F4.

NEVEZETES PONTHALMAZOK

A nevezetes ponthalmazok olyan pontok halmazai (mértani helyek), melyek valamilyen

tulajdonságuktól nevezetesek. Például, mert…
• … egy adott ponttól adott távolságra találhatóak a síkon (a térben)
• … egy adott egyenestől egyenlő távolságra találhatóak a síkon (a térben)
• … két adott (nem egybeeső) ponttól egyenlő távolságra találhatóak a síkon (térben)
• ... két adott párhuzamos egyenestől egyenlő távolságra találhatóak a síkon (a térben)
• ... két adott metsző egyenestől egyenlő távolságra találhatóak a síkon (a térben)

Adott ponttól adott távolságra lévő pontok halmaza (mértani helye) a síkon

A körvonal (rövidebben kör) azon pontok (P) halmaza a síkon, amelyek egy adott ponttól (O)
adott távolságra (r) vannak.

(Ekkor O-t a kör középpontjának, r-t - azaz az adott távolságot - a kör sugarának nevezzük.)

Ezt a nevezetes ponthalmazt körülírás helyett rövidebben is leírhatjuk a matematika nyelvén:

𝑘 = {𝑃 ∈ 𝑆| 𝑂𝑃 = 𝑟 , 𝑟 > 0}

Megjegyzés: Szokás még két pont távolságát másképp is jelölni. OP helyett elfogadott például a
d(O; P) vagy a 𝑑𝑂;𝑃 jelölés is.
Kiegészítés: Két ide kapcsolódó érdekes ponthalmaz a zárt illetve a nyílt körlap mint további
különleges, nevet kapó ponthalmazok. Ezeket is érdemes megemlíteni.

A zárt körlap azon pontok (P) halmaza a síkon, amelyek egy adott ponttól (O) adott távolságnál
nem nagyobb távolságra vannak.

Azaz: kz = {𝑃 ∈ 𝑆│ 𝑂𝑃 ≤ 𝑟}

A nyílt/nyitott körlap azon pontok (P) halmaza a síkon, amelyek egy adott ponttól (O) adott
távolságnál kisebb távolságra vannak.

Azaz: kny = {𝑃 ∈ 𝑆| 𝑃𝑂 < 𝑟}

Nevezetes ponthalmazokat adnak ezek térbeli megfelelői is:

A gömbfelület azon pontok (P) halmaza a térben, amelyek egy adott ponttól (O) adott távolságra
(r) vannak.
A zárt gömbtest azon pontok (P) halmaza a térben, amelyek egy adott ponttól (O) egy adott
távolságnál (r) nem nagyobb távolságra vannak.

A nyílt/nyitott gömbtest azon pontok (P) halmaza a térben, amelyek egy adott ponttól (O) egy
adott távolságnál (r) kisebb távolságra vannak.
Adott egyenestől adott távolságra lévő pontok halmaza a síkon

Azon pontok (P) halmaza a síkon, amelyek egy adott egyenestől (e) adott távolságra (d) vannak
két, az adott egyenessel párhuzamos egyenes, azaz az adott egyenessel párhuzamos egyenespár.

Azaz: fg = {𝑃 ∈ 𝑆| 𝑑(𝑃; 𝑒) = 𝑑}

Természetesen végiggondolhatjuk az ilyen tulajdonságú pontok halmazának esetét térben is.

Akkor egy e tengelyű (végtelen) hengerfelülethez jutunk.
Két adott ponttól egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkban

A szakaszfelező merőleges azon pontok (P) halmaza a síkon, amelyek két adott (nem egybeeső)
ponttól (A és B) egyenlő távolságra találhatóak.

Azaz: m = {𝑃 ∈ 𝑆| 𝑃𝐴 = 𝑃𝐵}

Térbeli megfelelője az AB szakaszt merőlegesen felező sík.

m
Két adott egyenestől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkon

A) Párhuzamos egyenesek esete

Azon pontok (P) halmaza a síkon, amelyek két adott párhuzamos egyenestől (a és b) egyenlő
távolságra találhatóak a két egyenes középpárhuzamosa.

Azaz: p = {𝑃 ∈ 𝑆| 𝑑(𝑃; 𝑎) = 𝑑(𝑃; 𝑏)}

Térbeli megfelelője a középpárhuzamos sík.

B) Metsző egyenesek esete

Azon pontok (P) halmaza a síkon, amelyek két adott metsző egyenestől (a és b) egyenlő távolságra
találhatóak a két egyenes által meghatározott szögtartományok két szögfelező egyenese.

Azaz: 𝑓1 ∪ 𝑓2 = {𝑃 ∈ 𝑆| 𝑑(𝑃; 𝑎) = 𝑑(𝑃; 𝑏)}

Igen egyszerűen végiggondolható és bebizonyítható, hogy a két keletkező szögfelező (egyenes)

merőleges egymásra.

Hogyan?

A négy színezett szögtartomány közül 2-2 azonos nagyságú. A

négy szög összege együtt 180° (hisz egyenesszöget alkotnak).
Így viszont a két különböző színnel jelölt szögtartomány
összege, amelyek épp a két szögfelező által közbezárt szöget
adják, épp az egyenesszög felét teszik ki, azaz a két szögfelező
merőleges egymásra.

Végiggondolható itt is a térbeli változat.

Nevezetes ponthalmazokkal találkozhatunk sík- és térgeometriai szerkesztési vagy épp számolási
feladatokban, mely utóbbiak esetében ezek az ismeretek segítenek a helyes és előrevivő ábra
elkészítésében, de jól jönnek ezek az ismeretek geometriai tételek bizonyításánál is (pl. a háromszög
oldalfelező merőlegeseire vonatkozó tétel bizonyításánál).