2020. december 10.

csütörtök
Kedves 9.A osztály!
Először is: Legyenek szívesek a péntek 13:00-ig regisztrálni (mint tavasszal) a REDMENTA
bajabela9Akém20-21 nevű csoportjába. Ehhez a szükséges csoportdirekcím: bajabela9603096
A jövő SZERDÁN!!! a 6. órában lesz egy tesztes dolgozat kémiából – ahogy végül pontosítottuk!
Pénteken 13:30 és 13:35 között a próbatesztet kitölteni – akár 5 percet is igénybe vehet!
Másodszor: A mai óra anyaga: A folyadékok tulajdonságai
Az órán: Kelvin-skála, állapotegyenlet és gázkeverékek összetétele – rel. sűrűség alapján
Házi feladat: 1, A vázlat folytatása a következőkkel: cím: A folyadékok speciális tulajdonságai:
a, A tiszta folyadékok (pl.desztillált víz) olvadáspontja magasabb, mint a vele (mint oldószerrel)
készült oldaté, az oldat forráspontja viszont magasabb, mint a tiszta folyadéké(oldószer).
(Tehát pl. a tengervíz olvadáspontja -2 oC körül van, míg a forráspontja kicsit magasabb 100 oC-nál.)
b, Egy adott tiszta folyadék forráspontja és olvadáspontja nem állandó, erősen függ a nyomástól:
Ha nő a nyomás, akkor csökken az olvpont és nő a forrpont – azaz nő a különbségük, ha kisebb a
nyomás akkor a két érték „közelebb kerül egymástól. (Pl. a víz forráspontja 5000 m magasságban –
magashegység – 80 oC körül van, míg 10 méterrel a vízszint alatt, ahol a légnyomás kétszerese van
120 oC körüli érték.)
c, A folyadékok viszkozitása:
Ismert dolog, hogy egyes folyadékok „könnyen folynak” (pl. víz), mások pedig „nehezebben” (pl.
olajok, méz). Minél nehezebben folyik egy folyadék, annál nagyobb a viszkozitása (annál
viszkózusabb). Melegítés hatására csökken a viszkozitás, folyósabbá válik a folyadék (pl. a méz)
d, A folyadékok felületi feszültsége:
Ez annál nagyobb, minél erősebb a részecskék közötti (általában másodrendű) vonzás/kötés. A
nagyobb felületi feszültségű folyadék nagyobb cseppekben csepeg ki egy vékony csőből (pl.
szemcseppentő). A kis felületi feszültségű folyadékok könnyebben habzanak fel, és tartósabb a
habjuk. A tiszta víz (a sok erős hidrogénkötés miatt) nemigen habzik. De szappan és egyéb ún.
felületaktív anyagok (idegen szóval detergensek) hatására csökken a felületi feszültség és habzik.
(A sör nagy része víz, de a tartós sörhab árulkodik arról, hogy van benne valamilyen természetes
detergens.)
e, A folyadékok nedvesítő hatása:
Ismert dolog, hogy a víz zsíros-olajos felületen, vagy sok műanyagon (új teflonsütő belseje)
gömbszerű cseppek formájában marad meg – nem terül szét úgy , mint pl. a tiszta üvegen.
A víz az üveget nedvesíti, a teflont, zsírt nem nedvesíti.
A jelenség oka: A vízmolekulák az üveg felülettel erősebben vonzzák egymást (kisebb energiájú
állapot), mint a vízmolekulák közti vonzás – így „energetikailag megéri” nekik. Az anyagok
„törekednek” a kisebb energiájú állapot – az energiaminimum elérésére.
A víz és a teflon között gyengébb a vonzás, mint a víz-víz vonzás, ezért nem „akarnak” velük nagy
felületen érintkezni – nem terül szét a vízcsepp.
f, Az ozmózis: a tankönyv alapján néhány mondatban írják ki a lényegét!!!
Az óravázlatot szkennelve, - képeket egy db word fájlba illesztve/rendezve/az „oldalhoz nagyítani” -
kérem a TEAMS-ben visszaküldeni! Ne legyen benne olyan kép, amelyben a sorok függőlegesen
futnának a monitoromon!
A határidő: 2020.12.14. hétfő 08:00