Hammurapi: Babilon város királya az Óbabiloni Birodalom létrehozója

volt. Az i.e XVIII. században uralkodott, 43 éven keresztül.

Hammurapi elsősorban a legrégebbről ránk maradt teljes
„törvénygyűjtemény” révén ismert. a törvények, az állam által
megfogalmazott, kötelező szabályrendszerek írásba foglalása.

Öntözéses földművelés: Kr. e. 4. évezred végére terjedt el.

termékeny félhold: A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú

területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de
később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A
fogalmat az egyiptológus James Henry Breasted vezette be 1916-ban,
mint a civilizáció bölcsőjét.

Az őskor szakaszai:

(Őskor = az emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak)

- Paleolitikum: őskőkorszak – pattintott kőkor (kb. i. e. 3 millió év - i. e.

12000 év):

 hordaközösségekben éltek,
 kialakult a nemek közti munkamegosztás:
o nők – gyűjtögetés (biztosabb megélhetés + szülés,
ezért matriarchátus alakult ki),
o férfiak – vadászat, halászat,
 eszközkészítés és használat (kő, csont, fa),
 tűz használata.

- Mezolitikum: átmeneti kőkorszak (i.e. 12000 - i. e. 10000):

 Megindult az élelemtermelés:
o állattenyésztés - háziasítás (domesztikáció) útján,
o földművelés,
o helyszíne: „termékeny félhold” = Közel-Kelet.

- Neolitikum: újkőkorszak – csiszolt kőkor (i. e. 10000 - i. e. 3000):

 Az élelemtermelés megindulása lehetővé tette a letelepedést

(falvak és városok megjelenése)
 Precízebb eszközök készültek csiszolás, fúrás, faragás, őrlés
segítségével.

 Megjelentek az első mesterségek:

o fonás, szövés,
o fazekasság.
 Technikai újítások terjedtek el, pl.:
o fazekaskorong,
o agyagedények,
o szövőszék,
o eke,
o vitorla,
o kerék,
o tégla,
o felfedezték a fémeket:
 rézkor (i. e. 4000 - i. e. 3000)
 bronzkor (i. e. 3000 - i. e. 2000) Bronzkor Az emberiség
őstörténetének az a szakasza, amikor a kő mellett már a rezet, de főleg
bronzot (réz és ón ötvözete) is használtak az eszközök, fegyverek,
ékszerek nyersanyagául.
 vaskor (i.e. 2000 - i. e. 1000).
 Régészeti korszakok

őskor

 kőkorszak

Őskőkorszak (paleolitikum)(kb. i. e. 3 millió év - i. e. 12000 év):

Középső kőkorszak (mezolitikum) (i.e. 12000 - i. e. 10000)

Újkőkorszak (neolitikum) (i. e. 10000 - i. e. 3000):

 kőrézkor (i. e. 4000 - i. e. 3000)

ókor

kőrézkor

bronzkor (i. e. 3000 - i. e. 2000)

vaskor (i.e. 2000 - i. e. 1000)

Városállam: A növénytermesztés nagy változást hozott az emberek életében, ami végül a

bronzkor alatt városok, városközpontok és városállamok létrejöttét és fellendülését hozta. A
folyamatos vándorlás és az élelem keresgélése helyett az emberek egy helyben maradtak.

.
.
Őskőkor
Az őskor első, leghosszabb szakasza, amely az emberi faj megjelenésével kezdődött.

Újkőkor
A kőkorszak utolsó része; ebben a korban váltottak helyhez kötött életmódra az
emberek.

Zsákmányoló életmód
Az élelemszerzés azon kezdetleges formája, amikor az ember a természetben készen
található élelmiszereket megszerzi és elfogyasztja.

Mágia
Mindazon cselekmények, amelyekkel az ember befolyásolni akarta a természeti
jelenségeket, például a vadászat sikerességét.

Termékeny félhold
A Közel-Kelet termékeny vidékeit jelentő térség, ahol először jelent meg a
növénytermesztés, és állattenyésztés.

· A Föld életkora és az őskor 3 szakasza (paleolitikum, mezolitikum,

neolitikum)
· A fémkor (Kr.e. 4500 – Kr.e. 3000) szakaszai: rézkor, bronzkor,
vaskor

Despotizmus: fáraók despotikus hatalmat építettek ki: istenként tisztelték

őket, az egész ország szinte a tulajdonuk volt, s mindenki az ő kegyüktől
függött.