ÁPOLÁSI BEAVATKOZÁSOK

Az ápolási beavatkozások olyan tevékenységeket és műveleteket foglalnak

magukban, amelyek elősegítik az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését, a
tünetek enyhítését és az egészség visszanyerését.

1. Aszepszis-antiszepszis

Történeti előzmények röviden:

Semmelweis Ignác – 1847. klórmeszes kézmosás bevezetése.

Joseph Lister – 1867 – karbolsav használata a műszerekre, kézre.
Ernst von Bergmann - 1886 – gőz-sterilizáció
William Halsted – 1890 – gumikesztyű használata

1.1. Alapfogalmak

Aszepszis fogalma: a betegellátás során alkalmazott minden olyan munkamódszer,

mindazon munkafolyamat és magatartásforma összessége, mellyel a
mikroorganizmusok a beteg szervezetétől távol tarthatók. Az aszepszis folyamán a
testüregektől, a nyitott testszövetektől, a testnyílásoktól, testüregektől (is) távol kell
tartani a fertőzés lehetőségét (aszepszis szabályainak betartása). A távoltartás
eszközei: steril eszközök, anyagok, műszerek használata és mikrobaszegény
környezet biztosítása. Az aszepszis maga a prevenció.

Antiszepszis: azoknak az eljárásoknak az összessége, melyekkel az élő

szervezetben a mikroorganizmusokat elölik, melyekkel az aszeptikus állapot
megvalósítható. Ez a fertőtlenítés és sterilezés. Célja a kontamináció (szennyezés)
leküzdése, a fertőzés megelőzése, kiküszöbölése.

Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása a betegellátás során biztosítja a

nozokomiális (nosos – betegség, comein – gondozni, ápolni) fertőzéstől való
védelmet. Nozokomiális fertőzések, amik a kórházi tartózkodás alatt érik a beteget.

Fertőzés (infekció): ha a kórokozó mikroorganizmus a szervezetbe behatolva ott

megtelepedve elszaporodik és betegséget okoz.

Nozokomiális fertőzés (iatrogén ártalom), melyek az egészségügyi ellátás során

(diagnosztikus és terápiás beavatkozás), annak következtében alakulnak ki.
A nozokomiális fertőzés lehet exogén (szervezeten kívüli) és endogén (belüli)
eredetű.
A kórokozó terjedhet közvetlen érintkezéssel (direkt úton), ez a közvetlen fertőzés;
közvetett érintkezéssel, indirekt úton (pl. cseppfertőzés, vektorok), és méhlepényen
keresztül (intrauterin fertőzés).

Infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek

kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések
megelőzésére irányuló intervenciós tevékenység.

Surveillance: olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely

standardizált definíciók és módszertan alapján validált (érvényes, igazolható)
2
kritériumok szerinti adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és
intervenciót tesz lehetővé.

Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan eljárás, ami a kórokozók elpusztítására,

fertőzőképességük megszüntetésére, inaktiválására irányul.

Fertőtlenítő hatás: azon kémiai-fizikai tényezők, melyek a mikroorganizmusokkal

közvetlenül érintkezve, megfelelő aktivitás mellett, meghatározott időtartam alatt
(behatási idő) azok pusztulását, inaktivitását idézik elő.

Sterilezés (csíramentesítés): olyan antimikrobiális eljárás, melynek során

különböző fizikai, kémiai hatásokkal illetve ezek kombinációjával teljes
csíramentesítés történik. Sterilezés során a mikroorganizmusok és nyugvó formáik is
elpusztulnak illetve irreverzibilisen ínaktiválódnak.

A fertőtlenítő eljárások hatáserőssége lehet:

 csíraszám csökkentő hatás (szanáció) [csíraszám: térfogategységnyi (milliliter)
vízben vagy anyagban levő életképes mikrobák (elsősorban baktériumok)
száma]
 a baktérium szaporodását gátló hatás – bakteriosztatikus hatás
 baktériumölő hatás (baktericid hatás)
 spóraölő hatás (sporocid hatás) [spóra: ivartalan szaporítósejt – pl.
clostridiumok]
 virusinaktiváló hatás (virucid)
 gombaölő hatás (fungicid)
 parazitaölő hatás (paraziticid)

A fertőtlenítőhatást befolyásoló tényezők

 a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága (pl. fém, műanyag, üveg stb.)
 a fertőtlenítendő anyag szennyezettségének mértéke (pl. éjjeliszekrény,
váladékfelfogó eszközök)
 a populáció sűrűsége
 a mikroorganizmusok ellenállóképessége a fertőtlenítő szerekkel szemben
 a fertőtlenítőszer és a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete
 a behatás időtartama (expozíciós idő)
 az alkalmazott kémiai anyag töménysége (koncentráció)
 szelektivitás (a szerek nem egyformán hatásosak a különböző mikróbákra)
 kapilláraktív hatás – felület aktivitás (a mikrobákat körülvevő szerves anyagok
hatását feloldással szüntetik meg; csak nedves felületen fejtik ki hatásukat)
 egyéb környezeti feltételek

1.2. Fertőtlenítés

A fertőtlenítő eljárás az antimikrobiális hatás alapján lehet:

 kémiai
 fizikai
 kémiai+fizikai

A fertőtlenítés módszerei

3
 kémiai fertőtlenítés –
fizikai fertőtlenítés
fertőtlenítő szerek
sugárzó klór és vegyületei
mechanikai hőhatás
energia
tisztítás pasztőrözés természetes jód és vegyületei
szűrés kifőzés mesterséges alkoholok
felületfertőtlenítés gőzfertőtlenítő aldehidek
elégetés oxidáló szerek
izzítás fenol (karbolsav)
származékok
felületaktív szerek
(tenzidek)

Fizikai fertőtlenítés

Tisztítás: kézi vagy gépi mosogatás, eszközök áztatása. Munkavédelmi eszközök

használata + szivacs, körömkefe, üvegmosó

Szűrés: a) orr-szájmaszk alkalmazása; speciális szűrők ablakokra.

Klímaberendezések szűrőinek ellenőrzése, cseréje
b) a sterilizálandó folyadékot olyan pórusméretű vagy adszorpciós felületű
szűrőfelületen préselik át, ami a mikroorganizmusokat visszatartja. Alkalmazhatók pl.
zsugorított üvegszűrők, poliészter vagy teflon típusú szűrők (legalkalmasabbak a 0,22
µm átmérőjű membránszűrők)

Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal (felületfertőtlenítő szerek)

 lemosás: egybefüggő, vízálló felületekre a fertőtlenítő oldatot fel kell vinni pl.
szivaccsal, és száradni hagyni
 letörlés: tömör felszinű tárgyak törlőkendővel való törlése
 permetezés: nagy felületek esetén - mechanikus porlasztás
 áztatás: a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük az eszközöket, úgy hogy az
oldat lepje el azokat
 kefélés fertőtlenítő oldattal
 elegyítés: folyékony vagy képlékeny halmazállapotú anyag fertőtlenítőszerrel
történő elegyítése
 dezinficiens hab alkalmazása

4
Pasztőrözés (pasztörizálás): a magas hőre érzékeny oldatok 40-60o-ra való
hirtelen melegítése, majd gyors lehűtése

Kifőzés (forralás): nedves hő - forrástól számított 30 perc (pl. konyhai eszközök,

ivóedények stb.)

Elégetés: száraz hő – értéktelen tárgyak, anyagok megsemmisítése

Izzítás: égő lángba tartás, pl. laboratóriumi leoltó kacs

Napfény:

Ultraibolya sugárzás (a látható fénynél kisebb, a rtg sugárzásnál nagyobb

hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás – 200-400 nm): műtők, kezelők
fertőtlenítése, csíraszegény állapot fenntartása (UV-A-B-C)

Kémiai fertőtlenítés

Lényege, hogy a dezinficiens közvetlen kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal

és a kontaktus megfelelő ideig álljon fenn.

Klór és vegyületei: a klórgáz ivóvíz fertőtlenítésére használatos. Vegyületei közül

legelterjedtebb a nátrium-hipoklorit, ami fehérítő, szagtalanító, fertőtlenítő szer. Vizes
oldatukban bomlás közben erős oxidálószer, naszcensz (atomi állapotú) oxigén
szabadul fel, ami nagyon reakcióképes.

A jód széles körben elterjedt fertőtlenítő szer. A jód-tinktúra (5%-os jódot

tartalmazó alkoholos káliumjodid oldat) bőr fertőtlenítésre alkalmas. Ide tartozik pl. a
sebfertőtlenítő Betadin. Széles antimikrobiális spektrummal rendelkezik.
Fehérjeroncsoló baktericid hatású.

Alkoholok közül az etilalkoholt széleskörűen alkalmazzák fertőtlenítésre. Az 50-

70%-os oldatuk nagyon jó antiszeptikus tulajdonságú. Vízelvonó hatásúak.

Aldehidek széles spektrumú fertőtlenítőszerek, leggyakrabban a formaldehidet és a

glutáraldehidet alkalmazzák műszerek, eszközök fertőtlenítésére. A formaldehid gáz
34-38%-os vizes oldata a formalin.

A fenol (karbolsav) az egyike a legelőször alkalmazott dezinficienseknek. Joseph

Lister (1827-1912) angol sebész – az antiszeptikus sebészeti eljárások kidolgozója és
meghonosítója alkalmazta először. Ma nem használják, de kombinációban még igen
pl. hexaklorofén, klórhexidin.

Az oxidálószerek közül legelterjedtebben a hidrogén-peroxid használatos. Jó

dezinficiens. A Hyperol tablettából kell oldatot készíteni.

Felületaktív szerek (tenzidek) azok, melyek vizes oldatokban a felületi

feszültséget csökkentik (víztaszítók; zsírok és olajok feloldásával és fellazításával
hatnak). Kémiai szerkezetük alapján 4 csoportba oszthatók: anionaktív tenzidek
(szappanok, mosó és tisztítószerek), kationaktív tenzidek (zsíremulgeáló szappan és
fertőtlenítő hatás), nem ionikus tenzidek (kiváló zsíroldók), amfotér tenzidek (nagyon
jó fertőtlenítő és tisztító hatásúak).

5
Fertőtlenítőszerek alkalmazás szerinti csoportosítása
 kéz-bőrtisztító és fertőtlenítő szerek
 kézfertőtlenítő szerek (higiénés kézfertőtlenítők, bemosakodó szerek)
 bőrfertőtlenítők
 nyálkahártya fertőtlenítők
 felületfertőtlenítők
 műszer- és eszköztisztító és fertőtlenítők
 fogászati műszer- és eszközfertőtlenítők
 endoszkóp fertőtlenítők
 inkubátor fertőtlenítők
 haemodializáló berendezések fertőtlenítő szerei
 váladékfertőtlenítő szerek
 fertőtlenítő textília áztató és mosószerek

A fertőtlenítőszerekkel szembeni követelmények

 gyors fertőtlenítő hatás
 széles hatásspektrum
 jó vízoldékonyság
 megbízhatóság
 stabilitás (ne legyen hő- és fényérzékeny)
 ne legyen tűzveszélyes
 gazdaságos legyen

Forrás: google – képek- dezinficiens szerek

1.3. Sterilizálás

A betegbiztonság megköveteli, hogy minden olyan diagnosztikus és terápiás célt

szolgáló anyagnak és tárgynak, ami a beteg nyitott testszövetével, testüregével vagy
nyálkahártyájával találkozik, sterilnek kell lennie.

A sterilizálás módszerei (a leggyakoribb sterilizálási eljárások):

 gőz-
 hőlég-
 gáz-
 plazma sterilizálás és

6
  ionizáló sugárzás

A módszer megválasztását a kezelendő anyag fizikai, kémiai tulajdonságai határozzák

meg. Lényeg, hogy az eljárás ne változtassa meg a kezelendő anyag tulajdonságait
és ne károsítsa az eljárásba vont eszközt, anyagot.

Sterilizálandó anyagok a nem sterilen forgalomba kerülő, illetve többször

használható eszközök, anyagok, mint pl.
 fém eszközök és műszerek
 textíliák
 kötszerek és varróanyagok
 gumiból, üvegből, műanyagból készült eszközök, anyagok, edények
 gépek beteggel érintkező részei

A sterilezés magába foglalja a kapcsolódó előkészítő és utófeladatokat is, melyek

célja részint a műszerek és egyéb anyagok szennyeződésektől való megtisztítása, az
eszközök anyagok megfelelő csomagolása és a sterilizálást követő megfelelő tárolás a
felhasználásig.

A sterilizálás folyamata:
 eszközök, műszerek gyűjtése
 tisztítás, fertőtlenítés
 átvizsgálás, karbantartás, ápolás
 csomagolás
 sterilizálás
 ellenőrzés
 tárolás, utókezelés

Gyűjtés lehet száraz gyűjtés, amikor a használt eszköz egy műszerledobóba kerül,
nedves gyűjtésnél pedig közvetlenül műszertisztító folyadékba kerül, ami fellazítja a
szennyeződést.

A gyűjtőből az eszközök nyitott állapotban fertőtlenítő oldatba kerülnek. A behatási

idő után tisztavízzel való öblítés után mosógépbe kerülnek az eszközök (pl. 85 oC-on
mos 15 percig, majd 3 perces öblítés következik tiszta vízzel, végül 8 perces öblítés
közömbösítő folyadékkal.). Kézi tisztításnál a fertőtlenítés után tisztítószer oldatban
történik az áztatás, majd mechanikus tisztítás következik textilkendő, műanyag kefe
vagy vízporlasztó pisztoly használatával.

Ezt követi a szárítás, törölgetés, és átvizsgálás, szükség esetén ápolás pl. olajozás.

Csomagolás mindig az eszköznek/anyagnak illetve a sterilizálás módjának

megfelelően (anyagban/dobozban/egyéb csomagolásban) történik. A csomagokat
címkézni kell, legyen rajta: az eszköz, műszer megnevezése vagy az osztály jelölése,
a sterilizálás és a lejárat dátuma, a sterilizálást végző neve, betűjele/kódja, és el kell
helyezni a csomagoláson a kémiai indikátort.

Felhasználhatósági idő:
 speciális fólia csomag 1 év

7
  textil csomag 7 nap
 textil+polietilén fólia 1 hónap
 aszepta doboz 10 nap

A steril csomagokat minden esetben ellenőrizni kell: dobozok zárai, indikátor szalag
megléte, elszíneződése, a csomag épsége, a csomag nedvessége (szükség esetén
szárítás). Ezt követően a csomagot védőfóliába kell tenni és a sterilraktárba
elhelyezni.

A csomagok a felhasználás idején és helyén kerülnek kibontásra.

Sterilezés gőzzel – autoklávozás

Túlnyomásos gőzsterilizálás. Az eljárás során az autokláv munkaterét vákuumozással

légtelenítik, majd a levegő helyére túlnyomásos telített vízgőzt juttatnak. A
sterilizálási idő lejárta után a gépben a túlnyomást megszüntetik, a gép tartalmát
szárítják és hűtik. Ez egy sterilizálási ciklus.

Sterilezési idők:
121 oC – 15-20 perc (108 kPa nyomás)
134 oC – 5-10 perc (206 kPa nyomás)

Autoklávozható eszközök:
 fémtárgyak
 orvosi eszközök
 fecskendők
 műtéti műszerek
 textíliák, kötszerek, varróanyagok
 műanyag, üveg és porcelán

Felhasználható csomagolóanyagok:
 speciális papír
 papír-műanyag kombináció
 műtőlepedő
 kötszerdoboz

képek forrása: Google

8
Hőlégsterilizálás

A száraz levegőt a zárt munkatérben elektromos úton felforrósítják, majd

ventillátorral kerengetik, végül lehűtik a rakományt.

Sterilezési idők:
160 °C-on 45 perc,
180 °C-on 25 perc,
200 °C-on 10 perc

Hőlégben sterilezhető eszközök:

 fémtárgyak
 üveg- és porceláneszközök
Felhasználható csomagolóanyagok:
 hőálló fóliatömlő
 zárt fémdoboz
 hőálló üvegedény
 speciális aluminiumfólia
Gázsterilizálás

9
Etilénoxidos sterilezésnél a légtelenített munkatérbe megfelelő hőmérséklet és
páratartalom mellett előkondicionálás zajlik, majd meghatározott koncentrációjú
etilénoxidot engednek a munkatérbe. A ciklus végén eltávolítják az etilénoxidot, majd
szelőztetik a csomagokat. A ciklus ideje: 2-6 óra a gázkoncentráció, a páratartalom
és hőmérséklet függvényében.

Sterilezhető eszközök:
 szintetikus varróanyagok
 többször használatos gumi- és műanyageszközök

Felhasználható csomagolóanyagok:
 speciális papír-műanyag kombinációjú tasak lehegesztve

Formaldehides sterilezésnél a túlnyomásos vízgőzhöz formaldehidet juttatnak be a

munkatérbe. A sterilezési idő: 30 perc – 2 óra a gázkoncentráció, a páratartalom és
hőmérséklet függvényében.

A sterilezhető eszközök és a csomagolóanyag, mint előbb.

Plazma sterilizálás

A hidrogén peroxid plazmaállapotát használják az eljárás során. Érzékeny eszközök, a

mikrosebészet eszközei és könnyen sérülő darabok sterilezhetők. Speciális tömlők,
dobozok a csomagolóanyag.

Ionizáló sugárzás csak nagyüzemi körülmények között végezhető. Ilyen módon az

egyszer-használatos eszközök kerülnek sterilezésre.

A sterilizálás ellenőrzése

Csak validált, szabványoknak megfelelő technológia fogadható el. Ezen túlmenően a

folyamatleírás is rögzítésre kerül.

A berendezés ellenőrzése: hatósági ellenőrzés 3 évente; autoklávokat naponta

gőzbehatolási teszttel.

Folyamat ellenőrzése a csomagon elhelyezett indikátorral, minden csomag esetében,

folyamatjelző indikátorokkal.

Rakomány ellenőrzése minden rakomány esetében kémiai-biológiai indikátorokkal.

Hatósági ellenőrzés félévente spóra-preparátumokkal.

Csomag ellenőrzése a csomagban elhelyezett indikátorral minden csomag esetében.

Többparaméteres kémiai indikátorokkal, amivel a sterilizálás hatékonysága mérhető.

A sterilizálás dokumentálása

Minden sterilizáló géphez tartozik sterilizálási napló, amelyben feltüntetésre kerül: a

sterilizálás sorszáma, sterilizálás ideje, a sterilizálandó anyag neve, ciklus ideje, a
sterilizálás hőfoka, a sterilizálást végző neve. A rakomány ürítésekor ide kerül
rögzítésre az indikátorcsík is.

Központi sterilezők

10
Az egészségügyi intézmények zömében központi sterilizálók működnek, ahol az
előkészítő, sterilizáló és tárolási feladatok végzése is történik. Sok helyen a gépek
nagy része már automatikus vezérlésű, itt a dokumentáció is automatizált. A rendszer
működése szabályzatban rögzített.

2. Munkavédelem és kapcsolódó feladatok az egészségügyi

intézményekben

Vonatkozó jogszabályok, egyéb szabályozók:

 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a
tűzoltóságról
 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes
tevékenységek részletes szabályairól
 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni
védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi
követelményeiről
 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező
hulladék kezeléséről
 az intézmény helyi Munka- tűz- és környezetvédelmi szabályzata
 az intézményi minőségbiztosítás vonatkozó folyamatszabályozásai (pl. hulladék
kezelése)

2.1. Munkavédelem

Általános magatartási szabályok

 mindenki köteles a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban (alkohol

és drogmentes állapot+öltözet, ékszerek és egyebek), a munkavédelemre
vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak
megfelelően tevékenységét úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét
és testi épségét ne veszélyeztesse
 mindenki köteles a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket
elsajátítani és azokat a gyakorlati tevékenysége során alkalmazni
 mindenki köteles a munkatársaival együttműködni
 mindenki köteles munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot
megtartani.

Egyéb szabályok

Indokolt esetben az egyéni védőeszközök és védőruházat használata kötelező.

Munkába álláskor az előzetes, majd a későbbiek időszakos vizsgálatokon történő

részvétel.

Kötelező védőoltások (pl. hepatitis B)

Legjellemzőbb munkahelyi balesetek:

11
  megcsúszás, elesés
 tűszúrás
 vágás
 betegemelésből adódó sérülés
 vegyszerek véletlen kiömlése
 veszélyes anyag hatása

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és
sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés

során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a
munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben

bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően
megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás.

A munkahelyi balesetet azonnal jelenteni kell az intézményi előírásnak

megfelelően (baleseti jegyzőkönyv)!

Egyéni védőeszközök

Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy az
a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat
az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Nem minősül
védőruházatnak a formaruha vagy egyenruha.

Védőeszközök:
 egyszer használatos kesztyű
 védőruházat (pl. védőköpeny, ólomkötény)
 védőszemüveg, arcvédő
 műtősapka, hajvédő
 védőlábbeli
 cipővédő fólia
 egyszer használatos látogató köpeny

Az egyszer használható (disposibilis), eldobható eszközök állandó készenlétet és

munkaidő megtakarítást eredményeznek.

2.2. Tűzvédelem

A tűzjelzésnek tartalmaznia kell:

 a tűzeset pontos helyét, az épület címét (kerület, utca, házszám, részletesen

az adott épület jellemzőinek megfelelően!)

12
  a tűz kiterjedését
 a tűzben résztvevő anyagok fajtáját
 információt a veszélyeztetett személyekről
 további veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét
 a jelzést adó nevét és a használt telefon számát

Tűzosztályok:
„A”: Szilárd anyagok tüze
„B”: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei
„C” : éghető gázok tüzei
„D” : fémek, fémötvözetek tüzei

Alapvető szabályok:
 Villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a
tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még
átmenetileg sem szabad.
 A munka közben keletkező éghető hulladékot az erre kijelölt helyen kell
gyűjteni.
 Robbanás- és tűzveszélyes anyagokat, folyadékokat rendezetten,
robbanásgátló-, fém- vagy üvegszekrényben kell tárolni. (mennyiségek!)
 Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad!

Tennivalók tűz esetén:

1. riasztás, segítségkérés
2. tűz jelzése (élőszó, kiabálás, tűzjelző megszólaltatása)
3. oltás megkezdése és mentés

Az oltás kézi tűzoltó készülékkel kezdhető meg (használati útmutató rajta van); a
tűzcsap használata laikus számára nem javasolt.

A tűz oltása mindenkinek kötelessége! Mentésre a menekülési útvonal szolgál. Lift

használata nem megengedett. Amennyiben az épület elhagyására nincs lehetőség, a
tűztől, füsttől védett (legvédettebb) helyre kell menni. Az épületbe visszamenni csak
a mentést végzőknek szabad.

2.3. Veszélyes hulladék kezelése

Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok - a hulladékkezelés

szempontjából - az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1. Települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok.
2. Fertőző hulladékok.
3. Vegyi összetételük alapján veszélyes hulladékok.

A halva született és elvetélt magzatok, csonkolt testrészek, emberi szervek és

szervmaradványok nem hulladékok, ezekkel kapcsolatban a temetőkről és a
temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben és ennek végrehajtásáról szóló
145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok

13
  Háztartási jellegű hulladékok, szelektíven gyűjtve, kórtermekben, kiszolgáló
egységekben (irodákban, raktárakban, stb.) keletkező nem fertőző hulladékok,
kivéve a fertőző és a megfigyelő/elkülönítő részlegekből kikerülő ilyen jellegű
hulladékokat.
 Csomagolóanyagok, papír, karton dobozok, üvegek (kimosott üveg infúziós
palackok is), műanyag göngyölegek, amelyek veszélyes anyagoktól mentesek.
 Irodaszerek (veszélyes hulladékok is vannak közöttük pl. másolók
festékpatronjai, elemek, de nem veszélyes hulladék a tintasugaras nyomtatók
patronja).
 Élelmezési hulladékok (konyhai feldolgozási maradékok, étel hulladékok),
kivéve a fertőző és a megfigyelő/elkülönítő részlegekből kikerülő hulladékokat.
 Kerti hulladék.
 Fertőtlenített és nem veszélyesnek ítélt hulladékok.

Különleges kezelést igénylő veszélyes (fertőző) hulladékok

 éles, hegyes eszközök, amelyek fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek
vagy feltételezhetően szennyezettek. Ide tartoznak az éles eszközökön kívül a
törött tárgylemezek, a használt ampullák és egyéb szúrt vagy vágott sérülést
okozó hulladékok
 humán biológiai anyagok így, vér és vérkészítmények, műtéti és más orvosi
beavatkozás során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és
szervmaradványok, váladékok, vizsgálati anyagok és ezek maradványai
 betegápolási hulladékok. Ez a csoport két részre bontható az alábbiak szerint:
- fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka,
- a nem fertőző betegellátás során keletkező vérrel, váladékkal
szennyezett hulladékok pl. kötszerek, rögzítések, egyszer használatos
ruha, lepedő, tampon, katéter, pelenka, egyéb hasonló betegellátási
hulladékok. (az egészséges csecsemők pelenkái, továbbá az
átmenetileg inkontinenssé vált vagy időskoruk miatt inkontinens
ellátottak inkontinencia betétei, ezek települési hulladékként kezelhetők
pl. szociális otthonokban, utókezelő egységekben a kórházhigiénikus
véleményének alapján
 légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei
 fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok tetemei és hulladékai
 génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok, ha nincsenek sterilizálva
 citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök: ágynemű, ruhanemű,
kötszer, kesztyű, vizeletgyűjtő tasak egyéb eszközök. Ezek a hulladékok ugyan
fertőző hulladékként kezelendők, de egyben vegyileg is veszélyes hulladékok.

Vegyi összetételük alapján veszélyes hulladékok

 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek,
 fogászati célokra használt amalgám hulladékok
 laboratóriumi anyagok

Gyógyszerhulladék égetéssel ártalmatlanítható. Külön kell gyűjteni a rtg filmeket

előhívó és fixáló oldatokat.

Hulladékok gyűjtése

14
Az „éles” eszközöket, hulladékokat szilárd falú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni.
Ezek lehetnek különböző térfogatú műanyag vagy impregnált papírdobozok.
A humán biológiai anyagok folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló
edényzetben gyűjthetők, a keletkezési helyről történő eltávolítás előtt az edényt ki
nem nyitható módon kell lezárni.
Az ápolási hulladékok gyűjtése történhet dobozokban, edényekben vagy zsákokban.
A zsákok lezárásához jól alkalmazhatók az elektromos kábelek kötegeléséhez
használt műanyag bilincsek.

A gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) színkódot, a nemzetközi bioveszély jelet,

továbbá a „Fertőző hulladék” feliratot kell alkalmazni, valamint címkét a keletkezési
hely megnevezésével. A sárga színkód megjelenhet a gyűjtőedény és a zsák
anyagának színében, vagy legalább 10 cm széles csík formájában A gyűjtőedényeket
és zsákokat csak ¾ részig szabad megtölteni, de a hulladék tömege a 10 kg-ot nem
haladhatja meg. A lezárt elsődleges gyűjtőeszközöket nem szabad kinyitni.

A fertőző hulladékok hűtés nélkül 48 óráig tárolhatók. 0-5 °C-on, erre rendszeresített
hűtőszekrényben maximum 30 napig.

2.4. Fertőző beteg elkülönítése, ápolása

Az egészségügyi intézményben a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére,

megakadályozására a fertőző beteget el kell különíteni, izolálni szükséges.

15
Az elkülönítés lehetősége:
 1 ágyas kórterem
 kohorsz izoláció (igazoltan ugyanazon kórokozóval fertőzőtt esetek azonos
kórteremben való elhelyezése)

Betartandó szabályok
 külön ápolószemélyzet biztosítása
 egyszer használatos eszközök alkalmazása (pl. hőmérő, vérnyomásmérő stb.)
 egyszer használatos védőfelszerelés biztosítása (pl. gumikesztyű, szájmaszk)
 étkezési edények tisztítása 82 oC hőmérsékleten történjen
 kórtermi felületek fertőtlenítése
 textilia elkülönített gyűjtése
 váladékfelfogó eszközök (vesetál, ágytál, kacsa stb.) dezinficiálása
 kézfertőtlenítés (egyfázisú kézfertőtlenítés) pl. a kórterem elhagyásakor,
kesztyű levételekor stb.
 egyszer használatos kéztörlő használata
 látogatások korlátozása

2.5. A kézmosás - kézfertőtlenítés

A kórházi fertőzések megelőzésében kulcsfontosságú az egészségügyi szakdolgozó
kezének megfelelő tisztasága, fertőtlenítése.
A kézfertőtlenítés 5 alapesete a WHO szerint:
1. a beteg érintése előtt
2. aszeptikus kezelés előtt
3. váladékkal történt érintkezést követően
4. a beteg érintését követően
5. a beteg környezetével történő érintkezés után
Ez kiegészítendő
 a köröm toalettel
 a körmök rövidre vágásával
 gyűrűk, műkörmök, karkötők mellőzésével és
 a gyulladásos bőrfolyamatok rendszeres ellenőrzésével, így nem végezhető
betegellátás

A kézfertőtlenítő szernek a betegzónán belül elérhetőnek kell lennie.

A kézmosás mindig folyékony szappannal és folyó langyos vízzel történjen lehetőleg

orvosi csapteleppel ellátott mosdónál. A kéz szárítása történhet papírtörlővel.
Többször használatos textiltörlő használata nem megengedett.

Higiénés kézfertőtlenítés

Célja és feladata a kéz és alkar bőrfelületén található tranzitórikus (átmeneti)

mikroflóra elpusztítása biocid hatóanyagú fertőtlenítőszerrel. A biocidok olyan kémiai
anyagok amelyeket kártevő élőlények ellen használnak, és azokat elpusztítja,
elriasztja, vagy károkozását bármely más módon akadályozza. A biocidok változatos
területen alkalmazhatók: fertőtlenítők, tartósítószerek (pl. fa, bőr stb.) kártevők elleni
szerek.

16
A kézfertőtlenítés kötelező esetei:
 az 5 alapeset
 a kórterem elhagyása előtt
 a kesztyű levételét követően
 két beteg kezelése között
 eszközkezelést és tisztítást követően
 műszerekkel való manipuláció előtt
 a munkahely elhagyása előtt

A kézfertőtlenítés történhet alkoholos kézfertőtlenítővel fali adagolóból. Fontos, hogy

kezeletlen bőrfelület ne maradjon, és közben víz ne érje a bőrt. Lásd lejjebb kép. A
kép helye: Országos Epidemiológia Központ (OEK)
http://www.oek.hu/oek.web?to=649,2435&nid=1258&pid=1&lang=hun

Egyfázisú kézfertőtlenítés (tisztítás és fertőtlenítés) akkor javasolt, ha a kézen látható

szennyeződés van (lásd lejjebb képekben. A kép helye: OEK
http://www.oek.hu/oek.web?to=649,2435&nid=1258&pid=1&lang=hun

A kétfázisú kézfertőtlenítésnél először történik a fertőtlenítés, majd ezt követi a

kézmosás.

Alkoholos kézfertőtlenítés

A fertőtlenítő kézmosás menete

17
 3. Beteg az egészségügyi szolgáltatónál

3.1. Az egészségügyi ellátórendszer

Az egészségügyi ellátórendszer jellemzői és felépítése1

Jellemzője az osztott feladatellátás és felelősség az állam, az önkormányzatok és az

Egészségbiztosítás között. Tulajdonviszonyban az állami és önkormányzati túlsúly a
jellemző. Az egyházi és magánbefektetésen alapuló tulajdon az egészségügyben
egyre szélesedik.

A finanszírozás dualisztikus. A beruházás és fenntartás költségei a tulajdonost

terhelik, a működési költséget az Egészségbiztosítási Pénztár biztosítja. A kiadásokra
a GDP kb. 5%-a fordítódik.

Az ellátórendszer a háziorvosra épülő, alapvetően kétszintű rendszer, az alap- és a

szakellátásból áll.
Az alapellátás a lakosság-közeli ellátási forma. Célja és feladata az egészségfejlesztő
megelőző tevékenység, az egészségügyi felvilágosítás és nevelés, gyógykezelés és
rehabilitáció valamint az otthoni ellátás és a szakorvoshoz történő irányítás. Praxisra
alapozott ellátási forma. Az alapellátás területei:
1. a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás,
2. a fogorvosi alapellátás,

1 https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0038_18_visi_hu/ch01s07.html

18
 3. az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás,
4. a védőnői ellátás,
5. az iskola-egészségügyi ellátás.

A szakellátás 2 formában jelenik meg:

 járóbeteg ellátás
 kórházi ellátás

A járóbeteg szakellátás többsége beutalóval vehető igénybe. A kórházi ellátást

kiváltó ellátásai: egynapos sebészet, nappali kórházi ellátás, otthoni szakápolás.

A fekvőbeteg ellátás lehet aktív és krónikus. Az aktív fekvőbetegellátás célja az

egészségi állapot mielőbbi helyreállítása illetve az állapot stabilizálása, a
szövődmények kialakulásának megelőzése.

A kórházak feladatkörük, szolgáltatásuk alapján csoportosíthatók

 kiemelt kórház: országos feladatkörű speciális intézmény

 súlyponti kórház: meghatározott terület (kb. 50 km sugarú kör) fekvőbeteg
ellátását biztosítja és sürgősségi ellátást is nyújt
 területi kórház

További csoportosítás:
 szakkórház
 klinikai centrumok
 országos intézetek
 ápolási intézetek
 hospice ellátás intézményei
 rehabilitációs intézetek

A fekvőbeteg szakellátás esetei:

 akut egészségkárosodás
 otthon nem kezelhető terápiás beavatkozások
 a kivizsgálás a járóbeteg ellátásban nem oldható meg
 állandó, folyamatos orvosi ellenőrzés szükségessége
 otthoni ápolás ellehetetlenülése

3.2. A beteg fogadásával, távozásával, áthelyezésével kapcsolatos

feladatok

A fekvőbeteg intézménybe kerülés lehetőségei:

 beutalóval
 előjegyzéssel
 sürgősségi esetben a mentőszolgálat közreműködésével
 SBO-n megjelenést követő elhelyezéssel

A betegfelvétel menete illetve eljárásrendje intézményenként változó; személyes

vagy kísérői ügyintézés a felvételi irodán illetve az osztályokról történő adminisztráció
intézésével.

19
A beteg fogadásakor az ápoló mutatkozzon be, és a felvételt követően kísérje a
beteget a kórterembe, mutassa meg az ágyat, segítsen a kórtermi elhelyezkedésnél,
tájékoztassa a beteget (hozzátartozót) az értékek megőrzésének lehetőségéről,
mutassa be a legfontosabb szociális és egyéb helyiségeket és ismertesse a házirend
lényeges elemeit (pl. látogatás). Azonosításra betegazonosító szalag felhelyezése
lehet indokolt.
Érzékszervi fogyatékos betegnél a felvételkor a fogyatékosságnak megfelelő
kommunikáció és elhelyezés szükséges.

A fekvőbeteg osztályról a beteg távozása történhet orvosi javaslat alapján, vagy

önkéntesen saját elhatározásból megfelelő dokumentációval egyedül, kísérővel vagy
betegszállítóval illetve mentővel. A beteg távozhat:

 otthonába
 másik osztályra
 másik intézménybe
 egyéb szolgáltatóhoz

A beteg távozásával kapcsolatos feladatok:

 beteg és/vagy hozzátartozó felkészítése a további feladatokra
 tanácsadás
 amennyiben szükséges a szállításról való gondoskodás
 segédkezés a távozásra való felkészülésben (pl. személyes tárgyak
összepakolása)
 ápolási zárójelentés elkészítése és átadása
 az ágy, éjjeliszekrény és egyéb kórtermi tárgyak előkészítése az új beteg
fogadására

3.3. A vizit és a konzílium

A vizit (látogatás) célja a beteg állapotáról, panaszairól való tájékozódás.

a vizit
a viziten a vizit célja,
a vizit formája rendszeressége
résztvevők köre feladata
és időpontja
a betegek
állapotáról,
osztályos (kezelő) állapotváltozásáról
osztályos orvosi naponta a reggeli
orvos és osztályos való tájékozódás, a
vizit órákban
ápoló kezelési terv
rögzítése,
korrekciója
a kezelőorvos
osztályonként beszámolója a
változó (hetente 2- az osztály minden betegek
osztályvezető
3 alkalom) szakdolgozó állapotáról, a
főorvosi vizit
meghatározott munkatársa kezelési terv
időben jóváhagyása vagy
módosítása

20
 tájékozódás a
naponta az esti betegek
ügyeletes orvosi ügyeletes orvos és
órákban, illetve állapotáról,
vizit osztályos ápoló
ünnepnapokon állapotváltozásáról,
akut rendelések
két vagy több
kezelőorvos, szakorvos
konzílium alkalomszerű konzíliárus, diagnosztikus és
osztályos ápoló terápiás célú
tanácskozása
napi szintű főnővéri osztályos főnővér
a betegellátás
vizit illetve és osztályos ápoló
szakmai
ápolási vizit intézményenként illetve ápolásvezető
követelményeknek
változó alkalmú és osztályos
való megfelelése
ápolásvezetői vizit főnővér
A vizitek időpontját az osztály munkarendje határozza meg, de fontos, hogy a
betegek egyéb ellátást (pl. fürdetés, vérvételek stb.) ne zavarja. A vizitre mindig
készüljenek el a napi ápolási feladatok, ápolási teendők pl. tisztálkodás, hőmérőzés,
ágyazás stb. A reggeli viziten az ápoló tájékoztatja az orvost az éjszakai
történésekről, a beteg állapotában esetlegesen bekövetkező változásokról és a beteg
is jelzi problémáit.

A vizithez elő kell készíteni:

 a kórtermet, a betegeket
 a fertőtlenítőt, papírtörlőt
 a vizittálcát
 a betegek lázlapjait
 a friss vizsgálati eredményeket

A vizittálca tartozékai:
 vérnyomásmérő, fonendoszkóp
 reflexkalapács, pupillalámpa
 gumikesztyű, spatula
 az osztály rendjétől és jellegétől függően egyéb speciális eszközök
 jegyzetfüzet, toll

A viziten az orvosi rendelvényt pontosan fel kell jegyezni és az utasítások

betartásával elvégezni a feladatokat, amit megfelelően dokumentálni szükséges.

4. A beteg ember szükségletei, kielégítésének lehetőségei

4.1. A szükségletekről általában

A szükséglet egy hiányállapot, ami az embert arra készteti, hogy azt megszüntesse. A
szükségleteket először Abraham Maslow csoportosította. Maslow arra törekedett,
hogy az ember valamennyi szükségletét alapvető csoportokba sorolja, és
megállapítsa a szükségletek hierarchiáját és kölcsönös összefüggéseit. Maslow szerint
az ember először az alapvető szükségleteinek a kielégítésére törekszik, majd amikor
ezeket kielégítette, akkor jelentkeznek a magasabb szintű szükségletek. Az elmélet

21
szerint, ha egy szükséglet kielégítést nyer, akkor megszűnik létezni, és megszűnik a
viselkedést befolyásoló hatása is.

A Maslow-féle szükségletek hierarchiája:

5. az önmegvalósítás szükséglete
4. az elismerés (önbecsülés) szükséglete
3. a szeretet és összetartozás szükséglete
2. a biztonság és védelem szükséglete
1. fiziológiai szükségletek.

Az egészséges ember képes szükségleteinek kielégítésére, beteg embernél az

ápolásnak kell segítenie a hiányállapot megszüntetését. A szükségleteket több
tényező befolyásolja, ezek közül kiemelendő:

 a beteg kora, neme

 egészségi állapota
 betegségének típusa, kiterjedése
 egyéni adottságok (pl. fizikai állapot, intellektuális képesség, anyagi helyzet,
iskolai végzettség)

Virginia Henderson az ápolás legelterjedtebb definícióját alkotta meg: „Segíti az

egészséges vagy beteg egyént, egészségét megtartó vagy helyreállító (vagy békés
halálra irányuló) mindazon tevékenységében, amelyet maga végezne, ha erejéből,
akaratából és tudásából erre telnék. Mindezt úgy végzi, hogy a beteg minél előbb,
ismét függetlenné válhasson.”

a Maslow-féle rendszert figyelembe véve 1964-ben határozta meg a beteg

ember 14 alapszükségletét:
1. élettani légzés
2. kielégítő étkezés és folyadékfogyasztás
3. kiválasztó működés fenntartása
4. mozgás és egészséges testhelyzet
5. alvás és pihenés
6. megfelelő ruházat
7. élettani testhőmérséklet
8. test tisztán tartása és ápolása
9. környezeti veszélyforrások megszüntetése
10. kommunikáció
11. vallás gyakorlása
12. sikerélményt nyújtó gyakorlatok
13. rekreáció, játék
14. tanulás, felfedezés

Az ápolás során a beteg közreműködésével és bevonásával lehet meghatározni a

szükségletek kielégítésének sorrendjét, a prioritásokat illetve a szükségletek közötti
kapcsolatokat, vagyis az ápoló feltárja a szükségleteken alapuló problémákat, majd
hozzásegíti a beteget a szükségletei kielégítéséhez.

22
A beteg ember szükségleteinek feltárása és kielégítése az ápolási folyamat
segítségével lehetséges. Egyének, családok, közösségek érdekében végzett ápolási
beavatkozások rendszere - fogalmazta meg a WHO 1976-ban.
Az ápolási folyamat alapvetően problémamegoldó folyamat, amely az egyénre
szabott ápolás során az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozatát jelenti. Az
ápolási folyamat részei (lépcsője):
 felmérés
 ápolási diagnózisok felállítása
 tervezés
 ápolási feladatok kivitelezése
 értékelés

4.2. A beteg nyugalmának, kényelmének biztosítása

4.2.1. A beteg ágya

A beteg nyugalmának biztosításához elengedhetetlen a betegágy megfelelősége, ami

biztosítja a kényelmet, de további szempontok is fontosak, így:
 legyen az ágy könnyen mozgatható
 az ágyban legyen a beteg pozicionálható
 legyen a betegágy biztonságos és
 legyen rá felszerelhető az ápoláshoz szükséges eszköz

Ágytípusok:
 felnőtt ágy
 gyermekágy
 traumatológiai ágy intenzív ágy
 szülőágy

A kórtermi ágyak elhelyezésénél fontos, hogy az 3 oldalról megközelíthető legyen, és

az ágyak közötti távolság legalább 1 méter legyen.

Az ágyazás alapszabályai
 ágyazás előtt és után kézfertőtlenítés
 ágyneműcsere szükség esetén, de hetente legalább 1x
 az ágyazás formáját a beteg állapota határozza meg
 a beteg ágyát naponta kétszer fel kell frissíteni (szükség esetén többször is)
 a tiszta és szennyes ágynemű ne érintkezzen
 szennyezett ágynemű lehúzásához/cseréjéhez védőkesztyűt kell viselni
 a szennyes ágynemű soha ne kerüljön a földre
 az ágyazókocsi álljon készenlétben megfelelő felszereltséggel (ágyhuzatok,
gumilepedő, szennyestartó, gumikesztyű, ágytörlők)

Az ágyazást egy vagy két ápoló végezheti. Az ágyazáshoz mindig elő kell készíteni,
ehhez szükséges az ágyazókocsi, támlás szék

Ágyazás formái:
 fennjáró beteg ágyának elkészítése
 oldalra fordítható beteg ágyának elkészítése

23
  mozdíthatatlan beteg ágyazása
 ágyhuzatcsere
 ágy elkészítése a beteg távozása után (üres ágy)

Fennjáró beteg ágyának elkészítése

 támlás szék elhelyezése úgy hogy az ülő rész esik az ágy felé
 ágy felbontása, a lepedő matrac alóli kihúzása – a fejrésztől kezdve
 párnák felfrissítése, székre helyezése
 paplan megemelése, morzsátlanítása, a huzat megigazítása, négybe hajtása,
párnákra helyezése
 ha gumilepedő is van, akkor először a harántlepedő morzsátlanítása, félbe
hajtása, paplanra helyezése, majd ugyanígy a gumilepedő
 lepedő morzsátlanítása, négybe hajtása (fejtől láb felé, majd keresztbe,
paplanra helyezése
 matrac morzsátlanítása, matracvédő megigazítása
 az ágy fej- és lábrészének fertőtlenítése
 nagylepedő visszahelyezése, csomózással vagy hajtott sarok készítésével
rögzítve először az egyik majd másik oldalon
 gumilepedő és harántlepedő visszahelyezése úgy, hogy a gumit a lepedő
teljesen elfedje
 paplan visszahelyezése – matracszélességig és fejrésznél visszahajtva
 párnák visszahelyezése

Ágyhuzatcserénél
 ágyfelbontás
 ágyhuzatok eltávolítása
 ágynemű székre helyezése (sorrend: párnák, majd paplan)
 kézfertőtlenítés
 lepedő felhelyezése, beágyazása egyik oldalról
 paplan felhúzása, ágyra helyezése
 másik oldalon a lepedő beágyazása
 párnák felhúzása és elhelyezése

Oldalra fordítható beteg ágyának elkészítése – lehetőleg két ápoló végezze

 kórterem és beteg előkészítése
 lehetőség szerint hozzuk vízszintes helyzetbe az ágyat
 bontsuk fel körbe a lepedőket
 a takarót megemelve morzsátlanítsuk azt
 a beteg felső testét megemelve az egyik párnát székre helyezve, másikat
felfrissítve arra az oldalra téve, amerre a beteget először fordítjuk
 a beteget oldalra fordítjuk, betakarjuk
 lepedőket egyenként morzsátlanítjuk, feltekerjük
 matracvédőt ráncmentesítjük
 lepedőket egyenként feszesre visszaágyazzuk
 felfrissített párnát visszahelyezzük a friss oldalra
 beteget átfordítjuk
 a lepedőket az előbbihez hasonlóan felfrissítjük
 a beteget középre hanyatt fekvésbe helyezzük

24
  párna vissza a helyére – a beteg megfelelő pozicionálása

Ágyhuzatcserénél
 a műveletsor eleje megegyezki az előbbivel, de
 az első párna áthúzás után kerül a székre
 az ágy üres részén a lepedőket egyenként feltekerjük
 ágyvédőt fertőtlenítjük és hagyjuk megszáradni
 nagylepedő felhelyezése, beágyazása
 gumi és harántlepedő felhelyezése, beágyazása
 tiszta párna visszahelyezése, beteg átfordítása
 párna székre helyezése
 lepedők ledobóba helyezése
 fertőtlenítés
 lepedők kihúzása, egyenkénti beágyazása
 beteg ágy közepére helyezése
 paplanhuzat cseréje lábfelöl kezdve a lehúzást és a tiszta felhúzását
 szennyes a ledobóba
 paplan megfordítása
 párna felhúzása, fej alá helyezése
 pozicionálás

Mozdíthatatlan beteg ágyazása

Ha lehet, a beteget másik ágyra helyezzük az ágyazásig vagy ágyhuzatcseréig, ha
nem, akkor úgy járunk el, mint az oldalra fordítható betegnél, de nem fordítjuk a
beteget, hanem kihelyezzük az ágy szélére. Ez a művelet biztonságosan legalább 3
ápoló közreműködését igényli.

Ágy elkészítése távozás után

Úgy járunk el, mint ágyhuzatcserénél, de az ágyhuzatok lehúzása után fertőtleníteni
kell a matracvédőt (ha van tiszta, azt kell felhúzni), ágyrácsokat és az éjjeliszekrényt
is, majd a matracot megfordítva visszahelyezzük a felhúzott ágyneműt úgy, hogy a
zárt végeik nézzenek az ajtó felé.
Központi fertőtlenítő működése esetén ágycserével az ágy matraccal és ágyneművel
együtt kerül a fertőtlenítőbe.

4.2.2. A beteg elhelyezése, hely és helyzetváltoztatás

Ágynyugalom, fekvés, fektetés témakörök a betegmegfigyelés tantárgyban kerülnek

tárgyalásra,

A mozgásszükséglet kielégítése

A mozgás egészségügyi jelentősége közül néhány:

 javítja a szervek, izmok vérellátását
 javítja a bélműködést
 fokozza az alapanyagcserét
 segíti a testsúlycsökkentést

25
A mozgáshiány gyakoribb következményei
 elhízás
 lassult szívműködés
 izomgyengeség, izomsorvadás
 izületi deformítások,
 izületi működések beszűkülése
 felfekvés (decubitus) kialakulása
 székrekedésre való hajlam

A mozgásszükségletet illetve annak mértékét befolyásolja

 egészségi állapot
 fizikális állapot
 életkor
 betegség valamint az alkalmazott terápia

A beteg mozgatásának, mobilizálásának szabályai

 a mozgás, mozgatás legyen fokozatos és folyamatos
 a mozgatás legyen biztonságos
 sérüléstől óvjuk a beteget
 a beteg érezze biztonságban magát
 a mozgatás folyamatos betegmegfigyelést igényel
 mozgatás során az ápoló vigyázzon a saját egészségére

Hosszabb fekvés után a beteg mozgatásának fokozatai:

 ágytorna (ízületek, fej mozgatása, alsó-felső végtagok mozgatása)
 ágyban felülés
 ágy szélére kiülés
 karosszékbe ültetés
 felállítás
 járás

Helyzetváltoztató mozgások
 felültetés
 oldalra fordítás
 lecsúszott beteg visszahelyezhése
 karosszékbe való kiültetés
 felállítás
 sétáltatás

4.2.3. Kényelmi eszközök és gyógyászati segédeszközök

Kényelmi eszközök a beteg ágyában és azon kívül használhatók segítve,

támogatva a beteg kényelmét, komfortérzetének javítását, a szakdolgozó munkáját,
a betegápolást.

Betegágyon/ban belül használhatók:

 funkcionális betegágy
 lábtámasz
 háttámasz

26
  kapaszkodók
 ágyasztal
 takarótartó

Betegágyon kívüli eszközök

 szoba-WC
 betegemelő
 fordítókorong
 paraván
 hívóberendezhés
 olvasólámpa
 kommunikációs eszközök

Gyógyászati segédeszközök az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással,

fogyatékossággal élő emberek személyes használatába adott orvostechnikai eszköz,
ápolási technikai eszköz, melynek használata nem igényli egészségügyi képesítéssel
rendelkező személy folyamatos jelenlétét. A beteg napi ápolását, mozgását,
gondozását, gyógyulását segítik. Ezek az eszközök diagnosztikus, terápiás,
rehabilitációs, ápolási céllal kerülnek alkalmazásra.

A leggyakrabban használt gyógyászati segédeszköz-csoportokból néhány:

 hallásjavító eszközök
 mesterséges tápláláshoz szükséges eszközök
 felfekvés megelőzésére szolgáló eszközök
 kerekes székek
 kötszerek
 légzésterápiai segédeszközök
 protézisek

A segédeszközök használatát és karbantartását meg kell tanítani a betegnek illetve

hozzátartozónak. Ez szakemberek kompetenciája pl. gyógytornász, erre kiképzett
szakember.

Rugalmas pólya felhelyezésének célja (alsó végtagra) kompressziós terápia

alkalmazása. Leggyakrabban (de nem csak akkor) krónikus vénás elégtelenség
esetén alkalmazzák. A kezelés célja az izompumpa támogatása. Hatására:
 a szövetek közötti vérmennyiség csökken
 a vénás visszafolyás csökken
 a vénák fala szűkül, így javul a vénabillentyűk működése, záródása – javul a
vér áramlási sebessége
 a mikrocirkuláció, így a szöveti vérellátás fokozódik
 javul a nyirokkeringés
 csökken az ödémaképződés
 javul a szöveti oxigenizáció

A rugalmas pólya helyes felhelyezése lépésekben

1. a beteget fektessük le (legjobb felkelés előtt felhelyezni!)
2. alsó végtagját kicsit emeljük meg, hogy a vénák ürüljenek

27
 3. a boka külső részétől kifelé haladva tekerjük körbe az alsó lábszárat és a
pólyát vezessük át a talp alatt
4. tekerjük körbe a lábfejet az újjak vonaláig, majd vezessük át a pólyát a sarok
alatt
5. vigyük a pólyát tovább a bokacsont kűrül, majd a sarok alatt
6. a boka ismételt körültekerése után haladjunk felfelé a vádli menté úhy, hogy a
menetek fedjék egymást
7. egy tekeréssel térjünk vissza a vádli alá
8. haladjunk felfelé egészen a térdig
9. rögzítsük kapoccsal, ragtapasszal vagy biztosítótűvel

kép helye: Google – rugalmas pólya felhelyezése

Alkalmazása előtt artériás vizsgálat, Doppler-nyomásmérés szükséges.

4.3. Testváladékok felfogása, gyűjtése, mérése. Váladékfelfogó

eszközök

Váladékok megfigyelése és kapcsolódó feladatok a betegmegfigyelés tantárgyban (is)

részletes tárgyalásra kerül.

4.3.1. Vizeletürítés szükségletének kielégítése

A vizelet kiválasztása és kiürítése alapvető emberi szükséglet. A vizeletkiválasztó és

elvezető rendszer szabályozza a folyadék- elektrolit egyensúlyt. Nagy szerepe van a
homeosztázis (a szervezet belső állapotának állandósága) fenntartásában. A vesék
által kiválasztott vizelet a húgyvezetékeken át a hólyagban gyűlik össze, aminek
záróizmai felelősek a vizelet visszatartásáért illetve kiürítéséért a húgycsövön
keresztül. A visszatartás képessége a kontinencia, a vizelettartás képtelensége az
incontinencia.

A vizeletürítést befolyásoló tényezők:

 életkor
 izomtónus
 betegségek
 diureticumok
 pszichés tényezők
 folyadékbevitel

A vizelet mennyiségi eltérései

 átlagos mennyiség: 500-2500 ml/nap
 olyguria: 100-500 ml/nap
 anuria: 100 ml alatt/nap
 polyuria: 2500 ml feleltt/nap

28
Vizeletürítési problémák:
 ischuria paradoxa (vizeletcsepegés)
 pollakisuria (napi nyolc alkalomnál többszöri ürítés)
 nocturia (bőséges, gyakori éjszakai vizelés)
 hiperaktív hólyag szindróma (gyakori, hirtelen jelentkező vizelési inger)
 incontinencia
 enuresis (gyermekkori vizelettartási zavar)

A vizelet felfogására szolgáló eszközök:

 férfiaknál vizelőedény (kacsa)
 nőknék ágytál, vizelőedény
 szoba WC
 inkontinencia esetén pelenkák vagy egészségügyi betétek
 különösen indokolt esetben, orvosi elrendelésre katéter
 condom katéter férfiak számára – vizeletzsákkal összeköthető
 urostoma (a húgyvezeték hasfalon keresztül kivezetett nyílása)

Condom

A vizeletgyűjtés lehet 4, 6, 8, 12 órás gyűjtés. A gyűjtés eszközei: zárható

mérőedények és vizeletgyűjtő zsák (ürítése naponta legalább háromszor, feljegyezve
a mennyiséget).

Katéterezés

A vizelet elvezetése katéter segítségével lehet

 egyszeri (terápiás vagy diagnosztikus célú
 intermittáló (visszatérően, bizonyos rendszerességgel végzett)
 rövid lejáratú (pl. műtéteknél)
 tartós

A katéterek csoportosíthatók méret, anyag és alak szerint.

Méret szerint: a katéter átmérőjét határozza meg, jelölése „Ch” (Charriére -

1Ch=1/3mm) vagy „F” (Frech=0,33mm), tehát 3F=1mm. A forgalomban lévő
katéterek átmérője 0,6-24 Ch között van.

29
Szinkód szerint (csatlakozó színe):
 fekete: 10 Ch
 fehér: 12 Ch
 zöld: 14 Ch
 narancssárga: 16 Ch
 piros: 18 Ch
 citromsárga: 20 Ch
 lila: 22 Ch

Anyaga szerint lehet: műanyag, gumi, szilikonnal bevont latex, szilikon és üveg.

Alak szerint: Nelaton katéter (egyenes), Tiemann katéter (a végén ormányos,

tompán elvékonyodó), Folye katéter (ballonos katéter), Pezzer katéter (gömb alakú
véggel), szuprapubikus katéter (a hasfalon keresztül vezetik a hólyagba).

A katéterek hosszúsága változó. Férfiak katéterezéséhez általában 40 cm, nők

katéterezéséhez 15-20 cm-es katéterek használhatók.

Előkészítés katéterezéshez
Eszközös:
 különböző méretű katéterek
 sikosító
 steril gumikesztyűk
 ágyvédelem (haránt- és gumilepedő) és izolálás, paraván
 desztillált víz vagy izotóniás NaCl, 20 ml-es fecskendő
 vesetál, ágytál
 fertőtlenítő oldat tálban és steril tupferek
 kocher, csipesz
 mintavételhez steril kémcsövek
 steril vizeletgyűjtő zacskó
 állandó katéterhez rögzítés

Beteg:
 elmagyarázni a betegnek a beavatkozás menetét
 meghallgatni a beteget, kérdéseire válaszolni, megnyugtatni őt
 megfelelő testhelyzetbe pozicionálás (nők: háton fekvés térdben a lábak
behajlítva, férfiak: nyújtott lábbal)

Környezet:
 biztonságos környezet megteremtése – aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása
 szeméremérzet tiszteletben tartása, intimitás biztosítása

Nőbetegnél szakképzett ápoló végezhet katéterezést, a férfibeteg katéterezése

elsősorban orvosi kompetencia, az ápolói feladatokban együttműködő tevékenység
(lásd: EüM közlemény a 3/2010. (I.26.) EüM rendelet – röviden: kompetencia
rendelet).

A katéterezés szabályai:
 csak sértetlen, ép és steril eszköz

30
  a húgycsőnyílás fertőtlenítését a szeméremrés feltárása után mindig friss
fertőtlenítős tupferrel felülről lefelé (egy mozdulattal) legalább 3x kell
elvégezni; férfiaknál a fityma visszahúzása után kell a fertőtlenítést elvégezni
 mindig használjunk síkosító gélt
 a beavatkozást óvatosan a sérülés elkerülésével kell elvégezni
 csak nagyon indokolt esetben és orvosi utasításra lehet katéterezni

Előkészítés hólyagöblítéshez

A hólyagöblítés a katéter átjárhatóságát biztosító eljárás, de alkalmazható a hólyag

gyulladásának kezelésére is.

Eszközös:
 az orvos által elrendelt hólyagöblítő folyadék (izotóniás konyhasó, vagy
gyógyszeres folyadék), ami lehet infúziós zsákban vagy egyéb steril
edényzetben
 farkasfecskendő
 ágyvédelem
 vesetál
 katéterzáró
 gumikesztyű
 paraván
 dezinficiens oldat

Foley (állandó katéter) és Pezzer katéterek. Kép helye: Google - képek

Beteg és környezet előkészítése mint katéterezésnél.

Gyógyszeres hólyagöblítésnél az öblítőfolyadék bejuttatása (300-500 ml.) után

elzárjuk a katétert az orvos által elrendelt időre, majd megnyitva a katétert
ellenőrizni kell a visszaáramló folyadék mennyiségét és minőségét.

4.3.2. A székletürítés szükségletének kielégítése

A széklet (faeces) a vastagbélben alakul ki a chymus (a táplálékból keletkezett

félfolyékony anyagtömeg) fokozatos besűrűsödése következtében. A székürítés
(defecatio) során kerül a külvilágba, általában akaratlagos szabályozással, ami az 1-2.

31
életévben alakul ki. A szabályozási elégtelenség eredménye a székelési inkontinencia.
A bélgáz (flatus) képződése (felfúvódás) a flatulencia.

A vastagbél részei kép helye: Google - ké

A székletürítés gyakoriságában mutatkozó elváltozások:

 hasmenés (diarrhoea), ami lehet
o ozmotikus (emésztési, felszívódási zavar – a víz nem tud felszívódni
o szekréciós (fokozott emésztőnedv termelés)
o exsudatív (a bél nyálkahártya áteresztőképessége változik
 székrekedés (obstipáció)
 székletbeékelődés (faecalis impactatio), amikor a megkeményedett
székletgyülem (skybalum) beékelődik a végbélbe

A gyakran jelentkező görcsökkel kísért székelési inger a tenezmus.

A széklet megfigyelése részletesen a betegmegfigyelés tantárgyban kerül tárgyalásra.

Skybalum eltávolítása

Impactatiora utaló jelek lehetnek: alhasi fájdalom, diszkomfort érzés, étvágytalanság,

székelési inger, folyékony széklet szivárgása, hányinger, hányás.

A skybalum eltávolítása újjal végzendő orvosi feladat.

Előkészítés a beavatkozáshoz

Eszközös:
 minimum 3 pár gumikesztyű
 vazelin
 ágytál
 ágyvédelem
 meleg víz, mosdókesztyű, szappan, törölköző
 papírvatta

Beteg:
 elmagyarázni a beavatkozás lényegét
 megnyugtatni a beteget

32
  pozicionálás (oldalfekvés-bal oldalon, felhúzott térdekkel)

Környezet:
 kórterem előkészítése
 intimitás biztosítása
 eszközök kézközelbe helyezése

Szélcső alkalmazása

A bélben keletkezett gázok távozásának zavara esetén orvosi javaslatra.

Az előkészítés megegyezik a skybalum eltávolításához szükséges eszközökkel a

szélcsövekkel kiegészülve.
A szélcső kb. 15 cm-re történő felhelyezése után a beteg feküdjön nyugalomban 25-
30 percig, miközben a gázok a csövön keresztül távoznak.

A beöntés

A beöntés (enema, klizma) a vastagbél alsó szakaszának kiürítését segíti folyadék

bejuttatásával. Javallatai:
 székrekedés megszüntetése
 beékelődött bélsár eltávolítása
 a béltraktus kiürítése diagnosztikus beavatkozás vagy műtét, szülés esetén
 gyógyszer bejuttatása és salaktalanítás

A beöntés formái
 tisztító beöntés (a vastagbél kiürítése)
 magas beöntés (az egész vastagbél kitisztítása)
 alacsony beöntés (csak a végbelet és szigmabelet tisztítja)
 olajos beöntés (a síkosítás a székletürülést segíti)
 szélhajtó beöntés (MGW oldattal – 30 ml. Mg + 60 ml. glicerin + 90 ml. víz)
 bélirrigálás (Harris-féle beöntés- a szelek távozását segíti, fokozza a
perisztaltikát)
 gyógyszeres beöntés

Előkészítés beöntéshez

Eszközös:
 beöntőkészülék (a beöntő folyadékot tartalmazó kanna, összekötő cső,
beöntőcső)
 leszorító (kocher)
 sikosító zselé vagy vazelin
 ágyvédelem, paraván
 WC-papír, ágytál, szoba WC,
 mosdótál, mosdókesztyű, szappan, törölköző
 gumikesztyűk
 infúziós állvány

A beöntőfolyadék mennyisége gyermeknél: 250-500 ml. felnőttnél: 750-1000 ml.

Hőmérséklete: kézmeleg, testhőmérsékletű.

33
A beöntőfolyadék elkészítése: tisztító beöntéshez csapvíz vagy fiziológiás konyhasó
oldat illetve 500 ml csapvíz+1 kávéskanál só. Szappanos beöntéshez 1 l víz+1 tk.
tiszta kenőszappan.

A beteg és környezet előkészítése az előzőekben ismertetett módon történik. A beteg

bal oldalon feküdjön behajlított jobb térddel – Sims-helyzet vagy háton fekvés.

Kivitelezés

Az első lépésben a beöntőkészüléket kell feltölteni a megfelelő folyadékkal, majd

légtelenítés után a gumicsövet leszorítóval (kocherral) le kell zárni.

A sikosított beöntőcsővet gyermeknél 3-5 cm-re, felnőttnél 8-10 cm-re kell bevezetni.
A beöntőtartályt a csípő felett 35-40 cm-re emeljük, és a folyadékot lassan
áramoltatjuk (1 l. kb. 8-10 perc alatt folyjék be).
Alacsony beöntésnél 30 cm-re.
Magas beöntésnél a tartályt kb. 40-45 cm-re emeljük, a folyadékot lassan
áramoltatva a beteget a bal oldaláról hátára, majd jobb oldalra fektetjük (követve a
vastagbél irányát) a folyadék áramoltatása közben.
Harris-féle beöntésnél egyszerre 100-200 ml. folyadékot kell beengedni, azt a tartály
leengedésével azonnal kiengedni és ezt többször ismételni.
Ha a beteg feszülésről, görcsről panaszkodik, a csövet szűkíteni kell, vagy engedjük
alacsonyabbra a tartályt.
Ha a folyadék befolyt, zárjuk a csövet, helyezzünk a végbél környékére papírvattát
majd húzzuk azt ki. Kérjük meg a beteget, hogy tartsa vissza a vizet kb. 10 percig,
majd ürítsen. Az ürített széklet ellenőrizendő.

A beöntés szabályai:
 óvakodjunk a folyadék gyors beáramoltatásától
 feltétlenül légteleníteni kell a készüléket
 a beöntő folyadékból minimális mennyiség maradjon a rendszerben
 a beöntőcsövet igyekezzünk jól megválasztani (gyermeknél 12-18 F, felnőttnél
22-30 F.)
 aranyér fennállásakor még fokozottabb körültekintés és kímélet szükséges
 a beavatkozás előtt és után kézmosás
 a beavatkozáshoz gumikesztyű használata kötelező

34
beöntő csövek és beöntőkészlet Kép helye: Google - képek

4.3.3. Táplálkozás szükségletének kielégítése

A táplálkozás az élet, az egészség szempontjából alapvető fontosságú.

Elengedhetetlen a
 normális növekedéshez
 a szövetek épségének fenntartásához
 az immunrendszer megfelelő működéséhez
 betegségekből történő felépüléshez
 a szervezet megfelelő energiaellátáshoz

Az energiaszükségletet befolyásoló tényezők:

 életkor
 külső-belső hőmérséklet
 fizikai aktivitás
 nem
 tápláltsági állapot
 érzelmi állapot

Tápanyagaink:
 víz
 szénhidrátok
 fehérjék
 lipidek
 vitaminok
 ásványi anyagok

35
 Google-képek

Egészséges táplálkozás esetén a napi összes kalóriamennyiség

 50-55% szénhidrátból
 25-30 % zsírokból
 10-15% fehérjékből áll.

A napi energiaigény: 1000-4000 kcal között van. Az energiaszükséglet

meghatározása = alapanyagcsere x stresszfaktor x 1,25 (stresszfaktor pl.
szepszisben: 1,2 – 1,8, láz esetén: 1,13).

Külön figyelmet érdemelnek a gyermekek és időskorúak a megfelelő összetételű

táplálkozásban. A tápláltsági állapot vizsgálata a betegmegfigyelésben kerül
tárgyalásra.

A táplálkozási anamnézis felvétele:

 nem
 életkor
 testsúly, testmagasság
 napi étkezési szokások
 testmozgás
 ételallergia
 étel intolarencia
 táplálkozással kapcsolatos panaszok (pl. étvágytalanság, hányinger stb.)
 diétás megszorítások és azok betartása
 betegségek, gyógyszerek

Előkészítés étkezéshez
 betegétkező
 kórtermi asztal

36
  fekvőbeteg esetén ágyasztal
 környezet előkészítése, evőeszköz, szalvéta
 beteg előkészítése, pozicionálás, higiénés feltételek biztosítása
 étel előkészítése, folyadék előkészítése

Szükség esetén a beteg segítése az étel elfogyasztásában. Minden étkezés után

kapjon folyadékot a beteg.

Amennyiben szükséges, mesterséges táplálást kell folytatni. A mesterséges táplálás

formái
 enterális táplálás
o a normál táplálást kiegészítő hozzátáplálás
o szondán keresztül történő táplálás (gyomorba vagy vékonybélbe)
o tubuson keresztül történő táplálás
 parenterális táplálás – intravénásan infúziós formában

A folyadékszükséglet kielégítése, a beteg itatása

A felnőtt átlagos vízfelvétele napi 1,5-3 liter, aminek nagy részét folyadék formájában
vesszük fel. A folyadékfelvételt elsősorban a szomjúságérzet szabályozza. A vízleadás
a tüdőn keresztül párologtatással, verejtékezéssel, székletürítéssel és vizeletürítéssel
történik.

A szervezet folyadékháztartásának változása befolyásolja az elektrolit háztartást is, és

fordítva. A folyadékhiány kiszáradást eredményez. Nagyobb a folyadékigény pl.:
 magasabb energiaforgalomnál
 bőséges fehérjebevitel esetén
 nagy konyhasó tartalmú ételek fogyasztásakor
 nagy melegben
 láz esetén
 hányás vagy hasmenés esetén
 nagymértékű verítékezésnél

A kiszáradás tünetei lehetnek

 szomjúságérzet, szájszárazság
 gyengeség, fáradtság
 fejfájás, szédülés
 vizelet mennyiségének csökkenése
 a vizelet sötétebb színe
 a bőr rugalmasságának csökkenése

A napi folyadékszükséglet általában:

 kisgyermekeknél : 110 ml/ttkg
 felnőtteknél: 22-38 ml/ttkg

A folyadékszükséglet kielégítésére fogyasztható pl. víz, ásványvíz, gyümölcslé, tej,

tea, levesek. Kerülendők a szénsavas és koffein tartalmú italok, alkohol.

4.3.4. Higiénés szükségletek kielégítése, a beteg testének tisztántartása

37
A higiénés szükségletek kielégítése a beteg komfortérzetének biztosítását szolgálja.
Az ápoló önálló döntésének körébe tartozó tevékenység.

A bőr funkciói:
 védelem biztosítása
 hőmérséklet szabályozása
 érzékszerv
 a váladékképzésben, kiválasztásban is szerepet játszik

Az egészséges bőr jellemzői:

 összefüggő, ép, horzsolásmentes felület
 jó turgorú
 meleg és puha tapintatú

A bőr megfigyelésének tárgyalására a betegmegfigyelés témakörben kerül sor.

A higiénés szükséglet kielégítésének módját befolyásolja:

 a beteg általános állapota,
 maga a betegség, a kórképet befolyásoló tényezők
 a beteg aktivitása
 a beteg izomereje
 a beteg mozgásbeli koordinációs képessége
 a beteg mobilizálhatósága

A test tisztántartásának módjai, lehetőségei

 kádfürdő
 zuhanyfürdő
 ágyfürdő
o részleges
o teljes

Előkészítés kád- és zuhanyfürdőhöz

Kádfürdőre egészségügyi intézményben ritkán kerül sor. A felügyeletet mindig

biztosítani szükséges, a nővérhívót helyezzük kézközelbe. A kádba be- és kilépéshez
segítséget kell nyújtani. A kád maximum a feléig tölthető. A fürdőszoba soha nem
zárható belülről, csak kilinccsel. A kádfürdő ideje: 15-20 perc.

Zuhanyfürdőnél a biztonsági szabályok megegyeznek.

környezet előkészítése:

 megfelelő, huzatmentes szobahőmérséklet biztosítása

 segédeszközök (pl. szék, csúszásgátló, betegemelő) biztosítása
 intimitás és biztonságérzet biztosítása

beteg előkészítése:
 általános állapot ellenőrzése
 a beteg felkészítése a tevékenységre
 ürítési szükséglet kielégítése
 a beteg öltöztetése a tevékenységhez, kísérése, szállítása

38
eszközös előkészítés:
 2 db mosdókesztyű
 2 db törölköző vagy fürdőlepedő
 szappan és szappantartó/tusfürdő
 körömkefe
 hintőpor és/vagy dezodor
 fogmosópohár, fogrém, fogkefe
 hajkefe és/vagy fésű
 férfiaknak a borotválkozás kellékei
 tiszta fehérnemű, pizsama
 gumikesztyű

A kád- és zuhanyfürdőnél a segítségnyújtás mértékét a beteg állapota és kérése

határozza meg.

Ágyfürdő

A környezet és beteg előkészítése megegyezik az előzővel.

Szabályok:
 mindig csak azt a testrészt tegyük szabaddá, amelyiket mossuk
 a beteg soha ne legyen teljesen kitakarva
 a beteg testének minden részét meg kell mosni
 határozott, gyors, de nem kapkodó mozdulatokkal dolgozzunk
 a törölköző a beteg kezébe adható
 az ágyvédelmet mindig és minden testrész lemosásánál biztosítsuk
 a vizet gyakori cserével tartsuk melegen
 a beteg bőrét mindig teljesen szárazra töröljük
 a beteg keze és lába a fürdetőtálba tehető
 a genitális tájék lemosásához tegyünk ágytálat a beteg alá és öblítsük le a
kancsóból

Előkészítés ágyfürdőhöz
 2 db törölköző
 2 db mosdókesztyű
 mosdótál meleg vízzel, kancsóban melegvíz az utántöltéshez
 szappan, tusfürdő
 ágyvédelem eszközei
 tiszta hálóing, pizsama
 hintőpor és/vagy dezodor, testápoló
 gumikesztyűk
 ágyneműtartó és szennyesledobó
 ágytál
 borotválkozás eszközei
 haj- száj- körömápolás eszközei

A lemosás sorrendje:
1. arc, fül és nyak
2. kéz, karok, hónalj

39
 3. mellkas, has
4. hát
5. keresztcsonti tájék, végbélkörnyék
6. combok, lábszár, lábfej
7. nemi szervek

Mosdatás utáni feladatok:

 hintőpor, dezodor, testápoló használata

 tiszta hálóruha feladása
 ha szükséges ágyneműcsere
 haj, száj, körömápolás

Szájápolás

A szájápolás esztétikai és egészségügyi jelentőségű. Szükséges eszközök:

 fogkefe, fogkrém, esetleg fogselyem, szájvíz
 vízzel telt pohár
 vesetál

Lehetőség szerint a beteg maga mossa meg fogait felülve, vagy fejét oldalra fordítva.

Műfogsor esetén, ha a beteg nem tudja elvégezni a műveletet, gumikesztyűben a

csapnál, folyóvíz alatt az ápolónak kell a műfogsort megtisztítani fogkefével és
fogkrémmel. Ha a beteg szájából a műfogsor eltávolításra kerül, azt gézbe
csomagolva az éjjeliszekrény fiókjába kell elhelyezni. Protézistisztító áztatást heti 2-3
alkalommal kell végezni.

Súlyos állapotú, eszméletlen betegnél műfogsor eltávolítása, a szájtoalett és a

nyálkahártya nedvesen tartása elengedhetetlen. Szájtoalett spatulára csavart borax-
glicerines gézzel végezhető naponta legalább 3-5x úgy, hogy a beteg száját, nyelvét,
ajkait áttörölve a lepedék eltávolításra kerüljön. A beteg szája elé vékony rétegben
nedves gézlap helyezhető.

Körömápolás

Nem a mindennapos higiénés feladatok része, de rendszeres ápolást igényel. Az

önellátó betegek önmaguk elvégzik a körömápolást, de igény illetve elhanyagoltság
esetén a figyelemfelhívás és segítségnyújtás elengedhetetlen. A lakk eltávolítása
minden esetben ajánlott.

Az önellátásra képtelen betegnél a kéz körmeit lekerekítetten vágjuk, lehetőség

szerint ujjbegyig érőre. A láb körmei áztatás után egyenesre vágható. Benőtt köröm
eltávolítása és a körömgomba kezelése pedikűrös szakember feladata.

Szem ápolása

Magatehetetlen, eszméletlen betegnél az ágyfürdőnél, majd naponta többször

fiziológiás konyhasóval átitatott nedves gézlappal a szemzúgtól kifelé haladva kell a
váladékot eltávolítani. A szem kiszáradásának megelőzésére műkönny alkalmazható.

A haj- és szőrzet ápolása

40
A haj napi ápolásához hajkefe, fésű és törölköző szükséges, a tevékenységet a beteg
maga végzi az ágyfürdőt követően, vagy az ápoló ehhez segítséget nyújt, esetleg
elvégzi a beteg helyett. A hosszú hajat célszerű összefogni az ágyban.

Tartósan ágyhoz kötött betegnél ajánlott hetente-kéthetente egyszer, vagy

szennyeződés esetén alkalomszerűen a hajmosás. A beteg igényének megfelelően
használható száraz-sampon is.

Előkészítés hajmosáshoz:
 környezet
 beteg
 eszközök:
o hajmosószett vagy hajmosótál/mosdótál, vödör
o testhőmérsékletű víz több kancsóban
o ágyvédelem
o sampon
o törölköző
o hajszárító
o fésű
o gumikesztyű

Menete:
 beteg pozicionálása
 ágyvédelem és eszközök elhelyezése
 vízzel a haj leöblítése
 samponos hajmosás
 többszöri öblítés
 szárítás
 eszközök tisztítása, elpakolása

Borotválkozás

Férfiaknál a napi tisztálkodási rutin része. Segítség igénylésekor ápolói közreműködés

szükséges. Legegyszerűbb a saját villanyborotva használata illetve kórházi borbély
igénybevétele. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a saját eszközök előkészítése:
 legjobb egyszer használatos borotva, borotvahab
 mosdótál testhőmérsékletű vízzel
 törölköző
 arcszesz
 tükör

Menete:
 borotvahab felkenése
 borotvapenge használata a szőrzet növekedésével megegyező és/vagy
ellentétes irányban
 a borotva gyakori kiöblítése
 arc leöblítése, szárazra törlése
 arcszesz használata

41
  eszközök elmosása, elrakása

4.3.5. Élősködők okozta fertőzések ellátása

Az élősködők által okozott leggyakoribb fertőzések a tetvesség (pediculosis) és

rühesség. Az emberen élő tetvek: fejtetű (hajtetű – pediculus humanus capitis)),
ruhatetű és lapostetű.

A fejtetű vérszívó rovar, az emberi hajban él, és petéit, a serkéket is ide rakja. A
fejbőr bármely részén előfordulnak, de a fülek mögötti és a tarkótájat szeretik
legjobban, serkéiket is ide rakják leggyakrabban. Fénykerülők, de a szárazságot jól
tűrik. Közvetlen testi érintkezéssel terjed, gyermek közösségekben gyakori, a rossz
higiénés viszonyok segítik a terjedést.. A fejbőrön szívásnyomok és az erőteljes
viszketés miatt vakarási nyomok láthatók.
Kezelése speciális hajszesz segítségével történik, ami recept nélkül gyógyszertárban
kapható. A hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell a szesszel itatni és a fejbőrbe
dörzsölni. 10-15 perc várakozás után sűrű fogazatú fésüvel ki kell fésülni a hajat.

A ruhatetű (pediculus humanus humanus) ritkábban fordul elő, de járványügyileg

veszélye; a kiütéses tífuszt és a visszatérő lázat terjeszti. A ruházat redőiben bújik
meg, vérszívó, naponta legalább 6x szív. Mozgékony, vándorol. Külső behatásoknak
ellenáll, a szárazságot jól tűri.
Speciális tetűírtó szerrel irtható és szükséges a magas hőmérsékletű mosás is.

Lapostetű (pthirus pubis) emberi szőrzetben, elsősorban a szemöldökben és a

fanszőrzetben él. Közvetlen érintkezéssel terjed. Speciális folyadékkal kell kezelni,
majd sűrű fésűvel eltávolítani.

42
 fejt ruha

lapos rühatka

képek helye: Google - képek

A rühesség (scabies) atkafertőzés. Közvetlen érintkezéssel terjed. A nőstény atka

alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A fiatal atkák (lárvák)
azután néhány napon belül kikelnek. A fertőzés heves viszketést okoz, ami éjszaka a
legkínzóbb. A vakári nyomok és járatok a bőrön láthatók.
Gyógyszertárban kapható speciális géllel vagy oldattal zuhanyozás után, majd fél
órával később megismételve az egész testet le kell kenni a nyaktól a lábujjakig. A
fertőzött bőrnek 24 órán keresztül bekenve kell maradnia, lemosás nélkül. Makacs
fertőzés esetén a kezelést még kétszer meg kell ismételni. A közvetlen
bőrkontaktusban élőket is kezelni kell.

4.3.6. Élettani testhőmérséklet biztosítása

A témakör részletes tárgyalására (hőmérséklet megfigyelése) a betegmegfigyelés

tantárgy keretein belül kerül sor.

Élettani körülmények között a normál testhőmérséklet: 36-37 oC között mérhető, ez a

normothermia. A normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet a hypothermia. Kórházi
körülmények között a köpenyhőmérséklet mérhető honalj- vagy lágyékhajlatban és a
fülben. A szervezet belső hőmérséklete a maghőmérséklet, ami végbélben,
hüvelyben, a nyelőcsőben és az artériás érhálózatban mérhető.

A hőmérséklet mérésére naponta általában 2 alkalommal kerül sor, kivétel egyéb

utasítás illetve lázas állapot.

43
Hőemelkedésről (subfebrilitás) 37-38oC között beszélünk.
Lázról (febris) 38-39oC között beszélünk. Endogén pirogének hatására kialakuló
hőszabályozási zavar.
Magas láz (pirexia) 39-40oC között alakul ki.
Igen magas láz (hyperpirexia) 40oC fölött alakul ki.

A láz legjellemzőbb tünetei, jelei:

 arcpír
 borzongás
 a bőr meleg tapintatú
 aluszékonyság
 pulzus, légzés szaporábbá válik

Lázas állapotot az orvossal mindig tudatni kell, a lázcsillapítás az ö rendelése alapján

történik. A lázcsillapítás lehet fizikális és gyógyszeres. Lázcsillapítás után a
hőmérsékletet kontrollálni szükséges, és elengedhetetlen a folyadékpótlás!

Hőterápia

Hideg és meleg (termoterápia) hőhatás jellemzői:

hideghatás meleghatás
érösszehúzódást segíti izomlazító
fájdalomcsillapító értágító
gyulladáscsökkentő vérnyomáscsökkentő
izmoknak jobb lesz az oxigén és
izomtónust fokozó
vérellátása
testhőmérsékletet csökkentő keringés élénkítő

Hűtőfürdőhöz a beteg és környezet előkészítése fontos. További szabályok:

 testhőmérsékletnek megfelelő hőfokú fürdővíz készítése
 víz hűtése a láb felöl történik
 kb. 10 percig tartson a beavatkozás
 azonnal abba kell hagyni, ha a beteg didereg vagy cianozis látható
 a víz 26 oC alá nem hűthető

Hűtőborogatás alkalmazható teljes testen, törzsön, végtagokon. A hatás érdekében a

borogatás legalább 10 percenként cserélendő.

Hideghatás érhető még el gélpárna vagy alkoholos illetve mentás oldat bőrre
juttatásával, valamint jeges fürdővel (krioterápia)

Meleghatás melegítőpárnával, melegvizes palackkal illetve hőkamrával és infravörös

lámpával is.

4.3.7. A légzés támogatása

A légzés megfigyelése a betegmegfigyelés témakörben (is) részletes tárgyalásra

kerül.

44
Normál körülmények között a kilégzés (exspiratio) és belégzés (inspirratio) szabályos
időközönként, egyforma mélységben és időtartamban követi egymást. A légzést
befolyásoló főbb tényezők:

 fizikai aktivitás
 életkor
 gyógyszerek
 fájdalom
 testhőmérséklet
 stressz, izgalom
 páratartalom
 alvás, pihenés
 étkezés

Normál körülmények között felnőtteknél a légzés száma 12-16/perc. Nyugalmi

légzésnél a mellkasfal kitérése látható, fizikai megerőltetésnél hallható is a légvétel.
Az újszülött légzészáma 35-40/perc, a kisgyermeké 20-30/perc.

Nyugodt légvételnél kb. 500 ml. levegőt lélegzünk be, illetve engedünk ki
(percenként ez kb. 6-8 liter levegő cseréjét eredményezi.

Rendellenes légzések - dyspnoe

 nehézlégzés (dyspnoe): a beteg légzési segédizmait használva lélegzik, a
bordaközi izmok és a nyakizmok, valamint az orrszárnyi izmok is részt vesznek
a légzésben. Félelem látszik a betegen, karjain támaszkodva ül, sápadt, hideg
verítékes. A kilégzés nehezített pl. asthma bronchialeban, a belégzés
nehezített pl. légúti idegentest esetén. A sípoló belégzést stridoros légzésnek
nevezzük.
 munka dyspnoe: a nehézlégzés terhelésre, fizikai erőkifejtésre jelentkezik, pl.
idült légzési elégtelenség
 nyugalmi dyspnoe: a nehézlégzés nyugalomban is fennáll pl. súlyos keringési
elégtelenség
 ortopnoe: a beteg csak ülő helyzetben tud lélegezni, a fekvés rontja az
állapotát
 paroxismalis nocturnalis dyspnoe (rohamokban jelentkező éjszakai
nehézlégzés pl. acut balszívfél elégtelenségben

Oxigénterápia

A megfelelő oxigén-szükséglet biztosítása hypoxia esetén oxigénterápiával

lehetséges. Az oxigénterápia lehet tartós és alkalmankénti (szükség esetén). Az
oxigénellátottság mérésére a pulzoximéter szolgál. Pulzoximéter alkalmazásával
meghatározható az artériás vér hemoglobinjának oxigéntelítettsége
(oxigénszaturáció, SaO2).

Oxigénterápiához szükséges:
 oxigénforrás (palack vagy központi oxigén, oxigénkoncentrátor)
 oxigénáramlás-mérő (flowmeter)
 a bevitel módjának megfelelő eszköz (orrkatéter, arcmaszk (egyszerű és
Venturi-maszk), oxigén-sátor, arcsátor – non invaziv lélegeztetés)

45
  összekötőcsövek
 párásító illetve desztillált víz
 gumikesztyű
 rögzítés eszközei

A belélegzett gáz oxigén koncentrációja (FiO2) eszközfüggő, de befolyásolja pl. a

légzésszám, légzési minta vagyis a levegő áramlásának sebessége.
 orrkatéter: 24-48% FiO2 – 1-6 l/perc
 egyszerű maszk: 40-60% FiO2 – 5-8 l/perc
 Venturi maszk: 24-60% FiO2 – 2-15 l/perc
 arcsátor: 50-100% FiO2 – 4-10 l/perc
 oxigénsátor: 30-50% FiO2 – 10 l/perc

A maszk használatának feltétele: szabad légút, együttműködő beteg, ép nyelési

reflex.
Az otthoni oxigénkezelés egyre elterjedtebb módja oxigénkoncentrátor alkalmazása.
Az oxigénkoncentrátor a szoba levegőjét makroszkópos szűrővel tisztítja meg a
szennyeződésektől, majd a levegő nitrogénjét, a szénhidrogéneket és a vízpárát
megkötve nagy koncentrációjú oxigént állít elő.

A belégzési térfogatot a beteg igényeinek, a testsúlyának és betegségének

megfelelően kell beállítani az orvosi utasítás figyelembevételével. A 8–12 ml/kg körüli
érték megválasztása javasolható.

Invazív légzéstámogatás: gépi lélegeztetés trachestoman vagy tubuson keresztül.

Az osztályozás további lehetőségei: változó teljesítményű rendszerek pl. maszkos,

orrkatéteres és magas teljesítményű rendszerek pl. oxigénsátor, Venturi maszk.

Inhalációs terápia

Asthma, krónikus hörghurut, légutakban letapadt váladék oldására, az expectoráció

elősegítésére alkalmas az inhalációs terápia. Formái a nedves belélegeztetés és
porlasztás.

A beteg és környezet előkészítése. Eszközös előkészítés:

 inhaláló készülék
 toldalék maszkkal illetve csutorával
 az elrendelt gyógyszer + fiziológiás konyhasó
 papírtörlő, ledobó

Az önellátó beteget meg kell tanítani az eszköz használatára. Ülő helyzet, kicsit emelt
fejtartás, a készülék helyes tartása. Mély belégzés és kifúvás, majd a csutora szájba
vétele, mély légvétel mellett, a gép működésbe hozása. A csutorát vegye ki a
szájából, és a légvételt 5-10 másodpercig tartsa vissza a beteg. 0,5-1 perc után
ismételhető. Ezt követi a dokumentálás és a készülék tisztítása, fertőtlenítése.

Mellkasi fizioterápia

A fizioterápia alapját a légzőgyakorlatok képezik, amit elsősorban a

gyógytornászok tanítanak meg a betegnek. Ülő vagy fekvő, relaxált testhelyzetben,

46
orron keresztül kell végezni az egyenletes légzőmozgást. Javasolt lehet az orron
illetve szájon keresztüli kifújás váltogatása. A mély légvételt segíti a légvétellel
szinkronban emelt kéz.

A hagyományos mellkasi fizioterápia a testhelyzetes drenázs (posturális drenázs)

a pozíciós terápia, mély légzéssel kézi és gépi mellkasütegetés, vibráció és
kompresszió, majd akaratlagos, erőltetett köhögés.

Gyakorlatot és fizioterapeuta közreműködését igényli az erőltetett kilégzési technika

(légúti kompressziós technika), ami a légúti váladék kiürítését segíti.

A klasszikus pozicionálással (a gravitáció segíti a váladék kiürülését). A váladék

mobilizációját a mellkas egyes területeinek kézzel vagy géppel való ütögetése,
vibrálása segíti. A kezelési idő 15 perc. A pozíció az érintett tüdőszegmens szerint
változó:

 felső lebeny esetén – ülő helyzet

 középső lebeny esetén – oldalt fekve, enyhe Trendelenburg helyzetben
 alsó lebeny esetén: Trendelenburg helyzet
illetve
 anterior (elülső) elhelyezkedésnél: háton fekve
 posterior (hátsó) elhelyezkedésnél: hason fekve
 csúcsi elhelyezkedésnél: függőleges helyzet

Az ütögetés és vibrálás alkalmazása kilégzésnél ajánlott.

Légúti váladék eltávolítása (leszívás) trachea tubuson keresztül

Szívókészülék (hidrovac) használatához előkészítés:

 megfelelő méretű szívókatéterek
 fiziológiás NaCl oldat
 steril gumikesztyű
 ledobótál
 steril csipesz
 papírvatta

Betartandó szabályok:
 a készülék tartályában a fertőtlenítő oldatot rendszeresen cserélni kell
 a katétert használat közben fiziológiás konyhasóval rendszeresen át kell mosni
 a szívókatétert minden használat (bevezetés) után cserélni kell
 a vákuum átlagos erőssége 120 Hgmm
 a használt katéter veszélyes hulladékként kezelendő

4.3.8. Biztonságos környezet megteremtése

A biztonság szükségletén a különböző ártalmaktól való mentességet, a védettséget

értjük, ami jelenti a fizikai környezet, a pszichés- és szociális biztonságot egyaránt.

A biztonságot leggyakrabban veszélyeztető tényezők:

 életkor
 mozgáskorlátozottság

47
  érzékszervi károsodások
 környezetváltozás
 betegség
 diagnosztikus és terápiás beavatkozások
 bánásmód
 környezeti hatások

A biztonság felmérésekor a szomatikus-, a pszichés- és szociális faktort is meg kell

ismerni.

A szomatikus faktor feltérképezésekor többek között ki kell térni:

 a beteg korára
 érzékszerveinek és tudatának állapotára
 általános fizikai állapotára
 életmódjára
 alkalmazott gyógyszereire

A pszichés faktor egyik legfontosabb összetevője a beteg bizalmának elnyerése,

türelmes, együtt érző magatartás tanúsítása az ápolószemélyzet részéről. A betegnek
éreznie kell a törődést, gondoskodást.

A szociális faktor fontos összetevője a lakás- és családi körülmények valamint a

társas kapcsolatok ismerete.

A beteg biztonságához elengedhetetlen:

 védelem a hőhatástól
 védelem a sérülésektől
 biztonságos ágy kényelmi, segítő eszközökkel felszerelve
 elérhető nővérhívó
 éjszakai jelzőfények biztosítása
 csúszásmentes padlózat biztosítása
 nyugodt környezet biztosítása
 megfelelő kapcsolat kiépítése a hozzátartozókkal

Látáskárosodott betegnek külön el kell mondani, mit hol talál, körbekísérve minden
helyiséget és a helyiségben található tárgyakat szóval is kísérve bemutatni. A tárgyak
helyét nem szabad megváltoztatni, és az ajtóknak mindig vagy zárva vagy teljesen
nyitva kell lennie.

Halláskárosodott beteggel mindig szemben állva kell kommunikálni, szükség

esetén papírt és íróeszközt is biztosítani szükséges.

Külön figyelmet érdemelnek az idős betegek, akiknek a biztonságérzetéhez fontos,

hogy:
 biztosítsunk elegendő időt az idős emberrel való kommunikációra
 csökkentsük a figyelemelterelő ingereket
 mindig szemben üljünk a partnerrel
 tartsunk folyamatos szemkontaktust
 figyelmesen hallgassuk a beszélgetőtársat

48
  tisztán, tagoltan, jól artikulálva beszéljünk
 egyszerre csak egy témáról beszéljünk
 adjunk lehetőséget a kérdezésre
 beszéd közben ne együnk, ne rágózzunk
 kérés esetén írjuk le a fontos információkat
Fizikai korlátozására különösen indokolt esetben kerülhet sor. A korlátozást
elrendelheti: kezelőorvos, ügyeletes orvos, és szakképzett ápoló, de ebben az
esetben a legrövidebb időn belül (azonnal) az orvost értesíteni kell.
Az egészségügyi törvény szerint csak akkor alkalmazható fizikai korlátozás, ha a
beteg veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít.
Veszélyeztető magatartás, ha a beteg pszichés állapotának zavara következtében
saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelent.

A korlátozó intézkedés nem lehet megalázó, vagy embertelen; tilos a bántalmazás, és

hálós ágy alkalmazása.. A fizikai korlátozás lehet:
 az intézet elhagyásának megtagadása vagy megakadályozása, az épületen
belüli szabad mozgás korlátozása
 elkülönítés
 megfogás, lefogás
 rögzítés, lekötés ami a helyváltoztatást, mozgást gátolja (pl. speciális szíj
alkalmazása) – legfeljebb 4 órán át tarthat, utána felülvizsgálat szükséges; 18
év alatt és terhesnél 2 óránként

A rögzítés sérülést nem okozhat, és csak addig alkalmazható, olyan mértékű és

jellegű lehet, amely a veszély elhárításához elengedhetetlenül szükséges. A
korlátozás ideje alatt folyamatos betegmegfigyelés szükséges. A korlátozás tényét, a
történéseket dokumentálni szükséges.

A korlátozás tényéről a hozzátartozót illetve a gondnokot és a betegjogi képviselőt is

értesíteni kell.

Értelmi fogyatékosság, demencia következtében kialakult tartós veszélyeztető

magatartás esetén az intézet elhagyásának megtagadását vagy az intézeten belüli
mozgáskorlátozás felülvizsgálatát, dokumentálását, jelentését 168 óránként kell
elvégezni.

A fizikai korlátozás ideje alatt a beteg alapvető szükségleteinek kielégítését (pl.

vizeletürítés, folyadékfelvétel stb.).

5. Idős beteg ápolása

Az idősödés és az időskor tudománya a gerontológia, mely az orvostudomány,

a pszichológia, a gazdasági és szociológiai kutatások tapasztalataira támaszkodik.
A geriátria a gerontológia orvosi oldala, ami az időskorúak betegségeivel,
a betegségeik megelőzésével, gyógyításával és gondozás-ápolásával foglalkozik.

49
Az időskor életkori szakaszait az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1963-ban
Kijevben a következő csoportosításban fogadta el:
 középkorúak: 45–59 év,
 idősödők:60–74 év,
 idősek: 75–89 év,
 aggok: 90–99 év,
 matuzsálemi kor: 100 év felett.

Az időskor élettani változásai

Szerv-
Korfüggő változások Következményei
szervrendszer
A subcutan zsírmennyiség csökken
Verejtékmirigyek sorvadnak Kozmetikai hibák
Bőr
Ráncosodás, bőrszárazság, pigmentáció Bőrbetegségek
fokozódás
Szemlencsék elhomályosodnak
Pupilla mérete csökken Látásromlás
Szem
Csökken a szem alkalmazkodó Szürkehályog
képessége
Halláscsökkenés a magas frekvencia
Nagyothallás különböző
tartományában
Fül fokai
Fokozott érzékenység a hangos zajra
Szédülés, balesetek
Egyensúlyzavarok
A veszélyes és
veszélytelen
Szaglóhám elpusztul
Orr anyagok felismerése
Szaglás és ízérzés romlik
romlik
Étvágytalanság
Pneumonia
A tüdő rugalmatlanná válik
Légzőrendszer (tüdőgyulladás)
Csökken az oxigén szállítás
Oxigén szegénység
Verő- és perctérfogat csökken Szív teljesítménye
Szív- és Az erek rugalmatlanná válnak csökken
érrendszer Plakkok rakódnak az erek falára, Adott szerv
ami az ereket szűkíti oxigénhiánya
Nyelvgyulladás
Nyálelválasztás csökken Gyomornyálkahártya
Ízérzés csökken gyulladása
Emésztőrendsz
Savtartalom csökken Osteoporosis
er
Calcium felszívódás romlik (csontritkulás)
Vastagbél motilitása (mozgása)csökken Étvágytalanság
Székrekedés

50
 Vizelet mennyiségi
Vizelet Vesén a vér átáramlása csökken
zavarai
kiválasztó, Hólyag izomzat sorvad
Sürgető vizelési inger
elvezető, Prosztata megnagyobbodik
Vizelet visszamaradása
reproduktív Herék sorvadnak
Incontinencia
rendszer Hüvelyszárazság
Szexuális problémák

Csökken az agy mérete, súlya Memóriazavarok

Idegrendszer Agyi erek szűkülnek Dezorientációs zavarok
Reflexek csökkenek Balesetveszély
Csonttömeg csökken – a csont veszít Csonttörések
Mozgásrendsze
szilárdságából Gyulladások
r
Izmok sorvadása, izületi kopások Mozgászavarok
Belső Csökken a szénhidrát tűrés Gyakori a diabetes
elválasztású Belső elválasztású mirigyek mellitus
rendszer hormontermelése megváltozik Célszerv betegsége
Immunrendsze Fertőzésre való hajlam
Immunválasz csökken
r fokozódása
Relatív víz- és súlyvesztés
Testtartás megváltozása
Testmagasság csökkenése
Egyéb Kiszáradás
Haj-, és egyéb szőrzet hullása, eltűnése
változások Pszichés zavarok
Haj őszülése
Fogazat hiánya
Stresszreakciók fokozódása

Betegségek jellemzői idős korban

 Az életkor előrehaladása során változik a betegségek megjelenési képe és
lefolyása.
 Rendszerint több kórforma egyszerre jelentkezik.
 Akut betegségekre jellemző, hogy lassan, észrevétlenül kezdődnek.
 Bizonyos fertőző betegségekkel szemben fokozottan érzékenyek.
 Megváltozik a lázmenet is, gyakran fertőzés esetén láztalanság, vagy
hőemelkedés jellemző.

Az idős beteg ápolásának alapelvei

 a segítségnyújtás mindig az önellátás fokozatához igazodjon (tisztálkodás,
étkezés stb.)
 az ápolói feladatok ellátása mindig személyre szabott legyen
 a személyi méltóságot mindig tiszteletben kell tartani
 érthető kommunikációval segíthetjük a megértést
 kerülni kell a konfliktushelyzeteket
 minden helyzetben tanúsítsunk türelmet
 legyünk következetesek

51
  emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg térbeli-időbeli tájékozódását
 segédkezzünk a betegnek a megfelelő étrend, diéta összeállításában,
betartásában
 motiváljuk az idős embert a többiekkel való kapcsolattartásra
 az állapotváltozást azonnal észlelni kell
 ne hagyjunk gyógyszert az éjjeliszekrényben/éjjeliszekrényen
 fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre

6. Terminális állapotban lévő és haldokló beteg ápolása, halott körüli

teendők

A terminális állapot a betegségnek az a szakasza, amikor gyógyító terápia már nem

lehetséges. Terminális állapotú az a beteg, akinek a betegsége nem gyógyítható,
egyensúlyban nem tartható, a betegség folyamatosan előrehalad, és rövid időn belül
halálhoz vezet.

A haldoklás szakaszai
 elutasítás, tagadás
 harag, düh
 alkudozás
 depresszió
 elfogadás

A haldokló beteg ápolási feladatai

Tünetek, kóros
állapotok és/vagy
Az ápoló feladatai és/vagy lehetőségei
a beteg panaszai,
problémái
a beteg testhelyzetének megfelelő megválasztása (pozicionálás)

Elégtelen oxigenizáció jól szellőztetett betegszoba

szabad légutak biztosítása, az orrváladék eltávolítása,
orvosi utasítások végrehajtása pl. oxigén adása
a folyadékbevitelt csökkentő tényezők (szájüregi vagy nyelési
fájdalom) lehetőség szerinti kiküszöbölése, vagy enyhítése
A csökkent
folyadékbevitel a megnövekedett folyadékvesztés (hasmenés, hányás) lehetőség
és/vagy szerinti csökkentése
megnövekedett
„gyengéd” folyadékpótlás (szájon keresztüli bevitel,
folyadékürítés
gyakori és igen kis egyszeri adagok, alacsony hőmérsékletű, vagy
jeges folyadék, stb. igény szerint)
szájápolás
elégtelen mennyiségben, minőségben és időbeosztás tekintetében
táplálékfelvétel a beteg igénye szerinti ételek biztosítása

52
 rossz közérzetből (hányinger, fájdalom stb.)
adódó tényezők csökkentése
megfigyelni, hogy az orvos által beállított fájdalomcsillapítás
elégséges-e a beteg igényéhez képest.

a fájdalom visszatérésének megelőzése a megfelelő időben történő

gyógyszer alkalmazásával

a fájdalmat fokozó ingerek (zaj, mozgatás, éles fény, más fizikai

irritáció stb.) lehetőség szerinti elkerülése
Fájdalom
a nem gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások egyéniesített
alkalmazásának támogatása (TENS, masszírozás, borogatás stb.)

a beteg testhelyzetének megfelelő megválasztása (pozicionálás)

ágynemű, ágyhuzat megfelelősége (takaró súlya, lepedő simasága

kényelmi eszközök használata

fog és szájápolás, a nyelv és az ajkak ápolása

gondos és gyengéd bőrápolás, napi fürdetés

Rossz közérzet szem és a szemhéjak ápolása,

hajápolás, frizura

kéz- és lábkörmök ápolása

a hányingert vagy hányást okozó ingerek

(fizikai irritáció, egyes szagok stb.) lehetőség szerinti elkerülése

hányás után gondos szájápolás, és a hányadék mielőbbi

Émelygés, hányás
eltávolítása, a környezet rendjének helyreállítása

az emésztőrendszert tehermentesítő szonda esetleges

alkalmazására vonatkozó orvosi utasítás végrehajtása
Ürítési funkciók zavara az inkontinencia súlyosságához választott eszközök alkalmazása,
az érintett bőrfelületek gondos ápolása, védelme
Incontinentia
a kellemetlen szagok minimalizálása
higiénés szükségletek napi mosdatás és szükség szerinti ágyhuzatcserék
A beteg kéréseit tiszteletben kell tartani, és lehetőség szerint teljesíteni. Fontos a
nyugodt környezet megteremtése és az emberi méltóság biztosítása. Lehetőséget kell
biztosítani a családtagoknak a bucsuzásra és/vagy a szentség lehetőségére.
Halottellátás
A halál megfigyelhető klinikai jelei:
– a légzés megszűnése,
– pulzus megszűnése
– tág, fénymerev pupilla,

53
 – rendkívül sápadt („hullafehér”) bőrszín (halál okától függően a bőr lehet
szederjes, szürkés vagy sárgás is).

A halál bekövetkezésekor az ápoló jelez az orvos felé, aki megállapítja a halál

beálltát, kitölti a szükséges dokumentációt és értesíti a családot.

A halott körüli ápolói feladatok

Az egészségügyi szolgáltatóknál a halott ellátását a folyamat szabályozása rögzíti.

Feladatok:
 védőfelszerelés
 paraván felállítása
 ápolási és terápiás eszközök eltávolítása
 ruházat, ékszerek eltávolítása
 ágy vízszintes helyzetbe hozása
 ágynemű eltávolítása, egy lepedő marad a beteg alatt
 szem lezárása, áll felkötése
 végtagok kinyújtása
 azonosító felhelyezése ellentétes végtagokra
 a beteg letakarása
 leltár készítése
 2 óra után elszállítás

7. A decubitus

A decubitus (dekubitusz – a latin decumbere igéből - feküdni) nyomási fekély vagy

felfekvés a bőr és bőr alatti szövetek sérülése, amit nyomás, nyíróerő (a
keresztmetszet síkjában, annak súlypontján átmenő erő – a beteg mozgatásánál
alakul ki, amikor emelés helyett húzzák a lepedőn az ágyban) súrlódás vagy ezek
kombinációja okozott. Röviden: tartós nyomás hatására kialakuló körülírt
szövetelhalás, ami a nyomásnak leginkább kitett helyeken a sacralis, gluteális,
könyök, térd, boka, sarok területén jön létre.

Stádiumai:
1. stádium: tartós bőrpír, vissza nem fehéredő kivörösödés, a bőr vizenyős,
meleg tapintatú, a bőr elvékonyodott és fájdalmas.
2. stádium: a bőr felső rétegei: a hám és irha sérül, felületi horzsolás alakul ki.
3. stádium: teljes hámhiány a subcutan szövetek sérülésével vagy elhalásával. Az
ínak, izmok is sérültek lehetnek. A szövetelhalás felszíne lehet száraz,
barnásvörös, vagy feketébe hajlóan elszínezett, de lehet lepedékes és nedvező
is. Az érintett terület érzéketlen.
4. stádium: nagy kiterjedésű roncsolás, szövetelhalás, mely érintheti az izmokat,
csontokat is.

Veszélyeztetett csoportok:
 csökkent mobilitás, immobilitás
 keringési zavarok, érbetegségek
 idegsérülés
 érzéskiesés

54
  idős kor
 súlyos krónikus betegség
 leromlott állapot
 alultápláltság (malnutrició)
 előzőekben előforduló decubitus
 nem megfelelő tápláltsági állapot

Átfogó ápolási anamnézis felvétele szükséges; a decubitus kockázati tényezőit

teljeskörűen fel kell mérni és dokumentálni:
 általános egészségi állapot,
 bőr állapota és a csontos alapú testtájak
 mobilitás, mozgásállapot és korlátozottság oka
 váladékozás
 inkontinencia
 táplálkozás, tápláltsági állapot pl. BMI, bőrredő mérés, derék-csípő körfogat
 fájdalom
 kooperáció

Néhány, kapcsolódó ápolási diagnózis:

 felfekvés veszélye az ágyhoz kötöttség miatt
 hámhiány kialakulásának veszélye az inkontinencia miatt
 a szöveti épség károsodásának veszélye a mozgáskorlátozottság miatt

Decubitus rizikómérő skálák: előre jelzik, hogy kiknél és milyen eséllyel

alakul(hat) ki decubitus, azaz a decubitus kialakulása szempontjából veszélyeztetett
egyének/kliensek beazonosításával a rizikó globális mérését teszik lehetővé. Erre a
célra több skálát fejlesztettek ki. Az egyik legismertebb a Norton illetve bővített
Norton skála. Egyéb skálák: Waterlow skála, Bradon skála, Knoll skála.

A Norton skála öt kockázati tényező felmérését teszi lehetővé:

 fizikai állapot
 szellemi állapot
 aktivitás
 mozgékonyság
 inkontinencia

A bővített Norton skála kiegészül még:

 életkor
 bőr állapota
 kísérő betegségek
 kooperáció felméréssel

Braden skálán szereplő kockázati tényezők:

 aktivitás
 mobilitás
 táplálkozás
 fájdalom
 súrlódás-húzódás
 nedvesség

55
A felmérés értékelése

Elérhető Közepes Magas

Skála
pontszám rizikó rizikó
Norton 5-20 13-14 5-12
Bővített Norton 9-36 21-25 9-20
Braden 6-23 10-16 6-9

Közepes rizikónál 4 naponta, magas kockázati rizikó esetén a felmérést naponta

ismételni kell.

A decubitus prevenciója
 bőrápolás (naponta felmérendő: a bőr nedvességtartalma, hőmérséklete,
elszíneződése, ödéma) – megfelelő testi higiéne biztosítása, ráncmentes ágy
 a súrlódás és nyíróerők csökkentése – megfelelő betegemelési technika,
testápolók használata, a beteg fejvége kb. 30o-ban legyen emelt, a beteg
aktivitásra ösztönzése
 nyomás minimalizálása – helyzetváltoztatásban segítségnyújtás, 2 óránkénti
forgatás, újra pozicionálás, többször kisebb helyzetváltoztatás, párnák és
egyéb kényelmi eszközök használata
 nedvesség kezelése – inkontinencia megfelelő ellátása, gyakori
lepedő/pelenkacsere, lemosás, indokolt esetben orvosi utasításra katéter
 táplálás – kiegészítő táplálás, tápszerek, fehérjepótlás (minimum 1,5g/ttkg),
vitamindús étrend és forszírozott folyadékbevitel

A prevenció lehetősége a korszerű eszközök használata, mint pl. speciális ágyak,

statikus és dinamikus matracok pl. motoros antidecubitor matrac, levegővel, vízzel
töltött matracok, hullám matrac, porszem nagyságú üveggolyókkal vagy
kerámiagyöngyökkel töltött matrac. Kevéssé hatásos: decubitus alátét, gyopár
párnacsalád, sarok (sarkak megemelése, súly a vádlin oszlik el) és könyökvédők. A
kényelmi eszközök nem szolgálják a prevenciót.

A decubitus kezelése

A kialakult nyomási fekély kezelése orvosi konzultációt követően az ápolási tervben

rögzítettnek és a stádiumnak megfelelően történik.

A prevenció feladatai a kezelés részét is képezik. Első stádium esetén nagyon fontos
a nyomás alóli felszabadítás, fokozott bőrápolás. A masszírozás ellenjavallt. A
későbbiekben az úgynevezett intelligens kötszerek alkalmazása javasolt. Intelligens
kötszerek fizikai/kémiai reakció alapján lépnek kapcsolatba a sebváladékkal;
nagyfelületű abszorbeáló (elnyelődés) képesség jellemzi, nedves sebkörnyezetet
biztosít. Intelligens kötszerek:
 alginátok (Ca és Na tartalmú alga rostokból áll, gél formában alkalmazzák,
nedvszívó és nedvtartó, jól megköti a váladékot)
 poliuretán habkötszerek (közepesen váladékozó sebekre)
 hidrocolloidok (főként cellulóz tartalmúak, légáteresztők, gyors nedvszívás
jellemzi, nem ragad a sebbe, több napig a seben maradhat, gyengén és
közepesen váladékozó sebekre)

56
  impregnált kötszerek (aktív szénnel megköti a szagokat, ezüsttel antiszeptikus
 mátrix kötszerek (sűrű hálós szerkezetű, átengedi a váladékot)
 hidrogél (sebkitöltő zselé, segíti az élettelen szövetek autolizisét (önbomlás),
nekrotikus és fertőzött sebeknél használható)
 film kötszerek (a vízgőzt és oxigént átengedi)

Szükség esetén necrectomia és sebkezelés. A sebellátás orvosi kompetencia.

film matrix

hidrocolloid alginát

Felhasznált és javasolt irodalom:

Haris Éva – Matlákné Csizmadia Györgyi – Szabados Tímea: Ápolási beavatkozások.

Műszaki Kiadó, 2017.

További javasolt irodalom:

Bokor Nándor: Általános ápolástan és gondozástan. Medicina Könyvkiadó, 2014.

57