A határozószók

A határozószók a cselekvés, történés, létezés, állapot helyét, idejét és egyéb körülményeit fejezi ki.

Jelentésük alapján lehetnek:

 Helyre utaló: Hol? Pl: bent, hátra, fent, hátul, kint, kívül, lefelé, kinn
 Időre utaló: Mikor? Pl: ma, egyszer, azonnal, hajdan, éjjel, nappal, majd, tüstént
 Egyéb körülményre utaló: Hogyan? Pl: jócskán, alig, nyugton, együtt, hanyatt, örömest,
hanyatt-homlok

A határozószók ritkán kapnak toldalékot.

Három irányultság a jellemző:
 egyszerű szavak: Pl: ma, holnap, nyugton
 összetett szavak: otthon, maholnap, szemlátomást
 fokozható szavak: néhány határozószó a melléknévhez hasonlóan fokozható. Pl. messze,
messzebb, legmesszebb; lent, lentebb

A helyet és időt jelölő határozószókhoz ragok is járulhatnak. Pl: holnaptól, mától, reggeltől

Több határozószónak 2 alakváltozatát is ismerjük. Pl: fenn-fent, lenn-lent, messze-messzi

Példák:
Helyre utaló Időre utaló Egyéb körülményre utaló
alant tegnapelőtt forrón
közel ezentúl magasan
otthon azonnal konokul
hol, ahol sokáig hitetlenül
itt, ott, mindenütt akármikor sokszor
mindenhonnan azután vidáman
alulról egykor olaszul
kintről nemsokára logikailag
belülre tüstént katonaképp
hazáig mikor ruhástul
benn, bent néha kurtán-furcsán
kinn, kint soha ideig-óráig
fenn, fent ahol alattomban
afelé amikor egymagában
innen, onnan ahogyan elég
sehonnan addigra hogyan
valahol mostantól némileg
kívül, belül sokáig akármint
elől, hátul régóta
oldalt addig
ide, oda régtől, rég, régen
ahová, valahová, sehová korán
belőle, bennem, belém egyszeriben, egyszerre