A TÖRZS IZMAI

Mellizmok
– a mellkas felületes izmai közé tartozik a nagy mellizom (m. pectoralis major), amely fontos
szerepet játszik a mellkas jellegzetes alakjának kialakításában
– a kis mellizom (m. pectoralis minor) a nagy mellizom alatt helyezkedik el
– a mellkas mélyebben fekvő izmai közé tartoznak a bordaközti izmok
– külső bordaközti izom (m. intercostalis externus) a bordaközben ferdén, hátulról
előre húzódik, a felső bordán ered, az alatta levő bordán tapad. Összehúzódása emeli az alsó
bordát → a mellkas térfogata nő (belégzés).
– belső bordaközti izom (m. intercostalis internus) a külsővel ellentétes irányban
húzódik, az alsó bordán ered és a fölötte levő bordán tapad. Összehúzódásakor a bordák
lesüllyednek → a mellkas térfogata csökken (erőltetett kilégzés).
– a két nemben a bordaközti izmok nem egyforma mértékben vesznek részt a légzésben.
Nőknél a belégzés elsősorban a külső bordaközti izmok segítségével történik → mellkasi
légzés. A férfiak elsősorban a rekeszizmot használják → hasi légzés, hatékonyabb.

A hát izmai
– a felületes csoportjukba tartozik a csuklyás izom (m. trapesius), valamint a széles hátizom
(m. latissimus dorsi).
– a hátizmok csoportjába tartoznak még a mély hátizmok, valamint a tarkóizmok.

A has izmai
– a hasfalat több, elsősorban lapos izom alkotja.
– az egyenes hasizom (m. rectus abdominis) a középvonal két oldalán elhelyezkedő páros
izom. Az izomrostok között több harántirányban elhelyezkedő inas rész található, ez izmos
egyéneken a bőrön keresztül is érzékelhető.
– a külső ferde hasizom (m. obliquus externus abdominis) az alsó bordákon ered, majd ferde
irányban lefelé húzódik. Tapadási pontja az elülső felső csípőtövis és a symphysis közötti
lágyékszalag (ligamentum inguinale), valamint a hasfal közepén függőlegesen lefelé húzódó
linea alba (fehér vonal).
– a belső ferde hasizom (m. obliquus internus abdominis) a külső ferde hasizommal
ellentétes irányban húzódik.
– a haránt hasizom (m. transversus abdominis) a legmélyebben elhelyezkedő hasizom,
rostjai harántirányban futnak.
– a haránt és ferde hasizmok rostjai elöl széles inas részbe mennek át (aponeurosis),
körülfogják az egyenes hasizmot (rectushüvely), majd a középvonalban összefonódva a fehér
vonalat (linea alba) hozzák létre. A magzati életben a linea albát meghatározott helyen
átfúrják a köldök erei – köldök (umbilicus).
– a hasizmokat alul ferdén futó csatorna fúrja át, ez a lágyékcsatorna (canalis inguinalis). A
lágyékcsatornában található férfiakban az ondózsinór (a herék e csatornán keresztül jutnak le
a herezacskóba – normális fejlődés során még a méhen belüli életben). Nőkben itt a kerek
méhszalag található.
– a ligamentum inguinale és a medencecsont között található résen (hiatus subinguinalis)
keresztül jutnak ki a combra a m. iliopsoas, valamint az alsó végtag erei és részben idegei is.
– a nyílás medialis részében található a combcsatorna (canalis femoralis), amelyet
nyirokcsomók, nyirokerek és kötőszövet töltenek ki.
– a hasfal anatómiailag „gyenge " pontjai: (a hasűri nyomás fokozódásakor bélkacs
türemkedhet ki – sérv) a lágyékcsatorna - lágyéksérv: hernia inguinalis, a combcsatorna -
combsérv: hernia femoralis, a köldök - köldöksérv: hernia umbilicalis.
– a hasizmoknak több fontos szerepe van:
– összehúzódásukkal a törzset előrehajlítják, emelik az alsó végtagokat (rögzített törzs
esetén).
– állandó tónusuk a hasüregi nyomás fontos fenntartója, ami a belek működése
szempontjából lényeges (a laza hasfal a székrekedés egyik oka lehet).
– a hasizmok fontos szerepet játszanak a férfiak légzésében → hasi légzés.

Rekeszizom (diaphragma)
– a hasüreget a mellüregtől légmentesen választja el.
– mellüreg felé néző felszínét a mellhártya, hasüregi felszínét a hashártya borítja.
– a rekeszizomnak oldalsó izmos és középső inas része van.
– a rekesz az izmos résszel ered az ágyékcsigolyákon, az alsó bordák belső felszínén,
valamint a szegycsont belső felszínén.
– ezután ívalakban felfelé húzódik, majd belesugárzik a középső inas részbe. Ezzel a résszel
érintkezik felülről a szív, valamint a két tüdő.
→ a rekesz felfelé domborodó kupolát alkot, amelynek legmagasabb pontja jobb oldalon a 4.
bordaköz magasságában, bal oldalon az 5. bordaközben van. A rekesz jobb oldali része azért
áll magasabban, mivel az alatta elhelyezkedő máj kissé feljebb nyomja.
– a bordák és a rekesz bordái eredési része között a mellüregben kb. tenyérnyi rés (sinus
phrenicocostalis) található, melyet mellhártya borít. Belégzéskor ez a rés megnyílik.
– annak ellenére, hogy a rekesz a mellkasüreget és a hasüreget légmentesen választja el
egymástól, különböző képletek fúrják át:
- aorta,
- nyelőcső (esophagus),
- alsó üres gyűjtőér (vena cava inferior),
- bolygóideg (nervus vagus. a X. agyideg),
- truncus sympathicus,
- mellvezeték (ductus thoracicus), szervezetünk legnagyobb nyiroktörzse.
– a rekesz legfontosabb feladata a mellüreg és hasüreg légmentes elválasztása → a két
üregben levő nyomás egymástól eltér (a hasüregben pozitív a nyomás, a mellüregben a légzés
pillanatnyi helyzetétől függő mértékű negatív nyomás uralkodik).
– fontos szerepe van a légzésben is, elsősorban férfiakban. Belégzéskor a rekesz izmos része
összehúzódik, emiatt kupolája lesüllyed, s ez hozzájárul a mellüreg térfogatának növeléséhez.
Kilégzéskor a folyamat ellentétes irányban játszódik le.

A NYAK IZMAI

A nyakon számos izom található, melyek több csoportban helyezkednek el.

Felületes nyakizmok
– platysma, szervezetünk egyetlen bőrizma (az izom nem csonton, hanem a nyak és az arc
bőrében tapad)
– fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus), amely a kulcscsonton és szegycsonton ered,
s a processus mastoideuson tapad. A fejbiccentő izom a fejet mozgatja, de kóros körülmények
között légzési segédizomként is működhet.
A nyakizmok elülső csoportjának izmai
– két csoportba soroljuk: nyelvcsont alatti és nyelvcsont feletti izmok. A két izomcsoport a
nyelésben és a száj nyitásában játszik szerepet.
A mély nyakizmok
– oldalsó csoportjuk a nyak két oldalán helyezkedik el. A nyakcsigolyákon erednek, a belső
bordákon tapadnak. Hajlítják a nyakat, de kisegítő légzőizomként is működhetnek.
A FEJ IZMAI

A fej izmait két nagyobb csoportra oszthatjuk: mimikai izmok és rágóizmok.

A mimikai izmok az arcon, a szem-, száj- és orrüreg körül helyezkednek kel.
A rágóizmok a koponya alsó felszínén erednek és az alsó állcsonton tapadnak. Az
állkapcsot nagy erővel felfelé húzzák s ezzel a rágást biztosítják.