Magyar Termék védjegyek

 A „Magyar termék” védjegyet hazai termelők hozták létre 2006-ban

 A védjegyet használatának engedélyezéséről a gyártó kérésére a
szakértőkből álló, független Magyar Termék Nonprofit Kft. határoz.
 Az alkalmazás nem kötelező, ám ha megjelenik a csomagoláson az
igényelt tanúsító védjegy, akkor annak minden előírást be kell tartani és
tartatni.
 a cél:
 tanúsító védjegyével segítse a hazai áruk könnyű és egyértelmű
azonosíthatóságát,
 növelje a magyar termékek iránti keresletet.
 Munkaerőpiac és a hazai gazdaság erősítése
 Sikerét jól jelzi, hogy mára mintegy 230 cég több mint 5200 terméke és
szolgáltatása viseli a Magyar Termék védjegyek valamelyikét.

 Magyar Termék védjegy

 100% magyar alapanyagból, Magyarországon készült.
 Élelmiszer esetében ez azt jelenti, hogy:
 az állatot hazánkban nevelték fel,
 a növényt itthon termesztették,
 a felhasznált alapanyagok Magyarországról származnak, az
összetevők körében kivételt csak az adalékanyagok, fűszerek és
a só jelenthet.
 Egyéb, nem élelmiszer termékek esetében a feltétel hasonló:
 a termékhez felhasznált alapanyagokat - egészen a nyersanyagok
bányászatától, termelésétől stb. kezdődően - Magyarországon
állítják elő
 az alapanyagok feldolgozásától kezdődően a termék előállításához
szükséges minden folyamatot Magyarországon végeztek
 Hazai Termék védjegy
 Összetevőinek több, mint 50%-a magyar, és a feldolgozás minden
egyes lépése Magyarországon történt.
 Annyiban tér el a magyar terméktől, hogy az alapanyagok kisebb
része már származhat importból.
 A szabály élelmiszerek és egyéb termékek esetében is hasonló.
 Az élelmiszerek esetében a számítás alapja a termék összetevőinek
mennyisége, míg egyéb, nem élelmiszer termékek esetében a
számítás értékalapon történik.

 Hazai Feldolgozású Termék védjegy

 Magyarországon feldolgozott, de többségében külföldi eredetű
összetevőket tartalmazó termék.
 Ez a kategória azért született, mert sok olyan termék van, amelynek
az alapanyagai nem állíthatók elő hazánkban, de maga a termék
elkészítése itt történik.
 Erre jó példa a csokoládé, amelynek az összetevői nem
termelhetők meg hazánkban. Ilyen esetben a legjobb döntés,
ha azt vesszük, ami Magyarországon készül, és nem a teljes
egészében importból származó, külföldön gyártott terméket

 Magyar Szolgáltatás védjegy

 75%-nál magasabb magyar hozzáadott értékű szolgáltatás.
 Amennyiben a szolgáltatás erősen nemzeti jellegű, úgy magyar szolgáltatás
esetén akkor kaphatja meg a védjegyviselési jogot, ha a szolgáltatás teljesíti
az ezzel kapcsolatos fogyasztói elvárásokat.
 A nem magyar, hanem más nemzeti jellegű szolgáltatás abban az esetben
kaphatja meg a védjegyviselési jogot, ha a szolgáltatás olyan
tulajdonságokkal rendelkezik, amely alapján - a nem magyar nemzeti jelleg
ellenére - mégis magyarnak tekinthető, és a szolgáltatás legalább 75%
magyar hozzáadott értéket tartalmaz.
 Kiváló Termék védjegy
 Minőségi tulajdonságaikkal emelkednek ki a hazai termékek kínálatból
 A magyar fogyasztók egyre tudatosabban keresik a kimagasló minőségű
élelmiszereket.
 A hazánkban működő vállalatok pedig világszínvonalú termékek
előállítására képesek.

 ZÖLD védjegy
 Környezetbarát tulajdonságaikkal emelkednek ki a hazai
termékkínálatból.
 A védjegy támogatja a fenntartható fogyasztást, és erősíti a
környezettudatosságot.
 A fogyasztók számára egyre fontosabb a környezetvédelem is.
 A gyártók és kereskedők egyre többet tesznek a környezetterhelés
csökkentésért.