘206.
lap. ­­­ . . . . „dopo lq haver meritato una sua íigliula a. Stefano Re
d'Ongaria.“ Hist. di Ravenna. di M. Tomaso Tomai. Ravenna MD LXXX.
107. lap. ­~ „il quale diede suo figliuolo (Travel-sari) per moglie й
Stefano Re d'Uugaria“ Croniche di Vizenza. Bath. Pagliarino. Vecenza
MDCLXIII. 259. lap. —- „fú poi . . . eletto Re' d'Ungaria, e volse ha
ver per moglie La Sigra Tomasina топ-051111.“ Del Taglia: Famiglie
Venete. (Modcnai könyvtár. Kézirat. VIII. F. 7.) M o r o sini.
„Stephane . . . . diventò re.“ Storia della Repubbl. di Venezia.
Cappelletti. Vol. III. 93. lap. ­- ’,‚ . . . . Tomasina, la qual aveva per
marido uno messer Stefano che fo re de Ongoria.“ Cronaca Veneziana
dal primo Doge Paolucoio Anafesto. (Velenczei sz. Mark könyvtárban.
Kézirat. Nr. XIX.) „il quale (lstvân) nell Italia fu da tutti per Re dell
Ungar-ia. tenuto.“ Attioni De Re llell Ungar-ia. Ciro Spontone. Bologna
MDCII. 43. lap. stb.
55) „und leichte Sehaaren in verschiedenen Richtungen ent
sendete, deren einige bis an die Theis vorgedrungen sein sollen.“ Ge
schichte шт Böhmen. Franz Palaeky. Prag. 1839. II. Bandes I. Abth.
21S. lap. `
 39:3

szerencséjc tctöpontjara erven: mar közel bukasa örvenyenek

szêlén all vala.
V. Istvan, erejét összeszcdve, izmos karokkal verte vissza Y
az atkelö csehek és partosok hadat; s a haború pusztito diìhét
Ottokár orszagaiba vitte at.
V. Istvanban azonban, gyözedelmei daezara is Posthumus
Istvan ellenkiralysaga sokkal nagyobb nyugtalansagot keltett,
hogysem a most mar Ottokar altal kért beket visszautasithatta
volna. Ekként jött Iétre az 1271. évi julius 3-an kötött pozsonyi
békeszcrzödés, melyben a diadalmas V. Istran: a Stiriat, Carin
thiát és Carnioliat, valamint az Anna herczegnó altal Pragaba
"Щ csaladi kincseket illetö jogairól, csak azért mond le a cseh
kìraly részire, hogy ez, a magyar partosokkal, klìlönösen pedig
a békeokmanyban a 7,lo1nbard, cstei örgróf unokajanak“ czlmzett
Istvannal valo minden tovabbi összekötteteseivel, szakitson. 56)
A békeszerzödést Ottokar meg ugyanazon ho 14-kén Pragaban
erösítette meg, s annak hatalyosb megtartasat illetöleg, mint
biztosi'tól felek: a nyugati és a keleti csaszarok, a franczia, si
cziliai, lengyel, angol kiralyok, a bajor herczeg, tovabba a bos
nyak és a macsói banok is belefoglaltatvak; a szerzödést шеф
fél atokkal fog vala sújtatni, _ söt a békekötést maga X. Ger
gely papa is klilön okmanyban erösitè meg. 57)
Posthumus Istvan, hitlenlll cserbe hagyatva alnok szövet
ségesétöl, félévi arnyék-uralkodasa ntan, új csalódasok keserü
fajdalmaival bujdosott vissza Olaszorszagba, a hü Tomasina
kiséretében, 5") ki, a nöi szerelcm hösies' magasztossagaval ‘пей
részt férjének magyarorszagi viszontagsagaiban. f

A kiralyi czlm fényétöl körülsugarzott sz.-julianói paleta

újra mcgnépeslìlt; a szamüzöttnek dicsíiség es boszuvagy utan
szomjazò kcblébcn, ezutan is az Árpadok szenvedélyességének

56) Magyar Történclmi Èmldkek. Elsö Osztaly: Oknianytárak.

8. kötef. 254. lap.
57) U. o. 276. lap.
58) ,‚ . . . l' lo constrinsero a rìparatorc a Venezia colla moglie:
e con un figliuolo che aveva anoto da lei, il quale nominavasì An
drea.“ Storia Della Repubblica di Venezia. Giuseppe Capelleti. Vol. III.
93. lap. `
2S*
396
tomboló árja hullamzott _ de a meg csak 38 éves fèrfiu elet
erején, a viharok szakadatlan csapasainak cmésztö nyomai mar
mutatkozanak. 59)
Az 1272-dik évbcn, a sz.-Mihaly velenczei egyhaza linne
pélyes szcrtartásnak volt tanuja; _ ezúttal az utolsò Arpad
kiraly npjímak, Posthumus Istv'áunak hamvai “цепей le örök
nyugalomra, a Morosiniak csaladi sirboltjaba. De élt meg III.
Endre _ s Istváu hamvaiból királyi hazanak viragzo ivadéka
sarjadt ! ‚
В. NYARY ALBERT.

59) „Egli andò in casa Morosini, ore cadde malato e mori. Il

principe Andrea, erede di tutti i diritti patcrni, si fermò lungo tempo
н. Venezia, in qualitá di semplice privato.“ Il. 0. 93. lap.