Ápolási beavatkozások

Ismerje a fertőtlenítés alapfogalmait, és a fertőtlenítő eljárásokat.

Tudja ismertetni a különböző fertőtlenítő eljárásokat.

A fertőtlenítés fogalma: a fertőtlenítés vagy dezinfekció azon eljárások

összessége, amelyek a külső környezetbe került kórokozók
elpusztítására, illetőleg fertőző képességük megszüntetésére irányulnak.

A fertőtlenítő eljárások hatékonyságát befolyásoló tényezők:

- a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága

- fertőtlenítendő anyag szennyezettsége (megelőző mechanikus
tisztítás)
- mikroorganizmusok száma, ellenálló képessége
- a hőmérséklet
- a behatási (expozíciós) idő

A fertőtlenítés módjai:

- fizikai fertőtlenítő eljárás: az eljárás során fizikai hatásokat,hő-

vagy sugárzó energiát használunk fel a kórokozók elpusztítására
1. mechanikai módszerek (tisztítás,szűrés)
2. hőhatás alkalmazása (kifőzés,gőz)
3. sugárzó energia (ultraibolya sugárzás – germicid lámpa)
- kémiai fertőtlenítő eljárás: antimikrobális hatású vegyületeket
alkalmazunk : oldat,aeroszol vagy gáz formájában.
- módjai:
lemosással,permetezéssel,beáztatással,letörléssel,átkeféléssel,ele
gyítéssel,habbal,gázokkal.
- kombinált fertőtlenítő eljárás: a fizikai és kémiai fertőtlenítő
eljárásokat egyesítik
- speciális fertőtlenítő eljárás

A gyakoribb fertőtlenítőszer hatóanyagok,készítmények:

- klór és vegyületei
- jód és vegyületei
- alkoholok
- aldehidek
 - oxidáló szerek és peroxid vegyületek
- felület aktív szerek
- lúgok
- fenol származékok
- kombinált hatású fertőtlenítőszerek (általában ezek felület aktív
hatásúak a kezelt felületre rászáradva fejtik kihatásukat)

Higiénés kézfertőtlenítés,fertőtlenítő kézmosás:

Cél: a fertőzések terjedésének megakadályozása, mikroflóra

elpusztítása,inaktiválása,fertőzési lánc megszakítása.

Alapszabály: a kezeket előbb fertőtlenítjük , aztán tisztítjuk!

Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni:

- szennyező tevékenység után

- minden tiszta munka elvégzése előtt
- két beteg ellátása között
- fertőző és nem fertőző beteg fizikális vizsgálata előtt és után
- mindennapos beteggondozás, betegápolás előtt és után
- étkeztetés,gyógyszerelés előtt
- beavatkozások előtt (sebkötözés,katéterezés stb.)
- izoláló helyiség elhagyásakor
- be és kizsilipeléskor
- váladékokkal,váladék felfogó eszközökkel való munka után
- wc használat után
- fertőtlenítő munka után
- szennyes textília kezelése után
- gumikesztyű levetése után

Egy fázisú kézfertőtlenítés: kézmosás : 5ml folyékony

szappandörzsöléslangyos vizes öblítéskéz szárítás

Két fázisú kézfertőtlenítés:

1. fázis: száraz kézre 5ml kézfertőtlenítődörzsölés száradás

2. fázis: kézmosás folyékony szappannalkézszárítás

Bőrön keresztül történő beavatkozás helyének fertőtlenítése:

Nyálkahártya fertőtlenítése

Váladék fertőtlenítés

Váladék felfogó edényzet fertőtlenítése

Felület fertőtlenítés,takarítás

Műszer- és eszköztisztítás,fertőtlenítés

Tk. 160-171.o.

A fertőző beteg elkülönítésének és ápolásának alapvető szabályai.

A fertőző beteg ápolása ugyanúgy történik mint egy normál nem fertőző
egyénnél azonban:

- aszepszis-antiszepszis szabályainak még pontosabb betartása

- megfelelő fertőtlenítés
- védőruházat használata
- mentális támogatás
- körültekintőbb higiénés fürdetés,mosdatás
- szennyes,hulladék megfelelő kezelése
- záró fertőtlenítés távozás után
- más beteggel, személlyel való érintkezés elkerülése (izolálás)
- látogatók számának minimalizálása

A fertőző beteg elkülönítésének szabályai (izolálás):

- külön kórterem,külön vizes blokk

- külön ápoló személyzet
- kórterem jelölése
- beteg ne hagyja el a kórtermet
- külön ápolási eszközök
- ápolási eszközök csak nála használhatóak
- lehetőleg csak egy beteg személy a kórteremben
- védőkesztyű felvétele előtt-után higiénés kézfertőtlenítés
- zsilipelés
 - védőkötény használataveszélyes hulladékként kezelése
- 3 rétegű orr-szájmaszk használata
- gyakori szellőztetés
- szennyes ágyneműfertőző sárga zsákba
- eszköz fertőtlenítés,záró fertőtlenítés
- vizsgálatra utolsóként mehet

Egyéni védőfelszerelések:

- sapka
- plexi-arcvédő
- szemüveg
- orr-szájmaszk
- izolációs köpeny
- izolációs overáll
- védőkesztyű
- cipővédő fólia-lábzsák
- izolációs nadrág
- izolációs papucs

A hulladék fogalma,hulladékok csoportosítása,környezeti

hatásai,települési hulladékok
gyűjtése,elszállítása,ártalmatlanítása,a szelektív
hulladékgyűjtés,újrahasznosítás,egészségügyben keletkező
hulladékok fajtái.

Hulladék: minden olyan anyag,tárgy,amelyek gyártója,birtokosa már nem

tud vagy nem akar hasznosítani így attól megválik.

Veszélyes hulladék: minden olyan hulladék amely rendelkezik a

veszélyességi jelzők közül egyel vagy többel illetve ilyen összetevőket
tartalmaz,kockázatot jelentenek az egészségre és a környezetre.

Veszélyes hulladékok fajtái:

- használt,éles,hegyes eszközök
- emberi testrészek
- fertőző használt eszközök
 - légszűrő betétjei
- szennyezett anyagok,eszközök

Egészségügyi intézményekben szelektív hulladékgyűjtés működik.

Szabályok:

- veszélyes hulladék mennyisége és veszélyessége a lehető

legkisebb legyen.
- esetleges hasznosítás segítse elő
- keletkezésének ellenőrzése, és mennyisége meghatározható
legyen
- a munka egészségügyi és munkabiztonsági előírások betarthatóak
legyenek
- környezetre és élővilágra veszélyt ne jelentsen
- megfelelő védőfelszerelés biztosítása
- megfelelő csomagolás
- a csomagoló eszközt kimosni,tisztítani tilos
- „veszélyes hulladék” felirat

Gyűjtők: keményfalú műanyag edény, műanyaggal bélelt

papírdoboz,veszélyes hulladékgyűjtő zsák, veszélyes hulladékgyűjtő
badella.

A gyűjtés idejére a gyűjtőedényeket az egészségügyi személyzet

számára könnyen hozzáférhető helyen legyen.

24-48 óra alatt teljenek meg és szállítsák el az osztályról. Túl rakni nem
szabad.

Telítődés után véglegesen le kell zárni.

A papírdobozokat sárga színkódú veszélyes hulladék gyűjtőzsákba kell

rakni és gyűjtőhelyen tárolni.

A gyűjtőhely zárható,fertőtleníthető,szellőztethetőnek kell lennie.

Szállítás után dezinficiálás.

Jól működő szállító szolgálat kialakítása.

Tárolása hűtés nélkül 48 óra, hűtéssel 30 nap.

Sterilizálás alapjai és munkafázisai, a steril anyagok tárolása és
kezelése.

Sterilizálás fogalma: az az eljárás, melynek során a különböző fizikai,

kémiai hatásokkal, vagy ezek kombinált alkalmazásával az anyagon, vagy
anyagban elpusztítják, a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes
nyugvó formáit.

Sterilizálási módszerek:

- Autokláv: az a sterilizáló készülék, melynek légtelenített

munkaterében létrehozott túlnyomásos, telített vízgőz hatására, az
előírt paraméterek betartása mellett jön létre a munkatérbe
behelyezett anyagok (rakomány) sterilitása.

Hőlég sterilizátor: az a sterilizáló készülék, melynek munkaterében

létrehozott cirkuláló, száraz, forró levegő hatására, az előírt
paraméterek betartása mellett jön létre a rakomány sterilitása.

- Etilénoxidos gáz sterilizátor: az a sterilizáló készülék, melynek

légtelenített munkaterébe juttatott antimikrobiális tulajdonságú
etilénoxid hatására, az előírt paraméterek mellett jön létre a
rakomány sterilitása.

Formaldehides gáz sterilizátor: az a készülék, melynek légtelenített

munkaterébe juttatott antimikrobiális tulajdonságú formalinoldat-
vízgőz keverék hatására, az előírt paraméterek mellett jön létre a
rakomány sterilitása.

- Plazma sterilizátor: az a készülék, melynek légtelenített

munkaterében a beporlasztott hidrogén-peroxid oldatnak elektromos
erőtér hatására létrejött hidegplazma állapota hozza létre a rakomány
sterilitását.

A sterilizálás gyakorlata:

- előkészítés: a fertőtlenített műszereket a felhasználás

követelményének megfelelően csoportosítva kell csomagolni.
 (papír,műanyag fólia,textil,kötszerdoboz,üvegedény,speciális krepp
papír)
- fertőtlenítés
- tisztítás
- eszközök átvizsgálása,karbantartása
- csomagolás

A steril anyagok tárolásának szabályai:

- csak abban a csomagolásban szabad tárolni, amiben sterilizálásra

kerültek (kivétel az oldatban sterilizált anyagok)!

- a steril csomagokat csak közvetlenül felhasználásuk előtt szabad

felbontani!

a felbontott csomagok tartalma, tovább már nem tekinthető sterilnek,

így a fel nem használt anyagokat - steril anyagként - továbbtárolni
szigorúan tilos!

a sterilizált csomagokat - a sterilizálás, vagy a felhasználás helyén -

csak az erre a célra kialakított, elkülönített helyen vagy helyiségben
szabad tárolni (ahol azok csomagolása (burkolata) mechanikus
ártalomnak nincs kitéve és a mikrobiális szennyeződés lehetősége a
legkisebb):

Raktárhelyiség (ún. steril raktár):

- mosható padló- és falfelületű;

- mosható polcokkal berendezett helyiség;
- környezeti por- és egyéb szennyeződések bejutása ellen védve;
- a raktárban más anyag, eszköz nem raktározható!

Faliszekrények, beépített, zárható polcrendszer:

- fűtőtest, csővezeték, nyílászárók közelében és légáramlás útjában

nem szabad elhelyezni
- a szekrények, polcok felületének moshatónak kell lenni;
- az ajtóknak résmentesen kell záródniuk
- a steril anyagokon kívül más anyag, eszköz itt nem tárolható!

Műszer- vagy gyógyszerszekrény:

- steril anyagok tárolásának céljára csak akkor használható, ha az

ajtók jól záródnak vagy szigetelő szalagokkal átalakításra került
 - a steril anyagok túlzsúfolás nélkül, sérülésmentesen helyezhetők el
- a steril anyagokon kívül más anyag, eszköz itt nem tárolható!

Konténer:

- légmentesen zárható, mosható felületű (műanyag vagy alumínium

lemezből készült) doboz vagy szekrény;
- ott alkalmazható, ahol az előzőek egyikének kialakítására sincs

Lehetőség;

- - a steril anyagok tárolására szolgáló helyiséget vagy teret

rendszeresen kell fertőtleníteni.

A steril anyagok kezelése:

- a steril anyagok tárolására szolgáló helyiségben vagy helyen csak az

előírt jelzésekkel ellátott, szavatossági időtartamon belüli, ép csomagolású
anyag tárolható!

- a tárolt steril csomagok felhasználása során minden esetben a

legrégebben sterilizált kerüljön előbb felhasználásra.

- a tárolt steril csomagokat rendszeresen át kell vizsgálni, nincs-e közöttük

lejárt szavatosságú  a lejárt szavatosságú, de ép, sértetlen csomagolású
anyagokat újra lehet sterilizálni.

A steril anyagok szállítása:

a) Épületen belül (tömbrendszerű intézményben) történő szállítás:

- a steril csomagok burkolata a legkisebb mértékben szennyeződhet,

- nincs szükség külön védőcsomagolás alkalmazására,

- ügyelni kell arra, hogy a szállítás során a papír- és polietilén fólia

csomagolások ne sérüljenek meg,

- a szállításkor célszerű a csomagokat textíliával letakarni.

b) Épületek közötti (pavilon-rendszerű intézményben) szállítás

valamint intézmények közötti (kórház, rendelőintézet) szállítás:

- szennyeződés lehetősége sokkal nagyobb,

- a steril csomagokat mindig védőcsomagolásban vagy konténerben, zártan

kell szállítani,

- a szállítóeszköztől és a szállítási módtól függetlenül steril anyagot csak

előzőleg letisztított, maid fertőtlenített kocsin, ládában, konténerben stb.
szabad csak szállítani,

- a steril anyag szállításakor a szállító eszközön vagy járművön egyidejűleg

más anyag nem szállítható.

A beteg fogadásával,távozásával,áthelyezésével kapcsolatos

feladatok.

A beteg felvételéről minden esetben orvos dönt!

A beteg felvétel típusai:

a) tervezett:

- átvétel másik osztályról;

- előjegyzéssel érkezik

b) sürgős:

- spontán;

- háziorvosi beutalóval;

- mentővel

A beteg felvétel feladatai:

a) kommunikáció:

- köszönés (nemcsak a betegnek kell köszönni!);

- bemutatkozás! (nemcsak a beteg mutatkozik be!):

- megszólítás tisztázása:

- milyen megszólítást kedvel a beteg?

- hogyan szólíthatja meg a beteg az egészségügyi személyzetet
("titulussal");

b) tájékoztatás:

- intézmény felépítése (mit hol talál):

- házirend:

- ébresztő—csendes pihenő—villanyoltás stb.;

- vizitek;

- látogatási időpontok;

- külvilággal való kapcsolat tartás lehetőségei (telefonálás, TV nézés, újság

beszerzés stb.);

- betegjogok (betegjogi képviselő neve, elérhetősége);

- lelkipásztori szolgálat elérhetősége ;

Dokumentáció kitöltése:

- amennyiben megoldható négyszemközt történjen!

(egyértelműen, olvashatóan, lehetőség szerint nyomtatott betűkkel!):

- minden esetben az után kerül sor, hogy az orvos döntött a felvételről;

- kitöltendő adatok:

- személyi adatok (személyi igazolván/útlevél alapján!):

- név (előző/leánykori név is);

- születési hely és idő;

- állandó és ideiglenes lakcím (irányítószámmal!);

- társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám) feltüntetése;

- legközelebbi hozzátartozó megnevezése és elérhetősége:

- ez bemondás alapján;

- kapcsolat megnevezésével
- dokumentáció részei:

- orvosi dokumentáció:

Kórlap:

- a beteg gyógyintézeti (személyi és egészségi állapotára vonatkozó

adatokat) adatait tartalmazó okirat;
- tartósan meg kell őrizni;
- külső személy nem tekinthet bele [csak az illetékes orvos(ok) és az
osztályon dolgozó ápolói személyzet];
- kérésre a beteg, a saját kórtörténetét láthatja;

Decursus lap:

- a kórlap "betétlapja";
- a beteg állapotában bekövetkező változásokat, az elrendelt
vizsgálatokat és a terápiákat írásban rögzíti rajta az orvos;

Ambuláns lap:

- a beteg személyes adatait;

- jelen panaszokat (status);
- diagnózist;
- terápiát;
- további gyógykezelési javaslatot;
- orvosi aláírást és az osztály bélyegzőjét;

Beleegyező nyilatkozat(ok);

Tájékoztatási nyilatkozat(ok);

Vizsgálat- és konzílium kérőlap(ok) és azok eredménye(i);

Gyógyszerlap;

Valamint az intézményben elfogadott speciális dokumentációs lapok (pl.:

decubitus lap, lélegeztető gép megfigyelésére szolgáló dokumentum,
nosocomialis észlelőlap, stb.);

Orvosi zárójelentés:

- elkészítése orvosi feladat;

 - beteg kezelésének befejezésekor vagy más osztályra áthelyezésekor
készül, három példányban + 1 példány (a kórtörténet számára);
- az osztályvezető főorvos és az osztályos orvos alá írja és osztályos
bélyegzővel lepecsételi;

Tartalmazza:

- a beteg kórisméjét (diagnózisát);

- a gyógyító eljárásokat;
- a záradékot (epikrízist);
- további utasításokat

Ápolási dokumentáció:

- része az egészségügyi dokumentációnak;

- az ápoló(nő) önállóan készíti/vezeti;

Részei:

- lázlap (az orvosi dokumentációnak is részét képezi);

- ápolási lap;
- észlelő lap;

Dokumentáció célja:

- áttekinthetővé teszi a betegről és a betegségéről szerzett ismereteket;

- az elvégzett vizsgálatokat, kezeléseket az orvos és az ápoló nyomon tudja

követni;

- a dokumentált vizsgálati eredmények jól tükrözik a beteg mindenkori

állapotát;

- ápolásban szereplő team (csapat) minden tagja ugyanazzal az

információval rendelkezik a betegről;

- a dokumentációs adatok tudományos kutatómunkák során felhasználásra

kerülhetnek;

- a dokumentáció adatai a hatóságok előtt hitelesek (pl. rendőrség,

bíróság);
A beteg testhőmérsékletének, pulzusának, vérnyomásának, testtömegének
és testmagasságának mérése:

(ezek nem adminisztrációs feladatok, de célszerű a betegfelvételi

adminisztrációs teendőivel együtt elvégezni)

A beteg elhelyezése:

- amennyiben megoldható válasszon a beteg ágyat;

- a beteg magával hozott ruházatának, értékeinek elhelyezése
(szükség esetén segédkezni!):
- éjjeli szekrény;
- kórtermi betegszekrény;
- értékek (pénz, értékpapír, ékszer, gépjármű kulcsai stb.)
elhelyezéséről gondoskodni! Þ leltár!;

- a beteg átöltözése (szükség esetén tisztálkodás, hálóruha biztosítása) Þ

mozgásában korlátozott betegnél segédkezni!:

- a beteg élelmezéséről gondoskodni (étel pótrendelés)

A beteg távozása:

A távozás lehetőségei:

- tervezett:

- hazabocsátás;

- áthelyezés más osztályra vagy intézetbe;

- önkényes: észlelésekor azonnal az orvosnak jelezni, a további teendőket

nagymértékben befolyásolja a beteg alapbetegsége.

Ápoló(nő)i feladatatok:

- távozás előkészítése:

- helyi szokás szerint mentőautó, betegszállító vagy beteghordó igénylése;

- segédkezni a beteg tulajdonát képező holmik összecsomagolásában Þ

eszméletlen vagy zavart tudatú beteg esetén értékleltárt kell készíteni;

- szükség esetén élelemről, ivóvízről és gyógyszerekről gondoskodni Þ

összefüggésben van az intézeten kívül töltött idő hosszával
Távozáskor:

- ellenőrizni, hogy megkapta-e a zárójelentést;

- elköszönni a betegtől;

- megbizonyosodni, hogy nem felejtett semmit a beteg az ágyban,

éjjeliszekrényben, szekrényben

Távozás után:

- szennyes ágyneműhuzatok lehúzása;

- lehetőség szerint a matrac és az ágynemű fertőtlenítése;

- ágy, éjjeliszekrény fertőtlenítése;

- a fertőtlenített ágy ellátása fertőtlenített matraccal, ágyneművel, és a tiszta

ágyneműhuzat felhúzása;

Távozás utáni adminisztrációs feladat: a felvételi osztály vagy iroda felé

jelezni a beteg távozását, az ágy szabaddá válását.
Vizit formái, az ápolói teendők viziten,konzíliumokon.

A vizit fogalma:

- a vizit szó eredete:

- visit (angol) = látogatás;

- viso (latin) = megnéz;

- visito (latin) = meglátogat;

- eredeti jelentése: látogatás

- egészségügyi jelentése:

- orvosi látogatás a beteg ágyánál: a vizit alkalmával az orvos meghallgatja

a beteg panaszait, elvégzi a szükséges vizsgálatokat, megtervezi a további
vizsgálatokat, megszabja a beteg állapotának megfelelő kezelést (pihenés,
diéta, gyógyszerek stb.)

- tájékozódik az ápoló személyzettől az általuk észlelt a beteg állapotában

bekövetkezett változásokról

A vizit fajtái:

Osztályos vizit ("kisvizit"):

- a kezelő orvos, vagy osztályos orvos végzi;

- az orvos az ápolónő segítségével tájékozódik a beteg állapotáról, a
változásokról, ellenőrzi a korábbi vagy előző utasításokat és azok
eredményeit, és ha kell, újakat rendel el;
- gyakran ilyenkor történnek meg a legszükségesebb kezelések (pl. az
intravénás, vagy intramusculáris injekció beadása)

Osztályvezető főorvosi vizit ("nagyvizit"):

- főorvosi "megbeszélés":

- a beteg távollétében orvosi szobában történik;

- az osztályos orvosok vesznek részt rajta;

- itt beszélik meg a vizsgálati (pl.: laboratóriumi, szövettani, radiológiai)

eredményeket, a további kezelés irányát
Ágy melletti főorvosi vizit:

- általában az "osztályos vizit"-et követően történik;

- az osztályos orvos röviden tájékoztatja az osztályvezető főorvost a beteg

állapotáról, a további kezelésekről, vizsgálatokról;

- a beteggel ilyenkor közlik a kezelésének következő lépéseit (vizsgálatok,

hazamenetel stb.)

Ügyeletes orvosi vizit:

- általában késő délután vagy munkaszüneti napon történik, amikor több

osztály tartozik egy orvos felügyelete alá;

- biztosítja a folyamatos betegellátást;

Célja:

- az ügyeletes orvos tájékozódjon a betegek jelen állapotáról;

- a betegek érezzék, hogy az ügyeleti időszakban is megkapják
szükséges kezelést, ápolást;

Vizittel kapcsolatos ápoló(nő)i feladatok:

Vizit előtti feladatok:

- tájékozódás a betegek állapotáról (ez már a műszak kezdetén az

"osztályátvételekor" kezdődik):

- hogy töltötte az éjszakát?

- milyen volt a tudatállapota? (betegtársaktól is nyerhető információ!);

- milyen volt a táplálkozása?

- kardinális tünetek értékeiről;

- voltak-e panaszok, fájdalmak, rosszullétek? stb.

- gondoskodni kell, hogy minden beteg a kórteremben, lehetőleg az

ágyában tartózkodjon (lehetőleg vizit alatt ne használják mobil
telefonjaikat!);

- a hozzátartozókat a vizit idejére udvariasan ki kell küldeni;

- kórtermi rend biztosítása (vizit idejére a rádiót s a TV-t ki kell
kapcsoltatni!);

- célszerű a vizit előtt egy rövid szellőztetést megejteni:

Vizittálca előkészítése:

- a legtöbb osztályon ez állandóan összeállítva "kéznél van";

- lázlapok (amennyiben az osztályon kész vizittálca van, ezzel ki kell

egészíteni!);

- az osztály szokásrendjétől függően ;

- szappan;

- törölköző;

- vérnyomásmérő;

- pupilla lámpa/zseblámpa;

- spatula;

- gumikesztyű;

- papírvatta;

- vesetál;

- jegyzetfüzet ("vizitfüzet");

- írószer;

Vizit alatti feladatok:

- segédkezés a beteg vizsgálatánál (szükség esetén segíteni a beteget

öltözésében, felültetésében, forgatásában, pozíció megtartásában);
- az orvosnak az ápoló(nő) felé irányuló kérdésekre pontos és
szakszerű választ adni;
- az elhangzott utasításokat azonnal fel kell jegyezni!
Vizit utáni feladatok:

- megköszönni a betegek együttműködését;

- amennyiben nincs csendet igénylő tevékenység a kórteremben, a
rádiót, televíziót visszakapcsoltathatja;
- a fennjáró betegek elhagyhatják a kórtermet;
- a viziten elhangzott utasítások végrehajtása;
- a következő műszakot is érintő feladatokat az "átadó" füzetben rögzíti

A konzílium:

Konzílium szó jelentése: két vagy több szakorvos megbeszélése, orvosi

tanácskozása valamely betegség megállapítására, gyógykezelési módjának
meghatározása érdekében

Konzílium előtti ápoló(nő)i feladatok:

- amennyiben szükséges, az orvos által kitöltött konzíliumkérő lap a

megfelelő helyre juttatása;
- a beteg pszichés előkészítése (a várható beavatkozás rövid
ismertetése, együttműködés kérése)
- a szomatikus előkészítés a várható vizsgálat jellegétől függ;
- célszerű, ha az ápoló(nő) tájékozódik a várható vizsgálat
protokolljáról és a szükséges eszközöket előkészíti (többnyire ezeket
a konzíliumot végző orvos szokta hozni);
- a beteg teljes dokumentációját elő kell készíteni;
- előfordulhat, hogy a konzílium másik osztályon vagy a vizsgálóban
történik, ebben az esetben a beteget a megfelelő időben a megfelelő
helyre kell juttatni (kísérni/szállíttatni) — amennyiben a kórteremben
történik, a konzílium idejére a vizithez hasonló nyugalmat kell
biztosítani

Konzílium alatti ápoló(nő)i feladatok: a konzíliumot végző orvosnak a beteg

vizsgálatában segédkezni (szükség esetén segíteni a beteget az
öltözésében, felültetésében, forgatásában, pozíció megtartásában);

Konzílium utáni ápoló(nő)i feladatok:

- a beteg kényelembe helyezése (szükség esetén ruházatának

rendezése);
- a konzílium eredményét dokumentáló lapot a kezelő orvoshoz juttatni,
az eredményről a beteg tájékoztatása orvosi feladat!
Ágyazási formák, a beteg elhelyezésének,hely és
helyzetváltoztatásának formái és módszerei. A fekvés és fektetési
módok, a beteg mobilizálása.

Az ágyazás formái és szabályai:

Ágyazás: a beteg ágyának rendbetétele

- mindig a beteg állapota határozza meg

- guruló kocsin készítünk elő
- fennjáró betegnél naponta egyszer
- fekvő betegnél naponta kétszer
- szükség esetén többször is
- szervezett munkakeretében történjen
- lehetőleg két személy végezze
- segédeszközök használata (támlásszék,lemosáshoz szükséges
felszerelések)
- ágyazás történhet egy vagy két személlyel

Tk.229-234.o.

Beteg elhelyezése az ágyban,fekvés és fektetési módok:

1. ágynyugalom
2. fekvés – az ágyban való elhelyezkedést jelenti, lehet élettani vagy
kóros

- módjai: aktív hátfekvés: élettani testhelyzet, a fej kissé előrehajlik

térben, könyökben kissé behajlított izomzat, ami kissé ernyedt.
- passzív hátfekvés: súlyos állapotú vagy magával tehetetlen beteg
által elfoglalt testhelyzet, a betegvégtagjai nyújtott helyzetben vannak.
- aktív oldalfekvés: élettani helyzet a fej kissé előrehajlik az alsó végtag
felhúzott, a könyök hajlított felváltva fekvés egyik, majd a másik
oldalon.
- kóros fekvési módok (kényszertartások): egy-egy betegségre
jellemzőek (epegörcsfelhúzott térdek,agyhártya
gyulladásvadászkutya fekvés)

3. fektetés: az orvos által előírt fektetési módot értjük.

kivitelezése ápolói feladat:

- háton
- oldalt
- félig ülő
- ülőhelyzet
 - hason
- lejtőztetve

Háton fektetés:

- egyszerű hátfektetés: pl. operált,lázas,legyengült beteg

Nyújtott hátfektetés:

- párna nélkül vagy lapos párnán fekszik a beteg

- pl. kivérzett vagy gerinccsapoláson átesett betegnél

Nyújtott hátfektetés kemény ágyon:

- pl. porckorongsérv
- cél: a gerinc teher mentesítése

Háton fekvés:

- az alsó végtag megemelésével

- az alsó végtagok megemelése párnával
- pl. trombózis

Oldalra fektetés:

- a betegek párnákkal felmagasítva vagy vízszintes helyzetben

fekszenek az oldalukon

típusai:

- magas oldalfekvés: félig ülőhelyzetű, nehézlégzésben szenvedő

betegnél
- döntött oldalfekvés: az ágy jobb vagy bal oldalát kissé megemeljük
- vízszintes oldalfekvés: gerinccsapolásnál,végbélvizsglálatnál

Félig ülőhelyzet:

- szív és tüdőbetegeknél, a beteg törzsét 45-50 fokra megemeljük

- kényelmi eszköz lábtámasz

Ülőhelyzet:

- ebben a testhelyzetben az alsó végtagok térdben és csípőben

hajlítottak és a törzzsel derékszöget zárnak be.
 - súlyos szívbetegség esetén
- nehézlégzés esetén

Hason fekvés:

- csípőtájon,háton végzett műtétek után

- esetleg súlyos felfekvés esetén
- párna nincs!

Lejtőztetés:

- az ágyvég emelésével létrehozott ferdesíkú fekvés

- pl. kivérzett beteg

A beteg helyzetváltoztatása:

1. aktív: a beteg önállóan,segítség nélkül képes testhelyzetét változtatni

(oldalra fordul,felül,feláll)
2. passzív: a beteg nem képes önállóan helyzetet változtatni (teljesen
mozgásképtelen,a mozgását az orvos tiltja,eszméletlen)

A beteg mobilizálásnak szabályai:

- csak orvos utasítására történhet

- fokozatosság elve szerint  légző torna  végtagok átmozgatása
 ágyban felültetés  keringés,légzés,arcszín ellenőrzése 
ágyszélére történő kiültetés  lábak felpolcolása  ágy mellé
kiállítás  karosszékbe kiültetés vagy séta