1.a.

Mérleg tartalma
1/5.Feladat

A számítógépeket a mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni.

Az eszközök mérlegbe történő besorolásánál az adott eszköz vállalkozásnál betöltött szerepét is

figyelembe kell venni. Például a számítástechnikai üzletben a számítógép az áruk között szerepel a
mérlegben
IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat
A jegyzett, de még be nem fizetett tőke a saját tőke mérlegfőcsoportban kerül kimutatásra negatív
előjellel.

Bár tartalmilag követelés a hazai mérlegben a saját tőke részeként kell kimutatni negatív előjellel.
IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat
A kapott kölcsönöket minden esetben a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni a
mérlegben.

A lejáratot figyelembe véve (hosszú vagy rövid lejáratú) kell a mérlegben a hosszú vagy a rövid lejáratú
kötelezettségek között kimutatni.
IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat

A részvényeket az Értékpapírokat mérlegcsoportban kell kimutatni a mérlegben.

Ha a részvényeket a vállalkozás tartós befektetési célból vásárolta, akkor azokat a befektetett pénzügyi
eszközök között tartós részesedésként kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat

A hosszú lejáratú kötelezettségeken belül hosszú lejáratra kapott kölcsönként kell kimutatni a banktól
hosszú lejáratra kapott kölcsönöket.
A mérlegben a banki kölcsönt hiteltartozásként kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
 1.b. Mérleg szerkezete
1/5. Feladat

A mérleg egy olyan vagyonkimutatás, amely december 31-ére vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás
anyagi és nem anyagi javait összetétel és eredet szerint
A mérleg fordulónapja nem minden esetben december 31.
IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat
A mérleget a fordulónap előtt közvetlenül el kell készíteni, hiszen a mérleg a vállalkozás vagyonát
fordulónapra vonatkozóan tartalmazza.

A beszámoló és ebből következően a mérleg a fordulónap után a mérlegkészítés időszakában készül.

IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat

Az éves beszámoló két részből áll: mérlegből és eredménykimutatásból.

Az éves beszámoló része még a kiegészítő melléklet is
IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat
A mérlegben az előző évi adatokat is fel kell tüntetni.

A mérlegben a tárgyévi adatok előtt az előző évi adatokat is fel kell tüntetni.
IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat

A mérleget minden esetben kétoldalas, mérlegszerű elrendezésben kell készíteni.

A mérleg készülhet lépcsőzetes formában is.
IGAZ
HAMIS
 2a. Alapvető gazdasági események
1/5. Feladat

Az alapvető gazdasági események hatására nem változik a vállalkozás eredménye.

Az alapvető gazdasági események "csak" vagyonváltozást okoznak, tehát nincs eredményhatásuk.

IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat

Az eszközkörforgás típusú gazdasági esemény hatására a mérlegfőösszeg vagy nő vagy csökken.

Az eszközkörforgás hatására az egyik eszköz nő és a másik eszköz ugyanannyival csökken, tehát a

mérlegfőösszege nem változik.
IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat
A tőkebevonás hatására a mérlegfőösszeg nő.
A tőkebevonás hatására az egyik eszköz nő és ugyanolyan összeggel nő egy forrás, tehát a mérlegfőösszeg
nő.
IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat
A vállalkozás visszafizette kölcsöntartozását. A gazdasági esemény tőkekivonás és így a mérlegfőösszeg
nőtt.

Bár a gazdasági esemény tényleg a tőkekivonás típusú gazdasági események közé tartozik, hatására
azonban a mérlegfőösszeg csökken
IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat

A vállalkozás az üzleti évi nyitást követően adózott eredményét átvezette az eredménytartalékba. A

gazdasági esemény forráskörforgás.

A forrás oldalon a saját tőkén belül az egyik vagyonelem nőtt, egy másik vagyonelem pedig csökkent.
IGAZ
HAMIS
 2.b. Összetett gazdasági események
1/5. Feladat
Az összetett gazdasági események hatására nem változik a vállalkozás eredménye.
Az összetett gazdasági események hatására nem változik a vállalkozás vagyoni és a jövedelmezőségi
helyzete is, tehát van eredményhatásuk.
IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat

A vállalkozás 170.000 forint könyv szerinti értékű kereskedelmi árut értékesített 200.000 forintos ÁFA
nélküli eladási áron. A gazdasági esemény hatására a vállalkozás főbevételei 30.000 forinttal nőttek.

A bruttó elszámolás elvéből következően nem lehet a bevételeket és a ráfordításokat egymással szemben
elszámolni, azaz a vállalkozásnak 200.000 forint bevétele és 170.000 forint ráfordítása keletkezett.
IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat

A vállalkozás 100.000 forint könyv szerinti értékű kereskedelmi árut értékesített későbbi fizetéssel (nem
készpénzért) 120.000 forintos ÁFA nélküli eladási áron. A gazdasági esemény nem változtatta a
vállalkozás eredményét, mert az eladási árat a vevő még nem fizette meg.
Az összemérés elvéből következően az eredményt az elismert bevételek és a kapcsolódó ráfordítások
különbözeteként kell meghatározni, azaz a vállalkozásnak 200.000 forint bevétele és 170.000 forint
ráfordítása keletkezett.
IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat
A vállalkozás az előző évi 1.000.000 forint adózott eredményt átvezeti az eredménytartalékba. A
gazdasági esemény az összetett gazdasági események közé tartozik.
Az eredmény nem változott, tehát a gazdasági esemény alapvető, azon belül pedig forrás körforgás.
IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat

A vállalkozás egyik vevője átutalja a vállalkozás számlájára az előző havi kereskedelmi áruértékesítéshez
kapcsolódó tartozását. A gazdasági esemény hatására a vállalkozásnak nőttek a bevételei, ezért a
gazdasági esemény az összetett gazdasági események közé tartozik.
A bevétel elszámolása az értékesítéshez kapcsolódó teljesítés napján történt meg a kimenő számla alapján.
Ez a gazdasági esemény alapvető (eszközkörforgás), mert hatására nő a bankszámlán lévő pénz és csökken
a vevőkövetelés.
IGAZ
HAMIS
 3.a Alapvető gazdasági könyvvitel

1./5 Feladat

Az eszköz számlákat a TARTOZIK oldalon kell megnyitni és növekedésüket a KÖVETEL oldalra kell
könyvelni.

A nyitó egyenlege valóban a TARTOZIK oldalra kell könyvelni, de a növekedéseket is a TARTOZIK oldalon
kell rögzíteni.
IGAZ
HAMIS

2./5 Feladat

Az forrás számlákat a TARTOZIK oldalon kell megnyitni és növekedésüket a KÖVETEL oldalra kell
könyvelni.

A növekedésüket valóban a KÖVETELÉS oldalra kell könyvelni, de a forrás számlákat a KÖVETEL oldalon
kell megnyitni.
IGAZ
HAMIS

3./5 Feladat

Ha egy számlának a TARTOZIK forgalma nagyobb, mint a KÖVETEL forgalma, akkor a számlának
TARTOZIK egyenlege van.

Egy főkönyvi számlának mindig olyan irányú egyenlege van, amelyik oldalra nagyobb a forgalma
IGAZ
HAMIS

4./5 Feladat

Az eszköz számláknak mindig TARTOZIK egyenlege van.

Bár az eszköz számláknak jellemzően TARTOZIK egyenlege van, előfordulgat, hogy egy eszköz számla
KÖVETEL egyenleget mutat.
IGAZ
HAMIS

5./5 Feladat
Egy forrás számlának lehet TARTOZIK egyenlege.

Bár a forrás számláknak jellemzően KÖVETEL egyenlege van, előfordulhat, hogy egy forrás számla
TARTOZIK egyenleget mutat.
IGAZ
HAMIS
 3.b Összetett gazdasági könyvvitel
1/7. Feladat
A bevétel számlák nyitó egyenlegét a számla KÖVETEL oldalára kell felvezetni.
A bevétel számlának nincs nyitó egyenlegük.
IGAZ
HAMIS
2/7. Feladat
A ráfordítás számlák nyitó egyenlegét a számla TARTOZIK oldalára kell felvezetni.
A ráfordítás számláknak nincs nyitó egyenlegük.
IGAZ
HAMIS
3/7. Feladat
A költség- és ráfordítás számlák ugyanazt a működési elvet követik.
Mindkét típusú számla a TARTOZIK oldalon nő és a KÖVETEL oldalon csökken.
IGAZ
HAMIS
4/7. Feladat
A bevétel számlák nyitó egyenlegét a KÖVETEL oldalra kell felvezetni és növekedésüket is a KÖVETEL
oldalra kell könyvelni.

A növekedésüket valóban a KÖVETEL oldalra kell könyvelni, de a bevétel számláknak nincs nyitó egyenlege.
IGAZ
HAMIS
5/7. Feladat

A költség- és ráfordítás számlák növekedését a KÖVETEL, csökkenését a TARTOZIK oldalra kell könyvelni.
Költség- és ráfordítás számlák fordított működési elvet követnek: TARTOZIK oldalon nőnek, KÖVETEL oldalon
csökkennek.
IGAZ
HAMIS
6/7. Feladat

Az eszköz számláknak és a bevétel számláknak jellemzően KÖVETEL egyenlege van.

A bevétel számláknak jellemzően valóban KÖVETEL egyenlege van, de az eszköz számláknak jellemzően
TARTOZIK egyenlege van.
IGAZ
HAMIS
7/7. Feladat

A ráfordítás számláknak és a forrás számláknak jellemzően TARTOZIK egyenlege van.

A ráfordítás számláknak jellemzően valóban TARTOZIK egyenlege van, de a forrás számláknak jellemzően
KÖVETEL egyenlege van.
IGAZ
HAMIS
 3.c. Bevezetés az ÁFA könyvelés
1/5. Feladat

Kereskedelmi árukészlet vásárlásakor a szállítói tartozás bekerülési értéke megegyezik a bejövő számlán
szereplő nettó vételárral.

A szállítói tartozás bekerülési értéke a bejövő számla bruttó végösszege.

IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat

Kereskedelmi árukészlet értékesítésekor a vevőkövetelés bekerülési értéke megegyezik a bejövő

számlán szereplő nettó vételárral.

A vevőkövetelés bekerülési értéke a kimenő számla bruttó végösszege.

IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat

Alapanyag vásárlásakor a bejövő számlán szereplő levonható előzetesen felszámított általános forgalmi
adó nem része az alapanyag bekerülési értékének.

A levonható általános forgalmi adó nem része az eszközök bekerülési értékének.

IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat

Tárgyi eszközök vásárlásakor a bejövő számlán szereplő le nem vonható előzetesen felszámított
általános forgalmi adó nem része az alapanyag bekerülési értékének.

A le nem vonható általános forgalmi adó része az eszközök bekerülési értékének.

IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat

Ha a vállalkozás készpénzért vásárol kereskedelmi árukészletet, akkor a kereskedelmi árukért fizetett

pénzösszeg minden esetben megegyezik az árukészlet bekerülési értékével.

Vásárláskor megfizetett levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem része a bekerülési
értéknek.
IGAZ
HAMIS
 4.a. Eredménykimutatás fogalom
1/5. Feladat
Az adózás előtti eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének különbözete megegyezik az üzemi
(üzleti) tevékenység eredményével.
Az üzemi (üzleti) tevékenység és a pénzügyi műveletek eredményének összege alapján kell az adózás előtti
eredményt meghatározni.
IGAZ
HAMIS
2/5. Feladat
Az értékesítés bruttó eredménye az árbevételnek és a 7 darab költségnemnek a különbözeteként is
meghatározó.

Az értékesítés bruttó eredménye az árbevételnek és az értékesítés közvetlen költségeinek a különbözete.

IGAZ
HAMIS
3/5. Feladat

Ha az értékesítés közvetlen költségeiből levonjuk az ELÁBÉ-t és az eladott (közvetített) szolgáltatások

értékét, akkor a végeredmény az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége.
Az értékesítés közvetlen költségei három részből áll: ELÁBÉ, eladott (közvetített) szolgáltatások értéke és az
értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége.
IGAZ
HAMIS
4/5. Feladat

Ha az anyagjellegű ráfordításokból levonjuk az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét és az

egyéb szolgáltatások értékét, akkor a végeredmény az ELÁBÉ.

Az anyagjellegű ráfordítások öt részből áll: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások értéke, egyéb
szolgáltatások értéke, ELÁBÉ és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke.
IGAZ
HAMIS
5/5. Feladat
Ha a költségnemekből levonjuk az aktivált saját teljesítmények értékét, akkor a különbözet megegyezik az
értékesítés közvetlen költségeinek és az értékesítés közvetett költségeinek az összegével.

Ha a költségnemekből levonjuk az aktivált saját teljesítmények értékét, akkor a különbözet az értékesítés

elszámolt közvetlen önköltségének és az értékesítés közvetett költségeinek az összegével egyezik meg.
IGAZ
HAMIS
 4.b. Eredménysorok tartalma
1/15. Feladat
Saját termelésű készletek állományváltozása = Üzleti év eleji saját termelésű készletek állománya - Üzleti
év végi saját termelésű készletek állománya
Saját termelésű készletek állományváltozása = Üzleti év végi saját termelésű készletek állománya - Üzleti év
eleji saját termelésű készletek állománya
IGAZ
HAMIS
2/15. Feladat
A hiányzó vásárolt készletek könyv szerinti értékét a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell
kimutatni.
A hiányzó vásárolt készletek könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
3/15. Feladat
Az értékesített tárgyi eszközök ÁFA nélküli eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetét
előjelétől függően, az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
A tárgyi eszközök értékesítését nettó módon kell elszámolni: az eladási ár és a nettó értéke különbözetét
kell előjelétől függően az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni.
IGAZ
HAMIS
4/15. Feladat
A konkrét termék értékesítéshez kapcsolódóan utólag adott engedmény növeli az egyéb ráfordítások
értékét.
A konkrét termék értékesítéshez kapcsolódóan utólag adott engedmény az árbevételt csökkenti.
IGAZ
HAMIS
5/15. Feladat
Az értékesített feleslegessé vált alapanyagok ÁFA nélküli eladási árát az egyéb bevételek, könyv szerinti
értékét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
Az értékesített feleslegessé vált alapanyagok ÁFA nélküli eladási árát árbevételként, könyv szerinti értékét
ELÁBÉ-ként kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
6/15. Feladat
Az értékesített kereskedelmi áruk ÁFA nélküli eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetét -
előjelétől függően - árbevételként, vagy ELÁBÉ-ként kell kimutatni.
Az értékesített feleslegessé vált alapanyagok ÁFA nélküli eladási árát árbevételként, könyv szerinti értékét
ELÁBÉ-ként kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
7/15. Feladat
Az értékesített értékpapírok eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetét - előjelétől függően
- a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni.
Az értékpapír értékesítése esetében sérül a bruttó elszámolás elve, azaz nettósítva kell kimutatni az
eredménykimutatásba a hatását: ha árfolyamnyereség, akkor pénzügyi műveletek bevételei, ha
árfolyamveszteség akkor pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
8/15. Feladat
Minden kamatbevételt a pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni.
A kapott késedelmi kamatot egyéb bevételként kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
9/15. Feladat
A fizetett késedelmi kamatot az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
A kár-jellegű tételek többségét (kivéve például pénzügyi instrumentumok értékvesztése) az egyéb ráfordítások
között kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
10/15. Feladat
A vevőkövetelés kiegyenlítésekor keletkezett árfolyamnyereséget, az egyéb bevételek között kell kimutatni.
A vevőkövetelés kiegyenlítésekor keletkezett árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között kell
kimutatni.
IGAZ
HAMIS
11/15. Feladat
A szállítói tartozás kiegyenlítésekor keletkezett árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai
között kell kimutatni, ha a szállítói tartozás üzembe helyezett tárgyi eszközökhöz kapcsolódik.
A külföldi pénzértékre szóló vagyonelemekkel kapcsolatos realizált árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek
bevételei között kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
12/15. Feladat
A terven felüli értékcsökkenést az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban az értékcsökkenés
soron kell kimutatni.
A terven felüli értékcsökkenést az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
13/15. Feladat
A külföldi pénzértékre szóló vagyonelemek fordulónapi értékeléséből adódó összevont árfolyam
különbözete, ha nyereség növeli, ha veszteség csökkenti az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét.
A külföldi pénzértékre szóló vagyonelemek fordulónapi értékeléséből adódó összevont árfolyam különbözete a
pénzügyi műveletek eredményét érinti (ha nyereség pénzügyi műveletek bevétele, ha veszteség akkor
pénzügyi műveletek ráfordításai.)
IGAZ
HAMIS
14/15. Feladat
A tárgyi eszköz üzembe helyezésig felmerült kapcsolódó beruházási hitel kamata nem a pénzügyi műveletek
bevételeit érinti.
Az üzembe helyezésig felmerült hitelkamat növeli a beruházás értékét.
IGAZ
HAMIS
15/15. Feladat
A selejtezett irodabútorok könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
A kár-jellegű tételek többségét (kivéve például pénzügyi instrumentumok értékvesztése) az egyéb ráfordítások
között kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS
 5. Bekerülési érték
1/5. Feladat
A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem lehet
része a tárgyi eszköz bekerülési értékének.
A le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó része a bekerülési értéknek.
IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat

A tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódóan elkülönített pénzeszköz után kapott kamat teljes
összegében csökkenti a tárgyi eszköz bekerülési értékét.
Az elkülönített pénzeszköz után kapott kamat az üzembe helyezésig felmerült hitelkamat összegében
csökkenti a bekerülési értékét.
IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat

A részben hitelből finanszírozott tárgyi eszköz bekerülési értékét a beszerzés üzleti évében felmerült
hitelkamat növeli, ha a tárgyi eszközt a beszerzés üzleti évét követő évben helyezik üzembe.
A hitel kamata az üzembe helyezésig növeli a tárgyi eszközök bekerülési értékét.
IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat

A vállalkozás a tárgyévben importált gyártó berendezésekre biztosítást kötött. A tárgyévi biztosítási díj
minden esetben növeli a bekerülési értéket.
A biztosítási díjból az üzembe helyezésig felmerült összeg növeli a bekerülési értéket.
IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat
A vállalkozás termelő gép beszerzését részben támogatásból finanszírozta. A kapott támogatás ebben
az esetben csökkenti a bekerülési értéket.
A kapott támogatás összege nem változtatja a tárgyi eszköz bekerülési értékét.
IGAZ
HAMIS
 6. Értékcsökkenés
1/5. Feladat
A tárgyi eszközöket a mérlegben bruttó értéken vagy a piaci értéken kell kimutatni.
A tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken kell kimutatni.
IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat
A tárgyi eszközök értékcsökkenésének meghatározásakor az értékcsökkenés alapja a bruttó érték.
Az értékcsökkenés alapja az amortizálandó érték a bruttó érték és a maradványérték különbözete.
IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat
Minden tárgyi eszköz után kell terv szerinti értékcsökkenést könyvelni.
Vannak olyan tárgyi eszközök, amelyek után nem lehet értékcsökkenést elszámolni.
IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat
Ha a vállalkozás egy tárgyi eszköz után az értékcsökkenést degresszív módszerrel számolja el, akkor az
első üzleti évben biztos, hogy több értékcsökkenést könyvel az eszköz után, mint a második üzleti
évben.
Lehet, hogy az eszköz a tárgyév végén helyezik üzembe és ilyenkor lehet, hogy a második évi
értékcsökkenés összege több.
IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat

Ha a vállalkozás egy tárgyi eszköz után az értékcsökkenést lineáris módszerrel számolja el, akkor az
első üzleti évi és a második üzleti évi értékcsökkenés összege megegyezik, hiszen a lineáris leírás
egyenletes leírást jelent.
Ha az eszközt nem az üzleti év első napján aktiválják, akkor az első üzleti évi értékcsökkenés összege
kisebb lesz, mint a második üzleti év értékcsökkenése
IGAZ
HAMIS
 7. Készletértékelés
1/5. Feladat
Ha a vállalkozás a kereskedelmi áruk esetében a FIFO készletértékelési eljárást alkalmazza, akkor a záró
készlet a nyilvántartásokban a legelsőként beszerzett kereskedelmi beszerzett kereskedelmi
árukészletekből áll össze.
A FIFO készletértékelési eljárás esetén a készletcsökkenéseket a legelsőként beszerzett készletekből számolják
el, így a záró készlet a legutolsóként beszerzett készletekből áll össze.
IGAZ
HAMIS

2/5. Feladat

Ha a vállalkozás az alapanyagok esetében a LIFO készletértékelési eljárást alkalmazhatná, akkor a záró

készlet a nyilvántartásokban a legelsőként beszerzett kereskedelmi árukészletekből állna össze
A LIFO készletértékelési eljárás esetén a készletcsökkenéseket a legutolsóként beszerzett készletekből
számolják el, így a záró készlet a legelsőként beszerzett készletekből áll össze.
IGAZ
HAMIS

3/5. Feladat
Ha a vállalkozás a kereskedelmi áruk esetében a HIFO készletértékelési eljárást alkalmazná, akkor a záró
készlet a nyilvántartásokban a legmagasabb beszerzési áron beszerzett kereskedelmi árúkészletekből állna
össze.

A HIFO készletértékelési eljárás esetén a készletcsökkenéseket a legmagasabb beszerzési áron beszerzett

készletekből számolják el, így a záró készlet a legalacsonyabb áron beszerzett készletekből áll össze.
IGAZ
HAMIS

4/5. Feladat
Ha a vállalkozás a kereskedelmi áruk esetében a LOFO készletértékelési eljárást alkalmazná, akkor a záró
készlet a nyilvántartásokban a legmagasabb beszerzési áron beszerzett kereskedelmi árukészletekből állna
össze.

A LOFO készletértékelési eljárás esetén a készletcsökkenéseket a legalacsonyabb beszerzési áron beszerzett

készletekből számolják el, így a záró készlet a legmagasabb áron beszerzett készletekből áll össze.
IGAZ
HAMIS

5/5. Feladat
Növekedő beszerzési árakat feltételezve a FIFO készletértékelés szerinti záró készlet magasabb, mint a
gördülő átlagáras megoldás szerinti záró készlet.

A FIFO készletértékelési eljárás esetén a záró készlet a legutolsóként beszerzett készletekből áll össze, ami
növekedő árakat feltételezve magasabb készletértéket eredményez, mint az átlagár szerinti záró készlet.
IGAZ
HAMIS
 8. Külföldi vagyonelemek
1/7. Feladat
Ha a vevőköveteléseknél magasabb a kiegyenlítéskori árfolyam, mint a könyv szerinti árfolyam, akkor
árfolyamveszteség keletkezik.
Ha a vevőköveteléseknél magasabb a kiegyenlítéskori árfolyam, mint a könyv szerinti árfolyam, akkor
árfolyamnyereség keletkezik.
IGAZ
HAMIS
2/7. Feladat
Ha a szállítói tartozásoknál magasabb a kiegyenlítéskori árfolyam, mint a könyv szerinti árfolyam, akkor
árfolyamveszteség keletkezik.
Ha a szállítói tartozásoknál magasabb a kiegyenlítéskori árfolyam, mint a könyv szerinti árfolyam, ha alacsonyabb
akkor árfolyamnyereség keletkezik.
IGAZ
HAMIS
3/7. Feladat
Ha a fordulónapra vonatkozó értékeléskor az összes külföldi pénzértékre szóló vagyonelemet fel kell értékelni
a fordulónapi választott árfolyamra, akkor az összevont árfolyamkülönbözet árfolyamnyereség.
Az összevont árfolyamkülönbözet az egyedi árfolyamkülönbözetek eredmény előjeles összege, ami abban az
esetben, ha például a fordulónapra vonatkozóan csak kötelezettségeket kell értékelnie a vállalkozásnak
árfolyamveszteség lesz.
IGAZ
HAMIS
4/7. Feladat
Ha a fordulónapra vonatkozó értékeléskor az összes külföldi pénzértékre szóló vagyonelemet fel kell értékelni
a fordulónapi választott árfolyamra, akkor az összevont árfolyamkülönbözet árfolyamveszteség.
Az összevont árfolyamkülönbözet az egyedi árfolyamkülönbözetek eredmény előjeles összege, ami abban az
esetben, ha például a fordulónapra vonatkozóan csak eszközöket kell értékelnie a vállalkozásnak
árfolyamveszteség lesz.
IGAZ
HAMIS
5/7. Feladat
A külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelések és szállítói tartozások bekerülési árfolyama a teljesítés napjára
vonatkozó MNB árfolyam.
A bekerülési árfolyam a választott árfolyam, ami lehet kereskedelmi banki átlagárfolyam és lehet például az EKB
árfolyam is.
IGAZ
HAMIS
6/7. Feladat
A vevőkövetelés kiegyenlítésekori árfolyama az eladási árfolyam, ha a vevő a tartozását a vállalkozás
valamelyik forintszámlájára utalja.
Ebben az esetben a kiegyenlítéskori árfolyam a vételi árfolyam.
IGAZ
HAMIS
7/7. Feladat
A szállítói tartozás kiegyenlítéskori árfolyama az eladási árfolyam, ha a vállalkozás a tartozását
forintszámlájáról egyenlíti ki.
Ebben az esetben a vállalkozás megvásárolt devizából egyenlíti ki a kötelezettségét és ilyenkor a banki eladási
árfolyam lesz a kiegyenlítéskori árfolyam.
IGAZ
HAMIS