Kórházhigiénés tevékenység

A betegellátás során törekednünk kell az aszeptikus környezet megteremtésére. A legtöbb

betegéllátás nem a műtő területén történik ezért nagyon fontos, hogy szigorúan betartsuk a
beavatkozások higiénés szabályait, valamint a takaritásra, élelmezésre, veszélyes hulladék
gyűjtésére, szennyes ágynemű kezelésére vonatkozó előirásokat is.
Takaritási alapelvek: Ezek a beteg közvetlen környezetére és a kórterem , folyosók tisztasá-
gára egyaránt vonatkoznak.
A takaritás az a munkafolyamat amely során a port és idegen testeket eltávolitjuk a tárgyak
felületéről mivel ezek táptalajt jelentenek a fertőzéseknek. A takaritás során mindig tisztitó
és fertőtlenitő hatású szereket használunk. Mindig a tisztább területről a szennyezett terület
felé haladunk, mindig nedves takaritást végzünk. A száraz takaritás nem elegendő ( a por-
szemcsékben a virusok életképesek maradhatnak). A takaritás naponta történik, ideje alatt
célszerű szellőztetni, ügyelve arra hogy a beteg meg ne fázzon.
A folyosók felmosása naponta kétszer történik kötelező módon, szükség esetén akár naponta
többször is. A mellékhelyiségek fertőtlenitő takaritása szennyezettségétől függően történik,
kötelező módon fertőtlenitő takaritás.
A kórterem nagytakaritása 2-3 hetente történik, ilyenkor ablakmosás, függönymosás is meg-
történik. Kerülni kell a kórtermek zsúfoltságát, csak a lehető legszükségesebb tárgyak legye-
nek amelyek jól mosható és fertőtlenithetőek legyenek, a padlón ne tároljanak felesleges
tárgyakat amik a takaritást akadályozzák. Az ágyakon lehetőleg lemosható huzattal rendelke-
ző matracok legyenek, ágynemű csere fekvő beteg esetén 2-3 naponta ajánlott. A kórterem-
ben nem tárolandó étel, az ételeket a konyhai részen lévő hűtőkben tárolják, felcimkézve. A
hűtőszekrényt is heti rendszerességgel ki kell takaritani, a lejárt élelmeket a beteg belegye-
zésével eltávolitani. A betegek utcai ruhája nem tárolandó a kórteremben csak bezárható
szekrényben. Cserepes virágokat a kórtermekben nem tartanak.

Fertőtlenités:
A dezinfekció azon eljárások összessége, amelyek a külső környezetbe kikerült kórokozók
elpusztitására illetve fertőzőképességük megszüntetésére irányulnak.
Eredményességének alapvető feltétele ,hogy a fertőtlenitő hatás es a kórokozók között
meghatározott ideig fennálló közvetlen kontaktus jöjjön létre. Mindig olyan fertőtlenitési
módszert kell alkalmaznunk amely az adott felületet vagy anyagot nem kárositja.
A kórokozók ellenálló képessége nagyban különbözik egymástól ezért ennek megfelelően
kell megválasztanunk a fertőtlenitő eljárást , és annak hatáserősségét.

Fertőtlenitési eljárások lehetnek: fizikai, kémiai, kombinált, speciális.

Fizikai fertőtlenitő eljárások során fizikai hatásokat, hő vagy sugárzó hatásokat alkalmazunk.
Hőhatással való fertőtlenités történik mosáskor, főzéskor, vasaláskor, pastörizáláskor, ége-
téskor. Ultraibolya sugárzás alkalmával csak azon kórokozók pusztulnak el amelyeket a
sugárzás közvetlenül elér.

Kémiai fertőtlenitő eljárások erős hatóanyagú fertőtlenitőszerek alkalmazásával történik . A

hatásfokot befolyásolja a fertőtlenitőszer koncentrációja, vegyhatása, csiraszám csökkentő
hatása, baktériumszaporodást gátló hatása, baktérium-ölő, spóraölő, gombaölő, parazitákat
elpusztitó hatása.
Ezekből kitűnik, hogy eredményes kémiai fertőtlenitést csak az előirt koncentrációjú és vegy-
hatású oldattal, a szer tulajdonságának megfelelő munkafázisokban, a kórokozók fajtájának
figyelembe vételével végezhetünk.
Fertőtlenitőszer= az a kémiai összetételű anyag amely megöli a fertőzést okozó mikroorga-
nizmusokat.

A kémiai fertőtlenítés módja

A fertőtlenítőszereket különböző módon alkalmazhatjuk annak megfelelően, hogy milyen
felületet, tárgyat vagy eszközt kívánunk vele dezinficiálni.
Fertőtlenítő lemosással: Egybefüggő, vízálló felületekre textíliával, szivaccsal vagy más alkal-
mas eszközzel visszük fel a fertőtlenítő oldatot, majd ott hagyjuk megszáradni. Mosható
padló-, falburkolatok, felszerelési és berendezési tárgyak, ápolási segédeszközök, szállítóesz-
közök stb. fertőtlenítését végezzük ilyen módon.
Fertőtlenítés permetezéssel: A fertőtlenítő oldatot mechanikus porlasztás, permetezés út-
ján juttatjuk a fertőtlenítendő felületre. Alkalmazási terület: nem mosható burkolatok, textí-
liák, nehezen hozzáférhető felületek, kényes plexiburkolatú műszerek, képernyők.
Fertőtlenítés beáztatással: Különböző eszközöket, tárgyakat, anyagokat a fertőtlenítőszer
oldatába helyezzük oly módon, hogy az ellepje, s abban az előírt behatási ideig tartjuk. Igy
fertőtlenítendők például az ápolási segédeszközök, a személyi higiéné eszközei, a gyermek
játékok.
Fertőtlenítés letörléssel: Tömör felszínű tárgyakat fertőtlenítő oldattal átitatott törlőesz-
közzel dörzsöljük át. Az így felvitt fertőtlenítő oldatot a kezelt felületre hagyjuk rászáradni.
Ezt a módszert olyan esetben alkalmazzuk, amikor más eljárás (például: áztatás vagy lemo-
sás) a kezelt tárgyat károsítaná, mint például a vizsgálóasztal, gépek felülete, a nem mosható
padlóburkolatok stb.
Fertőtlenítés átkeféléssel: A fertőtlenítendő tárgyakat fertőtlenítő oldatba mártott kefével
egyenletesen átkeféljük. Nem mosható textiliák, kárpitos bútor, ruházat dezinficiálását
végezzük így.
Fertőtlenítés elegyítéssel: Váladékok, egyéb fertőző anyagok, szennyvíz fertőtleníthető oly
módon, hogy fertőtlenítőszert adva hozzájuk (egy rész fertőzött anyaghoz két rész fertőt-
lenítő oldat) a keletkezett elegyet összekeverjük, majd 2-6 óra behatási idő után a csatorna-
hálózatba juttatjuk.
Fertőtlenítés dezinficiens habbal: A habképző dezinficiens oldatot nyeles kefével habosítjuk
vagy szórófejjel ellátott gyárilag készült dezinficiens habot alkalmazunk a nem mosható
textíliákon, ruházaton, ágybetétek felületén. Egyenletes befújás, bedörzsölés után a vissza-
maradó habot kefével vagy porszívóval távolítjuk el.
Fertőtlenítés gázokkal: Gázosítással történő fertőtlenítés esetén a fertőtlenítőszert elpáro-
logtatva vagy porlasztva, gáz formájában alkalmazzuk. Helyiségek felületeit, valamint zárt
ládában vagy kamrában tárolt hőérzékeny anyagokat (például műszálas textíliákat, könyve-
ket stb.) fertőtleníthetünk például formalinban, illetve peroxidvegyületben.

A fertőtlenítőszerek csoportosítása hatóanyaguk szerint

 klór és vegyületei;
 jód és vegyületei;
 alkoholok;
 aldehidek vagy aldehidhordozók;
 oxidáló szerek és peroxidvegyületek;
  felületaktív szerek;
 lúgok; fenolszármazékok;
 alkilaminok és származékaik;
 guanidinek;
 kombinált hatású fertőtlenítőszerek.

A leggyakrabban alkalmazott eljárások

Higiénés kézfertőtlenítés
A kórházi vagy nosocomiális fertőzés egyik legfontosabb közvetítője az egészségügyi sze-
mélyzet keze, hiszen a betegellátás során folyamatosan szennyeződhet, fertőződhet.
Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni:
 szennyező tevékenység után;
 minden tiszta munka elvégzése előtt;
 két beteg ellátása között;
 fertőző és nem fertőző beteg fizikális vizsgálata előtt és után;
 mindennapos beteggondozás, betegápolás előtt és után;
 étkeztetés, gyógyszerelés előtt;
 beavatkozások előtt (gyomormosás, injekciózás, sebkötözés, katéterezés, beöntés
stb.);
 izoláló helyiség elhagyásakor;
 váladékokkal, váladékfelfogó eszközökkel való munka után;
 WC-használat után;
 fertőtlenítő munka után;
 szennyes textília kezelése után;
 gumikesztyű levevése után.
A higiénés kézfertőtlenítés célja a kéz bőrfelületén lévő átmeneti mikroflóra elpusztítása,
inaktiválása; a fertőzési lánc megszakítása. A csak szappannal végzett általános kézmosás a
betegellátó intézményekben, illetve fertőző beteg környezetében nem elegendő.
Alapszabály: a kezeket előbb fertőtlenítjük, azután tisztítjuk!

Egyfázisú kézfertőtlenítés: Kézmosás: az adagolóból fertőtlenítő hatású 5 ml folyékony szap-

pant juttatunk a kézre, majd víz hozzáadásával a szert a kezeken/alkarokon eldörzsöljük és
langyos vízzel leöblítjük. Behatási idő -1 perc, az adott szer használati utasítása alapján.
Kézszárítás: papírtörlővel vagy elektromos kézszárítóval vagy kézmosásonként váltott textil-
törlővel. A készítmény egy munkafázisban tisztít és fertőtlenít.

A kétfázisú kézfertőtlenítés műveleti sorrendje:

1. fázis: Adagolóból juttassunk a száraz kézre 5 ml higiénés kézfertőtlenítő szert, alaposan
dörzsöljük be a kezünket, a szert hagyjuk rászáradni a bőrre. Fontos! Ez alatt a kezeket nem
érheti víz, mert felhígítja a fertőtlenítőszert, így hatása csekély.
2. fázis: kézmosás folyékony szappannal (nem fertőtlenítő hatású), majd kézszárítás papírtör-
lővel vagy elektromos kézszárítóval.

Higiénés kézfertőtlenítés.
Alkoholalapú kézfertőtlenítő szerrel történő bedörzsölés, behatási idő fél—l perc. Alkal-
mazás, ha a kéz nem durván szennyezett. Előnye: gyors, megbízható.
Fontos! A bedörzsölés ideje alatt a kezeket, az alkart víz nem érheti. A behatási idő letelte
után a készítményt a bőr felületéről, ha szükséges, folyó meleg vízzel leöblítjük, papírtörlővel
leszárítjuk.
Sebészi bemosakodás. Cél: a kéz bőrén lévő átmeneti és állandó mikroflórát egyaránt eltá-
volítsa és elpusztítsa. A műtét utáni sebfertőzések megelőzésének igazán hatásos módszere,
melynek fontossága nem változott. Jelenleg a sebészi bemosakodás gyakorlata:
1. körömtoalett,
2. kézmosás és tisztítás: a kezeket és az alkarokat meleg folyóvízzel és szappannal alaposan
megmosni, minimum 3 perc,
3. öblítés: a kezeket és az alkarokat meleg folyóvízzel le kell öblíteni, a kezekről az alkarok fe
lé haladva. Célja a bőrredőben meghúzódó szappannyomok eltávolítása (a kézfertőtlenítő
szerek hatását csökkenti a szappan),
4. fertőtlenítés: adagolóból 5 ml készítményt juttatunk a tenyérbe, mely 1 percig alaposan
eldörzsölünk a kézen és az alkarokon, és ezt a műveletet még négyszer megismételjük, 5 x 5
ml szer = 25 ml bemosakodó szer 5 x 1 perc idő,
5. szárítás: az alkoholbázisú kézfertőtlenítő szereket a bőrre rá kell hagyni száradni.
(Amennyiben a kéz szárítása szükségessé válik, ehhez csak steril törlő használható.)