WIRELESS TECHNOLÓGIÁK – ADATÁTVITEL ÉS BIZTONSÁG

Szakkonferencia 2009. 06. 09-10.

KRITIKUS
INFORMÁCIÓS
INFRASTRUKTÚRÁK
SEBEZHETİSÉGE

Dr. Haig Zsolt mk. alezredes

egyetemi docens
ZMNE BJKMK Információs Mőveletek és
Elektronikai Hadviselés Tanszék
haig.zsolt@zmne.hu

Az elıadás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült

 Fİ KÉRDÉSEK

1. Kritikus infrastruktúrák, kritikus információs

infrastruktúrák meghatározása, felosztása
2. Információs infrastruktúrák elleni komplex támadások
(információs hadviselés, információs mőveletek)
3. Felderítés, elektronikai támadás, számítógép
hálózatok támadása
4. Kritikus információs infrastruktúrák védelmének elvei
 INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK

GLOBÁLIS INFORMÁCIÓS
INFRASTRUKTÚRA

NEMZETI INFORMÁCIÓS
INFRASTRUKTÚRA
Az infrastruktúrák
IPAR
egymásba
kapcsolódó komplex
POLGÁRI rendszert alkotnak,
HÁLÓZATOK
amelyeket
KAPCSOLÓ KORMÁNYZAT infokommunikációs
RENDSZEREK
rendszerek is
összekapcsolnak

VÉDELMI F172

INFORMÁCIÓS
HÁLÓZAT

VÉDELMI INFORMÁCIÓS
INFRASTRUKTÚRA
 INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK

Rendeltetés szerint:
• Funkcionális
információs
infrastruktúra (F);
• Támogató információs
infrastruktúra (T)

F: Fizikailag lehetıvé teszik a társadalom valamilyen információs

funkciójának zavartalan mőködését, vagyis infrastrukturális alapon
információs alapszolgáltatásokat végeznek.
T: Létrehozzák, és folyamatosan biztosítják a funkcionális
információs infrastruktúrák nagy halmazainak zavartalan
mőködéséhez és fejlıdéséhez szükséges anyagi és szellemi
alapokat valamint támogatási háttereket.
 FUNKCIONÁLIS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK
Légvédelmi
Távirányító és fegyverirányítást
Légi forgalmat, robotok vezérlését biztosító
repülésirányítást és biztosító rendszerek rendszerek
légi navigációt
biztosító
rendszerek
Zártcélú
távközlési
különhálózatok
Mősorszóró és
tájékoztató
hálózatok
Vezetési
rendszerek
Távérzékelést, Nyílt elıfizetıi
távellenırzést távközlési
Informatikai biztosító
hálózatok hálózatok
rendszerek
 INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK
A funkcionális információs infrastruktúrák a különbözı
infokommunikációs rendszerek köré csoportosíthatók

Infokommunikációs rendszerek:
-Számítógép-hálózatok (LAN, MAN, WAN, WWW)
-Vezetékes távközlı rendszerek (analóg, ISDN)
- Vezeték nélküli távközlı rendszerek T

- Mobil cellás rádiótelefon rendszerek (GSM)

- Diszpécser Földi Mobil Hálózatok (TETRA)

- Személyhívó rendszerek

- Mőholdas távközlési rendszerek

FI
X
N
- Mőholdas navigációs rendszerek (GPS), stb.

W
EL

42 58 8211
08 08

°0 ’
1°
40

1’ 0

FO .1 2’
46 .3 9” P
M
1

84
ON

1
BR
T
4

2
7

3
W
PT

M
CL

E NU
R

6
M
AR

PO
K

S
0

9
OFF

NA
V
RE

NU CK
M

LO
OTE

M
- Adatszerzı, adatgyőjtı, feldolgozó rendszerek
 TÁMOGATÓ INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK

•Elektronikai és Elektronikai és
informatikai informatikai
vállalatok; képzéssel foglalkozó
•Raktárak, tanintézetek
nagykereskedelmi
ellátó vállalatok

Elektronikai és
informatikai kutató
és fejlesztı intézetek

Villamos
energetikai ellátó
rendszerek
 KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK

Kritikus infrastruktúrának minısülnek azon

hálózatok, erıforrások, szolgáltatások, termékek,
fizikai vagy információtechnológiai rendszerek,
berendezések, eszközök és azok alkotó részei,
melyek meghibásodása, kiesése vagy
megsemmisítése, mőködésük megzavarása
közvetlenül vagy közvetetten, átmenetileg vagy
hosszútávon súlyos hatást gyakorolhat az
állampolgárok gazdasági, szociális jólétére, a
közegészségre, a közbiztonságra, a nemzet-
biztonságra, a nemzetgazdaság és a kormányzat
mőködésére.
Forrás: 2080/2008 (VI. 30) Kormány határozat 1. melléklet
Zöld Könyv a Kritikus Infrastruktúra Védelem
Nemzeti Programról
 KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK

A kritikus infrastruktúrák funkciói:

• lehetıvé teszik a nélkülözhetetlen javak elıállítását,
szállítását és a létfontosságú szolgáltatások
folyamatos elérhetıségét (pl. élelmiszer- és vízellátás,
közegészségügy, elektromos energiaellátás, áru- és
személyszállítás, bank- és pénzügyi rendszerek stb.).
• biztosítják az összeköttetést és az együttmőködés
képességét. (kommunikációs és számítógép-
hálózatok mint kritikus információs infrastruktúrák).
• hozzájárulnak a közbiztonság és az ország külsı
biztonságának megteremtéséhez (védelmi célú
infrastruktúrák).
 KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK
Nevesítve 10 ágazat azon belül 43 alágazat
JOGREND- PÉNZÜGY
KORMÁNYZAT

EGÉSZSÉGÜGY

VÍZ
INFOKOMMUNIKÁCIÓS
TECHNOLÓGIÁK
KÖZLEKEDÉS

ÉLELMISZER IPAR

ENERGIA

KÖZBIZTONSÁG –
VÉDELEM
SEBEZHETİ
Forrás: 2080/2008 (VI. 30) Kormány határozat 1. melléklet
INFRASTRUKTÚRÁK
Zöld Könyv a Kritikus Infrastruktúra Védelem •Érzékenyek a támadásokra
Nemzeti Programról • Hozzáférhetıek
 KRITIKUS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK

Kritikus információs infrastruktúrák

közé azokat kell sorolni, amelyek
önmaguk is kritikus infrastruktúráknak
minısülnek, vagy az infrastruktúrák
mőködése szempontjából fontosak (pl.:
távközlési hálózat, számítógép hardver,
szoftver, internet, mőholdak stb.)

Forrás: Green Paper on a European Programme for Critical Infrastructure Protection. Brussels,
17.11.2005. COM(2005) 576 final
 KRITIKUS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK
• energiaellátó rendszerek rendszerirányító
infokommunikációs hálózatai;
• infokommunikációs hálózatok (vezetékes,
mobil, mőholdas);
• közlekedés szervezés és irányítás
infokommunikációs hálózatai;
• vízellátást szabályzó infokommunikációs
hálózatok; INTERDEPENDENCIA:
• élelmiszerellátást szabályzó
infokommunikációs hálózatok; infrastruktúrák közötti
kapcsolatok
• egészségügyi rendszer infokommunikációs
hálózatai; függıség a másik
• pénzügyi-gazdasági rendszer mőködésétıl
infokommunikációs hálózatai;
• ipari termelést irányító infokommunikációs
hálózatok;
• kormányzati és önkormányzati szféra
infokommunikációs hálózatai;
• védelmi szféra infokommunikációs
hálózatai.
 KRITIKUS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK
Magyarországon:

Energiaellátás:
 villamosenergia-rendszerirányítás:
MAVIR;
 földgázellátó és szállító rendszer rendszerirányítása:
MOL – E.ON;

Közlekedés-szállítás:
 közlekedésszervezés és irányítás:
városi-, vasúti-, vízi-, légiközlekedés;

Infokommunikációs szektor:
 EDR;
 GSM és UMTS rendszerek;
 internetszolgáltatás;
 banki és pénzügyi szféra infokommunikációs rendszerei;
 mősorszolgáltatás.
 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM DÖNTİ MÉRTÉKBEN TÁMASZKODIK A FEJLETT
INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁRA!!!

Erısokszorozó
Hatásnövelı
Integráló hatású
Képességjavító
ICT
ELLENFÉL
Erıcsökkentı ICT
Hatásrontó SAJÁT
Integráció romboló
Képességcsökkentı

Fokozott erıfeszítés az információ megszerzéséért,

birtoklásáért, hatékonyabb felhasználásáért
INFORMÁCIÓS HADVISELÉS (INFORMÁCIÓS MŐVELETEK)
 ICT FEJLETTSÉG vs. FENYEGETETTSÉG

DIGITÁLIS PEARL HARBOR

Infokommunikációs rendszerek Infokommunikációs rendszerek

fejlettsége
~ fenyegetettsége

A veszélyforrások nemcsak egy információs

rendszer területén, hanem több rendszerben
együttesen jelentkezhetnek. Mindezek alapján egy
infokommunikációs rendszer esetén jelentkezı
veszélyforrás vagy támadás, hatással lehet több
infokommunikációs rendszer mőködésére is.
MINDEN VESZÉLYFORRÁS KÜLÖNÖS FIGYELMET
IGÉNYEL
 HATÁSALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS

A katonai mőveletekben alkalmazott hatásalapú megközelítés

elve szerint a hadszíntéren egymással hálózatba kapcsolt
objektumok vannak. Egy kiválasztott központ és a benne
található nagyfontosságú célpontok elleni támadás különbözı
hatásokat eredményezhet a többi, hozzájuk kapcsolódó
objektum mőködésében is.
Mindez igaz a polgári létesítményekre, infrastruktúrákra is,
amelyek – az információs társadalom alapelvébıl fakadóan –
az infokommunikációs hálózatokon keresztül szintén
szoros kapcsolatban állnak egymással. Tehát bármely fontos,
kritikus információs infrastruktúra illetve annak eleme elleni
információs vagy fizikai támadás további mőködésbeli
korlátokat idézhet elı a többi, hozzá kapcsolódó
infrastruktúrában, rendszerben is.
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FENYEGETETTSÉGE
 IT MŐKÖDÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA

INFORMÁCIÓS HADVISELÉS – IW
INFORMÁCIÓS MŐVELETEK – IO

Komplex információs
infrastruktúrák
INTERNET (számítógép-hálózatok;
LAN/WAN
távközlı hálózatok;
mősorszóró hálózatok;
távérzékelı, távirányító
PSTN rendszerek; légi irányító
ISDN rendszerek stb.) elleni
összehangolt támadás
SZENZOR sorozat a fizikai-,
HÁLÓZAT
információs- és tudati
dimenzióban.
 IW/IO KIALAKULÁSA

• A társadalmi életben folyamatos az információs

tevékenység, információs érintkezés, kommunikáció, stb.
• Béke, válság és háború idıszakában szándékos, tudatos
információs tevékenységek zajlottak (hírszerzés,
félrevezetés, propaganda stb.)
• Verseny- illetve konfliktus helyzetben információs fölény
kialakítására való törekvés.
• E tevékenységek azonban nem képeztek egységes
információs tevékenységi rendszert.
• Az információ szerepének társadalmi felértékelıdésével,
az információs társadalom kibontakozásával erısödtek e
tevékenységek, egyre integráltabbakká váltak.
• Kialakult az információs hadviselés (információs
mőveletek), mely az információs hadszíntéren zajlik.
• Nem azonos az informatikai hadviseléssel!!!
 INFORMÁCIÓS FÖLÉNY

Az információs fölény birtokosának lehetıvé teszi,

hogy információs rendszereit és azok képességeit
kihasználva a társadalmi élet különbözı területein
elınyre tegyen szert, vagy a kialakult helyzetet
folyamatosan úgy irányítsa, hogy emellett a másik
felet megfossza e képességeitıl.

Információs Információs Vezetési

fölény uralom fölény
 INFORMÁCIÓS FÖLÉNY KIALAKÍTÁSA

INFORMÁCIÓSZERZÉS
a döntést
befolyásoló
tényezıkrıl

XX XX

ellenfél információs
saját információs képességek lehetıségeinek
KIHASZNÁLÁSA, VÉDELME GYENGÍTÉSE, LERONTÁSA
 VEZETÉSI FÖLÉNY

INFORMÁ-
LÓDÁS SAJÁT
ELLENFÉL DÖNTÉSI
DÖNTÉSI INFORMÁ- CIKLUSIDİ
CIKLUSIDİ LÓDÁS CSÖKKENTÉSE
NÖVELÉSE

VÉGRE- VÉGRE- HELYZET- HELYZET-

HAJTÁS HAJTÁS VEZETÉSI ELEMZÉS ELEMZÉS
CIKLUS

DÖNTÉS

DÖNTÉS
 IW/IO DIMENZIÓI
Az információs hadviselés céljai elérése érdekében fizikai-,
információs- és a tudati (emberi felfogóképesség, megértés)
dimenziókban fejti ki hatásait.

A fizikai dimenzió a különbözı információs infrastruktúrák,

elemei elleni támadásokat („Hard Kill”), illetve ezek
védelmét jelenti.

Az információs dimenzió a különbözı információs

folyamatok (adatszerzés, adatfeldolgozás, kommunikáció,
stb.) többnyire elektronikus úton való támadását („Soft Kill”)
és a saját információs folyamatainkra irányuló támadások
megakadályozását jelenti.

A tudati dimenzióban megvalósuló információs

tevékenységek közvetlenül az emberi gondolkodást
(véleményt, vélekedést) veszik célba elektronikus és
nyomtatott médiával vagy közvetlen beszéd formájában.
Végsı cél: A döntéshozók befolyásolása
 IW/IO ELEMEI

VEZETÉSI FÖLÉNY
INFORMÁCIÓS URALOM
INFORMÁCIÓS FÖLÉNY

MŐVELETI KATONAI PSZICHOLÓGIAI FIZIKAI ELEKTRONIKAI SZÁMÍTÓGÉP-

BIZTONSÁG MEGTÉVESZTÉS MŐVELETEK PUSZTÍTÁS HADVISELÉS HÁLÓZATI
HADVISELÉS

Az információs fölény biztosítása érdekében az elemek

egymással összehangolt, integrált alkalmazása, a hatásalapú
gondolkodásmód alapján!
 IW/IO FAJTÁI

VÉDELMI IW/IO TÁMADÓ IW/IO

INFORMÁCIÓ-
BIZTONSÁG
XX

XX

SAJÁT MÁSIK FÉL

INFORMÁCIÓS INFORMÁCIÓS
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEI

KRITIKUS ÉS KRITIKUS ÉS
SEBEZHETİ SEBEZHETİ
INFORMÁCIÓK INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓS TÁMADÓ ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK
HUMÁN
ADATSZERZİ
ESZKÖZÖK ÉS
MÓDSZEREK

TECHNIKAI
ADATSZERZİ
ESZKÖZÖK ÉS
MÓDSZEREK
XX

FIZIKAI PUSZTÍTÓ
ESZKÖZÖK ÉS
MÓDSZEREK

ELEKTRONIKAI TÁMADÓ
ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

SZG.-HÁLÓZATI
TÁMADÓ
ESZKÖZÖK,
MÓDSZEREK

PSZICHOLÓGIAI
TÁMADÓ
ESZKÖZÖK,
MÓDSZERK

MEGTÉVESZTİ
ESZKÖZÖK ÉS
MÓDSZEREK
 INFORMÁCIÓS TÁMADÁS CÉLPONTJAI

KÖZVETLEN CÉLPONTOK KRITIKUS INFORMÁCIÓS

INFRASTRUKTÚRÁK
• energiaellátó rendszerek rendszer-irányító
infokommunikációs hálózatai;
Információk, Vezetık • infokommunikációs hálózatok (vezetékes,
üzenetek mobil, mőholdas);
• közlekedés szervezés és irányítás
infokommunikációs hálózatai;
Támogató • vízellátást szabályzó infokommunikációs
infrastruktúra hálózatok;
Infokommunikációs • élelmiszerellátást szabályzó
infokommunikációs hálózatok;
rendszerek pl.:
• egészségügyi rendszer infokommunikációs
hálózatai;
• pénzügyi-gazdasági rendszer
infokommunikációs hálózatai;
Számítógép- Távközlı • ipari termelést irányító infokommunikációs
hálózatok rendszerek hálózatok;
• kormányzati és önkormányzati szféra
FI
X
N
W
EL

42 58 8211
08 08

°0 ’
1°
40

1’ 0

FO .12 ”
46 .39 P
M ’
1

84
ON

1
BR
T
4

2
7

3
W
PT

ME
CL

infokommunikációs hálózatai
8
R

NU
6
MA

PO
RK

S
0

9
OF

NA
F

V
RE

NU CK
MO

LO
M
TE

Navigációs Légi irányító • védelmi szféra infokommunikációs hálózatai.

rendszerek rendszerek
 INFORMÁCIÓS TÁMADÁSI FELÜLETEK

INFORMÁCIÓ
TOVÁBBÍTÁS
pl. szóbeli közlés,
távközlés

INFORMÁCIÓS
INFORMÁCIÓ TÁMADÁS INFORMÁCIÓ
GYŐJTÉS a fizikai-, FELDOLGOZÁS
pl. humán, információs- pl. manuális,
szenzor és tudati számítógépes
dimenzióban

INFORMÁCIÓ
TÁROLÁS
pl. elektronikus,
papíralapú
 TÁMADÓK ÉS TÁMADÁSI FORMÁK
Támadók:
• Belsı munkatársak
• Számítógépes bőnözık
• Hackerek, Crackerek
• Ipari kémek
• Terroristák (információs terrorizmus)
• Reguláris erık (hírszerzés, katonai erık)

Támadási formák:
• Elektronikai felderítés
• Elektronikai támadás (zavarás,
nagyenergiájú fegyverek stb.)
• Számítógép-hálózati támadás
(Malware, DDoS stb.)
• Fizikai támadás
 ELEKTRONIKAI FELDERÍTÉS
Az elektronikai felderítés, mint információszerzı tevékenység általában
kettıs céllal kerülhet végrehajtásra.
1. az infokommunikációs rendszerekben tárolt és továbbított adatokhoz
való hozzáférés és azok felhasználása céljából.
2. a hatékony támadás kivitelezéséhez szükséges célinformációk
megszerzése céljából.

Megszerezhetı információk: adott rendszer gyenge pontjai; fizikai

elhelyezkedése; hardver és szoftver összetevıi; adatforgalmi
információk; üzemeltetık és felhasználók, stb.

• Mőszeres felderítés
• Radar felderítés
• Lézeres felderítés
• Akusztikai felderítés
Elektronikai • Elektro-optikai felderítés
felderítés • Kisugárzás felderítés
területei • Képi felderítés
• Rádióelektronikai felderítés
• Rádiófelderítés
• Rádiótechnikai felderítés
 ELEKTRONIKAI FELDERÍTÉS

ÚJ ELVEK, ELJÁRÁRÁSOK

Új kommunikációs módokhoz való

alkalmazkodás (LPI, kiterjesztett spektrum, stb);

Digitalizáció;

Összadatforrású felderítés;

Szenzorhálózatok (felügyeletnélküli
szenzorok) alkalmazása;

Új típusú hordozók.
 ELEKTRONIKAI TÁMADÁS

Az elektronikai támadások az akusztikus, az

elektromágneses vagy a részecske-
sugárzások spektrumát használják céljaik
eléréséhez, illetve ezek a támadások a
különbözı energiafajtákon keresztül
realizálódnak.
A gyakorlatban mindig valamilyen energiát
sugároznak ki, sugároznak vissza, vagy
vernek vissza a célobjektum mőködésének
akadályozása, vagy rombolása érdekében.

Elektronikai zavarás
Elektronikai megtévesztés
Módszerei
Önirányítású fegyverek és
Nagyenergiájú eszközök alkalmazása
 ELEKTRONIKAI ZAVARÁS

Az elektromágneses energia
szándékos kisugárzása,
visszasugárzása, vagy visszaverése
az elektromágneses spektrum
felhasználásának akadályozása
érdekében.

• rádiórendszerek (pl. GSM, TETRA stb.)

• radarok
Analóg v. • navigációs rendszerek elektronikai
digitális • távérzékelı rendszerek zavarása
• távfelügyeleti rendszerek
• mősorszóró rendszerek stb.
 NAGYENERGIÁJÚ FEGYVEREK
E-BOMBA
Az E-bomba két fluxus
kompressziós generátora GW
nagyságú teljesítményt
biztosít a virtuális katód-
oszcillátor (VIRCATOR)
számára, amely nagy
teljesítményő mikrohullámot
sugároz ki.

Egy 10 GW-os, 5-GHz-en mőködı

E-bomba néhány kV/m
térerısséggel 400-500 méter
átmérıjő területen fejti ki hatását.
 SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATI HADVISELÉS

A számítógép-hálózati hadviselés egyrészt a

másik fél hálózatba kötött informatikai
rendszerei mőködésének befolyásolására,
lerontására, lehetetlenné tételére irányul,
másrészt viszont a saját hasonló rendszerek
mőködésének fenntartására törekszik.

A számítógép-hálózati hadviselés magába foglalja:

• a számítógépes hálózatok struktúrájának feltérképezését;
• forgalmi jellemzıik alapján hierarchikus és mőködési
sajátosságainak feltárását;
• a hálózaton folytatott adatáramlás tartalmának regisztrálását;
• a hálózatokban folyó megtévesztı, zavaró tevékenységet;
• a célobjektumok program-, és adattartalmának
megváltoztatását, megsemmisítését, valamint
• a szembenálló fél hasonló tevékenysége elleni védelmet.
 SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATI HADVISELÉS
FAJTÁI
SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATI HADVISELÉS (CNO)
ELLENTEVÉKENYSÉG VÉDELEM
SZÁMÍTÓGÉP- SZÁMÍTÓGÉP- SZÁMÍTÓGÉP-
HÁLÓZATI FELDERÍTÉS HÁLÓZATI TÁMADÁS (CNA) HÁLÓZATI VÉDELEM (CND)
(CNE) Szoftveres, vagy A saját számítógép-hálózat
Szoftveres, vagy hardveres úton való védelmét jelenti a
hardveres úton való behatolást jelent a jogosulatlan hozzáféréssel
behatolást jelent a szembenálló fél és behatolással szemben,
szembenálló fél számítógépes amelyet abból a célból
számítógépes rendszereibe, illetve hajtanak végre, hogy
rendszereibe, illetve hálózataiba, azzal a megszerezzék az
hálózataiba, azzal a céllal, hogy tönkretegyük, adatbázisokban tárolt
céllal, hogy módosítsuk, manipuláljuk adatokat és információkat,
hozzáférjünk az vagy hozzáférhetetlenné illetve, hogy szándékosan
adatbázisaiban tárolt tegyük az adatbázisaiban lerontsák,
adatokhoz, tárolt adatokat, mőködésképtelenné
információkhoz, és információkat, illetve tegyék e rendszerre
azokat felderítési magát a rendszert vagy alapozott információs
céllal hasznosítsuk. hálózatot. rendszerünket.
KRITIKUS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK VÉDELME

KOMPLEX, KOCKÁZATARÁNYOS
INFORMÁCIÓBIZTONSÁG KIALAKÍTÁSA:
• Komplex információbiztonság jogszabályainak,
szabályozóinak kidolgozása
• Elfogadott információbiztonsági (infokommunikációs
biztonsági) stratégia
• Technikai és technológiai K+F támogatása a biztonság
megteremtésére
• Komplex információbiztonsági szervezetek kialakítása
• Kritikus (információs) infrastruktúrák nyilvánosan
hozzáférhetı adatainak felülvizsgálata
• Információbiztonsági tudatosság és ismeretek
 ÖSSZEGZÉS

Célpontok:
• politika
• gazdaság (vállaltok, bankrendszer, stb.) Információs
• kultúra támadások
• védelmi szféra, stb.
KRITIKUS INFORMÁCIÓS
INFRASTRUKTÚRÁI
NEMZETBIZTONSÁGI
KIHÍVÁS, -FELADAT
INTERNET
LAN/WAN

Információ-
PSTN
biztonság
ISDN
 WIRELESS TECHNOLÓGIÁK – ADATÁTVITEL ÉS BIZTONSÁG
Szakkonferencia 2009. 06. 09-10.

KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!

Dr. Haig Zsolt mk. alezredes, PhD.

E-mail: haig.zsolt@zmne.hu
Tel.: +36-1-432-9048

Az elıadás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült