Elméleti feladatok összefoglaló 2023.10.
01
1. Ismertesse a megbízható adózói
besorolás kritériumait!
Az állami adó- és vámhatóság megbízható
adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe
bejegyzett
adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-
regisztrált adóalanyt, amely az alábbi,
együttes feltételeknek megfelel:
a) legalább három éve folyamatosan
működik, vagy legalább három éve áfa-
regisztrált
adóalanynak minősül,
b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben
az állami adó- és vámhatóság által az adózó
terhére megállapított összes adókülönbözet
nem haladta meg az adózó tárgyévre
megállapított
adóteljesítményének három százalékát, azzal,
hogy az adózó terhére megállapított összes
adókülönbözetet csökkenteni kell a
tárgyévben és az azt megelőző öt évben az
állami adó- és
vámhatóság által az adózó javára
megállapított összes adókülönbözettel,
c) a tárgyévben és az azt megelőző négy
évben az állami adó- és vámhatóság nem
indított
ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az
átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben
nem állt és nem áll csőd-, felszámolási,
illetve
kényszertörlési eljárás alatt,
e) nem rendelkezik ötszázezer forintot
meghaladó nettó adótartozással,
f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben
nem állt és nem áll adószám törlés hatálya
alatt,
g) a terhére az állami adó- és vámhatóság
által kiszabott, a tárgyévet megelőző két
évben
esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a
jövedéki bírságot is - összege nem haladta
meg
az adózó tárgyévre megállapított
adóteljesítményének egy százalékát,
h) nem minősül kockázatos adózónak, és
i) a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye
pozitív.
Továbbá azt a nyilvánosan működő
részvénytársaságot, amely a b)-i) pontban
foglalt együttes
feltételeknek megfelel.
2. Sorolja fel, hogy milyen adózói
kedvezmények illetik meg a
megbízható adózókat!
1, Az állami adó- és vámhatóság által végzett
ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a
száznyolcvan napot, ha az adózó ezen
időtartamon belül folyamatosan megbízható
adózónak
minősül.
2, A megbízható adózó által visszaigényelt
általános forgalmi adót az állami adó- és
vámhatóság általános esetben harminc napon
belül utalja ki.
3, A megbízható nyilvánosan működő
részvénytársaság adózó által visszaigényelt
általános
forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság
húsz napon belül utalja ki.
3. Sorolja fel, hogy milyen adózói
szankcionálásra számíthatnak a
megbízható adózók!
1, Ha az adózó a jogszabálysértés
elkövetésének időpontjában vagy a
jogszabálysértés
feltárásának (jegyzőkönyvezésének)
időpontjában megbízható adózónak minősült,
az állami
adó- és vámhatóság által kiszabható
mulasztási bírság felső határa az egyébként
kiszabható
mulasztási bírság felső határának az ötven
százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy
bírságmérték esetén a bírság mértéke az
egyébként irányadó bírság ötven százaléka.
2, Az állami adó- és vámhatóság által
kiszabható adóbírság, ha az adózó az
adóellenőrzés alá
vont adómegállapítási időszak egészében
vagy az adóellenőrzés megállapításairól
szóló
jegyzőkönyv keltének időpontjában
megbízható adózónak minősült, az
egyébként kiszabható
adóbírság ötven százaléka.
4. Ismertesse, hogy kit minősít az állami
adó- és vámhatóság kockázatos
adózónak?
Az állami adó- és vámhatóság kockázatos
adózónak minősíti azt a felszámolás,
végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe
bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy
áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében a
következő feltételek legalább valamelyike
fennáll:
a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal
rendelkező adózók közzétételi listáján,
b) szerepel a nagy összegű adótartozással
rendelkező adózók közzétételi listáján,
c) szerepel a be nem jelentett
foglalkoztatottat foglalkoztató adózók
közzétételi listáján,
d) egy éven belül az állami adó- és
vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést
alkalmazott vele szemben,
e) kényszertörlési eljárás alatt áll,
f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben
az állami adó- és vámhatóság által az adózó
terhére megállapított összes adókülönbözet
meghaladja az adózó tárgyévre megállapított
adóteljesítményének hetven százalékát azzal,
hogy az adózó terhére megállapított összes
adókülönbözetet csökkenteni kell a törvény
tárgyévben és az azt megelőző öt évben az
állami adó- és vámhatóság által az adózó
javára megállapított összes adókülönbözettel,
g) a terhére az állami adó- és vámhatóság
által kiszabott, a tárgyévet megelőző két
évben esedékessé vált mulasztási bírság –
ideértve a jövedéki bírságot is – összege
meghaladja az adózó tárgyévre megállapított
adóteljesítményének hetven százalékát,
h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van
bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás
akadályozása miatt véglegessé vált
döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhére
a tárgyévben vagy az azt megelőző három
évben.
A csoportos adóalany, ha legalább egy tagja
kockázatos adózó.
5. Az adóhatóság az adókötelezettségek
teljesítésével összefüggő kockázatok
azonosítása,
valamint az azonosított kockázatok
fennállásának kizárása vagy megállapítása
érdekében
kockázatelemzést végez.
Ismertesse, hogy a kockázatelemzés során
az adóhatóság milyen dokumentumok
(bevallások, adatok…) összevetését és
kiértékelését végzi el! Legalább 5 elemet
soroljon fel!
A kockázatelemzés során az adóhatóság
a) az adózó által benyújtott bevallások,
b) az adatszolgáltatások,
c) az adóhatósági nyilvántartások,
d) az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt
vállalkozásainál és a vele szerződéses
kapcsolatban
állt vagy álló adózónál korábban végzett
ellenőrzések és egyéb helyszíni
cselekmények
során szerzett tapasztalatok,
e) a bíróságtól, más hatóságtól, más
adózóktól származó adatok, valamint
f) a nyilvánosan elérhető adatok
összevetését és kiértékelését végzi el.
6. Soroljon fel eseteket arra
vonatkozóan, amikor az állami adó- és
vámhatóság törli az adóalany adószámát!
Az állami adó- és vámhatóság az adószámot
törli, ha
a) az adózó székhelyén végzett helyszíni
eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást
szerez arról, hogy az adózó a székhelyén
nem található,
b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként
kézbesített adóhatósági irat két egymást
követő alkalommal a feladóhoz a címzett
ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a
megfelelő levélszekrény hiánya miatt a
címzett számára kézbesíthetetlennek
tekinthető,
c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak
megfelelően bejelentett székhelye nem valós
cím,
d) az adózó a rá irányadó szabályoknak
megfelelő törvényes képviselőt az állami
adó- és vámhatósághoz annak felszólítása
ellenére sem jelentette be,
e) az adózó ellenőrzése alapján hitelt
érdemlően tudomást szerez arról, hogy az
adózó által bejelentett törvényes képviselő
nem valós személy,
f) azt a támogató az államháztartásról szóló
meghatározott esetében
kezdeményezi,
g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz
az általános forgalmi adóról teljesítendő
összesítő nyilatkozat benyújtására
vonatkozó, vagy a havi adó- és
járulékbevallási kötelezettségének a törvényi
határidőtől számított háromszázhatvanöt
napon belül az állami adó- és vámhatóság
felszólítása ellenére sem tesz eleget,
h) az adózó által bejelentett
székhelyszolgáltató nem szerepel a
székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az
ilyen irányú tevékenység végzésére
vonatkozó szándékát sem jelentette be, és az
 adózó az adóhatóság felhívása ellenére
bejelentését nem vonta vissza, és nem
gondoskodott másik megfelelő székhely
vagy székhelyszolgáltató bejelentéséről sem.
7. Sorolja fel az art. alapján az
adókötelezettség eseteit
Az adózó az adó és a költségvetési támogatás
megállapítása, megfizetése (kiutalása)
érdekében köteles a jogszabályban előírt:
a) bejelentkezésre, bejelentésre,
nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra,
c) adatbejelentésre, bevallásra,
d) adófizetésre,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre,
i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles
tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e
számlán való teljesítésére.
8. Melyek az Adóigazgatási
rendtartásról szóló törvény szerinti
adóellenőrzések?
Az adóhatóság az ellenőrzés célját
a) ellenőrzéssel lezárt időszakot
eredményező, az adó, költségvetési
támogatás alapjának
és összegének vizsgálatára irányuló
adóellenőrzéssel,
b) egyéb adókötelezettségek teljesítésére
irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem
keletkeztető jogkövetési vizsgálattal valósítja
meg.
Ha valamelyik kimaradt helyette
elfogadható: az ismételt ellenőrzés, amelyre
ellenőrzéssel
lezárt időszak tekintetében kerül sor, vagy a
felülellenőrzés is.
9. Mutassa be az önellenőrzési pótlék, mint
jogkövetkezmény lényegét!
Ha az adózó az adót, a költségvetési
támogatást az önellenőrzésre vonatkozó
rendelkezések szerint helyesbíti,
önellenőrzési pótlékot fizet.
Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve
költségvetési támogatásonként a bevallott és
a helyesbített adó, illetve költségvetési
támogatás összegének különbözete után az
adózó állapítja meg, és a bevallással
egyidejűleg fizeti meg.
Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani,
ha
a) a munkáltató vagy kifizető késedelmes
vagy hibás igazolása miatt az adózó
bevallását önellenőrzéssel helyesbíti,
b) a munkáltató (kifizető) az elektronikus
havi adó- és járulékbevallást a természetes
személy hibás nyilatkozata miatt
önellenőrzéssel helyesbíti.
Az önellenőrzési pótlék mértéke minden
naptári nap után a késedelem, illetve az
esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás)
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
háromszázhatvanötöd része.
Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése
esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az
általános szabály szerint számított összeg
másfélszerese.
Az önellenőrzési pótlék napi mértékét három
tizedesjegy pontossággal, a további
tizedeseket elhagyva kell megállapítani.
Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési
kötelezettséget nem eredményezett, mert az
adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy
korábbi önellenőrzése során hiánytalanul
megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék
összegét az általános szabályok szerinti
mértékkel kell meghatározni, de az ötezer
forintot meghaladó összeget nem kell
bevallani és megfizetni.
Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési
kötelezettséget azért nem eredményez, mert
az adózó a bevallani és megfizetni
elmulasztott adót a későbbi bevallásában
hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a
bevallani és megfizetni elmulasztott adó a
következő elszámolási időszakban levonható
adónak minősült volna, az önellenőrzési
pótlék összege nem haladhatja meg a két
bevallás közötti időre felszámítható
késedelmi pótlék összegét.
Az adózó az önellenőrzéssel megállapított
helyesbített adóalap, adó, illetve
költségvetési támogatás bevallásával
mentesül az adóbírság, mulasztási bírság
alól, a helyesbített meg nem fizetett adó,
jogosulatlanul igénybe vett költségvetési
támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék
megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig
esedékes késedelmi pótlék alól.
10. Mutassa be a késedelmi pótlék,
mint jogkövetkezmény lényegét!
Az adó késedelmes megfizetése esetén az
esedékesség napját követő naptól, mint
kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az
esedékesség előtt történő igénybevétele
esetén az esedékesség napjáig késedelmi
pótlékot kell fizetni.
Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az
időszakra, amelyre az adózó a késedelmét
igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye,
ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok
idézte elő.
Az adóhatóság külön döntés meghozatala
nélkül, illetve az adóhiányt megállapító
határozatban felszámítja, és az adószámlán
előírja a késedelmi pótlékot.
Az állami adó- és vámhatóság az ötezer
forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem
írja elő.
Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti
esedékességtől az ellenőrzésről felvett
jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három
évre számítható fel.
A késedelmi pótlék alapját adónként és
költségvetési támogatásonként külön-külön
kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy
számlán tartják nyilván.
A késedelmi pótlék alapját csökkenti
a) az ugyanazon adóhatóságnál
nyilvántartott, az esedékesség időpontjában
más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés
összege (nettó pótlékszámítás),
b) az a tartozás, amelyre az adóhatóság
fizetési könnyítést engedélyezett.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári
nap után a késedelem, illetve az esedékesség
előtti igénybevétel (felszámítás)
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
5 százalékponttal növelt mértékének
háromszázhatvanötöd része.
A késedelmi pótlék napi mértékét három
tizedesjegy pontossággal, a további
tizedeseket elhagyva kell megállapítani.
Kivételes méltánylást érdemlő körülmény
esetén az adóhiányt megállapító határozatban
- hivatalból vagy kérelemre - az adó
esedékességét követő napnál, illetve a
költségvetési támogatás igénybevételének
napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a
jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is
megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy
záró napjaként.
A késedelmi pótlék mérséklése nem
alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor
az adóbírság mérséklésének sincs helye.
11. Mutassa be a mulasztási bírság,
mint jogkövetkezmény lényegét!
Mulasztási bírság kiszabására
általánosságban az adókötelezettségek nem
teljesítése esetén kerülhet sor.
Adókötelezettségként tartjuk számon többek
között a bejelentést, bejelentkezést,
nyilatkozattételt, bizonylat kiállítását,
nyilvántartás vezetését, különféle
adatszolgáltatások teljesítését, az
adólevonást, adóbeszedést és a pénzforgalmi
számlanyitást is. Mulasztási bírság nem csak
a fent felsorolt kötelezettségek
elmulasztásakor, hanem ezek hibás,
részleges, valótlan vagy késedelmes
teljesítésekor is kiszabható.
A mulasztási bírságnak kettős funkciója van:
Egyrészről elrettentő, ezzel akadályozva a
jogsértés megismétlődését. Másrészről cél,
hogy a jogsértésnek anyagi következménye
legyen.
A mulasztási bírság összege – néhány
kivételtől eltekintve – természetes személy
adózó esetében maximum 200 ezer forintig,
más adóalanyok esetében 500 ezer forintig
terjedhet. Az általános szabályok mellett az
alábbi kiemelt esetekben is mulasztási bírság
szabható ki:
 Üzletlezárás akadályozása (napok
száma alapján)
 Adószám nélkül adóköteles
tevékenység végzése (egymillió
forintig)
 Bejelentés nélküli foglalkoztatás (500
ezer forintig)
 Igazolatlan eredetű áru forgalmazása
(legalább 500 ezer forint)
 EKAER bejelentés mulasztás (az áru
értékének 40%-áig, vagy a tényleges és
a bejelentett áruk értéke közötti
különbség 40%-a)
 Beszámoló letétbe helyezés vagy
közzététel megsértése (30 napos
póthatáridőt követően kettőszázezer
forintos bírság, melyet követően az
adószám törölhető)
 Számlaadási kötelezettség megsértése
(egymillió forintig)
 Iratmegőrzési kötelezettség hiánya
(számlánként 500 ezer forintig)
 ÁFA összesítő jelentés hiánya/hibája
(számlánként 500 ezer forintig)
 Transzferár nyilvántartás hiánya (2
millió forintig, ismételt jogsértésnél 4
millió forintig)
 Készpénzfizetési szabályok megsértése
(a másfél milliós határt meghaladó
összeg 20%-áig)
 Pénztárgéppel kapcsolatos szabályok
megsértése (10 millió forintig, bizonyos
esetekben 1 millió forintig)
Annak ellenére, hogy az adóhatóság
tudomására jutásától számított egy év
elteltével mulasztási bírság kiszabásának
nincs helye, ellenőrzések lefolytatásával
továbbra is lehetőség van a szankcionálásra.
Adóhatósági felszólítás
Amint az adóhatóság észleli, hogy
valamilyen kötelezettséggel mulasztásban
vagyunk, a bírságot megelőzően az
adóhatóság hiánypótlásra szólítja fel az
adózót. A felhívásban egy póthatáridőt
jelölnek meg, így utólagosan bírság
kiszabása nélkül van lehetőség az adott
kötelezettség pótlására.
Az adóhatóság bírságolási gyakorlata szerint
a fent előírt póthatáridő leteltét követően a
várható bírságtétel természetes személy
esetében 50 ezer forint, nem természetes
személynél 100 ezer forint. Ha a póthatáridőt
követően előírt határidőig sem teljesül a
kötelezettség, akkor pedig már az általános
bírságtételekkel szankcionálhat a hatóság.
Megbízható adózók és kockázatos adózók
A bírságolásban szerepet játszik az adózói
besorolás. Megbízható adózói státusszal
rendelkező adózó a mulasztási bírság 50%-
áig szankcionálható, kivéve, ha a bírság
következtében a megbízható adózói
minősítés megváltozik. Kockázatos adózók
esetében nincs lehetőség a mulasztási bírság
mellőzésére, ill. a legkisebb kiszabható
bírság összege a felső bírságtétel minimum
30%-a, maximuma pedig a felső bírságtétel
150%-a.
Mérlegelési körülmények
Mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság
figyelembe veszi az adózó javára és terhére
értékelhető körülményeket. Szintén
figyelembe veszik az adózó jogkövetési
hajlandóságát, a mulasztások súlyát,
gyakoriságát. A büntetés mértékét
befolyásolja továbbá a képességbeli
különbség, a szakképzettség.
Emellett az adózó helyzetét is mérlegeli az
adóhatóság: pl. ha a mulasztáskor egy új
jogszabály bevezetésére került sor, illetve az
adott vállalkozás forgalmi adatait is
figyelembe vehetik. Az is mérlegelési
körülmény, hogy a jogsértésre a vállalkozási
életút mely szakaszában került sor.
Ha az adóhatóság mulasztási bírságot szab
ki, akkor a határozatban indokolnia kell,
hogy milyen szempontokat milyen súllyal
vett figyelembe a bírságmérték
meghatározásakor.
Az adóhatóság bírságolás gyakorlati
útmutatójában az egyes mulasztásokhoz
kapcsolódóan számos olyan körülményt
felsorol, amelyet a bírság kiszabásakor
mérlegel - ezekből néhány példa:
 Hibás bevallásnál (ahol adóhiányt
nem eredményező hibát tárnak fel) az
okozott érdeksérelemmel arányos
bírságot szabnak ki.
 Adószám nélküli tevékenység
esetében a mulasztási bírság
biztosítékául lefoglalható a helyszíni
árukészlet vagy eszközállomány.
 A számla és nyugtaadás
elmulasztásáért 1 millió forint bírság
szabható ki. Azonban kisebb súlyú
mulasztásnak minősül, ha a bizonylatok
szabálytalanok, vagy sorszámozási
problémákat észlel az adóhatóság, ekkor
az általános bírságmérték (200, ill. 500
ezer forintig) szabható ki.
 Iratmegőrzési kötelezettség
teljesítésének igazolására elfogadható a
számla befogadójától kapott hiteles
másolat, ez nem járhat mulasztási
bírsággal.
 Összesítő jelentéssel kapcsolatos
mulasztásnak kell tekinteni valamennyi
kimenő számla adatszolgáltatást (és az
M-es lapokat is).
 Transzferár nyilvántartás esetében a
nyilvántartási hibák, hiányosságok
súlyához mérten állapítják meg a
bírságot, ugyanazon nyilvántartás miatt
ismételt esetben az első alkalommal
kiszabott bírság négyszereséig terjedő
bírsággal sújtható az adózó (kivéve, ha
a két egymást követő mulasztás között
kettő évnél több telt el).
12. Ismertesse, hogy mit kell tudni
arról, hogy az adóhatóság a mulasztási
bírság kiszabásánál mit mérlegel!
A mulasztási bírság kiszabásánál az
adóhatóság az adózó javára vagy terhére
értékeli
a) az adózó adózási gyakorlatát, általános
jogkövetési hajlandóságát,
b) az adózó jogellenes magatartásának
(tevékenységének vagy mulasztásának)
súlyát,
gyakoriságát, időtartamát, továbbá
c) azt, hogy az adózó, illetve intézkedő
képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy
megbízottja az adott helyzetben a tőle
elvárható körültekintéssel járt-e el.
A körülmények okszerű mérlegelése alapján
az adóhatóság a mulasztás súlyához
igazodó, az adózási érdeksérelemmel
arányos bírságot szab ki, vagy a bírság
kiszabását
mellőzi.
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a
kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése
esetén a mulasztási bírság több alkalommal,
emelt mértékben is kiszabható.
13. Mutassa be az adóbírság, mint
jogkövetkezmény lényegét!
Ha adóhiányt állapít meg az adóhatóság,
akkor egyrészt meg kell fizetni a hiányzó
adókülönbözetet, másrészt adóbírság
kiszabására is sor kerülhet. Az adóbírság
alapja általános esetben az adóhiány 50
százaléka. Néhány kirívó esetben ennél jóval
súlyosabb szankcióval találkozunk, így az
adóbírság az adóhiány 200 százaléka, ha az
adóhiány
 bevétel eltitkolásával,
 vagy hamis bizonylatok, könyvvezetés,
nyilvántartások előállításával,
 vagy ezek meghamisításával
kapcsolatban merült fel.
Az adóhiányt csökkenti az adószámlán
kimutatott túlfizetés, de kizárólag akkor, ha
ez az összeg a vizsgált adókötelezettség
eredeti esedékességétől folyamatosan,
legalább az ellenőrzés megkezdésének
napjáig fennáll.
Az adóhiányra továbbá hatással van az adózó
besorolása:
 Megbízható adózók esetében az
adóbírság alapja az adóhiány 25
százaléka (illetve a 200 százalékos
alapra okot adó esetekben 100
százalék).
 Kockázatos adózók esetében az
adóbírság alapja az adóhiány 65
százaléka (illetve a 200 százalék helyett
260 százalék). Kockázatos adózó esetén
az adóbírság kiszabását az adóhatóság
nem mérlegelheti, ezt kötelezően meg
kell állapítani.
Az adóhiányra a fenti mértékek irányadók,
azonban a körülmények mérlegelése után
ennél alacsonyabb összeget is megállapíthat
az adóhatóság. Adóbírság megállapításánál
az adózó javára értékelhető körülményként
azonban nem veszik figyelembe az olyan
kötelezettségek szabályszerű teljesítését,
melyek alapvetően is elvárhatóak lennének.
Így például nem mérsékli az adóbírságot, ha
egyébként a bevallási, befizetési
kötelezettség határidőre teljesült.
Az adózó javára az adóhatóság bírságolási
gyakorlati útmutatója szerint az alábbi
körülmények érékelhetők:
 az adózó adózási gyakorlattal nem
rendelkezik
 az adózó hasonló mulasztás miatt
korábban még nem volt
szankcionálva,
 új jogszabályi változáshoz
kapcsolódó helytelen magatartás
okozza a mulasztást,
 korábbi ellenőrzés vizsgálta az adott
kérdéskört, de az adózó gyakorlatát
nem kifogásolta,
 a kiutalás előtti ellenőrzések esetében
amennyiben az adózó a következő
időszakban jogosulttá válik a
kiutalásra
 a tevékenység egyszerű jellege (pl.
kisipari tevékenység)
Feltételes adóbírság kedvezménye
Nem régóta bevezetett lehetőség, hogy csak
a megállapított adóbírság 50 százalékát kell
megfizetni, ha az adózó elfogadja az
elsőfokú határozat megállapításait és lemond
fellebbezési jogáról. Ekkor azonban a
határozatban kitűzött esedékességig az is
meg kell fizetni.
Késedelemi pótlék
Adóhiány esetén egyrészt a hiányzó
adókülönbözetet, továbbá a kötelezettség
eredeti esedékességétől kezdődően számított
késedelmi pótlékot is meg kell fizetni,
melyet határozat esetén az adóhatóság
automatikusan előír az adófolyószámlán. A
késedelmi pótlék mértékét alapesetben
csökkenti a túlfizetés, azonban adóhiánynál
ez a könnyítés nem .
Könnyedén előállhat tehát olyan eset, amikor
ugyan túlfizetésünk van az adófolyószámla
alapján – mely az adókülönbözetnél nagyobb
– mégis adóhiányt állapít meg az adóhatóság,
tekintettel arra, hogy a túlfizetés nem állt
fenn folyamatosan az esedékesség
időpontjától kezdődően. Ugyanez az összeg
azonban nem számít bele a késedelmi pótlék
alapba.
14. Határozza meg, hogy az egyes
adófizetési vagy bevallási kötelezettségek
esedékességének mi az időpontja! Válaszát
írja be a táblázat megfelelő oszlopába!
Adónem
Az esedékesség időpontja
KATA havi összegének fizetése
tárgyhót követő hó 12-ig
Szocho-befizetés
tárgyhót követő hó 12-ig
Rehabilitáció hozzájárulás előlege
negyedévet követő hó 20-ig
Építményadó fizetése
március 15-ig és szeptember 15-ig
Egyéni vállalkozó vállalkozói előlegalap
negyedévet követő hó 12-ig
utáni előleg
15. Válassza ki, hogy főfoglalkozású
(egyéni vagy társas) vállalkozó esetében
melyik adónem milyen közterhek
bevallását és megfizetését váltja ki!
Választását jelölje X-jel beírásával.
 18. Soroljon fel legalább 5 olyan esetet minimálbé minimálbér
KIVA EKHO arra vonatkozóan, hogy az Art. alapján ki r 30%-a 30%-a
TAO minősül kifizetőnek! után!) után!)
X Kifizető:
SZJA a) az a belföldi illetőségű jogi személy, Munkab Nincs Nincs
X egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely ér fizetési fizetési
(aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet öregségi kötelezetts kötelezettsé
Iparűzési adó -
juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást nyugdíj ég g
-
közvetlenül vagy megbízottja (posta, mellett
Szociális hozzájárulási adó hitelintézet) útján teljesíti,
X X b) kamat esetében, aki az Szja tv. szerint Főállású A kivét A kivét
Jövedéki adó - természetes személynek kamatjövedelmet egyéni összeg, de összege, de
- fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt vállalko legalább a legalább a
Társadalombiztosítási járulék kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, zó minimálbé minimálbér,
X amelynek a vagyona terhére az osztalékot r, középfokú
Általános forgalmi adó - juttatják, középfokú végzettség
- c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység végzettség elvárása
folytatására jogosult személy elvárása esetén
közreműködésével kötött ügyletből származó esetén garantált
16. Az alábbi betűvel jelölt adókategóriák jövedelem esetében a megbízott garantált bérminimu
a fogyasztást terhelő adókhoz (bizományos), bérminim m 100%-a
kapcsolódnak. Döntse el, hogy melyik d) külföldről származó, belföldön adóköteles um után
bevétel esetében a belföldi illetőségű 112,5%-a
kategória melyik adónemhez tartozik! Az
megbízott (jogi személy, egyéb szervezet után
adókategória betűjelét a megfelelő
vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott
adónemhez írja be! hitelintézet olyan megbízását, amely Átalány Átalányjö Átalányjöve
kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére adózó vedelem delem
a) Fordított adózás. terjed ki, egyéni adómentes adómentes
b) Adóraktár. e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve vállalko összeget összeget
c) A belföldön forgalomba helyezendő kereskedelmi képviselete útján teljesített zó meghaladó meghaladó
személygépkocsi és lakóautó után kell adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve munkavi része után része után
fizetni. a kereskedelmi képviselet, szony
d) Az adó mértékét a törvény f) minden olyan belföldön gazdasági mellett
hektoliterenként és alkoholtartalom- tevékenységet végző szervezet, amelynek
fokonként határozza meg. tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött,
e) Közérdekű jellegére tekintettel adómentes. vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez 21. Az alábbi adóalapcsökkentési
cégbejegyzéshez kötött gazdasági
f) Befektetési arany lehetőségekhez rendelje hozzá azon
tevékenységet,
g) Zárjegy jövedelemfajtákat az Szja tv. alapján,
g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás
tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak amelyet csökkenteni lehet velük.
Általános forgalmi adó: a, b, e, f, ténylegesen kifizette, Választását X-jel beírásával jelölje!
Regisztrációs adó: c, h) az adóköteles nyeremény szempontjából a
Jövedéki adó: b, d, g szerencsejáték szervezője, függetlenül attól,
hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül Jö N 30 25 S El C
vagy közvetítő útján juttatja a természetes ve ég év év ze ső sa
17. Minősítse az alábbi eseményeket az személynek, del y al al m há lá
szja szempontjából! i) a Tbj. tv szerinti foglalkoztató, em va att att él za di
Választását a megfelelő betű Minősítés j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a mf gy i i yi so ke
oszlopba történő beírásával jelezze! hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, ajt tö an fi ke k d
bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági a bb yá at d ke ve
végrehajtó, gy k al ve dv z
A: Bevételnek nem minősülő összeg (de nem
er ke ok z ez m
adómentes jogcímű)
19. Soroljon fel legalább 5, az szja-törvény m dv ke m m én
B: Adómentes összeg (egyben bevételnek ek ez dv én én y
szerint tőkejövedelemnek minősülő
nem minősül) et m ez y ye
jövedelmet!
C: Összevont adóalapot csökkent Tőkejövedelmek: ne én m
D: Összevont adóalap adóját csökkent - kamatjövedelem ve ye én
E: Külön adózó - értékpapír-kölcsönzésből származó lő ye
F: Az szja-ban nem vesszük figyelembe jövedelem an
G: Bevételt csökkent - csereügyletből származó jövedelem yá
H: Összevont adóalapba tartozó jövedelem - osztalékból származó jövedelem k
- árfolyamnyereségből származó jövedelem ke
Esemény - ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó dv
Minősítés jövedelem ez
Bankbetét kamata - tartós befektetésből származó jövedelem m
- kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből én
E
származó jövedelem ye
Felvett banki hitel
- vállalkozásból kivont jövedelem M X X X X X X
A un
Őstermelői adókedvezmény ka
D bér
20. Töltse ki a táblázatot a fizetendő
Sportversenyen nyert érem In
közterhek alapjával, mértékével,
B gat
figyelemmel az esetleges
Ingatlan bérbeadás jövedelme lan
minimumalapokra is!
H ért
Családi kedvezmény ék
C Jövedele Szociális Társadalomb esí
Egyéni vállalkozó kisvállalkozói m hozzájárulá iztosítási tés
kedvezménye G jogcíme si adó járulék e
Magánszemély által kifizetett OKJ-képzés alapja alapja In X X X
tandíja F mértéke: mértéke: gat
(13%) (18,5 %) lan
Első házas kedvezmény
Munkab Tényleges Tényleges bér
C
ér bruttó bér bruttó bér be
(de (de legalább ad
legalább a a ása
 Át X X X X X X
alá
ny
ad
óz
ás
jöv
ed
el
me
22. Ki választhatja, illetve ki nem
választhatja a katát?
A katát a főfoglalkozású, az
Evectv.3 szerinti egyéni vállalkozói
nyilvántartásban szereplő egyéni
vállalkozó válaszhatja, az ott
rögzített tevékenységeivel
összefüggésben.
Nem főfoglalkozású az egyéni
vállalkozó, ha a tárgyhónap minden
napján
legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó
munkaviszonyban áll (az egyidejűleg
fennálló munkaviszonyokban előírt
munkaidőt össze kell számítani),
a Tbj.4 szerinti kiegészítő tevékenységet
folytat,
a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról és annak végrehajtásáról
szóló uniós rendeletek alapján külföldön
biztosított személynek minősül,
kétoldalú szociálpolitikai, szociális
biztonsági egyezmény alapján más államban
biztosított,
olyan magánszemély, aki 2011. december
31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs
ellátásban részesül,
rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi
állapota a rehabilitációs hatóság komplex
minősítése alapján 50 százalékos vagy
kisebb mértékű,
a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói
tevékenységen kívül más vállalkozásban nem
kiegészítő tevékenységet folytató társas
vállalkozónak minősül,
a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói
tevékenységen kívül nem kiegészítő
tevékenységet folytató, az Evectv. szerint
nyilvántartásba nem vett, az Szja tv.
szerinti egyéni vállalkozónak minősül
(például egyéni ügyvéd, közjegyző),
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
áll,
köznevelési intézményben, szakképző
intézményben vagy felsőoktatási
intézményben, az Európai Gazdasági Térség
tagállamában vagy Svájcban közép- vagy
felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatásban tanul, vagy az
előzőekben nem említett államokban folytat
ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat,
azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig
idetartozik tanulmányait szüneteltető
kisadózó is
Ki nem választhatja a katát?
Nem választhatja a katát az a
főfoglalkozású egyéni vállalkozó,
aki(nek):
adószámát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
(NAV) a bejelentés évében vagy az azt
megelőző 12 hónapban törölte, vagy aki a
bejelentés időpontjában adószám
törlésének hatálya alatt
áll,
az adóalanyiság választásának évében az
ÖVTJ13 szerint meghatározott, 68.20 Saját
tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása,
üzemeltetése besorolású tevékenységből
bevételt szerzett.
23. Soroljon fel minimum 5 esetet,
amikor 2023-ban a KATA-törvény
alapján a kisadózói adóalanyiság
megszűnik!
A kisadózói adóalanyiság megszűnik:
a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával,
ha a kisadózó bejelenti, hogy
adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény
szabályai szerint teljesíti;
b) az egyéni vállalkozói jogállás
megszűnésének napjával, ha a kisadózó
egyéni
vállalkozói tevékenység folytatására való
jogosultsága az Evectv. szerint megszűnik;
c) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező
határozat véglegessé válása hónapjának
utolsó napjával, ha az adóalanyiság
időszakában elkövetett jogsértés miatt a
kisadózó
terhére az állami adó- és vámhatóság számla-
vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem
jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy
igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért
mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít
meg;
d) az adószám törléséről szóló határozat
véglegessé válása hónapjának utolsó
napjával,
ha a kisadózó adószámát az állami adó- és
vámhatóság az adóalanyiság ideje alatt
véglegessé vált döntéssel törli;
e) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező
határozat véglegessé válása hónapjának
utolsó napjával, ha a kisadózó állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott,
végrehajtható, nettó módon számított
adótartozása a naptári év utolsó napján
meghaladja a 100 ezer forintot azzal, hogy az
állami adó- és vámhatóság visszavonja az
adóalanyiság megszűnéséről rendelkező
határozatát, ha a kisadózó az adótartozását az
adóalanyiság megszűnéséről rendelkező
határozat véglegessé válásáig megfizeti;
f) a 4. § (5) bekezdése szerinti (azaz
ingatlanbérbeadási) tevékenységből
származó
bevétel megszerzése esetén a bevétel
megszerzését megelőző nappal;
g) a bevétel megszerzését megelőző nappal,
ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől
(ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez
bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11
szerinti taxis személyszállításból származó
bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt
kamatot.
24. Soroljon fel legalább 5 esetet, amikor
a KIVA-alanyiság megszűnik!
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik
a) a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár
negyedév első napján történő meghaladása
esetén, a
túllépést megelőző nappal;
b) a végelszámolás, a felszámolás, a
kényszertörlési eljárás kezdő időpontját
megelőző
nappal;
c) ha az adóalany végelszámolási vagy
felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a
megszűnés
napjával;
d) az adóalany egyesülését, szétválását
megelőző nappal;
e) az állami adó- és vámhatóság határozata
véglegessé válásának napját megelőző hónap
utolsó napjával, ha az adóalany terhére az
állami adó- és vámhatóság számla- vagy
nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be
nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért
vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért
jogerősen mulasztási bírságot jövedéki
bírságot
állapított meg;
f) az adóalany adószámának alkalmazását
törlő határozat véglegessé válásának
hónapját
megelőző hónap utolsó napjával;
g) az adóalanyiság megszűnéséről
rendelkező határozat véglegessé válásának
napját magában
foglaló negyedév utolsó napjával, ha az
adóalany állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott,
végrehajtható, nettó módon számított
adótartozása a naptári év utolsó napján
meghaladja az 1
millió forintot, azzal, hogy az állami
adóhatóság visszavonja az adóalanyiság
megszűnéséről
rendelkező határozatát, ha az adóalany az
adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről
rendelkező határozat véglegessé válásáig
megfizeti;
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó
napjával, ha a létszámnövekedés miatt az
adóalany
átlagos statisztikai állományi létszáma
meghaladta a 100 főt;
i) a Tao. tv. szerinti kedvezményezett
eszközátruházás vagy kedvezményezett
részesedéscsere
esetén az eszközátruházás vagy
részesedéscsere napját megelőző napon;
j) az üzleti év mérlegfordulónapjának
megváltoztatása esetén a választott
mérlegfordulónappal;
k) ha az adózó ellenőrzött külföldi
társasággal rendelkezik, annak az adóévnek
az első napját
megelőző nappal, amely adóévben a külföldi
vállalkozónak nem minősülő külföldi
személy
vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi
társaságnak minősül;
l) ha az az összeg, amellyel az adózó
vállalkozási tevékenysége érdekében
felmerült, Tao. tv.
szerinti finanszírozási költségei meghaladják
az adózó adóköteles kamatbevételeit és a
gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek
tekintendő, adóköteles bevételeit az
adóévben
várhatóan meghaladja a 939.810.000
forintot, az adóév első napját megelőző
nappal.
25. Sorolja fel, hogy egy áfa-alany milyen
feltételek teljesülése esetén
választhatja a
pénzforgalmi elszámolást?
- a KKV-törvény rendelkezései szerint a
tárgy naptári év első napján kisvállalkozás,
vagy
annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá
tartozna, és
- gazdasági céllal belföldön telepedett le,
gazdasági célú letelepedés hiányában pedig
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye
van belföldön, továbbá
- nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás
hatálya alatt,
- az adóalany összes termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy
megtérítendő ellenérték adó nélkül számított
és éves szinten göngyölített összege sem a
tárgy
naptári évet megelőző naptári évben
ténylegesen, sem a tárgy naptári évben
ésszerűen
várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja
meg a 125 000 000 forintnak megfelelő
pénzösszeget.
kivéve, ha alanyi adómentességben részesül
26. Soroljon fel minimum 5 társasági
adóból érvényesíthető
adókedvezményt!
A filmalkotás támogatásának
adókedvezménye
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
Fejlesztési adókedvezmény
Látvány-csapatsportok támogatásának
adókedvezménye
Energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházás, felújítás adókedvezménye
Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
27. Soroljon fel legalább 16 esetet arra
vonatkozóan, amikor az áfa-alany
nem élhet levonási jogával attól
függetlenül sem, hogy a beszerzés
az adóköteles tevékenységét
szolgálja!
Az alábbi beszerzéseket terhelő előzetesen
felszámított adó nem vonható le:
 motorbenzin
 egyéb üzemanyag, feltéve, hogy
az személygépkocsi
üzemeltetéséhez szükséges
 egyéb termék, feltéve, hogy az
személygépkocsi
üzemeltetéséhez, fenntartásához
szükséges
 személygépkocsi
 125 cm3-nél nagyobb
hengerűrtartalmú motorkerékpár
 jachtot
 egyéb víziközlekedési eszköz,
feltéve, hogy az sport- vagy
szórakozási cél elérésére
alkalmas
 lakóingatlan
 lakóingatlan építéséhez,
felújításához szükséges termék
 élelmiszer
 ital
 lakóingatlan építéséhez, bc) az adópolitikáért felelős
felújításához szükséges miniszter utasítása alapján.
szolgáltatás
 taxiszolgáltatás Az Állami Számvevőszék
 parkolási szolgáltatás elnöke, az önkormányzati
 úthasználati szolgáltatás adóhatóság hatáskörébe tartozó
adók esetében az önkormányzat
 vendéglátó-ipari szolgáltatás,
képviselő-testülete, illetve a
 szórakoztatási célú szolgáltatás.
különleges gazdasági övezet
 távbeszélő-szolgáltatás, esetében a vármegyei
mobiltelefon-szolgáltatás, önkormányzat képviselő-
internetprotokollt alkalmazó, testülete akkor kezdeményezhet
beszédcélú adatátviteli ellenőrzést, ha a rendelkezésére
szolgáltatás előzetesen álló adatok, körülmények arra
felszámított adó összegének 30 utalnak, hogy az adóhatóság a
%-a. megkülönböztetés nélküli
 személygépkocsi eljárás elvének megsértésével
üzemeltetéséhez, fenntartásához mellőzi valamely adózó vagy
szükséges szolgáltatás, adózói csoport vizsgálatát,
 bérbevétele előzetesen illetve a lefolytatott ellenőrzések
felszámított adó összegének 50 eredménytelensége mögött a
megkülönböztetés nélküli
%-a.
eljárás elvének megsértése áll.
28. Határozza meg a jövedékiadó-
rendszer kiemelt céljait!
A jövedékiadó-rendszer kiemelt célja, hogy
hatékony módon:
 elősegítse a központi
költségvetés feladatainak
ellátásához szükséges bevételek
biztosítását,
 célszerű irányba befolyásolja a
fogyasztást, mérsékelje az
egészségre ártalmas termékek
felhasználását és ezzel együtt
azok egészségkárosító hatását,
 segítse a versenysemlegesség
érvényesítését, az adóelkerülési
lehetőségek visszaszorítását, a
jövedéki termékek feketepiaci
forgalmának kiszorítását,
 szolgálja az Európai
Közösséggel szemben fennálló
jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését.
29. Határozza meg mikor
kötelező az adóellenőrzés!
Kötelező az adóellenőrzést
lefolytatni
a) az állami adó- és
vámhatóság hatáskörébe
tartozó adóellenőrzés esetén
aa) a kockázatos adózónál,
ha végelszámolását rendelték el,
ab) az Állami
Számvevőszék elnökének
megkeresése alapján,
ac) az állami adó- és
vámhatóságot irányító miniszter
utasítása alapján,
ad) *
b) az önkormányzati
adóhatóság hatáskörébe
tartozó adóellenőrzés esetén
ba) * az önkormányzat
képviselő-testületének, a
különleges gazdasági övezet
esetében a vármegyei
önkormányzat képviselő-
testületének határozata alapján,
bb) az Állami
Számvevőszék elnökének
megkeresése alapján