ADATOK A KŐ IMENÐ!

LE¡VÉLTÁKBÓL,*
A PESTIS XVI—XVII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ
(1510—1692)

í r t a : I VÄ N Y BÉLA (Vonyarcvashegy)

I. Bevezetés
¶k^étségtelen, hogy a legszörnyűbb és legpusztítóbb népbetegsé-
gek egyike a pestis volt, amelyet a latin források pestis asia-
ticának, pestilenciának, lųesnek, lues pestilenticának, plaga
pestifernak vagy csak egyszerűen epidémiának, contagiónak,
a m a g y a r források pestisnek, fekete halálnak, nagy halálnak,
mirigynek (Mórigÿ, mérigy, meregh), döghalálnak, „döglellettes"
halálnak szomorú döghalálnak, gugának ( „ k u g a " ) , guga halálnak;
a németek pedig P e s t n e k , Pestilentznek, P e s t Sterbennek,
grosses Sterbennek, Drüsen S erĥnek, Contagionnak, Seuchének,
sőt egyenesen Volksseuchének nevezik. E z az epidémia nálunk,
Magyarországon századokon á t temérdek emberéletet p u s z t í t o t t
el.
Természetes, hogy ennek a népbetegségnek, melynek első
- hulláma E u r ó p á b a n a VI. században tűnik fel először (Justinián-
-féle pestis), s melynek Magyarországba való állandó behurco-
lásával az o z m á n o k a t g y a n ú s í t j á k , úgy bel-, m i n t külföldön
tekintélyes irodalma v a n . A különböző szakírók és k u t a t ó k a vész
történetére vonatkozólag különösen külföldön sok a d a t o t hord-
t a k össze. Ilyen a d a t g y ű j t é s mérsékelt ü t e m b e n bár, de n á l u n k
is folyt, ezek az a d a t o k azonban főleg a X V I I I . századi nagy
pestisjárványokra v o n a t k o z n a k , és ezért a pestis magyarországi
m ú l t j á n a k története eddig szintetikusan t ö b b okból kidolgozva
nincs (1).
H a m á r m o s t azt kérdezné valaki, hogy melyek azok az okok,

* Ma az Országos Levéltár e g y része.

Ö
amelyek m i a t t nincs nálunk rendszeres orvoslástörténeti a d a t -
gyűjtés és -feldolgozás, a kérdésre nem én, h a n e m Győrų Tibor
a d j a meg a választ. Győry ugyanis m á r jó fél századdal ezelőtt
felhívta a figyelmet a nálunk elhanyagolt orvoslástörténet
művelésére. A Századok 1902. évfolyamában, akkor amidőn
a németeknél a P u s c h m a n — N e u b e r g e r — P a g e l : H a n d b u c h
der Geschichte der Medizin J é n á b a n megjelent, felszólalt, a
m a g y a r orvosi t ö r t é n e t t u d o m á n y ágának művelése mellett és
elsősorban az idevágó históriai a n y a g g y ű j t é s é t szorgalmazta.
Sajnálkozva elismeri, hogy n á l u n k rendkívül kevés t ö r t é n t még
eddig ebben az irányban, s „a levéltárainkban felhalmozott s
ide vonatkozó szűz anyag kibányászására jeldolgozására, köz-
kinccsé formáltatására" helyezi a hangsúlyt. „Ezek a levéltárak
— írja—, melyek az egykorú feljegyzéseket meghamisitatlan meg-
bízhatósággal őrzik, ezek nyújtják az orvosi történetnek is friss
forrásait." S írja mindezeket akkor, amidőn a németek m á r
1898-ban Düsseldorfban orvostörténeti kiállítással álltak elő, s
midőn 1901-ben H a m b u r g b a n megalapítják a Deutsche Gessell-
schaft für Geschichte der Medizin und Naturwissenschaften
című t á r s u l a t o t (2).
Győry kifejti nézetét arról is, hogy hogyan képzeli ő az orv ős-
történeti a n y a g g y ű j t é s speciális szakismereteket kívánó nehéz
p r o b l é m á j á t megoldani. Arra gondolt, hogy vármegyei, városi
monográfiák megírásával kapcsolatban az orvoslási és a gyó-
gyászati a d a t o k a t a megyei városi levéltárakból ki kellene k u -
t a t n i és a megfelelő monográfiái részt helyi orvosokkal megíratni
(3). Á m d e Győry t é v e d e t t először ott, amidőn feltételezi, hogy
nálunk minden város és vármegye m e g í r a t j a m o n o g r á f i á j á t ,
másodszor pedig nein számolt azzal, hogy a vidéki orvosok leg-
többje ilyen f e l a d a t megoldására vagy nem ér rá, vagy nem érez
m a g á b a n erre való e l h i v a t o t t s á g o t és talán kellő históriai, paleog-
ráfiai szakismerettel sem rendelkezik. így a z u t á n csak a n n y i
t ö r t é n t , hogy Győry összeállította a Bibliographia Mediça H u n -
garica-t, viszont a lipcsei egyetemen 1907-ben Dr. Sudhoff Károly
az orvostörténelem ottani professzora m e g a l a p í t o t t a a N é m e t
Orvos T ö r t é n e l m i I n t é z e t e t , amelynek megnyitásán Győry
is jelen volt (4).

6
 íme t e h á t az okok, amelyek m i a t t n á l u n k az orvostörténeti
a n y a g g y ű j t é s stb. az utolsó fél században nagy előhaladást n e m
tehetet. Indokolt is volt t e h á t Győry azon panasza, hogy „ M i n -
den művelt nemzełnek meg van m á r a maga hiteles, az eredeti adatok
alapján készült orvosi történelme. Nekünk magyaroknak még
nincs meg. Erkölcsi kötelességünk parancsolja, hogy ez minnél
előbb elkészüljön." Ámde hiába agitált ez irányban Győry, m e r t
arra, hogy a magyarországi levéltárakat ebből a szempontból
rendszeresen á t k u t a s s á k és a vonatkozó történelmi a n y a g o t
kiemeljék és feldolgozzák, a k k o r fedezet nem volt.
H a m á r m o s t az eddig összegyűjtött orvoslástörténeti a n y a g o t
proveniencia szempontjából vizsgálat alá v e n n é n k , hova h a m a -
rabb r á j ö n n é n k , hogy a k u t a t ó k pl. a nagyhírű és h a t a l m a s kör-
mendi B a t t h y á n y - l e v é l t á r b ó l eddig igen kevés, m a j d n e m a
semmivel egyenlő orvostörténeti a d a t o t h o z t a k napvilágra (5).
A K ö r m e n d i Levéltárral kapcsolatban a m a g y a r orvostörténet
egyik kiváló művelője, néhai Magyary-Kossa Gyula négy köte-
tes nagy orvostörténelmi művében a következőket írja: „Régi
orvosaink társadalmi helyzetéről, kezelésük módjáról stb. legjobb
felvilágosítást nyújtanak a missilis levelek(Mi ehhez hozzá-
t e h e t j ü k , hogy nemcsak erre, de a népbetegségekre, s általában
a gyógyászat hazai m ú l t j á r a vonatkozólag a „missilis" levelek
tömege szinte kimeríthetetlen kincses b á n y á t képez.) ,,Teljesen
kiaknázatlan terület — írja Magyary-Kossa — a jövendő kutatók-
nak! Hogy csak a körmendi levéltárat említsem, ahol a missilisek
roppant tömege található. Óriási számban (?) vannak itt olyan le-
vélcsomók, amelyeket nemcsak hogy nem dolgoztak fel, hanem eddig
még nem is látták, soha fel nem bontották 400 év óta. — Csak ma-
gának az 1570-ben elhalt Batthyány Kristófnak levelezése mintegy
10—12 000 levélből áll."
A fenti „óriási szám", bár jóhiszemű, de erőteljes túlzás, inert
Takáts Sándor vagy 50—60, e sorok írója pedig, aki éveken á t
foglalkozott a Körmendi Levéltárral, még vagy 20—30 olyan
levelet talált, amelyet Batthyány Ádám, úgy látszik, vagy elfe-
lejtett, vagy pedig nem a k a r t felbontani, „levélcsomokról"
azonban szó sem lehet.Túlzás az is hogy a hipochonder Batthyány
Kristóf levelezése 10—12 000 d a r a b lenne. Lehet, hogy valamikor

7
Kristóf u t á n tényleg m a r a d t egy nagy csomó levél, ma azonban
leveleinek száma jelentékenyen kevesebb, nem is Kristóf, h a n e m
d é d u n o k á j a Batthyány I. Ádám volt korának szenvedélyes le-
velezője, aki a neki k ü l d ö t t l e v e l e k e t — hála hihetetlen pedantéri-
á j á n a k — mind lelkiismeretesen összegyűjtötte és eltette.
A K ö r m e n d i L e v é l t á r a t illetőleg a helyzet m a az, hogy a há-
borús veszteségek ellenére még mindig körülbelül 55 000 db.
1526—1699 közt kelt levél m a r a d t meg, s ezek a levélírók neve
szerint ábécérendbe szedve meg v a n n a k ma is, és ha néhai
Magyary-Kossa Gyula a p á r a t l a n u l remek anyaghoz kellő pa-
leográfiai tudással h o z z á n y ú l h a t o t t volna, műve nemcsak a
médiçum, de az etĥnográfia hasznára is több h a t a l m a s kötettel
bővült volna.
Annak bizonyítására, hogy ezen állításunk valóság és ko-
rántsem túlzás, megemlítjük, hogy a borbélyokról és a bábákról
nem is beszélve, a körmendi missilisek közt szereplő több m i n t
ötven X V I — X V I 1 . századi orvos, orvosnő és gyógyszerész
(kik közül Magyary-Kossa pl. csak négyet ismer) levelei és számlái
már önmagukban h a t a l m a s kötetre való anyagot jelentenek,
hol v a n n a k azután még az ezer és ezer d a r a b r a rugó azon levelek,
amelyekben képzelt, vélt vagy tényleges és valóságos betegsé-
gekről, ezeknek kezeléséről, gyógyításáról, gyógyszerekről stb.
írdogálnak. T o v á b b á hol v a n n a k a X V I — X V I I . századi, 1526—
—1699 közti számadások, számszerint vagy 15 000, végül a le-
véltár X V I I I . századi a n y a g a , melyekben az ide vonatkozó ada-
tok tömege található. Mint a körmendi B a t t h y á n y - l e v é l t á r a n y a -
gának ez idő szerint Magyarországon t a l á n egyetlen alapos is-
merője, n y u g o d t a n merem állítani, hogy ebben a levéltárban a
X V I — X V I I . századi orvostörténeti a d a t o k ezrei l a p p a n g a n a k .
A K ö r m e n d i Levéltár m o s t vázolt rendkívül értékes és hatal-
mas a n y a g á t tudomásom szerint eddig orvostörténeti és kö-
zelebbről népegészség-históriai szempontból általában senki
sem használta, m e r t néhai Takáts Sándornak: Orvosságtuda-
kozás és orvoslás a hódoltsági korból című cikke, mely a Rajzok
a török világból című m u n k a h a r m a d i k kötetében (93—135)
(11) jelent meg, csak igen szűkös m u t a t v á n y és voltaképpen enyhe
megcsillogtatása a f e n t vázolt h a t a l m a s levéltári szűz a n y a g n a k .

8
 Ahhoz, hogy a K ö r m e n d i Levéltár — ez a nagy értékű nem-
zeti kincs — és tegyük hozzá a n é m e t ú j v á r i B a t t h y á n y - k ö n y v t á r
— amelyet ma családi letétként a N é m e t ú j v á r o n levő ferences
kolostorban őriznek — keletkezéséről és az előbbi tartalmáról
csak nagy vonásokban és hozzávetőleg megemlékezhessünk,
némileg ismernünk kell a kort, amelyben ezen nagyszerű kultúr-
intézmények létrejöttek.
A. szerencsétlen mohácsi csatával köztörténetíróink Magyar-
országon a középkort lezártnak és befejezettnek tekintik és
szerintük 1526-ban J á n o s fővétele n a p j á v a l á t k a n y a r o d t u n k
az ú j k o r b a , ami azonban száz százalékosan nem felel meg a
valóságnak. A mohácsi csata n a p j á v a l n á l u n k a középkor koránt-
sem szűnt meg, csak haldokolni kezdett, az ú j a b b kor t á r s a d a l m a
pedig a maga intézményeivel nem t u d o t t azonnal megszületni.
Moháccsal a magyar konzervatív t á r s a d a l o m szerkezete és
intézményei egyik napról a másikra nem változtak meg, nem
módosultak és nem a l a k u l t a k át, hanem középkori szerkezetében
mindezek addig-ameddig továbbéltek. Á m d e politikai tekintet-
ben Mohács nagyon is lényeges változást jelentett. Ugyanis a
mohácsi csatával örökre sírba szállt a m a g y a r nemzeti királyság.
Veszedelembe került nemzeti önállóságunk is. Az ország politikája
kényszerű változás alá került, m e r t fel kellett hagynunk terjesz-
kedési, hódítási törekvéseinkkel, nemzetközi vonatkozásban
súlytalanok lettünk, á l l a m u n k h a t á r a i katasztrofálisan meg-
szűkültek és a X V I — X V I I . században tele v a g y u n k a l é t ü n k é r t
folyó súlyos, állandó és szinte emberfeletti küzdelmekkel, amely-
ekkel részint a megszűkült, összeszorított h a z á n k a t , részint pe-
dig m a g y a r nemzetiségünket, nemzeti k u l t ú r á n k a t kellett megvé-
delmezni.
A romanizált magyar középkorból Mohács után k e z d ü n k ki-
bontakozni és feltámad, jogaihoz jut most m á r magyarságunk
is.
Közel két századon á t a magyarság k é t m a l o m k ő közt őrlődik.
Keletről az ozmán, nyugatról a germán szaggatja, tépi, pusz-
t í t j a az állam területét. Erdély leszakad a nemzet testéről, az
ország fővárosa 1541-ben elesik és izlamizálódik. Az Alföld a
D u n a - T i s z a - k ö z e , a D u n á n t ú l török uralom alá kerül és a Dél-

9
D u n á n t ú l o n a Kanizsával szembe helyezett végváraink szinte
kivétel nélkül török hódoltsági területen állanak. T e h á t csak a
Balaton és a R á b a vonala fölött és a Felvidéken vergődik, síny-
lődik a magyarság, állami egység, egységes és m a g y a r nemzeti ve-
zetés és erőteljes, ütni képes önálló, m a g y a r nemzeti hadsereg
nélkül.
A X V I — X V I I . század t e h á t a folyamatos pusztulás, vérontás,
csapások, nemzeti szerencsétlenségek korszaka. Fekete sere-
g ü n k m á r régen nincs, t e h á t nincs állandó m a g y a r hadsereg,
amely a pusztításokat, csapásokat kivédené. A Rogendorf ok,
Kaciánerek, Teufel Erazmusok, Castaldók, Paradeinerek, H a r -
deggek, Bas ák stb. nem m a g y a r o k , ezeknek a magyarsághoz
semmi közük sincs, ezek előtt a m a g y a r katona nem megbíz-
h a t ó tényező. A m a g y a r k a t o n á v a l szemben a spanyol, vallon
olasz, német stb. van előnyben. E z e k n e k dukál a drága zsold és
a büntetlen szabad rablás.
És ebben a k a t a k l i z m á b a n , amidőn a magyar k a t o n a n e m z e t
állandóan harcban áll, midőn h a z á j a voltaképpen állandó csata-
tér, ekkor lép fel és sorakozik fegyver alá a m a g y a r nemzeti
szellem, és ha politikailag nem is, de kultúrvonalon, a szellemi
fegyverkezés n y o m á n kisarjad és feltör a m a g y a r nemzeti érzés,
s így a háromfelé szakított magyarság a magyar k u l t ú r a fegyverei-
vel, m a g y a r nyelven t a r t j a össze és e g y ü t t a m a g y a r t á r s a d a l m a t .
A m e g b u k o t t közjogi egység helyébe t e h á t a m a g y a r irodalom
és t u d o m á n y , m a g y a r nyelven t a r t j a életben és kovácsolja
egybe a magyarságot.
A t u d o m á n y és irodalom mellett a X V I — X V I I . században
m a g y a r politikai szempontból is h a t a l m a s szerepe van a protes-
t a n t i z m u s n a k is, és amidőn a vallás védelmére Bocskai k a r d o t
köt és kiverekszi a bécsi békét, ezzel nemcsak az akkori rendi
előjogok megszilárdításának, de a lelkiismereti és vallásszabad-
ságnak is erős f u n d a m e n t u m á t r a k t a le. Ez a két század tehát
nemcsak törökverő, de emberi jogokat kiharcoló és védő hősöket
is termelt és nevelt, s e korok fiai nemcsak karddal és a csata-
mezőkön, de a k u l t ú r a vonalán is minden tőlük telhetőt meg-
t e t t e k , hogy egyetlen nemzetnél se legyünk alábbvalóak. A kard
és a művelődés harcosai k i h a l t a k , ámde kultúralkotásaik —

10
hála a sorsnak — m e g v a n n a k ina is! É s ezek a k u l t ú r a l k o t á s o k
és intémények annál becsesebbek és értékesebbek, m e r t nem a
nemzet nyugalmi idejében, hanem vérzivataros időben, inter
arma születtek, t e h á t akkor, amidőn ilyen intézmények megala-
pítására az idő alkalmatlan volt.
A X V . században fejedelmi vagyon és bőkezűség kellett
ahhoz, hogy egy-egy k ö n y v t á r létrejöhessen. Ezzel szemben a
X V I . században a k ö n y v n y o m t a t á s s a l lehetővé vált, hogy a k á r
polgár ember, sőt még egy harangozó is k ö n y v t á r a t szerezhessen.
Ez a század t e h á t a k ö n y v n y o m t a t á s , a h u m a n i z m u s , a refor-
máció ú t j á n felkelti az emberekben a k ö n y v e k iránti érdeklődést,
s ekkor a teológia iránti érdeklődés valósággal divat lett. A hit-
t u d o m á n y o n túl az emberek kezdenek a többi t u d o m á n y o s
szakok felé is fordulni és ébredezik a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k , a
gyógyászat, az alkimia iránti figyelem is. A kor emberei ter-
mészetesen az uralkodó eszmék és a k u l t ú r m o z g a l m a k hatása
alól nem v o n h a t t á k ki m a g u k a t , s így a n é m e t ú j v á r i B a t t h y á n y
család t a g j a i sem.
K o r s z a k u n k b a n a B a t t h y á n y család tagjai közül k u l t ú r v o -
nalon kiemelkedik a kiváló k a t o n a , de amellett tudós h u m a n i s t a
Batthyány Boldizsár, a n é m e t ú j v á r i k ö n y v t á r és n y o m d a megala-
pítója, a z u t á n Boldizsár fia, /1. Ferenc, a n é m e t ú j v á r i könyv-
tár továbbfejlesztője, a protestantizmus h a t a l m a s patrónusa és
Nyugat-Magyarországon terjesztője, végül nevezetes t a g j a a
családnak II. Ferenc fia, /. Ádám, a X V I I . század egyik leg-
tevékenyebb embere, ennek köszönhetjük a nagyhírű és értékű
h a t a l m a s K ö r m e n d i Levéltár m e g a l a p í t á s á t ; a levéltár első
rendezőjét és rendeztetőjét I. Á d á m b a n tisztelhetjük.
E család tagjai közül Boldizsár teljesen a h u m a n i z m u s ha-
tása a l a t t áll, h u m a n i s t a tudósokkal veszi m a g á t körül és m á r
erősen hajlik a protestantizmus felé.
Fia, II. Ferenc feleségével, a csehből m a g y a r r á lett lobkowitzi
Poppe É v á v a l hívő protestáns, aki a nyugat-magyarországi
protestantizmus megszervezője, a két Beythe (István és Imre),
Kanizsai Paulidesz J á n o s , Szilágyi I s t v á n , P a t a i István stb.
pártfogója, és akinek halálakor, 1625 szeptemberétől temetéséig,
november l-ig a prédikátorok kereken száz m a g y a r , 88 német

11
és 5 h o r v á t nyelvű prédikációt és 47 éjjeli könyörgést t a r t o t t a k ,
t e h á t p a t r ó n u s u k a t fölöttébb megbecsülték.
I I . Ferenc fia, I. Á d á m még protestánsnak született ugyan,
de P á z m á n y h a t á s a a l a t t katolizál és mégis annyira türelmes,
hogy a n a b a p t i s t a , azaz újkeresztyén személyzettel veszi körül
m a g á t . I. Á d á m egyébként arról nevezetes, hogy m i n d e n ü t t
jelen van, s noha folyton mozog és utazik, mégis van ráérő
ideje, hogy írja és vezesse összes számadásait, itineráriumait,
levelezése egy részét, instrukcióit stb. Minden számlát szemé-
lyesen vizsgál á t és azokra s a j á t kezűleg teszi meg észrevé-
teleit. Ő maga kormányozza a n é m e t ú j v á r i , rohonci, szaló-
naki, dobrai, körmendi u r a d a l m a i t , sőt ezekhez még hozzá-
szerzi a borostyánkői u r a d a l m a t . Mint a Kanizsával szembe
létesített végvárvonal főgenerálisa, időnként végigjárja és vizs-
gálja ezen v á r a k a t . Az év egy részét mint királyi tanácsos
Bécsben tölti, részt vesz a koronázásokon, országgyűléseken,
a harmincéves h á b o r ú b a n , s mégis ráér a s a j á t gabona- és
bornagykereskedésével foglalkozni, de ezen üzleteken kívül fog-
lalkozik halnagykereskedéssel, sőt egy Curtis M a r t y r Péter nevű
olasz emberrel Olaszország felé marha-nagykereskedést folytat,
nem is beszélve arról, hogy vagy ő maga vagy nagy hírű roko-
nával, a költő Zrínyi Miklóssal szövetkezve a török ellen
diverziókat rendez, mégpedig oly kitűnő eredményekkel, hogy
a török messze kikerüli azt a t á j a t , ahol B a t t y h á n y Á d á m o t sejti.
Előre bocsátva, hogy a d a t a i m túlnyomó többségét a Kör-
mendi Levéltárból veszem, lássuk most már, hogy a h á r o m
férfiúnak a m a g y a r k u l t ú r a vonalán milyen érdemei v a n n a k .

Batthyány Boldizsár, a könyvtáralapító

\ X V I . század egyik legtudósabb h u m a n i s t á j a , Clusius Ká-

roly pártfogója és b a r á t j a , a franciás műveltségű, sokoldalú
ismeretekkel bíró széles látkörű férfiú, a h u m a n i s t a I s t v á n f f y
Miklós alnádor k e b e l b a r á t j a , B a t t h y á n y Kristóf és Swetkovics
Erzsébet fia 1535 körül született.
H a j l a m a i n a k kialakulására és fejlődésére feltétlenül h a t á s t
gyakorolt a t y j a , aki hipochonder, s így otthon ülő, olvasni sze-

12
rető, a protestanizmus felé hajló egyéniség volt. K o r t á r s a ,
Zrínyi Miklós a szigetvári hős és később fiának, Boldizsárnak
apósa is megállapította, hogy multa volumia doctorum novorum
perlustravit", s ha nem is volt talán k ö n y v t á r a , de voltak könyvei,
valószínűleg teológiai tartalmúak és hipochondriájával kapcso-
latban nyilván gyógyászatiak is. H a Kristóf orvosi könyvekhez
jutni másként nem t u d o t t , h á t kölcsön kért „libros medicina-
r u m " ; pl. orvosi k ö n y v e k e t kölcsönöz neki J á n o s varasdi bíró is.
Kristóf h u m a n i s t a orvosokkal is összeköttetésben állott, a
többi között Cortnaeus Péter medicinae doctorral, aki egy
ízben pl. a pettaui gyógyszerész által Velencéből hozott Her-
barium k ö n y v e t kölcsönöz K r i s t ó f n a k .
Boldizsár a t y j a t e h á t könyvkedvelő, intelligens ember és va-
lószínű, hogy a könyveket fiával is korán megkedveltette, ami
részint átöröklés, példaadás, megfelelő nevelés, a tanítók ügyes
megválasztása folytán sikerült is. így Kristóf könnyen megértette
fiával, hogy „Bibliotheca est castellum et armamentarium sapien-
tiae".
Ügy látszik, hogy Boldizsárt a t y j a gondos és körültekintő
nevelésben részesítette és a fiú eleinte otthon N é m e t ú j v á r o n ,
m a j d Zágrábban t a n u l és inelletLe Lastessinus A n t a l f f y Mihály,
mint nevelő m ű k ö d ö t t , akit Boldizsár fölöttébb kedvelt, m e r t
nyilván Boldizsárral ügyesen t u d o t t bánni.
Alsó és középfokú t a n u l m á n y a i u t á n 1550. szeptember ha-
v á b a n Boldizsár Bécsbe került, úgy látszik az egyetemre, de az
egyetemen kívül a császári u d v a r t is látogatta. A bécsi katolikus
egyetem és az udvari élet nyilván nem nyerték meg Boldizsár
tetszését, mert 1550 telén m á r ismét N é m e t ú j v á r o n van, ahol
az öreg Pomagaics Mihály, a t y j á n a k kiérdemesült pedagógusa
t a n í t g a t j a . Az ügyes és tapasztalt öreg protestáns Pomagaics
a tanulás egyhangúságát elűzendő, változatos napi tanprogra-
inot állított össze és t a n í t v á n y á t a b o t a n i k á b a n és kertészetben
gyakorlatilag is o k t a t t a , így a k a r v á n megkedveltetni a termé-
s z e t t u d o m á n y o k a t . Innen van nyilván, hogy 1553 tavaszán
Boldizsár a t y j á t ó l kerti növényeket; ciprust, m a j o r á n n á t , leven-
dulát és más növényeket kér, m e r t k e r t e t ó h a j t művelni és bo-
t a n i k á v a l foglalkozni. így érthető lesz, hogy később a nagy hírű

13
Clusius Károly b o t a n i k u s Boldizsárban nemcsak megértő, de
szakértő tudós t á r s a t is talált.
Az okos Boldizsár, t a n í t ó j a jó s z á n d é k á t c s a k h a m a r észre-
vette, azt fölöttébb méltányolta és a t y j á n a k meg is írta, hogy
tanítójáról, a k i t második szülőjének t e k i n t (,,nobis est alter
parens!") meg ne feledkezzen.
Pomagaics 1553-ban, úgy látszik, vagy nyugalomba vonult,
vagy meghalt, m e r t helyére Boldizsár mellé F a d i n u s vagy F a d d i
Bálint került nevelőnek, akivel Boldizsár t a n u l m á n y a i t nyilván
be is fejezte.
1554 végén Boldizsár azzal a kérelemmel j á r u l t a t y j a elé, —
mivel t a n u l m á n y a i t befejezte — elérkezettnek l á t j a az időt,
hogy nyelveket t a n u l j o n . T e h á t a m a g y a r o n és latinon kívül
Boldizsár a következő években idegen nyelvek t a n u l á s á v a l fog-
lalkozott, de véletlenül gondolt a zene, illetve egy hangszer
megtanulására is. T ö r t é n t , hogy 1555. j a n u á r h a v á b a n Boldi-
zsár rokona P á l l f y T a m á s N é m e t ú j v á r o n volt vendégségben,
aki elegánsan t u d o t t h á r f á n játszani. Boldizsár a t y j á n a k is volt
h á r f á j a és ezt most elkéri tőle azzal, hogy Tamástól, míg Német-
ú j v á r o n tartózkodik, hárfázni t a n u l j o n .
L á t n i való ebből, hogy Boldizsárt minden érdekelte.
1555 telén Boldizsár valószínűleg n é m e t szóra Grácban van.
Arról, hogy i t t valami iskolát látogatna, említést tesz, de nem
beszél condiscipulusokról. Mivel a gráci jezsuita kollégium csak
1573-ban alakult, nyilvánvaló, hogy i t t azokról a t a n u l ó t á r s a k -
ról lehetett szó, akik vele együtt ott, és valakitől nyelvet vagy
nyelveket t a n u l t a k .
Valószínű, hogy Boldizsár Grácban i s m e r k e d h e t e t t meg a
humanista Herberstein Feliciánnal, akivel később is élénk le-
velezést f o l y t a t o t t .
Nem t u d j u k , hogy Boldizsár pontosan meddig időzött Grác-
ban és mikor t é r t haza. Neki, aki voltaképpen n é m e t vidéken
lakott, Grácban csak tökéletesítenie kellett n é m e t t u d á s á t , az
irodalmi n é m e t e t kellett elsajátítania, ahhoz pedig sok időre
szüksége aligha volt.
Boldizsár t e h á t a nyelvek tanulásának gondolatát és t e r v é t nem
e j t e t t e el és későbbi nagytudású b a r á t j á t ó l , a híres Clusius K á -

U
rolytól t u d j u k , hogy a m a g y a r n é m e t és latin nyelven kívül
tökéletesen beszélte a román nyelveket: az olaszt, a spanyolt és
a f r a n c i á t ; a szláv nyelvek közül a h o r v á t o t , hiszen felesége,
Zrínyi Dorica h o r v á t asszony volt. Ferabosco Péterrel, a jó
hírű építésszel és hadmérnökkel Boldizsár anyanyelvén olaszul
levelezett.
Boldizsár a román nyelveket valószínűleg 1555—1560 között
t a n u l m á n y o z h a t t a , amelyeknek gyakorlására kitűnő alkalma
kínálkozott, midőn 1559 n y a r á n vagy őszén a francia u d v a r b a
t á v o z o t t és a protestáns m a g y a r i f j ú , Miksa király a j á n l a t á r a
(némileg Miksa is kacérkodott a protestantizmussal), a legke-
resztényibb király mellett havi 30 f r a n k é r t , úgy I szik, apróđi
szolgálatot vállalt.
Nem t u d j u k pontosan, hogy Boldizsár, akit még az öreg 1.
B a t t h y á n y Ferenc, a volt bán k ü l d ö t t ki, mikor ment Franciaor-
szágba, de annyi tény, hogy 1560-ban (február 24. — november
6) Párisban, Amboise-ban Orléans-ban találjuk, s úgy látszik,
Franciaországban m a r a d t 1561 végéig vagy 1562 elejéig.
B a t t h y á n y I. Ferencné 1561. szeptember 9-én kelt leveléből
úgy l á t j u k , hogy Boldizsár ekkor még mindig francia földön
t a r t ó z k o d o t t , ahol bőséges alkalma nyílott francia t u d á s á t tökéle-
tesíteni, a francia, s általában a román szellemmel és m ű v e l t -
séggel megismerkedni. Ennek h a t á s a később, midőn a könyv-
gyűjtéshez komolyan hozzáfogott, k ö n y v t á r á n a k t a r t a l m á n is
meglátszik, és ne feledjük, hogy a bécsi könyvkereskedők közt
a francia J e a n Aubry volt az u d v a r fő könyvszállítója.
E t t ő l eltekintve, hogy hatással voltak Boldizsárra h u m a n i s t a
barátai, elsősorban pedig I s t v á n f f y Miklós a nádori helytartó,
aki úgy Boldizsárral, mint pedig feleségével Zrínyi Doricával
élénk levelezésben állott, és N é m e t ú j v á r o n is gyakori vendég volt.
Ugyancsak sűrű levelezés folyik Clusius Károlyon kívül a
költő és alkimista Corvinus Illéssel, az erősen protestáns vellei-
tású h u m a n i s t a Pistalocius Miklóssal, a bécsi császári udvari
orvossal, Florenius Pállal, Homelius J á n o s h u m a n i s t a orvossal.
Ezek a sokoldalú, nagy műveltségű orvosok vitték bele Boldi-
zsárt az alkimizálásba, de viszont k ö n y v t á r á n a k megteremtése
és kiépítése körül tettekkel és tanácsokkal sok jó szolgálatot t e t t e k .

15
 Az i m m á r férfiúvá fejlődött Boldizsár 1565 végéig eljegyzi
és 1566. j a n u á r 27-én Monyorókréken oltárhoz vezeti Zrínyi
Miklós leányát, Doricát, s ugyanezen év szeptember 23-án apó-
sának, Zrínyi Miklós fejének temetésén ő képviseli a B a t t h y á n y
nemzetséget.
Házasságával Boldizsár önállóvá lett, elhagyta a szülői h á z a t ,
s a f e n t vázolt előzmények és adottságok u t á n elérkezettnek
l á t t a az időt, hogy —- amennyire a körülmények engedik —
k ö n y v g y ű j t ő szenvedélyének éljen és m a g á n k ö n y v t á r á t meg-
alapítsa.
Boldizsár rendszeresebb k ö n y v g y ű j t é s e 1566 körül kezdőd-
h e t e t t , midőn úgy önállósága, m i n t vagyoni helyzete ezt meg-
engedte. 1566 decemberében Boldizsár a t y j á n a k a többi közt azt
írja, hogy bizonyos könyvnek g o n d j á t viseli és e g y ú t t a l jelzi, hogy
Saller F a r k a s n a k , aki familiarisa volt, megbízást a d o t t bizonyos
— a levélben, sajnos, nem megnevezett — könyvek megvásár-
lására.
E z a könyvvásárlás azonban még nem lehetett teljesen rend-
szeres jellegű k ö n y v g y ű j t é s , m e r t ekkor még úgy látszik a t y j a
kívánságaira és ötleteire is t e k i n t e t t e l volt. A rendszeres k ö n y v -
beszerzés nagyobb f o r m á t a k k o r ö l t ö t t , amidőn Boldizsár 1570
körül az orvos és természettudós Pistalocius Miklóssal, a bécsi
császári ház hírneves orvosával, m a j d 1571 körül a költő, de
amellett alkimista Corvinus Illéssel megismerkedik. Ezek a
könyvgyűjtésben nemcsak segítik, de bizonyos fokig a g y ű j t é s t
i r á n y í t j á k , arra befolyást gyakorolnak, ami azonban nem je-
lenti azt, hogy Boldizsárnak a k ö n y v e k beszerzése körül nem
voltak kialakult és h a t á r o z o t t kívánságai és céljai.
Boldizsárt k ö n y v g y ű j t ő szenvedélyének kielégítésében első-
sorban Hiller E r h a r d bécsi n é m e t és a m á r említett J e a n A u b r y
bécsi francia könyvkereskedő szolgálta ki, s ez utóbbi a bécsi
császári u d v a r könyvszállítója is volt. (Mindkét könyvkeres-
kedő számlái és levelezése másolatban a g y ű j t e m é n y e m b e n meg-
van). Boldizsár még egy gráci könyvkereskedővel is összeköt-
tetésben állott, ennek nevét a z o n b a n nem ismerjük, csak a n n y i t
t u d u n k , hogy Wilmar E r h a r d volt a könyvelője. Ezenkívül

16
részint A u b r y , részint Boldizsár h u m a n i s t a b a r á t a i Prágából
és Linzből is igyekeznek Boldizsárnak k ö n y v e k e t szerezni.
Miller és A u b r y könyvkereskedőkkel Boldizsár élénk üzleti
összeköttetésben állott, ennek a k a p c s o l a t n a k a részletezése
bár érdekes lenne, mégsem képezi f e l a d a t u n k t á r g y á t . E cégek
számláiból azonban m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy Boldizsárt, a teológia,
a történelem, az etika, a bölcsészet, a földrajz, a jog, a nyelvészet,
a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k , végül az o r v o s t u d o m á n y és a vegytan
érdekelte; a magyaron kívii a latin, francia, n é m e t és olasz
nyelvű könyvek. A k é t könyvkereskedőnél Boldizsár keresteti
pl. a Dialogi de alchimia című m u n k á t , de nem t u d t á k szállítani
neki.
1571-ben vásárolja meg 1. sz. Idea Medicinae és 2 sz. a Dispu-
tatio de Medicina című m u n k á k a t összesen 1 forint és 15 k r a j -
cárért. Megvette t o v á b b á R a i m u n d u s Lullius kémiai természetű
műveit Mercurborum és a De Sancta Essentia című k ö n y v e k e t
1 forintért. U g y a n e k k o r a Chimicum Artificum című műnek
megveszi a prima és secunda pars-át.
Nyilvánvaló ebből, hogy Boldizsár m á r j a v á b a n benne van az
alkímiában, behatóan foglalkoztatja az aranycsinálás, a m i
Pistalocius és Corvinus befolyásának t u l a j d o n í t h a t ó . E z u t ó b b i
azonban igyekszik Boldizsárt az alanyi költészet mezejére is
elcsalni. A bécsi A u b r y t ó l Boldizsár megvette, a t ö b b i közt a
Disputatio de Medicina Nova Theophrasti Paracelsi q u a r t a pars-
»át 35 k r a j c á r é r t , valószínű tehát, hogy az első h á r o m rész m á r
meg volt neki. U g y a n e t t ő l vásárolja meg Gobellius: Epistola de
Thermis . . . című o k t á v nagyságú k ö n y v e t , a z t á n az Alle Heil-
samen Bader in Teutschland oktavo, a J o r d a n ų s : De Peste octavo
ligattus című m ű v e k e t 1 forint értékben.
1584-ben Grácból meghozatja T h e o p h r a s t u s : D e vita longa
című m u n k á t , s 1586-ban A u b r y megküldi neki a Gynaecium
s. t ĥ e á t r u m mulierum Modi és a Gynaeciorum s. de mulierum
affectibus q u a r t o Pasilaae című m ű v e k e t . Az előbbi ára 45 kr, az
utóbbié 2 forint és 20 k r volt.
1588-ban szintén A u b r y t ó l vásárolja meg a Minų iųs: De
morbo Gallico (octavo pergameno) m ű v é t 28 k r a j c á r é r t .
Millertől veszi meg Alexi P e t r i M o n t a n i : A chimeÿ Buch

2 Orvostörténeti Közi. 17
című k ö n y v é t 45 garasért, a z t á n R i m e r : Artzney b u c h - j á t
7 schillingért, a Medicinae veteria deffensio (quarto) című k ö n y v e t
30 k r a j c á r é r t , a J u n d e r : Artzney (octavo) k ö n y v é t , a Pflan z
Buch t 8 k r a j c á r é r t , a „Vie", azaz Vich arczney-t 6 k r a j c á r é r t ,
végül a Zan arcznay-t 5 k r a j c á r é r t .
így t e h á t Boldizsár k ö n y v t á r á b a n összesen mintegy 20 orvosi
mű létezését t u d j u k a számlákból megállapítani, de a valóságban
az ilyen m u n k á k száma sokkal t ö b b lehetett, m e r t részint nem
minden számla m a r a d t r á n k , másrészt pedig m á r nyilván a hipo-
chonder B a t t y h á n y Kristóf is szerezhetett be orvosi k ö n y v e k e t .
így lett B a t t y h á n y Boldizsár k o r á n a k egyik legképzettebb
embere, a híres n é m e t ú j v á r i k ö n y v t á r megalapítója és kiépí-
tője. Lehet, hogy Boldizsár a t y j a is g y ű j t ö t t m á r össze némi
k ö n y v a n y a g o t , azonban a k ö n y v t á r h a t a l m a s méretű gyarapí-
tása kizárólag Boldizsár érdeme.
R e á n k m a r a d t n é h á n y könyvszámla szerint Boldizsár 245
m u n k á t és 483 forint és néhány k r a j c á r , t o v á b b á 21 tallér és
3 schilling értékben vásárolt, ami azonban Boldizsár könyvbe-
szerzésének csak töredéke lehet.
Boldizsár könyveinek túlnyomó többsége természetesen la-
tin, hiszen ekkor még ez a t u d o m á n y nemzetközi nyelve. Sok
azonban a francia és a német is, viszont feltűnően kevés a m a -
gyar, aminek oka talán az lehet, hogy ezeket nem Bécsből és
külföldről szerezte be, h a n e m valószínűleg maguktól a szerzőktől
vásárolta meg vagy k a p t a a j á n d é k b a .
Igen kevés az olasz és h o r v á t nyelvű könyv is.
A t u d o m á n y s z a k o k közül természetesen bőven van képviselve
a teológia, már kevesebb a j o g t u d o m á n y , de több a természet-
és orvostudományi k ö n y v . Találunk meglehetős szép számmal,
történelem, földrajz, bölcselet, szépirodalom, költészet, retorika,
n y e l v t u d o m á n y (nyelvtanokkal és szótárakkal) és némileg
etnográfiai m u n k á k a t is.
Boldizsárban t e h á t a sokoldalú érdeklődéssel és nagyvonalú
képzettséggel a h a t á r t a l a n könyvszeretet párosult, amelynek
eredménye a n é m e t ú j v á r i k ö n y v t á r . A mai körülmények közt
nem v a g y u n k a b b a n a helyzetben, hogy a helyszínen, a német-
ú j v á r i franciskánus rendházban kötetről kötetre agnoszkáljuk

18
a Boldizsár által szerzett k ö n y v e k e t . Mindenesetre sok k ö n y v
k e r ü l t ide Boldizsár halála u t á n fia, a nagy protestáns II.
Ferenc és u n o k á j a a konvertált I. Á d á m idejében és a k é t Beythe
prédikátori jóvoltából is; ez u t ó b b i a k szerzeményének egy része
azonban elkerült N é m e t ú j v á r r ó l .
B a t t h y á n y Boldizsárral kapcsolatban meg kell említenünk,
hogy ő volt megalapítója a n é m e t ú j v á r i n y o m d á n a k is, amelynek
az ismert Mañliųs J á n o s volt a tipográfusa, és amely, úgy látszik,
1582-ben már és 1595-ben még m ű k ö d ö t t . A Manlius-féle nyomda
a z u t á n egy időre megszűnt és körülbelül húsz év múlva t á m a d t
fel ú j r a . E n n y i t t e h á t B a t t h y á n y Boldizsár eredményes k u l t ú r -
működéséről.
Á t t e k i n t v e t e h á t B a t t h y á n y Boldizsár orvosi könyveiről
szóló számlái feljegyzéseket, meg kell állapítanunk, hogy k ö n y v -
t á r a k b a n ilyen szakmai k ö n y v aránylag sok volt, és ha Boldizsár
összes számlái m e g m a r a d t a k volna, akkor könyveinek számában
lényeges emelkedést t a l á l h a t n á n k . Figyelembe kell v e n n ü n k ,
hogy Boldizsár k o r á b a n főleg a teológiai irodalom virágzott
annyira, hogy a nagyobb k ö n y v t á r a k b a n is az orvosi könyvek
a r á n y a kevesebb volt. Talán nem lesz érdektelen, ha a X V I I .
század kisebb nagyobb k ö n y v t á r a i b a n gyógyászati könyvek
szempontjából k ö n y v t ö r t é n e t i szemlét t a r t u n k .
A X V I . század végén talán Mossóczy Zakariás nyitrai püspök
k ö n y v t á r a az egyetlen, amely orvostudományi könyvek szem-
p o n t j á b ó l Boldizsár k ö n y v t á r á v a l felveheti a versenyt. Ennek
h a t a l m a s k ö n y v t á r á b a n , amelyet a püspök halálakor 1587-ben
leltároztak a következő orvostudományi k ö n y v e k e t t a l á l j u k :
1. Sylvius: De conservanda bona valetudine.
2. Gebelius: De thermis Misnensibus.
3. Botallus: De curatione.
4. Fallopii: Mutinensis (Fallopius G. valamely m u n k á j a , de
az összeírás a k ö n y v címét n e m említi. T e h á t vagy a De
medicatis aquis et fossilibus című Velencében 1569-ben,
vagy a D e compositione medicatorum. Velence 1570,
vagy végül az Opera Omnia. F r a n k f u r t 1584-ben megjelent
művek valamelyike értendő.)
5. Practica Medicinaria, in octavo

19
 6. M o n t a g n a n u s : De morbis.
7. Michaelis Savanorolae: Practica de aegritudinibus.
8. Opus Rasis (Rasis) R h a z a , R h a z e s (seu A b ų ĥ e ç ĥ r : Medi-
cinae liber ad Almansorem. Velence 1497.)
,9. De virtutibus ĥ e r b a r ų m scriptus liber. T e h á t kézirat.
10. F u x i u s : De morbis, in octavo.
11. Cornelius Celsius. (A mű címe nincs megadva, t e h á t :
Aurelius Celsus Cornelius: De re medica libri V I I I . vala-
melyik kiadása)
12. Masilii: De re medica.
13. Epistolae Menardi medicinales.
14. Dondis Agregator P a t a v i n u s in omnes morbos.
15. Jacobi Foroliviensis: In p r i m u m canonis Avicennae com-
mentarii.
16. De o m m u n i b u s morbis magnus scriptus. ( T e h á t ez is
kézirat.)
17. Jacobi Foroliviensis: In Aphorizmos Hippocratis.
18. Ambrosii P a r e i : Chirurgia.
10. De iuribus ligni Guai aci et morbo Gallico variorum auto-
rum.
20. A n d e r n a c u s : De re medica pars prima et pars secunda.
21. Medicae artis principes latini: Aurelius, Cornelius, Celsus,
Scribonius, Largus, Marcellus, Empir¡eųs stb. Paris 1567.
22. Medicas artis principes graeci: Arctaeus, R u f u s Ivphe-
sins Oribasius, Paulus Aeginaeta, Aetius, Alexander,
Tra iññųs, Açtųariųs, Nicolaus Myropeus, Paris 1567.
(L. I v á n y i : Mossóczy Zakariás és a m a g y a r Corpus
J u r i s keletkezése, Budapest 1926. 104—132. I )
Mossóczy k ö n y v t á r á b a n t e h á t tekintélyes számú gyógyászati
könyvet találunk, s lehet, hogy körülbelül ennyi orvosi könyv
B a t t h y á n y Boldizsáréban is volt.
1588-ban Benkner J o a c h i m brassói polgár k ö n y v t á r á b a n talál-
juk a De conservanda bona valetudine című és nyilván Sylvius-
tól való k ö n y v e t . U g y a n e k k o r Meresinczy P é t e r győri püspök
szombathelyi k ö n y v t á r á b a n van egy P r a x i s quedam medica című
könyv.
Az ismert történetíró B r u t u s J á n o s Mihály halála u t á n ,

20
1592. november h a v á b a n fölleltározták és katalogizálták könyv-
t á r á t , amelyben mindössze h á r o m gyógyászati m u n k á t t a l á l u n k :
1. De H e r b a r i u m Virtutibus,
2. De Capricci mediciná i libri tres, octavo,
3. Seçre i Mediciná i di Pietro Bayro, octavo.
1598-ban Hetesi P e t ĥ e Márton győri püspöknek szombat-
helyi várbeli könyvei közt találjuk a Fasciculus medicinae
domini Joannis de K e t h a m Alemanni című egyetlen orvosi
k ö n y v e t (1. I v á n y i Béla: K ö n y v e k , k ö n y v t á r a k , k ö n y v n y o m d á k
Magyarországon 1331—-1600, Bpest 1937).
A X V I I . században a „cultura medicinalis" — ha, és amennyi-
ben az egykorú k ö n y v t á r k a t a l ó g u s o k b a n megbízhatunk —
m i n t h a nálunk egy kissé visszaesett volna, de a század második
felében a helyzet nagyot lendült előre és van k ö n y v t á r u n k ,
amelynek remek medicinális k ö n y v a n y a g a volt.
Előre kell bocsátanom, hogy a l á b b közlendő a d a t a i m a t a
s a j á t tekintélyes könyv-, k ö n y v t á r - és nyomdászattörténeti
a d a t g y ű j t e m é n y b ő l veszem.
Galgóczon 1604. augusztus 25-én végrendelkezik vitézlő
Török Benedek fia, Török Balázs galgóczi lakos, külföldön
t a n u l t , intelligens férfiú, kinek Galgóczon háza és ebben k ö n y v -
t á r a volt. N y o m t a t o t t könyveit 85 tételben sorolja fel és meg-
jegyzi, hogy egy ládában 47 darab ,,iroth" könyve is v a n , de
— sajnos — ezeket nem részletezi.
A katalógusban első helyen t a l á l u n k egy ,,Liber scriptus in
coreo viridio M a t t h a e Gutzit de medicinia" című kéziratot,
a z u t á n van egy „Hasznos és szeökséges keöni (v), ineliben
betegségek ellen orvosságok v a n n a k " ; egy „Conservande
Sanitatis Precepta Saluberima regi Angliçáé" című szakkönyv,
végül van egy „ H e r b a r i u m H u n g a r i c u m " is.
T h u r z ó György nádor és királyi h e l y t a r t ó n a k 1610—15 körül
Bitsén több, m i n t 350 műből álló k ö n y v t á r a volt, amelyben azon-
b a n csak egyetlen orvosi m ű v e t t a l á l u n k ; Casparis Cholii:
Theses medicinae de inorbe Hungarico, és talán félig-meddig
ide s z á m í t h a t j u k Werner G y ö r g y : De Admirandis Hungáriáé
Aquis, in q u a r t o című m ű v e t is.

21
 Máriássy Ferencz 1645-ben (április 6) összeírja Makovicza
v á r i n v a e n t á r i u m á t és természetesen az i t t talált k ö n y v e k e t is
leltározta. Ezek között t a l á l u n k pl. ilyen tételeket: „Egy köny
kiben loh (azaz: ló) orvosságok vannak irva -nro 1." T o v á b b á :
„Szegény báttyám Marjasi István irott orvosságos könyveczke
nro 1." Valószínű, hogy mind a k é t k ö n y v kéziratos volt.
Ordódy Imre, a m a g y a r u d v a r i k a m a r a tanácsosa Beleçz
v á r á b a n levő k ö n y v e i t írja össze és 1657. október 27-én a leltár
szerint volt akkor o t t egy Liber medicus germanicus című,
t o v á b b á egy Liber medicus s e n t e n t i a r u m , a z u t á n Sylvius J a -
k a b medicus által írt Liber de ordine et ordinum rationibus
című m u n k a , végül Aristotelis aliorumque philosophorum ac
medicorum problemata című k ö n y v .
T a l á l u n k ebben a században a nők könyvei közt is gyógyá-
szati m u n k á k a t , pl. 1659. március 4-én összeírják és felbecsülik
néhai G s t ä t t n e r Eszter eperjesi lakos h a g y a t é k á b a n levő k ö n y -
veket, s ezek közt szerepel:
„1. K r e u t e r b u c h in folio becsértéke fl. 5, — 40,—
1. Arzneybuch in folio becsértéke fl. 3, — 60,—
1. B u c h der Artzney per becsértéke fl. 2, — 70,—"
1668. február 6-án Bajmóczon K e r e s z t ú r ÿ László itteni k ö n y v -
t á r á t leltározták, de ebben csak egyetlen orvosi k ö n y v e t talá-
lunk a Medicina R u l a n d i a n a - t .
Ezen kisebb k ö n y v t á r a k b a n t e h á t aránylag elég sok ínedi-
cinális k ö n y v e t is találunk, á m d e mindezeket nagyon messze
t ú l s z á r n y a l j a orvosi s z a k m u n k á k dolgában a kassai Szent
Erzsébet-egyház k ö n y v t á r a , melynek katalógusa 1671. december
1-én lett összeállítva, mégpedig két szepesi és k é t egri kanonok,
t o v á b b á K u n v a l d i Kokeolszky császári generális tábori szállás-
mester és Sigrodt Menyhért, az őrgróf Grano gyalogezredi
alezredes által. Nyilvánvaló ebből, hogy ekkor Kassa a császá-
riak kezén volt.
E h a t a l m a s , 1024 tételből álló, b á r rendkívül sokoldalú, de
mégis kifejezetten egyházi jellegű k ö n y v t á r b a n , természetesen
t ú l n y o m ó a n teológiai műveken kívül tömérdek egyéb szakmai
k ö n y v e t is találunk, pl. az orvosi t u d o m á n y mindenféle á g á t

22
felölelő könyveket, amelyeknek száma százon felül v a n . Az
inventáriumból vagy katalógusból a következő orvosi m ű v e k e t
írhatjuk ki:
Chirurgiae operationes Hieronimi Fabricii.
Donati Antonii: Opus Mediçum.
Conciliator Controversiarum inter philosophos et medicos,
Petri Albano.
H e r b a r i u m Germaniçum.
5. Alexandri Benedicti Meronensis: Opus Mediçum.
Medicina Ludovici a Castro Lusitani.
Jeronimi Cardani: De r e r u m varietate.
Botanicon, sen H e r b a r i u m Theodori Dorsteni.
Joannis Fernelii: Universa Medicina.
10. Galeni: Opera.
E p i t o m a e Galleni.
Petri Antonii medici opera.
Opera Omnia Ludovici Mercati medici.
Alexandri Massariae: Practica Medica.
15. Coñsų tationes Medicae Joannie B a p t i s t a e Monatni.
Alterius medici sine titulo.
Eustachii Ludii medici liber ad s e n a t u m V e n e t u m .
Methodi E v i t a n d o r u m E r r o r u m in Medicina.
Consiliorum Mediciná iųm Rheinerii sectiones.
20. Alter medicus sine titulo.
Eustachii Ludii Medici. (A m u n k a címe nincs megnevezve.)
Gasparis Talliscoccii: Chirurgia.
Arñadi de Villa Nova medici. (Ezen mű címe sincs meg-
nevezve.)
Medicinae utriusque sintaxis Veeharii: Vass.
25. Philippi T h e o p h r a s t i x : Opus Germaniçum medici.
Consilia Medica Antonii Mariae Venusti.
T r a c t a t u s de v i r t u t i b u s ĥ e r b a r ų m .
Practicae medicae Dahielis Szennerti.
De morbis ex Gallicis sentantiis Monzani Vinzentii.
30. Pauli P e r ñ ų m i : Therapeuticae seu Medendi R a t i o .
Dispensatorium Mediçum Joannis Renodaso.
Opus Mediçum Francisci Joellis.

23
 Ludovici Mercato de Mulierum Affectione.
Alexandri Massariae: Disputationes.
35. De morbis p u e r o r u m Jeronimi Mercurialis.
Opus Medicinale Germaniçum.
Joannis F u n k h i i : Opus Medicinale.
Antonii Sanyverii: Opus Simile
J o a n n i s W e u r n i i : D e Febribus.
40. De Morbo Mulierum Albertini Bottonii.
Somniorum Synoliorum Hyeronirni Cardani liber.
Practia Mediçum Hyeronirni Capivactius
Anatoiniae J o a n n i s Driandrii.
Disputationes de nova medicina Torna E r a s t o .
45. Gabrielis Falopii: De ulceribus pulmonibus etc.
D o n a t i Antonii de Akbo Mari: D e medendis corporis
h u m a n i rñalis.
J o a n n i s Argenterii: De Soinno et Vigilantia.
Berytii Bononiensis: Colloquium totius medicinae.
Praxis Medicinae Valterii Bruele.
50. Anatomicae Institutiones Gasparis Bateolini (?).
R e m e đ i ų m F o r m u l a e Casparis Bauchinii.
P e t r i B a y r o : De medendis corporibus.
Medicamentoriim E n a r r a t i o Henriçi B r a h .
Appendix ad T h e a t r u m Anatomicum Casparis Bauchinii.
55. Casparis B(a)uchini: T h e a t r u m A n a t o m i c u m .
J o a n n i s Argenterii: In Artem Medicinalem.
Alchimia Germaniça.
I n t e r p r e t a t i o Somniorum.
Herbarium Latinum Rembuti.
60. Canonherius: De vini virtutibus.
Lexicon Mediçum.
Arca ųin et Medicamentorurn História.
Hyeronirni Cardani medicus.
L a u r e n t i Soltii medici: Consilia.
65. P e t r i Be lőni: Observationes.
Bernardi Gordoni: Liliųm Medicinae.
Hyeronirni Cardani medici: D e Subtilitate.
P e t r i F o r r e s t i : Observationum Mediçá iųm.

24
 F o r r e s t i eiųsđern: O b s e r v a t i o n u m tomi sex.
70. T h e o p h r a s t i Paracelsi: C o m m e n t a r i a .
Observationes Anatomicae.
P a n d o r a seu Medicina Alexandri Suchten.
T h o m a s Phienii: De canteriis.
Galeni Opera novem.
75. P a r a d o x o n Medicinae
Alchimia Nicolai Bugherti.
Conradi Gesneri medici: Evoniinus.
Felicis W ü r z e n : Chirurgia Germaniça.
D e Chirurgiça Institutione Tagaulzii.
80. Chirurgiça Joannis de Vigo.
Cursus triumphalis antimonii fratris Basilii Valentini.
Chirurgia capestris.
Chimicus Consensus Danielis Sennertii.
Metĥódus çųrandi morbos Moñdelle ñ.
85. Sçĥola Anatómiça.
Daniel Senectus: De Febribus.
J o a n n i e Curionis: De Conservanda Valetudine.
Morieni R o m a ñ i Verczetani medici libri tres.
Medicina reformata Seunemanni.
90. J a c o b i Silvii in libros Hipocratis et Galeni.
Ars spysmera seu pulsuum doctrina Trucii.
Articella Petri Pomarri.
Jacobi P o n t i : Rationes Medicinae.
De curandis morbibus Michaelis Pascalii.
95. Onomastica philosophico-medica.
Antonii Missaldi: De secretis h o r t o r u m ect.
Consultationes Hierinimi Mercurialis.
Commentaria Morborum J o a n n i s Jachini.
Andreae L a u r e n t ĥ : História Anatómiça.
100. Alchimia R a y m u n d i Lulii.
Epistola medicinalis J o a n n i s Manardi.
Jeronimi Mercurialis: De Variis Morbis.
J a c o b i Holdrei: De internis morbis.
Ars Mediça: D u n k a n i Liddelii.
105. A n a g r a m m a t e Neandri medici.

25
 Međieųs Nicolai Florentini.
Liber Germanicus Međieųs.
Moschionis Medici: De Morbis Mulierum.
Institutiones Medicinae Daniel¡s Sennertii.
íme t e h á t 109 tételben foglaltuk össze a kassai orvosi könyvek
címeit, melyből l á t h a t ó , hogy a nagyszabású k ö n y v t á r b a n az
a n a t ó m i a , a belgyógyászat,a gyermekgyógyászatba nőgyógyászat,
a sebészet, mégpedig a t á b o r i és a n é m e t sebészet, a gyógyszer-
tan, az általános gyógytan mind képviselve voltak, sőt voltak
monografikus disszertációk is pl. a lázról, az álomról, az ébren-
létről és szerepel még- ekkor is az alchimia. H a m á r m o s t az
olvasó végigtekint ezen a hatalmas orvosi k ö n y v t á r o n , joggal
és méltán felteheti a k é r d é s t ; mit keres ez a sok orvosi mű az
egyházi k ö n y v t á r b a n , ahol ilyen k ö n y v e k e t g y ű j t e n i és t a r t a n i
nem s z o k t a k ? E r r e nézve a m a g y a r á z a t csak a következő lehet:
Kassán m á r az Á r p á d - k o r b a n volt egy „ d o m u s hospitalis",
a város falain kívül, t e h á t Kassa suburbiurnában és mellette
volt t e m p l o m is, amely a Szent lélek tiszteletére épült. E z t az
ispotályt a hozzá tartozó t e m p l o m m a l e g y ü t t 1283-ban IV.
Márton p á p a m á r említi és fennállott a X V I — X V I I . században
is. E k k o r azonban ez az ispotály, főleg a X V I I . században,
nemcsak civil, de k a t o n a i betegek kórháza is lehetett . E b b e n az
ispotályban kell t e h á t eme orvosi k ö n y v t á r eredetét keresnünk,
s mivel a X V I I . században Kassa körül is dúlnak a harcok
—- ezekkel e g y ü t t j á r t a nyugtalanság és bizonytalan helyzet —,
valószínű, hogy Kassa magisztrátusa az egyházi és k a t o n a i
tényezőkkel együtt j o b b n a k látta a nagybecsű orvosi k ö n y v t á r a t
az ispotályból kiemelni és a biztonságot n y ú j t ó városfalakon
belül elhelyezni. Ilyen ú t o n és módon kerülhetett az egykor
egyházi jellegű ispotály k ö n y v t á r a a Szent Erzsébet-templom
k ö n y v t á r á b a . Ez lehet a m a g y a r á z a t a a n n a k is, hogy a templomi
k ö n y v t á r leltározásánál nemcsak az elsősorban érdekelt egyházi
férfiak, de a szintén érdekelt katonai közegek is részt vettek.
A X V I I . század további folyamán találunk itt-ott orvosi
szakkönyveket a magánosok k ö n y v t á r a i b a n is, pl. 1672-ben a
fiscus lefoglalja és katalogizáltatja Hidvéghy Mihály beczkói
házában levő ingóságokat és persze k ö n y v e i t is. Ezek közt is

26
találunk orvosi szakművet, pl. volt ott egy Liber Bohemicus
de medicinis, t o v á b b á egy H e r b a r i u m L a t i n u m és végül egy
Liber conscriptus de medicinis idiomate sclavonico.
1674-ben H u n g e r J á n o s H e n r i k e r f u r t i származású n é m e t
presbiter rendezte az esztergomi egyházmegye k ö n y v t á r á t
éspedig szakok szerint. Minden szakkönyv az ábécé egy-egy
b e t ű j e alá került, t e h á t az A alá a bibliák, a B betű alá a Con-
ciliák stb., az N betű a l a t t voltak a (libri) Medicik elhelyezve.
Spankau Páris, nem a legjobb hírű német generális Magyar-
országon m ű k ö d v é n , neki is volt persze k ö n y v t á r a s ebben a kis-
méretű k ö n y v t á r b a n is két orvosi szakkönyvet találunk, de
mindegyik n é m e t nyelvű: ,,Ain medicinischen P ų e c h " és „Ain
W u n d t Artzney P ų e c h . "
1701. július 27-én írják össze Bercsényi Miklós Ungváron
levő javait és ezen conscriptio 5. p o n t j a a következő:
„In lista sub nro 2 ĥabeñ ųr libri medici nro 12. " A 12 orvosi
könyvcím — sajnos — nincs felsorolva.
A debreceni református kollégium a n y a k ö n y v t á r a természete-
sen m á r a X V I I . században igen tekintélyes volt. E n n e k a hatal-
mas k ö n y v t á r n a k az első katalógusát 1706-ban Naszályi István,
akkori k ö n y v t á r n o k állította össze. A k ö n y v t á r ekkor theka-kre
és ordo-kra oszlott s itt-ott a k a d u n k a katalógusban orvosi
könyvekre is, de ezek száma még meg sem közelíti pl. a fent fel-
sorolt kassai orvosi könyvek s z á m á t .
A debreceni kollégium a n y a k ö n y v t á r á b a n ekkor a következő
gyógyászati m u n k á k v o l t a k :
Fernelii: Universa Medicina.
Veckerii: Medicina.
L y b a n i i : Schediasmata medica et philosophica.
Phisiologia Magiri. (A katalógusban kétszer is felsorolva.)
5. B e d a e : A l b u m A n a t o m i c u m .
Sçĥola Salernitana de conservatione bona valetudine.
Medicina Pauli Ngenetae és Pauli Ngenetae medici opera.
Medicina Bodeletii.
A n t o n i d e : Medulla Medicinae.
10. Lexikon Herbarii Chiberi.
Praxis Medica Dodonaçi. _ •

27
 P l a t e r i : Opus Mediçum.
Dodonaei: H e r b a r i u m .
Debrecenben t e h á t a kassai k ö n y v t á r h o z képest az orvosi
m ű v e k n e k csak mintegy a tized részét t a l á l j u k és a X V I . század
végén B a t t h y á n y Boldizsár k ö n y v t á r á b a n t ö b b az orvosi
vonatkozású k ö n y v , m i n t a X V I I I . század elején Debrecenben.
I I . Rákóczi Ferencz fejedelem parancsára 1707. f e b r u á r
20-án összeállítják az ungvári jezsuiták k ö n y v t á r á n a k kataló-
gusát és ebben ekkor négy orvosi m ű v e t t a l á l u n k :
Medicus in 12, (azaz duodecimo),
Medicus omnes morbos curans in octavo,
Medicus quercentanus in octavo és végül
Medicus Stroseus in octavo.
A felsorolt példákból l á t j u k t e h á t , hogy az orvosi k u l t ú r a ,
különösen Kassán, magas fokú volt, ennek nyomait régi kisebb-
nagyobb k ö n y v t á r a i n k b a n is m e g t a l á l j u k . A most felhozott
példák és a következőkből is ki fognak tűnni, miszerint a gyó-
gyászat terén sem álltunk az utolsó helyen, és fejlett medicinalis
k u l t ú r á n k is volt.

Ba ĥljánÿ II. Ferenc, a nagy protestáns patrónus.

A h u m a n i s t a B a t t h y á n y Boldizsár és Zrinyi Dorica fia II.
Ferenc i n k á b b a hadimesterség, m i n t a k ö n y v e k és t u d o m á n y o k
embere. E n n e k ellenére ő volt a n é m e t ú j v á r i n y o m d a újraala-
pító ja vagy feltámasztója, melyet m i n t erős protestáns termé-
szetesen a reformáció szolgálatába állított. E t á r g y b a n érintke-
zésbe lépett Fidler J á n o s bécsi nyomdásszal és Bécsbe k ü l d ö t t
embere Plakovics J á n o s 1615. m á j u s 12-én Bécsből jelenti, hogy:
,,Az könyv nyomtattoval elege beszélgettem, és megh néztem az
petökett (azaz betűket) éss az présséł ys. Bizony jo zerzámal vagyon,
azt gondolnám, hogy ha kéz pinzy volna, látná az pinzt harma t fél
záz Rénesen mind megh vehettñék tu e the (azaz: de) annak aláb
nem ađgya. In megh kųl en minden féle niomtattást Nagyságodnak,
egy más nélkol nem ađgya." Fidler nyomdásszal az alkú t e h á t
m e g t ö r t é n t , aki, úgy látszik, 1615-ben a nyomdai felszerelést le

28
is szállította és 1615 körüli időből megvan a n y o m d a i felszerelés
jegyzéke és az egyes darabok ára is. E r r e a jegyzékre egy isme-
retlen kéz ráírta, h o g y : „Ez fogott lenni pro typographia Nemet Ujj-
vari ensi circa annum 1600 (!), mert exstálnak még könyvek akkor-
ĥañ nyomtatottak N. Ujjvárott." A feljegyzés — kivéve az évszámot
— helytálló. T e h á t Boldizsár n é m e t ú j v á r i k ö n y v t á r a mint
kultúrintézmény mellé csatlakozik fiának, II Ferencnek feltá-
m a s z t o t t , n é m e t ú j v á r i második n y o m d á j a .
A nyomda feltámasztása t e h á t 1615-ben m e g t ö r t é n t és az
1615 u t á n dolgozik is. Ugyanis B e y t h e Imre II. Ferenchez i n t é z e t t
és 1619—20. körül kelt, de csonkán m a r a d t levélben í r j a : „Az
Typographus ahoz tartia magát, amit nagyságod parancsol".
A m e g ú j í t o t t n é m e t ú j v á r i n y o m d á n a k pedig 1619-ben B e r n h a r d
Máté volt a tipográfusa, mert ez ekkor n y o m a t j a ki a Heidel-
bergi K a t e k i z m u s t m a g y a r és latin nyelven, de amellett — amint
Beythe írja — kalendáriumokat is n y o m t a t , s ezeket a nyomdász
maga viszi a vásárokra eladni.
A nyomda f e n n t a r t á s á n kívül II. Ferenc i t t - o t t t á m o g a t j a
az írókat is, m i n t ahogy pl. a többi között, amidőn kiadandó
„ p r o edendo libro coñųm Regum H u n g a r i c a " című m u n k á r a
pártfogását kéri, segíti Ferenczffy Lőrincz, m a g y a r udvari
kancelláriai t i t k á r t is.
A nyomdai felszerelés N é m e t ú j v á r o n használaton kívül bár,
de még 1634. m á j u s 5. és 9. közt felvett i n v e n t á r i u m szerint
meg volt: „az Bibliotheca mellett egy kis kamrácskában" és nagy-
jában leltározva is lett. Eszerint ekkor még:

„Vagion keöleöm féle szerszám keönyueknek niomtatására.

Item egy kosárral on betűk is vannak.
Második kosárban ismeth külöm féle fa ezkeoz keonyv niomtatonak
valo.
Régĥi póçzok és iskatulak melliekben on beteöketth tartották, nro 7.
Vas preőss (azaz prés) nro 1.
Köz ládában való niomtato keönyvekhez valo szerszám, nro 3."

Még az 1635. augusztus 17-én felvett n é m e t ú j v á r i inven-

t á r i u m is megemlíti a „Könyvnyomtatáshoz való külömb külömb

29
szerszám"-okat, de a t ö b b i leltár m á r nem. A k ö n y v t á r r ó l a
leltár röviden csak a n n y i t mond, hogy ebben sok k ö n y v van.
A z ekkor m á r tekintélyes n é m e t ú j v á r i k ö n y v t á r a t használta a
többi közt Erdély nagyhírű kancellárja, Péchy Simon is, aki
1620-ban olvasnivalónak innen kér kölcsön k ö n y v e k e t és j a n u á r
12-én kelt levelében I I . Ferenc itteni k ö n y v t á r á t , m i n t „szép
bibliotĥékát" emlegeti.
B a t t h y á n y II. Ferenc nem foglalkozhatott oly kizárólagos-
sággal a könyvgyűjtéssel, mint a t y j a , Boldizsár. Különösen
áll ez az 1600 u t á n i időkre, amidőn Kanizsa v á r á n a k elestével
B a t t h y á n y I I . Ferencnek kellett a törökök ellen a Kanizsával
szemben húzódó v é g v á r v o n a l a t megszervezni, amelynek első
generális főkapitánya éppen Ferenc volt. E z a szervezés és a pro-
testáns vallás ápolása és terjesztése foglalta le idejének nagy
részét, s az u t ó b b i vonalon segítette őt felesége, P o p p e É v a .
Ennek ellenére a Bocskay- és a Bethlen-féle időknek N é m e t ú j v á r
k u l t ú r k ö z p o n t j a m a r a d t , főleg protestáns vallási t e k i n t e t b e n .
Bejthék, a Kanizsai Paulideszek, P a t a y a k stb. II. Ferencet
tekintették a nyugat-magyarországi protestantizmus fejének
és p a t r ó n u s á n a k , N é m e t ú j v á r o n jönnek-mennek a m a g y a r és
külföldi protestáns nevezetességek, akiket i t t t á r t karokkal fogad-
nak, de pártolja II. F e r e n c az a n a b a p t i s t á k a t , vagy a m i n t
akkor nevezték újkeresztyéneket is, sőt Nyugat-Magyarország
ezen t á j a i r a I I . Ferenc telepíti be őket. B a t t h y á n y I I . Ferenc
könyvgyűjtéséről — sajnos — közelebbi adataink nincsenek,
könyvek beszerzéséről számlák nem m a r a d t a k . Számadásai
szerint 1610 körül vesz egy orvosi m ű v e t : „Orwos k ö n y w e t "
2 forint 50 dénárért, de a k ö n y v pontos címét nem ismerjük.
A n é m e t ú j v á r i k ö n y v t á r továbbfejlesztésének feladata t e h á t
nyilván fiára szállt, ő szerezgeti be a k ö n y v e k e t és a német-
ú j v á r i k ö n y v t á r o n kívül ő volt az, aki a Körmendi Levéltár
a l a p j á t megvetette.

30
Batthyány I. Ádám, a XVII. század egyik legtevékenyebb embere
B a t t h y á n y I I . Ferenc és P o p p e É v a fia I. Á d á m 1608 m á j u s
h a v á b a n protestánsként született és f e b r u á r 15-én keresztelték
meg. Á d á m protestáns m a r a d t nemcsak a t y j a életében, aki
1625. szeptember elején halt meg, hanem még a z u t á n is, elanÿ-
nyira, hogy 1629-ben és 1631-ben N é m e t ú j v á r o n az ő égisze
a l a t t t a r t a n a k zsinatokat a protestáns prédikátorok. Igaz, hogy a
zsinatolókat túlságosan nem t á m o g a t t a , m e r t 1629-ben ezek a
prédikátorok csak egy köböl b ú z á t , az 1631 m á j u s á b a n zsinato-
lok pedig egy ízben 8 font h ú s t k a p t a k 24 dénár értékben.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Á d á m akkor már P á z m á n y
Péter hatása a l a t t állott és 1629 őszén titokban visszatért a
katolikus hitre. Á d á m a n y j a előtt egy ideig sikeresen eltitkolta
katolizálását és nem hiába, m e r t É v a asszony, bár csak sejtette,
hogy Á d á m körül e tekintetben történik valami, 1629. október
30-án kelt levelében megfenyegeti fiát, hogy ha katolizálni mer
„soha csak hiredet se halljam és ugy vetlek ki szivemből mintha
ingyen sem én szültelek volna e világra." Kérlelhetetlenül kemény
szavak voltak ezek, azonban E v a asszony m á r elkésett a levéllel,
m e r t a k k o r Á d á m m á r katolikus volt.
Á d á m katolizálása akkor k e r ü l t nyilvánosságra, amidőn
Illésházy K a t a l i n n a k udvarolva megkérte a kezét, ekkor t u d t a
meg az a n y a a rideg valóságot. F i á n a k ezt a lépését Poppe É v a
sohasem bocsátotta meg és k ö z t ü k a viszony É v a asszony
1640-ben bekövetkezett haláláig meglehetősen a fagypont
alatt maradt.
A katolizált Á d á m egész életében elég türelmes volt a protes-
tánsokkal szemben, sőt az a t y j a által kedvelt a n a b a p t i s t á k a t
szolgálatába ő is mindvégig m e g t a r t o t t a és még orvosai is
ú j keresztyének voltak.
B a t t h y á n y I. Á d á m személyi adataihoz még meg kell jegyez-
n ü n k , hogy a sok nyelvet beszélő, t a n u l t , k é p z e t t és szorgalmas,
I I I . Ferdinánd császár- és királynak kedves embere volt, .oly-
annyira, hogy köztük szinte b a r á t i viszony állott fenn. F e r d i n á n d -
n a k tetszett ez a rendkívül tevékeny, sokoldalú és f á r a d h a t a t l a n
ember, és úgy látszik, tanácsaira — amennyire az a titkos tanács

31
szerint lehetséges volt — hallgatott. Á d á m s a j á t kezűleg írt
számadáskönyveiben i t t - o t t o l v a s h a t j u k , pl. hogy 1634. novem-
ber 14-, december 4-, 1642. április 25-én a császárral kimentek
együtt L u x e m b u r g b a fogadásos célbalövésre, és ezen lövöldözé-
seken természetesen mindig Á d á m vesztett, rendszerint n é h á n y
a r a n y a t . B a t t h y á n y Á d á m t e h á t a bécsi u d v a r kedvence és
tekintélyes ember, de n e m gőgös, hiszen megtörténik, hogy a
cigányok meghívják k o m a s á g r a ( „Czigariiok hitak komasagra"),
és Á d á m szívesen f o g a d j a a felkérést és elmegy k o m á n a k , sőt
két tallérral, azaz 3 f o r i n t t a l ajándékozza meg őket. A h a t a l m a s
n é m e t ú j v á r i k ö n y v t á r o n és a kétszer felállított n y o m d á n kívül
igen tekintélyes és nagy értékű k u l t ú r t é n y e z ő t jelent a B a t t h y á n y
nemzetség híres K ö r m e n d i Levéltára, melyről a Nagy idők, nagy
emberek című regényében Vas Gereben is méltóképpen megemlé-
kezik, s ennek legrégibb d a r a b j a a X I I . századból származik.
A levéltárnak az a n y a g a az egész középkoron á t , a X V I — X V I I .
században egyre gyűlt és végül is a halomra gyűlő a n y a g
rendezetlenül m á r h a s z n á l h a t a t l a n n á vált. Észrevette ezt a
mindennel törődő, mindenre figyelő I. Á d á m is, és belátta, hogy
a becses a n y a g o t használhatóvá tenni, azaz rendezni kellene.
T ö r t é n t e k ugyan rendezgetési kísérletek már Á d á m o t megelő-
zőleg is, azonban sikertelenek m a r a d t a k , és így Á d á m volt az,
aki ezzel a feladattal is megbirkózott; a levéltár alapvető rende-
zése és rendeztetése I. Á d á m érdeme.
A nagy levelezés és a X V I — X V I I . századi számadások anya-
gát a s a j á t m ó d j a szerint maga Ádám rendezte, de mivel ő nem
t u d o t t jól latinul, t e h á t a latin nyelvű, régi okleveleket és nehe-
zen olvasható írásokat Litomericzy v a g y Litomericzky László
nevű n é m e t ú j v á r i franciskánus a t y á v a l rendeztette meg, aki
feladatát a körülményekhez képest jól el is végezte. (L. erre
nézve: B a t t h y á n y Á d á m , a levéltárrendező című cikkemet a Levél-
tári Közlemények X X — X I I I . évfolyamának 290—309. lapjain.)
E z alkalommal nem f e l a d a t u n k a monumentális körmendi
levéltár rendezése részleteinek ismertetésébe bocsátkozni, ben-
n ü n k e t elsősorban az érdekel, hogy úgy a missilis levelek, mint
pedig a számadások, számlák (összeírások, urbáriumok stb.)
anyaga tele van gyógyászattörténeti a d a t o k k a l .

32
 T e r ü n k nem engedi, hogy a K ö r m e n d i Levéltár X V I — X V I I .
századi missilis és számadás a d a t a i v a l részletesen és behatóan
foglalkozzunk, azonban orvoslás- és gyógyászattörténeti szem-
pontból mégis olyan terjedelmű és t a r t a l m ú ízelítőt talán érde-
mes lesz adni, hogy az anyagról a jövő k u t a t ó i n a k némi fogalmuk
legyen és t á j é k o z á s t k a p j a n a k a K ö r m e n d i Levéltár gyógyászat-
történeti értékéről. Tekintettel arra a sajnálatos körülményre,
hogy 1956 őszén a levéltárnak éppen a X V I — X V I I . századi
körülbelül 15 000 darabra rugó számadásos anyaga szenvedett
súlyos k á r o k a t , míg a missilis levélgyűjtemény — hála a sors-
n a k — m e g m a r a d t és ma is hozzáférhető. Talán célszerűbb lesz
rövidre fogott ismertetésünkben a súlyt az elveszett és pótol-
h a t a t l a n számadások gyógyászati a d a t a i r a fektetni.
A körmendi missilisek és számadások segítségével megismer-
k e d h e t ü n k — legalább is részben — azokkal az orvosokkal és
gyógyszerészekkel, akiknek szolgálatait a B a t t h y á n y nemzetség
ezekben a századokban igénybe vette. A missilis- és számadás-
anyagból a következő orvos- és gyógyszerésznévsort t u d j u k
összeállítani, belevéve a h u m a n i s t a orvosokat is:
Berger Erzsébet n é m e t ú j v á r i gyógyszerésznő.
Berner Á d á m orvos (működik 1648 körül).
Bertolotti Jusztinián gyógyszerész, 1569-ből; k é t levél
maradt utána.
Bien J á n o s kőszegi orvos, 1689—1693 közt v e t t é k igénybe,
3 levele m a r a d t .
5. B asznaų Mihály pettaui gyógyszerész, 1558 — 1559; m a r a d t
u t á n a 2 levél.
Brattez Boldizsár, a Fehér Angyal Gyógyszertár tulajdonosa.
Breitensteines B u r g h a r d t orvos, 1625 és 1637 közt működik,
m a r a d t u t á n a 15 levél.
Breitensteiner Gábor a n a b a p t i s t a , azaz ú j keresztyén orvos.
Catanaeus Salonianus J á n o s Mária h u m a n i s t a orvosdoktor;
levelei, sajnos, elvesztek.
10. Görnaÿ M á t y á s doktor, 1553-ból egy levele m a r a d t .
Corvinus Illés doktor és alkimista, 1557—1587 közti idő-
ből 58 levél m a r a d t u t á n a .

3 Orvostörténeti Közi.
33
 Cortoneus Utinensis P é t e r orvosdoktor, 1556—1561 közti
időből 10 levél m a r a d t u t á n a .
Dassau vagy Dassou De re gyógyszerész, 1536—1645 közti
időből 4 levél m a r a d t u t á n a .
Deñsz András, a bécsújhelyi A r a n y Korona p a t i k a gyógy-
szerésze, 1651-ből kelt egyetlen levele — sajnos — elve-
szett.
15. Deyblin Gergely gyógyszerész, 1543-ból egy levele m a r a d t .
Félix doktor, 1640.
Franco, vagy F r a n c ų s Cézár orvosdoktor levelei — sajnos —
elvesztek.
Gasztl Kornél gyógyszerész.
Gayer orvosdoktor, 1646.
20. Geisler Zsigmond philosophiae et medicinae doctor, 1609,
m a r a d t egy levele.
Goldtfuesz Henrik, a Vörös R á k h o z címzett patika gyógy-
szerésze.
Gráczi (névtelen) doktorasszony, 1653.
Gregher, azaz Gergely doktor, 1649.
H a m p r u n n e r F e r d i n á n d J u s t orvos 1650—1658, m a r a d t
u t á n a 55 levél.
25. Homelius J á n o s doktor és alkimista, 1585—1588, m a r a d t 13
levele.
Höver Frigyes bécsi sebészorvos, 1653, m a r a d t egy levele.
József doktor, orvos, 1649.
Józsua Zsigmond ú j keresztyén orvos.
Kĥeiner József gyógyszerész.
30. Klein J a k a b a B a t t h y á n y nemzetség szalónaki udvari
gyógyszerésze, 1635—1657, m a r a d t 15 levele.
L a u r e n t i u s A n d r á s kismartoni gyógyszerész.
Lednigkh Balázs tábori gyógyszerész, 1558, 1 levél m a r a d t
utána.
Link Á b r a h á m új keresztyén orvosdoktor, 1647.
Mauritz György gyógyszerész, 1590 előtt, 1 levél m a r a d t
utána.
35. Maywaldt Mihály szemész stb. „Oculist, Stein und Bruch-
schneider", egy név nélküli levele m a r a d t .

34
 Mitto P á l pozsonyi gyógyszerész, 1665—1666.
Müller Kristóf szemorvos, 1644, m a r a d t egy levele.
Neander J á n o s n é m e t ú j v á r i u d v a r i gyógyszerész, levele elve-
szett.
Petracolus J á n o s a r t i u m et medicinae doctor, 1534, m a r a d t
egy levele.
40. Pistalotius Miklós bécsi császári u d v a r i orvos, h u m a n i s t a .
X V I . század, 99 leveléből m a r a d t 46 d a r a b .
Purgolt-(Purgolltt) Bálint újkeresztyén orvos, m a r a d t 23
levele.
Bäger doktor, orvos, 1638.
Beų er J á n o s gyógyszerész.
Bimbrigk Menyhért pettaui gyógyszerész 1570, m a r a d t k é t
levele.
45. Schörckhl J á n o s Giszbert gyógyszerész.
Sens vagy Senft András a bécsújhelyi A r a n y Korona Gyógy-
szertár gyógyszerésze, m a r a d t egy levele.
Sĥ etter Bertalan gyógyszerész.
Spiñd er P á l medicinae doctor, 1638—1639, m a r a d t 3 levele.
Spinus Miklós a r t i u m et medicanae doctor 1574—1575,
m a r a d t két levele.
50. Springschnit J á n o s orvos. 1569—1573, m a r a d t öt levele.
Springschnit Félix orvos, 1590, egy levéllel.
Weber J á n o s eperjesi gyógyszerész, 1680.
Weiđñer Pál, a bécsi császári u d v a r „Leib Apotheker"-je.
Wel z Márton medicus-hoz ír levelet Schleifer András (egy
levél).
55. Werner Á d á m doctor medicus provinciális, 1655, m a r a d t
2 levele.
Wiplinger Anna szülésznő, 1640 előtt, egy levéllel.
Zausner Gáspár Boldizsár, az Arany Griff Gyógyszerésze,
1655. Zebek J a k a b , Schind , Stein—Bruch und Áugen Arzt
1653, egy levéllel.
Zobl Illés orvos levele a t y j á h o z , Zobl György orvoshoz,
1569—1599, k é t levéllel.
Magyary—Kossá Gyula: Magyar orvosi emlékek című
művében a felsorolt orvosok közül csak négyet ismer; Cornaxot,

35
Pistalotiust, Spinđ ért és Spinust. (Magyar orvosi emlékek. T I.
kötet 193. 201, 205 és 384 1.)
A névsor t e h á t a z t igazolja, hogy a B a t t h y á n y nemzetség
1534-től a X V I I . századnak körülbelül a közepéig t ö b b m i n t fél-
száz orvost és gyógyszerészt foglalkoztatott, nem is beszélve a
borbélyokról és a fürdősökről. De ez a félszáz személynév
sem a teljes, m e r t hiszen i t t - o t t feltűnik egy-egy idegen, sőt
török orvos és egy-egy névtelen orvosnő is. Néha azonban
súlyosabb esetekhez Bécsből, Pozsonyból, Bécsújhelyből hív-
nak orvosokat, borbélyokat, és ezek konzíliumot is t a r t a n a k .
T o v á b b á nem ismerjük mind név szerint a B a t t h y á n y nemzetség
gyógyszerészeit sem, hiszen a nemzetségnek N é m e t ú j v á r o n ,
Bohonczon, Szalónakon, m a j d Borostyánkőn, P i n k a f ő n , sőt
a kis Dobrán is voltak gyógyszertárai.
E m l í t e t t ü k az imént, hogy súlyosabb betegség esetén idegen-
ből h o z a t t a k a nemzetség tagjai orvosokat és azok ilyenkor
konzíliumot t a r t o t t a k . K é t ilyen esetet ismerünk: B a t t y á n y
I. Á d á m kisfia, Zsigmond, 1649 n y a r á n Szalónakon megbetege-
dett. Eleinte a háziorvos, Link Á b r a h á m doktor kezelte, aki
augusztus 28-tól november 10-ig volt a beteg fiúcska mellett.
Ügy látszik azonban, hogy a kis beteggel nem t u d o t t semmire
sem menni. November 9-én érkezett Szalónakra II. Ferdinánd
király két öszvérhajcsárja azzal, hogy a kis Zsigmondot Bécsbe
a doktorhoz viszik. Következik ebből, hogy a fiú állapota súlyos-
b o d h a t o t t és vagy az apa gondolt a Bécsbe szállításra, vagy
I I I . Ferdinánd a j á n l h a t t a föl, hogy a fiút Bécsbe h o z a t j a . Azon-
ban a kis ,,Szigerl" ekkor m á r nem volt szállítható. így t e h á t
november 10. u t á n az új keresztény Józsua Zsigmond doktor
próbálkozott a gyógyítgatással, de nem egyedül, m e r t december
10-én érkeztek Szalónakra „az kys urfi Signondhoz eő felsége,
udvari borbélja" m á s o d m a g á v a l s „egy nihány egyéb rendbély em-
berekkel" és Szalónakon m a r a d t a k december 27-én délig és
Józsuával nyilván konzíliumot tarLottak. Hogy a konzilium
sikeresebb legyen, csapra vertek részükre egy hordó bort, azonban
a kisfiún m á r segíteni nem t u d t a k , úgyhogy 1650. f e b r u á r
17-én a kis Zsigmond h a j n a l i négy órakor meghalt.
1653-ban B a t t h y á n y 1. Á d á m nővére, Mária Eleonora, Eszter-
házy Lászlóñé volt súlyos beteg, úgyhogy bécsi, bécsújhelyi
és pozsonyi orvosokat és borbélyokat h í v t a k K i s m a r t o n b a a
beteghez és ezen „az én curáltatásomra consiliumot" tartottak
írja a beteg és u t a s í t j a Vukovics J á n o s kismartoni s á f á r t , hogy
a bécsi Rechtperger nevű doctornak „ital pénzül fáratságáért"
16 s k u d á t , a bécsi borbélynak, aki a doktorral volt 8 s k u d á t ,
a pozsonyi Szaibolt J á n o s nevű borbélynak szintén 8 s k u d á t ,
összesen t e h á t átszámítva forintokra, 77 forintot fizessen ki.
I t t - o t t megjelennek a porondon idegen doktorok is, akik
azonban nem konzíliumra mentek. Pl. 1598-ban Szalónakon
vagy Rohoncon j á r t egy újkeresztyén orvos, aki egyébként
Zrínyi György u r a m a t gyógyította. 1609-ban egyik számadás-
könyv feljegyzi, hogy ekkor „egg Bétsi Doctor volt itth", azaz
N é m e t ú j v á r o n . 1619-ben egy bécsi bábaasszony működik Szaló-
nakon, 1649-ben egy orvosasszony jár N é m e t ú j v á r o n és Ro-
honcon, 1650-ben két német bécsi doktor, aztán egy török doktor,
1653-ban pedig egy gráczi doktornő fordult meg N é m e t ú j v á r o n ,
1654-ben pedig u g y a n i t t jár, m a j d pedig Rohoncon az eszter-
gomi érsek orvosa.
Az orvosdoktorok mellett, a k i k e t m á r a X V I . században
,,phisicus"-oknak is neveznek, az egészségügyi személyzet közé
s z á m í t o t t a k , a borbélyok, a ,,fördös"-ök, a bábák, a vízégetők,
a fűszedőasszonyok. Csodálatos, hogy a K ö r m e n d i L e v é l t á r
missilis levelei közt borbélyok által írt levél igen kevés van és
név szerint is csak kevés borbélyt ismerünk. Összesen öt bor-
bélytól v a n n a k a levéltárban levelek: Borbély, vagy Barbély
Albert (ezt egyébként egy 1650. évi számadáskönyv „Barbély
Albert teörök Doctor"-nak nevezi), Borbély Benedek, István,
Kristóf és Mihály tói; ez utóbbi is i n k á b b k a t o n a , ti. v a j d a , de
lehet, hogy emellett a mesterségét is gyakorolta.
N é m e t ú j v á r o n 1603-ban, sőt 1653-ban is m ű k ö d ö t t egy né-
met borbély is, a többiek t e h á t magyarok.
A borbélyok ekkor éppen úgy gyógyítgatnak, m i n t a medici-
nae doctorok vagy physicusok; sebeket gyógyítanak, köpö-
lyöznek, purgálnak, riihöt gyógyítanak, gyógyszereket állí-
t a n a k össze és k o t y v a s z t a n a k , mint ahogy pl. a szalónaki né-
m e t borbély 1603-ban „valami röhös törököt is gyógyétot". E r e t

37
v á g n a k , bár ezt i n k á b b a ,,fördös"-ök csinálják, akik gyógyászati
képesítés dolgában a borbélyokkal egy színvonalon működnek.
A B a t t h y á n y - u r a d a l m a k b a n úgy látszik sok borbély tevé-
k e n y k e d e t t , s k ö z p o n t j u k Rohonc volt, m e r t itt 1632-ben ( m á j u s
17. és aug. 17.) „ Borbély ok Szállása" v a g y „Borbély H á z " is volt.
A borbélyok mellett találunk a B a t t h y á n y - u r a d a l m a k b a n
fürdösöket is, akik közül k e t t ő t név szerint is i s m e r ü n k : 1602-ből
Dániel fördőst, és 1655-ben Rohoncon működik Beber J á n o s
( „ H o n z Beber"). 1602. j a n u á r 31-én B a t t y á n y I I . Ferenc meg-
h a g y á s á r a a szalónaki t i s z t t a r t ó „Dániel /őrđösnek", aki u r a m
őnagysága parancsára — ,,török rabjaiban 18 giogyéthott megh, kik
rwhössek voltak", a d o t t j u t a l m u l két köböl b ú z á t . E g y é b k é n t
a fürdősök fő foglalkozása a köpölyözés, azaz érvágás volt.
1630-ban (június 17.) pl. B a t t h y á n y Ferencné, P o p p e É v a ,
aki ekkor m i n t özvegy m á r állandóan D o b r á n lakott,
,,az Mosó ĥásznál kőpölöszteti magát az kis aszionokkal, azförödös-
đösnek adatot 80 dénár". U g y a n e k k o r az itteni fördösnek ,,Chiger
Motte leánkáia orvosságára" a d t a k 4 magyar forintot t e h á t a
fördös gyógyszerészkedett is.
1634-ben (szeptember 25.) B a t t h y á n y I. Ádám Grébenben j á r t
és i t t megköpölyöztette m a g á t , a m i é r t a fürdösnek gavallérosan
egy tallért fizetett.
1646-ban B a t t h y á n y ismét egy fürdössel v á g a t m a g á n eret
ezért elég sokat fizet neki: 2 forint 20 d é n á r t , de úgylátszik ekkor
ez volt az érvágási tarifa.
1649-ben B a t t h y á n y Á d á m fiai Sopronban t a n u l n a k és egyik
i t t t a n u l ó fiát a „ f ö r d ö s " megköpölyözte, a m i é r t potom 75
d é n á r t fizetett.
1651-ben B a t t h y á n y ié egyik soproni borbéllyal v á g a t o t t
m a g á n eret, amiért férje h a t a r a n y a t , azaz á t s z á m í t v a 18 forin-
t o t f i z e t e t t . Úgy látszik ez a soproni borbély nemcsak eret, de
zsebet vagy erszényt is kitűnően meg t u d o t t vágni.
1654-ben (jún. 23.) a Szalónakon levő „ F e ö r d ö s " az i f j ú asz-
szonyon eret v á g o t t , de itt honoráriumról nincs szó. Áz ifjú
asszony a l a t t nyilván B a t t h y á n y második feleségét kell érteni.
Viszont 1655-ben a n é m e t ú j v á r i fördös megköpölyözte B a t t h y á n y t
és feleségét, amiért 3 forint h o n o r á r i u m o t k a p o t t .

38
 1650-ben a n é m e t ú j v á r i német borbély a beteg török hadi-
foglyoknak orvosságot készített, de hogy milyen betegség ellen
és milyen orvosságot, azt a számadások nem á r u l j á k el. A bor-
bélyok és fürdősök mellett egy ízben előfordult, hogy a fűszedő-
asszony is gyógyított. (L. erre nézve cikkemet az Országos
Orvostörténeti K ö n y v t á r Közleményei 4. számában.)
Ami az orvosok, borbélyok, fürdősök h o n o r á r i u m á t illeti, az
nagyon különböző volt. Voltak orvosok, akik állandóan szerződ-
tetve lévén konvenciót k a p t a k , viszont az — ad hoc — beteghez
h í v o t t orvosnak honorárium j á r t .
1572-ben pl. N é m e t ú j v á r o n egy borbély a Ferenc nevű inast
gyógyította, hogy mi ellen, az nem derül ki, s ezért k a p o t t 2 forin-
tot. Ugyanez évben „doctor E l y a s " , a k i nyilván Corvinus Illés lesz,
hét dupla arany, azaz 21 forint h o n o r á r i u m o t kap. Ugyanezen
évben B a t t h y á n y Boldizsár Pozsonyban volt beteg, és „az bar-
belnek, az ky uramałh gyógy étottha" fizet a t i s z t t a r t ó 4 forintot.
1619-ben a bécsi d o k t o r n a k , aki valami betegség m i a t t Sza-
lónakra j ö t t , 130 forint honoráriumot fizettek, s u g y a n e k k o r a
bécsi bábaasszonynak, aki szintén Szalónakon m ű k ö d ö t t , 65
forint honoráriumot és 5 forint útiköltséget fizettek.
1647-ben B a t t h y á n y Á d á m a bécsújhelyi d o k t o r t h í v j a beteg
feleségéhez és a d o t t neki 50 tallér, azaz 75 forint gavalléros hono-
ráriumot.
1651-ben doktor P e r d o l t és doktor H a m p r u n n e r orvosok
v a n n a k I. Á d á m n á l és az előbbi 18, az utóbbi pedig csak 9 fo-
rint honoráriumot k a p o t t .
1652-ben Á d á m ismét az egyik bécsújhelyi orvost h í v a t j a , és
ennek fizet 60 korona tallér, azaz 110 forint tiszteletdíjat.
A m i n t l á t j u k t e h á t , az orvosi honoráriumok elég m a g a s a k és
ingadozók.
1656-ban Nádasdy T a m á s , P y e ñ Á d á m a n a b a p t i s t a , azaz
újkeresztyén borbélymestert fogadja meg állandó u d v a r i orvo-
sának, aki természetesen konvenciót k a p o t t . A konvencióra nézve
Á d á m számadáskönyvei a d n a k felvilágosítást, pl. P u r g o l t dok-
tor körülbelül évi 100—150 forint készpénzt k a p o t t , s ezenfelül
n a t u r á l i á k a t . így t e h á t P u r g o l t pl. 1638-ban 22 köböl b ú z á t , 18
köböl rozsot, 10 köböl zabot, 3 köböl h a j d i n á t , 2 köböl kölest,

39
2 köböl á r p á t és 1 köböl lencsét k a p o t t . P o n t o s a n ugyanezt
k a p j a 1647-ben is. Ugyancsak j á r t P u r g o l t n a k konvenció fejében
k é t disznó és k é t 1 izlalt á r t á n y , s ezenkívül bizonyos mennyiségű
faggyú is.
1647-ben és 1649-ben Link Á b r a h á m doktor t e r m é n y b e ĥ
konvenciója pontosan egyezik a Purgoltéval. D e m á r az előbbie-
kétől némileg eltér Breitensteiner Gábor a n a b a p t i s t a doktor
naturáliákból álló konvenciója, m e r t búzából csak 20 köblöt,
rozsból 18 köblöt, h a j d i n á b ó l csak 2 köblöt, a többiből annyit
m i n t Link, ezenfelül 75 forint készpénzt, t o v á b b á k é t fodor sót
és 25 f o n t f a g g y ú t k a p o t t .
Ezenkívül a konvenciós orvosok, ha a B a t t h y á n y családnál
t a r t ó z k o d t a k , napi hús-, bor- és k e n y é r j á r a n d ó s á g o t is k a p t a k .
Az orvosdoktorokon, borbélyokon, fiirdősökön kivid néha
laikusok is g y ó g y í t a n a k . J o b b á g y J á n o s t i s z t t a r t ó pl. 1597.
március 7-én számadáskönyvébe bejegyzi, hogy ,,Attain az
Nardai prédikátornak, hogg az Takács giermeketh gióggitotta az
kórságból frt. 7."
Az öreg B a t t h y á n y I. Ferenc bán idősebb k o r á b a n vesekővel
b a j l ó d o t t és 1516. november 9-én kelt levelében írja, hogy van
egy vesekő-specialista Varasdon, egy Myssar nevű katolikus
pap, aki igen jó hírű vesekő orvos. „Est quidam saccrdos Varas-
dini, Mgssar nomine, qui in medendo calculo bonus fertur medicus
esse." Mert f o l y t a t j a B a t t h y á n y : „Nam nos morbus calculi jam
aliquocies molestavit." A z u t á n , a m i n t az orvosnévsorból l á t j u k ,
voltak, szemész, sebész, vese- stb. specialisták.
I t t - o t t külföldi orvosok is feltünedeznek n á l u n k és gyógyíta-
nak. 1644-ben pl. Dobos György szécsiszigeti v á r k a p i t á n y szem-
b a j á v a l vesződik, és gyógyítja egy holland orvos, Niderlandi
Mátyás, t o v á b b á egy másik, K ock J á n o s nevű orvos is, aki
nyilván szintén külföldi. Dobos kezelése sokáig t a r t h a t o t t , m e r t
már 1644. április 15-én szembeteg és csak 1645. j a n u á r 2-án
jelenti, hogy a szemei és a sebei gyógyulnak. Hogy szembaja
trachoma volt-e, v a g y más valami, leveleiből n e m derül ki.
A missilis levelekből és számadáskönyvekből a következő,
g y a k r a n előforduló betegséglistáját t u d j u k összeállítani:
Ájulás vagy, m i n t akkor m o n d t á k , „alélt á l l a p o t " , uremia

40
heveny vesehomok, asztma, azaz fulladás, különféle daganatok
(arcz-, has-, lábdaganat), elmérgesedett tikszem, epilepszia, azaz
nyavalyatörés, érelmeszesedés (sclerosis), fejfájás, forró betegség,
azaz „hewség", váltóláz, láz, „ f r a n c z u " betegség, frász, azaz
nyavalyatörés, görcsök, hagy máz, azaz tífusz (a X V I I . század-
ban igen gyakori betegség), hasrágás, „ h i s t i k a " , azaz hektika
vagy tiidővész, hideglelés, himlő, k a n y a r ó , kólika, köszvény, azaz
podagra (a X V I I . században szintén gyakori betegség), láz „nadál
esipi szívét", némaság, azaz surditas (ebben szenvedett a X V I .
században B a t t h y á n y Gáspár), orbánc, orrvérzés, pestis,
riih, sárgaság, savhányás (pl. B u d a i K a r a Hasszán, török, „az
szá járñ gelesztát hám/"), sebek, süly, szegezés, szembajok, torok-
fájás, vérhas, vesekő és vízibetegség.
A sokféle betegség és nyavalya ellen részint gyógyszerekkel,
részint operatív beavatkozással és más úton-módon védekeztek.
A gyógyszerek elkészítése, tárolása és eladása a gyógyszer-
t á r a k , a p a t i k á k feladata volt. Gyógyszertárakat, mint már em-
lítettük, a X V I I . században. K ö r m e n d e t kivéve, a B a t t h á n y
nemzetség minden u r a d a l m á n a k k ö z p o n t j á b a n találunk, t e h á t
N é m e t ú j v á r o n , Rohoncon, Szalónakon, Dobrán, m a j d pedig
Borostyánkőn és P i n k a f ő n is.
A n é m e t ú j v á r i gyógyszertár valószínűleg m á r a X V I . szá-
z a d b a n m ű k ö d ö t t , erről az 1634. m á j u s 5-e és 9-e közt felvett
i n v e n t á r i u m tanúskodik, írván, h o g y : „Az Pałéka házban.
Vágion: Póçzokon kiilöm külöm féle ðvegekben való vizek. Azonkép-
pen liktárium is, köreös keörniull ládák pléhestul s kuczostól.
Póçzok: a szerénł." Volt i t t még ekkor ezenkívül: ,,Patikához
való deszka, szál lő" és ,,Patikához való laytorya nr. 2." Ugyan-
ezen helyzetet állapítja meg az augusztus 13-án felvett leltár is.
Az 1646. augusztus 17-én felvett, n é m e t ú j v á r i gyógyszertári
i n v e n t á r i u m a „patika h á z z a l " röviden végez, m e r t j o b b a d á n
csak a b ú t o r z a t o t sorolja fel, amely a következő darabokból
állott:
„Az Palika házban. Körös körüli pulczok. Zöld kályhás kemencze
nro. 1- Almáriumok nro 6 - Láda fiastu l nro 3. - Asztali fiastu l
nro 1. Réz mozsár nro 1- Kis láda nro 1- Lajtorja nro 1- Patjkához

41
való pincze tok nro 1." Ez a leltár tehát a habán kerámiából készült
gyógyszerészeti edényekkel nem foglalkozik.
1678—79-ben N é m e t ú j v á r o n német nyelven összeírják a
gyógyszertári fölszerelést, s ugyanez történik 1681-ben magyar
nyelven. Az 1681. j a n u á r 1-én f ö l v e t t n é m e t ú j v á r i patika-in-
v e n t á r i u m visszatér a kerámikus felszerelésre, s eszerint az, vagy
legalább a n n a k egy része a k ö v e t k e z ő :
,,Patikában való külömb külömb féle uy keresteni edények nro 36.
Item más féle, Patikában való üvegĥek is benek.
Uy keresztenyi feiér mázos gyertyatartó nro 3.
Item kék uy keresztyéni gyertyatartó nro 1.
Falra való régi réz gyertyatartó nro 12.
Uy keresztenyi kék medence nro 1.
Uy keresztenyi feiér mázos hordócska 2.
Item kék hordócska nro 1.
Uy keresztenyi rostélyos kék iskátula (?)
Uy keresztenÿ zöld iskátula nro 2.
Uy keresztenyi feiér füstölő nro I.
Uy keresztenyi feiér saitár teli liktáriumnak való formákkal."
Van azután még ,,A kék boltban ... Vasas patika ládácska"
és végül „Uy keresztenyi urinale".
Ha ezt a leltárt összehasonlítjuk az előbbiekkel, megállapít-
h a t j u k , hogy a gyógyszertári felszerelés vonalán nagy előrehala-
dás a X V I I . században nem t a p a s z t a l h a t ó .
Rohoncon 1634. m á j u s 15-én invén áinak, és ekkor „AzPałika
Házban" a következő felszerelést írják össze:
„Vagyon mindenféle égetett víz az üvegekben nro 186." (Ez a
szám 1635-ben lecsökken 143-ra. Ü g y látszik, egy év a l a t t vagy
sok üveg t ö r t össze, vagy az „ é g e t t v í z " lett kevesebb.)
„Uy keresztiñ (tehát h a b á n ) fçöld edén födelestül nro 100."
( E z a szám pl. 1635-ben 106-ra emelkedett.)
„Uy keresztiñ feöldbul valo kys hordok kikben vágjonÿ méz és
ecett nro 8." (Ez a szám 1635-ben 6-ra csökkent.)
„Zeöld almarium nro 1."
„Uy keresztiñ feyér csésék nro 26." (1635-ben ezek száma 30-ra
emelkedett.)

42
 ,,Lictáriumnak való csésék nro 16." Az 1635-ös leltárból meg-
t u d j u k , hogy ezek kék színűek voltak és számuk 18-ra emel-
kedett.)
„Feölcl mj keresztiñ medencze nro 3.
Feöld uy keresztiñ kosár nro 3.
Feöld uy keresztiñ gyergyatarto nro 1.
Feöld uy keresztiñ tánir (azaz tányér) nro 9." (1635-ben szá-
muk 123-ra emelkedett.)
„Ostia sütő vas nro 1.
Póçzok köreskörnyiil és ládák alatta µ éhesek.
Kys tekenyő nro 1."
Egy l á d á b a n patika szerszám. Sajnos, a leltár a szerszámokat
nem részletezi.
Volt m é g : ,, Viz égetni való ón kanna nro 2. Viz égetni való rééz
fázik minden szerszámostól, ón kannával együtt nro 1."
A rohonci gyógyszertár felszerelését 1635-ben a következő
eszközökkel egészítették ki:
„Feöld mosdó medenczéstul nro 1.
Uy köröztienj kék likas iskattula 1.
Eczetes kék mázas korsó 1.
Uy köröztienj feiér, kék és zöld tálak nro 14."
A meglehetős sok h a b á n kerámián kívül volt még: „Szélÿes
réz medence nro 2."
A rohonci gyógyszertári inventáriumok közül talán legrészle-
tesebb az 1637. m á j u s 15-i s e szerint a patika fölszerelése a
következő v o l t :

„Patika Házban

Uy köresztén edén fedeles nro 108.

Földbül csinált uy köresztén hordócskák nro 6.
Eöreg uy köresztén tál nro 0.
Csésze nro 94.
Uy kereszten csinálta lábosok nro 6.
Korso keczen (azaz kicsiny) nro 2.
Föld kosár nro 2.
Iros vajnak való tál nro 3. Ahhoz való fedél nro 3.

43
 Erögh korsó (azaz: Öreg korsó) nro 3.
Skatola nro 1.
Fejér tál nro 29. Uy kereszten csésze nro SS.
Fejér medencze nro 10.
Réz palaczk nro 2. Patod (?) palack nro 5.
Fa mosár nro 3.
Réz fazék nro 2. Réz sajtár nro 1. Réz kanna nro 1.
Vas kemencze nro 2. Sajtár nro 4.
Rostali szita nro 7.
Üres üuegh eöregh s keczen (azaz nagy és kicsiny) nro 129.
Üres üuegh palaczkok nro 12.
Nád méznek való palaczk nro 5. Viz égetni való palack 10.
Üuegek a kikben éget vizek vannak nro 135.
Üųegek a kikben eczet vagion nro 13.
Palaczkok a kikben olaj vagion nro 13.
Palaczkok a kikben olaj van nro 13.
On mosdó medenczéstől nro 1.
Uy köresztin fazekok a kikben minden féle becsinált liktáriumok
vannak nro 30.
Fujó nro 1. Régi pincze tok nro 1.
Ostia sütő vas nro 1."
Rohonc gyógyszertárának felszereléséhez ínég meg kell emlí-
t e n ü n k , hogy az 1648. m á j u s 17-én f e l v e t t inventárium szerint
i t t ekkor ,,Mandola olayhoz valo praes" is volt. Ezenkívül még
csak az 1660—1661. évi leltár érdekes némileg, m e r t az a ren-
geteg h a b á n k e r á m i á t mellőzi és i n k á b b a berendezési t á r g y a k a t
sorolja fel. A leltár szerint a rohonci v á r b a n , az ötödik h á z b a n
volt. „Item patikához rosté lyos armariom nro / . " A z u t á n :
„Az patika házban.
Az falokhoz szegeztetett orvosságoknak és k¿ilemb külemb féle
edényeknek való zeöld ládák keörös keöreől, azon ládákon keörös
keöreől polczok mind a faligĥ, azon polczokon sok féle vizek és sze-
lenczékben való orvosságok.
Hosszú zeöld asztal nro 1.
Zeöld rosté lyos Armariom orvosságoknak való nro 1.
Orvosságokhoz való sraifa prés nro 1.

44
 Viz égető fazékhoz való feödeles és czévés ón kannák nro 5 . "
Ezeken kívül volt még „ V i z égető réz fazék hat iuegre való nro /."
T o v á b b á a hatodik boltban, azaz bolthajtásos helyiségben:
„Orvosságoknak való pléhes arrnariom, egg néhány rendbéli or-
vosságok benne való nro /."
Az idézett inventáriumokból l á t j u k tehát, hogy ekkor ezen a
vidéken a gyógyszertárakban a legtöbb az a n a b a p t i s t a h a b á n o k
által g y á r t o t t p a t i k a e d é n y . A műipar története szempontjából
igen sajnálatos, hogy ezekből a kerámiákból egyes darabok
nem m a r a d t a k meg.
A szalónaki gyógyszertárról 1636-ban és 1637-ben az ekkor
felvett leltárak, és a későbbiek is, csak annyit m o n d a n a k , hogy
szerepel „Körösköreiül való polcz egész földig ládákkalde hogy
a sok polczon és ládákban mi van, arról az inventáriumok kö-
vetkezetesen hallgatnak. A 1648. m á j u s 17-én felvett Szalónaki
leltár csak a n n y i t árul el, hogy i t t ekkor „olaynak való praes
nro 7." volt.
Egy 1647. j a n u á r 25-én kelt i n v e n t á r i u m szerint D o b r á n pa-
tikaház volt, amelyről azonban közelebbit nem t u d u n k . T o v á b b á
egy 1648. m á j u s 20-án és 1652. m á j u s 20-án kelt i n v e n t á r i u m
P i n k a f ő v á r á b a n , mely azóta n y o m t a l a n u l eltiint, említ p a t i k á t
és beszél „az Grádicz mellett való patika házról
K ö r m e n d e n ugyan ekkor nem volt még gyógyszertár, de az
1691. j a n u á r 1-én kelt inventárium fölemlíti, hogy a v á r b a n egy
„orvosság tartó kis láda" van, t e h á t ez nyilván valami kézi gyógy-
szeres láda lehetett.
Ilyen orvosságos ládák egyébként e g y e b ü t t is voltak, pl. 1645-
ben B a t t h y á n y I. Á d á m Bécsben vásárol egy ezüst p a t i k a l á d á t
(,,eöst a p a t i k a " ) , és az 1650. m á j u s 17-én felvett rohonci vár-
i n v e n t á r i u m szerint ekkor volt a v á r b a n egy ezüst és egy paraszt
patikaláda. A vas patikaládáról m á r volt szó. 1684. augusztus
11-én összeírják a n é m e t ú j v á r i T á r h á z b a n levő h o l m i k a t és
ekkor i t t többek közt leltároznak „egg törökös apatika ládá"-1 is.
Előfordul ekkor m á r a tábori vagy mezei gyógyszertár em-
lítése, m e r t 1653 körül kelt egy kárösszeírás, melynek 14. p o n t j a
szerint ismeretlenek valahol és valamiképpen széjjelrombolták

45
a t á b o r i g y ó g y s z e r t á r a t : „Die Feldł Apołeck zerschlagen", vagy
magyarul ahogy ekkor í r t á k : „Mezei patikát elrontották"
I t t - o t t magánosok is t a r t o t t a k kézigyógyszertár-félét, pl.
1644-ben (július 29.) Forgács Á d á m n a k K a s s á n , Vas Mihály
u r a m házánál levő portékái közt előfordul ,, Egy patika szerszá-
mos fejér láda, az mellÿben sirupok és olajok vannak".. . „Item
egy fejér ládában holmi patika szerszámok, fü gyökér etc."
Lássuk most m á r , hogy a p a t i k á b a n , meg e g y e b ü t t is miféle
gyógyszereket és gyógyszerszámokat találunk. Mindenekelőtt
azt m á r t u d j u k , hogy B a t t h y á n y I. Á d á m n y a r a n t a egy fűszedő-
asszonyt t a r t o t t , akinek fő feladata volt a g y ó g y f ü v e k e t és nö-
vényeket összegyűjteni és ezekkel a B a t t h y á n y p a t i k á k a t el-
látni. Ezzel összefüggőleg 1699-ben pl. N é m e t ú j v á r o n „Apatiká-
ban való fütartó fiókos ládát" t a l á l u n k . Már 1598-ban, midőn
B a t t h y á n y é k n á l j á r az az újkeresztyén doktor, aki Zrínyi (György)
u r a m a t is g y ó g y í t o t t a , akkor, úgy látszik, ennek ösztönzésére
gyömbért, s á f r á n t és székfűvet vásárolnak, t e h á t voltaképpen
növényi gyógyszereket.
A K ö r m e n d i L e v é l t á r számadásai k ö z t a feljebb név szerint
fölsorolt gyógyszerésznek több, m i n t harmincz gyógyszerszám-
lája szerepel. H o g y ezekből most mennyi van még meg, azt egy-
előre nem t u d j u k . Ezen számlákból természetesen érdekes képet
vázolhatnánk, a z o n b a n ezen számlák részletes és terjedelmes
ismertetésére h e l y ü n k nincs. H a e számlák m e g m a r a d t a k , esetleg
egy önálló dolgozat a n y a g á t képezhetné.
E g y 1630—1640 körül készült datálatlan „Memoriale" sze-
rint a B a t t h y á n y nemzetség valamelyik t a g j a (valószínűleg
I. Ádám), ekkor összeírta, hogy Gereczből, azaz Grácból milyen
gyógyszereket kellene hozatni. Eszerint t e h á t , úgy látszik, álta-
lánosan ismert és használt gyógyszerek voltak a következők:
1. T a b u l a ex efectuario de succo B o s a r u m .
2. T a b u l a e salubrinas.
3. Morselli c o n f o r t a n t o s m i r u m in m o d u m .
4. P i ų as ad m o n s t r u m m o v e n d a .
5. P i ų as ad urinas et masestras noventia.
6. P i ų as Chrochiae.
7. Cassia e x t r a c t u s .

46
 8. Oleum fenici.
9. Oleum Terpentini.
10. Oleum M a n d u l a r u m dulce.
11. Manna colobrina librae 2 . "
Ezek lennének tehát az akkori fogalmak szerint a hatásos
gyógyszerek. Ámde nagyban és sokféle gyógyszert készítettek
ekkor borból vagy borral is és egy 1617-ben készült (szeptember
9.) összeírás a tízféle b o r f a j t a közt említi pl. az ,,orvosságos"
bort. Van talán m á r akkor v i t a m i n d ú s n a k s e j t e t t , ,,czitromos"
bor; és valószínű, hogy gyógyerejű lehetett az akkori foga inak
szerint a „centaurea b o r " is. Mindenesetre erősítés és gyógyítás
szempontjából gyakran k a p n a k bort a török hadifoglyok, s
a m i n t látni fogjuk, a bor gyógyító ereje fontos volt ekkor állat-
gyógyászati t e k i n t e t b e n is.
1638-ban a n é m e t ú j v á r i bor-dietáriumban olvassuk, hogy pl.
„Aszonion eő nagysága parantoslatrája attarn kis konyhára
oruoságh főzni való borł extra p. (pint) (1) 2." 1644-ben ugyan-
csak n é m e t ú j v á r i bor-dietárium értelmében a patikaházhoz
a d t a k „mivel patikába fő (azaz: f ű ) szerszámot csináltak" négy
pint bort, 1649-ben a beteg és sebesült török hadifoglyok bort-
k a p n a k s az ugyanezen évi n é m e t ú j v á r i bor-dietériumban ol-
vassuk, hogy: „Assonyom eő nagysága parancsára attain az Doctor
nak, mivel kis urnák orvosságot csinálł, p. ( p i n t ) 4 " bort, írja a
tisztartó. Mármost, hogy ez a négy pint bor az orvossághoz
kellett-e vagy a doktor j u t a l m a volt, a számadásból nem derül ki.
1654-ben Eszterházynénak, a p a t i k á n a k és páter Sámuelnek
orvosság készítéséhez bort a d n a k .
Gyógyszerszámba ment ekkor az ecet is, pl. 1607. j a n u á r
20-án a tisztartó feljegyzi, hogy: „Küldeöttek Újvárra asszonyom
ii nagysága parantsolatjából egy átalag eczetet, kitt ü nagysága Re-
gedébe küldőtł az Doctornak, hogy ii nagyságának orvosságot czinál-
jon belőle."
Az 1645. m á j u s 17-étől 1646. m á j u s 17-ig terjedő szalónaki
borszámadások szerint a beteges keresztény és török hadifoglyok
szinte állandóan ecetet vagy ecetet és bort, m i n t gyógyszert
kapnak.

47
 A gyógyszerek készítéséhez szükség volt az olajra is, amely,
m i n t l á t t u k , többféle volt. Pl. egy 1645. június 25-én kelt szám-
adás szerint a n é m e t ú j v á r i t i s z t t a r t ó a p a t i k á b a hozat ,,orvos-
ságokhoz 9 yá fa olai/t, fųñiųát pro den. 20, fac.it florenos 2 dena-
rios 77 1/2."
Gyógyszerszárnba m e n t ekkor a timsó is. Egy ízben (1651.
június 28.) írja a rohonci Lisztartó ,,orvosságĥ csinállásra sáfár
hagyására vétetett tiz soó, pro deb. 5." Hogy milyen orvosság ké-
szült ebből a timsóból, az a feljegyzésből nem derül ki.
1661-ben (augusztus 5.) jelenti a n é m e t ú j v á r i tisztartó, hogy
,,Vettem az kis asszony számára Orvųosságĥnak az itt való korts-
márostul sáffránt, gauffart, szere sen dió virágot, szekfüvet, borsot
s tiz soót pro /.- den 65." Különös, hogy mindezeket „ k o r t s m á -
rosoktól" és nem gyógyszerésztől szerzik be, s úgy látszik, hogy
ezekből házilag k o t y v a s z t o t t a k össze valami gyógyszert.
Hogy a mindenféle „ v i z e k " a X V I I . század gyógyszerei közt
mennyire fontosak voltak, azt a vízégetésről írt és m á r idézett
cikkemből is meg lehet állapítani.
1649-ben Goldfuesz H e n r i k , a Vörös R á k h o z címzett gyógy-
szertár tulajdonosa szállít BatLhyány I. Ádámnak desztillált
vizet, egyszer 12 m a j d a z t á n ismét 20 dénárért, ezenkívül pet-
rezselyemvizet („Petersill Wasser") 15 dénárért, földfiistike-
vizet (Fumaria officinalis, azaz „ E r d rauch wasser") 12 dénárért
és k é t ízben h a s h a j t ó v i z e t ( „ L a x i s wasser") 72, illetve 54 dénárért.
Ezenkívül isznak a betegek „hév v i z e t " . 1693-ban említenek a
számadások ,,Hév víz innÿa valo korsótł", melynek az ára 7 dénár
volt. Ezenfelül említenek a számadások szemport, s ez az ú r n a k
( B a t t h y á n y II. Á d á m n a k ) kell, akinek ezen fölül okuláré]a is
volt. 1695-ben pedig a számadások e l m o n d j á k , hogy valami
olasz bárótól f l a s t r o m o k a t v e t t e k 75 f o r i n t é r t ; az árakhoz képest
csoda flastromoknak kellett lenni.
A gyógyításhoz t a r t o z o t t a sclerotizálás elleni érvágáson kívül
a purgatio is, azaz a h a s h a j t á s . A purgálást azonban a doktorok
néha eltúlozták. E z é r t írja Zrínyi György 1595-ben B a t t h y á n y
I I . Ferencnek, hogy hideglelése v a n : „De az Doctor, nem tudom
my bivyt volt belé¡oli purgatiókatada megh innon,hogi három awagi

48
négi hideglelés volt volna bennem is, de az italnak errőssége mist ky
kellene belőlem menny."
1649-ben egy számadáskönyv feljegyzi, hogy szeptember 26-án
B a t t h y á n y I. Á d á m nem e v e t t ,,az Palotán, mivel eő nagysága
purgált." 1635-ben Á d á m fia Kristóf „purgatiót vet."
A gyógyszerészek foglalkoznak pl. tintagyártással is. 1646-ban
Klein (Kloan) J a k a b a p o t e k á r i u s n a k J o b b á g y Dániel udvarbíró
„tintának való eszköz"-ért és o s t y á n a k való ,,föstékért" 1 forintot
fizet.
A gyógyszereken kívül ekkor k a p h a t ó k a g y ó g y s z e r t á r a k b a n
mindenféle eszközök is. 1646-ban B a t t h y á n y 1. Á d á m s a j á t
kezű számadásaiban feljegyzi, hogy a felesége vagy a m i n t ő
í r j a : „Az atiarnfia számára csináltak eszkezt a patikában," 4 tallér,
azaz 6 forintért, de hogy miféle eszköz vagy orvosság volt ez, az
nincsen följegyezve.
Egy 1640—50 közt kelt egyik számadásban a p a t i k á b a n cucli
vásárlásról van szó és ennek ára 1 forint és 37 dénár volt, a r á n y -
lag t e h á t elég drága.
1649-ben B a t t h y á n y I. Á d á m Sopronban tanuló egyik fia
beteg és a nevelő vagy gondviselő vásárol „az kis urnák pösölni
való iiveget tokostu l, mive l beteges volt pro den. 40." I t t t e h á t
valószínűleg a mai kórházak „ k a c s á n a k " nevezett ősével állunk
szemben, úgy látszik azonban, hogy ekkor ezt az üvegedényt
t o k b a n t a r t o t t á k , így védték az eltűréstől.
Efféle, de m á r fejlettebb szerszámot találunk Ðobre v á r á n a k
1656. (június 18.) évi levéltárában, ahol az inventálók egy ,,Urina-
lis sedes-t (azaz: Leibstuhl-t)" jegyeznek fel.
Az 1681. j a n u á r 1-én felvett n é m e t ú j v á r i leltárban „uy keresz-
tényi urinalé"-1 (hatot) t a l á l u n k , 1686-ban pedig ugyancsak
N é m e t ú j v á r o n „Az kék boltban" egy „Réz urinale"-t találunk.
Meg kell még jegyeznünk, hogy Bejczi Gergely 1570-ben a z t
írja, hogy h a s f á j á s ellen ,,peöryéwel lakon", viszont Jakusics
Anna Mária apácafőnökasszony 1645-ben B a t t h y á n y I. Á d á m -
nak jelenti, hogy Forgács Mária apáca ismét beteg „valami has-
rágás miatt" és kéri Á d á m o t , hogy a b a j ellen küldjön ,,petrolica
olay"-t.

4 Orvostörténeti Köz],
49
 Előfordult, hogy az elmebajos vagy az epileptikus beteget
megbilincselték, hogy k á r t ne tehessen m a g á b a n . így történt
ez K o p p á n y i Musztafa török hadifogollyal, aki a feljegyzés sze-
rint „oly nyomorult rab, hogy minduntalan a nehézség bán ya és
mind éjjel nappal bilincset tartunk a kezén, hogy bolondságában
magát meg ne öllyö".
Természetesen operálóeszközöknek is kellett lenni, nemcsak
az érvágásokhoz, h a n e m a sebekhez, d a g a n a t o k h o z stb. is, m e r t
pl. 1649-ben Her eienđÿ Á d á m írja, hogy nyolc helyen v á g t á k
a lábát.
A p a t i k á k gyógyszerszámlái természetesen kisebb-nagyobb
összegekről v a n n a k kiállítva. 1648-ban pl. B a t t h y á n y 1. Á d á m :
„Az Patikáriusnak holmi orvosságokért is" 87 forint 75 dénárt
fizet ki. H a figyelembe vesszük, hogy ebben az időben egy-egy
végvári gyalogos k a t o n a , aki n a p o n t a az életét és a bőrét vitte
a vásárra, ezért a p é n z é r t több mint két évet szolgált, a k k o r el-
g o n d o l h a t j u k , hogy micsoda luxus volt az orvos és p a t i k a , hozzá-
téve azonban, hogy pl. 1654. j a n u á r 1-én B a t t h y á n y I. Á d á m
bécsújhelyi gyógyszerszámlája kereken 202 forint volt.
Többször szó volt m á r a „fördösök-ről, ahol pedig fürdősök
voltak, ott fürdőnek is kellett lenni, amelyek az egészséget is
szolgálták.
F ü r d ő t , illetve f ü r d ő ,,házat", azaz helyesebben fürdőszobát
N é m e t ú j v á r o n 1634. évi inventáriuma említ először. E z a fürdő-
ház természetesen a V á r b a n volt, viszont az 1634. augusztus
17-én felvett leltár m á r n é m e t ú j v á r i városi fürdőházról beszél.
E z a leltár szerint ekkor ú j o n n a n épült és zsindellyel födték be.
Következik t e h á t ebből, hogy N é m e t ú j v á r o n városi fürdőház
eddig is volt, de az elavult és ú j r a kellett megépíteni. Az, hogy
ebben a században erre fürdők v a n n a k , n e m tartozik a ritkasá-
gok közé, hiszen f ü r d ő i n k m á r a középkorban is voltak, sőt Sáros-
p a t a k o n a középkorban már gőzfürdő volt.
A n é m e t ú j v á r i városi fürdőház felszerelése szintén ismeretes,
ebben ekkor volt „^Vizheuíteni való négy szegleti öregĥ vas jazék
nr. 1", t o v á b b á „Förödni való öregĥ kád nro 1"
Ez az ú j j á é p í t e t t városi fürdőház nem sokáig szolgálta a kö-
zönséget, m e r t az 1655. augusztus 17-én felvett i n v e n t á r i u m meg-

50
jegyzi, hogy „Az (városi) Feördeő Ház pusztas az minemeo vas
fazék volt benne, most a ferdeősnál vagion" és ugyanezt elismétli
az. 1656. és 1657. augusztus 17-én kelt i n v e n t á r i u m is azzal,
hogy a vasfazékért a fürdős évenként 1 forint és 50 dénár hasz-
nálati díjat fizet. így t e h á t a városi fürdőház megszűnt és m a -
gánkézbe került. A városi f ü r d ő h á z megszűnése u t á n 1675-ben
a V á r b a n t a l á l u n k egy „fördő házat" és i t t „az belső förödöbeli
mind fejér ónnal burittatott", és 1681. és 1686. j a n u á r 1-én felvett
inventáriumok szerint „Az fördő házban egy darab ón cséve csa-
postór t a l á l t a t o t t és a fehér ónborítás most is megvolt.
Borostyánkőn az 1546. m á j u s 22-én felvett i n v e n t á r i u m sze-
r i n t a második istállóban 2, a Vár alatti m a j o r h á z p i t v a r á b a n pe-
dig 1 „ f ü r d ő k á d " volt. Ezzel szemben 1648-ban (május 20.) az
i n v e n t á r i u m m á r i t t is „ F ö r d ő Ház"-ról beszél, és ezt említi az
1650. évi leltár is.
Bakicsányban 1644-ben, 1655-ben és 56-ban a „sáfár h á z b a n "
v a n „feördő kád". 1656-ban ( j a n u á r 25., június 18.) Dobrán m á r
,,Göőz fördő"-1 találunk és hozzávaló vassatukon járó l á d á k a t ;
1662-ben pedig i t t volt egy „ f ö r d ő kád asztal formára" készítve.
Feltűnő, hogy sem Szalónak, sem Rohonc incventáriumai
semmiféle f ü r d ő t e században nem említenek. Viszont 1653-ban
m á r említik a „ f ü v e s f ü r d ő t " , s ekkor B a t t h y á n y n é „feöves für-
dőÿéhez" egy ízben 3 m a j d 9 p i n t bort a d n a k .
Az egyes v á r a k b a n vagy városokban levő f ü r d ő k mellett a
X V I . — X V I I . századokban a gyógyfürdőket is használják, pl.
1615-ben a grébeni várszámadások feljegyzik, hogy B a t t h y á n y
II. Ferencñé P o p p e É v a : „ A s z o n y o m eő nagysága ekkor (április
15-én) a heő ivizbe iött", de hogy melyik hővízről van szó, azt
itt biztosan megállapítani n e m lehet, valószínű azonban, hogy
ez esetben a szlavóniai Lipik-fürdő értendő.
J o b b á g y Dániel udvarbíró leveleiben g y a k r a n említi a balfi
f ü r d ő t . 1649. m á j u s 7-én Francsics Gáspár körmendi k a p i t á n y a
balfi fürdőre kér lincenciát, m e r t — írja B a t t h y á n y 1. Á d á m n a k
— „tugya azt nagyságod, hogy annak az förödésnek most vagyon
ideie, annak utánna, mikor melegĥ leszen, több kártł łenne ember
magának vele, hogy sem hasznot."

51
 Sűrűn l á t o g a t j á k B a t t h y á n y é k és mások is Tarcsa-fürdŐt,
amely a nemzetség t u l a j d o n á t képezte. I t t üdül pl. 1642-ben a
m a g y a r kancellár és L i p p a y György, 1646-ban B a t t h y á n y I.
Á d á m és felesége, 1647-ben Lippay Gáspár és mások. A tár-
csái savanyúvizet főleg „ a r é n a " ellen isszák és használják.
1648-ban m á r a tárcsái savanyúvíznél egy doktor is lakik, te-
h á t m á r valamiféle orvosi ellenőrzés vagy kezelés is v a n .
Emlegetik a X V I I . században a körmendi írások a nagyhírű
Postÿen f ü r d ő j é t is. Ezzel tudvalevőleg kissé b e h a t ó b b a n m á r a
X V I . században Werner György a „ D e admirandis H u n g á r i á é
aquis Hipomnemation,, című művében foglalkozik, de híressé
csak a k k o r lett, amidőn 1550. m á j u s 2-ától június 11-ig N á d a s d y
T a m á s nádor és királyi helytartó is itt keresett gyógyulást.
(Meg kell jegyeznem, hogy az erről szóló s z á m a d á s k ö n y v má-
solata a pöstyéni f ü r d ő m ú l t j á r ó l szóló levéltári f o r r á s g y ű j t e -
ményemben megvan, és e f ü r d ő r e vonatkozó a d a t o k a t innen
veszem.) Pöstyénben egyébként a X V I . század végén (1591)
már „ h o s p i t a l e " is van, ami a f ü r d ő gyógyjellegét kiemeli.
A X V I I . században P ö s t y é n t felkeresi pl. Illésházy I s t v á n , a
későbbi nádor, Szenczi Molnár Albert, T h u r z ó Szaniszló nádor,
P á z m á n y P é t e r , Thurzó Á d á m , Pálffy Pál, a későbbi nádorok és
mások. 1546-ban az itt fürdőző Mesterházÿ András N á d a s d y
Tamásnak Pöstyénről írja, hogy ennek vízét „méltán zent
wiznek mondhatják."
1625 körül a pöstyéni fürdőzés m i k é n t j é t , a fürdő h a s z n á l a t á t
pontosan leírják és nem csoda, hogy ennek a fürdőnek a híre
m á r a X V I . században a D u n á n t ú l r a is e l j u t o t t . A f ü r d ő rend-
kívüli g y ó g y h a t á s á t — Verancsics érseket kivéve — m i n d e n k i
dicséri.
Verancsics véleménye ellenére a X V I I . — X V I I I . században
Pöstyén-fürdő gyógyvízéről általánosan elterjedt volt az a nézet,
hogy ez a víz: Insigne Dei et naturae beneficium! A K ö r m e n d i
Levéltár a n y a g á b a n nemcsak ember-, de állatgyógyászati fel-
szerelésekre is a k a d u n k .
Ezekben az időkben néha még az embernél is értékesebb-
nek t e k i n t e t t é k a lovat, és természetes, hogy ennek a hadi és
közlekedési szempontból fontos állatnak az egészségére fölöttébb

02
ügyeltek. 1597-ben a t i s z t t a r t ó írja, hogy ,,Vettem uram ő nagy-
sága lowaihoz égetĥ bortt, kinél az louakat kenték, pro çlen 16",
továbbá ugyancsak az úr lovaihoz vesznek 8 dénárért „temsót":
t e h á t a p a r i p á k lábait pálinkával kenik.
A grébeni 1599. évi borszámadás felemlíti, hogy , J óztak ide
valami fökélyes lovat (Német) wyuárról arvosolny, volt ith hat na-
pigĥ". Ügy látszik, hogy ezt a lovat N é m e t ú j v á r o n nem t u d t á k
meggyógyítani.
B a t t y h á n y I I . Ferenc „eöregh lovai"-t 1600-ban szintén égett
borral, azaz pálinkával doppingolják, ámde ez, úgy lászik nem
volt elég hatásos, inert az öreg lovaknak Kőszegről hozatnak
orvosságnak „krispant, temsott, merenyomott pro hungar, florc-
nis 2." T e h á t grünspanból, azaz rézrozsdából timsóból és rni-
niumból k o t y v a s z t a n a k össze valami lóorvosságot. E g y Csiz-
mazia (Chismasia) Simon nevű egyén 1632-ben kocsihúzó lovat
gyógyít, hogy mi ellen, az a számadásból nem t ű n i k ki, de az
sem, hogy v a j o n Czizmazia Simon állatorvos volt-e.
1640-ben s á n t a lovaknak csapalja-bort a d n a k gyógyszerül.
Működnek ekkor m á r természetesen gyógykovácsok, K u r -
seĥ miedok is és 1643-ban B a t t h y á n y I. Á d á m a „császár óvá sá-
nak, hogi orvosságot adot be az lónak" 1 forint és 50 dénár ju-
t a l m a t utal ki.
A szalónaki beteg h á t a s és sánta lovak 1646-ban szintén csap-
alja-bort és ecetet k a p n a k orvosságul.
Á d á m n a k k é t lova 1647-ben koszos lett, mire a t i s z t t a r t ó a
n é m e t ú j v á r i vásáron orvosságnak 1 forint 25 dénár ára „Griens-
p a t " - o t , azaz rézrozsdát vásárolt. Ez azonban, úgy látszik, nem
volt elég h a t á s o s gyógyszer, m e r t még Lovász Mihók ú t j á n
gyógyszerként s z a p p a n t és o l a j a t is vétetnek. A következő év-
ben pedig Á d á m egyik „főkélyes" lovának gyógyítására 15 dé-
nárért gáliczkövet vesznek. Áz a g y a n ú n k , hogy a gálic nem
használt, m e r t B a t t h y á n y n é meghagyására a szalónaki tiszt-
t a r t ó a d o t t 2 forintot „Várađi János kezéhez, hogy az úr ő nagy-
sága lovát egy tudós asszonyhoz küldötte, mely fekélybiil meghióycsa.'
T e h á t ekkor is voltak m á r állatorvos-asszonyok, s így semmi sem
ú j a n a p a l a t t . B a t t y á n y I. Á d á m egyik lova, a „Poczy neveð"
1653-ban (ápr. 28.) „megsértvén az lábát, Lovász mester kérésére

53
vettem az 100 lábához éget bort pro f.-d. 20." Ügy látszik
t e h á t , hogy a lógyógyászatban ekkor a pálinka elismert gyógy-
szer volt, és t a l á n ez a lóápolóknak is használt.
Rohocon 1655-ben volt n é h á n y sebesült ló és ezek gyógyí-
tására a lovász K r á n y e z M á t y á s vasfazékban „czigonai fiiét"
főzött, egyszer 32, másodszor 20 pint borral. K r á n y e z a t u d o -
m á n y á v a l nem sokra m e h e t e t t , m e r t végül is B a t t h y á n y Á d á m
kénytelen volt Pinkafőről egy német (gyógy)kovácsot elhívatni
„az mellÿ az sebbes lovat orvosų ÿa." 1634-ben „Az Cseri ló megh
fökélesedvén, az orvosnak attam f . 3." írja a számadás. Békási
Miklós körmendi k a p i t á n y meghagyására egy „orvos embernek,
aki eő nagysága német hintóbeli lovát gyógyította", a d o t t a tiszt-
t a r t ó 2 forintot.
B a t t h y á n y természetesen mindenüvé a s a j á t lován j á r t .
1650. novemberében Pozsonyban volt az oktávákon s i t t vala-
melyik lovának a lábával lett b a j , mire vásároltatott „ló lábának
való iget bort és hájat" 10 dénárért.
B a t t h y á n y fiai Grácban t a n u l t a k , s természetesen ott lovaik
is voltak, s 1654-ben gondviselőjük ,,az úrfiak lovaihoz éget bort"
vásárolt 10 dénárért. Hogy azonban a lovaknak mi b a j u k volt,
azt nem tudni.
A lovakon kívül gyógyításra szorultak i t t - o t t a szarvas-
m a r h á k is. 1644-ben ( m á j u s 17.) pl. a „ j e r m e r s t o r f f y apothe-
káriusnak az marháknak adott orvosságért 24 forint és 17 dénárt",
tehát elég tekintélyes összeget fizettek. Valószínű, hogy ekkor
a m a r h á k közt valami j á r v á n y dügöngött, de hogy miféle orvos-
ságot k a p t a k , az a számadásokból nem derül ki. E g y későbbi,
s úgy látszik, k ö n n y e b b esetben (1650 körül) s z a r v a s m a r h á j a
részére szükséges „Gyógyító szerszámért" csak 90 dénárt fizetett.
A következő esztendőben B a t t h y á n y n é parancsára a t i s z t t a r t ó
v e t t „a marhák gyógyítására puskaport és federbayszott pro
fl. 0. de. 50." I t t természetesen a puskapor, mint kén, salétrom
és szénkeverék szerepel. Ugyancsak „4 font Federbaiszt" vesznek
50 d é n á r é r t 1654-ben a beteg m a r h á k gyógyítására.
Volt néha b a j a sertésekkel is. Rohoncon t ö r t é n t a m a j o r b a n
hogy ,,az szeörtélyen marhák (azaz: disznók) kezđetlenek dermedni",

54
a sáfár meghagyásából vettek 15 dénárért büdös kenőcsöt m i n t
orvosságot.
H a végigtekintünk az eddig b e m u t a t o t t adatokon, megállapít-
h a t j u k , hogy Magyarországon ekkor az egészségügy nincs éppen
rózsás helyzetben. Tény és való, hogy a B a t t h y á n y a k a b b a n a
szerencsés helyzetben voltak, hogy az akkori gyógyítás bármilyen
drága eszközét igénybe vehették. Ez azonban kivételes jelenség,
m e r t a népnek nincs pénze arra, hogy 70—80, sőt 200 forintos
gyógyszerszámlákat fizethessen és drága orvosi kezelést vehes-
sen igénybe. E b b e n az időben, eltekintve a pestistől, az emberek
tele v a n n a k nyavalyákkal és leküzdésükre a legtöbb esetben
nincs lehetőség. Egyik feljegyzésben pl. olvassuk, hogy „itt
(ti. N é m e t ú j v á r o n ) rabokban, tĥörök, ki körösztyén, vagyon
tizenhárom betegĥ, lábok, orczáyok, hasok dagadoz, sem doctor,
sem borbély mints az ki curálnáiiket", s így a t i s z t t a r t ó intézkedést
kér. H a t e h á t a török hadifoglyok részére nem volt orvos, a k k o r
h i á n y z o t t az a lakosságnak is.
1650. m á j u s 6-án összeállítják a n é m e t ú j v á r i beteg török
hadifoglyok névsorát, közülük a legtöbb tífuszos. Ez az epidémia
t e h á t dühöng és segítség nincs! Ügy látszik azonban, hogy a
X V I I . század közepén N é m e t ú j v á r valóságos tífuszfészek volt,
m e r t Darás Gergely 1648. április 8-án B a t t h y á n y I. Á d á m n a k a
következőket jelenti:
„Az mi ez itt való állapotot illeti, arrul nagyságodnak azt irha-
lom, hogy ez legényekben mayd tizen betegedtek megh, chak egy
nihány nap alatt és haza bochátottuk üke , mivel mind az hagymáz
betegségĥ bán ya őket.
Hasonlóképen az kenyér ozto Jankó gyermeket is Darabont
Bálint kézéhez küldöttük alá. Maga Kocznár György deák az
Hostátban fekszik Nagy Farkas házánál, igen nehezen vagyon
az szegezésben, szerenche, ha az ágyába föl gyógyulhat. És igy na-
ponként az betegségĥ mind árad közöttünk."
B a t t h y á n y Ádám fia P á l 1649-ben Sopronban t a n u l v á n
„Mđeg ölést" k a p és valami Frigyes nevű doktor gyógyítja.
Ezzel kapcsolatban P á l úrfi soproni gondviselője, Pongrácz
Mátyás B a t t h y á n y n a k jelenti, hogy Sopronban az itteni „aerberi
forró betegség regnál valamennyire és ezért az oskolákat be

55
 teszik", azaz bezárják, inert úgy látszik a váltóláz ellen más-
képpen védekezni nem t u d t a k .
A törököktől visszahódított Pécs v á r á b a n 1687-ben cifra
állapotok lehettek, m e r t a v á r b a n k ú t nincs, víz nincs. A h a j d ú -
k a t vízért a k a p u k o n k i nem engedik (nyilván a szökés m i a t t ) ,
pénzen vesznek egy ital vizet. A helyőrségnek egyébként rot-
h a d t kenyeret a d n a k , s a h a j d ú k az éhezés m i a t t is megbeteged-
tek ,,Ezért t e h á t a h a j d ú k mind elmentek és nem m a r a d n a k " ha
egy lábig mind föl akasztják is őket", m e r t nem a k a r n a k éhen-
lialni. I t t a parancsnok, Nagy Zsigmond is pénzen veszi a vizet.
E n n e k következménye, hogy Pécsett 500 lovas volt és m a r a d t
belőlük 130.
Vigasztalan egészségi állapotokat találunk a K a n i z s á v a l
szembe v e t e t t végvárakban is, ahol beteg nemcsak a legénység,
de a tisztek és főtisztek is. Sibrik Pál vicegenerális B a t t h y á n y I.
Á d á m n a k 1638. december 10-én jelenti, hogy „Njavalliásan
vagiok, eczersmind három niavallia érkezet reám, mind a két
lobomon az közvénj, azon kiwl az aréna is rajtam volt", s ez utóbbi
kegyetlenül b á n t o t t a . Természetesen ágyban f e k ü d t „nagy
niomoruságban". Sibrik u r a m állapota nem javult, a nehéz-
nyavalya r a j t a volt s ezért elhatározta, hogy „Föl vitetem Bécsben
magamat, ott mint egy három hétig kúráltatom, ha mit használ-
hatnak az Dactorok". 1639-ben Sibrik felesége is Bécsben ,,Doctor
kezében vagion".
íme t e h á t a köszvény vagy m á s betegség ellen itthon nincs
gyógyulási lehetőség, és aki komolyan gyógyulni akar és teheti,
Bécsbe megy és ott k ú r á l t a t j a m a g á t .
1645-ben Pölöskei Eördögh I s t v á n , Pölöske v á r gazdája és
a vicegenerális-helyettese B a t t h y á n y n a k jelenti, hogy m á r vagy
h á r o m h ó n a p j a igen beteg. H a megkönnyebbülne, kéri B a t t h y á n y
hogy engedje meg, „had mennék fel valahova, vagy Rohonczra,
avagy (Német) Újvárra ferdeöshez eret vágatñÿ." T e h á t Pölöskén
vagy Egerszegen még csak eretvágni tudó borbély vagy f ü r d ő s
sem volt, aki segíteni t u d o t t volna r a j t a .
1655-ben Eördögh ismét beteg, a házából, azaz szobájából
ki sem t u d menni, f á j d a l m a s betegsége m i a t t „csak az ágiamban
fentergek

56
 A X V I I . század vége felé Nagy Ferencet, az i m m á r haldokolni
kezdő végvárrendszer utolsó dunántúli vicegenerálisát 1686-ban
baleset érte. Ugyanis paripája valamitől megijedve „félre ugrott
— írja — alattam s ugy megütötte a térdemet, hogg egg lépést
sem tehetek mivel azon ütés miatt a köszvény is kezd
(a mint eszembe veszem) a térdemben akadni." Ágyban fekvő
beteg t e h á t és nagy f á j d a l m a i v a n n a k . Ugyancsak N a g y n a k
1690-ben „nehéz n y a v a l y á j a " v a n , kezei, lábai megnyomorod-
t a k , semmi ereje nincsen, feje szédeleg és elalél.
Ilyen a helyzet a legtöbb Kanizsával szembeni végvárban,
ahol egészségügyi szolgálat vagy egyáltalában nincs, vagy pedig
minimális és kezdetleges.
A Batthyány uradalmak központjában — Németújvárt
kivéve —- orvosi szakkönyvek nem igen a k a d t a k , egyed ül
Szalónakon találunk 1675-ben két „Orvossságos lvönyv-"et.
Ezzel szemben B a t t h y á n y Á d á m 1646 körül a B a t t h y á n y
Boldizsár-féle k ö n y v t á r a t a n é m e t ú j v á r i franciskánusoknál
letétbe helyezte, s így a v á r b a n a „régi Biblio Theça" k i ü r ü l t
és ez a trombitások szállása lett. Helyette B a t t h y á n y Á d á m
megalapítja ugyancsak a v á r b a n az „ U j Bibliothecát", melyben
az 1653. március 12-én felvett leltár szerint a következő orvosi
szakkönyveket és kéziratokat t a l á l j u k :
„Czch (azaz cseh nyelvű) keönyv,mindennemcő Füvek hasznaim .
Német orvosságos irot keönyv, mindennemeő füvek hciszriairul.
Német orvosságos keönyv mellÿben magyar irás is vagyon.
Ðodornak való keönyv, Deákol.
Németeöl irot orvosságos keönyv.
Deák Nigromantia.
Németeöl irot orvosságok, nincsenek bé kçötve.
Németeöl irot orvosságos keönyv.
Németeöl irot orvosságos keönyv. (Három példányban).
Vizek égetésérül avagy distalalasárul való német keönyv.
Német orvosságos keönyv, Barátĥ Írással. (Belül van a nume-
rusa.)
Német orvosságos keönyv.
Item német orvosságos keönyv.
Német orvosságos kçönyvek. (Három darab.)

57
 Cheh orvosságos keönyv.
Német Herbarium avagy Füves keönyv.
Német orvosságos keönyv.
Német orvosságok, mellÿek nincsenek bé kötve.
Mindennemű füvek distillalásárnl való keönyv."
Magyar Cisio, az ntollyán Ló oruosságok vannak.
Végül „Az kis iró házunkban való ormariumban" volt a többi
közt:
„Magyar orvosságos régi keönyv.
Ez szegény Anyánk kiknek mineme.ő jószágot adot zálogban,
mellÿben orvosságok is vannak.
Caroli Clusii Atrebatis rariorum aliquot Stirpium eđ - Porgcimi-
nában keöttettet."
Ügy látszik, hogy a cseh könyvek B a t t h y á n y I I . Ferenc
felesége, P o p p e É v a u t á n m a r a d t a k a k ö n y v t á r b a n , s talán
néhány német orvosságos k ö n y v is, de lehet, hogy a n é m e t
nyelvűek B a t t h y á n y I. Á d á m feleségével kerültek N é m e t ú j -
várra. Ez az asszony pedig Ádámmal németül levelezett, és
inkább olasz, m i n t német volt. Németül is fonetikusan írt.
Ami a „ b a r á t " írásos k ö n y v e t illeti, az nyilván középkori
kódex lehetett. F e l t ű n ő egyébként a sok írott, t e h á t kéziratos
orvosi könyv, s ezek valószínűleg házilag készítendő, vagy készít-
hető recepteket t a r t a l m a z t a k .
í m e t e h á t a fentiekben ó h a j t o t t u n k némi ízelítőt a d n i a
K ö r m e n d i Levéltár h a t a l m a s anyagából, megjegyezve, hogy
a rendezett missilis levélrészt alig é r i n t e t t ü k . És hogy ezeket
a morzsákat, ezt a sűrített t á j é k o z t a t ó t is b e m u t a t h a t t u k , a z t a
többi közt B a t t h y á n y I. Ádám mindenre gondoló, lelkiismeretes
pontosságának és páratlan p e d a n t é r i á j á n a k köszönhetjük.

II. A magyarországi pestisekről általában

Mielőtt t á r g y u n k r a térnék, jelezni ó h a j t o m , hogy ebben a
részben a pestisre vonatkozólag főleg ismeretlen és k i a d a t l a n ,
de nem a K ö r m e n d i Levéltárból való a d a t o k r a t á m a s z k o d o m .
Magyarországon az első pestisjárvány állítólag 1095-ben
dühöngött, ezt megelőzőleg nálunk pestisjárványra állítólag
a d a t nincs, viszont az 1095. évi epidémiáról részletes feljegyzé-
seket nem ismerünk.
A. X I I I . , de még i n k á b b a X I V . és XV. században ez a j á r v á n y
nálunk m á r g y a k r a b b a n lép fel és Magyary—Kossá említett
művének I I I . kötetében n á l u n k Magyarországon 1526-ig 32
pestisjárványt sorol fel.
Magyarországon 1334-ben Lipcsén és környékén volt nagyobb
méretű pestisjárvány. Hain Gáspár k r ó n i k á j á b a n meg is említi,
hogy „1st se ein gros Sterben gwest, das auch die lebendigen kaum
haben können die Tođten begraben" (6).
1348—49-ben Raguzából indult ki egy pestishullám, s bár
á t t e r j e d t Magyarországra is, mégis a fő fészke Raguza m a r a d t .
A vész december közepén lépett fel és h a t hónapon át grasszált,
n a p o n t a átlag 120, sőt több volt állítólag a h a l o t t a k száma, ami
nyilván túlzás. A raguzai patríciusok közül állítólag 110 halt
meg.
I t t találkozunk nálunk először a pestis tüneteinek leírásával,
Farlati szerint a betegek ,,sangvinem ex gutture evomentes et
corpore uariis membrorurn parfibus intumescente" h a l t a k meg.
Az epidémia érintkezés, „ a t t a c t u " ú t j á n t e r j e d t és sem Hippok-
ratész, sem Galenus, sem Avicenus t u d o m á n y a a vész ellen hasz-
nálni nem t u d o t t (7). A pestis eszerint vérhányással és a t e s t
különböző részein fellépő d a g a n a t t a l jelentkezik. E z a vész
még 1349-ben is dühöngött, m e r t D a n d u l o András velencei
dózse ez év október 7-én a perugiai köztársaságnak azt írja,
hogy Magyarországon híre jár, hogy ,,epidémia mortalitatis
desevit multum ibidem" (8).
Magyarországon úgy m o n d j á k az 1360. évi pestisjárvány volt
igen pusztító, és az erről beszámoló Urseo Bertalan velencei
követ is B u d á n pestises lett, de szerencsésen kigyógyult. Szerinte
főleg Visegrádon és B u d á n p u s z t í t o t t az epidémia, annyira,
hogy B u d á n ekkor 16 000 ember (!!) p u s z t ú l t volna el. Termé-
szetesen — m i n t a rémhírek s z á m a d a t a i általában — úgy ez a
budai halálozási szám szintén h a t a l m a s a n el van túlozva. Hiszen
B u d á n a k nemcsak ekkor, de később sem lehetett ennyi lakosa.
1437-ben, t e h á t 77 évvel később B u d á n a k körülbelül 8—10 000
lakosa lehetett. T u d j u k pedig ezt onnan, hogy ekkor a városban,
61
a külvárosokkal e g y ü t t 967 ház volt. Zsigmond király a koñ-
stáñçi zsinat résztvevőit meghívta B u d á r a azzal, hogy i t t is
éppen olyan kényelmesen elhelyezkedhetnek, mint K o n s t a n c b a n .
H a m á r m o s t egy-egy házra bőségesen 10—10 lakót számítunk,
akkor B u d á n a k 1437-ben 9670, m o n d j u k kereken tízezer lakosa
volt, ilyenformán t e h á t 1360-ban feltétlenül kevesebb. K ö v e t -
kezik ebből, hogy a fenti 16 000-es számot legalább 1600-ra
kell helyesbíteni nk és ínég ez is aránylag h a t a l m a s halálozási
szám (9).
E g y é b k é n t megfigyelhetjük, hogy a pestises halálozási számok
körül a krónikások a nullákkal meglehetősen könnyelműen és
bőségesen dobálóznak, és megtörténik, hogy némely városban
több a halott, m i n t az összlakosság.
1374-ben Z á g r á b b a n és kerületében grasszál a pestis, de
ennek ekkor, úgy látszik, nagyobb kiterjedése nem volt (10).
N a g y a r á n y ú és veszedelmes volt n á l u n k az 1381—82. évi
pestisragály, amikor a királynak általános és országos per-
halasztást is kellett hirdetni, nehogy a peres felek, bírósági
személyek, t a n u k stb. ide-oda járkálása és csoportosulása m i a t t
a vész még jobban t e r j e d j e n (11). U g y a n e k k o r Zágrábban is
regnált a pestis.
Sopronban 1409—1410-ben olyan h a t a l m a s volt a pestis
pusztítása, hogy a város szinte elnéptelenedett, a következő
évben pedig a Szepességen ,,ist auch ein grosses Sterben gewst" (12)
A X V . században a m a g y a r ifjak közül sokan j á r t a k külföldi,
főleg olasz egyetemeken. így Várđai I s t v á n is 1448-ban a
páduai egyetem hallgatója volt. Á m d e P á d u á b a n k i t ö r t a pestis,
s emiatt ,,peste pulsi" kénytelen voll társaival e g y ü t t F e r r a r á b a ,
az ottani „ o p t i m u m s t u d i u m - " r a menni. Fivéréhez intézett
levelében le is írja ebbéli odisszeáját, hogy midőn F e r r a r a h a t á -
rához értek volna, valamely „castellum p o d e s t á j a " fejvesztés
terhe a l a t t megtiltotta nekik Ferrara h a t á r á n a k átlépését, m e r t
F e r r a r á b a ñ „ e d i c t u m " jelent meg, hogy a k i k „de loco pestifero"
Ferrara területére lépnek, ,,eo f a c t o " fejvesztéssel b ű n h ő d j e n e k ,
ami a pestis terjedésének igen drasztikus ellenszere lett volna.
Ez az „ e d i c t u m " V á r d a i é k a t szomorúsággal töltötte el. F e r r a r á b a
a pestis m i a t t nem léphettek be, t e h á t valami nyomorúságos

60
sekrestyefelében m a r a d t a k 40 napig, ,,uł canebat ed¡ctum prae-
dictae urbis".
E levél szövegéből kitűnik t e h á t , hogy F e r r a r a város a profi-
laktikus védekezés legradikálisabb formájához nyúlt, ti. az infi-
ciált embereket, ha a város területére léptek, elpusztította. í g y
kényszerítette t e h á t ki a profilaktikus védekezés enyhébb for-
m á j á t , ti. a vesztegzárat, amely tehát negyven napig t a r t o t t .
Ámde a védekezés eme f o r m á j a is csütörtököt m o n d o t t , m e r t
Várđai fivérének 1449. július 14-én Ferrarából a következőket
írja:
„ E g o hic in egestate et in periculis maximis resideo. Pestis
magna in hac urbe est nec fugere de hae civitate propter carentiarn
pecuniarum valeo, similiter Paduaç incepis, Venetiis, non minus
Bononiae, Florenliae, Senis, Romae maxima, et quasi per totam
Italiam ita ut non parum turbatum cor meus es , sed velim nolim
videlicet me in hac egestate patientiam habere" (13).
Hiába volt t e h á t a fejvesztés terhe alatti vesztegzár elren-
delése, a pestis elterjedt egész Olaszországban és F e r r a r a sem
kerülhette ki sorsát.
Z á g r á b b a n pl. még 1456-ban is regnált. Ugyancsak p u s z t í t o t t
a vész Brassóban is ebben az évben, és a „Breve Chronicon
Daciae" szerint ez a „saevissima pestis", melyet közönségesen
nagynak neveznek, az egész világon grasszált, t e h á t világpestis
volt a szó akkori értelmében (14).
1468-ban Zágráb lakói a ,,plaga pestifera" m i a t t elszegényed-
t e k ; 1475-ben ismét pestis s ú j t j a a várost (15).
Ugyancsak pusztított a pestis 1480-ban is az egész országban,
amidőn pl. Brassóban és a Barczaságon szintén felütötte a fejét.
Az ekkori országos pestisről I. Mátyás király ír a Sixtus pápához
intézett és 1480. december 14-én Z á g r á b b a n kelt levelében.
A pestistől félve jelzi, hogy az egész országában dühöng, elment
hazulról és az erdőkbe vette be m a g á t (16).
„ P e r t u t t o questo R e g n o " uralkodik a pestis 1495—1496-ban
is. E k k o r B u d a , Esztergom, Eger, Sopron inficiálva van és maga
II. Ulászló király is eltávozott Budáról, 1495. n y a r á t I s t v á n f f y
szerint a Vértesben, Zsámbék körül vadászva t ö l t ö t t e (17).

61
Ugyanígy cselekedett II. Ulászló király az 1510—1511. évi pestis
alkalmával is, amidőn Magyarországot ú j f e n t „igen nagy dög-
h a l á l " t á m a d t a , s ez elől a király Pozsonyba, m a j d Magyar-
Bródba távozott. Természetesen ekkor tárnoki széket és hasonló
gyülekezeteket sem t a r t o t t a k , de amidőn a vész némileg engedett,
Ráskai Balázs t á r n o k mester 1511. f e b r u á r 12-én a t á r n o k i
törvényszéket ,,ob pestem certos jam annos in Regno grassantem"
most azonban „aliqandiu intermissam" Szent György u t á n i
tizenötöd napra h í v j a össze, Ráskai értesülése azonban nem volt
pontos, mert a Memória R e r u m krónika feljegyzése szerint ez
az igen nagy döghalál Magyarországon 1510-ben Szent Lőrinc-
n a p (augusztus 10.) u t á n t á m a d o t t , t e h á t t ö b b évi grasszálásról
szó sem lehetett. 1511. február h a v á b a n legfeljebb azt lehetett
volna írni, hogy az epidémia h ó n a p o k , de semmi esetre sem évek
óta dühöng (18).
A pestis-epidémia középkori utolsó hulláma nálunk 1523—1524-
ben t o m b o l t . 1523 júliusában úgy látszik a vész már elérte
Magyarországot és Burgio Antal pápai nuncius augusztus
2-án (1523) Budáról már a z t írja Salamanca Gábornak, hogy ha a
pestisveszedelem növekszik, talán (Magyar) Ovárra és Pozsonyba
megyünk (19).
Burgio jól sejtette, hogy a pestis növekedni fog, m e r t 1523
szeptemberében a zsidók Budáról a contagio elől Pozsony
felé menekülnek, s maga a király, I I . Lajos, szeptember elején
vagy augusztus végén elhagyta B u d á t , s ide csak 1524 j a n u á r -
jában t é r t vissza. Azonban a király a zsidóktól rossz néven vette,
hogy Budáról Pozsonyba f u t n a k és 1523. szeptember 20-án
Pozsony városának meghagyja, hogy a z o k a t a zsidókat, akik
a pestises vidékről menekültek a városba, innen űzzék ki az
olyan keresztényekkel e g y ü t t , akik szintén „de locis infectis"
jöttek Pozsonyba. (20.)
Ez a pestishullám még 1524-ben sem szűnt meg teljesen,
m e r t ha talán B u d á n nem is, de pl. a h o r v á t végeken és Dél-
S t á j e r b a n , vagy a K r a j n a s á g b a n ekkor is regnált. Ricsán B e r n á t
császári helyettes vezér, aki ekkor figyelő seregével a h o r v á t
végek körül t a r t ó z k o d o t t , arról panaszkodik, hogy ,,Die Krangk-
hait der Pestilenz gar vast under das Kriegsfolgk komen, nemlich

62
5-edleut und đwo vil Knecht zu ¡uess und ross gestorben und noch
krangk, auch täglich erkrangken". Szeretné is t á b o r á t valami m á s
helyre áthelyezni, azonba sajnos ,,do ist liberal Sterb". És midőn
a magyarok a török ellen e császári sereg segítségét kérik és
Ricsán a m a g y a r királyi tanáccsal ez ügyben tárgyal, egyben
jelenti Bécsnek, hogy amennyiben a török elleni h a d j á r a t mellett
döntenének, nem hiszi, hogy ezer egészséges e m b e r t ki t u d n a k
állítani, „solchermas regiert die Krankheit der Pestilentz under
diesem Kriegsfolgk." (21).
Á t t e k i n t v e immáron a középkor pestissel szaturált időszakait,
nem csoda, ha 1469. j a n u á r 18-án Kolozsvárról Florenczi Olasz
Ferenc („Franciscus Italicus de Florentia") és felesége Margit,
Miklós mester nagyszebeni aranyművesnek írt levelükben a
többi közt megemlítik, hogy Kolozsvárott nincs pestis, h a n e m
itt az emberek az öregség mián halnak meg, a m i bizony a közép-
kor ragályoktól viharzó éveiben nem minden embernek a d a t o t t
meg (22).
A letűnő középkorral a pestis-epidémia veszedelme k o r á n t -
sem szűnt meg, sőt m i n t h a a vész időnként még a középkori
pusztításoknál is g y a k r a b b a n és erőteljesebben lépett volna
föl. Nincs kizárva, hogy ezt az ozmánság terhére kell írnunk,
m e r t ezek a X V I — X V I I . században, abban a reánk nézve kelle-
metlen előnyben voltak, hogy bármikor annyi pestishullámot
z ú d í t h a t t a k reánk, a m e n n y i t csak a k a r t a k .
V I I . Kelemen pápa 1528 n y a r á n (augusztus 30) Viterbóból
Szapolyai J á n o s királynak azt írja, hogy Itáliában nagy a száraz-
ság, ámde ez nem elég, m e r t olasz földön h á b o r ú és pestis is
pusztít m i n d e n ü t t , s ezzel is számolni kell (23). Ez az olaszországi
pestis e l j u t o t t hozzánk is, m e r t 1529. j a n u á r 11-én B u d á n kelt
levelében T a m á s egri püspök Oláh Miklós királyi t i t k á r n a k azt
írja, hogy: „Hic praeter molestissimas animi çuras điám pestis
contagione perieų ųm est." Es e l j u t o t t ez a veszedelem föl, egé-
szen E p e r j e s városáig, m e r t a város levéltárában levő, és a
kiadások feljegyzéséről szóló oklevélben azt olvassuk, hogy
valaki egy Ozsváld nevű és pestisben (morbo epidémiae) e l h u n y t
embernek a temetésére a s a j á t zsebéből 27 d é n á r t fizetett ki (24).
U g y a n e k k o r Munkácson is grasszálhatott a pestis, m e r t

63
János király 1530. szeptember 19-én B u d á n kelt oklevelében
Munkács város pestistől s ú j t o t t lakóit h á r o m évi adómentes-
ségben részesíti (25).
Erdélyben, a pestis főfészkében, Brassóban 1530-ban szintén
„horribilis pestis g r a s s a t u r " . Ügy látszik, hogy ebben a szeren-
csétlen városban ez az epidémia szinte állandósult, m e r t T u r z o
Elek 1534. m á j u s 29-én Semptéről a felségnek levelet ír, melyben
jelenti, hogy az a hír j á r j a , hogy Brassót a török elfoglalta volna
és ott most dühöng a pestis. (26).
B u d á n 1540-ben volt nagy „deghalál". A Memória B e r u m
szerint „Budán ezenben egy nagy deghalál — ki ugyan rette-
netes vala — támada, mint egy Jerusalem veszedeleme. Mert meg-
tiltották a terekek, hogy senkit Budában ne temetninek, hanem
kihordanák. Mi koron megveradott, az taligások jártak, ugy há l-
ták a sok hót testet, csak az Ur Isten tudja megmondani, mert az
ebeket, az hót desznót, az hót embert mind együtt hortták az tali-
gán ki a mezőre.'"
Nyilvánvaló ebből, hogy ekkor B u d á n a török egészségügyi
közigazgatása módfelett tökéletlen, gyarló és kezdetleges volt.
Természetes, hogy ugyanekkor a B u d á t ostromló n é m e t
hadban is k i t ö r t a pestis, írja a Memória B e r u m a „nimet had
köziben deghalál esik, szántalanon meg Iųdának, nem is felette
sokan haza mehetinek Nimet országba" (27). B u d a sikertelen
ostroma u t á n a városban t o v á b b d ü h ö n g ö t t a pestis, m e r t
Istvánffy szerint B u d á n a törökök közt még 1542-ben is „pes-
telentia m a g n a " uralkodott (28). Ezen nincs is mit csodálkozni,
mert a török a ragályokkal szemben is fatalista volt.
1543-ban nyáron Szlavóniában éhség és pestis pusztít, amely-
ről Zrinyi Miklós, a szigetvári hős, leveleiben mgemlékezik (29).
K é t év múlva pedig Lőcsén találunk erős pestis-epidémiát.
Hain Gáspár k r ó n i k á j a elmondja, hogy „ Jatt zur Leiitsch von
Jacobi (július 25) an bisz Andrd (november 30) die Pest starçk
grassiret und sind bey 800 Personen gestorben, darunter auch
Herr Ladislaus Polierer", aki ekkor a város bírája volt (30).
A krónikás, ha nem is nagyon, de nem állhatta meg, hogy egy
kissé ne túlozzon. I s m e r j ü k Lőcse városának a korbeli helyzetét
és meg t u d j u k állapítani, hogy kb. 3000—3500 lakosa lehetett,

64
t e h á t a vész Lőcse lakosságának körülbelül a negyedét i r t o t t a
ki (31).
Magyarországon az 1552—1555 közti éveket a század leg-
pestisesebb k o r á n a k nevezhetñők. Úgy látszik, a pestist ekkor
is az ozmán h a d a k h o z t á k magukkal, m e r t B a t t h y á n y Ferenc
1552. szeptember 2-án Bécsből Mária királynéhoz, I I . L a j o s
király özvegyéhez, írt levelében jelzi, hogy T e m e s v á r bevétele
u t á n a török i t t helyben m a r a d t , előnyomų ását n e m f o l y t a t t a
részint azért, hogy n y u g t a legyen és kipihenhesse m a g á t ,
„tum quia pestis. . . . inter eos esse dicitur" (32). Ugyanekkor
(1552. december 6) regnál a pestis Szlavóniában is és B a t t h y á n y
Ferenc „propter incrudescentem pestem" feleségével e g y ü t t
Vinicza várába húzódik, ahol Zrinyi Miklós vendége volt. Ámde
B a t t h y á n y és neje n e m sokáig m a r a d h a t t a k Viniczén, legföljebb
n é h á n y napig, m e r t az epidémia terjedőben volt, és 1552.
december 14-én m á r m a g a Zrinyi is Ú j u d v a r o n v a n , ahonnan
N á d a s d y T a m á s n a k megírja, hogy i t t egészséges a levegő
(,,salubris est aer"), azonban a környéken „adhue pestis grassa-
tur" és sem a folytonos szél, sem a hideg innen a vészt elűzni
nem t u d j a . H a t e h á t az epidémia hozzájuk közeledni kezd,
kénytelen lesz családjával e g y ü t t N á d a s d y h o z menekülni.
Zrinyi leveléből l á t j u k , hogy ő és valószínűleg kortársai is
a b b a n a hitben éltek, hogy a szél és a hideg idő a pestis-bacillusok
virulenciáját befolyásolja.
Szlavóniában a pestis a következő, 1553. esztendőben is
változatlanul grasszált. E k k o r Zrinyi m á r otthon volt és Ozaly-
ból í r j a N á d a s d y T a m á s n a k , hogy m a j d n e m egész Szlavóniában
Zágráb felől a Száváig „pestis regnat vehementer", azonban a
Száva másik oldalán, egész H o r v á t országban „az egészség van
u r a l m o n " és „omnia sunt sana" (33). Az 1553. július 25-én,
J a k a b apostol n a p j á n Brassóban tör ki a szörnyű epidémia és
onnan a z u t á n elterjed egész Erdélyben. Az erdélyi Massa Simon
k r ó n i k á j a szintén megemlíti, hogy ekkor a pestis egész Erdély-
ben n y o m o r g a t t a az embereket és a Barcaságon a vész 4 vagy 5
évig t a r t o t t . E g y másik feljegyzés szerint: „In diesen Jahr
(1553) umb Jacobi (julius 25) hat die Pest zu Kronen bis in
Herbst regirrt und über 5000 Menschen hinweg genommen" (34).

5 Orvostörténeti Közi. 65
H a ez a szám helytálló lenne, a m i alig hihető, a k k o r Brassó
városa ekkor teljesen kihalt, elnéptelenedett és lakatlan lett
volna. Mivel azonban a pestis Erdélyben és Brassóban is 1554-ben
is grasszált, így t e h á t valószínű, hogy a krónikás t é v e d e t t ,
Brassóban mégis csak kellett lakosnak maradni. 1554-ben
Észak-Magyarországon, B á r t f á n is p u s z t í t o t t a pestis (35).
Közben a Szlavóniában regnáló pestis nem szünetelt, h a n e m
csak lappangott, m e r t 1554. június 19-én Ú j u d v a r r ó l a pestis
mozgolódását figyelő Zrínyi Miklós B a t t h y á n y Ferencnek azt
írja, hogy ismét r a j t u n k Isten ostora, mert Körösön, t o v á b b á
Gradech, Verbóc, Szent Péter-erődökben és a velük szomszédos
helységekben ,,pestis cepit grassari", és így akiket a török le
nem vágott, „most a pestis öklözi meg", úgyhogy a v á r a k b a n m á r
kevés az ember. A D r á v a és a Mura közt k é t f a l u b a n a pestis
már ismét k i ú j u l t , félünk, nehogy ez a k é t falu a levegőt
és a többi helységet is inficiálja. Ü g y látszik, a h o r v á t végvárak-
ban a vész t e r j e d ő b e n volt, m e r t július 12-én Zrínyi, aki ekkor
Zágrábban volt, N á d a s d y T a m á s n a k azt írja, hogy alig hihető,
hogy Ungnad be mehet a v é g v á r a k b a , főleg azért, m e r t csodá-
latos (mirabilis) és szinte egyetemes pestis kezd ezen ország-
részekben kegyetlenül dühöngeni.
E k k o r m á r körülbelül h á r o m esztendeje d ü h ö n g ö t t a pestis
a Muraközben és 1555 t a v a s z á n még nem csendesedett el, sőt
n a p o n k é n t m i n d i n k á b b erősödött. T ö r t é n t ekkor, hogy P á p a
mezőváros (oppidum, t e h á t nem a vár) erődítési munkáihoz
N á d a s d y T a m á s Zrínyitől Zala vármegye j o b b á g y a i t kéri
segítségül. Zrinyi a kérés teljesítése elöl a pestis címén tér ki
és egyben jelzi, hogy a községek parochusaitól és a falusi bírák-
tól pontos a d a t o k a t k é r t be — "de numero extinctorum ipsa
lue pestilentica" — t e h á t a pestisben elhaltak számáról. Ezek
lelkiismeretesen (!) ų u t á n a j á r v á n a kérdésnek jelentették, hogy
több mint 12 000 ember pusztult el az epidémiában. í g y t e h á t ,
mivel a vész n e m szűnik, n e m mer az inficiált helyekről az
egészséges vidékekre m u n k á s o k a t küldeni.
1555. m á j u s h a v á b a n ( m á j u s 23., Ú j u d v a r ) a pestisveszedelem
immáron odafajult, hogy Zrinyi kénytelen volt b a r á t j á h o z ,
B a t t h y á n y Kristófhoz fordulni, mivel a Muraközben a pestis

66
nemhogy elnyugodna, de sőt n a p o n t a mind jobban és jobban
dühöng, feleségét és gyermekeit biztonságosabb és egészséges
helyekre, a hegyeken túlra ( „ t r a n s m o n t e s " ) ó h a j t a n á küldeni.
Mivel pedig a Grében v á r körüli u t a k és főleg a hidak rossz álla-
p o t b a n v a n n a k , kéri, hogy a közlekedés f e n n t a r t á s a szempont-
jából a törött h i d a k a t javítassa meg.
Nem t u d j u k , hogy Zrinyi és családja „ t r a n s m o n t e s " hová
m e n t és 1555 n y a r á t hol töltötte, de az év őszén (október 20)
Csáktornyán, tehát a Muraközben t a r t ó z k o d o t t , és innen írja
N á d a s d y T a m á s n a k , hogy Csáktornyán n e m sokáig m a r a d h a t ,
m e r t a pestis, amely egyébként egy kissé szünetelni k e z d e t t ,
most ú j r a fellángolt és a vár körül dühöngeni kezd (36.)
A pestis t o v á b b i sorsáról Zrinyi leveleiben nem nyilatkozik,
s f e l t e h e t j ü k , hogy a „ c o n t a g i o " végül mégiscsak megszűnt.
Ugyanezen 1555, év telén Felső-Magyarországon, K a s s á n
regnál a pestis, mert a város közönsége a bécsi udvari k a m a r á n a k
a többi közt azt jelenti, hogy i t t m á r n é h á n y ember meghalt
„sine confessione hoc tempore, cum seviat aiquantulum pestis"
(37). Azonban nemcsak Kassán, h a n e m a szomszédos Eperjesen,
t o v á b b á — kisebb mértékben — Lőcsén is terjed a pestis.
Eperjesen az epidémia elég veszedelmesen tombolt, m e r t h á r o m
héten belül a keresztyén egyházak p r é d i k á t o r szolgái mind
elpusztultak, csodálatosképpen egyedül a m a g y a r hitszónok
m a r a d t életben.
Lőcsén ugyanezen év szeptember és október havában k e z d e t t
a pestis föllépni, de — írja H a i n Gáspár — „Ist doch durch
Aufsicht verhüttet worden" (38). K á r hogy H a i n nem részletezi,
hogy ez a „ g u t e Aufsicht" miben állott, a védekezés melyik és
milyen m ó d j a m e n t e t t e meg a várost az infekciótól.
Inne kezdve mintha a pestis egy ideig elcsendesedett volna
Magyaroszágon, bár az is lehet, hogy tombolt, de erre nincsenek
a d a t a i n k . Annyi azonban t é n y , hogy a X V I . század h a t v a n a s
évei sem m ú l t a k el pestis nélkül. 1562-ben is volt nálunk pestis
és I. Miksa király 1562. június 3-án Linzben kelt egyik leiratában
megállapítja, hogy N a g y s z o m b a t városa pestismentes hely,
a m i t e h á t a z t jelenti, hogy ekkor Magyarországon nem minden
városban volt pestis, ezek közé t a r t o z o t t például B u d a is (39).

5*
67
 Barbarigó Dániel velencei k ö v e t 1563. november 19-én a
K o n s t a n t i n á p o l y b a n dühöngő pestisről írván megemlíti, hogy a
veszedelem Magyarországon is v a n és a ragály különösen B u d á n
van elterjedve. Szerinte B u d á n és környékén h á r o m és fél h ó n a p
a l a t t több, m i n t 35 000 ember (!!) halt volna meg, ami i m m á r o n
a megszokott t ú l z o t t s z á m a d a t o k egyike (40).
Ugyanezen évben Pozsonyban is grasszált a pestis, m e r t a
Memória Rerurn szerint, amidőn I. Miksát Pozsonyban koronáz-
t á k „az császár udvarából az koronázatkozon meghalának pestissel
egy fii karnorás német ur, és egyébb urak, mert az đeget (azaz:
dögöt) ugyan velek hozták Bécsből". Viszont B u d á n ugyanekkor
a török császár egyik fő b a s á j a „budai bassa meghala Pesten
mirigy halálban, kinek Bus án bassa valci neve" (41).
Hain feljegyzései szerint 1563-ban Kassán, B á r t f á n , E p e r -
jesen, Kisszebenben, Lőcsén és a Szepesség sok helységében
volt pestishalál, 1564-ben pedig Késmárkon hullanak pestis-
ben az emberek (42).
I. Miksa király 1568. december 12-én Linzben kelt és az
erdélyi püspökhöz intézett levelében a pozsonyi pestisről
tesz említést (43).
Erdélyben a pestis-infekció dolgában, mint rendszerint, Bras-
só város és a Barcaság vezet, m e r t i t t unos-untalan pusztít
az epidémia. 1572-ben a k r ó n i k á k szerint a főfészekből, Brassó-
ból indul ki a pestisragály és főleg a Barcaságot pusztítja annyira,
hogy Massa Simon krónikás a z t állítja: ez a vidék ekkor m a j d n e m
teljesen elnéptelenedett és szinte lakatlanná v á l t (44).
1575-ben P á p á n pusztít a ragály, és tudvalevő, ekkor h a l t
meg október 23-án a hírneves reformátor Huszár Gál is.
A X V I . században nálunk Magyarországon az egyik legnagyobb
méretű pestisjárvány 1576—-1578-ig z a j l o t t le. Ezzel az epidé-
miával az akkori hivatalos körök is kénytelenek voltak foglal-
kozni, azon egyszerű oknál fogva, m e r t mind a pozsonyi, mind a
szepesi k a m a r á k tisztviselői k a r a is veszélyben forgott. Az ekkori
pestisveszedelemről t e h á t hivatalos feljegyzések is v a n n a k .
A pestis-epidémia ekkor (1576) n y á r o n t ö r h e t e t t ki, m e r t
1576. szeptemberében a győri püspök, Listius János elhagyta
rezidenciális székhelyét és Köpcsényben h ú z t a meg m a g á t .

68
Erről t u d o m á s t szerezhetett a király is és talán a rezidencia
elhagyásáért kérdőre vonta a püspököt, m e r t szeptember 25-én
Listius a királynak jelenti, hogy székhelyéről a pestisvész m i a t t
volt kénytelen távozni. E g y é b k é n t írja, hogy az epidémia a
törökök k ö z ö t t is erőteljesen dühöng és Pozsonyban is i n k á b b
terjedni, m i n t szűnni látszik (45). E k k o r t e h á t a D u n a mentében
a veszedelem terjedőben volt, viszont ebben az évben m á r
nemcsak Pozsony, de a Felvidék is, és főleg pedig Kassa, szintén
fertőzött lehetett. Ugyanis a K a s s á n tartózkodó szepesi k a m a r a i
hivatal itteni z a v a r t a l a n működését a ragály folytán veszélyez-
t e t v e l á t t a és 1576. október 6-án E r n ő főhercegnek hivatalosan
jelenti, hogy a pestis elől szeretne Eperjesre költözni, m e r t a
„pestifera lues" Kassán nőttön-növekszik annyira, hogy im-
máron a k a m a r a tisztviselői karából is néhány, „nonnullae
personae annonariae et monetariae", köztük Holzschuscher J á -
nos ,,contrascriba", a kiváló és főképpen fémbányászati ügyek-
ben („res metallica") igen j á r a t o s férfiú pestisben meghalt
(„Peste extinctus est").
A kassaihoz hasonló volt a helyzet Pozsonyban is. 1576-ban
ide is á t t e r j e d t a pestisvész és október 19-én az itteni k a m a r a
elnöke, Radéczi hivatalosan E r n ő főherceghez fordul és előadja,
hogy Pozsonyban a pestisveszély n a p o n k é n t m i n d i n k á b b nő és
terjed annyira, hogy alig v a n m á r a városban ház, amelyből
m á r néhány pestises holtestet ki ne vittek volna. A t e m e t ő k
a pestises holttetemek befogadására m á r alig elegendők és az
emberek a szükségtől kényszerítve m á r a hegyek oldalára temet-
keznek. A k a m a r a hivatalos épülete m á r fertőzve v a n , és innen
is vittek ki néhány pestises holttestet. Kéri t e h á t a főherceget,
a d j a beleegyezését, hogy a k a m a r a székhelyét Trencsénbe
tehesse át, m e r t nem t u d közelebbi helyet, „qui peste infectus
non sit" (46).
E r n ő főherceg a pozsonyi k a m a r a felterjesztésére válaszolt.
Ügy látszik, nem találta elég kényelmesnek, hogy a k a m a r a a
Bécstől távolabb fekvő Trencsénbe távozzék, ezért a k a m a r á n a k
azt a tanácsot a d t a , hogy a ragály elől költözködjenek Dévénybe
vagy Hainburgba, t e h á t inkább közelebb Bécshez. A k a m a r a
az ügyet megtanácskozván, 1576. november 12-én kelt válaszá-

69
b a n elismeri, bogy H a i n b u r g a k a m a r a részére a l k a l m a s hely
lenne, viszont D é v é n y b e n és k ö r n y é k é n ,,ubique pestis grassatur",
t e h á t o k o s a b b , ha a k a m a r a P o z s o n y b a n m a r a d és á t k ö l t ö z i k az
elnöki h á z b a (,,in aedibus mci praefecti"). A k a m a r a hivatalos
épülete inficiálva lévén, a h i v a t a l o s ü g y e k t á r g y a l á s á r a , t a n á c s -
kozások m e g t a r t á s á r a s t b . sokkal a l k a l m a s a b b a p r a e f e c t u s
h á z a , m i n t a P o z s o n n y a l szomszédos v a l a m e l y i k f e r t ő z ö t t
hely.
í g y t e h á t a pozsonyi k a m a r a — a regnáló epidémia ellenére —
a h e l y é n m a r a d t , ezzel szemben a szepesi k a m a r a Kassáról
m á r n e m a szintén inficiált E p e r j e s r e , h a n e m Kisszebenbe
k ö l t ö z ö t t á t . 1576. n o v e m b e r 28-án i n n e n jelenti E r n ő főher-
cegnek, hogy a s z a t m á r i a k és n é m e t i e k közül „no/7 parva mų łi-
liđő iarn per pestem absumpta est", t e h á t a pestis-epidémia
e k k o r m á r S z a t m á r n é m e t i b e n is grasszált (47).
Mellesleg m e g j e g y z e n d ő , hogy 1576-ban (december 19) a
M u r a k ö z b e n is e l t e r j e d t a pestis, m e r t S á r k á n y J á n o s Mura-
s z o m b a t b ó l e k k o r S o p r o n város t a n á c s á n a k azt írja, h o g y „Minđ
a dögh halál és a török rajtunk vagyon" (48).
V i s s z a t é r v e a szepesi k a m a r a b i z o n y t a l a n sorsára, az 1577
m á r c i u s á b a n m á r i s m é t régi helyén, K a s s á n v a n és április 13-ról
keltezve Kassáról E r n ő főhercegnek jelenti, hogy m e g k a p t á k
a m a l e i r a t á t , a m e l y b e n m e g h a g y j a , h o g y h a a pestisvész K a s s á n
megszűnik, t é r j e n e k ide vissza. Midőn m á r c i u s 10-én meghal-
l o t t á k , hogy az epidémia K a s s á n szünőfélben v a n , a z o n n a l
v i s s z a t é r t e k , és n o h a K a s s á n — „hic Cassoviae licet nonđum
omnino cessaverat pestis" — teljesen n e m is s z ű n t m e g a vész,
ñégis i t t v a n n a k és h i v a t a l u k a t t ő l ü k t e l h e t ő e n s z o r g a l m a t o s a n
és hűségesen igyekeznek ellátni (49).
A szepesi k a m a r a a z o n b a n kissé k o r á n t é r t vissza K a s s á r a és
n e m is t a r t ó z k o d h a t o t t sokáig o t t , m e r t a pestisvész ú j r a fellán-
golt és a k a m a r a k é n y t e l e n v o l t ú j f e n t v á n d o r ú t r a indulni.
1577 n y a r á n előbb m e g p r ó b á l t a k Lőcsére költözködni, de o t t
is r e g n á l v á n a r a g á l y k é n y t e l e n e k v o l t a k i n n e n Szokolyára
h ú z ó d n i . I t t k e z d e t b e n t a l á n n e m v o l t infekcióveszély, de a
hely szűk és a l k a l m a t l a n v o l t , m a j d pedig k i t ö r v é n a z epidémia
k é n y t e l e n e k v o l t a k o d é b b v á n d o r o l n i . Végül is S á t o r a l j a ú j h e l y e n

70
állapodtak meg, s ezzel vándorlásukat be is fejezték. A k a m a r a
hivatalos jelentése szerint ez a hely alkalmas „locus aptior"
volt, nem messze feküdvén a tokaji hegytől és T o k a j t ó l . Talán
nem tévedünk és a szepesi k a m a r a egykori n i m b u s z á n a k sem
á r t u n k , ha azt véljük, hogy a k a m a r a ezen elhatározására a
tokaji hegy közelsége döntő befolyással volt. 1577. szeptember
25-én t e h á t a szepesi k a m a r a m á r Sátoraljaújhelyen rezideált,
de hogy meddig t a r t ó z k o d o t t ott, arról a források hallgatnak (50).
Közben Pozsonyban a pestis-epidémia z a v a r t a l a n u l grasszált,
és a ragály állásáról, a n n a k terjedéséről, sziinedezéséről, a halá-
lozásokról a pozsonyi városi tanács a királyt állandóan és rend-
szeresen t á j é k o z t a t j a (51).
A Pozsonytól nein messze fekvő N a g y s z o m b a t b a n e k k o r t á j t
szintén fellépett a pestis. Volt is a városnak hatósági orvosa, a
h u m a n i s t a Niphus F á b i á n , aki azonban félelmében az epidémia
elől a városból csendesen elpárolgott. N a g y s z o m b a t t e h á t a
veszedelem közepette orvos nélkül m a r a d t . A város b a r á t j a ,
Forgách Imre ezen segíteni a k a r t és a város t a n á c s á n a k Niphus
helyébe Ðųdics A n d r á s oppelni orvos meghívását a j á n l o t t a .
1578. június 5-én Forgách N a g y s z o m b a t város tanácsával egyéb-
k é n t t u d a t j a , hogy Burkircher és Nicasius hírneves pozsonyi
orvosok pestisben elhaltak (52). Ezzel mintegy Forgách jelezni,
ó h a j t j a , hogy Pozsony sem j á r t jobban, m i n t N a g y s z o m b a t
m e r t a város orvosai o t t szintén elpusztultak.
A pestis regnálása a l a t t N a g y s z o m b a t b a n a hivatalos teen-
dők, úgy látszik, nem a legsimábban és legpontosabban lettek
elintézve, m e r t a város tanácsa valami mulasztásért Bécsből
„Orrot" k a p o t t . E r r e a tanács 1578. j a n u á r 3-án kelt felség-
f o l y a m o d v á n y á b a n mentegeti, hogy eme bizonyos mulasztás a
pestis regnálása m i a t t t ö r t é n t (53).
A Felvidéken 1577 decemberében a falvak is pestissel fertő-
zöttek voltak. December 6-án Bornemissza György deák, Ter-
ñÿéről Máriássy P á l n a k írt levelében jelzi, hogy Demétén
„igen halnak az emberek," u d v a r b í r á j a is meghalt és a beteg-
ség a faluban n a p o n t a öregĥedik. December 20-án ugyancsak
Terñÿéről Bornemisza jelenti, hogy m á r T e r n y é n is dühöng a
pestis, s ugyanezen napon Bornemisza Jánosné Marsaÿ Anna

71
Máriássy P á l n a k megírja, hogy ő és leánya egészségesek ,,bár my
nálunk igÿen uralkodik az pesłys, még mostan inkább kez ek hal-
ñÿ, hog nem mind ez elot" (54).
A Szepességen ekkor grasszáló pestisről Hain is tesz említést
írván, hogy 1577-ben ,,Zue ende des Augusti fieĥl in Zipsz ein
Sterben ein, und stürben in der Leñ seĥ bey 700 Personen, darunter
auch Herr Caspar Cramer ludi magister" (55).
1577, 78 u t á n 1585-ig, úgy látszik, a pestis szünetelt, vagy
l a p p a n g o t t , de 1585-ben Erdélyben és Magyarországon is
ú j r a föllángolt és erőre k a p o t t . December 1-én Kolozsvárról
Campani J á n o s jezsuita p á t e r A q u a v i v a Claudius generálisnak
jelenti, hogy Váradon n e m volt és nem is engedték oda menni,
m e r t a pestis m i a t t az u t a k le voltak zárva „Interclusis iam a
peste viis" (56).
Ugyancsak 1585 decemberében m á r Nyugat-Magyarországon
is föllángolt a pestis, m e r t december 8-án Sérczről Megyery
Imre Sopron város tanácsához azzal a kérelemmel fordul,
hogy K a l m á r J á n o s perének t á r g y a l á s á t a dühöngő pestis m i a t t
halasszák el (57).
A következő 1586-ik esztendőben Magyaroszágon és Erdély-
ben is folytatólag dühöng a pestis. Erdélyben B á t h o r y Zsigmond
fejedelem a pestistől való félelmében éppen a legrosszabb helyre,
a pestis torkába, a Barcaságra távozik (58). Az epidéniáról a
Székely Krónika is följegyzi, hogy ebben az évben „Nagy mirigy-
halál indula, Várad felöl jővebe (ti. Erdélybe) meghalának Apafi
István, Kendi János, Bornemisza János, Básti és Bátori Gábor
mind feleségivel egy nap pestisben, Csekén szent Márton napban
Bagdi György is ebben hala meg" (59).
Az a körülmény, hogy ekkor a pestis Magyarországról, t e h á t
Várad felől h a t o l t be E r d é l y b e , egészen kivételes jelenség, m e r t
Erdélybe a pestis a Brassón á t vezető és jól k i t a p o s o t t úton
szokott betörni.
Grasszál a pestis 1586-ban a D u n á n t ú l o n is, m e r t november
16-án Zala vármegye S a ų ų m b a ñ rendeli el, hogy mivel Isten
jóságából a pestis szünedezik, t e h á t a törvénykezés, amely eddig
a „contagio" m i a t t a béri (azaz zalabéri) castellumban folyt,
a jövőben a régi helyén, az egerszegi castellumban t a r t a s s é k .

72
Következik t e h á t ebből, hogy Zalaegerszeg ekkor fertőzött
hely lehetett (60).
1588-ban Erdélyben és a Barcaságban volt n a g y o b b méretű
pestisjárvány, azonban erről a források részleteket n e m árulnak
el (61).
Ezzel a X V I . századi pestis-epidémiák sora lezárul és meg-
á l l a p í t h a t j u k , hogy e század legnagyobb méretű p e s t i s j á r v á n y a ,
az 1576—1578 közt lezajlott contagio volt.
Á t t é r v e a X V I I . századra, m á r elöljáróban m e g á l l a p í t h a t j u k ,
hogy ebben az időben szintén elég bőségesen k i j u t o t t az ország-
n a k a pestisből, azonban egy részén kisebb méretű volt a j á r v á n y .
Ha szabad e szót használnunk, voltak lokalizált és kevésbé
lokalizált j á r v á n y a i n k , mégis t a l á n a legveszélyesebb és legnagyob
méretű az 1644—45. és az 1655. évi j á r v á n y volt.
Maga a X V I I . század m á r az első esztendőben pestissel
indul. 1600 n y a r á n Pozsonyban p u s z t í t a pestis, azonban decem-
berében már javul a helyzet, ,,a dögvész hála Islert enged — írják
Pozsonyból — két hét óta naponként csak két ember hal meg" (62).
I t t meg kell jegyeznünk, hogy a pestis mérvét a n a p o n k é n t i
halálozások száma szerint értékelik. T e h á t mentől többen hal-
nak meg n a p o n t a , a n n á l nagyobb m é r v ű n e k számít a ragály és
mentől kevesebb és mentől r i t k á b b a naponkénti halálozás,
annál inkább gyengül és erőtlenedik az epidémia. Midőn t e h á t az
előbbi esetben n a p o n t a csak két-két ember hal meg pestisben,
ez m á r nagyobb mérvű javulásnak számít.
Ugyancsak 1600-ban Lőcsén is dühöng a pestis. H a i n Gáspár
szerint a városban ekkor ,,Halt beg dieser Stadt die Pest so er-
schröklich grassiret, dass in die vierthalbtausent Menschen (??)
mehr alsz weinger sind gestorben, da esz au¡fs höchste kommen,
hatt mann ein einen Tag auch 80 (^Personen zu Grab getragen" (63).
T a l á n m o n d a n u n k sem kell, hogy ezek a számadatok is fantasz-
tikusan t ú l z o t t a k , hiszen ezek szerint Lőcse városa a ragály u t á n
lakatlan m a r a d t volna.
A pestisvész 1602-ben Magyarországot, 1603-ban pedig
Brassót és E r d é l y t s ú j t o t t a ,,Ist ein grosser Sterb erregt worden
ex infecto aere, das viel Leu an der Pest gestorben". Meghalt
ekkor Brassóban a többi közt Hirscher Bálint a városbíró,

73
Zomµolius Sebestyén a város jegyzője és szenátora, továbbá
Rosenauer Domokos, akinek személyéről azonban közelebbit
n e m t u d u n k . Brassóban ekkor n a p o n k é n t állítólag 70—100
pestis-halottat t e m e t t e k volna el és Suter P á l k r ó n i k á j a szerint:
,,Hat die Pestilenz mehr dann ein Jahr gewähret", t e h á t á t h ú z ó d o t t
1604-re is (64).
A X V I I . század első felében v a n n a k nálunk pestisjárványok
1615, 1616, 1621-és 22-ben a Bethlen-féle h a d j á r a t o k idején.
Erdélyben 1633-ban volt nagyobb m é r e t ű pestisjárvány, külö-
nösen — m i n t mindig — Brassóban is. „Ist ein gross Pestilenz
Sterben in Kronstadt und in ganzen Burzenland gewesen, dass
etzlich lausend Menschen sein deĥin gestorben" (65).
Az 1633. évi brassóbarcasági pestisvészről egyik erdélyi
krónikás, név szerint Nekesch Schuller Dániel, feljegyzi a napi
halálozási s z á m o k a t is, amelyek — ha az egész Barcaságra
Brassót is beleértve v o n a t k o z n a k — t a l á n elfogadhatók. Fel-
tűnő és szokatlan, hogy Nekesch-Schuller k r ó n i k á j á b a n kivé-
telesen említés történik a brassói iskolák tanulóinak halálozási
számáról is. 1633-ban a krónika idevonatkozó része a következő-
képpen hangzik:
„Schickt Gott ein grosse Pestilenz ins Burzenland, voraus in
Kronstadt, als bald in Anfang des Lenzes, so in den folgenden
Sommer von Tag zu Tag also grausam grassieret, daraus ein
grosser Jammer und Weheklag erfolget, dass eines Tages 25 Per-
sonen und 30, ja auch zuletzt 50 oder 60 auf einen Tag hinge-
storben, so ohne Klang und Gesang sein hingstraugen. Es sein
Jamalen von den Studenten auf der Schulen 28 fremde Studenten
gestorben, anheimische Studenten 16 gestorben, cidolescentes sein
gestorben 12, die andre hinweggezogen " A pestis-halálozási
számok általában teljesen megbízhatatlanok, i t t azonban, mi-
vel Nekesch a brassói gimnáziumban t a n í t o t t , a d a t a i t a tanuló-
k a t illetőleg megbízhatóknak t a r t h a t j u k . 1633. július 22-én
maga Nekesch-Schuller Dániel is pestisbeteg lett, azonban nem-
sokára felgyógyult, és Brassóban m a r a d t , ámde legifjabb öccse
János, j o b b n a k l á t t a a pestis elől i n k á b b Nagyszebenbe húzódni.
Nekesch végig „ é l v e z t e " az 1647. évi epidémiát is, és az év végén
összegezi, hogy Brassóban az ő szomszédságában mekkora volt a

í4
halálozás. Szerinte nős férfi 23, asszony, ifjú és gyermek 83,
összesen t e h á t 106 egyén halt meg, t e h á t Nekesch brassai
szomszédait ugyancsak megtizedelte a pestis.
1646—47-ben ,,grassiert die Pest durch ganz Siebenbürgen,
am meisten aber zur Schäsburg und Kronstadt". Ekkor tehát a
pestis á t c s a p o t t Segesvárra is. H a Brassóban n e m is, de a mező-
városokban és a f a l v a k b a n a ragály 1648-ban is p u s z t í t o t t .
1646-ban, úgy látszik, védekezési szempontból Brassóban a
„ H e n d e l - M a r k " - o t a pestis m i a t t a városon kívül t a r t j á k meg. (66)
L á t j u k t e h á t , hogy Erdélyben Brassó és a Barcaság, mint
mindig, úgy most is a pestis-epidémiák fő fészkei. Á m d e 1633-
ban Magyarországon, közelebbről a nyugat-magyarországi
határszéleken pusztít a j á r v á n y annyira, hogy Kőszeg városa a
pestises időre való tekintettel kénytelen s t a t u t á r i u s úton intéz-
kedni, hogy a pestises h a l o t t a k a t t o v á b b i rendelkezésig a város-
ban elhantolni nem engedi (67).
1660-ban ismét pestises a Barcaság, és ekkor a brassói első
lelkész (supremus pastor), Mederi P é t e r leánya is pestisben
pusztult el. A dögvész napról n a p r a erőteljesebben dühöng
annyira, hogy Brassóban egyik h á z a t a másik u t á n inficiálja
és a lelkészek a folytonos temetések m i a t t kénytelenek a heti
prédikációkat csak a csütörtöki napra korlátozni. Meghalt ekkor
H e r m a n n Mihály brassói bíró és fejedelmi t i t k o s tanácsos,
Gockosch Mihály a brassói iskola I I I . osztályának „collabo-
r a t o r a " , Deydritius Márk barcarozsnyói lelkész és felesége, sőt
elviszi a pestis a többi között Trostfried Hegenitiust, brassói
medicinae doctort és sok más, név szerint megnevezett brassói
lakost. 1560. augusztus 27-én 42, szeptember 7-én 44, szeptember
16-án 56 volt a Brassóban pestisben elhaltak száma (68).
Míg Erdélyben grasszált a ragály, addig a Felvidéken aránylag
csend honolt, és csak 1642-ben (március 21 Nagyselyk) írja
I. Rákóczi György Máriássy Ferencnek, hogy „az lcnggelek közt
a pestis igen regnál, mitől Isten óvjon minket" (68). Bákóezi alig-
h a n e m sejtette, hogy a dögvész a lengyelektől á t fog csapni
hozzánk a Felvidékre. 1644-től kezdve h a t a l m a s pestishullám
b o r í t o t t el b e n n ü n k e t , nemcsak a Felvidéket, de az ország többi

75
részét is. 1644. június 25-én Szentgyörgy város már s t a t u t u m o t
is alkot, hogy a város kapui őriztessenek: „ W i r d senatus-con-
sulto coñc áđiért, dasz man bei dieser gefahrlichen Pest-Zeit bei¡
den Thören gut e Obacht haben soll, dami t das be er Gesindl
nicht herein gelaszen werde" (70). Szentgyörgy város szenátusa
t e h á t megpróbál profilaktikusan védekezni a pestis behurcolása
ellen, a hiba azonban o t t volt, hogy a pestisragály terjesztésével
csak és kizárólag a koldusokat g y a n ú s í t o t t a .
Lőcsén és valószínűleg a Felvidéken e g y e b ü t t is 1645-ben dúl
a pestis és ekkor az epidémia Nyugat-Magyarországon is elha-
rapódzott. 1645. szeptember 11-én H a i n Gáspár följegyzi, hogy
Lőcsén egyetlen napon 53 személy h a l t meg és lett eltemetve
pestis m i a t t . E k k o r h a l t meg a ragályban Lőcsén N é m e t h J á n o s
városbíró és a híres Alauda B e r t a l a n prédikátor is. E b b e n az
esztendőben — írja H a i n — született Lőcsén 109 személy, vi-
szont pestisben meghalt 2214, ami szerintünk megint csak túlzás
(71). H a pestis-halálozásokról a krónikások lehetetlen és fan-
tasztikus s z á m a d a t a i r a t á m a s z k o d v a kellene statisztikai t a -
bellákat vagy grafikonokat készíteni, az a teljesen megbíz-
h a t a t l a n a d a t o k m i a t t egyenesen képtelen eredményeket
adna.
Hogy ekkor a pestis nemcsak Lőcsén de a környéken e g y e b ü t t
is p u s z t í t o t t , arra bizonyíték Máriássy Zsigmond 1645, október
15-én kelt levele, amelyben azt írja, hogy a dühöngő pestis elől
Á r v á b a készül menekülni (72).
Kassán 1653-ban pusztít a pestisragály és innen hurcolják be
Lőcsére. Ugyanis a lőcsei Seltenreich J á n o s p u s k a m ű v e s fia
19-én a kassai vásárról hozta magával a ragályt és ebben meg
is h a l t , a m i n t ezt Hain megírja, sőt „vmb Nicolai (december 6)
sturb ihm (ti. Seltenreichnek) abermahl ein Knab wie auch sein
Eydam Hansz Lang ein Mahler vmb Lucia (december 13) wieder
ein Magđ , darumĥ dasz Hausz gesperr vmb verschlagenworden,
(las es Gott lob nicht weiter kommen. Die Personen sind auch alle
in der Stille Nachts begraben worden" (73).
Lőcse város megpróbál profilaktikusan védekezni úgy, hogy
a ragálytól fertőzött h á z a t lezárja, h o l t t e s t e t pedig éjjel — s így
minden csődület kizárásával — t e m e t t e t i el. Ez esetben, úgy lát-

76
szik, ez a modus vivendi eredményre vezetett, bár n e m t u d j u k ,
hogy v a j o n a f e r t ő z ö t t házat a város nem fertőtlenítette-e, h a
m á s k é p p nem, az akkori szokás szerint füstöléssel.
Az 1655—56. évi nagyméretű pestishullám természetesen
elérte Sopron városát is, és 1656-ban a ragály erősen dühöngött.
E k k o r él i t t Vitnyédy István, aki 1656. augusztus 7-én Sopron-
ból keltezett levelében Sibrik I s t v á n n a k jelenti, hogy felesége a
gyermekeket Borbolyára vitte, ,,tagadhatatlan mérges pestis
vagyon a városban, mivel mások is szándékoznak oda (ti. Borbo-
lyára) nem merészlem őket (ti. a gyermekeket) sokáig ott tartani"
(74). Ez a pestis Sopron v á r m e g y é t is f o g l a k o z t a t t a . A megye
hatósága ugyanis kénytelen volt s t a t u t u m o t alkotni és ebben ki-
mondani, hogy mindaddig míg Sopron városában a „pestifera
lues" meg n e m szűnik, senki a vármegye lakosai közül eladó
holmiját Sopronba be vinni ne merészelje, m e r t ellen esetben a
nála levő holmit miden további nélkül elkobozzák (75).
Vitnyédy 1662-ben kelt leveleiben többször említi, hogy ekkor
n á l u n k „az Felföldön" szintén „nagy és mérges pestis ragály va-
gyon", s e m i a t t az emberek n e m gyülekezhetnek (76). B á r az,
hogy a gyülekezések e l m a r a d t a k olyan főbenjáró b a j nem lehe-
t e t t . A nagyobb veszedelem az volt, hogy a ragály m i n d jobban
t e r j e d t . Megemlékezik erről Hain Gáspár is. Szerinte a ragály a
Szepességen ekkor Szepesváralján k e z d ő d ö t t és mentől t o v á b b
t a r t o t t , annál j o b b a n t e r j e d t . T ö r t é n t , hogy egy K i t s c h J á n o s
nevű késes Szepesolasziból Kaczwinkelbe j ö t t lakni és Szepes-
olasziból, a pestisből, mindenesetre n é h á n y holmit magával
hozott, erre nemsokára egyik gyermeke meghalt. Mi sem ter-
mészetesebb, hogy a késest a helységből kiküldték, i t t a z u t á n a
felesége és egy másik gyermeke is meghaltak (77). í m e a profi 1-
a k t i k u s védekezés f o n á k j a . I t t is — m i n t pl. Nyugat-Magyar-
országon is m e g t ö r t é n t — az inficiáltakat a helységből k i r a k j á k ,
kikergetik, ezzel mesterségesen és készakarva terjesztik az epi-
d é m i á t . í g y nemcsak a m á r f e r t ő z ö t t helységben m a r a d meg a
ragály, de az emberi ostobaság n a g y o b b dicsőségére, v i d á m a n és
z a v a r t a l a n u l terjed a vész, pusztulnak az emberek o t t is, ahol
esetleg a j á r v á n y nem t ö r t volna ki. Kaczwinkel t e h á t nem sza-
b a d u l t meg a pestistől, ellenben a környéken ezek a kitelepített

77
bacillushordozók az epidémia kényszerrel elhívatott kórokozói
lettek.
1663-ban (december 6) Kassán is pestisvész regnál (78)
A Szepességen talán még az 1663. évi pestishullám el sem
m ú l t , midőn Vitnyédy 1664. szeptember 9-én Sopronban kelt
levelében Keczer A m b r u s n a k jelzi, hogy ,,Lőcsén és Késmárkon
pestis kezd mutatkozni: nem első nyavalyánk és nyomorúságunk,
mellyel Isten bennünket nyomorgat." (79). Vitnyédynek igaza
volt, m e r t Lőcsén tényleg k i t ö r t a pestis, mégpedig az intéző
körök indolenciája m i a t t . Erről megint csak H a i n Gáspár tesz
említést és 1664. március 31-én a következőket í r j a :
„Sind vab die Stadt etliche tođte Cörper vnbegraben gefunden
worden, nemlich bey Herrn Gregori Gerstnere Mayerhoff ein tođtes
Kind, in desz Katzer Scheüer ein Weib vnd ein Kind vriter den
Kloster an Stadt graben eine Magd, die mann alle begraben lassen.
Auch in desz Herrn Pfarrera magistri Job Zablersz Mayerhof¡
an Graben dem Mayer sein Weib, sanbt 4 Kinder gestorben, vnd
nur 1 kleines Mädchen von 2 Hafren übrig geblieben, das war đer
Anfang der nachfolgenden Pest in đer Leütscher (80).
Olvasva e sorokat elgondolhatjuk, hogy ugyancsak gyenge
lábon állhatott ekkor Lőcsén az egészségügyi közigazgatás,
ha a városban szerteszéjjel temetetlenül heverhettek a pestises
hullák, azokkal senki sem t ö r ő d ö t t , s így nem csoda, ha a vá-
rosban dúlt a pestis.
E r d é l y t 1677-ben fenyegeti pestisveszély, s ezért a bécsi
h a d i t a n á c s 1677. november 12-én leír az ott parancsnokló Cobb
generálishoz, hogy m i u t á n m e g t ö r t é n t , hogy Gyulafehérváron
k i t ö r t a ,,pestis contagio" és o t t fölöttébb grasszál: „Demnach
vorkombt, das in Alba Julia oder Cronweissenburg in Siebenbürgen
die Contagion eingerissen und sehr crassire", t e h á t intézkedjen,
hogy a dögvész „in das Land oder unter die Soldaten " el ne ter-
jedjen (81). Ez természetesen csak afféle „szentelt víz-"szerű
papirosrendelkezés volt, m e r t hiszen hogyan a k a d á l y o z h a t t a
volna meg Cobb a pestis terjedését, figyelembe véve az akkori
a d o t t s á g o k a t és védekezést?
1679-ben Trencsénben t ö r t ki a pestisragály,(82) s ennek
híre, úgy látszik, e l j u t o t t a Pozsony megyei Szentgyörgy vá-

78
roskába, ahol ekkor elhatározták, hogy a fenyegető vész ellen
védekezni fognak. Egyhangúlag s t a t u t u m o t alkottak t e h á t , hogy
ha a fenyegető, „pestis contagio" behatolna a városba, egy al-
kalmas pestis-borbély (Pest Balbierer) fognak fogadni, hogy a
város és a polgárság megfelelő orvosló személlyel legyen ellátva.
A város pedig fogadjon föl bizonyos számú hullaszállítót (Träger),
akiknek kötelessége leszen az inficiált hullákat koporsóba fek-
t e t n i és eltemetni. A s t a t u t u m a fizetéseket is meghatározta,
hullánként 1 forint és 5 dénárban. Elég nagy pénz volt ez akkor,
azonban a „ t r a g e r e k " állandóan az életükkel j á t s z o t t a k . H a -
t á r o z a t b a ment ekkor t o v á b b á , hogy a jövőben csak olyan
egyéneket lehet — pestis esetében — a városba beengedni, akik
hitelt érdemlő bizonylattal igazolni t u d j á k , hogy egészséges,
pestismentes és gyanútlan helységből jönnek (83).
Szentgyörgy városa t e h á t ekkor egyike azon kevés m a g y a r -
országi városoknak, ahol még a pestis beállta előtt igyekeznek
úgy-ahogy védekezni, részint egészségügyi személyzet felfoga-
dásával, részint pedig profilaktikusan.
E b b e n az esztendőben azonban nemcsak Trencsénben, de,
úgy látszik, az egész Magyarországon pusztított a pestis, a m i n t
ezt Hain is állítja. 0 azonban k r ó n i k á j á b a n , mint rendszerint,
úgy most is a halálozásokat illetőleg fantasztikus és t ú l z o t t
s z á m a d a t o k k a l áll elő. Azt azonban mindenesetre el lehet neki
hinni, hogy a dögvész az egész országban elterjedt, de hogy,
a m i n t írja „Starben zu Epperies, wie Bericht einkahm über 4000
Personen, zu Presburg 9000, zu ödenburg 3000, zu Wien über
100 000 Personen", ezt bajos elhinni. Ez a z t jelentené, hogy
Eperjes, Pozsony, talán Sopron és Bécs lakossága teljesen ki-
halt, itt csak az üres házak m a r a d t a k meg, sőt szerinte Eperjesen,
Pozsonyban és Bécsben t ö b b ember pusztult volna el, m i n t
a m e n n y i ott lakott. Hein t e h á t a nullákkal nem takarékosko-
d o t t és előadásából csak a Lőcsére vonatkozó a d a t o k a t lehet el-
hinni. Szerinte ugyanis „Der armen Stadt Leų çĥaų hałt der liebe
Gott mit gnaden verschonet, dasz nicht über 400 Personen an dieser
Seiiche gestorben" (84). Ez a s z á m a d a t még valószínűnek látszik.
Ezen idő t á j t — 1680 h ú s v é t körül — Szombathelyen is
előkészületek t ö r t é n h e t t e k a kitörni készülő pestis fogadására,

79
m e r t 1681. március 4-én Hazatius J á n o s p e r t indít Szabó J a k a b
szombathelyi polgár ellen azért, m e r t mikor ő (ti. Hazatius) a
városházán i n d í t v á n y t t e r j e s z t e t t elő a r r a , hogy őriztessék a
város k a p u i t , hogy a pestis a városba be ne férkőzhessen, Szabó
azt m o n d o t t a „Mi nem őrizünk, eleget őriztünk"(85). Nem tudjuk,
hogy a per miképpen végződött, de Szabó J á n o s u r a m a t kije-
lentéséért bajosan dicsérték meg.
E l t e k i n t v e a K ö r m e n d i Levéltár alábbi adataitól, századokon
keresztül krónikaszerűen végig kísértük a pestisragály m a g y a r -
országi regnálását, és noha meglehet, hogy i t t - o t t n e m mond-
t u n k ú j a t , mégis a figyelmet ó h a j t o t t u k felhívni arra, hogy a
pestis t ö r t é n e t é t illetően is mennyi értékes és érdekes a d a t
l a p p a n g h a t még m a is Magyarország különböző levéltáraiban,
a külföldiekben is, főleg azon a t e r ü l e t e n levő archívumokban,
amelyeken a török megszállás az írott emlékeket elpusztítani
nem t u d t a .
H a az eddig felsorolt a d a t o k o n végigtekintünk és hozzá vesszük
a k ö r m e n d i a n y a g o t is, minden további nélkül m e g á l l a p í t h a t j u k ,
hogy a pestisragály a középkorban, de főleg a X V I — X V I I .
században keletről k é t fontos kereskedelmi ú t v o n a l o n h a t o l t be
h a z á n k b a . Az egyik volt az Adriától, Raguzából, Velencéből,
Triesztből a K a r s z t o n á t , a Semmering kikerülésével Magyar-
ország n y u g a t i határszélén a n é m e t birodalomi fővárosba
Bécsbe vezető útvonal, amely Zágrábon á t a n y u g a t i széleken
K ö r m e n d , Szombathely, Bécsújhely v a g y Sopron városokon á t
vezetett Bécsbe. Ez a L e v a n t e felőli út Nyugat-Magyarországon
egyben a pestisragály terjeszkedésének, m o n d h a t n i , kedvenc
útvonala is volt. Viszont keleten, E r d é l y felé, a fő kereskedelmi
útvonal a Fekete-tenger felől vagy a Duna-folyás legalsó szaka-
száról a Tömösi-szoroson á t Brassón és a Barcaságon keresztül
vezetett Erdély szívébe. Innen van, hogy Brassó és a Barcaság
szinte állandó fészkei a behurcolt és innen t o v á b b t e r j e d ő pestisnek.
Felső-Magyarországon pedig a pestis terjeszkedésének ú t j a
egyenlő a V á g - H e r n á d folyók völgyében Pozsonyból — Nagy-
szombaton, Trencsénen, Zsolnán á t K a s s á r a vezető fontos hadi
és kereskedelmi útvonallal. Ez az oka a n n a k , hogy Lőcse és vele
a Szepesség is oly rendkívüli sokat szenvedett a pestistől.

80
 A L e v a n t e felőli kereskedelmi útvonalon természetesen gya-
kori a pestis R a g u z á b a n és Velencében is, mind a k é t helyen
m á r a X V I . században, sőt valószínűleg jóval előbb is fellép a
pestisjárvány. H o v a t o v á b b védekezni is elkezdenek a vész
ellen, és pl. Raguza 1585-ben m á r Velencét állandóan és rend-
szeresen t á j é k o z t a t j a a ragály terjedéséről. Ami pedig Velencét
illeti, ez m á r korán híres volt arról, hogy h a t é k o n y a n t u d a
ragály ellen védekezni és mintaszerű védekezési „ R e g o l a m e n t i " -
ét 1721-ben Hollandia is á t v e t t e (86).
Ha m á r m o s t keressük és k u t a t j u k az okait a n n a k , hogy a
pestis hogyan t u d o t t századokon á t nálunk és e g y e b ü t t is, h a
nem is állandóan, de mégis korszakosañ grasszálni, ennek o k á t
talán elsősorban a tisztátalanságnak és piszoknak kell t u l a j d o -
nítani. Nem állíthatjuk azt, hogy nálunk Magyarországon a
középkorban, sőt később is a városokban és községekben a
köztisztaság mintaszerű lett volna. A pestis ellenes védekezés
m ú l t j á b a n egyes-egyedül B a t t h y á n y Á d á m volt az, aki a tisz-
taságot is szóvá teszi. Elősegítették a pestis terjedését a n y a k r a -
főre hozott félrendszabályok és fonákságok is. A vész terjedésé-
nek megakadályozására rendszerint lezárták a fő közlekedési
kocsiútvonalakat, de m á r a gyalogösvényeket nem őrzi senki.
Félrendszabály az is, hogy a városba vagy a kordonon keresztül
engedik azt, aki, m o n d j u k tág lelkiismerettel, kész megesküdni
arra, hogy pestismentes, egészséges vidékről jön.
Fonákság a többiközt az is, hogy pl. a városokban az inficiált
h á z a k a t lezárják ugyan, de nem fertőtlenítik. A fertőtlenítés
egyébként még a X V I I . században is meglehetősen ismeretlen
fogalom és csak a század végén kezdenek a pestisragály ellen
„füstölés" ú t j á n védekezni.
A pestis terjedésének megakadályozására t ö r t é n t e k minden-
féle s t a t u t á r i u s és egyéb „intézkedések" is, de ezt vagy nem
respektálják, sőt ellen szegülnek, vagy senki végre nem h a j t j a .
Áz pedig, hogy a városokból, helységekből az inficiált embere-
k e t kikergetik, a pestis elleni védekezés kész p a r ó d i á j a .
Szervezetlenség, következetlenség, sőt indolencia és á l t a l á b a n
emberi gyarlóság azok a tényezők, amelyek a pestis terjedésének
egyenesen kedveznek. E z é r t t e h á t a ragály szinte z a v a r t a l a n u l

G Orvostörténeti Közi. 81
terjed és öldököl, ha valaki ebből a vészből mégis kigyógyul, azt
vagy a v a k véletlennek, vagy az illető erőteljes ellenálló fizi-
k u m á n a k , esetleg m á s kedvező k ö r ü l m é n y n e k t u l a j d o n í t -
h a t j u k , n e m pedig a borbélyok és kuruzslók t u d o m á n y á n a k .
E g y é b k é n t k o r s z a k u n k b a n a pestissel szemben az orvosi
t u d o m á n y még j o b b a d á n a sötétben tapogatózik és szinte
tehetetlen.
Egészen természetes azonban, hogy a pestis ellen, m i n t min-
d e n ü t t , úgy nálunk is m á r korán megpróbálnak védekezni,
részint profilaktikus ú t o n (őrség, kordon, vesztegzár) vagy pedig
gyógyszerekkel. B á r az öreg B a t t h y á n y Ferencné m á r a X V I .
században a folyton nyavalygó, vélt vagy valódi betegségei
m i a t t nyöszörgő hipohonder sógorának, B a t t h y á n y K r i s t ó f n a k
egyetlen radikális gyógyszert ajánl, és ez a j ó k e d v ! K ü l d neki
ugyan mindenféle liktáriumot, szirupot és egyéb gyógykoty-
valékot, de mégis kifejezetten arra inti, hogy legyen jókedvű
„mert a jó kedw embernek gyakortĥa egészséget hoz" — írja 1570.
j a n u á r 17-én N é m e t ú j v á r o n kelt levelében.
Ami a pestis elleni gyógyszereket illeti, a X V . században,
1490 előtt bizonyos Ulrik nevű orvos, H u n ÿ a đ ÿ M á t y á s király-
nak egy pestis elleni receptet állított össze. Ez potom huszonegy
szerből t e v ő d ö t t össze: smaragd, rubin, zafir, korall, a r a n y és
ezüstön kívül még spódiumot, s á f r á n y t , c i t r o m h é j a t stb. t a r t a l -
m a z o t t . Valószínű, hogy ez a petroterapikus alapon készült, s
nem a népnek szánt méregdrága orvosság mindenre jó lehetett,
csak éppen a pestis ellen nem használt (87).
Mintegy száz évvel későbbről (1592 előtt) ismerünk egy másik,
a pestis leküzdésére készült, s az előbbinél sokkalta olcsóbb
receptet, így h a n g z i k :
„Kalendula vet Chalendusa, fülemile virág Hungarica. Törjék
meg ezt egy mozsárban, exprimálják az succusát et ut edųlçere ųr
egy kis nádmézet faragj belé: akin a pestis avagy suscipio pestis,
igya meg. Harmadik italja után elhagyja a pestis. Archicapi-
lonte (így!) seçre ųm." (88) T u d j u k , hogy Ézsaiás próféta egy
kötés száraz f ü g é t kötetŁ a „kelevénre" és „meggyógyula."
Pestis elleni recepteket persze a különböző régi „Artznay
Buch"-okban is találunk, de használhatóságuk kétes (89).
 A pestisragállyal, m i n t veszedelmes betegséggel, az orvosok
természetesen nálunk is már k o r á n kezdenek t u d o m á n y o s a n
foglalkozni és a pozsonyi k á p t a l a n k ö n y v t á r á b a n (98. k ö n y v t á r i
számon) a XV. század végéről v a n egy orvosi kézirat, amely
,,Incipit liber de virtutibus ĥerbarųm" című fejezettel kezdődik
és ennek a kódexnek 71. lapján van a ,,Regula sev doctrina in
locis Ulis, ubi pesłillentia regnat" című rész. I t t t e h á t valószínű-
leg a pestis elleni védekezésről szóló, szabályról lehet szó (90).*
Az egri liceum k ö n y v t á r á n a k kéziratai közt, a XV. századi
„Codex Beeldianiis" 134. lapján van egy „ R e m e đ i ų m contra
p e s t e m " . U g y a n i t t és ugyancsak a XV. századból „De variis
medicament is" és egy XV. századi „ R e c e p t a r i u m m é d i ç u m "
című kéziratokat találunk.
F e l t ű n ő jelenség, hogy a kassai Szent Erzsébet-egyház egykori
k ö n y v t á r á b a n egész tekintélyes számú, különféle orvosi k ö n y v e t
őriztek. A k a d t a k ezek közt a pestisre vonatkozó könyvek is.
Az 1671. december 1-én Kassán felvett k ö n y v t á r i katalógus
szerint az idevonatkozó könyvek a k ö v e t k e z ő k :
„ F a b r i , P e t r i : De febre pestilenti,
Massa Nicolai: De febre pestilentiali,
P o r t o f i r m a n i A n t o n i : De peste el variolis." (91).
A X V I I . századból m á r néhány m a g y a r nyelvű olyan k ö n y v e t
ismerünk, amely a pestissel, a döghalállal részint szakorvosi,

* A z első M a g y a r o r s z á g o n m e g j e l e n t orvosi m u n k a , a m e l y a
pestissel foglalkozik S e b a s t i a n P a u s c h n e r m ű v e „ L i ĥ e ųs de re-
mediis adversus luem pestiferam" 1550-ben látott napvilágot
N a g y s z e b e n b e n . B o r s a G e d e o n a C o m m u n i c a t i o n e s . . . 27. szá-
mában ismerteti e művet. — E z u t á n megemlítendő még K o m á -
romi Csipkés Györgynek 1664-ben, Debrecenben megjelent, Pestis
P e s t i s e . . . c. m ű v e ( R M . K . I. 1 0 1 2 ) . v a l a m i n t „ D o c t o r S a m .
Spilenberger, etc P e s t i s A l e s c i a r o s R e n o v a t o s A n n o 1 6 3 4 . " c.
műve, amely Lőcsén jelent m e g ugyanebben az esztendőben
( R M . K . II. '492.).
A X V I I . században még egy olyan magyar m u n k a jelenik meg,
a m e l y e t m e g kell e m l í t e n i , ez az eperjesi t r a g i k u s v é g ű g y ó g y s z e -
rész, W e b e r J á n o s 139 lapos k ö n y v e c s k é j e , a m e l y e t 1644-ben
n y o m L a k B á r t f á n : A m ų e ųrn D a s i s t E i n K u r Ł z e r u n d Notĥ-
w e n d i g e r B e r i c h t z u r Z e i t d e r P e s t i l e n t z (A szerkesztő).

83
részint teológiai szempontból foglalkozik. 1634-ben pl. Kolozs-
v á r o t t jelent meg Csanaki Máté k ö n y v e : „Az Dög-Halalrol valo
reövid Elmélkedés. Melyben az dög halálnak mivolta, eredeti, okai,
eszközi, tulajdonsági, végei, orvossági az szent Írásból, természetnek
fóliásából és históriákból világosan meg magiaráztatnak Csanaki
Mátĥé által És monda Esaiás: Hozzanak egi kötés száraz
figét ide. És hozának és aszt az kelevénre keöték és meggiogiula"
(136 lapos nyolcadrét k ö n y v ) .
B á r t f á n 1645-ben K ösz J a k a b híres n y o m d á j á b a n jelent meg
Weber J á n o s eperjesi gyógyszerész tollából: „Amų e ųrn, az-
az: Reovid és szükséges oktatás a Deog halálról, szereztetet Weber
Jánostól, Eperjesi Patikáriustól. Sirach v. 8. A Patikárius Orvos-
ságokat csinál és ennek az ő munkáinak soha nincsen vége, és ő
általa sok jó szereztetik ez földnek színén". Megjegyzendő, hogy
Weber k ö n y v é t 1739-ben ú j r a k i n y o m a t t á k .
A szerző és a kiadási hely megjelölése nélkül 1661-ben jelent
meg:
„Pestis kész Orvossága. Az az A' Mirigy halálról való reövid
Tracta, mellÿben egy Megszomorodott ember maga vigasztalására,
a'mennyire lehetett, felvizsgálta a' Pestisnek ábrázolását, szerző
és érdemlçő okait, végeit, ereit, orvosságit és másokkalis szeretetből
együgyiiven köz ötte. Habakuk 3. v. 5. Az ő (Isteni) ortzájánál
jár a deog halál, és az eo lábainál mégyen ki a'pokolvar vagy
tuezes-kelevény" (a k ö n y v 64 lapos).
1662-ben Rosnyai J á n o s n y o m d á j á b a n lát napvilágot Szepsi
András m ű v e :
„Deoghalál ellen Orvosság. Az az: A' Pestises időkben, a'
helyekben való a' lakó embereknek ki adatott szent Elmélkedés:
melyben mind a' Pestisnek nehézsége ki-fejeztetik, a' mind a'
minémü karban helyeztetett emberek találtatnak, az orvosoltatnak
meg" (68 lapos könyv).
Debrecenben 1679-ben pestis regnált, azaz „Jehova angyala
és keze is Debreczen városában az ifjakat és véneket puszttitá", s
ekkor Pelvinczi Sándor, a debreczeni gyülekezet egyik együgyii
lelki pásztora írt k ö n y v e t a pestisről:
„A Jehova nevében a'pestisről való Rövid beszélgetés, mellÿben
le rajzoltatik Nyolcz Prédikáczióknak alkalmatosságával a'Pes-

84
tisnec, avagy döghalált szerző nyavalyának egész természete,
minden ehez tartozandó környiil álló dolgokkal egyetemben, a'
mennyire az Istennek szent könyve és a Természet vizsgálók azt
minekünk előnkben adgyák" (92).
Végül meg kell még említenünk, hogy Weszprémi István,
Debrecen város egykori nagyhírű városi tisztiorvosától 1755-
ben L o n d o n b a n jelent meg a „Tentamen de inoeulanda peste"
című m u n k a , Chenot Á d á m pedig megírta Erdély 1770/71.
évi pestisjárványának t ö r t é n e t é t : „História pestis Transilvani-
cae, 1770 et 1771, mely Budán 1799-ben jelent meg 139 lapon
egy táblázattal".
A magyarországi pestisragály egykori pusztításairól vannak
tárgyi emlékeink is. Ugyanis sok városban és helységben a pestis-
veszély elmúltával oszlopokat emeltek, s ezen pestisoszlopok
közül sok m a is megvan. Gazdagabb helyeken a pestisszentek
tiszteletére (Rókus, Sebestyén) k á p o l n á k a t , szegényebb helyeken
szobrokat emeltek. Ezek legnagyobb része azonban a X V I I I .
századi nagy pestisek (1710—14, 1739, 1740—41) megszűnésének
emlékére készültek. T u d o m á s u n k szerint a soproni pestisoszlop,
ainely 1660-ban készült, ma is megvan, t o v á b b á a Győr—Sopron
vármegyei Egyházasfalu kőből f a r a g o t t és két pestisvédő-
szenttel díszített feszülete a X V I I . század második feléből
szintén ma is létezik. T e h á t a pestis a képzőművészeket, a szob-
rászatot és építészetet is foglalkoztatta. D e megihlette a festé-
szetet is. T u d j u k , hogy M a k a r t J á n o s háromrészes festménye:
„ A pestis F l o r e n z b e n " megvolt a Firenze melletti villa L a n d a u -
erben. Viszont Gros Antoine J e a n képe a jaffai pestis betegek-
ről a párisi Louvre-ban ma is megtalálható.

I I I . A Körmendi Levéltár anyaga a pestisről

Közel 400 pestisre vonatkozó a d a t o t sikerült a h a t a l m a s

Körmendi Levéltárból, kezdettől (1510), egészen a Kollonics
kardinális által 1692-ben kidolgozott ,,Ordo Pestis"-ig kiemel-
n ü n k , a z o n b a n nem m e r j ü k teljes biztonsággal állítani, hogy a
levéltárból a m o n d o t t időszakon belül a pestisről szóló összes

85
feljegyzések mind, kivétel nélkül a kezünkben v a n n a k . Lehetnek
darabok, amelyek a h a t a l m a s levéltárban kikerülték figyel-
münket, de mindenesetre arra t ö r e k e d t ü n k , hogy a közzéteendő
anyag lehetőleg teljes legyen.
N e m feladatunk az így k i b á n y á s z o t t pestisre vonatkozó
történeti a d a t h a l m a z t feldolgozni, a z t nálunknál arra h i v a t o t -
tabb szakértőkre bízzuk, i t t most csak nagyjából ismertetni
ó h a j t j u k az előkerült és rendelkezésre álló körmendi a n y a g o t .
A d a t a i n k túlnyomó többsége m a g y a r nyelvű, azonban a X V L
századiak i n k á b b latinok, de a X V I I . századból v a n n a k n é m e t
nyelvűek is.
Az a d a t szolgáltatók részint a B a t t h y á n y családból, ennek
barátai, jó ismerősei, de főleg udvarbírái, tiszttartói, szóval
alkalmazottai közül kerültek ki, viszont megtörtént, hogy egy-
szerű takácsmester ( B a t t h y á n y Á d á m rohonci u d v a r i t a k á c s a )
Wünüscher, vagy Winischer F a r k a s is igen értelmes és hasz-
nálható pestisjelentéseket ad és a védekező óvintézkedéseket
is mintaszerűen végzi el.
Figyelmen kívül h a g y v a az 1645. évi a m a feljegyzést, amely
a nyugat-magyarországi pestis inficiálta helyeket, szám szerint
69-et sorol fel, ezenkívül a d a t a i n k b ó l még körülbelül vagy h e t v e n
fertőzött helység nevét lehet megállapítani, úgyhogy ezek alap-
ján a X V I I . században regnáló pestis által fertőző t helységek
és területek térképét is meg lehetne tervezni.
K ö r m e n d e n kívül pedig f e r t ő z ö t t volt t e h á t : Babócsa, Balog-
falva, Bécs, Bécsújhely, Zalabér, Berkifalu K ö r m e n d mellett,
Berzence, Boldogasszonyfalva, Borostyánkő, Bucsu, B u d a ,
Csaj a, Csákány,, Csém, Cáling, D a m o n y a , Detrekő, D o b r a f a l v a
(Zala), Egerszeg (Bába), Füzes, Gór (Gur), Grác, G y a n a f a l v a ,
Győr, Hidegkút, Hodász, Incéd, Ivánç, Jormansdorf, Kanizsa,
K a p o r n a k , K a p o s v á r , Kernend, Keszthely, Királyfalu, Kis-
koinár, Körtvélyes, K ö v e s k ú t , Lendve, Longszál, Minichof,
Molnaszecsőd, Nádalja, Nagyfalva, N é m e t ú j v á r , Olĥendorf,
Orbánfalva, P á p a , Pécs, Póniç, Pozsony, Pörönye, Bakicsány,
Bohonc, Sitz, Sopron, Söpte, Strém, S omfa, Szalónak, Szécsi-
sziget, Szentelek, Szentgothárd, Szentgrót, Szentgyörgyvár,
Szentmárton, Szentpéter, Szigetvár, Szombathely, Tarcsa, Torony,

86
Trakostyán, Ú j u d v a r , Vasvár, Vclege, Vészpréin, Zabar, Zalavár
lielységek.
E m l í t e t t ü k m á r , hogy Pozsony város tanácsa 1577-ben fel-
sőbb helyre időnként és rendszeresen jelenti a pestis-halálozá-
sokat, a körmendi anyagból azonban kiderül, hogy Pozsony
ezt 1571-ben is megtette éspedig valószínűleg bécsi m i n t á r a ,
m e r t Corvinus Illés h u m a n i s t a orvos 1582-ben egyik levelében
írja, hogy Bécsben a „ c o n t a g i ó b a n " elhaltak neveit minden n a p
(quotidie) „offerunłur Regimini et đeinđe Caesari".
Lehet, hogy eme példa u t á n indulva a B a t t h y á n y a k , főleg
pedig B a t t h y á n y 1. Á d á m személyzete is u r á n a k rendszeres
jelentéseket tesz a körmendi, rohonci stb. pestis-körülményekről
és -halálozásokról. Ezek a számadatok m á r csak azért is meg-
bízhatóbbak, m e r t Á d á m mindennek pontosan u t á n a j á r v á n ,
az a tisztartó, udvarbíró vagy más jelentésttevő ugyancsak
megemlegette volna, ha Á d á m hasból készült házszámféle
jelentésen k a p j a r a j t a .
A körmendi pestisvész halálozási számait 1644-ben az o t t a n i
tisztartó Gerdákovics M á t y á s jelentgeti. Szerinte 1644. július
21-én két, július 22-én egy pestis-halott volt csak K ö r m e n d e n .
J ú l i u s 23-án Hidassi Sándor feleségét és gyermekét t e m e t i k ,
t e h á t két pestis-halott volt. Július 30-án Gerdákovics m á r a z t
jelenti, hogy hetenként 3—4 a pestis-halottak száma, de a
r a g á l y b a n „jeles nép" fekszik.
Augusztus 4-én három, 5-én pedig k é t pestis-halott volt.
Augusztus 13-án Gerdákovics összegez, s megállapítja, hogy
a Körmend melletti Berkifaluban eddig (hogy mettől azt nem
említi) a pestisben elhaltak száma h a t v a n ; K ö r m e n d e n pedig
42. Augusztus 31-ig K ö r m e n d e n a h a l o t t a k száma szerinte
107-re emelkedett; ez a szám október 23-ig ötödfélszázra ug-
r o t t föl, de valószínűleg Berkifaluval együtt.
Bohoncról 1645-ben Winischer Farkas, a m á r említett udvari
takácsmester a d j a B a t t h y á n y I. Á d á m n a k a pestisjelentéseket.
Winischer mester pontos, lelkiismeretes, megbízható ember volt,
aki, úgy látszik, becsületességével B a t t h y á n y bizalmát minden-
képpen kiérdemelte, akiben t e h á t gazdája teljesen megbízott,
jobban mint tiszttartóiban vagy udvarbíráiban, m e r t Winischer

87
nemcsak jelentéseket ír és s z á m a d a t o k a t közöl, h a n e m ura
meghagyásából intézkedik is, mégpedig mintaszerűen.
Winischer első jelentését Rohoncról 1645. szeptember 15-én
teszi meg, s ekkor m e g t u d j u k , hogy a rohonci német plébános
Prey J á n o s szintén pestisbeteg volt, de m á r öt nap múlva fel-
gyógyult. U g y a n e k k o r a Nagyszombatból a pestis elől ide mene-
kült a p á c á k a hónap első felében visszatértek N a g y s z o m b a t b a ,
mire a rohonci elhagyott lakásaikat Winischer k i t i s z t o g a t t a t j a ,
ura nevében t o v á b b intézkedve m e g h a g y j a , hogy a rohonci
vár k a p u i t gondosan őrizzék és se az intéző, se m á s ember a várból
k i v a g y oda be ne járkáljon, hogy a v á r pestismentes m a r a d j o n .
A pestis-halálozásokról Winischer (a t o v á b b i a k b a n W.)
szeptember 20-án teszi meg első jelentését és eszerint szeptember
18-án 12 személy, 19-én 9 személy, 20-án pedig 11 személy h a l t
meg pestisben. U g y a n e k k o r jelenti azt is, hogy a rohonci v á r
szobáit szorgalmasan t i s z t í t t a t j a és minden n a p füstöléssel
fertőtleníti.
Szeptember 23-án jelenti, hogy e hó 21. és 23. közt a rohonci
horvátok és németek közül 27 személy h a l t meg pestisben, de
több, m i n t száz ember pestisbeteg. A v á r pestismentes, gondos
őrizet a l a t t áll és az itteni személyzet egészséges.
Szeptember 25-én kelt jelentés szerint 24-én hét, 25-én pedig
h a t személyt t e m e t t e k el pestis miatt. 26-án pedig a pestis-halot-
tak száma 24.
Október 5-én jelenti W., hogy okt. 1—4. közt 33 személy halt
el pestisben, t e h á t n a p o n t a átlag 11.
Október 8 - á n : ezen hó 5-től 8-áig 21 személy halt meg. A ro-
honci pék h á z á b a n t ö r t é n t pestis-haláleset m i a t t W. a pékséget
k i t i s z t í t t a t j a és füstöléssel fertőtlenítteti. Winischer t e h á t e kor
ama ritka egyéniségei közé t a r t o z o t t , aki a pestisragállyal
szemben a tisztaságra és fertőtlenítésre helyezte a fősúlyt.
Október 14-én W . szerint 8. óta 25 személy h a l t el pestisben.
A rohonci v á r most is epidémiamentes, t e h á t W. rendkívül gondo-
san őrizteti.
Október 21. A jelentés szerint a h a l o t t a k száma okt. 14—21,
közt 50-re emelkedett, t e h á t n a p o n t a átlag h é t .

88
 Október 29. E k k o r okt. 21. óta m á r csak 26 személy halt meg,
s ebből a legnagyobb rész a magyar R o h o n c városból. Innen
kezdve a pestis dühöngése gyengülni látszik.
Október 31. A pestis-halottak számra m á r csak öt.
November 4. Már maga Winischer is elismeri, hogy a ragály
némileg enyhült, noha a halottak száma h á r o m n a p a l a t t 18
volt, t e h á t naponta átlag 6.
November 11. W. jelentése szerint 7. és 11. közt a halottak
száma ismét 18, de a napi halálozási szám m á r csak 3 és 4 közt
váltakozik.
November 18., 12. óta Rohonc német városban pestisben egy
gyermek, a magyar v á r o s b a n pedig h á r o m személy h a l t meg.
November 23. 18-ától 23-ig, t e h á t öt nap a l a t t 23 személy
halt meg pestisben, t e h á t naponta 4—5.
December 15. W. jelentése szerint december 3—9. közt hét
pestis-halálozás volt, dec. 9—15. k ö z t pedig halálozás már
nincsen, sőt úgy a német, mint a m a g y a r városban csak egy-egy
pestises beteg van.
December 24. 9-étől, helyesebben 15-étől összesen három
halott volt, a betegek száma a magyar városban k e t t ő , a német-
ben egy.
December 31. 24. óta csak egy pestis-halott volt. S ezzel
Winischer jelentései befejeződtek.
1645. szeptember 18. és december 31. k ö z ö t t t e h á t Rohonc
mind a h á r o m városában (magyar, n é m e t és h o r v á t ) pestisben
összesen 329 ember halt meg, egy napra körülbelül 3.1
halálozás j u t . A jelentések értelmében a pestis Rohoncon
ekkor, október második felében, kulminált, a z u t á n fokozatosan
csökkent.
Gerdákovics és Winischer jelentéseivel kapcsolatban meg
kell jegyeznünk, hogy a tisztartók és a többi a l k a l m a z o t t a k
dolga a pestis-halálozási jelentések szempontjából nem volt
t ú l k ö n n y ű , m e r t a pestis-halottak összeszámlálásakor a család-
tagok, hozzátartozók a pestist lehetőleg eltitkolták vagy leta-
g a d t á k , a pestis helyett vérhas , tífuszt, vagy m á s betegséget
jelentettek be, csak azért, hogy a pestissel járó sok kellemetlen-
séget kikerüljék.

89
 MegtörténŁ pl. 1655-ben K ö r m e n d e n , hogy midőn az itteni
gombkötő három cselédje és legkisebb gyermeke is meghalŁ,
P'alusy György t i s z t t a r t ó a gombkötőre reáküldött, hogy hitére
vallja meg, v a j o n ezek pestisben haltak-e meg. Mire a gombkötő
azt válaszolta, hogy i n k á b b ki megy a városból, de meg nem
esküszik, mire minden háza népével együtt K ö r m e n d r ő l ki is
küldték.
Winischerrel pedig 1645-ben az t ö r t é n t , hogy amidőn György
rohonci csizmadia egyik fia meghalt, természetesen Winischer
kérdezősködni kezdett a halál oka felől. Valaki azt m o n d t a ,
hogy a gyermek pestisben halt meg. A másik kijelentette, hogy
székről eseŁŁ le és így halt meg. A h a r m a d i k viszont azt állította,
hogy a gyermek a s a j t á r vízbe f u l l a d t bele. A negyedik szerint
m á r hosszú idő óta beteg voll, és ezért halt meg. Csoda, ha eme
tipikusan falusi mentalitás m i a t t Winischer kétségbe esve
jelenti, hogy nem t u d j a megállapítani, hol van i t t az igazság.
Az emberek t e h á t ilyenkor titkolóđztak, t a g a d t a k , mellé-
beszéltek és halandzsáztak, hogy a pestissel járó és említett
kellemetlenségeket elkerüljék. Ilyen, enyhén szólva, „kelle-
metlenség" volt pl. a pestises családnak a városból való kikül-
dése, azaz f o n á k j a a profilaktikus védekezésnek. Szalónakon
pl. 1655-ben az o t t a n i pestises l a k a t g y á r t ó t családostól kikül-
dik a városon kívül jó messze, egy árokban készített színbe.
Teszik ezt november 8-án, és ez a szerencsétlen család még
december 3-án is kénytelen ebben az árokbeli színben egészsé-
gesen dideregni. A másik ilyen kellemetlenség a pestises ház
kiürítése, lezárása és lepecsételése volt. A ház lakói pedig mehet-
Łek, amerre l á t t a k .
A pestis ellen ekkor is a leggyakoribb a profilaktikus véde-
kezés, ti. a vár- és v á r o s k a p u k , közlekedési utak őrzése, kor-
donvonalak felállítása, m i n t amilyent pl. 1656-ban a Lapincs
folyó vonalán állítottak fel. A z o n b a n ezek a védekezési módok
nem mindig voltak célravezetők, m e r t a fő u t a k a t ki lehetett
kerülni álų akon vagy rejtett gyalogösvényeken közlekedtek.
A k a p u k stb. őrei emberek voltak akkor is, éppúgy telve gyarló-
sággal, mint a ma embere. Pl. a pénz akkor is beszélt. Es ha
nem használt a pénz, az emberek n e m riadtak vissza az erőszak-

¿¾?
tói sem. Megtörtént pl. 1644-ben, hogy a kapuőrzési rendel-
kezéseknek Rohoncon a lakosság erőszakkal ellenállt, megtá-
m a d t a és szétverte a kapuőrséget. P a n a s z k o d n a k a jelentésttevő
alkalmazottak, hogy egy-egy városba a b e j u t á s t esetleg meg
t u d j á k ugyan akadályozni, de m á r a kiszökéseket nem, ami
nem is csoda, hiszen 1634-ben pl. Bécsből a pestis elől ugyancsak
tömegesen szöknek és szaladnak széjjel az emberek.
Pestises időkben lehetőleg kerülik a csődületeket is. Meg-
tiltják pl. a robotra, malmokba, t ö m e g m u n k á k r a , temetésekre
stb. gyülekezést; beszüntetik, illetve meg sem kezdik pl. a v á r a k -
ban az inventálásokat. Ha pedig pestises falukra kell kiküldeni
valakit bizonyos ügyek elintézésére, akkor a kiküldött nem megy
be a fertőzött faluba, hanem ettől jó távoli helyre k i h í v a t j a a
bírót vagy egy e s k ü d t e t és ezen keresztül intézkedik.
Próbálnak a pestis ellen vesztegzárral, elvétve tisztasággal,
szellőztetéssel, fertőtlenítő füstöléssel, amulétával, baldrián-
vízzel, „ B r u n n e Wasser"-rel stb. védekezni, de a legkörül-
ményesebb védekezési mód B a t t h y á n y I. Á d á m n a k 1659. előtt
k i a d o t t idevonatkozó rendelkezéseiben olvasható.
A h u m a n i s t a Herberstein Felicián B a t t h y á n y Boldizsárnak
a pestis ellen h a t h a t ó s védőszerként a „lapis Wesoar"-t a j á n l j a .
Ad egy pestis elleni receptet B a t t h y á n y Boldizsárnak a nagy-
hírű h u m a n i s t a bécsi császári u d v a r i orvos, Pistalocius Miklós
is, amelynek olcsó alkatrészei az euphorbia, azaz magyarul
k u t y a t e j , mastix és a közönséges s á f r á n y .
A pestis ellen egyébként B a t t h y á n y I. Á d á m n a k sok féle-
orvossága lehetett, mert 1644-ben Köñçzöl Mihály azzal gyanú-
sítja Á d á m o t , hogy a pestis mérge ellen ,,elegendő és sokféle
orvosságĥ¡ vannak", s kéri, hogy ezekből k ü l d j ö n „ r é s z t " neki.
Emlegetik körmendi forrásaink 1655-ben itt-ott a pestis
elleni „gyökér"-orvosságot is. E k k o r Csányi B e r n á t Csákányból
azért az emberért a k a r küldeni, „ki pestis ellen tud giökér orvos-
ságotł". Ez a gyökérorvossághoz értő ember Szentgyörgyvölgyére
való volt, s Csányi innen el is h o z a t t a , voltak is nála gyökerek
és a szentgyörgy völgyiek „igen tartanak hozzá, mind cg tudósnak
mondgiák". Ez a tudós a d o t t is Csányinak olyan pestis ellen
való gyökeret, amelyet k ú t b a n kell t a r t a n i és „enni is köl benne".

91
Arról, hogy ez a gyökérorvosság használt-e, Csányi nem ír, a z t
azonban hangsúlyozza, hogy ez a t u d ó s igen fél attól, hogy ör-
döngősnek t a r t j á k és, úgy látszik, ezért gyökérgyógymódjával
igen rezervált volt. Valószínűleg a mirigyfű (Petasites T o u r n )
gyökere volt ez. Erről a gyökérgyógyszerről egyébként a K ö r -
mendi L e v é l t á r b a n levő „Abdecker Buchlein" is megemlékezik.
V a n n a k a d a t a i n k pestist jósló jelekre is, amidőn a pestis
mintegy hirnököt küld előre, hogy jövetelét hirdesse. A körmendi
Szokolÿ Mihály deák írja, hogy berkifalusi (Körmend közvetlen
közelében) emberek mesélik, hogy sokszor éjjel az utcákon lát-
j á k járni a „ N a g y e m b e r t " ki a k k o r a , m i n t egy tölgyfa, s ez a
kitörni készülő pestis előjele. De megjelenik a pestis előjele
csikó, sőt borjú képében is, s ezek nyargalásznak éjjel az utcá-
kon.
Berkifaluban t e h á t ezek voltak a pestist jósló jelek, nem
pedig a csuma és a „fekete lovas", és nem lehetetlen, hogy ezek
m a g y a r különlegességek voltak.
A pestis terjedését összefüggésbe hozzák a hold megújulásá-
val is.
Mivel a pestis sok dolgozó iparos e m b e r t pusztít, egészen
természetes, hogy a földesurak s a j á t érdekeik védelmére minden
módon igyekeznek jobbágyaik életét menteni. E z t cselekedte
B a t t h y á n y I. Á d á m is, midőn megszerezte és írásban m a g y a r u l
és németül 1659 előtt közzétette a pestisbetegség szimptomái-
ról s a ragály elleni védekezésről szóló, valószínűleg sok példány-
b a n készült m e m o r a n d u m á t . E b b e n a m u n k á b a n a pestis szimp-
t o m á i n a k részletes és pontos leírása még ma is helytálló.
Magától értetődik, hogy a B a t t h y á n y a k megfelelő egészség-
ügyi személyzetet is t a r t o t t a k m a g u k körül. A X V I . században
az akkori h u m a n i s t a orvosok kitűnőségei állanak a B a t t h y á n y a k
szolgálatában, pl. Bertoletti Jusztinián, Cornax Mátyás, Cor-
vinus Illés, Cortonaeus Utinensis Péter, F r a n c ų s vagy F r a n c o
Cézár, Homelius János, Petracolus J á n o s , Pistalotius Miklós
a bécsi császári u d v a r i orvos, Spinus Miklós. A X V I I . század-
b a n B a t t h y á n y I. Á d á m , úgy látszik, előszeretettel alkalmazott
újkeresztyén, azaz a n a b a p t i s t a orvosokat, m i n t pl. Breiten-
steiner B u r g h a r d o t vagy P u r g o l t B á l i n t o t . J ó másfél századon

92
á t a B a t t h y á n y a k körül több, mint félszáz orvost és gyógyszerészt
l á t u n k foglalatoskodni.
I t t - o t t találkozunk török orvossal vagy pedig nemcsak ember-,
de állatorvosnőkkel is. A X V I I . században pl. egy gráci orvosnő
szolgálatait veszik igénybe.
A B a t t h y á n y a k uradalmaik székhelyein s a j á t gyógyszer-
t á r a k a t is t a r t o t t a k fenn, és s a j á t gyógyszereik v a n n a k . E n n e k
ellenére Bécsből, Bécsújhelyből is temérdek gyógyszert hozat-
n a k és ezek számlái m a is m e g v a n n a k .
S a j á t személyük és személyzetük, t o v á b b á s a j á t gyógyszer-
t á r a i k ellátására megfelelő felszereléssel „vízégető" személyzetet
és fűszedőasszonyokat is a l k a l m a z t a k . Ugyancsak bőven voltak
borbélyaik is, m e r t hiszen pl. B a t t h y á n y I. Á d á m m i n d u n t a l a n
köpölyözteti m a g á t .
A nagyszabású egészségügyi a p p a r á t u s ellenére a X V I I . szá-
z a d b a n megtörténik nemegyszer, hogy súlyosabb esetekben
Bécsből, főleg az udvari orvosokat és borbélyokat h o z a t j á k el és
szabályszerű konzíliumokat t a r t a n a k .
Borbélyok és b á b á k nemcsak az uradalmi k ö z p o n t o k b a n ,
h a n e m a nagyobb helységekben is m ű k ö d t e k .
A X V I I . században a borbélyiparral foglalkozók voltak ter-
mészetesen legjobban a pestisnek kitéve, és pl. 1645-ben a pestis
K ö r m e n d e n az összes borbélyokat kipusztította annyira, hogy
csak egyetlen egy m a r a d t közülük életben.
N e m csoda, ha az emberek a pestistől és haláltól mód felett
irtóztak, ezért írja Keglevics P é t e r 1644-ben B a t t h y á n y Á d á m -
n a k , hogy „Inkább akarnám łörök ųenné feiemet tisztességesen,
hogi sem oli deög halállal meg halnék".
Mielőtt mondanivalóinkat befejeznénk, talán hasznára le-
h e t n é n k a jövő pestissel foglalkozó t ö r t é n e t k u t a t ó k n a k , ha fel-
h í v j u k figyelmüket arra az óriási anyagra, amely a X V I I I .
századi pestisekre vonatkozik. Az anyag zöme az Országos
Levéltárban v a n . E n n e k kancelláriai osztályában pl. az 1738
—1748. évi pestisre vonatkozólag 15 Fasuiculus Pestilentiáliát
találunk, a ragállyal foglalkozó rendeletekkel és jelentésekkel.
U g y a n i t t a helytartótanácsi osztályban az 1736—1756 közti
időből 9 „fasciculus acta pestilentiae", az 1738—1743. évi budai

93
pestiskárokra vonatkozólag egy fasciculus, és egy közte „ P r o -
tocollum C o n t u m a t i a l e " van. E g y é b k é n t a helytartótanácsi
„ D e p a r t a m e t u m S a n i t a t i s " iratok 1780-ig 409 fasciculust ké-
peznek, ehhez járul még h a t fasciculus Normalia, három fasci-
culus Açç lisa és 65 kötet elenchus és index.
A kincstári osztályban a „Benigna Resolutiók" és az Expe-
ditiones Camerales t a r t a l m a z n a k ide is vonatkozó anyagot,
viszont van i t t egy „Acta Contumationalia" című g y ű j t e m é n y ,
amelynek anyaga 1773-tól 1738-ig terjed. V a n n a k azonban
ezen az osztályon más g y ű j t e m é n y e k b e n is pestisre vonatkozó
iratok, pl. az 1710. évi pestisben B á r t f á n elhaltak összegezése
a Limbus II. sorozatának 4. fasciculusában található. A városi
levéltárak közül mintaszerűen van rendezve K ö r m ö c b á n y a
városi levéltára. E n n e k 34. foñsábañ, a fasciculus 1 —5-ben
No 1—496 szám alatt, 1442-től 1600-ig a következő tárgyakra
vonatkozó i r a t o k a t t a l á l j u k :
„ A q u a salubris, Apotheca, Balneatores, Chyrurgi, Obstet-
rices, Pharmacopolia, Res Sanitatis, Visitatio P h a r m a c o p o l u m . "
Lőcse város levéltárában a pestis pusztításáról, terjedéséről,
az ellene való védekezésről az 1662—1678 közti évekből a X X .
osztály, fasciculus No 1., 15. és 22. szám alatt varrnak adatok,
az 1677—1756 közti időből pedig ugyancsak X X . osztály,
fasciculus 13. No 459. a l a t t a szepesi k a m a r a 11 rendeletét ta-
láljuk, amelyeket a pestis elleni védekezés t á r g y á b a n Lőcse
városához intézett.
I t t - o t t külföldi levéltárak is foglalkoznak a magyarországi pes-
tisekkel, pl. a müncheni, Geheimes S t a a t s a r c h i v u m b a n vannak
adatok a mi 1738—39. évi pestisjárványunkról: 1738. Die das-
elbst, ti. in Ungarn ausgebrochene Seuche, J e l z e t e : Kasten
schwarz 81. No 12.
1739. Kistlers Bericht aus Wien . . . . die in U n g a r n und den
b e n a c h b a r t e n S t a a t e n entstandene Seuche 1739. — Jelzete: Kas-
ten schwarz 358, No 54.
Mivel célkitűzésűnk az, hogy a K ö r m e n d i Levéltár napfényre
hozott pestissel foglalkozó történeti a d a t a i t t u d o m á n y o s hasz-
nálatra bocsássuk, á t a d j u k a szót elődeinknek, azoknak, akik
a pestises időket átélték, végigszenvedték, és feljegyzéseket

94
készítettek. Mint megbízható tanúi az elmúlt időknek, beszél-
jenek helyettünk ők.
A K ö r m e n d i Levéltár pestistörténeti a d a t a i t az alábbiakban
időrendbe szedve tesszük közzé.

Jegyzetek

/ . I r o d a l m u n k b a n b e h a t ó b b a n foglalkozott a pestisjárványok
m ú l t j á v a l Linzbauer X a v é r Ferenc, a Codex Sanitario
Medicinalis, B u d a 1852—1861 című m u n k á j á n a k 1. kö-
tetében az 1—130. lapokon. Fekete L a j o s : Magyarországi
ragályos és j á r v á n y o s kórok rövid történelme, Debrecen
1874-ben megjelent könyvében, Magyary-Kossa Gyula dr:
Magyar Orvosi E m l é k e k című művében, az I. k ö t e t 119.
lapján a pestisorvosról, u g y a n i t t a 330—332. lapokon:
M á t y á s király óvszere a pestis ellen című cikket közöl,
végül II. kötetének 171. oldalán a pestisemlékekről érte-
kezik. í r a pestisről Demkó K á l m á n : A Magyar Orvosi
Bend Története című Lőcsén 1892-ben megjelent m u n k á j á -
nak 163—167. lapjain. -— Arányi E r z s é b e t : Fertőző beteg-
ségek Magyarországon 1600-—1650. B u d a p e s t 1911, című
doktori értekezésében 42 lapon á t foglalkozik a ragályok-
kal, köztük a pesLissel is, de időben korlátozottan. Megyei
kisvárosi monografusaink legtöbbje j o b b a d á n a X V I I 1 .
századi pestisjárványokkal foglalkozik, így Demkó, Hor-
nyik, K á t a y , Kriskó, Karácsonyi J á n o s , Petri Mór, Reizner
J á n o s , Szederkényi Nándor, Tóth Sándor és mások. Végül
meg kell említenünk a „ G y ó g y á s z a t " folyóirat 1873. év-
f o l y a m á t , melyben 1263-tól a X V I I . század végéig grasz-
száló történetéről van szó.
2. Századok folyóirat. 1898. évf. 955. 1. 1901. évf. 663. 1.
3. Századok 1902. évf. 485—488. 1.
4. Századok, 1907. évf. 953. 1.
5. Magyary-Kossa h á r o m kötetes idézett művében Rohonc
Szalónak neve nem fordul elő.

95
 6. Bal Jeromos, D r . Förster J e n ő , K a u f m a n n Aurél: H a i n
Gáspár lőcsei k r ó n i k á j a , Lőcse 1910—1913. 12. 1. E z u t á n
röviden: H a i n .
7. F a r l a t i : Illyricum Sacrum, 131. 1. F e j é r : Codex Diplomá-
Ųçųs I X / 7 . k ö t e t , 72. 1.
8. Országos Levéltár, Dé. 4055. K i a d v a : Anjou-kori O k m á n y -
t á r V. k ö t e t , 289. 1. — Diplomáciai Emlékek az A n j o u -
-korból. II. k ö t e t 370. 1.
9. Buda 1437. évi lakosságát Salamon Ferenczel szemben
T a g á n y i Károly 22 585 főre becsülte, úgyhogy minden szo-
bára két-két, s minden k a m r á r a h á r o m - h á r o m (!!) lakost
számított. Á m d e ezek szerint B u d a ekkor annyira zsúfolt
lehetett, hogy ide zsinatolni a király senkit sem h í v h a t o t t
volna meg. A német J a s t r ó w Ignác statisztikus szerint
(Die Volkszahl der deutscher S t ä d t e am E n d e des Mittel-
alters u n d zu Beginn der Neuzeit, Berlin 1886) a nagy német
városokban, m i n t Nürnberg, Strassburg, Danzig stb. körül-
belül 20 000, Bázelben, F r a n k f u r t b a n 10—15 000 ember
l a k h a t o t t . K i z á r t dolog t e h á t , hogy B u d á n a k , ahol sok,
vidéki v á r a k b a n lakó és B u d á n ritkán megforduló úrnak
is volt háza, 1360-ban vagy később 20 000 felüli lakos-
sága lett volna akkor, amidőn Fényes szerint B u d á n a k még
1850-ben is az öt külvárossal együtt csak 35 000 lakosa
volt. E g y é b k é n t lásd B u d a város lakosainak középkori
számáról id. Ková s Ferencz fejtegetését a Magyar-Zsidó
Oklevéltár, B u d a p e s t 1938. IV. kötetében a ' X X X I I I .
oldalon.
1360. f e b r u á r 27-én Ursio velencei követ ezeket í r j a : „ E t in
veritate m a g n a mortalitas f u i t et presencialiter sed in
Hungaria, e t specialiter B u d e et Vicegrado, et sicut fertur,
ibidem sut m o r t u i ultra X V I . millia p e r s o n a r u m " stb.
Diplomáciai emlékek az Anjou-korból I I . k ö t e t , 548. 1.
O v á r y : A m a g y a r t u d o m á n y o s Akadémia történelmi bi-
zottságának oklevél másolatai. Budapest, 1890. I. füzet,
51. 1. Századok 1887. évf. 56—57.1. F é n y e s : Magyarország
geográfiái szótára, Pest 1851. I. kötet, 171. 1.

96
 10. Tkalcic: Monumenta Históriça liberae regiae civitatis
Zagrabiae, Zágráb 1889. I. k ö t e t , 244. 261. 1. E z u t á n rö-
viden: Tkalcic.
11. A Zichy család o k m á n y t á r a . IV. k ö t e t 217. 1. — Turul,
X I X . évfolyam, 1960. 1. — F e j é r : 1. m. I X . / 5 kötet. 481. 1.
Sopron vármegye Oklevéltára. 1. kötet, 457. 1. Tkalcic:
I. kötet, 297. 1. —
12. H a i n : 13. 1.
13. Történelmi Szemle, 1929 évf. 127. 135. 1.
14. Tkalcic: 11. kötet, 246. 1. —- Quelleñ zur Geschichte der
S t a d t Brassó, Brassó 1903. IV. kötet, 3. 75. 1. „Saevissima
pestis, quae vulgo magna appellatur, omnia paene cli-
m a t a m u n d i p e r v a s i t " vagy „ g r a s s a t u r " . E z u t á n röviden:
Quelleñ.
15. Tkalcic: II. kötet, 319. 367. 1.
16. ,,Ob m e t u m pestis, quae modo in toto regno meo grassa-
tur, domo a b e r a m — " Tĥallóçzÿ H o r v á t h : J a j c z a története,
Oklevéltár, B u d a p e s t 1915. 53. 1. Quelleñ: MCCGCXXC.
„Pestis ingeųs grassatur per t o t a m terrain Barcensem."
MCCCCXXV. „Pestis ingeųs Coronae et in provincia
Barcense g r a s s a t u r . " IV. kötet, 4. 12. 52. 155. 1.
17. 1496. „Saeviente B u d a e ac propinquis in locis pestilentia
(II. Ulászló) in silvas Vertesias prope S a m b ieųrn oppidum
longe lateque patentes seccessit, ibique venando et a ų ç ų p -
a ñ d ó t o t a m l'ere aestatem Lraduxit." I s t v á n f f y Miklós:
História Regñi Hungáriáé, 1758. évi kiadás, 27. 1. 1495."
Item his diebus Germanos domini ubique mecum, quia
Agriae pestis e r a t . " Adatok az egri egyházmegye történel-
méhez, Eger 1887. II. kötet, 425. lap. Berzeviczy: Aragoniai
Beatrix életére vonatkozó okiratok, B u d a p e s t 1914, 476. 1.
„Mi trovo obsessa de la pestilenlia, la qual va bacchando
per t u t t o questo Regno."
18. Verancsics Antal összes m u n k á i , II. kötet (Memória Re-
r u m ) 5. 1. F ó g e l — I v á n y i — J u h á s z : Bonfini B e r u m Un-
garicarus Decades, IV. kötet, 272. 1. P r a y György: Epis-
tolae Procerum I. kötet, 76. 1. I s t v á n f f y : 1. M. 37. 1. Bu-
dapesti egyetemi könyvtár, Pray-kéziratok, X I V . kötet,

7 Orvostörténeti Köz]. QJ
 pag. 43. „Wladislaus ob m e t u m pestis B r o d a m se confert."
U g y a n i t t Kaprinay-kéziratok, q u a r t o X I . kötet, pag. 49.
— Tkalcic: I I I . kötet, 97. 1.
19. 1523 augusztus 2. — B u d a Burgio A n t a l Salamanca Gá-
borhoz: „Si ereseit pestilentia, forte ibimus ad Ovár et
P o s o n i u m . " Bécs, Staatsarchiv, Grosse Correspondens, fasci-
culus 25/b.
20. Magyar-Zsidó Oklevéltár, I. k ö t e t . 322. 1.
21. A h o r v á t véghelyek oklevéltára, 406. 415. 1.
22. 1469. j a n u á r 18. „Sciatis, quod hic nulla viget pestilencia,
sed homines antiqui m o r i u n t u r . " Nagyszeben város és a
szász egyetem levéltára, U. I I I . nro 183.
23. 1528. augusztus 30. Viterbo. V I I . Kelemen pápa J á n o s
királyhoz: „Superadditis vero ad t a n t a m sterilitatem etiam
belli et pestis cladibus ubique in misera Italia v i g e n t i b u s "
stb. R ó m a Vatikáni Levéltár, A r m a r i u m X L . tomus 22.
folio 103.
24. Oláh Miklós levelei, 4. 1. 1529. „Mortuo Oszwaldo morbo
epidemiae exposui de propriis meis pecuniis ad ipsius se-
p u l t u r a m denarios X X V I I . " E p e r j e s város levéltára No.
1140.
25. Munkács város levéltára, Törzs g y ű j t e m é n y , Privilégiumok,
és Diplomák, fasc. I I . nro. 19.
26. Bécs, Staatsarchiv, Ungarn, Allgemeine Akten, fasciculus 24.
27. Verancsics összes munkái, I I . k ö t e t 83, 85. 1.
28. I s t v á n f f y : I. m. 153. 1.
29. B a r a b á s S a m u : Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vo-
natkozó levelek és okiratok, B u d a p e s t 1898. I. kötet 52,
57. 1.
30. H a i n : 93. 1.
31. Dr. Iványi Béla: Lőcse város lakói és azoknak vagyonos-
sága 1542-ben. Közlemények Szepes vármegve múltjából,
1. évfolyam, 234. 1.
32. H a t v a n i : Brüsszeli O k m á n y t á r II. kötet 353. 1.
33. B a r a b á s : I. m. I. kötet, 199, 201, 218, 1.
34. , J n i t i u m pestis horrendae Coronae et post per t o t a m Tran-
silvaniam". — Quelleñ: IV. k ö t e t 535, 80, 182.

98
35. B á r t f a szabad királyi város és gyógyfürdő, B u d a p e s t 1901,
32. és k k . 1.
36. B a r a b á s : I. m. I. k ö t e t 239—240. 288—289, 328. 1.
37. 1555. február 8. Bécs, H o f k a m m e r Archiv, H u n g a r n ,
fasciculus 14, 339.
38. Hain, 101. 1.
39. Bécs, Staatsarchiv, Ungarn, Allgemeine Akten, fasciculus85.
40. Ováry L i p ó t : A m a g y a r t u d o m á n y o s Akadémia történelmi
bizottságának oklevélmásolatai, Budapest, 1890—1894,
II kötet 160. 1.
41. Verancsics összes munkái, I I . kötet, 107. 1.
42. 1563. „ W a r zu Caschau, Epperiesz, Zeben, Leütschav vnd
vie len Ortĥen in Zipsz ein grosses Sterben." Hain, 109—
—110. 1.
43. Bécs, Staatsarchiv, Ungarn, Allgemeine Akten fasciculus
nro 95.
44. Quellen: IV. kötet, 52, 82. 1. Történelmi T á r . 1880 évf.
642. 1. Székely krónika.
45. „Posonii quoque viđe ųr serpere magis, quani cessare."
Bécs, Staatsarchiv, Ungarn Allgemeine Akten, fasciculus
110.
46. „Pestis hic quotidie magis ac magis desaevit, adeoque om-
nium domos peragrat, ut nullae a u t perpaucae sin e qui-
bus aliquot cadavera elata non sin , et quotidie non efferan-
t u r . Cimiteria vix sufficiunt funeribus, ad latéra m o n t i u m
sepulturae fiunt. E domo quoque camerae aliquot infecti
abducti sunt. Nulla remissio divinae irae conspicitur.
Cogimur cum gratia Serenitatis Vestrae ad t e m p u s alio
secedere". Bécs H o f k a m m e r Archiv, H u n g a r n , fasciculus
14 370. — Országos L e v é l t á r : Expeditiones Camerales ex
1576. október 19. t o v á b b á 26—29.
47. 1576. november 12. Pozsony. — Bécs. H o f k a m m e r Archiv
H u n g a r n , fasciculus nro 14,370.
48. Házi J e n ő : X V I . századi m a g y a r nyelvű levelek Sopron
sz. kir. város levéltárából. Sopron, 1928. 98. 1.
49. A szepesi k a m a r a Kisszebenből „Cassoviam nos revertisse,
ab eoque tempore hic Cassoviae licet n o n d u m omnino

99
 cessaverit pestis, officium nostrum, q u a n t u m in nobis est,
sedulo ac fideliter facere." Bécs, H o f k a m m e r Archiv,
H u n g a r n , fasciculus 14,371.
50. Bécs, H o f k a m m e r Archiv, H u n g a r n , fasciculus, 14, 373.
51. Az 1577. október 4, 11, 25, n o v e m b e r 1, 30, december 28,
1578. j a n u á r 4, 25, kelt jelentések m e g v a n n a k Bécsben,
Staatsarchiv, Ungarn, Allgemeine A k t e n , fasciculus 111.
és 112.
52. Történelmi T á r , 1878. évf. 364. 1.
53. Bécs, Staatsarchiv, Ungarn, Allgemeine A k t e n , fasciculus
112.
54. Mind a h á r o m levél az Országos levéltárban letéteménye-
z e t t Máriássy-levéltárban, a batizfalvi részben.
55. H a i n : 125. 1.
50. Dr. Veress E n d r e : Az erdélyi jezsuiták levelezése és iratai
a B á t h o r y a k korából. B u d a p e s t 1913. II. k ö t e t 145. 1.
57. Házi J e n ő : I. m. 151. 1.
58. Quelleñ: IV. k ö t e t , 182. 1.
59. Történelmi T á r . 1880. évf. 646. 1.
00. Kolosvári és Óvári: Corpus Statutorurn Municipalium
V / l . k ö t e t , 38. 1.
01. 1588. decembr 4. — „ I s t abermal ein gross Peststerben in
Siebenbürgen gewesen." 1588. „ H o c a n n o pestis ingens
grassatur in B a r c i a . " Quellen IV. kötet 42. 1. 156.
02. Történelmi T á r , 1878. évf. 912. 1.
63. H a i n : 130. 1.
64. I s t v á n f f y : I. m. 487. 1. — ,, 1603. N a c h d e m die Taubsucht,
so die U n g a r n H a g y m á s (helyesebben hagymáz) heissen
a u f h ö r e t , so h a t die Pestilenz m e h r denn ein J a h r gewähret,
woran so viele gestorben, dass k a u m der vierte Teil über-
blieben." Quellen, IV, kötet 14. 1.
,,1603 starben die Leute entsetzlich an der Pest, dass man
in K r o n s t a d t im Mai an manchen Tage 70 100 begraben
w o r d e n . " Quellen IV. kötet, 55. 1.
1601. szeptember 10. ,,Ist wiederum grosse Peststerben
gewesen." Quellen: IV. kötet, 44. 1.

100
65. „1633 grassiert die Pest in Siebenbürgen, zumal in Cro-
n e n . " „1633 ist ein gross Pestilenz-Sterben in K r o n s t a d t
und in ganzen Burzenland gewesen, dass etzlicb tausend
Menschen sein dahin gestorben." Quellen: IV. k ö t e t , 221. 1.
66. „ D e n 22 Juli dieses J a h r (1633) bin ich Daniel Nekesch,
auch m i t der Pest inficieret und sehr schmerzlich darnieder
gelegen, durch Gottes Hilf widerurnb davon genesen."
Quellen: IV. kötet, 225. 1. a z u t á n 185, 230 és 231. 1.
1646. „Auf der Schespurg und deren Gegend grassieret
die Pest heftig sehr." 1646. „ U m b Michaelis-Zeit h a t die
P e s t auch a lliier zu Cronen angefangen und zwar allzuerst
in der Heilig-Leichmesgass zu der Herr Gerg Nadescheren
ain einer Diensmagd, und also allgemach hin u n d her
fortgesatzt bis zu E n d diese J a h r s . 1647 alsobald in ange-
henden Lenzen aus Gottes gerechten Zoren iiberdis Süñd
n i m b t die Pestilenzsucht also zu, dass in einen H a u s in
der Purzengassen in 4 Wochen 5 Kinder Mann und Weib,
alle dahin sterben, dass m a n das H a u s zugeschlossen h a t . "
1646. „ I s t in diesem J a h r Hendel Mark ausñ die S t a d t
g e m a c h t wegen der regirender P e s t in ganz B u r z e n l a n d . "
67. Kolosvári és Óvári: 1. m. V/2, k ö t e t , 181. 1.
68. Quellen: IV. kötet, 257. 260. 1.
69. A grádeczi H o r v á t h — S t a n s i t h család levéltára, Nagy őr
(Nehre), Szepes megye.
70. Kolosvári—Óvári: 1. m. 11/2. kötet, 423. 1.
71. H a i n : 210—211. 1.
72. Dr. Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára,
Lőcse, 1917.-119. 1.
73. H a i n : 258. 1.
74. Magyar Történelmi T á r XV. k ö l e t , 29. 1.
75. Kolosvári és Óvári: I . m . V / l . kötet, 154. 1.
76. Magyar Történelmi T á r , X V . k ö t e t , 208, 230, 245, 255. 1.
77. 1662. „ V m b die Zeit ist in Zipsz die Pest je länger je weiter
eingerissen, absonderlich h a t t esz auch zu Kirchdorff
angefangen. Es ist auch ein Messerchmid N a m e n s H a n s
Kitsch von Wallñdorf allhero in sein Behausung in K a t z -
winckel zu wohnen kommen, h a t t ohne Zweiffel von Walln-

101
 dorf aus der P e s t etliche Sachen m i t sich gebracht, ist ihn
bald ein K i n d gestorben, darauf m a n n ihn m i t all den
seinigen aus der S t a t geschafft, welche sich in der Schützen
Bienhaus begeben, all da I h m sein Weib v n d K i n d k r a n ç k
worden und gestorben". H a i n : 294. 1.
78. Történelmi T á r . 1909. évf. 316. 1.
79. Magyar Történelmi Tár. X V I . 234. 1.
80. H a i n : 303. 1.
81. Bécs H o f k a m m e r Archiv, Siebenbürgen, fasciculus, 5,
469/b.
82. Károly J á n o s : A trencséni vár, Trencsén, 1910, 115—16. 1.
83. Kolosvári és Ó v á r i : I. m. IV/2. kötet, 544. 1.
84. H a i n : 470. 1.
85. Szombathely város levéltára, 1678- 86. évi protocollum 187.1.
86. Gelcich: Instituzioni mari imé sanitarie della republica
Raguza, Trieszt, 1882.
87. Magyary-Kossa: 1. m. 111. k ö t e t , 331. 1.
88. Századok. 1879. évf. 442. 1.
89. V a r j a s Béla: X V I . századi m a g v a r orvosi könyv. Ko-
losvár 1943.
90. K n a u z N á n d o r : A pozsonyi k á p t a l a n kéziratai. Eszter-
gom 1870. 192. 1.
91. Országos L e v é l t á r : Urbaria et Conscrip iones. Fasciculus
76, No 6.
92. Szabó K á r o l y : Régi Magyar K ö n y v t á r . B u d a p e s t 1879. —
I. kötet, 279, 330^ 412, 416, 507^. 1.

KÖRMENDI ADATTÁR

Ahol levéltári jelzet nincs, azok a missilis levelekből va-

lók.
1. 1510.
A szlavóniai Szent Márton-napi adóról szóló számadási
feljegyzésből k i v o n a t :
,,Anno domini millesimo quingentesimo 10 isto tempore
r e g n a b a t pestis valida in hac provincia."
Középkori számadások, No 59.

102
2. 1541. december 9. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferenczné Swetkovics K a t a l i n levele B a t t h y á n y
Kristófhoz.
„Literas dominationis vestre intellexirnus, ubi scribit
dominatio vestra ex parte domine consortis sue, sororis
nostre. I t a q u e dominationis vestre id scribere possumus,
quod quosque L u n a non e r a t plena, hic non m o r i e b a n t u r ,
nisi j a m ad oppositione ll L ü n e mori inceperunt. Nos nes-
cimus quamdiu đ ų r a b i t si non cessabit mors, nos
quoque hic non p e r m a n e b i m u s . "
3. 1541. december 12. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferencñé Swetkovics Katalin B a t t h y á n y Kris-
tófhoz.
„Literas eiusdem intellexirnus, libenter audimus, quod
eadem simul cum dornina consorte sua est in bona sani-
tate. Nos quoque, laus sit Deo, bene valemus, sed p r o u t
et eadem scribit, quod in circuitu 4 boron mori inceperunt,
hic in circuitu nostrum quoque simili modo in f u t u r u m
adhuc nescimus, si magis invalescet, a u t quomodo erit."
4. 1553. november 24. T r a k o s t y á n .
B a t t h y á n y Boldizsár levele a t y j á h o z , B a t t h y á n y Kris-
tófhoz. Közli a t y j á v a l , hogyha meg a k a r n á őt látogatni,
akkor T r a k o s t y á n b a n és nem Viniczén találja, „ n a m heri
prope arcem tres sunt mortui morbo pestillentico, et nos
hac nocte fugimus Trakostyáni, ubi in nos merito q u a d r a r e
versus Vergilii poterit, ubi sic i n q u i t : Iñçiđi in Scillam,
volens vitare Carybdim, n a m u cognovimus et in vicinatu
Ðrákos ÿ á n ÿ pestis pululare caepit."
5. 1553. december 14. T r a k o s t y á n .
B a t t h y á n y Boldizsár levele a t y j á h o z B a t t h y á n y Kris-
tófhoz, melyben a többi köz i í r j a :
„Hodie a d v e n e r u n t literae domini F r a n c i s đ B a t t h y á n y ,
in quibus scribit, u t in vicinatu Zolonok pestis iam cessasset,
et in V y u a r essen tres hebdomade, u t nullus e vivis vi
pestilentico excessisset."
6. 1554. július 4. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferenc levele B a t t h y á n y Kristófhoz.

103
 „Pestis non t a n t u m in Regno Sclavoniae grassare cepit,
sed in c o m i t a t u m Zaladiensem, aliisque locis."
7. 1554. november 20. Récs.
B a t t h y á n y Ferenc levele B a t t h y á n y Kristófhoz.
„Nova condigna nulla habemus, p r e t e r q u a m a i u n t im-
peratorem T ų r ç ĥ a m m redisse e prelio perscio, venisseque
in civitaten quae v o c a t u r Ezron, nec a u d e t illinc recedere
q u u m Persa ubique vestigia insequitur eiųs ac ex
imperatoris copiis f a m e , pesteet ferro plus d u c e n t o r u m
milliurn h o m i n u m interisse."
8. 1555. m á j u s 23. Ü j u d v a r .
Zrínyi Miklós, a szigetvári hős levele B a t t h y á n y Kris-
tófhoz.
„Nolumus m a g ñ i ñ ç a m dominationem vestram latere, nos
propter e v i t a n d a m et precavendam pestem, que in hac
insula n e d ű m quiesceret, v e r u m passim in dies grassare
incipit, uxorem n o s t r a m et t o t a m familiam ad tuciora
loca trans montes ve le transducere."
9. 1555. m á j u s 29. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferenc levele B a t t h y á n y Kristófhoz,
í r j a a többi közt, hogy nem t u d j a , m i t a k a r „ M a n e s t o r f f "
fürdőben, „ ç u m et doctorem domini bani consulare posset,
cuius consilio uti magis probarem, q u a m hoc t e m p o r e
Lĥeññas p e t e r e . . . . R o g a m u s ne m i t t a t hominem ad nos
e loco peste infecto, nolumus enim quid, quod deųs a v e r t a t ,
acciderit familie n c s t r e . "
10. 1555. október 18. Rohonc.
B a t t h y á n y Ferenc levele B a t t h y á n y Kristóf királyi pince-
mesterhez.
„Magñiñçe domine et fráter honorande, salutem. Accepi
literas vestras, ex q u i b u s intelligo pestem in T ĥ o r o n in-
grassari incipere, quod ego profecto doleo, velletis id-
circo coniugem vestram, ad me mittere in W y w a r , non pos-
sum quidem recusare, poterit veñire, sed neminem alium
secum adc'ucat, q u a m mulierem Kospot Dora et u n a m
ancillam K a t e r i n a m v o c a t ? m et a d m i t t e n d u m u n u m
iuuenem, preterea neminem secum a d d u c a t , et si p ures

104
 adducet, eos in arcéin non i n t r o m i t t a m , sed ipsa cum pre-
fatis personis, muliere et ancilla poterit venire, o p o r t e t
tarnen ipsam per unarn a u t alteram s e p t i m a n a m inferius
in horto habitare, et ad t e m p u s ibi esse. Scribitis de t u t o
loco, satis t u t u s locus videretur mihi Worasdinum, prc-
terea etiam ordinavi vobis hospitium in Wynicze, ibi etiam
satis t u t o possetis manere, bonaque vestra essent ibi in
propinquo. Ego habeo in arce filios vestros et aliorum
dominorum liberos, miror quod optatis liberis vestris
d a m n u m aliquod, neque ego etiam volo me nunc t a n t o peri-
culo pestis implicare, dixi etiam antea, quod ego iter ha-
bebo et non potero m e c u m magnum gynecium h a b e r e ,
si itaque consors vestra veniat, veuiat u t premisi, equos
statim iterum domuin reduci facialis, vix eniin equos susten-
tare possum."
11. 1955. december 24. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferenc levele B a t t h y á n y Kristófhoz a többi
közt i r j a :
,,Quod do peste magnifica dominatio vestra scribit, non
audio libenter et ut intełligo cepit etiam ad nostras p a r t e s
appropinquare, aiunt enim L y n d w a sevire cepisse."
12. 1562. október 26. Szalónak.
B a t t h y á n y Ferenc vele Kuskóczy János deákhoz, V a r a s đ
vármegye törvényszékének jegyzőjéhez.
H í v j a magához tárgyalni. „ H a penigh halatvvl félnél,
bátor atwl semyth ne fély, mertĥ ottĥ semy efféle dologĥ
ninczen a hol ez ezen, ha penygh ez idő alath walamy kö-
wetkezmények, esinégy oly helen hagyom, a hol egész-
sége i d v a g y o n . "
13. 1658. m á j u s 11. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferencné Swetkovics Katalin levele B a t t h y á n y
Boldizsárhoz, B a t t h y á n y Kristóf fiához.
„ E l v e t t e m az kegyelmed levelét, megys é r t e t t e m , hogy
kegyelmed irya azt, hogy é r t e t t e volna, hogy i t t h a l n á n a k
és innétt el akarnék m e n n y . Kér kegyelmed azon hogy e-
gyebwe ne mennék, h a n e m kegyelmedhez, azt keszenem,
jó néwennys veszem kegyelmedtől, rnynt jo v r a m t ó l és

105
 és jó f y a m t o l , vgy vagyon, hogy ez n a p o k b a n megh j e t t w n k
vala H o r w a t K a t ĥ a betegségén, de legyen istennek hála,
nyncz m o s t a n semmy félelmwnk, jóllehet szegén Fwrko
I s t w a n t y s t e g n a p a n a p p t ĥ e m e t t é k el, de nem pestysbe,
h a n e m nem tuggyok mychoda betegség vagyon raytok,
szynte el a k a r n á n k y s menny, nem m e h e t ü n k , m e r t t az
k y s Blagay igen beteges és eremest el n e m ĥ a d ĥ a t t ÿ o k . "
14. 1568. m á j u s 13. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferencné Swetkovics K a t a l i n levele B a t t h y á n y
Kristófhoz.
„ M y m y n d n y á j an jó egésségbe v a g y w n k , chak hogj im
ez el m w l t n a p o k b a n az pestys kezdett vala b e n n w n k e t t
r e t t e g e t n y , de legyen istennek n a g y hála, megh chöne/e-
szedék, nem twggyok ez v t á n m y n t leszen."
15. 1568. június 9. N é m e t ú j v á r .
B a t t h y á n y Ferencné Swetkovics K a t a l i n levele B a t t h y á n y
Boldizsárhoz.
„ K y w á n y o k az kegyelmed jó egésségétt ĥa lany, legyen
istennek hála, m y m y n d n y á y a n jo egésségbe vagywnk,
chak hogy az h o s t a t b a halogatnak, ma ys egy betegölt
megh."
16. 1568. június 20. Rohonc.
B a t t h y á n y Ferencné levele B a t t h y á n y Kristófhoz.
,,Az kegyelmed betegségéit k y t t byzony igen bánok és ha
ithon valamyvel t w d n é k eremest szolgálnék kegyelmednek.
Az d o c t o r t t k y w á n y a kegyelmed, de byzony mégh mostan
sem j ö t t megh, h a n e m P r e n y Gábrielñénél vagyon, ha
i t t h o n volna megh hyggye kegyelmed, hogy byzony kész
volnék m y n d j á r t h o n el b o c h a á t n y . A d h a t o m eztys kegyel-
mednek t w t t á r a hogy én m a g a m y s bwdosoba vagyok az
halál előtt, im Béche megyek."
17. 1568. a u g u s z t u s 9. Bécs.
B a t t h y á n y Ferencné levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz.
Köszöni a k ü l d ö t t gyümölcsöt: „ W y w a r r o l kenég nem
m e r w n k semmi gjewmeolchjet h o z a t ñ o ñ k . . . T o v á b b á ihol
ir kegyelmed énnekem, hogy meg ĥ a d n á m az wywariaknak,
hogj oda Rohonchra ne j á r j a n a k , lá t j a isten, hogj én

106
 meg h a t t a m és megys ir a m az w d w a r b y r o n a k , hogy
m y n d e n n e k meg hagja, hogy ođa ne m e n j e n e k , azért ke-
gyelmeđ es irya meg oda nekyk, hogj oda kegyelmed felé
ne m e n j e n e k . Az w t á n ha méges nem szwnek, v a l a m e l y j e t
kegyelmed ot t a l á l t a t h a t , bewtesse meg kegyelmed chjak
az halastóba b w k t a s s a n a k wagj k e t t e t , az teöby n e m ke-
wánkozyk oda, m e r t az én népemnek ot semmy dolga égjél)
njnchjen."
18. 1570. június 14. Szombathely.
Bejczi Gergely levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz.
Felkéri: ,,Irya meg kegyelmed, ha pestis wagyon myehoda
hyruel él kegelmed az feketĥe kenyéren és seoreon ke-
gyelmed."
19. 1570. november 22. Bécs.
Corvinus Illés bécsi humanista orvos levele B a t t h y á n y
Boldizsárhoz:
,,I a m d u d u m etiarn ministrum m e u m in arcem ablegassem
nisi propter lųein pestiferam aliquot septimanas extra
urbem abfuissem."
20. 1571. j a n u á r 29.
Valamely város (valószínűleg Pozsony) a fenti napról
szóló halálozási statisztikája, k i m u t a t v a az infekcióban
és n e m infekcióban elhaltak számát.
Vninficiert Personen in der S t a t t gestorben, m m Bürgers-
pital ain Person vninficiert gestorben.
S u m m a 1 Person,
ñfiçiért Personen in der Statt gestorben.
S u m m a 0 Person.
Vninficiert ausser der S t a t t 3
Inficiert ausser der S t a t t 0
Person.
I m L a s a r e t h gestorben 0
In dem L a s a r e t h gefiert 2
Summa aller Personen 6.
K í v ü l : Todtennzedl den 29 J a n u a r y , a n n o 71.
Eredetije fél ív papíron, a körmendi levéltár X V I . századi
számadásai közt, a fenti d á t u m a l a t t .

107
21. 1571. november 6. Szombathely.
Bejczi Gergely levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz.
Jelenti, h o g y : ,,Posonban igen regnál az pestis."
22. 1571. november 25. Bécs.
Miklós deák levele szarvaskendi Sibrik Mátéhoz.
Értesiti, hogy „Az Fosonÿ gülés megĥ ezen wyzköröztben,
ha az pestis z e n w e d y . "
23. 1572. június 21. Szalónak.
Sallér F a r k a s levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz.
A többi k ö z t : „ A d o m kegyelmednek t h w t t á r a aztis, hogy
az Németségen immár a n n y r a nem halnak, m y n t h az előttĥ,
hanem két hétben és h á r o m hétben hal meg eg."
24. 1573. m á j u s 6. Bécs.
Pistalócius Miklós h u m a n i s t a , bécsi császári u d v a r i orvos
levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz.
„Ego ad magnificentiam v e s t r a m veñire valde eupio, sed
a d h u c tempestas est n i m i u m frigida et vires iinbecilles,
nam convalescere hic nullo modo in t a m pestilenti aére
possum."
25. 1575. július 13. Bécs.
I s t v á n f f y Miklós levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz.
A többik k ö z t : „ D i e ų n t hic pestem grassari, et propterea
arçĥidųçem intra paucos dies ad N o v a m Civitatem i t u r u m ,
sed pro certo nescio."
26. 1575. szeptember 23. Bécs.
K i v o n a t I s t v á n f f y Miklósnak B a t t h y á n y Boldizsárhoz
intézett leveléből.
„Quod incolumis ex castris dominatio vestra magnifica
redierit, gratulor. Quod vero hue Viennam veñire consti-
tuit, mihi non viđe ų r . Adeo enim hanc u r b e m peslilen-
tia populä ñr, u t iam ex meis quoque tres corripuerit,
q u o r u m duos extinxit, ex quibus a l t e r e r a t J o a n n e s C o p a c h y
cuius mor e audita, vix lachrymas continui. Audio do-
minos Begentes eras discessuros ađ securiora loca. I t a q u e
non est, quod dominatio vestra magnifica veniat. E t i a m s i
a u t e m illi non migrarent, amen in hunc corrup u m aerem
magnificentiam v e s t r a m veñire nollem. Ego quoque certe

108
 timeo, licet m u t a v e r i m hospitium, sed D e ų m precor,
u t quamdie vult me conservet. Serenissimus A r c h i d u x
nescio quid hic façit, p u t o eum nescire quo fugiat, quia
etiam in Nova Civitate morbus iste grassatur. Si me audire
vellet, consulerem, u t in arcem Posoniensem se conferret.
Sed ipse viderit."
27. 1575. szeptember 26. Bécs.
Pistalocius Miklós medicinae doctor levele B a t t h y á n y
Boldizsárhoz, melyben többek k ö z t a koleráról is ír, s
azután folytatja:
„ H a b e o quidem u x o r e m valetudinarian! ferme continue
et abesse domo iis temporibus quibus ista pestilentia
morbi vis quottidie incrudescit periculosum propter uxo-
rem et filiolum, sed et alias ista contempsi et contennam
semper pro magnificentiae commotio et necessitate."
28. 1575. október 4. Bécs.
I s t v á n f f y Miklós levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz, melyben
többek közt t u d a t j a , hogy:
„ D o m i n u s cancellarius est Posonii, et si pestis a l i q u a n t u l u m
cessaverit, eum h u e expectamus, sed forte ego id non
sum e x p e c t a t u r u s . "
29. 1575. október 9. Bécs.
Corvinus Illés levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz, melyben
többek közt t u d a t j a , hogy:
,,Dominus Listhius est Posonii, noluit propter luem ing-
redi Viennam, Pestis nihil accrevit, sed paula-
tim serpit in urbe velut an tea."
30. 1575. október 17. Bécs.
I s t v á n f f y Miklós levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz, melyben
t u d a t j a , hogy:
,,Spes enim mihi erat reverendissimum Cancellarium hue
v e n t u r u m . Sed hic nudiustertius in domo sua q u i d a m suus
servitor peste obiit, quae res eum a d h u c Posonii retinebit."
31. 1575. október 19. Bécs.
Corvinus Illés levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz.
„ P r o p t e r luem poterit per hunc nuncium demandare Gas-
picio, u t de domo salubri prospiciat."

109
 32. 1575. október 28. Bécs.
Corvinus Illés levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz, melyben
többek közt t u d a t j a , h o g y :
,,De domo Spishamer etiam heri cum Gaspicio locutus
sum, non deerunt ocassiones sine periculo luis."
33. 1576. szeptember 22. Bécs.
Pistalocius Miklós udvari orvos levele B a t t h y á n y Boldi-
zsárhoz, melyben a házánál előfordult pestisgyanús meg-
betegedésekről, a z u t á n pestis elleni orvosságról, végül a
milanói, velencei és p á d u a i pestisről ír.
„Generose et magnifice domine et compater gratiosissime,
Salutem et servitiorum m e o r u m commendationem.
Prioribus literis, quas per Gaspicium miseram ad magni-
ficentiam v e s t r a m , significaveram, quomodo salinae illius
hispani inquinatissimi f r a u d e et nequitia meae domus
(jnies cum maximo discrimine salutis fuisset p e r t u r b a t a ,
nunc vero intelliget q u a m fuerim p e r t u r b a t i o r ab illius
discessu, u t meo periculo vestra magnificentia discat in
huiusmodi pestilenti contagione nec iocandum nec fiden-
dum esset. Postridie q u u m discesserat Gaspicius, servitor
meus Laurentius coepit conqueri de dolore colli, et paulo
post a p p a r u i t pustula parva rubea, ego cum suspicarer
pestem esse, satim illum misi ad h o r t u m et dedi pulverem
una cum illo ellixirio alexipharmaco, et feci statim secare
venam. Quid multis! E x c r e v i t t u m o r ad m a g n i t u d i n e m
semellae nigerrimi coloris, insanivit mirabiliter, sed post
septimam diem resipuit, ita quod cum necessaria esset
opera chirurgi, qui carnem illám nigram t o t a m auferret,
ad L a z a r e t t u m illum misi, ubi c u r a t u r nunc et intra ali-
quot h e b d o m a d a s spero ilium s a n u m f u t u r u m . F a m u l u m
triduo post secuta est ancilla una coqua, eodem plane
modo, nisi quod pluribus usa remediis cum non adeo in-
sanata adhibita quoque primo sectione venae, carbunculus
ille in collo ad t a n t a m m a g n i t u d i n e m non pervenit, et id
ferine convaluit. Isto t a m repentino infortunio nimium
perterrita, uxor iam o c t i d u u m male valet, et nunc quoque
decumbit ex aniini potius perturbatione, q u a m corporis.

110
Ita in cubiculo uno conclusi ego, uxor, et filiolus et una
ancillula, cocleae v i t a m agimus. Servitor unus nobis ne-
cessaria comparat, vivo sollicite et remediis me ipsum ac
meos q u a n t u m possum tueor, e x p e c t a t u r a Deo, quid
de me et meis s t a t u a t , qui si me praesevaverit, a n i m o se-
curus t a n d e m ad Vstram Magnificentiam veniam. I n t e r i m
consilium et benignam erga me Magnificentiae vestrae
v o l u n t a t e m grato animo amplector et q u a s potero h a b e b o
gratias. In hanc orationem ingressi illud addain, hisce
diebus cum vicissim colloqueremus magnificus dominus
Feliciañųs et ego de Pestis curatione revocavit mihi in
memóriám de Euphorbio, quod certissime esset pestis
remeđiųm, ego quoque alias intellexi et hic volui adscri-
bere recepta sicuti alias habui, u t si perseveret pestis inter
rusticos vestrae magnificentiae, curet fieri experimentum
et meo judicio credo in initiis esse praesentaneum remeđiųm.
Euphorbii
Masticis singulorum unciam mediam,
Croci ordinarii grana quinque,
I s t o r u m u n u m q u o d q u e per se bene pulverizetur, deinđe
simul diligenter commisceant, post ea cum melle d e s p u m a t o
in f o r m a m pasteae fiat, u t possint fieri quasi pilullae.
D e t u r huius pro communi persona d r a c h m a media, hoc
est q u a n t u m pondéra medius ducatus.
P r o persona adulta as, hoc est aliqui p a r u m minus q u a m
integra drachma.
Pro persona juvene decern vel duodecim a n n o r u m , scru-
pulus unus.
Assumpto hoc abstineat a cibo usque fuerit secuta operatio,
non comedat carries, nec bibat vinum, per. . . . q u a r t a die
a s s u m a t Theriacam.
De theriaca quod m o n e t vestra magnificentia, scripsi
R a t i s b o n a m et denuo scribam c u m p r i m u m a d f e r r e t u r
m i t t a m et profecto ego quoque pro me ipso ita m a g n o
desiderio expecto, u t si quis aliud u n q u a m , n a m civitas
prorsus caret vera Theriaca. Novi nihil habeo. Ratisbonae
caesar gravi er aegrotavit, dicitur nunc convaluisse.

Ill
 Pestis appariiit Mediolani, in d u a b u s domibus, nescio
quod illic quoque fiet. Venetiis et P a t a v i i adhuc m a x i m é
saevit, adeo, quod non inveniantur, qui cadavera sepeliant
et potestas facta est omnibus bannitis u t qui servire vo-
lųñt per tres menses ad sepelienda cadavera, liberi sint
ab exilio. Sed nullus vult conditionem istarn recipere.
D o m i n u s P e c h i rebus t a m m a g n i s t a m q u e íoeliciter pro patria
gestis, de quibus nulla f u t u r a aetas conticescet, iam t a n d e m
toto laboribus defessus supremun c a p i t a n e a t u m resignavit.
Borsanus ille mercator instat pro pecunia, ve lem u t vest-
ra magnificentia libera esset seine ab is is bestiis. F i n e m
facio p e r t u r b a t u s tempore perturbatissimo.
Deųs v e s t r a m magnificentiam c u m magnifica domina et
charissimis liberis servet incolumem et ine quoque cum meis
adiuvet. D a t u m Viennae, 22 septembris 1576.
Magnificae dominationis vestrae
Servitor deditissimus e t compater
Pistallotius"
Kívül címzés: „Generoso et magnifico domino domino
Balthasari de B a t t h y a n , dapiferorum regalium magistro
(sacrae) caesareae maiestatis consiliario etc. domino et
compatri gratiosissimo." Eredelije víztől némileg rongált
egy ív papíron, kívül zárópecséttel.
34. 1577. szeptember 12. Bécs.
K i v o n a t Corvinus Illésnek B a t t h y á n y Boldizsárhoz írt
leveléből.
,,Pestis plus ingravescit atque extra u r b a m quoque v a g a t u r "
25. 1580. körül (Sine dato.)
Herberstein Felicián humanista levele B a t t h y á n y Boldi-
zsárhoz, melynek utóiratában ezt í r j a :
„ I h r a t dier, du solst das du von Ertzpischof ein lapis
Wescar b e k h u m b s t , dan er ist remeđiųm praesentissimum
contra p e s t e m " .
36. 1582. december 17. Bécs.-
Corvinus Illés levele B a t t h y á n y Boldizsárhoz, többek
közt í r j a :

112
 „ C u m contagio ita se res h a b e t : quotidie omnium persona-
r u m d e f ų ñ ç orųm nomina o f f e r u n t u r Regimini, et đeinđe
Caesari: ex illis descriptionibus i n t e r d u m nulla, interdum
duo a u t tres personae ex lue inveniuntur demortue, ita,
quod a d h u c non sit valde periculosum, sed bona cautela,
de qua scribit commode potest adhiberi."
37. 1583. f e b r u á r 12. Pozsony.
K i v o n a t Pistalocius Miklós orvos B a t t h y á n y Boldizsárhoz
intézett leveléből.
„ D e peste hic nihil, non est u t ab eo m e t u a t
Magnificentia vetra uidet omnia hoc tempore plena peri-
culis, pestis grassatur ubique, hostis semper imminet,
varii morbi nos corripiunt, haec praevidere nos o p o r t e t . "
38. 1585. március 20. Csejte.
K i v o n a t Pistalocius Miklós udvari orvosnak B a t t h y á n y
Boldizsárhoz írt leveléből.
„ H i c passim grassatur Pleuriticus morbus, edec (sic!),
u t sit popularis, multi m o r i u n t u r , c a u s a m iudico esse consti-
tutionem temporis nimis siccam et ventosam. Si isthic
ita v a g a t u r iubeat fieri sectionem ex brachio a latere
dolente, et egri abstineant a vino et aromatibus.
Nescio an oblita sit magnificentia vestra remedii illius
contra pestem pro rusticis ex praecipitato, ita u t praeci-
p i t a t u m p o n a t u r in crucibulo et m a d e f i a t ex aqua solis,
u t fiat quasi l u t u m et ita super cineres calidos exiccetur.
E t ita r e p e t a t u r er vei q u a t e r . Ultimo conteratur pulvis,
et de ea detur q u a n t u m super cuspidem cultri cum modico
pruno, quia est ingratissimi saporis, v ö m e t eget venenum,
turn p o s t q u a m bene vomuerit, detur p a r u m theriaces."
39. 1585. október 23. Pozsony.
K i v o n a t Pistalocius Miklósnak B a t t h y á n y Boldizsárhoz
írt leveléből.
„Pestis hic parva h a b e t incrementa, maiora diçųñ ų r
Viennae e t praefectus aulae reginae Galliae m o r t u u s est,
ipsa Vienna secessit, a r c h i d u x quoque in Hebbestorff
manet Pirnaur, ille mercator a quo Magnificentia
vestra Viennae iubebat a r o m a t a emi, peste m o r t u u s e s t . "

8 Orvostörténeti Közi.
113
40. 1585. október 23. Bécs.
K i v o n a t Corvinus Illésnek B a t t h y á n y Boldizsárhoz intézett
leveléből.
„Lues ingravescit, Deųs nos clementer custodiat
Pilnauer obiit peste."
41. 1599. október 26. Ú j u d v a r .
K i v o n a t Zrinyi Györgynek B a t t h y á n y (II.) Ferenchez
intézett leveléből.
„ É n a z t h y t t e m , hogi az Doctor kegyelmednél legien,
de talán eddigĥ oda iutot, hyzen az Istent, hogi megh
konnieból kegyelmed, mind az által kegyelmedet fölötte
igen kérőm, giakorta Írasson énneköm az maga állapotia
felöl. Myuel hogi az pestis oda föl n a p o n k é n t mind terjed,
megh kónniebölvén kegyelmed iöyen alá az itt való h a z a y b a ,
itt Istennek iouoltabol egésségös t y z t t a eegh vagion,
nemis ĥa lany sohųl i t t a tayon, hogi valahol mirigibe
h o l t t a k volna."
42. 1600. körül.
K i v o n a t a körmendi levéltárban levő „Abodecker Bųeĥleiñ-
ből." 58. (Tételszám). „ F ü r die pestylentz.
W e n n einer a m p f i n d e t ihm ein pestylentz auff scheust, oder
geschwillet wie nur das ding pfleget zu t ĥ u n , so schlage
er mist mer denn seinen eygen k o t t darauff, es zeucht im
die hitze gewisz her a u s z . — "
119. (Tétel szám). „ F ü r die pestilentz.
Golt perlen, Corellen ein H o r n , Hirsch Horn çlein (?) klain
we krohen eugelein eines so viel als das andern abgewo-
chen gepulvert auss einer gutten sçĥitzen (!) eingenohmen
v n d dem n o t t u r f t i g e n inn Wein eingeben, so m a n is den
K i n d e r n geben wie , so musz m a n die Krohen Augen
aussen lassen, denn sie sind zu bitter.
I t e m ñim 3 ebes wur zeln, stosz sie alein, bade dich d a m i t
ihn einer Wanne, schmir dich d a m i t , es ist f u r die gifft.
I t e m . Krause m u ñ t z gasper b r a n d t Wein vnd tiriack eines
so viel, alsz des ander ein pų ųer gemacht vnd in die
Nasen gestrichen, ist g u t f u r die pestilentz."

114
43. 1602. június 18. Sza m á r ( Z a k m a r . " )
Sennyei Gáspár levele Inhoffer Jánosné született Sibrik
Annához, melyben írja, hogy a h a d a k járása m i a t t ott a
föld elpusztult, „ a m y penygh illetj az Erdély állapotŁÿát,
o t t y s byzonyora a n n y r a valo p u z t é t á s lett, kibull olly
éhségħ köuetkeszet uolt, reajok kit emberÿ állat az m y
ideonkben vgyan nem h a l h a t o t t . Deogh halálys igen reg-
nált keoszteok, de legen hala Istennek, az i m m á r megli
zünt."
44. 1602. október 3. A Buda melletti t á b o r b a n . ( „ E x castris
ad B u d á m positis.")
T h u r z o György levele B a t t h y á n y (II) Ferenchez, melyben
többek közt í r j a :
B u d á n az ellenségnek élése „igen szükeön wagyon és az
pestys m i a t felette ygen h a l n a k . "
45. 1615. július 4. Bohonc.
P o d á r Gergely B a t t h y á n y (II.) Ferenchez, melyben a
t ö b b i közt írja, h o g y :
„Nagyságodnak a z t a k a r a m megli jelenteimÿ ismegh az
Pestis regnálni k e z d e t t , t e g n a p p a z szeöleöben volt az
a p y a u a l az gyermek, r a j t a k ö k t az Pestis, ma reggel megh
holt. A n n a k feöleötteo az mellÿ házból ennek eleotteo
h á r m a n holtak k j , m a s t ismegh v y ó b b a n h á r o m fekszik
annál az Házná l . "
46. 1616. f e b r u á r 19. Szalónak.
K i v o n a t J o b b á g y J á n o s n a k B a t t h y á n y (II.) Ferenchez írt
leveléből.
„Nagyságodnak a z t is irĥatom, hogy ittis iglien kezdenek
halny, m e r t az elmúlt héthen az német szabónak, az ky az
Bagody házában lakik, h á r o m gyermeke holt megh, az
Sternernekis tegnap egy gyermeke holt megh, ugy wagyon,
hogy semmit n e m ismertek r a y t o k , h a n e m ha beleöl
walo Pestis lett wolna r a y t o k , h a n e m az Stettnernek
egy szolgáló asszony embere fekszik mostan, azt mondgyák,
hogy azon ugyan raiths w a g y o n . "
(Nem t u d j u k , hogy J o b b á g y J á n o s n a k B a t t h y á n y (II.)
Ferenchez intézett és 1616. február 28-án Szalónakon kelt

115
 levelének alább közlendő része n e m függ-e össze a most
idézett levéllel. A levél ide v o n a t k o z ó része igy hangzik:
„ A z nagyságod parancsola t ÿ a szerint én a kertézzel az
k e r t b e n és azon kywl az hol t u t t o k , megh kerestettem, hogy
ha walahol Angelica gyökeret t a l á l t a t t h a t t u n k volna, de
bizony i t t sehol nem t a l á l h a t t n y , mert az kertész a z t
mondgya, hogy az el m u l t eőszel asszony w Nagysága az
k y az ker ben wo , mind k y á s a t t a és uizetégettetet
beleőleő. H a n e m im Rohonczra is ir am, hogy ha o t t talá ny,
m i n d g y á r á s t Nagyságodnak kwldessenek.")
47. 1620—30 körül.
K i v o n a t azok névjegyzékéből, „ A z kik az robotsagrul el
m a r a t a n a k " , noha birság terhe mellett parancsolták.

„ K i s Zent Mÿĥal es Velege nyul a fogųa az halál el kezdet-

et, az vita fogwa semy ĥ a z ñ o k a t nem veheték a k a r m y
nemo birsagh alat p a r a n c z o l t a k n a k (így!) n e k i k . "
Eredetije a X V I I . századi számadások közt.
48. 1621. október 20. Szalónak.
K i v o n a t J o b b á g y J á n o s t i s z t a r t ó n a k B a t t h y á n y (II.)
Ferenchez irt leveléből.
„Nagyságod tudakozza, hogy ha i t t Mirighben halnak,
azértĥ Nagyságodnak a z t t i r ĥ a t o m , bogi edgiszeri mirigi-
ben halnak, egiszeri h a g i m a z b a n , edgiszeri penigh egiéb
betegĥségben."
49. 1621. december 30. Szalónak.
K i v o n a t J o b b á g y J á n o s n a k B a t t h y á n y (II.) Ferenchez
intézett leveléből.
„Az Czéplőkett láttÿa Isten eleget szorgalmazom, de szám-
talan az betegĥ, hogy néme ly f a l u b a n tsak ké t férfyatis
aligĥ lá t az ember, az ki egésséges uolna."
50. 1662. augusztus 4. Szalónak.
B a t t h y á n y Ferencné lobkowitzi P o p p e É v a levele Marusits
Mátyás n é m e t ú j v á r i fő várnagyhoz, melyben többek közt
í r j a : „Az m i n t értem i m m á r ottis az Várason kezdettenek
halny és az német Praedicatornén rayta szökött uolna az
mirigy és az én német öttuesemenis."

116
51. 1622. szeptember 22. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Marusits M á t y á s n é m e t ú j v á r i fő v á r n a g y n a k
B a t t h y á n y (II.) Ferenchez intézett leveléből.
„Az it ualo á l a p o t felől ir am tegnap Nagyságodnak,
hogy hála Istennek m a s t a n egy łlétől fogųan alkalmassint
megh álot az mirigh halál, h a n e m a falukon vgj mint
Poniczon, B o n j á n , Fizessen, Popendorffon és Körtueliesen
kez ek halni. Az rabok közöl a kik betegek im írua köl(t)em
Nagyságodnak."
52. 1622. október 14. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Marusits Mátyás fővárnagynak Battyány (II.)
Ferenchez írott leveléből.
„Az my az it ualo állapoto t illeti, hála Istennek my io
vagiunk, az pestis imár vagion sok ideie, hogi n e m regnál
it, hanem az hidegleölis igen regnált it az emberek keözöt.
Az falukon, ugi m i n t regnál az pestis Poppendorffon,
Keörtuellessen, Fizessen, B o m i c y á n . "
53. 1622. október 17. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Marusits Mátyás fővárnagynak B a t t h y á n y (II.)
Ferenchez intézett leveléből.
„ H o l penigli azt írja Nagyságod, hogy egy louász Rohonczra
menne az louakkal, it bizony nintsen. Az Ozmán vagion,
s az Hanzli, az Meduessy az be jeöt de mégli loatt sem
v a k a r h a t , azis pestisben feköl, h a n e m r a b o k a t j á r h a t ,
azis pesben feköl, h a n e m r a b o k a t j á r t a t t o k alla, az akik
b á n n a k az louakka l."
54. 1622. október 20. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Marusits Mátyás f ő v á r n a g y n a k B a t t h y á n y (II.)
Ferenchez intézett leveléből.
„ H á l a legyen az Istennek imár k é t t auagy h á r o m héttől
fogván Pestisben it egy embernél teöb nem holt megh,
mastis mind az V á r a s b a ñ , mind az h o s t á t b a n megh tuda¯
k o z t a t t a m , ahol uolnának afféle pestisben ualo betegek, de
sohun hála Istennek ninczenek, csak egy háznál is. H a n e m
hidegleöleő emberek sokkan v a n n a k . "

117
 55. 1622. o k t ó b e r 21. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Marusits M á t y á s fővárnagynak B a t t h y á n y (II.)
Ferenchez í r o t t leveléből.
„Az Forgernek megh h a t t a m , hogy az mely f a l u k b a n n e m
halnak, azokon szeđgjen t i k o t t , k a p a ñ t , l u d a t és v a y a t t
és Nagyságodnak fel kölgye."
56. 1622. október 26. Csákány. (Tsákán.)
Máté deák levele B a t t h y á n y (II.) Ferenchez, melyben
többek közt í r j a :
„Nagyságodhoz eöreomest az laistrommal feol m e n t e m
uolna, de m i n t ĥ hogi Strémben az Pestisben keztenek
halñj és oth u o l t a m keozteok, ennek okáért nein merész-
lettem Nagyságodhoz feol m e n n e m . "
57. 1622. szerda. Sopron.
K i v o n a t Cherñe i Miklósnak B a t t h y á n y (II.) Ferenchez
intézett leveléből.
„Az octava el m u l t , a t á b l a birák el oszlottak, „de hogi
én bizoniosabat Írhassak Nagyságodnak im Zepsi u r a m
és P a t a k i J á n o s v r a m czak ezen órában érkezének ide Sopron-
ban, azoktul é r t e t t e m , hogi az nagi szwkségh az egik oka,
hogi el m u l t s az másik az, hogi Posonion t u l mindeniöt
pestisben h a l n a k . "
58. 1623. július 4. N é m e t ú j v á r .
Marusits M á t y á s fő várnagy levele B a t t h y á n y (II.) Ferenc-
hez, melyben többek közt í r j a :
„ É r t e t t e m , hogy Nagyságod reám ualo h a r a g y á t t . Nagysá-
godnak alázathossan keőniorgök, m i n t kegielmes u r a m n a k ,
hogy Nagyságod megh botsássa. L á t t ÿ a Isten, m y h á n t
megh h a l l o t t a m az Longczailba Barbély J a n n o s viñçzeiére
Pestisben holt, mindgiárt meg had a m ot keőreőly valóknak,
hogy sohoua h á z o k t u l ne iárianak.

Nagyságodnak a z t i r ĥ a t o m , hogi Samaron is k e z d e t t e t t

egi uagi k é t háznál. De megh h a t t a m mingiárt, akinek
kezdettik, hogy k i keöldgiék vagi zoldhegyben vagi erdő-
ben, az h a z a t be tegyék. Czálingon is h a l n a k pestisben."

118
59. 1623. augusztus 15. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Marusits M á t y á s fővárnagy B a t t h y á n y (II.)
Ferenchez intézett leveléből.
„ É n kérdeztem Noystifftiaktul, hogy ha h a l n á n a k e ot,
eők a z t mondgiák, hogy nem h a l n a k , egy háznál kez ek
uolt halny, az u t h a n senkÿ nem holt megh. H a n e m Chalin-
gon halnak, s Keörttuéliessenn is. Az Sáf ár is azt mondgia,
hogy Dobraffaluán is kezdetett uolt az az halál egy háznál,
de m i n d g i á r t ky keölték az Faluból, az u t á n senki nem holt
megh."
60. 1623. szeptember 19. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Marusits M á t y á s f ő v á r n a g y n a k B a t t h y á n y (II.)
Ferenchez intézett leveléből.
„ I t t ĥ az falukon hála Istennek mostan mirigben nem
halnak, most legĥ utolszor Novstiffen kez ek uolt halñj,
de ottis imár hála Istennek megh zön t h . Ismégh Kiralif-
faluan is ez eleött k é t t héttel kez ek oult halny. Saffer
Andrenak az felessége és u a l a m i g j e r m e k e k is holtak megh.
Pestisben, de ottis azt inongják, hogy k é t t hétteöl fogųán
nem h o l t a k . "
61. 1633. április 23. Szentgothárd.
idősb Csákÿ László levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
t ö b b e k közt ezeket í r j a :
Az új keresztyén orvost „ P u r g u l t o t uisza b o c h á t t u k , megh
szolgá iųk, hogi ide bocháttá uolt kegyelmed, használt is,
noha mégh vadnak korniadozó emberink. É n meddigg
lészek it, nem t u d o m , miuel az uolna akarásom, hogi
Chornára mennék füeltetni, de ugi hallám ismégh, hogi
o t t is mirigiben h a l n á n a k , el kültem, hogi ųégére menni-
ienek s ahoz képest rendelem az dolgot."
62. 1633. július 22. Tarcsa (fürdő).
özv. B a t t h y á n y Ferencné, Poppe É v a levele fiához, B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben t ö b b e k közt a következőket í r j a :
„Leuelemmel erről akarálak megh találnom, értettem Palatí-
nus urán ul, hogy Sopronban fölötte igen kezdettek az embe-
rek pestisben halñj, ugy a n n y j r a , hogy minden nap tizet s
tizenkettőt is temetnek el, a te jobbágyid pedgh Rohonczi

119
 tartománybéliek igen g y a k o r t a járnak Sopronban, ez el mult
n a p o k b a n is Faeront J á n o s n a k holt egy leánya megh Sopron-
ban, az m j n t hallom, a n n a k az feleségĥe is oda Sopronba m e n t
s t u d o m , hogy az leánjának valami p a r t é k á j a Czeleczulája volt,
azt m j n d el hozza magĥával s az o lyannal a mjrigyet is
h a m a r elhozhattÿa ember magĥával s félő attul, hogy ne fog-
ĥjon m j közöttünk is az Pestis regnálni. Azért io uolna, ĥ a d n á
megh az tisztarto az egész Rohonczi t a r t o m á n y b a m j n d e -
neknek, feiek vesztések alat, hogy senki ne járna Sopronba,
m e r t nagy és nehéz az futás, ,eegyik helbül másik he be ualo
költözés, m e r t ha Rohonczra be hozzák az Pestist, t a h á t
onnéd touábis megyeñ, az egész t a r t o m á n y o k b a n el hatal-
masik. E z t én m a g ĥ a m é r t nem a n n j r a i r o m , m j t t j érettetek,
m e r t én Rohonczon nem lakom, jó volna őrizni embernek
m a g h á t migh egéséghe v a g y o n . "
63. 1634. január 10. K ö r m e n d .
K i v o n a t Bozay Lászlónak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott leve-
léből.
„Nagyságod parancsollia, hogj Nagyságodat tudóséeziam, ha
halnak-e? és miben halnak az e m b e r e k ? niha egy n a p egy
és niha kettĥen giermekek himlőben halnak, niha h a r m a d
napig negiedik sem hal eggis. Némellik mongiák azt, hogy
az pestis ųele uolna, de bizonioss.m nem t u d h a t t i o k és
ugian csak az apro giermekek h a l n a k . "

„Nagyságodnak azt is a k a r á m értésére adni, hogj Hollóson

biszonnial pestisben h a l n a k . "
64. 1634. április 3. K ö r m e n d .
K i v o n a t Bozay Lászlónak B a t t h y á n y I. Ádámhoz intézett
leveléből.
„Az Nagyságod parancsolatthia szerént ųól aképpen érte-
keszuén az it ualo állapat feleöl, hogj micsoda niaualiában
hallianak legen itt, az it ualo v r a y m a t egyben h i u a t u á n ,
ųól aképpen értekesztem az dologrol. Némelliek a z t m o n đ -
giák, hogy csiak himlőben halnak, és némelliek a z t m o n đ -
giák, hogy pestis is volna. Voltaképpen nem értĥetĥem, ma
h a r m a d n a p ÿ a , hogj n e m holt s e n k j az Nagyságod jó

120
 a k a r a t i j a , ha Nagyságod alá jeön, mégh eddigĥ csiak az
apró giermekek holtak himlőben, ha Nagyságod jó a k a -
r a t t j a , Nagyságod alá jöhet, m e r t az pestis felöl semmit
biszoniosat nem é r t ĥ e t ĥ e k . "
65. 1634. m á j u s 30. K ö r m e n d .
Hidasÿ András és Bozay László levele B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz, melyben többek közt í r j á k :
„ A gyermekek himlőben lialogattanak, de pestisben ez
ideiglen nem, hanem az estueegi giermek bizoniossan a b b a n
holt m e g . "
66. 1634. július 3. K ö r m e n d .
K i v o n a t Bozay Lászlónak B a t t h y á n y I. Ádámghoz í r t
leveléből.
„Mivel az k é l t Hollóson fölöttĥe igen keztenek az pestis-
ben halñj, holt immár száztisz kózólek el, semmj m u n k á t
uelök nem t é t e t h e t e k . "
67. 1634. július 18. K ö r m e n d .
Bozay László levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben í r j a :
„ A r a t ó k kellenének, m e r t az itt valók soha el nem végzik
a m u n k á t . " „ I t biszoniossan halnak pestisbe, mais egy holt,
mind pokol uar és mind pestis vagion r a i t o k . "
68 1634. július 25. K ö r m e n d .
K i v o n a t Bozay Lászlónak B a t t h y á n y 1. Ádámhoz intézett
leveléből.
Ismét a r a t ó k küldését kéri, m e r t „Nem félelmes az pestis-
teől, az egj leánkánál teöb nem holt m e g h . "
69. 1634. szeptember 2. Podornban. (A.zaz: Badenben.)
Szili I s t v á n levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben többek
közt í r j a :
„Asszonjoin eo nagysága parancsollattjabul kellettek
Nagyságodnak irnom, hogy az pestis felette igen k e z d e t t
regĥnálųj Béczben, úgy annyira, hogy n a p jában n j o l c z a t t
kilenczettis el uisunek t e m e t t n j , erre nézue ő Nagysága
küldeöt uolt be Doctor Reghpergerhez, hogy mi t a n á c z o t
ad ö Nagyságának, azért a z t irta eó N a g y s á g á n a k , hogi
az förödést hadgia ell aó Nagysága m e r t lehetetlen, hogy
ki ferödhesse eő Nagysága az pestis miat miuell hogi igen

121
 fogot m i n d e n ö t t regĥnálni, iobnak itéluén azért asszonyom-
nak eő Nagyságának idején az feredést el h a n n j , m e r t
ha t o u á b förödnek eő Nagysága, ennek u t á n n a ártalmasĥ
lenne, h a mind végigĥ k j nem förödhetné (az pestis m i a t t ) .
Azért ő Nagysága Nagyságái ul uár, hogi mennél h a m a r é b
lehett szekereke t köldene feli Nagyságod, az melljen
ha ladék nélkill megh indulha t n a , m e r t Béczből az sok
nép iötteön jön ki és az förödeő mindennek szabad, nem
t u d h a t j a ember, ki uolt efféle pestiseses heljen és k j
nem uolt, iollehett ő Nagysága i m m á r t ö b b e t nem förödik,
mert féli eő Nagysága mind az fórdótóll, hogi ki ne wergie,
mind penigh efféle emberektő l, az kik pestises hé jró l
jónek."
70. 1634. szeptember 3.
B a t t h y á n y I. Ádám öt pontba foglalt szabályzata a pestis
terjedésének megakadályozására.
„ A n n o 1634. Memorialle die 3 septembris.
1. Az v á r a s i a k n a k megĥĥadni, hogi az várasi k a p u k a t
megh csináltatni mingiárt és az hol kő kerétés nincsen,
oda erős k e r t e t foniatni és az k a p u k r a biszonios embereket
rendelni, hogi reá vigiászanak, hogi sohonnét afélle mirigies
és hallalos ĥe lekről be ne iöienek és az várasbollis afélle
ĥe lekre ki ne menienek, m e r t kit Isten ne ágion hogi
behoszák ide, de va laki ĥászánál legĥ elsőben leszen,
t a h á t azt mindenestől elégetetem mind magával egiöt az
gazdáiával, eszt penigh én készen tallaliam migh Vyvarol
visza térek, m e r t ha nem, h á t szász forint bírságot veszek
raitok.
2. Aztis megh kel erős parancso lat allat hadñi, hogi az it
vallok sohova az s z á m t a r t o hire néköl még csak egi mérföld-
nire se menienek, m e r t ha mennek és hire leszen az v r n a k
t a h a t m i n d e n graczia néköl megh veszi az vr raita az 12
Tallért, aki penigh io biria m a g á t , t e h á t azon 30 Tall,
és 40 Tall, meg veszen.
3. A z t is igen megh kel visgálni, mikor afélle heti vásárok
esnek, hogi aféle hallalos ĥe lekről reá ne iöienek, akor
penigh az vásár birók magok menienek az k a p u k r a és megh

122
 lásák, hogi hugi (így) h o n n é t iön, és ha aféle hallalos helről
iönne t a h á t nem kell bebocsátani, h a n e m el kel minden
á r o k a t veñi és az sárba vagi viszbe vetni, m a g á t visza
eőszni.
4. Az k a p u k a t ez u t á n minden éiel be szárñi és az kucsokat
az várbeli porkolábnak hoszni és az meli k a p u kető vagi
három nem szökséges az ki iárásra oli igen, t e h á t vgi be
kel szárñi és migh eszek az dögös eődők regnálnak adigh fel
sem kel nitnia eőket, vgi mint az Szollonok fellő valo k a p u t ,
és az sáfár ĥászánál vallót, eszekre penigh az várasiak
szöröszenek lakatokat és szávárokat, eben egiéb ne legien,
m e r t ha másként ta lálom megh fogiák látni minemő
böntetést cselekeszem r a j t o k , ha szót nem fogadnak, az
két k a p u n a k az kócsát penigh magunkhosz veszem mind-
giárt mihelyt Vyváról megh jövek, adigh az számtartónál
legien.
5. Az mi az h o r v á t várasiakat illeti, azok penigh az falu
végén tarcsanak strázsákat és vgis az szerént vigiászanak,
m i n t az itfen valók és ha azon kivöl csellekesznek, t a h á t
szintén azon böntetés és birságh leszen eő raitokis, mint
az i t t fen vallókon már rendel ő k . "
Az egy ív papírra írt memóriáiénak t ö b b i p o n t j a i nem a
pestisre v o n a t k o z m a k .
Ügy látszik, hogy B a t t h y á n y Á d á m ezen kemény intéz-
kedését 1644-ben a maga teljes szigorúságában megújí-
t o t t a , a m i a z u t á n a lakosság részéről heves ellenállásra
talált, a m i n t azt m a j d alább látni f o g j u k .
71. 1634. november 3. Dobra.
Idősb Csákÿ László levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melynek
postscriptuma a következő:
„ A z t is é r t e t t e m , hogi ualami pestis suspicioia miat az
Szent Mártoni indulgentiára ualo giülés is el múlnék,
asztis iria megh kegyelmed, kérem k e g y e l m e d e t . "
72. 1634. november 29. Szombathely.
Festetics P á l levele B a t t h y á n y I. Á d á m h o z , melyben
többek k ö z t í r j a :
„Az Nagyságod parancholatia szerént Kálđi v r a m m a l

123
 szólottam, igen b isų t á l a p o t t a l vagion ő kegyelme, im
Nagyságodnak y r t egi leuelet, a leániaa mint bezélik itten
pestisben h o l t . "
73. 1634. december 20. N é m e t ú j v á r .
Festetics P á l t i s z t a r t ó levele B a t t h y á n y I. Á d á m h o z ,
melyben többek k ö z t í r j a :
A német urak H i đ e g k ú t r ó l mind el a k a r n a k menni, „ m i é r t
pestis is igen e n n a p p o g h b a n k e z d e t Hidegkuton regnálni,
Szenteleken isminde egiaránt h a l n a k . "
74. 1635. j a n u á r 9. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Festetics P á l n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z i n t é z e t t
leveléből.
„Szenteleken a m i n t bezélik hála Istennek megh csendese-
det az halál, k é t t heti i m m á r , hogi senki nem holt, holnap
m a g a m is fel megiek."
75. 1635. j a n u á r 14. N é m e t ú j v á r .
Festetics P á l t i s z t a r t ó levele B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z ,
melyben többek k ö z t í r j a :
K ö v é r á r t á n y o k a t „ n e m is ų e t t e k németek, hogi pestis
koztok grassált."

„Pestis mint ir a m uolt Nagyságodnak megh szűnt uolt

ennappogban Szent Eleken, Hidegkuton is, de m a s t w y r a
t u d o m regnálni fog, fogtára is kezdetet. Egiéb falukon hála
Istennek még mind egészégeszek."
76. 1635. j a n u á r 21. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Festetics P á l n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből. „Zenteleken és H i d e g k u t o n is hála Istennek
megállót az pestis, n e m egéz hete uagion, hogi k é t t embenél
t ö b b nem holt Zenteleken, azokat sein mondgiák, hogi
pestisben holtak uolna.
77. 1635. j a n u á r 24. N é m e t ú j v á r .
Festetics Pál levele B a t t h y á n y Ádámhoz, melyben í r j a :
„ I t t egiébaránt hála Istennek mind iol uagiunk, Pestis
hála Istennek mind Szent Eleken, mind pedig H i d e g k u t o n
a mint az elmúlt n a p p o g b a n is megh ir am Nagyságodnak
megszeont.

124
78. 1635. július 28. K ö r m e n d .
Falusÿ György levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
többek közt a hollósi pestis m i a t t utasítást kér.
„ K é t Hollóson m i t köllessék czelekednyek az pestis miat,
Nagyságod paranczollion felőle, itten is az emberek a vér-
hasban igen kezdettek halogatñÿ, a t ö b b j k ö z ö t t az előt
négy vagy öt napall betegedet megh egy n é m e t giermek,
melliéñ egy t i k m o n n y kelevény volt, s némelliek az uraim
közül voltak ollian gianuságban felőle, hogy mirigy let volna."
79. 1635.
B a t t h y á n y I. Á d á m sajátkezűleg írt Memoriáléja, melyben
különféle u t a s í t á s o k a t ad, így többek k ö z t :
„9. Azt is igen megh kel hadñi, hogi az hol pestisben hal-
nak, hogi az v á r b a n és az v á r a s b a ñ ne gjárianak semiképen,
m e r t ha va lami pestist visznek be, az t i s z t a t ó r a leszen
az neheztelés.

15. Az porkoláboknak megh m o n d a n i az mi szónkal, hogi

az mint m á r enihaniszor iszben megh hatok, hogi az v á r b a n
senkit fel ne bocsásanak és tisztán tarcsák, most is hasonló
képen minden n a p föstöliék és idegent fel ne ereszenek."
Eredetije a X V I I . századi számadások vagy utasítások
közt.
80. 1638. március 7. Szalónak.
J o b b á g y Dániel szalónaki és rohonci u d v a r b í r ó levele
B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben többek közt í r j a :
„Az mi az falukon való dolgott iletti, hogy halny kesz-
dettenek, P u r g o l t t vramallis beszélgettem felőle, de semj
oly fé le lmes doglellettes hallá nem regná l, h a n e m sze-
gezésben, torok f á y á s b a n és giomor fáyásban halogatnak
n j h o t t , de nem m i n d e n ö t t , m e r t ha vallamj olljónban hal-
n á n a k , Nagyságodnak értéssére a t t u k volna P u r g o lt
vrammal.
81. 1638. december 15. K ö r m e n d .
Gerdákovics M á t y á s körmendi tisztartó levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben többek közt, írja, h o g y : „ I t t az
giermekeken igen regnál az pestis halál, eöreg embernél,

125
 egy asszonynál t ö b nem holt, az is hogy kemenczéiét
f ű t ö t t e be, az u t á n vízre m e n t onnejd megh iövén szörnyű
halálai h o t m e g h . "
82. 1638 december 18. K ö r m e n d .
K i v o n a t Hidassi A n d r á s n a k B a t t h y á n y Á d á m h o z írott
leveléből. „Nagyságod mit irjon az pestis felől megh éer-
t e t t e m , azért n e m t u d o m Nagyságodnak bizoniossan irnia,
hogy pestisben h a l n á n a k , mivel mégh eöregh ember nem
holt egiénél töb, h a n e m apro giermekek ĥ o l t a n a k enihánjan,
k j m a s t let ez világra s k j penig rég ulta fogva való betegĥ
volt, mind azon által az Nagyságod p a r a n t s o l a t j a szerén
az oda föl való járásbul megh t a r t o z t a t j u k m a g u n k a t . "
83. 1638. december 18. K ö r m e n d .
K i v o n a t Gerdákovics Mátyás t i s z t a r t ó n a k B a t t h y á n y I.
Á d á m h o z írt leveléből.
„ A z Nagyságod levelét nekem megh a t t á k , melybül megh
é r t e t t e m az Nagyságod p a r a n t s o l a t j á t elsőben, hogy Nagy-
ságod t u d a k o z z a , hogy ha bizoniossan pestisben halnak-e
i t t az Városban, auagy más betegségben. Nagyságod
bizoniossan el hidgye, hogy a b b a n h a l t a k valamenien
még edig, noha derekassan még nem holtak, mind egy
tizen auagy tizenketten ha holtak megh, hogy penigh
Nagyságodhoz ne iárianak, m a g a m sem a k a r o m , sőt
p o s t á t sem küldök mindig, h a n e m az falukrul, az hol
egéségesek az e m b e r e k . "
84. 1638. december 20. Egerszeg.
K i v o n a t Szarvaskendi Sibrik P á l n a k B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz írott leveléből.
„ A z t is paranczollia Nagyságod, hogy K ö r m e n d r e leuelet
ne küldgiek töbzör, m e r t pestisben kez ek uolna halny,
h a n e m Szent P é t e r e küldgiem."
85. 1638. december 29. K ö r m e n d .
Gerdákovics M á t y á s tisztartó levele B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz, ebben í r j a :
„Geőruariak h o z t a k ide két eőzet és eött m a d a r a t ĥ , melyet
Nagyságodnak im föl k ü l t e m H a r a z t i falui ember ül, az
egéséges hely, o t t sem betegednek, sem halnak az e m b e r e k . "

126
86. 1639. j a n u á r 4. K ö r m e n d .
K i v o n a t Gerdákovics Mátyás tisztartónak Batthyány
I. Á d á m h o z írott leveléből.
, , I t t Istennek hála io aier kezdet szolgálni, megh szűnt
az pestis halál, néha egy hétben csak egy halót ha vagyon,
néha egy sincsen."
87. 1639. j a n u á r 17. Körmend.
K i v o n a t Hidasÿ Andrásnak B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z írott
leveléből.
,,Az mintŁ Nagyságod előt hire volt, hogi itt az Pestisben
h a l n á n a k , iolehet az minapiban az apro giermekchkek
egién niavaliában ĥoltanak, de az is immár hála Istennek
megh szűnt, hogi penig Pestis let volna valakin, én nem
hallottam."
88. 1639. j a n u á r 17. K ö r m e n d .
Gerdákovics Mátyás tisztartó levele B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz, melyben többek közt í r j a :
,,Az mi az pestis dolgát illeti, Istennek há(la)itt io aer
szolgáltatik, itt h á r o m hétül fogva hire sem volt, senki
nem holt benne, nemis fekszik senki benne. Volt k é t halót,
egy eöregh ember és egy szolga gierinek, de azok is, ki fél
esztendeötül fogva, ki töbet, betegesködött, azon kiųül
egéségh ió vagyon köztünk, kiért Istennek h á l a . "
89. 1639. június 7. Kiskomár.
K i v o n a t a „kiskomári lovas és gyalogĥ vitézlő seregĥ"-nek
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z irott leveléből.
,,Az ellenségĥ miat, döghalál miat és nagy fizetetlenségh
m i a t fölötte igen megh k e v e s e ö d t ü n k . "
90. 1640. m á j u s 22. Szalónak.
Lusaikovics Dávid levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
írja:
„Oh Zalonnokon az Pestis beférkezet, minden n a p halnak
emberek afféle niavaliában, hogy ha — az k i t u l Isten
oltalmazon — az városban is beférkeznék, i t t drága rabok
ų a d n a k , azokkal mit keöllyen czelekednem Nagyságod ul
tanulságot v á r o k . "

127
91. 1641. március 9. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Szilÿ I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írott
leveléből. Jelenti, hogy ekkor N é m e t ú j v á r o n vérhas epi-
démia is volt és az asszony ő Nagysága (azaz B a t t h y á n y n é )
a gyermekeket itt nem a k a r j a hagyni, m e r t „mondgiák,
hogi szintén olj ragadó legien ez a niavalja, m j n t szintén
az pestis."
92. 1641. március 17. K ö r m e n d .
K i v o n a t Gerdákovics M á t y á s n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írott leveléből.
,,Azt is a k a r á m Nagyságodnak értésére adnom, hogy porko-
lábunk i t t megh betegedet volt. hazakų éin, o t t meg is
holth, immár itt igen keuessen vagiunk, m a g a m a k á r v á r a t
eőrizek s a k a r külseő dologhoz lássak. D r a b a n t u n k is
megh holt. K e r t é z ü n k az ki volt az is megh h o l t . "
93. 1643. február 7. N é m e t ú j v á r .
Bér Benedek levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz, melynek
post scriptuma a következő:
,,P. S. Áz Nagyságod p a r a n c h o l a t t y a szerént az rabok,
ha kik megh iwnek, megh f w s t ö l t e t t y w k az képnél p a r t é -
káiokkal eggywt.
M a s t a n á b a n Nagyságod török rabyaiban n e m holt, az minŁ
az előt megh irtuk volt Nagyságodnak az Kis Jotzoff
halalatul fogųa, h a n e m Chillag rabyai és K o t á s Sándor
rácz rab gyermek K ö r ö z t y é n r a b o k b a n h a t a n ĥ o l t a n a k . "
94. 1643. február 20. Szőkefölde. (Ma Szombathely egy része.)
K i v o n a t Kálđi Ferencnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt leve-
léből.
„Ma hozának levelet Sopronĥul, hogy fiam Istóknak
praeceptora a p j a házánál megĥbetegedett D a m o n y á n ,
este küldőt az fiáért, migh alá ért, halųa találta az a p j á t
és az ifiųn is azon éjei r a j t a szököt az mirigh, ha addigĥ
megh nem holt, a b b a n fekszik most is, igi az fiam czak
maga m a r a d ó t ot f ő n . "
95. 1643. november 18. K o m á r . (Comar.)
Besenyey I s t v á n k o m á r i k a p i t á n y levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, melyben a többi közt írja, hogy:

128
 „ A z Kanizsaiak (ti. a törökök) nem ųették tréfára a dol-
got. Igen h a l n a k is mirigben."
96. 1644. j a n u á r 14. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Bér Benedek n é m e t ú j v á r i főporkolábnak B a t -
t h y á n y I. Á d á m h o z intézett leveléből:
„ V e t t e m az Nagyságod levelét, melyben m i t iryon Nagy-
ságod megh é r t e t t e m . Valamikor tĥörök rabok iwnnek
ki Kanisárol, minek alöttö az t ö b rabok köziben
b o c h a t t y u k , a n n a k alötte keményen megh fwstöltettiük
wket egy nihány helyen, az m i n t mastis az Haczina b u l y á t
és Deli Miklós rácz asszony r a b y á t meg f w s t ö l t e t t w k ,
el sem m u l a t t ÿ u k ennek u t á n n a is a k a r h o n n é t iwjenek
ki, miuel i m m á r egy nihanszor megh parançĥoi a Nagy-
ságod."
97. 1644. m á j u s 7. 1645. m á j u s 7.
K i v o n a t a körmendi v á r jövedelmi számadásából.
„ E z esztendőben az pestis regnálása miat inuentálás nem
volt."
Folio füzet, a X V I I . századi számadások közt.
98. 1644. június 1. K ö r m e n d .
Szokoly Mihály B a t t h y á n y szolgálatban álló körmendi
íródeák levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben a t á m a d ó
pestis előjeleiről a következőket í r j a :
„Megh é r t e t t e m m i t irion Nagyságod T i z t a r t o U r a m n a k ,
hogy Nagyságodatĥ tudósétaná w kegyelme Berkifaluiak
felöl, hogy ha pestisben halnak-e auagy m i b e n ? T i z t a r t o
U r a m tegnap Küzegre ment, ina t á u u l bezéltem egy Ber-
k j f a u i emberei, a z t mondgya, hogy bizony mind a b b a n
halnak, sokszor éyel látiák iárni az U t z á n N a g y embert,
mintha egy nagy töly f á t h néha Gzitko képében niargal
feöl s alá, ez éyel borių képében f u t k o z o t h , most is egy
háznál két gierinek fekszik halųa, azok peniglen mind i t t
temetköznek az kalastromnál. Czak a z t a k a r á m Nagysá-
godnak értésére a d n o m . "
(Eszerint a berkifalusiak h a l o t t a i k a t K ö r m e n d e n az egy-
kori dominikánus, később pedig apáczakolostor mellett
t e m e t t é k el. Ez az épület megvolt a legújabb korig, s a k k o r

9 Orvostörténeti Közi.
129
 b o n t o t t á k le, midőn helyére a mai járás bírósági épületet
emelték. E z e n épület f u n d a m e n t u m á n a k ásásakor sok
emberi csontot t a l á l t a k , t e h á t a berkifalusi embernek
előadása megfelel a valóságnak.)
99. 1644. június 11. K ö r m e n d .
Gerdákovics M á t y á s tisztartó levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz,
melyben leírja a pestises helységgel való távérintkezés
mikéntjét.
„ B e r k i f a l u b a n k ü l t e m volt egy bizonios d r a b a n t o t h , hogy
táuul az falutól hiuassa ki az birót auagy egy bizonios es-
k ü t e t és menien végére, hogy m i á l a p o t h b a n v a n n a k ,
vagyon-e valaki betegĥ a u a g y ninczen és az ki beteg is,
mi niaualiában fekszik.
Azért az k ö v e t megh iöuén a z t mondgya, hogy a z t mondo-
t á k nekj, hogy kis bironak volt k é t kis fiaczkáia, az egik
h a r m a d n a p i éretlen szabású giermek volt, az v a s á r n a p
holt megh, az nagiobik fiaczkáia egy hétnél t o u á b a fekwt,
ez kedden holt megh, az u t a halót nem volt Berkifaluban,
hanem vagion egy heti, hogy két asszony és egy kis gier-
mek betegesködnek, ezen kiuiil az w a l a p a t j u k felöl nom
irhatok N a g y s á g o d n a k , h a n e m megh vagion h a g y n a nekik,
hogy ide ne iárianak, se ezek oda ki hozáiok."
100. 1644. június 25. Kiskomár.
K i v o n a t Köñçzöl Mihály kiskomári vicekapitánynak B a t -
t h y á n y Á d á m generálishoz intézett leveléből.
A „törökök K a n i s á t is őrzik, mivel igen kesztek dögleny
az Pestisben"
„ í r h a t o m aztis Nagyságodnak, az Segesti feő agát is
Húszéin a g á t t az pestis megh szöktö tegnap előtt, s nehe-
zen uagion ĥeleje e t c . "
101. 1644. június 6. 1646. április 10.
Névsora a z o k n a k : „Az kik az pestis elől és v t á n expensa
pénzt f i z e t t e k . "
Eredetije egy ív papíron, a X V I I . századi számadások közt.
102. 1644. július 9. K ö r m e n d .
Gerdákovics M á t y á s körmendi tisztartó levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, melyben többek közt í r j a : „Az mi az emberek

130
 keözeöt való halált illieti, az bizonios dologĥ, hogy pestis-
ben h a l o g a t n a k , de eöregh ember még n e m holt, czak
giermekek h a l n a k . "
E k k o r maga Gerdákovics is beteg volt, s g a z d á j á n a k je-
lenti is, hogy m á r mintegy k é t hete beteg, m e r t kilovagolt
s vissza felé „az képnél valami szél rám t á m a d o t t " , a sü-
vegét is e l k a p t a , azóta — írja — „sinlódok az ágyban,
sem élő, sem halló nem vagiok."
103. 1644. július 20. Körmend.
K i v o n a t Gerdákovics M á t y á s t i s z t t a r t ó n a k B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írott leveléből:
„ I t t imár az pestis két h á z b u l vet ki, egikbiil egy férfiat
negyed magával, egikbiil egy asszonyt h a r m a d magával.
Hidasi Sándornén keteő vagion inas an, ñéhül ñéhül halo-
g a t n a , de nein derekasan, ki régi betegĥ volt, ki két három
hétig fekszik s ugy halogatnak, mi Várhoz valók mind
egéséges Ayerben volnánk, czak m a g a m hogy rosszul
vagiok, az giomrom dagad, semmi ételt be nem veszi".
Kéri, hogy a doctorral küldessen valami orvosságot „az
felül meg irt niaualiák ellen", talán Isten u t á n használ.
104. 1644. július 20. Malaczka.
K i v o n a t P á l f f y Pálnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z intézet
leveléből. „ P a l a t í n u s Semptén uagion, érsek vrain is Po-
sonbul pestis eleöt ell m e n t S z o m b a d b a n (Azaz: Nagy-
s z o m b a t b a ) s niluán látni ualo r a j t u n k Istennek nagi os-
tora Az deögh halál is nem egiüt de sok helieken
uagion i m m á r a Posonbannis az H o h s t a d t b a n kez ek
ha logatni s ha be is kezd j u t n i , féleő, hogi derekasan ell
ne ĥorđgia az embereket, kit nem is r e m a d i á l h a t senki,
h a n e m chak az szép Szüz Mária intercedálván S. Fiánál,
ki n e k ü n k P a t r ó n á n k . "
105. 1644. július 23. K ö r m e n d .
K i v o n a t Gerdákovics M á t y á s n a k B a t t h y á n y 1. Ádámhoz
írt leveléből.
„Az mi penigh az pestis dolgát illÿeti, bizonyos dologĥ,
hogy h a l o g a t n a k , egy mezeőpáztort t e g n a p temetek el,
tegnap eleőt keteőt, Hidassi Sándor feleségét giermekével

9*
131
 egiüt ma temetik el, azon kivül is egynihániokon vagion
pestis, az m i n t másokŁų hallom, de mi bizony közötiik
nem j á r u n k . "
106. 1644. július 24. K i s k o m á r .
Sankó Boldizsár levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
t ö b b e k közt í r j a :
,,Ez idén pestis és az nagy h a d a k r a j t u n k fognak r e g n á l n i . . .
a z t beszélik Szigetwárban 50 és 60 kiviznek egi n a p , egi-
holnap alat ezernél t ö b b holt el, K o p a n b o l az bék és Sza-
hin ispahiak mind el f u t o t t a k , éyel egi ember be szólt
az vigiázóhoz, hogy ha ásó k a p á j o k vagion-e, h a nincs
késétsenek, m e r t az bék 15 n a p r a megh hal, az töröknek
csak h a r m a d a sem m a r a d ó t ĥ , el iyeduén, hogi az vigiazo
ugh bezélte ezeket, el f u t o t t a k belőle, jó rézé az feő embe-
rinek K a p ó s b a n , Segesden, Börzönczén, sok az ki el holt,
el rémültek az halál m i a t t , K a n i s á t is mind onéd alol j á r n a k
őrizni, ezek igen el h a l t a k , háromszáz jó lovast eligh t a -
lálhatnának."
107. 1644. július 29.
Bér (Beér) Benedek levele B a t t y h á n y I. Á d á m h o z a kő
esőről (jégeső) melyben irván megjegyzi, hogy a pestisnek
mivoltánál nagyobb a hire.
108. 1644. július 30. N é m e t ú j v á r .
J o b b á g y Jerémiás n é m e t ú j v á r i t i s z t t a r t ó levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben többek közt jelzi, hogy a k ö r m e n d i
pestisről hírt szerez.
„ K e ö r m e n d r e az b o r t kik allá viszik megh hagiom nekik
hogy o t t a n ne késsenek, h a n e m viszha térienek és mint
regálion o t t a n az Pestis, értekezenek."
109. 1644. július 30. K ö r m e n d .
K i v o n a t Gerdákovics M á t y á s n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írott leveléből.
„ A z Nagitságod paranczolatiát vetem, mit paranczolion
Nagyságod az pestis felöl, hogy tudóséczam N a g y s á g o d a t
mi álapotban vagyon megh é r t e t t e m . Azért Nagyságodnak
a z t irĥatom, hogy bizony halogatnak, néha egy hédben
h á r m a n négien is megh halnak néha keteő néha egy, de

132
 nein mindenik (abban) hal, ki végzi betegségben, ki mi-
képpen, de pestisben bizony dologĥ mastis felles nép fek-
szik, egy szeri negied napra, egy Czeri eötöd megh h a l n a k .
Gÿeorgÿ deák házánál még ekoráigli egéséges Aier szol-
gált, még m a g á n a k sem volt abbul semmi niaualiáia, noha
beniglen minden n a p ide be iár az korczma házhoz lá-
togatni."
110. 1644. augusztus 1. N é i n e t ú j v á r .
J o b b á g y Jeremiás levele B a t t h y á n y I. Á d á m h o z , a pestis
felőli érdeklődéséről.
,,Az Pestis feleöl értekeztem, az m i n t Falusÿ Georgÿ deák
iria, hogy igen regnál és el jár dolgában az Ų á r a s b a n a mint
peniglen Berkÿ F a l u b a n az m i n t iria, hogy B e r k ÿ F a l u b a n
illien kys helbül e legen holtak jó ifin emberek feleségestül,
giermekestul, az Ųárossáñ peniglen most is ellégh betegĥ
ember uagion."
111. 1644. augusztus 5. Körmend.
K i v o n a t Gerdákovics Mátyásnak B a t t y h á n y I. Á d á m h o z
írott leveléből.
A pestisről jelenti, hogy ,,itt az Városban regnál, tegnap
egyszer s mintĥ h á r m a t vitek temetni, ma is keten halva
feküznek, még t e g n a p holtak meg, mais lehetetlen, hogy
nem lenne, m e r t sokan feküznek pestisben."
112. 1644. augusztus 5. Kiskomár.
K i v o n a t Köñçzöl Mihály vicekapitány B a t t h y á n y Á d á m -
hoz írott leveléből.
„ A k a r á m Nagyságodnak t u t á r a a d n y , az v y Passa titkon
s a l a t o m b a n jön ide feöl, Siklós v á r á t m á r megh ĥ a l a t t a
és miuel Szigetuárában igen h a l n a k , ne t a l á n đ tsak be
sein megyeñ, s ha be megyeñ, sem igen fog o t t a n késődñÿ
az Pestis miat. Segesden, Börzönczén, Babo çsán, Kapósų-
árĥañ igen el holtak, it Kanisannis fölöttéb halnak, mind
azon által ide K a n i s á r a az tĥörökök giiilekeznek."
113. 1644. augusztus 13. K ö r m e n d .
Gerdákovics Mátyás B a t t h y á n y I. Á d á m h o z intézett le-
velének u t ó i r a t a :
„ P (ost) S. (criptuin). Pestisben még igen halogatnak,

133
 Berkifalubaii i m m á r 60 holtak meg, ezeknek semmi hasz-
n á t n e m veheti, ,,el szánták m a g o k a t " czak ezñek és iznak
t o r o k b a n , az Városiakban is 42 h o l t a k megh, m o s t a n felle-
sekön szeököt az mirigy.
114. 1644. augusztus 13. N á d a l j a .
Francsics Gáspár levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
a t ö b b i közt a k ö r m e n d i pestisről t á j é k o z t a t j a :
„Most hála Istennek ide mi felénk semmi gonosz hireink
nyntsenek egiéb, h a n e m az Mirigy K ö r m e n d e n mostanis
regnál, de ez is törhető képpen v a n , néme ly n a p h á r m a t t i s
t e m e t n e k , de némelli n a p egieth sem, talán az Isten raita
kóniőrül az szegén népen, k i t h adgion v szent fölsége.
Mindenestől is az k i holt 80 e m b e r t teszen, de m i n d ezekben
sem volt t ö b b vitézleő rend kettőnél, az is haidu volt,
k a t t o n á n k megh hála az Istennek, egy sem holt m e g h . "
115. 1644. augusztus 17. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y Jeremiás n é m e t ú j v á r i t i s z t t a r t ó n a k
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt leveléből.
„Az S o p r o n y a k a t és maas h o n n a n ualokat, k y k o lyan
Pestis ĥe leken lakosok lesznek el tiltatom az allá és fel
valo járás ul az birák á l t a l . "
116. 1644. augusztus 18. Szentgrót vára.
K i v o n a t Berekszói H a g y m á s i I s t v á n n a k B a t t h y á n y I.
Á d á m h o z í r o t t leveléből.
„Kölleték N a g y s á g o d a t ez dologrul megh találnom, miuel
it körniölöttünk igen kezdet m á r az Pestis regnálni, ez
okbul Nagyságod a k a r a t t h y á b u l oda föl a k a r o k mennem
ot fön való h á z a m t á y á t is megh a k a r u á n t e k i n t e n e m . "
117. 1644. augusztus 22. Szentgrót v á r a .
K i v o n a t Berekszói H a g y m á s i I s t v á n n a k B a t t h y á n y I.
Á d á m h o z intézett leveléből. E n n e k u t ó i r a t a :
,,P. S. Hogyha t ö r t é n e t szerint ide az pestis be a k a d , miuel
it korul igen k e z d e t t is m á r regnálny, it bizony nem sze-
renczéltetem m a g a m . "
118. 1644. augusztus 31. K ö r m e n d .
Gerdákovics M á t y á s levele B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z , mely-
b e n a többi k ö z t í r j a :

134
 Cséplőket keresne, de nem kap, m e r t ,,az mostani regnáló
szomorú haláltól félųén, semmiképpen rá nem j ü n e k . "

„Magunk az kik Várhoz tartozandók vagiunk, még ekoráigh

tiirheteő io egéségben vagiunk és ió Aertink is szolgál, kit
az u t á n is IstenŲi v á r u n k . "
Az u t ó i r a t b a n : P . S. Miulta az pestis regnál, az u t a imár
107-en holtak megh, m e r t ma is egy giermek holt megh,
betegek bizony v a n n a k fellessek."
119. 1644. szeptember 5. Szőkefölde (ma Szombathely).
Kálđi Ferenc levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz J á n o s deák
haláláról.
„Az melj nap föl é r t e m Sopronban az előt ualo n a p holt
megh, az n a p el is t e m e t t é k (t.i. J á n o s deák), feleségĥe gier
meke m y n d k j f u t o t t a k az házbull,: ol semmi nem leszen."
120. 1644. szeptember 14. Sankóháza.
K i v o n a t Sanko Boldizsárnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z in-
tézet leveléből.
„Az vén Bulya imár egj héttől fogva it lakik nálam, noha
pestises országból valók, mind az által ugy veszem eszem-
ben el kell az pénzik Magyar országban."

„Azok az pestises emberek ha el jőnek, t u d o m , hogy ide

jőnek, de hogy én is ő miattok ki t i l t a t o t legyek V j v a r t o l
én inkáb házomhoz sem boczátom ő k e t . "
121. 1644. szeptember 15. Lobor.
K i v o n a t Keglevich P é t e r dunántúli vicegenerálisnak Batliy-
ány I. Ádámhoz intézett leveléből:
í r j a , hogy beteg volt, de: „Már valamennire épülni kész-
éñi, noha inostis igen igen erőtlen vagiok örö-
mest be mennék Egerszegre, de miuel ottan mégh most
is a Pestis regnál, nem t u d o m m i t cselekedgiem, h a n e m
k é r e m kegyelmedet, kegyelmed iria meg teczését s a k a r a t á t ,
láttia Isten inkáb a k a r n á m Török uené feiemet tisztessé-
gessen, hogi sem oli deög halállal meghalnék, m e t az fris
egésséges emberre az ki másonnand jiin, h a m a r r á r a g a d . "

135
122. 1644. szeptember 19. Sankóháza.
K i v o n a t Köñçzöl Mihálynak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből.
Jelzi, hogy a kiskomáriak (a végház beliek): „Azonnis
könyörögĥnek Nagyságodnak, az Uégház oltalmára nézuén
valahonnend valami keues őrző h a y d u s á g o t h rendeltetne
K o m á r b a n Nagyságod h a az pestis megh nem szűnik k j
halųán az vitézleő nép belőle, lenne k j az végházat megh
tartaná s oltalmazná."
123. 1644. szeptember 20. Sankóháza.
Köñçzöl Mihály levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
a kiskomári helyzetről írva, pestis elleni orvosságot is kér.
„Mind ez szegény el fogyatkozot K o m á r i vitézleő seregĥ az
köuetséget reám bizta az Döghalál miat és az tĥörök ellen-
ségĥ m i a t " . Köñçzöl bővebben vázolván a végvári hely-
zetet, kéri, hogy: „Ne ekéñ se s ne gondollia Nagyságod
az pestisnek kosztunk való regnálását, h a n e m k é t t auagy
h á r o m megh hit fő emberit k ü l d j e ide vizsgálat megtar-
tására.

P. S. Az Pestisnek mérge ellen t u d o m , auagy inkább hi-

szem kegyelmes vram, hogy Nagyságodnak elegendő és
sok file oruossághi v a n n a k légien. Méltóztassék Nagyságod
nekemis, alázatos szolgáljának azokból részt ki denÿ. Megh
iratųán mellette mint és hogy kellessék uele élny e t c . "
124. 1644. szeptember 23. Czencz.
K i v o n a t K á l đ i Ferencnek B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„ T e g n a p irtain Nagyságodnak, hogy ma estųére által jö-
vök Nagyságodhoz, de nem u t a m az Szombatĥé i álla-
potot, az estųe hogy érkezém, m o n d á k czak kedden kezde-
tet az pestis, egi ember holt meg szinte h á z a m elő , szer-
dán kettő, t e g n a p is k e t t ő és az éjei migh m a el indultam
h á r o m és czak mind ot az h á z a m körül, az én h á z a m n á l
azért hála Istennek edzigh békeuel uoltak, de mégli sem
merek czak onnenđ egienessen Nagyságodhoz m e n n j . "

136
125. 1644. október 2. Bécs.
P á l f f y P á l a későbbi országbíró, m a j d n á d o r levele Batth}'-
ány I. Ádámhoz, melyben a többi k ö z t í r j a :
,,Az T á b o r b a n kegyelmed meneteli u t á n hogi io dispositio-
val h á z á t ne hadgia nem ké lem, de a mostani pestises
üdeőnek nyuolta mián és kegyelmed o t t h o n nem lételéhez
képest a teöreökre nézue soha ugi nein disponálhat, hogi
szükséges képpen nem keván a nék, miuel a pestis nem
chak eggiüt, de m a j d m i n d e n ü t t szé liéi az országban gras-
sálni kezdet, s itten annira, hogi chak az posta házbul is
18 ember holt ki, mely mián az iffiu Groff von Hoys és
von P a r posta mester is megh holt i m m á r keözel lévén
Posoni igen az Stomffay joszágomban is h a t o t s Bisztricz
nevű f a l u m b a n felessen ĥoltanak is. Isten az eő S. Anniáért
fordicza ró lunk haraghiát és uegie ell enni ostorát s arcĥa
megh az kegyelmed jószágát t o u á b b is békességĥben tülle
I t t elégĥ rosz hireink v a n n a k . Czelnel (más t i n t á v a l kija-
v í t v a : Grof Czernin) Constantinopoltul 2 napi járó feöldre
annira megh betegedet, hogi harminczad magául feküén m a -
gának az extrema unctiot is megh a t t á k , s némelliek monđ-
giák, hogi meg is holt uolna, elégĥ niavaliásul vagion ottan
a mi dolgunk disponálva, egi ember n e m léųén mellette a
ky gondot t u d n a uiselni."
126. 1644. október 13. Vashegy.
J o b b á g y Dániel rohonci t i s z t t a r t ó levele B a t t h y á n y 1. Á d á m
hoz, melyben a rohonci pestis dolgában tesz jelentést.
,,Az m j peniglen Nagyságos U r a m Rohonczon az pestis
dolgát illeti, az Nagyságod p a r a n c s o l a t j á t ellejkben a d u á n
minden rend bellj embereknek, az ot ualo plébánussal
e g j u t tsak azt a d t á k váloszul, hogy Nagyságod szabad
uelle s m i n t ugy mond kegyelmed is. H a eő Nagyságĥa
föl pörsöltetth, vágat, kergitetth, a k a r u j t tselekodgyékis,
de egy általán fogųa h a l o t a i n k a t nem h a g j h a t j u k ugy s
h á z u n k a t t h , h á r m a t is kergetem ki, az féllelem m j a t e m b e r t
sem találñj, az ki tsak afélle pestises h á z fe le merñj m e n j
is, e légé uoltunk r a j t a , hogy egy máshoz ne j á r y a n a k , az
kik főképen az Alsó ųárosban laknak, de nem t u d o m ,

137
 szinten az u a k m e r ő n y a k a s állapotnak uetik m a g o k a t ,
ueretem is eőket, sémit sem használ, ugyan nem h a d g j a
m a g á t el üsznj, kéz a k a r t ų a megjen az veszedelembe.
Az es ve irá Rohonczi Sáffár, hogy imár tiz házban uolna
az m a g y a r várasbañ, holnap Isten segétségéből m a g o m is
által megjek, de tsak az Ų á r b a n , megh tekintem és az t ö b j
állapotokat, s ha ugj leszen az mint az Sáffár iria, rnin-
gyárást tudósítom N a g y s á g o d a t ĥ . "
127. 1644. október 14. Rohoncz.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z in-
tézett leveléből.
,,Az pestis felől" írja, hogy a rohonci horvátok szófoga-
datlanok, meg a k a r t a őket b ü n t e t n i , de mind elszöktek
De a magyarok is „ k e m é n y n y a k ú emberek", m e r t noha
parancsolta, hogy senkit az alsó városból föl ne bocsássa-
nak, s a k a p u k a t őriztette, mégis h a t magyar a l a p u k r a
reá t á m a d t , „s erővelis föl j ü t e n e k . "
(A fenti két most közölt levél szövegéből kitűnik t e h á t ,
hogy B a t t h y á n y Á d á m ekkor az 1634. szeptember 3-án
kelt memoriáléját változatlan szöveggel ú j r a közzétette,
azonban a n n a k v é g r e h a j t á s a a nép ellenállásába ü t k ö z ö t t . )
128. 1644. október 14. Bécs.
P á l f f y P á l (a későbbi országbíró, m a j d nádor) levele B a t t h y á -
ány I. Ádámhoz, melyben a pestisről a következőket í r j a :
„Az pestis feleöl kegyelmednek a z t irĥatom, hogi uagion
80 esztendeie, hogi az Detrekeőy joszágomban léueő egi
f a l u m b a n nem volt, s e n a p o k b a n egi beteges pintér oda
találuán menni s egi h á z b a n megh szállani, azon éiel min-
giárt négien holtak megh azon h á z b a n , ky maid ugi techik,
hogi h a l h a t a t l a n uolt ekkoráigĥ és egiébnek sem, h a n e m
nem Istennek r a j t u n k léveő ostorának t u l a j d o n i t h a t t i u k
Az Czernin megh giogiuluán igen nagi és szép p o m p á u a l be
ment m á r C o n s t a n t i n á p o l b a n . "
129. 1644. október 20. Mo na (Monas) Szecsőd.
K i v o n a t Hidasÿ Györgynek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z in-
tézett leveléből.

138
 „ A z pestis imár által Secődre is el iöt, imár 2 ház u a n pus-
t á m az kiből ki holtak az e m b e r e k . "
130. 1644. október 23. K ö r m e n d .
K i v o n a t Gerdákovics Mátyásnak B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z
írott leveléből.
„ A z pestis mast is igen grassál k ö z t ü n k , immár eötöt fél
záznál töb holt meg, itten. Berkifaluban Istennek hála
megh s z u n t h . "
131. 1644. október 30.
A kismedvesi szőlőhegy borszámadásának címe.
„ A z Kis Medvessi hegien az Alsó Rőnnöktiektol az menny
borđos borait v o n i a t a m és hegi v á m o k r a és dézsmáiokra és
viszont ki menny h e g y w á m és dézmáual tartoznak, arról
valo jegzésim. Oka az, hogj pestisben v a d n a k és jelen lenni
nem engetettet."
Eredetije fél ív papíron, a X V I I . századi számadások közt.
132. 1644. november 1. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Horvát J á n o s n é m e t ú j v á r i t i s z t t a r t ó n a k B a t t h y á n y
I. Ádámhoz intézett leveléből.
„ I t t hála Istennek asszonyom w Nagysága az kis V r a k az
kis asszonyokkal eggyjüt jo egéségben v a n n a k , az Vár őrzé-
sére is szorgalmatos gondgiok uagion az porkoláboknak,
az pestis állapotja is czak azon állapotban vagion, m i n t
mikor ell m e n t Nagyságod, it keornyul sohųl nem h a l n a k . "
133. 1644. november 10. Német ú j v á r .
K i v o n a t Francsics Gáspárnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből.
Az összegyűlt k a t o n a s á g élelmezéséről se főispán se más
nem gondoskodik, ezért ezeknek „egy részétĥ fő képpen
az kik Mirigies belekről giültek öszve falukra kelletĥ erez-
tenvnk."
134. 1644. november 17. Szentantal.
K i v o n a t K o h á r y I s t v á n n a k B a t t h y á n y 1. Ádámhoz in-
t é z e t t leveléből.
„ A z ide ualo zurzaurban aligĥ t u d t a m házoktól ki hinia az
k a t o n á k a t , kiųált képen az döghhalál ųéget, kinek felesége s
háza népe léųén betegĥ á g i o k b a n . "

139
135. 1644. november 21. J á k (Giák).
K i v o n a t Bessenyey István kiskomári f ő k a p i t á n y n a k
B a t t h y á n y I. Ádám főgenerálishoz i r t leveléből.
Jelenti, hogy a k a p i t á n y o k k a l ide jöttek a gyűlésre, látván
a végházak veszedelmes á l l a p o t á t „proponálni az Vár-
rnegie eleott, hogi megh segéttenének b e n n ü n k e t , m e r t soha
az Végházak ilj veszedelemben nem ųoltanak mintĥ mast,
holot K o m a r b u l keozel hatszáz ember h a l t ki eöregestul
apróstul. Egerzegrul kilenc záz, K a p o n a k r ó l , Kemendrul
inkább mind elholtak Z a l a n á r a t , Zentgeorgiuárat, Zentgro-
ton, Bérben derekassan inast ų a n n a k raita, az béri k a p i t á n -
ionnis ugi értem mirigh uagion, ide hozzák a hirt, hogi az
k a p o r n a k i k a p i t á n j talán eddigis meg holt mirigben."
(Még ha t ú l z o t t a k is a halálozási számok, mégis a kép
rendkívül elszomorító!)
136. 1644. november 23, illetve 28. Csákány.
Francsics Gáspár levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
a pestis állását jelenti.
„ I d e igen kezdettek i m i t t is a m o t t is halni az emberek.
Wiczhay Á d á m megh holt. Szarka Lajos megh holt, Szom-
bathelyen igen halnak. K a n i s á n tellyességessen meg szűnt
az dögh."
137. 1644. november 29. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y J e r e m i á s n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz
írott leveléből.
„Az i t h u n való állapat feleöl i r ĥ a t o m Nagyságodnak, hogy
aszonion w Nagysága kys u r a k és k y s aszoniok w nagyságok
hála Istennek türheteő jo egésségbeñ v a n n a k , hasonló-
képpen mindgyáion az kik iten v a n n a k w Nagyságok keör-
niül és mégh egéséges Aerünk vagion iten U y u a r a t , Orbán-
fán, K i r á k y f a l u á n , Keortueliesen m y a z t illetÿ halnak,
de onnéd s n k i t ide az U á r fele nem boczátunk, mindenöue
az u t a k r a Strássákat rendeltem, hogy vigyázannak és
olyan helrül senkit ide az V á r fele ne boczássanak, az
teöby faluk hála Istennek m i n t egésségesek m é g h . "

láO
138. 1644. november 29. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t H o r v á t h J á n o s n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z í r t
leveléből.
„Most hála Istennek aszonjom w Nagysága mind a kis
v r a k k a l és kis aszioniokkal jó egésségbeñ v a d n a k , az V á r a t és
az V á r a s t igen őrzik az Pestistų , az m i n t Nagyságod meg
paranczolta, senki idegen embert n e m is boczátonak be,
czak hogi igen közel j u t hozzánk, m e r t O r b á n f a l v á n igen
halnak, de ide az Vár fele nem szabad j á r n j o k sem robotra,
sem malomban, sem penigh t e m e t n i .
B o n n j á n i s kez ek uolt halogatni, a z o k a t sem j á r a t t j á k be,
egiéb a r á n hála Istennek it Vár keörnjul mégh békéuel
vágjunk."
139. 1644. december 1. Szalónak.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„ A z mi az pestis dolgát iletti, hála Istennek itten mégh
edszig jó Aer szolgált, meljet Isten touábis engedgyjen.
Rohonczon ugj v á g j o n ha logattñak, boll egj, hol kettő s
n y h a h a r m a d negjyed napigĥ megh ál s megh ismégh k e t d j ,
h a n e m Szambathellen az mint é r t e m igen érete v a n a k .
E n y h á n i o n kéredszetenek jđe, de senkit nem b o t t s á t o m be
s nem is b o t t s á t o k . "
140. 1644. december 28. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t H o r v á t h J á n o s n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z í r t
leveléből.
Tájékozódik az epidémia állása felől. „Azért hála Istennek
it V y u a r t á j á n mégh jó egésségbeñ u a g j u n k Itt
V y u a r t á j á ñ b a ñ halogatnak az Nagyságod jószágában
j m jedzést k u l t e m Nagyságodnak, megh érti Nagyságod az
jedzésbul, de it V ÿ ų á r a t mégh egésséges Aer uagion és mégh
eddigĥ m j n d békéuel u o l t u n k . "
Jelenti, hogy k é t ember küld Á d á m elé Grác felé és „megh
h a t t a m nekik, hogi az merre mennek m i n d e n ų t megh
t u d a k o z á k hol h a l n a k , hol nem és feol jegezzék, hogi megh
tudgiak Nagyságodnak m o n d a n i . "

141
141. 1644. december 29. Szalónak.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y I. Ádámhoz í r t
leveléből.
„Az mi Rohonczon az pestis grassálását ileti, az estųe
ųetem Rohonczi Sáffár levelét, melyben a z t irya, legyen
hála az joo Istenek, imár egy heti mult tegnap, hogy senki
nem holt m e g h . " H a Á d á m Rohoncra szándékozna jönni,
csak v á r b a szálljon meg, m e r t „az Ų á r b a n Vár előtt az
N é m e t t h V á r a s b a ñ az m a g y a r plébánus házáig ode föl és
ide ki az mere Hof đászra jüninek, semi gonosz Aer n e m
r e g n á l t ĥ " , t e h á t ennélfogva kevés időt a V á r b a n t ö l t h e t ,
m e r t i t t még „egésséges A e r " v a n .
142. 1645. j a n u á r 10. K ö r m e n d .
Kivonat Gerdákovics M á t y á s n a k B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z
írott öveiéből.
„ A z t is a k a r o m Nagyságodnak értésére a d n o m , hogy legien
hála a nagy Istennek, az pestis megh szűnt nálunk és egés-
séges aier vagion közö ų ñ k , czak hogy m a g a m a t az régi
betegség giötri."
143. 1645.
Kivonat Besseñÿçÿ I s t v á n kiskomári f ő k a p i t á n y n a k
B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt leveléből.
„Az k a p i t á n j u r á m é k keöziil fel a k a r t u n k egniehánian
Nagyságodhoz m e n n ü n k u d u a r l a n j és látn iis az Nagyságod
kedues io egésségét, đe két ok m i a t t m a s t t o u á b r a k e l h e t e t t
hallaztanunk, kiért Nagyságod ul b o c h á n a t o t t v á r u n k ,
eggik, hogi ez az teoreoknek fel giülését nein t u d h a t t i o k
mire uélnj, másik, hogi ez az mi aierunk m a s t nem t i z t o t o t t
derekessan fel az deöghleletesseghbul, és igi nem molos-
taltuk N a g y s á g o d a t ualami kis korigĥ, m i n t ĥ leszen ide
alá az á l l a p a t t megent tudossétom N a g y s á g o d a t ĥ . "
144. 1645. j a n u á r 12. Pölöske.
Kivonat Pölöskei Eördögh Istvánnak B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz írt leveléből.
„ í r h a t o m Nagyságodnak, hogi soha fogiatkozottiab álla-
pattal nem uoltunk ez Uéghellyben, az m y n t most uagiunk,
mÿért noha még hála az ur Istennek itben az pestis köz-

142
 t u n k nem regħnált, de az kyk néme lyek t o r b a k auagy attiok
fia halála m y a t k y lopták m a g o k a t , sokan ugian ot r a y t o k
szököt, megh h a l t a k , enny h á n y a n penijgh el b u y d o s t a n a k
közölöñk."
145. 1645. j a n u á r 16. K o m á r .
Ányos P é t e r kiskomári vicekapitány levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben jelenti, h o g y : „ E n n e k elötő it Ro-
m á r b a n regnált az Pestis, ki m á r t ö b k é t h ó n a p t t y á n a k ,
hogy nem holtak és ki is t i s z t u l t . "
146. 1645. j a n u á r 21. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y Jerémiásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz
intézett leveléből, melyben a pestis helyzetről is jelentést
tesz.,,
,,Az my peniglen az Pestist illetÿ, iria az keörmendy tiz-
tarto, hogy uagion imár k é t hete, hogy há la Istennek
senkÿ nem holt azon nyaualia miat, de Szeczeődön és
Hollósson igen regnál, hasonlóképpen Királyfaluán, Keörtué-
liessen, Czálingin és Orbánfán.
Az szegény Sáffáros is rayta szeököt tegnap, ky giogiuhat-e
beleole nem-e Isten t u d g y a . "
147. 1645. f e b r u á r 1. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y Jerémiásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz
í r o t t leveléből.
„Nagyságodnak a z t is a k a r á m megh jellentenj, hogy Olĥen-
dorfÿ hegyben is pestisben kez ek halni és imár négy háznál
regnál, noha elégĥé parantsolom és hagiom eőrizkedgyen-
nek és egymáshoz ne járiannak, az m i n t eőrizkednek is,
de Isten ostora ugyan r a y t u n k vagion. Az Királyfaluay
Sáffárom az mint Nagyságodnak az eleőbi levelemben megh
irtani volt, hogy r a y t a szeoket, há la Istennek k y jogiul
beleole. eñis az Nagyságod lóvászy mint betegeskednék
és nints is'teöb négynél egésséges keöztök, az teöby ugion
niaualiasul v a d n a k , az mint V á r a d ÿ J á n o s u r a m je lenté."
148. 1645. február 5. K o m á r . (Comar).
Besenyey I s t v á n kiskomári f ő k a p i t á n y levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben többek közt a bujdosásban levő háza
népének meglátogatására engedélyt kér.

143
 „Uagion m á r régi egéz holnapia, hogi h á z a m népét nem
l á t t a m , az eő feölsége keoteles szolgálattia m i a t t . Nagy-
ságod licentiáiábul fel a k a r n é k eggik n a p m e n n i hozzáiok,
miuel eők is m a s t az deogleletes ideoben buidosóban ų a n -
nak, meg a k a r n á m eőket l á t o g a t n i . "
149. 1645. f e b r u á r 6. Szaláncz v á r a .
K i v o n a t gr. F o r g á c h Zsigmondnak sógorához B a t t h y á n y
I. Ádámhoz í r t leveléből.
„Vagiunk mi minniáian mind illien deogleletes üdeőben is
tűrhető egéségben az kis fiacskánkkal egiiit, az immáris
ió haidu t á n e z o s . "
150. 1645. f e b r u á r 7. Légrád.
Sólya György B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt levelének post
scriptuma.
„ P . S. — Istennek zent neue diczértessék az Pestis vagion
három eghéz heti, hogy megh állót köztünk és immár nem
grassál."
151. 1645. f e b r u á r 13. Szentmihály.
K i v o n a t Francsics Gáspárnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írt leveléből.
„ K ö r m e n d r e mégh be nem merek meny, m e r t Kelemen
Giörgy azt iria, hogy mégh k é r t giermeken v a n az kuga,
de u j esztendőtų fogųa senki megh nem holt bele."
152. 1645. február 15. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y Jerémiásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz
intézett leveléből.
„Az körmendi t i z t a r t o ir egy leuelet, hogy Szeczeődön és
Holosson meg álloL az Pestis."
153. 1645. február 23. Szentgyörgy vár.
Tĥörök István szentgyörgyvári k a p i t á n y levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben a többik közt a pestis állásáról t á -
jékoztatja
„Az m j az én Nagyságodhoz való föl menetelemet illeti,
hogi Nagyságod elsőben a k a r értekeznj, hogi ha az pestisit
megszűnt auagi nem hogi Nagyságod azt paran-
czollia, hogi affelől tudoséczam Nagyságodat, ha régen
szünte megh it az pestis, a z t i r ĥ a t o m N a g y s á g o d n a k ,

144
 legien hála Istennek, vagion immár k é t holnapja az Dögħ
m i a t egi emberwnk sem holt megh és igi gondouán, hogi az
Nagyságodhoz ualo menetelemnek nem igen lehetne erős
gáttja."
154. 1645. február 24. „Zeőleősben."
K i v o n a t Bessenyey I s t v á n f ő k a p i t á n y n a k B a t t h y á n y I.
Ádámhoz írt leveléből, melyben jelenti, h o g y : „ I s t e n n e k
hála, minálunk az deog immár régen cessált."
155. 1645. február 26. Szentmihály.
Francsics Gáspár levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
a többik közt megírja, hogy:
„ A z lábom meg kezd gioiulni az Pestis is megh álloth
K ö r m e n d e n az Nagyságod io a k a r a t t i á b u l l be kezdek
szállani."
156. 1645. március 6. Szentmihály.
K i v o n a t Francsics Gáspárnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
intézett leveléből:
„ T e g n a p ió kéth öregĥ k a t t o n a holt megh Holloson,
Somogy Lőrincz és Wassuári I s t u y á n , de nem miregiben,
Somogy az fulladásban, V a s u á r j seben, de nem t u d o m
mégh ha törek v á g t a ÿ vagj magiar, de Kesztelle felé volt
szegeñi
Körmenden hála az Istennek az Pestis megh sziint, aszt
iriák m a s t senki sem betegĥ az egész v á r o s b a n . "
157. 1645. március 7. Zala vár.
Svastics István zalavári k a p i t á n y levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, a pestis megszűntéről.
„Nagyságodnak semi olly hirekett nem tudok irnia az
k y á r t á s u n k r a volna, az pestis pediglen vagion k é t t hol-
napia hogy k ö z t ü n k megh s z ű n t . "
158. 1645. március 23.
K i v o n a t a n é m e t ú j v á r i t e r m é n y számadásból.
„Miųel hogy az Pestis m i a t némelj falukrul az hegiuám
z a b o t t be nem s z o l g á l t a t h a t t á k , vgy m i n t t Királjfaluárul,
Kőrtueliesrül, Czálingrul, R e n n e k r u l és Orbánfalvárul,
m a r a t t in restantiis hegyuám zab cubul. 326 I I / 4 . "
E r e d e t i j e a X V I I . századi számadások közt.

10 Orvostörténeti Közi. 145

159. 1645 március 26. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Bér Benedeknek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt leve-
léből.
„Veuén az Nagyságod leuelét, Nagyságod parançĥoia ÿ á t
megh é r t e t t e m . É n az városi k a p i t á n n a k megh h a t t a m ,
hogy kwlső embereket az v á r a s b a ñ be ne bochásson,
hasonlóképpen az V á r b a n sem b o c h á t u n k föl, valakik
afféle helekrwl valók lesznek."
160. 1645. április 24. K i s k o m á r .
K i v o n a t a kiskomári vitézlő seregnek B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz írott leveléből.
Zúgolódnak azon, hogy a szentgyörgyváriak és zalaváriak
csatázása m i a t t a törökök őket teszi felelőssé. „Gondol-
ván az oda föl való állapottis (így!) mint legyen és hogy
az Mórigÿ halálban is az vitézlő nép az hellybül job részére
ki halván, efféle csatázások m i a t t minemű periculomia
következĥessék v é g h á z u n k n a k s mi m a g u n k n a k , Nagy-
ságod bolcz ítéleti r a j t a . "
161. 1645. m á j u s 9. Kiskomár.
K i v o n a t a „ K i s K o m á r i lovas és gyalogĥ seregĥ"-nek
B a t t h y á n y I. Ádámhoz irott leveléből.
„Kegyelmes U r u n k . N a g y s á g o d a t kölleték megh találnunk,
mivel Istentől reánk b o c z á t a t o t dögös pestisből az ő fölsége
végłi h á z á b a n az mi kevesen m a r a d t u n k , végh h á z u n k r a ,
fejünk oltalmára vigázván szorgalmatosan. Capitánink t á -
vul létekben Isten kegyelmességéből el t á v o s z t a t v á n rólunk
súlyos ostorát, capitánink be jőtenek végh helyünkben,
mint jobbágyok fiaival az szerint igeköznek czelekodni,
nem ugy m i n t ő fölsége szolgáival " stb. következnek
a k a p i t á n y o k elleni panaszok.
162. 1645. m á j u s 9. N é m e t ú j v á r .
Bér Benedek levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
megállapítja, hogy:
„ K ö r m e n d e n n i s egy barbélynál t ö b b nem m a r a d ó t , mind az
pestisben ĥ o l t a n a k m e g h . "

146
163. 1645. m á j u s 17. — 1 6 4 6 . m á j u s 16.
K i v o n a t a szalónaki v á r b a n elkelt vaseszközökről vezetett
számadásból.
„Az m e n n j pálcza és röstellj vas, aczél szegĥ ls egiéb féle
vas eszkeöz az szalónaki várnál el keölt. . . "
8/b. oldal szeptember 16. — " Diversis vicibus miuel hogy
igen regnált az pestis és az k i k ĥoltanak az maiorbeli
szolga rend közül és egyébreánt (igy) teöb szegiñ ember
az kinek senki gyámola nem volt, az nagy I s t e n é r t keöni-
ergettek, a t t a m koporsókra n. 150" léc szeget.
„ A z itt valo m a i o r b a n a t t a m , miuelhogy nem m e r t ü n k
hozzá látni akor t á i b a n az pestis miat az k a p u k a t és az
istáló aitait r o n t o t t a el a szél, a n n a k okáért a t t a m nro
100" ti. szeget.
Eredetije 24 oldalas hosszúkás k ö n y v a l a k ú számadáskönyv,
a X V I I . századi számadások közt.
164. 1645. m á j u s 22. Szalónak.
K i v o n a t Dusajkovics D á v i d n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz
írt leveléből.
„ O h Zalonnokon az pestis beférkezett, minden n a p halnak
emberek afféle nyaualiában, hogy ha — az k i t u l Isten
oltalmazzon — az városban is beférkeznék, i t t drágarabok
ų a d n a k , azokkal mit keöllyen czelekednem, Nagyságod ul
tanulságot v á r o k . "
165. 1645. m á j u s 30. — 1 6 4 6 . m á j u s 20.
K i v o n a t a borostyánkői pénz számadási feljegyzésekből.
15/b. oldal. „ E o d e m die (ti. 1645. augusztus 18) h a b ich
von Kirchschlag auf H a u s z n o t t u r f f t , weilen es alhier an
allen ortĥen wo h a f n e r gewohnt haben, die laidige Seųch
grassirt, H a f e n vnd Gschier bringen lassen, dafür zalt
f. 4. d. 4 . " „Mein Heinrich Heuszinger Geld E m p f a n g
vnnd Auszgaab bey der H e r r s c h a f f t P e r n s t a i n " című 56 ol-
dalas számadáskönyvben, a X V I I . századi számadások k ö z t ,
166. 1645. július 5. Bécs.
K i v o n a t Ányos Péternek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt leve-
léből. „Ő fölsége nyolczad n a p a l a t inneid Béçből k i megyeñ,
miuel az pestis regnál, 5 mérföld az város ide Béçhez."

10* 147
167. 1645. július 5. Rakicsány.
Temlin Balázs rakicsányi t i s z t a r t ó levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, melyben a többi közt a m u r a s z o m b a t i pestis-
ről tesz jelentést.
„ E z t is a k a r á m Nagyságodnak értésére a d n o m , hogi it
az Muraiszombati városban igen igen keztenek az emberek
halñj, szerenche hogi ha pestis n e m fog regnálni, m e r t
az ki megh betegszik h a r m a d s negied n a p n á l t o v á b b nem
élj, aligĥ ha ide az R a k i t s a n j városban is nem férkezik,
m e r t tegnap előt chiak h a m a r holt megh egi e m b e r . "
168. 1645. július 10. Szalónak.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
A levél u t ó i r a t á b a n felkéri g a z d á j á t , hogy mivel „az pes-
tis szintin körñÿül fogott b e n n ü n k e t t " engedje meg,
hogy a V á r b a n , o t t ahol a Tislérek m u n k á l ó d t a k , húzhassa
meg magát, és o t t „eőriszketthettnénk az Rossz nyaual-
játtul."
169. 1645. július 25. Kőszeg.
Garai Csizmazia György levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz,
melyben többek közt í r j a :
„ A z mi az pestis m i á t való dolgott illeti, yóllehet néha
néha halogattak még eddég, de mind az által hogy szintén
a n n y r a volna, az mint hire ki terjedet, Nagyságod bizo-
nyossáñ hidgye, hogy különben v a g y o n . "
170. 1645. július 31. Szécsisziget.
K i v o n a t Dobos György szécsiszigeti k a p i t á n y n a k B a t t h y á n y
I. Ádámhoz írt leveléből.
A szécsiszigetiek „ n e m volnának semmivel adósok, ha ez
el m u l t szőre kor az tisztartók be vették volna hegy v á m -
béli adójokat, meg vitték Alsó L é ñ đ v á r a , mimd borostól
visza őzték eőket, m e r t az pestis igen regnált Szigetben,
eők is mast, az a hire hogy raita v a n n a k , én bizony senkit
Szigetbe be nem boçĥátok közölök."
171. 1645. augusztus 5. Rohonc.
K i v o n a t J a k u s i t h A n n a k Franciska nagyszombati clarissa
priorissa B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt leveléből. A priorissa

148
 apácáival e g y ü t t Nagyszombatból a pestis elől Rohonczra
menekült. N a g y s z o m b a t b a n a pestis szünedezvén. ké-
szülnek oda visszatérni.
„ P á t e r Custus ő tiztelendő attiasága a z t jzen e, bogi a
kivá lt békességet Iszen m á r meg a t t a és jgi m a g u n k a t
is h a m a r való n a p haza uiznek, féltvén az veszedelmes
Pestis ül is."

„ P , (ost) S. (criptum) igaz, hogi a Pestis m i a t j t e n

félelemben nagiban uagiunk, de mivel p á t e r K u s us azt
jzente, hogi maragiunk ueztegh iten, rövid nap haza kel
mennünk."
172. 1645. augusztus 12. Jormansdorff.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z inté-
zett leveléből.
„ V e t t e m az Nagyságod parancsola t j á t, megh é r t e t t e m
az mi az Pestis dolgát jlleti, az nintsen külemben, hogy
jobban grassál m a s s t t az pesttis, hogy semmint ez előtt,
s mint közelieb is j ü t t az Várhoz. Azon kiuiil m a s s t t is-
ñiigĥ az tobi fa lun ugj, m i n t Cseken, N a r d á n , Oh Zallono-
kon ismégh uyoban el keszttet, az Zallonokj h o s t a t b a n
is hasonlóképpen. Az Várbelj Pallérnak az giermeke
elsőben megh halván, el t a g a t á k , hogy nem afélében holtth,
uolna megh, tsak h a m a r a z u t á n magán az kümies palléron
raita szőkųén, megh holtth, m i n d g j á r á s s t t az fellességétt
s giermekétt el k ü l t e m s be szegeztem az hászatt, s nem
t u d o m miképen a k a t t Rohonczra az fellessége, ot ismégh
k é t t giermeke a b a n h o l t t megh, ma ismégh F a j r o m b t n á l
az ninemo k é t t á l t t s uoltth, az paitáknál lauán it kin megh
ĥoltanak, az melj m i a t t mint az uárbellj kumiessekett s
m i n t peniglen az Várasson leuó mássonéd j ö t t mester
embereketth k j ųszettem az Uarosbul, s az k é t k a p u t t
betetetem, senkit sem k j , sem be nem b o t s á t t a n a k . Az
őrszéssen, el hidgye Nagyságod, sem it, sem Zallonokon,
sem Rohonczon bizony el nem múlik, e lege őriszkedünk,
de j m á r szitén k ö r n j u l fogot bennünke t, mer t B o r o s t j á n
t a r t o m á n y á b a n , Pinkaffelden, Ridingen, Sitzen, R e t t e n -

149
 pachon, Biszfleken, R e s z b á n j á n , Goberlingben, N é m e t t -
ségen penigh K o m j á t t i n , Bolffaun, E r d o d i v r a m jószágán
B a n d o l j b a n Vöressuárott iszonyó dolog az m i n t grassál."
173. 1645. augusztus 12. „ A z Sauaniu uiz"-től, azaz Tárcsá-
ról. K i v o n a t Kálđi Ferencnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írt leveléből. „ E r d ő đ i u r a m ő Nagysága megh jot Béczből,
m e r t egi szolgáia holt ot megh psetisben", a z t á n elmondja,
hogy: „Rohonczon m j n d öregĥĥedik az pestis, paripán
be m e n t e m vala az V á r b a n , eleget hagiám, hogy Városi
embereket be ne bochássanak, m j u e l m á r az piarcz kőről
is h o l t a k , legĥ félelmesĥ a porkoláb miat, a k j minden
nap ebédgiére v a c h o r á j á r a k j jár házához, m e r t az fördös
és az szomsziédgia házá ul is holtak. I t az borostiánj
jozághban is feless helen halnak, a m e n n j r e a pestis regnál
a vérhas megh min ugi a falukon városakon szerte szerént. . "
174. 1645. augusztus 13. „ í r t a m az S a u a n y u Viznél". (azaz:
Tárcsán.) K i v o n a t K á l đ i Ferencnek B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz írt leveléből. „ U j u á r b a n az v é r h a s b a n sokan betegek
v a n n a k , egiéb heljeken is, sok heljen it az Vármegiében.
It pedigĥ Borostián kőről a pestis kezdet igĥen regnálni.
Salonokon is kin az p a j t á k n á l ĥ o l t a n a k ualami mester
emberek, a mint, iobban lehet elégĥ uigiázásban ų a n n a k ,
hogy mindenönnenđ ualo embereket be ne b o c h á t a n n á n a k ,
de az ben ualok m e n n e k k j , azok tagadgiák, megh sem
mondgiák h u n j á r n a k , chak r a j t o k sökik, ha megh érkeznek,
afélétől nehéz őrizkedni."
175. 1645. augusztus 15. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t H o r v á t h J á n o s n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből. Jelenti, hogy itthon Á d á m felesége és a csalá-
tagok egészségesek, „ m a g u n k is, az Nagyságod j á m b o r
szolgái jól vagiunk, az hel is mégh tizta az pestis miat.
I t k ö r n y ű l most sohun nem halnak pestisben, K ö r m e n d e n -
nis ugi értem, hogi megh szűnt, m j u e l azt az embert, az
k i h á z á n á l kezdetet uolt, ki külteő Franczicz v r a m az
Várasbul.
Czákánban még halogatnak, de onned jđe senki nem j á r . "

150
176. 1645. augusztus 17. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t a n é m e t ú j v á r i vár inventáriumából.
47. lap. „Az Uárosi Fördő háznál. —
Mivel be ųagyon petzételuén az petis m i a t t , a z é r t nem
inųén ál t o t . "
E r e d e t i j e a X V I I . századi számadások közt.
177. 1645. augusztus 17 — 1646 augusztus 17.
K i v o n a t a n é m e t ú j v á r i pénz bevételi és kiadási száma-
dásokból. 25/a. oldal (október 6.) „ l em egy F r ö s t e m y
p o s t á n a k a d o t t , az ky asszonion w nagy sága leuelét
Graeczben u i t az Einkauffernének, hogy inned a z pesti-
ses ideő m i a t senkit be nem boczáták f.l."
26/a. oldal. „ I t e m die 16 novembris hozatom Frostembul,
hogy Graeczben az pestis miat inéd ualo embert be nem
b o c h á t t á k , 4 inássa páltza uassat, másáiát pro f. 5. façit f.
f. 20."
E r e d e t i j e 92 oldalas folio számadáskönyv, a X V I I . századi
számadások közt.
178. 1645. augusztus 17. — 1 6 4 6 . augusztus 17.
K i v o n a t a csákányi ispán számadásaiból.
6/b. oldal „Őrlettem az mérczés cséplőknek, mivel más-
képpen az Pestis halálkor cséplőket nem t a l á l t a m . "
Folio 20 oldalas, „Czakani ispán ratioia" című számadás,
a X V I I . századi számadások közt.
179. 1645. augusztus 22. N é m e t ú j v á r .
Kálđi Ferenc B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írja a többi közt,
h o g y : „ l đ e mind pestisben, s m a j ñ d vérhasban igĥen hal
az szegénységĥ."
180. 1645. szeptember 6. Rohonc.
J a k u s i t h Anna Franciska nagyszombati clarissa apáca
főnöknő levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben felkéri,
hogy: „Uitessen haza Nagiszombatban, mind jt ualo
késsősőnk jgen alkolmatlan a pestis miat, minek előte
m a g u n k el mennék, az előt tizenkét szekereñ el uihetnénk
az p a r t i k á t , az u t t á n h a t hintoual el igazithatna Nagyságod
m i n k e t is."

151
181. 1645. szeptember 7. Dobra.
Schol z Kristóf dobrai t i s z t a r t ó levele B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz, melyben a pestis állásáról is t á j é k o z t a t j a .
„Nagyságod levelét v e t t e m , meliben t u d a k o z t a t Nagysá-
god az Pestis regnál-e ith minálunk vagi nem. I r h a t o k
azért Nagyságodnak, hogy ith minálunk hála Istennek,
nem regnál, h a n e m az emberek közöt hideglövések (igy!)
és vérhas niavaliák v a n n a k helen ĥelenként, de Murai-
szombatban, R a k i c h á n b a n s ot kőről valo falukon igen
igen grassál. Regede elüt is való falukon, egi mérföldnire
tulünk regnál az pestis, de n á l u n k nem, az m i n t felül is
meg i r á m . "
182. 1645. szeptember 9. Rohonc.
K i v o n a t Kovács A m b r u s franciskánus gvárdiánnak B a t -
t h y á n y I. Á d á m h o z intézett leveléből.
Kéri bizonyos okból szekerek küldését, „ m e r t igen kez ek
halni n á l u n k ismégh."
183. 1645. szeptember 13. Dobra.
K i v o n a t Schol z Kristóf dobrai tisztartónak B a t t h y á n y
I. Ádámhoz írt leveléből.
„Mivel t e g n a p elüt R a k j c h i á n i s z á m t a r t ó Bálás Deák
küldőt énnekem egi levelet, melj levele melt volt Nagy-
ságod leve le is énnekem szóló: vgian azon Nagyságod
levelét is elsőben suakaszám föl és az u t á n Bálás deák
levelét, s az mind kezdenék magiarázni Bálás deák levelét,
annira el éjetem, hogi nem is t u t t a m hova lennj, m e r t azt
irta, hogi feleségét chak az elmült szombaton t e m e t t e t t e el,
k j pestisben holt, s magán is hogi pestis volna, el k a p á m
az leveleket és olj helire valahová h a i t á m , hogi m a s t
sem t u d o m föl találni eőket. Bálás deák ebben nem okos
ember, l á t v á n , hogi oth alat minden it halnak, de nem
chak az, h a n e m a z t iria, hogi m a g á n is vagion, meégis
merészĥ p o s t á t vagi levelet ide föl k ü l d e n j olj an heljrül.
Rakichiánban itt valo e m b e r t nem merek küldeni, ugi
anira halnak ith mind R a k i c h á n b a n , mind Muraiszombat-
ban és mind körniől való f a l u k o n . "
(NB! Bálás deák életben m a r a d t és meggyógyult.)

152
184. 1645. szeptember 14. K o m á r .
K i v o n a t Besenyey I s t v á n komári f ő k a p i t á n y n a k B a t t h y á n y
I. Ádámhoz intézett leveléből.
„Az Zreny urak keüzül eggik sem lakik most Murakeözben
az pestis ötben való regnálása m i a t t . "
185. 1645. szeptember 15. Rohonc.
WŲñischer F a r k a s , a B a t t h y á n y a k rohonci udvari lakács-
mesterének levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben jelzi,
hogy utasítására a kősót az itteni német plébánosnak,
P r e y J á n o s n a k ki a d t a volna, „ist aber der J o h a n n Prey
j e t z t inficiert k r a n k , aber wen es v m b in viderumb bősser
wird , wil ich jer dasz Sa tz geben es jetzt nit h u e t ist
dasz m a n szolche Leit szolt in die nahen zum Schloss
lassen, d o r n ñ t dasz Schlosz auh nit mit szolcher K r a n k -
heit angestekt wurde, we hes Gott, der allerhöhst genedig
behüeten wolle."
A nagyszombati a p á c á k eltávoztak m á r Rohoncról és
ezeknek lakásait k i t a k a r í t t a t j a és „ a u h alle T a g fleissig
a u s z r a u h e n " , az intézőnek pedig Ádám parancsára meghagy-
ja, hogy: „dasz er szolt dasz Schlosz T h o r fleissig ver-
wohren, vnd er niemand nit szol ein lassen, vnd auh
szelber nit szol ausz den Schlosz gehen, ist szolhes bisz
hero noh fortĥan geschehen, vnd dasz Schlosz wegen szol-
her K r n a k h e i t noh sçĥauber ist G o t t wole szein Seegen noh
weiter geben, d a r m i t es noh lange Zeit verhüet szol w e r d e n . "
186. 1645. szeptember 20. Rohonc.
K i v o n a t Wünischer F a r k a s takácsmesternek B a t t h y á n y
I. Ádámhoz intézett leveléből.
„ T ĥ u e ich E u e r Gräflich Gnaden berichten, wie es hir
m i t der lädigen Pöstein beschaffenĥe h a t , lest es szih gar
schlecht an zu einer bösserung, szandern nur erger wird ,
vnd szeinr den 18 dito 12 Peszon gestorben, v n d den 19
dito szein Perszon, den 20 dito szein auh 11 Perszon ge-
storben vnd gar grob eingroiffen t ĥ u e t , aber wegen desz
Teitschen P f a h r e r J a h a n P r ő y k a n ich I h r Gnaden berihten,
dasz er widerumb ist deruan geszundt worden v n d wegen
desz Schlosz halber wil ich die Zimer fleissig putzsem uns

153
 alle Tag ausz r a u c h e n . " A Várból, úgy a m i n t parancsolta,
senkit se ki se be nem engednek és gondosan őrzik, „ đ o r -
mit dasz Schlosz auh nit m i t szolher gifftiger K r a n ç k h e i t
angestekt w ų e r d e . "
187. 1645. szeptember 23. Rohonc.
K i v o n a t WŲñischer F a r k a s n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz
intézett leveléből, melyben vázolja a pestis Rohoncon
való helyzetét. „ H i e m i t E u e r gräfflichen Gnaden zuberich-
ten, wie es hiemit der läyđigen Pősz ein beschaffenheit
hat, lesz es sich noch schlecht an zu einer bösserung,
szeinđ szeither desz 21 dito bisz hero auff den 23 dito in
ganzen M a r k t gestorben v n d begraben worden K r a b a t e n
vnd Teitschen 27 Person, v n d szein jer mer noch alsz
h ų ñ er Perszon in der Infection K r a ñ c h , we hes doh
Gott gan z genediglih von vnsz ab wenden wolle."
A V á r b a n levő személyzetről jelen i, hogy azok mind jól
v a n n a k , „ v n s ist keinen noh nihts gewessen, vnd vnsz
noh hinfiro a u h d o r f ü r hŲeten, szo vil was miglich ist.'
188. 1645. szeptember 25. Rohonc.
WŲñischer F a r k a s levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz, melyben
f o l y t a t j a a rohonci pestis állapotról szóló jelentését,
í r j a , hogy m e g k a p t a levelét, melyben Á d á m meghagyja,
hogy: „ I c h J e r Gnaden szol berihten wegen der eleÿd en
Seuch alhier. Szein aslz den 24 dito 7 Perszon begraben wor-
den und den 25 szein auh 6 Perszon begraben worden". . . .
„Wegen des Goldtschmid szeiner k a n ich Ir Gnaden auh
berihten, dasz er noh v m b in h e r u m b noh guet ist wegen
der K r a n k h e i t halber, vnd ime geszagt h a b , đasz er sich
von đer K r a n k h e i t hŲeten szol, vnd szih m i t vil vnter die
Leu geben szol. Wasz anbelangt wegen dess Schlosz s t e h t
es Gott sey lob noh alles g u e t . "
189. 1645. szeptember 30. Rohonc.
„Winiser" F a r k a s levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
röviden jelenti a pestisben elhaltak számát.
„ W a s die Infection anbelangen t ĥ u e t , ist nih bein auf -
hören, seydt den 26 Septembris seinđ vier v n d t zwöntzig
Inficirter gestorben."
156
190. 1645. október 5. Rohonc.
„Winisser" F a r k a s levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, a ro-
honci pestis halálozási számról.
„ W a s anbelangt die Pest, seinđ in 4 tagen 33 Person
v n d noch vil K r a n ç k ĥ liegen. Was heidt den 5 dito anbe-
langt, weisz ich noch nit wie vil gestorben seinđ . "
191. 1645. október 6. Dobra.
K i v o n a t Schol z Kristófnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írott
leveléből. Jelenti, hogy sem császár, sem másféle m a d a r a t
szerezni nem t u d o t t . „ B á n f f i földére, az Szalaságra, az
hol az ember k a p h a t n a aféle m a d a r a t , nem merek küldeni
mivel az Pestis m a s t is regnál oda alá m i n d e n ü t . "
192. 1645. október 8. Bohonc.
Winisser F a r k a s levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, bőséges
jelentést adván a pestis helyzetről.
„ W a s anbelegt đer best, seinđ seider den 5 dito beis auff
hait den 8 dito 21 Personen gestorben. Ich due Ir Gnaden
auh berichten das der K a s t n e r den 23 sebtember den 2
Pfeiste auff Kodes erlaubt h a t zu gehñ, so seinđ die 2
Pfeister harauff Sçĥ añiñg gegangen, so seinđ die 2 Pfeister
den andern dag all hier auff Beçĥnitz k ĥ a ų m e n , und all
so bald krançkĥ worden, so h a t der K a s t n a r den einen
Pfeister weckĥ gescheicht, der ist wider auff Sçĥ añiñg zu
Mudter, so h a b ich von den Schaffer vernomen, das der
Pfeister den 23 octobris gestorben ist vnd der eine ist all
hier im Pfeister haus verbleiben vnd hat gesagt er h a t das
Feiber beis auff den 6 v n d 7 octobris, das h a t das steck-
ĥen geklagt, so h a t mir nit recht wollen gefallen "
Később találkozott a plébánossal, aki m o n d t a , hogy „der
Pfeister h a b die Pest in weindeg, m a n sol sçĥaugen, das
m a n den Meinsçĥen in Marekĥ ĥein aus due, so bein ich
also bald den K a s t n e r gangen zu suchen, so h a t der
K ä s t n e r n Recht daran wollen, dan er h a t sich geforchten,
so h a b ich mich v m b den Pfeister angenomen vnd ein m a n
begerdt der den Pfeister in Marekĥ ĥein aus gefiret h a t vnd
das Pfeister H a u s aus b u t z e n vnd aus rauchen lassen v n d
al heidt den 8 octoberis ist der Pfeister auch g e s t o r b e n . "

155
193. 1645. október 10. Szalónak.
J o b b á g y Dániel levele B a t t h y á n y Ádámhoz, melyben a
többi közt í r j a :
,,Im jeçlzésben k ü l t t e m Nagyságodnak, hogy mely faluk-
ban ņem grassál az Pestis és oda h á n y lovast rendelhet i ÿ . "
194. 1645. október 12. Vashegy.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z intézett
leveléből.
ír a közeledő szüretről, amely véleménye szerint nem lehet
jó, de Isten csak „egésségett ađgyon és fordítsa el rólunk
az szomorú Dögh halál . Az mely mégh moss añ is az
előbenj megh ir t ĥe lekben houa t o u á b m i n t t j o b b a n
grassál, legĥ kiuálképpen az nyomorult Rohoncziak igen
érette v a n n a k .
I m á r az Ų á r b a n is k e t t siittő megh be tegedųén inéđ ki
k ü l d u é n egjik az Poszer házban, az másik Oh Szalonokon
hol megh. Az Uárasson peniglen egi h a r m a d a v a g j
negjed nap ul fogųán minden n a p hol tiszen eött s tiszeh
ñégj uoltth. Zallonokj ų á r a s b a n sem Ų á r b a n mégh, legjen
há la az jo irgalmas Istennek, semi sints, hanem az hostát-
ban minden nap hol k e t t ő hol h á r o m . "
195. 1645. október 14. Rohonc.
Winisser F a r k a s rendszeres jelentése a rohonci pestisről
B a t t h y á n y I. Ádámhoz.
E z alkalommal jelzi, hogy T a m á s mester ma, azaz október
14-én ki ment lakni a sző lőbe.
„Zwei an jetzo die P e s t in der Gassen a m sterkhiste grasi-
ren du , wo er gewont h a t . "
„ W a s die Pest anbelangt, seinđ seid den 8 octobris in
die 25 Personen gestorben. W a s vns im Schloss anbelangt,
sind wir alle noch gesund , wie auch im hoff garđten,
wir hiđten vns auch so vil wir k e i n e n . "
196. 1645. október 15. Vashegy.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y 1. Ádámhoz írt
leveléből. Szüreti idő lévén, felkéri g a z d á j á t , hogy a rohonci
hegyben t e r m e t t borát, mely most a szabad ég a l a t t áll,
,,s más ember pinczéiéhez n e m örömest u o n j a t n á m eben

156
 az pestises jdőben, Nagyságod g r a t i á j á b u l h a d u i t e t t n é m
Szent Miháljra, miuel ot hála Istennek m á r megh szűnt
az pestis."
197. 1645. október 21. Rohonc.
K i v o n a t Winisser Farkasnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
pestisj elentéséből.
í r j a , hogy még négy nap előtt a k é t pék meghalt, ,,die
zweon P f i s t e r gestorben, aber nit im Schlosz v n d t wier
auch nit gedacht haben, dasz sie inficiert sein sollten."
„ W a s anbelangt der verstorbenen, seinđ s e y d t den 14
dito bisz auff den 21 octobris seinđ 50 Personen gestor-
ben."
198. 1645. október 29. K ö r m e n d .
K i v o n a t Gerdákovics Mátyásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz
írott leveléből.
„Az mi az pestis dógát illeti, ez le mult n a p o k b a n k e t t e n
holtak megh, ismégh Hiba Bálás tizedes, Szent Pétere az
anniához m e n t volt, onnejd iöuén megh betegedet, megh
holt, t e g n a p temeték el."
199. 1645. október 29. Bohonc.
K i v o n a t Winisser F a r k a s n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„ I r Gnaden h a b ich den 21 Octobris berieĥt, wie vil Perso-
nen gestorben seinđ von den 14 Octobris, alsz nemlich
50 Personen. Ich weisz aber nitist das seĥriben (így), l r
Gnaden viber a n d t w u r s t worden oder nit. W a s anbelangt
die vörstorbne Personen, seinđ bisz auff den 29 octobris um-
ä n d e r s t nit weis end 26 Personen gestorben v n d im Vnger
Marek ĥ der merer teil."
200. 1645. október 31. Rohonc.
„Winisser F a r k a s levele B a t t h y á n y I. Á d á m h o z .
Jelenti, hogy „seid das die Pfeister gestorben sind " ,
az óta senki a V á r b a n beteg nem volt.
„ W a s anbelangt die in der P e s t gestorben seinđ , weis ich
nit anders seid den 29 beis auff heiđ den 31 octoberis
5 gestorben."

157
201. 1645. október 31. Rohonc.
Winisser F a r k a s levele B a t t h y á n y I. Á d á m h o z , melyben
egy gyermek h a l á l á n a k körülményeit írja le, s egyben a
pestis jelentések nehézségeit is vázolja.
György rohonci csizmadia októberben 14 napig Kőszegen
volt a szüreten elfoglalva és h á z á b a n négy h é t előtt „ist
sein Dienst Mensch in der Infection gestorben". N e m sokára
egyik fia is meghalt és kötelességszerűen megkérdezte
a szolgákat, h o g y : „Wie oder in was f ü r K r a n k h e i t dasz
K i n d t gestorben sey. Szagt einer, dasz K i n d ist von Böstli
gefallender ander, es sey von Stuel gefallen, der dritte
szagt, es sey in ein Schafferl Wassertrunkhen, v n d t zum
vierten szagen sie m e h r anders , es wehr lang k r a n ç k ĥ
gewessen, k a n ich aber szelber m i t der W a r h e i t szagen,
dasz van hinnen ist gessunter wekh k o m é n " , a m i t mások,
például a gyermek a n y j a is megerősítenek, aki szerint, a
gyermek a szobában friss és egészséges volt, mikor a n y j a
a k o n y h á b a k i m e n t és „wie Sie in die Stuben hinein, iszt
dasz K i n d t auff der E r d e n T o đ t e r gelegen", hogy azonban
a Vár „nit szolt weiter mit szolher K r a n k h e i t angestekht
werden, h a b ich szeinen K n e ĥ t e n szagen lassen, Szie
szollen heim nah Günsz zu iren H e r r n v n d t ime szagen,
er szolt nit her k o m é n " , m e r t az ú r t u d t a nélkül a Várba
nem ereszti be, inert négy h é t előtt „in szein H a u s z dasz
Mensch ist in der Infection gestorben."

202. 1645. november 4. Rohonc.

Winisser F a r k a s pestis jelentése B a t t h y á n y I. Ádámhoz.
„ H i e m i t t ĥ u e ich E u e r grä flich Genadten berichten wegen
der läiden regierenten Seüh halber, ist es Gott szey D a n ç k ĥ
schon etwasz bösser mit, v n d t szein szept desz 3 novembris
nit mehr alsz 18 Perszon gestorben v n d t begraben worden
bisz auf den 4 T a g dits Monats, v n d t wass anbelangt
wegen desz Schlosz, ist es a u h G o t t sey lob noh g u e t . "
203. 1645. november 11. Bohonc.
Winisser F a r k a s pestis halálozás jelentése B a t t h y á n y I.
Ádámhoz.

158
 „ W a s anbelangt die Infection sind seydt den 7 bisz auff
ĥeinđ den 11 novembris seinđ Ihrer 16 inficirte gestorben."
204. 1645. november 14. Szentmihály.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z írt
leveléből.
„Az mi az Hodászi h e g y v á m o t és dézrnát jlleti, h a N a g y -
ságod jó akara t ÿ a az Inczéđiek borain kiüųl (mivel
azok pestisessek) az t ö b i t t Zallonokra u i t e t t e t e m . "
205. 1645. november 17. Német-Szentmihály.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
intézett leveléből.
„Az m j az pestis á l a p a t t y á t t jletti, legyen hála a jó Isten-
nek, az Rohonczi V á r a s b a ñ nem a n n y r a grassál, m i n t az
fallukon, ugy m i n t Inczéden, C h a y t á n és Gĥémben. I t t
Zalonok t a r t o m á n y á b a n sem t u d o k m a s t t suholt is, h a n e m
Oh Szalonokon, de ot is megh lassodik, negjed n a p b a n , ha
vágjon egj, az Zallonokj h o s t á t b a n is, legyen hála az jó
Istennek ųagyon h á r o m ĥe inem uolt senkj js nints is
bettegh ember közötek. H a n e m az sza lagos (azaz zálogos)
falukon kezdette el masstt, ugj m i n t Vellegén és Zabaron
s Néme tségen; Bollffaun sem állott mégh m e g h . "
206. 1645. november 18. Rohonc.
Winisser F a r k a s levele B a t t h y á n y Ádámhoz, melyben a
t ö b b i közt a pestis halálozást is jelenti.
„ W a s anbelangt die Infection, seinđ seydt den 12 novemb-
ris nit mer gestorben in Deutsch Mark bisz auff ĥeinđ
den 18 novembris, allsz ein K i n d t v n d t im V n g e r m a r k h
3 Personen."
207. 1645. november 22. Bozsok.
K i v o n a t Sibrik I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írott
leveléből. „ E n még az előth házaimnak kulcháth m a g a m h o z
veuén, ugy költeztem vala Szakonban kéth heti lakásra,
rniuelhogy az Pestis miath régben oth nem lehettem és
dolgaim voltak o t t a n . "
208. 1645. november 22. Szentmihály.
K i v o n a t J o b b á g y Dánielnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből. „Az mi az pestis dolgá t jlettj, irya azt az Sáffár,

159
 hogy edgj héthig alkalmasint megh szűnt uolt, de tegnap
ismégh h a t t o n uolttak Rohonczon.
Az fallukon hasonlóképpen m i n t az előtt masst js ha logat-
nak, s N é m e t t s é g e n ismégh Grobenssach neuő Nagyságod
fa l ų ÿ á b a n u y o b a n m a s s t t keztte ell. Oh Zallonokon is
alkalmassint megh szűnt uolt, de masstt ismigh ell keztte.
Mégh egj ho lt megh, s az mint hallom, mégh vágjon
nyoltzigh bet eges benne
T á r sán s J o r m d o r f f o n is az mint értem, alkalmasint ell
kezdőde t . "
209. 1645. n o v e m b e r 23. Rohonc.
Winisser F a r k a s pestishalálozási jelentése B a t t h y á n y I.
Ádámhoz.
„ W a s a n b e l a n g t die Infection Ihue ich r Gnaden berichten,
dasz seydt den 18 Nobembrisz (így!) bisz auff ĥeinđ den
23 dito 12 Personen gestorben seÿnd ."
210. 1645. december 15. Rohonc.
Winisser F a r k a s szokásos pestishaiálozási jelentése B a t -
thyány I. Á d á m h o z .
„ H i e m i t t ĥ u e Ir gnaden berichten, dasz von den 3 decembris
bisz auff den 9 dito 7 Personen inficirter gestorben sindt-
v n d t seydt den 9 dito bisz ĥeinđ den 15 ist nimand gestor-
ben, vnd " a német városban egy személy, a magyar
városban szintén egy személy beteg.
211. 1645. december 22. K ö r m e n d .
Gerdákovics Mátyás levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, mely-
ben a többi közt írja, h o g y :
Liszt h i á n y a m i a t t egy „czipo kenieret n e m s ü t e t t e t t e m ,
az falukrul senki nem iüt pestis m i a t t a " és így lisztet
nem h o z t a k .
212. 1645. december 24. Rohonc.
Winisser F a r k a s szokásos pestishalálozási jelentése B a t -
t h y á n y I. Á d á m h o z .
„ W a s d e m Sterb bey vnsz anbelangt, berichte ich Ír
Gnaden, dasz seydt den 9 decernberisz bisz auff den 24

160
 decembrisz nit m e h r gestorben sind inficirter, allsz 3
P e r s o n e n " , beteg ember kevés van, a m a g y a r v á r o s b a n k é t
személy beteg, a n é m e t városban pedig az udvari kovács,
Lockĥñer J á n o s beteg.
213. 1645. december 31. Rohonc.
Winisser F a r k a s pestis halálozás jelentése B a t t h y á n y
I. Ádámhoz.
„ W a s anbelangt wegen der Infectionen ist seither a h t a g
nit mehr alsz ein Person gestorben."
214. 1645.
K i v o n a t a szalónaki gyógyszerész számlájából.
„Auff Ihro hochgräfliche Gnaden beųsieh habe ich erstlih
ü b e r a n t w o r t e t , A m u l e t t a f ü r die P e s t no 40, den in die
silben Käpsze no 12. m a c h t zusamen 52, m i t per 10 x r .
facit 8 f. 40 x r . "
E r e d e t i j e a X V I I . századi számadások közt, egy negyed ív
papíron.
215. 1645.
Feljegyzése azon nyugat-magyarországi, főleg B a t t h y á n y -
t u l a j d o n b a n levő helységeknek, ahol pestisben halnak el
az emberek. „ I n anno millesimo sexcentesimo quadragesimo
quinto. Az mineineő ĥeleken Pestisben halnak, a n n a k feöl
írása.

1. Német Vyvari Tartományban.

Czakanban, Szent Peteren,

Kereszturat, Szalafeien,
Szent Gróton, N é m e t Sámánđon
Sz.(ent)Leőrinczen aliter Kolosvarat,
Olbendorffon,
P u s z t a Sz.(ent)Mihályon Nagy Medvessen
Bor on és
Mindenikben egy h á z b a n keszlek halni.
Pinkoczon

11 Orvostörténeti Közi.
161
 2. Szalonaki T a r t o m á n y b a n
Komiatin, Szabaron,
Bolffán, Csémben,
Szalonaki H o s t a t b a n , 0 Szalonakon,
Velegén.

3. Rohonczi T a r t o m á n y b a n
Rohonczi Városon,
Inczéden,
Czajtán,
Czakon,
Velemben.

4. Borostyáñi Joszaghban.
Pinkafeien Naystifíten,
Ridlinghszdorffon, Goberlinghban,
Bisfleken, Perghberghben,
Szulos Righlin.

5. Az Keörmendi T a r t o m á n y b a n .
Mind a két Holloson, Hidas és Egjházasson

fi. Az nemesek Joszagiban az R á b a mellet.

Hid végen, Magyar Pi'ix,
Nemes Holloson, Visseñ,
Tarródházán, Łoçzmánt,
Jobbágiban, Doroszlóban,
Szigetben, Molnáriban,
Teömerden, Kápolnás faluban,
Buczuban, Deömöteöriben,
Kis N a r d á n , Sz.(ent)Lénárton.
H o r v á t h Czenczen Az R á b á n tul, Szent
Német Kis Medves. Györgyön.
 7. Az Rakicsáni J o s z a g h b a n .
Muraiszombatban,
Rakiczánban.
Az egész Lindvai és Muraiszombati joszaghban az Mura
mellet m i n d e n ü t grassál az pestis.

8. Az Városokban és Provinciákban.
Küszeögeön. Posonban,
Szombathelen, Czepreghben,
Sopronban
Murakeözben H o r v á t és Toot országban is kezdet grassalni az
pestis.
Erđeődi Gyeörgy v r a m jószágában.
Sáros Széken Obeerdorffon Sz.(ent)Péterfán,
Miskén, Liczisdorffon,
Zrini ü o b r á n Veöreösvárott."
Eredeti összeírás papiron, hosszúkás k ö n y v alakban, 8
oldalon, melyből azonban csak h á r o m oldal beírt, a X V I I
századi számadások közt.
216. 1645 körül.
K i v o n a t Muraszombat urbáriumából.
16/b. oldal. „ R a k i c h a n aliter Alsó M u r a ÿ S z o m b a t ĥ "
urbáriuma.
„ I t e m m a g a házában és másnál lakó sellérek, kiket uram eő
Nagyságĥa ez el mult eztendőben n e m v e t t szálogban,
és az k i k az pestisben megh nem ĥ o l t a n a k ; mégh f ö n
v a n n a k élnek és eő Nagy sághát tehetségek szerint szol-
gálnak, most is az kik nem liberek Muraÿ Szombatÿ és
R a k i c h a n i városokon k i ü l i . . . . most is helen v a n n a k , az
kik az pestistő l megh m a r a t a n a k " stb.
E r e d e t i j e a X V I I . századi számadások közt.
217. 1646. j a n u á r 1. Cenc.
K i v o n a t Kálđi Ferencnek B a t t h y á n y I. Ádámhoz í r t
leveléből.
Á d á m o t az esztergomi érsek N a g y s z o m b a t b a idézi, á m d e

it* 163
 Nagyszombat tu van a D u n á n és ,,a meljre á t a l l j a b és
alkolmatosb u t a uolna Nagyságodnak, pestisben h a l n a k ,
elegedendő ratioit l á t o m Nagyságodnak az e l m u l a t á s r a " ,
de azért irjon az érseknek, hogy szívesen elment volna.
218. 1646. j a n u á r .
K i v o n a t Rakicsány urbáriumából.
E b b e n a jószágban azon jobbágyok, nemes emberek ,,és
másnál lakó sellérek, k i k e t u r a m eő Nagyságĥa az elmúlt
eztenđőben nem v e t t e t szálogban. . . " stb. (A szöveg
egyezik a 216. szám alatti szöveggel.)
Eredetije a X V I I . századi számadások közt.
219. 1646. március 27. Szentgyörgyvár.
K i v o n a t Török I s t v á n szentgyörgy vári kapitánynak
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt leveléből.
„Az it valo kiczin állapot felől egiebet nem irhatok N a g y -
ságodnak, noha az Dögh halál miat igen megh k e u e s e t t ü n k
vala, de legien hála Istennek, v a l a m i n t az v fölséges laist-
roma mutatŁja, heliére á l l a t t a m mind az 40 gialogot."
220. 1646. m á j u s 17. D o b r a .
K i v o n a t Schol z Kristóf dobrai t i s z t t a r t ó n a k B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írt leveléből.
„ F a r k a s f a l v á t az török elrablotta, Szent Mártonban pestis
grassál, chak Isten tudgia minŁ és hogi v a g i u n k . "
221. 1646. október 10. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y Jerémiásnak B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z
írótŁ leveléből.
„Az toronyra valo g o m b o t a my illetÿ mennél eleőb lehet
el küldek érete, minŁ azon által jobban végére megiek az
pestisnek grasálása miben legien, ha ugyan félelmes volna
inkáb a b b a n hagiom, hogy sem v a l a m i t alá hoznának ve le
222. 1646. november 5. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y J e r é m i á s n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
intézett levelének utóiratából.
„P. S Az Pestis ZentgotŁhardon, N a g y f a l u b a n ,
J a n a f a l u a n és N a g y f a l u á n innéd ualo faluban ugy minŁ
Minichhoffon igen kezđeŁ grassálñÿ, melyŁül IsŁen wzen
felsége kegyelmesse l megh olŁalmazon b e n n ü n k e t . "
166
223. 1646. november 29. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t J o b b á g y Jerémiásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből.
„Az Pestis há la Istennek az grassálástul iten Z e n t g o t t -
h a r t táián és Graeczben ualameyere megh szűnt és nem is
ĥa lany m o s t a n n á b a n , hogy h a l n á n a k , m i n t azonáltal
mégis oltalmazkodunk menél jobban lehet."
224. 1647. szeptember 26. Vörösvár.
Gróf E r d ő d ÿ György levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, mely-
ben többi közt írja, h o g y :
Ádám szolgája, Eősy Mihály két esztendővel ezelőtt E r d ő d ÿ
egy j o b b á g y á t megfogta, azon a cimen, hogy „tiile el
szökött volna, v e t t é k ki kezességen E ő s y t ü l az én embereim
Stermeczky András és Vratovics Giörgy illien conditioval,
hogy az szolgálatra viszha viszik hozzáia, s m i n t hogy az
iidő t á j b a n az pestis i n k á b minden faluban regnált, t ö r t é n t
neki is halála" és Eősy a kezesektől két ö k r ö t v e t t el pedig
„az megholtak elő állétása csak Isten h a t a l m á b a n v a g y o n . "
225. 1647.
L o v a k k a l bíró emberek névsorából k i v o n a t .
„Benke Lőrincz pestisben holt meg, az édes annia éli, egi
lóual régi solga u o l t . "
Eredetije egy ív papíron, a X V I I . századi számadások
közt.
226.a 1649. március 13. Szalónak.
K i v o n a t J o b b á g y Jerémiásnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írt leveléből.
„Az halál igen el szetegety az embereket, szegény Miklós
porkoláb, s m i n t peniglen Czizmazia Eerencz megh holtak.
Az uárasy k a p u k r a sintsen ky gondot uiselne az dara-
bontokon kiueől."
22G.b 1649. november 22. Sopron.
K i v o n a t Pongrácz Mátyásnak, a Sopronban tanuló kis
urak ( B a t t h y á n y Kristóf és Pál) udvarmesterének B a t t h y á n y
I. Ádámhoz cito, citissime irt leveléből. Ennek u t ó i r a t a :
„P.(ost) S. (criptum). Szinte hogy az levelet el végeztük.
Polgár Mester aszt izente, hogy Bondorf felé való uczában

165
 h á r o m házbul mirigbe ki ĥ o l t a n a k az emberek. Nagy-
ságod disponállyon m i t köllesék a kis urakkal chelekedni,
mig Nagyságod ul választom nem iün, oskolába nem
bochátom addig iiket, m i n t hogy al előt egy nihániszár
k é r t e m Polgár Mester u r a m a t , hogy t ų t o m r a agya, arra
valo évest meg izente. Örömest lovas postástul k ü l d ö t e m
volna el az levelet, de nem t a l á l h a t u n k . "
227. É v . nélkül 1650 előtt.
K i v o n a t Temlin Balázsnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből.
„ N a g y s á g o d n a k ezt is a k a r á m értésére adnom, mivel az
Muraiszombati városban levő selérek a kik az Nagyságtok
belső, m u r a i s z o m b a t i k a p u i á t őrzöttek az pestisben igen
el ĥ o l t a n a k , h a n e m h a Nagyságodnak kegielmes jó a k a r a t i a
volna, Nagyságod számára jó két legén f o g a t n á n k . "
228. 1650. j a n u á r 22. Sopron.
Pongrácz M á t y á s u d v a r m e s t e r n e k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írt leveléből az u t ó i r a t .
„P.(ost) S.(criptum). It hála Istennek Nagyságos U r a m
egészéges aér ų a g y o n , Pestis felöl semmit nem hallani."
229. 1650 körül.
K i v o n a t a „Frosternÿ J u r k ó n a k " járó pénzekről szóló
számadási feljegyzésekből.
„Eorségy P o m b a i n pénzben restál mégh, meliet az pestis
miat nem percipiálhattam hung. f. 328. d. 9 5 . "
E r e d e t i j e negyed ív papíron, a X V I I . századi számadások
közt.
230. 1650 körül.
K i v o n a t a különféle desztillált gyógyvizek használatáról
szóló feljegyzésekből.
„Von Aller eÿ Gebrauten Wassern, in welcher nassen
man die nitzen sol."
E b b e n a többi k ö z t : F ü e r die Pest.
Baldrián Wasser, B r u n n e n W a s s e r "
E r e d e t i j e hosszúkás k ö n y v alakú nyolc oldalas f ü z e t , me-
lyek közül k e t t ő üres, a X V I I . századi számadások közt.

166
231. 1651. július 24.
K i v o n a t a Kétthelyen és Velegén levő és igénybe vehető
üres sessiók felsorolásából.
„Steffel A n d r á s sessio 1, az pestisben pusztult el."
Eredetije fél ív papíron, a X V I I . századi számadások közt.
232. 1653. j a n u á r 14. Kiskomár.
Túrós Miklós Kiskomári v a j d a levele B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz, melyben a többi közt í r j a :
„Nagyságos u r a m , én egyebet nem t u d o k irnia, onnan Pécs
felől j ü t t e n e k emberek ide K o m á r b a , azok beszélgették
a m a ködös nedves időkkel ĥ o l t a n a k Pécsen ugyan sokan
s Sziget v á r b a n is valami kevesen ĥ o l t a n a k K a p ó s b a n is
ĥoltanak valami kevesen, de nem sokan, ki mirigyben, ki
csak dögei, de egyéb vég török h á z a k b a n sehul nem hol-
t a k sem falukon, ha kezdenek jobban halni Nagyságodat
tudósítom felőle, de most mind Pécsen, mind szigetvár-
ban sem pedig K a p ó s b a n n e m halnak, evei az erős idővel
inkáb meg szűnt a halál kősztők, ha mi ily hireim lesznek
N a g y s á g o d a t azonnal tudósítom felőle."
233. 1653. f e b r u á r 13. K a p o r n a k .
Ányos P é t e r kapornaki k a p i t á n y levele B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz, amelyben a többi közt í r j a :
„Az egész Péci, Zigetvári iszpáiákat mind föl h i u a d t á k ,
tegnap előt érkeztenek föl ők azt beszélik, nem azért,
hogy félnének, hanem csak az pestis előt g y j d t e n e k föl."
234. 1653. április 22. Sopron.
Borcsiczky György káplán és B a t t h y á n y I. Á d á m fiai
nevelőjének levele B a t t h y á n y h o z , amelyben a többi közt
a pestist illetőleg m e g n y u g t a t ó a n ír.
„A T o b n e r cselédgye s m u n k á s i közöttis csak egy sincs, a
ki beteg volna. A t t u l fogvást, hogy ide j ö t t ü n k , sok derék
embereknél t u d a k o z t a m az mérigy s mérges betegségekrul:
de L á t t ÿ a Isten egyenlő értelemmel s szóval a z t m o n d t á k ,
hogy semmi ragadó betegségek nem regnálnak itten. Ha
pedig az u t á n valami félő veszedelem vólna, a n n a k végére
megyek és arrul meg t u d ó s í t o m N a g y s á g ĥ o d a t . "

167
235. 1653. április 25. Sopron.
K i v o n a t Borcsiczky György nevelőnek B a t t h y á n y 1.
Á d á m h o z írt leveléből.
„ J ó l e h e t Nagyságod m á r valóságossa l megértette az itt-
valo Soproni betegeknek s h a l o t t a k n a k á l a p o t t y á t polgár
mester u r a m igaz informatiojából s mind pedig az itt-valo
praedikátorok relatiojábul, mind azon által én is, mihént
vissza j ö t t e m és az Nagyságod levelét által olvastam, le-
g o t t a n Long ñevő Praedicatortul t u d a k o z t a m , sokan hal-
ñak^é n a p j á b a n ordinarie, s - a l a t o m b a n minden processio
nélkül nimellyek n e m t e m e t k e z n e k - é ? de j á m b o r Praedi-
cátor u r a m becsöletére s emberségére azt m o n d o t t a , hogy
csak egy (a' mint e'mai napon is csak egyetlen egy gyermek,
az Török Dániel u r a m fia, még az a n n y a méhében hilt meg
és halva lött e világon), néha pedigĥlen k e t t e n , néha hár-
man, de többen igen r i t k á n . De ha valami mérges betegség,
vagy hirtelen való halál itten regnálna melyből csak leg-
kisebb perieų ų m következhetnék, és arrul m i n g y á r t meg
nem t u d ó s í t a n á m Nagyságĥodat, b á r Nagyságĥod aka-
ratŁÿa szerént büntesse — megh engem."
236. 1653. április 25. Sopron.
Pongrácz Mátyásñé, Borbála Erzsébet levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben a soproni ragály hírek dolgában a
következőket í r j a :
„ A z minemó dologĥ felől Nagyságod nekem ir és Praefec-
t u s v r a m n a k is, hogy tudnia illik az emberek felette hal-
nának valami gonosz és ragadó beteghságben, én min-
g y á r á s t Kelez György v r a m a t polgár mester v r a m h o z és
az Praedikátorhoz, s azon kiul az Barbélyokhoz el küldöt-
t e m t u d a k o z t a t t n i , hogyha uolna ualami oly contagiosus
morbus, a kitől kelletnék az v r f i á k a t féltetni. Polgár Mester
v r a m Nagyságodnak aiánlya alázatos szolgálatŁÿát, hogyha
ugy mond uolna ualami oly ragadó betegségĥ maga eő
kegyelme eddigĥ megh irta uolna Nagyságodnak, sőt
pedigĥ maga az V r f i a k n a k t u d t á r a adná s el küldené,
a m i n t ennek előtte is Nagyságodnak hogyha ualami oly
dologĥ uolt megh izente az V r f i a k n a k is, de eő kegyelme

168
 tisztességére és böczületire mondgya, egyébben semmiben
nem halnak, h a n e m szegezésben halogatnak és h a g y m á z -
ban, azis pedigĥ czak a t t u l ųagyon, hogy az paraszt kösségh
nem t u d g y a m a g á t mértékletesen őrizni, h a n e m uakmerően
isza a bort, az bor pedig aféle betegségnek ugyan inditóia
és gyujtóia, de a b b a n a dologban semi ninczen, hogy fe-
lette h a l n á n a k . "
237. 1653. június 13. Sopron.
Borcsiczky György nevelő levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz.
, , I t t Sopronÿban, hála légyen az Istennek, nem igen hal-
nak, sem betegeskednek az emberek, mert k é t h á r o m n a p
a l a t t néha egy ember sem hal meg."
238. 1653. december 20. Sopron.
K i v o n a t P a t a ÿ I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z í r t
leveléből.
„ í r t a m Nagyságodnak minapi levelembennis az Pestis
á l l a p á t t y a felől, miben legyen a n n a k u t á n n a is eléggé
t u d a k o z t a m oly emberektől, kik Béczből iőttenek alá, de
semmit nem t u d n a k mondani, hogy h a l n á n a k .
It pedigĥ az körññÿül levő falukon sohųl sem hallani semmi
Pestis hogy regnálna. F o l n a y v r a m szolgáia csütörtökön
iőt alá Bécsből, adtolis eléggé t u d a k o s z t a m , de az is sem-
mit sem tud mondani I t pedigĥ Sopronÿban Is-
tennek hála semmi betegségĥ nem regnál."
239. 1653. december 18. Sopron.
K i v o n a t P a t a ÿ I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írott
leveléből.
„ V e t t e m az Nagyságod levelét, melyben iria, hogy Béczben
és körñÿül való t a r t o m á n y o k b a n regnálna az Pestis, semmi
hirt Sopronÿban az felől az đolgħ felől nem h a l l á m : holot
minden Sopronÿból Béczbe iőnek s mennek legĥ inkáb
az lant kocsisok, kiktől t u d a k o z n á m egynehányszor m i
hirek legyenek, de semmi o lyast nem t u d n a k , mely ualami
ártalmas uolna és hogy regnálna az Pestis.,, T u d o m á s a
szerint semmi ártalmas betegség nem volt és nincs is," hanem
mégh az el mult nyáron m o n d g y á k , hogy némely gyermekek

169
 kezđetlenek uolt himlősödni, de hogy holtak oulna ĥennek,
t a l á n đ kettőnél t ö b sem h o l t . "
240. 1654. június 29. Szalónak.
K i v o n a t Groff Tóbiásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„ A m i n e m ü fél hely felől Nagyságod informatiót kiuánion
tülem, meljet F a r k a s András Szent Mihály kér Nagysá-
god ul, azon a helen a n n a k előtte Steger Hyczli nevő
j o b b á g y i lakott, de az meregh halálkor minden czelédivel
megh naluán, a k k o r pusztán m a r a d o t t és mindezideig is
p u s t a azon fél h e l y . "
241. 1654. július 8. Rakicsány.
Lepossa György rakicsánvi s z á m t a r t ó levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben a többi közt a következőket í r j a :
„Tessanóczon lakozó K u z m a P é t e r panaszkodik azon,
hogy az elmúlt pestiskor az apia hogy megh holt volna.
Gĥörgő v r a m minden m o r h á i á t elvitette s h a i t o t t a , úgy
m i n t négy vonó ökrét, tizenhárom sörtés m o r h á i á t , egy
szalanáiát, hordóit, egy szóval minden nemeő házi esz-
k ö z é t ĥ " , ezen ügyben intézkedést kér.
242. 1654. november 14 — 1655 szeptember 8.
K i v o n a t a „Rohonczi vámos Dittskey T ĥ a m á s n a k kü
soórull valo számadása in i n t r o i t u m et e x i t u m " című szám-
adásból.
„ U r a m eő Nagyságĥa parancsolatiára sáffár általi Ho-
dossi biró Taszler Miháli kezéhöz miuell az pestis grasált
k ö z t ö k , a t t a m kü soót nro 30, n v o m a t mássá ugi mint
nro 10 libr. 78."
Eredetije 16 oldalas hosszúkás könyv alakú számadás
füzet, a X V I I . századi számadások közt.
243. 1654. december 24. Körmend.
K i v o n a t Kelemen György körmendi v a j d á n a k B a t t h y á n y
I. Ádámhoz írt leveléből.
„ A z Nagyságod leuelét vetem, meliből meg értetem mit
paranczolion Nagyságod nekem, hogi végére meniek, ha
vgian halnak-e V o s u á r a t Pestisben, azirt én kegielmes
v r a m az ot körniől való falukon való emberektől eleget

170
 t u d a k o z t a m , vgi vagon, hogi Vasuari legén Gór táián
szolgát, onet h a z a jöt volna, az v t b e n r a y t a szökő az
mirig, ithon V a s ų á r a t meg holt, vgian azon h á z n á l k é t l e j á n t
meg szököt az mirig, azok is meg ĥ o l t a n a k , más öreg ember
is holt meg, de nem mirigben, h a n e m régi betegségben
az karaczon elő valo hétfeién vásár volt Vasųár , de az
kire nézue meg hatok, hogi senki oda ne menien, nem is
mentenek."
244. 1655. f e b r u á r 11. Egerszeg.
Kerpacsics István egerszegi k a p i t á n y levele B a t t h y á n y
1. Ádámhoz, melyben a többi közt jelenti:
„Nagyságodnak köleték megh irnom, hogi iten Egerszegen
az O s t a t b a n kezdetek mirigĥben halni, holtak megh imár
11-egien, de it ben mégh hála Istenek egi sem holt csak
a t u l az egi ház ul kezdettĥ el, ki megh k a p a uolt az Ka-
pornakiaktul, ide be senkit sem bocsátatom, mégh há la
Istennek itben iol vagiunk, ha ioban kezd regnálni Nagy-
ságodnak nemis irok, chak K ö r m e n d r e megh irom, biszoni
magam is Nagyságod kes io a k a r a t j a ĥ ų i egi keues ideig
ki rñegiek, ha ioh fogh regnálni, hiszen iob a n a k hogi u t á n a
is Nagyságodnak szolgáliak, hogy sem it haljak megh."
245. 1655. f e b r u á r 22. K ö r m e n d .
Szokoly Mihály körmendi íródeák levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, melyben a többi közt í r j a :
„Gőruáriak hogy pestisben h a l n á n a k a b b a n semmi ñių-
çzeñ, h a n e m Boldogĥ A.sszonyfán, egy eöregh ember holt
megh, a h u n sok ember vagion, lehetetlen hogy valaki
megh ne halion."
246. 1655. m á j u s 24. Szalónak.
Groff Tóbiás t i s z t t a r t ó levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz,
ebben í r j a :
„ H o d á s z y István mondá, hogy Nagyságodat az pestis
grassálása felőli tudossiczam, hol grassálna. I t t há la Is-
tennek sehol sem grassál. J ó Aér vagyon itten, nem is
hallani semmit is az pestis felőli."

171
247. 1655. június 16. Sza çrnak.
K i v o n a t Groff Tóbiásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből:
„Nagyságodnak a z t is a d h a t t o m értésére, Búcsúban me-
regjben halnak, az el m u l t szombaton egj iffiu legény m á t -
k á j á v a l edgyüt el t e m e t ç t e t , a k j merigyben holt megh.
Rohonczon is h a j m a s z b a n (tifusz) és szalonokj t a r t o m á n y -
ban Czeczben és k a u j a r u b a n n y a v a l y á s k o d n a k a gjer-
mekek."
248. 1655. június 19 Rohonc.
K i v o n a t Groff Tóbiásnak B a t t h y á n y 1. Ádámhoz írott
leveléből:
„Az mint Nagyságodnak megh i r t t a m uolt, bogy Butsu-
ban pestisben halinak, az bizonyos is, hogy az elmúlt
hétten k é t t ember holt, megh, t u đ n ÿ illik egy iffiu legény
m á t t k á j á u a l l e g y ü t t , de az u l t á t u l fogĥna egy ember sem
holt megh, t a l á n đ az Ur Isten ugyadgya, hogy megh szün
nik az pestis grassálása, elfordituán Isten w szent fölségĥe
rollonk biinteleó ostorát, mind az általi itt Rohonczon
és az egész jószágĥban b ü n t e t t é s a l a t t megh h a t t a m , hogy
Buczuban ne járÿatiak, h a n e m m i n d e n ü t t Istrássát t a r t v á n ,
Butsubul való e m b e r t ne ereszenek be se Várban, se fa-
luban."
249. 1655. június 29. Szalónak.
Groff Tóbiás t i s z t t a r t ó levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz mely,
ben a köveskuti prédikátor és családja pestis haláláról-
a Bucsun és Rohoncon előfordult pestisesetekről és végül
g a z d á j á n a k utazása t á r g y á b a n ír.
„Alázatos szolgálatomat a y á n l o m Nagyságodnak, mint
énnekem mindenkor kegyelmes U r a m n a k .
Isten minden k y v á n t a jókkal á đgya megh Nagyságodat!
Szintin ma essék hiremé Syluester J á n o s u r a m u l kinek
Ságodÿ István u r a m 27 J u n i i megh i r t t a K ö u e s k u t t o n
igen halnak, az ott valo P r a e d i k á t o r P á p á n volt, hogy
önnéđ megh j ö t t , m i n d g y á r t fekiinj esset és negyed nap-
jára meg holt. A n n a k u t á n n a feleségĥe gyermeke és szol-

172
 gálója megħ h o l t t a k . Maga is Sagody u r a m az Beőđy há-
zá ul másshoua a k a r lakóul e rnennÿ.
Az Rohonezy Sáfíár is énnekem m a irta megh, hogy Bu su-
bañ most u y o b b a n igen halnak. Rohonczonnis az elmúlt
szombaton egy ember megh betegedųén, t e g ĥ n a p estųe megh
holt, kit azon házbeli czellédek eltemettettek.
É n megh irttain allá az Sá f á r n a k , hogy az mely házbul
azon ember ki holt, abbul mind ki űzze az embereket és a
h á z a t be tétesse.
Hasonlóképen a z t is h a l t a m megh, uyobban B u t t s u b u l valo
emberekel Rohonczra be ne botsátassa, az ott valóknak
is megh ĥagya allá ne mengyenek. Most iszonyú nagy
me legĥ vagyon, félő, hogy az pestis jobban el h a t a l m a z .
B u t s u is közel lévén Bohonczhon, az én vékony Ítéletem
szerint joualnám, Nagyságod az hegyeken általi Szaki-
ñakra egyenessen jünne és ne Rohonczra. Nagyságodat
kérem alázatossa l ezen postátų Nagyságod ųđossÿçzon
ide váryuk-e Nagyságodat vagy Rohonczra.
Ezzel Isten éltesse Nagyságodat jo egéséghben.
D a t u m Szalonok, die 29 Junii 1655.
Nagyságod alázatos szolgája inigĥ él
(T.(obiás) Groff."
Kivül címzés: „ T e k i n t e t e s és Nagyságos Urak Grof B a t t h y -
á n y Á d á m u r a m n a k w Nagyságának etc. Nekem minden-
kor kegyelmes u r a m n a k adassék."
Eredetije egy ív papiron, kívül gyűrűs záró pecséttel.
250. 1655. július 30. Rohonc.
Ljubánovics György rohonci sáfár levele R a t t h y á n v I.
Ádámhoz, melyben a többi között í r j a :
„Czak ez dolog felől köletik Nagyságodat megh találnom,
m o s t hétfen kesztek Buczuban pestisben igen h a l ñ j , mezeő-
ben kik a r a t a k és szántotak enihányon czak el estenek,
it is Bohoncon m a g j a r városban eđy legén s z o m b a t h o n
megĥbetegedet h e t f i n megholt. Holóson és Keueskuton is
m o n g y á k , hogj igen h a l n a k . "

173
251. 1655 július 5. K ö r m e n d .
Swastics ( „ S w a r t t y c h " ) I s t v á n k ö r m e n d i k a p i t á n y levele
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z , melyben a pestisről t á j é k o z t a t j a .
„ A z pestis felől t u d o m , hogy Nagyságodnak ir tisztartó
uram, mivel Egiházas Hollóson h a l ñ j kezdettek, az kiknek
meg h a d u k erős büntetés alat, s m á s faluba, se az várhoz
be ne giüienek."
252. 1655. július 5. K ö r m e n d .
K i v o n a t F a l u s ÿ György k ö r m e n d i t i s z t t a r t ó n a k B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írt leveléből.
Jelenti, h o g y : „Mégh i t t körñiül sohųl sem ĥ o l t a n a k , h a n e m
Nagyságod faluiában Egiházas Holloson t a l á n tizigh i m m á r
megh ĥ o l t a n a k pestisben, megh h a t t u k k a p i t á n u r a m m a l
eggiüt v a l a m i n t fejeket tisztességeket szeretik, se Hidas
Hollósiak, s Mo na Szecződiek amozokal eggüvé ne giár-
gianak, i t t e n is egy aszonnak es ve semmi niavaliája nem
lévén, reggelre megh holt, ennek előtte egy héttel,
de az ulta semmi betegĥségĥ sem niavalia nem j e l e n t ő d ö t t . "
253. 1655. július 13. Szaibersdorf.
K i v o n a t N á d a s d y Ferencnek B a t t h y á n y 1. Ádámhoz
írt leveléből.
Kéri, h o g y : „Szorgalmatossa l uigiáztasson kegyelmed,
hogi az szomszédságĥĥul az pestis Rohonczra is be ne
mennÿék."
254. 1655 Julius 22. K ö r m e n d
K i v o n a t Falusÿ György körmendi t i s z t t a r t ó n a k B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írt leveléből.
„ A téglia vető, az czerepezo és álczok mind robotosokat
k í v á n n a k , én Isten látia kegielmes uram, nem t u d o m hol
elő venny, mivel i m m á r mind a két Hollóson a pestis
regnál."
255. 1655. július 25.
K i v o n a t N á d a s d y Ferencnek B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből.
„Niavaliás R á ki u r a m temetésére nehezen hidgyem, hogy
el mehessek, mivel Czepregen be czuadot az pestis, s így
kegyelmednek sem i a u a l h a t o m , hogy jelen legyen."

174
256. 1655. július 28. Grácz.
K i v o n a t Kelçz Györgynek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z in-
tézett leveléből.
,,Az pestis, hogy grassálna a b b a n semmi sincs, m e r t ha
valami volna, avagy let volna, Isten ne ađgya, hogy Nagy-
ságodat voltaképpen mindenekről ne t u d ó s é t o t t a m volna."
257. 1655. július 31. K ö r m e n d .
K i v o n a t Falusÿ György körmendi tiszttartónak B a t t h y á n y
1. Ádámhoz írt leveléből.
„ A pestis dolgát a mi illetj mégh Istennek hálá itt nem reg-
nált hanem vérhasban holt megh e héten is három giermek s
a Várban is egy rabon és egy d a r a b o n t o n , s a városson is
regnál."
258. 1655. július 31. K ö r m e n d .
Kelemen György körmendi v a j d a levele B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz, s ez is írja hogy:
„az mi pestys dolgát illeti, it n á l u n k mégh edig nem volt,
đe az vérben sokan v a n n a k betegek, az héten h á r o m ger-
mek holt megh bele, it Körniöl mégh edig pestys nem
volt az Hollosiakon küöl."
259. 1655. augusztus 2. K ö r m e n d .
Swastics (Swarttych) István körmendi k a p i t á n y levele
B a t t h y á n y I. Ádámhoz.
A pestisről többek közt ezeket í r j a :
„Nagyságos u r a m , az Pestis itt köztünk Istennek neve
dicsértessék, nintsen, de az vérben sokan v a n n a k , mind
öregeken s aprókon egiaránt. Hollóson Nagyságoys u r a m az
Pestis most is igen regnál, itt is nálunk volt egi német
germeken Nagyságos uram, nem tudgiok ha az volt avagi
más kelevén, de az germek meg giogult belőle."
260. 1655. augusztus 9. Egerszeg.
Keglevics Péter vicegenerális levele B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz, melynek u t ó i r a t a a k ö v e t k e z ő :
„P.(ost) S.(criptum). I t t e n t e h á t pestis Istennek hála
ninch, bízųást eljühetnek, az Végbeliek is alig ųáriák io
hirt halhasanak az segétések felől."

175
261. 1655. augusztus 17 — november 16.
K i v o n a t „ B o h o n c z y kulczár H o n z R u d o l f n a k második
kántorbély (bor) s z á m a d á s á b ó l " 13/b. oldal. — (Szeptem-
ber 13.) „ S á f f á r u r a m hagyásábul egy szegény embernek,
a mely egj ráczot el t e m e t t e , amelyre g y o n a k o d t a k , hogj
az pestis let volna r a y t a . . . p. (int) (t.i. b o r ) . . . 1."
Eredetije folio 16 oldalas számadáskönvv, a X V I I . századi
számadások közt.
262. 1655. augusztus 17—1656 a u g u s z t u s 17.
K i v o n a t a n é m e t ú j v á r i pombain és egyéb pénz bevételi
és kiadási számadásból.
25/a. oldal. „ I t e m Nádalliay korcsmáros pestis ideiben
mint el tékoz o l t a bor á r á t , V á r b a föl nem h o z t a m , féltem
ne inficiálhattam uolna várbeli népet uile, hanem pestis
u t á n föl h o z a t t a m vasba v e r e t t e m irette, de az bizony
soha megh n e m a d h a t bor, á r á t , mert semije sincs,
ha Nagyságod ualami szolgálattiát nem veszi tu e, ados
pedigĥ in t o t o f. 224 cl."
Eredetije az „ I n t r o i t u s totius pecuniae P o m b a i n secundum
v r b a r i u m arcis Németh Uyuariensis collectus " stb.
című folio 52 oldalas s z á m a d á s k ö n y v b e n , a X V I I . századi
számadások közt.
263. 1655. augusztus 22. Somlyó vára.
K i v o n a t B o t t k a Ferencnek, Folnai Ferenc vasvári és
űrjei préposthoz írt leveléből.
„Magam a k r t a m Nagyságodhoz mennem, de nem szintén
securus vagyok a mostani j á r á s b a n az hitván infectio
miatt."
264. 1655. a u g u s z t u s 25. Szentgrót.
Szecsődi I s t v á n k a p i t á n y H a g y m á s i I s t v á n temetésével
kapcsolatban B a t t h y á n y I. Á d á m n a k a következőket
írja:
„ N e m t u d h a t o m bizoniosan az ide ualo szándékiát Nagy-
ságodnak, az temetőre, de ha szintén el j ü n is Nagyságod,
de az u r ñ a k a t én ugi i r á n z a n á m , el ne hoza magáual Nagy-
ságod, m e r t it bizony minden felől halnak, tartozom uele
hogi igh iriam Nagyságodnak. —

176
 Nagyságod senkit se idegeniczen, kérem azon Nagyságo-
datĥ, bizonj czak tegnap k u l t e m ki az H o s t a t b u l uráual
egiut egi aszont, it lakost, az kin az mirigh uolt, u g h nem
is tugia sok it ualó is, nem ishatam ielentenj, hogi m a s ide-
geniek az temetésrül ne idegenedienek, az is az ros aszony
más falura volt, az apiához, ot k a p t a az mirigiet, ugh igaz
it töbön nem volt, ha töbön fogh regnálni, arul is tudósítom
Nagyságodat. Az k a p u k o n egi egi tized aliát t a r t o m , ugi
uigiáztatok. csak adig is migh az t e m e t ő megh leszen."
265. 1655. augusztus 28. Csákány.
Csány B e r n á t B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt levelének utó-
irata :
„ P . (ost) S. (criptum). N e m t u d o m kegyelmes uraiñm j t t
köl czelekednj az sok szekeresekel k j k az pestises helekrül
ide alá j á r n a k g a b o n á t v e n j , bizonj ide alá is el hozzák az
pestistt.
J ó volna el tiltani, ha Nagyságod jó a k a r a t i a az szekerese-
ke t, hog ne j á r n á n a k ide az fele, az m j n d bog Ivánczon
el is k e z d ő d ö t t . "
266. 1655. szeptember 1. Szentgrót.
K i v o n a t Szecsődi I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z inté-
zett leveléből.
Ha Á d á m eljönne H a g y m á s i István temetésére, Szecsődi
tudni szeretné, hogy az u d v a r népén kívül kik lesznek
jelen és azoknak lovait azon falukra tenné, ,,ahol nem
halnak, igaz ų a d n a k it közel ualo faluk, ahol mégh ekorigh
nem h o l t a k " , azonban mihez t a r t á s végett tudósítást kér.
267. 1655. szeptember 4. Veszprém.
Kivonat Szilÿ Gergelynek B a t t h y á n y I. Ádámhoz intézett
leveléből.
„Nagyságod azt is paranczolta vala, hogy ha az Pestis
regnálni kezdene, megh irgjam Nagyságodnak, az Nagy-
ságos u r a m t a g a d h a t a t l a n , keztenek halogatni, hol egj,
hol kettő, hol három és a közben egjnehánj n a p o t mulat,
hogy ninczen, szegeñi Czajági Ferenc is a töbi között
megh holt ü is P e s t i s b e n . "

12 O r v o s t ö r t é n e t i Közi.
177
268. 1655. szeptember 6. Rohonc.
K i v o n a t Ljubánovics György rohonci sáfárnak B a t t h y á n y
I. Ádámhoz írt leveléből.
„Czak ez dologĥ felől külletik Nagyságodat megh találnom,
hogy az el mult n a p o k b a n Szakács I s t v á n egj k u c h t á t
fogadot Ányos P é t e r u r a m számára, nem t u d o m Nagy-
ságod a k a r a t j á ĥ u l a vagj maga a k a r a t j á ĥ u l cselleköte, a
mely legint én tudássom szerint nem is l á t o m most ezen
órában je len j megh az k o n y h a sáffár, hogy vagyon egy
ĥette a vagy e ö t t e t napi, miulta az légin ötben fekzik,
a' hol a zakáczok hálnak. Tegnap az konyha sáffár mondgya.
az Zakács I s t u á n n a k és k o n y h a mesternek, hogy megh
m o n d o t t a volna, miért ĥ a đ g ÿ á t o k iten, ki t u d g y a micsoda
n y a u a l y á b a n fekzik. Ezek csak bo londságĥnak t a r t o t t á k és
a z t m o n d o t á k , csak hidegh lölisben fekzik, de ma az
légin maga je len ete, hogy mirigh vagyon raita, azért
m i n d g y á r á s t ki űzetem az Várbul, mássok cseleközik,
a k á r ki is be fogalyák és ha ualami nyaulia raita essik,
rñagok egj más közöt el t i t k o l y á k afféle dolgot. Semm
Nagyságodnak, sem porkolábnak, sem énnekem megh
nem je l e n t e t i k " és így nem t u d j u k m a g u n k a t mihez
t a r t a n i , h a n e m „Nagyságod ul t a n ú s á g o t " v á r u n k " . —
269. 1655. szeptember 8. Rohonc.
Ljubánovics György rohonci sáfár levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, melyben a pestis terjedésének megakadályo-
zására életbe l é p t e t e t t intézkedésekről, a z u t á n a váro-
siaknak deszka a n y a g megadása iránti kérelmükről, a
várbeli isteni szolgálatnak a pestis veszedelem miatt a
városba való áttételéről ír.
„ A lázatos szolgálatoma t ayánlom Nagyságĥodnak, mint.
kegyelmes U r a m n a k , Isten kiuászághi szeörint valo szok
jókkal á gya megh N a g y s á g o d a t !
Az Nagyságĥod p a r a n t s o l a t t y á t a lázatosan értem. Isten
bizonyszághom elegé parancsolom, hogy az Hodassiak
be ne j á r y a n a k az városban, de vakmerőképpen az Hegiekre
kerülvén ugi loppták be magoka t, a mellÿeket megh
l á t u á n , ki űzetem és veretem eőket.

178
 Az városz kapuira mindgiárt szabadossokatt és oláhokat
á l l a t t a m , s feyekigh parancsoltam, hogi éyell n a p p a l
valo vigiázásban legienek, s magammis szorgalmatos
vigiázásban leszek mindenfelé. Az k u k t a inaszt éli mingiárt
ki űzetem az Várĥu l és az várossrul is, nem t u d o m mellj
fele m ö n t legien. Az Nagyságod p a r a n t s o l a t j a szőriñt
az Hodossyaknak 30 darab kü soót küldettem, mellÿ a
vámos kezéné l volt, h ü t v ö s embörrell megh m é r e t ű é n .
Az városzyak instálnak Nagyságodnál, ki tull Isten szent
F ÿ á é r t oltalmazzon b e n n ü n k e t t , ha be férkőzik az pestis
csak deszkájuk szőni leszen, kérik a lázatossa l Nagy-
ságĥodat, hogi e n i h á n j fodor deskát parantsoina Nagy-
ságod nekiek a d n j , ha sziikszéghes lészen, kit Isten ne
adgion. Nagyságĥodnak megh adgiák az árrá , h a penigh
nem leszen szükszégh, Nagyságĥodé leszen azon deska,
k ü soó felől is méltóztassék Nagyságĥod provideálnj,
miuell az Vár is sziiküll soó nélküli.
Az papok be j á r n a k az Várban misse é s p r e d i k a t i o m o n d a n j ,
az kösséggel olly embörök mehetnek be, akike t e m b ö r
nem öszmer, azért hogi aniual i n k á b tisztán m a r a d h a s o n az
Vár Nagyságĥod parantsolván felőle, az h o r v á t páternek jobb
volna az városson vinne végben azon isteni szolgálatot.
Az cseléd kedvçÿért be j á r h a t n a az egik közülök.
Éltesse Isten N a g y s á g ĥ o d a t kedves jó egészégben. D a t u m
Rohoncz die 8 septembris, 1655.
Nagyságĥodnak szegény a lázatos
szolgáya
P . S. Nagyságĥos U r a m , szegény Trombitás L u k á c s o t
Isten w sųeilt feölszéghe feleszégesztüll ki szólitotta ez
a r n j é k világĥu l. Hodosson illj keues és rövid iidő alat
lioltanak megh m á r t ö b 40 szömeljnéll.
Lyubanouicz Geőrgi m . p . "
Kívül címzés: „Az tekintettes és Nagyságĥos U r n á k Groff
B a t t h y a n j Ádám u r a m n a k w Nagyságĥának etc. N e k e m
mindenkoron kegyelmes u r a m n a k w Nagyságĥának a d a -
sék."
Eredetije fél ív papíron, gyűrűs zárópecséttel.

12*
179
270. 1655. szeptember 11. Rohonc.
L j u b á n o v i c s György k o n y h a s á f á r levele B a t t h y á n y I .
Ádámhoz, melynek utóirata a következő
„ P . (ost) S. (criptum). Nagyságĥos vram, jó a k a r a t j a heit
v á s á r t teöb nem engedne, mégh m á s napokon sem engedne
gyomüczot a d g y e t mást az piaczra h o z a t n j sohonan, az
ember nem t u d g y a Nagyságĥos v r a m , k y houa v a l o . "
271. 1655. szeptember 12. Szalónak.
Ljubánovics György k o n y h a s á f á r levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, melyben í r j a :
„ I t hála Istennek most jó egéséghben v a n a k az városon
és az falukon az edgy Hodásziakon k j u o l . "
272. 1655. szeptember 12. Keszthely.
P e t ĥ ő László komári k a p i t á n y levele B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz, melyben a többi közt kérdi, hogy szükséges-e, hogy ő
bemenjen K o m á r ĥ a . „ K é r e m Nagyságodat, ne
neheztellye meg irnia ez arán mit legyek cselekedendő
miuel az Pestis is kezdődik ezen az földön, talán még k é t t ,
hét alat Comissárius vraim sem jőnek a l á . "
273. 1655. szeptember 13. Rohonc.
Ljubánovics György rohonci k o n y h a s á f á r röviden jelenti,
hogy: „ H á l a Isten pestis it nem regnál."
274. 1655. szeptember 13. Rohonc.
K i v o n a t H o r v á t István rohonci porkolábnak B a t t h y á n y I.
Ádámhoz írt leveléből.
„Az minemeő R a b felől j r t o m volt Nagyságodnak, az el
rnult n a p o k b a n , Segesdi Vaho, aki be tegeskedett, azon az
el mult éyel 12 órakor a pestis keölt az hon/a alat, Nagy-
ságod ul tanulságot, várok, mit cselekedgyek azal."
275. 1655. szeptember 15. Rohonc.
Ljubánovics György rohonci sáfár levele B a t t h y á n y I.
Ádámhoz, melyben jelzi, hogy pestisbeteg most csak H o d á -
szon v a n .
„ I t e n hála Istennek sem a v á r b a n , sem az városon n i n t -
szen most s e n k j betegĥ az falukon is az edgy Hodászon
kyuol."

180
276. 1655. szeptember 16. Rohonc.
Ljubánovics György levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, mely-
ben a többi közt jelenti, hogy: Mind az alsóvárosban, mind
pedig a v á r b a n egy-egy embert rendelt, akik az (infectio)
istrázsára éjjel-nappal vigyázzanak.
„ A z t o t is megh h a t a m , hogy ha keresztiñ vagy török rab
jöne, hirem nékuell ne boczássák be " m e r t „legjob-
ban t a r t o k , hogy azok leghamaráb be hozák az pestist."
277. 1655. szeptember 20. Egerszeg.
Kerpacsics I s t v á n k a p i t á n y levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz,
melyben a többi közt azt í r j a :
„Megh érteötem, m i t parancsol Nagyságod, hogi megh
iriarn holott regnál pestis Nagyságodnak. It hála Istennek
sehol köszel ninczen pestis, h a n e m M a r t o n f á n , Tallósban,
Chehiben, de mere köl meni Geőrvára s az Szala melel
nem halnak sehol."
278. 1655. szeptember 25. Rohonc.
K i v o n a t H o r v á t I s t v á n n a k B a t t h y á n y Ádámhoz írt leve-
léből.
„Az minemeő rab most megh iöt Nagyságos, uram, noha
ot nem halnak az hol j á r t . de a teöbbi közzé nem bocsát-
t a m , h a n e m az H o r v á t Várasbañ egy p a j t á b a n kültem
Sáfár u r a m m a l egyet é r t v é n . "
279. 1655. szeptember 26. Dömölk. (Deömeölk.)
Kivonat Dömölky (Deömeölkÿ) Andrásnak B a t t h y á n y I.
Ádámhoz írt leveléből.
Kénytelen levelet írni és „ m a g a m mentem uolna Nagy-
ságodhoz, de miuel az üdőnek m a s t a n y alkalmatlansága
m i a t t reménlem asztot, hogy Nagyságodnak magam
praesentiáiual kedvetlenséget szerzenék, jól lehet Istennek
hála mégh itt az falumban az pestis mégh nem volt."
280. 1655. szeptember 27. Rohonc.
Ljubánovics György sáfár levele B a t t h y á n y Ádámhoz,
melyben a többi közt írja, hogy:
„ I t mind az v á r b a n , mint városon és falukon az edgy
Hodázon kiuol m i n t jo egéségben. Zombathelen mondgyák
Nagyságĥos v r a m , hogy kez ek pestisben h a l ñ j . "

181
281. 1655. szeptember (nap d á t u m hiányzik) Rohonc.
Kivonat Beke Zsigmondnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből. „ É n Nagyságos U r a m , ugy iöttem vala haza,
az mint az Pestist kezdették vala hirdetni, hogy mindgyá-
rást cselédestül el keöltözvén innenđ, de legyen hála Isten-
nek, it afféle bizony nincsen, az egy Ráczon kívül (azt sem
t u d o m , a b b a n hólt-e meg, avagy nem) miulta haza iöttem,
nem hogy Pestisben, de m á s n y a v a l y á b a n sem holt senki,
hanem szép békével v a g y u n k . "
282. 1655. október 1. J á k .
K i v o n a t Folnai Ferenc vasvári préspostnak B a t t h y á n y I.
Ádámhoz írt leveléből.
„ K é t vy p a p o m érkezék Béczből, kik égh első miséieket el
nem m o n d o t t á k . Es mivel Szombatĥéiçn félő az pestis
miat, ha N a g y s á g o d n a k ellene nem lenne, v a s á r n a p estųére
oda uinném őket, hogy lietfén, ugy mint S. (zent) Ferencz
n a p j á n az v y u a r i colostromban m o n d a n n á k el, h a d imád-
kozzanak N a g y s á g t o k é r t . "
283. 1655. október 1. Veszprém.
K i v o n a t Szilÿ Gergelynek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből.
„ t, efelé igen igen regnál a Pestis ugy a n n j r a , hogy igen
fölötteeb", L a t o s J á n o s és György és Péter deák „ m o n g j á k
mégh w nalok nem regnálna a Pestis."
284. 1655. október 5. Szalónak.
K i v o n a t a szalónaki porkoláboknak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írt levelükből.
„Istennek hála i t t mégh mind t ű r h e t ő á l a p a t t a l u a g y u n k ,
h a n e m Hodászon ugy h a l j u k az pestis igen grassál, Sauanjó
viznél is N a j s t i f f t ñevő f a l u b a n m u t a t t a ki rnagátt, meni
jobban lehet, v i g j á z á s b a n u a g j u n k . "
285. 1655. október 7. K ö r m e n d .
Svastics ( S w a r t t y c h " ) I s t v á n körmendi k a p i t á n y levele
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z , melyben sót kér azon indokolás-
sal, hogy „ N a g y s á g o d előt nilván vagion, hogy az Pestis
Georöt és Szombathelen és teöb ĥeleken is regnál. Mivel

182
 penigh Nagyságos U r a m v e t sóm Giőröt vagion s nem me-
hetek é r e t t e " kér Á d á m t ó l tíz d a r a b kősót,
286. 1655. október 11. Bécs.
K i v o n a t Rosenfeldi S u t t e r Lénárd bécsi udvari kályha-
fűtő, m a j d ajtónállónak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt levelé-
ből.
Török országból (helyesebben: török területről) jelentik:
„ D a s die Pest so starkĥ dar innen sey, das zu Ofen wons
wenig sterben, das taglich vber 180 Menschen s t e r b e n . "
287. 1655. október 12. Bode.
K i v o n a t Ságodi I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz intézett
leveléből.
,,Köveskuton halnak, B ü k k ö n , G u a r b a n , Meszlenben egi-
ebüt az hol az én k a t o n á i m v a n n a k , sohųl sem h a l n a k . "
288. 1655. október 12. Bohonc.
K i v o n a t Ljubánovics György rohonczi sáfárnak B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z intézett leveléből.
„ N a g y s á g o d a t kölletik megh találnom ezen dolog felől.
Gombkeoteo Mátyás és L a k a t j á r t ó J á n o s Zombathelre
j á r n a k , az pestis igen grassál ot. Nagyságos V r a m mit
kellessik cselekednem.

Az V á r b a n és v á r a s b a ñ hála Istennek nincsen betegĥ

ember, e leget ųigáznak az k a p u k o n , h a n e m ha lopua
jeön valaki be,"
289. 1655. október 13. Rohonc.
L j u b á n o v i c s György sáfár levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz,
s jelenti, hogy:
„Az m i n e m j embert k j üz em feleségestől az városbol, kit
az mirigh szökte megh azon e m b e r n e k " az éjjel egy gyer-
meke h a l t meg. Az ember legyen n é h á n y napig ode kint.
290. 1655. október 14. Bohonc.
Groff Tóbiás levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz, a pestis m i a t t i
szőlő szedés t á r g y á b a n .
„Az B u c z u y a k n a k penigh, kiknek i t t szőlőjek ųagyon legĥ
utolb engedem megh (t.i. a szőlő szedést), az egésséghes
emberek véghez uéuénelleőb az w szüretjeket. Az Hodászy-

183
 a k n a k mii nemű k é t t sző lőÿ ok vagyon itten, kit t a r t o z -
n á n a k megh szedni, de m o s t a n az Pestisre nézve megh
nem szedhetik."
291. 1655. október 27.
K i v o n a t a pénzek kiadásáról szóló feljegyzésekből. („Me-
moriale,,).
H o r v á t Miklósnak Rohoncon " keő só 2. —
„ I t e m , migh az Pestis megh szűnik n a p : (jában) hus lib.
(rae, azaz font) 2. — "
E r e d e t i j e fél ív papíron, a X V I I . századi számadások közt.
292. 1655. október 28. Rohonc.
L j u b á n o v i c s György s á f á r n a k levele B a t t h y á n y I. Á d á m -
hoz, melyben röviden írja, hogy:
„ I t az v á r b a n és városon hála Istennek mintsen senkj most
betegĥ, az falukon is az egy H o d á z o n kiüül egisigben ųan-
nak az emberek,"
293. 1655. október 31. Egerszeg.
Kerpacsics István k a p i t á n y levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz,
melyben í r j a :
„Az m a r h á n k a t nem féltem anira, mint az O s t a t ü n k e ,
m e r t az viteőszleő rendet soha be n e m vehetem. Nagyságos
kegyelmes vram, iten imár az külseő ostátban az á r k o n
t ü l egi haidu iastl fiastul az mirigben megh holt, miuel
s t r a s a k a t t a r t a t o k , hogi ide be ne meien miriges ember,
jüt uolna K a p o r n a k r u l , egi haidu, be a k a r u á n j u ñ j , nem
bocsátatok be, s ugi m e n t ahoz az haiduhoz, uele iuotth és
ugi a t u l ragadó ráia, az házot be peczeölteötem,és onaid
kiųül senkit be nem ereszte k . "
294. 1655. október 31. K o m á r .
K i v o n a t P e t ĥ ő Lászlónak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„ É n az nagj pestisre nézne (nem a k a r u á n közö tök lennem)
be jöuék K o m á r b a n " .
295. 1655. november 2. Szalónak.
K i v o n a t Groff Tóbiásnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„ A z it ualo L a k a t g y á r t ó , ki az Vár előtt lakik, az e l m ú l t

184
 héten Küszöghen uolt szőlő szedésben, onnend megh
iövén, f e k ü n n i esset, melyet megh értųén, h i v a t t a m , a
feleséghet, megh kérdettem, my n y a u a l j á b a n fekszik az
ura, egy elseőben nem a k a r t t a megh m o n d á n ÿ , a n n a k
u t á n n a megh m o n d o t t a , hogy mirigy szökött r a y t a . Az
okáért m i n d g y á r t ky k ü l d e t t e m az városrull m a g á t ,
feleséghét és gyermekit, az h á z a t be t e t e t t e m . Most ha
egy várossy ember czak egy éyel kün hál is, megh h a t t a m
az k a p u s s o k n a k , hogy be ne boczássák, h a n e m k ü n legyen
migh megh szelőzik."
296. 1655. november 5. Egerszeg.
Kerpacsics István k a p i t á n y levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz,
melyben jelenti, hogy:
„Az Pestis hála Istennek t o u á b az egi háznál nem m e n t ,
inert mingiárt be peczeltetem."
297. 1655. november 8. Szalónak.
K i v o n a t Groff Tóbiásnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z intézett
leveléből.
„Az L a k a t g y á r t ó n az mirigy kifakadó , negyed nap ul
fogĥva, jól itélem, hogy megh jogÿul belő le. J ó messze
az Várastul c z i n á l t a t t a m egy szint egy árokban, o t t vagyon
feleségĥével és gyermekéuel."
298. 1655. november 11. Muraszombat.
Lippicz Ferenc levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
felkéri, hogy Á d á m a rakicsányi kastélyban engedjen á t
neki egy „háza ", (azaz: egy helyiséget) m e r t fél, hogy i t t
Muraszombatban is, az ide pestises helyekről járdogáló
emberek m i a t t kitör a pestis.
„Allászatos szolgálatomat aiánlom Nagyságodnak, mint
kegielmes u r a m n a k .
Isten sok iókal, kedves io egéségel és sok ió szerencsékel
ágia megh Nagyságodat.
Nagyságodat, m i n t kegielmes u r a m a t kérőm alászatosan,
Nagyságod ágion egi h á z a t az Nagyságod Kákicsáni kos-
téliában, mivel ide Muraiszombatba oned fölül igen kesz-
tek alá járni az emberök pestisös ĥelekről, félő hogi it is
el nem keszdógiék az pestis, de még Istennek hála, köszö-

185
 t ü n k nincsen. Nagyságod ul, m i n t kegielmes u r a m ul ió
választ várok. Eszek u t á n Istennek ajánlom Nagyságodat.
K ö l t Muraÿ z o m b a t b a , 11 novembris, a n n o 1655.
Nagyságodnak alászatos szolgáia
Lippicz Ferencz.
Kívül címzés: „ A z t e k é n t e t ö s és nagyságos Groff Bothiani
Á d á m u r a m n a k ii Nagyságának, császár u r u n k üfelsége
D u n á n ined Kanisa ellen való végh ĥászainak fő generáli-
sának, nekem kegielmes u r a m n a k ő Nagyságának adasék."
Eredetije egy ív papíron, gyűrűs zárópecséttel.
2.9.9. 1655. november 14. Rohonc.
K i v o n a t Ljubánovics György sáfárnak B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz intézett leveléből.
I t t , „az v á r b a n , várason és az falukon az egy Hodászon és
Peörenyén kivol jó egéségben v a n n a k az e m b e r e k . "
300. 1655. november 16. Tarcsa.
K i v o n a t E n y e d y J á n o s n a k , a vasvári k á p t a l a n jegyzőjé-
nek B a t t h y á n y I. Ádámhoz intézett leveléből.
„ H a t hete már Nagyságos Uram, iniuta h á z a m t ó l Szom-
b a t iéiról a veszedelmes pestis miat el kölletet jönnöm s it
T a r ç ĥ á n szarándokságban chelédestől niomorkodom, há-
zam felé sem merek Nagyságos U r a m semminemő szük-
ségemért küldeni."
301. 1655. november 10. Rohonc.
K i v o n a t Ljubánovics rohonci s á f á r n a k B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz intézett panaszkodó leveléből.
„Ma estųe esék hireinel, Nagyságĥos v r a m , hogy Sám-
falwaj praedicatornál edgy gyermek pestisben holt uolna,
az gyermeket máshon oda hozták, olly szófogadatlanok
Nagyságĥos v r a m az polgárok, nem a k a r j á k Nagyságodĥ
p a r a n c h o l a t j á t f o g a d ñ j , hogy soha ne j á r j a n a k és m á s honéđ
embereket ne f o g a d g y a n a k be, n e m t u d o k mit cselekeđnÿ
ųelek."
302. 1655. november 19. K ö r m e n d .
K i v o n a t Falusÿ György t i s z t t a r t ó n a k B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz írt leveléből.
Jelenti, hogy Csonka Musztafa török hadifogoly sarczbeli

186
 sójából 150 darab „ m o s t is az falukon vagion, k a p i t á n y
u r a m azt inondgia, hogy Nagyságod paranczolta volna
megh, ne hozzák be, mivel pestises helről h o z t á k , itt is,
mind H o r v á t Nádallián s mind pedigĥ Szecződön igen kez-
det a pestis regnálni."
303. 1655, november 20. Muraszombat.
Kivonat Lippicz Ferencznek B a t t h y á n y I. Ádámhoz
intézett leveléből. Ennek utóirata a k ö v e t k e z ő :
,,P.(ost)S.(criptum). Kérőm alászatosan Nagyságodat, mint
kegielmes u r a m a t , Nagyságod adason egi hászat az Nagy-
ságot Rakicsáni kostéliában, ha it Muraÿ S z o m b a t b a vala-
hogy az pestis el keszdődnék, mivel sok gyülevész ember
jár föl s alá Muraÿ Szombatra, még Istennek hála it az
kis darab földön semi dögleletösség nincsen."
304. 1655. november 20. Szalónak.
Kivonat a szalónaki porkoláboknak B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz írt leveliikből.
„Mast hála Istennek ió egéségbe vagiunk rnindniájan, az
L a k a t j á r t ó cselédgie is, hanem az kouáchnak k é t fiát Vas-
hegybe uiték volt elsőbe, onnét Somfai Praedicatorhoz,
a n n a k egyke hirtelen meg holt, az P r a e d i k a t o r házánál,
ki mondgia, hogy Pestisbe holt, ki mondgia kórságba, az
apiát és a n j á t inned el ĥ i t t á k , hogy eltemették, és mi
az városba ewket be nem b o c h á t t u k , mig ioban meg nem
inquirályuk."
305. 1655. november 21. N é m e t ú j v á r .
Káldy P é t e r levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben meg-
felelő indoklással kéri fizetésének kiadását.
„Miųel m á r h á r o m holnapja leszen, hogy h á z a m b u l az
Pestis miat ki kölletet bontakoznom és az mi keuess költ-
séget magamal h o s t a m uolt már n a p o n k i n t el kölletet
költenem, hásomhoz sem merek küldeni, miuel most legĥ
iobban uagion celédem kösot azon betegĥségĥ" kéri t e h á t
kevés fizetésének megadását.
306. 1655. november 21. Bakicsány.
Lepossa György rakicsánÿi s z á m t a r t ó levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben leírja, hogy a szentpéteri szűrszabó-

187
 k a t a m a r t y á n c i vásárba nem a k a r t á k beengedni, amiből
azután parázs verekedés t á m a d t . E t t ő l eltekintve:
„Mondgiák azért szabó uraimék, hogy nálok n e m halnak,
megh engedhetni azt, de elégĥ az, hogy adósságok egiüt
és m á s ų t is vagyon pestises helieken, a kinek exigálássában
infectuáltatuán ide is ne hozzanak, azért arceáltatuk az
it valo vásárok ų .
Dobrára sem erezteték üket, mintszenti vásárra, Muraköz-
ben sem erez ik, ide sem kellett volna iiinyek, midőn t u d t á k ,
hogy a vásár megh vagyon tiltatų a . "
307. 1655. november 23. Rohonc.
Ljubánovics György rohonci sáfár levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben a többi közt í r j a :
„Az Nagyságĥod parancsolatÿa szerint megh h a t t a m az
Inczédy bírónak, hogy azon házbó l az aszóñit ki uoszen
és be pecsétellyen, N a r d á n is Nagyságĥos v r a m e d j aszóin
ember holt, nem t u d o m a b a n holtj meg vagj m á s nyava-
lyában, de ĥerteilen holt megh, azért azon házból is megh
hatom, hogy az teöbj czelédet k j uőzék."
308. 1655. november 27. K ö r m e n d .
K i v o n a t Falusÿ György t i s z t t a r t ó n a k B a t t h y á n y I. Ádám-
hoz intézett leveléből.
,,Itten halogatni is kezdettenek, az többi közül egy Gomb-
kötőnek egy hét alat három cselédgie holt meg, hogy az
legĥutolsó giermeke megh ho l, vaida u r a m m a l reá kül-
d ö t t ü n k , hogy hiiti szerint mongia megh, ha nem pestisben
holtanak-e megh. A z t m o n d o t t a , hogisem m i n t megh
eskudgiék, inkáb kü megien a Városbul, és igy k ü l d ö t t ü k az
Városĥul minden háza népével eggiüt."
309. 1655. november 29. Csákány.
K i v o n a t Szecsődi Istvánnak B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z írt
leveléből.
„Miuel tegnap hostanak nekem leuelet Sentgrotril, meliet
az sabad v a j d a és az egés seregĥ iraminemü mód nélkül
való dögh halál v a n köztük, ugi anira, hogi maig az lañza
előt való uczaban czak férfi ember is aligĥ m a r a d , mind
el hal, az segény F ő d uári Máté v a j d á t is tegnap temeték el,

188
 meliet bizonj sivem serént b á n o k . . . . én mindgiárt ir am
az seregnek mihez kitul fügienek adigh, migh az hiutándögh
meg sunik köztök s alá mehetek közikben, de én isten látia
mast közikben nem megiek ilien dögleletességben, h a n e m
Laskoy v a j d á n a k és K u n A n d a r á s n a k ir am, hogi vala-
mint feiket tisteségeket szeretik, az Várban iárianak h á l ñ j " ,
s a Várra és mindenre szorgalmatos gondot viseljenek.
310. 1655. december 3. Szalónak.
K i v o n a t Groff Tóbiásnak B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből.
„az itt valo k o v á c h o t és L a k a t t g y á r t ó t t , ha Nagyságod jó
akara t j a volna, talánđ ideje volna be ereszteni házokhoz,
ott kin a hidegh czak megh veszi wket, ninczen s m j nya-
valyájok most, hanem egéséghessek.
Oh Szalonokon egy aszony e m b e r t szők e megh a mirigy,
a m i n t az emberek beszilik, sehová sem volt, hanem a
k u t t r a m e n t uolna vizért, ott u a l a m j rosz r u h á t talált,
azt ueötte volt feöll, házához uéuén, azután m i n d g y á r t
r a y t a szökött a mirigy!"
311. 1655. december 5. Csákány.
K i v o n a t Csány Bernátnak B a t t h y á n y I. Ádámhoz írł
leveléből.
„Szent Giörgi völgre szóló levele ot feletem, külgie meg
Nagyságod, had külgiek azon emberér t, k j pestis elen
t u d giökér orvoságot."
312. 1655. december 7. Rohonc.
Ljubánovics György sáfár levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz,
melyben a többi közt jelenti, hogy:
„Az Várban városon és falukon hála Istennek jó egéségben
vanak az emberek, Hodászon sem regnál, mint „az ellųőtt,
holt is H o đ á z o n teöb 200 emberné l."
313. 1655. december 12. Csákány.
Csány B e r n á t levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben a
pestis ellen gyökérorvosságot t u d ó emberről a követke-
zőket í r j a :
„Pestis ellen az minemő ember t montam vala Nagysá-
godnak Szent Giörgy völgién, hogi valamj giökérel tud

189
 orvoságott, azon ember el h o z a t t a m . It vagion nálam,
ha Nagyságod k i v á ñ ñ j a-e föl k ü l d e n j a v a g y nem, nagiott
k ö t t , liog t u d pestis elen Isten u t á n , v a n a k giökerek nála,
az hol lakjk ot körül valo emberek igen t a r t n a k hozá, mind
eg tudósnak mondgiák jövendő m o n d á s b a n az emberek,
egiéb arán Czordás, Nem i Babocsj v a j d á n a k attia fia,
az m j k e t t mond én bizonj n e m hihetem és kösségis czak
balgatagságĥų vagion hogy hisznek n e k j . Nagyságod
levelé t bog: nem láta az falu nem a k a r t á k el boczátani,
h ű t ő m e t emberségeme t k ö t ö t e m nekik, hogi senki ül
semj bán ása nem łeszeñ és megint vizĥa k ü l d ö m . "
( N B ! a gyökér, melyről i t t szó v a n , valószínűleg a Petasites
T o u r n növény gyökere lesz, amelyet ebben a korban a
pestis ellen tényleg használtak és ezért régebbi magyar
neve: mirigyfű, ma k a l a p f ű n e k is nevezik.)
314. 1655. december 12. Egerszeg.
Kerpacsics István levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz, írt le-
veléből :
A törököket, akik a H o s t á t r a voltak „ m i n d e n éiel száz
louasal, száz gialoggal lesetem iiket, mert miuel az külső
o s t á t b a n mirighben halnak, be n e m merem bocsátani az
belseő v á r b a n , miuel hála Istennek it mégh egéséges az
viteoszleő r e n d . "
315. 1655. december 14. Rohonc.
K i v o n a t H o r v á t István rohonci porkoláb B a t t h y á n y I.
Ádámhoz intézett leveléből.
„Nagyságodnak, mint kegyelmes v r a m n a k a k a r á m érté-
sére adnom, hogy az eleőt h a r m a d nappal egy Bilasovicz
neveő szabadosnak az alsó v á r a s b a ñ megh szökvén az
mirigy egy gyermekét, az el mult éyel megh holt, két po-
kolvar és az ho na alat vólt a mirigy r a i t a . "
316. 1655. december 18. Csákány.
Csány B e r n á t levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
írja:
„Áz tudós e m b e r t nem t a r t a h a t á m , sok kéredszésére el
köle bocsátanom, h a n e m azt f o g a t t a m j h á t t érte küldök

190
 el j ü n mjndgiárást, meg irám Szeri P é t e r j v a j d á n a k , hog
el hozasa, sok az ü mestersége, k i t t ü beszél, én nem m j n d
h j h e t e m , mihát meg hozák vitem vizem föl, a d o t t olian
giükerett pestis elen valótt, hog k ú t b a n köl t a r t a n i és eni
is köl bene, azt mondgia, zántalan sokat beszél, mind eg
jüvendo mondónak t a r t i a m a g á t , de igen fél atul, hogy ör-
döngősnek nevez ik, azt mondgia maga t e s t é t t etessük
vele, ha igazat nem m o n d . "
317. 1655. december 24. Csákány.
Csány B e r n á t levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, amelyben a
többi közt a gyökerekkel pestist gyógyító emberről ír.
„ I m kegyelmes uram Nagyságod parancsolatia szerént
föl kültern Szen Giörg völgi tudóst, igen fél szegénj n j a -
valiás, én h ü t ö m r é f o g a t a m neky és az f a l u n a k , hog senki
ül nem leszen bán ása, sok dologi az miket beszél.
Kérem Nagyságodat m j n d kegyelmes u r a m a t ne leg¡en
valami bán ása. B a b o ç s a j Ferencz v a j d a is irt nekem,
hogi v a l a k j meg ne háborgasa, mivel B á t t i a nekj, m a g a m is
föl m e n t e m volna kegyelmes u r a m vele Nagyságod szolgá-
latiára, az innepek közöt valo vigiázásra nézve nem merek
el menj ne hogy a készülődő török meglepetés szerűen
valami k á r t tegyen.
„Ezen tudós sok féle niavaliátul tartia m a g á t orvosnak.
Gyokerekel valo és bizonios dolog, hogi t u d pestis elen,
v a l a m j t kérdenek tiile, mindenre tudósnak t a r t i a m a g á t .
Egj hétig tarcza ott fön Nagyságod."
318. 1655. december 27. Szaibersdorf.
Kivonat Nádasÿ Ferencnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből.
„Az nemes vármegiében mind ezen dologĥ (ti. E g e r v á r
felépítése) ųégett, s mind más szükségĥ képpen el igazí-
táshoz ualo dolgokért giülés legyen k é u á n t a t i k , én alkal-
matosnak ítélném az pestis miat, ha Hiduégen celebrál-
ta nék, remélem mégh a b b a n az helyben nem eset uolna
az pestis, melynek bizonios terminusát ennek u t á n n a érté-
sére adni kegyelmednek el nem m u l a t o m . "

191
319. 1655. december 25. Veszprém.
Szilÿ Gergely levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben a
pestisről ezeket í r j a :
A halas emberek szerint „Böczben ü közöttök az Pestis
mégh n e m v o l t . "
T u d a t j a t o v á b b á , hogy „Az pestis hála Istennek itt az m j
ĥelünkben megh szűnt, hol egy hétben egy, hol k é t t hétig
is ninczen hála Istennek h a l o t t u n k . "
320. 1655. december 28. J o b a h á z a .
K i v o n a t Teveli I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írott
leveléből.
„ N a g y s á g o d a t , mint régi kegyelmes v r a m a t készerétetem
ez alázatos levelem által meg találnom s kérném Nagysá-
godat, hogi Nagyságod ne feledkeznék el az m j r a b a j n k
felől enj sok időtiil fogván, igaz Nagyságod V r a m az előbi
irot levelemre irgia Nagyságod hogj ez az regnáló pestis
meg szwnvén föl menék Nagyságodhoz s Nagyságod
igazításban vené törökök dolgát, de kegyelmes v r a m vagj
leszek én ot vagj nem, de ha az Nagyságod kegyelmes
teczése t a r t g j a el igazithathja Nagyságod, kérem is Nagy-
ságodat, m i n t kegyelmes v r a m a t , ne háđgjon iámbor rigi
öreg szolgáját károssá maradnom, még nihul-nihul kévésé
halogatnak it Bábaközben, de eben az hul lakom vágjon
három holnapja hála Istennek nem holtak, azért m a s t nem
merek Nagyságodhoz m e n n e m . "
321. 1655. december 30. Szentkereszt.
Kivonat Hedelfalvi Heđly Mátyásnak valószínűleg
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt leveléből.
„Az u r eő Nagysága is sokszor jó emlékezetben ųagyon
Nagyságod felől, ki az Pestis miat ide be költözvén még
usque ad 12 Mártii j t t fogĥja continuálni l a k á s á t . "
322. 1656. j a n u á r 1. K ö r m e n d .
Swastics (Swartych) István körmendi k a p i t á n y levele
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z melyben főleg a pestis garázdál-
kodásáról ír.
„Alázatos szolgĥálatomat ajánlom Nagyságodnak, mint
kegyelmes U r a m n a k ,

192
 Is en szok jóval álghja megh Nagyságodat mind az N a g y -
ságod jó akaróival e g y u t .
Nagyságod levelit v e t t e m , megh i r t e t t e m Nagyságod m i t
paranczolt volt, hogj Köcző Mihál is P a t k a y M á t ĥ y á s
mir nem mentek föl, eddigĥ is az Nagyságod paranczolat-
jára fel mentek volna, de mivel hogy idegen helieken j á r t a k
az holj pestisben holtak, is hogj megh g y u t t e k is, P a t k a y
U r a m hozot volt egy rácz gjermeket, az mely gjermek feit
t o r k á t f á j dal a, megh holt, abba n e m mentek föl Nagysá-
godhoz, vallamy m a r h á t h o z t a k volt, azt a d o g a t t á k el,
mivel it igen ui ez az m a r h a , abba kis ek, it voltak nálam
magok azt m o n t á k , hogj Nagyságodnak megh i r j a m , igj
livin dologĥ ha Nagyságod parancsolj föld mennek Nagy-
ságodhoz. Nagyságod is az felül ir, hog az pestis felül t u -
dósitczam Nagyságodat, az hiten Nagyságos U r a m az alsü
k a p u n á l Dobos Balásnak meg holt lánkája, azt m o n t á k
Nagyságos U r a m , hogj abba holt meg, m a g á t m i n g y á r t
k j k ü l d t e Nagyságos U r a m az v a j d a az városĥul. A z t is
irja Nagyságod, Nagyságodnak megh irjam, hogy Ságodÿ
u r a m is K á l d j Ferencz u r a m k a t o n á i is ha k j szállottak-e.
Nagyságos U r a m ninczen hjrem, hogj k j szálotak volna,
ha kiszálotak volna edigh Nagyságos U r a m be küldtek
volna, It az B á b a Nagyságos U r a m igen által álot.
Nagyságod továb m i t paranczol, ahoz t a r t o m m a g a m a t .
Ezek u t á n Isten iltesse Nagyságodat szok estendeigh jó
egisighben. Költ K ö r m e n d e n , die 1. Januarii, anno 1656.
Nagyságod alázatos szolgĥája
migh il
S w a r t t y c h Istuan m . p . "
Kívül címzés: „ A z tĥekintetes is nagyságos Groff B a t t h y á n y
Á d á m U r a m n a k ü nagyságának nekem mindenkoron ke-
gyelmes U r a m n a k a d a s z i k . "
Eredetije egy ív papíron, kívül g y ű r ű s zárópecséttel.
323. 1656. j a n u á r 2. Rohonc.
K i v o n a t H o r v á t I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írt
leveléből.
P a k s i Gyuricza nevű rácz ember, dacára Doctor Gábor

13 O r v o s t ö r t é n e t i Közi.
193
 orvosságának „tegnap e ðt meg hólt", de nem pestisben,
hanem köhögött és a g y o m r á t „ f á j đ a l t a t t a és eddig is
is minden esztendőben e féle nyavalja volt r a j t a . "
324. 1656. j a n u á r 4. K ö r m e n d .
K i v o n a t Ságodi I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„A. pestis m a s t ismégh megh czöndesedet, ui esztendő
n a p ul fogva nem volt egi halott is, a ki a b b a holt volna
megh, ma temetnek egiet, Hidasi giermekét, de nem a b b a n
holt m e g h . "
325. 1656. j a n u á r 5. K ö r m e n d .
Kivonat Ságodÿ I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Ádám írt
leveléből.
„Mast semi h i r ü n k nintsen a kit Nagyságodnak t u d n é k
irnia, a pestis hála Istennek most megh czendesedet."
326. 1656. j a n u á r 9. K ö r m e n d .
K i v o n a t Swastics István körmendi k a p i t á n y n a k B a t t h y á n y
I. Ádámhoz írott leveléből.
„Az mi K á l d j Ferencz uram allata valókat illetj Nagyságos
Uram hiremé még nintsen, hogy ki szállotak volna. Az
Pestis felöl is Nagyságod parancsolt volt, hogy ha teob
esnék, Nagyságodat tudóséczam. Azért Nagyságos U r a m
mig Csánj Uraimékkal J o b b á g y i b a n voltam, addig László
J á n o s nevő k a t o n á n a k egy gyermeke megh holt az Pestis-
ben. Magát, germekit és cselédgiét kj küldettek Mizdó
nevő falura, ottan Nagyságos U r a m megh szokte mind
az k é t germeket. Nagyságodnak most egiebet nem tudok
irnom."
327. 1656. f e b r u á r 3. Alsócsatár.
Kivonat Meszlényi Benedek B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből.
A vármegyegyűlés m e g t a r t á s t illetőleg ír, s „mivelhogi
Söphtén és az körñiül leuő f a l u k b a n Isten a k a r a t t i á b ó l
csendességĥ vagion az Pestis miat, alkalmatossabnak Iáçzik
ugian Sophtén lenni pro príma m a r ii" (ti. a megye gyű-
lésnek).

194
 328. 1656. f e b r u á r 11. Grácz.
Séllyei Pál levele B a t t h y á n y I. Á d á m h o z , a h a l á r u n a k
Gráczba való be nem engedése t á r g y á b a n .
„ H a s z o n t a l a n Nagyságodnak a n n y sok instálása az hal
béboczátása felől, mivel ugyancsak megh nem akariák
engedni, hogy fel h o z a t h a t n á Nagyságod, okul azt vetik,
hogy o t t a n légióĥban holtak s halnak is, a honnéd az h a l a t
hozzák Az hal bébocsátása talán nem a n n y r a a
Pestis miat, mint czak hogy boszanthassák Nagyságodat,
differáltatot, mellÿ ha ugy legyen, iobban végére menvén
Nagyságodat is t u d ó s é t o m . "
329. 1656. f e b r u á r 20. Szentgrót.
K i v o n a t Szecsődi I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
„ S á r k á n y J á n o s uram ir egi leuelet Keszthelrül az házak ála-
p a t i felől, ilien formán ir ü kegyelme, hogi az pestis megh
szűnt volna Egerszegen, ha ugi uagion, czak Egersegre
megien be ü kegyelme, holot megh nem szűnt uolna, az
jüvő héten ide fogh jüni ü kegyelme."
330. 1656. február 23. Szaibersdorf.
K i v o n a t Nádasdy T a m á s n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz í r o t t
leveléből.
„ H o g y az országĥ giülésétül foghvást kegyelmeddel szem-
ben nem lehettem, az döghleletes pestisnek kel tulaidoné-
t a n u n k , itt Szaibersdorff ų á r a m b a ñ ñ is mint egy kalitká-
ban rekesztve czak ugy voltam, sohova nem merészeltem
ki m e n n j . "
331. 1656. március 4. Körmend.
K i v o n a t Falusÿ Györgynek egy rét m i a t t t á m a d t viszály
ügyében B a t t h y á n y I. Ádámhoz intézett leveléből,
í r t e h á t bizonyos vitás rétről, mely Salamon J á n o s t illeti,
s mely m i a t t a Nádaljaiakkal viszálya van, s akik „ m i n d e n ,
képen azon igiekeznek, miképen el ronthassák, mert vala-
hánszor valamely rész rétierül az m a r h á i a azon veszekedő
rétre lépnek, mind annyször 4 forint birságot innának reá,
az m i n t most is, hogy az Pestis elöl közülök el ment volt, s
i m m á r az Pestis közötŁök megh szűnvén viszha házába

13*
195
 ment, sem m a r h á i á t marháiok közöt nem engedik iárny
sem kutiokrul nem engednek nekj vizet h o r d a t n j , h a n e m
merő excommunicatossá akargiák tenny, azért kérem
alázatossan Nagyságodat, vessen oly zabolát száiokban,
az meliben békességben m a r a d g i a n a k . "
332. 1656. március 23. T o b a j .
K i v o n a t Tapolcsányi J á n o s n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írt leveléből.
í r j a , hogy a koronaőrző pénz nála volt, de „miuel Baloghfa-
luán, h u n az Perceptor lakik Pestisben holtak, nem mertem
p o s t á m o t oda küldeni."
333. 1656. március 27. Szaibersdorf.
K i v o n a t Nádasdy T a m á s n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből.
„Az mi az keőszegy contagiot illeti, ugy vagion nem esett
volna kegyelmednek szerint, ha Uároskban let uolna az
giülés s arra nézue inkáb hirdették ki terjedését sem m i n t
lett volna, mind az által ugian magam emberimet be k ü l d -
tem Keőszöghre, s bizoniossan referáltak, uolt olly nap-
négienn is megh holtak azon contagioban, és de facto
halogatnak."
334. 1656. március 31. K i s k o m á r .
K i v o n a t Túrós J á n o s n a k B a t t h y á n y 1. Ádámhoz írt le-
veléből.
T u d a t j a a t y j a e l h u n y t á t , aki reggel h a t órakor meghalt,
„de n e m pestisben, h a n e m az előbenv niavaliában, ugy
m i n t az a r é n á b a n . Ultima m a r ii el temettök böezöletes-
sen, mind lovas, gialog böczöletessen kisirtik trombitával,
sipal, zászlókkal és d o b o k k a l . "
335. 1656. április 7. Veszprém.
K i v o n a t Szilÿ Gergelynek B a t t h y á n y 1. Ádámhoz inté-
zett leveléből.
„Nagyságod kenéze, Bosó beszé ly nyavalyás szántalan
k á r v a l á s o k a t t kjválképen Nagyságos Uram, mikor a' mi-
righ Halál rajtok grasalt, ük is nyv ÿasok (igy!) el f u t o t t a k
k j erdőre, ki hová, ugyan feles m a r h á j o k a t h a j t o t t á k el
198
 akkor is és az u t á n n is, de mint hogy Nagyságos uram
későn j ü t t e k u t á n n a nem t u d h a t t á k hol keresni az
halál miat sok házok m a r a t t p u s z t á n . "
336. 1656. m á j u s 1. Grác.
K i v o n a t Séllyei P á l n a k B a t t h y á n y Á d á m fiai, P á l és Kristóf
nevelőjének B a t t h y á n y I. Ádámhoz intézett leveléből.
„ J ó egésségben érkezénk ide Graeczben szomnaton az
urfival, mellÿet Nagyságodnak is szivbiil kivánok. Kçözön-
ségesen hirdetik vala ugyan, hogy fel szabadult volna az
Graeczy passus én is ahoz a l k a l m a z t a t v á n m a g a m a t bíz-
v á s t chak be i n d u l t a m az Várasbañ, de reménségemben
megh czalatkoztam, m e r t mind ez m á y napigĥ kellet
Graeczi Mártonnál késnem, s nagy esküvéssel megh eskiittet-
vén engemet, hogy sem én, sem pedig az urfi h a t hét alat
oly pestises helen nem v o l t u n k , ugy be m e n t ü n k ma ebédre.'
337. 1656. m á j u s 9. Szentgrót.
Pulyai György levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben a
többi közt í r j a :
„Az itt való jobbágyságĥ Nagyságos U r a m rész szerint
az Pestis miatt, és rész szerint az sok török adó m i a t t igen
megh fogjatkoztak és kevesettek is."
338. 1656. július 22. Grác.
Séllyei Pál nevelő levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
a többi közt í r j a :
„Semmi uy hirek, o lyanok ninczenek, hogy Nagyságodat
t u d ó s é t h a t n á m felölök, h a n e m Olaszországban Neápoly-
nevő városban vgyannira halnak az Pestisben, hogy negyven
két ezer ember holt megh nyolczuan ezer pedig, a kik már
inficiáltattanak. Észtet bizonyossan beszillik. Közikben
pedigĥ az franczyák és anglusok hozták, m e r t valamely
vendégĥ fogadóban bé mentek, rnindenüt az edényeket
s a mi nagyobb a szentegházakban is is az oltárokat s
azokon léuő ezközöket is minden irficiállák. hogy annál
inkáb el hatalmazzék ez az dögleletességh. R ó m á b a n az
oskolákat is az pestisnek mivolta miat imár régen be
tették."

197
339. 1656. július 22. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Keresztesi Gergelynek B a t t h y á n y I. Ádámhoz
intézett leveléből.
„Szigetvár körül meg halnak az pestisben."
340. 1656. augusztus 9. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t Keresztesi (Köröztösi) Gergelynek B a t t h y á n y
I. Ádámhoz intézett leveléből.
„Szecződi Gergel tegnap itt V á r b a n levén bezéllette, hogy
hogy k é t polgár ul is halotta, hogy Kanisa köszel való
falukon igen halnak az pestisben, sőt Kanisáról minden
nap ki visznek tiszen négyet is, erre nézve, ha be boczáttya
Nagyságod az r a b o k a t , ha megh halnak Nagyságod kára
leszen."
341. 1656. szeptember 8. Grác.
Séllyei Pál nevelő levele B a t t h y á n y 1. Ádámhoz, melyben
t u d a t j a , hogy úgy látszik, Stájerország felől- „a Lapincs-
nál is istrását állanak", de a gyalog u t a k o n be lehet jutni.
342. 1656. szeptember 20. Grác.
K i v o n a t Séllyey Pál nevelőnek B a t t h y á n y I. Ádámhoz
írt leveléből.
„A szekeret érettük bízvást el küldheti Nagyságod, Szent
Leonardig el ereszti" (Szent Leonard akkor Grác egyik kül-
városa volt)
343. 1656. szeptember 23. K ö r m e n d .
Kelemen György körmendi v a j d a B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írt levelének utóirata.
„P.(ost) S.(criptum). Nagyságos u r a m Egerszegen pestisben
halnak, imár h á r o m a vagi nég it belieket be nem boczá-
t o t u n k , azért irgia meg Nagyságod mit celekedünk."
344. 1656. október 25, K o m á r .
K i v o n a t Ropoli F a r k a s és Eőssi I s t v á n v a j d á k B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írt leveléből.
„ H a kegyelmes u r a m immár az szegén eöcsémet Isten a
pestisben megh t a r t ó , kérem alázatossan Nagyságodat,
ne hadgia szegént holtigh valo szolgálatŲáért, örömest én
m a g a m mennék Nagyságodhoz, de nem boczát h a d n a g y
u r a m maga mellől, miuel k a p i t á n u r a m r i t k á n lakik it b e n . "

198
345. 1656. november 3. K ö r m e n d .
Kelemen György körmendi v a j d a B a t t h y á n y I. Ádámhoz
írott levelének utóirata.
„P.(ost) S.(criptum). Az pestys felő mit paranczolion Nagy-
ságod meg értettem, de hála Istennek kegielmes v r a m a z
mint az hire vagion még it köztünk ninczen, vgi t e g n a p
egi heti m u l t el, hogi k é t germek holt meg, egyk akor let,
az másik miben holt meg azt nem tudgiák, ha vgi volna,
m a g u n k meg irnák N a g y s á g o d n a k . "
346. 1656. november 6. Vöröskő.
K i v o n a t L i p p a y György esztergomi érseknek B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írott leveléből.
„Az kegyelmed fia B a t t y á n i Christoph jelentette vala
szánđé k j á t , hogy Palatínus v r a m P o z o m b a n létekor eő
kegyelme is örömest oda j ö t t volna az kegyelmed aka-
r a t t ÿ á ĥ ų , olly véggel, hogy eggyütt P a l a t í n u s v r a m m a l alá
mehetet volna, s azt az föld táiat és az végh h á z a k a t lát-
h a t t a volna, de kegyelmed P o z o m b a n való jövetelét eő
kegyelmének nem engedte, mintha o t t a n Pestisben hal-
n á n a k , n o h a legien Istennek hála, az az helségh ment attul,
e g y é b a r á n t én sem m a r a d t a m volna o t t a n s Palatínus
v r a m a t sem bocsátottam volna o d a . "
347. 1656. november 10. K ö r m e n d .
K i v o n a t Kelemen György körmendi v a j d á n a k B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írott leveléből.
„Kegielmes vram, az el m u l t n a p o k b a n ir a m vala Nagy-
ságodnak, hogi az pestys ninczen k ö z t ü n k , de az k é t vagi
h á r o m n a p alat be szálot közinkbe, a z t n e m tudgiok mint
m a r a t h a t u n k miata. Aztes a k a r á m Nagyságodnak irinia,
miel V y v á r a ined keliene az h a v đ u k n a k felmenik, fel
merjem-e küldeni ő k e t . "
348. 1656. november 13. K ö r m e n d .
K i v o n a t Kelemen György körmendi v a j d á n a k B a t t h y á n y
I. Á d á m h o z írt leveléből.
„Kegielmes Vram, az Nagyságod leuelét, vetem, mit irgion
nekem Nagyságod az pestys be jöutele felő, hogi voltaképen
azt i r n á m megh Nagyságodnak, m i n t j ö t volna közikben

199
 azt Isten t u d n á czak meg mondani, egi szegén k a l a m á r n a k
két germeke meg az szolgálioa holt megh. Vgian közel o t t
vSzüc Anderásnak felesége egi gyermeke az porkoláb házá-
nál egi nomorot koldos azon, de az sok üdőtől fogųa be-
teges volt, hogy az másik vczában egi kysleánika, ezeket
m o n d o t á k , hogi a b a n ĥ o l t a n a k volna, de most nem halom,
hála Istennek hogi volna az Várasbañ.
349. 1656. november 25. K ö r m e n d .
K i v o n a t Falusÿ György tisztartónak B a t t h á n y I. Á d á m -
hoz írt leveléből.
„Kegyelmes U r a m , az pestis megint uyoban k ü u y o t o t ,
talán most is négien vagy ötön vagion, bizony eddig is el
mentem volna, de mégh az bástia ház födetlen, hogy sem
csereünk, sem pedigĥ lécz szegünk ninczen, azért i m m á r az
Kumies K h a r l j is elment, s talán az it való rabokat is ió
volna el v i t e t n v migh szüntén derekassan el nem h a t a l m a -
zik."
350. 1656. november 30. Grác.
K i v o n a t Séllyei P á l nevelőnek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z
írott leveléből.
Jelenti, hogy Rohoncról jó egészségben Grácba értek,
„s a várason kivül két egész nap megh szellőztetének ben-
n ü n k e t s az u t á n két izberi való esküvésem u t á n ugy eresz-
tének be."
351. 1656. december 1. K ö r m e n d .
K i v o n a t Falusÿ György tisztartó B a t t h y á n y 1. Á d á m h o z
írott leveléből.
„Az pestis ugy hallom, hogy most is k é t vagy három háznál
vagion, de én bizony besem merek giárny, ha be megiek is
az mezőn által az m a i o r b a n s onand az kis aytóra az V á r b a n ,
meg vissza is arra.
352. 1656. december 1. K ö r m e n d .
K i v o n a t Kelemen György körmeñđi v a j d á n a k B a t t h y á n y
Ádámhoz írt leveléből.
„Kegielmes V r a m , az Nagyságod leuelét vetem, mit irgion
nekem Nagyságod az pestys felő, megh értetem, de kegiel-
mes v r a m mi v t a az hold meg v y o t , bizon mind halo-

200
 g a t a k . Igaz öreg ember kettőnél töb meg nem holt, de
germekek, leyánok ĥ o l t a n a k egí nihánian, most es három
a vagi négi háznál vagion. I m á r az hold fordolására nem
tudom, mint adgia I s t e n . "
353. 1656. december 18. K ö r m e n d .
K i v o n a t Ságodi I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Á d á m h o z írott
leveléből.
„A pestis felől ir Nagyságod hogi tudósétsuk Nagyságo-
dat, az bizom Nagyságod U r a m t a g a d h a t a t l a n , k ö z t ü n k
vagion, tegnap is egi volt, ma is vagion, egi vagion s edne-
hánnian feküsznek benne, ki giógiulásra vált, s kit mégh
nem t u d g j á k mint leszen dolga, a németek között is ma
egi vagion a külső v á r a s b a ñ egiet sem hallok, hogi
volna beteg is, de ithen egiaránt az mint rnondgiák min-
den u t c z á b a n . "
354. 1656. december 24. K ö r m e n d .
K i v o n a t Kelemen György körmendi v a j d a B a t t h y á n y I .
Ádámhoz írott leveléből.
,,P.(ost) S.(criptum). Nagyságos vram, az pestys sémi
képen nem a k a r tőlünk el távozni. Czanádi J á n o s ithon
ninczen, ma eg kys leána megh holt, maga K o m á r o m b a n
vagion."
355. 1656. december 26. K ö r m e n d .
K i v o n a t Falusÿ György tisztartó B a t t h y á n y I. Ádámhoz
intézett leveléből.
,,Az pestis alkalmasint megh sziint volt, miuel két hétigh
s e m m j hirét nem hallo am, ha nem most karáczon napián
Kereczény András szolgáia holt megh bele, s most is ugy
hallom, mind Kereczeny szolgálóián s mind pedigĥ Czanády
J á n o s leánkáján raitok volna a pestis."
356. 1656. december 27. Hollós.
Kivonat Fülöp András B a t t h y á n y 1. Ádámhoz írt leve-
léből.
„Az Nagyságod levelét v e t t e m . Im azért az Nagyságod
paranczolatia szerint az giermeket föl k ü l d ö t t e m , mivel
ugy értem tu e, hogy sehul Pestises helien nem g i á r t . "

201
357. 1656 24. (A h ó n a p neve, úgy látszik, a tollbañ m a -
radt, valószínű azonban, hogy a levél november 24-én
kelt. K ö r m e n d , Kelemen György körmendi v a j d a levele
B a t t h y á n y I. Á d á m h o z melyben a pestisről ezeket í r j a :
„Nagyságodnak ezt a k a r á m vyoban t u t á r a adnom, miel az
el m u l t n a p o k b a n ir a m vala Nagyságodnak, hogi k ö z t ü n k
az pestys megh álapodot volt, de most az uyáual meg ismeg
el kezdődőt, azért it Nagyságos v r a m imár az k ö m ü s (azaz:
kőműves) talánđ nem munkálódik (igy!), az török r a b o k a t
talánđ jó volna fel v ü t e t n i mig szintén az pestys telességel
el nem h a t a l m a z i k , egi szegén k a t o n á n k , Keráli Miháli
harmad n a p j a hogi meg betegedet, ma megh holt, azt s
a k a r á m irni, hogi ha ez vtán vgian gerestálni fog az pestys, ha
mi h i r ü n k ezen avagi leųél érkezik, fel merjem-e küldeni
Nagyságodnak. Igaz hogi az én h á z a m n á l nem volt még
hála Istennek sem magam sem cselédem oly heljre meg
nem j á r t . "
358. 1657. j a n u á r 9. K ö r m e n d .
K i v o n a t Ságodi I s t v á n B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott leve-
léből.
„A Pestis ismégh kiitöt, az után, hogi Nagyságodnak ir a m
h á r m a t t e m e t t e k innét a belső v á r b u l , de mast ismégh nem
hallok beteget is sem a külsőben, sem a belsőben.

P . S. Szintén, hogi a leuelet megh ir am a v a j d a érkezék

hozzám, s jelenté, hogi egi halót vagion s egi betegĥ."
359. 1657. j a n u á r 10. K ö r m e n d .
K i v o n a t Ságodi I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz írt
leveléből.
„A Pestis kegyelmes U r a m meg is vagion ma is, egi halót
vagion s egi betegĥ a belső v á r a s b a ñ , de külsőben mast
nem hallok hogi volna."
360. 1657. f e b r u á r 12. Szalónak.
K i v o n a t a szalónaki porkoláb B a t t h y á n y I. Ádámhoz
írott leveléből.
A török hadi fogoly, Mustafa aga megérkezett, „az aga
a z t m o n t a , hogy az kikhez bizot, pestisben meg holtak."

202
361. 1657. február 28. Egerszeg.
Kerpacsics István egerszegi k a p i t á n y levele B a t t h y á n y
I. Ádámhoz, melyben a többi közt írja, hogy:
„Mivel fő k a p i t á n v r a m veszte ire ment, az mint iria
hogi Pestisben halnak, mivel énéköm is ott volnának
dolgaim", kétséges, hogy menjen-e.
362. 1657. március 24. K ö r m e n d .
Ságodi István levele B a t t h y á n y I. Ádámhoz, melyben
jelenti, hogy itt a pestis ismét el kezdett dühöngeni,
„hogi ithon nem voltam it ben a belső várasbañ egi Varga
J á n o s n a k egi szolgáia s leánia egi n a p holtak megh, m a
Gombkötő Giurko holt m e g h . "
363. 1657. március 28. K ö r m e n d .
K i v o n a t Ságodi István B a t t h y á n y 1. Ádámhoz intézett
leveléből.
„Az pestis felől azt irĥatom, hogi az u t á n senki nem holt, de
h á r m o n hallom, hogi vagion, de ugi hallom, hogi azok
immár megh giógiulnak belőle."
364. 1657. szeptember 2. K ö r m e n d .
K i v o n a t Kelemen György körmendi v a j d a a n é m e t ú j v á r i
fő és vice porkolábokhoz írt leveléből.
„Az Nádasdi biró jöt vala hozám a végre, hogi valami
pestisis török s egi Bulai vagion az házánál, azok külték
be, hogi megh irgiok kegyelmednek, hogi az keszesit ne
b á n t a n á kegyelmetek, m e r t ők a n a p r a megh jötek, de
fel nem mernek meny, inig választ nem jön kegyelmedtől."
365. 1657. szeptember 9. P r á g a .
I. Lipót király a külföldi utazásra készülő B a t t h y á n y
I. Á d á m fiának, B a t t h y á n y K r i s t ó f n a k , aki „ex loco
per Dei gratiam salubri et ab omni contagionis suspitione
immuni egressus" indul el, útlevelet ad.
Eredetije papíron, pecséttel, Memorabilia No 1062.
366. 1657. december 25. K ö r m e n d .
KK'onat Ságodi I s t v á n n a k B a t t h y á n y I. Ádámhoz írott
leveléből.
Jelenti a többi közt, hogy Szigetvári Ĥaszó ispája: „ E s k ü -

203
 szik török hitire, hogi régen megh állót Szigetvárban a
pestis, s i m m á r nem h a l n a k . "
367. 1659. j a n u á r 1. Szentmiklós.
K i v o n a t Falusÿ György tisztartó B a t t h y á n y I. Ádámhoz
írt leveléből.
,,Az pestisnek iobban való regnálásá ul föl giüttem ide
Szent Miklósra, v a l a m i t egy hétigh, hogy kettőigĥ v á r a -
kozom, talán Isten ugy adgia, hogy megh szűnik."
368. D á t u m nélkül, de mindenesetre 1659 előtt. ( N B ! Az a l á b b
közlendő elaborátum — sajnos — nem hogy pontos, de
még csak hozzávetőleges d á t u m o t sem ad, s hogy melyik
pestises esztendőben kelt az irat, meghatározni nem lehet,
mert hiszen a pestis derekasan d ü h ö n g ö t t 1644-ben, de
nem kevésbé heves volt a j á r v á n y 1655—1656 és 1657-ben
is. Nagyon valószínű, hogy a mindenre gondoló, mindent
s z á m o n t a r t ó B a t t h á n y I. Á d á m m á r 1644-ben megsze-
rezte ezen e l a b o r á t u m o t , erre m á r ekkor szüksége lehetett,
m e r t ez évben a pestis Nyugat-Magyarországon sok ember-
életet oltott ki, feltehető t e h á t , hogy B a t t h y á n y az elaborá-
t u m o t magyar és német nyelven talán m á r akkor t ö b b
ízben és sok példányban leíratta és a nép közötti terjesz-
téséről is intézkedett.)
A pestisről szóló és B a t t h y á n y 1. Ádám által megszerzett
e l a b o r á t u m b a n öt p o n t b a n a pestisbetegség különféle
fázisai, nyolc p o n t b a n pedig a pestis megbetegedési külön-
féle külső és belső tünetei v a n n a k felsorolva, m a j d pedig
a pestis leküzdési, „elüzetési", azaz gyógyítási módozatai-
nak leírása következik.
„ E n i h á n n rendbéli orvosságĥ, meli által
Az inficiáltatot emberĥül a Pestis
elkergettethetik.
7. A Pestis meli ez eztendőben regnál enniháni k á r b a n ų á -
gion, némelj emberen nem ugj m u t a t i a megh m a g á t , m i n t az
másikon, mert némeljek midőn megh betegedni kezdenek, mind
inokban el lankadnak és erőtlenednek, okádást éreznek, sziuük
körül ualó égetést uagy a fülök töuökben, hóinak alat, vagj a

204
czombiai közt az ágjékihoz közel, holot nekik azonnal terem
¾uagj női egy kelés, melire ha rá teszik kezeket fölöttéb fáylaliák.
2. Mások midőn megh betegülnek, t a l á l t a t t i k a testeken uala-
mi dagadás, melj dagadás u y o n t á b a n , azaz eleyén, körniöl uörös
ugjan tüzes, auagj uagion egj hoszu czapás a u a g y iel a t t u l a
dagadás ų , fogųa az sziuéigh l á t t a t i k , a dagadás pedigĥ h a m a r -
sággal nagjobra terjes, igen éget (communiter az az közönséges-
sen pokoluarnak hyák) melj u a r kék auagy barna, női raita egy
fekete uar, ez ueszedelmesebb a fölső pestisnél.
3. Mások midőn á b r á z a t i o k n a k természet szerént ualő színeket
eluesztik, az száyok auagy ayakok körül el kékülnek, s másod
auagy h a r m a d nap mulua megh halnak, ezeket töry a nehézségh,
miuel a pestisnek mérge nagiob részrül a feiekben van és termé-
szetnek ereie által ki nem ü z e t t e t h e t i k .
4. Némeliek hirtelen minden ereiektül megh f o s z t a t n a k , nyel-
nek el szárrađ, szomiuhoznak, rettenetes büdös az excrementu-
mok, melj niaualjában h a r m a d auagj negjed n a p elhall.
5. Utoliára auagj uégezetre sokan t a l á l t a t n a k , meljen h a m a r
a betegségnek kezdete után a meljeken, hátokon, kőniökökön
auagj vörös, sárga, zöld, b a r n a , auagj teljességessen fekete
p u n e t u r á k t a l á l t a t n a k , meljet az olj emberek, kiknek kevés az
experientiájok czak pedecznek neueznek: de valóságossan pestis,
miuel az olj betegĥ másod a u a g j h a r m a d n a p j á r a megh hall,
sokakban találtatik pedigĥ az, hogj semmi ielt ember raita
nem lát, se dagadás , ų a r a t , hóyagot, p u n c t u r á t auagj excre-
m e n t u m o t , a u a g j más holmi külső ielenséget, de midőn megh
holtak akkoron lá t a t n a k fekete hóyagu ielenségek testeken,
ez az iel pedigĥ igen nagyj mérgességnek auagj méregnek iele.
Inénđ veheti ember elméiében, hogy két rendbéli a Pestis,
eggjke olj, melj külső ocula a uisio által bizonios ielekbiil megh
e s m e r t e t i k : a másik olj, melj az szüben és az testnek belső
részeiben minden külső ielenség nélkül az eő mérgességét exer-
ceália: melj miuel nem l á t t a t i k , annyual nehezeb a másiknál
çurálñi.
A belső pestist pedigĥ igj ųeheti ember eszre, miuel az elő-
iáróban egj elájuló hideglöléssel hirtelenséggel ualó hideggel
forrósággal fő fáiással szokatlan álommal ész nélkül ualósággal,

205
az egész testének ereie elszakadásáual, melj az embert olj
hirtelen, és olj álnoksággal szöki megh, hogj ember eleyentén
nem is gondol uéle, migh eő a méreg ül el nem n i o m a t t a t i k és
életétül megh nem fosztatik, de a betegen ilyen ielek által a
mint im megh irom ösmértetik megh.
1. H a ember pestisnek idein ųéletlen fázlalással, köuetközeő
forrósággal, fő fáyással, inaynak lankadásáual és minden tes-
tének o b r u á l t a t i k .
2. H a megh betegült, az eő szokot á b á r a z a t i á t orczáinak a
szemeÿ körül és a y a k j körül kékessé u á l t a z t a t i a .
3. H a a szemeit féligĥ föl nitua a feiéréuel föl fordéttia, s
néha néha eszére iün, de soha egj he ben nem m a r a d , czak
buidosik, egy he r ül, másikra.
4. H a a testén imittis, a m o t t i s érez hol mi égést, és szúrást
auagj szegezést.
5. H a esze nélkül szo l auagj u g j a n megh némiil.
6. H a azok az kik efféle emberek körül ųannak, hasonló
betegséggel o p p r i m á l t a t n a k .
7. Ha az egészéges egj ideigĥ a betegnek a u a g j meljére augj
sziuére teszi a kezét, nagyob s nagyob melegséget érez ugj
annyra, hogj a héségh miat elkölletik u o n n y a kezét róla.
8. H a az emberek a n n y r a elbetegülnek, hogj egj, k é t auagj
h a r m a d n a p alat megh hóinak, ha iljen ielenségnek három
a u a g j négy ielensége láttatik testen, akkoron nincz semmi
kétségĥ a belső pestisen.
Köuetkezik miképpen üzettessenek el efféle pestisek.
Ha emberen uagion az Pestis elszenuedhetetlen biidösségéuel
az e x c r e m e n t u m n a k , it nem köl mulatozni, h a n e m azonnal az
Ladbergben melj A-ual uagjon iegjezue, 2 q u i n t l t a u a g j 6 kés
hegyñiére ualót, Seetiosen néueő uizben és egy kalánni r u t a
eczetben köll egj ben keuerni, megh melegé ųén, adgiák megh
innÿa, a n n a k u t á n n a a feiéigh födözzék be, de ne fölöttéb nehéz
födözőkkel, és igj két óráigĥ had izzadgjon, azonközben pedigĥ
se kezét, s l á b á t a födöző alól ki ne uegje auagj niocza, hanem
csöndessen f e k ü g j é k : Curáltatásának eleyén a beteget nem is
köl h a d ñ i alunni, miuel az álom által a méregĥ a szühöz uoni-

206
a t t a t i k , haniñczen distillált Sectiosen uiz, h á t uégj sóska auagj
Cardųs Benedictus ųizét, a ruta eczetet pedigĥ köniüd megh
czinálni, ha pedigĥlen iljen ųizek a u a g j eczet n e m uolna, ųehet
ember bort, de nem erősset, ha pedigĥlen nagj uolna a foróságh,
és szomiuságh, hagjattassék el a bor. H a a beteg jól megh izzat,
törŲ tessék le és az u t á n egj óráual égjék huss lenét, vagj higan
főt tikminiat, arra igjék ųizet, oljat, amelyben üttessék előn
melegen eggj d a r a b keniér, melj csak a k k o r ųétessék ki a sütő
kemenczébül.
H a t óráual az étel u t á n uiszont adgyák bé n é k j a Ladberget
és had izzadgjon nilocz óráigĥ, ennek u t á n n a harmadszor, és
igj 8 órá ul fogųa 8 óráigĥ, két a u a g j h á r o m n a p egj más után,
migh a méregĥ ki üzettetet, a büdös e x c r e m e n t u m n a k mene-
tele megh állót, és a betegĥ jobbulni kezd.
E z t a Ladberget, igj uegje az, akinek nincs oljan büdös
széke, sem az pestisnek valami külső ielensége, dagadás, uar,
p u n c t u r á k , vagj mi más affélék, h a n e m a betegséget csak egje-
dül a leiekben l a m e n t á l j á k : ha külső ieleségekkel ualo teljes-
séges pestis, köl a betegnek a sárga Ladbergbüll melj B-uel
uagjoni iegjezue azonnal egj quintl a u a g j l ½ quintl, uagj
ugjan 2 quintl és egj aran niomonyit is a u a g j az megh irt ųizekben,
auagj másképen a mint lehet adgiák bé néki, de ne erőltesse
m a g á t az izzadásra, de erre reá kölluigjázni, hogy ez az orvosságĥ
ne adattassék valami iffiu renden valónak a v a g j jermekdedek-
nek, h a n e m erős uastagh polgároknak: az iffiak az A-ual signált,
auagj jegjzet Ladbergel curáltatnak, m á s n a p a pornak agjanak
apróra t ö r t egj aranyniomoni t ü d ő s kénesőt egy iiegh melegĥ
lágj s n e m erős borban, ha pedigĥ forróságĥ volna a
poron a kénesőt az megh irt uizben köl megh innia adni, egj
kalánni r u t a eczettel egj üt, 8 óra mulua mégh anni kénesőt
köll nekj adni és igj mind egész h a r m a d napigĥ izadgjon is más-
fél u a h j szintén k é t óráigĥ, ez igen heles és ió oruossáhg a közön-
séges embereknek, melj által sokan gjógju t a k megh ezen beteg-
ségĥül, az megh monđo kénkühöz pedigĥ köll egj egj kés
hednire ualo éget soót enni, ha czak p u n c t u r á k és oljan gonosz
e x c r e m e n t u m o k , dagadásokkal ninczenek, köll a betegnek a
C-uel iegjzet olajbul 12, auagj 16 egész 20 czöppigh az égetet

207
uizben be adni, be köll födözni és másfél óráigĥ h a d ñ i izzadni,
igj iobban elő iőnnek a p u n c t u r á k , ezt tiz óra mulua ismégh
iterálni köl, s mind addigĥ, migh a méregĥ kj iőn, és a betegĥ
köniebedik.
Mint s hogj kergettessék el a pestis és afféle d a g a n a t , ennak
hoszu uolna megh irása, elsőben t é t e t i k reá sült vörös h a g y m a
töriékkel egj be törue, a u a g j száraz b é k á t melegĥ uizben kevéssé
megh á z t a t u a reá köll t e n n j , hogj a méregĥ ki u o n i a t t a t t a s s é k ,
ha megh lágjul a d a g a n a t , megh köll uágni és iól k j köll hadñi
fo nj, ezt minden fördös t u d n i a . "
Eredetije másfél ív papíron, s mellette egy ív papíron megvan
ennek n é m e t nyelvű fordítása is, melynek címe „Verzeichnuaz
etlicher Arzeney, m i t welchen die P e s t m a n den inficirten könn
auszgetrüben werden." E fordítás eredetije egy ív papíron.
369. 1665. március 18. Bécs.
Friedenfeldi Seltenschlag Tóbiás udvari ágens (Hofagent)
levele Forgách Zsigmondųé B a t t h y á n y Borbálához, mely-
ben jelenti, hogy:
Candiáról k u r i r t küldtek a p o r t á r a , „welche gar inständig
Hülff begehren wieder die Venidiger willen, f a s t der maiste
tĥei l der J a n i t s c h a r e n daselbst durch die Pest h i n g e r a f f t
seÿil."
370. 1678. december 3. N é m e t ú j v á r .
K i v o n a t ifjú Festetics Pál özvegy Forgách Zsigmondné
B a t t h y á n y Borbálához írt leveléből.
„Nagyságod szolgálatiára m a g a m is örömest m e n t e m
volna, Ígéretem és kívánságom szerént ų d ų a l a ñ i (igy!)
kívánnék, de a m a s t a n i Pestises hirre nézve nem merész-
letem fejemet reá vetni, ide jötömkor is a passusokon
nagy h ü t r e b o t c z á t o t a k . Szent G o t h á r t és Dobra t á j á n
hasonló vigiázást értek, kik ül tartok is u t a m a t megh
gátoliák."
371. november 21. Malacka.
K i v o n a t ifjú gr. N á d a s d y Ferenc B a t t h y á n y Kristófhoz írt
leveléből.
„ A z t irĥatom Nagyságodnak, hogy tul az D u n á n sokkal
t ö b mirigyes helyek v a n n a k , hogy nem m i n t i n n e n đ . "

208
372. 1688. február 18. Szecsőd.
K i v o n a t Petress Györgynek B a t t h y á n y I. Á d á m h o z í r t
leveléből.
„ V e t t e m az Nagyságod parancsolatŁÿát, Bérben hogy ha
formális pesŁisben hallanak-e? Ugy t u d o m Nagyságodnak
irnom Szent Grotrul g y ö t t ö m b e n elégé e x a m i n á l t a m egy
Béri h a i d u t , az ki ugj szó lót felőle, hogy semmi l á t h a t ó
nyavaliát nem ismernek, az m o n t a az pestis szokot lennj
az megh betegedet emberen, az m i t eők nevezik k u g a t ,
vagy m á s t , az mind azáltal t a g a d h a t a t l a n v a l a m j megh
betegszik közülök, h a r m a d negyed napnál t o v á b n e m él,
minden n a p h á r o m s négy megh hal közülük, gondolható,
hogy n e m más, h a n e m pestis legyen, a z m i n t azon ĥelet
az ki valamire való ember kerüli is u t t y á t m á s felé vévén,
errül eszt t u d o m Nagyságodnak irnom, Szent Gróton
penigh ily f o r m á n halñj n e m halliatot, kilencz napig voltam
ott, való dologĥ kevés nap, hogy nem holtak volna, elégé
t u d a k o z t a m , mindenikének hosszú betegséget m o n d o t t a k .

Szintén, hogy Nagyságodnak szó ló levelemet végezém,

jöve hozzám egy paraszt ember, az ki beszé lyç, hogy
Keszthelenn is kezdenek h a l n y . "
373. 1689. j a n u á r 1. Egerszeg.
Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális levele B a t t h y á n y I I .
Ádámhoz, melyben a többi közt í r j a :
„ E g y k é t t órával ez előtt hozák Nagyságos méltóságos
levelét Simegről, mellÿben parancsollya Nagyságod, hogy a
gyűlés alkalmatosságával hit szerint is investigállyam ha
ugyan nyilvánvaló Pestisben halnak-e Bérben és Szent
Gróton Az mi a Pestis dolgát illeti, i t t is ha la ik
köz hirül, de egyik mondgya, hogy ugy vagyon, s ha a
másik ul kérdi ember, a z t mondgya, hogy nincs semmi
benne, és ezért T ü r j é r e fogok egy tisztuiselot küldeni,
s az ott való plebánust, a ki Szent Grótra is szokot járni,
reá kérđetem,hogy sub bona conscientia ađgyon recognitiot,
ha ugy vagyon-é, avagy, hogy nem a b a r b é l y o k a t pedig

14 O r v o s t ö r t é n e t i Közi.
209
 és másokat h i t szerint e x a m i n á l t a t o m , s Nagyságodnak
hova h a m a r é b t u d ó s é t o m v o l t a k é p p e n . "
374. 1689. j a n u á r 2. Egerszeg.
K i v o n a t gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális B a t t h y á n y
I I . Ádámhoz i n t é z e t t leveléből.
„ A z Pestis dolgában fáradozó emberem még oda vagyon,
mihelyt megh érkezik N a g y s á g o d a t azonnal tudósétani
fogom felőle."
375. 1689. j a n u á r 12. Szombathely.
Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális levele B a t t h y á n y
I I . Ádámhoz, melyben í r j a :
„Azonban, hogy az Infectio t o v á b is serpálna nem ha la ik,
mind azon által én a Nagyságod parancsola tÿához alkal-
m a z t a t v á n m a g a m a t , megh parancsoltam minden felé, a
végekre, hogy semmi némő commerciumjok a Szent
Grótiakkal s Bériekkel ne legyen, a fizetésre sem h i v a t t a m
Egerszegre ő k e t . "
376. 1689 február 9. Szecsőd.
K i v o n a t P e res György B a t t h y á n y II. Á d á m h o z írott
leveléből.
„Pestisben nem halnak Nagyságos uram m a s t m á r Szent
Gróton, h a n e m m á s betegségben."
377. 1690. szeptember 8. Egerszeg.
Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális levele B a t t h y á n y
I I . Ádámhoz, a melyhez külön papírra írva mellékelve
küldi a horvátországi híreket. A melléklet „Nemczy"-ben
1690. augusztus 20-án kelt.
„Mink még i t t v a g y u n k Sirmában, a holot körül s belől
lévő városokban és falukban 4,5 mérföldnire hozzánk
formális pestis grassál, a mely m á r jó idővel ez előtt Cza-
reuo felöl Török országĥ ul j ü t k i . "
378. 1691. szeptember 30. Egerszeg.
Gyöngyösi N a g y Ferenc vicegenerális levele B a t t h y á n y
I I . Ádámhoz, amelyben a többi k ö z t í r j a :
„ K é t rendbéli Nagyságod leveleit ezen órában alázatossa l
v e t t e m . E g y i k e t az Hegyháti szekeres felől szintén, hogy
az körmendi posta érkezett, a k k o r volt n á l a m Kanisai

210
 Karlóczi Máttyás, az i lyen informatiot a d o t t azon szekeres
felől, hogy eők, ugy mint a Kanisaiak egy ü t j ö t t e k egy
ideig az Kaposiakkal, kik megh értvén, hogy K a p ó s b a n
halnak, a b b a n az ragadó n y a v a l y á b a n , el v á l t a k tülek,
a z o m b a n Csoknai u r a m is a Kaposiakkal megh szálván
k é t mérföldnire K a p ó s t u l , megh parancsotta a l a t t a valóinak,
hogy senki K a p ó s b a be ne mennyen, avagy ha be mégyen,
az sereghez visza ki ne gyüjön, m e r t kemény b ü n t e t é s é t
veszi."
379. 1691. október 8. Bécs.
K i v o n a t Somogy Ferenc m a g y a r udvari kancelláriai
tisztviselőnek B a t t h y á n y II. Ádámhoz intézett leveléből.
„ A z Regirungnál forogván a dologĥ Pestisses suspitióra
nézve Magyar országĥ táiárul k i k e t és h o n n a n đ bocsássák
bé, ugy értem azért, hogy m á r Sopronÿ u r a i m é k n a k föl
szabadul pássussok, másként is a k á r honnan való ember
legien, külső városban kérdés nélkül bémehet, a hová én
s mássok is szabadon iárunk, de ugy tudom, hogy Nagy-
ságod méltóssághos passussa mellet éppen be is bocsát-
t i á k Nagyságod embereit az v á r o s b a n . "
380. 1691. december 20. Egerszeg.
K i v o n a t gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális B a t t h y á n y
I I . Ádámhoz írott leveléből.
„ H o g y r i t t k á b b a n értetem leveleimmel Nagyságodat,
alázatossa l kérem, megh bocsásson oka az, hogy a mostani
időhez képest bé sem bocsátnak mindennüvé b e n n ü n k e t
s leveleinket sem acceptállyák, noha i t t a mi k ö r n y é k ü n k -
ben, ugy szintén a végházakban is mégh Istennek hála
semmi dög etességnek hire nincsen."
381. 1692. j a n u á r 30. Veszprém.
K i v o n a t Csanádi Ferencnek B a t t h y á n y II. Á d á m h o z írt
leveléből.
„ É n az Nagyságod parancsola t ÿ a szerént minden képpen
Wesprémi tisztviselő uraiméktul végére m e n t e m az pestis
mi volta felől, hol regná lÿón, hol sem, ugy é r t e t t e m eő
kegyelmektül, (az m i n t tudom, hogy eő kegyelmek Nagy-
ságodat levelek által is tudósították), hogy se a D u n a

211
 mellett, se a Sár mellett nem ha la ik, hogy Pestisben hal-
n á n a k , sőtt mégh Ų ÿ p a l á n k , Tolna és ott körül sem halnak,
h a n e m B n d á n , Lovas Ðerényben Csákvárott h a l l a t o t t , hogy
holtak volna, de o t t is megh szűnt már.
(Utóiratban.) Die 29 bezéllettem Széke ly u r a m m a l is
S i m o n t o r n y a y hadnagyai, eő kegyelme is hitére m o n d o t t a ,
hogy sohol nem h a l n a k . "

NÉVMUTATÓ

Rövidítések: f. = f a l u : h. = helység: k h . = keltezés helye:

ph. = pestises h e l y : szn. = személy n é v : v. = város, —
A számok a tételek s z á m á t jelentik.
„Abodecker Büchlein" című gyógyszerkönyv 42
Alsócsatár k h . 327
Alsóiéñđvá v. 170
Alsórönnök f. 131
Angelica gyökér 46
Angolok (anglusok) horcolják be a pestist Olaszországba 338
Ányos Péter kiskomári vicekapitány 145, 166
k a p o r n a k i k a p i t á n y 233, 268
Aranyműves Rohoncon 188
Baboçsa (Babo çsa) v á r ph. 112
Baboçsai Ferenc v a j d a 317
Baden (Podom Ausztriában ) k h . 69
Balázs deák rakicsányi számtartó 183
Baloghfalva h . 332
Bandolj ph. 172
Bánffi földe h. 191
Barbély J á n o s vincellér 58
B a t t h y á n y I. Á d á m főgenerális 61—96, 98—100, 102—130,
132—157,159—162,164—, 166—175,179—213, 217, 219—224,
226/a—228, 232—241, 243—260, 264—272, 274—290,
292—309, 311—365, 367
B a t t h y á n y I. Á d á m 5 pontos pestis szabályzata 70 — Memori-
áléja a pestisről 79
B a t t h y á n y I. Á d á m fiai Pál és Kristóf 337

212
B a t t h y á n y I I . Á d á m 372, 373, 374, 375, 376, 377, 378, 379,
380, 381
B a t t h y á n y Boldizsár 5, 13, 15, 17, 18, 21, 23, 24, 25, 26, 27, 28,
29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40
B a t t h y á n y I. Ferenc 5, 6, 9, 10, 11, 12
B a t t h y á n y II. Ferenc 41, 44, 45, 46, 48, 49, 51, 52, 53, 54, 55,
56, 57, 58, 59, 60
B a t t h y á n y I I . Ferencné lobkowitzi P o p p e É v a 50, 62
B a t t h y á n y I. Ferencné Swetkovics K a t a l i n 2, 3, 13, 14, 15, 16,
17
B a t t h y á n y I. Kristóf királyi pincemester 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,
10, 11, 13, 14, 16.
B a t t h y á n y II. Kristóf B. I. Á d á m fia 346, 365
Bécs k h . és ph. 7, 17, 19, 22, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32,
33, 34, 36, 40, 69, 125, 128, 166, 238, 239, 282, 286, 369, 379
Bécsújhely v. 25, 26
Bejczi Gergely 18, 21.
Beke Zsigmond 281
Benke Lőrinc 225
Bér (Beér) Benedek n é m e t ú j v á r i főporkoláb 93, 96, 107, 159,
162
Bér (Zalabér) h. ph. 135, 372, 373 — Bériek 375
Béri h a j d ú 372
Béri k a p i t á n y pestis beteg 135
Berkifalu, Berkifaluak ph. 98, 99, 110, 113, 130
Berzencze (Börzöncze) ph. 106, 112
Besenyei I s t v á n komári f ő k a p i t á n y 95, 135, 143, 148, 154, 184
Bilatovicz nevű szabados 315
Biszflek falu ph. 172, 215
Bisztricz f. ph. 125
Blagay családĥé i beteg kis fiu 13
Bolffau (Bolffa) f. ph.' 172, 215
Boldogĥ Asszonyfa (Boldogasszonyfa) h. 245
Bondorf f. 226:b
B ó n y a (Bonja, Bonicya) f. ph. 51, 52, 138
Borcsiczky György káplán, a B a t t h y á n y fiúk nevelője 234,
235, 237

213
B o r o s t y á n t a r t o m á n y a 172
B o r o s t y á n (kő v á r a ) 174
B o r o s t y á n k ő i u r a d a l o m számadása 165
B u d a 44, 69, 381
Candia h. 369
Carybdis 4
Corvinus lés bécsi humanista orvos 19, 29, 31, 32, 34, 36, 40
Csajági (Czajági) Ferenc 267
Csaj a (Chayta, Czajta) f. 205, 215
Csák (Csak) p h 215
Csákány (Czakan, T s á k á n y ) k h . 56, 136. ph. 175, 215, 265, 309,
311, 313, 316, 317
Csákányi ispán számadásai 178
Csákvár h. 381
idősb. Csákÿ László 61, 71
Csanádi Ferenc 381
Csanádi J á n o s (Czanádi) 354, 355
Csánj uraimék 326
Csány B e r n á t 265 311, 313, 316, 317
Csehi (Chei) f. ph. 277
Csejte kh. 38
Csém (Chém) f. 205, ph. 215
Csepreg (Czepregh) ph. 215, 255
Cserñei (Cherenell) Miklós 57
Csikó (Czitko) képében nyargaló pestis 98
Csillag (Chillag) szn. rabjai 93
Csoknai u r a m 378
Csonka Musztafa török hadifogoly 302
Csorna h. ph. 61
Csörgő (Chörgő) u r a m 241
Czaling f. ph. 58, 59, 146, 158
Czarevo. h. 377
Czencz (Cenc) k h . 124, 217
Czernin (Czelnel) gróf, követ 125, 128
D a m o n y a f. ph. 94
Deli Miklós 96
Desztillált gyógyvizek a pestis ellen 230

214
 Detrekői jószág 128
Dittskey T a m á s rohonci vámos számadása 242
Dobos Balázs 322
Dobos György szécsiszigeti k a p i t á n y 170
Dobra h. kh. 71, 181, 183, 191, 220, 306
—i t i s z t t a r t ó Schol z Kristóf 181, 183, 191, 220
Dobrafalva f. 59
Doctor Gábor 323
Dor oszló ph. 215
Dömölk (Deömeölk) kh. 279
Dömölky (Deömeölkÿ) A n d r á s 279
Dömötörÿ (Deömeöteöry) ph. 215
Duna folyam 217, 381. —
D u n á n t ú l 371
Egerszeg (Zalaegerszeg) k h . és ph. 84, 121, 135, 260, 277, 293,
296, 314, 329, 361, 373, 374, 377, 378, 380
—i H o s t á t , vagy O s t á t 244, 293, 314
—i k a p i t á n y Kerpacsics I s t v á n 244, 277, 293, 361
Egervár h. 318
Egyházashollós ph. 215, 251, 252
Einkaufferné 177
Enyedi J á n o s vasvári k á p t a l a n i jegyző 300
Eördögh I s t v á n pölöskei 144
Eőssi I s t v á n komári v a j d a 344
Eősy Mihály 244
Erdély állapota 43
Erdődi (Erdeődi) György jószága 215, 224
Erdődi u r a m 172, 173
Esztergomi érsek 217
Ezron (nyilván Erzerum) város 7
Faeront J á n o s 62
F a j r o m b t szn. 172
Falusÿ György 78
(Falusÿ) György deák h á z a 109
Falusÿ György körmendi t i s z t t a r t ó 252, 254, 257, 302, 308, 331,
349, 351, 355
Farkasfalva h. 220

215
Festetics Pál t i s z t t a r t ó 72, 73, 74, 75, 76
i f j ú Festetics P á l 370
F o l n a y Ferenc vasvári és űrjei prépost 238, 263, 282
gr. Forgách Zsigmond 149
özv. gr. F o r g á c h Zsigmondné B a t t h y á n y Borbála 369, 370
Forger szn. 55
Földvári (Főduári) Máté v a j d a 309
Francia királyné u d v a r á n a k praefectusa 39
Franciák behurcolják Olaszországba a pestist, 338
Francsics (Franczicz) Gáspár 114, 133, 136, 151, 155, 156
Frostern ld Fürstenfeld a l a t t .
Fröstemi (azaz fürstenfeldi) J u r k ó 229
F u r k ó (Fwrkó) I s t v á n 13
Fülöp András 356
Fürstenfeld (Fröstem) s t á j e r h a t á r v á r o s 177
Füzes (Fizes) f. ph. 51 52
Garai Csizmazia György 169
Gaspicius szn. 31, 32, 33
Gerdákovics M á t y á s k ö r m e n d i tiszttartó 81, 83, 85, 86, 88, 92,
99, 102, 103, 105, 109, 111, 113, 118, 130, 142, 198, 211
Goberling ph. 172, 215
Gombkötő György (Gyurkó) 362
Gombkötő (Gombkeoteo) Mátyás 288, 308
Gór Guar v a s v á r m . f. 243, 287
Grác (Graetz) város kh. és ph. 140, 177, 223, 256, 328, 337, 338,
341, 342, 350
Grácban h a l á r u 328
Gráci külváros, Szent Leonard 342
—i Márton 373
—i passus 337
Grobensach Vas megyei f. 208
Groff Tóbiás t i s z t t a r t ó 246, 247, 248, 249, 290, 295, 297, 310
Gyanafalva ( J a n a f a l v a ) ph. 222
Gyógyszerkönyv („Abodecker Buchlein") 42
Győr (Geor, Gior) város ph. 285
György rohonci csizmadia 201.
Győrvár (Giőrvár) h. 285

216
Győrváriak (őruáriak) 245, v a d a t hoznak 85
Ilaczina bulya török r a b asszony 96
H a g y m á s i I s t v á n berekszói 116, 117, — -temetése 264, 266
Hanzli lovász 53
Haraszti-faln 85
H a b b e s t o r f f b a n van a főherceg 39
Heđly M á t y á s — Hedelfalvi 321
H e g y h á t i szekeres 378
Herberstein Felicián h u m a n i s t a 35
Heuszinger Henrik 165
Hiba Balázs tizedes 198
Hidasi (Hidassi, Hidasÿ) András 82, 87
— György 129
— I s t v á n 324
— Sándorñé 103, 105
Hidas—Hollós ph. 205, 252
Hidegkút f. ph. 73, 76, 77
Hidvég ph. 215, 318
Hodász (Hodaz) f. 141, 269, 275, 280, 292, 299, 312
Hodásziak (Hodasiak Hodossyak) 269, 271, 290
Hodászy István 246
Hodosi biró Taszler Mihály 242
Hold fordulása és a pestis 352
Holdvilág a pestissel összefügg 2
Hollós f. ph. 63, 66, 78, 146, Í52, 156, 250, k h . 356
Hollósiak 258
Honz Rudolf rohonci kulcsár 261
H o r v á t I s t v á n rohonci porkoláb 274, 278, 315, 322
H o r v á t J á n o s n é m e t ú j v á r i t i s z t t a r t ó 132, 138, 140, 175
H o r v á t K a t a l i n beteg 13
H o r v á t Miklós 291
Horvát—Czencz ph. 215
H o r v á t — N á d a l j a f. ph. 302
Horvátország ph. 215, i 377
H o r v á t városrész Rohoncon 278
H o r v á t o k ( K r a b a t e n ) 187
von Hoys i f j ú gróf 125

217
 Húszéin segesdi főaga 100
Inczéd f. 205. i bíró 307
Inhoffer Jánosné született Sibrik Anna 43
I s t v á n f f y Miklós alnádor 25, 26, 28, 30
J a k u s i t h Anna Franciska, a nagyszombati clarissa a p á c á k
priorissája 171, 180
Janicsárok 369
J á n o s deák 119
J o b a h á z a kh. — 321
J o b b á g y Dániel szalónaki és rohonci udvarbíró, t i s z t t a r t ó
80, 127, 139, 141, 168, 172, 193, 196, 204, 205, 208
J o b b á g y J á n o s t i s z t t a r t ó 48, 49, 64. —
J o b b á g y Jeremiás n é m e t ú j v á r i t i s z t t a r t ó 110, 115, 137, 146, 147,
152,' 221, 222, 223, 226/a
J o b b á g y i (Jobbagi) ph. 215, 326
J o r m a n s d o r f , Jormdorf f. kh. 172, 208
K á l đ i Ferenc 94, 119, 124, 173, 174, 179, 217, 322, 326
Kálđi Istók 94. — K á ł d i Péter 305, — K á l đ i u r a m 72
Kanizsa vára ph. 96, 100, 106, 112, 136, 298, 340
Kanizsaiak 95, 378
Kanizsai Karlóczy Mátyás 378
Kápolnás f. ph. 215
K a p o r n a k ph. 135, 293 — kh. 233
— i k a p i t á n y Ányos Péter 233. i pestises k a p i t á n y 135
K a p o r n a k i a k 244
Kapos(vár), ph. 106, 112, 232, 378
Kaposiak 378
K a t a l i n ancilla 10
Keglevics (Keglevich) Péter d u n á n t ú l i vicegenerális, 121, 260
Kelez György 236, 256
Kelemen György körmendi v a j d a 151, 243, 258. 343, 345, 347,
348, 352, 354, 357, 364
Kernend ph. 135
Kerecsényi A n d r á s 355
Keresztesi (Köröztösi) Gergely 339, 340
Keresztúr ph. 215
Kerpasics I s t v á n egerszegi k a p i t á n y 244, 277, 293, 296, 314, 361

218
Keszthely (Kesztell) v. 156, kh. 272, ph. 329, 361, 372
Kétĥely f., 231
Királyfalva (Kiraliffalua) f. ph. 60, 137, 146, 158
—i sáfár 147
Kirchschlag f. 165
Kis Jotzoff török hadifogoly 93
K i s k o m á r kh. 89, 100, 106, 112, 160, 232, 334
—i lovas és gyalogsereg 89, 161.
—i v a j d a Túrós Miklós 232 temetése 334
—i vicekapitány Ányos P é t e r 145 — Köñçzöl Mihály 100, 112,
122
—i vitézlő sereg 160
Kiskomáriak 122, 123
Kismedvesi szőlőhegy 131
Kisnarda ph. 215
Kis—Szent—Mihály f., 47
K o h á r y I s t v á n 134
Kolosvár f. Vas vármegyében ph. 215
K o m á r (Comar) k h . 95, 122, ph. 135, 143, 148, 184, 232, 272,
294, 344
—i k a p i t á n y Besenyei István 95, 135, 143, 148, 154, 184
— i k a p i t á n y P e t ĥ ő László 272, 294
—i v a j d á k Ropoli F a r k a s és Eőssi István 344
—i vitézlő sereg 123
K o m á r o m h. 354
K o m j á t i ph. 172, 215
K o n s t a n t i n á p o l y város 125, 128.
Kopácsÿ (Copachy) J á n o s 106
K o p p á n y f. ph. 106
K o s p o t Dora asszony 10
K o t á s Sándor rác rab gyermek 93
Kovács A m b r u s franciskánus gvárdián 182
Köcző Mihály 322
Kőeső (azaz: jégeső) 107
Kőmives K á r o l y (Khumies K h a r l j ) 349
Köñçzöl Mihály kiskomári vicekapitány 100, 112, 122,
123

219
K ö r m e n d v. kh. és ph. 63, 64, 65, 66, 67, 68, 78, 81, 82, 83, 84,
85, 86, 87, 88, 92, 98, 102,103, 105, 109, 111, 1 1 3 , 1 1 8 , 1 3 0 , 1 4 2 ,
151, 155, 156, 162, 175, 198, 211, 243, 244, 245, 251, 252,
254, 257, 258, 259, 302, 308, 322, 324, 325, 326, 331,343, 345,
347, 348, 349, 351, 352, 353, 354, 355, 357, 358, 359, 362,
363, 364, 366
Körmendi bor 108
—i dominikánus, m a j d apácakolostor 98
—i íródeák Szokoly Mihály 98 i levéltár 42
—i tiszttartó 146. — —i t i s z t t a r t ó Falusÿ György 252, 254,
257, 302, 308, 349, 351, 355
—i pestis 108, 114
—i k a p i t á n y , Svastics I s t v á n , 251, 259, 285, 322, 326
—i posta 378
—i v a j d a Kelemen György 243, 258, 343, 345, 347, 348, 352,
354, 357, 364
—i v á r s z á m a d á s 97
Körtvélyes f. ph. 51, 52, 59, 137, 146, 158
Kőszeg v. (Keőszögh, Küszeeg). 98, kh. 169, 215, 295, 333
—i contagio 333
—i szüret, 201
K ö v e s k ú t (Keueskut) ph. 249, 250, 287, —i prédikátor 249
K u n András 309
Kuskóczy J á n o s deák, V a r a s đ vármegye törvényszékének jegy-
zője 12. —
K u z m a P é t e r Tesanóczon lakozó 241
L a k a t g y á r t ó 295, 297, 304, 310
L a k a t j á r t ó J á n o s 288
Lapincs folyó 341
Laskay v a j d a 309
László J á n o s k a t o n a 326
Latos György és Latos J á n o s 283
Légrád kh. 150
Lepossa György rakicsányi s z á m t a r t ó 241, 306
Liczisdorff ph. 215
Lindva ph. 11. i jószág 215
I. Lipót m a g y a r király 365

220
Lippay György esztergomi érsek 346
Lippicz Ferencz 298, 303
Lithius úr Pozsonyban 29
Ljubánovics György rohonci sáfár 250, 268, 270, 271, 273, 275,
276, 280, 288, 292, 299, 301, 307, 312
Lobor kh. 121
Lockĥñer J á n o s udvari kovácsmester 212
Locsmánd (Łoçzmánt) Sopron megyei mváros, ph. 215
Long prédikátor Sopronban 235
Longcsail ph. 58
Lovas-Berény mezőv. 381
Lőrinc, Pistalocius Miklós orvos szolgája, pestis betegségének
lefolyása 33
Lusajkovics Dávid 90, 164
Magyar B ü x , Vas megyében ph. 215
Magyarország, 120, 379
Malaczka, Pozsony megyei mezőv. kh. 104, 371
Manerstorf f ü r d ő (Ke hely, Sopron megyében) 9
Martonfa (Vas megye) ph. 277
Matyánczi (Vas megye) vásár 306. —
Marusits Mátyás n é m e t ú j v á r i fővárnagy 50, 51, 52, 53, 54, 55,
58, 59, 60
Medvessy lovász 53
Mesz én (Vas megye) f. 287
Meszlényi Benedek 327
Miklós deák 22
Miklós porkoláb 226/a
Milano olasz v. ph. 33
Mindszenti vásár 306
Minichof (Vas megye) f. ph. 222
Miske (Vas megye) f. ph. 215
Mizdó (Vas megye) f. 326
Mo na (Mo nas, Monas) Szecsőd (Vas megye) k h . ph. 129
Molnaszecsődiek 252
Molnári (Vas megye) ph. 215
Mura folyó 215
Muraköz (Murakeöz) 184, 215, 306

221
M u r a s z o m b a t (Muraÿszombat), v. pħ. 167,181,183, 215, 216, 227
k h . 298, 303
Muraszombati jószág 215
Muraszombat város u r b á r i u m a 216
k a p u j a 227
Mustafa aga török hadifogoly 360
N á d a l j a k h . 114
—i kocsmáros 262
N á d a l j aiak 331
Nádasdi bíró 364
N á d a s d y Ferenc 253, 255, 318, 330, 333
Nagyfalu ph. 222
Nagy Ferenc gyöngyösi vicegenerális 373, 374, 375 377, 378
380
Nagymedves f. ph. (Vas megye) 215
N a g y s z o m b a t v. 217. ph. 171, 180
— i apácák 185
— i clarissa apácák priorissája J a k u s i t h Anna Franciska 171,
180
N a j s t i f f t (Naystifft, Noystifft) f. 59, 60, ph. 215, 284
Nápoly (Neapolis) olasz v. 338
Nemeshollós (Vas megye) ph. 215
Német-Kismedves (Vas megye) f. 215
N é m e t - S a m á n d ph. 215
Német-Szentmihály kh. 205
Németek (TeŲscheñ) 187
Németség 23, 172, 208
N é m e t ú j v á r kh. és ph. 2, 3, 6, 9, 10, 11, 13, 14, 15, 17, 51, 52,
5 3 , 5 4 , 5 5 . 5 8 , 6 0 , 7 0 , 7 3 , 7 4 , 75, 76, 77, 91, 93, 96, 110, 115
120, 132, 137, 138, 140, 146, 147, 152, 159, 162, 174, 175,
176, 179, 221, 222, 223, 339, 340, 370
— i f ő v á r n a g y Marusits Mátyás 50, 51, 52, 53, 54, 55, 58, 59, 60
— i H o s t á t 54
— i i n v e n t á r i u m 176
— i kolostor 282
— i pénz számadás 177. —i pombain pénz számadás 262
— i t a r t o m á n y 215

222
—i városi fürdőház 176
—on vérhas 91
Nem i, Babocsi v a j d á k 313
Ohberdarff ph. 215
Olaszország 338
Olĥendorf aliier Szentlőrinc (Vas megye) ph. 215
Olbendorfi hegy 147
O r b á n f a (Vas megye) f. ph. 137, 138, 146
Oszalónak v. ph. 90, 164, 205, 215, 310
Ozmán szn. 53
Őrségi (körségi) pomhain pénz 229
P a d u a olasz v. ph. 33
P a k s i Gyuricza rác ember 323
P á l f f y Pál országbíró, m a j d nádor 10, 125, 128
P á p a v. 249
von P a r főpostamester 125
P a t a k i J á n o s 57
P a t a ÿ István 238
P á t k a y Mátyás 322
Pécs v., 232. —i iszpája 233
Pécsi ur (dominus Pechi) 33
P e r é ñ ÿ i (Preny) Gáborñé 16
Perghbergh ph. 215
Pestis elleni gyökérorvosság 313, 316, 317
Pestis elleni orvosság 35, 38, 42 — orvosságok g y ű j t e m é n y e , 368
Pestis elleni receptek 33
Pestis mint utcákon járó Nagy E m b e r 98
Petasites Tourn növény, mint pestis elleni orvosság 313,
P é t e r deák 283
P e t ĥ ő László kozári k a p i t á n y 272, 294
P e res György 372, 376
P i n k a f ő (Pinkafeld) Vas megyei mezőv., ph. 172, 215
Pinkócz ph. 215
P i r n a u r vagy Pilnauer bécsi kereskedő 39, 40
Pistalocius Miklós h u m a n i s t a császári u d v a r i orvos 24, 27, 33,
37, 38, 39
— beteg felesége 27

223
Pleuritis morbus 38
P o d á r Gergely 45
Pongrácz Mátyás B a t t h y á n y I. Á d á m fiainak gráci udvarmestere,
226/b, 228
—né, Borbála Erzsébet 236
Pónicz f. ph. 51
Popendorf (Vas megye) f. ph. 51, 52
Poppe É v a , lobkowitzi, B a t t h y á n y I I . Ferenc felesége, illetve
özvegye 50, 62
Pozsony v., kh., ph. 21, 22, 29, 30, 37, 39, 57, 104, 125, 215, 346
-—v. halálozási statisztikája 20
— b a n v a n a kancellár 28
—i H o h s t a d t 104
—i országgyűlés 22
Pölöske (Zala megye) kh. 144
Pölöskei Eördögh I s t v á n 144
Pörönye (Peörenye, helyesebben Perenye) Vas megyei f. 299
P r a e d i k á t o r n é (német) 50
Prága cseh főváros 365
P r e y J á n o s rohonci német plébános 185, 186
Pulyai György 336
P u r g o l t újkeresztyén orvos 61, 80
Puszta-Szentmihály (Vas megye) 215
R á b a folyó melletti nemesek jószágai 215
Rakicsány (Rakichán, Rakitsán) Vas megyei f. kh. ph. 167, 181,
183, 215, 216, 241, 306
—i jószág, 215
—i kastély, (çäste ųm), 298, 303.—
—i s z á m t a r t ó Balázs deák, 183, s z á m t a r t ó Lepossa Gvörgy
241, 306
—i t i s z t t a r t ó Temlin Balázs 167, 227
— u r b á r i u m a 218
R á k i u r a m temetése 225
Regensburg 33
Reghperger doctor 69
Rennek helyesebben Rönök Vas megyei f. 158
R e t t e n b a c h ( R e t t e n p a c h ) Vas megyei f., ph. 172

224
Rézbánya (Reszbánja) ph. 172
Riding (Rödön?) ph. 172
Rohonc (Rechnitz) v. és kh., 10, 16, 45, 46, 53, 126, 127, 139,
141,171, 172, 173, 180, 182, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 192,
195,197, 199,200, 201, 202, 203, 206, 208, 210, 212, 213, 215,
247, 248, 249, 250, 253, 268, 269, 270, 273, 274, 275, 276,
278, 280, 281, 288, 289, 290, 291, 292, 299, 301, 312, 315,
323.
Rohonciak 194
Rohonci hegy 196
—i h o r v á t o k 127
—i német város 141
—i kulcsár K o n z Rudolf 261
—i pestis 126, 205
—i porkoláb H o r v á t István 274, 278, 315
— i sáfár 126, 141, 249
—i sáfár Ljubánovics György 250, 268, 269, 270, 271, 273, 275,
276, 280, 288, 289, 301, 307
—i t a r t o m á n y 62, 215
—i vámos Dittskey T a m á s 242
Róma ph. 338
Ropoli F a r k a s komári v a j d a 344
Saffer András és családja 60
Ságodÿ István, 249, 287, 324, 325, 353, 358, 359, 362, 363, 366
-Ságodÿ u r a m 322.-
Salamon J á n o s 331
Saller F a r k a s 23
Samár h. ph. 58
Sámfalvai prédikátor 301
Sankó Boldizsár 120
Sankóháza kh. 120, 122, 123
Sár mellett 381
Sárkány J á n o s 329
Sáros Szék (Vas megye) ph. 215
Savanyó viz ld. Tarcsa-fürdő
Schol z Kristóf dobrai t i s z t t a r t ó 181, 183, 191, 220
Scilla-örvény 4

15 O r v o s t ö r t é n e t i Közi.
225
Segesd(vár) Somogyban ph. 106, 112
Segesdi Vaho török hadifogoly 274
Segesdi főaga, Húszéin 100
Séllyei Pál, B a t t h y á n y I. Ádám fiainak nevelője 328, 337, 338,
341, 342, 350
Seltenschlag Tóbiás, friedenfeldi, u d v a r i ágens Bécsben 369
Semptén v a n a palatínus 104
Sennyey Gáspár 43
Sepsi(Zepsi) u r a m , 57
Sibrik A n n a ñhoff er Jánosné 4 3
Sibrik I s t v á n 207
Sibrik Máté szarvaskendi 22
Sibrik P á l szarvaskendi, vicegenerális 84
Siklós v á r a 112
Simontornyai h a d n a g y , Székely u r a m 381
Sirma h. 377
Sitz f. ph. 172
Sólya György 150
Somfai prédikátor 304
Somlyó v á r a kh. 263
Somogy Ferenc, m a g y a r u d v a r i kancelláriai tisztviselő 379
Somogy Lőrinc 156
Sopron v. kh. és ph. 57, 62, 94, 119, 215, 226/b, 228, 229, 234,
236, 237, 238, 239
—i betegek és h a l o t t a k 235, 237
—i polgármester 226/b, 236
—i uramiék 379
Soproniak 115
Söpte (Söphte, Vas megye) f. 327
Spishanner ház 32
Stájerország felől kordon 341
Steffel A n d r á s 231
Steger Hyczli jobbágy 240
Stremeczky András 224
Sterner szn. 46
Stettner szn. 46
S omfai jószág, 125
228
Strém f. (Vas megye) ph. 56
Sutter Lénárd, rosenfeldi, bécsi u d v a r i k á l y h a f ű t ő , m a j d a j t ó n -
álló 286
Sümeg (Simeg) mezőv. 373
Svastics (Swarttych) István zalavári, m a j d k ö r m e n d i k a p i t á n y
157, 251, 259, 285, 322, 326
Szabar (Vas megye) f. ph. 215
Száhin ispáhi 106
Szaibersdorf vár, kh. 253, 318, 330, 333
Szakács (Zakácz, Szakács) I s t v á n 268
Szakonÿ (Sopron megye) f. 207
Szala mellék, 277 — Szaláncz v á r a 149
Szalafej (Vas megye) 215
Szalónak (Zallonok, Szollonok, Sçĥ añiñg) v á r és város 5, 46, 70,
90,164, 168, 172, 174, 192, 204, 249, 271, 284, 297, 304, 310,
360, k h . 12, 23, 46, 48, 49, 50, 80, 193, 226:a, 240, 249
— i gyógyszerész 214
— i Hós á t 172, 205, 215
—i porkolábok 284, 304, 360
— i Poszer ház 194
— i v á r számadása vas áruról 163
— i v á r t a r t o m á n y a 205, 215
—on Bagoly lakos háza 46
Szarka Lajos 136
Sza már v. k h . 43
Szécsisziget (Sziget) kh. ph. 170, 215
— i k a p i t á n y , Dobos György 170
Szecsőd (Vas megye) f. ph. 146, 152, 302, k h . 372, 376
—i (Szecsődi) Gergely 340
Szecsődi I s t v á n k a p i t á n y 264, 266, 309, 329
Székely (Széke ly) uram, simontornyai h a d n a g y 381
Szén án ál k h . 134
Szentelek (Zentelek Vas megye) mezőv. ph. 73, 74, 76, 77
Szentgothárd mezőv. kh. 61, p h . 222, 223
Szentgrót v á r a kh. 116, 117, - ph. 135, 215, 264, 266, 329, 336,
372, 373, 376
Szentgrótiak 375

15* 227
Szentgyörgy a R á b á n tu ph. 215
Szentgyörgy vár ph. 135, k h . 153, 219
—i k a p i t á n y Török (Tĥörök) István 153, 219
Szentgyörgy váriak 160
Szentgyörgyvölgye 311, 313, 317
Szentgyörgy völgyi tudós, csordás, jövendőmondó és ördöngös
313, 316, 317
Szentlőrincz (Leőrincz) aliter Olbendorff 215
Szentlénárd 215
Szentleonard, Grác külvárosa 342
S z e n t m á r t o n ph., 220
Szent Márton-napi adó Szlavóniában 1
—i indulgentia 71
Szentmihály f. kh. 151, 155, 156, 196, 204, 208
Szentmiklós pestistelen hely kh. 367
Szentpéter f. 84, 198, ph. 215
—i szűrszabók 306
—i v a j d a 316
Szentpéterfa, ph. 215
Szigetvár ph. 106, 112, 252, 366
—i Ĥaszó iszpája 366. i iszpája 233
Szilÿ (Szili) Gergely 267, 283, 319, 335
Szilÿ (Szili) István 69, 91
Szlavóniai pestis 6
— Szent Márton-napi adó 1
Szokolv Mihály k ö r m e n d i Íródeák 98, 245
Szombathely v. (Zombathel) kh. és ph. 18, 21, 72, 136, 139, 215,
280, 285, 288, 300, 375
—i állapot 124
Szőkefölde (Szombathely egy része) kh. 94, 119
Sző lős (Zeőleős) kh. 154
Szüc (Szűcs) András 348
Tallós (Pozsony megye) f. p h . 277
T a m á s mester 195
Tapolcsányi J á n o s 332
Tarcsa, savanyú víz-fürdő k h . 62, 173, 174, 208, 284, 300
Tarródháza (Vas megye) ph. 215

228
Taszler Mihály hodosi bíró 242
Temlin Balázs rakicsányi t i s z t t a r t ó 167, 227
Tessanócz (Vas megye) f. 241
Teveli István 320
Tĥoron körül halni kezdenek 3,- ph. 10
Thurzó György 4
T o b a j (Vas megye) f. kh. 332
Tobner cselédje és m u n k á s a i 234
Tolna v. 381
Tót(Toot)ország 215
Tömörđ (Teömerd) f. ph. 215
Török Dániel 235
Török(Thörök) István szentgyörgy vári k a p i t á n y 153, 219
Török szultán 7
Török terület, ország 286, 377
T r a k o s t y á n kh. és ph. 4, 5
T r o m b i t á s Lukács 269
Túrós J á n o s 334
Túrós Miklós kiskomári v a j d a 232, - temetése 334
Ü j p a l á n k h. 381
Ü j u d v a r kh., 8, 41
Ü j v á r ld. N é m e t ú j v á r
Ú j v á r i a k 17
V á r a d ÿ J á n o s 147
Varasđ v. 10
Varasđ vármegye törvényszékének jegyzője, Kuskóczy J á n o s
deák 12
Varga J á n o s 362
Vashegy kh. 126, 194, 196, 304
Vasvár ph. 243
Vasvári István 156
— k á p t a l a n i jegyző E n y e d i J á n o s 300
— „legén" 243
Velege (Vas megye) f. 47, 231, ph. 215
Velem (Vas megye) f. ph. 215
Velence (Venezia) olasz v. ph. 33
Velenceiek (Venidiger) 369

229
Vergilius 4
Veszprém v. k h . 267, 283, 319, 335, 381
Viczay (Wichhay) Á d á m 136
Vinicze vagy Vinicza szlavóniai f, 4, 10
Viss (Sopron megye) ph. 215
Vöröskő h . 346
Vörösvár (Veöreősvár, Vöressuár) ph. és k h . 172, 215, 224
Vratovics György 224
Wünischer(Wiinüscher, Weonisser, Winisser)Farkas, a B a t t h y -
ányak rohonci udvari takácsa, rohonci pestis halálozási
jelentései 185, 186, 187, 189, 190, 192, 195, 197, 199, 200,201,
202, 203, 206, 209, 210, 212, 213
Zalaság (Szalaság) ph. 191
Zalavár ph. 135 - kh. 157
— i k a p i t á n y Svastics I s t v á n 157
Zalaváriak 160
Zala vármegye 6
Zrínyi Dobra ph. 215
Zrínyi György 41
Zrínyi Miklós a szigetvári hős 8
Zrínyi (Zreny) urak 184

230